EURÓPAI BIZOTTSÁG
Strasbourg, 2024.11.26.
COM(2024) 726 final
Ajánlás
A TANÁCS AJÁNLÁSA
Svédország nemzeti középtávú költségvetési-strukturális tervének jóváhagyásáról
EURÓPAI BIZOTTSÁG
Strasbourg, 2024.11.26.
COM(2024) 726 final
Ajánlás
A TANÁCS AJÁNLÁSA
Svédország nemzeti középtávú költségvetési-strukturális tervének jóváhagyásáról
Ajánlás
A TANÁCS AJÁNLÁSA
Svédország nemzeti középtávú költségvetési-strukturális tervének jóváhagyásáról
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 121. cikkére,
tekintettel az (EU) 2024/1263 rendeletre és különösen annak 17. cikkére,
tekintettel a Bizottság ajánlására,
mivel:
ÁLTALÁNOS MEGFONTOLÁSOK
1.Az uniós gazdasági kormányzás megreformált kerete 2024. április 30-án hatályba lépett. A gazdaságpolitikák hatékony összehangolásáról és a többoldalú költségvetési felügyeletről szóló (EU) 2024/1263 európai parlamenti és tanácsi rendelet 1 , a túlzott hiány esetén követendő eljárás végrehajtásáról szóló, módosított 1467/97/EK rendelet 2 és a tagállamok költségvetési keretrendszeréről szóló, módosított 2011/85/EU tanácsi irányelv 3 együttesen a megreformált uniós gazdasági kormányzási keret központi elemei. A keret reformok és beruházások révén törekszik biztosítani az államadósság fenntarthatóságát, valamint a fenntartható és inkluzív növekedést. Előmozdítja a nemzeti felelősségvállalást, és a középtávra helyezi a hangsúlyt, amihez a szabályok hatékonyabb és következetesebb érvényesítése társul.
2.Az új gazdasági kormányzási keret középpontjában a tagállamok által a Tanácsnak és a Bizottságnak benyújtott nemzeti középtávú költségvetési-strukturális tervek állnak. E terveknek két célkitűzést kell megvalósítaniuk: i. biztosítaniuk kell, hogy az államadósság a kiigazítási időszak végére megalapozottan csökkenő pályán álljon, vagy prudens szinten maradjon, a költségvetési hiány pedig középtávon a GDP 3 %-ában meghatározott referenciaérték alá csökkenjen és e szint alatt maradjon, valamint ii. biztosítaniuk kell az európai szemeszter keretében azonosított fő kihívásokra reagáló, illetve az EU közös prioritásainak kezelését célzó reformok és beruházások megvalósítását. E célból minden tervnek tartalmaznia kell a nettó kiadási 4 pályára vonatkozó középtávú kötelezettségvállalást, amely tényleges költségvetési korlátot állapít meg a terv négy- vagy ötéves időtartamára (a tagállam rendes jogalkotási ciklusától függően). Emellett a tervben ki kell fejteni, hogy a tagállam miként fogja biztosítani az európai szemeszter keretében – különösen az országspecifikus ajánlásokban (ideértve adott esetben a makrogazdasági egyensúlyhiány kezelésére szolgáló eljárás keretében megfogalmazott ajánlásokat is) – azonosított fő kihívásokra reagáló reformok és beruházások megvalósítását, továbbá hogy a tagállam miként fogja kezelni a közös uniós prioritásokat. A költségvetési kiigazítás négyéves időszakra szól, amely legfeljebb három évvel meghosszabbítható, ha a tagállam elkötelezi magát az (EU) 2024/1263 rendeletben meghatározott kritériumoknak megfelelő releváns reformok és beruházások végrehajtása mellett.
3.A Bizottság a terv benyújtását követően értékeli, hogy az megfelel-e az (EU) 2024/1263 rendeletben foglalt követelményeknek.
4.Ezt követően a Tanács a Bizottság ajánlása alapján ajánlást fogad el, amelyben meghatározza az érintett tagállam nettó kiadási pályáját, és adott esetben jóváhagyja a költségvetési kiigazítási időszak meghosszabbítását alátámasztó reform- és beruházási kötelezettségvállalásokat.
