|
2018.7.18. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 181/39 |
A BIZOTTSÁG (EU) 2018/1013 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE
(2018. július 17.)
egyes acéltermékek behozatalára vonatkozó ideiglenes védintézkedések bevezetéséről
AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,
tekintettel a 2015. március 11-i (EU) 2015/478 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 5. és 7. cikkére,
tekintettel a 2015. március 11-i (EU) 2015/755 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (2) és különösen annak 3. és 4. cikkére,
az (EU) 2015/478 rendelet 3. cikkének (3) bekezdése, illetve az (EU) 2015/755 rendelet 22. cikkének (3) bekezdése alapján létrehozott, védintézkedésekkel foglalkozó bizottsággal való konzultációt követően,
mivel:
I. ELŐZMÉNYEK
|
(1) |
2018. március 26-án a Bizottság 26 acéltermék-kategória behozatalára vonatkozó védintézkedési vizsgálat megindításáról szóló értesítést (2018/C 111/10) (3) tett közzé az Európai Unió Hivatalos Lapjában. A Bizottság a vizsgálat megindításáról határozott annak fényében, hogy elegendő bizonyítéka volt arra, hogy ezeknek a termékeknek a behozatala komoly kárt okozhat az érintett uniós gyártóknak vagy komoly kár okozásával fenyegetheti azokat. |
|
(2) |
Június 28-án a Bizottság közzétett egy olyan értesítést is, amellyel a vizsgálatot két további termékkategóriára kiterjesztette (4). |
|
(3) |
Az acéltermékekre vonatkozó, érvényben lévő előzetes felügyeleti mechanizmus (5) és az uniós gazdasági ágazati források alapján a Bizottság rendelkezésére álló információkból az derült ki, hogy a szóban forgó termékkategóriák behozatalának növekvő tendenciája, valamint az érvényesülő fenyegető gazdasági és kereskedelmi feltételek – többek között az uniós acélipar helyzete – mélyreható vizsgálatot indokoltak. |
|
(4) |
Ezenfelül az Amerikai Egyesült Államok (a továbbiakban: USA) által a kereskedelem kiterjesztéséről szóló 1962. évi törvény 232. szakasza (a továbbiakban: 232. szakasz) alapján elfogadott, acélbehozatal elleni intézkedések miatt magas volt annak a kockázata, hogy a kereskedelem áthelyeződéséből fakadóan tovább növekszik a behozatal. |
|
(5) |
Ezek a körülmények – a világszerte tartósan fennálló kapacitásfelesleg mellett – veszélyeztethetik az uniós acélipart, amely még mindig kiszolgáltatott a behozatal valószínűleg közeljövőbeli növekedésével szemben, és amelynek a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok okozta kár hatásaiból való felépülése folyamatban van, ahogyan azt az acéltermékekre vonatkozó, a közelmúltban világszerte hozott piacvédelmi intézkedések jelentős száma bizonyítja. |
|
(6) |
2018. április 11-én a Bizottság az aktához tartozó feljegyzést adott ki a legfontosabb behozatali statisztikákkal és a rendelkezésre álló kármutatókkal. Az aktához tartozó feljegyzéssel kapcsolatban a Bizottsághoz 41 beadvány érkezett harmadik országoktól, nemzeti szövetségektől és önálló acélipari vállalatoktól. |
|
(7) |
Több érdekelt fél azt állította, hogy a Bizottság nem hozta megfelelően és időben nyilvánosságra a védintézkedési vizsgálat megindításának alapjául szolgáló bizonyítékokat. Azt állították, hogy ennek elmulasztásával az érdekelt felek nem gyakorolhatták teljeskörűen a védelemhez való jogukat. Pontosabban: több érdekelt fél azt állította, hogy az aktához tartozó, 2018. április 11-én rendelkezésre bocsátott feljegyzés nem tartalmazott az uniós értékesítésre, az uniós kivitelre, az uniós felhasználásra, illetve a teljes uniós termelésre vonatkozó adatokat. |
|
(8) |
Ezen állításokkal ellentétben az aktához tartozó feljegyzés tartalmazott az uniós értékesítésre, az uniós felhasználásra és a teljes uniós termelésre vonatkozó adatokat. Ezenfelül a Bizottság úgy ítéli meg, hogy a főbb elemeket és a rendelkezésre álló bizonyítékokat az eljárás megindításáról szóló, az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett értesítés, valamint a védintézkedésekről szóló WTO-megállapodás 12.1. cikkének a) pontja értelmében a vizsgálatról a WTO részére megküldött értesítés is megfelelően összefoglalta. |
|
(9) |
A Bizottság ezért úgy ítéli meg, hogy teljesítette az érdekelt felek védelemhez való jogának megfelelő védelmezésére vonatkozó jogi kötelezettségeit. Az érdekelt feleknek mindenesetre még mindig van lehetőségük a jogaik gyakorlására a vizsgálat fennmaradó részében. |
|
(10) |
A Bizottság a mélyreható vizsgálat elvégzéséhez szükséges információk megszerzése érdekében kérdőíveket küldött az ismert uniós gyártóknak, valamint a vizsgált termék azon exportáló gyártóinak, importőreinek és felhasználóinak, amelyek ezt a vizsgálat megindításáról szóló értesítésben előírt határidőn belül kérték. Ezek a felek, valamint harmadik országok is felkérést kaptak a megfelelő beadványok megküldésére. A Bizottsághoz 222 kitöltött kérdőív és 74 beadvány érkezett be. |
II. AZ ÉRINTETT TERMÉK ÉS A HASONLÓ VAGY KÖZVETLENÜL VERSENYZŐ TERMÉK
|
(11) |
A Bizottság az Unióba importált 26 acéltermék-kategória esetében indította meg a védintézkedési vizsgálatot, és június 28-án a vizsgálat megindításáról szóló értesítést módosító értesítés (6) közzétételével 2 további termékkategóriára kiterjesztette a vizsgálat hatályát. Mind a 28 termékkategória (a továbbiakban: az érintett termék vagy az érintett termékkategóriák) a Bizottság által 2016 májusában bevezetett acéltermék-felügyeleti mechanizmus hatálya alá tartozott. E termékkategóriák a 232. szakasz szerinti amerikai tarifális intézkedések hatálya alá is tartoznak. Az érintett termékkategóriákat, valamint az adott termékek jelenlegi KN-kódjait az I. melléklet sorolja fel. |
|
(12) |
Ezen előzetes értékelés keretében a Bizottság úgy ítéli meg, hogy az uniós gyártók által előállított 28 termékkategória (a továbbiakban: a hasonló termék vagy a hasonló termékkategóriák) hasonlóak az érintett termékkategóriákhoz, illetve azokkal közvetlenül versenyeznek. Az Unióban előállított termékek és az érintett importált termékek is ugyanazokkal a fizikai, műszaki és kémiai tulajdonságokkal rendelkeznek; megegyezik a felhasználásuk, emellett az árukra és a minőségükre vonatkozó információk könnyen hozzáférhetőek; azokat ráadásul hasonló vagy azonos értékesítési csatornákon keresztül értékesítik a vevők részére, akik/amelyek belföldi vagy külföldi exportőröktől egyaránt megvásárolják vagy megvásárolhatják azokat. Ennek megfelelően erőteljes verseny van az érintett termékkategóriák és az uniós gyártók által a megfelelő kategóriákban előállított termékkategóriák között. |
|
(13) |
A Bizottság ezen előzetes elemzés során azt is megállapította, hogy jelentős összefüggés és erőteljes verseny van a különböző termékkategóriákba sorolt termékek, valamint egyes kategóriákon belül a különböző előállítási szakaszokban lévő termékek között is, mivel néhány kategória más termékkategóriákba tartozó egyéb termékek előállításához használt fő nyersanyagokat, illetve inputanyagokat tartalmazza. |
|
(14) |
Néhány példa ezt a termékkategóriákon belüli és termékkategóriák közötti összefüggést és versenyt szemlélteti. A melegen hengerelt széles acélszalagokat például lemezbugákból állítják elő, és azokból tekercseket hengerelnek vagy kvartósoron laposacélt állítanak elő. Az acélszalagok hosszanti irányban történő elvágásával lemezeket állítanak elő. A keskeny acélszalagokat vagy közvetlenül, vagy a melegen hengerelt széles acélszalagok felvágásával állítják elő. A melegen hengerelt laposacél-termékeket a petrolkémiai iparnak szánt csövek gyártása során is felhasználják, a hidegen hengerelt laposacél-termékeket pedig ezt követően a hegesztett csöveket gyártók használják fel. Az előállított melegen hengerelt széles acélszalagok nagy részét vékonyabb és finoman megmunkált felületű hidegen hengerelt acélszalagok előállítása céljából továbbfeldolgozzák. A hidegen hengerelt termékek jelentős hányada fémbevonatú, azokat ónnal vagy krómmal vonják be a konzervdoboz-gyártó iparban történő felhasználás céljából, illetve cinkbevonatúak (7). |
|
(15) |
Számos uniós gyártó a fent említett termékek többségének előállítása területén tevékenykedik. Az Arcelor Mittal például nemcsak melegen hengerelt és hidegen hengerelt lemezeket és szalagokat gyárt, hanem több acéltermékhez készít bevonatot, és lapokat is gyárt. Hasonlóképpen, például a Voest Alpine és a Tata Steel vállalat melegen hengerelt és hidegen hengerelt lemezeket és szalagokat, valamint az e termékekből előállított bevont acéltermékeket is gyárt. |
|
(16) |
Ezenkívül ennek következtében – az összefüggés szintjére tekintettel – a versenykényszer könnyen áttevődhet egyik termékről a másikra. Ha például piacvédelmi intézkedéseket írnak elő az egyik termék, például az acéltekercsek esetében, ez a termék – a további intézkedések elkerülése érdekében – további átalakításra kerülhet ugyanabban az országban és más formában exportálható, és az továbbra is versenyez a belföldi termékekkel. Az sem kizárt, hogy harmadik országok alacsony költségek mellett importálják e termékek némelyikét, és azokat az Unióba történő újrakivitel előtt átalakítják. |
|
(17) |
Ezen összefüggések és összekapcsolódások miatt, és – ahogyan az alábbiakban kifejtésre kerül – mivel a 232. szakasz szerinti amerikai intézkedésekből fakadó esetleges kereskedelem-áthelyeződés valamennyi termékkategóriára vonatkozik azon az alapon, hogy ezeket az intézkedéseket horizontálisan alkalmazzák valamennyi acéltermékre, az alakjuktól, a méretüktől vagy az összetételüktől függetlenül, az ideiglenes megállapításhoz a Bizottság az elemzést egyrészt mind a 28 termékkategória – mint az érintett termék (azaz különböző alakú és formájú acél) – esetében elvégezte, másrészt az egyes termékkategóriák esetében egyedi szinten is elvégezte (8). |
III. AZ UNIÓS GYÁRTÓK
|
(18) |
Az uniós gyártók többsége az Európai Acélszövetség (a továbbiakban: Eurofer) tagja, illetve amennyiben a termékek csövek, az Európai Acélcső-szövetség (a továbbiakban: ESTA) tagja. Ez a két ágazati szövetség az uniós acéltermelésnek több mint 95 %-át képviseli. A tagjaik szinte minden tagállamban megtalálhatók. |
|
(19) |
Ezek az ágazati szövetségek a tagjaik nevében arról tájékoztatták a Bizottságot, hogy támogatják a védintézkedési vizsgálat megindítását, valamint azt, hogy fogadjon el intézkedéseket a 232. szakasz szerinti intézkedésekből fakadó kereskedelem-áthelyeződés kezelése érdekében is, amely komoly fennakadásokat okozhat az acélválságból még teljesen fel nem épült acélpiacon. |
IV. A BEHOZATAL NÖVEKEDÉSE
|
(20) |
Az Eurostat információi, az acéltermékekre vonatkozó előzetes felügyeleti mechanizmus, valamint az uniós gazdasági ágazat által benyújtott információk alapján a Bizottság előzetesen elemezte az érintett termékek 2013–2017 közötti időszak alatti behozatalának növekedését. A Bizottság a behozatal 2018 első negyedéve alatti alakulását is megvizsgálta annak érdekében, hogy megerősítse a behozatal közelmúltbeli növekedését. |
|
(21) |
Az érintett termékek összes behozatala a következőképpen alakult:
|
||||||||||||||||||||||||||||||
|
(22) |
A 28 érintett termékkategória behozatala abszolút értékben összesen 62 %-kal növekedett a 2013–2017 közötti időszakban. A behozatal növekedése különösen markáns volt 2016-ig. Azt követően a behozatal tovább nőtt és nagyon magas szinten maradt. |
|
(23) |
Az egyes vizsgált termékkategóriák túlnyomó többsége esetében a behozatal szintén abszolút növekedést mutatott az elmúlt öt évben. A legjelentősebb behozatali kategóriák (az 1., a 4., illetve a 7. termékkategória) behozatala például 45 %-kal, 168 %-kal, illetve 78 %-kal nőtt. |
|
(24) |
5 termékkategória – konkrétan a 10., a 11., a 19., a 24. és a 27. termékkategória – esetében azonban nem volt növekedés. A Bizottság ezért úgy ítéli meg, hogy ezeket a termékkategóriákat ebben a szakaszban ki kell zárni az ideiglenes intézkedések hatálya alól. A Bizottság mindazonáltal fenntartja a jogot arra, hogy ezt az 5 termékkategóriát bevonja a végleges intézkedések hatálya alá, és e célból továbbra is nyomon követi az e kategóriákon belüli behozatalt. Az egyes termékkategóriák behozatalának alakulását a II. melléklet ismerteti. |
|
(25) |
A Bizottság – amellett, hogy ebben a szakaszban kizárta a fent említett termékkategóriákat – a (121) preambulumbekezdés következtetéseivel összhangban azt is mérlegelte, hogy egyes országokat kizárjon-e az intézkedések hatálya alól. Ennek megfelelően a Bizottság a fent említett országokból származó termékkategóriák behozatalát kizárta az előzetes elemzésének további részéből, és felülvizsgálta a behozatal alakulását. |
|
(26) |
Ennek alapján az ezen előzetes megállapítással érintett termékkategóriák behozatala a következőképpen alakult:
|
||||||||||||||||||||||||||||||
|
(27) |
A behozatal abszolút értékben 68 %-kal nőtt a 2013–2017 közötti időszakban, míg a piaci részesedés 12,1 %-ról 17,80 %-ra emelkedett. A legjelentősebb növekedés a 2013–2016 közötti időszakban következett be, a behozatal azonban tovább nőtt, és magas szinten maradt 2017-ben. |
|
(28) |
A növekvő behozatal tendenciája 2018-ban is folytatódik. 2018 első negyedévének és 2017 első negyedévének összehasonlításakor a behozatal növekedése összesen 10 %. 9 termékkategória esetében a növekedés meghaladja a 20 %-ot, és e termékkategóriák egyike (a 13. kategória) esetében a növekedés meghaladja a 100 %-ot. Ráadásul ez a növekedés még a 232. szakasz szerinti intézkedések hatálybalépése előtt következett be. |
|
(29) |
A Bizottság ezért azt a következtetést vonja le, hogy 23 termékkategória behozatala esetében hirtelen, ugrásszerű és jelentős mértékű abszolút növekedés következett be. Ezenfelül a behozatal növekedése folytatódik 2018 első negyedévében, és a 232. szakasz szerinti intézkedések miatt várható kereskedelem-áthelyeződésre tekintettel várhatóan még jelentősebb lesz. |
V. VÁRATLAN FEJLEMÉNYEK
|
(30) |
A Bizottság előzetesen megállapítja, hogy az Unióba irányuló acéltermék-behozatal fent említett növekedése váratlan fejlemények eredménye, amelyek forrása számos, az érintett termékek nemzetközi kereskedelmében egyensúlyhiányt keletkeztető és azt súlyosbító tényezőben rejlik. |
|
(31) |
Először is a névleges globális acélgyártási kapacitás több mint kétszeresére nőtt 2000 óta, a 2000. évi 1,05 milliárd tonnáról 2016-ban 2,29 milliárd tonnára emelkedett, és nagyon magas szinten maradt 2017-ben (2,27 milliárd tonna) (9). Ezenfelül 2016-ban a tényleges globális acéltermelés (1,6 milliárd tonna) még mindig 100 millió tonnával meghaladta a globális acélkeresletet (1,5 milliárd tonna). Ennek következtében az elmúlt években jelentős különbség volt a névleges globális kapacitás és termelés, valamint a termelés és a kereslet között, ami az acél világpiacán korábban nem tapasztalt kapacitásfelesleget okozott, és ez a visszaszorítása érdekében elfogadott intézkedések ellenére tartósan fennmaradt. Ezenfelül, előretekintve, míg a 2017. évi globális termelés gazdasági fellendülés miatt több mint 5 %-kal növekedett, 2018-ban a globális acélkereslet csak mérsékelt növekedést fog mutatni, 2019-re pedig további lassulást prognosztizálnak. 2017-ben volt fellendülésre utaló jel, de továbbra is felmerülnek jelentős kockázatok. |
|
(32) |
Az acélipari vállalatok pénzügyi szempontból továbbra is kiszolgáltatottak, mivel – ahogyan fent említésre került – tartós strukturális egyensúlyhiány van az acélipari ágazatban. Ezt az egyensúlyhiányt torzító szubvenciók és kormányzati támogatási intézkedések erősítik (10). Az acélipari ágazaton belüli magas állandó költségek miatt számos acélgyártó, különösen olyan országokban, ahol az állam torzítja a piaci erők rendes működését, magas szinten tartotta a kapacitáskihasználást, és a harmadik országok piacait elárasztotta olcsó termékeivel, amikor azokat a belföldi felhasználás nem tudta felvenni. Ennek következtében növekedett az Unióba irányuló behozatal, és fokozódott az általános árerózió. Az egyes termékkategóriák esetében végzett átlagár-összehasonlítás alapján az importárak általában az uniós gazdasági ágazat árai alá kínáltak 2017-ben. Az átlagár-összehasonlítás nem feltétlenül tükrözi mindazokat a sajátosságokat, amelyek hatással lehetnek az összehasonlíthatóságra, ennek ellenére azonban jól jelzik a behozatal általános árszintjét az uniós árakhoz képest. Az alákínálás 17 termékkategória esetében nyert megállapítást, 1,2 % és 23 % közötti tartományban mozgott. |
|
(33) |
