2002R2304 — HU — 05.12.2007 — 001.001
Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért
|
A BIZOTTSÁG 2304/2002/EK RENDELETE (2002. december 20.) (HL L 348, 21.12.2002, p.82) |
Módosította:
|
|
|
Hivatalos Lap |
||
|
No |
page |
date |
||
|
L 317 |
38 |
5.12.2007 |
||
A BIZOTTSÁG 2304/2002/EK RENDELETE
(2002. december 20.)
az Európai Közösség és a tengerentúli országok és területek társulásáról („tengerentúli társulási határozat”) szóló 2001/822/EK tanácsi határozat végrehajtásáról
AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,
tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,
tekintettel a 2001/822/EK tanácsi határozatra ( 1 ), és különösen annak 23. cikkére,
tekintettel a tagállamok kormányait képviselő, a Tanács keretében ülésező képviselők közötti, a közösségi támogatás finanszírozásáról és kezeléséről szóló, az afrikai, a karibi és a csendes-óceáni államok (a továbbiakban AKCS-országok), valamint az Európai Közösség és tagállamai között Cotonou-ban (Benin) 2000. június 23-án aláírt partnerségi megállapodás ( 2 ) pénzügyi jegyzőkönyve értelmében létrejött belső megállapodásra, és a pénzügyi támogatásnak azon tengerentúli országok és területek között történő felosztására, amelyekre az EK-Szerződés negyedik része vonatkozik,
tekintettel az Európai Fejlesztési Alap pénzügyi szabályzatáról szóló tanácsi rendeletre ( 3 ) (EFA pénzügyi szabályzat),
mivel:|
(1) |
A 2001/822/EK határozat (tengerentúli társulási határozat) arra kéri fel a Bizottságot, hogy az a tengerentúli országokkal és területekkel (a továbbiakban TOT ) együttműködésben, a partnerségi eljárások keretében, végrehajtási rendelkezéseket fogadjon el a III. részre, és a II. melléklet A)–D) részeire vonatkozóan. A 4. cikk különösen azt állapítja meg, hogy a TOT viseli a fő felelősséget az egységes programozási dokumentumokért (a továbbiakban EPD ) és az együttműködési programokért. |
|
(2) |
A Bizottság által a tengerentúli társulási határozat 23. cikke szerint hozott rendelkezéseknek meg kell felelniük a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás, a partnerség, a kiegészítő jelleg és a szubszidiaritás elvének, és szavatolniuk kell a TOT saját felelősségvállalását a fejlődési folyamatért, valamint a TOT és a Bizottság által végzett megfelelő ellenőrzést és a könyvvizsgálatot. |
|
(3) |
A TOT egyedi szükségleteire, lehetőségeire és korlátaira tekintettel, a TOT-nak a pénzügyi támogatást költségvetési támogatásként kell megkapnia, amennyiben a TOT közkiadásainak kezelése megfelelően átlátható, felelős és hatékony. Továbbá, közbeszerzési eljárásainak meg kell felelnie az EFA pénzügyi szabályzat átláthatóságra és nyilvánosságra vonatkozó normáinak. A költségvetési támogatás alternatívájaként, pénzügyi támogatás programokra vagy projektekre is nyújtható, amennyiben ez hatékonyabb vagy biztonságosabb végrehajtást tesz lehetővé. |
|
(4) |
Rendelkezéseket kell hozni az EPD kidolgozására, nyomon követésére, pénzügyi ellenőrzésére, értékelésére, felülvizsgálatára és végrehajtására, valamint a beszámolásra és pénzügyi korrekciókra vonatkozóan. E rendelkezéseknek a Bizottság e tevékenységekben való részvételére is ki kell térniük. A TOT különleges helyzetéhez szükséges alkalmazkodásra is figyelemmel, ezeknek meg kell felelniük a strukturális alapokra vonatkozó rendelkezéseknek, hogy egyszerűsítsék a Bizottság részvételének lehetőségét, és fokozzák annak hatékonyságát. |
|
(5) |
A TOT és az AKCS-országok közötti regionális együttműködés és integráció elősegítésére alapvetően azonos szabályokat kell alkalmazni. Azonban bizonyos TOT-ok földrajzi helyzetére figyelemmel, amelyek a gyakorlatban nem tudnak szoros együttműködést kialakítani az AKCS-országokkal vagy más TOT-okkal, lehetőséget kell biztosítani arra is, hogy a regionális alapokat egyetlen TOT kérése szerint osszák fel. |
|
(6) |
Az e rendeletben előírt intézkedésekről a TOT-okkal konzultációt folytattak. |
|
(7) |
Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a tengerentúli társulási határozat 24. cikkével létrehozott EFA-TOT bizottság véleményével, |
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. RÉSZ
TÁRGY ÉS ELVEK
1. cikk
Tárgy
Ez a rendelet, a tizedik európai fejlesztési alap (EFA) értelmében, a tengerentúli társulási határozat és a 10. EFA-ra alkalmazandó pénzügyi szabályzat rendelkezései szerint, megállapítja a Bizottság által kezelt, a Közösség által a tengerentúli országoknak és területeknek (TOT-oknak) nyújtott pénzügyi támogatás programozására, végrehajtására és ellenőrzésére vonatkozó eljárásokat.
2. cikk
Kiegészítő jelleg és partnerség
(1) Az EFA-támogatás programozása, végrehajtása, ellenőrzése és értékelése a TOT, az érintett tagállamok, és a Bizottság közötti szoros konzultáció révén valósul meg.
(2) A TOT biztosítja, hogy a programozási eljárás során az együttműködésnek a tengerentúli társulási határozat 5. cikkének (1) bekezdése második és harmadik franciabekezdésében felsorolt valamennyi résztvevőjével megfelelő módon konzultáljanak.
(3) A TOT, az érintett tagállamok és a Bizottság támogatja az e rendelet szerint hozott intézkedéseknek, a közösségi költségvetés hozzájárulásával hozott intézkedéseknek, valamint az Európai Beruházási Bank, más nemzetközi intézmények és az érintett tagállamok intézkedéseinek koordinálását és összehangolását.
II. RÉSZ
PROGRAMOZHATÓ ÉS NEM PROGRAMOZHATÓ TÁMOGATÁS
1. FEJEZET
Programozható támogatás
3. cikk
Területi programozás
A tengerentúli társulási határozat keretében a 10. EFA alapján vissza nem térítendő támogatásból finanszírozott intézkedéseket a 10. EFA-t létrehozó belső megállapodás hatálybalépése után a lehető legrövidebb időn belül az e rendelet mellékletében található minta szerinti EPD elfogadásával határozzák meg.
4. cikk
Az EPD kidolgozása
(1) A TOT illetékes hatóságai, a fejlesztési folyamatban részt vevő érdekcsoportok lehető legszélesebb körével folytatott konzultáció után, az összegyűjtött tapasztalatok és a legalkalmasabb módszerek alapján, javaslatot készítenek az EPD-re.
Az EPD-javaslatot az egyes TOT-ok szükségleteihez és sajátos körülményeihez kell igazítani. Ellenőrizendő eredményorientált mutatókat jelöl ki, valamint a helyi résztvevőknek az együttműködési programokért való felelősségvállalását ösztönzi.
(2) Az EPD-re tett javaslatról a TOT, az érintett tagállam és a Bizottság, adott esetben az illetékes küldöttségén keresztül, véleményt cserél.
A TOT minden szükséges információt, beleértve a megvalósítási tanulmányok eredményeiről szóló tájékoztatást, megad a Bizottságnak, hogy levetővé tegye számára az EPD-tervezet lehető leghatékonyabb értékelését.
(3) A 10. EFA pénzügyi juttatását elvben költségvetési támogatásként kell nyújtani, kivéve rendkívüli és kellően indokolt körülmények esetén.
Amennyiben a költségvetési támogatás feltételei nem teljesülnek, az EPD olyan intézkedéseket ír elő, amelyek megteremtik a költségvetési támogatáshoz szükséges feltételeket.
Amennyiben a TOT saját elemzése a Közösségétől bármiben eltér, erről feljegyzést kell készíteni.
5. cikk
Az EPD értékelése a Bizottság által
A Bizottság értékeli az EPD-re tett javaslatot, és megállapítja, hogy az minden szükséges elemet tartalmaz-e, és összeegyeztethető-e a tengerentúli társulási határozat, e rendelet és az érintett közösségi politika céljaival.
A Bizottság értékeli az EPD-re tett javaslatot, és azt is megállapítja, hogy az tartalmazza-e az összes szükséges elemet ahhoz, hogy a Bizottság a tengerentúli társulási határozat 20. cikkének (4) bekezdésében említett finanszírozási határozatot meghozhassa.
A Bizottság a benyújtott javaslatról tájékoztatja az Európai Beruházási Bankot.
A Bizottság a közkiadások kezelésével kapcsolatban az átláthatóság, az elszámoltathatóság és a hatékonyság, valamint a közbeszerzések nyilvánosságának és átláthatóságának a 10. EFA-ra alkalmazandó pénzügyi szabályzat normáival összhangban végzett előzetes vizsgálata után dönt, hogy a 4. cikk (3) bekezdésének sérelme nélkül a 10. EFA-ból nyújtott pénzügyi támogatást költségvetési támogatásként, vagy programokra, illetve projektekre nyújtott támogatásként kell-e biztosítani.
6. cikk
Regionális programok
(1) A 3–5. cikk értelemszerűen a tengerentúli társulási határozat II. Aa. melléklete 3. cikkének (2) bekezdése alapján a regionális együttműködés és integráció pénzügyi támogatására vonatkozik.
A javaslatok értékelése során a Bizottság vizsgálja különösen azt, hogy azok milyen várható hatást gyakorolnak a kedvezményezett TOT integrációjára abban a régióban, amelyhez tartozik.