SVÉDORSZÁG NEMZETI KÖZÉPTÁVÚ KÖLTSÉGVETÉSI-STRUKTURÁLIS TERVÉVEL KAPCSOLATOS MEGFONTOLÁSOK
5.Svédország 2024. október 11-én benyújtotta nemzeti középtávú költségvetési-strukturális tervét a Tanácsnak és a Bizottságnak. A benyújtásra azt követően került sor, hogy a Svédország által szolgáltatott indokokra tekintettel megállapodás született a Bizottsággal az (EU) 2024/1263 rendelet 36. cikkében meghatározott határidő meghosszabbításáról.
A terv benyújtását megelőző eljárás
6.A terv benyújtását megelőzően Svédország technikai információkat kért 5 , amelyeket a Bizottság 2024. június 21-én nyújtott be és 2024. október 11-én tett közzé 6 . A technikai információk a strukturális elsődleges egyenleg annak biztosításához szükséges 2028-as szintjét mutatják, hogy a költségvetési hiány középtávon a GDP 3 %-a alatt maradjon, illetve hogy az államadósság középtávon a GDP 60 %-a alatt maradjon a négyéves kiigazítási időszakot követő további költségvetési intézkedések nélkül. Középtáv alatt a kiigazítási időszak végét követő tízéves időszak értendő. A technikai információkat a következő két forgatókönyv szerint készítették el és továbbították a tagállamoknak: az (EU) 2024/1263 rendelet 9. cikkének (3) bekezdésével összhangban a költségvetési hiányra vonatkozó rezilienciacélú védintézkedéssel 7 való összhangot magában foglaló forgatókönyv, valamint az e védintézkedés nélküli forgatókönyv. A Svédországra vonatkozó technikai információk szerint az alkalmazandó költségvetési szabályoknak egy négyéves kiigazítási időszak alatti megfelelés érdekében és a Bizottság feltételezései alapján a strukturális elsődleges egyenlegnek a GDP legalább ‑1,8 %-át kell kitennie a kiigazítási időszak végén (2028; a költségvetési hiányra vonatkozó rezilienciacélú védintézkedés nélküli forgatókönyv), az alábbi 1. táblázat szerint. Tájékoztatásképpen, figyelembe véve a költségvetési hiányra vonatkozó rezilienciacélú védintézkedést is, a strukturális elsődleges egyenlegnek a kiigazítási időszak végén (2028) legalább a GDP -0,8 %-át kell kitennie. A költségvetési hiányra vonatkozó rezilienciacélú védintézkedés azonban nem követelmény Svédország számára, amely jogosult technikai információkra.
1. táblázat: A Bizottság által Svédországnak nyújtott technikai információk
|
A kiigazítási időszak utolsó éve |
2028 |
|
A strukturális elsődleges egyenleg minimumértéke (a GDP %-ában), a költségvetési hiányra vonatkozó rezilienciacélú védintézkedés nélküli forgatókönyv |
–1,8 |
|
Csak tájékoztatásul: A strukturális elsődleges egyenleg minimumértéke (a GDP %-ában), a költségvetési hiányra vonatkozó rezilienciacélú védintézkedést magában foglaló forgatókönyv |
–0,8 |
Forrás: a Bizottság számítása.
7.Svédország és a Bizottság az (EU) 2024/1263 rendelet 12. cikkével összhangban 2024 augusztusában szakértői szintű párbeszédet folytatott. A párbeszéd középpontjában a Svédország által felső határként tervezett nettó kiadási pálya – amelynek túl nem lépésére Svédország kötelezettséget vállal – és az annak alapjául szolgáló feltételezések (különösen a 2024-es kezdeti helyzet és a középtávú potenciális GDP-növekedés), továbbá az európai szemeszter keretében azonosított fő kihívásokra, valamint a méltányos zöld és digitális átállással, a társadalmi és gazdasági rezilienciával, az energiabiztonsággal és a védelmi képességek kiépítésével kapcsolatos közös uniós prioritásokra reagáló reformok és beruházások tervezett megvalósítása álltak.
8.A Svédország által benyújtott terv nem számol be a belföldi érdekelt felekkel a benyújtás előtt folytatott konzultációs folyamatról.