Másodszor: a fenti hatást fokozták a harmadik országok piacain alkalmazott kereskedelemkorlátozó gyakorlatok. 2014/2015 óta, a fent említett acéltúlkínálatra és a piactorzító gyakorlatokra reagálva több ország – a belföldi gyártóinak védelme érdekében – valójában szélesebb körben kezdett kereskedelempolitikai és piacvédelmi eszközöket alkalmazni az acélipari ágazatban. Mexikó, Dél-Afrika, India és Törökország 2,5 % és 40 % közötti importvám-növelést alkalmazott különféle acéltermékekre, többek között a melegen hengerelt és a hidegen hengerelt acéltermékekre, a laposacél-termékekre, például az acélszalagokra és a betonacélra is. Ezeket a termékeket jellemzően egyre nagyobb mennyiségben importálták a vizsgálati időszakban. A harmadik országok ezenkívül 2017 folyamán továbbra is kereskedelemkorlátozó intézkedéseket írtak elő: egyes országok minimális importárakat vezettek be (India), egyes országok kötelező nemzeti szabványokat írtak elő az acélra (Indonézia), míg mások helyi tartalmi követelményeket írtak elő, többek között közbeszerzéssel (USA). |
|
(34) |
Ezenfelül egyenletesen nőtt a piacvédelmi eszközök igénybevétele. A WTO statisztikái alapján, míg a 2011–2013 közötti időszakban évente átlagosan mintegy 77, acélipari vonatkozású vizsgálat indult, a 2015–2016-os időszakban ez az átlag 117-re emelkedett. 2018 februárjában az USA-ban az acélra vonatkozóan 169, dömpingellenes és kiegyenlítő vámmal kapcsolatos végzés volt érvényben, valamint 25 vizsgálat volt folyamatban, amelyek következtében még korlátozóbb kép alakulhatott ki az USA-ba irányuló acélbehozatalról (11). Mivel az USA a világ egyik legnagyobb acélimportőr országa – a globális acélbehozatalnak mintegy 13,1 %-át képviselte (2016-ban) –, ilyen sok piacvédelmi eszköz erőteljes hatást fejt ki világszerte. |
|
(35) |
Harmadszor: a világszerte tartósan fennálló kapacitásfelesleg összefüggésében a 232. szakasz szerinti jogellenes és korlátozó jellegű amerikai intézkedések következtében – a szintjük és a hatályuk miatt – az acéltermék-kereskedelem valószínűleg jórészt az Unióba helyeződik át. Az USA kiszámította, hogy a 232. szakasz szerinti intézkedések keretében minden termékre egységesen kivetett vám, amely alól szinte egyetlen ország sem képez kivételt, a behozatalt hozzávetőleg 13 millió tonnával – az uniós felhasználás 7 %-ának megfelelő mennyiséggel – kell, hogy csökkentse (12). Az acéltermékek esetében az uniós piac általában – a kereslet és az árak tekintetében egyaránt – nagyon vonzó piac. Az USA-ba exportáló fő exportőrök közül egyesek az Uniónak is hagyományos acélbeszállítói, és ezek az országok, valamint azok az egyéb országok, amelyeknek a kivitelét és a termelését befolyásolják az amerikai intézkedések és a várható lépcsőzetes kereskedelem-áthelyeződés, kétségkívül vissza fogják irányítani a kivitelüket az Unióba. Még a fent említett kereskedelmi forgalom Unióba irányuló részleges áthelyeződése is elkerülhetetlenül újabb áreróziót és alákínálást fog előidézni az uniós piacon, ezzel az árakat a 2016. évi árakhoz hasonló szintre csökkenti, ami jelentős negatív következményekkel jár az uniós acélipar jövedelmezőségére. Végezetül megjegyzendő, hogy a behozatal további növekedését, amely mindenképpen tovább rontja az uniós acélipar gazdasági helyzetét, különösen olyan országok idézhetik elő, amelyek jelenleg nem tartoznak dömpingellenes vagy kiegyenlítő vám alkalmazását előíró intézkedések hatálya alá. |
|
(36) |
Következésképp a fent említett váratlan fejlemények az Unióba irányuló acélbehozatal egyértelmű növekedéséhez vezettek és fognak még vezetni. |
VI. KOMOLY KÁROKOZÁSSAL VALÓ FENYEGETÉS
1. Az uniós gazdasági ágazat általános helyzete
|
(37) |
A Bizottság – annak előzetes megállapítása érdekében, hogy az értékelés tárgyát képező érintett termék esetében van-e az uniós gazdasági ágazatot érintő komoly károkozásra vagy komoly károkozással való fenyegetésre vonatkozó bizonyíték – az (EU) 2015/478 rendelet 9. cikkével és az (EU) 2015/755 rendelet 6. cikkével összhangban megvizsgálta az érintett termék esetében a felhasználás, a termelés, a kapacitáskihasználás, az értékesítés, a piaci részesedés, az árak, a jövedelmezőség, a készletek, a felhasznált tőke megtérülése (ROCE), a pénzforgalom és a foglalkoztatás alakulását a 2013-tól 2017-ig terjedő időszakban (a 2018. évi adatgyűjtésig). |
|
(38) |
Ezt az elemzést a Bizottság átfogóan és a behozatali volumen növekedését mutató 23 termékkategória (a továbbiakban: az értékelés tárgyát képező termékek/termékkategóriák) esetében egyenként is elvégezte. Ahogyan a fenti II. szakaszban kifejtésre került, a Bizottság úgy ítéli meg, hogy a kereslet és a kínálat szempontjából a különböző termékek közötti összefüggés, kapcsolat és verseny szintje miatt ez a globális és átfogó elemzés megfelelő e vizsgálat során. |
|
(39) |
Az általános helyzetet tekintve az uniós felhasználás, az uniós gyártók értékesítése és a kapcsolódó piaci részesedés a következőképpen alakult:
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
(40) |
Az értékelés tárgyát képező termékek felhasználása a 2013–2017 közötti időszakban évente következetesen nőtt, összességében 15 %-kal. Az uniós gyártók értékesítése is nőtt, de jóval kisebb mértékben, mint az uniós felhasználás, mindössze 7 %-kal. Következésképp az uniós gyártók nem tudtak profitálni a növekvő uniós keresletből és piaci részesedést veszítettek, amely 86,8 %-ról 80,9 %-ra csökkent. Emlékeztetni kell arra, hogy ugyanebben az időszakban a behozatal 68 %-kal nőtt. |
|
(41) |
Az uniós gyártóktól kapott kitöltött kérdőívek alapján a termelés és a termelési kapacitás a következőképpen alakult:
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
(42) |
A termelési kapacitás 3 %-kal nőtt a 2013–2017 közötti időszakban, de kisebb mértékben emelkedett, mint a termelési szint, amely 9 %-kal nőtt. Ennek következtében a kapacitáskihasználási arány 72 %-ról 76 %-ra emelkedett. |
|
(43) |
Az együttműködő vállalatok készletei összesen 20 %-kal nőttek a 2013–2017 közötti időszakban.
|
||||||||||||||||||||||||
|
(44) |
Az uniós gyártók értékesítési egységára, jövedelmezősége és pénzforgalma a következőképpen alakult:
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
(45) |
A 2013–2016 közötti időszakban jelentős árerózió következett be az uniós piacon: az értékesítési egységárak 15 %-kal csökkentek. Emlékeztetni kell arra, hogy a behozatal is jelentősen nőtt ebben az időszakban. Az átlagos értékesítési egységár azonban helyreállt 2017-ben, és a 2013. évihez hasonló szintet ért el. A jövedelmezőség összességében nagyon alacsony szinten maradt a 2013–2016 közötti időszakban. Az árak jelentős visszaesése ellenére az uniós gazdasági ágazat mégis olyan mértékben tudta csökkenteni a termelési költségét 2016-ban, hogy sikerült kismértékű – 2,2 %-os – nyereséget termelnie. A helyzet 2017-ben ideiglenesen helyreállt. Az értékesítési árak csaknem 20 %-kal növekedtek 2016 és 2017 között, és elérték a 2013. évi szintjüket. Az uniós gazdasági ágazat 6,2 %-os nyereségszintet ért el, ugyanis a termelési költség (nyersanyagköltség) még az emelkedése ellenére is alacsonyabb maradt, mint 2013-ban. Az uniós gazdasági ágazat általános pénzforgalmi helyzete hozzávetőleg 60 %-kal javult. |
|
(46) |
Ami a foglalkoztatást illeti, az 5 éves időszakban az értékelés tárgyát képező termékkategóriák uniós gyártói csaknem 10 000 munkahelyet veszítettek el.
|
||||||||||||||||||||||||
2. Az egyes termékkategóriák szintjén érvényesülő helyzet
|
(47) |
Az érintett termék általános helyzetének átfogó elemzésén felül, amelyet a Bizottság megfelelő szempontnak tekint a védintézkedések e vizsgálat keretében történő értékeléséhez, a Bizottság az egyes termékkategóriák szintjén is értékelte a helyzetet annak érdekében, hogy megerősítse a fenti tendenciákat termékkategóriák szerinti bontásban. |
|
(48) |
Az egyes termékkategóriákat tekintve a helyzet kiélezettebb, de általában ugyanazokat a tendenciákat mutatja. A gazdasági mutatók egyenként és termékkategóriánként szerepelnek a III. mellékletben. |
|
(49) |
Az uniós felhasználás az elmúlt öt évben az összes termékkategória esetében – kettő kivételével – növekedett. Míg ez a növekedés egyes termékek esetében mérsékelt maradt, és legalább 2 %-os emelkedést jelentett, jóval markánsabb volt más termékek esetében, amelyeknél legfeljebb 169 %-os emelkedést jelentett. |
|
(50) |
Az értékesítési volumen általában stabil volt a 2013–2017 közötti időszakban, illetve néhány esetben enyhén emelkedett, de – három termékkategória kivételével – nem nőtt olyan mértékben, mint az uniós felhasználás. Ennek következtében az öt éves időszakban a piaci részesedések – három termék kivételével – csökkenést mutattak. |
|
(51) |
A termelési szint a 23 egyedi termékkategória közül 18 esetében általában növekedett, csakúgy, mint a kapacitáskihasználási arány. |
|
(52) |
Ami az árakat illeti, minden egyes termék esetében jelentős árcsökkenés következett be a 2013–2016 közötti időszakban (egy termék kivételével, amelyre minimális importár formájában dömpingellenes vám vonatkozott). Az árak 2017-ben helyreálltak az acélpiac általános fellendülése miatt, ugyanakkor a tisztességtelen árképzési magatartás és a támogatott behozatal elleni különféle piacvédelmi intézkedések következtében is. 16 termék esetében az árszint 2017-ben alacsonyabb maradt, mint 2013-ban. Megjegyzendő, hogy az átlagos importár szintje mindegyik év és minden termékkategória esetében szinte rendszeresen alacsonyabb volt az uniós áraknál. |
|
(53) |
Ami a nyereséget illeti, minden termékkategóriát veszteségesen vagy jóval alacsonyabb nyereséggel értékesítettek 2016-ig. Mindössze 7 termék tudott 6 % feletti nyereségszintre visszakerülni 2017-ben. Ezek a termékek jelentősek az uniós termelési volumen tekintetében, és közülük hat jelenleg dömpingellenes vagy kiegyenlítő vámok alkalmazását előíró (közelmúltbeli) intézkedések hatálya alá tartozik. Megjegyzendő, hogy ezek az intézkedések csak néhány származási országra vonatkoznak. Minden egyéb termék vagy veszteséges (3 termék), vagy csak nullszaldóshoz közeli maradt (13 termék). A Bizottság megítélése szerint a 6 % alatti nyereség nem elegendő a tevékenység fenntartásához szükséges beruházások fedezéséhez, mivel a közelmúltbeli vizsgálatok többsége esetében a Bizottság 8 % körüli nyereségszintet alkalmazott ebben az ágazatban a beruházások fedezéséhez elegendő nyereségszintként. Ami a pénzforgalmat illeti, a termékek fele esetében a pénzforgalom visszaesett a 2013–2017 közötti időszakban, 6 termék esetében pedig még negatív is volt 2017-ben. A felhasznált tőke megtérülése (ROCE) nagyon alacsony maradt a 2013–2016 közötti időszakban, azt követően azonban a termékkategóriák túlnyomó többsége esetében annak ellenére javult, hogy 5 termék esetében a ROCE még 2017-ben is negatív volt. |
|
(54) |
Ami a készleteket illeti, 17 termékkategória esetében nőttek. Mindössze 5 termékkategória készletei csökkentek, egy termékkategória esetében pedig a készletek ugyanazon a szinten maradtak az időszakban. |
|
(55) |
A fenti elemzés megerősíti, hogy az uniós acélipar helyzete jelentősen romlott a 2013–2016 közötti időszakban. Ez a piaci részesedés csökkenésében, valamint jelentős árerózió formájában nyilvánult meg, amely megakadályozta, hogy a gazdasági ágazat kihasználja az alacsonyabb nyersanyagköltségeket. Ezek a tendenciák globális szinten és az egyes termékkategóriák szintjén egyaránt érvényesültek. A helyzet 2017-ben részlegesen helyreállt. Bár számos termékkategória még mindig nem éri el a fenntartható nyereségszintet, egyeseknél javulás következett be, nagy valószínűséggel a dömpingellenes és szubvencióellenes intézkedések közelmúltbeli bevezetése következtében. Összességében és az egyes termékkategóriák esetében ezért a Bizottság úgy ítéli meg, hogy az uniós gazdasági ágazat még mindig ingatag helyzetben van, és kiszolgáltatott a behozatal további növekedésével szemben, különösen akkor, ha a piacvédelmi intézkedések hatálya alá tartozó országokból származó behozatalt az amerikai piacról a 232. szakasz szerinti intézkedés miatt áthelyeződött egyéb behozatal helyettesíti. |
|
(56) |
Jellemzően ez a helyzet az 1., a 2. és a 4. termékkategória esetében, amelyek fontosak az uniós kereslet szempontjából, de azért is, mert ezeket a termékkategóriákat (különösen az 1. és a 2. kategóriát) nyersanyagként használják fel más acéltermékek előállításához. Az 1., a 2. és a 4. termékkategória esetében a pénzügyi helyzet negatív volt 2016-ban, de 2017-ben – számos ország, többek között Kína és Oroszország elleni dömpingellenes és szubvencióellenes intézkedések bevezetését követően – pozitívvá vált. Az ezen országokból származó behozatalt azonban a közelmúltban részlegesen helyettesítette az Indiából, a Koreából és a Törökországból származó behozatal, ez utóbbi kettő az USA-nak is fontos beszállítója. 2018 első negyedévében, azaz az USA-beli intézkedések bevezetése előtt az 1. termékkategória esetében az uniós behozatal már nőtt 2017 első negyedévéhez képest, és ez a növekedés főként a Törökországból származó behozatalnak tudható be. |
|
(57) |
Valószínűsíthető, hogy az Unióba irányuló acélbehozatal további növekedése megakadályozná, hogy a teljesen még helyre nem állt uniós gazdasági ágazat kihasználja a közelmúltbeli piacvédelmi intézkedések pozitív hatását. |
3. Komoly károkozással való fenyegetés
|
(58) |
A Bizottság a 2016. márciusi acélipari közleményében (13) megállapította, hogy az uniós acéliparnak több jelentős kihívással is szembe kell néznie, amelyek hátterében a globális kapacitásfelesleg, a globális export drámai megugrása és a korábbiaknál intenzívebben megnyilvánuló tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok állnak. |
|
(59) |
Ezzel párhuzamosan a tisztességtelen kereskedelem keretében történő behozatal által okozott kár elhárítása érdekében az Unió számos dömpingellenes és szubvencióellenes intézkedést írt elő az acéltermékek behozatala ellen. Jelenleg összesen nem kevesebb, mint 19 dömpingellenes, illetve szubvencióellenes intézkedés van érvényben a különböző országokból származó, vizsgált 14 termékkategória tisztességtelen kereskedelem keretében történő behozatala ellen. A vizsgálati időszakban, azaz 2013–2017 között 13 új vizsgálat során megállapítást nyert, hogy az uniós acélipar számára jelentős kárt okoztak (illetve egy esetben jelentős károkozással fenyegettek) a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok. |
|
(60) |
Ahogyan az (55) preambulumbekezdésben említésre kerül, az uniós gazdasági ágazat még mindig ingatag helyzetben van, és kiszolgáltatott a behozatal további növekedésével szemben. Az USA azon közelmúltbeli döntése, hogy az uniós kivitel ne essen a 232. szakasz szerinti intézkedések hatályán kívül, valószínűleg csökkenteni fogja az uniós gyártók azon képességét, hogy a termékeiket az USA-ba exportálhassák, és helyzetüket még kiszolgáltatottabbá fogja tenni. |
|
(61) |
Az acélbehozatal jelentősen nőtt, 2017-ben magas szinten maradt. A behozatal – különösen a piacvédelmi intézkedések hatálya alá nem tartozó országokból vagy exportőröktől származó behozatal – 2018. évi további növekedése valószínűsíthetően meg fogja akadályozni, hogy a gazdasági ágazat teljes mértékben fellendüljön és profitálhasson ezekből az intézkedésekből. Valójában úgy tekintendő, hogy az uniós acélipar még mindig kiszolgáltatott a behozatal további növekedésével szemben. |
|
(62) |
Ideiglenes védintézkedések hiányában valószínű, hogy az előrelátható jövőben a helyzet ténylegesen komoly kárrá fog alakulni. |
|
(63) |
Ebben az összefüggésben a Bizottság az (EU) 2015/478 rendelet 9. cikkének (2) bekezdése és az (EU) 2015/755 rendelet 6. cikkének (3) bekezdése alapján megvizsgálta az Unióba irányuló kivitel növekedésének mértékét és annak valószínűségét, hogy a rendelkezésre álló kapacitást kihasználják-e az Unióba irányuló kivitelhez. |
|
(64) |
Először is ahogyan fent megállapítást nyert, az Unióba irányuló behozatal jelentősen – összességében 68 %-kal – nőtt a 2013–2017 közötti időszakban. Míg a növekedés különösen markáns volt 2016-ig, a behozatal tovább nőtt az azt követő időszakban, bár lassabb ütemben. Ahogyan a (37) és a (82) preambulumbekezdés a kritikus körülmények tekintetében rámutat, a behozatal ismét jelentősen – 10 %-kal – nőtt 2018 első negyedévében. A behozatal növekedésének mértéke ezért számottevő. |
|
(65) |
Másodszor: a különböző országokban fennálló általános kapacitásfelesleg mellett a 232. szakasz szerinti jogellenes és korlátozó jellegű amerikai intézkedések következtében – a szintjük és a hatályuk miatt – az acéltermék-kereskedelem valószínűleg az Unióba helyeződik át. |
|
(66) |
Az USA bejelentette azon szándékát, hogy mintegy 13 millió tonnával csökkenteni kívánja a behozatalt, és ezért 2018 márciusában 25 %-os kiegészítő importvámot vetett ki igen sok acéltermék behozatalára. Az az acéltermék-mennyiség, amelyet a továbbiakban már nem az USA-ba exportálnak, elkerülhetetlenül más harmadik országokba helyeződik át. |