Amennyiben lehetséges, a koordinációt a területi szintű programok és az AKCS-országokat és/vagy a Szerződés 299. cikkének (2) bekezdésében említett legkülső régiókat érintő intézkedések segítségével biztosítják. Ez magában foglalhatja az AKCS-országokkal és/vagy legkülső régiókkal való együttműködés megerősítése céljából a prioritások és az egyedi erőforrások kijelölését, valamint a közös érdekű cselekvések kiválasztásával kapcsolatos kijelölés és koordináció módozatait.
A költségekre vonatkozó kötelezettségvállalást megelőzi a Bizottságnak a programok vagy projektek támogatásáról szóló finanszírozási határozata.
(2) A megfelelő nagyságrend elérése és a hatékonyság fokozása érdekében, a regionális programok finanszírozására a regionális és a területi alapok egyértelműen területi összetevővel együtt vehetők igénybe.
(3) A 8. és a 16–30. cikket a regionális programokra értelemszerűen alkalmazni kell.
2. FEJEZET
Nem programozható támogatás
7. cikk
A tartalék felhasználása
(1) A Bizottság a „B” tartalék forrásait az e rendelet 22. cikkében említett félidős felülvizsgálat alapján, a tengerentúli társulási határozat II. Aa. melléklete 3. cikke (4) bekezdésének b) pontjában említett célokra bocsátja rendelkezésre. A Bizottság a már kiosztott indikatív összegeket ennek megfelelően kiigazítja, és tájékoztatja a TOT-okat és a tagállamokat az új felosztással kapcsolatos határozatáról.
(2) A tengerentúli társulási határozat 28. cikkében, és a II. D. mellékletben meghatározott forrásokkal kapcsolatos kötelezettségválalás alkalmazásában, azok a TOT-ok, amelyek az abban meghatározott támogatásra jogosultnak tartják magukat, hiánytalan kérelmet nyújtanak be a Bizottság által rendelkezésre bocsátott formanyomtatványokon, és megadják az annak elbírálásához szükséges összes információt.
A kérelmet legkésőbb azt az évet követő év végéig kell benyújtani a Bizottságnak, amelyben a további támogatást igénylik.
A Bizottság határozatáról a TOT-ot a lehető legrövidebb időn belül tájékoztatja.
III. RÉSZ
VÉGREHAJTÁS
1. FEJEZET
Pénzügyi eljárások
8. cikk
Kötelezettségvállalások
(1) A TOT-oknak nyújtott pénzügyi támogatás kiadásaira a Bizottság a 10. EFA-ra alkalmazandó pénzügyi szabályzattal összhangban vállal kötelezettséget.
(2) Az EDP alkalmazási körén belül a kiadásokkal kapcsolatos kötelezettségvállalást megelőzi a Közösség elvben költségvetési támogatásra vonatkozó finanszírozási határozata, kivéve rendkívüli és kellően indokolt körülmények esetén.
(3) Az EDP alkalmazási körén kívül, a tengerentúli társulási határozat II. Aa. melléklete 3. cikkének (4) bekezdésével összhangban képzett „B” tartalék fel nem osztott forrásait a Bizottság köti le, és a 10. EFA-ra alkalmazandó pénzügyi szabályzattal összhangban hajtja végre.
9. cikk
Kifizető ügynökök
Azok a TOT-ban működő pénzintézetek, amelyeknél a Bizottság, a 10. EFA-ra alkalmazandó pénzügyi szabályzattal összhangban, a TOT-tal való együttműködés végrehajtásának céljából számlát nyit, kifizető ügynökként működnek.
A kifizető ügynököknél a Közösségben elhelyezett pénzeszközök kamatoznak.
A kifizető ügynökök szolgáltatásaikért díjazást nem kapnak, és a pénzeszközök nem kamatoznak.
2. FEJEZET
Szerződések
10. cikk
A szerződésekre vonatkozó általános szabályok
(1) A szerződések odaítélésére vonatkozó eljárásokat a finanszírozási megállapodásokban kell rögzíteni.
(2) Amennyiben a pénzügyi támogatást költségvetési támogatásként nyújtják, az érintett TOT közbeszerzési eljárásait alkalmazzák.
(3) A szerződések odaítélésére minden más esetben a 10. EFA-ra alkalmazandó pénzügyi szabályzat vonatkozó rendelkezései az irányadók.
11. cikk
Adó-és vámszabályozás
(1) A TOT az EFA által finanszírozott programok vagy projektek végrehajtására vonatkozó megbízásokra olyan adó- és vámszabályozást alkalmaz, amely legalább olyan kedvezményeket biztosít, mint az a szabályozás, amelyet azoknak a legnagyobb kedvezményt élvező államoknak vagy nemzetközi fejlesztési szervezeteknek az esetében alkalmaz, amelyekkel kapcsolatot tartanak fenn. A legnagyobb kedvezmény elve alkalmazásának meghatározása céljából az adott TOT által a többi TOT-tal, a többi AKCS-állammal, vagy az egyéb fejlődő országokkal szemben alkalmazott szabályozást nem kell figyelembe venni.
(2) Az (1) bekezdésre is tekintettel, a Közösség által finanszírozott szerződésekre a következők vonatkoznak:
a) a szerződésekre sem bélyeg- vagy bejegyzési illetéket, sem ezekkel azonos hatású illetéket nem vetnek ki a kedvezményezett TOT-ban, függetlenül attól, hogy ilyen ott már létezik, vagy bevezetésére a jövőben kerül sor; azonban az ilyen szerződéseket a TOT hatályos jogszabályaival összhangban kell bejegyezni, amelyért a nyújtott szolgáltatásnak megfelelő díj számítható fel;
b) a szerződések teljesítéséből származó nyereség és/vagy bevétel az érintett TOT belső vámszabályai szerint adóköteles, amennyiben azok a természetes vagy jogi személyek, akik/amelyek ilyen nyereséghez és/vagy bevételhez jutnak, ebben az államban állandó üzletviteli hellyel rendelkeznek, vagy ha a megbízás teljesítése hat hónapnál tovább tart;
c) azoknak a vállalatoknak, amelyeknek a kivitelezési szerződések teljesítéséhez ipari berendezést kell importálniuk, kérésre, az említett berendezésre vonatkozóan – a kedvezményezett TOT jogszabályai szerint – engedélyezik az ideiglenes behozatal rendszerének az igénybevételét;
d) minden olyan berendezés, amely szolgáltatási szerződésekben meghatározott feladatok teljesítéséhez szükséges, vámoktól, adóktól és az ezekkel azonos hatású díjaktól mentesen ideiglenesen behozható a kedvezményezett TOT-ba, összhangban annak nemzeti jogszabályaival, amennyiben az ilyen vámok és díjak nem a szolgáltatásokért nyújtott térítést jelentenek;
e) ellátási szerződés keretében lehetőség van a kedvezményezett TOT-ban vámoktól, adóktól és az ezekkel azonos hatású díjaktól mentes behozatalra. Az adott TOT-ból származó áruk szállítására vonatkozó szerződést a gyártelepi ár alapján kell megkötni, amelyhez adott esetben hozzá kell számítani a TOT-ban ezekre az árukra alkalmazandó díjakat;
f) a tüzelőanyagokat, kenőanyagokat és szénhidrogén kötőanyagokat, valamint minden olyan anyagot, amelyet egy kivitelezési szerződés teljesítéséhez használnak, a belföldi piacon vásárolt anyagnak kell tekinteni, és ezekre a kedvezményezett TOT-ban a nemzeti jogszabályok értelmében érvényes adószabályozás vonatkozik; és
g) a nem belföldön toborzott olyan természetes személyek, akiket a szolgáltatási szerződésekben meghatározott feladatok teljesítésével bíztak meg, valamint családtagjaik személyes és háztartási ingóságai, a kedvezményezett TOT hatályos jogszabályainak korlátai között, vámoktól vagy importvámoktól, adóktól és az ezekkel azonos hatású díjaktól mentesen hozhatók be.
(3) Az adó- és vámszabályozásról szóló (1) és (2) bekezdésekben nem tárgyalt kérdésekben továbbra is az érintett TOT jogszabályait alkalmazzák.
3. FEJEZET
Irányítás és végrehajtási megbízottak
12. cikk
Végrehajtási eljárások
(1) A 8. cikk (2) bekezdésében és a 10. cikk (2) bekezdésében említett költségvetési támogatás végrehajtására vonatkozó eljárások sérelme nélkül az e rendelettel összhangban finanszírozott programokat és projekteket a 13., 14., és 15. cikkel összhangban kell végrehajtani.
13. cikk
Küldöttségek
(1) Amennyiben a Bizottságot – küldöttségvezető irányításával – küldöttség képviseli, az érintett TOT-ot erről megfelelően tájékoztatni kell. Ilyen esetekben a 10. EFA-ra alkalmazandó pénzügyi szabályzatnak a meghatalmazás alapján eljáró, engedélyezésre jogosult és a számvitelért felelős tisztviselőkre vonatkozó rendelkezései alkalmazandók.
(2) Az érintett TOT-ban a küldöttségvezető a fő kapcsolattartó az együttműködésben részt vevő különböző szereplők számára. Együttműködik, és szorosan együtt dolgozik az engedélyezésre jogosult területi tisztviselővel.
(3) A küldöttségvezetőt ellátják a szükséges utasításokkal és felruházzák a szükséges hatáskörökkel ahhoz, hogy az e rendelet hatálya alá tartozó valamennyi intézkedést elősegíthesse és előmozdíthassa.
(4) A küldöttségvezető rendszeresen tájékoztatja a TOT hatóságait az olyan közösségi tevékenységekről, amelyek közvetlenül érinthetik a Közösség és az érintett TOT együttműködését.
14. cikk
Engedélyezésre jogosult területi tisztviselő
(1) Minden TOT kormánya engedélyezésre jogosult területi tisztviselőt nevez ki, aki minden olyan intézkedésnél képviseli, amelyet az EFA-nak a Bizottság és a bank által kezelt eszközeiből finanszíroznak. Az engedélyezésre jogosult területi tisztviselő a helyettesítésére egy vagy több engedélyezésre jogosult helyettes területi tisztviselőt nevez ki, arra az esetre, ha nem lenne képes a feladatait ellátni, és a kinevezésről tájékoztatja a Bizottságot. Ahol az intézményi kapacitás és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás feltételei teljesülnek, az engedélyezésre jogosult területi tisztviselő az érintett programok és projektek végrehajtásával kapcsolatos feladatait a TOT felelős közigazgatási szervére átruházhatja. Az engedélyezésre jogosult területi tisztviselő a feladatok átruházásáról a Bizottságot tájékoztatja.
