(1)

Dömpingellenes vizsgálatot követően (a továbbiakban: eredeti vizsgálat) a Tanács az 1942/2004/EK rendelettel (2) végleges dömpingellenes vámot vetett ki a Kínai Népköztársaságból (a továbbiakban: Kína vagy érintett ország) származó okoumé rétegelt lemez behozatalára. Az intézkedések értékvám formáját öltötték és négy gyártó esetében 6,5 %–23,5 % közötti vámtételek, az összes többi gyártó tekintetében pedig 66,7 %-os vámtétel alkalmazását írták elő. Hatályvesztési felülvizsgálatot követően a Tanács ezen intézkedéseket a 82/2011/EU tanácsi végrehajtási rendelettel (3) (a továbbiakban: előző felülvizsgálat) fenntartotta.

(2)

A hatályban lévő dömpingellenes intézkedések közelgő hatályvesztéséről szóló értesítés (4) közzétételét követően a Kínával szembeni intézkedésekkel kapcsolatban hatályvesztési felülvizsgálat megindítása iránti kérelmet (a továbbiakban: hatályvesztési felülvizsgálat iránti kérelem vagy kérelem) nyújtottak be a Bizottsághoz az 1225/2009/EK tanácsi rendelet (5) 11. cikkének (2) bekezdése alapján.

(3)

A kérelmet a Falemezgyártók Európai Szövetsége (European Panel Federation [EPF], a továbbiakban: kérelmező) nyújtotta be 2015. október 22-én, olyan gyártók nevében, amelyek termelése az okoumé rétegelt lemez teljes uniós termelésének több mint 25 %-át teszi ki. A kérelem azon az indokláson alapul, hogy az intézkedések hatályvesztése valószínűsíthetően a dömping megismétlődésével és az uniós gazdasági ágazatot ért kár megismétlődésével járna.

(4)

Miután a Bizottság az alaprendelet 15. cikkének (1) bekezdésével létrehozott bizottsággal folytatott konzultációt követően megállapította, hogy elegendő bizonyíték áll rendelkezésre hatályvesztési felülvizsgálat megindításához, 2016. január 29-én az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett értesítéssel (6) (a továbbiakban: eljárás megindításáról szóló értesítés) bejelentette 1225/2009/EK rendelet 11. cikkének (2) bekezdése szerinti hatályvesztési felülvizsgálat megindítását.

(5)

A dömping és a kár folytatódásának vagy megismétlődésének valószínűségére vonatkozó vizsgálat a 2015. január 1. és 2015. december 31. közötti időszakra (a továbbiakban: felülvizsgálati időszak) terjedt ki. A kár folytatódásának vagy megismétlődésének valószínűségére vonatkozó értékelés szempontjából releváns tendenciák vizsgálata a 2012. január 1-jétől a felülvizsgálati időszak végéig tartó időszakra (a továbbiakban: figyelembe vett időszak) terjedt ki.

(6)

A hatályvesztési felülvizsgálat megindításáról a Bizottság hivatalosan értesítette a kérelmezőket, a többi ismert uniós gyártót, a kínai exportáló gyártókat, a tudomása szerint érintett importőröket/felhasználókat, valamint a kínai hatóságokat.

(7)

Az érdekelt felek lehetőséget kaptak arra, hogy álláspontjukat írásban ismertessék, valamint meghallgatást kérjenek az eljárás megindításáról szóló értesítésben meghatározott határidőn belül.

(8)

A Bizottság az eljárás megindításáról szóló értesítésben jelezte, hogy az alaprendelet 17. cikkével összhangban mintavételt végezhet az érdekelt felek körében.

(9)

Tekintettel a Kínában működő exportáló gyártók nyilvánvalóan nagy számára, az eljárás megindításáról szóló értesítésben a Bizottság mintavételt irányozott elő.

(10)

A Bizottság – annak érdekében, hogy eldönthesse, szükséges-e a mintavétel, és ha igen, kiválaszthassa a mintát – felkérte a Kínában működő összes ismert exportáló gyártót, hogy nyújtsák be az eljárás megindításáról szóló értesítésben meghatározott információkat. A Bizottság ezenfelül felkérte a Kínai Népköztársaság Európai Unió mellett működő képviseletét, hogy amennyiben még vannak olyan további exportáló gyártók, amelyek érdeklődést tanúsíthatnak a vizsgálatban való részvétel iránt, nevezze meg azokat és/vagy vegye fel velük a kapcsolatot.

(11)

mivel mindössze két kínai vállalat jelentkezett, a mintavétel szükségtelennek bizonyult.

(12)

A Bizottság az eljárás megindításáról szóló értesítésben jelezte, hogy meghatározott egy uniós gyártókból álló, ideiglenes mintát. Az alaprendelet 17. cikkének (1) bekezdésével összhangban a Bizottság a mintát a legnagyobb reprezentatív termelési mennyiség alapján, az értékesítési volument és a földrajzi lefedettséget is figyelembe véve határozta meg. A minta öt uniós gyártóból állt. A mintában szereplő uniós gyártók hozzávetőleg 74 %-át adták a felülvizsgálati időszak alatti uniós össztermelésnek. A Bizottság felkérte az érdekelt feleket, hogy tegyék meg az ideiglenes mintával kapcsolatos észrevételeiket. A megadott határidőig nem érkezett észrevétel, és így az ideiglenes minta megerősítést nyert. A minta az uniós gazdasági ágazatra nézve reprezentatívnak tekinthető.

(13)

A Bizottság – annak érdekében, hogy eldönthesse, szükséges-e a mintavétel, és ha igen, kiválaszthassa a mintát – felkérte az összes független importőrt, hogy nyújtsák be az eljárás megindításáról szóló értesítésben meghatározott információkat.

(14)

Az eljárás megindítási szakaszában a Bizottság mintegy 35 ismert, potenciális importőrrel/felhasználóval vette fel a kapcsolatot, akiket felkért, hogy ismertessék tevékenységüket és adott esetben töltsék ki az eljárás megindításáról szóló értesítéshez mellékelt, a független importőrök számára összeállított mintavételi űrlapot.

(15)

A mintavételi űrlapot tizenhárom importőr nyújtotta be. E felek egyöntetűen arról tájékoztatták a Bizottságot, hogy nem importáltak Kínából okoumé rétegelt lemezt. Ennek alapján a Bizottság a mintavételt nem tekintette indokoltnak.

(16)

A Bizottság minden olyan információt megkísérelt beszerezni és ellenőrzött, amelyet szükségesnek tartott ahhoz, hogy meghatározza a dömping folytatódásának vagy megismétlődésének valószínűségét, a kár folytatódásának vagy megismétlődésének valószínűségét, valamint az uniós érdeket.

(17)

Az exportáló gyártók számára összeállított kérdőívet a Bizottság eljuttatta a (11) preambulumbekezdésben említett két kínai vállalatnak, tizenkét, a lehetséges analóg országokban (Gabon, Marokkó, Svájc és Törökország) működő ismert gyártónak, valamint a mintában szereplő öt uniós gyártónak.

(18)

Míg a kérdőívet – részlegesen – a kínai vállalatok közül mindössze egyetlen válaszolta meg, a Bizottság két gaboni gyártótól, egy marokkói gyártótól és a mintában szereplő öt uniós gyártótól hiánytalanul kitöltött kérdőíveket kapott.

(19)

A Bizottság a következő vállalatok telephelyén végzett ellenőrzéseket:

(20)

Február 13-án a Bizottság tudatta valamennyi érdekelt féllel azokat a lényeges tényeket és szempontokat, amelyek alapján fenn kívánja tartani a hatályban lévő dömpingellenes intézkedéseket, és egyúttal felkérte valamennyi érdekelt felet, hogy tegyék meg észrevételeiket. Észrevétel nem érkezett.

