|
Az Európai Unió |
HU L sorozat |
|
2025/1739 |
2025.8.18. |
A BIZOTTSÁG (EU) 2025/1739 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE
(2025. augusztus 14.)
a Koreai Köztársaságból és Tajvanról származó akrilnitril-butadién-sztirol gyanta behozatalára vonatkozó ideiglenes dömpingellenes vám kivetéséről
AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,
tekintettel az Európai Unióban tagsággal nem rendelkező országokból érkező dömpingelt behozatallal szembeni védelemről szóló, 2016. június 8-i (EU) 2016/1036 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) (a továbbiakban: alaprendelet) és különösen annak 7. cikkére,
a tagállamokkal való konzultációt követően,
mivel:
1. ELJÁRÁS
1.1. Az eljárás megindítása
|
(1) |
Az Európai Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) 2024. december 19-én az alaprendelet 5. cikke alapján dömpingellenes vizsgálatot indított a Koreai Köztársaságból (a továbbiakban: Korea) és a Tajvanról (a továbbiakban együttesen: érintett országok) származó akrilnitril-butadién-sztirol (ABS-)gyanta behozatalával kapcsolatban. Az eljárás megindításáról a Bizottság értesítést (a továbbiakban: az eljárás megindításáról szóló értesítés) tett közzé az Európai Unió Hivatalos Lapjában (2). |
|
(2) |
A Bizottság a vizsgálatot az INEOS Styrolution Switzerland SA, a Versalis SpA és a Trinseo Europe GmbH (a továbbiakban: panaszosok) által 2024. november 4-én benyújtott panaszt követően indította meg. A panaszt az akrilnitril-butadién-sztirol gyantával foglalkozó, az alaprendelet 5. cikkének (4) bekezdése értelmében vett uniós gazdasági ágazat nyújtotta be. A panaszban foglalt, a dömpinggel és az abból eredő jelentős kárral kapcsolatos bizonyítékok elegendőek voltak a vizsgálat megindításához. |
1.2. Nyilvántartásba vétel
|
(3) |
A Bizottság az (EU) 2025/412 bizottsági végrehajtási rendelettel (3) (a továbbiakban: a nyilvántartásba vételt elrendelő rendelet) nyilvántartásbavételi kötelezettséget vezetett be az érintett termék behozatalára vonatkozóan. |
1.3. Érdekelt felek
|
(4) |
A Bizottság az eljárás megindításáról szóló értesítésben felkérte az érdekelt feleket, hogy a vizsgálatban való részvétel érdekében vegyék fel vele a kapcsolatot. A Bizottság emellett külön tájékoztatta a panaszosokat, a többi ismert uniós gyártót, az ismert exportáló gyártókat, a tajvani és a koreai hatóságokat, valamint az ismert importőröket és felhasználókat a vizsgálat megindításáról, és felkérte őket az abban való részvételre. |
|
(5) |
Az érdekelt felek lehetőséget kaptak arra, hogy észrevételeket tegyenek a vizsgálat megindításával kapcsolatban, és kérjék a Bizottság és/vagy a kereskedelmi ügyekben eljáró meghallgató tisztviselő előtti meghallgatásukat. |
1.4. Az eljárás megindításával kapcsolatos észrevételek
|
(6) |
A Bizottság az eljárás megindításával kapcsolatban a koreai kormánytól és az LG Chemtől kapott észrevételeket. |
|
(7) |
Az eljárás megindításával kapcsolatos észrevételeiben (4) az LG Chem előadta, hogy a panaszosoknak a panaszban biztosított bizalmasság szintje összeegyeztethetetlen a WTO dömpingellenes megállapodásának 6.5.1. cikkével és a vonatkozó ítélkezési gyakorlattal. A vállalat jelezte, hogy az uniós gazdasági ágazat uniós szabadpiaci értékesítési árainak teljes kitakarása sérti a vállalat védelemhez való jogát, mivel nincs lehetősége a kitakart árakat összehasonlítani a koreai árakkal, így a kárra vonatkozó állításokra sem tud megfelelően reagálni. |
|
(8) |
Az LG Chem észrevételeit követően a Bizottság felkérte az uniós gazdasági ágazatot, hogy pótolja a hiányzó információkat a panasz betekinthető változatában. Az uniós gazdasági ágazat benyújtotta a kért információkat. |
|
(9) |
Az LG Chem nem értett egyet a panaszban szereplő, dömpingre vonatkozó állításokkal; ennek kapcsán azzal érvelt, hogy az akrilnitril-butadién-sztirol gyanta (ABS) koreai belföldi piacon történő nem nyereséges értékesítésére vonatkozó állítások pontatlan pénzügyi információkon alapulnak, és nem tükrözik a vállalat pozitív működési és nettó nyereségét. Az LG Chem állítása szerint továbbá a panasz költség- és haszonkulcs-számítása szintén hibás, mivel független vállalatoktól és termékektől származó adatokra támaszkodik, és nem veszi figyelembe a standard és a prémium ABS-termékek költségszerkezete és ára közötti különbségeket. Az LG Chem azzal érvelt, hogy a panasz nyersanyagárakra vonatkozó adatai megbízhatatlanok, mivel nem tükrözik a koreai ABS-gyártók által felhasznált nyersanyagok tényleges minőségét és költségét. Az exportáló gyártók nem nyújtottak be olyan bizonyítékot, amely megkérdőjelezné a panaszos által szolgáltatott információk pontosságát. A Bizottság nem talált olyan indokot, amely alapján figyelmen kívül hagyhatná ezt a vizsgálat megindításához elegendő tényt. A Bizottság ezért elutasította ezeket az állításokat. |
|
(10) |
Az LG Chem szerint a panasz az alábbi okok miatt nem bizonyítja az uniós gazdasági ágazatot ért jelentős kár fennállását:
|
|
(11) |
A Bizottság emlékeztetett arra, hogy a jelentős kár első látásra történő megállapításához többek között az alaprendelet 5. cikke (2) bekezdésének d) pontjában leírt releváns tényezők vizsgálatára van szükség. Az alaprendelet 5. cikkében nem szerepel kifejezetten olyan előírás, amely szerint a 3. cikk (5) bekezdésében említett valamennyi kártényezőnek romló tendenciát kell mutatnia. Az alaprendelet 5. cikke (2) bekezdésének szövege azt mondja ki, hogy a panasznak tartalmaznia kell információkat az állítólagosan dömpingelt behozatal volumenének változására, az említett behozatalnak a hasonló termék uniós piacon felszámított áraira gyakorolt hatására, valamint a behozatalnak az uniós gazdasági ágazatra ebből következően gyakorolt hatására vonatkozóan, amit az uniós gazdasági ágazat helyzetére kihatással lévő releváns (de nem feltétlenül összes), például az alaprendelet 3. cikkének (3) és (5) bekezdésében szereplő tényezők és mutatók is tanúsítanak. |
|
(12) |
Ez azt jelenti, hogy nem minden tényezőnek kell romlást mutatnia ahhoz, hogy megállapítható legyen a jelentős kár. Továbbá az uniós gazdasági ágazat helyzetére esetlegesen hatást gyakorló egyéb tényezők megléte nem feltétlenül jelenti azt, hogy a dömpingelt behozatal e gazdasági ágazatra gyakorolt hatása ne lenne jelentős. |
|
(13) |
A Bizottság úgy ítélte meg, hogy a panasz kellőképpen bizonyítja a jelentős kár fennállását annak bemutatásával, hogy csökkenő uniós felhasználás mellett az érintett országokból érkező behozatal abszolút és relatív értelemben nőtt, ezzel szemben az uniós gazdasági ágazat termelési és értékesítési volumene, valamint jövedelmezősége csökkent a figyelembe vett időszakban. |
|
(14) |
A koreai kormány és az LG Chem továbbá azt állította, hogy a Koreából érkező ABS-behozatal megugrását a termék minősége, nem pedig dömping okozta. E tekintetben a koreai kormány előadta, hogy a Koreából érkező ABS-behozatal a 2021. évi vis maior események által okozott uniós piaci hiány miatt is nőtt. Emellett mindkét fél azt állította, hogy az állítólagos kárt az uniós energiaárak emelkedése okozta. |
|
(15) |
A Bizottság megítélése szerint a felek nem támasztották alá bizonyítékkal azt az állításukat, hogy a Koreából származó ABS behozatalának növekedését a termékminőség és a 2021. évi átmeneti vis maior események okozták. Ezenkívül a Bizottság megállapította, hogy a panasz a benyújtásának szakaszában megfelelően foglalkozott a növekvő energiaköltségek kérdésével. |
|
(16) |
Következésképpen a Bizottság elutasította a (10) és (14) preambulumbekezdésben ismertetett, a panaszban szereplő kár- és ok-okozati elemzéssel kapcsolatos állításokat. |
1.5. Mintavétel
|
(17) |
A Bizottság az eljárás megindításáról szóló értesítésben jelezte, hogy az alaprendelet 17. cikkével összhangban mintavételt végezhet az érdekelt felek körében. |
Mintavétel az uniós gyártók körében
|
(18) |
A Bizottság az eljárás megindításáról szóló értesítésben jelezte, hogy ideiglenesen kiválasztott egy uniós gyártókból álló mintát. A Bizottság az értékesítés és a termékösszetétel alapján választotta ki a mintát. A minta két uniós gyártóból állt. A mintában szereplő uniós gyártók a hasonló termék uniós értékesítési volumenének [38–48] %-át adták. A Bizottság felkérte az érdekelt feleket, hogy tegyenek észrevételeket az ideiglenes mintával kapcsolatban. Erre vonatkozóan nem érkezett észrevétel. A minta reprezentatív az uniós gazdasági ágazatra nézve. |
Mintavétel a független importőrök körében
|
(19) |
Annak érdekében, hogy eldönthesse, szükséges-e a mintavétel, és ha igen, kiválaszthassa a mintát, a Bizottság felkérte a független importőröket az eljárás megindításáról szóló értesítésben meghatározott információk benyújtására. |
|
(20) |
A mintavétellel kapcsolatban hat független importőr vette fel a kapcsolatot a Bizottsággal. Közülük azonban csak négy nyújtotta be a kért információkat. Beleegyeztek abba is, hogy felvegyék őket a mintába. A válaszok kis számára való tekintettel a Bizottság úgy döntött, hogy nincs szükség mintavételre. |
Mintavétel a koreai exportáló gyártók körében
|
(21) |
A Bizottság – annak érdekében, hogy eldönthesse, szükséges-e a mintavétel, és ha igen, kiválaszthassa a mintát – felkérte a Koreai Köztársaságban működő összes exportáló gyártót, hogy nyújtsák be az eljárás megindításáról szóló értesítésben meghatározott információkat. Emellett a Bizottság felkérte a Koreai Köztársaságnak az Európai Unió mellett működő képviseletét, hogy nevezze meg azokat az esetleges további exportáló gyártókat, amelyek érdeklődést tanúsíthatnak a vizsgálatban való részvétel iránt, illetőleg vegye fel velük a kapcsolatot. |
|
(22) |
A Koreában működő exportáló gyártók közül három nyújtotta be a kért információkat és egyezett bele a mintába való felvételébe. Ezek az exportáló gyártók a vizsgálati időszak alatt a tonnában kifejezett koreai behozatal több mint 90 %-át képviselték. A Bizottság az alaprendelet 17. cikkének (1) bekezdésével összhangban az Unióba irányuló export legnagyobb reprezentatív mennyisége alapján két olyan vállalatot vett fel a mintába, amelyet a rendelkezésre álló idő alatt megfelelően meg tudott vizsgálni. Ezek a vállalatok a vizsgálati időszakban a Koreából az Unióba irányuló, tonnában kifejezett teljes exportvolumen [75–85] %-át adták. A mintavétellel kapcsolatban egyetlen érdekelt fél sem nyújtott be észrevételeket. |
Mintavétel a tajvani exportáló gyártók körében
|
(23) |
Annak érdekében, hogy eldönthesse, szükséges-e a mintavétel, és ha igen, kiválaszthassa a mintát, a Bizottság felkérte a Tajvanban működő összes exportáló gyártót az eljárás megindításáról szóló értesítésben meghatározott információk benyújtására. Emellett a Bizottság felkérte Tajvan Európai Unió mellett működő képviseletét, hogy azonosítsa és/vagy nevezze meg azokat az esetleges további exportáló gyártókat, amelyek érdeklődést tanúsíthatnak a vizsgálatban való részvétel iránt, illetőleg vegye fel velük a kapcsolatot. |
|
(24) |
A Tajvanon működő exportáló gyártók közül három nyújtotta be a kért információkat és egyezett bele a mintába való felvételébe. Ezek a felek a vizsgálat során a tajvani behozatal 100 %-át képviselték. A Bizottság úgy ítélte meg, hogy a három exportáló gyártó közül kettő kapcsolatban áll egymással, és ugyanahhoz a csoporthoz tartozik. A Bizottság úgy határozott, hogy megvizsgálja ezt a csoportot (Chimei Corporation és Grand Pacific Petrochemical Corporation) és a további exportáló gyártót, amelyek együtt a Tajvanról érkező behozatal 100 %-át adták. |
|
(25) |
A Chimei Corporation és a Grand Pacific Petrochemical Corporation tajvani exportáló gyártók vitatták a határozatot annyiban, hogy az a két felet egymással kapcsolatban állónak tekintette. A Chimei Corporation és a Grand Pacific Petrochemical Corporation azt állította, hogy a vizsgált, Tajvanban gyártott termék tekintetében egymástól független felek, nevezetesen a kölcsönös részesedés hiánya, illetve a közös igazgatósági tagok, vezetők vagy alkalmazottak hiánya miatt. |
|
(26) |
A Bizottság nem értett egyet azzal, hogy a felek e vizsgálat szempontjából függetlennek tekinthetők. Amint azt a Chimei Corporation és a Grand Pacific Petrochemical Corporation maga is elismerte, ezek a vállalatok közös vállalattal rendelkeznek Kínában, így az (EU) 2015/2447 bizottsági végrehajtási rendelet (5) 127. cikke (1) bekezdésének g) pontja értelmében egymással kapcsolatban álló feleknek minősülnek. Az a tény, hogy közös vállalatuk Kínában található, vagy hogy a közös vállalat nem értékesítette a vizsgált terméket az Unióba, nem releváns a 127. cikk (1) bekezdése g) pontjának alkalmazásában. A Bizottság így megerősítette eredeti határozatát. |
|
(27) |
A fentiek ellenére, tekintettel a Chimei Corporation és a Grand Pacific Petrochemical Corporation közötti aránytalanságra a vizsgált terméknek a vizsgálati időszakban az EU-ba exportált mennyisége tekintetében, a Grand Pacific Petrochemical Corporation kérésére a Bizottság mentesítette a vállalatot a kitöltött kérdőív benyújtása alól, és tájékoztatta, hogy rá vonatkozóan is a Chimei Corporation esetében kiszámított dömpingkülönbözetet fogja alkalmazni. A Grand Pacific Petrochemical Corporation elfogadta ezt a javaslatot. |
1.6. Egyedi vizsgálat
|
(28) |
Egy tajvani exportáló gyártó kért egyedi vizsgálatot az alaprendelet 17. cikkének (3) bekezdése alapján. A vizsgálat ezen szakaszában a Bizottság még egyik esetben sem döntött az egyedi vizsgálatra irányuló kérelmekről. A Bizottság ezért a vizsgálat végleges szakaszában határoz arról, hogy helyt ad-e az egyedi vizsgálatra irányuló kérelmeknek. |
1.7. Kitöltött kérdőívek és ellenőrző látogatások
|
(29) |
A Bizottság kérdőíveket küldött a mintában szereplő exportáló gyártók, a mintában szereplő uniós gyártók, valamint az együttműködő független importőrök mindegyike részére. A Bizottság ugyanezeket a kérdőíveket (beleértve a felhasználóknak szóló kérdőíveket is) az eljárás megindításának napján hozzáférhetővé tette az interneten (6). A Bizottság az uniós gazdasági ágazat makrogazdasági mutatóit kérő kérdőívet is küldött a panaszosoknak. |
|
(30) |
A Bizottság minden olyan információt megkísérelt beszerezni és ellenőrzött, amelyet szükségesnek tartott a dömping, az abból eredő kár és az uniós érdek ideiglenes megállapításához. Az alaprendelet 16. cikke szerinti ellenőrző látogatásokra a következő vállalatok telephelyén került sor:
|
1.8. Vizsgálati időszak és figyelembe vett időszak
|
(31) |
A dömpingre és a kárra vonatkozó vizsgálat a 2023. október 1. és 2024. szeptember 30. közötti időszakra (a továbbiakban: vizsgálati időszak) terjedt ki. A kárra vonatkozó értékelés szempontjából releváns tendenciák vizsgálata a 2020. január 1-jétől a vizsgálati időszak végéig tartó időszakra (a továbbiakban: figyelembe vett időszak) terjedt ki. |
2. A VIZSGÁLT TERMÉK, AZ ÉRINTETT TERMÉK ÉS A HASONLÓ TERMÉK
2.1. A vizsgált termék
|
(32) |
Az eljárás megindításáról szóló értesítés meghatározása szerint a vizsgált termék az akrilnitril-butadién-sztirol gyanta, egy hőre lágyuló kopolimer, amely különböző arányban akrilnitrilből, butadiénből és sztirolból áll, színtől vagy bármely más fizikai vagy mechanikai tulajdonságtól függetlenül, további feldolgozással vagy további fizikai tulajdonságok biztosítása céljából kezelve is, a 9003-56-9 Vegyi Nyilvántartási Szolgálat (CAS)-számmal. |
|
(33) |
Az akrilnitril-butadién-sztirol gyanták (ABS) két polimerizációs eljárással állíthatók elő: emulziós eljárással, amelyet tömeggyártási folyamat követ. A folyamatok eltérőek a felhasznált nyersanyagok és technológiák tekintetében. A végtermék általában labdacs (pellet) formájú, és pigmentek hozzáadása nélkül törtfehér/sárgás színű. |