|
(67) |
Az USA-ba exportáló legnagyobb exportőrök némelyike az Uniónak is hagyományos acélbeszállítója. Több, mint valószínű, hogy ezek az országok, valamint más országok is kifejezetten hajlandóak lesznek arra, hogy kivitelüket az Unióba irányítsák át. Az acéltermékek esetében az uniós piac tulajdonképpen általában – a kereslet és az árak tekintetében egyaránt – vonzó piac. Valójában az EU – Kína után, de az USA előtt – az egyik fő acélpiac, ahol a kereslet növekedett az elmúlt években, és mára az árak is helyreálltak. |
|
(68) |
Ebben az összefüggésben az uniós piacon a behozatal beáramlása okozta jelentős kínálatnövekedés általános árleszorító hatást eredményez, melynek eredményeként az árszint a 2016. évihez hasonló lesz, és ez jelentős negatív következményekkel jár az uniós acélipar jövedelmezőségére. |
4. Következtetések
|
(69) |
Ilyen körülmények között és a fentiek alapján a Bizottság azt az előzetes következtetést vonja le, hogy bár az uniós acélpiac néhány termékkategória esetében részlegesen fellendült 2017-ben, mégpedig a piacvédelmi intézkedések miatt, az értékelés tárgyát képező termékkategóriák többsége esetében a pénzügyi helyzet még mindig jóval elmarad a fenntartható szinttől, ami az uniós gazdasági ágazatot továbbra is kiszolgáltatottá teszi a behozatal újabb ugrásszerű növekedésével szemben. Ennek megfelelően a Bizottság azt a következtetést vonja le, hogy az uniós acélipart az értékelés tárgyát képező 23 termékkategória esetében komoly károkozás fenyegeti. |
VII. OK-OKOZATI ÖSSZEFÜGGÉS
1. A behozatal növekedése
|
(70) |
A Bizottság előzetesen megállapította, hogy a következők alapján ok-okozati összefüggés van egyrészt az értékelés tárgyát képező termék megnövekedett behozatala, másrészt a komoly károkozással való fenyegetés között. |
|
(71) |
Először is emlékeztet arra, hogy az uniós gyártók által előállított termékek hasonlóak az érintett termékekhez, illetve azokkal közvetlenül versenyeznek. Ugyanazokkal az alapvető tulajdonságokkal rendelkeznek, megegyezik a felhasználásuk, azokat hasonló vagy azonos értékesítési csatornákon keresztül értékesítik, és jelentős árversenyben vannak. |
|
(72) |
Ahogyan a IV. és a VI. szakaszban kifejtésre került, az uniós gyártókat a piaci részesedésük elvesztése és a jelentős árnyomás tekintetében kár érte, így negatív vagy fenntarthatatlan szintű nyereséget termeltek. Néhány termék esetében – annak ellenére, hogy a gyártók talpra álltak – úgy tűnik, komoly károkozással való fenyegetés áll fenn. |
|
(73) |
A 2013–2017 közötti időszakban az érintett termék behozatala jelentősen megnőtt, és az uniós gyártók árszintjénél alacsonyabb árszint miatt uniós piaci részesedéseket vett el. A behozatal piaci részesedése valójában összességében 12,2 %-ról 17,6 %-ra emelkedett, az importárak pedig minden egyes termék esetében szinte rendszeresen alacsonyabbak maradtak az uniós értékesítési áraknál. |
|
(74) |
A megnövekedett behozatal és az uniós gyártók helyzete közötti ok-okozati összefüggés különösen markáns volt a 2013–2016 közötti időszakban, amikor az olcsó behozatal tetőzött (+ 62 %) és az uniós gyártók árai 15 %-kal visszaestek. A 13. kategória esetében az árcsökkenés mértéke még a 20 %-ot is elérte, míg az 1. kategória esetében 19 %, a 3. kategória esetében 18 % volt. Ennek következtében a hasonló termékeket előállító uniós gyártók vagy veszteségesek, vagy közel nullszaldósak voltak. 2017-ben a behozatal magas szinten maradt, és az általános áremelkedés ellenére továbbra is az árak alá kínált. Az uniós árak helyreálltak, de több termék esetében nem kellő mértékben; azokat még mindig veszteségesen vagy korlátozott nyereség mellett értékesítették. |
|
(75) |
Még annak ellenére is, hogy a nyereség néhány termékkategória esetében helyreállt, azok helyzete továbbra is kiszolgáltatott. Az előző évek fejleményei alapján valójában ezek a termékkategóriák különösen érzékenyek az árnyomásra, és az olcsó behozatal esetleges további növekedése jelentős negatív hatást gyakorolna a helyzetükre. |
|
(76) |
Ebben az összefüggésben a Bizottság úgy ítéli meg, hogy az USA által a kereskedelem kiterjesztéséről szóló törvény 232. szakasza értelmében hozott korlátozó intézkedések – a szintjük és a hatályuk miatt – valószínűleg komoly károkozással fenyegetik az uniós gyártókat a közeljövőben. |
|
(77) |
A Bizottság ezért ideiglenesen azt a következtetést vonja le, hogy az értékelés tárgyát képező 23 termékkategória esetében ok-okozati összefüggés van a behozatal növekedése, az uniós acélpiaci árra kifejtett nyomás és az uniós gyártókat ért komoly kárral való fenyegetés között. |
2. Egyéb ismert tényezők
|
(78) |
Annak biztosítása érdekében, hogy a komoly károkozás ne a behozatal növekedésétől eltérő tényezőknek legyen betudható, a Bizottság előzetes elemzést végzett annak megállapításához, hogy egyéb tényezők hozzájárulhattak-e az uniós gyártókat ért komoly kárhoz. |
|
(79) |
Megállapítást nyert, hogy a globális kapacitásfelesleg szerepet játszott abban az értelemben, hogy fokozta az Unióba irányuló olcsó behozatalt. Az érintett acéltermékek felhasználása növekedett, ezért nem csökkenthette az ok-okozati kapcsolatot. |
|
(80) |
A Bizottság ezenkívül megvizsgálta, hogy a komoly károkozás az Európai Gazdasági Térség (EGT) tagjaitól származó érintett termékek behozatalának tudható-e be. Az egyrészről az Unió és tagállamai, másrészről az EGT tagjai (Norvégia, Izland és Liechtenstein) közötti EGT-megállapodás eredményeként az Unió szoros gazdasági integrációt hozott létre az EGT-országok piacaival, valamint az érintett termékeket előállító gazdasági ágazatokkal. Az adott piacokon a gazdasági ágazat érett és telített, emiatt a Bizottság úgy ítéli meg, hogy az EGT tagjaitól származó termékeknek a védintézkedések hatálya alól való kizárása csekély hatást gyakorol (ha egyáltalán gyakorol) a termékek behozatali szintjére. Valójában, és bár az ezen országokból származó behozatal tulajdonképpen hozzájárult néhány termékkategória behozatalának növekedéséhez (az ezen országokból származó összes behozatal hozzávetőleg 9 %-os növekedést mutat), ennek a behozatalnak az összes behozatalon belüli részesedése korlátozott (az EGT részesedése a behozatalon belül kb. 1,5 %, az ennek megfelelő piaci részesedés pedig összesen 0,3 %). Ezenfelül az EGT tagjai hagyományosan csekély mennyiségű érintett terméket szállítanak be az USA-ba, ami azt jelenti, hogy a kereskedelem-áthelyeződés kockázata az előzetes megállapítás szerint is alacsony. Ennélfogva, tekintettel az USA-ba irányuló csekély mennyiségű beszállításra, a gazdasági ágazat EGT-piacokon tapasztalható érettségére, valamint az ebből fakadó kereskedelem-áthelyeződés alacsony kockázatára, a Bizottság úgy ítéli meg, hogy az érintett termékeknek az EGT tagjaitól történő behozatala csak nagyon marginálisan járulhatott hozzá a komoly károkozással való fenyegetéshez, ha egyáltalán hozzájárult. |
|
(81) |
A Bizottság következésképp nem tárt fel olyan egyéb tényezőket, amelyek csökkentenék a behozatal növekedése és az uniós gyártóknak okozott komoly kár közötti ok-okozati kapcsolatot. A vizsgálat fennmaradó részében mindazonáltal a Bizottság részletesebben meg fogja vizsgálni mindazokat az egyéb tényezőket, amelyek hozzájárultak vagy hozzájárulhattak a károkozáshoz. |
VIII. KRITIKUS HELYZET
|
(82) |
Ahogyan fentebb szerepel, az uniós acélgyártókat világszerte komoly károkozás fenyegeti, és a komoly károkozás egyértelműen fenyegető. Egyes termékkategóriák esetében már vannak komoly károkozásra utaló jelek. A behozatal további növekedése valószínűleg jelentős káros hatást fog kifejteni a gazdasági ágazat egészének gazdasági helyzetére. |
|
(83) |
A Bizottság megvizsgálta, hogy olyan kritikus helyzet áll-e fenn, amelyben a késedelem nehezen helyrehozható kárt okozna. Különösen azt vizsgálta meg, hogy a behozatal tovább növekedett-e a legutóbbi időszakban. |
|
(84) |
Az acéltermékek 2018. első negyedévi behozatalának és 2017. első negyedévi behozatalának összehasonlítása alapján úgy tűnik, hogy a 23 termékkategória közül 18 esetében 26 %-kal nőtt a behozatal. A behozatal növekedése jóval nagyobb mértékű, mint a 2016–2017-es időszakban, amikor 2 % körüli volt. |
|
(85) |
Az acéltermékekre a 232. szakasz szerinti 25 %-os vámot 2018. március 23-án vezették be. Ebben a szakaszban nem lehet értékelni, hogy az amerikai intézkedések összességében milyen hatást fejtettek ki a kereskedelem-áthelyeződés tekintetében. Az Unióba irányuló behozatalnak a 2018. első negyedévi növekedése azonban a hatása előrevetítésének tekinthető, és ezért jól jelzi, hogy az uniós behozatal hogyan alakulhat a jövőben az amerikai intézkedések bevezetését követően. |
|
(86) |
2018. május 30-án az USA arról is határozott, hogy a 232. szakasz szerinti intézkedéseket érvényesíteni kell az Unióval, Mexikóval és Kanadával szemben. A Bizottság úgy ítéli meg, hogy ez egy további kritikus elem, mivel nemcsak korlátozná az uniós kivitelt, hanem növelné a két másik jelentős acélgyártó országból történő kereskedelem-áthelyeződés kockázatát is. |
|
(87) |
A gazdasági ágazat kiszolgáltatott helyzete miatt, és tekintettel a behozatal közelmúltbeli növekedésére, az uniós piacon jelentkező további acéltermék-túlkínálat és az abból fakadó árnyomás kétségkívül súlyos következményekkel fog járni az uniós gyártók helyzetére. |
|
(88) |
A Bizottság ezért úgy ítéli meg, hogy a kereskedelem-áthelyeződés tényleges kockázata, valamint a jelentős acélgyártó országok behozatalára az USA által előírt további korlátozások miatt kritikus helyzet áll fenn, amelyben az ideiglenes védintézkedések elfogadásának esetleges késedelme nehezen helyreállítható kárt okozna. A Bizottság ezért arra a következtetésre jut, hogy haladéktalanul ideiglenes védintézkedéseket kell elfogadni. |
IX. UNIÓS ÉRDEK
|
(89) |
Az (EU) 2015/478 rendelet 16. cikkével összhangban a Bizottság megvizsgálta, hogy a komoly károkozással való fenyegetésre vonatkozó ideiglenes megállapítás ellenére léteznek-e olyan kényszerítő okok, amelyek alapján arra lehet következtetni, hogy ebben a konkrét esetben az Uniónak nem érdeke ideiglenes intézkedések elfogadása. Az uniós érdek elemzése a különböző érintett érdekek teljes körének értékelésén alapult, beleértve az uniós gazdasági ágazat, az importőrök és a felhasználók érdekeit is. |
|
(90) |
Az uniós gazdasági ágazat mintegy 40 gyártóból áll, amelyek az Unió számos különböző tagállamában találhatók, és több mint 180 000 főt foglalkoztattak közvetlenül a 25 érintett termékkel összefüggésben a 2013–2017 közötti időszakban. Megállapítást nyert, hogy az uniós gazdasági ágazatot a behozatal növekedéséből fakadóan komoly károkozás fenyegeti. Emlékeztetni kell arra, hogy az uniós gazdasági ágazat nem profitált a felhasználás növekedéséből, és hogy az uniós gazdasági ágazat gazdasági helyzete továbbra is ingatag és kiszolgáltatott a behozatal további növekedésével szemben. Az acélipar stratégiai jelentőségét régóta elismerik (14). Az Unió érdeke, hogy egészséges és versenyképes acélipara legyen. Egyértelmű, hogy intézkedések hiányában az uniós gyártók árai és piaci részesedései is tovább fognak csökkenni, ami a termelés visszaeséséhez, nagyobb pénzügyi veszteségekhez és munkahelyek megszűnéséhez fog vezetni az acéliparban és a kapcsolódó iparágakban egyaránt. Az ideiglenes védintézkedések előírása ideiglenesen kezelni fogja a komoly károkozást és elő fogja segíteni az uniós gazdasági ágazat alkalmazkodását. |
|
(91) |
A felhasználók és az importőrök általában a lehető legalacsonyabb acélárak elérésére törekednek, és egyértelmű, hogy intézkedések nélkül az árak alacsonyabbak lennének. Érdekük fűződik azonban ahhoz is, hogy az uniós acélipar versenyképes és életképes legyen, és képes legyen a jövőbeli igényeik kielégítésére. |
|
(92) |
Ezzel összefüggésben a vizsgálat több érdekelt fele azt állította, hogy az Uniónak nem fűződne érdeke ideiglenes védintézkedések bevezetéséhez. Állításuk szerint az intézkedések szinte biztosan kínálati hiányt eredményeznének, és ezért az uniós gazdasági ágazatot árnyomás kifejtésére kényszerítő erősebb tárgyalási pozícióba helyezné. Azt állították továbbá, hogy a dömpingellenes és szubvencióellenes intézkedések bevezetése már korlátozza a kínálati forrásokat, és hogy az uniós gyártóktól nem beszerezhető, illetve nem elegendő mennyiségben vagy megfelelő műszaki leírással beszerezhető termékeket ki kell zárni a védintézkedések hatálya alól. |
|
(93) |
A különféle jogos érdekek közötti megfelelő egyensúly megteremtése érdekében, és mivel a komoly károkozással való fenyegetés ebben az esetben elsősorban a kereskedelem-áthelyeződés fennállásához kapcsolódik, a Bizottság úgy ítéli meg, hogy a védintézkedések formájának meg kell őriznie a korábbi behozatal szintjét, és hogy a hatályuknak csak az ezen a szinten felüli többletbehozatalra kell kiterjednie. Ebben a tekintetben a hagyományos kereskedelmi forgalom elé akadályt nem állító vámkontingens-rendszer garantálja, hogy a védintézkedések összhangban legyenek az uniós érdekkel. Az ilyen formájú intézkedés megakadályozná, hogy a kereskedelem-áthelyeződés negatív hatást fejtsen ki az uniós gazdasági ágazatra, ugyanakkor megőrizné a hagyományos kereskedelmen belüli kínálati forrásokat és a tényleges acélpiaci versenyt. |
|
(94) |
Ilyen körülmények között a Bizottság megítélése szerint nem jelentős az a kockázat, hogy az elfogadott intézkedés kínálati hiányt vagy áremelkedést okoz. Hasonlóképpen el kell utasítani azt az állítást, hogy egyes konkrét termékkategóriákat azért kell kizárni a védintézkedések hatálya alól, mert nem állnak az uniós gyártók rendelkezésére, illetve nem állnak elegendő mennyiségben vagy megfelelő műszaki leírással az uniós gyártók rendelkezésére, ugyanis a hagyományos kereskedelmi forgalom garantált lesz. |
|
(95) |
A Bizottság ezért mindent összevetve ideiglenesen arra a megállapításra jut, hogy az uniós érdek konkrétan vámemelés formájú ideiglenes védintézkedések elfogadását követeli meg, amelyeket a hagyományos kereskedelmi forgalmon felül termékkategóriánként kell alkalmazni. |
X. KÖVETKEZTETÉSEK ÉS IDEIGLENES INTÉZKEDÉSEK ELFOGADÁSA
1. Ideiglenes intézkedések elfogadása
|
(96) |
A Bizottság ideiglenesen arra a megállapításra jutott, hogy az uniós acélipart az értékelés tárgyát képező 23 termékkategória esetében komoly károkozás fenyegeti, és hogy ez a helyzet valószínűleg tényegesen komoly károkozássá alakul az előrelátható jövőben. A kritikus körülményekre tekintettel a Bizottság úgy ítéli meg, hogy ideiglenes védintézkedéseket kell hozni az uniós acéliparnak okozott kár megakadályozása érdekében, amelyet a jelenlegi vizsgálat lezárulása előtt nehezen lehetne helyreállítani. |
2. Az intézkedések formája és szintje
|
(97) |
A megfelelő formájú intézkedés kiválasztásához a Bizottság a következő három tényezőt vette figyelembe. Először is az uniós acélipar egészének okozott komoly kár valószínűleg amiatt konkretizálódik, hogy a 232. szakasz szerinti intézkedések következményeként az USA-ba irányuló acélkivitel az EU-ba helyeződik át. Másodszor: a Bizottság úgy ítéli meg, hogy az uniós piac nyitottságát meg kell őrizni és a hagyományosan beáramló behozatalt fenn kell tartani. Valójában alapvetően az említett hagyományos kereskedelmi forgalom feletti többletbehozatal minősül az acélipar helyzete szempontjából a legnagyobb fenyegetésnek. Végezetül az (EU) 2015/478 rendelet 7. cikkének (2) bekezdésével és az Unió nemzetközi kötelezettségeivel, különösen a védintézkedésekről szóló WTO-megállapodás 6. cikkével összhangban az ideiglenes intézkedéseknek tarifális intézkedések formáját kell ölteniük. |
|
(98) |
A Bizottság ennek alapján úgy ítéli meg, hogy – a (93) preambulumbekezdésben foglaltak szerint – az ideiglenes védintézkedéseknek vámkontingens-rendszer formáját kell ölteniük, amelyen felül kiegészítő vám fizetendő. Annak biztosítása érdekében, hogy valamennyi hagyományos beszállító az uniós piacra jusson, ezeknek a vámkontingenseknek a 2015., a 2016. és a 2017. évi behozatal éves szintjének átlagán kell alapulniuk. Mivel a vámkontingensek 200 naptári napig érvényesek, a kontingenseket az éves számadat megfelelő, arányos szintjén kell megállapítani. |
|
(99) |
A kontingensen felüli kiegészítő vámtételt olyan szinten kell rögzíteni, amely összhangban van az uniós gazdasági ágazatnak okozott komoly kár megakadályozására vonatkozó céllal. A komoly károkozással való fenyegetésre vonatkozó következtetésekre, valamint arra a tényre tekintettel, hogy összességében még nem következett be komoly károkozás, a Bizottság megítélése szerint az uniós gazdasági ágazat által előállított termékek kárt nem okozó tonnánkénti képzett ára alapján történő kárkülönbözet-számítás nem tűnik megfelelőnek. |