Amikor a Bizottság tudomására jutnak olyan problémák, amelyek az EFA forrásainak kezelésével kapcsolatos eljárások lefolytatásával függnek össze, a Bizottság az engedélyezésre jogosult területi tisztviselővel közösen felveszi a kapcsolatot mindenkivel, akivel a helyzet orvoslása érdekében szükséges, és megteszi az esetleges megfelelő lépéseket.
Az engedélyezésre jogosult területi tisztviselő csak azokért a végrehajtással kapcsolatos feladatokért vállal pénzügyi felelősséget, amelyeket rábíztak.
Amennyiben az EFA forrásainak kezelése decentralizált és olyan további hatásköröktől függ, amelyeket a Bizottság biztosíthat, az engedélyezésre jogosult területi tisztviselő:
a) felelős az együttműködés végrehajtásának koordinálásáért, programozásáért, rendszeres figyelemmel kíséréséért és az éves, félidős és záró felülvizsgálatáért, valamint adott esetben az adományozókkal folyó koordinációért;
b) a Bizottsággal való szoros együttműködésben felel a programok és projektek kidolgozásáért, benyújtásáért és értékeléséért;
c) elkészíti a pályázati anyagokat és szükség esetén az ajánlattételi felhívási okmányokat;
d) benyújtja a pályázati anyagokat és adott esetben az ajánlattételi felhívási okmányokat jóváhagyásra a Bizottsághoz a pályázati felhívás és adott esetben az ajánlattételi felhívások közzététele előtt;
e) a Bizottsággal való szoros együttműködésben pályázati felhívásokat és adott esetben ajánlattételi felhívásokat tesz közzé;
f) átveszi a pályázatokat és adott esetben az ajánlatokat, valamint a pályázatok másolatait eljuttatja a Bizottságnak; elnököl az ajánlatok felbontásánál, és a pályázatok érvényességi idején belül, a szerződések jóváhagyásához szükséges idő beszámításával, megállapítja a vizsgálatuk eredményeit;
g) meghívja a Bizottságot a pályázatok és adott esetben az ajánlatok felbontására, és értesíti a Bizottságot a pályázatok és ajánlatok vizsgálatának eredményéről és a szerződések és támogatások odaítélésének jóváhagyására vonatkozó javaslatokról;
h) jóváhagyásra benyújtja a Bizottsághoz a szerződéseket és program-előirányzatokat és azok esetleges módosító záradékait;
i) aláírja a Bizottság által jóváhagyott szerződéseket és azok módosító záradékait;
j) a hozzárendelt pénzeszközök határain belül jóváhagyja és engedélyezi a kiadásokat; és
k) az intézkedések végrehajtása során foganatosítja azokat a változtatásokat, amelyek az engedélyezett programok és projektek szabályos végrehajtásához gazdasági és technikai szempontból szükségesek.
(2) Az intézkedések végrehajtása során, figyelemmel arra a követelményre, hogy tájékoztatnia kell a Bizottságot, az engedélyezésre jogosult területi tisztviselő a következőkről dönt:
a) a programok és projektek technikai kiigazításai és változtatásai olyan részletkérdésekben, amelyek nem érintik a választott technikai megoldást, amennyiben a finanszírozási megállapodásban meghatározott kiigazítási tartalék korlátain belül maradnak;
b) műszaki, gazdasági vagy szociális okokból indokolt helyszínváltoztatás több egységet átfogó programoknál vagy projekteknél;
c) késedelmi bírságok kivetése vagy elengedése;
d) kezesek felmentése;
e) áruk vásárlása a belföldi piacon, tekintet nélkül azok származására;
f) olyan építőgép és berendezés alkalmazása, amely nem a TOT-okból, a tagállamokból vagy az AKCS-országokból származik, feltéve, hogy a TOT-okban, a tagállamokban vagy az AKCS-országokban nem gyártanak hasonló gépet és berendezést;
g) alvállalkozásba adás;
h) végső átvétel, amennyiben a Bizottság az előzetes átvételnél jelen volt, a megfelelő jegyzőkönyvet hitelesítette, és megfelelő esetben jelen van a végső átvételnél, különösen akkor, ha az előzetes átvételnél rögzített kifogásolások mennyisége miatt jelentős utólagos javításra van szükség; és
i) tanácsadók és technikai segítségnyújtásban közreműködő egyéb szakértők megbízása.
(3) Az engedélyezésre jogosult területi tisztviselő feladata továbbá:
a) az éves végrehajtási beszámoló kidolgozása és a Bizottsághoz történő benyújtása, az ellenőrző bizottság jóváhagyását követően;
b) a 22. cikkben említett félidős felülvizsgálat elvégzése;
c) annak biztosítása, hogy az EFA-programok kezelésében és végrehajtásában részt vevő szervek a támogatással kapcsolatos minden ügyletre külön számviteli rendszert vagy megfelelő számviteli szabályzatot használjanak; és
d) a 16., 19., 24. és 30. cikk végrehajtásának biztosításához szükséges intézkedések megtétele.
(4) Ha a 21. cikkben említett éves végrehajtási beszámolót benyújtják, a Bizottság és az engedélyezésre jogosult területi tisztviselő felülvizsgálja az előző év főbb eredményeit.
E felülvizsgálat után a Bizottság észrevételeket juttathat el az engedélyezésre jogosult területi tisztviselőhöz. Az engedélyezésre jogosult területi tisztviselő közli a Bizottsággal, hogy az észrevételekre tekintettel milyen intézkedéseket hoztak. Ha a Bizottság kellően megalapozott esetek alapján arra a véleményre jut, hogy az intézkedések nem kielégítők, az okok megadásával ajánlásokat tehet a módosítást illetően a TOT-nak és az engedélyezésre jogosult területi tisztviselőnek azzal a céllal, hogy javítsa az ellenőrzés vagy kezelés szabályozásának hatékonyságát.
Ezeknek az ajánlásoknak a kézhezvétele után az engedélyezésre jogosult területi tisztviselő bemutathatja, hogy milyen lépéseket kell tenni az ellenőrzés vagy a kezelés szabályozásának a javítására, vagy ismerteti, hogy miért nem tettek ilyen lépéseket.
15. cikk
Regionális érdekcsoportok
(1) A regionális programokra vonatkozó javaslatokat az alábbiak nyújtják be:
a) legalább két engedélyezésre jogosult területi TOT-tisztviselő; vagy
b) kivételesen egy engedélyezésre jogosult területi TOT-tisztviselő, ha a tengerentúli társulási határozat 16. cikkének (1) bekezdése b)–e) pontjában említett intézkedések végrehajtásában csak egy TOT vesz részt.
(2) A regionális programokat az engedélyezésre jogosult területi tisztviselő vagy szervezet hajtja végre.
IV. RÉSZ
NYOMONKÖVETÉS, FELÜLVIZSGÁLAT, KÖNYVVIZSGÁLAT ÉS ÉRTÉKELÉS
1. FEJEZET
Nyomonkövetés
16. cikk
A TOT felelőssége
(1) A Bizottság közösségi támogatás végrehajtásáért viselt felelősségének sérelme nélkül, az ilyen támogatás pénzügyi ellenőrzéséért elsősorban a TOT vállal felelősséget.
E célból az engedélyezésre jogosult területi tisztviselő feladata, hogy:
a) kialakítsa és alkalmazza a kezelés és az ellenőrzés olyan szabályait, amelyek biztosítják, hogy a Közösség pénzeszközeit hatékonyan és szabályosan használják fel. A feladatát független módon ellátó illetékes pénzügyi ellenőrzési hatóságnak, a nemzetközileg elfogadott könyvvizsgálói szabványokkal összhangban, megfelelő belső és külső pénzügyi ellenőrzést kell végeznie;
b) átadja a Bizottságnak e szabályozás leírását;
c) garantálja, hogy a támogatás kezelése az érvényes szabályokkal összhangban történjen, és hogy a rendelkezésére bocsátott pénzeszközöket a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elveivel összhangban használják fel;
d) igazolja, hogy a Bizottsághoz benyújtott kiadásigazoló nyilatkozat pontos, és ellenőrizhető dokumentumokon alapuló számviteli rendszerben készült;
e) minden programozási időszak végén bemutat a Bizottságnak egy, a kijelölt igazgatási szervtől független személy vagy osztály által készített nyilatkozatot. E nyilatkozat az előző években végzett ellenőrzések következtetéseit foglalja össze, és a zárókifizetésre vonatkozó fizetési kérelemnek az érvényességét, valamint azoknak az ügyleteknek a jogszerűségét és szabályszerűségét vizsgálja, amelyekre a záró kiadások igazolása vonatkozik. A TOT ehhez az igazoláshoz, ha ezt szükségesnek tartja, csatolhatja véleményét;
f) együttműködjön a Bizottsággal annak biztosítása érdekében, hogy az EFA-forrásokat a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elveivel összhangban használják fel;
g) előzze meg, tárja fel és szüntesse meg a szabálytalanságokat, ezekről, a szabályokkal összhangban, értesítse a Bizottságot, és adjon tájékoztatást a Bizottságnak a közigazgatási és bírósági eljárások lefolyásáról;
h) a feltárt szabálytalanság következményeként elveszett összegeket hajtsa be, és megfelelő esetben számítson fel kamatot a késedelmes fizetések miatt;
i) tegyen meg minden szükséges intézkedést, hogy biztosítsa az indikatív program rendelkezéseinek betartását, és többek között gondoskodjon a programozás időpontjában megállapodott kötelezettségvállalások és kifizetések ütemtervének betartásáról; és
j) állapítsa meg a végrehajtásnál fellépett késedelem okát, és javasoljon megfelelő intézkedéseket a helyzet orvoslására.