|
(34) |
Az emulziós eljárás során alapanyagként sztirolt, akrilnitrilt és butadiént használnak. A butadiént először vízben polimerizálják. Ez gumilatexet, azaz vízben oldott gumirészecskéket képez. A második lépésben a sztirolt és az akrilnitrilt a gumilatex oldatban polimerizálják. Az e lépésben kapott termék nem tekinthető készterméknek magas butadién-tartalma miatt, amely ipari felhasználásra alkalmatlanná teszi. Szilárd formában száraz porként, gumiporként vagy oltott gumikoncentrátumként jellemezhető. A száraz por előállításával párhuzamosan a sztirolt és az akrilnitrilt polimerizálásával egy sztirol-akrilnitril-kopolimert (a továbbiakban: SAN) állítanak elő. Az ABS (késztermék) előállítása száraz por és sztirol akrilnitril-kopolimer keverésével történik. Az utolsó, keverési lépésben történhet pigmentek, adalékok vagy más (ko)polimerek hozzáadása a keverék tulajdonságainak módosítása érdekében. Az így kapott vegyületet végül szárítják és pelletizálják. |
|
(35) |
A tömeggyártási folyamat újabb keletű, és lehetővé teszi az ABS folyamatos tömeggyártását. Sztirolt, akrilnitrilt és polibutadién gumit használ alapanyagként. A polibutadién gumit először őrlik egy őrlőben, majd sztirolban feloldják. Vegyszerekkel és akrilnitrilnel is összekeverik. A tömeges polimerizációs reakciót oldószer jelenlétében végzik. A reakciósor végén azokat a monomereket, amelyek nem polimerizáltak, és az alacsony forráspontú vegyületeket eltávolítják a polimerből. A vegyülethez pigmentek, adalékok vagy más (ko)polimerek keverhetők az ABS pelletizálásra küldése előtt. |
|
(36) |
Az ABS-t különféle alkalmazásokban használják, például a gépjárműiparban (járműlökhárítók, dekoratív elemek stb.), háztartási készülékekben (mosógépek, mosogatógépek stb.), az elektronikában (számítógépes billentyűzetek, egér, távirányítók, telefonlámpák stb.), bútorokban, az építőiparban (építőcsövek), orvostechnikai eszközökben, valamint játékokban (LEGO-kocka stb.). |
|
(37) |
Az alkalmazástól és a továbbfeldolgozott termékek gyártásához használt eljárástól függően a felhasználók az emulziós vagy tömeggyártási eljárással előállított ABS-t részesíthetik előnyben. Az emulziós eljárással előállított ABS a továbbfeldolgozott termékek fényesebb felületét biztosítja. A tömeggyártási folyamat eredményeként előállított ABS nagyobb gumirészecskéket tartalmaz, ennélfogva matt felületet eredményez. A továbbfeldolgozott termékeket általában extrudálással vagy befecskendezéses öntéssel állítják elő. Az extrudálási eljárás során a felület fényessége az ABS előállításához használt eljárástól függ (az emulziós ABS felülete fényes, a tömeggyártású ABS-é matt). A befecskendezéses öntésnél a felület az öntőformától függ, azaz tömeggyártással is keletkezhet fényes felületű ABS. |
|
(38) |
A vizsgálat során a Bizottság különböző gyakorlatokat figyelt meg a gyártók körében mind az Unióban, mind az érintett országokban a CAS-nyilvántartási szám használatával kapcsolatban (7). A száraz por és SAN keverékeként gyártott ABS-t egyes gyártók egyetlen CAS-szám alatt (9003-56-9) tüntették fel, míg más gyártók külön CAS-számot alkalmaztak a száraz por (9003-56-9) és a kén-ammónium-nitrát (9003-54-7) esetében. Az eltérő gyakorlatokból eredő esetleges félreértések elkerülése érdekében a Bizottság úgy határozott, hogy a vizsgált termék fogalommeghatározásából elhagyja a CAS-számra való hivatkozást. |
|
(39) |
Ennek megfelelően a vizsgált termék az akrilnitril-butadién-sztirol gyanta, egy hőre lágyuló kopolimer, amely különböző arányban akrilnitrilből, butadiénből és sztirolból áll, színtől vagy bármely más fizikai vagy mechanikai tulajdonságtól függetlenül, további feldolgozással vagy további fizikai tulajdonságok biztosítása céljából kezelve is (a továbbiakban: a vizsgált termék, ABS). |
2.2. Az érintett termék
|
(40) |
Az érintett termék a Koreai Köztársaságból és Tajvanról származó, jelenleg a 3903 30 00 KN-kód alá tartozó vizsgált termék (a továbbiakban: érintett termék). |
2.3. A hasonló termék
|
(41) |
A vizsgálat rámutatott arra, hogy a következő termékek azonos alapvető fizikai, kémiai és műszaki tulajdonságokkal rendelkeznek, és alapvető felhasználási területeik is megegyeznek:
|
|
(42) |
A Bizottság az eljárás e szakaszában úgy határozott, hogy ezek a termékek ennek megfelelően az alaprendelet 1. cikkének (4) bekezdése értelmében hasonló termékek. |
2.4. A termékkörre vonatkozó észrevételek
2.4.1. A termékkör tisztázása
|
(43) |
Több exportáló gyártó kérte annak tisztázását, hogy a következő termékek a jelen vizsgálat hatálya alá tartoznak-e:
|
|
(44) |
E tekintetben a Bizottság egyértelművé kívánja tenni, hogy a kizárólag akrilnitrilből, butadiénből és sztirolból álló kopolimerek vagy vegyületek e vizsgálat hatálya alá tartoznak, feltéve, hogy az ilyen kopolimerben vagy keverékben a sztirol túlsúlyban van. A jelen vizsgálat az ilyen kopolimerekre vagy vegyületekre ABS-ként hivatkozik. |
|
(45) |
A (34) preambulumbekezdésben kifejtettek szerint a száraz por félkész termék. Bár már mindhárom komonomert tartalmazza, a butadién túlsúlyban van, így nem felel meg a (44) preambulumbekezdésben említett sztiroltartalomra vonatkozó feltételnek. Következésképpen a száraz por nem tartozik e vizsgálat hatálya alá. |
|
(46) |
Továbbá az ABS más ((44) preambulumbekezdésben meghatározott) (ko)polimerekkel és/vagy adalékanyagokkal, például pigmentekkel, antisztatikus anyagokkal, UV-stabilizátorokkal, égésgátló anyagokkal, üvegszálakkal előállított keverékei e rendelet hatálya alá tartoznak, amennyiben az ABS túlsúlyban van a keverékben. |
|
(47) |
Ezért e vizsgálat hatálya kiterjed az égésgátló ABS-re és az üvegszállal erősített ABS-re, mivel ezeket a terméktípusokat olyan keverékként állítják elő, amelyben az ABS-tartalom túlsúlyban van. Ezzel szemben a jelenlegi vizsgálat nem terjed ki az átlátszó ABS-re. Az átlátszó ABS-t ABS és metil-metakrilát vegyületeként állítják elő (ún. MABS). Az ABS nincs túlsúlyban ebben a vegyületben, így nem tartozik e vizsgálat termékkörébe. |
|
(48) |
Végezetül az akrilnitrilből, butadiénből, sztirolból és más komonomerekből álló kopolimerek mindaddig e vizsgálat hatálya alá tartoznak, amíg az akrilnitril, a butadién és a sztirol túlsúlyban van a kopolimerben. |
2.4.2. A termékkörből való kizárás iránti kérelmek
|
(49) |
Kérdőívre adott válaszában a Chimei kérte az égésgátló ABS kizárását e vizsgálat hatálya alól, mivel azt állítólag nem gyártják az Unióban. |
|
(50) |
A vállalat állításával ellentétben az uniós gyártók gyártanak égésgátló ABS-t. A Bizottság ezért elutasította ezt az állítást. |
|
(51) |
A Chimei és a LEGO azt állította, hogy a tömegkiegyensúlyozott tartalmú ABS-t ki kell zárni. A felek azzal érvelnek, hogy a tömegkiegyensúlyozott ABS jóval drágább a vevő által fizetett zöld prémium miatt. Alternatív megoldásként a LEGO azt javasolta, hogy a dömpingellenes vámokat ne csak a tömegkiegyensúlyozott tartalomra lehessen kivetni, vagy legalábbis a tömegkiegyensúlyozott ABS-t a tisztességes összehasonlítás érdekében el kell ismerni. |
|
(52) |
A tömegkiegyensúlyozott ABS olyan ABS, amelyet körforgásos (mechanikusan vagy kémiailag újrahasznosított) alapanyagokból vagy bioalapanyagokból, például használt sütőolajból állítanak elő. Valójában drágább, mint a nem körforgásos vagy fosszilis alapú inputokból előállított ABS. A zöld prémium elérheti a nem körforgásos vagy fosszilis alapú ABS árának 100 %-át. A tömegkiegyensúlyozott ABS azonban ugyanazokkal az alapvető fizikai, kémiai és műszaki jellemzőkkel, valamint alapvető felhasználási módokkal rendelkezik, mint a nem körforgásos vagy fosszilis alapú inputokból előállított ABS, és ezért versenyez a normál ABS-szel. A Chimei és a Lego sem bizonyította ennek ellenkezőjét. A Bizottság ezért elutasította a kizárás iránti kérelmet. |
|
(53) |
A nem körforgásos vagy fosszilis eredetű ABS-tartalomra vonatkozó dömpingellenes vámok kivetése a gyakorlatban nem hajtható végre. A zöld prémiumról az ABS-gyártó és ügyfele állapodik meg, és az közvetlenül az ár részét képezi. A számlán vagy a behozatali ügyletet kísérő egyéb okmányokon nem tüntethető fel, így a zöld prémium értéke nem határozható meg vámérték-megállapítás céljából. Következésképpen a Bizottság elutasította a LEGO arra irányuló kérelmét, hogy a dömpingellenes vámokat kizárólag az ABS nem körforgásos vagy fosszilis tartalmára vessék ki. |
|
(54) |
A Bizottság azonban a dömping- és kárkülönbözet meghatározása során a tisztességes összehasonlítás érdekében megfelelően figyelembe vette azt a tényt, hogy egyes terméktípusok esetében ABS anyagmérleget alkalmaznak. |
3. DÖMPING
3.1. Koreai Köztársaság
3.1.1. Rendes érték
|
(55) |
A Bizottság elsőként – az alaprendelet 2. cikkének (2) bekezdésével összhangban – a mintában szereplő együttműködő exportáló gyártók mindegyike esetében megvizsgálta, hogy a belföldi értékesítés teljes volumene reprezentatív volt-e. A belföldi értékesítés reprezentatív, ha a vizsgálati időszakban a belföldi piacon a független vevők részére értékesített hasonló termék teljes volumene az adott exportáló gyártó esetében legalább az Unióba irányuló export keretében értékesített érintett termék teljes volumenének 5 %-a volt. Ennek alapján a Bizottság megállapította, hogy a hasonló termék belföldi piacon bonyolított összértékesítése a mintában szereplő exportáló gyártók mindegyike esetében reprezentatív. |
|
(56) |
Ezt követően a Bizottság a reprezentatív belföldi értékesítést bonyolító exportáló gyártók esetében azonosította azokat a belföldön értékesített terméktípusokat, amelyek azonosak vagy összehasonlíthatók az Unióba irányuló export keretében értékesített terméktípusokkal. |
|
(57) |
Ezután a Bizottság – az alaprendelet 2. cikkének (2) bekezdésével összhangban – a mintában szereplő exportáló gyártók mindegyike esetében megvizsgálta, hogy az Unióba irányuló export keretében értékesített terméktípusokkal azonos vagy összehasonlítható terméktípusok belföldi értékesítése reprezentatív-e. Egy terméktípus belföldi értékesítése reprezentatív, ha a vizsgálati időszakban a belföldön a független vevők részére értékesített terméktípus teljes volumene legalább az Unióba irányuló export keretében értékesített azonos vagy összehasonlítható terméktípus teljes volumenének 5 %-a volt. A Bizottság megállapította, hogy a terméktípusok legfeljebb egyharmada volt nem reprezentatív a mintában szereplő exportáló gyártók esetében. |
|
(58) |
Ezt követően a Bizottság – az alaprendelet 2. cikkének (4) bekezdésével összhangban, annak megállapítása érdekében, hogy a rendes értéket a tényleges belföldi értékesítések alapján szükséges-e meghatározni – minden egyes terméktípus esetében megállapította, hogy a független vevők részére megvalósított belföldi értékesítések mekkora hányada volt nyereséges a vizsgálati időszakban. |
|
(59) |
Függetlenül attól, hogy az értékesítések nyereségesek-e, vagy sem, a rendes értéket az egyes terméktípusok tényleges belföldi ára alapján kell meghatározni, ha:
|
|
(60) |
Ebben az esetben a rendes érték a terméktípusnak a vizsgálati időszakbeli összes belföldi értékesítése során alkalmazott árak súlyozott átlaga. |
|
(61) |
A rendes érték a terméktípusnak a vizsgálati időszakbeli nyereséges belföldi értékesítések esetében alkalmazott tényleges belföldi árával egyezik meg, ha:
|
|
(62) |
A belföldi értékesítés elemzése kimutatta, hogy az összes belföldi értékesítés 64 %-a nyereséges volt, és az értékesítési ár súlyozott átlaga meghaladta az előállítási költséget. Ennek megfelelően a rendes érték a vizsgálati időszak alatti összes belföldi értékesítés során alkalmazott árak súlyozott átlagaként vagy kizárólag a nyereséges értékesítések súlyozott átlagaként került kiszámításra. |
|
(63) |
Egyes olyan esetekben, ahol a szokásos kereskedelmi forgalomban elégtelen mennyiségben értékesítették a hasonló termék valamely terméktípusát, vagy a belföldi piacon nem értékesítettek valamely terméktípust reprezentatív mennyiségben, a Bizottság a rendes értéket számtanilag képezte. Más esetekben, amikor a hasonló termék valamely terméktípusát a rendes kereskedelmi forgalomban nem értékesítették, a Bizottság alternatív forrásokat keresett a rendes kereskedelmi forgalomban alkalmazott árakhoz. Mivel a mintában szereplő más gyártó nem végzett belföldi értékesítést, vagy az adott terméktípus tekintetében a mintában szereplő más gyártó belföldi értékesítési árait nem lehetett érdemi módon nyilvánosságra hozni az említett gyártó bizalmas jellegének megsértése nélkül, és az árak vonatkozásában nem álltak rendelkezésre az adott terméktípusok tekintetében más források, a Bizottság a rendes értéket az érintett terméktípusok esetében az alaprendelet 2. cikkének (3) és (6) bekezdésével összhangban számtanilag képezte. |
|
(64) |
A Bizottság a rendes értéket úgy képezte, hogy a mintában szereplő együttműködő exportáló gyártók által a vizsgálati időszakban előállított hasonló termék átlagos előállítási költségét megnövelte:
|
|
(65) |
A belföldi piacon nem reprezentatív mennyiségben értékesített terméktípusok esetében a Bizottság az előzőekben említett költséget az adott terméktípusokkal a szokásos kereskedelmi forgalom keretében a belföldi piacon bonyolított ügyletekhez tartozó átlagos SGA-költséggel és nyereséggel növelte meg. A belföldi piacon egyáltalán nem értékesített terméktípusok esetében a Bizottság az előzőekben említett költséget a szokásos kereskedelmi forgalom keretében a belföldi piacon bonyolított összes ügylethez tartozó súlyozott átlagos SGA-költséggel és nyereséggel növelte meg. |
3.1.2. Exportár
|
(66) |
A mintában szereplő exportáló gyártók az Unióba vagy közvetlenül független vevőknek, vagy importőrként eljáró, velük kapcsolatban álló vállalatokon keresztül exportáltak. |
|
(67) |
Azon exportáló gyártók esetében, amelyek az érintett terméket közvetlenül az Unióban működő független vevőknek exportálták, az exportár az alaprendelet 2. cikkének (8) bekezdésével összhangban az Unióba exportra értékesített termékért ténylegesen fizetett vagy fizetendő ár. |
|
(68) |
Azon exportáló gyártók esetében, amelyek az érintett terméket velük kapcsolatban álló, importőrként eljáró vállalatokon keresztül exportálták az Unióba, az exportár megállapítása az alaprendelet 2. cikkének (9) bekezdésével összhangban a behozott terméknek az Unióban a független vevők részére történő első viszonteladásakor alkalmazott ár alapján történt. Ebben az esetben a Bizottság kiigazította az árat a behozatal és a viszonteladás között viselt összes költséggel – köztük az SGA-költségekkel – és a (9–12 %-os) nyereséggel, amelyekre vonatkozóan az adatokat két együttműködő független importőrtől szerezte be, akik rendelkezésre bocsátották a kért információkat. |
3.1.3. Összehasonlítás
|
(69) |
Az alaprendelet 2. cikkének (10) bekezdése előírja a Bizottság számára, hogy azonos kereskedelmi szinten végezze el a rendes érték és az exportár tisztességes összehasonlítását, és vegye figyelembe az árakat és az árak összehasonlíthatóságát befolyásoló tényezők közötti különbségeket. A szóban forgó ügyben a Bizottság úgy határozott, hogy a rendes értéket és a mintában szereplő exportáló gyártók exportárát gyártelepi szinten hasonlítja össze. Az alábbiakban részletesebben kifejtettek szerint adott esetben a rendes értéket és az exportárat kiigazította annak érdekében, hogy: i. azokat visszanettósítsa a gyártelepi szintre, valamint ii. figyelembe vegye az árakat, illetve az árak összehasonlíthatóságát állítólag és igazoltan befolyásoló tényezők közötti különbségeket. |
3.1.3.1. A rendes érték kiigazításai
|
(70) |
