2018.7.18.   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 181/39


A BIZOTTSÁG (EU) 2018/1013 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2018. július 17.)

egyes acéltermékek behozatalára vonatkozó ideiglenes védintézkedések bevezetéséről

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a 2015. március 11-i (EU) 2015/478 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 5. és 7. cikkére,

tekintettel a 2015. március 11-i (EU) 2015/755 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (2) és különösen annak 3. és 4. cikkére,

az (EU) 2015/478 rendelet 3. cikkének (3) bekezdése, illetve az (EU) 2015/755 rendelet 22. cikkének (3) bekezdése alapján létrehozott, védintézkedésekkel foglalkozó bizottsággal való konzultációt követően,

mivel:

I.   ELŐZMÉNYEK

(1)

2018. március 26-án a Bizottság 26 acéltermék-kategória behozatalára vonatkozó védintézkedési vizsgálat megindításáról szóló értesítést (2018/C 111/10) (3) tett közzé az Európai Unió Hivatalos Lapjában. A Bizottság a vizsgálat megindításáról határozott annak fényében, hogy elegendő bizonyítéka volt arra, hogy ezeknek a termékeknek a behozatala komoly kárt okozhat az érintett uniós gyártóknak vagy komoly kár okozásával fenyegetheti azokat.

(2)

Június 28-án a Bizottság közzétett egy olyan értesítést is, amellyel a vizsgálatot két további termékkategóriára kiterjesztette (4).

(3)

Az acéltermékekre vonatkozó, érvényben lévő előzetes felügyeleti mechanizmus (5) és az uniós gazdasági ágazati források alapján a Bizottság rendelkezésére álló információkból az derült ki, hogy a szóban forgó termékkategóriák behozatalának növekvő tendenciája, valamint az érvényesülő fenyegető gazdasági és kereskedelmi feltételek – többek között az uniós acélipar helyzete – mélyreható vizsgálatot indokoltak.

(4)

Ezenfelül az Amerikai Egyesült Államok (a továbbiakban: USA) által a kereskedelem kiterjesztéséről szóló 1962. évi törvény 232. szakasza (a továbbiakban: 232. szakasz) alapján elfogadott, acélbehozatal elleni intézkedések miatt magas volt annak a kockázata, hogy a kereskedelem áthelyeződéséből fakadóan tovább növekszik a behozatal.

(5)

Ezek a körülmények – a világszerte tartósan fennálló kapacitásfelesleg mellett – veszélyeztethetik az uniós acélipart, amely még mindig kiszolgáltatott a behozatal valószínűleg közeljövőbeli növekedésével szemben, és amelynek a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok okozta kár hatásaiból való felépülése folyamatban van, ahogyan azt az acéltermékekre vonatkozó, a közelmúltban világszerte hozott piacvédelmi intézkedések jelentős száma bizonyítja.

(6)

2018. április 11-én a Bizottság az aktához tartozó feljegyzést adott ki a legfontosabb behozatali statisztikákkal és a rendelkezésre álló kármutatókkal. Az aktához tartozó feljegyzéssel kapcsolatban a Bizottsághoz 41 beadvány érkezett harmadik országoktól, nemzeti szövetségektől és önálló acélipari vállalatoktól.

(7)

Több érdekelt fél azt állította, hogy a Bizottság nem hozta megfelelően és időben nyilvánosságra a védintézkedési vizsgálat megindításának alapjául szolgáló bizonyítékokat. Azt állították, hogy ennek elmulasztásával az érdekelt felek nem gyakorolhatták teljeskörűen a védelemhez való jogukat. Pontosabban: több érdekelt fél azt állította, hogy az aktához tartozó, 2018. április 11-én rendelkezésre bocsátott feljegyzés nem tartalmazott az uniós értékesítésre, az uniós kivitelre, az uniós felhasználásra, illetve a teljes uniós termelésre vonatkozó adatokat.

(8)

Ezen állításokkal ellentétben az aktához tartozó feljegyzés tartalmazott az uniós értékesítésre, az uniós felhasználásra és a teljes uniós termelésre vonatkozó adatokat. Ezenfelül a Bizottság úgy ítéli meg, hogy a főbb elemeket és a rendelkezésre álló bizonyítékokat az eljárás megindításáról szóló, az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett értesítés, valamint a védintézkedésekről szóló WTO-megállapodás 12.1. cikkének a) pontja értelmében a vizsgálatról a WTO részére megküldött értesítés is megfelelően összefoglalta.

(9)

A Bizottság ezért úgy ítéli meg, hogy teljesítette az érdekelt felek védelemhez való jogának megfelelő védelmezésére vonatkozó jogi kötelezettségeit. Az érdekelt feleknek mindenesetre még mindig van lehetőségük a jogaik gyakorlására a vizsgálat fennmaradó részében.

(10)

A Bizottság a mélyreható vizsgálat elvégzéséhez szükséges információk megszerzése érdekében kérdőíveket küldött az ismert uniós gyártóknak, valamint a vizsgált termék azon exportáló gyártóinak, importőreinek és felhasználóinak, amelyek ezt a vizsgálat megindításáról szóló értesítésben előírt határidőn belül kérték. Ezek a felek, valamint harmadik országok is felkérést kaptak a megfelelő beadványok megküldésére. A Bizottsághoz 222 kitöltött kérdőív és 74 beadvány érkezett be.

II.   AZ ÉRINTETT TERMÉK ÉS A HASONLÓ VAGY KÖZVETLENÜL VERSENYZŐ TERMÉK

(11)

A Bizottság az Unióba importált 26 acéltermék-kategória esetében indította meg a védintézkedési vizsgálatot, és június 28-án a vizsgálat megindításáról szóló értesítést módosító értesítés (6) közzétételével 2 további termékkategóriára kiterjesztette a vizsgálat hatályát. Mind a 28 termékkategória (a továbbiakban: az érintett termék vagy az érintett termékkategóriák) a Bizottság által 2016 májusában bevezetett acéltermék-felügyeleti mechanizmus hatálya alá tartozott. E termékkategóriák a 232. szakasz szerinti amerikai tarifális intézkedések hatálya alá is tartoznak. Az érintett termékkategóriákat, valamint az adott termékek jelenlegi KN-kódjait az I. melléklet sorolja fel.

(12)

Ezen előzetes értékelés keretében a Bizottság úgy ítéli meg, hogy az uniós gyártók által előállított 28 termékkategória (a továbbiakban: a hasonló termék vagy a hasonló termékkategóriák) hasonlóak az érintett termékkategóriákhoz, illetve azokkal közvetlenül versenyeznek. Az Unióban előállított termékek és az érintett importált termékek is ugyanazokkal a fizikai, műszaki és kémiai tulajdonságokkal rendelkeznek; megegyezik a felhasználásuk, emellett az árukra és a minőségükre vonatkozó információk könnyen hozzáférhetőek; azokat ráadásul hasonló vagy azonos értékesítési csatornákon keresztül értékesítik a vevők részére, akik/amelyek belföldi vagy külföldi exportőröktől egyaránt megvásárolják vagy megvásárolhatják azokat. Ennek megfelelően erőteljes verseny van az érintett termékkategóriák és az uniós gyártók által a megfelelő kategóriákban előállított termékkategóriák között.

(13)

A Bizottság ezen előzetes elemzés során azt is megállapította, hogy jelentős összefüggés és erőteljes verseny van a különböző termékkategóriákba sorolt termékek, valamint egyes kategóriákon belül a különböző előállítási szakaszokban lévő termékek között is, mivel néhány kategória más termékkategóriákba tartozó egyéb termékek előállításához használt fő nyersanyagokat, illetve inputanyagokat tartalmazza.

(14)

Néhány példa ezt a termékkategóriákon belüli és termékkategóriák közötti összefüggést és versenyt szemlélteti. A melegen hengerelt széles acélszalagokat például lemezbugákból állítják elő, és azokból tekercseket hengerelnek vagy kvartósoron laposacélt állítanak elő. Az acélszalagok hosszanti irányban történő elvágásával lemezeket állítanak elő. A keskeny acélszalagokat vagy közvetlenül, vagy a melegen hengerelt széles acélszalagok felvágásával állítják elő. A melegen hengerelt laposacél-termékeket a petrolkémiai iparnak szánt csövek gyártása során is felhasználják, a hidegen hengerelt laposacél-termékeket pedig ezt követően a hegesztett csöveket gyártók használják fel. Az előállított melegen hengerelt széles acélszalagok nagy részét vékonyabb és finoman megmunkált felületű hidegen hengerelt acélszalagok előállítása céljából továbbfeldolgozzák. A hidegen hengerelt termékek jelentős hányada fémbevonatú, azokat ónnal vagy krómmal vonják be a konzervdoboz-gyártó iparban történő felhasználás céljából, illetve cinkbevonatúak (7).

(15)

Számos uniós gyártó a fent említett termékek többségének előállítása területén tevékenykedik. Az Arcelor Mittal például nemcsak melegen hengerelt és hidegen hengerelt lemezeket és szalagokat gyárt, hanem több acéltermékhez készít bevonatot, és lapokat is gyárt. Hasonlóképpen, például a Voest Alpine és a Tata Steel vállalat melegen hengerelt és hidegen hengerelt lemezeket és szalagokat, valamint az e termékekből előállított bevont acéltermékeket is gyárt.

(16)

Ezenkívül ennek következtében – az összefüggés szintjére tekintettel – a versenykényszer könnyen áttevődhet egyik termékről a másikra. Ha például piacvédelmi intézkedéseket írnak elő az egyik termék, például az acéltekercsek esetében, ez a termék – a további intézkedések elkerülése érdekében – további átalakításra kerülhet ugyanabban az országban és más formában exportálható, és az továbbra is versenyez a belföldi termékekkel. Az sem kizárt, hogy harmadik országok alacsony költségek mellett importálják e termékek némelyikét, és azokat az Unióba történő újrakivitel előtt átalakítják.

(17)

Ezen összefüggések és összekapcsolódások miatt, és – ahogyan az alábbiakban kifejtésre kerül – mivel a 232. szakasz szerinti amerikai intézkedésekből fakadó esetleges kereskedelem-áthelyeződés valamennyi termékkategóriára vonatkozik azon az alapon, hogy ezeket az intézkedéseket horizontálisan alkalmazzák valamennyi acéltermékre, az alakjuktól, a méretüktől vagy az összetételüktől függetlenül, az ideiglenes megállapításhoz a Bizottság az elemzést egyrészt mind a 28 termékkategória – mint az érintett termék (azaz különböző alakú és formájú acél) – esetében elvégezte, másrészt az egyes termékkategóriák esetében egyedi szinten is elvégezte (8).

III.   AZ UNIÓS GYÁRTÓK

(18)

Az uniós gyártók többsége az Európai Acélszövetség (a továbbiakban: Eurofer) tagja, illetve amennyiben a termékek csövek, az Európai Acélcső-szövetség (a továbbiakban: ESTA) tagja. Ez a két ágazati szövetség az uniós acéltermelésnek több mint 95 %-át képviseli. A tagjaik szinte minden tagállamban megtalálhatók.

(19)

Ezek az ágazati szövetségek a tagjaik nevében arról tájékoztatták a Bizottságot, hogy támogatják a védintézkedési vizsgálat megindítását, valamint azt, hogy fogadjon el intézkedéseket a 232. szakasz szerinti intézkedésekből fakadó kereskedelem-áthelyeződés kezelése érdekében is, amely komoly fennakadásokat okozhat az acélválságból még teljesen fel nem épült acélpiacon.

IV.   A BEHOZATAL NÖVEKEDÉSE

(20)

Az Eurostat információi, az acéltermékekre vonatkozó előzetes felügyeleti mechanizmus, valamint az uniós gazdasági ágazat által benyújtott információk alapján a Bizottság előzetesen elemezte az érintett termékek 2013–2017 közötti időszak alatti behozatalának növekedését. A Bizottság a behozatal 2018 első negyedéve alatti alakulását is megvizsgálta annak érdekében, hogy megerősítse a behozatal közelmúltbeli növekedését.

(21)

Az érintett termékek összes behozatala a következőképpen alakult:

 

2013

2014

2015

2016

2017

Behozatal (1 000 tonna)

18 861

22 437

27 164

29 778

30 573

2013. évi adatok = 100

100

119

144

158

162

Piaci részesedések

12,7 %

14,4 %

16,9 %

17,9 %

18,0 %

Forrás: Eurostat

(22)

A 28 érintett termékkategória behozatala abszolút értékben összesen 62 %-kal növekedett a 2013–2017 közötti időszakban. A behozatal növekedése különösen markáns volt 2016-ig. Azt követően a behozatal tovább nőtt és nagyon magas szinten maradt.

(23)

Az egyes vizsgált termékkategóriák túlnyomó többsége esetében a behozatal szintén abszolút növekedést mutatott az elmúlt öt évben. A legjelentősebb behozatali kategóriák (az 1., a 4., illetve a 7. termékkategória) behozatala például 45 %-kal, 168 %-kal, illetve 78 %-kal nőtt.

(24)

5 termékkategória – konkrétan a 10., a 11., a 19., a 24. és a 27. termékkategória – esetében azonban nem volt növekedés. A Bizottság ezért úgy ítéli meg, hogy ezeket a termékkategóriákat ebben a szakaszban ki kell zárni az ideiglenes intézkedések hatálya alól. A Bizottság mindazonáltal fenntartja a jogot arra, hogy ezt az 5 termékkategóriát bevonja a végleges intézkedések hatálya alá, és e célból továbbra is nyomon követi az e kategóriákon belüli behozatalt. Az egyes termékkategóriák behozatalának alakulását a II. melléklet ismerteti.

(25)

A Bizottság – amellett, hogy ebben a szakaszban kizárta a fent említett termékkategóriákat – a (121) preambulumbekezdés következtetéseivel összhangban azt is mérlegelte, hogy egyes országokat kizárjon-e az intézkedések hatálya alól. Ennek megfelelően a Bizottság a fent említett országokból származó termékkategóriák behozatalát kizárta az előzetes elemzésének további részéből, és felülvizsgálta a behozatal alakulását.

(26)

Ennek alapján az ezen előzetes megállapítással érintett termékkategóriák behozatala a következőképpen alakult:

 

2013

2014

2015

2016

2017

Behozatal (1 000 tonna)

17 367

20 764

25 556

28 174

29 122

2013. évi adatok = 100

100

120

147

162

168

Piaci részesedések

12,1 %

13,8 %

16,5 %

17,5 %

17,8 %

Forrás: Eurostat

(27)

A behozatal abszolút értékben 68 %-kal nőtt a 2013–2017 közötti időszakban, míg a piaci részesedés 12,1 %-ról 17,80 %-ra emelkedett. A legjelentősebb növekedés a 2013–2016 közötti időszakban következett be, a behozatal azonban tovább nőtt, és magas szinten maradt 2017-ben.

(28)

A növekvő behozatal tendenciája 2018-ban is folytatódik. 2018 első negyedévének és 2017 első negyedévének összehasonlításakor a behozatal növekedése összesen 10 %. 9 termékkategória esetében a növekedés meghaladja a 20 %-ot, és e termékkategóriák egyike (a 13. kategória) esetében a növekedés meghaladja a 100 %-ot. Ráadásul ez a növekedés még a 232. szakasz szerinti intézkedések hatálybalépése előtt következett be.

(29)

A Bizottság ezért azt a következtetést vonja le, hogy 23 termékkategória behozatala esetében hirtelen, ugrásszerű és jelentős mértékű abszolút növekedés következett be. Ezenfelül a behozatal növekedése folytatódik 2018 első negyedévében, és a 232. szakasz szerinti intézkedések miatt várható kereskedelem-áthelyeződésre tekintettel várhatóan még jelentősebb lesz.

V.   VÁRATLAN FEJLEMÉNYEK

(30)

A Bizottság előzetesen megállapítja, hogy az Unióba irányuló acéltermék-behozatal fent említett növekedése váratlan fejlemények eredménye, amelyek forrása számos, az érintett termékek nemzetközi kereskedelmében egyensúlyhiányt keletkeztető és azt súlyosbító tényezőben rejlik.

(31)

Először is a névleges globális acélgyártási kapacitás több mint kétszeresére nőtt 2000 óta, a 2000. évi 1,05 milliárd tonnáról 2016-ban 2,29 milliárd tonnára emelkedett, és nagyon magas szinten maradt 2017-ben (2,27 milliárd tonna) (9). Ezenfelül 2016-ban a tényleges globális acéltermelés (1,6 milliárd tonna) még mindig 100 millió tonnával meghaladta a globális acélkeresletet (1,5 milliárd tonna). Ennek következtében az elmúlt években jelentős különbség volt a névleges globális kapacitás és termelés, valamint a termelés és a kereslet között, ami az acél világpiacán korábban nem tapasztalt kapacitásfelesleget okozott, és ez a visszaszorítása érdekében elfogadott intézkedések ellenére tartósan fennmaradt. Ezenfelül, előretekintve, míg a 2017. évi globális termelés gazdasági fellendülés miatt több mint 5 %-kal növekedett, 2018-ban a globális acélkereslet csak mérsékelt növekedést fog mutatni, 2019-re pedig további lassulást prognosztizálnak. 2017-ben volt fellendülésre utaló jel, de továbbra is felmerülnek jelentős kockázatok.