(21)

Az érintett termék – amely azonos az eredeti vizsgálat tárgyát képező termékkel – meghatározása a következő: Kínából származó, jelenleg az ex 4412 31 10 KN-kód alá tartozó (TARIC-kód: 4412311010), legalább egy külső, más anyagokból készült tartós filmbevonattal nem bevont okoumé réteggel rendelkező, kizárólag fa furnérlapokból előállított olyan rétegelt lemez, amelyben az egyes furnérlapok vastagsága legfeljebb 6 mm. Az érintett termék végfelhasználása igen sokféle lehet. Az építőiparban a külső épületasztalos- és ácsmunkák során burkoláshoz, zsaluzódeszkákhoz, lábazati burkolatokhoz és korlátokhoz, valamint vízparti burkolatokhoz használják. Emellett díszítő elemként is alkalmazzák, többek között a közúti járművekben (például személygépkocsikban, autóbuszokban, lakókocsikban, lakóbuszokban), a tengeri járművekben (jachtokon), valamint a bútoriparban és az ajtógyártásban.

(22)

Az okoumé rétegelt lemeznek két fő típusa különböztethető meg: a kizárólag okouméból készült rétegelt lemez (a továbbiakban: teljes okoumé), valamint az olyan rétegelt lemez, amelynek legalább az egyik külső oldala okouméból, a többi része pedig másfajta fából készült (a továbbiakban: okoumé borítású) (utóbbira angolul még a combi és twin elnevezést is használják). Az okoumé rétegelt lemez két fő típusának külső megjelenése azonos. A mechanikai ismérvek tekintetében mutatkozó eltérések ellenére azonos alapvető fizikai és műszaki jellemzőkkel rendelkeznek, és alapvető felhasználási területeik is megegyeznek.

(23)

A vizsgálat igazolta, hogy az alábbi termékek azonos fizikai és műszaki jellemzőkkel rendelkeznek, továbbá az alapvető felhasználási területeik is megegyeznek:

(24)

A Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy e termékek az alaprendelet 1. cikkének (4) bekezdése értelmében hasonló termékek.

(25)

Az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdésével összhangban a Bizottság megvizsgálta, hogy a meglévő intézkedések hatályvesztése nyomán valószínűsíthető-e a dömping folytatódása vagy megismétlődése.

(26)

A kérdőívet – miként arról a (18) preambulumbekezdésben már szó esett – mindössze egyetlen kínai vállalat töltötte ki, és ő is csak részlegesen. E vállalat arról számolt be, hogy a figyelembe vett időszak alatt nem gyártott és nem is értékesített okoumé rétegelt lemezt.

(27)

Tekintettel arra, hogy egyetlen másik kínai gyártó sem működött együtt a vizsgálatban, a Bizottság tájékoztatta a kínai hatóságokat, hogy az alaprendelet 18. cikkének megfelelően akár a rendelkezésre álló tényeket is felhasználhatja. A Bizottság nem kapott a kínai hatóságoktól észrevételeket vagy a meghallgató tisztviselő közbenjárására irányuló kérelmet.

(28)

Ennek alapján a dömping folytatódásának vagy megismétlődésének valószínűségével összefüggésben tett alábbi ténymegállapítások alapjául – az alaprendelet 18. cikkének (1) bekezdésével összhangban – a rendelkezésre álló tények szolgáltak, köztük különösen:

A kínai exportstatisztikai adatbázist nem lehetett felhasználni, mivel osztályozási rendszere nem elég pontos ahhoz, hogy használható információkkal szolgáljon.

(29)

Az Eurostat és a 14. cikk (6) bekezdése szerinti adatbázis adatai egyaránt arról tanúskodtak, hogy a felülvizsgálati időszak alatt Kínából nem importálták az érintett terméket, aminek következtében az uniós piac esetében nem lehetett ezen időszakra dömpinget megállapítani.

(30)

A Bizottság a dömping megismétlődésének valószínűségével összefüggésben dömpingszámításokat végzett.

(31)

A Bizottság annak meghatározásához, hogy az intézkedések hatályon kívül helyezése nyomán valószínűsíthető-e a dömping megismétlődése, az alábbi tényezőket elemezte: i. az esetleges dömping mértéke az uniós piacon és egyéb harmadik országokban, ii. a kínai termelés és termelési kapacitás, valamint iii. az uniós piac vonzereje.

(32)

Az alaprendelet 18. cikkével összhangban a dömping megismétlődésének valószínűségével összefüggésben tett alábbi ténymegállapítások alapjául a rendelkezésre álló tények, nevezetesen a (28) preambulumbekezdésben említett források szolgáltak.

(33)

Az eredeti vizsgálatban négy exportáló gyártót piacgazdasági elbánásban (MET) részesítettek. A többi exportáló gyártó esetében a rendes értéket az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdése a) pontjának megfelelően egy piacgazdasággal rendelkező harmadik országban érvényes ár vagy számtanilag képzett érték alapján kell megállapítani. Ehhez ki kellett választani egy piacgazdasággal rendelkező harmadik országot (a továbbiakban: analóg ország).

(34)

Az eredeti vizsgálatban és az előző felülvizsgálatban Törökországot alkalmazták analóg országként. A jelenlegi felülvizsgálat megindításáról szóló értesítésben a Bizottság Törökországot javasolta analóg országnak.

(35)

A Bizottság más lehetséges analóg országokban is tájékozódott az okoumé rétegelt lemez gyártóiról, és kapcsolatba lépett az okoumé rétegelt lemez ismert gaboni, marokkói és svájci gyártóival, akiket egyúttal arra is felkért, hogy bocsássák rendelkezésre a vizsgálathoz szükséges információkat.

(36)

A Bizottság megkeresésére két gaboni gyártó és egy marokkói gyártó jelentkezett, illetve nyújtotta be a kért információkat. A törökországi gyártók egyike sem működött együtt a vizsgálatban.

(37)

Gabonról megállapítást nyert, hogy nem tekinthető megfelelő analóg országnak, mivel a jóval alacsonyabb nyersanyag-inputáraknak (7) köszönhetően az okoumé rétegelt lemez helyi gyártói egyértelmű komparatív előnnyel rendelkeznek, a belföldi piacra gyártott gaboni termékek a jelek szerint alacsony minőséget képviselnek, továbbá a szerény méretű belföldi piacot az importált okoumé rétegelt lemez hiánya és 30 %-os behozatali vám jellemzi.

(38)

Marokkót a Bizottság megfelelő analóg országnak tekintette, mert a magas behozatali vámok ellenére az ország jelentős, a belföldön gyártott termékekkel versengő hasonlótermék-behozatallal rendelkezett.

(39)

Az érdekelt felek felkérést kaptak, hogy észrevételezzék e választást. Észrevétel nem érkezett.

(40)

Az eredeti vizsgálatban – ahogy azt a (33) preambulumbekezdés is megemlíti – négy exportáló gyártót piacgazdasági elbánásban részesítettek. Az együttműködés hiánya miatt a szóban forgó exportáló gyártók esetében a rendes érték alapjául az alaprendelet 18. cikkének megfelelően a rendelkezésre álló tények, nevezetesen a hatályvesztési felülvizsgálat iránti kérelemben foglalt becslések szolgáltak.

(41)

A vizsgálatban egy marokkói gyártó működött együtt, illetve nyújtott be kitöltött kérdőívet. A Bizottság a rendes értéket az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdése a) pontjának megfelelően a szóban forgó gyártó telephelyén ellenőrzött adatok alapján, az alábbiak szerint eljárva számította ki.

(42)

A rendes értéket a Bizottság a (22) preambulumbekezdésben ismertetett mindkét fő terméktípusra meghatározta.