A (64) preambulumbekezdésben kifejtettek szerint azon terméktípusok értékesítése esetében, amelyek tekintetében a Bizottság képezte a rendes értéket, a rendes érték megállapítására gyártelepi szinten kerül sor az előállítási költségek, valamint az adott kereskedelmi szint tekintetében észszerűnek tekintett SGA-költségek és a nyereség összegei alapján. Ezért nem volt szükség kiigazításokra a rendes érték gyártelepi szintre történő visszavezetése érdekében. |
|
(71) |
A rendes kereskedelmi forgalomban értékesített terméktípusok értékesítése esetében a rendes értéknek a kereskedelem gyártelepi szintjére történő visszaszámítása érdekében a Bizottság kiigazításokat végzett a szállítási és csomagolási költségek tekintetében. Ezenkívül a hitelköltségekre tekintettel is sor került engedményekre. A Bizottság nem talált okot arra, hogy a rendes értéket más módon is figyelembe vegye. |
|
(72) |
Az LG Chem kiigazítást kért a gyártási folyamat és a termékjellemzők eltérései tekintetében. Ezenkívül az LG Chem kérte a technikai segítségnyújtás kiigazítását. A Bizottság elutasította az LG Chem állítása szerinti kiigazításokat. Ami a gyártási folyamat különbségei miatti kiigazítást illeti, a vállalat nem szolgáltatott bizonyítékot arra vonatkozóan, hogy a gyártási folyamatban tapasztalt különbség hatást gyakorolna az árakra vagy azok összehasonlíthatóságára. A termékkód módosítását követően a módosított termékkód tükrözi az árra jelentős hatást gyakorló különbségeket; ezért a fizikai jellemzők eltérései miatti kiigazítások tárgytalanná váltak, mivel az árakat és azok összehasonlíthatóságát befolyásoló különbségek megjelentek a termékkódban. Végezetül a Bizottság elutasította a technikai segítségnyújtási szolgáltatásokra vonatkozó kiigazításokat, mivel a vállalat nem szolgáltatott bizonyítékot arra vonatkozóan, hogy az ilyen szolgáltatásokra szerződést kötöttek volna, és azokat belefoglalták volna az értékesítési árba. |
|
(73) |
A Lotte a vámvisszatérítés tekintetében kért kiigazítást, azonban nem tudta az importált nyersanyagok meghatározott mennyiségét a vizsgált termékhez rendelni, ezért a Bizottság elutasította a kérését. |
3.1.3.2. Az exportár kiigazításai
|
(74) |
Annak érdekében, hogy az exportárat a gyártelepi szintre nettósítsa, a Bizottság kiigazításokat végzett a következők tekintetében: fuvarozási, biztosítási, anyagmozgatási és járulékos költségek. |
|
(75) |
A Bizottság az árakat, illetve az árak összehasonlíthatóságát befolyásoló következő tényezőket vette figyelembe: hitelköltségek és banki díjak. |
|
(76) |
Az egyik exportáló gyártó kiigazítást kért a Koreából közvetlenül az uniós független vevőnek szállított, kapcsolatban álló importőrön keresztül történő értékesítések tekintetében, mivel a koreai értékesítési részleg látja el az összes értékesítési funkciót. Mindezek alapján a vállalat azt állította, hogy a vele kapcsolatban álló importőr nem viseli ezeket a költségeket, ezért az árat ennek megfelelően ki kell igazítani. Az állítást nem támasztották alá bizonyítékokkal, ezért a Bizottság elutasította. |
|
(77) |
Egy exportáló gyártó kivitelének kis részét egy vele kapcsolatban álló uniós felhasználónak értékesítették más olyan áruk előállítása céljából, amelyekben az érintett termék az előállítási költség kis részét teszi ki. E mennyiségek esetében lehetetlen lenne megbízható exportárat megállapítani a végtermék első független vevőnek történő értékesítése alapján. Ezért ezeket a mennyiségeket a Bizottság a hasonló terméktípusok közvetlen értékesítésére megállapított exportár felhasználásával számította ki. |
|
(78) |
Egy exportáló gyártó a vizsgált terméket a vele kapcsolatban álló uniós vállalatnak exportálja, amely tovább dolgozza fel annak érdekében, hogy azt független vevőknek értékesítse. Ezen értékesítések esetében további levonásra került sor az első független vevőnek felszámított árból. A Bizottság levonta az importált ABS-nek a vállalat uniós létesítményeiben történt feldolgozásának/keverésének költségeit. Ezt a kiigazított árat használta fel a kapcsolatban álló vállalat által Koreából importált input ABS-hez hasonló termékekkel való összehasonlításhoz. |
3.1.4. Dömpingkülönbözetek
|
(79) |
A mintában szereplő exportálók gyártó esetében a Bizottság az alaprendelet 2. cikkének (11) és (12) bekezdésével összhangban összehasonlította a hasonló termék egyes típusaihoz tartozó rendes értékek súlyozott átlagát az érintett termék megfelelő típusaihoz tartozó exportárak súlyozott átlagával. |
|
(80) |
Mindezek alapján az ideiglenes súlyozott átlagos dömpingkülönbözetek a vámfizetés nélküli, uniós határparitáson számított CIF-ár százalékában kifejezve a következő értékekre adódtak:
|
|
(81) |
A mintában nem szereplő együttműködő exportáló gyártók esetében a Bizottság a dömpingkülönbözet súlyozott átlagát az alaprendelet 9. cikkének (6) bekezdése alapján számította ki. Ennek a különbözetnek a meghatározása tehát a mintában szereplő exportáló gyártók vonatkozásában megállapított különbözetek alapján történt. |
|
(82) |
Ennek alapján a mintában nem szereplő együttműködő exportáló gyártók ideiglenes dömpingkülönbözete 4,3 %. |
|
(83) |
A Koreában működő összes többi exportáló gyártó esetében a Bizottság a dömpingkülönbözetet az alaprendelet 18. cikkével összhangban, a rendelkezésre álló tények alapján határozta meg. Ennek érdekében a Bizottság meghatározta az exportáló gyártók együttműködésének szintjét. Az együttműködés szintje az együttműködő exportáló gyártók Unióba irányuló exportvolumene a vizsgálati időszakban, elosztva a vizsgálati időszakban az érintett országból az Unióba érkező, az Eurostat behozatali adatai alapján megállapított teljes importvolumennel. |
|
(84) |
Ebben az esetben az együttműködés szintje magas, mivel a vizsgálati időszakban az Unióba érkező teljes importvolumen körülbelül [75–85] %-át az együttműködő exportáló gyártók exportvolumene adta. Ennek alapján a Bizottság úgy találta helyénvalónak, hogy a nem együttműködő exportáló gyártók dömpingkülönbözetét a mintában szereplő, egyedileg megvizsgált együttműködő vállalatok közül a legnagyobb dömpingkülönbözetű vállalat dömpingkülönbözetének szintjén állapítja meg. |
|
(85) |
Az ideiglenes dömpingkülönbözetek tehát a vámfizetés nélküli, uniós határparitáson számított CIF-ár százalékaként kifejezve a következők:
|
3.2. Tajvan
3.2.1. Rendes érték
|
(86) |
Az alaprendelet 2. cikkének (2) bekezdésével összhangban a Bizottság először megvizsgálta, hogy az együttműködő exportáló gyártók mindegyike esetében reprezentatív-e a teljes belföldi értékesítés volumene. A belföldi értékesítés reprezentatív, ha a vizsgálati időszakban a belföldi piacon a független vevők részére értékesített hasonló termék teljes volumene az adott exportáló gyártó esetében legalább az Unióba irányuló export keretében értékesített érintett termék teljes volumenének 5 %-a volt. Ennek alapján megállapítást nyert, hogy a hasonló termék belföldi összértékesítése minden egyes együttműködő exportáló gyártó esetében reprezentatív volt. |
|
(87) |
A Bizottság ezt követően azonosította azokat a belföldön értékesített terméktípusokat, amelyek azonosak vagy összehasonlíthatóak voltak az Unióba irányuló kivitel keretében értékesített terméktípusokkal. |
|
(88) |
Ezután a Bizottság – az alaprendelet 2. cikkének (2) bekezdésével összhangban – az együttműködő exportáló gyártók mindegyike esetében megvizsgálta, hogy az Unióba irányuló export keretében értékesített terméktípusokkal azonos vagy összehasonlítható terméktípusok belföldi értékesítése reprezentatív-e. Egy terméktípus belföldi értékesítése reprezentatív, ha a vizsgálati időszakban a belföldön a független vevők részére értékesített terméktípus teljes volumene legalább az Unióba irányuló export keretében értékesített azonos vagy összehasonlítható terméktípus teljes volumenének 5 %-a volt. A Bizottság megállapította, hogy néhány terméktípus belföldi értékesítése nem reprezentatív a mintában szereplő exportáló gyártók esetében. |
|
(89) |
Ezt követően a Bizottság – az alaprendelet 2. cikkének (4) bekezdésével összhangban, annak megállapítása érdekében, hogy a rendes értéket a tényleges belföldi értékesítések alapján szükséges-e meghatározni – minden egyes terméktípus esetében megállapította, hogy a független vevők részére megvalósított belföldi értékesítések mekkora hányada volt nyereséges a vizsgálati időszakban. |
|
(90) |
Függetlenül attól, hogy az értékesítések nyereségesek-e, vagy sem, a rendes értéket az egyes terméktípusok tényleges belföldi ára alapján kell meghatározni, ha:
|
|
(91) |
Ebben az esetben a rendes érték a terméktípusnak a vizsgálati időszakbeli összes belföldi értékesítése során alkalmazott árak súlyozott átlaga. |
|
(92) |
A rendes érték a terméktípusnak a vizsgálati időszakbeli nyereséges belföldi értékesítések esetében alkalmazott tényleges belföldi árával egyezik meg, ha:
|
|
(93) |
A belföldi értékesítés elemzése kimutatta, hogy az összes belföldi értékesítés több mint 99 %-a nyereséges volt, és az értékesítési ár súlyozott átlaga meghaladta az előállítási költséget. Ennek megfelelően a rendes érték (általában) a vizsgálati időszak alatti összes belföldi értékesítés során alkalmazott árak súlyozott átlagaként vagy (néhány esetben) kizárólag a nyereséges értékesítések súlyozott átlagaként került kiszámításra. |
|
(94) |
A fenti preambulumbekezdésben ismertetett módszert alkalmazták az együttműködő exportáló gyártó által végzett belföldi értékesítésekre is, amely gyártó egy vele kapcsolatban álló feldolgozó vállalaton keresztül kevés értékesítést végzett. |
|
(95) |
Amennyiben a szokásos kereskedelmi forgalomban elégtelen mennyiségben értékesítették a hasonló termék valamely terméktípusát, vagy a belföldi piacon nem értékesítettek valamely terméktípust reprezentatív mennyiségben, a Bizottság a rendes értéket az alaprendelet 2. cikkének (3) és (6) bekezdésével összhangban számította ki. Amikor a hasonló termék valamely terméktípusát belföldön nem értékesítették, a Bizottság alternatív forrásokat keresett a rendes kereskedelmi forgalomban alkalmazott árakhoz. Végül a Bizottság képezte a rendes értéket, mivel a mintában szereplő másik gyártó belföldi értékesítési árát nem lehetett érdemben nyilvánosságra hozni az adott gyártóval kötött titoktartási megállapodás megsértése nélkül. A Bizottságnak nem volt tudomása arról, hogy a rendes kereskedelmi forgalomban az érintett terméktípusok árai más potenciális forrásból származnának. |
|
(96) |
A Bizottság a rendes értéket úgy képezte, hogy az együttműködő exportáló gyártók által a vizsgálati időszakban előállított hasonló termék átlagos előállítási költségét megnövelte:
|
|
(97) |
Az egyik együttműködő exportáló gyártóval kapcsolatban álló fél által belföldön feldolgozott és értékesített terméktípusok esetében a rendes kereskedelmi forgalom típusvizsgálatonként figyelembe vette a kapcsolatban álló jogalany előállítási költségét, SGA-költségeit és nyereségét. |
|
(98) |
A belföldi piacon nem reprezentatív mennyiségben értékesített terméktípusok esetében a Bizottság az előzőekben említett költséget az adott terméktípusokkal a szokásos kereskedelmi forgalom keretében a belföldi piacon bonyolított ügyletekhez tartozó átlagos SGA-költséggel és nyereséggel növelte meg. A belföldi piacon egyáltalán nem értékesített terméktípusok esetében a Bizottság az előzőekben említett költséget a szokásos kereskedelmi forgalom keretében a belföldi piacon bonyolított összes ügylethez tartozó súlyozott átlagos SGA-költséggel és nyereséggel növelte meg. |
3.2.2. Exportár
|
(99) |
A mintában szereplő exportáló gyártók közvetlenül uniós független vevőknek exportáltak. Az exportár az alaprendelet 2. cikkének (8) bekezdésével összhangban az Unióba exportra értékesített termékért ténylegesen fizetett vagy fizetendő ár. |
3.2.3. Összehasonlítás
|
(100) |
Az alaprendelet 2. cikkének (10) bekezdése előírja a Bizottság számára, hogy azonos kereskedelmi szinten végezze el a rendes érték és az exportár tisztességes összehasonlítását, és vegye figyelembe az árakat és az árak összehasonlíthatóságát befolyásoló tényezők közötti különbségeket. A szóban forgó ügyben a Bizottság úgy határozott, hogy a rendes értéket és a mintában szereplő exportáló gyártók exportárát gyártelepi szinten hasonlítja össze. Az alábbiakban részletesebben kifejtettek szerint adott esetben a rendes értéket és az exportárat kiigazította annak érdekében, hogy: i. azokat visszanettósítsa a gyártelepi szintre, valamint ii. figyelembe vegye az árakat, illetve az árak összehasonlíthatóságát állítólag és igazoltan befolyásoló tényezők közötti különbségeket. |
3.2.3.1. A rendes érték kiigazításai
|
(101) |
Annak érdekében, hogy a rendes értéket visszanettósítsa a kereskedelem gyártelepi szintjére, amennyiben azt a mintában szereplő exportáló gyártók kérték és indokolták, a Bizottság kiigazításokat végzett a szállítási és/vagy csomagolási költségek tekintetében. |
|
(102) |
Amikor a rendes értéket az előállítási költségek, valamint az SGA-költségek és az észszerű kereskedelmi szint tekintetében észszerű nyereség összegei alapján állapította meg, nem volt szükség kiigazításokra a rendes érték gyártelepi szintre történő visszanettósításához. |
|
(103) |
Az egyik együttműködő exportáló gyártó, amely a vele kapcsolatban álló félen keresztül kevés belföldi értékesítést végzett, az SGA-költségek és a nyereség tekintetében kiigazítást kért e kapcsolatban álló fél és ügyletei tekintetében. A rendelkezésre álló információk fényében azonban az együttműködő exportáló gyártóval kapcsolatban álló tajvani bérgyártó/kereskedő nem tekinthető olyan szereplőnek, amely az alaprendelet 2. cikke (10) bekezdésének i) pontja szerinti jutalékalapon eljáró ügynök feladataihoz hasonló feladatokat lát el. A Bizottság ezért elutasítja ezt az állítást. |
3.2.3.2. Az exportár kiigazításai
|
(104) |
Annak érdekében, hogy az exportárat visszanettósítsa a kereskedelem gyártelepi szintjére, amennyiben azt a mintában szereplő exportáló gyártók kérték és indokolták, a Bizottság kiigazításokat végzett a fuvarozás, a biztosítás, a csomagolás, az anyagmozgatás és a rakodás költségei tekintetében. |
|
(105) |
A Bizottság az árakat, illetve az árak összehasonlíthatóságát befolyásoló következő tényezőket vette figyelembe: hitelköltségek és banki díjak. |
3.2.4. Dömpingkülönbözetek
|
(106) |
A mintában szereplő exportálók gyártó esetében a Bizottság az alaprendelet 2. cikkének (11) és (12) bekezdésével összhangban összehasonlította a hasonló termék egyes típusaihoz tartozó rendes értékek súlyozott átlagát az érintett termék megfelelő típusaihoz tartozó exportárak súlyozott átlagával. |
|
(107) |
Mindezek alapján az ideiglenes súlyozott átlagos dömpingkülönbözetek a vámfizetés nélküli, uniós határparitáson számított CIF-ár százalékában kifejezve a következő értékekre adódtak:
|
|
(108) |
A 100 %-os együttműködésre tekintettel nem volt szükség a dömpingkülönbözet súlyozott átlagának kiszámítására, amelyet rendes körülmények között a mintában nem szereplő együttműködő vállalatokra kell alkalmazni. |
|
(109) |
A Tajvanban működő összes többi exportáló gyártó esetében a Bizottság a dömpingkülönbözetet az alaprendelet 18. cikkével összhangban, a rendelkezésre álló tények alapján határozta meg. Ennek érdekében a Bizottság meghatározta az exportáló gyártók együttműködésének szintjét. |
|
(110) |
Ebben az esetben az együttműködés szintje magas, mivel a vizsgálati időszakban az Unióba érkező teljes importvolumen egészét a mintában szereplő exportáló gyártók exportvolumene adta. Ennek alapján a Bizottság úgy találta helyénvalónak, hogy a nem együttműködő exportáló gyártók dömpingkülönbözetét az egyedileg megvizsgált vállalatok közül a legnagyobb dömpingkülönbözetű vállalat dömpingkülönbözetének szintjén állapítja meg.