(2) A Bizottságnak minden évben meg kell küldeni a könyvvizsgálati tervet és az elvégzett könyvvizsgálatok megállapításainak összefoglalását.
A könyvvizsgálói jelentések a Bizottság rendelkezésére állnak.
17. cikk
Koordináció
(1) A Bizottság és az engedélyezésre jogosult területi tisztviselő által képviselt TOT együttműködnek, és az ellenőrzési terveket, módszereket és a végrehajtást – az elvégzett ellenőrzések hatékonyságának maximálása érdekében – összehangolják. Az ellenőrzések megállapításait egymással haladéktalanul kicserélik.
(2) Legalább évente egyszer vizsgálni és értékelni kell a következőket:
a) a TOT és a Bizottság által végzett ellenőrzések eredményei;
b) más nemzeti vagy közösségi ellenőrző szerv vagy intézmények állásfoglalásai;
c) a megállapított szabálytalanságok pénzügyi hatását, a megszüntetésükhöz megtett vagy még szükséges lépéseket, és megfelelő esetben a kezelési és ellenőrzési rendszereken végrehajtandó változtatások.
(3) A Bizottság, a TOT által haladéktalanul megteendő intézkedések sérelme nélkül, a (2) bekezdésben említett vizsgálatot és értékelést követően állást foglalhat különösen a megállapított szabálytalanságok pénzügyi hatását illetően.
Ezekhez az észrevételekhez, amelyeket az érintett TOT engedélyezésre jogosult területi tisztviselőjéhez kell intézni, adott esetben a helyzet orvoslására irányuló intézkedések iránti kérelmet lehet mellékelni, amellyel megszüntethetők a kezelés feltárt hiányosságai, és felléphetnek a még meg nem szüntetett szabálytalanságokkal szemben.
A TOT lehetőséget kap arra, hogy ezekkel az észrevételekkel kapcsolatban megjegyzéseket tegyen.
18. cikk
Ellenőrzőbizottság
(1) Az ellenőrzőbizottság minden EPD végrehajtását ellenőrzi.
A TOT hatóságai az ellenőrzőbizottságot az EPD jóváhagyása után legfeljebb három hónappal hozzák létre.
(2) Az ellenőrzőbizottság elnöke az engedélyezésre jogosult területi tisztviselő vagy képviselője.
Az ellenőrzőbizottság munkájában a Bizottság és megfelelő esetben az Európai Beruházási Bank egy képviselője tanácsadóként részt vehet.
A bizottságban a TOT által kijelölt hatóságok vagy szervek, a Bizottság, az érintett tagállam, és megfelelő esetben az Európai Beruházási Bank és/vagy más társfinanszírozó intézmények képviseltethetik magukat. Amennyiben egy projekt végrehajtásáért regionális és helyi hatóságok és magánvállalkozások felelnek, és ha egy projekt közvetlenül érinti őket, nekik is képviseltetniük kell magukat az ilyen bizottságokban.
(3) Az ellenőrző bizottság az érintett TOT intézményi, jogi és pénzügyi keretén belül kidolgozza saját eljárási szabályzatát, és megállapodik róla az engedélyezésre jogosult területi tisztviselővel.
(4) Az ellenőrzőbizottság üléseire az engedélyezésre jogosult területi tisztviselő – a Bizottság által rendelkezésre bocsátott minta szerint – megvalósulási jelentést készít. A jelentésnek a tervezett ülés előtt 15 munkanappal meg kell érkeznie a bizottsághoz.
(5) A támogatás végrehajtása hatékonyságának és minőségének vizsgálatára az ellenőrzőbizottság
a) időszakosan felülvizsgálja az EPD egyedi céljainak megvalósításában elért előrehaladást;
b) megvizsgálja a 22. cikkben említett félidős felülvizsgálatot, mielőtt azt megküldik a Bizottságnak;
c) megvizsgálja és jóváhagyja az éves és záró végrehajtási jelentéseket, mielőtt azt megküldik a Bizottságnak;
d) megvizsgálja és jóváhagyja az EPD tartalmi módosítására irányuló javaslatokat.
19. cikk
Ellenőrzési mutatók
Az engedélyezésre jogosult területi tisztviselő és az ellenőrzőbizottság az ellenőrzést az EPD-ben meghatározott mutatókra történő hivatkozással végzi el.
A mutatók figyelembe veszik a Bizottság által rendelkezésre bocsátott indikatív módszereket.
Ezek a projektek jellegét és céljait érintik, és kimutatják az alábbiakat:
a) az eszközráfordítás, a hozam, és lehetőség szerint a hatások;
b) a segítségnyújtás terén a gyakorlati végrehajtásban elért szakasz;
c) a pénzügyi terv megvalósulása.
2. FEJEZET
Felülvizsgálat
20. cikk
Felülvizsgálati eljárás
(1) A pénzügyi együttműködésnek kellőképpen rugalmasnak kell lennie annak biztosítására, hogy az intézkedések mindig megfeleljenek a tengerentúli társulási határozat céljainak, és figyelembe vegyék a gazdasági helyzet lehetséges változásait, valamint az adott TOT prioritásait és céljait, különösen az EPD-nek a 21. cikk (5) bekezdésében említett éves végrehajtási jelentésének és félidős felülvizsgálatának, vagy – amennyiben alkalmazható – éves felülvizsgálatának a keretében.
(2) A humanitárius- és gyorssegélyről szóló rendelkezésekben említett kivételes körülmények között a felülvizsgálat bármelyik szerződő fél kérésére elvégezhető.
21. cikk
Éves végrehajtási jelentés
(1) Az engedélyezésre jogosult területi tisztviselő – az EPD jóváhagyását követően – a végrehajtás minden teljes évének végét követő három hónapon belül éves végrehajtási jelentést nyújt be a Bizottsághoz.
(2) Az EPD-ről szóló éves végrehajtási jelentés a program végrehajtásának közös értékeléséből áll, figyelemmel a megfelelő ellenőrzési és értékelő tevékenység eredményeire.
(3) Ez a jelentés helyben készül, azt az engedélyezésre jogosult területi tisztviselő, az ellenőrző bizottság, és megfelelő esetben a küldöttség vezetője 60 napon belül véglegesíti.
(4) A jelentés különösen az alábbiak értékelését foglalja magában:
a) a súlyponti ágazatban/ágazatokban elért eredmények, a meghatározott célokhoz és hatásmutatókhoz és ágazati politikai kötelezettségekhez viszonyítva;
b) olyan projektek és programok, amelyeket a súlyponti ágazaton/ágazatokon kívül, és/vagy többéves program részeként hajtanak végre;
c) a nem állami közreműködők számára tartalékolt eszközök felhasználása;
d) a folyamatban lévő intézkedések végrehajtásának hatékonysága, és a kötelezettségek és a kifizetések ütemtervének betartása; és
e) a programozás meghosszabbítása a következő évekre.
(5) A jelentés alapján megfelelő esetben, a tengerentúli társulási határozat 7. cikkének értelmében, partnerségi találkozó keretében éves felülvizsgálatra kerül sor.
22. cikk
Félidős felülvizsgálat
(1) A félidős felülvizsgálatot azért kell elvégezni, hogy megvizsgálják az EPD kezdeti eredményeit; ezek mennyiben relevánsak, és a célok milyen mértékben valósultak meg.
Ennek során a pénzügyi források felhasználását, valamint az ellenőrzés és végrehajtás működését is értékelik.
(2) A félidős vizsgálatot a Bizottság felelősségi körében kell elvégezni, együttműködésben az engedélyezésre jogosult területi tisztviselővel és az illetékes tagállammal.
A félidős vizsgálatot rendszerint 30–42 hónappal a 10. EFA-t létrehozó belső megállapodás hatálybalépése után kell elvégezni.
Az EPD-ben más határidő is kitűzhető, különösen a költségvetési támogatás esetében meghatározott mutatók esetében.
A félidős felülvizsgálatot független értékelő végzi el, az ellenőrző bizottságnak nyújtják be, majd megküldik a Bizottságnak.
(3) A Bizottság, az EPD-ben meghatározott kritériumok alapján ellenőrzi a felülvizsgálat helytállóságát és minőségét, figyelemmel többek között az EFA keretösszegre.
3. FEJEZET
Könyvvizsgálat
23. cikk
Könyvvizsgálat
(1) A kedvezményezett országok által végzett ellenőrzés sérelme nélkül, a Bizottság és a Számvevőszék saját munkatársaival vagy szabályosan meghatalmazott képviselőivel, az EFA-ból finanszírozott intézkedések és a kezelési és az ellenőrző rendszerek tekintetében – legalább egy munkanappal korábban adott előzetes értesítés mellett – helyszíni technikai vizsgálatot vagy könyvvizsgálatot végezhet, amely magában foglalja a szúrópróbaszerű és záró vizsgálatokat.
A Bizottság értesíti az érintett TOT-ot, hogy minden szükséges támogatás a rendelkezésére álljon. Az érintett TOT tisztviselői vagy alkalmazottai ezekben az ellenőrzésekben részt vehetnek. A Bizottság kérheti az érintett TOT-ot, hogy az végezzen helyszíni vizsgálatot egy vagy több ügylet helyességét illetően. A Bizottság tisztviselői vagy alkalmazottai az ilyen ellenőrzésekben részt vehetnek.
(2) A kedvezményezett országok támogatják a Bizottság szervezeti egységeit és a Számvevőszéket az EFA-eszközök felhasználásának vizsgálatában.
24. cikk
A könyvvizsgálat követhetősége
(1) A TOT igazgatási és ellenőrzési rendszereinek, a finanszírozási megállapodásokban megállapított feltételekkel összhangban, biztosítaniuk kell a megfelelő revizori utat.