(43)

Megvizsgálta, hogy a hasonló termék belföldi értékesítése az alaprendelet 2. cikkének (4) bekezdése értelmében szokásos kereskedelmi forgalomban megvalósult értékesítésnek tekinthető-e. Ehhez meghatározta, hogy a marokkói piacon értékesített hasonló termék esetében a felülvizsgálati időszak során mekkora részarányt képviselt a független vevők részére történt nyereséges belföldi értékesítés.

(44)

A hasonló termék nyereséges értékesítésének volumene kevesebb mint 80 %-át tette ki a hasonló termék teljes értékesítési volumenének, így a rendes érték alapjául a kizárólag a nyereséges értékesítések súlyozott átlagaként számított tényleges belföldi ár szolgált.

(45)

Minthogy a kínai gyártók nem működtek együtt a vizsgálatban, a Bizottság – miként az a (28) preambulumbekezdésben is szerepel – az alaprendelet 18. cikkével összhangban a rendelkezésre álló tényekre, vagyis a hatályvesztési felülvizsgálat iránti kérelemben foglalt információkra hagyatkozott az exportár meghatározásakor. Pontosabban: a Bizottság az exportárat a (22) preambulumbekezdésben ismertetett mindkét fő terméktípus esetében a hatályvesztési felülvizsgálat iránti kérelemben feltüntetett, az uniós piacra és egyéb harmadik országokra (Bosznia-Hercegovinára, Svájcra, Törökországra, a Perzsa-öböl menti államokra és Norvégiára) vonatkozó kereskedelmi ajánlatok alapján határozta meg. A Bizottság több mint tíz ilyen, e-mailben továbbított, illetve a felülvizsgálati időszak alatt különböző kínai honlapokon nyilvánosan közzétett ajánlatot vett figyelembe. A kereskedelmi ajánlatok 313 EUR/m3 és 540 EUR/m3 közötti (CIF-)árakra szóltak. Megjegyzendő, hogy ezek az árszintek ugyanabba a tartományba estek, mint a felülvizsgálati időszakot követően (2016 III. negyedévében) importált kínai okoumé rétegelt lemezeknek az Eurostat, illetve a 14. cikk (6) bekezdése szerinti adatbázis szerinti árai. Jóllehet e behozatalok esetében elhanyagolható mennyiségekről van szó, a jelzett árszint azt erősíti meg, hogy a kereskedelmi ajánlatok reprezentatív módon tükrözik a Kínából érkező okoumé rétegelt lemez lehetséges exportárait.

(46)

A Bizottság a rendes értéket és az így megállapított exportárat gyártelepi alapon, a (22) preambulumbekezdésben ismertetett terméktípusok szerinti bontásban hasonlította össze. Amennyiben a tisztességes összehasonlítás azt megkívánta, az exportárat és a rendes értéket az alaprendelet 2. cikke (10) bekezdésének megfelelően kiigazította az árakat és az árak összehasonlíthatóságát befolyásoló különbségek figyelembevétele érdekében. A Bizottság az alaprendelet 18. cikkének megfelelően a rendelkezésre álló tények, azaz a hatályvesztési felülvizsgálat iránti kérelemben foglalt információk alapján a (belföldi és tengeri) fuvarozási költségek figyelembevétele érdekében végzett kiigazításokat.

(47)

A Bizottság az alaprendelet 2. cikkének (11) és (12) bekezdésével összhangban a rendes érték súlyozott átlagát összehasonlította a fentiek szerint megállapított, terméktípusonkénti exportár súlyozott átlagával.

(48)

Ennek alapján a vámfizetés nélkül, uniós határparitáson számított CIF-ár (költség, biztosítás, fuvardíj szerinti ár) százalékában kifejezett súlyozott átlagú dömpingkülönbözet úgy az uniós piac, mint az egyéb harmadik országok esetében meghaladta a 45 %-ot.

(49)

A vámfizetés nélkül, uniós határparitáson számított CIF-ár (költség, biztosítás, fuvardíj szerinti ár) százalékában kifejezett súlyozott átlagú dömpingkülönbözet úgy az uniós piac, mint az egyéb harmadik országok esetében meghaladta a 100 %-ot.

(50)

mivel a kínai gyártók nem működtek együtt a vizsgálatban és nyilvános információk sem álltak rendelkezésre, a kínai termelést a Bizottság a kérelmezőnek a jelenlegi hatályvesztési felülvizsgálat megindítása iránti kérelemében megadott, legjobb piaci ismeretit tükröző becslései alapján határozta meg.

(51)

A kérelmező az okoumé rétegelt lemez kínai termelését a 2014-ben Kínába importált, a rétegelt lemezek gyártásához felhasznált okoumétönkök számából kiindulva becsülte meg. Ennek alapján az okoumé rétegelt lemez becsült termelése az előállított terméktípustól – vagyis a (22) preambulumbekezdésben meghatározott teljes okoumé, illetve okoumé borítású termékektől – függően a 290 000 m3-es alsó és a 2,9 millió m3-es felső határ között volt. Ez az uniós összfelhasználás legalább másfélszeresének és legfeljebb tizenötszörösének megfelelő volument jelentett.

(52)

Tekintve, hogy az okoumé rétegelt lemez kínai gyártói nem működtek együtt a vizsgálatban, illetve mivel az okoumé rétegelt lemezek kínai iparágáról nem álltak rendelkezésre egyéb információk, a Bizottság az előző felülvizsgálat mintájára a kínai rétegeltlemez-iparág egészének helyzetét elemezte (vagyis nem vette figyelembe, hogy a lemezek milyen fafajok felhasználásával készültek). Az előző vizsgálatok megállapításaival összhangban megerősítést nyert, hogy a rétegelt lemezeket a felhasznált fafajoktól függetlenül ugyanazon vállalatok, ugyanazon berendezéseken gyártják. Mivel az előző felülvizsgálat emellett azt is megállapította, hogy az okoumé rétegelt lemez jövedelmezőbb a többi rétegelt lemeznél, az is valószínűsíthető, hogy az intézkedések hatályvesztése esetén a kínai gyártók az egyéb fafajokból készült rétegelt lemezek gyártásáról áttérnének a jövedelmezőbbnek számító okoumé rétegelt lemezek gyártására.

(53)

Mindezek figyelembevételével a különböző típusú rétegelt lemezek termelési volumene – amely a FAO statisztikai adatai szerint a felülvizsgálati időszakban elérte a 113 millió m3-t – azt jelzi, hogy Kínában jelentős potenciális termelési kapacitás áll rendelkezésre. Ahhoz tehát, hogy az akár exportra is értékesíthető okoumé rétegelt lemez gyártási volumene jelentősen bővüljön, elegendő lenne akár egy szerényebb, az egyéb fafajok helyett az okoumé felhasználásának irányába mutató súlyponteltolódás is.

(54)

Annak megállapításához, hogy az intézkedések hatályon kívül helyezése esetén az Unió vonzó célpiacnak számítana-e, a Bizottság mindenekelőtt azt vizsgálta meg, hogy az egyéb harmadik országokba irányuló kínai kivitel árszintje miként viszonyul az Unióba irányuló kínai kivitel árszintjéhez. Az uniós piacra és egyéb harmadik országokra vonatkozó – a (45) preambulumbekezdésben említett – kereskedelmi ajánlatok alapján a felülvizsgálati időszak alatt az uniós piac vonzó piacnak számított, mivel az okoumé rétegelt lemez uniós piacra ajánlott kínai exportárai – Norvégia kivételével – az összes olyan egyéb harmadik piacra adott kínai exportáraknál magasabbak voltak, amelyekre kereskedelmi ajánlat vonatkozott. Így például: az uniós piacra szóló exportárajánlatok mintegy 30 %-kal meghaladták a bosznia-hercegovinai piacra szóló ajánlatokban feltüntetett árakat és hozzávetőleg 40 %-kal voltak magasabbak a törökországi és a Perzsa-öböl menti államok piacaira szóló árajánlatoknál. Minthogy a szóban forgó országokba exportált kínai okoumé rétegelt lemez volumenéről nem álltak rendelkezésre statisztai adatok, a volumenek tekintetében nem volt mód megállapítani a reprezentativitást. Az Unióba irányuló kivitel várhatóan magasabb árai mindamellett vonzóvá teszik az uniós piacot, hiszen az Unióba kivitt árut magasabb nyereség mellett lehetne értékesíteni.