9.A tervet 2024. október 1-jén nyújtották be a nemzeti parlamentnek. Ezt követően a kormány 2024. október 10-én elfogadta azt.
Egyéb kapcsolódó eljárások
10.A Bizottság 2024. június 19-én megállapította, hogy Svédországban makrogazdasági egyensúlyhiány áll fenn. Svédország különösen az ingatlanpiacához és a magánszektor magas adósságállományához kapcsolódó sebezhetőségekkel szembesül, amelyek továbbra is fennállnak, és az ezek kezelésére irányuló politikai intézkedések korlátozottak voltak 8 .
11.A Tanács 2024. október 21-én az európai szemeszter keretében több országspecifikus ajánlást 9 intézett Svédországhoz.
A TERV ÖSSZEFOGLALÁSA ÉS A BIZOTTSÁG ÁLTALI ÉRTÉKELÉSE
12.Az (EU) 2024/1263 rendelet 16. cikkével összhangban a Bizottság a következőképpen értékelte a tervet:
Háttér: makrogazdasági és költségvetési helyzet és kilátások
13.Svédországban a gazdasági tevékenység 2023-ban 0,3 %-kal csökkent, ami a magánfogyasztás és az állóeszköz-felhalmozás jelentős visszaesésének tudható be. Az Európai Bizottság 2024. őszi előrejelzése szerint a belföldi kereslet csökkenő inflációval és az alacsonyabb kamatlábakkal alátámasztott élénkülésének köszönhetően a gazdaság 2024-ben várhatóan 0,3 %-kal bővül. 2025-ben a reál-GDP várhatóan 1,8 %-kal nő, mivel a belföldi kereslet fellendülése várhatóan felgyorsul. 2026-ban a reál-GDP várhatóan 2,6 %-kal nő, köszönhetően a várhatóan széles körű gazdasági növekedésnek. Az előrejelzés által lefedett időszakban a potenciális GDP-növekedés előreláthatólag nagyjából stabil marad, enyhén felfelé irányuló tendenciát mutatva. A munkanélküliségi ráta 2023-ban 7,7 % volt, és a Bizottság előrejelzése szerint 2024-ben 8,5 %, 2025-ben 8,4 % és 2026-ban 7,8 % lesz. Az infláció (GDP-deflátor) az előrejelzések szerint a 2023. évi 6,1 %-ról 2024-ben 2,3 %-ra csökken, majd 2025-ben 1,4 %, 2026-ban pedig 1,3 % lesz.
14.A költségvetési helyzet alakulását illetően Svédország 2023. évi államháztartási hiánya a GDP 0,6 %-ának felelt meg. A mutató értéke az Európai Bizottság 2024. őszi előrejelzése szerint a költségvetési hiány 2024-ben a GDP 1,9 %-a lesz, majd 2025-ben a GDP 1,4 %-ára és 2026-ban – változatlan szakpolitikát feltételezve – 0,3 %-ára csökken. Az Európai Bizottság 2024. őszi előrejelzésében figyelembe vette Svédország 2025-re vonatkozó költségvetés-tervezetét, amelyet a kormány szeptemberben terjesztett a nemzeti parlament elé. Az államadósság 2023 végén a GDP 31,5 %-át tette ki. Az Európai Bizottság 2024. őszi előrejelzése szerint az adósságráta 2024 végére várhatóan a GDP 32,8 %-ára emelkedik, ezt követően 2025 végére nagyjából a GDP 32,7 %-án stabilizálódik, 2026 végére pedig a GDP 31,7 %-ára csökken. Költségvetési előrejelzésében a Bizottság a középtávú tervekben szereplő kötelezettségvállalások közül csak azokat veszi figyelembe, amelyeket hitelt érdemlően bejelentett és kellő részletességgel meghatározott konkrét szakpolitikai intézkedések támasztanak alá.
A tervben szereplő nettó kiadási pálya és főbb makrogazdasági feltételezések
15.Svédország nemzeti középtávú költségvetési-strukturális terve a 2025–2028-as időszakra vonatkozik, és négy évre szóló költségvetési kiigazítást irányoz elő.