|
(100) |
E körülmények között a Bizottság inkább azt ítéli megfelelőbbnek, hogy előremutató megközelítést alkalmazzon annak értékeléséhez, hogy milyen mértékű az a vám, amely a hagyományos kereskedelmi forgalmon felüli többletbehozatalt visszatartja attól, hogy bekövetkezzen és komoly kárt okozzon az uniós gazdasági ágazatnak a kontingens szintjének elérését követően. |
|
(101) |
Ennek kapcsán az uniós gazdasági ágazat két kiegészítő módszert nyújtott be a kellően visszatartó erejű vám kiszámítására, amelyeket a Bizottság megfelelőnek tart erre a célra: az első az uniós acélpiac részleges egyensúlyi modellje, míg a második az acéltermékek hozzájárulási különbözetét számítja ki. |
|
(102) |
A részleges egyensúlyi modell a gazdaság egy részére összpontosító és a gazdaság többi részére a ceteris paribus feltevést alkalmazó keresleti és kínálati egyenleteket jelent. A modell azt is feltételezi, hogy az elemzett forgatókönyv makrogazdasági hatásai nem elég jelentősek ahhoz, hogy befolyásolják a makrogazdasági aggregátumokat, például a gazdaságon belüli általános bérszínvonalat. |
|
(103) |
Az uniós gazdasági ágazat által javasolt modell egy táblázatkezelő szoftverrel programozott és megoldott, nyilvánosan hozzáférhető kódon alapul. A tágabb értelemben vett részleges egyensúlyi modellek a vizsgálatot végző hatóságok, többek között a Bizottság kereskedelempolitikai elemzéséhez használatos standard eszközök. |
|
(104) |
A modell – más modellek többségéhez hasonlóan – az úgynevezett Armington-feltevést alkalmazza, amely szerint a különböző származású termékek egymás tökéletlen helyettesítői. A modell csak az Unión belüli belföldi kínálatra vonatkozó kínálati függvények alkalmazásával vizsgálja az uniós piacot, figyelemmel a védintézkedésekre és a védintézkedések alól mentesített országok behozatali kínálatára. Végezetül az aggregált szintű acélkereslet meghatározásához az általános árszintre reagáló uniós keresleti függvényt alkalmaz, és a keresletet az említett három kínálati forrás relatív árai szerint osztja el. Ez utóbbi folyamatra az úgynevezett Armington-rugalmasság, azaz a terméktípusok és a piacok tekintetében különböző származási országokból származó termékek helyettesítési rugalmasságát képviselő gazdasági paraméterek irányadók. |
|
(105) |
A modellhez az adatok az Eurofertől és az Eurostattól származnak. Az Armington-rugalmasság, valamint a kínálat és a kereslet rugalmassága bevált forrásokból, például az USA Nemzetközi Kereskedelmi Bizottságától és a globális kereskedelem-elemzési projektből (Global Trade Analysis Project, GTAP) származik. E források szerint az Armington-rugalmasság 3,75, a kereslet rugalmassága – 0,5, a kínálat rugalmasságára vonatkozó három érték pedig 4. |
|
(106) |
mivel egyetlen országra alkalmazott modellről van szó, bizonyos explicit és implicit feltevéseket meg kell fogalmazni, konkrétan az USA acélpiacával, valamint a 232. szakaszra hivatkozással előírt intézkedések hatásával kapcsolatban. |
|
(107) |
Először is az a feltevés, hogy ezek az intézkedések sikeresen ki fogják zárni az USA piacáról a 232. szakasz szerinti intézkedések hatálya alá tartozó országokból származó jelenlegi kivitelt. Következő lépésként e kizárt kivitelnek az uniós piacra áthelyeződött hányadát a jelenleg az USA-ba exportáló gyártó országok mindegyike esetében a Bizottság egy olyan módszertan szerint számítja ki, amelyben négy különböző kritériumot vesz figyelembe és súlyoz: az Uniótól való távolságot, az áthelyeződött kivitel felvételére képes országok releváns régióiban való rendelkezésre állást, a régión belül jelentős kapacitásfelesleggel rendelkező országok létezését, valamint azt, hogy az adott országban vannak-e érvényben piacvédelmi intézkedések. E számítás szerint az USA jelenlegi acélbehozatalának 72 %-a az uniós piacra fog áthelyeződni; ez a 2017. évi összes uniós acélbehozatal 55 %-ának felel meg. További feltevés, hogy ez a további behozatal ugyanekkora mennyiségben ki fogja szorítani az uniós termelést. |
|
(108) |
A modellt a Bizottság a fent említett paraméterekkel határozza meg, és a piaci adatokat az előző két preambulumbekezdésben foglalt feltevésekkel korrigálja. A modell megoldása ezt követően különböző mértékű, kontingensen kívüli uniós védővámmal végzett kísérletekkel történik. A modell eredményeinek előrejelzései szerint 25 %-os vám a 2015–2017 közötti referenciaidőszak behozatali szintjénél kb. 19 %-kal magasabb behozatali szintet tenne lehetővé. 32 %-os vám még mindig 10 %-kal több behozatalt tenne lehetővé, mint a referenciaidőszakban. 41 %-os vám viszont visszaszorítaná a behozatalt a 2015–2017 közötti időszak alatti szintre. |
|
(109) |
A makroökonómiai kereskedelmi modell eredményeit az értékelés tárgyát képező 12 különböző termékkategóriára vonatkozó, jellemző hozzájárulási különbözet mikroökonómiai szimulációinak sorozata egészíti ki. Az elemzés mögöttes feltevése az, hogy csökkenő árak esetén a gyártók a változó költségek megtérüléséig továbbra is teljesen kihasználnák a kapacitásukat és az Unióba exportálnának. Az értékesítési ár és a változó költségek különbözete az úgynevezett hozzájárulási különbözet. Másképp fogalmazva: a gyártók mindaddig folytatnák a termelést, amíg a hozzájárulási különbözet nem negatív. Az elemzés az értékelés tárgyát képező tizenkét termékkategória mindegyike esetében megállapítja azt az uniós érkeztetési árat, amely mellett az Unióba exportáló exportőrök hozzájárulási különbözete teljesen kimerülne. Ezen ár és az uniós piacon kárt nem okozó belföldi ár különbözetének ezt követően az uniós piacon kárt nem okozó árszint garantálásához szükséges kontingensen kívüli vámnak kell lennie. |
|
(110) |
Az elemzés a Metal Bulletin nyilvános mutatóin alapuló nyersanyagárak kosarát, a kínai vállalatoknak a CRU adatbázisból származó változó költségét, valamint Kína és az EU közötti 60 USD/tonna feltételezett fuvardíjat használ, amely állítólag konzervatív becslés. Az elemzés azzal a következtetéssel zárul, hogy a hozzájárulási különbözeteknek – és így a visszatartó erejű, kontingensen kívüli vámoknak – 19–45 %-os tartományban kell lenniük, 34 %-os medián mellett, ami lényegében megerősítené a részleges egyensúlyi modellel meghatározott kontingensen kívüli vám nagyságrendjét. |
|
(111) |
A fentiek alapján a Bizottság előzetesen azt állapította meg, hogy egy 25 % mértékű, kontingensen kívüli ideiglenes vám elegendő lenne a komoly károkozás bekövetkezésének megakadályozásához. Ez a vám, amely alacsonyabb a hagyományos kereskedelmet és a 10 %-os behozatal-növekedést biztosító modellből származó 32 %-nál, óvatos megközelítést jelent, az uniós érdekre tekintettel, illetve mindaddig, amíg az ideiglenes intézkedések elfogadását és a végleges intézkedések bevezetése előtti behozatal-alakulás alaposabb tanulmányozását követően be nem érkeznek az érdekelt felek észrevételei. |
3. A kontingensek kezelése
|
(112) |
A vámkontingensek optimális igénybevétele biztosításának leghatékonyabb módja, ha azok kiosztása – az (EU) 2015/2447 bizottsági végrehajtási rendeletben (15) foglaltak szerint – a szabad forgalomba bocsátásra vonatkozó vám-árunyilatkozatok elfogadásának időbeli sorrendje alapján történik. A kontingensekhez egyenlő és folyamatos hozzáférést kell biztosítani valamennyi uniós importőr számára. Ez a kontingens-kezelési módszer szoros együttműködést kíván a tagállamok és a Bizottság között. |
|
(113) |
A vámkontingensekből kizárandó fejlődő országokból importált áruk jogosultsága az áruk származásának függvénye. Ezért az Unióban jelenleg hatályos nem preferenciális származás meghatározásának kritériumait kell alkalmazni. |
|
(114) |
Az ideiglenes intézkedések alkalmazásában ahhoz, hogy a hagyományos kereskedelmi forgalom folytatódhasson, mindegyik olyan termékkategória esetében – származási országtól függetlenül – egyedi kontingenst kell meghatározni, amelyekre ez a rendelet ideiglenes intézkedéseket ír elő. A vizsgálat fennmaradó része meghatározza, hogy az exportőr országonkénti kontingens-kiosztás kívánatos-e az ezen országokból kiinduló hagyományos kereskedelmi forgalom biztosításához, illetve az ideiglenes intézkedések hatására tekintettel. A Bizottságnak meg kell vizsgálnia különösen azt, hogy a jelenleg hatályos dömpingellenes és szubvencióellenes intézkedések milyen hatást fejthetnek ki az országonkénti kontingens kiosztására és igénybevételére. |
4. Alkalmazandó dömpingellenes és szubvencióellenes intézkedések
|
(115) |
A meghatározott vámmentes kontingens elérését követően a védintézkedések alkalmazandóak. |
|
(116) |
Több érdekelt fél azt állította, hogy a védintézkedésekkel számos termékkategória esetén ugyanarra a behozatalra már előírt dömpingellenes és kiegyenlítő intézkedések kombinációja nem kívánt súlyos terhet róna egyes olyan exportáló gyártókra, amelyek az Unióba kívánnak exportálni, ennek hatásaként pedig megtagadnák tőlük az uniós piacra jutást. |
|
(117) |
A jelenlegi ideiglenes védintézkedések hatálya alá tartozó 12 acéltermék-kategória esetében néhány országra jelenleg valójában dömpingellenes és kiegyenlítő vámok vonatkoznak. Ezért meg kell vizsgálni, hogy ezen intézkedések és a védintézkedések együttes alkalmazása nem vezet-e a kívánatosnak tartott hatásnál nagyobb hatáshoz (16). A „kettős védelem” előírásának elkerülése érdekében a vámkontingens túllépésekor a meglévő dömpingellenes és kiegyenlítő vám szintjét fel kell függeszteni vagy csökkenteni kell annak biztosítása érdekében, hogy ezen intézkedések együttes hatása ne lépje túl az érvényben lévő védővámok, dömpingellenes vámok, illetve kiegyenlítő vámok legmagasabb szintjét. |
5. Időtartam
|
(118) |
Az ideiglenes intézkedések e rendelet hatálybalépésének napjától számított 200 naptári napig alkalmazandóak. |
XI. EGYES ORSZÁGOK KIZÁRÁSA AZ IDEIGLENES INTÉZKEDÉSEK HATÁLYA ALÓL
|
(119) |
Az (EU) 2015/478 rendelet 18. cikkével és az Unió nemzetközi kötelezettségeivel összhangban az ideiglenes intézkedések nem alkalmazandóak a fejlődő országokból származó termékekre mindaddig, amíg az adott országoknak az érintett termék uniós behozatalában való részesedése nem haladja meg a 3 %-ot, feltéve, hogy a 3 %-nál kevesebb behozatali részesedésű WTO fejlődő tagországok együttesen nem tesznek ki 9 %-nál többet az érintett termék Unióba irányuló összes behozatalából. |
|
(120) |
A Bizottság előzetes megállapításából az derül ki, hogy egyes fejlődő országokból származó érintett termékkategóriák eleget tesznek a fent említett eltérés igénybevételéhez szükséges követelményeknek. A IV. melléklet (A fejlődő országokból származó, az ideiglenes intézkedések hatálya alá tartozó termékek jegyzéke) meghatározza az e rendelet alkalmazásában vett fejlődő országokat. Ezenkívül mind a 23 termékkategória esetében feltünteti azokat a fejlődő országokat, amelyekre az ideiglenes intézkedések alkalmazandóak. A Bizottság ebben a szakaszban helyénvalónak ítéli a fejlődő országokból származó behozatal volumenének az egyes termékkategóriák alapján történő kiszámítását, ugyanis a vámkontingens megállapítása is az egyes kategóriák esetén külön-külön bonyolított hagyományos kereskedelmi forgalomra hivatkozással történik. Ez nem érinti az arra vonatkozó jövőbeli határozatokat, hogy egyes országok fejlődő országoknak tekinthetők-e. |
|
(121) |
A fenti (80) preambulumbekezdésben foglaltaknak megfelelően az EGT tagjaival kialakított szoros piaci integráció, az ezen országokból származó behozatalra vonatkozó átfogó számadatok, valamint a kereskedelem-áthelyeződés alacsony kockázata miatt a Bizottság úgy ítéli meg, hogy az értékelés tárgyát képező, Norvégiából, Izlandról és Liechtensteinből származó termékeket ki kell zárni e rendelet alkalmazásából, |
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikk
(1) Az I. mellékletben felsorolt 23 termékkategória mindegyikének az Unióba irányuló behozatala tekintetében e rendelet hatálybalépésétől számított 200 napig terjedő időszakra vámkontingens megnyitására kerül sor.
(2) A vámkontingenseket az V. melléklet határozza meg (az azokhoz kapcsolódóan pontosított KN-kódokra hivatkozással).
(3) Amennyiben a vonatkozó vámkontingens kimerül, vagy amennyiben a termékkategóriák behozatalára nem érvényes a vonatkozó vámkontingens, 25 % mértékű kiegészítő vámot kell kivetni. Ez a kiegészítő vám az importált termék vámértékére alkalmazandó.
2. cikk
(1) Az e rendelet hatálya alá tartozó termékek származásának meghatározása a nem preferenciális származásra vonatkozó, hatályos uniós rendelkezéseknek megfelelően történik.
(2) Eltérő rendelkezés hiányában a vámokra vonatkozó megfelelő hatályos rendelkezések alkalmazandóak.
3. cikk
A vámkontingenseket a Bizottság és a tagállamok kezelik az (EU) 2015/2447 bizottsági végrehajtási rendelet 49–54. cikkében előírt vámkontingens-kezelési rendszernek megfelelően.
4. cikk
Az 1. cikkben említett, e rendelet hatálybalépésének napján már az Unió felé tartó, megváltoztathatatlan rendeltetési helyű termékkategóriák behozatala nem rendelhető hozzá a vámkontingensekhez, illetve nem tartozhat az 1. cikkben említett kiegészítő vám hatálya alá, és szabad forgalomba bocsátható.
5. cikk
A tagállamok és a Bizottság között szoros együttműködés folyik e rendelet betartásának biztosítása érdekében.
6. cikk
(1) A (2) bekezdésre is figyelemmel az I. mellékletben meghatározott, valamely fejlődő országból származó 23 termékkategória behozatala – a IV. mellékletben foglaltaknak megfelelően – nem tartozik vámkontingens, illetve az 1. cikkben említett kiegészítő vám hatálya alá.
(2) A IV. melléklet mind a 23 termékkategória esetében meghatározza azokat a származási fejlődő országokat, amelyek az 1. cikkben megállapított intézkedések hatálya alá tartoznak.
7. cikk
A Norvégiából, Izlandról és Liechtensteinből származó termékek nem tartoznak az 1. cikkben megállapított intézkedések hatálya alá.
8. cikk
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Brüsszelben, 2018. július 17-án.
a Bizottság részéről
az elnök
Jean-Claude JUNCKER
(1) HL L 83., 2015.3.27., 16. o.
(2) HL L 123., 2015.5.19., 33. o.
(3) HL C 111., 2018.3.26., 29. o.
(4) HL C 225., 2018.6.28., 54. o.
(5) Előzetes felügyeleti intézkedések elfogadására 2018 áprilisában, az egyes harmadik országokból származó egyes vas- és acéltermékek behozatalára vonatkozó előzetes uniós felügyelet bevezetéséről szóló, 2016. április 28-i (EU) 2016/670 bizottsági végrehajtási rendelettel (HL L 115., 2016.4.29., 37. o.) került sor.
(6) HL C 225., 2018.6.28., 54. o.
(7) A COMP/ECSC.1351 számú, Usinor/Arbed/Aceralia ügy és a COMP/M.4137 számú Mittal/Arcelor ügy.
(8) Lásd különösen a IV. szakaszt és a VI. szakasz 1. és 2. pontját.
(9) Lásd az OECD acélbizottsága 83. és 84. ülésének jelentéseit, amelyek megtalálhatók a következő honlapon: http://www.oecd.org/sti/ind/steel.htm
(10) Ua., 83. jelentés.
(11) Ross, amerikai kereskedelmi miniszter sajtóközleménye, https://www.commerce.gov/news/press-releases/2018/02/secretary-ross-releases-steel-and-aluminum-232-reports-coordination
(12) Az amerikai kereskedelmi minisztérium 232. szakasz szerinti jelentése, https://www.commerce.gov/sites/commerce.gov/files/the_effect_of_imports_of_steel_on_the_national_security_-_with_redactions_-_20180111.pdf
(13) A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, az Európai Tanácsnak, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak, a Régiók Bizottságának és az Európai Beruházási Banknak – Acélipar: a fenntartható foglalkoztatás és növekedés megőrzése Európában (COM(2016) 155 final, 2016. március 16.).
(14) A Bizottság 2016. március 16-i közleménye az Európai Parlamentnek, az Európai Tanácsnak, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak, a Régiók Bizottságának és az Európai Beruházási Banknak – Acélipar: a fenntartható foglalkoztatás és növekedés megőrzése Európában (COM(2016) 155 final).
(15) A Bizottság (EU) 2015/2447 végrehajtási rendelete (2015. november 24.) az Uniós Vámkódex létrehozásáról szóló 952/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet egyes rendelkezéseinek végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról (HL L 343., 2015.12.29., 558. o.).
(16) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/477 rendelete (2015. március 11.) a dömpingellenes, illetve szubvencióellenes intézkedések és védintézkedések együttes alkalmazása esetén az Unió által hozható intézkedésekről (HL L 83., 2015.3.27., 11. o.).