(32)

Az acélipari vállalatok pénzügyi szempontból továbbra is kiszolgáltatottak, mivel – ahogyan fent említésre került – tartós strukturális egyensúlyhiány van az acélipari ágazatban. Ezt az egyensúlyhiányt torzító szubvenciók és kormányzati támogatási intézkedések erősítik (10). Az acélipari ágazaton belüli magas állandó költségek miatt számos acélgyártó, különösen olyan országokban, ahol az állam torzítja a piaci erők rendes működését, magas szinten tartotta a kapacitáskihasználást, és a harmadik országok piacait elárasztotta olcsó termékeivel, amikor azokat a belföldi felhasználás nem tudta felvenni. Ennek következtében növekedett az Unióba irányuló behozatal, és fokozódott az általános árerózió. Az egyes termékkategóriák esetében végzett átlagár-összehasonlítás alapján az importárak általában az uniós gazdasági ágazat árai alá kínáltak 2017-ben. Az átlagár-összehasonlítás nem feltétlenül tükrözi mindazokat a sajátosságokat, amelyek hatással lehetnek az összehasonlíthatóságra, ennek ellenére azonban jól jelzik a behozatal általános árszintjét az uniós árakhoz képest. Az alákínálás 17 termékkategória esetében nyert megállapítást, 1,2 % és 23 % közötti tartományban mozgott.

(33)

Másodszor: a fenti hatást fokozták a harmadik országok piacain alkalmazott kereskedelemkorlátozó gyakorlatok. 2014/2015 óta, a fent említett acéltúlkínálatra és a piactorzító gyakorlatokra reagálva több ország – a belföldi gyártóinak védelme érdekében – valójában szélesebb körben kezdett kereskedelempolitikai és piacvédelmi eszközöket alkalmazni az acélipari ágazatban. Mexikó, Dél-Afrika, India és Törökország 2,5 % és 40 % közötti importvám-növelést alkalmazott különféle acéltermékekre, többek között a melegen hengerelt és a hidegen hengerelt acéltermékekre, a laposacél-termékekre, például az acélszalagokra és a betonacélra is. Ezeket a termékeket jellemzően egyre nagyobb mennyiségben importálták a vizsgálati időszakban. A harmadik országok ezenkívül 2017 folyamán továbbra is kereskedelemkorlátozó intézkedéseket írtak elő: egyes országok minimális importárakat vezettek be (India), egyes országok kötelező nemzeti szabványokat írtak elő az acélra (Indonézia), míg mások helyi tartalmi követelményeket írtak elő, többek között közbeszerzéssel (USA).

(34)

Ezenfelül egyenletesen nőtt a piacvédelmi eszközök igénybevétele. A WTO statisztikái alapján, míg a 2011–2013 közötti időszakban évente átlagosan mintegy 77, acélipari vonatkozású vizsgálat indult, a 2015–2016-os időszakban ez az átlag 117-re emelkedett. 2018 februárjában az USA-ban az acélra vonatkozóan 169, dömpingellenes és kiegyenlítő vámmal kapcsolatos végzés volt érvényben, valamint 25 vizsgálat volt folyamatban, amelyek következtében még korlátozóbb kép alakulhatott ki az USA-ba irányuló acélbehozatalról (11). Mivel az USA a világ egyik legnagyobb acélimportőr országa – a globális acélbehozatalnak mintegy 13,1 %-át képviselte (2016-ban) –, ilyen sok piacvédelmi eszköz erőteljes hatást fejt ki világszerte.

(35)

Harmadszor: a világszerte tartósan fennálló kapacitásfelesleg összefüggésében a 232. szakasz szerinti jogellenes és korlátozó jellegű amerikai intézkedések következtében – a szintjük és a hatályuk miatt – az acéltermék-kereskedelem valószínűleg jórészt az Unióba helyeződik át. Az USA kiszámította, hogy a 232. szakasz szerinti intézkedések keretében minden termékre egységesen kivetett vám, amely alól szinte egyetlen ország sem képez kivételt, a behozatalt hozzávetőleg 13 millió tonnával – az uniós felhasználás 7 %-ának megfelelő mennyiséggel – kell, hogy csökkentse (12). Az acéltermékek esetében az uniós piac általában – a kereslet és az árak tekintetében egyaránt – nagyon vonzó piac. Az USA-ba exportáló fő exportőrök közül egyesek az Uniónak is hagyományos acélbeszállítói, és ezek az országok, valamint azok az egyéb országok, amelyeknek a kivitelét és a termelését befolyásolják az amerikai intézkedések és a várható lépcsőzetes kereskedelem-áthelyeződés, kétségkívül vissza fogják irányítani a kivitelüket az Unióba. Még a fent említett kereskedelmi forgalom Unióba irányuló részleges áthelyeződése is elkerülhetetlenül újabb áreróziót és alákínálást fog előidézni az uniós piacon, ezzel az árakat a 2016. évi árakhoz hasonló szintre csökkenti, ami jelentős negatív következményekkel jár az uniós acélipar jövedelmezőségére. Végezetül megjegyzendő, hogy a behozatal további növekedését, amely mindenképpen tovább rontja az uniós acélipar gazdasági helyzetét, különösen olyan országok idézhetik elő, amelyek jelenleg nem tartoznak dömpingellenes vagy kiegyenlítő vám alkalmazását előíró intézkedések hatálya alá.

(36)

Következésképp a fent említett váratlan fejlemények az Unióba irányuló acélbehozatal egyértelmű növekedéséhez vezettek és fognak még vezetni.

VI.   KOMOLY KÁROKOZÁSSAL VALÓ FENYEGETÉS

1.   Az uniós gazdasági ágazat általános helyzete

(37)

A Bizottság – annak előzetes megállapítása érdekében, hogy az értékelés tárgyát képező érintett termék esetében van-e az uniós gazdasági ágazatot érintő komoly károkozásra vagy komoly károkozással való fenyegetésre vonatkozó bizonyíték – az (EU) 2015/478 rendelet 9. cikkével és az (EU) 2015/755 rendelet 6. cikkével összhangban megvizsgálta az érintett termék esetében a felhasználás, a termelés, a kapacitáskihasználás, az értékesítés, a piaci részesedés, az árak, a jövedelmezőség, a készletek, a felhasznált tőke megtérülése (ROCE), a pénzforgalom és a foglalkoztatás alakulását a 2013-tól 2017-ig terjedő időszakban (a 2018. évi adatgyűjtésig).

(38)

Ezt az elemzést a Bizottság átfogóan és a behozatali volumen növekedését mutató 23 termékkategória (a továbbiakban: az értékelés tárgyát képező termékek/termékkategóriák) esetében egyenként is elvégezte. Ahogyan a fenti II. szakaszban kifejtésre került, a Bizottság úgy ítéli meg, hogy a kereslet és a kínálat szempontjából a különböző termékek közötti összefüggés, kapcsolat és verseny szintje miatt ez a globális és átfogó elemzés megfelelő e vizsgálat során.

(39)

Az általános helyzetet tekintve az uniós felhasználás, az uniós gyártók értékesítése és a kapcsolódó piaci részesedés a következőképpen alakult:

(1 000 tonna)

2013

2014

2015

2016

2017

Felhasználás

144 908

152 146

157 236

163 100

166 244

2013. évi adatok = 100

100

105

109

113

115

Belföldi értékesítés

125 808

129 261

129 542

132 717

134 542

2013. évi adatok = 100

100

103

103

105

107

Piaci részesedések (%)

86,8 %

85,0 %

82,4 %

81,4 %

80,9 %

Forrás: Eurostat és a gazdasági ágazat adatai

(40)

Az értékelés tárgyát képező termékek felhasználása a 2013–2017 közötti időszakban évente következetesen nőtt, összességében 15 %-kal. Az uniós gyártók értékesítése is nőtt, de jóval kisebb mértékben, mint az uniós felhasználás, mindössze 7 %-kal. Következésképp az uniós gyártók nem tudtak profitálni a növekvő uniós keresletből és piaci részesedést veszítettek, amely 86,8 %-ról 80,9 %-ra csökkent. Emlékeztetni kell arra, hogy ugyanebben az időszakban a behozatal 68 %-kal nőtt.

(41)

Az uniós gyártóktól kapott kitöltött kérdőívek alapján a termelés és a termelési kapacitás a következőképpen alakult:

1 000 tonna

2013

2014

2015

2016

2017

Uniós termelés

184 912

190 687

192 493

194 369

200 650

2013. évi adatok = 100

100

103

104

105

109

Termelési kapacitás

257 331

257 138

258 056

260 171

265 353

2013. évi adatok = 100

100

100

100

101

103

Kapacitáskihasználás (%)

71,9 %

74,2 %

74,6 %

74,7 %

75,6 %

Forrás: a gazdasági ágazat adatai

(42)

A termelési kapacitás 3 %-kal nőtt a 2013–2017 közötti időszakban, de kisebb mértékben emelkedett, mint a termelési szint, amely 9 %-kal nőtt. Ennek következtében a kapacitáskihasználási arány 72 %-ról 76 %-ra emelkedett.

(43)

Az együttműködő vállalatok készletei összesen 20 %-kal nőttek a 2013–2017 közötti időszakban.

1 000 tonna

2013

2014

2015

2016

2017

Készletek

11 006

11 896

12 391

12 117

13 222

2013. évi adatok = 100

100

108

113

110

120

Forrás: kitöltött kérdőívek

(44)

Az uniós gyártók értékesítési egységára, jövedelmezősége és pénzforgalma a következőképpen alakult:

 

2013

2014

2015

2016

2017

Értékesítési egységár (EUR/tonna)

673,5

652,8

616,9

572,9

681,5

2013. évi adatok = 100

100

97

92

85

101

Jövedelmezőség

– 1,0 %

0,9 %

0,9 %

2,2 %

6,2 %

Pénzforgalom (millió EUR)

3 133

4 975

6 519

5 386

6 141

2013. évi adatok = 100

100

159

208

172

196

Forrás: kitöltött kérdőívek

(45)

A 2013–2016 közötti időszakban jelentős árerózió következett be az uniós piacon: az értékesítési egységárak 15 %-kal csökkentek. Emlékeztetni kell arra, hogy a behozatal is jelentősen nőtt ebben az időszakban. Az átlagos értékesítési egységár azonban helyreállt 2017-ben, és a 2013. évihez hasonló szintet ért el. A jövedelmezőség összességében nagyon alacsony szinten maradt a 2013–2016 közötti időszakban. Az árak jelentős visszaesése ellenére az uniós gazdasági ágazat mégis olyan mértékben tudta csökkenteni a termelési költségét 2016-ban, hogy sikerült kismértékű – 2,2 %-os – nyereséget termelnie. A helyzet 2017-ben ideiglenesen helyreállt. Az értékesítési árak csaknem 20 %-kal növekedtek 2016 és 2017 között, és elérték a 2013. évi szintjüket. Az uniós gazdasági ágazat 6,2 %-os nyereségszintet ért el, ugyanis a termelési költség (nyersanyagköltség) még az emelkedése ellenére is alacsonyabb maradt, mint 2013-ban. Az uniós gazdasági ágazat általános pénzforgalmi helyzete hozzávetőleg 60 %-kal javult.

(46)

Ami a foglalkoztatást illeti, az 5 éves időszakban az értékelés tárgyát képező termékkategóriák uniós gyártói csaknem 10 000 munkahelyet veszítettek el.

 

2013

2014

2015

2016

2017

Foglalkoztatás (teljes munkaidős egyenérték)

189 265

183 470

182 136

182 162

181 303

2013. évi adatok = 100

100

97

96

96

96

Forrás: kitöltött kérdőívek

2.   Az egyes termékkategóriák szintjén érvényesülő helyzet

(47)

Az érintett termék általános helyzetének átfogó elemzésén felül, amelyet a Bizottság megfelelő szempontnak tekint a védintézkedések e vizsgálat keretében történő értékeléséhez, a Bizottság az egyes termékkategóriák szintjén is értékelte a helyzetet annak érdekében, hogy megerősítse a fenti tendenciákat termékkategóriák szerinti bontásban.

(48)

Az egyes termékkategóriákat tekintve a helyzet kiélezettebb, de általában ugyanazokat a tendenciákat mutatja. A gazdasági mutatók egyenként és termékkategóriánként szerepelnek a III. mellékletben.

(49)

Az uniós felhasználás az elmúlt öt évben az összes termékkategória esetében – kettő kivételével – növekedett. Míg ez a növekedés egyes termékek esetében mérsékelt maradt, és legalább 2 %-os emelkedést jelentett, jóval markánsabb volt más termékek esetében, amelyeknél legfeljebb 169 %-os emelkedést jelentett.

(50)

Az értékesítési volumen általában stabil volt a 2013–2017 közötti időszakban, illetve néhány esetben enyhén emelkedett, de – három termékkategória kivételével – nem nőtt olyan mértékben, mint az uniós felhasználás. Ennek következtében az öt éves időszakban a piaci részesedések – három termék kivételével – csökkenést mutattak.

(51)

A termelési szint a 23 egyedi termékkategória közül 18 esetében általában növekedett, csakúgy, mint a kapacitáskihasználási arány.

(52)

Ami az árakat illeti, minden egyes termék esetében jelentős árcsökkenés következett be a 2013–2016 közötti időszakban (egy termék kivételével, amelyre minimális importár formájában dömpingellenes vám vonatkozott). Az árak 2017-ben helyreálltak az acélpiac általános fellendülése miatt, ugyanakkor a tisztességtelen árképzési magatartás és a támogatott behozatal elleni különféle piacvédelmi intézkedések következtében is. 16 termék esetében az árszint 2017-ben alacsonyabb maradt, mint 2013-ban. Megjegyzendő, hogy az átlagos importár szintje mindegyik év és minden termékkategória esetében szinte rendszeresen alacsonyabb volt az uniós áraknál.

(53)

Ami a nyereséget illeti, minden termékkategóriát veszteségesen vagy jóval alacsonyabb nyereséggel értékesítettek 2016-ig. Mindössze 7 termék tudott 6 % feletti nyereségszintre visszakerülni 2017-ben. Ezek a termékek jelentősek az uniós termelési volumen tekintetében, és közülük hat jelenleg dömpingellenes vagy kiegyenlítő vámok alkalmazását előíró (közelmúltbeli) intézkedések hatálya alá tartozik. Megjegyzendő, hogy ezek az intézkedések csak néhány származási országra vonatkoznak. Minden egyéb termék vagy veszteséges (3 termék), vagy csak nullszaldóshoz közeli maradt (13 termék). A Bizottság megítélése szerint a 6 % alatti nyereség nem elegendő a tevékenység fenntartásához szükséges beruházások fedezéséhez, mivel a közelmúltbeli vizsgálatok többsége esetében a Bizottság 8 % körüli nyereségszintet alkalmazott ebben az ágazatban a beruházások fedezéséhez elegendő nyereségszintként. Ami a pénzforgalmat illeti, a termékek fele esetében a pénzforgalom visszaesett a 2013–2017 közötti időszakban, 6 termék esetében pedig még negatív is volt 2017-ben. A felhasznált tőke megtérülése (ROCE) nagyon alacsony maradt a 2013–2016 közötti időszakban, azt követően azonban a termékkategóriák túlnyomó többsége esetében annak ellenére javult, hogy 5 termék esetében a ROCE még 2017-ben is negatív volt.

(54)

Ami a készleteket illeti, 17 termékkategória esetében nőttek. Mindössze 5 termékkategória készletei csökkentek, egy termékkategória esetében pedig a készletek ugyanazon a szinten maradtak az időszakban.

(55)

A fenti elemzés megerősíti, hogy az uniós acélipar helyzete jelentősen romlott a 2013–2016 közötti időszakban. Ez a piaci részesedés csökkenésében, valamint jelentős árerózió formájában nyilvánult meg, amely megakadályozta, hogy a gazdasági ágazat kihasználja az alacsonyabb nyersanyagköltségeket. Ezek a tendenciák globális szinten és az egyes termékkategóriák szintjén egyaránt érvényesültek. A helyzet 2017-ben részlegesen helyreállt. Bár számos termékkategória még mindig nem éri el a fenntartható nyereségszintet, egyeseknél javulás következett be, nagy valószínűséggel a dömpingellenes és szubvencióellenes intézkedések közelmúltbeli bevezetése következtében. Összességében és az egyes termékkategóriák esetében ezért a Bizottság úgy ítéli meg, hogy az uniós gazdasági ágazat még mindig ingatag helyzetben van, és kiszolgáltatott a behozatal további növekedésével szemben, különösen akkor, ha a piacvédelmi intézkedések hatálya alá tartozó országokból származó behozatalt az amerikai piacról a 232. szakasz szerinti intézkedés miatt áthelyeződött egyéb behozatal helyettesíti.