|
4. KÁR
4.1. Az uniós gazdasági ágazat és az uniós termelés meghatározása
|
(111) |
A hasonló terméket a vizsgálati időszakban négy uniós gyártó gyártotta az Unióban. Ezenkívül a vizsgálat során az újrafeldolgozott ABS öt gyártója jelentkezett szövetségük, a Plastics Recyclers Europe közreműködésével. Ezek a vállalatok alkotják az alaprendelet 4. cikkének (1) bekezdése értelmében vett uniós gazdasági ágazatot. |
|
(112) |
Az újrafeldolgozott ABS gyártói által szolgáltatott információk a 2022., 2023. évi és a vizsgálati időszak alatti termelési volumenre korlátozódtak. Figyelembe véve, hogy ezek jelentéktelen mértékben (körülbelül 1,5 %) képviseltetik magukat az Unió teljes ABS-termelésében, a Bizottság úgy ítélte meg, hogy az újrafeldolgozóktól származó teljes körű információk hiánya nem befolyásolja a kárra vonatkozó megállapításokat. |
|
(113) |
A vizsgálati időszakban a teljes uniós termelés mintegy 500 000 tonna volt. A Bizottság ezt a számadatot az uniós gazdasági ágazatra vonatkozóan rendelkezésre álló összes információ – például a mintában szereplő uniós gyártók ellenőrzött termelési volumene, a mintában nem szereplő uniós gyártók ellenőrzött termelési volumene, valamint az újrafeldolgozók termelési volumene – alapján állapította meg. A (18) preambulumbekezdésben jelzett módon a mintában szereplő uniós gyártók adták a hasonló termék teljes uniós termelésének [38–48] %-át. |
|
(114) |
Az ABS-gyártók és -újrahasznosítók mellett a panasz elemezte azon keverőüzemek szerepét is, amelyek az uniós és az érintett országbeli gyártóktól szerezték be a termékeket, és vagy adalékokkal keverték azokat az ABS bizonyos tulajdonságainak javítása érdekében, vagy olyan termékekké alakították át őket, amelyek nem tartoznak e vizsgálat hatálya alá. |
|
(115) |
A Bizottság az eljárás megindítása előtt felvette a kapcsolatot az összes ismert keverőüzemmel. a Bizottság kérdéseire azonban az ismert keverőüzemek egyike sem válaszolt. A vizsgálat későbbi szakaszában az egyik keverőüzem, a Romira GmbH a vizsgálatban érdekelt félként jelentkezett. A vállalat azt állította, hogy ABS-gyártó, és néhány előzetes magyarázattal szolgált. További észrevételeket azonban nem tett, és nem szolgáltatott olyan adatokat sem, amelyek lehetővé tették volna a Bizottság számára, hogy következtetést vonjon le a Romira e vizsgálattal kapcsolatos tevékenységeinek jellegéről. |
|
(116) |
A Bizottság megállapította, hogy kémiai és műszaki szempontból az ABS gyártásának utolsó kulcsfontosságú lépése a polimerizációs folyamat befejezése. Emellett a keverési szakasz által hozzáadott érték általában meglehetősen korlátozott, az előállítási költség 7–10 %-át teszi ki. Ezért a Bizottság az eljárás e szakaszában arra a következtetésre jutott, hogy a keverőüzemek nem képezik az uniós gazdasági ágazat részét. |
4.2. Uniós felhasználás
|
(117) |
A Bizottság az uniós felhasználást a következők alapján állapította meg:
|
|
(118) |
Az uniós felhasználás a következőképpen alakult: 1. táblázat Uniós felhasználás (tonnában)
|
||||||||||||||||||||||||||
|
(119) |
Az uniós felhasználás 2021-ben átmenetileg nőtt, majd a figyelembe vett időszak fennmaradó részében tovább csökkent. A vizsgálati időszak végére 16 %-kal alacsonyabb volt, mint a figyelembe vett időszak elején. |
4.3. Behozatal az érintett országokból
4.3.1. Az érintett országokból érkező behozatal hatásainak összesített értékelése
|
(120) |
A Bizottság megvizsgálta, hogy a terméknek az érintett országokból érkező behozatalát az alaprendelet 3. cikkének (4) bekezdésével összhangban összesítve kell-e értékelni. |
|
(121) |
A Koreából és a Tajvanról érkező behozatal vonatkozásában megállapított dömpingkülönbözet nagyobb volt az alaprendelet 9. cikke (3) bekezdése szerinti, a csekély mértékű dömpingkülönbözetet meghatározó küszöbértéknél. A behozatal volumene az alaprendelet 5. cikkének (7) bekezdése értelmében egyik értintett ország esetében sem volt elhanyagolható. A vizsgálati időszakban a piaci részesedés 25,2 %, illetve 5,9 % volt. |
|
(122) |
A Koreából és a Tajvanról érkező dömpingelt behozatal közötti, valamint az érintett országokból érkező dömpingelt behozatal és a hasonló termék közötti verseny feltételei hasonlóak voltak. Konkrétabban: a behozott termékek egymással és az Unióban gyártott ABS-szel versengtek, mivel azokat ugyanazon értékesítési csatornákon keresztül és a fogyasztók hasonló kategóriái részére értékesítik. |
|
(123) |
Ennek megfelelően az alaprendelet 3. cikkének (4) bekezdésében meghatározott összes feltétel teljesült, és a Bizottság a Koreából és a Tajvanról érkező behozatalt a kár meghatározása szempontjából összesítve vizsgálta. |
4.3.2. Az érintett országokból érkező behozatal értéke és piaci részesedése
|
(124) |
A Bizottság a behozatal volumenét az Eurostat Comext adatbázisában rögzített adatok alapján állapította meg. A behozatal piaci részesedését a behozatal volumenének az uniós felhasználással való összehasonlításával állapította meg, a 4.2. szakaszban meghatározottak szerint. |
|
(125) |
Az érintett országokból az Unióba érkező behozatal a következőképpen alakult: 2. táblázat A behozatal volumene (tonna) és piaci részesedése
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
(126) |
Az országokból érkező összesített behozatal a figyelembe vett időszakban folyamatosan, 124 000 tonnáról közel 190 000 tonnára nőtt. A 2022. évi 200 000 tonnás csúcs dacára is 53 %-kal magasabbak voltak a figyelembe vett időszak végén, mint annak kezdetekor. |
|
(127) |
Az érintett országokból érkező behozatal piaci részesedése folyamatosan, 19 %-ról 31 %-ra nőtt a figyelembe vett időszakban. A behozatal piaci részesedése 2020 és a vizsgálati időszak között 12 százalékponttal, 63 %-ra nőtt. |
4.4. Az érintett országokból származó behozatal árai: áralákínálás és árlenyomás
|
(128) |
A Bizottság az importárakat az Eurostat alapján állapította meg. A behozatal áralákínálását az érintett országok mintában szereplő exportáló gyártói és a mintában szereplő uniós gyártók által szolgáltatott ellenőrzött információk alapján állapította meg. |
|
(129) |
Az érintett országokból az Unióba érkező behozatalhoz tartozó súlyozott átlagos importár a következőképpen alakult: 3. táblázat Importárak (EUR/tonna)
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
(130) |
Az érintett országokból érkező behozatal importára átlagosan 28 %-kal nőtt a figyelembe vett időszakban. Ennek fő oka a koreai behozatal árának emelkedése (+ 31 %) volt, míg a Tajvanról származó behozatal ára csak 14 %-kal nőtt. A 2021. és 2022. évi rendkívül meredek áremelkedést a világgazdaság eseményei okozták. A világjárványt követő 2021. évi gazdasági fellendülés a globális kereskedelmi forgalom fellendülését és ezáltal a hajózás iránti kereslet növekedését eredményezte, ami a tengeri szállítási költségek növekedéséhez vezetett. Ez a helyzet 2022 elején is folytatódott (8). 2021 végén és 2022 folyamán a megnövekedett szállítási költségek hatásai összefonódtak a globális energiaválsággal, amelyet a világjárványt követő gazdasági helyreállítást követően az üzemanyag iránti növekvő kereslet okozott, de főként Oroszország Ukrajna elleni katonai agressziójának következményei miatt, amely az Ukrajna elleni 2022. februári orosz invázióval kezdődött (9). |
|
(131) |
A vizsgálati időszakbeli áralákínálás meghatározásához a Bizottság összehasonlította egymással:
|
|
(132) |
Az árak összehasonlítása terméktípusonként, a kereskedelem azonos szintjén megvalósuló ügyletek vizsgálata alapján, az adatok szükség szerinti kiigazításával, a kedvezmények és az árengedmények levonásával történt. Az összehasonlítás eredményét a Bizottság kifejezte a mintában szereplő uniós gyártók vizsgálati időszakbeli elméleti árbevételének százalékában. |
|
(133) |
A fenti összehasonlítás azt mutatta, hogy az uniós piacon az alákínálási különbözet súlyozott átlaga Korea esetében 30,4% és 30,9%, Tajvan esetében pedig 20,9% és 29,9% között volt. |
|
(134) |
Továbbá – a jelentős áralákínálásra vonatkozó megállapításoktól függetlenül – a Bizottság megállapította, hogy a Koreából és a Tajvánról származó behozatal volumene és árai által okozott árlenyomás miatt az uniós gazdasági ágazat nem tudta olyan szintre emelni árait, amellyel észszerű nyereséget tudott volna termelni. 2022-től kezdődően és a figyelembe vett időszak fennmaradó részében az érintett országokból érkező behozatal átlagára alacsonyabb volt, mint a mintában szereplő uniós gyártók előállítási költsége (lásd a 7. táblázatot). |
|
(135) |
A makroszinten megállapított árlenyomást a vállalatok szintjén is megerősítették. A kár megszüntetéséhez szükséges szinteket a Bizottság terméktípusonkénti bontásban határozta meg, figyelembe véve ezáltal a behozatal termékösszetétele és az uniós gazdasági ágazat belföldi értékesítése között fennálló esetleges különbségeket. A vizsgálati időszakban a mintában szereplő exportáló gyártóktól származó behozatal Korea esetében 62,9–66,6 %-kal, Taiwan esetében 51,7–67,8 %-kal kínált alá a mintába felvett uniós gyártók belföldi értékesítési árainak (a részleteket lásd a 6.1. szakaszban). |
4.5. Az uniós gazdasági ágazat gazdasági helyzete
4.5.1. Általános megjegyzések
|
(136) |
A dömpingelt behozatal által az uniós gazdasági ágazatra kifejtett hatás vizsgálata az alaprendelet 3. cikkének (5) bekezdésével összhangban valamennyi olyan gazdasági mutató értékelésére kiterjedt, amely a figyelembe vett időszakban hatást gyakorolt az uniós gazdasági ágazat helyzetére. |
|
(137) |
A Bizottság a (18) preambulumbekezdésben jelzett módon az uniós gazdasági ágazatot érő esetleges kár megállapítására mintavételt alkalmazott. |
|
(138) |
A kár meghatározása során a Bizottság különbséget tett a makrogazdasági és a mikrogazdasági kármutatók között. A Bizottság a makrogazdasági mutatókat egyrészt az ABS négy uniós gyártója, másrészt az újrafeldolgozott ABS uniós gyártói nevében a Plastics Recyclers Europe által benyújtott makrogazdasági kérdőívekre adott válaszok alapján értékelte. Az adatok az összes uniós gyártóra kiterjedtek. A mikrogazdasági mutatókat a Bizottság a mintában szereplő uniós gyártók által a kitöltött, ellenőrzött kérdőíven közölt adatok alapján értékelte. Az adatok a mintában szereplő uniós gyártókra terjedtek ki. Az uniós gazdasági ágazat gazdasági helyzete szempontjából mindkét adatcsoport reprezentatívnak bizonyult. |
|
(139) |
A makrogazdasági mutatók a következők: termelés, termelési kapacitás, kapacitáskihasználás, értékesítési volumen, piaci részesedés, növekedés, foglalkoztatás, termelékenység, a dömpingkülönbözet nagysága, valamint a korábbi dömpingelt behozatal hatásaiból való felépülés. |
|
(140) |
A mikrogazdasági mutatók a következők: átlagos egységár, egységköltség, munkaerőköltség, készletek, jövedelmezőség, pénzforgalom, beruházások, a beruházások megtérülése és tőkebevonási képesség. |
4.5.2. Makrogazdasági mutatók
4.5.2.1. Termelés, termelési kapacitás és kapacitáskihasználás
|
(141) |
A teljes uniós termelés, a termelési kapacitás és a kapacitáskihasználás a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban: 4. táblázat Termelés, termelési kapacitás és kapacitáskihasználás
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
(142) |
Az uniós gazdasági ágazat termelési volumene 2021-ben 14 %-kal nőtt. Ezután 2021 és 2023 között csökkent, amelyet a vizsgálati időszakban kisebb fellendülés követett. A figyelembe vett időszak végére a termelési volumen 16 %-kal a 2020. évi szint alá csökkent. |
|
(143) |
A jóval a figyelembe vett időszak előtt indított beruházási projektek befejezését követően az uniós gazdasági ágazat termelési kapacitása 2021-ben és 2022-ben kismértékben nőtt. A figyelembe vett időszakban a termelési kapacitás összességében 9 %-kal nőtt. |
|
(144) |
Tekintettel a kapacitásbővítésre és a termelés csökkenésére, a kapacitáskihasználás a 2020. évi 65 %-ról a vizsgálati időszakban 50 %-ra csökkent, majd 2021-ben ideiglenesen 71 %-ra nőtt. |
4.5.2.2. Értékesítési mennyiség és piaci részesedés
|
(145) |
Az uniós gazdasági ágazat értékesítési mennyisége és piaci részesedése a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban: 5. táblázat Az értékesítés volumene és piaci részesedése
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
(146) |
Az uniós gazdasági ágazat értékesítési volumene 2021-ben 16 %-kal nőtt. Ezt követően azonban folyamatosan csökkent, és a figyelembe vett időszak végére az uniós gazdasági ágazat 2020-as értékesítési volumenének 19 %-át veszítette el. |
|
(147) |
Az értékesítési volumen a felhasználásnál nagyobb mértékben csökkent (19 %-kal, szemben a 6 %-kal), következésképpen az uniós gazdasági ágazat piaci részesedése a 2020. évi 72 %-ról a vizsgálati időszakban kevesebb mint 63 %-ra csökkent. |
4.5.2.3. Növekedés
|
(148) |
A 2021-es évet a világjárványt követő globális gazdasági fellendülés jellemezte. Ez az uniós piacon is tükröződött, ahol az ABS felhasználása ideiglenesen nőtt, ami lehetővé tette az uniós gazdasági ágazat számára a termelés és az értékesítés növelését. Ezt követően azonban megváltozott a helyzet. |
|
(149) |
A figyelembe vett időszak során a fogyasztás számottevő mértékben csökkent. Az uniós gazdasági ágazat azonban a felhasználás visszaeséséhez képest több mint kétszeresét veszítette az értékesítési volumenéből. Ez a piaci részesedés közel 10 százalékpontos csökkenését eredményezte. |
4.5.2.4. Foglalkoztatás és termelékenység
|
(150) |
A foglalkoztatás és a termelékenység a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban: 6. táblázat Foglalkoztatás és termelékenység