I. MELLÉKLET: Az érintett termékek
|
Termékszám |
Termékkategória |
KN-kódok |
|
1 |
Melegen hengerelt ötvözetlen és más ötvözött lemez és szalag |
7208 10 00 , 7208 25 00 , 7208 26 00 , 7208 27 00 , 7208 36 00 , 7208 37 00 , 7208 38 00 , 7208 39 00 , 7208 40 00 , 7208 52 10 , 7208 52 99 , 7208 53 10 , 7208 53 90 , 7208 54 00 , 7211 13 00 , 7211 14 00 , 7211 19 00 , 7212 60 00 , 7225 19 10 , 7225 30 10 , 7225 30 30 , 7225 30 90 , 7225 40 15 , 7225 40 90 , 7226 19 10 , 7226 91 20 , 7226 91 91 , 7226 91 99 |
|
2 |
Hidegen hengerelt ötvözetlen és más ötvözött lemez |
7209 15 00 , 7209 16 90 , 7209 17 90 , 7209 18 91 , 7209 25 00 , 7209 26 90 , 7209 27 90 , 7209 28 90 , 7209 90 20 , 7209 90 80 , 7211 23 20 , 7211 23 30 , 7211 23 80 , 7211 29 00 , 7211 90 20 , 7211 90 80 , 7225 50 20 , 7225 50 80 , 7225 99 00 , 7226 20 00 , 7226 92 00 |
|
3 |
„Elektromos” lemez (a szemcseorientált „elektromos” lemez kivételével) |
7209 16 10 , 7209 17 10 , 7209 18 10 , 7209 26 10 , 7209 27 10 , 7209 28 10 , 7225 19 90 , 7226 19 80 |
|
4 |
Fémbevonatú lemez |
7210 20 00 , 7210 30 00 , 7210 41 00 , 7210 49 00 , 7210 61 00 , 7210 69 00 , 7210 90 80 , 7212 20 00 , 7212 30 00 , 7212 50 20 , 7212 50 30 , 7212 50 40 , 7212 50 61 , 7212 50 69 , 7212 50 90 , 7225 91 00 , 7225 92 00 , 7226 99 10 , 7226 99 30 , 7226 99 70 |
|
5 |
Szerves bevonatú lemez |
7210 70 80 , 7212 40 80 |
|
6 |
Ónművi vékonylemez |
7209 18 99 , 7210 11 00 , 7210 12 20 , 7210 12 80 , 7210 50 00 , 7210 70 10 , 7210 90 40 , 7212 10 10 , 7212 10 90 , 7212 40 20 |
|
7 |
Ötvözetlen és más ötvözött kvartólemez |
7208 51 20 , 7208 51 91 , 7208 51 98 , 7208 52 91 , 7208 90 20 , 7208 90 80 , 7210 90 30 , 7225 40 12 , 7225 40 40 , 7225 40 60 |
|
8 |
Melegen hengerelt rozsdamentes lemez és szalag |
7219 11 00 , 7219 12 10 , 7219 12 90 , 7219 13 10 , 7219 13 90 , 7219 14 10 , 7219 14 90 , 7219 22 10 , 7219 22 90 , 7219 23 00 , 7219 24 00 , 7220 11 00 , 7220 12 00 |
|
9 |
Hidegen hengerelt rozsdamentes lemez és szalag |
7219 31 00 , 7219 32 10 , 7219 32 90 , 7219 33 10 , 7219 33 90 , 7219 34 10 , 7219 34 90 , 7219 35 10 , 7219 35 90 , 7219 90 20 , 7219 90 80 , 7220 20 21 , 7220 20 29 , 7220 20 41 , 7220 20 49 , 7220 20 81 , 7220 20 89 , 7220 90 20 , 7220 90 80 |
|
12 |
Ötvözetlen és más ötvözött kereskedelmi minőségű rúd- és idomacél, valamint könnyű szelvény |
7214 30 00 , 7214 91 10 , 7214 91 90 , 7214 99 31 , 7214 99 39 , 7214 99 50 , 7214 99 71 , 7214 99 79 , 7214 99 95 , 7215 90 00 , 7216 10 00 , 7216 21 00 , 7216 22 00 , 7216 40 10 , 7216 40 90 , 7216 50 10 , 7216 50 91 , 7216 50 99 , 7216 99 00 , 7228 10 20 , 7228 20 10 , 7228 20 91 , 7228 30 20 , 7228 30 41 , 7228 30 49 , 7228 30 61 , 7228 30 69 , 7228 30 70 , 7228 30 89 , 7228 60 20 , 7228 60 80 , 7228 70 10 , 7228 70 90 , 7228 80 00 |
|
13 |
Betonacélrúd |
7214 20 00 , 7214 99 10 |
|
14 |
Rozsdamentes rúd és könnyű szelvény |
7222 11 11 , 7222 11 19 , 7222 11 81 , 7222 11 89 , 7222 19 10 , 7222 19 90 , 7222 20 11 , 7222 20 19 , 7222 20 21 , 7222 20 29 , 7222 20 31 , 7222 20 39 , 7222 20 81 , 7222 20 89 , 7222 30 51 , 7222 30 91 , 7222 30 97 , 7222 40 10 , 7222 40 50 , 7222 40 90 |
|
15 |
Rozsdamentes hengerhuzal |
7221 00 10 , 7221 00 90 |
|
16 |
Ötvözetlen és más ötvözött hengerhuzal |
7213 10 00 , 7213 20 00 , 7213 91 10 , 7213 91 20 , 7213 91 41 , 7213 91 49 , 7213 91 70 , 7213 91 90 , 7213 99 10 , 7213 99 90 , 7227 10 00 , 7227 20 00 , 7227 90 10 , 7227 90 50 , 7227 90 95 |
|
17 |
Szögvas, idomvas és szelvény vasból vagy ötvözetlen acélból |
7216 31 10 , 7216 31 90 , 7216 32 11 , 7216 32 19 , 7216 32 91 , 7216 32 99 , 7216 33 10 , 7216 33 90 |
|
18 |
Szádpalló |
7301 10 00 |
|
20 |
Gázcső |
7306 30 41 , 7306 30 49 , 7306 30 72 , 7306 30 77 |
|
21 |
Üreges profil |
7306 61 10 , 7306 61 92 , 7306 61 99 |
|
22 |
Varrat nélküli rozsdamentes acélcső |
7304 11 00 , 7304 22 00 , 7304 24 00 , 7304 41 00 , 7304 49 10 , 7304 49 93 , 7304 49 95 , 7304 49 99 |
|
23 |
Tartócső |
7304 51 12 , 7304 51 18 , 7304 59 32 , 7304 59 38 |
|
25 |
Nagy méretű hegesztett cső |
7305 11 00 , 7305 12 00 , 7305 19 00 , 7305 20 00 , 7305 31 00 , 7305 39 00 , 7305 90 00 |
|
26 |
Más hegesztett cső |
7306 11 10 , 7306 11 90 , 7306 19 10 , 7306 19 90 , 7306 21 00 , 7306 29 00 , 7306 30 11 , 7306 30 19 , 7306 30 80 , 7306 40 20 , 7306 40 80 , 7306 50 20 , 7306 50 80 , 7306 69 10 , 7306 69 90 , 7306 90 00 |
|
28 |
Ötvözetlen huzal |
7217 10 10 , 7217 10 31 , 7217 10 39 , 7217 10 50 , 7217 10 90 , 7217 20 10 , 7217 20 30 , 7217 20 50 , 7217 20 90 , 7217 30 41 , 7217 30 49 , 7217 30 50 , 7217 30 90 , 7217 90 20 , 7217 90 50 , 7217 90 90 |
II. MELLÉKLET
II.1. A behozatal növekedése a 23 termékkategória esetében (tonna)
|
Termékszám |
Termékkategória |
2013 |
2014 |
2015 |
2016 |
2017 |
Növekedés: 2017-es adat kontra 2013-as adat |
|
1 |
Melegen hengerelt ötvözetlen és más ötvözött lemez és szalag |
4 814 207 |
5 212 268 |
7 807 441 |
8 574 007 |
6 991 376 |
45 % |
|
2 |
Hidegen hengerelt ötvözetlen és más ötvözött lemez |
1 832 159 |
1 903 092 |
2 759 877 |
1 998 437 |
2 462 471 |
34 % |
|
3 |
„Elektromos” lemez (a szemcseorientált „elektromos” lemez kivételével) |
266 559 |
285 132 |
280 256 |
318 496 |
379 649 |
42 % |
|
4 |
Fémbevonatú lemez |
1 854 963 |
2 202 856 |
2 687 715 |
3 911 752 |
4 980 452 |
168 % |
|
5 |
Szerves bevonatú lemez |
681 698 |
725 296 |
622 553 |
730 625 |
915 248 |
34 % |
|
6 |
Ónművi vékonylemez |
552 384 |
662 861 |
638 316 |
756 016 |
617 567 |
12 % |
|
7 |
Ötvözetlen és más ötvözött kvartólemez |
1 419 767 |
1 959 605 |
2 554 930 |
2 814 802 |
2 530 630 |
78 % |
|
8 |
Melegen hengerelt rozsdamentes lemez és szalag |
175 836 |
233 028 |
269 697 |
351 075 |
436 173 |
148 % |
|
9 |
Hidegen hengerelt rozsdamentes lemez és szalag |
697 457 |
1 017 613 |
787 521 |
843 352 |
976 108 |
40 % |
|
12 |
Ötvözetlen és más ötvözött kereskedelmi minőségű rúd- és idomacél, valamint könnyű szelvény |
911 115 |
1 219 800 |
1 200 627 |
1 400 824 |
1 385 829 |
52 % |
|
13 |
Betonacélrúd |
527 008 |
972 602 |
1 430 014 |
1 292 971 |
1 191 445 |
126 % |
|
14 |
Rozsdamentes rúd és könnyű szelvény |
113 071 |
147 453 |
142 416 |
147 811 |
159 577 |
41 % |
|
15 |
Rozsdamentes hengerhuzal |
52 082 |
71 229 |
57 627 |
58 670 |
62 978 |
21 % |
|
16 |
Ötvözetlen és más ötvözött hengerhuzal |
1 125 730 |
1 289 953 |
1 697 912 |
2 000 967 |
2 094 274 |
86 % |
|
17 |
Szögvas, idomvas és szelvény vasból vagy ötvözetlen acélból |
223 669 |
277 507 |
268 014 |
388 041 |
262 745 |
17 % |
|
18 |
Szádpalló |
15 870 |
16 503 |
14 051 |
36 970 |
85 054 |
436 % |
|
20 |
Gázcső |
266 467 |
340 051 |
298 103 |
336 050 |
380 257 |
43 % |
|
21 |
Üreges profil |
461 263 |
552 874 |
574 490 |
725 545 |
820 667 |
78 % |
|
22 |
Varrat nélküli rozsdamentes acélcső |
32 581 |
38 782 |
39 719 |
42 510 |
42 701 |
31 % |
|
23 |
Tartócső |
7 489 |
9 426 |
11 944 |
9 773 |
8 663 |
16 % |
|
25 |
Nagy méretű hegesztett cső |
286 939 |
411 273 |
209 524 |
159 219 |
1 044 534 |
264 % |
|
26 |
Más hegesztett cső |
474 949 |
491 934 |
510 548 |
540 386 |
571 167 |
20 % |
|
28 |
Ötvözetlen huzal |
573 988 |
722 719 |
692 714 |
736 500 |
722 633 |
26 % |
II.2. A behozatal növekedése a 23 termékkategória esetében (tonna)
|
Termékszám |
Termékkategória |
2017. első negyedév |
2018. első negyedév |
Növekedés: 2017. első negyedévi kontra 2018. első negyedévi adat |
|
1 |
Melegen hengerelt ötvözetlen és más ötvözött lemez és szalag |
1 810 764 |
2 079 408 |
15 % |
|
2 |
Hidegen hengerelt ötvözetlen és más ötvözött lemez |
679 628 |
630 459 |
– 7 % |
|
3 |
„Elektromos” lemez (a szemcseorientált „elektromos” lemez kivételével) |
80 836 |
114 451 |
42 % |
|
4 |
Fémbevonatú lemez |
1 482 049 |
1 190 741 |
– 20 % |
|
5 |
Szerves bevonatú lemez |
212 209 |
201 838 |
– 5 % |
|
6 |
Ónművi vékonylemez |
146 457 |
168 583 |
15 % |
|
7 |
Ötvözetlen és más ötvözött kvartólemez |
676 207 |
640 176 |
– 5 % |
|
8 |
Melegen hengerelt rozsdamentes lemez és szalag |
122 092 |
107 577 |
– 12 % |
|
9 |
Hidegen hengerelt rozsdamentes lemez és szalag |
229 981 |
280 549 |
22 % |
|
12 |
Ötvözetlen és más ötvözött kereskedelmi minőségű rúd- és idomacél, valamint könnyű szelvény |
319 420 |
466 154 |
46 % |
|
13 |
Betonacélrúd |
210 505 |
551 316 |
162 % |
|
14 |
Rozsdamentes rúd és könnyű szelvény |
40 602 |
49 988 |
23 % |
|
15 |
Rozsdamentes hengerhuzal |
14 956 |
19 642 |
31 % |
|
16 |
Ötvözetlen és más ötvözött hengerhuzal |
560 863 |
641 668 |
14 % |
|
17 |
Szögvas, idomvas és szelvény vasból vagy ötvözetlen acélból |
73 733 |
139 670 |
89 % |
|
18 |
Szádpalló |
19 947 |
20 326 |
2 % |
|
20 |
Gázcső |
94 430 |
120 512 |
28 % |
|
21 |
Üreges profil |
223 618 |
256 998 |
15 % |
|
22 |
Varrat nélküli rozsdamentes acélcső |
12 411 |
12 399 |
0 % |
|
23 |
Tartócső |
1 316 |
1 498 |
14 % |
|
25 |
Nagy méretű hegesztett cső |
48 791 |
51 285 |
5 % |
|
26 |
Más hegesztett cső |
145 059 |
153 106 |
6 % |
|
28 |
Ötvözetlen huzal |
176 299 |
202 450 |
15 % |
II.3. A behozatal növekedése az 5 termékkategória esetében (tonna)
|
Termékszám |
Termékkategória |
2013 |
2014 |
2015 |
2016 |
2017 |
Növekedés: 2017-es adat kontra 2013-as adat |
|
10 |
Melegen hengerelt rozsdamentes kvartólemez |
34 319 |
40 218 |
37 542 |
31 407 |
32 917 |
– 4 % |
|
11 |
Szemcseorientált „elektromos” lemez |
147 565 |
160 580 |
150 047 |
156 477 |
121 947 |
– 17 % |
|
19 |
Vasúti anyag |
1 376 |
1 096 |
1 240 |
1 521 |
1 342 |
– 2 % |
|
24 |
Más varrat nélküli cső |
456 167 |
528 245 |
475 132 |
464 876 |
402 600 |
– 12 % |
|
27 |
Ötvözetlen és más ötvözött hidegen húzott rúd |
456 791 |
521 976 |
484 927 |
459 327 |
458 310 |
0 % |
III. MELLÉKLET: Gazdasági mutatók a 23 termékkategória esetében
1. sz. termék: Melegen hengerelt ötvözetlen és más ötvözött lemez és szalag
|
Naptári évi adatok |
2013 |
2014 |
2015 |
2016 |
2017 |
|
Felhasználás (tonna) |
30 225 632 |
31 095 524 |
33 121 273 |
34 158 703 |
32 768 375 |
|
Behozatal |
|||||
|
Volumen (tonna) |
4 814 207 |
5 212 268 |
7 807 441 |
8 574 007 |
6 991 376 |
|
Piaci részesedés (%) |
15,9 % |
16,8 % |
23,6 % |
25,1 % |
21,3 % |
|
Egységár (EUR/tonna) |
463 |
442 |
396 |
351 |
492 |
|
Az uniós gyártók helyzete |
|||||
|
Kapacitáskihasználás (%) |
75 % |
75 % |
76 % |
75 % |
76 % |
|
Termelés (tonna) |
76 871 621 |
77 990 908 |
77 331 686 |
77 563 694 |
79 568 514 |
|
Uniós értékesítési volumen (tonna) |
25 411 425 |
25 883 256 |
25 313 832 |
25 584 696 |
25 776 999 |
|
Piaci részesedés (%) |
84,1 % |
83,2 % |
76,4 % |
74,9 % |
78,7 % |
|
Értékesítési egységár (EUR/tonna) |
519 |
493 |
455 |
422 |
556 |
|
Nettó nyereség/veszteség az uniós értékesítés során (%) |
– 1,9 % |
0,0 % |
– 3,1 % |
– 1,0 % |
7,8 % |
|
Foglalkoztatás (az időszak végén) |
37 467 |
35 573 |
35 038 |
33 557 |
34 815 |
|
Készlet |
2 572 574 |
2 580 258 |
2 585 958 |
2 617 556 |
2 749 280 |
|
Pénzforgalom |
448 135 738 |
1 065 492 450 |
763 891 666 |
603 485 811 |
1 369 472 142 |
|
A felhasznált tőke megtérülése (%) |
– 3,8 % |
1,0 % |
– 6,6 % |
– 1,0 % |
7,7 % |
|
Ár-összehasonlítás (2017) |
|
|
Áralákínálás |
11,5 % |
2. sz. termék: Hidegen hengerelt ötvözetlen és más ötvözött lemez
|
Naptári évi adatok |
2013 |
2014 |
2015 |
2016 |
2017 |
|
Felhasználás (tonna) |
9 772 904 |
9 728 449 |
10 353 391 |
9 849 904 |
10 085 487 |
|
Behozatal |
|||||
|
Volumen (tonna) |
1 832 159 |
1 903 092 |
2 759 877 |
1 998 437 |
2 462 471 |
|
Piaci részesedés (%) |
18,7 % |
19,6 % |
26,7 % |
20,3 % |
24,4 % |
|
Egységár (EUR/tonna) |
566 |
546 |
485 |
474 |
606 |
|
Az uniós gyártók helyzete |
|||||
|
Kapacitáskihasználás (%) |
71 % |
75 % |
75 % |
75 % |
77 % |
|
Termelés (tonna) |
40 855 196 |
41 632 189 |
41 639 946 |
41 738 974 |
42 811 283 |
|
Uniós értékesítési volumen (tonna) |
7 920 370 |
7 805 648 |
7 570 764 |
7 829 002 |
7 602 288 |
|
Piaci részesedés (%) |
81,0 % |
80,2 % |
73,1 % |
79,5 % |
75,4 % |
|
Értékesítési egységár (EUR/tonna) |
588 |
558 |
522 |
495 |
633 |
|
Nettó nyereség/veszteség az uniós értékesítés során (%) |
– 4,4 % |
– 2,8 % |
– 3,0 % |
0,6 % |
9,8 % |
|
Foglalkoztatás (az időszak végén) |
12 690 |
11 973 |
11 550 |
11 230 |
11 264 |
|
Készlet |
1 078 838 |
1 052 246 |
1 064 061 |
1 054 347 |
1 093 798 |
|
Pénzforgalom |
200 559 843 |
413 849 620 |
324 264 435 |
454 766 919 |
375 807 983 |
|
A felhasznált tőke megtérülése (%) |
– 8,0 % |
– 2,4 % |
– 12,8 % |
– 3,1 % |
4,0 % |
|
Ár-összehasonlítás (2017) |
|
|
Áralákínálás |
4,3 % |
3. sz. termék: „Elektromos” lemez (a szemcseorientált „elektromos” lemez kivételével)
|
Naptári évi adatok |
2013 |
2014 |
2015 |
2016 |
2017 |
|
Felhasználás (tonna) |
1 267 827 |
1 287 448 |
1 223 892 |
1 255 417 |
1 350 354 |
|
Behozatal |
|||||
|
Volumen (tonna) |
266 559 |
285 132 |
280 256 |
318 496 |
379 649 |
|
Piaci részesedés (%) |
21,0 % |
22,1 % |
22,9 % |
25,4 % |
28,1 % |
|
Egységár (EUR/tonna) |
648 |
617 |
578 |
502 |
642 |
|
Az uniós gyártók helyzete |
|||||
|
Kapacitáskihasználás (%) |
87 % |
80 % |
80 % |
82 % |
81 % |
|
Termelés (tonna) |
1 080 894 |
1 110 013 |
1 052 273 |
1 032 560 |
1 114 309 |
|
Uniós értékesítési volumen (tonna) |
1 001 268 |
1 002 316 |
943 636 |
936 553 |
969 977 |
|
Piaci részesedés (%) |
79,0 % |
77,9 % |
77,1 % |
74,6 % |
71,8 % |
|
Értékesítési egységár (EUR/tonna) |
705 |
657 |
606 |
576 |
699 |
|
Nettó nyereség/veszteség az uniós értékesítés során (%) |
– 8,9 % |
– 8,1 % |
– 13,0 % |
– 14,3 % |
– 3,2 % |
|