(2) A revizori út akkor megfelelő, ha:
a) a megfelelő igazgatási szinten őrzött számviteli nyilvántartás részletes információt tartalmaz az EFA által finanszírozott intézkedésekkel kapcsolatban ténylegesen felmerült kiadásokról. A számviteli nyilvántartásban szerepel a keletkezés időpontja, minden kiadási tétel összege, a bizonylatok típusa, a fizetés dátuma és a fizetési mód. A szükséges bizonyító dokumentumokat (pl. számlák) csatolták;
b) az intézkedés műszaki előírásait és pénzügyi tervét, a megvalósulási jelentéseket, a támogatás engedélyezéséről, a pályázati és szerződéskötési eljárásokról szóló dokumentumokat, és a finanszírozott áruk és szolgáltatások ellenőrzéséről szóló jelentéseket megfelelő igazgatási szinten megőrzik;
c) a számviteli adatok számítógépes továbbítása esetében minden érintett hatóság és szervezet kielégítő információt kap az alsóbb szintről, hogy alátámaszthassa számviteli nyilvántartását és a felfelé jelentett összegeket, így biztosítva a megfelelő revizori utat a Bizottsággal szemben igazolt teljes összegektől a végső kedvezményezettek és az intézkedéseket végrehajtó szervezetek és vállalatok szintjén felmerülő egyes kiadásokig és bizonylatokig;
(3) Az engedélyezésre jogosult területi tisztviselő minden szükséges intézkedést megtesz e cikk végrehajtása érdekében.
4. FEJEZET
Értékelés
25. cikk
Értékelés
(1) Az EPD értékelése kiterjed az eszközök felhasználására, a támogatás hatékonyságára, eredményességére és hatására; az értékelés keretében, a már rendelkezésre álló eredmények felhasználásával következtetéseket kell levonni és ajánlásokat kell tenni.
Az értékelés kiterjed azokra a tényezőkre, amelyek hozzájárultak a végrehajtás sikeréhez vagy sikertelenségéhez, a teljesítményekhez és eredményekhez, beleértve azok fenntarthatóságát is.
(2) Az EPD értékelése a Bizottság felelősségi körében, az ellenőrzőbizottsággal való együttműködésben történik.
(3) Az értékelési programot az EPD-ben kell meghatározni.
Az értékelés célja különösen:
a) az alap intézkedéseinek és tevékenységének rendszeres és független értékelése, a tervezett eredményeknek és céloknak a tényleges teljesítménnyel való összevetésével; és ezáltal
b) annak biztosítása, hogy a TOT, a tagállamok és a Bizottság a rendelkezésre álló tapasztalatokat a jövőbeni politika és az intézkedések kialakításánál és végrehajtásánál hasznosítsák.
(4) Az értékelés eredményeit a nyilvánosság számára elérhetővé kell tenni.
26. cikk
Értékelési eljárások
A TOT vagy a Bizottság által végzett értékelések sérelme nélkül, az EPD-t megvalósító programok, projektek vagy más tevékenységek értékelését a TOT és a Bizottság közösen, az érintett tagállammal együttműködésben végezheti.
V. RÉSZ
PÉNZÜGYI KIIGAZÍTÁS
27. cikk
Az EFA keretösszegének kiigazítása
Az ellenőrzési, könyvvizsgálati és értékelési eredmények alapján a Bizottság – saját kezdeményezésére, vagy az érintett TOT javaslatára, az ellenőrzőbizottság állásfoglalásának figyelembevételével – kiigazíthatja az eredeti EPD összegeit és feltételeit, a TOT mindenkori szükségleteinek és teljesítményének, valamint a TOT legfrissebb rendelkezésre álló statisztikai adatainak figyelembevételével.
Az ilyen kiigazítást általában a 22. cikkben említett félidős felülvizsgálat keretében, vagy szabálytalanságok esetén a lehető legrövidebb időn belül, a tengerentúli társulási határozat 24. cikke szerinti eljárással összhangban kell elvégezni.
28. cikk
A fizetések felfüggesztése
(1) A Bizottság felfüggeszti a fizetéseket, és az okok megjelölésével felkéri a TOT-ot, hogy adott határidőn belül foglaljon állást, és megfelelő esetben végezzen korrekciókat, ha a szükséges ellenőrzések után arra az eredményre jut, hogy:
a) a TOT nem teljesítette kötelezettségeit; vagy
b) az EPD vagy annak egy része az EFA-hozzájárulást sem részben, sem egészében nem indokolja; vagy
c) a kezelés vagy ellenőrzés rendszereiben súlyos hiányosságok vannak, amelyek rendszeres szabálytalanságokhoz vezethetnek.
(2) Kellően megalapozott esetek kivételével, amelyekben a Bizottság hosszabb határidőt szabhat, az érintett TOT-nak két hónap áll rendelkezésére, hogy az állásfoglalásra irányuló kérelemre reagáljon, és megfelelő esetben korrekciókat végezzen.
(3) Amennyiben a TOT a Bizottság észrevételeit kifogásolja, a TOT-ot és az érintett tagállamot a Bizottság partnerségi értekezletre hívja meg, ahol felek megkísérelnek egyezségre jutni az észrevételeket és az abból levonandó végkövetkeztetéseket illetően.
Amennyiben a TOT a Bizottság észrevételeit kifogásolja, és emiatt partnerségi értekezletet hívnak össze, az 5. bekezdésben a Bizottság határozathozatalára biztosított három hónapos időszak a partnerségi értekezlet napján kezdődik.
(4) Amennyiben a Bizottság pénzügyi korrekciókat javasol, a TOT lehetőséget kap arra, hogy az érintett iratok vizsgálatával bemutassa: a szabálytalanság tényleges nagyságrendje kisebb, mint ahogyan azt a Bizottság feltételezi.
Az elegendően megalapozott esetek kivételével, az erre a vizsgálatra rendelkezésre álló időszak legfeljebb további két hónappal haladhatja meg az (1) bekezdésben említett kéthónapos időszakot.
A Bizottság tekintetbe veszi azokat a bizonyítékokat, amelyeket a TOT a határidőn belül nyújt be.
(5) A (2) bekezdésben említett határidő lejárta után, amennyiben nem jutottak megállapodásra, és a TOT nem végzett korrekciókat, a Bizottság – a TOT és a tagállamok állásfoglalásának figyelembevételével – három hónapon belül határoz arról, hogy:
a) csökkenti a fizetéseket; vagy
b) az EFA-juttatás egészének vagy egy részének a törlésével elvégzi a szükséges pénzügyi korrekciókat.
(6) Az (1)–(5) bekezdés sérelme nélkül, a Bizottság – gondos vizsgálat után – részben vagy teljes egészében felfüggesztheti az időközi kifizetést, ha azt állapítja meg, hogy az adott kiadás olyan súlyos szabálytalansággal kapcsolatos, amelyet nem korrigáltak, és azonnali intézkedésre van szükség.
A Bizottság az érintett TOT-ot tájékoztatja az intézkedésről, és ismerteti annak okait. Amennyiben a felfüggesztés okai öt hónap múlva is fennállnak, vagy az érintett TOT nem értesítette a Bizottságot a súlyos szabálytalanság megszüntetésére tett intézkedésekről, a 30. cikkben megállapított rendelkezéseket kell alkalmazni.
29. cikk
Behajtás és visszafizetés
(1) A Bizottság számára a visszafizetést a 10. EFA-ra alkalmazandó pénzügyi szabályzattal összhangban kiállított behajtási határozatban szereplő esedékességi határidőig kell teljesíteni. Ez az esedékességi határidő a határozat kibocsátását követő második hónap utolsó napja.
(2) Amennyiben a visszafizetés késedelmesen történik, az (1) bekezdésben meghatározott nap és a visszafizetés tényleges napja közötti időszakra késedelmi kamatot számítanak fel. Ez a kamatláb másfél százalékponttal meghaladja azt a kamatlábat, amelyet az Európai Központi Bank annak a hónapnak az első munkanapján legfontosabb refinanszírozási ügyleteiben alkalmaz, amely hónapra az esedékesség dátuma esik.
(3) Az engedélyezésre jogosult területi tisztviselő könyvelést vezet a már kifizetett közösségi támogatás behajtandó összegeiről, és biztosítja, hogy ezen összegeket indokolatlan késedelem nélkül hajtsák be.
A kedvezményezett a behajtandó összegeket a késedelmi kamatokkal együtt fizeti vissza oly módon, hogy a meghatározott összegeket levonja a következő költségkimutatásából és a Bizottsághoz intézett kifizetés iránti kérelemből; amennyiben ez nem elegendő, a Közösség javára visszafizetést teljesít.
Az engedélyezésre jogosult területi tisztviselő évente egyszer megküldi a Bizottságnak a behajtási eljárás megindításának éve szerint rendszerezett, az adott időpontban még be nem hajtott összegekről szóló kimutatást.
VI. RÉSZ
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
30. cikk
Információ és közzététel
(1) A TOT biztosítja, hogy az EFA-programok megfelelő nyilvánosságot kapjanak, amelynek célja, hogy:
a) a Közösségnek ezekben a programokban játszott szerepéről a nyilvánosság tudomást szerezzen;
b) a felkínált lehetőségekről a szóba jöhető kedvezményezettek és a szakmai szervezetek tudomást szerezzenek.
(2) A kedvezményezett országok biztosítják különösen azt, hogy jól látható tájékoztató táblákat állítsanak fel, amelyeken a Közösség által finanszírozott kézzelfogható projekteket a Közösség emblémájával együtt mutatják be, valamint, hogy a közösségi intézmények képviselői megfelelően részt vegyenek az EFA által támogatott programokkal összefüggő legfontosabb nyilvános rendezvényeken.
31. cikk
Hatálybalépés
Ez a rendelet az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lép hatályba.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
MELLÉKLET
A TENGERENTÚLI ORSZÁGOK ÉS TERÜLETEK EGYSÉGES PROGRAMOZÁSI DOKUMENTUMAINAK ÁLLANDÓ FELÉPÍTÉSE A 10. EFA HATÁLYA ALATT
A teljes szöveg, beleértve az összefoglalót és az 1–6. fejezetet, legfeljebb 15 oldal lehet (szavak száma), plusz mellékletek.