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
(151) |
Az uniós ABS-ágazatban a foglalkoztatás meglehetősen stabil maradt a figyelembe vett időszakban: 2021-ben csak kismértékben, 2 %-kal, 2022-ben pedig 4 %-kal nőtt. A foglalkoztatás növekedése annak tudható be, hogy 2021-ben és 2022-ben további termelési kapacitásokat létesítettek. |
|
(152) |
A termelési volumen 2021. évi átmeneti növekedése a termelékenységben is tükröződött, amely ugyanebben az időszakban 12 %-kal nőtt. A termelési volumen azonban 2021 után csökkenni kezdett, ami a termelékenység csökkenését eredményezte 2022-től a figyelembe vett időszak végéig, amikor is 18 %-kal a 2020. évi szint alá esett. |
|
(153) |
A hanyatló piac nyomán az uniós gazdasági ágazatban a foglalkoztatás 2023-tól csökkenésnek indult. A vizsgálati időszakban a foglalkoztatás valamivel magasabb volt (+1 %), mint 2020-ban. |
4.5.2.5. A dömpingkülönbözet nagysága és a korábbi dömpingelt behozatal hatásaiból való felépülés
|
(154) |
Minden dömpingkülönbözet nagyobb volt a csekély mértékű dömpingkülönbözetet meghatározó küszöbértéknél. Figyelembe véve az érintett országokból érkező behozatal volumenét és árait, a tényleges dömpingkülönbözetek nem elhanyagolható hatást gyakoroltak az uniós gazdasági ágazatra. |
|
(155) |
Az érintett termékkel kapcsolatban ez az első dömpingellenes vizsgálat. Ebből adódóan az esetleges korábbi dömping hatásainak értékeléséhez nem álltak rendelkezésre adatok. |
4.5.3. Mikrogazdasági mutatók
4.5.3.1. Árak és az árakat befolyásoló tényezők
|
(156) |
A mintában szereplő uniós gyártók által az Unióban a független vevők felé felszámított értékesítési egységárak súlyozott átlaga a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban: 7. táblázat Értékesítési árak az Unióban
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
(157) |
2020 és 2022 között az uniós gazdasági ágazat értékesítési árai 92 %-kal emelkedtek. Ezt követően az értékesítési árak csökkentek. A vizsgálati időszakban azonban az átlagos értékesítési egységár még mindig közel 50 %-kal magasabb volt, mint a figyelembe vett időszak elején. |
|
(158) |
Az előállítási költség hasonló tendenciát követett. 2020 és 2022 között 90 %-kal nőtt, majd ezt követően csökkent, de az átlagos értékesítési egységárhoz képest kisebb mértékben. A vizsgálati időszakban az előállítási költség 60 %-kal magasabb volt, mint 2020-ban. |
|
(159) |
2021-ben az uniós gazdasági ágazat ABS-értékesítési ára a költségekhez képest sokkal nagyobb mértékben nőtt. Az értékesítési ár és az előállítási költség közötti különbség ebben az időszakban csaknem 550 EUR/tonna volt. Ezt követően az előállítási költség exponenciálisan nőtt, és a vizsgálati időszakban az átlagos értékesítési ár mindössze mintegy 50 EUR/tonnával haladta meg az átlagköltséget. |
4.5.3.2. Munkaerőköltség
|
(160) |
A mintában szereplő uniós gyártók átlagos munkaerőköltsége a következőképpen alakult a figyelembe vett időszak alatt: 8. táblázat Alkalmazottankénti átlagos munkaerőköltség
|
||||||||||||||||||||||||||
|
(161) |
Az alkalmazottankénti átlagos munkaerőköltség 2021-ben 11 %-kal, 2022-ben pedig 10 %-kal nőtt. A figyelembe vett időszak fennmaradó részében azonban stabil maradt, a vizsgálati időszakban enyhe csökkenéssel. |
4.5.3.3. Készletek
|
(162) |
A mintában szereplő uniós gyártók készletszintje a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban: 9. táblázat Készletek
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
(163) |
A zárókészlet mennyisége a termelési tendenciát követte. 2021-ben nőtt, de a figyelembe vett időszak fennmaradó részében csökkent. |
|
(164) |
Az uniós gazdasági ágazat az értékesítési volumen visszaesésére termelési volumenének csökkentésével reagált. Ezért a zárókészletek termelési volumenen belüli részaránya meglehetősen stabil maradt (7,5–9 %) a figyelembe vett időszak egészében. |
4.5.3.4. Jövedelmezőség, pénzforgalom, beruházások, a beruházások megtérülése és tőkebevonási képesség
|
(165) |
A mintában szereplő uniós gyártók jövedelmezősége, pénzforgalma, beruházásai és beruházásainak megtérülése a következőképpen alakultak a figyelembe vett időszakban: 10. táblázat Jövedelmezőség, pénzforgalom, beruházások és a beruházások megtérülése
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
(166) |
A Bizottság a mintában szereplő uniós gyártók jövedelmezőségét úgy állapította meg, hogy a hasonló termék független vevők részére végrehajtott uniós értékesítéseiből származó adózás előtti nettó nyereséget kifejezte az értékesítési árbevétel százalékában. A jövedelmezőség nőtt 2021-ben, amikor az ágazat gazdasági körülményei az Unióban kivételesen kedvezőek voltak. Mivel 2021-ben a kereslet erős volt, és a magas tengeri fuvarozási árak az importárakban is megjelentek (lásd a (131) preambulumbekezdést), az uniós gazdasági ágazat növelni tudta saját értékesítési árait az uniós piacon, és [21,4–23,7] %-os nyereséget tudott termelni. A tengeri szállítási költségek növekedése 2022 első felében folytatódott, emellett azonban az energiaköltségek is növekedtek, beleértve az ABS-t alkotó monomerek előállításának végső nyersanyagai, az olaj és a gáz költségeit is (lásd a (131) preambulumbekezdést). Ezért 2022-ben a jövedelmezőség 2021-hez képest több mint a felével csökkent annak ellenére, hogy az értékesítési ár meglehetősen magas maradt. Ezt követően a jövedelmezőség további jelentős romlása volt megfigyelhető, 2023-ban [3,2–3,5] %-ot, a vizsgálati időszakban pedig [2,0–2,2] %-ot ért el. |
|
(167) |
A nettó pénzforgalom az uniós gyártók önfinanszírozó képességét jelzi. A nettó pénzforgalom tendenciája a jövedelmezőségének megfelelően alakult. A nettó pénzforgalom 2021-ben átmenetileg nőtt. A figyelembe vett időszak fennmaradó részében csökkent, és a vizsgálati időszakban a nettó pénzforgalom a 2020. évi szintnek csupán 14 %-át érte el. |
|
(168) |
Az uniós gazdasági ágazat beruházásai 2020-ban, 2023-ban és a vizsgálati időszakban 4,4 és 5,9 millió EUR között ingadoztak. Jelentős növekedésre került sor 2022-ben (több mint [6,6–7,3] millió EUR), és különösen 2022-ben ([11–12,2] millió EUR). |
|
(169) |
A beruházások megtérülése a beruházások könyv szerinti nettó értékének százalékában kifejezett nyereség. A jövedelmezőség jelentős csökkenése a beruházások csökkenő megtérülésében is tükröződött. 2021-ben ez utóbbi mutató ideiglenesen 92 %-ra nőtt. A vizsgálati időszakban azonban csak a 4 %-os szintet érte el. |
|
(170) |
A fentiekből az következik, hogy a mintában szereplő uniós gyártók tőkebevonási képességét negatívan befolyásolta a jövedelmezőség és a nettó pénzforgalom csökkenése. |
4.6. A kárra vonatkozó következtetés
|
(171) |
Az uniós piac 2021-ben erőteljes növekedést mutatott a Covid19-válság utáni helyreállítás során, 2022-től azonban erőteljesen csökkent. A figyelembe vett időszakban viszont az uniós gazdasági ágazat az uniós felhasználás visszaesésénél jóval magasabb ütemben veszített értékesítéséből. Ennek következtében az uniós gazdasági ágazat piaci részesedése jelentősen, 72,4 %-ról 62,8 %-ra csökkent. Az uniós gazdasági ágazat termelési volumene (–16 %) az értékesítési volumenével (–19 %) összhangban csökkent. |
|
(172) |
A mennyiségi káron kívül a Bizottság árkárt is megállapított. Míg az uniós gazdasági ágazat a figyelembe vett időszak első három évében egészséges nyereséget tudott elérni, más volt a helyzet 2023-ban és a vizsgálati időszakban, amikor jövedelmezősége nagyon alacsony szintre csökkent. Az egyéb pénzügyi mutatók (pénzforgalom, beruházások, a beruházások megtérülése) alakulása 2022-től vagy 2023-tól hasonlóan negatív tendenciát követett. |
|
(173) |
A fentiek alapján a Bizottság az eljárás e szakaszában arra a következtetésre jutott, hogy az uniós gazdasági ágazatot az alaprendelet 3. cikkének (5) bekezdése értelmében jelentős kár érte. |
5. OK-OKOZATI ÖSSZEFÜGGÉS
|
(174) |
Az alaprendelet 3. cikkének (6) bekezdésével összhangban a Bizottság megvizsgálta, hogy az érintett országokból érkező dömpingelt behozatal okozott-e jelentős kárt az uniós gazdasági ágazatnak. A Bizottság emellett az alaprendelet 3. cikkének (7) bekezdésével összhangban azt is megvizsgálta, hogy ezzel egy időben más ismert tényezők okozhattak-e kárt az uniós gazdasági ágazatnak. A Bizottság gondoskodott arról, hogy az érintett országokból érkező dömpingelt behozatalon kívüli egyéb tényezők által esetlegesen előidézett kárt ne a dömpingelt behozatalnak tulajdonítsa. Ezek a tényezők a következők: a harmadik országokból érkező behozatal, az uniós gazdasági ágazat exportteljesítménye, a felhasználás, a termelési költség, az uniós gazdasági ágazat termelési kapacitása, az uniós piacon tapasztalható ellátási hiány, a felhasználói preferenciák, a termékminőség és az értékesítés utáni szolgáltatások. |
5.1. A dömpingelt behozatal hatásai
|
(175) |
Az érintett országokból érkező behozatal összesített volumene 53 %-kal nőtt (2. táblázat), míg az uniós felhasználás 6 %-kal csökkent (1. táblázat). Ennek eredményeként az érintett országok piaci részesedése 12 százalékponttal, 19 %-ról 31 %-ra nőtt. Ezzel egyidejűleg az uniós gazdasági ágazat piaci részesedése csaknem 10 százalékponttal, 72 %-ról 63 %-ra csökkent. |
|
(176) |
A Koreából és a Tajvanról érkező behozatal átlagára a teljes figyelembe vett időszakban az uniós gazdasági ágazat ára alatt volt. A vizsgálati időszakban 20,9–30,9 %-kal kínáltak alá az uniós gazdasági ágazat árainak. Ezek az importárak árlenyomáshoz vezettek az uniós piacon, aminek következtében az uniós gazdasági ágazat nem tudott egészséges nyereségre szert tenni. A vizsgálati időszakban az uniós gazdasági ágazat értékesítési árai csak kismértékben haladták meg a termelési költséget. |
|
(177) |
A Lotte azt állította, hogy a Koreából érkező ABS-behozatal csak amiatt nőtt, hogy 2020-at, a Covid19-világjárvány által érintett évet vették alapul a tendenciák értékeléséhez. A vállalat azzal érvelt, hogy a figyelembe vett időszakban a Koreából érkező behozatal csupán visszaállt a világjárvány előtti szintre. |
|
(178) |
A LEGO hasonlóképpen azzal érvelt, hogy a Tajvanról érkező behozatal növekedése csak azért figyelhető meg, mert a figyelembe vett időszak 2020-ban, a világjárványhoz kapcsolódó gazdasági lassulás által érintett évben kezdődik. A fél kitartott amellett, hogy a figyelembe vett időszak kezdő évének 2021-et kellett volna tekinteni. |
|
(179) |
A 2020. évet ugyanis a gazdasági tevékenység általános visszaesése jellemezte a Covid19-világjárvány miatt, amely nemcsak az uniós gazdasági ágazatot, hanem a behozatalt is érintette. Másrészt a 2021. év a világjárványt követő jelentős gazdasági fellendülés miatt nem tekinthető reprezentatívnak az ABS uniós piacán folytatott szokásos gazdasági tevékenységre nézve sem. Ebben az összefüggésben, még ha figyelmen kívül hagyjuk is a behozatal abszolút növekedését, az érintett országokból érkező behozatal piaci részesedésének alakulása egyértelműen azt mutatja, hogy az az uniós piac méretéhez képest aránytalanul nőtt. Emellett számos kármutató (termelési és értékesítési volumen, piaci részesedés, jövedelmezőség, pénzforgalom, a beruházások megtérülése) negatív tendenciát mutat a vizsgálati időszakban még a világjárvány évéhez (2020) képest is. Ez újfent megerősíti a Koreából és Tajvanról érkező megnövekedett dömpingelt behozatal káros hatását. A Bizottság ezért elutasította azt az állítást, amely szerint a 2020. év nem tekinthető az elemzési időszak bázisévének. |
|
(180) |
Az LG Chem azzal érvelt, hogy az uniós gazdasági ágazatot ért kárt nem a Koreából érkező behozatal okozta, éspedig a következők miatt:
|
|
(181) |
Meg kell jegyezni, hogy a Bizottságnak az uniós ágazatot ért kárra vonatkozó megállapításai a figyelembe vett időszak egészében megfigyelhető tendenciák elemzésén alapulnak. A gazdasági mutatók egyes évek közötti egyedi változásai nem adnak kellően reprezentatív képet az érintett országokból érkező behozatalnak az uniós gazdasági ágazat gazdasági helyzetére gyakorolt hatásairól. A Bizottság nem vitatja, hogy az érintett országokból érkező behozatal árai növekedtek a figyelembe vett időszakban. Szintjük azonban mindig és egyre inkább alatta maradt az uniós gazdasági ágazat által az uniós piacon elért árszinteknek. Ezek az alacsony árak, valamint a Koreából és Tajvanról érkező behozatal nagy volumene visszaszorította az uniós piaci árakat, és már nem tette lehetővé az uniós gazdasági ágazat számára, hogy 2023-ban és a vizsgálati időszakban egészséges nyereséget érjen el. A vizsgálati időszak termelési volumenével kapcsolatban a Bizottság megállapította, hogy a panasz vizsgálati időszakára vonatkozó adatokkal ellentétben a termelési volumen kismértékben csökkent. Ezért a Bizottság elutasította az LG Chem állítását. |
|
(182) |
A fentiek alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a Kínából érkező behozatal jelentős kárt okozott az uniós gazdasági ágazatnak. Az említett kár mind a volumenekre, mind pedig az árakra hatással volt. |
5.2. Egyéb tényezők hatásai
5.2.1. A harmadik országokból érkező behozatal
|
(183) |
Az egyéb harmadik országokból érkező behozatal mennyisége a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban: 11. táblázat Harmadik országokból érkező behozatal
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
(184) |