(55)

Továbbá a kínai rétegelt lemezek (8) behozatala a Koreai Köztársaságban, Marokkóban és Törökországban dömpingellenes vám hatálya alá tartozik, az Amerikai Egyesült Államok pedig 2017 januárjában előzetes határozatot adott ki a kínai rétegelt lemezekre alkalmazandó kiegyenlítő intézkedésekről. A kínai exportáló gyártók piacra jutási lehetőségei tehát e piacok esetében be fognak szűkülni, és korlátozottabb mértékben lesz alkalmuk termelésüket e piacokra exportálni, illetve kivitelüket e piacokra átirányítani. Az uniós piac ennélfogva még vonzóbb célpiaccá fog válni a rétegelt lemezek Kínából érkező behozatala számára.

(56)

A Kínában rendelkezésre álló tetemes és nehézség nélkül tovább bővíthető termelési kapacitásra tekintettel tehát valószínűsíthető, hogy az intézkedések hatályon kívül helyezése esetén jelentős volumenű kínai kivitel jelenne meg ismét az uniós piacon. Érdemes felidézni, hogy az eredeti intézkedések bevezetése előtt, 2004-ben a kínai értékesítési volumen az uniós piacon elérte a 83 606 m3-t, ami a jelenlegi felülvizsgálati időszak alatti uniós felhasználás 44 %-ának felel meg.

(57)

Összegezve: a Kínában rendelkezésre álló jelentős termelési kapacitás, a kínai gyártók adottságai, amelyeknek köszönhetően nehézség nélkül képesek növelni az exportra értékesíthető termelési volument, az egyéb harmadik piacokon és az uniós piacon alkalmazott, a feltételezések szerint magas dömpingárak, valamint az uniós piac vonzereje mind abba az irányba mutat, hogy az intézkedések hatályon kívül helyezésének következményeként a kínai exportáló gyártók dömpingárakon kínált, jelentős mennyiségekkel térnének vissza az uniós piacra. A Bizottság ennélfogva úgy véli, hogy a jelenlegi dömpingellenes intézkedések hatályvesztése esetén fennáll a valószínűsége a dömping megismétlődésének.

(58)

A Bizottság tudomása szerint az Unión belül összesen tizenhárom – Franciaországban, Görögországban, Magyarországon, Olaszországban és Spanyolországban működő – gyártó foglalkozik a hasonló termék előállításával. A becslések szerint a teljes uniós termelés 162 000 m3. Az alaprendelet 4. cikkének (1) bekezdése szerinti uniós gazdasági ágazatot a teljes uniós termelést adó uniós gyártók alkotják.

(59)

A Bizottság – miként azt a (12) preambulumbekezdés is megemlítette – mintavételt alkalmazott és az így kiválasztott, öt uniós gyártóból álló minta a felülvizsgálati időszak alatti teljes uniós termelés 74 %-át képviselte.

(60)

Az okoumé rétegelt lemez uniós felhasználását a Bizottság a panaszt benyújtó uniós gyártók és más uniós gyártók uniós piaci értékesítési volumene, valamint a harmadik országokból az Unióba irányuló behozatal Eurostat-adatok szerinti volumene alapján határozta meg.

(61)

A figyelembe vett időszak alatt az uniós felhasználás a következőképpen alakult:

1. táblázat

Uniós felhasználás

(62)

Az uniós felhasználás 2013-ban a 2012-ben mért szint alá csökkent. A csökkenő tendencia 2012 és 2014 között fokozatosan stabilizálódott, majd a felülvizsgálati időszak alatt növekedésbe fordult, aminek hátterében az állt, hogy egyes ipari tevékenységek tekintetében mérsékelt javulás volt tapasztalható. Az uniós felhasználás így a figyelembe vett időszak alatt összességében kismértékben, 4 %-kal nőtt.

(63)

E fejleményt mindazonáltal az előző felülvizsgálatot követően kialakult helyzet tükrében kell értékelni. Az uniós felhasználás – még a jelenlegi figyelembe vett időszak alatti enyhén növekvő trend ellenére is – összességében 35 %-kal (291 421 m3-ról 188 727 m3-ra) csökkent az előző felülvizsgálat (2008. október 1-jétől2009. szeptember 30-ig tartó) felülvizsgálati időszaka és a jelenlegi felülvizsgálat felülvizsgálati időszaka között. Az általánosságban csökkenést mutató tendencia – amely valójában már az előző felülvizsgálat előtt elkezdődött – azzal volt magyarázható, hogy az okoumé rétegelt lemezt bizonyos mértékben más trópusi fafajokból készült termékekkel helyettesítették. Az okoumé rétegelt lemez iránti uniós kereslet visszaesésében emellett még szerepet játszott a gazdasági válság is, illetve hogy a válság nyomán egyes iparágak – többek között az építőipar, a vízi járművek és könnyű haszongépjárművek/turisztikai gépjárművek ágazatának – teljesítménye romlott.

(64)

A Kínából érkező behozatal piaci részesedése az eredeti vizsgálat figyelembe vett időszaka alatt gyors ütemben, gyakorlatilag nulláról indulva 18,7 %-ra nőtt (9), majd az előző felülvizsgálat felülvizsgálati időszaka alatt 4,3 %-ra (12 620 m3) (10) esett vissza. A jelenlegi felülvizsgálat figyelembe vett időszaka alatt Kínából lényegében egyáltalán nem érkezett behozatal, kivéve 2012-ben, amikor is a kínai behozatal volumene mintegy 1 000 m3-t tett ki.

(65)

A 2012-es volt az egyetlen olyan év, amikor Kínából jelentősebb mennyiségű behozatal érkezett. A szóban forgó évben a Kínából érkező behozatal átlagára 549 EUR/m3 volt, amely jóval alacsonyabb az uniós gazdasági ágazat ugyanezen évre jelzett árainál (756 EUR/m3).

(66)

A figyelembe vett időszak alatt az egyéb harmadik országok közül szinte kizárólag Gabonból és Marokkóból érkezett behozatal, az összes többi harmadik ország részesedése elhanyagolható szintű maradt. Az Unióba irányuló gaboni és marokkói behozatal folyamatos csökkenést mutatva a 2012. évi 55 899 m3-ről a felülvizsgálati időszakra hozzávetőleg 47 203 m3-re, vagyis 16 %-kal esett vissza. Mivel az uniós felhasználás mindössze 4 %-kal nőtt (lásd a (62) preambulumbekezdést és az 1. táblázatot), Gabon és Marokkó így megszerzett piaci részesedése még nagyobb mértékű visszaesést mutatott, vagyis a 2012-es 30,8 %-ról a felülvizsgálati időszakra 25,0 %-ra – azaz 5,7 százalékponttal – csökkent.

(67)

A jelenlegi vizsgálat figyelembe vett időszaka alatt Gabonból és Marokkóból érkező behozatal árai átlagosan 16 %–17 %-kal voltak alacsonyabbak az uniós gazdasági ágazat uniós piaci értékesítési árainál (lásd a 8. táblázatot). Amennyiben a Kínából 2012-ben (a figyelembe vett időszak egyetlen olyan évében, amikor Kína jelenős mennyiséget exportált az Unióba) érkezett behozatal áraival hasonlítjuk össze a szóban forgó országokból érkező behozatal árait, akkor az látható, hogy azok átlagosan 16 %-kal meghaladták a kínai importárakat.