16.A terv tartalmazza az (EU) 2024/1263 rendelet 13. cikkében előírt valamennyi információt, kivéve a belföldi érdekelt felekkel a benyújtást megelőzően folytatott, az (EU) 2024/1263 rendelet 13. cikke g) pontjának vi. alpontjában előírt konzultációra vonatkozó információkat.
17.A terv meghatározza, hogy a 2. táblázatban feltüntetett nettó kiadási pálya a 2025–2028-as időszakra vonatkozóan 4,4 %-os felső határt határoz meg a nettó kiadások növekedésére, amelynek túl nem lépésére a hatóságok kötelezettséget vállalnak. A technikai információk (lineáris kiigazítási pályát feltételezve) összhangban vannak a nettó kiadásoknak a kiigazítási időszak (2025–2028) során történő átlagos 4,5 %-os növekedésével. A nettó kiadási pályának a tervben vállalt felső határa a jelentések szerint a GDP –1,8 %-ának megfelelő strukturális elsődleges egyenleget eredményez a kiigazítási időszak végén (2028). Ez megegyezik a strukturális elsődleges egyenlegnek a Bizottság által a 2024. június 21-i technikai információkban megadott, a 2028. évi GDP –1,8 %-át kitevő minimális szintjével 10 . A terv feltételezi, hogy a potenciális GDP-növekedés a terv időszakában meglehetősen stabil, 1,7 % körüli marad. Emellett a terv előrejelzése szerint a GDP-deflátor növekedése a 2024. évi 2,8 %-ról 2025-ben 1,4 %-ra csökken, majd 2028-ra fokozatosan 1,8 %-ra emelkedik.
2. táblázat: A Svédország tervében szereplő nettó kiadási pálya és főbb feltételezések
|
|
2024 |
2025 |
2026 |
2027 |
2028 |
Átlag a terv érvényességi időszakában 2025–2028 |
|
A nettó kiadások növekedése
|
6,4 |
4,0 |
4,4 |
4,4 |
4,6 |
4,4 |
|
A nettó kiadások növekedése
|
6,4 |
10,7 |
15,5 |
20,6 |
26,1 |
n.a. |
|
Potenciális GDP-növekedés (%) |
1,4 |
1,6 |
1,8 |
1,7 |
1,8 |
1,7 |
|
Infláció (GDP-deflátor növekedése) (%) |
2,8 |
1,4 |
1,6 |
1,7 |
1,8 |
1,6 |
Forrás: Svédország középtávú költségvetési-strukturális terve és a Bizottság számításai.
A tervben foglalt nettó kiadási kötelezettségvállalások államadósságra gyakorolt hatásai
18.Ha a tervben vállalt nettó kiadási pálya és az alapul szolgáló feltételezések megvalósulnak, az államadósság a terv szerint a 2024. évi, valamivel 33 % alatti szintről a kiigazítási időszak végére (2028) fokozatosan a GDP 36,2 %-ára emelkedne, amint az a következő 3. táblázatban is szerepel. A kiigazítást követően középtávon (azaz 2038-ig) az adósságráta a terv szerint várhatóan tovább nő, és 2038-ra eléri a GDP 51,3 %-át.
3. táblázat: Az államadósság és az államháztartási egyenleg alakulása Svédország tervében
|
|
2023 |
2024 |
2025 |
2026 |
2027 |
2028 |
2038 |
|
Államadósság (a GDP %-ában) |
31,5 |
32,7 |
33,3 |
34,0 |
34,9 |
36,2 |
51,3 |
|
Államháztartási egyenleg (a GDP %-ában) |
–0,6 |
–1,7 |
–1,5 |
–1,6 |
–1,9 |
–2,2 |
–2,9 |
Forrás: Svédország középtávú költségvetési-strukturális terve
A terv értelmében tehát az államadósság középtávon a Szerződésben a GDP 60 %-ában meghatározott referenciaérték alatt maradna. Ezért a tervben foglalt szakpolitikai kötelezettségvállalások és makrogazdasági feltételezések alapján a tervben előterjesztett nettó kiadási pálya eleget tesz az (EU) 2024/1263 rendelet 16. cikkének (2) bekezdésében az államadósságra vonatkozóan előírt kritériumnak.