Az Egyesült Államokból és Szaúd-Arábiából származó behozatal a figyelembe vett időszak nagy részében meglehetősen stabil maradt, piaci részesedése az USA-ban 1,0 % és 1,9 %, Szaúd-Arábia esetében pedig 0,6 % és 1,0 % között mozgott, de a figyelembe vett időszak mindkét vége között nem volt jelentős eltérés. A Kínából érkező behozatal a figyelembe vett időszakban jelentős mértékben, 0,1 %-ról 1,2 %-ra nőtt. A Kínából érkező behozatal árai 15 %-kal csökkentek a figyelembe vett időszak alatt, és a vizsgálati időszak alatt elérték a tonnánkénti 1 893 EUR-t. |
|
(185) |
A harmadik országokból érkező teljes behozatal (beleértve a fent külön megnevezetteket is) azonban csaknem 20 000 tonnával csökkent, ami a piaci részesedésük 2,5 százalékpontos, a 2020. évi 8,6 %-ról a vizsgálati időszakban 6,1 %-ra történő csökkenését eredményezte. |
|
(186) |
Ennek alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy míg az egyéb harmadik országokból érkező behozatal nem okozott kárt az uniós gazdasági ágazatnak, annak volumene és árai miatt a kínai behozatal kis mértékben hozzájárulhatott a kárhoz. Nem gyengítették azonban az uniós gazdasági ágazat által elszenvedett kár és az érintett országokból érkező dömpingelt behozatal közötti ok-okozati összefüggést. |
5.2.2. Az uniós gazdasági ágazat exportteljesítménye
|
(187) |
Az uniós gyártók exportvolumene a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban: 12. táblázat A mintában szereplő uniós gyártók exportteljesítménye
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
(188) |
Az uniós gazdasági ágazat exportértékesítési volumene a figyelembe vett időszak alatt ingadozott, a vizsgálati időszakban azonban a figyelembe vett időszak első évéhez hasonló szintet ért el. Az exportértékesítési volumen 2023-ban volt a legalacsonyabb, amikor 25 %-kal elmaradt a 2020. év és a vizsgálati időszak exportértékesítési volumenétől. |
|
(189) |
Relatív értelemben azonban nőtt az uniós gazdasági ágazat exportértékesítése. Míg az exportértékesítési volumen 2020-ban az uniós értékesítési volumen legfeljebb egynegyedét, a vizsgálati időszakban az uniós értékesítési volumen közel egyharmadát tette ki. |
|
(190) |
Emellett az átlagos exportértékesítési árak a figyelembe vett időszakban nagyon hasonlóak voltak, és a legtöbb évben valamivel meghaladták az uniós értékesítési árakat. |
|
(191) |
Ennek alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az uniós gazdasági ágazat exportteljesítménye nem gyengítette az uniós gazdasági ágazat által elszenvedett kár és az érintett országból érkező dömpingelt behozatal közötti ok-okozati összefüggést. |
5.2.3. Felhasználás
|
(192) |
Az uniós piaci felhasználás a figyelembe vett időszakban csökkent, kivéve 2021-et, a Covid19-válság utáni gazdasági helyreállítás évét. Míg azonban a felhasználás 40 000 tonnával csökkent a figyelembe vett időszakban, az uniós gazdasági ágazat uniós piaci értékesítései ennek kétszeresével csökkentek. Ugyanakkor az érintett országokból érkező behozatal még a szűkülő piacon is 65 000 tonnával nőtt. |
|
(193) |
A felhasználás visszaesése tehát hozzájárulhatott a kárhoz, de csak korlátozott mértékben, mivel az érintett országok javára elvesztett értékesítési volumen nagyobb, mint a felhasználás visszaesése, és e további behozatal árai lenyomták az uniós gazdasági ágazat által elérhető árakat. |
5.2.4. Termelési költség
|
(194) |
A koreai kormány, az LG Chem és a Lotte azzal érvelt, hogy az uniós gazdasági ágazatot ért kárt a termelési költségek növekedésének, különösen az uniós piac magas energiaköltségének kell tulajdonítani. A Lotte továbbá azt állította, hogy a termelési költségek növekedését részben az uniós gazdasági ágazat által a nyersanyagok behozatalakor viselendő szokatlanul magas tengeri szállítási költségek okozták. |
|
(195) |
Az uniós gazdasági ágazat termelési költsége összességében nőtt a figyelembe vett időszakban, és 2022-ben érte el a maximumot, ami összhangban van a világjárvány utáni gazdasági fellendülés és Oroszország Ukrajna elleni katonai agressziójának következményei által okozott globális energiaválsággal (10). Az energiaköltségek, valamint az akrilnitril, a butadién és a sztirol monomerek előállításához végső nyersanyagként felhasznált kőolaj és földgáz költségének globális növekedése azonban nemcsak az uniós gyártókat, hanem az érintett országok gyártóit is érintette. |
|
(196) |
Az energiaellátás összetételében az Oroszországgal szembeni gazdasági szankciókat követően bekövetkezett változások valóban fokozhatták az uniós gyártók energiaköltségeinek növekedését, és ezáltal hozzájárulhattak az uniós gazdasági ágazatot ért kárhoz. A tisztességes versenyfeltételek mellett azonban az uniós gyártók értékesítési áraikban meg tudták volna jeleníteni a megnövekedett költségeket. Ezt azonban megakadályozta az érintett országokból érkező dömpingelt behozatal árnyomása. |
|
(197) |
Az Ázsiából végzett tengeri áruszállítás költsége csak 2021-ben és 2022-ben volt szokatlanul magas (11). Ez azonban nemcsak az importált nyersanyagok árait, hanem az érintett országokból érkező ABS-behozatal árait is érintette. Emellett a fél (Lotte) állításával ellentétben a mintában szereplő uniós gyártók a fő nyersanyagok többségét Európában szerezték be, azaz nem érintették őket az Ázsiából végzett tengeri szállítás költségei. |
|
(198) |
Tekintettel arra, hogy a) a 2022. évi energiaválság globálisan érintette az energiaköltségeket, b) a 2021-ben és 2022-ben megnövekedett tengeri szállítási költségek csak csekély mértékben befolyásolhatták a mintában szereplő uniós gyártók által felhasznált nyersanyagok költségét, és c) tisztességtelen verseny hiányában az uniós gazdasági ágazat fedezhette volna előállítási költségeit és észszerű nyereséget tudott volna elérni, a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a megnövekedett előállítási költség hatása nem olyan jellegű, hogy gyengítse az uniós gazdasági ágazatot ért kár és az érintett országokból érkező dömpingelt behozatal közötti ok-okozati összefüggést. |
5.2.5. Az uniós gazdasági ágazat megnövekedett termelési kapacitása
|
(199) |
Az LG Chem azzal érvelt, hogy az uniós gazdasági ágazat által elszenvedett kárt a hatékonyság hiánya okozta. A fél megjegyezte különösen, hogy az uniós gyártók az uniós felhasználás visszaesése ellenére növelték termelési kapacitásukat. |
|
(200) |
A 2021. és 2022. évi 9 %-os kapacitásnövekedés olyan projektek eredménye volt, amelyek jóval az uniós felhasználás csökkenése előtt folyamatban voltak. Ezeket a projekteket a mintában szereplő vállalatok nem hajtották végre, azaz a vonatkozó mikromutatókat (termelési költség, jövedelmezőség, a beruházások megtérülése) nem befolyásolta a megnövekedett termelési kapacitás. Az egyetlen érintett kármutató a kapacitáskihasználás, amely a 2020. évi 65 %-ról a vizsgálati időszakban 50 %-ra csökkent, majd 2021-ben ideiglenesen 71 %-ra nőtt. A kapacitáskihasználás változatlan termelési kapacitás (2020. évi szint) mellett is csökkent volna. Ahelyett, hogy a vizsgálati időszakban mindössze 50 %-ot ért volna el, 54 %-ra csökkent volna (2021-ben ideiglenesen 75 %-ra nőve). |
|
(201) |
Ezért a 4. szakaszban bemutatott, a kárra vonatkozó megállapításokat valójában nem befolyásolta a termelési kapacitás növekedése. A Bizottság ennek alapján arra a következtetésre jutott, hogy a termelési kapacitás növekedése nem gyengítette az érintett országokból érkező dömpingelt behozatal és az uniós gazdasági ágazatot ért kár közötti ok-okozati összefüggést. |
5.2.6. Kínálathiány az uniós piacon
|
(202) |
A koreai kormány, az LG Chem és a Lotte azzal érvelt, hogy a Koreából érkező behozatal növekedése nem okozott kárt az uniós gazdasági ágazatnak. Erre inkább az uniós piac ellátási hiányára adott válaszként került sor. E tekintetben a felek kiemelték, hogy két uniós gyártó 2021-ben vis maiorra vonatkozó bejelentést tett. |
|
(203) |
A Bizottság elismerte, hogy 2021-ben két uniós gyártó vis maior eseményt jelentett be. 2021 februárjában az Ineos (a mintában szereplő németországi szervezet) az akrilnitril ellátási hiányát tapasztalta (12). 2021 szeptemberében a Versalis egyik kemencéje hibásodott meg (13). Ennek következtében a vállalatok a vis maior időtartamára (mindkét esetben 2–5 hónapra) csökkentették termelésüket. |
|
(204) |
Ezek az események negatív hatást gyakorolhattak volna a termelési és értékesítési volumenre, és potenciálisan a zavarok által érintett uniós gyártók jövedelmezőségére is. Ezek azonban csak két üzemben fordultak elő, és nem egyidejűleg, így lehetőséget kínáltak a zavarok által nem érintett uniós gyártók számára termelésük és értékesítésük növelésére. Mivel a releváns időszakok (2021, esetleg 2022 eleje) az uniós gazdasági ágazat kivételesen pozitív gazdasági helyzetét mutatják, a vis maior események valószínűleg nem befolyásolnák negatívan az uniós gazdasági ágazat egészének teljesítményét. Végezetül, tekintettel rövid távú jellegükre, a vis maior eseményekkel nem magyarázható az érintett országokból érkező behozatal növekedésének hosszú távú tendenciája. |
|
(205) |
A Bizottság ezért arra a következtetésre jutott, hogy a vis maior események nem gyengítették az érintett országokból érkező dömpingelt behozatal és az uniós gazdasági ágazatot ért kár közötti ok-okozati összefüggést. |
5.2.7. Felhasználói preferenciák, termékminőség és értékesítés utáni szolgáltatások
|
(206) |
A koreai kormány, az LG Chem és a Lotte előadta, hogy az uniós gazdasági ágazat által elszenvedett kárt az okozta, hogy az uniós gazdasági ágazat nem tudta kielégíteni a felhasználók preferenciáit és az egyes ABS-kategóriák (például az emulziós ABS és az égésgátló ABS) iránti igényeit; további okként jelölték meg az elégtelen termékminőséget és a nem megfelelő értékesítés utáni szolgáltatásokat, különösen az emulziós ABS tekintetében, ahol az ár helyett a termékminőség és az értékesítés utáni szolgáltatások a döntő tényezők. |
|
(207) |
A Bizottság megjegyezte, hogy az emulziós ABS-t és az égésgátló ABS-t az uniós gazdasági ágazat gyártja, bár az égésgátló kategóriákat kisebb mennyiségben. |
|
(208) |
Azok a felek, amelyek szerint az uniós gazdasági ágazat nem biztosított megfelelő termékminőséget és értékesítés utáni szolgáltatásokat, állításaikat nem támasztották alá bizonyítékokkal. Ezzel szemben a Bizottság megállapította, hogy az uniós gazdasági ágazat továbbra is az ABS fő beszállítója az emulziós ABS magas minőségi követelményeket támasztó felhasználói számára. Így az uniós gazdasági ágazat termékminőségi és értékesítés utáni szolgáltatásai nem okozhatták a piaci részesedés csökkenését. |
|
(209) |
Ennek alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a (206) preambulumbekezdésben említett tényezők nem járulhattak hozzá az uniós gazdasági ágazat által elszenvedett kárhoz. |
5.3. Az ok-okozati összefüggésre vonatkozó következtetés
|
(210) |
A Bizottság megkülönböztette és elválasztotta egymástól az uniós gazdasági ágazat helyzetét befolyásoló összes ismert tényező hatásait és a dömpingelt behozatal káros hatásait. A Bizottság megállapította, hogy a (Kína kivételével) harmadik országokból érkező behozatal, az uniós gazdasági ágazat exportteljesítménye, az uniós gazdasági ágazat felhasználása, termelési kapacitása, az uniós piacon tapasztalható ellátási hiány, valamint a felhasználói preferenciák, a termékminőség és az értékesítés utáni szolgáltatások nem járultak hozzá az uniós gazdasági ágazatot ért jelentős kárhoz. Másrészt megállapította, hogy a Kínából érkező behozatal és az uniós gazdasági ágazat termelési költségeinek növekedése önmagában vagy együttesen csak korlátozott hatást gyakorolhatott az uniós gazdasági ágazat gazdasági helyzetének negatív alakulására. |
|
(211) |
A fentiek alapján a Bizottság a vizsgálat e szakaszában arra a következtetésre jutott, hogy az érintett országokból érkező dömpingelt behozatal jelentős kárt okozott az uniós gazdasági ágazatnak, és az egyéb tényezők – akár külön-külön, akár együttesen vizsgálva – nem gyengítették a jelentős kár és a dömpingelt behozatal közötti ok-okozati összefüggést. A kár különösen a termelési és értékesítési volumen, a piaci részesedés, a jövedelmezőség, a pénzforgalom és a beruházások megtérülése tekintetében egyértelmű. |
6. AZ INTÉZKEDÉSEK SZINTJE
|
(212) |
Az intézkedések szintjének meghatározásához a Bizottság megvizsgálta, hogy a dömpingkülönbözetnél alacsonyabb vám elegendő-e a dömpingelt behozatal által az uniós gazdasági ágazatnak okozott kár megszüntetéséhez. |
6.1. Kárkülönbözet
|
(213) |
A kár megszűnne, ha az uniós gazdasági ágazat az alaprendelet 7. cikkének (2c) és (2d) bekezdése értelmében képes lenne egy meghatározott irányáron értékesíteni, és ezáltal elérne egy meghatározott nyereségcélt. |
|
(214) |
Az alaprendelet 7. cikkének (2c) bekezdésével összhangban a Bizottság a nyereségcél megállapítása során figyelembe vette az érintett országból érkező behozatal megnövekedése előtti jövedelmezőséget, a költségek, a beruházások, a kutatás és fejlesztés (a továbbiakban: K+F) és az innováció teljes költségének fedezéséhez szükséges jövedelmezőséget, valamint azt a jövedelmezőséget, amelyre rendes versenykörülmények között számítani lehet. Ez a haszonkulcs nem lehet 6 %-nál kisebb. |
|
(215) |
Első lépésként a Bizottság megállapította azt az alapnyereséget, amely rendes versenyfeltételek mellett fedezi a teljes költséget. A mintában szereplő két uniós gyártó a vizsgálat megindítását megelőző tíz évre vonatkozóan kiszámította a vizsgált termék jövedelmezőségét. A Bizottság ellenőrizte az adatokat, és az alapnyereséget a mintában szereplő uniós gyártók által a vizsgált országokból származó behozatal növekedése előtt, azaz a 2017–2019 közötti időszakban elért nyereség súlyozott átlagaként határozta meg. A megállapított haszonkulcs [12,0–12,8] % volt. |