(56)

Jellemzően ez a helyzet az 1., a 2. és a 4. termékkategória esetében, amelyek fontosak az uniós kereslet szempontjából, de azért is, mert ezeket a termékkategóriákat (különösen az 1. és a 2. kategóriát) nyersanyagként használják fel más acéltermékek előállításához. Az 1., a 2. és a 4. termékkategória esetében a pénzügyi helyzet negatív volt 2016-ban, de 2017-ben – számos ország, többek között Kína és Oroszország elleni dömpingellenes és szubvencióellenes intézkedések bevezetését követően – pozitívvá vált. Az ezen országokból származó behozatalt azonban a közelmúltban részlegesen helyettesítette az Indiából, a Koreából és a Törökországból származó behozatal, ez utóbbi kettő az USA-nak is fontos beszállítója. 2018 első negyedévében, azaz az USA-beli intézkedések bevezetése előtt az 1. termékkategória esetében az uniós behozatal már nőtt 2017 első negyedévéhez képest, és ez a növekedés főként a Törökországból származó behozatalnak tudható be.

(57)

Valószínűsíthető, hogy az Unióba irányuló acélbehozatal további növekedése megakadályozná, hogy a teljesen még helyre nem állt uniós gazdasági ágazat kihasználja a közelmúltbeli piacvédelmi intézkedések pozitív hatását.

3.   Komoly károkozással való fenyegetés

(58)

A Bizottság a 2016. márciusi acélipari közleményében (13) megállapította, hogy az uniós acéliparnak több jelentős kihívással is szembe kell néznie, amelyek hátterében a globális kapacitásfelesleg, a globális export drámai megugrása és a korábbiaknál intenzívebben megnyilvánuló tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok állnak.

(59)

Ezzel párhuzamosan a tisztességtelen kereskedelem keretében történő behozatal által okozott kár elhárítása érdekében az Unió számos dömpingellenes és szubvencióellenes intézkedést írt elő az acéltermékek behozatala ellen. Jelenleg összesen nem kevesebb, mint 19 dömpingellenes, illetve szubvencióellenes intézkedés van érvényben a különböző országokból származó, vizsgált 14 termékkategória tisztességtelen kereskedelem keretében történő behozatala ellen. A vizsgálati időszakban, azaz 2013–2017 között 13 új vizsgálat során megállapítást nyert, hogy az uniós acélipar számára jelentős kárt okoztak (illetve egy esetben jelentős károkozással fenyegettek) a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok.

(60)

Ahogyan az (55) preambulumbekezdésben említésre kerül, az uniós gazdasági ágazat még mindig ingatag helyzetben van, és kiszolgáltatott a behozatal további növekedésével szemben. Az USA azon közelmúltbeli döntése, hogy az uniós kivitel ne essen a 232. szakasz szerinti intézkedések hatályán kívül, valószínűleg csökkenteni fogja az uniós gyártók azon képességét, hogy a termékeiket az USA-ba exportálhassák, és helyzetüket még kiszolgáltatottabbá fogja tenni.

(61)

Az acélbehozatal jelentősen nőtt, 2017-ben magas szinten maradt. A behozatal – különösen a piacvédelmi intézkedések hatálya alá nem tartozó országokból vagy exportőröktől származó behozatal – 2018. évi további növekedése valószínűsíthetően meg fogja akadályozni, hogy a gazdasági ágazat teljes mértékben fellendüljön és profitálhasson ezekből az intézkedésekből. Valójában úgy tekintendő, hogy az uniós acélipar még mindig kiszolgáltatott a behozatal további növekedésével szemben.

(62)

Ideiglenes védintézkedések hiányában valószínű, hogy az előrelátható jövőben a helyzet ténylegesen komoly kárrá fog alakulni.

(63)

Ebben az összefüggésben a Bizottság az (EU) 2015/478 rendelet 9. cikkének (2) bekezdése és az (EU) 2015/755 rendelet 6. cikkének (3) bekezdése alapján megvizsgálta az Unióba irányuló kivitel növekedésének mértékét és annak valószínűségét, hogy a rendelkezésre álló kapacitást kihasználják-e az Unióba irányuló kivitelhez.

(64)

Először is ahogyan fent megállapítást nyert, az Unióba irányuló behozatal jelentősen – összességében 68 %-kal – nőtt a 2013–2017 közötti időszakban. Míg a növekedés különösen markáns volt 2016-ig, a behozatal tovább nőtt az azt követő időszakban, bár lassabb ütemben. Ahogyan a (37) és a (82) preambulumbekezdés a kritikus körülmények tekintetében rámutat, a behozatal ismét jelentősen – 10 %-kal – nőtt 2018 első negyedévében. A behozatal növekedésének mértéke ezért számottevő.

(65)

Másodszor: a különböző országokban fennálló általános kapacitásfelesleg mellett a 232. szakasz szerinti jogellenes és korlátozó jellegű amerikai intézkedések következtében – a szintjük és a hatályuk miatt – az acéltermék-kereskedelem valószínűleg az Unióba helyeződik át.

(66)

Az USA bejelentette azon szándékát, hogy mintegy 13 millió tonnával csökkenteni kívánja a behozatalt, és ezért 2018 márciusában 25 %-os kiegészítő importvámot vetett ki igen sok acéltermék behozatalára. Az az acéltermék-mennyiség, amelyet a továbbiakban már nem az USA-ba exportálnak, elkerülhetetlenül más harmadik országokba helyeződik át.

(67)

Az USA-ba exportáló legnagyobb exportőrök némelyike az Uniónak is hagyományos acélbeszállítója. Több, mint valószínű, hogy ezek az országok, valamint más országok is kifejezetten hajlandóak lesznek arra, hogy kivitelüket az Unióba irányítsák át. Az acéltermékek esetében az uniós piac tulajdonképpen általában – a kereslet és az árak tekintetében egyaránt – vonzó piac. Valójában az EU – Kína után, de az USA előtt – az egyik fő acélpiac, ahol a kereslet növekedett az elmúlt években, és mára az árak is helyreálltak.

(68)

Ebben az összefüggésben az uniós piacon a behozatal beáramlása okozta jelentős kínálatnövekedés általános árleszorító hatást eredményez, melynek eredményeként az árszint a 2016. évihez hasonló lesz, és ez jelentős negatív következményekkel jár az uniós acélipar jövedelmezőségére.

4.   Következtetések

(69)

Ilyen körülmények között és a fentiek alapján a Bizottság azt az előzetes következtetést vonja le, hogy bár az uniós acélpiac néhány termékkategória esetében részlegesen fellendült 2017-ben, mégpedig a piacvédelmi intézkedések miatt, az értékelés tárgyát képező termékkategóriák többsége esetében a pénzügyi helyzet még mindig jóval elmarad a fenntartható szinttől, ami az uniós gazdasági ágazatot továbbra is kiszolgáltatottá teszi a behozatal újabb ugrásszerű növekedésével szemben. Ennek megfelelően a Bizottság azt a következtetést vonja le, hogy az uniós acélipart az értékelés tárgyát képező 23 termékkategória esetében komoly károkozás fenyegeti.

VII.   OK-OKOZATI ÖSSZEFÜGGÉS

1.   A behozatal növekedése

(70)

A Bizottság előzetesen megállapította, hogy a következők alapján ok-okozati összefüggés van egyrészt az értékelés tárgyát képező termék megnövekedett behozatala, másrészt a komoly károkozással való fenyegetés között.

(71)

Először is emlékeztet arra, hogy az uniós gyártók által előállított termékek hasonlóak az érintett termékekhez, illetve azokkal közvetlenül versenyeznek. Ugyanazokkal az alapvető tulajdonságokkal rendelkeznek, megegyezik a felhasználásuk, azokat hasonló vagy azonos értékesítési csatornákon keresztül értékesítik, és jelentős árversenyben vannak.

(72)

Ahogyan a IV. és a VI. szakaszban kifejtésre került, az uniós gyártókat a piaci részesedésük elvesztése és a jelentős árnyomás tekintetében kár érte, így negatív vagy fenntarthatatlan szintű nyereséget termeltek. Néhány termék esetében – annak ellenére, hogy a gyártók talpra álltak – úgy tűnik, komoly károkozással való fenyegetés áll fenn.

(73)

A 2013–2017 közötti időszakban az érintett termék behozatala jelentősen megnőtt, és az uniós gyártók árszintjénél alacsonyabb árszint miatt uniós piaci részesedéseket vett el. A behozatal piaci részesedése valójában összességében 12,2 %-ról 17,6 %-ra emelkedett, az importárak pedig minden egyes termék esetében szinte rendszeresen alacsonyabbak maradtak az uniós értékesítési áraknál.

(74)

A megnövekedett behozatal és az uniós gyártók helyzete közötti ok-okozati összefüggés különösen markáns volt a 2013–2016 közötti időszakban, amikor az olcsó behozatal tetőzött (+ 62 %) és az uniós gyártók árai 15 %-kal visszaestek. A 13. kategória esetében az árcsökkenés mértéke még a 20 %-ot is elérte, míg az 1. kategória esetében 19 %, a 3. kategória esetében 18 % volt. Ennek következtében a hasonló termékeket előállító uniós gyártók vagy veszteségesek, vagy közel nullszaldósak voltak. 2017-ben a behozatal magas szinten maradt, és az általános áremelkedés ellenére továbbra is az árak alá kínált. Az uniós árak helyreálltak, de több termék esetében nem kellő mértékben; azokat még mindig veszteségesen vagy korlátozott nyereség mellett értékesítették.

(75)

Még annak ellenére is, hogy a nyereség néhány termékkategória esetében helyreállt, azok helyzete továbbra is kiszolgáltatott. Az előző évek fejleményei alapján valójában ezek a termékkategóriák különösen érzékenyek az árnyomásra, és az olcsó behozatal esetleges további növekedése jelentős negatív hatást gyakorolna a helyzetükre.

(76)

Ebben az összefüggésben a Bizottság úgy ítéli meg, hogy az USA által a kereskedelem kiterjesztéséről szóló törvény 232. szakasza értelmében hozott korlátozó intézkedések – a szintjük és a hatályuk miatt – valószínűleg komoly károkozással fenyegetik az uniós gyártókat a közeljövőben.

(77)

A Bizottság ezért ideiglenesen azt a következtetést vonja le, hogy az értékelés tárgyát képező 23 termékkategória esetében ok-okozati összefüggés van a behozatal növekedése, az uniós acélpiaci árra kifejtett nyomás és az uniós gyártókat ért komoly kárral való fenyegetés között.

2.   Egyéb ismert tényezők

(78)

Annak biztosítása érdekében, hogy a komoly károkozás ne a behozatal növekedésétől eltérő tényezőknek legyen betudható, a Bizottság előzetes elemzést végzett annak megállapításához, hogy egyéb tényezők hozzájárulhattak-e az uniós gyártókat ért komoly kárhoz.

(79)

Megállapítást nyert, hogy a globális kapacitásfelesleg szerepet játszott abban az értelemben, hogy fokozta az Unióba irányuló olcsó behozatalt. Az érintett acéltermékek felhasználása növekedett, ezért nem csökkenthette az ok-okozati kapcsolatot.

(80)

A Bizottság ezenkívül megvizsgálta, hogy a komoly károkozás az Európai Gazdasági Térség (EGT) tagjaitól származó érintett termékek behozatalának tudható-e be. Az egyrészről az Unió és tagállamai, másrészről az EGT tagjai (Norvégia, Izland és Liechtenstein) közötti EGT-megállapodás eredményeként az Unió szoros gazdasági integrációt hozott létre az EGT-országok piacaival, valamint az érintett termékeket előállító gazdasági ágazatokkal. Az adott piacokon a gazdasági ágazat érett és telített, emiatt a Bizottság úgy ítéli meg, hogy az EGT tagjaitól származó termékeknek a védintézkedések hatálya alól való kizárása csekély hatást gyakorol (ha egyáltalán gyakorol) a termékek behozatali szintjére. Valójában, és bár az ezen országokból származó behozatal tulajdonképpen hozzájárult néhány termékkategória behozatalának növekedéséhez (az ezen országokból származó összes behozatal hozzávetőleg 9 %-os növekedést mutat), ennek a behozatalnak az összes behozatalon belüli részesedése korlátozott (az EGT részesedése a behozatalon belül kb. 1,5 %, az ennek megfelelő piaci részesedés pedig összesen 0,3 %). Ezenfelül az EGT tagjai hagyományosan csekély mennyiségű érintett terméket szállítanak be az USA-ba, ami azt jelenti, hogy a kereskedelem-áthelyeződés kockázata az előzetes megállapítás szerint is alacsony. Ennélfogva, tekintettel az USA-ba irányuló csekély mennyiségű beszállításra, a gazdasági ágazat EGT-piacokon tapasztalható érettségére, valamint az ebből fakadó kereskedelem-áthelyeződés alacsony kockázatára, a Bizottság úgy ítéli meg, hogy az érintett termékeknek az EGT tagjaitól történő behozatala csak nagyon marginálisan járulhatott hozzá a komoly károkozással való fenyegetéshez, ha egyáltalán hozzájárult.

(81)

A Bizottság következésképp nem tárt fel olyan egyéb tényezőket, amelyek csökkentenék a behozatal növekedése és az uniós gyártóknak okozott komoly kár közötti ok-okozati kapcsolatot. A vizsgálat fennmaradó részében mindazonáltal a Bizottság részletesebben meg fogja vizsgálni mindazokat az egyéb tényezőket, amelyek hozzájárultak vagy hozzájárulhattak a károkozáshoz.

VIII.   KRITIKUS HELYZET

(82)

Ahogyan fentebb szerepel, az uniós acélgyártókat világszerte komoly károkozás fenyegeti, és a komoly károkozás egyértelműen fenyegető. Egyes termékkategóriák esetében már vannak komoly károkozásra utaló jelek. A behozatal további növekedése valószínűleg jelentős káros hatást fog kifejteni a gazdasági ágazat egészének gazdasági helyzetére.

(83)

A Bizottság megvizsgálta, hogy olyan kritikus helyzet áll-e fenn, amelyben a késedelem nehezen helyrehozható kárt okozna. Különösen azt vizsgálta meg, hogy a behozatal tovább növekedett-e a legutóbbi időszakban.

(84)

Az acéltermékek 2018. első negyedévi behozatalának és 2017. első negyedévi behozatalának összehasonlítása alapján úgy tűnik, hogy a 23 termékkategória közül 18 esetében 26 %-kal nőtt a behozatal. A behozatal növekedése jóval nagyobb mértékű, mint a 2016–2017-es időszakban, amikor 2 % körüli volt.

(85)

Az acéltermékekre a 232. szakasz szerinti 25 %-os vámot 2018. március 23-án vezették be. Ebben a szakaszban nem lehet értékelni, hogy az amerikai intézkedések összességében milyen hatást fejtettek ki a kereskedelem-áthelyeződés tekintetében. Az Unióba irányuló behozatalnak a 2018. első negyedévi növekedése azonban a hatása előrevetítésének tekinthető, és ezért jól jelzi, hogy az uniós behozatal hogyan alakulhat a jövőben az amerikai intézkedések bevezetését követően.

(86)

2018. május 30-án az USA arról is határozott, hogy a 232. szakasz szerinti intézkedéseket érvényesíteni kell az Unióval, Mexikóval és Kanadával szemben. A Bizottság úgy ítéli meg, hogy ez egy további kritikus elem, mivel nemcsak korlátozná az uniós kivitelt, hanem növelné a két másik jelentős acélgyártó országból történő kereskedelem-áthelyeződés kockázatát is.

(87)

A gazdasági ágazat kiszolgáltatott helyzete miatt, és tekintettel a behozatal közelmúltbeli növekedésére, az uniós piacon jelentkező további acéltermék-túlkínálat és az abból fakadó árnyomás kétségkívül súlyos következményekkel fog járni az uniós gyártók helyzetére.

(88)

A Bizottság ezért úgy ítéli meg, hogy a kereskedelem-áthelyeződés tényleges kockázata, valamint a jelentős acélgyártó országok behozatalára az USA által előírt további korlátozások miatt kritikus helyzet áll fenn, amelyben az ideiglenes védintézkedések elfogadásának esetleges késedelme nehezen helyreállítható kárt okozna. A Bizottság ezért arra a következtetésre jut, hogy haladéktalanul ideiglenes védintézkedéseket kell elfogadni.

IX.   UNIÓS ÉRDEK

(89)

Az (EU) 2015/478 rendelet 16. cikkével összhangban a Bizottság megvizsgálta, hogy a komoly károkozással való fenyegetésre vonatkozó ideiglenes megállapítás ellenére léteznek-e olyan kényszerítő okok, amelyek alapján arra lehet következtetni, hogy ebben a konkrét esetben az Uniónak nem érdeke ideiglenes intézkedések elfogadása. Az uniós érdek elemzése a különböző érintett érdekek teljes körének értékelésén alapult, beleértve az uniós gazdasági ágazat, az importőrök és a felhasználók érdekeit is.

(90)

Az uniós gazdasági ágazat mintegy 40 gyártóból áll, amelyek az Unió számos különböző tagállamában találhatók, és több mint 180 000 főt foglalkoztattak közvetlenül a 25 érintett termékkel összefüggésben a 2013–2017 közötti időszakban. Megállapítást nyert, hogy az uniós gazdasági ágazatot a behozatal növekedéséből fakadóan komoly károkozás fenyegeti. Emlékeztetni kell arra, hogy az uniós gazdasági ágazat nem profitált a felhasználás növekedéséből, és hogy az uniós gazdasági ágazat gazdasági helyzete továbbra is ingatag és kiszolgáltatott a behozatal további növekedésével szemben. Az acélipar stratégiai jelentőségét régóta elismerik (14). Az Unió érdeke, hogy egészséges és versenyképes acélipara legyen. Egyértelmű, hogy intézkedések hiányában az uniós gyártók árai és piaci részesedései is tovább fognak csökkenni, ami a termelés visszaeséséhez, nagyobb pénzügyi veszteségekhez és munkahelyek megszűnéséhez fog vezetni az acéliparban és a kapcsolódó iparágakban egyaránt. Az ideiglenes védintézkedések előírása ideiglenesen kezelni fogja a komoly károkozást és elő fogja segíteni az uniós gazdasági ágazat alkalmazkodását.

