3.6.2010   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 145/4

1.

Az Európai Parlament és a Tanács javaslattervezete, amelyre vonatkozóan a Számvevőszéket vélemény kibocsátására kérték, a jelenlegi költségvetési rendelet módosítását célozza annak érdekében, hogy annak szabályait az Európai Külügyi Szolgálat (a továbbiakban: EKSZ) sajátos jellegéhez igazítsa. Az EKSZ létrehozásáról a 2009. december 1-jén hatályba lépett Lisszaboni Szerződéssel módosított Európai Unióról szóló Szerződés 27. cikke (3) bekezdése rendelkezik. Az EKSZ az Unió független, a főképviselő irányítása alatt álló szerve lesz, amely utóbbinak segítséget nyújt feladatainak elvégzésében. Az EKSZ felépítéséről és működéséről tanácsi határozat rendelkezik majd. A határozatra irányuló javaslat 2010. március 25-én jött létre.

2.

Bár az EKSZ különálló intézmény, a jelenlegi külképviseletek működési folyamatosságának biztosítása érdekében a képviselet-vezetők által eszközölt operatív kiadásokat a bizottsági költségvetés közvetlen centralizált irányítás keretében történő végrehajtásának tekintik majd.

3.

Az EKSZ egy központi hivatalból, valamint harmadik országokba, illetve nemzetközi szervezetekhez delegált uniós külképviseletekből áll majd. Minden uniós külképviselet élén egy képviselet-vezető áll majd, aki a képviselethez tartozó valamennyi alkalmazott munkáját irányítja.

4.

Az EKSZ alkalmazottai a Tanács főtitkárságának tisztviselőiből, bizottsági tisztviselőkből, valamint a tagállamok külügyi szolgálataitól kirendelt alkalmazottakból állnak. Őket a személyzeti szabályzat által meghatározott ideiglenes alkalmazottakként nevezik ki. Személyzeti ügyekben az EKSZ olyan intézménynek tekinthető, melyre a személyzeti szabályzat vonatkozik.

5.

A Számvevőszék figyelembe veszi, hogy amint azt az Elnökség az Európai Tanácsnak címzett, az Európai Külügyi Szolgálatról szóló, 2009. október 23-i jelentésében kérte (3), az EKSZ sui generis jellegű, a költségvetési rendelet alkalmazásában intézményként kezelendő szolgálat lesz. Az EKSZ a költségvetésben saját szakasszal rendelkezik majd, és mint ilyen, rá is vonatkozik majd az Európai Parlament zárszámadása. A külképviseletek szintjén ugyanakkor az EKSZ a Bizottság illetékes szolgálata marad, és feladata a költségvetés „Bizottság” szakaszához tartozó különböző operatív előirányzatok végrehajtása lesz.

6.

A külképviseleti alkalmazottak az EKSZ alkalmazottaiból és bizottsági alkalmazottakból állnak majd. A képviselet-vezető a Bizottságtól – az EUSz 17. cikke és az EUMSz 317. cikke értelmében a költségvetést végrehajtó és a programokat irányító intézménytől – kap megbízást arra, hogy nevében operatív előirányzatokat teljesítsen. Az EKSZ új felépítéséből és az uniós képviselet vezetőjének feladataiból adódóan utóbbi két különböző szervnek tartozik majd beszámolással. Megoldás erre feltehetőleg az újonnan javasolt 60a. cikk (2) és (3) bekezdésében keresendő. A Számvevőszék megjegyzi, hogy az új struktúra működtetéséhez – többek között a prioritásellentétek elkerülése érdekében – óvatosságra lesz szükség.

7.

A Számvevőszék 10/2004 sz. különjelentésében a „decentralizációs” folyamat következtében jelentős előrelépést állapított meg a külső segélyek igazgatásában: megerősítették a képviseletek operatív és pénzügyi részlegeit, megbízhatóbbak és hatékonyabbak lettek a pénzügyi eljárások, és ez javulást jelentett a szolgáltatásnyújtás rendszerességében, időben történő elvégzésében, illetve minőségében. A Számvevőszék rendkívül lényegesnek tartja az elszámolhatóság, a felelősség és a pénzgazdálkodás minőségének fenntartását és további javítását a külképviseleteknél. Nem szabad, hogy az uniós külképviseletek jövőbeli szervezeti struktúrája gátolja a képviseletek operatív és pénzügyi funkcióinak hatékonyságát, illetve a feladatkörök elkülönítését.

8.

Ebből a szempontból a javaslat kísérletnek tekinthető arra, hogy az új és összetettebb intézményi keretek között is a lehető legjobban megőrizze az előirányzatok végrehajtására vonatkozó belső bizottsági eljárásokat és standardokat.

9.

Ugyanakkor a Számvevőszék aggodalmát fejezi ki azzal kapcsolatban, hogy e cél elérése érdekében a következők változnak: a) a pénzügyi rendelethez képest jelentős eltérésekre kerül sor, mivel a Bizottság költségvetés-végrehajtási hatáskörét átruházzák az engedélyező tisztviselőkre (azaz a képviselet-vezetőkre), akik pedig már nem tartoznak a Bizottság szervezeti egységeihez; b) a képviseletek pénzgazdálkodási és beszámolási feladatai és műveletei jóval összetettebbé válnak; c) jelentős bizonytalanság keletkezik az uniós külképviseletek igazgatási és támogatási kiadásainak kezelésében, illetve ezen kiadásokkal kapcsolatos költségvetési források elosztásában – és erre a kérdésre a javaslat nem ad egyértelmű választ.