(68)

Részletesebben: a harmadik országok közül Gabon számít a legnagyobb kereskedelmi partnerországnak az Unióba irányuló export szempontjából. A Gabonból érkező behozatali volumen a 2012. évi 40 467 m3-ről a felülvizsgálati időszakra 42 711 m3-re nőtt, ami 6 %-os bővülést jelentett. E növekmény jóvoltából az ország piaci részesedése a 2012. évi 22,3 %-ról a felülvizsgálati időszakra 22,6 %-ra nőtt, vagyis 0,3 százalékpontos, kismértékű bővülést mutatott. A Gabonból érkező behozatal átlagárai 17 %–18 %-kal alacsonyabbak voltak az uniós gazdasági ágazat árainál (lásd a 8. táblázatot), magasabbak voltak viszont a Kínából 2012-ben – vagyis az egyetlen olyan évben, amikor az országból jelentős mennyiségű behozatal érkezett az uniós piacra – érkezett behozatal átlagos importárainál, és magasabbak voltak a (45) preambulumbekezdésben említett kereskedelmi ajánlatok szerinti, a felülvizsgálati időszakra vonatkozó potenciális kínai importáraknál is. A Gabonból érkező behozatal árai a 2012. évi 628,64 EUR/m3-ről a felülvizsgálati időszakra 645,32 EUR/m3-re emelkedtek, ami 3 %-os növekedésnek felelt meg.

(69)

A Marokkóból érkező behozatal volumene a figyelembe vett időszak alatt számottevően visszaesett (a 2012. évi 15 431 m3-ről a felülvizsgálati időszakban tapasztalt 4 492 m3-re), aminek következtében az ország piaci részesedése a 2012. évi 8,5 %-ról a felülvizsgálati időszakra 2,4 %-ra csökkent. A Marokkóból érkező behozatal árai mind a 2012. évi kínai importáraknál, mind pedig a (45) preambulumbekezdésben említett kereskedelmi ajánlatok szerinti, a felülvizsgálati időszakra vonatkozó potenciális importáraknál magasabbak voltak.

(70)

Az alaprendelet 3. cikkének (5) bekezdése értelmében a Bizottság megvizsgált minden olyan gazdasági tényezőt és mutatót, amely befolyásolta az uniós gazdasági ágazat helyzetét.

(71)

Miként az a (12) preambulumbekezdésben is szerepel, a kár meghatározása érdekében a Bizottság mintavételt alkalmazott.

(72)

A kár meghatározásához a Bizottság elkülönítette a makrogazdasági és a mikrogazdasági kármutatókat. A Bizottság a teljes uniós gazdasági ágazatra vonatkozó makrogazdasági mutatókat a kérelmező hatályvesztési felülvizsgálat iránti kérelemében benyújtott, valamint a mintában szereplő uniós gyártók válaszaiban szereplő információk alapján értékelte. A kizárólag a mintában szereplő gyártókra vonatkozó mikrogazdasági mutatókat a Bizottság a mintában szereplő uniós gyártók kérdőívre adott válaszaiban megadott adatok alapján értékelte. Mindkét adatsorról megállapítást nyert, hogy az uniós gazdasági ágazat gazdasági helyzetére nézve reprezentatívak.

(73)

A makrogazdasági mutatók a következők: termelés, termelési kapacitás, kapacitáskihasználás, értékesítési volumen, piaci részesedés, növekedés, foglalkoztatás, termelékenység, a dömpingkülönbözet nagysága és a korábbi dömpingelt behozatal hatásaiból való felépülés.

(74)

A mikrogazdasági mutatók a következők: átlagos egységárak, egységköltség, munkaerőköltség, készletek, jövedelmezőség, pénzforgalom, beruházások, a beruházások megtérülése és tőkebevonási képesség.

(75)

A figyelembe vett időszakban az uniós össztermelés, termelési kapacitás és kapacitáskihasználás a következőképpen alakult:

5. táblázat

Termelés, termelési kapacitás és kapacitáskihasználás

(76)

A figyelembe vett időszak alatt a termelés kismértékben, a 2012. évi 143 729 m3-ről a felülvizsgálati időszak alatti 147 767 m3-re, vagyis 3 %-kal nőtt. E növekedés hátterében az uniós okoumépiac – (62) preambulumbekezdésben említett – mérsékelt élénkülése állt. Az uniós gazdasági ágazat termelési volumene még e szerény növekedés ellenére sem érte el az eredeti vizsgálat vizsgálati időszaka, illetve az előző felülvizsgálat felülvizsgálati időszaka alatt mért volumenértéket, vagyis továbbra is 267 591 m3 alatt maradt. Ez egyfelől arra vezethető vissza, hogy a piacon csökkent a felhasználás, másfelől pedig azzal magyarázható, hogy e terméket elsősorban a beérkező megrendelések alapján gyártják.

(77)

A termelési kapacitás a termelési volumennel összhangban kismértékben, a 2012. évi mintegy 179 561 m3-ről a felülvizsgálati időszak alatt tapasztalt 184 738 m3-re, azaz 3 %-kal nőtt. Ez a kapacitás mindazonáltal jóval elmarad az előző felülvizsgálat során mért kapacitásszinttől, nevezetesen 68 %-kal alacsonyabb volt, mint az előző felülvizsgálat felülvizsgálati időszaka tekintetében megállapított 577 205 m3-es érték. Ennek hátterében az állt, hogy az okoumé rétegelt lemez számos uniós gyártója – többek között a legnagyobb uniós gyártónak számító Plysorol is – bezárta üzemeit, azon uniós gyártók pedig, amelyek még nem hagytak fel a gyártással, visszafogták termelésüket.

(78)

mivel a termelési kapacitást már lényegében a figyelembe vett időszak előtt hozzáigazították az alacsonyabb felhasználási szintekhez, a kapacitáskihasználás stabil, és az előző felülvizsgálat felülvizsgálati időszaka tekintetében megállapított rátánál (41 %) (11) magasabb arányt mutatott.

(79)

A figyelembe vett időszakban az uniós gazdasági ágazat értékesítési volumene és piaci részesedése a következőképpen alakult:

6. táblázat

Értékesítési volumen és piaci részesedés

(80)

A figyelembe vett időszakban az értékesítési volumen a 2012. évi 124 033 m3-ről a felülvizsgálati időszak alatti hozzávetőleg 141 446 m3-re, vagyis 14 %-kal nőtt, és ezzel meghaladta a felhasználás (62) preambulumbekezdésben ismertetett 4 %-os bővülését. Az értékesítési volumen növekedése – az egyéb harmadik országokból érkező behozatalnak a (66) preambulumbekezdésben megállapított ezzel párhuzamos visszaesését is figyelembe véve – így szerepet játszott abban, hogy az uniós gazdasági ágazat a 2012. évi 68,2 %-ról a felülvizsgálati időszakra 74,9 %-ra tudta növelni piaci részesedését. Az így megszerzett piaci részesedés azonban még mindig elmarad az uniós gazdasági ágazat előző felülvizsgálat felülvizsgálati időszaka alatti 80,2 %-os piaci részesedésétől.

(81)

A figyelembe vett időszak alatt az uniós felhasználás 4 %-kal nőtt, az uniós gazdasági ágazat értékesítési volumene viszont ennél nagyobb mértékben, 14 %-kal bővült, ami a piaci részesedés 6,7 százalékpontos növekedésében mutatkozott meg.