(91)

A felhasználók és az importőrök általában a lehető legalacsonyabb acélárak elérésére törekednek, és egyértelmű, hogy intézkedések nélkül az árak alacsonyabbak lennének. Érdekük fűződik azonban ahhoz is, hogy az uniós acélipar versenyképes és életképes legyen, és képes legyen a jövőbeli igényeik kielégítésére.

(92)

Ezzel összefüggésben a vizsgálat több érdekelt fele azt állította, hogy az Uniónak nem fűződne érdeke ideiglenes védintézkedések bevezetéséhez. Állításuk szerint az intézkedések szinte biztosan kínálati hiányt eredményeznének, és ezért az uniós gazdasági ágazatot árnyomás kifejtésére kényszerítő erősebb tárgyalási pozícióba helyezné. Azt állították továbbá, hogy a dömpingellenes és szubvencióellenes intézkedések bevezetése már korlátozza a kínálati forrásokat, és hogy az uniós gyártóktól nem beszerezhető, illetve nem elegendő mennyiségben vagy megfelelő műszaki leírással beszerezhető termékeket ki kell zárni a védintézkedések hatálya alól.

(93)

A különféle jogos érdekek közötti megfelelő egyensúly megteremtése érdekében, és mivel a komoly károkozással való fenyegetés ebben az esetben elsősorban a kereskedelem-áthelyeződés fennállásához kapcsolódik, a Bizottság úgy ítéli meg, hogy a védintézkedések formájának meg kell őriznie a korábbi behozatal szintjét, és hogy a hatályuknak csak az ezen a szinten felüli többletbehozatalra kell kiterjednie. Ebben a tekintetben a hagyományos kereskedelmi forgalom elé akadályt nem állító vámkontingens-rendszer garantálja, hogy a védintézkedések összhangban legyenek az uniós érdekkel. Az ilyen formájú intézkedés megakadályozná, hogy a kereskedelem-áthelyeződés negatív hatást fejtsen ki az uniós gazdasági ágazatra, ugyanakkor megőrizné a hagyományos kereskedelmen belüli kínálati forrásokat és a tényleges acélpiaci versenyt.

(94)

Ilyen körülmények között a Bizottság megítélése szerint nem jelentős az a kockázat, hogy az elfogadott intézkedés kínálati hiányt vagy áremelkedést okoz. Hasonlóképpen el kell utasítani azt az állítást, hogy egyes konkrét termékkategóriákat azért kell kizárni a védintézkedések hatálya alól, mert nem állnak az uniós gyártók rendelkezésére, illetve nem állnak elegendő mennyiségben vagy megfelelő műszaki leírással az uniós gyártók rendelkezésére, ugyanis a hagyományos kereskedelmi forgalom garantált lesz.

(95)

A Bizottság ezért mindent összevetve ideiglenesen arra a megállapításra jut, hogy az uniós érdek konkrétan vámemelés formájú ideiglenes védintézkedések elfogadását követeli meg, amelyeket a hagyományos kereskedelmi forgalmon felül termékkategóriánként kell alkalmazni.

X.   KÖVETKEZTETÉSEK ÉS IDEIGLENES INTÉZKEDÉSEK ELFOGADÁSA

1.   Ideiglenes intézkedések elfogadása

(96)

A Bizottság ideiglenesen arra a megállapításra jutott, hogy az uniós acélipart az értékelés tárgyát képező 23 termékkategória esetében komoly károkozás fenyegeti, és hogy ez a helyzet valószínűleg tényegesen komoly károkozássá alakul az előrelátható jövőben. A kritikus körülményekre tekintettel a Bizottság úgy ítéli meg, hogy ideiglenes védintézkedéseket kell hozni az uniós acéliparnak okozott kár megakadályozása érdekében, amelyet a jelenlegi vizsgálat lezárulása előtt nehezen lehetne helyreállítani.

2.   Az intézkedések formája és szintje

(97)

A megfelelő formájú intézkedés kiválasztásához a Bizottság a következő három tényezőt vette figyelembe. Először is az uniós acélipar egészének okozott komoly kár valószínűleg amiatt konkretizálódik, hogy a 232. szakasz szerinti intézkedések következményeként az USA-ba irányuló acélkivitel az EU-ba helyeződik át. Másodszor: a Bizottság úgy ítéli meg, hogy az uniós piac nyitottságát meg kell őrizni és a hagyományosan beáramló behozatalt fenn kell tartani. Valójában alapvetően az említett hagyományos kereskedelmi forgalom feletti többletbehozatal minősül az acélipar helyzete szempontjából a legnagyobb fenyegetésnek. Végezetül az (EU) 2015/478 rendelet 7. cikkének (2) bekezdésével és az Unió nemzetközi kötelezettségeivel, különösen a védintézkedésekről szóló WTO-megállapodás 6. cikkével összhangban az ideiglenes intézkedéseknek tarifális intézkedések formáját kell ölteniük.

(98)

A Bizottság ennek alapján úgy ítéli meg, hogy – a (93) preambulumbekezdésben foglaltak szerint – az ideiglenes védintézkedéseknek vámkontingens-rendszer formáját kell ölteniük, amelyen felül kiegészítő vám fizetendő. Annak biztosítása érdekében, hogy valamennyi hagyományos beszállító az uniós piacra jusson, ezeknek a vámkontingenseknek a 2015., a 2016. és a 2017. évi behozatal éves szintjének átlagán kell alapulniuk. Mivel a vámkontingensek 200 naptári napig érvényesek, a kontingenseket az éves számadat megfelelő, arányos szintjén kell megállapítani.

(99)

A kontingensen felüli kiegészítő vámtételt olyan szinten kell rögzíteni, amely összhangban van az uniós gazdasági ágazatnak okozott komoly kár megakadályozására vonatkozó céllal. A komoly károkozással való fenyegetésre vonatkozó következtetésekre, valamint arra a tényre tekintettel, hogy összességében még nem következett be komoly károkozás, a Bizottság megítélése szerint az uniós gazdasági ágazat által előállított termékek kárt nem okozó tonnánkénti képzett ára alapján történő kárkülönbözet-számítás nem tűnik megfelelőnek.

(100)

E körülmények között a Bizottság inkább azt ítéli megfelelőbbnek, hogy előremutató megközelítést alkalmazzon annak értékeléséhez, hogy milyen mértékű az a vám, amely a hagyományos kereskedelmi forgalmon felüli többletbehozatalt visszatartja attól, hogy bekövetkezzen és komoly kárt okozzon az uniós gazdasági ágazatnak a kontingens szintjének elérését követően.

(101)

Ennek kapcsán az uniós gazdasági ágazat két kiegészítő módszert nyújtott be a kellően visszatartó erejű vám kiszámítására, amelyeket a Bizottság megfelelőnek tart erre a célra: az első az uniós acélpiac részleges egyensúlyi modellje, míg a második az acéltermékek hozzájárulási különbözetét számítja ki.

(102)

A részleges egyensúlyi modell a gazdaság egy részére összpontosító és a gazdaság többi részére a ceteris paribus feltevést alkalmazó keresleti és kínálati egyenleteket jelent. A modell azt is feltételezi, hogy az elemzett forgatókönyv makrogazdasági hatásai nem elég jelentősek ahhoz, hogy befolyásolják a makrogazdasági aggregátumokat, például a gazdaságon belüli általános bérszínvonalat.

(103)

Az uniós gazdasági ágazat által javasolt modell egy táblázatkezelő szoftverrel programozott és megoldott, nyilvánosan hozzáférhető kódon alapul. A tágabb értelemben vett részleges egyensúlyi modellek a vizsgálatot végző hatóságok, többek között a Bizottság kereskedelempolitikai elemzéséhez használatos standard eszközök.

(104)

A modell – más modellek többségéhez hasonlóan – az úgynevezett Armington-feltevést alkalmazza, amely szerint a különböző származású termékek egymás tökéletlen helyettesítői. A modell csak az Unión belüli belföldi kínálatra vonatkozó kínálati függvények alkalmazásával vizsgálja az uniós piacot, figyelemmel a védintézkedésekre és a védintézkedések alól mentesített országok behozatali kínálatára. Végezetül az aggregált szintű acélkereslet meghatározásához az általános árszintre reagáló uniós keresleti függvényt alkalmaz, és a keresletet az említett három kínálati forrás relatív árai szerint osztja el. Ez utóbbi folyamatra az úgynevezett Armington-rugalmasság, azaz a terméktípusok és a piacok tekintetében különböző származási országokból származó termékek helyettesítési rugalmasságát képviselő gazdasági paraméterek irányadók.

(105)

A modellhez az adatok az Eurofertől és az Eurostattól származnak. Az Armington-rugalmasság, valamint a kínálat és a kereslet rugalmassága bevált forrásokból, például az USA Nemzetközi Kereskedelmi Bizottságától és a globális kereskedelem-elemzési projektből (Global Trade Analysis Project, GTAP) származik. E források szerint az Armington-rugalmasság 3,75, a kereslet rugalmassága – 0,5, a kínálat rugalmasságára vonatkozó három érték pedig 4.

(106)

mivel egyetlen országra alkalmazott modellről van szó, bizonyos explicit és implicit feltevéseket meg kell fogalmazni, konkrétan az USA acélpiacával, valamint a 232. szakaszra hivatkozással előírt intézkedések hatásával kapcsolatban.

(107)

Először is az a feltevés, hogy ezek az intézkedések sikeresen ki fogják zárni az USA piacáról a 232. szakasz szerinti intézkedések hatálya alá tartozó országokból származó jelenlegi kivitelt. Következő lépésként e kizárt kivitelnek az uniós piacra áthelyeződött hányadát a jelenleg az USA-ba exportáló gyártó országok mindegyike esetében a Bizottság egy olyan módszertan szerint számítja ki, amelyben négy különböző kritériumot vesz figyelembe és súlyoz: az Uniótól való távolságot, az áthelyeződött kivitel felvételére képes országok releváns régióiban való rendelkezésre állást, a régión belül jelentős kapacitásfelesleggel rendelkező országok létezését, valamint azt, hogy az adott országban vannak-e érvényben piacvédelmi intézkedések. E számítás szerint az USA jelenlegi acélbehozatalának 72 %-a az uniós piacra fog áthelyeződni; ez a 2017. évi összes uniós acélbehozatal 55 %-ának felel meg. További feltevés, hogy ez a további behozatal ugyanekkora mennyiségben ki fogja szorítani az uniós termelést.

(108)

A modellt a Bizottság a fent említett paraméterekkel határozza meg, és a piaci adatokat az előző két preambulumbekezdésben foglalt feltevésekkel korrigálja. A modell megoldása ezt követően különböző mértékű, kontingensen kívüli uniós védővámmal végzett kísérletekkel történik. A modell eredményeinek előrejelzései szerint 25 %-os vám a 2015–2017 közötti referenciaidőszak behozatali szintjénél kb. 19 %-kal magasabb behozatali szintet tenne lehetővé. 32 %-os vám még mindig 10 %-kal több behozatalt tenne lehetővé, mint a referenciaidőszakban. 41 %-os vám viszont visszaszorítaná a behozatalt a 2015–2017 közötti időszak alatti szintre.

(109)

A makroökonómiai kereskedelmi modell eredményeit az értékelés tárgyát képező 12 különböző termékkategóriára vonatkozó, jellemző hozzájárulási különbözet mikroökonómiai szimulációinak sorozata egészíti ki. Az elemzés mögöttes feltevése az, hogy csökkenő árak esetén a gyártók a változó költségek megtérüléséig továbbra is teljesen kihasználnák a kapacitásukat és az Unióba exportálnának. Az értékesítési ár és a változó költségek különbözete az úgynevezett hozzájárulási különbözet. Másképp fogalmazva: a gyártók mindaddig folytatnák a termelést, amíg a hozzájárulási különbözet nem negatív. Az elemzés az értékelés tárgyát képező tizenkét termékkategória mindegyike esetében megállapítja azt az uniós érkeztetési árat, amely mellett az Unióba exportáló exportőrök hozzájárulási különbözete teljesen kimerülne. Ezen ár és az uniós piacon kárt nem okozó belföldi ár különbözetének ezt követően az uniós piacon kárt nem okozó árszint garantálásához szükséges kontingensen kívüli vámnak kell lennie.

(110)

Az elemzés a Metal Bulletin nyilvános mutatóin alapuló nyersanyagárak kosarát, a kínai vállalatoknak a CRU adatbázisból származó változó költségét, valamint Kína és az EU közötti 60 USD/tonna feltételezett fuvardíjat használ, amely állítólag konzervatív becslés. Az elemzés azzal a következtetéssel zárul, hogy a hozzájárulási különbözeteknek – és így a visszatartó erejű, kontingensen kívüli vámoknak – 19–45 %-os tartományban kell lenniük, 34 %-os medián mellett, ami lényegében megerősítené a részleges egyensúlyi modellel meghatározott kontingensen kívüli vám nagyságrendjét.

(111)

A fentiek alapján a Bizottság előzetesen azt állapította meg, hogy egy 25 % mértékű, kontingensen kívüli ideiglenes vám elegendő lenne a komoly károkozás bekövetkezésének megakadályozásához. Ez a vám, amely alacsonyabb a hagyományos kereskedelmet és a 10 %-os behozatal-növekedést biztosító modellből származó 32 %-nál, óvatos megközelítést jelent, az uniós érdekre tekintettel, illetve mindaddig, amíg az ideiglenes intézkedések elfogadását és a végleges intézkedések bevezetése előtti behozatal-alakulás alaposabb tanulmányozását követően be nem érkeznek az érdekelt felek észrevételei.

3.   A kontingensek kezelése

(112)

A vámkontingensek optimális igénybevétele biztosításának leghatékonyabb módja, ha azok kiosztása – az (EU) 2015/2447 bizottsági végrehajtási rendeletben (15) foglaltak szerint – a szabad forgalomba bocsátásra vonatkozó vám-árunyilatkozatok elfogadásának időbeli sorrendje alapján történik. A kontingensekhez egyenlő és folyamatos hozzáférést kell biztosítani valamennyi uniós importőr számára. Ez a kontingens-kezelési módszer szoros együttműködést kíván a tagállamok és a Bizottság között.

(113)

A vámkontingensekből kizárandó fejlődő országokból importált áruk jogosultsága az áruk származásának függvénye. Ezért az Unióban jelenleg hatályos nem preferenciális származás meghatározásának kritériumait kell alkalmazni.

(114)

Az ideiglenes intézkedések alkalmazásában ahhoz, hogy a hagyományos kereskedelmi forgalom folytatódhasson, mindegyik olyan termékkategória esetében – származási országtól függetlenül – egyedi kontingenst kell meghatározni, amelyekre ez a rendelet ideiglenes intézkedéseket ír elő. A vizsgálat fennmaradó része meghatározza, hogy az exportőr országonkénti kontingens-kiosztás kívánatos-e az ezen országokból kiinduló hagyományos kereskedelmi forgalom biztosításához, illetve az ideiglenes intézkedések hatására tekintettel. A Bizottságnak meg kell vizsgálnia különösen azt, hogy a jelenleg hatályos dömpingellenes és szubvencióellenes intézkedések milyen hatást fejthetnek ki az országonkénti kontingens kiosztására és igénybevételére.

4.   Alkalmazandó dömpingellenes és szubvencióellenes intézkedések

(115)

A meghatározott vámmentes kontingens elérését követően a védintézkedések alkalmazandóak.

(116)

Több érdekelt fél azt állította, hogy a védintézkedésekkel számos termékkategória esetén ugyanarra a behozatalra már előírt dömpingellenes és kiegyenlítő intézkedések kombinációja nem kívánt súlyos terhet róna egyes olyan exportáló gyártókra, amelyek az Unióba kívánnak exportálni, ennek hatásaként pedig megtagadnák tőlük az uniós piacra jutást.

(117)

A jelenlegi ideiglenes védintézkedések hatálya alá tartozó 12 acéltermék-kategória esetében néhány országra jelenleg valójában dömpingellenes és kiegyenlítő vámok vonatkoznak. Ezért meg kell vizsgálni, hogy ezen intézkedések és a védintézkedések együttes alkalmazása nem vezet-e a kívánatosnak tartott hatásnál nagyobb hatáshoz (16). A „kettős védelem” előírásának elkerülése érdekében a vámkontingens túllépésekor a meglévő dömpingellenes és kiegyenlítő vám szintjét fel kell függeszteni vagy csökkenteni kell annak biztosítása érdekében, hogy ezen intézkedések együttes hatása ne lépje túl az érvényben lévő védővámok, dömpingellenes vámok, illetve kiegyenlítő vámok legmagasabb szintjét.