Foglalkoztatás (az időszak végén) |
1 522 |
1 707 |
2 087 |
2 069 |
2 065 |
|
Készlet |
45 680 |
136 605 |
142 998 |
125 466 |
148 259 |
|
Pénzforgalom |
110 221 498 |
213 556 132 |
127 226 053 |
131 151 436 |
– 89 295 095 |
|
A felhasznált tőke megtérülése (%) |
– 18,3 % |
– 11,7 % |
– 38,3 % |
– 17,9 % |
– 3,4 % |
|
Ár-összehasonlítás (2017) |
|
|
Áralákínálás |
8,1 % |
4. sz. termék: Fémbevonatú lemez
|
Naptári évi adatok |
2013 |
2014 |
2015 |
2016 |
2017 |
|
Felhasználás (tonna) |
23 229 673 |
24 289 751 |
25 840 225 |
27 439 848 |
28 231 862 |
|
Behozatal |
|||||
|
Volumen (tonna) |
1 854 963 |
2 202 856 |
2 687 715 |
3 911 752 |
4 980 452 |
|
Piaci részesedés (%) |
8,0 % |
9,1 % |
10,4 % |
14,3 % |
17,6 % |
|
Egységár (EUR/tonna) |
679 |
657 |
615 |
530 |
662 |
|
Az uniós gyártók helyzete |
|||||
|
Kapacitáskihasználás (%) |
78 % |
82 % |
84 % |
86 % |
84 % |
|
Termelés (tonna) |
27 930 059 |
29 517 243 |
29 875 495 |
29 905 847 |
30 450 568 |
|
Uniós értékesítési volumen (tonna) |
21 344 052 |
22 056 052 |
23 118 423 |
23 490 212 |
23 218 040 |
|
Piaci részesedés (%) |
91,9 % |
90,8 % |
89,5 % |
85,6 % |
82,2 % |
|
Értékesítési egységár (EUR/tonna) |
682 |
654 |
614 |
586 |
711 |
|
Nettó nyereség/veszteség az uniós értékesítés során (%) |
1,9 % |
5,4 % |
5,5 % |
7,9 % |
11,7 % |
|
Foglalkoztatás (az időszak végén) |
28 915 |
28 243 |
28 749 |
29 863 |
29 648 |
|
Készlet |
1 970 500 |
2 433 422 |
2 498 143 |
2 329 341 |
2 597 133 |
|
Pénzforgalom |
807 884 294 |
1 353 026 892 |
1 343 062 742 |
1 720 354 890 |
2 020 588 339 |
|
A felhasznált tőke megtérülése (%) |
– 6,8 % |
– 0,9 % |
– 10,4 % |
– 1,7 % |
6,0 % |
|
Ár-összehasonlítás (2017) |
|
|
Áralákínálás |
7,0 % |
5. sz. termék: Szerves bevonatú lemez
|
Naptári évi adatok |
2013 |
2014 |
2015 |
2016 |
2017 |
|
Felhasználás (tonna) |
4 533 256 |
4 823 144 |
4 809 384 |
5 121 927 |
5 221 575 |
|
Behozatal |
|||||
|
Volumen (tonna) |
681 698 |
725 296 |
622 553 |
730 625 |
915 248 |
|
Piaci részesedés (%) |
15,0 % |
15,0 % |
12,9 % |
14,3 % |
17,5 % |
|
Egységár (EUR/tonna) |
854 |
813 |
813 |
709 |
853 |
|
Az uniós gyártók helyzete |
|||||
|
Kapacitáskihasználás (%) |
70 % |
76 % |
74 % |
76 % |
75 % |
|
Termelés (tonna) |
4 479 238 |
4 564 346 |
4 574 414 |
4 863 169 |
4 940 410 |
|
Uniós értékesítési volumen (tonna) |
3 851 467 |
4 097 788 |
4 186 771 |
4 391 169 |
4 306 231 |
|
Piaci részesedés (%) |
85,0 % |
85,0 % |
87,1 % |
85,7 % |
82,5 % |
|
Értékesítési egységár (EUR/tonna) |
898 |
868 |
829 |
791 |
934 |
|
Nettó nyereség/veszteség az uniós értékesítés során (%) |
– 1,7 % |
1,4 % |
1,1 % |
3,7 % |
3,9 % |
|
Foglalkoztatás (az időszak végén) |
6 377 |
6 272 |
6 047 |
6 150 |
6 095 |
|
Készlet |
239 236 |
182 275 |
197 241 |
214 384 |
258 114 |
|
Pénzforgalom |
152 893 378 |
351 790 418 |
321 603 588 |
361 237 401 |
79 886 901 |
|
A felhasznált tőke megtérülése (%) |
– 7,6 % |
– 2,1 % |
– 12,9 % |
– 2,7 % |
3,7 % |
|
Ár-összehasonlítás (2017) |
|
|
Áralákínálás |
8,6 % |
6. sz. termék: Ónművi vékonylemez
|
Naptári évi adatok |
2013 |
2014 |
2015 |
2016 |
2017 |
|
Felhasználás (tonna) |
3 638 423 |
3 758 879 |
3 789 391 |
3 792 575 |
3 695 205 |
|
Behozatal |
|||||
|
Volumen (tonna) |
552 384 |
662 861 |
638 316 |
756 016 |
617 567 |
|
Piaci részesedés (%) |
15,2 % |
17,6 % |
16,8 % |
19,9 % |
16,7 % |
|
Egységár (EUR/tonna) |
822 |
792 |
781 |
667 |
753 |
|
Az uniós gyártók helyzete |
|||||
|
Kapacitáskihasználás (%) |
82 % |
84 % |
84 % |
82 % |
84 % |
|
Termelés (tonna) |
4 223 583 |
4 315 402 |
4 353 002 |
4 302 367 |
4 295 575 |
|
Uniós értékesítési volumen (tonna) |
3 085 602 |
3 095 745 |
3 150 741 |
3 036 316 |
3 077 185 |
|
Piaci részesedés (%) |
84,8 % |
82,4 % |
83,1 % |
80,1 % |
83,3 % |
|
Értékesítési egységár (EUR/tonna) |
845 |
821 |
789 |
728 |
812 |
|
Nettó nyereség/veszteség az uniós értékesítés során (%) |
1,7 % |
4,1 % |
4,8 % |
4,6 % |
3,1 % |
|
Foglalkoztatás (az időszak végén) |
7 939 |
7 660 |
7 683 |
7 819 |
7 424 |
|
Készlet |
380 445 |
394 384 |
394 712 |
297 877 |
356 460 |
|
Pénzforgalom |
117 064 184 |
201 350 074 |
291 440 814 |
272 002 110 |
133 250 945 |
|
A felhasznált tőke megtérülése (%) |
– 18,6 % |
– 10,1 % |
– 35,2 % |
– 20,4 % |
– 25,0 % |
|
Ár-összehasonlítás (2017) |
|
|
Áralákínálás |
7,3 % |
7. sz. termék: Ötvözetlen és más ötvözött kvartólemez
|
Naptári évi adatok |
2013 |
2014 |
2015 |
2016 |
2017 |
|
Felhasználás (tonna) |
10 148 839 |
10 375 274 |
10 934 966 |
11 058 596 |
11 059 068 |
|
Behozatal |
|||||
|
Volumen (tonna) |
1 419 767 |
1 959 605 |
2 554 930 |
2 814 802 |
2 530 630 |
|
Piaci részesedés (%) |
14,0 % |
18,9 % |
23,4 % |
25,5 % |
22,9 % |
|
Egységár (EUR/tonna) |
513 |
492 |
474 |
403 |
533 |
|
Az uniós gyártók helyzete |
|||||
|
Kapacitáskihasználás (%) |
58 % |
62 % |
62 % |
63 % |
65 % |
|
Termelés (tonna) |
10 749 475 |
11 240 103 |
10 608 260 |
10 244 950 |
10 581 040 |
|
Uniós értékesítési volumen (tonna) |
8 727 826 |
8 414 892 |
8 377 455 |
8 242 865 |
8 527 686 |
|
Piaci részesedés (%) |
14,0 % |
18,9 % |
23,4 % |
25,5 % |
22,9 % |
|
Értékesítési egységár (EUR/tonna) |
700 |
676 |
714 |
582 |
692 |
|
Nettó nyereség/veszteség az uniós értékesítés során (%) |
– 9,4 % |
– 8,9 % |
– 4,0 % |
– 7,5 % |
3,2 % |
|
Foglalkoztatás (az időszak végén) |
18 472 |
17 628 |
17 177 |
16 763 |
16 211 |
|
Készlet |
707 152 |
788 008 |
896 708 |
862 084 |
819 690 |
|
Pénzforgalom |
45 651 999 |
123 399 207 |
426 592 285 |
– 44 547 318 |
205 976 592 |
|
A felhasznált tőke megtérülése (%) |
– 12,2 % |
– 0,3 % |
– 3,3 % |
– 9,9 % |
– 1,5 % |
|
Ár-összehasonlítás (2017) |
|
|
Áralákínálás |
23,0 % |
8. sz. termék: Melegen hengerelt rozsdamentes lemez és szalag
|
Naptári évi adatok |
2013 |
2014 |
2015 |
2016 |
2017 |
|
Felhasználás (tonna) |
1 168 291 |
1 352 875 |
1 590 437 |
1 807 242 |
1 487 848 |
|
Behozatal |
|||||
|
Volumen (tonna) |
175 836 |
233 028 |
269 697 |
351 075 |
436 173 |
|
Piaci részesedés (%) |
15,1 % |
17,2 % |
17,0 % |
19,4 % |
29,3 % |
|
Egységár (EUR/tonna) |
2 011 |
1 926 |
1 877 |
1 518 |
1 822 |
|
Az uniós gyártók helyzete |
|||||
|
Kapacitáskihasználás (%) |
61 % |
65 % |
69 % |
73 % |
73 % |
|
Termelés (tonna) |
3 334 814 |
3 525 794 |
3 664 821 |
3 842 503 |
3 799 867 |
|
Uniós értékesítési volumen (tonna) |
991 962 |
1 119 435 |
1 320 528 |
1 455 714 |
1 050 966 |
|
Piaci részesedés (%) |
84,9 % |
82,7 % |
83,0 % |
80,5 % |
70,6 % |
|
Értékesítési egységár (EUR/tonna) |
2 023 |
2 013 |
2 028 |
1 792 |
2 115 |
|
Nettó nyereség/veszteség az uniós értékesítés során (%) |
– 4,2 % |
– 0,3 % |
4,0 % |
4,9 % |
9,2 % |
|
Foglalkoztatás (az időszak végén) |
5 439 |
4 914 |
4 464 |
4 271 |
4 133 |
|
Készlet |
103 375 |
131 557 |
123 098 |
106 508 |
93 335 |
|
Pénzforgalom |
144 497 251 |
182 932 062 |
613 851 975 |
116 754 324 |
218 815 195 |
|
A felhasznált tőke megtérülése (%) |
– 33,7 % |
– 37,1 % |
– 1,5 % |
– 0,4 % |
13,6 % |
|
Ár-összehasonlítás (2017) |
|
|
Áralákínálás |
13,9 % |
9. sz. termék: Hidegen hengerelt rozsdamentes lemez és szalag
|
Naptári évi adatok |
2013 |
2014 |
2015 |
2016 |
2017 |
|
Felhasználás (tonna) |
3 362 718 |
3 671 898 |
3 587 237 |
3 913 974 |
3 816 472 |
|
Behozatal |
|||||
|
Volumen (tonna) |
697 457 |
1 017 613 |
787 521 |
843 352 |
976 108 |
|
Piaci részesedés (%) |
20,7 % |
27,7 % |
22,0 % |
21,5 % |
25,6 % |
|
Egységár (EUR/tonna) |
2 098 |
1 985 |
2 064 |
1 782 |
2 023 |
|
Az uniós gyártók helyzete |
|||||
|
Kapacitáskihasználás (%) |
71 % |
76 % |
80 % |
84 % |
84 % |
|
Termelés (tonna) |
3 076 074 |
3 016 723 |
3 139 572 |
3 425 201 |
3 114 323 |
|
Uniós értékesítési volumen (tonna) |
2 664 602 |
2 653 177 |
2 798 719 |
3 070 197 |
2 839 979 |
|
Piaci részesedés (%) |
79,2 % |
72,3 % |
78,0 % |
78,4 % |
74,4 % |
|
Értékesítési egységár (EUR/tonna) |
2 259 |
2 272 |
2 238 |
2 014 |
2 323 |
|
Nettó nyereség/veszteség az uniós értékesítés során (%) |
– 4,2 % |
– 2,7 % |
2,4 % |
5,5 % |
9,4 % |
|
Foglalkoztatás (az időszak végén) |
10 205 |
9 483 |
9 220 |
8 892 |
8 812 |
|
Készlet |
179 087 |
206 956 |
219 170 |
215 904 |
213 931 |
|
Pénzforgalom |
135 463 456 |
45 971 825 |
847 696 098 |
450 355 017 |
685 492 711 |
|
A felhasznált tőke megtérülése (%) |
– 12,4 % |
– 7,7 % |
8,5 % |
10,6 % |
21,5 % |
|
Ár-összehasonlítás (2017) |
|
|
Áralákínálás |
12,9 % |
12. sz. termék: Ötvözetlen és más ötvözött kereskedelmi minőségű rúd- és idomacél, valamint könnyű szelvény
|
Naptári évi adatok |
2013 |
2014 |
2015 |
2016 |
2017 |
|
Felhasználás (tonna) |
11 891 558 |
12 422 902 |
12 297 356 |
12 678 733 |
13 617 607 |
|
Behozatal |
|||||
|
Volumen (tonna) |
911 115 |
1 219 800 |
1 200 627 |
1 400 824 |
1 385 829 |
|
Piaci részesedés (%) |
7,7 % |
9,8 % |
9,8 % |
11,0 % |
10,2 % |
|
Egységár (EUR/tonna) |
699 |
657 |
640 |
531 |
641 |
|
Az uniós gyártók helyzete |
|||||
|
Kapacitáskihasználás (%) |
79 % |
82 % |
80 % |
80 % |
74 % |
|
Termelés (tonna) |
12 132 593 |
12 585 360 |
12 301 986 |
11 839 241 |
12 427 808 |
|
Uniós értékesítési volumen (tonna) |
10 964 010 |
11 189 221 |
11 095 204 |
11 276 054 |
12 230 774 |
|
Piaci részesedés (%) |
92,2 % |
90,1 % |
90,2 % |
88,9 % |
89,8 % |
|
Értékesítési egységár (EUR/tonna) |
632 |
613 |
573 |
520 |
592 |
|
Nettó nyereség/veszteség az uniós értékesítés során (%) |
2,2 % |
3,4 % |
2,4 % |
0,8 % |
3,6 % |
|
Foglalkoztatás (az időszak végén) |
9 537 |
9 734 |
10 057 |
10 342 |
10 486 |
|
Készlet |
749 386 |
888 456 |
914 268 |
943 355 |
1 023 612 |
|
Pénzforgalom |
220 994 774 |
264 742 034 |
272 433 127 |
255 904 385 |
123 997 731 |
|
A felhasznált tőke megtérülése (%) |
– 1,2 % |
3,7 % |
3,3 % |
3,9 % |
6,9 % |
|
Ár-összehasonlítás (2017) |
|
|
Áralákínálás |
– 8,3 % |
13. sz. termék: Betonacélrúd
|
Naptári évi adatok |
2013 |
2014 |
2015 |
2016 |
2017 |
|
Felhasználás (tonna) |
9 617 685 |
10 359 993 |
10 664 689 |
11 099 947 |
11 253 309 |
|
Behozatal |
|||||
|
Volumen (tonna) |
527 008 |
972 602 |
1 430 014 |
1 292 971 |
1 191 445 |
|
Piaci részesedés (%) |
5,5 % |
9,4 % |
13,4 % |
11,6 % |
10,6 % |
|
Egységár (EUR/tonna) |
475 |
446 |
388 |
353 |
441 |
|
Az uniós gyártók helyzete |
|||||
|
Kapacitáskihasználás (%) |
72 % |
72 % |
71 % |
73 % |
67 % |
|
Termelés (tonna) |
13 171 558 |
13 019 699 |
12 763 140 |
13 191 436 |
12 494 712 |
|
Uniós értékesítési volumen (tonna) |
8 906 120 |
9 187 941 |
9 019 809 |
9 568 119 |
9 848 615 |
|
Piaci részesedés (%) |
92,6 % |
88,7 % |
84,6 % |
86,2 % |
87,5 % |
|
Értékesítési egységár (EUR/tonna) |
460 |
437 |
386 |
367 |
436 |
|
Nettó nyereség/veszteség az uniós értékesítés során (%) |
– 2,0 % |
– 2,5 % |
– 2,6 % |
3,4 % |
4,8 % |
|
Foglalkoztatás (az időszak végén) |
5 563 |
5 441 |
5 529 |
5 634 |
5 457 |
|
Készlet |
761 808 |
683 591 |
642 506 |
602 948 |
659 484 |
|
Pénzforgalom |
20 571 082 |
14 116 433 |
53 015 513 |
165 167 521 |
249 292 475 |
|
A felhasznált tőke megtérülése (%) |
0,9 % |
2,4 % |
1,9 % |
6,2 % |
9,3 % |
|
Ár-összehasonlítás (2017) |
|
|
Áralákínálás |
– 1,3 % |
14. sz. termék: Rozsdamentes rúd és könnyű szelvény
|
Naptári évi adatok |
2013 |
2014 |
2015 |
2016 |
2017 |
|
Felhasználás (tonna) |
526 080 |
593 501 |
593 530 |
630 737 |
632 804 |
|
Behozatal |
|||||
|
Volumen (tonna) |
113 071 |
147 453 |
142 416 |
147 811 |
159 577 |
|
Piaci részesedés (%) |
21,5 % |
24,8 % |
24,0 % |
23,4 % |
25,2 % |
|
Egységár (EUR/tonna) |
3 092 |
2 894 |
3 035 |
2 590 |
2 885 |
|
Az uniós gyártók helyzete |
|||||
|
Kapacitáskihasználás (%) |
65 % |
68 % |
68 % |
69 % |
72 % |
|
Termelés (tonna) |
527 386 |
597 178 |
599 927 |
637 938 |
641 446 |
|
Uniós értékesítési volumen (tonna) |
411 655 |
444 339 |
450 094 |
482 314 |
472 247 |
|
Piaci részesedés (%) |
78,2 % |
74,9 % |
75,8 % |
76,5 % |
74,6 % |
|
Értékesítési egységár (EUR/tonna) |
2 988 |
2 969 |
2 838 |
2 404 |
2 807 |
|
Nettó nyereség/veszteség az uniós értékesítés során (%) |
5,2 % |
5,6 % |
4,1 % |
2,3 % |
5,8 % |
|
Foglalkoztatás (az időszak végén) |
3 680 |
3 766 |
3 737 |
3 789 |
3 844 |
|
Készlet |
83 561 |
91 900 |
89 676 |
90 409 |
90 893 |
|
Pénzforgalom |
111 869 518 |
142 849 693 |
191 511 047 |
155 623 001 |
145 832 442 |
|
A felhasznált tőke megtérülése (%) |
1,0 % |
4,3 % |
1,4 % |
– 0,7 % |
4,9 % |
|
Ár-összehasonlítás (2017) |
|
|
Áralákínálás |
– 2,8 % |
15. sz. termék: Rozsdamentes hengerhuzal
|
Naptári évi adatok |
2013 |
2014 |
2015 |
2016 |
2017 |
|
Felhasználás (tonna) |
318 373 |
323 191 |
304 987 |
335 552 |
347 077 |
|
Behozatal |
|||||
|
Volumen (tonna) |
52 082 |
71 229 |
57 627 |
58 670 |
62 978 |
|
Piaci részesedés (%) |
16,4 % |
22,0 % |
18,9 % |
17,5 % |
18,1 % |
|
Egységár (EUR/tonna) |
2 300 |
2 193 |
2 310 |
1 962 |
2 228 |
|
Az uniós gyártók helyzete |
|||||
|
Kapacitáskihasználás (%) |
63 % |
64 % |
65 % |
69 % |
71 % |
|
Termelés (tonna) |
373 010 |
383 586 |
388 273 |
412 892 |
449 392 |
|
Uniós értékesítési volumen (tonna) |
266 290 |
251 961 |
247 359 |
276 880 |
284 098 |
|
Piaci részesedés (%) |
83,6 % |
78,0 % |
81,1 % |
82,5 % |
81,9 % |
|
Értékesítési egységár (EUR/tonna) |
2 480 |
2 516 |
2 382 |
2 022 |
2 417 |
|
Nettó nyereség/veszteség az uniós értékesítés során (%) |
– 3,7 % |
– 2,1 % |
– 4,7 % |
– 3,1 % |
3,9 % |
|
Foglalkoztatás (az időszak végén) |
1 677 |
1 671 |
1 731 |
1 761 |
1 852 |
|
Készlet |
24 810 |
28 696 |
31 083 |
31 584 |
43 800 |
|
Pénzforgalom |
13 022 575 |
18 221 077 |
106 175 940 |
84 328 053 |
44 337 763 |
|