A tervben foglalt nettó kiadási kötelezettségvállalások államháztartási egyenlegre gyakorolt hatásai
19.A tervben foglalt nettó kiadási pálya és feltételezések alapján a GDP-arányos államháztartási hiány a kiigazítási időszakban a 2025. évi 1,5 %-ról 2028-ra fokozatosan 2,2 %-ra nőne. A terv értelmében tehát az államháztartási egyenleg a kiigazítási időszak végén 2028 nem lépné túl a GDP 3 %-ában meghatározott referenciaértéket. Emellett a kiigazítási időszakot követő tíz évben (azaz 2038-ig) a költségvetési hiány nem lépné túl a GDP 3 %-át. Ezért a tervben foglalt szakpolitikai kötelezettségvállalások és makrogazdasági feltételezések alapján a tervben előterjesztett nettó kiadási pálya eleget tesz az (EU) 2024/1263 rendelet 16. cikkének (2) bekezdésében a költségvetési hiányra vonatkozóan előírt kritériumnak.
A tervben foglalt makrogazdasági feltételezések
20.A terv olyan feltételezéseken alapul, amelyek eltérnek a Bizottság Svédországnak 2024. június 21-én továbbított feltételezéseitől. A terv hat változó esetében alkalmaz eltérő feltételezéseket, ezek a 2024-es kezdeti helyzet, a potenciális GDP-növekedés, a GDP-deflátor, a nominális implicit kamatláb, az SFA-tételek és a tulajdonosi jövedelem. A feltételezések közötti eltérések értékelése az alábbiakban található. Az alábbiakban felsoroljuk a nettó kiadások átlagos növekedésére legjelentősebb hatást gyakorló feltételezések közötti eltéréseket, az egyes eltérések önmagukban történő értékelésével együtt.
·A terv 2024-re alacsonyabb strukturális elsődleges egyenleget, nevezetesen a GDP 0,2 %-ának megfelelő többletet feltételez, míg a Bizottság 2024 tavaszára a GDP 0,7 %-ának megfelelő többletet várt. Ez a felülvizsgált eredeti költségvetési pozíció és az azt kísérő, 2024-re vonatkozó aktualizált makrogazdasági feltételek (amelyek összhangban vannak a 2025. évi svéd költségvetési törvényhez használt feltételezésekkel) a tavasz óta rendelkezésre álló legfrissebb információkat tükrözik, és valamivel kedvezőbbek, mint az Európai Bizottság 2024. őszi előrejelzése. Összességében ez a feltételezés kellően indokoltnak tekinthető. Önmagában vizsgálva csökkenti a nettó kiadások átlagos növekedésének a kiigazítási időszakra vonatkozó felső határát a Bizottság feltételezéseihez képest.
·A tervben a potenciális növekedés a terv időszakában átlagosan 0,1 százalékponttal magasabb, mint a Bizottság feltételezése. Ez a közösen elfogadott uniós módszertant alkalmazó, 2024 tavaszához képest frissebb költségvetési eredményadatokat tükrözi. Következésképpen a kissé eltérő potenciális növekedés feltételezése kellően indokoltnak tekinthető. Önmagában vizsgálva megemeli a nettó kiadások átlagos növekedésének a kiigazítási időszakra vonatkozó felső határát a Bizottság feltételezéseihez képest.
A feltételezések fennmaradó eltérései a Bizottság feltételezéseihez képest nem gyakorolnak jelentős hatást a nettó kiadások átlagos növekedésére. Összességében a feltételezések közötti eltérések együttesen a nettó kiadások olyan átlagos növekedését eredményezik a tervben, amely alacsonyabb, mint a nettó kiadásoknak a technikai információkban foglalt átlagos növekedése. A Bizottság a nettó kiadási pályának való megfelelés jövőbeli értékelése során figyelembe fogja venni a terv feltételezéseinek fenti értékelését.
A terv szerinti költségvetési stratégia
21.A terv nem tartalmaz indikatív költségvetési stratégiát a terv nettó kiadási pályájának végrehajtására, mivel ezt a pályát csak olyan technikai felső határként határozzák meg, amelynek túl nem lépésére Svédország kötelezettséget vállal. A vonatkozó szakpolitikai intézkedések pontos meghatározását meg kell erősíteni vagy ki kell igazítani, valamint számszerűsíteni kell az éves költségvetésekben.