|
(216) |
A mintába felvett uniós gyártók egyike bizonyítékokkal szolgált arra, hogy a figyelembe vett időszakban a beruházások, a kutatás-fejlesztés és az innováció szintje a szokásos versenyfeltételek mellett magasabb lett volna. A Bizottság az információk ellenőrzését követően arra a következtetésre jutott, hogy a benyújtott belső dokumentáció és közlemények szerint a vállalat az uniós piac helyzete miatt nem hajtott végre bizonyos beruházásokat. Annak érdekében, hogy ezt figyelembe vegye a nyereségcélban, a Bizottság kiszámította beruházásokra, kutatás-fejlesztésre és innovációra fordított költségeknek a rendes versenyfeltételek mellett felmerülő, a mintában szereplő uniós gyártó által megadott és a Bizottság által ellenőrzött összege, illetőleg a figyelembe vett időszakban ténylegesen viselt összege közötti különbséget. Ez a különbség az árbevétel százalékában kifejezve [0,1–0,5] % volt. |
|
(217) |
Ezt a százalékos arányt hozzáadta a (216) preambulumbekezdésben említett alapnyereséghez, ami a mintában szereplő uniós gyártó által gyártott terméktípusok tekintetében [12,1–13,3] %-os nyereségcélt eredményezett. |
|
(218) |
Végezetül a Bizottság az alaprendelet 7. cikkének (2d) bekezdésével összhangban megvizsgálta azokat a jövőbeni költségeket, amelyek az intézkedéseknek a 11. cikk (2) bekezdése szerinti alkalmazási időszakában jelentkeznek, és amelyeket az uniós gazdasági ágazatnak viselnie kell az alaprendelet Ia. mellékletében felsorolt ILO-egyezményekből fakadóan, valamint azon többoldalú környezetvédelmi megállapodásokból és az azokhoz fűzött jegyzőkönyvekből fakadóan, amelyeknek az Unió részes fele. A mintában szereplő uniós gyártók közül csak egy szolgáltatott bizonyítékot megfelelési költségek felmerülésére vonatkozóan, például belső adatok és megfelelési költségekről szóló ellenőrzési jelentés formájában. A rendelkezésre álló bizonyítékok alapján, amelyeket a vállalatok jelentéstételi eszközei és előrejelzései is alátámasztottak, a Bizottság [12–15] EUR/tonna többletköltséget állapított meg, amely tükröződik a (220) preambulumbekezdésben említett, a mintában szereplő uniós gyártó által gyártott terméktípusok kárt nem okozó árában. |
|
(219) |
Ennek alapján a Bizottság az uniós gazdasági ágazat hasonló termékének kárt nem okozó átlagárát 2 502 EUR/tonna összegben számította ki úgy, hogy a fent említett nyereségcélt (lásd a (218) preambulumbekezdést) a mintában szereplő uniós gyártók vizsgálati időszak alatti előállítási költségeire alkalmazta, majd típusonként hozzáadta a 7. cikk (2d) bekezdése szerinti kiigazításokat. |
|
(220) |
A Bizottság ezt követően úgy határozta meg a kárkülönbözetet, hogy az érintett országokban működő, a mintában szereplő együttműködő exportáló gyártók által alkalmazott importárnak az alákínálás-számítás céljából meghatározott súlyozott átlagos értékét összehasonlította a mintában szereplő uniós gyártók által az uniós piacon a vizsgálati időszakban értékesített hasonló termék súlyozott átlagos kárt nem okozó árával. Az ezen összehasonlítás során megállapított esetleges különbséget a Bizottság kifejezte a behozatalok CIF-alapon számított súlyozott átlagos értékének százalékában. |
|
(221) |
A kár megszüntetéséhez szükséges mérték az „egyéb együttműködő vállalatok” és a „[az érintett ország]-ból származó minden egyéb behozatal” esetében ugyanúgy került meghatározásra, mint az előzőekben említett vállalatokhoz tartozó dömpingkülönbözet és behozatal (lásd Korea tekintetében a (82)–(84), Tajvan tekintetében a (109) és (110) preambulumbekezdést).
|
6.2. Az intézkedések szintjére vonatkozó következtetés
|
(222) |
A fenti értékelés alapján az ideiglenes dömpingellenes vámokat az alaprendelet 7. cikkének (2) bekezdésével összhangban az alábbiak szerint indokolt megállapítani:
|
7. UNIÓS ÉRDEK
|
(223) |
Miután az alaprendelet 7. cikke (2) bekezdésének alkalmazása mellett döntött, a Bizottság az alaprendelet 21. cikkével összhangban megvizsgálta, hogy a kárt okozó dömping megállapítása ellenére egyértelműen kijelenthető-e, hogy a jelen ügyben az intézkedések elfogadása nem szolgálja az Unió érdekét. Az uniós érdek meghatározása az összes érintett érdek értékelésén alapult, beleértve az uniós gazdasági ágazat, az importőrök, a felhasználók és a fogyasztók érdekét is. |
7.1. Az uniós gazdasági ágazat érdeke
|
(224) |
A vizsgálat kimutatta, hogy az uniós gazdasági ágazatot jelentős kár érte a Koreából és Tajvanról érkező dömpingelt behozatal növekvő volumene miatt. A kár különösen a termelési és értékesítési volumen erőteljes visszaesésében és a haszonkulcs folyamatos csökkenésében nyilvánult meg, ami az e behozatal által okozott árlenyomásnak tudható be. Amennyiben a dömpingellenes intézkedéseket nem vezetnék be, az uniós gazdasági ágazat veszteségessé válna, ami tovább veszélyeztetné életképességét. Éppen ellenkezőleg, az intézkedések bevezetése elősegíti majd a tisztességes verseny helyreállítását az uniós piacon, és ezáltal lehetővé teszi az uniós gazdasági ágazat fellendülését. |
|
(225) |
A Bizottság ezért arra a következtetésre jutott, hogy az intézkedések bevezetése az uniós gazdasági ágazat érdekét szolgálná. |
7.2. A független importőrök érdeke
|
(226) |
Kezdetben a 20 ismert független importőr közül négy működött együtt a vizsgálatban azáltal, hogy kitöltötte a kérdőívet. Közülük azonban csak kettő biztosította a megfelelő együttműködést. A másik kettő nem nyújtott be bizonyos kért információkat és/vagy alátámasztó bizonyítékokat, illetve nem válaszolt a helyesbítési kérésekre és a kiegészítő kérdésekre, és/vagy késedelmesen, a megállapított határidőket lényegesen túllépve válaszolt. Ezért adataikat a Bizottság csak olyan mértékben vette figyelembe, amennyiben azok megbízhatónak tekinthetők. |
|
(227) |
Három további, érdekelt félként nyilvántartásba vett importőr nyújtott be beadványokat, amelyek főként vevőik, azaz a vizsgált termék felhasználóinak érdekeivel kapcsolatosak. Ezekkel az észrevételekkel az alábbi 7.3. szakasz foglalkozik. |
|
(228) |
Végezetül több importőr létrehozott egy ad hoc koalíciót az ABS nyílt és versenyképes uniós piacáért (a továbbiakban: Koalíció), amely a nevükben is nyújtott be észrevételeket az uniós érdekkel kapcsolatban. Ezekkel az észrevételekkel e rendelet megfelelő szakaszai foglalkoztak. |
|
(229) |
A négy (részben) együttműködő független importőr az érintett országokból származó ABS behozatalának 28 %-át tette ki. Néhányuk nem csupán az érintett országokból importált ABS-t, hanem az uniós gazdasági ágazat értékesítési csatornáinak is részét képezte. |
|
(230) |
A független importőrök az ABS-kereskedelem magas (10 % feletti) jövedelmezőségéről számoltak be. Az ABS-kereskedelem a teljes üzleti tevékenységükön belül csekély részesedést képviselt, mivel forgalmuk kevesebb mint 10 %-a származik ABS értékesítéséből, függetlenül annak eredetétől. |
|
(231) |
Továbbá, figyelembe véve az intézkedések szintjét, az érintett országokból érkező behozatal valószínűleg nem fog teljesen eltűnni. Végezetül az uniós piacon az ABS más forrásai is rendelkezésre állnak, nevezetesen a harmadik országokból, például az Egyesült Államokból, Kínából és Szaúd-Arábiából érkező behozatal. |
|
(232) |
A fentiekre tekintettel a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az intézkedések nem lesznek aránytalanul negatív hatással a független importőrökre és kereskedőkre. |
7.3. A felhasználók és a fogyasztók érdeke
|
(233) |
Az ABS-t sokféle alkalmazásban használják (lásd a (36) preambulumbekezdést). A vizsgálatban azonban csak két felhasználó működött együtt: A LEGO dániai játékgyártó és a Valeo Vision franciaországi autóalkatrész-beszállító. A LEGO az ABS egyik legnagyobb egyedi felhasználója az uniós piacon, amely a vizsgálati időszakban az uniós felhasználás [5–10] %-át tette ki. |
|
(234) |
Mindkét vállalat jelentős mennyiségű ABS-t vásárolt az uniós gazdasági ágazattól, kiegészítve az érintett országokból érkező behozatallal. Emellett az ABS részesedése az ABS felhasználásával készült termékek teljes költségén belül nem érte el a 4 %-ot. Végezetül mindkét felhasználó egészséges nyereséget ért el, például a LEGO globális nyeresége hosszú távon meghaladta a 25 %-ot (14). |
|
(235) |
Figyelembe véve a fenti megállapításokat és a javasolt intézkedések szintjét, a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a dömpingellenes intézkedések bevezetése nem lesz aránytalanul negatív hatással a felhasználókra. |
|
(236) |
A koreai kormány, az LG Chem, a Lotte, a Koalíció, valamint öt importőr (15) és két felhasználó (16) tett észrevételeket az uniós felhasználók érdekeivel kapcsolatban. Azzal érveltek, hogy az intézkedések bevezetése növelné a felhasználók termelési költségeit, általában korlátozná az ABS elérhetőségét az uniós piacon, valamint csökkentené a felhasználók hozzáférését bizonyos ABS-kategóriákhoz (pl. emulziós ABS, égésgátló ABS) és az előzetesen jóváhagyott, a felhasználók sajátos követelményeinek megfelelő, ABS-hez, végül pedig megakadályozná, hogy a felhasználók magas színvonalú technikai támogatásban és értékesítés utáni szolgáltatásokban részesüljenek. |
|
(237) |
A felhasználók termelési költségeit illetően a Bizottság megjegyezte, hogy a két együttműködő felhasználóra vonatkozó megállapításokat és az intézkedések szintjét figyelembe véve nagyon valószínűtlen, hogy az intézkedések aránytalanul negatív hatást gyakorolnának a felhasználókra. Az uniós gyártók beépített kapacitása jelenleg meghaladja az uniós keresletet. Amennyiben a kereslet a jövőben növekedni fog, a harmadik országokból származó behozatal is elérhető, bár korlátozott mértékben. Emellett az uniós gyártók az ABS-kategóriák széles skáláját kínálják, beleértve az emulziós ABS-t és az égésgátló ABS-t, és nincs bizonyíték arra, hogy az uniós gazdasági ágazat által kínált termékek minősége, a technikai segítségnyújtás és az értékesítés utáni szolgáltatások bármilyen módon ne lennének biztosítottak. Végezetül az intézkedések célja nem az érintett országokból származó ABS behozatalának megakadályozása, hanem a tisztességes verseny helyreállítása az uniós piacon. E tekintetben és az intézkedések szintjét figyelembe véve nem valószínű, hogy a dömpingellenes vámok meggátolnák a felhasználók hozzáférését az érintett országokból származó ABS-hez. Ezért a Bizottság elutasította ezt az állítást. |
|
(238) |
Figyelembe véve, hogy a játék- és gépjárműipari végtermékek összköltségén belül az ABS aránya korlátozott, a fogyasztói termékek (játékok, autók) értékesítési árára gyakorolt hatás elhanyagolható lesz. |
7.4. Egyéb tényezők
|
(239) |
A koreai kormány emlékeztetett a koreai ABS-gyártók uniós beruházásaira, és azzal érvelt, hogy az intézkedések veszélyeztetnék a gyárakba és a K+F-be történő több mint 80 millió EUR összegű beruházást (valamint a tervezett további beruházásokat), az Unióban létrehozott több mint 300 munkahelyet, valamint a helyi létesítményekbe visszaforgatott több mint 80 millió EUR nyereséget. |
|
(240) |
Ezzel ellentétben a Bizottság úgy ítélte meg, hogy az intézkedések bevezetése arra ösztönözheti az Unióban létesítményekkel rendelkező exportáló gyártókat, hogy helyi leányvállalatokon keresztül kiterjesszék jelenlétüket az uniós piacon. |
|
(241) |
A koreai kormány, az LG Chem, a Lotte, a Koalíció és három importőr (17) rámutatott arra, hogy a koreai exportáló gyártók jelentős beruházásokat hajtottak végre a fenntartható termékek, azaz a tömegkiegyensúlyozott ABS gyártásába. Az e termékekhez való hozzáférés korlátozása arra ösztönözheti a felhasználókat, hogy nagyobb szén-dioxid-lábnyomú alternatívákra, például poliamidra vagy polikarbonátra térjenek át, ami végső soron akadályozná az Uniót az európai zöld megállapodás céljainak elérésében és a körforgásos gazdaságra való átállásban. |
|
(242) |
A Bizottság egyetértett a körforgásos gazdaságra való átállás és a zöld célok fontosságával. Először is a tömegkiegyensúlyozott ABS-nek, és különösen az érintett országokból származó, tömegkiegyensúlyozott ABS-nek a szén-dioxid-kibocsátás csökkentéséhez (többek között az alternatív termékekhez képest) való hozzájárulására vonatkozó további részletek nélkül a Bizottság nem tudta megvizsgálni az intézkedéseknek az Unió zöld céljaira gyakorolt hatását. Emellett az uniós gazdasági ágazat fenntartható megoldásokba is beruházott, és jelenleg többféle tömegkiegyensúlyozott ABS-t kínál, függetlenül attól, hogy azok mechanikusan vagy vegyileg újrafeldolgozott alapanyagokból származnak-e, vagy bioalapanyag felhasználásával készülnek. Végezetül a fent említettek szerint az intézkedések fő célja nem az érintett országokból érkező behozatal teljes megakadályozása, hanem az egyenlő versenyfeltételek helyreállítása az uniós piacon. |
|
(243) |
Következésképpen a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az intézkedések nem lesznek aránytalanul negatív hatással az exportáló gyártók által az Unióban végrehajtott beruházásokra, sem az uniós zöld célokra, amelyekkel a felek felvetése nyomán a (240) és a (242) preambulumbekezdés foglalkozik. |
7.5. Az uniós érdekre vonatkozó következtetés
|
(244) |
A fentiek alapján a Bizottság megállapította, hogy nem állnak fenn olyan kényszerítő okok, amelyek alapján a Koreából és Tajvanról származó ABS behozatalára vonatkozó intézkedések bevezetése a vizsgálat e szakaszában nem szolgálja az Unió érdekét. |
8. IDEIGLENES DÖMPINGELLENES INTÉZKEDÉSEK
|
(245) |