5.   Időtartam

(118)

Az ideiglenes intézkedések e rendelet hatálybalépésének napjától számított 200 naptári napig alkalmazandóak.

XI.   EGYES ORSZÁGOK KIZÁRÁSA AZ IDEIGLENES INTÉZKEDÉSEK HATÁLYA ALÓL

(119)

Az (EU) 2015/478 rendelet 18. cikkével és az Unió nemzetközi kötelezettségeivel összhangban az ideiglenes intézkedések nem alkalmazandóak a fejlődő országokból származó termékekre mindaddig, amíg az adott országoknak az érintett termék uniós behozatalában való részesedése nem haladja meg a 3 %-ot, feltéve, hogy a 3 %-nál kevesebb behozatali részesedésű WTO fejlődő tagországok együttesen nem tesznek ki 9 %-nál többet az érintett termék Unióba irányuló összes behozatalából.

(120)

A Bizottság előzetes megállapításából az derül ki, hogy egyes fejlődő országokból származó érintett termékkategóriák eleget tesznek a fent említett eltérés igénybevételéhez szükséges követelményeknek. A IV. melléklet (A fejlődő országokból származó, az ideiglenes intézkedések hatálya alá tartozó termékek jegyzéke) meghatározza az e rendelet alkalmazásában vett fejlődő országokat. Ezenkívül mind a 23 termékkategória esetében feltünteti azokat a fejlődő országokat, amelyekre az ideiglenes intézkedések alkalmazandóak. A Bizottság ebben a szakaszban helyénvalónak ítéli a fejlődő országokból származó behozatal volumenének az egyes termékkategóriák alapján történő kiszámítását, ugyanis a vámkontingens megállapítása is az egyes kategóriák esetén külön-külön bonyolított hagyományos kereskedelmi forgalomra hivatkozással történik. Ez nem érinti az arra vonatkozó jövőbeli határozatokat, hogy egyes országok fejlődő országoknak tekinthetők-e.

(121)

A fenti (80) preambulumbekezdésben foglaltaknak megfelelően az EGT tagjaival kialakított szoros piaci integráció, az ezen országokból származó behozatalra vonatkozó átfogó számadatok, valamint a kereskedelem-áthelyeződés alacsony kockázata miatt a Bizottság úgy ítéli meg, hogy az értékelés tárgyát képező, Norvégiából, Izlandról és Liechtensteinből származó termékeket ki kell zárni e rendelet alkalmazásából,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

(1)   Az I. mellékletben felsorolt 23 termékkategória mindegyikének az Unióba irányuló behozatala tekintetében e rendelet hatálybalépésétől számított 200 napig terjedő időszakra vámkontingens megnyitására kerül sor.

(2)   A vámkontingenseket az V. melléklet határozza meg (az azokhoz kapcsolódóan pontosított KN-kódokra hivatkozással).

(3)   Amennyiben a vonatkozó vámkontingens kimerül, vagy amennyiben a termékkategóriák behozatalára nem érvényes a vonatkozó vámkontingens, 25 % mértékű kiegészítő vámot kell kivetni. Ez a kiegészítő vám az importált termék vámértékére alkalmazandó.

2. cikk

(1)   Az e rendelet hatálya alá tartozó termékek származásának meghatározása a nem preferenciális származásra vonatkozó, hatályos uniós rendelkezéseknek megfelelően történik.

(2)   Eltérő rendelkezés hiányában a vámokra vonatkozó megfelelő hatályos rendelkezések alkalmazandóak.

3. cikk

A vámkontingenseket a Bizottság és a tagállamok kezelik az (EU) 2015/2447 bizottsági végrehajtási rendelet 49–54. cikkében előírt vámkontingens-kezelési rendszernek megfelelően.

4. cikk

Az 1. cikkben említett, e rendelet hatálybalépésének napján már az Unió felé tartó, megváltoztathatatlan rendeltetési helyű termékkategóriák behozatala nem rendelhető hozzá a vámkontingensekhez, illetve nem tartozhat az 1. cikkben említett kiegészítő vám hatálya alá, és szabad forgalomba bocsátható.

5. cikk

A tagállamok és a Bizottság között szoros együttműködés folyik e rendelet betartásának biztosítása érdekében.

6. cikk

(1)   A (2) bekezdésre is figyelemmel az I. mellékletben meghatározott, valamely fejlődő országból származó 23 termékkategória behozatala – a IV. mellékletben foglaltaknak megfelelően – nem tartozik vámkontingens, illetve az 1. cikkben említett kiegészítő vám hatálya alá.

(2)   A IV. melléklet mind a 23 termékkategória esetében meghatározza azokat a származási fejlődő országokat, amelyek az 1. cikkben megállapított intézkedések hatálya alá tartoznak.

7. cikk

A Norvégiából, Izlandról és Liechtensteinből származó termékek nem tartoznak az 1. cikkben megállapított intézkedések hatálya alá.

8. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2018. július 17-án.

a Bizottság részéről

az elnök

Jean-Claude JUNCKER


(1)   HL L 83., 2015.3.27., 16. o.

(2)   HL L 123., 2015.5.19., 33. o.

(3)   HL C 111., 2018.3.26., 29. o.

(4)   HL C 225., 2018.6.28., 54. o.

(5)  Előzetes felügyeleti intézkedések elfogadására 2018 áprilisában, az egyes harmadik országokból származó egyes vas- és acéltermékek behozatalára vonatkozó előzetes uniós felügyelet bevezetéséről szóló, 2016. április 28-i (EU) 2016/670 bizottsági végrehajtási rendelettel (HL L 115., 2016.4.29., 37. o.) került sor.

(6)   HL C 225., 2018.6.28., 54. o.

(7)  A COMP/ECSC.1351 számú, Usinor/Arbed/Aceralia ügy és a COMP/M.4137 számú Mittal/Arcelor ügy.

(8)  Lásd különösen a IV. szakaszt és a VI. szakasz 1. és 2. pontját.

(9)  Lásd az OECD acélbizottsága 83. és 84. ülésének jelentéseit, amelyek megtalálhatók a következő honlapon: http://www.oecd.org/sti/ind/steel.htm

(10)  Ua., 83. jelentés.

(11)  Ross, amerikai kereskedelmi miniszter sajtóközleménye, https://www.commerce.gov/news/press-releases/2018/02/secretary-ross-releases-steel-and-aluminum-232-reports-coordination

(12)  Az amerikai kereskedelmi minisztérium 232. szakasz szerinti jelentése, https://www.commerce.gov/sites/commerce.gov/files/the_effect_of_imports_of_steel_on_the_national_security_-_with_redactions_-_20180111.pdf

(13)  A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, az Európai Tanácsnak, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak, a Régiók Bizottságának és az Európai Beruházási Banknak – Acélipar: a fenntartható foglalkoztatás és növekedés megőrzése Európában (COM(2016) 155 final, 2016. március 16.).

(14)  A Bizottság 2016. március 16-i közleménye az Európai Parlamentnek, az Európai Tanácsnak, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak, a Régiók Bizottságának és az Európai Beruházási Banknak – Acélipar: a fenntartható foglalkoztatás és növekedés megőrzése Európában (COM(2016) 155 final).

(15)  A Bizottság (EU) 2015/2447 végrehajtási rendelete (2015. november 24.) az Uniós Vámkódex létrehozásáról szóló 952/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet egyes rendelkezéseinek végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról (HL L 343., 2015.12.29., 558. o.).

(16)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/477 rendelete (2015. március 11.) a dömpingellenes, illetve szubvencióellenes intézkedések és védintézkedések együttes alkalmazása esetén az Unió által hozható intézkedésekről (HL L 83., 2015.3.27., 11. o.).


I. MELLÉKLET: Az érintett termékek

Termékszám

Termékkategória

KN-kódok

1

Melegen hengerelt ötvözetlen és más ötvözött lemez és szalag

7208 10 00 , 7208 25 00 , 7208 26 00 , 7208 27 00 , 7208 36 00 , 7208 37 00 , 7208 38 00 , 7208 39 00 , 7208 40 00 , 7208 52 10 , 7208 52 99 , 7208 53 10 , 7208 53 90 , 7208 54 00 , 7211 13 00 , 7211 14 00 , 7211 19 00 , 7212 60 00 , 7225 19 10 , 7225 30 10 , 7225 30 30 , 7225 30 90 , 7225 40 15 , 7225 40 90 , 7226 19 10 , 7226 91 20 , 7226 91 91 , 7226 91 99

2

Hidegen hengerelt ötvözetlen és más ötvözött lemez

7209 15 00 , 7209 16 90 , 7209 17 90 , 7209 18 91 , 7209 25 00 , 7209 26 90 , 7209 27 90 , 7209 28 90 , 7209 90 20 , 7209 90 80 , 7211 23 20 , 7211 23 30 , 7211 23 80 , 7211 29 00 , 7211 90 20 , 7211 90 80 , 7225 50 20 , 7225 50 80 , 7225 99 00 , 7226 20 00 , 7226 92 00

3

„Elektromos” lemez (a szemcseorientált „elektromos” lemez kivételével)

7209 16 10 , 7209 17 10 , 7209 18 10 , 7209 26 10 , 7209 27 10 , 7209 28 10 , 7225 19 90 , 7226 19 80

4

Fémbevonatú lemez

7210 20 00 , 7210 30 00 , 7210 41 00 , 7210 49 00 , 7210 61 00 , 7210 69 00 , 7210 90 80 , 7212 20 00 , 7212 30 00 , 7212 50 20 , 7212 50 30 , 7212 50 40 , 7212 50 61 , 7212 50 69 , 7212 50 90 , 7225 91 00 , 7225 92 00 , 7226 99 10 , 7226 99 30 , 7226 99 70

5

Szerves bevonatú lemez

7210 70 80 , 7212 40 80

6

Ónművi vékonylemez

7209 18 99 , 7210 11 00 , 7210 12 20 , 7210 12 80 , 7210 50 00 , 7210 70 10 , 7210 90 40 , 7212 10 10 , 7212 10 90 , 7212 40 20

7

Ötvözetlen és más ötvözött kvartólemez

7208 51 20 , 7208 51 91 , 7208 51 98 , 7208 52 91 , 7208 90 20 , 7208 90 80 , 7210 90 30 , 7225 40 12 , 7225 40 40 , 7225 40 60

8

Melegen hengerelt rozsdamentes lemez és szalag

7219 11 00 , 7219 12 10 , 7219 12 90 , 7219 13 10 , 7219 13 90 , 7219 14 10 , 7219 14 90 , 7219 22 10 , 7219 22 90 , 7219 23 00 , 7219 24 00 , 7220 11 00 , 7220 12 00

9

Hidegen hengerelt rozsdamentes lemez és szalag

7219 31 00 , 7219 32 10 , 7219 32 90 , 7219 33 10 , 7219 33 90 , 7219 34 10 , 7219 34 90 , 7219 35 10 , 7219 35 90 , 7219 90 20 , 7219 90 80 , 7220 20 21 , 7220 20 29 , 7220 20 41 , 7220 20 49 , 7220 20 81 , 7220 20 89 , 7220 90 20 , 7220 90 80

12

Ötvözetlen és más ötvözött kereskedelmi minőségű rúd- és idomacél, valamint könnyű szelvény

7214 30 00 , 7214 91 10 , 7214 91 90 , 7214 99 31 , 7214 99 39 , 7214 99 50 , 7214 99 71 , 7214 99 79 , 7214 99 95 , 7215 90 00 , 7216 10 00 , 7216 21 00 , 7216 22 00 , 7216 40 10 , 7216 40 90 , 7216 50 10 , 7216 50 91 , 7216 50 99 , 7216 99 00 , 7228 10 20 , 7228 20 10 , 7228 20 91 , 7228 30 20 , 7228 30 41 , 7228 30 49 , 7228 30 61 , 7228 30 69 , 7228 30 70 , 7228 30 89 , 7228 60 20 , 7228 60 80 , 7228 70 10 , 7228 70 90 , 7228 80 00

13

Betonacélrúd

7214 20 00 , 7214 99 10

14

Rozsdamentes rúd és könnyű szelvény

7222 11 11 , 7222 11 19 , 7222 11 81 , 7222 11 89 , 7222 19 10 , 7222 19 90 , 7222 20 11 , 7222 20 19 , 7222 20 21 , 7222 20 29 , 7222 20 31 , 7222 20 39 , 7222 20 81 , 7222 20 89 , 7222 30 51 , 7222 30 91 , 7222 30 97 , 7222 40 10 , 7222 40 50 , 7222 40 90

15

Rozsdamentes hengerhuzal

7221 00 10 , 7221 00 90

16

Ötvözetlen és más ötvözött hengerhuzal

7213 10 00 , 7213 20 00 , 7213 91 10 , 7213 91 20 , 7213 91 41 , 7213 91 49 , 7213 91 70 , 7213 91 90 , 7213 99 10 , 7213 99 90 , 7227 10 00 , 7227 20 00 , 7227 90 10 , 7227 90 50 , 7227 90 95

17

Szögvas, idomvas és szelvény vasból vagy ötvözetlen acélból

7216 31 10 , 7216 31 90 , 7216 32 11 , 7216 32 19 , 7216 32 91 , 7216 32 99 , 7216 33 10 , 7216 33 90

18

Szádpalló

7301 10 00

20

Gázcső

7306 30 41 , 7306 30 49 , 7306 30 72 , 7306 30 77

21

Üreges profil

7306 61 10 , 7306 61 92 , 7306 61 99

22

Varrat nélküli rozsdamentes acélcső

7304 11 00 , 7304 22 00 , 7304 24 00 , 7304 41 00 , 7304 49 10 , 7304 49 93 , 7304 49 95 , 7304 49 99

23

Tartócső

7304 51 12 , 7304 51 18 , 7304 59 32 , 7304 59 38

25

Nagy méretű hegesztett cső

7305 11 00 , 7305 12 00 , 7305 19 00 , 7305 20 00 , 7305 31 00 , 7305 39 00 , 7305 90 00

26

Más hegesztett cső

7306 11 10 , 7306 11 90 , 7306 19 10 , 7306 19 90 , 7306 21 00 , 7306 29 00 , 7306 30 11 , 7306 30 19 , 7306 30 80 , 7306 40 20 , 7306 40 80 , 7306 50 20 , 7306 50 80 , 7306 69 10 , 7306 69 90 , 7306 90 00

28

Ötvözetlen huzal

7217 10 10 , 7217 10 31 , 7217 10 39 , 7217 10 50 , 7217 10 90 , 7217 20 10 , 7217 20 30 , 7217 20 50 , 7217 20 90 , 7217 30 41 , 7217 30 49 , 7217 30 50 , 7217 30 90 , 7217 90 20 , 7217 90 50 , 7217 90 90


II. MELLÉKLET

II.1. A behozatal növekedése a 23 termékkategória esetében (tonna)

Termékszám

Termékkategória

2013

2014

2015

2016

2017

Növekedés: 2017-es adat kontra 2013-as adat

1

Melegen hengerelt ötvözetlen és más ötvözött lemez és szalag

4 814 207

5 212 268

7 807 441

8 574 007

6 991 376

45 %

2

Hidegen hengerelt ötvözetlen és más ötvözött lemez

1 832 159

1 903 092

2 759 877

1 998 437

2 462 471

34 %

3

„Elektromos” lemez (a szemcseorientált „elektromos” lemez kivételével)

266 559

285 132

280 256

318 496

379 649

42 %

4

Fémbevonatú lemez

1 854 963

2 202 856

2 687 715

3 911 752

4 980 452

168 %

5

Szerves bevonatú lemez

681 698

725 296

622 553

730 625

915 248

34 %

6

Ónművi vékonylemez

552 384

662 861

638 316

756 016

617 567

12 %

7

Ötvözetlen és más ötvözött kvartólemez

1 419 767

1 959 605

2 554 930

2 814 802

2 530 630

78 %

8

Melegen hengerelt rozsdamentes lemez és szalag

175 836

233 028

269 697

351 075

436 173

148 %

9

Hidegen hengerelt rozsdamentes lemez és szalag

697 457

1 017 613

787 521

843 352

976 108

40 %

12

Ötvözetlen és más ötvözött kereskedelmi minőségű rúd- és idomacél, valamint könnyű szelvény

911 115

1 219 800

1 200 627

1 400 824

1 385 829

52 %

13

Betonacélrúd

527 008

972 602

1 430 014

1 292 971

1 191 445

126 %

14

Rozsdamentes rúd és könnyű szelvény

113 071

147 453

142 416

147 811

159 577

41 %

15

Rozsdamentes hengerhuzal

52 082

71 229

57 627

58 670

62 978

21 %

16

Ötvözetlen és más ötvözött hengerhuzal

1 125 730

1 289 953

1 697 912

2 000 967

2 094 274

86 %

17

Szögvas, idomvas és szelvény vasból vagy ötvözetlen acélból

223 669

277 507

268 014

388 041

262 745

17 %

18

Szádpalló

15 870

16 503

14 051

36 970

85 054

436 %

20

Gázcső

266 467

340 051

298 103

336 050

380 257

43 %

21

Üreges profil

461 263

552 874

574 490

725 545

820 667

78 %

22

Varrat nélküli rozsdamentes acélcső

32 581

38 782

39 719

42 510

42 701

31 %

23

Tartócső

7 489

9 426

11 944

9 773

8 663

16 %

25

Nagy méretű hegesztett cső

286 939

411 273

209 524

159 219

1 044 534

264 %

26

Más hegesztett cső

474 949

491 934

510 548

540 386

571 167

20 %

28

Ötvözetlen huzal

573 988

722 719

692 714

736 500

722 633

26 %

II.2. A behozatal növekedése a 23 termékkategória esetében (tonna)