(82)

A figyelembe vett időszakban a foglalkoztatás és a termelékenység a következőképpen alakult:

7. táblázat

Foglalkoztatás és termelékenység

(83)

Az uniós gazdasági ágazaton belüli foglalkoztatás összességében 13 %-kal csökkent 2012-ről 2014-re, majd ezt követően valamelyest (4 %-kal) növekedett 2014 és a felülvizsgálati időszak között. A figyelembe vett időszak alatt a foglalkoztatás összességében 9 %-kal csökkent. A vállalatmegszűnések, illetve -átalakítások következtében a figyelembe vett időszakban a foglalkoztatási szint csak mintegy a felét érte el az előző felülvizsgálat felülvizsgálati időszaka tekintetében megállapított (983 fős) szintnek.

(84)

A (76) preambulumbekezdésben kifejtettek szerint a figyelembe vett időszak alatt a termelési volumen 3 %-kal nőtt. Ennek következtében a termelékenység – vagyis az egy alkalmazottra jutó éves termelés (köbméterben kifejezve) – a figyelembe vett időszak alatt 13 %-os növekedést mutatott. Ennek hátterében a termelés mérsékelt növekedése és a foglalkoztatási szint ezzel párhuzamos csökkenése állt. Ez annak a jele, hogy az uniós gyártók fokozni tudták hatékonyságukat, vállalataik szerkezetátalakítását pedig eredményesen hajtották végre.

(85)

Miként arról a (29) preambulumbekezdésben már szó esett, a felülvizsgálati időszak alatt Kínából nem importálták az érintett terméket. Ennélfogva az uniós piac esetében sem a dömping tényállását, sem pedig a dömpingkülönbözet nagyságát nem volt mód ezen időszak tekintetében megállapítani, amiből következően a figyelembe vett időszak alatt közvetlen árnyomás sem jelentkezett az uniós piacon. A hatályban lévő dömpingellenes intézkedésekről mindezek alapján kijelenthető, hogy összességében eredményesek voltak.

(86)

A figyelembe vett időszakban az uniós gazdasági ágazat unióbeli független vevőknek felszámított értékesítési átlagárai a következőképpen alakultak:

8. táblázat

Értékesítési átlagárak és egységköltségek

(87)

Az uniós gazdasági ágazat unióbeli független vevőknek felszámított értékesítési egységárának átlaga a figyelembe vett időszakban 3 %-kal nőtt. Ezek az árszintek azonban alacsonyabbak voltak az előző felülvizsgálatkor megállapított értékeknél, amikor is az átlagárak a 2006-os 786 EUR/m3-ről – 2008-ban 930 EUR/m3-es szinten tetőzve – a felülvizsgálati időszak alatti 887 EUR/m3-re emelkedtek (12).

(88)

A figyelembe vett időszakban a termelési egységköltség kismértékben, 1 %-kal csökkent.

(89)

A Bizottság megállapította, hogy az uniós gazdasági ágazat azzal, hogy az előző felülvizsgálat felülvizsgálati időszakához képest csökkentette termelési kapacitását és termelési költségeit, folyamatosan arra törekedett, hogy alkalmazkodjon a kedvezőtlenebbé vált piaci viszonyokhoz. Ez a figyelembe vett időszak előtt – miként azt a (77) preambulumbekezdés is részletezi – azzal járt, hogy a termelést visszafogták és egyes nagyobb uniós gyártók megszűntek, míg a figyelembe vett időszak alatt – a (84) preambulumbekezdésben foglaltak szerint – a termelékenység javulásában mutatkozott meg.

(90)

A figyelembe vett időszakban az uniós gazdasági ágazat átlagos munkaerőköltségei a következőképpen alakultak:

9. táblázat

Munkaerőköltségek

(91)

A mintában szereplő uniós gyártók alkalmazottankénti átlagos munkaerőköltsége 2012 és a felülvizsgálati időszak között stabil értékeken mozgott, mindössze 1 %-os növekedést mutatott.

(92)

A figyelembe vett időszakban az uniós gazdasági ágazat készletszintje a következőképpen alakult:

10. táblázat

Készletek

(93)

Az okoumé rétegelt lemezt – amint azt az eredeti vizsgálat is megállapította – többnyire megrendelésre gyártják, aminek következtében a készletszintek jellemzően alacsony értékeket mutatnak. A készletszintek mindamellett az előző felülvizsgálat figyelembe vett időszakában emelkedtek és az előző felülvizsgálat felülvizsgálati időszakára az értékesítési volumenek csökkenése nyomán 6 589 m3-es szintet értek el. A készletszintek még a jelenlegi felülvizsgálat figyelembe vett időszaka alatt is viszonylag magasak voltak, és csak a jelenlegi felülvizsgálati időszak alatt csökkentek. E készletek mindenesetre továbbra is meghaladják azt a szintet, amelyet a már értékesített, de még nem leszállított áruállomány alapján indokoltnak lehetne tekinteni.

(94)

A zárókészletek összességében 25 %-kal csökkentek a figyelembe vett időszakban. A termelés százalékában kifejezett zárókészletek a 2012. évi 9 %-ról a felülvizsgálati időszak alatti 7 %-ra, azaz 2 százalékponttal csökkentek.

(95)

A mintában szereplő uniós gyártók jövedelmezőségét a Bizottság oly módon állapította meg, hogy a hasonló termék független vevőknek történő uniós értékesítéséből származó, adózás előtti nettó nyereséget kifejezte az értékesítési forgalom százalékos arányában. Az uniós gazdasági ágazat a figyelembe vett időszak alatt végig igen alacsony jövedelmezőséggel működött. Jövedelmezősége a figyelembe vett időszak kezdetén negatív előjelű volt, és csak 2014-re, valamint a felülvizsgálati időszakra vált enyhén pozitívvá. Összességében a jövedelmezőség a 2012. évi –3,5 %-ról a felülvizsgálati időszak alatt tapasztalt 0,3 %-ra nőtt. Ez jóval elmarad az előző felülvizsgálatban megállapított szinttől, amely 4,3 % és 9,8 % között mozgott. A jövedelmezőség javulása – miként azt a (86)–(89) preambulumbekezdés is részletezi – az értékesítési árak és az értékesítési volumen mérsékelt növekedésének, továbbá a termelési költségek – részben szintén a termelékenység javulása nyomán jelentkező – kismértékű csökkenésének volt betudható.

(96)

A nettó pénzforgalom az uniós gazdasági ágazat önfinanszírozó képességére utal. A pénzforgalom 2012 és 2014 között nőtt, majd a felülvizsgálati időszak alatt csökkent, és a 2012. évi szint alá süllyedt. Összességében: az abszolút értékben mért pénzforgalom a figyelembe vett időszak teljes tartama alatt alacsony szintű volt, és számottevően elmaradt az előző felülvizsgálat figyelembe vett időszakában tapasztalt, 10,5 millió EUR és 15,9 millió EUR közötti tartományban mozgó értékektől. Az alacsony szintű pénzforgalom összhangban áll a jelenlegi felülvizsgálat figyelembe vett időszakának egészére jellemző alacsony jövedelmezőséggel.

(97)

A figyelembe vett időszak kezdetén (2012-ben) a beruházások – mivel az uniós gazdasági ágazat egyre szűkebb gyártói körből állt – igen alacsony szinten mozogtak és jelentősen elmaradtak mind az előző felülvizsgálatkor megállapított szintektől, mind pedig a befektetett eszközök értékcsökkenésének ellensúlyozásához szükséges mértéktől. A beruházások ugyan 2013-ban és 2014-ben már az előző felülvizsgálatkori szinteken (3,6 millió EUR és 8,1 millió EUR között) álltak, de a jelenlegi vizsgálat felülvizsgálati időszaka alatt ismét visszaestek.