A tervben szereplő azon reform- és beruházási törekvések, amelyek az európai szemeszter keretében azonosított fő kihívásokra reagálnak és az Unió közös prioritásait kezelik
22.A terv ismerteti az európai szemeszter keretében – különösen az országspecifikus ajánlásokban, ideértve a makrogazdasági egyensúlyhiány kezelésére szolgáló eljárás keretében megfogalmazott ajánlásokat is – azonosított fő kihívások kezelésére, valamint az EU közös prioritásainak érvényesítésére irányuló reformokkal és beruházásokkal kapcsolatos szakpolitikai szándékokat. A terv számos reformot és beruházást tartalmaz, anélkül, hogy számszerűsítené azokat, amelyeket a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz pénzügyileg támogat.
23.A méltányos zöld és digitális átállás közös prioritását illetően, beleértve az (EU) 2021/1119 rendeletben meghatározott éghajlat-politikai célkitűzéseket, a terv olyan szakpolitikai kezdeményezéseket tartalmaz, amelyek e közös prioritás és a kapcsolódó, 2019-ben, 2020-ban, 2022-ben, 2023-ban és 2024-ben beérkezett országspecifikus ajánlások érvényesítésére irányulnak. A terv különösen a következőkre terjed ki: a klímasemlegesség 2050-ig történő támogatását célzó intézkedések, többek között éghajlat-politikai intézkedések, valamint beruházási és innovációs támogatások és prémiumok révén (a zöld átálláshoz kapcsolódó összes országspecifikus ajánlás); az észak-svédországi zöld átállást támogató források (2020-ban és 2021-ben beérkezett országspecifikus ajánlások), valamint a zöld beruházási projektekre vonatkozó egyszerűsített engedélyezési eljárások (2022-ben és 2023-ban beérkezett országspecifikus ajánlások). A széles sávú konnektivitás Svédország-szerte történő biztosítására, a digitális infrastruktúra egységes állami irányítási rendszerére, valamint a hivatalos digitális azonosító kifejlesztésére irányuló beruházások célja, hogy hozzájáruljanak a digitális átálláshoz.
24.A társadalmi és gazdasági reziliencia közös prioritását illetően, amely magában foglalja a szociális jogok európai pillérét is, a terv olyan szakpolitikai kezdeményezéseket tartalmaz, amelyek e közös prioritás és a kapcsolódó országspecifikus ajánlások érvényesítésére irányulnak, beleértve a 2019-ben, 2020-ban, 2022-ben, 2023-ban és 2024-ben beérkezett, a makrogazdasági egyensúlyhiány kezelésére szolgáló eljáráshoz kapcsolódó, a magánszektor adósságára és a lakáspiacra vonatkozó országspecifikus ajánlásokat. E kezdeményezések közé tartozik az újraiskolázás ösztönzése; célzott támogatás nyújtása a tartósan munkanélküli személyek számára; az oktatási reformok a tanárok és az iskolavezetők szakmai előmenetelének javítása érdekében; a kiszolgáltatott csoportok oktatási eredményeinek javítása, azonban a migráns hátterű személyek külön említése nélkül; a felnőttoktatás és a tanárok képzésének támogatása; olyan intézkedések, amelyek támogatást és hitelgaranciát nyújtanak az önkormányzatoknak a lakásépítés és a nem lakáscélú épületek lakáscélú átalakításának támogatása érdekében.
25.Az energiabiztonságra vonatkozó közös prioritását illetően a terv olyan szakpolitikai kezdeményezéseket tartalmaz, amelyek e közös prioritás, valamint a kapcsolódó, 2020-ban, 2022-ben, 2023-ban és 2024-ben beérkezett országspecifikus ajánlások, nevezetesen az energiatermelésbe és -átvitelbe történő beruházások érvényesítésére irányulnak.
26.A védelmi képességek közös prioritását illetően a terv kezdeményezéseket tartalmaz a 2035-ig tartó időszak katonai és polgári védelmi erőforrásainak jelentős növelésére.