A Bizottságnak a dömpinggel, a kárral, az ok-okozati összefüggéssel, az intézkedések szintjével és az uniós érdekkel kapcsolatos következtetései alapján helyénvaló ideiglenes intézkedéseket bevezetni annak megakadályozása érdekében, hogy a dömpingelt behozatal további kárt okozzon az uniós gazdasági ágazatnak. |
|
(246) |
Az érintett országokból származó ABS behozatalára vonatkozóan az alaprendelet 7. cikkének (2) bekezdése szerinti alacsonyabb vám szabályának megfelelően ideiglenes dömpingellenes intézkedéseket kell bevezetni. A Bizottság összehasonlította a kár- és a dömpingkülönbözeteket (a fenti (222) preambulumbekezdés). A vám összegét a Bizottság a dömping- és a kárkülönbözet közül a kisebbik szintjén rögzítette. |
|
(247) |
A fentiek alapján az ideiglenes dömpingellenes vám vámtételei a vámfizetés nélküli, uniós határparitáson számított CIF-ár százalékában kifejezve a következők:
|
|
(248) |
Az e rendeletben egyes meghatározott vállalatok számára megállapított egyedi dömpingellenes vámtételek a vizsgálat ténymegállapításain alapulnak. Ezért a jelenlegi vizsgálat során e vállalatok tekintetében megállapított helyzetet tükrözik. Ezek a vámtételek kizárólag az érintett országokból származó és a megnevezett jogalanyok által előállított érintett termék behozatalára vonatkoznak. Az e rendelet rendelkező részében kifejezetten meg nem nevezett vállalatok – ideértve a kifejezetten megnevezett vállalatokkal kapcsolatban álló vállalatokat is – által előállított érintett termék behozatalára „[az érintett ország]-ból származó minden egyéb behozatal” esetében alkalmazandó vámtételt kell alkalmazni. E behozatal esetében az egyedi dömpingellenes vámtételek nem alkalmazhatók. |
|
(249) |
A vámtételek közötti különbségből adódó, az intézkedések kijátszásával kapcsolatos kockázat lehető legkisebbre csökkentése érdekében különleges intézkedésekkel szükséges biztosítani az egyedi dömpingellenes vámok alkalmazását. Egyedi dömpingellenes vámok csak akkor alkalmazandók, ha érvényes kereskedelmi számlát mutatnak be a tagállamok vámhatóságai felé. A számlának meg kell felelnie az e rendelet 1. cikkének (3) bekezdésében meghatározott követelményeknek. Az ilyen számla bemutatásáig a behozatalra „[az érintett ország]-ból származó minden egyéb behozatal” esetében alkalmazandó dömpingellenes vám vonatkozik. |
|
(250) |
Bár a számla bemutatása szükséges ahhoz, hogy a tagállamok vámhatóságai az egyedi dömpingellenes vámtételeket alkalmazhassák a behozatalra, a vámhatóságoknak nem kizárólag a számlát kell figyelembe venniük. A tagállamok vámhatóságai minden más esethez hasonlóan – az árunyilatkozatban foglalt adatok helytállóságának ellenőrzése céljából, valamint annak biztosítása érdekében, hogy az adott vámtétel alkalmazása vámjogi szempontból indokolt legyen – akkor is kötelesek elvégezni a szokásos ellenőrzéseket és akkor is jogosultak további dokumentumokat (fuvarokmányokat stb.) kérni, ha a bemutatott számla teljesíti az e rendelet 1. cikkének (3) bekezdésében meghatározott összes követelményt. |
|
(251) |
Amennyiben a dömpingellenes intézkedések bevezetését követően az alacsonyabb egyedi vámtételű vállalatoktól érkező export volumene jelentősen megnő, ez a volumennövekedés önmagában is tekinthető az alaprendelet 13. cikkének (1) bekezdése szerinti, a kereskedelem szerkezetében az intézkedések bevezetése nyomán bekövetkezett változásnak. Ilyenkor – a feltételek teljesülése esetén – kijátszásellenes vizsgálat indítható. Ez a vizsgálat többek között irányulhat annak megállapítására, hogy szükség van-e az egyedi vámtételek eltörlésére és ebből következően országos hatályú vám kivetésére. |
9. NYILVÁNTARTÁSBA VÉTEL
|
(252) |
A (3) preambulumbekezdésben említett módon a Bizottság nyilvántartásbavételi kötelezettséget vezetett be az érintett termék behozatalaira. A nyilvántartásba vételnek az volt a célja, hogy az alaprendelet 10. cikkének (4) bekezdésével összhangban a vámok visszaható hatállyal beszedhetők legyenek. |
|
(253) |
Az eljárás ideiglenes szakaszában megfogalmazott ténymegállapítások tükrében a behozatalok nyilvántartásba vételét meg kell szüntetni. |
|
(254) |
Az eljárás e szakaszában nem született döntés a dömpingellenes intézkedések esetleges visszamenőleges hatályú alkalmazásáról. |
10. TÁJÉKOZTATÁS AZ ELJÁRÁS IDEIGLENES SZAKASZÁBAN
|
(255) |
A Bizottság az alaprendelet 19a. cikkével összhangban tájékoztatta az érdekelt feleket az ideiglenes vámok tervezett kivetéséről. A Bizottság ezt a tájékoztatást a Kereskedelmi Főigazgatóság internetes honlapján keresztül a nyilvánosság számára is hozzáférhetővé tette. Az érdekelt felek három munkanapot kaptak arra, hogy a kifejezetten nekik megküldött számítások helytállóságával kapcsolatban észrevételeket tegyenek. |
|
(256) |
A Chimei, az LG Chem és a Lotte észrevételeket nyújtott be a dömpingkülönbözet kiszámításához használt módszertanra hivatkozó előzetes tájékoztatással kapcsolatban. Mivel ezek az észrevételek nem közvetlenül a számítás pontosságát érintették, adott esetben a vizsgálat végleges szakaszában foglalkoznak velük. |
11. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
|
(257) |
A megfelelő ügyintézés érdekében a Bizottság fel fogja kérni az érdekelt feleket, hogy egy meghatározott határidőig tegyenek írásbeli észrevételeket, és/vagy kérjék a Bizottság és/vagy a kereskedelmi ügyekben eljáró meghallgató tisztviselő előtti meghallgatásukat. |
|
(258) |
Az ideiglenes vámok kivetésével kapcsolatos ténymegállapítások ideiglenesek, és a vizsgálat végleges szakaszában módosíthatók, |
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikk
(1) A Bizottság ideiglenes dömpingellenes vámot vet ki a következő, a Koreai Köztársaságból és Tajvanról származó, jelenleg a 3903 30 00 KN-kód alá tartozó termék behozatalára: akrilnitril-butadién-sztirol gyanta, amely egy hőre lágyuló kopolimer, és különböző arányban akrilnitrilből, butadiénből és sztirolból áll, színtől vagy bármely más fizikai vagy mechanikai tulajdonságtól függetlenül, további feldolgozással vagy további fizikai tulajdonságok biztosítása céljából kezelve is.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott, az alábbiakban felsorolt vállalatok által gyártott termékre vonatkozó, a vámfizetés előtti, uniós határparitáson számított nettó árra alkalmazandó ideiglenes dömpingellenes vámtételek a következők:
|
Származási ország |
Vállalat |
Az ideiglenes dömpingellenes vám vámtétele (%) |
TARIC-kiegészítő kód |
|
Koreai Köztársaság |
LG Chem |
3,7 |
89UC |
|
Koreai Köztársaság |
Lotte Chemical Corporation |
5,8 |
89UD |
|
Koreai Köztársaság |
A mellékletben felsorolt egyéb együttműködő vállalatok |
4,3 |
Lásd a mellékletet |
|
Koreai Köztársaság |
Az érintett országból származó összes egyéb behozatal |
5,8 |
8999 |
|
Tajvan |
Chimei Corporation Grand Pacific Petrochemical Corporation |
10,8 |
89UE |
|
Tajvan |
Formosa Chemicals & Fibre Corporation |
21,7 |
89UF |
|
Tajvan |
Az érintett országból származó összes egyéb behozatal |
21,7 |
8999 |
(3) A (2) bekezdésben megnevezett vállalatok számára meghatározott egyedi vámtételek alkalmazásának feltétele, hogy a tagállamok vámhatóságainak olyan érvényes kereskedelmi számlát mutassanak be, amelyen szerepel a számlát kibocsátó vállalat név és beosztás szerint azonosított tisztségviselője által keltezett és aláírt következő nyilatkozat: Alulírott igazolom, hogy az e számla tárgyát képező, az Európai Unióba történő kivitelre értékesített (mennyiség, az általunk használt mértékegységben kifejezett) (érintett termék)-t a(z) (vállalat neve és címe) (TARIC-kiegészítő kód) állította elő [érintett ország]-ban/-ben. Kijelentem, hogy az e számlán szereplő adatok hiánytalanok és megfelelnek a valóságnak.” Az ilyen számla bemutatásáig az érintett országból származó minden más behozatalra vonatkozó vámot kell alkalmazni.
(4) Az (1) bekezdésben meghatározott termék Unión belüli szabad forgalomba bocsátásának feltétele az ideiglenes vám összegével megegyező vámbiztosíték nyújtása.
(5) Eltérő rendelkezés hiányában a vámokra vonatkozó hatályos rendelkezések alkalmazandók.
2. cikk
(1) Az érdekelt felek az e rendeletre vonatkozó írásbeli észrevételeiket az e rendelet hatálybalépésétől számított 15 naptári napon belül nyújthatják be a Bizottságnak.
(2) Azok az érdekelt felek, amelyek kérni kívánják a Bizottság előtti meghallgatásukat, ilyen irányú kérésüket az e rendelet hatálybalépésétől számított 5 naptári napon belül nyújthatják be.
(3) Azok az érdekelt felek, amelyek kérni kívánják a kereskedelmi ügyekben eljáró meghallgató tisztviselő előtti meghallgatásukat, ilyen irányú kérésüket az e rendelet hatálybalépésétől számított 5 naptári napon belül nyújthatják be. A meghallgató tisztviselő megvizsgálhatja a határidőn túl benyújtott kérelmeket, és a kérelmek elfogadásáról az adott eset körülményeinek megfelelően határozhat.
3. cikk
(1) A vámhatóságok a behozataloknak az (EU) 2025/412 végrehajtási rendelet 1. cikkében elrendelt nyilvántartásba vételét megszüntetik.
(2) A legfeljebb 90 nappal e rendelet hatálybalépése előtt az Európai Unió területére felhasználás céljából behozott termékek tekintetében gyűjtött adatokat az esetleges végleges intézkedések hatálybalépéséig vagy ezen eljárás megszüntetéséig meg kell őrizni.
4. cikk
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Brüsszelben, 2025. augusztus 14-én.
a Bizottság részéről
az elnök
Ursula VON DER LEYEN
(1) HL L 176., 2016.6.30., 21. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2016/1036/oj.
(2) HL C, C/2024/7490, 2024.12.19., ELI: http://data.europa.eu/eli/C/2024/7490/oj.
(3) A Bizottság (EU) 2025/412 végrehajtási rendelete (2025. március 3.) a Koreai Köztársaságból és Tajvanról származó akrilnitril-butadién-sztirol gyanta behozatalainak nyilvántartásba vételéről (HL L, 2025/412, 2025.3.4., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg_impl/2025/412/oj).
(4) Iktatási szám: t25.001753.
(5) A Bizottság (EU) 2015/2447 végrehajtási rendelete (2015. november 24.) az Uniós Vámkódex létrehozásáról szóló 952/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet egyes rendelkezéseinek végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról (HL L 343., 2015.12.29., 558. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg_impl/2015/2447/oj).
(6) https://tron.trade.ec.europa.eu/investigations/case-history?caseId=2768.
(7) CAS: a Chemical Abstract Service által meghatározott kódszám. A CAS-nyilvántartás a nyilvánosságra hozott vegyi anyagok adatbázisa. A CAS-szám a CAS-nyilvántartásban a vegyi anyagokhoz rendelt egyedi numerikus azonosító, amely megkönnyíti a vegyi anyagok pontos azonosítását, különösen tudományos célból.
(8) Európai Központi Bank. What is driving the recent surge in shipping cost? [Mi okozza a szállítási költségek közelmúltbeli emelkedését?] Megtekinthető a következő internetcímen: https://www.ecb.europa.eu/press/economic-bulletin/focus/2021/html/ecb.ebbox202103_01~8ecbf2b17c.en.html (legutóbbi hozzáférés: 2025. július 5.).
(9) Nemzetközi Energia Ügynökség. Record prices, fuel shortages, rising poverty, slowing economies: the first energy crisis that's truly global [Rekordárak, üzemanyaghiány, növekvő szegénység, lassuló gazdaságok: az első, valóban globális energiaválság]. Elérhető a következő internetcímen: https://www.iea.org/topics/global-energy-crisis (legutóbbi hozzáférés: 2025. július 5.).
(10) Nemzetközi Energia Ügynökség. Record prices, fuel shortages, rising poverty, slowing economies: the first energy crisis that's truly global [Rekordárak, üzemanyaghiány, növekvő szegénység, lassuló gazdaságok: az első, valóban globális energiaválság]. Elérhető a következő internetcímen: https://www.iea.org/topics/global-energy-crisis (legutóbbi hozzáférés: 2025. július 5.).
(11) Európai Központi Bank. What is driving the recent surge in shipping cost? [Mi okozza a szállítási költségek közelmúltbeli emelkedését?] Megtekinthető a következő internetcímen: https://www.ecb.europa.eu/press/economic-bulletin/focus/2021/html/ecb.ebbox202103_01~8ecbf2b17c.en.html (legutóbbi hozzáférés: 2025. július 5.).
(12) GC Intelligence. Ineos Styrolution declares FM on ABS. Megtekinthető a következő internetcímen: https://gc-intelligence.com/2021/02/22/ineos-styrolution-declares-fm-on-abs/ (legutóbbi hozzáférés: 2025. július 7.).
(13) GC Intelligence. Versalis declared force majeure on ABS. Megtekinthető a következő internetcímen: https://gc-intelligence.com/2021/09/23/versalis-declared-force-majeure-on-abs/ (legutóbbi hozzáférés: 2025. július 7.).
(14) Lásd a LEGO Group pénzügyi sarokszámain belül a működési nyereséget; 2024. évi éves jelentés, 18. o. Megtekinthető a következő internetcímen: https://www.lego.com/cdn/cs/aboutus/assets/blt1cdf90a38318ef56/the_LEGO_Group_Annual_Report_2024.pdf (legutóbbi hozzáférés: 2025. július 5.). 2019. évi éves jelentés, 10. o. Megtekinthető a következő internetcímen: https://www.lego.com/cdn/cs/aboutus/assets/blt55a9aaa4253b2fa5/Annual_Report_2019_ENG.pdf.pdf (legutóbbi hozzáférés: 2025. július 5.).
(15) ALPHA MATIERES PLASTIQUES, Biesterfeld Group, De Monchy International BV, HROMATKA GROUP MANAGEMENT AG, Interpolimeri SpA.
(16) LEGO, BSH Hausgeräte GmbH.
(17) ALPHA MATIERES PLASTIQUES, Biesterfeld Group, HROMATKA GROUP MANAGEMENT AG.
MELLÉKLET
Egyéb, a mintába fel nem vett együttműködő exportáló gyártók:
|
Ország |
Név |
TARIC-kiegészítő kód |
|
Korea |
KUMHO PETROCHEMICAL Co., Ltd |
89UG |
|
INEOS Styrolution Korea Ltd |
89UH |
ELI: http://data.europa.eu/eli/reg_impl/2025/1739/oj
ISSN 1977-0731 (electronic edition)