A felhasznált tőke megtérülése (%) |
– 0,7 % |
2,9 % |
– 1,5 % |
– 2,8 % |
5,5 % |
|
Ár-összehasonlítás (2017) |
|
|
Áralákínálás |
7,8 % |
16. sz. termék: Ötvözetlen és más ötvözött hengerhuzal
|
Naptári évi adatok |
2013 |
2014 |
2015 |
2016 |
2017 |
|
Felhasználás (tonna) |
18 033 534 |
18 249 258 |
18 949 497 |
19 375 225 |
20 026 426 |
|
Behozatal |
|||||
|
Volumen (tonna) |
1 125 730 |
1 289 953 |
1 697 912 |
2 000 967 |
2 094 274 |
|
Piaci részesedés (%) |
6,2 % |
7,1 % |
9,0 % |
10,3 % |
10,5 % |
|
Egységár (EUR/tonna) |
522 |
504 |
439 |
392 |
486 |
|
Az uniós gyártók helyzete |
|||||
|
Kapacitáskihasználás (%) |
80 % |
84 % |
83 % |
81 % |
83 % |
|
Termelés (tonna) |
19 765 154 |
19 775 715 |
20 436 595 |
20 037 883 |
20 757 864 |
|
Uniós értékesítési volumen (tonna) |
16 782 585 |
16 828 358 |
17 108 877 |
17 222 468 |
17 795 595 |
|
Piaci részesedés (%) |
93,1 % |
92,2 % |
90,3 % |
88,9 % |
88,9 % |
|
Értékesítési egységár (EUR/tonna) |
509 |
492 |
443 |
420 |
505 |
|
Nettó nyereség/veszteség az uniós értékesítés során (%) |
1,8 % |
4,8 % |
3,0 % |
0,6 % |
3,4 % |
|
Foglalkoztatás (az időszak végén) |
11 561 |
11 598 |
11 881 |
13 068 |
13 058 |
|
Készlet |
876 450 |
896 633 |
1 120 091 |
974 085 |
954 649 |
|
Pénzforgalom |
234 768 428 |
424 076 182 |
365 467 214 |
287 106 970 |
310 381 566 |
|
A felhasznált tőke megtérülése (%) |
1,0 % |
6,9 % |
2,9 % |
3,9 % |
6,7 % |
|
Ár-összehasonlítás (2017) |
|
|
Áralákínálás |
3,7 % |
17. sz. termék: Szögvas, idomvas és szelvény vasból vagy ötvözetlen acélból
|
Naptári évi adatok |
2013 |
2014 |
2015 |
2016 |
2017 |
|
Felhasználás (tonna) |
6 159 135 |
6 544 142 |
6 549 935 |
7 205 377 |
7 375 383 |
|
Behozatal |
|||||
|
Volumen (tonna) |
223 669 |
277 507 |
268 014 |
388 041 |
262 745 |
|
Piaci részesedés (%) |
3,6 % |
4,2 % |
4,1 % |
5,4 % |
3,6 % |
|
Egységár (EUR/tonna) |
539 |
509 |
463 |
409 |
473 |
|
Az uniós gyártók helyzete |
|||||
|
Kapacitáskihasználás (%) |
64 % |
69 % |
71 % |
72 % |
72 % |
|
Termelés (tonna) |
8 583 668 |
8 590 216 |
8 894 223 |
9 400 691 |
9 605 365 |
|
Uniós értékesítési volumen (tonna) |
5 935 432 |
6 266 353 |
6 281 426 |
6 817 231 |
7 112 453 |
|
Piaci részesedés (%) |
96,4 % |
95,8 % |
95,9 % |
94,6 % |
96,4 % |
|
Értékesítési egységár (EUR/tonna) |
471 |
471 |
449 |
417 |
463 |
|
Nettó nyereség/veszteség az uniós értékesítés során (%) |
– 6,5 % |
– 3,7 % |
– 0,6 % |
2,1 % |
– 1,8 % |
|
Foglalkoztatás (az időszak végén) |
6 212 |
5 685 |
6 006 |
6 264 |
6 096 |
|
Készlet |
510 927 |
464 184 |
466 561 |
559 452 |
569 947 |
|
Pénzforgalom |
– 48 381 794 |
7 224 031 |
161 157 041 |
150 487 051 |
– 18 595 244 |
|
A felhasznált tőke megtérülése (%) |
– 6,0 % |
6,3 % |
1,4 % |
3,9 % |
0,6 % |
|
Ár-összehasonlítás (2017) |
|
|
Áralákínálás |
– 2,1 % |
18. sz. termék: Szádpalló
|
Naptári évi adatok |
2013 |
2014 |
2015 |
2016 |
2017 |
|
Felhasználás (tonna) |
574 025 |
637 684 |
577 270 |
584 985 |
626 863 |
|
Behozatal |
|||||
|
Volumen (tonna) |
15 870 |
16 503 |
14 051 |
36 970 |
85 054 |
|
Piaci részesedés (%) |
2,8 % |
2,6 % |
2,4 % |
6,3 % |
13,6 % |
|
Egységár (EUR/tonna) |
787 |
765 |
1 126 |
651 |
629 |
|
Az uniós gyártók helyzete |
|||||
|
Kapacitáskihasználás (%) |
78 % |
82 % |
76 % |
82 % |
81 % |
|
Termelés (tonna) |
907 320 |
940 451 |
840 182 |
777 182 |
817 764 |
|
Uniós értékesítési volumen (tonna) |
558 131 |
621 150 |
563 140 |
548 010 |
541 782 |
|
Piaci részesedés (%) |
97,2 % |
97,4 % |
97,6 % |
93,7 % |
86,4 % |
|
Értékesítési egységár (EUR/tonna) |
711 |
697 |
652 |
623 |
640 |
|
Nettó nyereség/veszteség az uniós értékesítés során (%) |
6,8 % |
11,5 % |
8,8 % |
14,0 % |
3,7 % |
|
Foglalkoztatás (az időszak végén) |
949 |
971 |
951 |
981 |
995 |
|
Készlet |
49 762 |
47 610 |
58 744 |
68 417 |
75 616 |
|
Pénzforgalom |
58 272 442 |
68 732 139 |
63 936 644 |
86 404 634 |
40 555 786 |
|
A felhasznált tőke megtérülése (%) |
– 9,3 % |
6,8 % |
6,7 % |
10,3 % |
1,5 % |
|
Ár-összehasonlítás (2017) |
|
|
Áralákínálás |
1,7 % |
20. sz. termék: Gázcső
|
Naptári évi adatok |
2013 |
2014 |
2015 |
2016 |
2017 |
|
Felhasználás (tonna) |
1 211 435 |
1 662 233 |
1 653 112 |
1 637 097 |
1 642 935 |
|
Behozatal |
|||||
|
Volumen (tonna) |
266 467 |
340 051 |
298 103 |
336 050 |
380 257 |
|
Piaci részesedés (%) |
22,0 % |
20,5 % |
18,0 % |
20,5 % |
23,1 % |
|
Egységár (EUR/tonna) |
688 |
649 |
646 |
566 |
676 |
|
Az uniós gyártók helyzete |
|||||
|
Kapacitáskihasználás (%) |
37 % |
38 % |
38 % |
40 % |
37 % |
|
Termelés (tonna) |
1 053 283 |
1 460 549 |
1 471 772 |
1 396 933 |
1 392 404 |
|
Uniós értékesítési volumen (tonna) |
944 903 |
1 322 070 |
1 354 273 |
1 300 727 |
1 262 560 |
|
Piaci részesedés (%) |
78,0 % |
79,5 % |
81,9 % |
79,5 % |
76,8 % |
|
Értékesítési egységár (EUR/tonna) |
717 |
666 |
619 |
580 |
693 |
|
Nettó nyereség/veszteség az uniós értékesítés során (%) |
0,9 % |
1,3 % |
2,3 % |
3,9 % |
0,5 % |
|
Foglalkoztatás (az időszak végén) |
552 |
543 |
548 |
526 |
509 |
|
Készlet |
55 178 |
55 305 |
53 434 |
58 081 |
50 697 |
|
Pénzforgalom |
15 451 286 |
15 884 723 |
16 166 705 |
15 309 189 |
20 506 964 |
|
A felhasznált tőke megtérülése (%) |
3,7 % |
3,9 % |
1,1 % |
1,7 % |
8,7 % |
|
Ár-összehasonlítás (2017) |
|
|
Áralákínálás |
2,4 % |
21. sz. termék: Üreges profil
|
Naptári évi adatok |
2013 |
2014 |
2015 |
2016 |
2017 |
|
Felhasználás (tonna) |
3 347 996 |
3 407 926 |
3 511 951 |
3 885 748 |
4 028 730 |
|
Behozatal |
|||||
|
Volumen (tonna) |
461 263 |
552 874 |
574 490 |
725 545 |
820 667 |
|
Piaci részesedés (%) |
13,8 % |
16,2 % |
16,4 % |
18,7 % |
20,4 % |
|
Egységár (EUR/tonna) |
599 |
571 |
553 |
497 |
618 |
|
Az uniós gyártók helyzete |
|||||
|
Kapacitáskihasználás (%) |
46 % |
46 % |
46 % |
47 % |
49 % |
|
Termelés (tonna) |
3 019 375 |
3 019 977 |
3 106 261 |
3 333 368 |
3 388 786 |
|
Uniós értékesítési volumen (tonna) |
2 882 473 |
2 854 843 |
2 936 771 |
3 159 965 |
3 207 994 |
|
Piaci részesedés (%) |
86,1 % |
83,8 % |
83,6 % |
81,3 % |
79,6 % |
|
Értékesítési egységár (EUR/tonna) |
606 |
569 |
541 |
517 |
625 |
|
Nettó nyereség/veszteség az uniós értékesítés során (%) |
– 2,7 % |
– 3,9 % |
– 3,3 % |
0,2 % |
– 0,5 % |
|
Foglalkoztatás (az időszak végén) |
1 073 |
1 124 |
1 200 |
1 209 |
1 181 |
|
Készlet |
160 442 |
138 981 |
146 353 |
107 826 |
149 537 |
|
Pénzforgalom |
– 9 630 441 |
13 389 861 |
23 807 058 |
13 000 201 |
21 372 166 |
|
A felhasznált tőke megtérülése (%) |
– 2,4 % |
– 5,3 % |
– 6,2 % |
– 0,6 % |
7,2 % |
|
Ár-összehasonlítás (2017) |
|
|
Áralákínálás |
1,2 % |
22. sz. termék: Varrat nélküli rozsdamentes acélcső
|
Naptári évi adatok |
2013 |
2014 |
2015 |
2016 |
2017 |
|
Felhasználás (tonna) |
96 507 |
101 504 |
97 341 |
96 320 |
95 672 |
|
Behozatal |
|||||
|
Volumen (tonna) |
32 581 |
38 782 |
39 719 |
42 510 |
42 701 |
|
Piaci részesedés (%) |
33,8 % |
38,2 % |
40,8 % |
44,1 % |
44,6 % |
|
Egységár (EUR/tonna) |
6 941 |
6 167 |
6 118 |
5 846 |
6 300 |
|
Az uniós gyártók helyzete |
|||||
|
Kapacitáskihasználás (%) |
6 % |
7 % |
6 % |
6 % |
6 % |
|
Termelés (tonna) |
116 630 |
124 135 |
101 291 |
101 831 |
92 357 |
|
Uniós értékesítési volumen (tonna) |
61 822 |
61 708 |
56 802 |
53 196 |
52 083 |
|
Piaci részesedés (%) |
64,1 % |
60,8 % |
58,4 % |
55,2 % |
54,4 % |
|
Értékesítési egységár (EUR/tonna) |
7 913 |
7 740 |
8 318 |
7 361 |
7 993 |
|
Nettó nyereség/veszteség az uniós értékesítés során (%) |
3,1 % |
5,9 % |
– 0,4 % |
–0,1 % |
1,2 % |
|
Foglalkoztatás (az időszak végén) |
11 180 |
11 211 |
10 369 |
9 779 |
9 317 |
|
Készlet |
7 452 |
9 389 |
10 455 |
8 690 |
11 688 |
|
Pénzforgalom |
19 858 477 |
10 438 041 |
– 48 885 671 |
4 038 078 |
– 22 872 178 |
|
A felhasznált tőke megtérülése (%) |
22,7 % |
– 4,3 % |
– 58,1 % |
– 33,4 % |
– 50,5 % |
|
Ár-összehasonlítás (2017) |
|
|
Áralákínálás |
21,2 % |
23. sz. termék: Tartócső
|
Naptári évi adatok |
2013 |
2014 |
2015 |
2016 |
2017 |
||||||||||
|
Felhasználás (tonna) |
68 824 |
72 805 |
67 249 |
59 867 |
65 355 |
||||||||||
|
Behozatal |
|||||||||||||||
|
Volumen (tonna) |
7 489 |
9 426 |
11 944 |
9 773 |
8 663 |
||||||||||
|
Piaci részesedés (%) |
10,9 % |
12,9 % |
17,8 % |
16,3 % |
13,3 % |
||||||||||
|
Egységár (EUR/tonna) |
2 069 |
1 626 |
1 749 |
1 630 |
1 608 |
||||||||||
|
Az uniós gyártók helyzete |
|||||||||||||||
|
Kapacitáskihasználás (%) |
68 % |
64 % |
53 % |
52 % |
63 % |
||||||||||
|
Termelés (tonna) |
64 972 |
65 475 |
58 407 |
52 494 |
57 657 |
||||||||||
|
Uniós értékesítési volumen (tonna) |
61 324 |
63 378 |
55 304 |
50 092 |
56 691 |
||||||||||
|
Piaci részesedés (%) |
89,1 % |
87,1 % |
82,2 % |
83,7 % |
86,7 % |
||||||||||
|
Értékesítési egységár (EUR/tonna) |
2 023 |
2 003 |
1 925 |
1 804 |
1 837 |
||||||||||
|
Nettó nyereség/veszteség az uniós értékesítés során (%) |
4,6 % |
4,9 % |
– 6,7 % |
– 9,2 % |
– 1,8 % |
||||||||||
|
Foglalkoztatás (az időszak végén) |
332 |
322 |
306 |
274 |
280 |
||||||||||
|
Készlet |
1 285 |
1 433 |
2 591 |
1 452 |
2 429 |
||||||||||
|
Pénzforgalom |
3 499 664 |
3 928 566 |
5 055 796 |
–791 310 |
– 620 461 |
||||||||||
|
A felhasznált tőke megtérülése (%) |
0,9 % |
– 3,3 % |
– 64,7 % |
– 54,5 % |
– 28,1 % |
||||||||||
|
Ár-összehasonlítás (2017) |
|
|
Áralákínálás |
12,5 % |
25. sz. termék: Nagy méretű hegesztett cső
|
Naptári évi adatok |
2013 |
2014 |
2015 |
2016 |
2017 |
|
Felhasználás (tonna) |
669 846 |
1 041 055 |
427 457 |
586 746 |
1 804 463 |
|
Behozatal |
|||||
|
Volumen (tonna) |
286 939 |
411 273 |
209 524 |
159 219 |
1 044 534 |
|
Piaci részesedés (%) |
42,8 % |
39,5 % |
49,0 % |
27,1 % |
57,9 % |
|
Egységár (EUR/tonna) |
1 070 |
793 |
904 |
772 |
936 |
|
Az uniós gyártók helyzete |
|||||
|
Kapacitáskihasználás (%) |
26 % |
32 % |
29 % |
35 % |
65 % |
|
Termelés (tonna) |
1 333 900 |
1 150 000 |
1 034 600 |
1 086 300 |
1 500 000 |
|
Uniós értékesítési volumen (tonna) |
382 758 |
624 819 |
216 243 |
426 937 |
759 478 |
|
Piaci részesedés (%) |
57,1 % |
60,0 % |
50,6 % |
72,8 % |
42,1 % |
|
Értékesítési egységár (EUR/tonna) |
894 |
887 |
835 |
771 |
766 |
|
Nettó nyereség/veszteség az uniós értékesítés során (%) |
3,0 % |
– 6,1 % |
– 2,7 % |
– 0,6 % |
0,0 % |
|
Foglalkoztatás (az időszak végén) |
1 512 |
1 545 |
1 365 |
1 372 |
1 326 |
|
Készlet |
322 722 |
600 020 |
633 600 |
727 048 |
1 139 429 |
|
Pénzforgalom |
197 726 967 |
–97 558 802 |
94 492 289 |
– 70 888 943 |
13 666 659 |
|
A felhasznált tőke megtérülése (%) |
– 15,8 % |
– 23,5 % |
– 17,7 % |
– 6,7 % |
9,1 % |
|
Ár-összehasonlítás (2017) |
|
|
Áralákínálás |
– 22,0 % |
26. sz. termék: Más hegesztett cső
|
Naptári évi adatok |
2013 |
2014 |
2015 |
2016 |
2017 |
|
Felhasználás (tonna) |
2 385 499 |
3 121 613 |
3 126 300 |
3 286 436 |
3 352 661 |
|
Behozatal |
|||||
|
Volumen (tonna) |
474 949 |
491 934 |
510 548 |
540 386 |
571 167 |
|
Piaci részesedés (%) |
19,9 % |
15,8 % |
16,3 % |
16,4 % |
17,0 % |
|
Egységár (EUR/tonna) |
1 352 |
1 376 |
1 397 |
1 262 |
1 431 |
|
Az uniós gyártók helyzete |
|||||
|
Kapacitáskihasználás (%) |
57 % |
57 % |
57 % |
58 % |
60 % |
|
Termelés (tonna) |
2 384 152 |
3 166 935 |
3 144 492 |
3 190 480 |
3 301 195 |
|
Uniós értékesítési volumen (tonna) |
1 907 944 |
2 622 348 |
2 588 536 |
2 721 349 |
2 765 915 |
|
Piaci részesedés (%) |
80,0 % |
84,0 % |
82,8 % |
82,8 % |
82,5 % |
|
Értékesítési egységár (EUR/tonna) |
1 024 |
1 013 |
984 |
942 |
1 062 |
|
Nettó nyereség/veszteség az uniós értékesítés során (%) |
1,2 % |
2,4 % |
1,7 % |
4,2 % |
4,3 % |
|
Foglalkoztatás (az időszak végén) |
3 024 |
3 013 |
3 011 |
3 089 |
3 025 |
|
Készlet |
125 621 |
84 268 |
100 035 |
120 308 |
120 420 |
|
Pénzforgalom |
66 281 502 |
68 619 951 |
77 514 611 |
87 283 492 |
106 630 804 |
|
A felhasznált tőke megtérülése (%) |
9,1 % |
11,5 % |
8,8 % |
12,8 % |
19,3 % |
|
Ár-összehasonlítás (2017) |
|
|
Áralákínálás |
– 34,8 % |
28. sz. termék: Acélhuzal
|
Naptári évi adatok |
2013 |
2014 |
2015 |
2016 |
2017 |
|
Felhasználás (tonna) |
1 318 451 |
1 517 192 |
1 480 243 |
1 513 248 |
1 505 202 |
|
Behozatal |
|||||
|
Volumen (tonna) |
574 083 |
722 773 |
692 918 |
736 623 |
722 858 |
|
Piaci részesedés (%) |
43,5 % |
47,6 % |
46,8 % |
48,7 % |
48,0 % |
|
Egységár (EUR/tonna) |
781 |
729 |
722 |
626 |
708 |
|
Az uniós gyártók helyzete |
|||||
|
Kapacitáskihasználás (%) |
73 % |
75 % |
77 % |
73 % |
71 % |
|
Termelés (tonna) |
899 763 |
932 496 |
940 169 |
886 666 |
900 054 |
|
Uniós értékesítési volumen (tonna) |
744 368 |
794 419 |
787 325 |
776 626 |
782 344 |
|
Piaci részesedés (%) |
56,5 % |
52,4 % |
53,2 % |
51,3 % |
52,0 % |
|
Értékesítési egységár (EUR/tonna) |
940 |
909 |
840 |
832 |
905 |
|
Nettó nyereség/veszteség az uniós értékesítés során (%) |
0,5 % |
0,0 % |
1,1 % |
2,6 % |
0,8 % |
|
Foglalkoztatás (az időszak végén) |
3 387 |
3 395 |
3 429 |
3 459 |
3 408 |
|
Készlet |
|
|
|
|
|
|
Pénzforgalom |
66 281 502 |
68 619 951 |
77 514 611 |
87 283 492 |
106 630 804 |
|
A felhasznált tőke megtérülése (%) |
|
|
|
|
|
|
Ár-összehasonlítás (2017) |
|
|
Áralákínálás |
21,8 % |
IV. MELLÉKLET: A fejlődő országokból származó, az ideiglenes intézkedések hatálya alá tartozó termékek jegyzéke
|
Ország/Termékcsoport |
1 |
2 |
3 |
4 |
5 |
6 |
7 |
8 |
9 |
12 |
13 |
14 |
15 |
16 |
17 |
18 |
20 |
21 |
22 |
23 |
25 |
26 |
28 |
|