Termékszám

Termékkategória

2017. első negyedév

2018. első negyedév

Növekedés: 2017. első negyedévi kontra 2018. első negyedévi adat

1

Melegen hengerelt ötvözetlen és más ötvözött lemez és szalag

1 810 764

2 079 408

15 %

2

Hidegen hengerelt ötvözetlen és más ötvözött lemez

679 628

630 459

– 7 %

3

„Elektromos” lemez (a szemcseorientált „elektromos” lemez kivételével)

80 836

114 451

42 %

4

Fémbevonatú lemez

1 482 049

1 190 741

– 20 %

5

Szerves bevonatú lemez

212 209

201 838

– 5 %

6

Ónművi vékonylemez

146 457

168 583

15 %

7

Ötvözetlen és más ötvözött kvartólemez

676 207

640 176

– 5 %

8

Melegen hengerelt rozsdamentes lemez és szalag

122 092

107 577

– 12 %

9

Hidegen hengerelt rozsdamentes lemez és szalag

229 981

280 549

22 %

12

Ötvözetlen és más ötvözött kereskedelmi minőségű rúd- és idomacél, valamint könnyű szelvény

319 420

466 154

46 %

13

Betonacélrúd

210 505

551 316

162 %

14

Rozsdamentes rúd és könnyű szelvény

40 602

49 988

23 %

15

Rozsdamentes hengerhuzal

14 956

19 642

31 %

16

Ötvözetlen és más ötvözött hengerhuzal

560 863

641 668

14 %

17

Szögvas, idomvas és szelvény vasból vagy ötvözetlen acélból

73 733

139 670

89 %

18

Szádpalló

19 947

20 326

2 %

20

Gázcső

94 430

120 512

28 %

21

Üreges profil

223 618

256 998

15 %

22

Varrat nélküli rozsdamentes acélcső

12 411

12 399

0 %

23

Tartócső

1 316

1 498

14 %

25

Nagy méretű hegesztett cső

48 791

51 285

5 %

26

Más hegesztett cső

145 059

153 106

6 %

28

Ötvözetlen huzal

176 299

202 450

15 %

II.3. A behozatal növekedése az 5 termékkategória esetében (tonna)

Termékszám

Termékkategória

2013

2014

2015

2016

2017

Növekedés: 2017-es adat kontra 2013-as adat

10

Melegen hengerelt rozsdamentes kvartólemez

34 319

40 218

37 542

31 407

32 917

– 4 %

11

Szemcseorientált „elektromos” lemez

147 565

160 580

150 047

156 477

121 947

– 17 %

19

Vasúti anyag

1 376

1 096

1 240

1 521

1 342

– 2 %

24

Más varrat nélküli cső

456 167

528 245

475 132

464 876

402 600

– 12 %

27

Ötvözetlen és más ötvözött hidegen húzott rúd

456 791

521 976

484 927

459 327

458 310

0 %


III. MELLÉKLET: Gazdasági mutatók a 23 termékkategória esetében

1. sz. termék: Melegen hengerelt ötvözetlen és más ötvözött lemez és szalag

Naptári évi adatok

2013

2014

2015

2016

2017

Felhasználás (tonna)

30 225 632

31 095 524

33 121 273

34 158 703

32 768 375

Behozatal

Volumen (tonna)

4 814 207

5 212 268

7 807 441

8 574 007

6 991 376

Piaci részesedés (%)

15,9 %

16,8 %

23,6 %

25,1 %

21,3 %

Egységár (EUR/tonna)

463

442

396

351

492

Az uniós gyártók helyzete

Kapacitáskihasználás (%)

75 %

75 %

76 %

75 %

76 %

Termelés (tonna)

76 871 621

77 990 908

77 331 686

77 563 694

79 568 514

Uniós értékesítési volumen (tonna)

25 411 425

25 883 256

25 313 832

25 584 696

25 776 999

Piaci részesedés (%)

84,1 %

83,2 %

76,4 %

74,9 %

78,7 %

Értékesítési egységár (EUR/tonna)

519

493

455

422

556

Nettó nyereség/veszteség az uniós értékesítés során (%)

– 1,9 %

0,0 %

– 3,1 %

– 1,0 %

7,8 %

Foglalkoztatás (az időszak végén)

37 467

35 573

35 038

33 557

34 815

Készlet

2 572 574

2 580 258

2 585 958

2 617 556

2 749 280

Pénzforgalom

448 135 738

1 065 492 450

763 891 666

603 485 811

1 369 472 142

A felhasznált tőke megtérülése (%)

– 3,8 %

1,0 %

– 6,6 %

– 1,0 %

7,7 %


Ár-összehasonlítás (2017)

 

Áralákínálás

11,5 %

2. sz. termék: Hidegen hengerelt ötvözetlen és más ötvözött lemez

Naptári évi adatok

2013

2014

2015

2016

2017

Felhasználás (tonna)

9 772 904

9 728 449

10 353 391

9 849 904

10 085 487

Behozatal

Volumen (tonna)

1 832 159

1 903 092

2 759 877

1 998 437

2 462 471

Piaci részesedés (%)

18,7 %

19,6 %

26,7 %

20,3 %

24,4 %

Egységár (EUR/tonna)

566

546

485

474

606

Az uniós gyártók helyzete

Kapacitáskihasználás (%)

71 %

75 %

75 %

75 %

77 %

Termelés (tonna)

40 855 196

41 632 189

41 639 946

41 738 974

42 811 283

Uniós értékesítési volumen (tonna)

7 920 370

7 805 648

7 570 764

7 829 002

7 602 288

Piaci részesedés (%)

81,0 %

80,2 %

73,1 %

79,5 %

75,4 %

Értékesítési egységár (EUR/tonna)

588

558

522

495

633

Nettó nyereség/veszteség az uniós értékesítés során (%)

– 4,4 %

– 2,8 %

– 3,0 %

0,6 %

9,8 %

Foglalkoztatás (az időszak végén)

12 690

11 973

11 550

11 230

11 264

Készlet

1 078 838

1 052 246

1 064 061

1 054 347

1 093 798

Pénzforgalom

200 559 843

413 849 620

324 264 435

454 766 919

375 807 983

A felhasznált tőke megtérülése (%)

– 8,0 %

– 2,4 %

– 12,8 %

– 3,1 %

4,0 %


Ár-összehasonlítás (2017)

 

Áralákínálás

4,3 %

3. sz. termék: „Elektromos” lemez (a szemcseorientált „elektromos” lemez kivételével)

Naptári évi adatok

2013

2014

2015

2016

2017

Felhasználás (tonna)

1 267 827

1 287 448

1 223 892

1 255 417

1 350 354

Behozatal

Volumen (tonna)

266 559

285 132

280 256

318 496

379 649

Piaci részesedés (%)

21,0 %

22,1 %

22,9 %

25,4 %

28,1 %

Egységár (EUR/tonna)

648

617

578

502

642

Az uniós gyártók helyzete

Kapacitáskihasználás (%)

87 %

80 %

80 %

82 %

81 %

Termelés (tonna)

1 080 894

1 110 013

1 052 273

1 032 560

1 114 309

Uniós értékesítési volumen (tonna)

1 001 268

1 002 316

943 636

936 553

969 977

Piaci részesedés (%)

79,0 %

77,9 %

77,1 %

74,6 %

71,8 %

Értékesítési egységár (EUR/tonna)

705

657

606

576

699

Nettó nyereség/veszteség az uniós értékesítés során (%)

– 8,9 %

– 8,1 %

– 13,0 %

– 14,3 %

– 3,2 %

Foglalkoztatás (az időszak végén)

1 522

1 707

2 087

2 069

2 065

Készlet

45 680

136 605

142 998

125 466

148 259

Pénzforgalom

110 221 498

213 556 132

127 226 053

131 151 436

– 89 295 095

A felhasznált tőke megtérülése (%)

– 18,3 %

– 11,7 %

– 38,3 %

– 17,9 %

– 3,4 %


Ár-összehasonlítás (2017)

 

Áralákínálás

8,1 %

4. sz. termék: Fémbevonatú lemez

Naptári évi adatok

2013

2014

2015

2016

2017

Felhasználás (tonna)

23 229 673

24 289 751

25 840 225

27 439 848

28 231 862

Behozatal

Volumen (tonna)

1 854 963

2 202 856

2 687 715

3 911 752

4 980 452

Piaci részesedés (%)

8,0 %

9,1 %

10,4 %

14,3 %

17,6 %

Egységár (EUR/tonna)

679

657

615

530

662

Az uniós gyártók helyzete

Kapacitáskihasználás (%)

78 %

82 %

84 %

86 %

84 %

Termelés (tonna)

27 930 059

29 517 243

29 875 495

29 905 847

30 450 568

Uniós értékesítési volumen (tonna)

21 344 052

22 056 052

23 118 423

23 490 212

23 218 040

Piaci részesedés (%)

91,9 %

90,8 %

89,5 %

85,6 %

82,2 %

Értékesítési egységár (EUR/tonna)

682

654

614

586

711

Nettó nyereség/veszteség az uniós értékesítés során (%)

1,9 %

5,4 %

5,5 %

7,9 %

11,7 %

Foglalkoztatás (az időszak végén)

28 915

28 243

28 749

29 863

29 648

Készlet

1 970 500

2 433 422

2 498 143

2 329 341

2 597 133

Pénzforgalom

807 884 294

1 353 026 892

1 343 062 742

1 720 354 890

2 020 588 339

A felhasznált tőke megtérülése (%)

– 6,8 %

– 0,9 %

– 10,4 %

– 1,7 %

6,0 %


Ár-összehasonlítás (2017)

 

Áralákínálás

7,0 %

5. sz. termék: Szerves bevonatú lemez

Naptári évi adatok

2013

2014

2015

2016

2017

Felhasználás (tonna)

4 533 256

4 823 144

4 809 384

5 121 927

5 221 575

Behozatal

Volumen (tonna)

681 698

725 296

622 553

730 625

915 248

Piaci részesedés (%)

15,0 %

15,0 %

12,9 %

14,3 %

17,5 %

Egységár (EUR/tonna)

854

813

813

709

853

Az uniós gyártók helyzete

Kapacitáskihasználás (%)

70 %

76 %

74 %

76 %

75 %

Termelés (tonna)

4 479 238

4 564 346

4 574 414

4 863 169

4 940 410

Uniós értékesítési volumen (tonna)

3 851 467

4 097 788

4 186 771

4 391 169

4 306 231

Piaci részesedés (%)

85,0 %

85,0 %

87,1 %

85,7 %

82,5 %

Értékesítési egységár (EUR/tonna)

898

868

829

791

934

Nettó nyereség/veszteség az uniós értékesítés során (%)

– 1,7 %

1,4 %

1,1 %

3,7 %

3,9 %

Foglalkoztatás (az időszak végén)

6 377

6 272

6 047

6 150

6 095

Készlet

239 236

182 275

197 241

214 384

258 114

Pénzforgalom

152 893 378

351 790 418

321 603 588

361 237 401

79 886 901

A felhasznált tőke megtérülése (%)

– 7,6 %

– 2,1 %

– 12,9 %

– 2,7 %

3,7 %


Ár-összehasonlítás (2017)

 

Áralákínálás

8,6 %

6. sz. termék: Ónművi vékonylemez

Naptári évi adatok

2013

2014

2015

2016

2017

Felhasználás (tonna)

3 638 423

3 758 879

3 789 391

3 792 575

3 695 205

Behozatal

Volumen (tonna)

552 384

662 861

638 316

756 016

617 567

Piaci részesedés (%)

15,2 %

17,6 %

16,8 %

19,9 %

16,7 %

Egységár (EUR/tonna)

822

792

781

667

753

Az uniós gyártók helyzete

Kapacitáskihasználás (%)

82 %

84 %

84 %

82 %

84 %

Termelés (tonna)

4 223 583

4 315 402

4 353 002

4 302 367

4 295 575

Uniós értékesítési volumen (tonna)

3 085 602

3 095 745

3 150 741

3 036 316

3 077 185

Piaci részesedés (%)

84,8 %

82,4 %

83,1 %

80,1 %

83,3 %

Értékesítési egységár (EUR/tonna)

845

821

789

728

812

Nettó nyereség/veszteség az uniós értékesítés során (%)

1,7 %

4,1 %

4,8 %

4,6 %

3,1 %

Foglalkoztatás (az időszak végén)

7 939

7 660

7 683

7 819

7 424

Készlet

380 445

394 384

394 712

297 877

356 460

Pénzforgalom

117 064 184

201 350 074

291 440 814

272 002 110

133 250 945

A felhasznált tőke megtérülése (%)

– 18,6 %

– 10,1 %

– 35,2 %

– 20,4 %

– 25,0 %


Ár-összehasonlítás (2017)

 

Áralákínálás

7,3 %

7. sz. termék: Ötvözetlen és más ötvözött kvartólemez

Naptári évi adatok

2013

2014

2015

2016

2017

Felhasználás (tonna)

10 148 839

10 375 274

10 934 966

11 058 596

11 059 068

Behozatal

Volumen (tonna)

1 419 767

1 959 605

2 554 930

2 814 802

2 530 630

Piaci részesedés (%)

14,0 %

18,9 %

23,4 %

25,5 %

22,9 %

Egységár (EUR/tonna)

513

492

474

403

533

Az uniós gyártók helyzete

Kapacitáskihasználás (%)

58 %

62 %

62 %

63 %

65 %

Termelés (tonna)

10 749 475

11 240 103

10 608 260

10 244 950

10 581 040

Uniós értékesítési volumen (tonna)

8 727 826

8 414 892

8 377 455

8 242 865

8 527 686

Piaci részesedés (%)

14,0 %

18,9 %

23,4 %

25,5 %

22,9 %

Értékesítési egységár (EUR/tonna)

700

676

714

582

692

Nettó nyereség/veszteség az uniós értékesítés során (%)

– 9,4 %

– 8,9 %

– 4,0 %

– 7,5 %

3,2 %

Foglalkoztatás (az időszak végén)

18 472

17 628

17 177

16 763

16 211

Készlet

707 152

788 008

896 708

862 084

819 690

Pénzforgalom

45 651 999

123 399 207

426 592 285

– 44 547 318

205 976 592

A felhasznált tőke megtérülése (%)

– 12,2 %

– 0,3 %

– 3,3 %

– 9,9 %

– 1,5 %


Ár-összehasonlítás (2017)

 

Áralákínálás

23,0 %

8. sz. termék: Melegen hengerelt rozsdamentes lemez és szalag

Naptári évi adatok

2013

2014

2015

2016

2017

Felhasználás (tonna)

1 168 291

1 352 875

1 590 437

1 807 242

1 487 848

Behozatal

Volumen (tonna)

175 836

233 028

269 697

351 075

436 173

Piaci részesedés (%)

15,1 %

17,2 %

17,0 %

19,4 %

29,3 %

Egységár (EUR/tonna)

2 011

1 926

1 877

1 518

1 822

Az uniós gyártók helyzete

Kapacitáskihasználás (%)

61 %

65 %

69 %

73 %

73 %

Termelés (tonna)

3 334 814

3 525 794

3 664 821

3 842 503

3 799 867

Uniós értékesítési volumen (tonna)

991 962

1 119 435

1 320 528

1 455 714

1 050 966

Piaci részesedés (%)

84,9 %

82,7 %

83,0 %

80,5 %

70,6 %

Értékesítési egységár (EUR/tonna)

2 023

2 013

2 028

1 792

2 115

Nettó nyereség/veszteség az uniós értékesítés során (%)

– 4,2 %

– 0,3 %

4,0 %

4,9 %

9,2 %

Foglalkoztatás (az időszak végén)

5 439

4 914

4 464

4 271

4 133

Készlet

103 375

131 557

123 098

106 508

93 335

Pénzforgalom

144 497 251

182 932 062

613 851 975

116 754 324

218 815 195

A felhasznált tőke megtérülése (%)

– 33,7 %

– 37,1 %

– 1,5 %

– 0,4 %

13,6 %


Ár-összehasonlítás (2017)

 

Áralákínálás

13,9 %

9. sz. termék: Hidegen hengerelt rozsdamentes lemez és szalag

Naptári évi adatok

2013

2014

2015

2016

2017

Felhasználás (tonna)

3 362 718

3 671 898

3 587 237

3 913 974

3 816 472

Behozatal

Volumen (tonna)

697 457

1 017 613

787 521

843 352

976 108

Piaci részesedés (%)

20,7 %

27,7 %

22,0 %

21,5 %

25,6 %

Egységár (EUR/tonna)

2 098

1 985

2 064

1 782

2 023

Az uniós gyártók helyzete

Kapacitáskihasználás (%)

71 %

76 %

80 %

84 %

84 %

Termelés (tonna)

3 076 074

3 016 723

3 139 572

3 425 201

3 114 323

Uniós értékesítési volumen (tonna)