(98)

A beruházások megtérülése a befektetett eszközök könyv szerinti nettó értékének százalékos arányában kifejezett nyereség. A többi pénzügyi mutatóhoz hasonlóan a beruházásoknak a hasonló termék gyártása és értékesítése nyomán jelentkező megtérülése 2012-ben és 2013-ban negatív, 2014-ben és a felülvizsgálati időszakban pedig – a jövedelmezőség tendenciáját követve – enyhén pozitív értéket mutatott. Összességében a beruházások megtérülése a figyelembe vett időszakban –8,2 %-ról 0,7 %-ra nőtt.

(99)

A tőkebevonási képesség kapcsán meg kell jegyezni, hogy az uniós gazdasági ágazat szerény nyeresége és gyenge pénztermelő képessége miatt a belső források igen alacsony ütemű növekedést mutattak. Az ágazat tőkebevonási képessége így tehát romlott az előző felülvizsgálat óta, és bizonyos esetekben ez a beruházási lehetőségeit is befolyásolta.

(100)

Az elemzés nyomán kirajzolódott kép az uniós gazdasági ágazat sérülékeny helyzetéről tanúskodik. Az uniós piaci felhasználás előző felülvizsgálatot követő – a (62) preambulumbekezdésben részletezett – visszaesése nyomán az uniós gazdasági ágazatnak alkalmazkodnia kellett a kedvezőtlen piaci viszonyokhoz, amelyek csak a felülvizsgálati időszak alatt váltak kedvezőbbé. Az Unió szerkezetátalakítással és jelentős mértékű racionalizálással reagált a megváltozott körülményekre, amelynek következtében több uniós gyártó megszűnt, számottevően csökkent a foglalkoztatás és az előző felülvizsgálathoz képest tekintélyes mértékben visszaesett a termelési kapacitás és a termelési volumen. E törekvések hozadéka a jelenlegi felülvizsgálat figyelembe vett időszakának vége felé kezdett nyilvánvalóvá válni, amikor is az uniós gazdasági ágazat immár újfent növekvő termelékenységgel, értékesítési volumennel, piaci részesedéssel és jövedelmezőséggel rendelkezett. Az uniós gazdasági ágazat fellendülése azonban – tekintve, hogy a felülvizsgálati időszakban elért nyereség jóval alacsonyabb az előző felülvizsgálat figyelembe vett időszaka alatt megszerzett nyereségnél – lassú ütemű és még igen korai szakaszban tart.

(101)

Az előző felülvizsgálat során megállapítást nyert, hogy az intézkedések hatályvesztése esetén az érintett termék Kínából érkező dömpingelt behozatala valószínűleg ismét károkat okozna az uniós gazdasági ágazatnak (13).

(102)

Az okoumé rétegelt lemez uniós piaca az előző felülvizsgálatot követően meggyengült, a felhasználás – (63) preambulumbekezdésben ismertetett – csökkenése jellemezte. Az előző felülvizsgálat során megfigyelt fellendülés emiatt a későbbiekben visszájára fordult és az uniós gazdasági ágazathoz tartozó vállalatok közül több is megszűnt. Az uniós gazdasági ágazat csak a jelenlegi felülvizsgálat figyelembe vett időszakának utolsó két évében tudott újra nyereséget termelni, amely viszont még mindig igen szerény mértékű volt és éppen csak hogy meghaladta a jövedelmezőségi küszöböt a felülvizsgálati időszakban.

(103)

A jelenlegi felülvizsgálat kimutatta, hogy az uniós gazdasági ágazat helyzete sérülékeny. Az uniós gazdasági ágazat így fölöttébb sebezhető lenne, ha az uniós piacra újra belépne a dömpingelt és alacsonyan árazott kínai behozatal. Az intézkedések hatályvesztése esetén tehát valószínűleg megismétlődne a jelentős mértékű károkozás. Ezt a következtetést több tényező is alátámasztja.

(104)

Először: tekintettel a kínai exportáló gyártóknak – az (52) és (53) preambulumbekezdésben ismertetett – tetemes termelési kapacitására, a becslések szerint jelentős kínai szabad kapacitásra és az uniós piac vonzerejére, valószínűsíthető, hogy az intézkedések hatályvesztése esetén ismét jelentős mennyiségű behozatal fog érkezni Kínából. Annak szemléltetésére, hogy a kínai exportáló gyártók mekkora potenciállal rendelkeznek az okoumé rétegelt lemezek gyártásának és kivitelének gyors ütemű felfuttatására, példaként felidézhető, hogy az eredeti vizsgálat szerint a kínai exportáló gyártók képesek voltak kevesebb mint három év alatt (2001-ről 2003 közepére) körülbelül 9 500 m3-ről több mint 83 500 m3-re növelni az uniós piacra irányuló kivitelüket.

(105)

A Bizottság egyetlen olyan tényezőt sem tárt fel, amely arra utalt volna, hogy a rétegelt lemezek gyártásában az okoumét immár állandó jelleggel egy másik fafajjal helyettesítenék. A vizsgálat megállapítása szerint a kínai gyártók – amint azt az okoumé rétegelt lemez (51) preambulumbekezdés szerinti jelentős kínai termelési volumene is igazolta – még mindig használnak okoumét a rétegelt lemezek előállításához. A hatályos dömpingellenes vámok hatására a figyelembe vett időszak alatt szinte teljesen leállt a kínai behozatal, jóllehet – miként azt a vizsgálat megerősítette – az uniós piacon ugyanezen időszakban volt kereslet az okoumé rétegelt lemez iránt.

(106)

Másodszor: mivel a felülvizsgálati időszak alatt Kínából nem érkezett behozatal, azon árszintet illetően, amelyen a kínai exportáló gyártók vélhetően kivitelüket az uniós piacon értékesítenék, a Bizottság a (45) preambulumbekezdésben ismertetettek szerint az uniós piacra és az egyéb harmadik országokra vonatkozó, a hatályvesztési felülvizsgálat iránti kérelemben megjelölt kereskedelmi ajánlatokra hagyatkozott. Az árak ennek alapján a 313 EUR/m3 és 540 EUR/m3 közötti tartományban mozognának. Ezen indikatív árak reprezentatív jellegét – amint azt a (45) preambulumbekezdés megemlíti – a 14. cikk (6) bekezdése szerinti adatbázis által a jelenlegi felülvizsgálat felülvizsgálati időszakát követő időszakra jelzett árszint is megerősíti.

(107)

Ennek alapján a Kínából érkező behozatal árai átlagosan több mint 100 %-kal kínálnának az uniós gazdasági ágazat árai alá.

(108)

Ha a valószínűsíthető forgatókönyvnek megfelelően az érintett termék Kínából érkező behozatala az uniós gazdasági ágazat árainál jóval alacsonyabb dömpingárakon és jelentős mennyiségben jelenne meg ismét az uniós piacon, az uniós gazdasági ágazat nem tudná fenntartani jelenlegi árszintjeit. E valószínű árleszorító hatás egyértelműen veszélyeztetné az uniós gazdasági ágazat jelenlegi, egyelőre gyenge fellendülését és nagyon rövid idő alatt az uniós gazdasági ágazat veszteséges működéséhez vezetne.

(109)

Emellett az uniós gazdasági ágazat uniós piaci értékesítése és megszerzett piaci részesedése is gyors ütemben csökkenne, aminek hatására termelése visszaesne. Ennek nyomán a kapacitáskihasználás, amelyet csak komolyabb szerkezetátalakítás árán sikerült ismét elfogadható szintre növelni, újfent csökkenő pályára állna. E fejlemény várhatóan további uniós gyártók megszűnését jelentené. Tulajdonképpen, mivel az uniós gazdasági ágazat helyzete még mindig sérülékeny, az sem kizárt, hogy az ágazat puszta léte is veszélybe kerülne az Unióban.

(110)

A fentiek alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az intézkedések hatályvesztése esetén az érintett termék Kínából érkező, újbóli dömpingelt behozatala következtében a jelentős kár valószínűleg hamarosan megismétlődne.