27.A terv információval szolgál a kohéziós politikai alapokkal és Svédország helyreállítási és rezilienciaépítési tervével mutatott következetességről és – egyes területek esetében – a kiegészítő jellegről. A helyreállítási és rezilienciaépítési tervben foglalt kulcsfontosságú intézkedések a következők: az éghajlati ugrás (climate leap) és az ipari ugrás (industry leap) program, a szélessáv bővítése, valamint a REPowerEU-val kapcsolatos intézkedések, amelyek hozzájárulnak a zöld és digitális átálláshoz, és amelyek kiegészítik a kohéziós politika által finanszírozott, a közös uniós prioritásokhoz kapcsolódó intézkedéseket. A terv információkat tartalmaz a különböző kohéziós politikai alapok célkitűzéseiről, és példákat tartalmaz a különböző ágazatokban és régiókban – többek között a ritkán lakott északi területeken – végzett tevékenységeikről.
28.A terv áttekintést nyújt Svédország uniós közös prioritásokkal kapcsolatos közberuházási igényeiről. A méltányos zöld és digitális átállásra, a társadalmi és gazdasági rezilienciára, valamint az energiabiztonságra vonatkozó közös prioritások tekintetében a kutatási és innovációs beruházási igényeknek a terv időhorizontján további kiadásokként kell megjelenniük, amelyek a 2025-ös 1 milliárd SEK-ről fokozatosan, 2028-ra és azt követően 6,5 milliárd SEK-re emelkednek. A társadalmi és gazdasági rezilienciával, az energiabiztonsággal és a méltányos zöld átállással kapcsolatos beruházási igényeket a közlekedési infrastruktúra, valamint a villamosenergia-termelés és -átvitel területén is azonosították. Az energiatermelés beruházási szükséglete a becslések szerint ötéves időszakonként 10 és 140 milliárd SEK között változik majd a 2020 és 2040 közötti években. A terv célja, hogy a 2020–2031-es időszakban 170 milliárd SEK összegű villamosenergia-hálózati beruházással járuljon hozzá Svédország azon közberuházási igényeinek kielégítéséhez, amelyek az energiabiztonság közös prioritásával kapcsolatosak. A társadalmi és gazdasági rezilienciára és a méltányos zöld átállásra vonatkozó közös prioritásokat illetően a terv célja, hogy a 2026–2037 közötti időszakban 1 171 milliárd SEK kiadással járuljon hozzá a közlekedési infrastruktúrához kapcsolódó állami beruházási igények kielégítéséhez. A terv részletezi továbbá a védelemre és a polgári védelemre előirányzott kiadások jelentős növekedését, amelyek a 2024. évi 126 milliárd SEK-ről 2035-re 225 milliárd SEK-re emelkednek, és amelyek nagy részét a beruházási kiadások teszik ki.
A Bizottság következtetése az értékelés alapján
29.Összességében a Bizottság úgy véli, hogy Svédország terve eleget tesz az (EU) 2024/1263 rendelet követelményeinek.
ZÁRÓ KÖVETKEZTETÉS
30.A Bizottság értékelése alapján helyénvaló, hogy a Tanács az (EU) 2024/1263 rendelet 17. cikkével összhangban a tervben foglalt nettó kiadási pályát javasolja a Svédországnak címzett ajánlásában,
AJÁNLJA, hogy Svédország:
1.Biztosítsa, hogy a nettó kiadások növekedése ne haladja meg az ezen ajánlás I. mellékletében meghatározott felső határokat.
A Tanács emellett felkéri Svédországot, hogy biztosítsa az európai szemeszter keretében – különösen az országspecifikus ajánlásokban – azonosított fő kihívások kezelését, valamint a közös uniós prioritások érvényesítését célzó reformok és beruházások végrehajtását.
I. MELLÉKLET
A nettó kiadások maximális növekedési rátája
(éves és kumulált növekedési ráták nominális értéken)
Svédország
|
Év |
2025 |
2026 |
2027 |
2028 |
|
|
Növekedési ráta (%) |
Éves |
4,0 |
4,4 |
4,4 |
4,6 |
|
Kumulált (*) |
10,7 |
15,5 |
20,6 |
26,1 |
|
(*) A kumulált növekedési ráták a 2023-as bázisév alapján kerültek kiszámításra.
Kelt Strasbourgban, -án/-én.
a Tanács részéről
az elnök