2 664 602

2 653 177

2 798 719

3 070 197

2 839 979

Piaci részesedés (%)

79,2 %

72,3 %

78,0 %

78,4 %

74,4 %

Értékesítési egységár (EUR/tonna)

2 259

2 272

2 238

2 014

2 323

Nettó nyereség/veszteség az uniós értékesítés során (%)

– 4,2 %

– 2,7 %

2,4 %

5,5 %

9,4 %

Foglalkoztatás (az időszak végén)

10 205

9 483

9 220

8 892

8 812

Készlet

179 087

206 956

219 170

215 904

213 931

Pénzforgalom

135 463 456

45 971 825

847 696 098

450 355 017

685 492 711

A felhasznált tőke megtérülése (%)

– 12,4 %

– 7,7 %

8,5 %

10,6 %

21,5 %


Ár-összehasonlítás (2017)

 

Áralákínálás

12,9 %

12. sz. termék: Ötvözetlen és más ötvözött kereskedelmi minőségű rúd- és idomacél, valamint könnyű szelvény

Naptári évi adatok

2013

2014

2015

2016

2017

Felhasználás (tonna)

11 891 558

12 422 902

12 297 356

12 678 733

13 617 607

Behozatal

Volumen (tonna)

911 115

1 219 800

1 200 627

1 400 824

1 385 829

Piaci részesedés (%)

7,7 %

9,8 %

9,8 %

11,0 %

10,2 %

Egységár (EUR/tonna)

699

657

640

531

641

Az uniós gyártók helyzete

Kapacitáskihasználás (%)

79 %

82 %

80 %

80 %

74 %

Termelés (tonna)

12 132 593

12 585 360

12 301 986

11 839 241

12 427 808

Uniós értékesítési volumen (tonna)

10 964 010

11 189 221

11 095 204

11 276 054

12 230 774

Piaci részesedés (%)

92,2 %

90,1 %

90,2 %

88,9 %

89,8 %

Értékesítési egységár (EUR/tonna)

632

613

573

520

592

Nettó nyereség/veszteség az uniós értékesítés során (%)

2,2 %

3,4 %

2,4 %

0,8 %

3,6 %

Foglalkoztatás (az időszak végén)

9 537

9 734

10 057

10 342

10 486

Készlet

749 386

888 456

914 268

943 355

1 023 612

Pénzforgalom

220 994 774

264 742 034

272 433 127

255 904 385

123 997 731

A felhasznált tőke megtérülése (%)

– 1,2 %

3,7 %

3,3 %

3,9 %

6,9 %


Ár-összehasonlítás (2017)

 

Áralákínálás

– 8,3 %

13. sz. termék: Betonacélrúd

Naptári évi adatok

2013

2014

2015

2016

2017

Felhasználás (tonna)

9 617 685

10 359 993

10 664 689

11 099 947

11 253 309

Behozatal

Volumen (tonna)

527 008

972 602

1 430 014

1 292 971

1 191 445

Piaci részesedés (%)

5,5 %

9,4 %

13,4 %

11,6 %

10,6 %

Egységár (EUR/tonna)

475

446

388

353

441

Az uniós gyártók helyzete

Kapacitáskihasználás (%)

72 %

72 %

71 %

73 %

67 %

Termelés (tonna)

13 171 558

13 019 699

12 763 140

13 191 436

12 494 712

Uniós értékesítési volumen (tonna)

8 906 120

9 187 941

9 019 809

9 568 119

9 848 615

Piaci részesedés (%)

92,6 %

88,7 %

84,6 %

86,2 %

87,5 %

Értékesítési egységár (EUR/tonna)

460

437

386

367

436

Nettó nyereség/veszteség az uniós értékesítés során (%)

– 2,0 %

– 2,5 %

– 2,6 %

3,4 %

4,8 %

Foglalkoztatás (az időszak végén)

5 563

5 441

5 529

5 634

5 457

Készlet

761 808

683 591

642 506

602 948

659 484

Pénzforgalom

20 571 082

14 116 433

53 015 513

165 167 521

249 292 475

A felhasznált tőke megtérülése (%)

0,9 %

2,4 %

1,9 %

6,2 %

9,3 %


Ár-összehasonlítás (2017)

 

Áralákínálás

– 1,3 %

14. sz. termék: Rozsdamentes rúd és könnyű szelvény

Naptári évi adatok

2013

2014

2015

2016

2017

Felhasználás (tonna)

526 080

593 501

593 530

630 737

632 804

Behozatal

Volumen (tonna)

113 071

147 453

142 416

147 811

159 577

Piaci részesedés (%)

21,5 %

24,8 %

24,0 %

23,4 %

25,2 %

Egységár (EUR/tonna)

3 092

2 894

3 035

2 590

2 885

Az uniós gyártók helyzete

Kapacitáskihasználás (%)

65 %

68 %

68 %

69 %

72 %

Termelés (tonna)

527 386

597 178

599 927

637 938

641 446

Uniós értékesítési volumen (tonna)

411 655

444 339

450 094

482 314

472 247

Piaci részesedés (%)

78,2 %

74,9 %

75,8 %

76,5 %

74,6 %

Értékesítési egységár (EUR/tonna)

2 988

2 969

2 838

2 404

2 807

Nettó nyereség/veszteség az uniós értékesítés során (%)

5,2 %

5,6 %

4,1 %

2,3 %

5,8 %

Foglalkoztatás (az időszak végén)

3 680

3 766

3 737

3 789

3 844

Készlet

83 561

91 900

89 676

90 409

90 893

Pénzforgalom

111 869 518

142 849 693

191 511 047

155 623 001

145 832 442

A felhasznált tőke megtérülése (%)

1,0 %

4,3 %

1,4 %

– 0,7 %

4,9 %


Ár-összehasonlítás (2017)

 

Áralákínálás

– 2,8 %

15. sz. termék: Rozsdamentes hengerhuzal

Naptári évi adatok

2013

2014

2015

2016

2017

Felhasználás (tonna)

318 373

323 191

304 987

335 552

347 077

Behozatal

Volumen (tonna)

52 082

71 229

57 627

58 670

62 978

Piaci részesedés (%)

16,4 %

22,0 %

18,9 %

17,5 %

18,1 %

Egységár (EUR/tonna)

2 300

2 193

2 310

1 962

2 228

Az uniós gyártók helyzete

Kapacitáskihasználás (%)

63 %

64 %

65 %

69 %

71 %

Termelés (tonna)

373 010

383 586

388 273

412 892

449 392

Uniós értékesítési volumen (tonna)

266 290

251 961

247 359

276 880

284 098

Piaci részesedés (%)

83,6 %

78,0 %

81,1 %

82,5 %

81,9 %

Értékesítési egységár (EUR/tonna)

2 480

2 516

2 382

2 022

2 417

Nettó nyereség/veszteség az uniós értékesítés során (%)

– 3,7 %

– 2,1 %

– 4,7 %

– 3,1 %

3,9 %

Foglalkoztatás (az időszak végén)

1 677

1 671

1 731

1 761

1 852

Készlet

24 810

28 696

31 083

31 584

43 800

Pénzforgalom

13 022 575

18 221 077

106 175 940

84 328 053

44 337 763

A felhasznált tőke megtérülése (%)

– 0,7 %

2,9 %

– 1,5 %

– 2,8 %

5,5 %


Ár-összehasonlítás (2017)

 

Áralákínálás

7,8 %

16. sz. termék: Ötvözetlen és más ötvözött hengerhuzal

Naptári évi adatok

2013

2014

2015

2016

2017

Felhasználás (tonna)

18 033 534

18 249 258

18 949 497

19 375 225

20 026 426

Behozatal

Volumen (tonna)

1 125 730

1 289 953

1 697 912

2 000 967

2 094 274

Piaci részesedés (%)

6,2 %

7,1 %

9,0 %

10,3 %

10,5 %

Egységár (EUR/tonna)

522

504

439

392

486

Az uniós gyártók helyzete

Kapacitáskihasználás (%)

80 %

84 %

83 %

81 %

83 %

Termelés (tonna)

19 765 154

19 775 715

20 436 595

20 037 883

20 757 864

Uniós értékesítési volumen (tonna)

16 782 585

16 828 358

17 108 877

17 222 468

17 795 595

Piaci részesedés (%)

93,1 %

92,2 %

90,3 %

88,9 %

88,9 %

Értékesítési egységár (EUR/tonna)

509

492

443

420

505

Nettó nyereség/veszteség az uniós értékesítés során (%)

1,8 %

4,8 %

3,0 %

0,6 %

3,4 %

Foglalkoztatás (az időszak végén)

11 561

11 598

11 881

13 068

13 058

Készlet

876 450

896 633

1 120 091

974 085

954 649

Pénzforgalom

234 768 428

424 076 182

365 467 214

287 106 970

310 381 566

A felhasznált tőke megtérülése (%)

1,0 %

6,9 %

2,9 %

3,9 %

6,7 %


Ár-összehasonlítás (2017)

 

Áralákínálás

3,7 %

17. sz. termék: Szögvas, idomvas és szelvény vasból vagy ötvözetlen acélból

Naptári évi adatok

2013

2014

2015

2016

2017

Felhasználás (tonna)

6 159 135

6 544 142

6 549 935

7 205 377

7 375 383

Behozatal

Volumen (tonna)

223 669

277 507

268 014

388 041

262 745

Piaci részesedés (%)

3,6 %

4,2 %

4,1 %

5,4 %

3,6 %

Egységár (EUR/tonna)

539

509

463

409

473

Az uniós gyártók helyzete

Kapacitáskihasználás (%)

64 %

69 %

71 %

72 %

72 %

Termelés (tonna)

8 583 668

8 590 216

8 894 223

9 400 691

9 605 365

Uniós értékesítési volumen (tonna)

5 935 432

6 266 353

6 281 426

6 817 231

7 112 453

Piaci részesedés (%)

96,4 %

95,8 %

95,9 %

94,6 %

96,4 %

Értékesítési egységár (EUR/tonna)

471

471

449

417

463

Nettó nyereség/veszteség az uniós értékesítés során (%)

– 6,5 %

– 3,7 %

– 0,6 %

2,1 %

– 1,8 %

Foglalkoztatás (az időszak végén)

6 212

5 685

6 006

6 264

6 096

Készlet

510 927

464 184

466 561

559 452

569 947

Pénzforgalom

– 48 381 794

7 224 031

161 157 041

150 487 051

– 18 595 244

A felhasznált tőke megtérülése (%)

– 6,0 %

6,3 %

1,4 %

3,9 %

0,6 %


Ár-összehasonlítás (2017)

 

Áralákínálás

– 2,1 %

18. sz. termék: Szádpalló

Naptári évi adatok

2013

2014

2015

2016

2017

Felhasználás (tonna)

574 025

637 684

577 270

584 985

626 863

Behozatal

Volumen (tonna)

15 870

16 503

14 051

36 970

85 054

Piaci részesedés (%)

2,8 %

2,6 %

2,4 %

6,3 %

13,6 %

Egységár (EUR/tonna)

787

765

1 126

651

629

Az uniós gyártók helyzete

Kapacitáskihasználás (%)

78 %

82 %

76 %

82 %

81 %

Termelés (tonna)

907 320

940 451

840 182

777 182

817 764

Uniós értékesítési volumen (tonna)

558 131

621 150

563 140

548 010

541 782

Piaci részesedés (%)

97,2 %

97,4 %

97,6 %

93,7 %

86,4 %

Értékesítési egységár (EUR/tonna)

711

697

652

623

640

Nettó nyereség/veszteség az uniós értékesítés során (%)

6,8 %

11,5 %

8,8 %

14,0 %

3,7 %

Foglalkoztatás (az időszak végén)

949

971

951

981

995

Készlet

49 762

47 610

58 744

68 417

75 616

Pénzforgalom

58 272 442

68 732 139

63 936 644

86 404 634

40 555 786

A felhasznált tőke megtérülése (%)

– 9,3 %

6,8 %

6,7 %

10,3 %

1,5 %


Ár-összehasonlítás (2017)

 

Áralákínálás

1,7 %

20. sz. termék: Gázcső

Naptári évi adatok

2013

2014

2015

2016

2017

Felhasználás (tonna)

1 211 435

1 662 233

1 653 112

1 637 097

1 642 935

Behozatal

Volumen (tonna)

266 467

340 051

298 103

336 050

380 257

Piaci részesedés (%)

22,0 %

20,5 %

18,0 %

20,5 %

23,1 %

Egységár (EUR/tonna)

688

649

646

566

676

Az uniós gyártók helyzete

Kapacitáskihasználás (%)

37 %

38 %

38 %

40 %

37 %

Termelés (tonna)

1 053 283

1 460 549

1 471 772

1 396 933

1 392 404

Uniós értékesítési volumen (tonna)

944 903

1 322 070

1 354 273

1 300 727

1 262 560

Piaci részesedés (%)

78,0 %

79,5 %

81,9 %

79,5 %

76,8 %

Értékesítési egységár (EUR/tonna)

717

666

619

580

693

Nettó nyereség/veszteség az uniós értékesítés során (%)

0,9 %

1,3 %

2,3 %

3,9 %

0,5 %

Foglalkoztatás (az időszak végén)

552

543

548

526

509

Készlet

55 178

55 305

53 434

58 081

50 697

Pénzforgalom

15 451 286

15 884 723

16 166 705

15 309 189

20 506 964

A felhasznált tőke megtérülése (%)

3,7 %

3,9 %

1,1 %

1,7 %

8,7 %


Ár-összehasonlítás (2017)

 

Áralákínálás

2,4 %

21. sz. termék: Üreges profil

Naptári évi adatok

2013

2014

2015

2016

2017

Felhasználás (tonna)

3 347 996

3 407 926

3 511 951

3 885 748

4 028 730

Behozatal

Volumen (tonna)

461 263

552 874

574 490

725 545

820 667

Piaci részesedés (%)

13,8 %

16,2 %

16,4 %

18,7 %

20,4 %

Egységár (EUR/tonna)

599

571

553

497

618

Az uniós gyártók helyzete

Kapacitáskihasználás (%)

46 %

46 %

46 %

47 %

49 %

Termelés (tonna)

3 019 375

3 019 977

3 106 261

3 333 368

3 388 786

Uniós értékesítési volumen (tonna)

2 882 473

2 854 843

2 936 771

3 159 965

3 207 994

Piaci részesedés (%)

86,1 %

83,8 %

83,6 %

81,3 %

79,6 %

Értékesítési egységár (EUR/tonna)

606

569

541

517

625

Nettó nyereség/veszteség az uniós értékesítés során (%)

– 2,7 %

– 3,9 %

– 3,3 %

0,2 %

– 0,5 %

Foglalkoztatás (az időszak végén)

1 073

1 124

1 200

1 209

1 181

Készlet

160 442

138 981

146 353

107 826

149 537

Pénzforgalom

– 9 630 441

13 389 861

23 807 058

13 000 201

21 372 166

A felhasznált tőke megtérülése (%)

– 2,4 %

– 5,3 %

– 6,2 %

– 0,6 %

7,2 %


Ár-összehasonlítás (2017)

 

Áralákínálás

1,2 %

22. sz. termék: Varrat nélküli rozsdamentes acélcső

Naptári évi adatok

2013

2014

2015

2016

2017

Felhasználás (tonna)

96 507

101 504

97 341

96 320

95 672

Behozatal

Volumen (tonna)

32 581

38 782

39 719

42 510

42 701

Piaci részesedés (%)

33,8 %

38,2 %

40,8 %

44,1 %

44,6 %

Egységár (EUR/tonna)

6 941

6 167

6 118

5 846

6 300

Az uniós gyártók helyzete

Kapacitáskihasználás (%)

6 %

7 %

6 %

6 %

6 %

Termelés (tonna)

116 630

124 135

101 291

101 831

92 357

Uniós értékesítési volumen (tonna)

61 822

61 708

56 802

53 196

52 083

Piaci részesedés (%)

64,1 %

60,8 %

58,4 %

55,2 %

54,4 %

Értékesítési egységár (EUR/tonna)

7 913

7 740

8 318

7 361

7 993

Nettó nyereség/veszteség az uniós értékesítés során (%)

3,1 %

5,9 %

– 0,4 %

–0,1 %

1,2 %

Foglalkoztatás (az időszak végén)

11 180

11 211

10 369

9 779

9 317

Készlet

7 452

9 389

10 455

8 690

11 688

Pénzforgalom

19 858 477

10 438 041

– 48 885 671

4 038 078

– 22 872 178

A felhasznált tőke megtérülése (%)

22,7 %

– 4,3 %

– 58,1 %

– 33,4 %

– 50,5 %


Ár-összehasonlítás (2017)

 

Áralákínálás

21,2 %

23. sz. termék: Tartócső

Naptári évi adatok

2013

2014

2015

2016

2017

Felhasználás (tonna)

68 824

72 805

67 249

59 867

65 355

Behozatal

Volumen (tonna)

7 489

9 426

11 944

9 773

8 663

Piaci részesedés (%)

10,9 %

12,9 %

17,8 %

16,3 %

13,3 %

Egységár (EUR/tonna)

2 069

1 626

1 749

1 630

1 608

Az uniós gyártók helyzete

Kapacitáskihasználás (%)