A. RÉSZ: EGYÜTTMŰKÖDÉSI STRATÉGIA
Összefoglaló
Az EPD-knek féloldalas összefoglalóval kell kezdődniük. Az összefoglalónak tartalmaznia kell a TOT-ot közép- és hosszú távon érintő fő politikai, intézményi, gazdasági, szociális vagy környezetvédelmi kihívásokat, az EPD fő célkitűzését, a kiemelt terület kiválasztásának fő indokait, valamint a pénzeszközök általános elosztását.
1. fejezet: EK-együttműködési célkitűzések
Ebben a szakaszban a széles körű EK-együttműködési célkitűzések kerülnek kifejezett megállapításra, amint azokat az EK-Szerződés, a tengerentúli társulási határozat, nemzetközi megállapodások és az EK fejlesztési szakpolitikájáról szóló legutóbbi nyilatkozat meghatározták.
2. fejezet: A politikai, gazdasági, szociális és környezetvédelmi helyzet értékelése
Ki kell térni a fő hazai politikai fejleményekre/kérdésekre és a külkapcsolatok vonatkozó szempontjaira, beleértve a politikai helyzetet, kereskedelmi szempontokat, a gazdasági és szociális helyzetet, környezetvédelmi szempontokat és végül a jelenlegi politikák fenntarthatóságát, illetve a középtávú kihívásokat is.
Ez egy elemző, és nem csupán leíró munka kell, hogy legyen. Az elemzésnek párbeszéden kell alapulnia, (adott esetben) más adományozókkal történő szoros együttműködésben és nem kormányzati szereplők bevonásával elkészítve.
Ahol fontos, külön figyelmet kell fordítani a nemzetközi felelősségteljes kormányzás elveinek végrehajtására a pénzügyi, adóügyi és igazságügyi területeken, valamint ebben az összefüggésben a reformok mértékére és ütemezésére.
Ugyanilyen módon, külön figyelmet kell fordítani arra, hogy állnak-e rendelkezésre naprakész statisztikai adatok.
3. fejezet: A TOT politikai napirendje
Ez a szakasz tömör nyilatkozatot tartalmaz a kormány hivatalos politikai okmányokban, közép- vagy hosszú távú tervekben, reformstratégiákban vagy fejlesztési programokban meghatározott céljairól és célkitűzéseiről. A nyilatkozatnak ki kell egészülnie annak megjelölésével, hogy a kormány hogyan javasolja e célkitűzések megvalósítását.
4. fejezet: A múltbeli és folyamatban lévő EK-együttműködés értékelése
Ennek a szakasznak a múltbeli és folyamatban lévő EK-együttműködés eredményeiről és «összegyűjtött tapasztalatairól» kell rövid beszámolót tartalmaznia. A TOT, az egyedi ágazatok vagy projektek tárgyhoz tartozó értékelésein alapuló ajánlásokat figyelembe kell venni.
Egy koherenciazáradék (EK politikai csomag) értékeli az EPD és más közösségi politikák, erőforrások és eszközök közötti kapcsolódásokat. Az EU-tagállamok és (adott esetben) más adományozók programjait fel kell vázolni. Külön figyelmet kell fordítani a területi és regionális programok közötti koordinációra, valamint az AKCS-országokkal és a Szerződés 299. cikkének (2) bekezdésében említett legkülső régiókkal való együttműködésre.
5. fejezet: Válaszstratégia
Ez a szakasz az EK-együttműködés stratégiai lehetőségeit határozza meg, kijelölve azt a területet/ágazatot, amelyre a segítségnyújtás összpontosít. A választási lehetőség logikusan következik a következőkből:
— EK politikai célkitűzések,
— a TOT helyzetének és fejlesztési stratégiájának elemzése, amely meghatározza a támogatási stratégia helytállóságát és fenntarthatóságát,
— bármely «politikai csomag»/koherencia elemző dolgozattal összefüggésben meghozott következtetések,
— a rendelkezésre álló pénzeszközök indikatív nagyságrendje,
— az összegyűjtött tapasztalatok a múltbeli és a folyamatban lévő EK-tevékenységekkel kapcsolatban,
— a más jelentős adományozóktól, illetve a TOT kormányának saját programjaiból származó támogatásokat kiegészítő jelleg. A közösségi segítségnyújtást olyan területekre kell összpontosítani, ahol annak komparatív előnyei vannak, vagy különleges szakértelemmel bír.
Ez a szakasz tartalmazza az intézményi kapacitások tömör értékelését is, és amennyiben szükséges, foglalkozik az intézményi fejlesztési, illetve a kapacitásbővítési intézkedések iránti esetleges igénnyel, vagy a kormányzás megerősítését szolgáló intézkedések támogatásával, beleértve adott esetben a pénzügyi, adóügyi és igazságügyi területeken is.
Ha a finanszírozás módjának programok vagy projektek támogatását javasolják, ismertetni kell azokat a rendkívüli és kellően indokolt körülményeket, amelyek nem teszik lehetővé a támogatás költségvetési támogatásként történő nyújtását. Amennyiben a költségvetési támogatás feltételei nem teljesülnek, ismertetni kell azokat az intézkedéseket, amelyeket annak érdekében fognak meghozni, hogy a költségvetési támogatás feltételei megvalósuljanak.
B. RÉSZ: TERÜLETI PROGRAM
6. fejezet: Területi program
Ez a fejezet bemutatja a TOT területi programját, amely a stratégiai elemzésen alapszik, és nem mondhat ellent a stratégiai elemzésnek. A területi program az EPD szerves része és a következő szakaszokból kell állnia:
A. LEHETŐSÉG: ÁGAZATI POLITIKAI TÁMOGATÁSI PROGRAM
Megjelölés
|
Cím |
|||
|
Összes költség |
Adja meg: EK-hozzájárulás és adott esetben a kedvezményezett TOT hozzájárulásai (és adott esetben egyéb adományozók hozzájárulásai) |
||
|
Támogatási módszer/kezelési mód |
Ágazati politikai támogatási program: — az ágazat költségvetésének támogatása (központosított kezelés), — összevont alap (központosított (közvetlen vagy közvetett/decentralizált)/vagy közös kezelés), — projektmódozat ((közvetlen vagy közvetett) központosított/decentralizált/vagy közös kezelés). |
||
|
DAC-kód |
Ágazat |
||
1. Indoklás és a TOT háttere
Fő következtetések a makrogazdasági helyzet értékeléséről, különösen a közép- és hosszú távú kilátásokkal kapcsolatban.
Amennyiben a finanszírozás módjaként költségvetési támogatást alkalmaznak, adja meg a következőket:
— Makrogazdasági helyzet: a GDP szerkezete; a GDP növekedését és az inflációt magában foglaló friss gazdasági teljesítmény adatok és várható tendenciák; államháztartás, költségvetési hiány, államadósság terhe és hátralék összege; a kulcsfontosságú ágazatokra fordított összegek hányada; fizetési mérleg, folyó fizetési mérleg és tőkemozgások mérlege, tartalékok; monetáris helyzet; a külső támogatások szerepe a gazdaságban; kapcsolat a Nemzetközi Valutaalappal.
— A szegénység profilja és tendenciái: a lakosság egy főre eső reál GDP-jének alakulása; a gazdasági növekedési ráta és a szegénység csökkentésének kihívása közötti összefüggés; a szegénységet mérő felmérések eredményei; a fő szociális mutatók helyzete más országokhoz viszonyítva; az elmúlt évek mutatóinak alakulása (amennyiben rendelkezésre állnak).
— A költségvetési támogatásra vonatkozó jogosultsági feltétel teljesül, tehát fennáll a kellőképpen stabil makrogazdasági helyzet.
Fő politika, stratégiai prioritások és irányok:
— A nemzeti fejlesztési politika és stratégia fő jellemzői (jelenlegi helyzet elemzése, politikai és stratégiai nyilatkozat, cselekvési terv(ek), középtávú pénzügyi terv és költségvetés, teljesítménymérés, -ellenőrzés és -értékelés).
— A politika és stratégia valósághűsége (például gazdasági növekedés és szegénység csökkentése közötti kapcsolat, stratégiai irányok).
— A kormány általános és az ágazati minisztérium konkrét felelősségvállalása a politikáért és a stratégiáért.
A kormányzati ágazati program eredete és státusa:
— Az ágazati politikára, az ágazati költségvetésre és (amennyiben rendelkezésre áll) a középtávú pénzügyi tervre vonatkozó értékelés fő ténymegállapításai, valamint a területi stratégiai keretrendszerrel való kapcsolatuk.
— Az intézményi kapacitás felmérése.
— Az ágazati politikák és stratégiák végrehajtásának ellenőrzésére szolgáló átfogó keretrendszer.
Amennyiben a finanszírozás módjaként költségvetési támogatást alkalmaznak, adja meg az államháztartás irányításának felmérésére vonatkozó fő következtetéseket:
— A meglévő államháztartás-irányítási rendszer minősége, beleértve az ágazatokra vonatkozó esetleges egyedi államháztartás-irányítási kérdéseket és reformokat is;
— Az államháztartás-irányítás tökéletesítését szolgáló folyamat értékelése;
Amennyiben költségvetési támogatást alkalmaznak, jelölje meg, ha a vonatkozó jogosultsági feltételek teljesültek:
— pontosan meghatározott ágazati politika, és
— pontosan meghatározott program az államháztartás irányításának tökéletesítésére.
Hivatkozás a vonatkozó korábbi intézkedések felülvizsgálataira, felméréseire, ellenőrzési eredményeire és értékeléseire.
Az EK folyamatban lévő intézkedéseinek általános áttekintése; más adományozók és/vagy a kedvezményezett TOT-nak ezen intézkedést kiegészítő intézkedései.
A kedvezményezett TOT-tal és/vagy egyéb adományozókkal, nevezetesen a tagállamokkal való koordináció eljárásának leírása.
2. Leírás
A kormányzati ágazati program célkitűzései és fő elemei, valamint ezen ágazati politikai támogatási program azon programhoz kapcsolódó célkitűzései.
A kormányzati ágazati program és az ágazati politikai támogatási program várható eredményei; az ágazati politikai támogatási program alapján vállalt egyedi tevékenységek.