10.

A Számvevőszék a módosított rendelkezések közül néggyel kapcsolatban fejezi ki konkrét fenntartását, és az ezen véleményhez mellékelt táblázat szerint azok szövegének módosítását javasolja.

11.

30. cikk. A Bizottság javasolja, hogy a 30. cikk (3) bekezdése első albekezdése helyébe új szöveg lépjen, amelynek értelmében a Bizottság megfelelő módon rendelkezésre bocsátja az általa kezelt költségvetésből származó források kedvezményezettjeire vonatkozó információkat, amennyiben a költségvetés végrehajtása az 53a. cikk szerint centralizált alapon történik. Az új 53a. cikk értelmében amennyiben a Bizottság centralizált alapon hajtja végre a költségvetést, úgy a végrehajtási feladatokat vagy közvetlenül szervezeti egységei, illetve uniós külképviseletek által, vagy közvetetten, az 54–57. cikk rendelkezéseivel összhangban teljesíti.

12.

Az új 30. cikk (3) bekezdése első albekezdésének és az új 53a. cikknek az együttes olvasata azt eredményezi, hogy a Bizottság azirányú kötelezettsége, hogy információval rendelkezzen a költségvetésből származó források kedvezményezettjeiről arra az esetre érvényes, ha a költségvetés végrehajtása centralizált alapon közvetetten és közvetlenül történik. A jelenlegi 30. cikk (3) bekezdésének első albekezdésében azonban a Bizottság azirányú kötelezettsége, hogy információval rendelkezzen a költségvetésből származó források kedvezményezettjeiről, kizárólag azokra az esetekre vonatkozik, amikor a költségvetés végrehajtása centralizált alapon és közvetlenül történik.

13.

A Bizottság azirányú kötelezettségének kiterjesztése, hogy a közvetett centralizált irányítás eseteiben is információval rendelkezzen a költségvetésből származó források kedvezményezettjeiről, nincs összefüggésben az EKSZ sajátos helyzetével. A kiterjesztés tehát, túllépve a javaslat tárgyán, a közvetett centralizált irányítás valamennyi esetében alkalmazhatóvá válna. A jelenlegi gyakorlattal való következetesség fenntartása érdekében az új 30. cikk (3) bekezdésének első albekezdését a következőképpen kell módosítani:

14.

60a. cikk A 60a. cikk célja, úgy tűnik, annak az elvnek a megerősítése, hogy az uniós képviselet-vezetők, amennyiben átruházott felhatalmazás alapján járnak el, ugyanazon elszámolhatósági szabályoknak vannak alárendelve, mint bármely más átruházott felhatalmazás által engedélyezésre jogosult tisztviselő (a költségvetési rendelet 60. cikke értelmében). A Számvevőszék e tekintetben fontosnak tartja kiemelni az uniós képviselet-vezetők feladatait.

15.

A második albekezdés ugyanakkor többek között az esetleges összeférhetetlenségek („érdekellentétek”) megoldását is az uniós képviselet-vezetők feladatává teszi. Ebben az összefüggésben kerülni kell az „összeférhetetlenség” („érdekellentét”) fogalmára történő utalást, hiszen ez nem olyan típusú összeférhetetlenség („érdekellentét”), mint amit a költségvetési rendelet 52. cikke határoz meg. A következetesség érdekében egy adott fogalmat a költségvetési rendelet valamennyi rendelkezésében ugyanazon meghatározás szerint kell alkalmazni. A Számvevőszék javasolja a 60a. cikk (1) bekezdésének eszerint történő módosítását.

16.

85. cikk. A következetesség, hatékonyság és eredményesség érdekében a Számvevőszék helyesli, hogy az EKSZ belső ellenőrének feladatait a Bizottság belső ellenőre lássa el. A költségvetési rendelet 85. cikkéhez javasolt kiegészítés megfogalmazása ugyanakkor azt a benyomást kelti, hogy a Bizottság belső ellenőre nem ugyanazokat a hatásköröket gyakorolja az EKSZ felett, mint a bizottsági részlegek felett, illetve hogy e hatáskörök aszerint változhatnak, hogy mely költségvetési szakaszok – EKSZ vagy Bizottság – végrehajtásáról van szó. A belső ellenőr hatásköreivel kapcsolatos kétértelműség elkerülése végett a Számvevőszék azt indítványozza, hogy a javasolt kiegészítést a következő szöveg váltsa fel:

17.

165. cikk. A 165. cikk javasolt módosításának a célja nem világos. A Számvevőszék szerint az 53a. cikk módosításából következően a 165. cikk módosítására már nincs szükség.

18.

185. cikk. A 185. cikk javasolt módosítása semmilyen célt nem szolgál. A Bizottság belső ellenőrének hatáskörével kapcsolatos analógia csak a bizottsági részlegek összefüggésében alkalmazható. A Számvevőszék javaslata ezért az, hogy a 185. cikk ne kerüljön módosításra.