Afganisztán |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Albánia |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Angola |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Antigua és Barbuda |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Argentína |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Bahreini Királyság |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Banglades |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Barbados |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Belize |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Benin |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Bissau-Guinea |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Bolíviai Állam, Többnemzetiségű |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Botswana |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Brazília |
x |
x |
|
|
|
x |
x |
|
|
|
|
|
|
|
x |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Brunei Darussalam Állam |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Burkina Faso |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Burundi |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Chile |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Costa Rica |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Csád |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Dél-Afrika |
|
|
|
|
|
|
|
x |
x |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Dominika |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Dominikai Köztársaság |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Dzsibuti |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Ecuador |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Egyesült Arab Emírségek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
x |
|
|
|
|
|
x |
|
|
Egyiptom |
x |
|
|
|
|
|
|
|
|
x |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Elefántcsontpart |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Fidzsi |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Fülöp-szigetek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Gabon |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Gambia |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Ghána |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Grenada |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Grúzia |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Guatemala |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Guinea |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Guyana |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Haiti |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Honduras |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Hongkong, Kína |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
India |
x |
x |
x |
x |
x |
x |
x |
|
x |
|
|
x |
x |
|
|
|
x |
|
x |
x |
|
x |
|
|
Indonézia |
|
|
|
|
|
|
x |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Jamaica |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Jemen |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Jordánia |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Kambodzsa |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Kamerun |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Katar |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Kazahsztán |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Kenya |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Kína |
|
|
x |
x |
|
x |
|
x |
|
x |
|
|
x |
|
|
x |
|
x |
x |
x |
x |
x |
x |
|
Kirgiz Köztársaság |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Kolumbia |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Kongó |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Kongói Demokratikus Köztársaság |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Közép-afrikai Köztársaság |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Kuba |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Kuvait Állam |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Laoszi Népi Demokratikus Köztársaság |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Lesotho |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Libéria |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság |
|
|
|
|
x |
|
x |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
x |
x |
|
|
|
|
|
|
Madagaszkár |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Makaó, Kína |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Malajzia |
|
|
|
|
|
|
|
|
x |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Malawi |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Maldív-szigetek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Mali |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Marokkó |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Mauritánia |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Mauritius |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Mexikó |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Mianmar/Burma |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Moldovai Köztársaság |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
x |
|
|
x |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Mongólia |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Montenegró |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Mozambik |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Namíbia |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Nepál |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Nicaragua |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Niger |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Nigéria |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Omán |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Örményország |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Pakisztán |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Panama |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Pápua Új-Guinea |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Paraguay |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Peru |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Ruanda |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Saint Kitts és Nevis |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Saint Lucia |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Saint Vincent és Grenadine-szigetek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Salamon-szigetek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Salvador |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Seychelle-szigetek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Sierra Leone |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Srí Lanka |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Suriname |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Szamoa |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Szaúd-arábiai Királyság |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
x |
|
|
|
Szenegál |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Szváziföld |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Tádzsikisztán |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Tanzánia |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Thaiföld |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Togo |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Tonga |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Törökország |
x |
x |
|
x |
x |
|
|
|
x |
x |
x |
|
|
x |
x |
|
x |
x |
|
|
x |
x |
x |
|
Trinidad és Tobago |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Tunézia |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Uganda |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Ukrajna |
x |
x |
|
|
|
|
x |
|
|
|
x |
x |
|
x |
x |
|
x |
x |
x |
|
|
|
x |
|
Uruguay |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Vanuatu |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Venezuelai Bolivári Köztársaság |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Vietnam |
|
x |
|
x |
|
|
|
|
x |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Zambia |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Zimbabwe |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Zöld-foki-szigetek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
V. MELLÉKLET: Vámkontingensek
|
Termékszám |
Rendelésszám |
Termékkategória |
KN-kódok |
A vámkontingens mennyisége (nettó tonna) |
A kiegészítő vám vámtétele |
|
1 |
09.8501 |
Melegen hengerelt ötvözetlen és más ötvözött lemez és szalag |
7208 10 00 , 7208 25 00 , 7208 26 00 , 7208 27 00 , 7208 36 00 , 7208 37 00 , 7208 38 00 , 7208 39 00 , 7208 40 00 , 7208 52 99 , 7208 53 90 , 7208 54 00 , 7211 14 00 , 7211 19 00 , 7212 60 00 , 7225 19 10 , 7225 30 10 , 7225 30 30 , 7225 30 90 , 7225 40 15 , 7225 40 90 , 7226 19 10 , 7226 91 20 , 7226 91 91 , 7226 91 99 |
4 269 009 |
25 % |
|
2 |
09.8502 |
Hidegen hengerelt ötvözetlen és más ötvözött lemez |
7209 15 00 , 7209 16 90 , 7209 17 90 , 7209 18 91 , 7209 25 00 , 7209 26 90 , 7209 27 90 , 7209 28 90 , 7209 90 20 , 7209 90 80 , 7211 23 20 , 7211 23 30 , 7211 23 80 , 7211 29 00 , 7211 90 20 , 7211 90 80 , 7225 50 20 , 7225 50 80 , 7226 20 00 , 7226 92 00 |
1 318 865 |
25 % |
|
3 |
09.8503 |
„Elektromos” lemez (a szemcseorientált „elektromos” lemez kivételével) |
7209 16 10 , 7209 17 10 , 7209 18 10 , 7209 26 10 , 7209 27 10 , 7209 28 10 , 7225 19 90 , 7226 19 80 |
178 704 |
25 % |
|
4 |
09.8504 |
Fémbevonatú lemez |
7210 20 00 , 7210 30 00 , 7210 41 00 , 7210 49 00 , 7210 61 00 , 7210 69 00 , 7210 90 80 , 7212 20 00 , 7212 30 00 , 7212 50 20 , 7212 50 30 , 7212 50 40 , 7212 50 61 , 7212 50 69 , 7212 50 90 , 7225 91 00 , 7225 92 00 , 7226 99 10 , 7226 99 30 , 7226 99 70 |
2 115 054 |
25 % |
|
5 |
09.8505 |
Szerves bevonatú lemez |
7210 70 80 , 7212 40 80 |
414 324 |
25 % |
|
6 |
09.8506 |
Ónművi vékonylemez |
7209 18 99 , 7210 11 00 , 7210 12 20 , 7210 12 80 , 7210 50 00 , 7210 70 10 , 7210 90 40 , 7212 10 10 , 7212 10 90 , 7212 40 20 |
367 470 |
25 % |
|
7 |
09.8507 |
Ötvözetlen és más ötvözött kvartólemez |
7208 51 20 , 7208 51 91 , 7208 51 98 , 7208 52 91 , 7208 90 20 , 7208 90 80 , 7210 90 30 , 7225 40 12 , 7225 40 40 , 7225 40 60 , 7225 99 00 |
1 442 988 |
25 % |
|
8 |
09.8508 |
Melegen hengerelt rozsdamentes lemez és szalag |
7219 11 00 , 7219 12 10 , 7219 12 90 , 7219 13 10 , 7219 13 90 , 7219 14 10 , 7219 14 90 , 7219 22 10 , 7219 22 90 , 7219 23 00 , 7219 24 00 , 7220 11 00 , 7220 12 00 |
193 049 |
25 % |
|
9 |
09.8509 |
Hidegen hengerelt rozsdamentes lemez és szalag |
7219 31 00 , 7219 32 10 , 7219 32 90 , 7219 33 10 , 7219 33 90 , 7219 34 10 , 7219 34 90 , 7219 35 10 , 7219 35 90 , 7219 90 20 , 7219 90 80 , 7220 20 21 , 7220 20 29 , 7220 20 41 , 7220 20 49 , 7220 20 81 , 7220 20 89 , 7220 90 20 , 7220 90 80 |
476 161 |
25 % |
|
12 |
09.8512 |
Ötvözetlen és más ötvözött kereskedelmi minőségű rúd- és idomacél, valamint könnyű szelvény |
7214 30 00 , 7214 91 10 , 7214 91 90 , 7214 99 31 , 7214 99 39 , 7214 99 50 , 7214 99 71 , 7214 99 79 , 7214 99 95 , 7215 90 00 , 7216 10 00 , 7216 21 00 , 7216 22 00 , 7216 40 10 , 7216 40 90 , 7216 50 10 , 7216 50 91 , 7216 50 99 , 7216 99 00 , 7228 10 20 , 7228 20 10 , 7228 20 91 , 7228 30 20 , 7228 30 41 , 7228 30 49 , 7228 30 61 , 7228 30 69 , 7228 30 70 , 7228 30 89 , 7228 60 20 , 7228 60 80 , 7228 70 10 , 7228 70 90 , 7228 80 00 |
728 270 |
25 % |
|
13 |
09.8513 |
Betonacélrúd |
7214 20 00 , 7214 99 10 |
714 964 |
25 % |
|
14 |
09,8514 |
Rozsdamentes rúd és könnyű szelvény |
7222 11 11 , 7222 11 19 , 7222 11 81 , 7222 11 89 , 7222 19 10 , 7222 19 90 , 7222 20 11 , 7222 20 19 , 7222 20 21 , 7222 20 29 , 7222 20 31 , 7222 20 39 , 7222 20 81 , 7222 20 89 , 7222 30 51 , 7222 30 91 , 7222 30 97 , 7222 40 10 , 7222 40 50 , 7222 40 90 |
82 156 |
25 % |
|
15 |
09.8515 |
Rozsdamentes hengerhuzal |
7221 00 10 , 7221 00 90 |
32 744 |
25 % |
|
16 |
09.8516 |
Ötvözetlen és más ötvözött hengerhuzal |
7213 10 00 , 7213 20 00 , 7213 91 10 , 7213 91 20 , 7213 91 41 , 7213 91 49 , 7213 91 70 , 7213 91 90 , 7213 99 10 , 7213 99 90 , 7227 10 00 , 7227 20 00 , 7227 90 10 , 7227 90 50 , 7227 90 95 |
1 058 110 |
25 % |
|
17 |
09.8517 |
Szögvas, idomvas és szelvény vasból vagy ötvözetlen acélból |
7216 31 10 , 7216 31 90 , 7216 32 11 , 7216 32 19 , 7216 32 91 , 7216 32 99 , 7216 33 10 , 7216 33 90 |
167 817 |
25 % |
|
18 |
09.8518 |
Szádpalló |
7301 10 00 |
24 854 |
25 % |
|
20 |
09.8520 |
Gázcső |
7306 30 41 , 7306 30 49 , 7306 30 72 , 7306 30 77 |
185 280 |
25 % |
|
21 |
09.8521 |
Üreges profil |
7306 61 10 , 7306 61 92 , 7306 61 99 |
387 343 |
25 % |
|
22 |
09.8522 |
Varrat nélküli rozsdamentes acélcső |
7304 11 00 , 7304 22 00 , 7304 24 00 , 7304 41 00 , 7304 49 10 , 7304 49 93 , 7304 49 95 , 7304 49 99 |
22 818 |
25 % |
|
23 |
09.8523 |
Tartócső |
7304 51 12 , 7304 51 18 , 7304 59 32 , 7304 59 38 |
5 549 |
25 % |
|
25 |
09.8525 |
Nagy méretű hegesztett cső |
7305 11 00 , 7305 12 00 , 7305 19 00 , 7305 20 00 , 7305 31 00 , 7305 39 00 , 7305 90 00 |
258 133 |
25 % |
|
26 |
09.8526 |
Más hegesztett cső |
7306 11 10 , 7306 11 90 , 7306 19 10 , 7306 19 90 , 7306 21 00 , 7306 29 00 , 7306 30 11 , 7306 30 19 , 7306 30 80 , 7306 40 20 , 7306 40 80 , 7306 50 20 , 7306 50 80 , 7306 69 10 , 7306 69 90 , 7306 90 00 |
296 274 |
25 % |
|
28 |
09.8528 |
Ötvözetlen huzal |
7217 10 10 , 7217 10 31 , 7217 10 39 , 7217 10 50 , 7217 10 90 , 7217 20 10 , 7217 20 30 , 7217 20 50 , 7217 20 90 , 7217 30 41 , 7217 30 49 , 7217 30 50 , 7217 30 90 , 7217 90 20 , 7217 90 50 , 7217 90 90 |
393 031 |
25 % |