68 %

64 %

53 %

52 %

63 %

Termelés (tonna)

64 972

65 475

58 407

52 494

57 657

Uniós értékesítési volumen (tonna)

61 324

63 378

55 304

50 092

56 691

Piaci részesedés (%)

89,1 %

87,1 %

82,2 %

83,7 %

86,7 %

Értékesítési egységár (EUR/tonna)

2 023

2 003

1 925

1 804

1 837

Nettó nyereség/veszteség az uniós értékesítés során (%)

4,6 %

4,9 %

– 6,7 %

– 9,2 %

– 1,8 %

Foglalkoztatás (az időszak végén)

332

322

306

274

280

Készlet

1 285

1 433

2 591

1 452

2 429

Pénzforgalom

3 499 664

3 928 566

5 055 796

–791 310

– 620 461

A felhasznált tőke megtérülése (%)

0,9 %

– 3,3 %

– 64,7 %

– 54,5 %

– 28,1 %


Ár-összehasonlítás (2017)

 

Áralákínálás

12,5 %

25. sz. termék: Nagy méretű hegesztett cső

Naptári évi adatok

2013

2014

2015

2016

2017

Felhasználás (tonna)

669 846

1 041 055

427 457

586 746

1 804 463

Behozatal

Volumen (tonna)

286 939

411 273

209 524

159 219

1 044 534

Piaci részesedés (%)

42,8 %

39,5 %

49,0 %

27,1 %

57,9 %

Egységár (EUR/tonna)

1 070

793

904

772

936

Az uniós gyártók helyzete

Kapacitáskihasználás (%)

26 %

32 %

29 %

35 %

65 %

Termelés (tonna)

1 333 900

1 150 000

1 034 600

1 086 300

1 500 000

Uniós értékesítési volumen (tonna)

382 758

624 819

216 243

426 937

759 478

Piaci részesedés (%)

57,1 %

60,0 %

50,6 %

72,8 %

42,1 %

Értékesítési egységár (EUR/tonna)

894

887

835

771

766

Nettó nyereség/veszteség az uniós értékesítés során (%)

3,0 %

– 6,1 %

– 2,7 %

– 0,6 %

0,0 %

Foglalkoztatás (az időszak végén)

1 512

1 545

1 365

1 372

1 326

Készlet

322 722

600 020

633 600

727 048

1 139 429

Pénzforgalom

197 726 967

–97 558 802

94 492 289

– 70 888 943

13 666 659

A felhasznált tőke megtérülése (%)

– 15,8 %

– 23,5 %

– 17,7 %

– 6,7 %

9,1 %


Ár-összehasonlítás (2017)

 

Áralákínálás

– 22,0 %

26. sz. termék: Más hegesztett cső

Naptári évi adatok

2013

2014

2015

2016

2017

Felhasználás (tonna)

2 385 499

3 121 613

3 126 300

3 286 436

3 352 661

Behozatal

Volumen (tonna)

474 949

491 934

510 548

540 386

571 167

Piaci részesedés (%)

19,9 %

15,8 %

16,3 %

16,4 %

17,0 %

Egységár (EUR/tonna)

1 352

1 376

1 397

1 262

1 431

Az uniós gyártók helyzete

Kapacitáskihasználás (%)

57 %

57 %

57 %

58 %

60 %

Termelés (tonna)

2 384 152

3 166 935

3 144 492

3 190 480

3 301 195

Uniós értékesítési volumen (tonna)

1 907 944

2 622 348

2 588 536

2 721 349

2 765 915

Piaci részesedés (%)

80,0 %

84,0 %

82,8 %

82,8 %

82,5 %

Értékesítési egységár (EUR/tonna)

1 024

1 013

984

942

1 062

Nettó nyereség/veszteség az uniós értékesítés során (%)

1,2 %

2,4 %

1,7 %

4,2 %

4,3 %

Foglalkoztatás (az időszak végén)

3 024

3 013

3 011

3 089

3 025

Készlet

125 621

84 268

100 035

120 308

120 420

Pénzforgalom

66 281 502

68 619 951

77 514 611

87 283 492

106 630 804

A felhasznált tőke megtérülése (%)

9,1 %

11,5 %

8,8 %

12,8 %

19,3 %


Ár-összehasonlítás (2017)

 

Áralákínálás

– 34,8 %

28. sz. termék: Acélhuzal

Naptári évi adatok

2013

2014

2015

2016

2017

Felhasználás (tonna)

1 318 451

1 517 192

1 480 243

1 513 248

1 505 202

Behozatal

Volumen (tonna)

574 083

722 773

692 918

736 623

722 858

Piaci részesedés (%)

43,5 %

47,6 %

46,8 %

48,7 %

48,0 %

Egységár (EUR/tonna)

781

729

722

626

708

Az uniós gyártók helyzete

Kapacitáskihasználás (%)

73 %

75 %

77 %

73 %

71 %

Termelés (tonna)

899 763

932 496

940 169

886 666

900 054

Uniós értékesítési volumen (tonna)

744 368

794 419

787 325

776 626

782 344

Piaci részesedés (%)

56,5 %

52,4 %

53,2 %

51,3 %

52,0 %

Értékesítési egységár (EUR/tonna)

940

909

840

832

905

Nettó nyereség/veszteség az uniós értékesítés során (%)

0,5 %

0,0 %

1,1 %

2,6 %

0,8 %

Foglalkoztatás (az időszak végén)

3 387

3 395

3 429

3 459

3 408

Készlet

 

 

 

 

 

Pénzforgalom

66 281 502

68 619 951

77 514 611

87 283 492

106 630 804

A felhasznált tőke megtérülése (%)

 

 

 

 

 


Ár-összehasonlítás (2017)

 

Áralákínálás

21,8 %


IV. MELLÉKLET: A fejlődő országokból származó, az ideiglenes intézkedések hatálya alá tartozó termékek jegyzéke

Ország/Termékcsoport

1

2

3

4

5

6

7

8

9

12

13

14

15

16

17

18

20

21

22

23

25

26

28

Afganisztán

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Albánia

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Angola

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Antigua és Barbuda

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Argentína

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Bahreini Királyság

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Banglades

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Barbados

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Belize

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Benin

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Bissau-Guinea

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Bolíviai Állam, Többnemzetiségű

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Botswana

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Brazília

x

x

 

 

 

x

x

 

 

 

 

 

 

 

x

 

 

 

 

 

 

 

 

Brunei Darussalam Állam

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Burkina Faso

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Burundi

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Chile

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Costa Rica

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Csád

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Dél-Afrika

 

 

 

 

 

 

 

x

x

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Dominika

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Dominikai Köztársaság

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Dzsibuti

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Ecuador

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Egyesült Arab Emírségek

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

x

 

 

 

 

 

x

 

Egyiptom

x

 

 

 

 

 

 

 

 

x

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Elefántcsontpart

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Fidzsi

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Fülöp-szigetek

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Gabon

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Gambia

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Ghána

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Grenada

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Grúzia

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Guatemala

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Guinea

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Guyana

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Haiti

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Honduras

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Hongkong, Kína

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

India

x

x

x

x

x

x

x

 

x

 

 

x

x

 

 

 

x

 

x

x

 

x

 

Indonézia

 

 

 

 

 

 

x

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Jamaica

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Jemen

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Jordánia

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Kambodzsa

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Kamerun

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Katar

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Kazahsztán

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Kenya

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Kína

 

 

x

x

 

x

 

x

 

x

 

 

x

 

 

x

 

x

x

x

x

x

x

Kirgiz Köztársaság

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Kolumbia

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Kongó

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Kongói Demokratikus Köztársaság

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Közép-afrikai Köztársaság

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Kuba

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Kuvait Állam

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Laoszi Népi Demokratikus Köztársaság

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Lesotho

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Libéria

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság

 

 

 

 

x

 

x

 

 

 

 

 

 

 

 

 

x

x

 

 

 

 

 

Madagaszkár

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Makaó, Kína

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Malajzia

 

 

 

 

 

 

 

 

x

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Malawi

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Maldív-szigetek

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Mali

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Marokkó

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Mauritánia

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Mauritius

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Mexikó

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Mianmar/Burma

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Moldovai Köztársaság

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

x

 

 

x

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Mongólia

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Montenegró

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Mozambik

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Namíbia

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Nepál

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Nicaragua

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Niger

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Nigéria

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Omán

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Örményország

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Pakisztán

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Panama

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Pápua Új-Guinea

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Paraguay

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Peru

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Ruanda

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Saint Kitts és Nevis

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Saint Lucia

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Saint Vincent és Grenadine-szigetek

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Salamon-szigetek

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Salvador

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Seychelle-szigetek

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Sierra Leone

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Srí Lanka

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Suriname

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Szamoa

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Szaúd-arábiai Királyság

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

x

 

 

Szenegál

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Szváziföld

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Tádzsikisztán

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Tanzánia

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Thaiföld

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Togo

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Tonga

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Törökország

x

x

 

x

x

 

 

 

x

x

x

 

 

x

x

 

x

x

 

 

x

x

x

Trinidad és Tobago

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Tunézia

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Uganda

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Ukrajna

x

x

 

 

 

 

x

 

 

 

x

x

 

x

x

 

x

x

x

 

 

 

x

Uruguay

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Vanuatu

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Venezuelai Bolivári Köztársaság

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Vietnam

 

x

 

x

 

 

 

 

x

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Zambia

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Zimbabwe

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Zöld-foki-szigetek

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 


V. MELLÉKLET: Vámkontingensek

Termékszám

Rendelésszám

Termékkategória

KN-kódok

A vámkontingens mennyisége (nettó tonna)

A kiegészítő vám vámtétele

1

09.8501

Melegen hengerelt ötvözetlen és más ötvözött lemez és szalag

7208 10 00 , 7208 25 00 , 7208 26 00 , 7208 27 00 , 7208 36 00 , 7208 37 00 , 7208 38 00 , 7208 39 00 , 7208 40 00 , 7208 52 99 , 7208 53 90 , 7208 54 00 , 7211 14 00 , 7211 19 00 , 7212 60 00 , 7225 19 10 , 7225 30 10 , 7225 30 30 , 7225 30 90 , 7225 40 15 , 7225 40 90 , 7226 19 10 , 7226 91 20 , 7226 91 91 , 7226 91 99

4 269 009

25 %

2

09.8502

Hidegen hengerelt ötvözetlen és más ötvözött lemez

7209 15 00 , 7209 16 90 , 7209 17 90 , 7209 18 91 , 7209 25 00 , 7209 26 90 , 7209 27 90 , 7209 28 90 , 7209 90 20 , 7209 90 80 , 7211 23 20 , 7211 23 30 , 7211 23 80 , 7211 29 00 , 7211 90 20 , 7211 90 80 , 7225 50 20 , 7225 50 80 , 7226 20 00 , 7226 92 00

1 318 865

25 %

3

09.8503

„Elektromos” lemez (a szemcseorientált „elektromos” lemez kivételével)

7209 16 10 , 7209 17 10 , 7209 18 10 , 7209 26 10 , 7209 27 10 , 7209 28 10 , 7225 19 90 , 7226 19 80

178 704

25 %

4

09.8504

Fémbevonatú lemez

7210 20 00 , 7210 30 00 , 7210 41 00 , 7210 49 00 , 7210 61 00 , 7210 69 00 , 7210 90 80 , 7212 20 00 , 7212 30 00 , 7212 50 20 , 7212 50 30 , 7212 50 40 , 7212 50 61 , 7212 50 69 , 7212 50 90 , 7225 91 00 , 7225 92 00 , 7226 99 10 , 7226 99 30 , 7226 99 70

2 115 054

25 %

5

09.8505

Szerves bevonatú lemez

7210 70 80 , 7212 40 80

414 324

25 %

6

09.8506

Ónművi vékonylemez

7209 18 99 , 7210 11 00 , 7210 12 20 , 7210 12 80 , 7210 50 00 , 7210 70 10 , 7210 90 40 , 7212 10 10 , 7212 10 90 , 7212 40 20

367 470

25 %

7

09.8507

Ötvözetlen és más ötvözött kvartólemez

7208 51 20 , 7208 51 91 , 7208 51 98 , 7208 52 91 , 7208 90 20 , 7208 90 80 , 7210 90 30 , 7225 40 12 , 7225 40 40 , 7225 40 60 , 7225 99 00

1 442 988

25 %

8

09.8508

Melegen hengerelt rozsdamentes lemez és szalag

7219 11 00 , 7219 12 10 , 7219 12 90 , 7219 13 10 , 7219 13 90 , 7219 14 10 , 7219 14 90 , 7219 22 10 , 7219 22 90 , 7219 23 00 , 7219 24 00 , 7220 11 00 , 7220 12 00

193 049

25 %

9

09.8509

Hidegen hengerelt rozsdamentes lemez és szalag

7219 31 00 , 7219 32 10 , 7219 32 90 , 7219 33 10 , 7219 33 90 , 7219 34 10 , 7219 34 90 , 7219 35 10 , 7219 35 90 , 7219 90 20 , 7219 90 80 , 7220 20 21 , 7220 20 29 , 7220 20 41 , 7220 20 49 , 7220 20 81 , 7220 20 89 , 7220 90 20 , 7220 90 80

476 161

25 %

12

09.8512

Ötvözetlen és más ötvözött kereskedelmi minőségű rúd- és idomacél, valamint könnyű szelvény

7214 30 00 , 7214 91 10 , 7214 91 90 , 7214 99 31 , 7214 99 39 , 7214 99 50 , 7214 99 71 , 7214 99 79 , 7214 99 95 , 7215 90 00 , 7216 10 00 , 7216 21 00 , 7216 22 00 , 7216 40 10 , 7216 40 90 , 7216 50 10 , 7216 50 91 , 7216 50 99 , 7216 99 00 , 7228 10 20 , 7228 20 10 , 7228 20 91 , 7228 30 20 , 7228 30 41 , 7228 30 49 , 7228 30 61 , 7228 30 69 , 7228 30 70 , 7228 30 89 , 7228 60 20 , 7228 60 80 , 7228 70 10 , 7228 70 90 , 7228 80 00

728 270

25 %

13

09.8513

Betonacélrúd

7214 20 00 , 7214 99 10

714 964

25 %

14

09,8514

Rozsdamentes rúd és könnyű szelvény

7222 11 11 , 7222 11 19 , 7222 11 81 , 7222 11 89 , 7222 19 10 , 7222 19 90 , 7222 20 11 , 7222 20 19 , 7222 20 21 , 7222 20 29 , 7222 20 31 , 7222 20 39 , 7222 20 81 , 7222 20 89 , 7222 30 51 , 7222 30 91 , 7222 30 97 , 7222 40 10 , 7222 40 50 , 7222 40 90

82 156

25 %

15

09.8515

Rozsdamentes hengerhuzal

7221 00 10 , 7221 00 90

32 744

25 %

16

09.8516

Ötvözetlen és más ötvözött hengerhuzal

7213 10 00 , 7213 20 00 , 7213 91 10 , 7213 91 20 , 7213 91 41 , 7213 91 49 , 7213 91 70 , 7213 91 90 , 7213 99 10 , 7213 99 90 , 7227 10 00 , 7227 20 00 , 7227 90 10 , 7227 90 50 , 7227 90 95

1 058 110

25 %

17

09.8517

Szögvas, idomvas és szelvény vasból vagy ötvözetlen acélból

7216 31 10 , 7216 31 90 , 7216 32 11 , 7216 32 19 , 7216 32 91 , 7216 32 99 , 7216 33 10 , 7216 33 90

167 817

25 %

18

09.8518

Szádpalló

7301 10 00

24 854

25 %

20

09.8520

Gázcső

7306 30 41 , 7306 30 49 , 7306 30 72 , 7306 30 77

185 280

25 %

21

09.8521

Üreges profil

7306 61 10 , 7306 61 92 , 7306 61 99

387 343

25 %

22

09.8522

Varrat nélküli rozsdamentes acélcső

7304 11 00 , 7304 22 00 , 7304 24 00 , 7304 41 00 , 7304 49 10 , 7304 49 93 , 7304 49 95 , 7304 49 99

22 818

25 %

23

09.8523

Tartócső

7304 51 12 , 7304 51 18 , 7304 59 32 , 7304 59 38

5 549

25 %

25

09.8525

Nagy méretű hegesztett cső

7305 11 00 , 7305 12 00 , 7305 19 00 , 7305 20 00 , 7305 31 00 , 7305 39 00 , 7305 90 00

258 133

25 %

26

09.8526

Más hegesztett cső

7306 11 10 , 7306 11 90 , 7306 19 10 , 7306 19 90 , 7306 21 00 , 7306 29 00 , 7306 30 11 , 7306 30 19 , 7306 30 80 , 7306 40 20 , 7306 40 80 , 7306 50 20 , 7306 50 80 , 7306 69 10 , 7306 69 90 , 7306 90 00

296 274

25 %

28

09.8528

Ötvözetlen huzal

7217 10 10 , 7217 10 31 , 7217 10 39 , 7217 10 50 , 7217 10 90 , 7217 20 10 , 7217 20 30 , 7217 20 50 , 7217 20 90 , 7217 30 41 , 7217 30 49 , 7217 30 50 , 7217 30 90 , 7217 90 20 , 7217 90 50 , 7217 90 90

393 031

25 %