A fő érdekelt felek, köztük a kedvezményezettek leírása; konzultáció a civil társadalommal és más partnerekkel; az intézményi kapacitás tulajdonlási viszonyai és felmérése.
A fő kockázatok megjelölése és az enyhítő intézkedések áttekintése; a javasolt intézkedés fenntarthatóságát igazoló elemek. Ha finanszírozási módként költségvetési támogatást alkalmaznak, a jogosultsági feltételekkel kapcsolatos kockázatokat meg kell említeni.
Környezeti fenntarthatóság, nemek közötti egyenlőség, felelősségteljes kormányzás és emberi jogok.
3. Végrehajtási kérdések
A kiválasztott finanszírozási módnak megfelelően válassza ki a vonatkozó lehetőséget:
— Központosított kezelés.
— Valamely nemzetközi szervezettel történt megállapodás aláírása alapján közös kezelés.
— Valamely TOT-tal történt finanszírozási megállapodás aláírása alapján decentralizált kezelés (részben központosított végrehajtás, illetve részben decentralizált végrehajtás esetén ezt a lehetőséget válassza).
— Decentralizált közbeszerzési szerződések és támogatás odaítélési eljárások esetén:
—— a Bizottság az 50 000 EUR-t meghaladó közbeszerzési szerződések szerződéskötési eljárásait előzetesen, az 50 000 EUR-val egyenlő vagy az alatti közbeszerzési szerződések szerződéskötési eljárásait pedig utólagosan ellenőrzi,
— vagy
— a Bizottság utólag ellenőrzi a szerződéskötési eljárásokat (a teljes decentralizáció csak akkor választható, ha a decentralizáció pénzügyi szabályzatban meghatározott feltételei teljes mértékben teljesülnek).
— A kifizetések decentralizációja esetén (csak akkor lehetséges, ha a vonatkozó szerződések odaítélési eljárásait decentralizálták):
—— a működési költségek és szerződések kifizetései a program becslések alapján a következő plafonértékekig decentralizáltak:
—
|
Építési beruházások |
Áruk beszerzése |
Szolgáltatások |
Támogatások |
|
< 300 000 EUR |
< 150 000 EUR |
< 200 000 EUR |
≤ 100 000 EUR |
— vagy
— a kifizetések teljes mértékben decentralizáltak. (a teljes decentralizáció csak akkor választható, ha a decentralizációnak a pénzügyi szabályzatban meghatározott feltételei teljes mértékben teljesülnek).
Azon tevékenységekre vonatkozóan, amelyek esetében az EK eljárásait kell alkalmazni, a következő szöveget kell módosítás nélkül beilleszteni: «Az intézkedést végrehajtó valamennyi szerződést a kérdéses eljárás elindításának időpontjában hatályban lévő, a külső műveletek végrehajtása céljából a Bizottság által meghatározott és közzétett eljárásoknak és szabványos dokumentumoknak megfelelően kell odaítélni és végrehajtani.»
A következő szöveget kell módosítás nélkül beilleszteni, ha valamely nemzetközi szervezettel kötött megállapodás a meghatározott nemzetközi normáknak megfelelő saját szabályai és eljárásai alkalmazásáról rendelkezik: «Az intézkedést végrehajtó valamennyi szerződést az érintett nemzetközi szervezet által meghatározott és közzétett eljárásoknak és szabványos dokumentumoknak megfelelően kell odaítélni és végrehajtani.»
Amennyiben nem az EK-eljárások, hanem más szabályok és eljárások alkalmazandóak, ezeket az eljárásokat meg kell határozni, és a pénzügyi szabályzatban meghatározott feltételeknek meg kell felelniük.
A teljes összeg indikatív megoszlása fő összetevők, köztük az értékelés, pénzügyi ellenőrzés és láthatóság szerint. Adott esetben költségvetési tételenként adja meg a kedvezményezett TOT hozzájárulását is, illetve hogy ez a hozzájárulás természetben vagy készpénzben történt.
Amennyiben lehetséges, jelölje meg a finanszírozás támogatásoknak és közbeszerzési szerződéseknek fenntartott hányadát; szerződések esetén jelölje meg a közbeszerzés típusát (szolgáltatások, áruk beszerzése, építési beruházások), illetve támogatások esetén jelölje meg a kedvezményezettek milyen fő kategóriájának szánják azokat.
Adott esetben: Adja meg a közbeszerzési eljárások vagy ajánlattételi felhívások kiírásának indikatív időkereteit.
Ha finanszírozási módként költségvetési támogatást alkalmaznak, adja meg hónapokban a kifizetések indikatív ütemezését, adott esetben az általános és a változó részletek között különbséget téve.
Jelölje meg az intézkedés időtartamát hónapokban, a finanszírozási megállapodás aláírásától számítva (amennyiben nem írnak alá finanszírozási megállapodást, a szerződéskötéstől vagy más végrehajtási megállapodástól számítva).
A teljesítmény-ellenőrzési eljárások leírása.
Az ágazati politikai támogatási program teljesítménymutatói; a kormányzati ágazati programra vonatkozó átfogó teljesítményértékelési keretrendszerrel való összehangoltság; a teljesítmény-ellenőrzés folyamata; igazolás módja; (adott esetben) a teljesítmény mérésének megerősítését szolgáló intézkedések.
Ha a finanszírozás módjaként költségvetési támogatást vagy összevont alapokat választanak: valamennyi részlet kifizetésének általános feltételei; területek, ahol egyedi részletek kifizetésére külön feltételeket határoznak meg.
A kiemelt területhez tartozó politikák terén meg kell határozni a ráfordításokat, a kibocsátásokat, az eredményeket és amennyiben lehetséges, a hatásmutatókat. A mutatóknak figyelembe kell venniük a SMART kritériumokat (egyedi, rövid/középtávon mérhető, megvalósítható, reális és ütemezett), továbbá olyan induló és célszintet, illetve egyértelmű időtartamot kell magukban foglalniuk, amely lehetővé teszi az éves, félidős és záró felülvizsgálatok idején az összehasonlítást.
A (félidős, záró, utólagos) értékelések leírása és a pénzügyi ellenőrzések eljárásai.
A kommunikációs és láthatósági tevékenységek leírása.
B. LEHETŐSÉG: ÁLTALÁNOS KÖLTSÉGVETÉSI TÁMOGATÁS
Megjelölés
|
Cím |
|||
|
Összes költség |
EK-hozzájárulás |
||
|
Támogatási módszer/kezelési mód |
Általános költségvetési támogatás –központosított kezelés |
||
|
DAC-kód |
Ágazat |
||
1. Indoklás és a TOT háttere
Makrogazdasági helyzet: a GDP szerkezete; a GDP növekedését és az inflációt magában foglaló friss gazdasági teljesítmény adatok; államháztartás, költségvetési hiány, államadósság terhe és hátralék összege; a kulcsfontosságú ágazatokra fordított összegek hányada; fizetési mérleg, folyó fizetési mérleg és tőkemozgások mérlege, tartalékok; monetáris helyzet; a külső támogatások szerepe a gazdaságban; a makrogazdasági változók fő múltbeli és várható tendenciáinak összefoglalása; a partnerország és a Nemzetközi Valutaalap közötti kapcsolat leírása; külön a TOT-ra jellemző bármely más makrogazdasági érdekű témák.
A szegénység profilja és tendenciái: a lakosság egy főre eső reál GDP-jének alakulása; a gazdasági növekedési ráta és a szegénység csökkentésének kihívása közötti összefüggés; a szegénységet mérő felmérések eredményei; a fő szociális mutatók helyzete más országokhoz viszonyítva; az elmúlt évek mutatóinak alakulása (amennyiben rendelkezésre állnak).
Jelezze, hogy a költségvetési támogatásra vonatkozó jogosultsági feltétel teljesül, tehát stabilitást elősegítő makrogazdasági politika valósul meg vagy kerül végrehajtásra, illetve hogy ezt a politikát az EK-nak támogatnia szükséges.
Fő politika, stratégiai prioritások és irányok:
— A TOT politikája és stratégiája:
—— A TOT politikájának és stratégiájának fő jellemzői (jelenlegi helyzet elemzése, politikai és stratégiai nyilatkozat, cselekvési terv(ek), középtávú pénzügyi terv és költségvetés, teljesítménymérés, -ellenőrzés és -értékelés).
— A politika és stratégia valósághűsége (például gazdasági növekedés és szegénység csökkentése közötti kapcsolat, stratégiai irányok).
— Felelősségvállalás a politikáért és stratégiáért.
— Teljesítménymérés: olyan, teljesítménymutatókkal bíró ellenőrzési eljárás megléte, amely a célkitűzések megvalósítását méri; összhang a millenniumi fejlesztési célokkal, valamint politikai és gazdasági közelítés az EU-hoz; olyan program létezése, amely az alkalmazott teljesítménymutatók minőségét biztosítja.
— Jelölje meg, hogy a költségvetési támogatásra vonatkozó jogosultsági feltétel teljesül, tehát jól meghatározott fejlesztési- vagy reformpolitika és -stratégia valósul meg, vagy kerül végrehajtásra, illetve hogy ezt a politikát az EK-nak támogatnia szükséges.
Áttekintés az e program alá tartozó elsődleges területek fő ágazatainak és ágazati politikáinak jellemzőiről.
Fő államháztartási kérdések két fő területen:
— Államháztartás irányítása:
—— A létező államháztartás-irányítási rendszer minőségének értékelése;
— Az államháztartás-irányítás tökéletesítési folyamatának értékelése, beleértve a TOT hatóságainak elkötelezettségét az államháztartás-irányítás teljesítésének tökéletesítésére; a reformstratégia helytállósága és a végrehajtásának mértéke; az államháztartás-irányítás terén a kapacitásfejlesztési programok koordinációjának és végrehajtásának mértéke és helytállósága.
— Jelölje meg, hogy a költségvetési támogatásra vonatkozó jogosultsági feltétel teljesül, tehát az államháztartás irányításának tökéletesítésére hiteles és helytálló program létezik.