(111)

Az alaprendelet 21. cikkének megfelelően a Bizottság megvizsgálta, hogy a Kínával szemben bevezetett, meglévő intézkedések fenntartása ellentétes lenne-e az Unió egészének érdekével. Az uniós érdek meghatározása a különböző érintett érdekek teljes körének értékelésén alapult, beleértve az uniós gazdasági ágazat, az importőrök és a felhasználók érdekeit is.

(112)

Az érintett termék Kínából érkező behozatalára vonatkozó dömpingellenes intézkedések fenntartásával javulnának az uniós gazdasági ágazat esélyei, hogy megfelelő szintű jövedelmezőséget érjen el, mivel az intézkedések fenntartása hozzájárulna ahhoz, hogy az uniós gazdasági ágazat észszerű, termelési költségeit fedező szinten tartsa árait. Az intézkedések megakadályoznák, hogy a kínai exportáló gyártók alacsony, dömpingelt árszintek mellett jelentősen növeljék kiviteli volumenüket és ezzel kiszorítsák az uniós gazdasági ágazatot a piacról. Egyértelműen valószínűsíthető, hogy a kárt okozó dömping ismét jelentős volumenben jelenne meg, amellyel az uniós gazdasági ágazat – különösképpen a piaci körülmények romlása nyomán kialakult sérülékeny helyzete miatt – már nem tudna megbirkózni. Az intézkedések lehetővé tennék az uniós gazdasági ágazat számára, hogy megszilárdítsa helyzetét, valamint hogy gazdasági és pénzügyi mutatói javításával jövedelmezőségét egy stabil és fenntartható szint felé mozdítsa el. Ha viszont az intézkedések hatályukat vesztik, akkor az uniós gazdasági ágazat puszta léte kerül veszélybe, ami pedig az uniós piacon működő vállalatok, illetve munkahelyek megszűnését vonja maga után.

(113)

Ennek megfelelően megállapítást nyert, hogy a Kínával szembeni dömpingellenes intézkedések fenntartása egyértelműen az uniós gazdasági ágazat érdekét szolgálná.

(114)

Az eljárás megindítási szakaszában a Bizottság mintegy 36 ismert, potenciális importőrrel/felhasználóval vette fel a kapcsolatot, akiket felkért, hogy ismertessék tevékenységüket és adott esetben töltsék ki az eljárás megindításáról szóló értesítéshez mellékelt, a független importőrök számára összeállított mintavételi űrlapot.

(115)

A mintavételi űrlapot tizenhárom importőr nyújtotta be. E felek egyöntetűen arról tájékoztatták a Bizottságot, hogy nem importáltak Kínából okoumé rétegelt lemezt.

(116)

mivel nincs arra utaló bizonyíték, hogy a jelenleg hatályban lévő dömpingellenes intézkedések jelentős hatást gyakoroltak volna az importőrökre, levonható az a következtetés, miszerint az intézkedések fenntartása az uniós importőrök szempontjából nem fog jelentős mértékű hatást kifejteni.

(117)

Ami a felhasználókat illeti, a legjelentősebbek közé az építőipar, az ipari célú alkalmazások végfelhasználói például a közlekedésben és a tengerhajózásban, valamint más ágazatok, például a bútorgyártók tartoznak. A hatályvesztési felülvizsgálat iránt benyújtott kérelem alapján ezek az iparágak mintegy 80 %-os részarányt képviselnek az okoumé rétegelt lemezek felhasználásán belül. További jelentős felhasználóknak számítanak még a közúti, vasúti, tengeri és más közlekedési eszközök gyártói, valamint a vertikális szállításhoz alkalmazott berendezések (felvonók) gyártói.

(118)

Az eljárás megindítási szakaszában megkeresett felhasználók egyike sem tett észrevételt, és az eljárás megindításáról szóló értesítés közzétételét követően egyetlen gazdasági szereplő sem jelentkezett.

(119)

mivel a Bizottságnak nincs tudomása arról, hogy működne az okoumé rétegelt lemezek felhasználóit tömörítő szakmai szervezet, az Európai Fogyasztók Szervezetét kereste meg, illetve kérte fel arra, hogy fejtse ki álláspontját. Észrevétel nem érkezett.

(120)

Észrevételt egyetlen további felhasználó vagy szakmai szervezet sem nyújtott be.

(121)

A fentiek alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az intézkedések fenntartása nem gyakorolna komolyabb kedvezőtlen hatást az unióbeli felhasználókra.

(122)

A fentiek alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy nem állnak fenn olyan kényszerítő okok, amelyek miatt a Kínából származó okoumé rétegelt lemez behozatalára vonatkozó intézkedések fenntartása ne szolgálná az Unió érdekét.

(123)

A fent említett szempontokból következik, hogy az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdésében előírtaknak megfelelően a Kínából származó okoumé rétegelt lemez behozatalára a 82/2011/EU végrehajtási rendelettel bevezetett dömpingellenes intézkedéseket fenn kell tartani.

(124)

Az e rendeletben az egyes vállalatokra meghatározott egyedi dömpingellenes vámtételek kizárólag az e vállalatok – tehát az említett konkrét jogi személyek – által gyártott érintett termék behozatalaira alkalmazandók. Az e rendelet rendelkező részében névvel és címmel nem említett vállalatok – köztük a konkrétan említett vállalatokkal kapcsolatban álló vállalatok – által előállított érintett termék behozatalai nem részesülhetnek e vámtételek előnyeiből, azokra a „minden más vállalatra” vonatkozó vámtételt kell alkalmazni.

(125)

A szóban forgó egyedi dömpingellenes vámtételek alkalmazására irányuló kérelmeket (például a jogi személy nevében bekövetkezett változást követően, illetve új gyártási vagy értékesítési egységek létrehozását követően) a Bizottsághoz kell intézni haladéktalanul, mellékelve minden releváns információt, különös tekintettel a vállalatnak a gyártáshoz, belföldi és exportértékesítésekhez kapcsolódó olyan tevékenységeiben bekövetkezett változásokra, amelyek például névváltozással vagy a gyártási és értékesítési egységekben bekövetkezett változással függenek össze. E rendelet indokolt esetben ennek megfelelően módosításra kerül az egyedi vámtételekben részesülő vállalatok jegyzékének aktualizálásával.

(126)

Annak érdekében, hogy az intézkedések kijátszásának – a vámtételek közötti jelentős különbségeknek tulajdonítható – veszélye a lehető legkisebb legyen, a dömpingellenes vám szabályszerű alkalmazásának biztosítására a Bizottság jelen esetben különleges intézkedéseket ítél szükségesnek. Ezek közé a különleges intézkedések közé tartozik az e rendelet 1. cikkének (3) bekezdésében megállapított követelményeknek megfelelő, érvényes kereskedelmi számla bemutatása a tagállamok vámhatóságainak. Az ilyen számlával nem kísért behozatalra a „minden más vállalatra” érvényes dömpingellenes vám alkalmazandó.

(127)

Ha az alacsonyabb egyedi vámtételekben részesülő vállalatok egyikének exportvolumene jelentősen megnő az érintett intézkedések bevezetését követően, akkor e volumennövekedés önmagában a kereskedelem szerkezetében az intézkedések bevezetése nyomán bekövetkezett, az alaprendelet 13. cikkének (1) bekezdése szerinti változásnak lehet tekinthető. Ilyen esetekben, és amennyiben a feltételek teljesülnek, az intézkedések kijátszásának feltárására vizsgálat indítható. E vizsgálat többek között azt is tisztázhatja, hogy szükség van-e az egyedi vámtételek eltörlésére és ebből következően országos vám kivetésére.

(128)

Az (EU) 2016/1036 rendelet 15. cikkének (1) bekezdésével létrehozott bizottság nem nyilvánított véleményt,