— Nemzeti költségvetés és középtávú pénzügyi terv: a költségvetési támogatás nagysága a költségvetéshez viszonyítva; a költségvetés típusa és fedezete (beleértve a költségvetési bevételek és kiadások szerkezetét); a TOT politikája és stratégiája, és a költségvetési juttatások és kiadások közötti összefüggés; költségvetési stratégia (beleértve a költségvetés fenntarthatóságát, az adósság fenntarthatóságát, a költségvetési szabályokat, a finanszírozási stratégiákat); a gazdaságilag legelőnyösebb megoldásokkal kapcsolatos bármilyen munka; valamint bármilyen középtávú pénzügyi terv státusa (beleértve a fedezetet, a költségvetési folyamatban való integráció mértékét vagy annak hiányát, a politikákkal és stratégiákkal összhangban történő irányváltás mértékét).
Az összegyűjtött tapasztalatok összefoglalója, beleértve az ezen egyedi programhoz kapcsolódó korábbi intézkedések felülvizsgálatainak, felméréseinek, ellenőrzéseinek és értékeléseinek eredményeit.
Az EK folyamatban lévő intézkedéseinek általános áttekintése; más adományozók és/vagy a kedvezményezett TOT-nak ezen intézkedést kiegészítő intézkedései.
A kedvezményezett TOT-tal és/vagy egyéb adományozókkal, nevezetesen a tagállamokkal való koordináció eljárásának leírása.
2. Leírás
Átfogó célkitűzések: a TOT politikáján és stratégiáján alapszanak, általában véve a széles körű fejlesztési célkitűzésekhez és a millenniumi fejlesztési célokhoz való hozzájárulást foglalják magukban, mint például a gazdasági növekedést, a szegénység csökkentését, a biztonságot és a jószomszédi viszonyt, a világgazdaságban való integrációt, a gazdasági partnerséget.
Cél (egyedi célkitűzés): a TOT politikáján és stratégiáján alapszik, az átfogó stratégia egyedi szempontjaira vonatkozik. Gyakran a makrogazdasági stabilitás javításával, az államháztartás irányításával, reformok végrehajtásával, valamint a kormányzati és szociális szolgáltatások teljesítményének javításával kapcsolatos.
Várható eredmények: gyakran a közszektor vagy az államháztartási szektor jobb működésével és az általuk nyújtott árukkal és szolgáltatásokkal, valamint a közrend és a közkiadások kereteinek tökéletesítésével kapcsolatosak. Ezek az áruk és szolgáltatások lennének azok, amelyek az átfogó célkitűzésekhez – mint például a szegénység csökkentése és a millenniumi fejlesztési célok megvalósulása – járulnak hozzá.
A tevékenységek magukban foglalják a politikai párbeszéddel, a kapacitás fejlesztési tevékenységekkel, a költségvetési támogatások kifizetési feltételeinek ellenőrzésével kapcsolatos kérdéseket. Az eszközök (vagy ráfordítások) főként költségvetési támogatásként nyújtott pénzügyi támogatásokra utalnak, megjelölve e támogatások nagyságát a fő makrogazdasági változókhoz viszonyítva.
A fő érdekelt felek, köztük a kedvezményezettek leírása; konzultáció a civil társadalommal és más partnerekkel; az intézményi kapacitás tulajdonosi viszonyai és felmérése.
A fő kockázatok megjelölése, nevezetesen a jogosultsági feltételekre való tekintettel, valamint az enyhítő intézkedések áttekintése.
Környezeti fenntarthatóság, nemek közötti egyenlőség, felelősségteljes kormányzás és emberi jogok.
3. Végrehajtási kérdések
A teljes költségvetés és a kifizetések indikatív ütemezése hónapokban, adott esetben az általános/változó részletek között különbséget téve.
Az intézkedése időtartama hónapokban megadva, a finanszírozási megállapodás aláírásától számítva.
Az intézkedés kiegészítő támogatási intézkedéseit szolgáló költségvetési juttatások.
Adja meg (a megfelelőt): közvetlen/közvetett; célzott/nem célzott; középtávú/rövid távú politika és stratégia.
Csak az olyan kiegészítő támogatások esetében, mint például a technikai segítségnyújtás, pénzügyi ellenőrzés, értékelés. A következő szöveget módosítás nélkül be kell illeszteni: «Az intézkedést végrehajtó valamennyi szerződést a kérdéses eljárás elindításának időpontjában hatályban lévő, a külső műveletek végrehajtása céljából a Bizottság által meghatározott és közzétett eljárásoknak és szabványos dokumentumoknak megfelelően kell odaítélni és végrehajtani.»
A teljesítményellenőrzési eljárások leírása, valamennyi részlet kifizetésének általános feltételei, az egyedi részletek kifizetésének külön feltételei. A kiemelt területhez tartozó politikák terén meg kell határozni a ráfordítást, a kibocsátást, az eredményt és amennyiben lehetséges, a hatásmutatókat. A mutatóknak figyelembe kell venniük a SMART kritériumokat (egyedi, rövid/középtávon mérhető, megvalósítható, reális és ütemezett), továbbá olyan induló és célszintet, illetve egyértelmű időtartamot kell magukban foglalniuk, amely lehetővé teszi az éves, félidős és záró felülvizsgálatok idején az összehasonlítást.
A (félidős, záró, utólagos) értékelések leírása és a pénzügyi ellenőrzések eljárásai.
A kommunikációs és láthatósági tevékenységek leírása.
C. LEHETŐSÉG: PROJEKTALAPÚ MEGKÖZELÍTÉS
Megjelölés
|
Cím |
|||
|
Összes költség |
Adja meg: EK-hozzájárulás és adott esetben a kedvezményezett TOT hozzájárulásai (és adott esetben egyéb adományozók hozzájárulásai) |
||
|
Támogatási módszer/kezelési mód |
Projektalapú megközelítés – központosított (közvetlen vagy közvetett)/decentralizált/közös kezelés |
||
|
DAC-kód |
Ágazat |
||
1. Indoklás
Az érintett ágazat vagy tematikus terület (adott esetben regionális szintű) politikái és jellemzői, valamint a fő problémák, amelyek megoldására a projektet szánják.
Hivatkozás az ezen egyedi projektre vonatkozó korábbi intézkedések felülvizsgálataira, felméréseire, ellenőrzési eredményeire és értékeléseire.
Az EK folyamatban lévő intézkedéseinek általános áttekintése; más adományozók és/vagy a kedvezményezett TOT-nak ezen intézkedést kiegészítő intézkedései.
A kedvezményezett TOT-tal és/vagy egyéb adományozókkal, nevezetesen a tagállamokkal való koordináció eljárásának leírása.
2. Leírás
Az EK-támogatás átfogó célkitűzései és céljai (egyedi célkitűzései).
Azon kijelölt problémák orvoslására kiválasztott stratégia, amelyek megoldására a projektet szánják; a várható eredmények ismertetése és annak megjelölése, hogy azok milyen módon valósulhatnak meg.
A fő érdekelt felek, köztük a kedvezményezettek leírása; adott esetben konzultáció a civil társadalommal és más partnerekkel; az intézményi kapacitás tulajdonosi viszonyai és felmérése.
A fő kockázatok megjelölése és az enyhítő intézkedések áttekintése, beleértve a végrehajtás előtt és során teljesítendő feltételeket; a javasolt intézkedés fenntarthatóságát igazoló elemek.
Környezeti fenntarthatóság, nemek közötti egyenlőség, felelősségteljes kormányzás és emberi jogok.
3. Végrehajtási kérdések
A kiválasztott finanszírozási módnak megfelelően válassza ki a vonatkozó lehetőséget:
— Központosított kezelés.
— Valamely nemzetközi szervezettel történt megállapodás aláírása alapján közös kezelés.
— Valamely TOT-tal történt finanszírozási megállapodás aláírása alapján decentralizált kezelés (részben központosított végrehajtás, illetve részben decentralizált végrehajtás esetén ezt a lehetőséget válassza).
— Jelölje meg azokat a feladatokat (közbeszerzési és támogatás-odaítélési eljárások/kifizetések), amelyek központosítását vagy decentralizálását tervezik, valamint az ajánlatkérő(ke)t és kifizető hatóságo(ka)t.
— Decentralizált közbeszerzési szerződések és támogatás-odaítélési eljárások esetén:
—— a Bizottság az 50 000 EUR-t meghaladó közbeszerzési szerződések szerződéskötési eljárásait előzetesen, az 50 000 EUR-val egyenlő vagy az alatti közbeszerzési szerződések szerződéskötési eljárásait pedig utólagosan ellenőrzi,
— vagy
— a Bizottság utólag ellenőrzi a szerződéskötési eljárásokat (a teljes decentralizáció csak akkor választható, ha a decentralizációnak a pénzügyi szabályzatban meghatározott feltételei teljes mértékben teljesülnek).
— A kifizetések decentralizációja esetén (csak akkor lehetséges, ha a vonatkozó szerződések odaítélési eljárásait decentralizálták):
—— a működési költségek és szerződések kifizetései a programbecslések alapján a következő plafonértékekig decentralizáltak:
—
|
Építési beruházások |
Áruk beszerzése |
Szolgáltatások |
Támogatások |
|
< 300 000 EUR |
< 150 000 EUR |
< 200 000 EUR |
≤ 100 000 EUR |
— vagy
— a kifizetések teljes mértékben decentralizáltak (a teljes decentralizáció csak akkor választható, ha a decentralizációnak a pénzügyi szabályzatban meghatározott feltételei teljes mértékben teljesülnek).
Azon tevékenységekre vonatkozóan, amelyek esetében az EK eljárásait kell alkalmazni, a következő szöveget kell módosítás nélkül beilleszteni: «Az intézkedést végrehajtó valamennyi szerződést a kérdéses eljárás elindításának időpontjában hatályban lévő, a külső műveletek végrehajtása céljából a Bizottság által meghatározott és közzétett eljárásoknak és szabványos dokumentumoknak megfelelően kell odaítélni és végrehajtani.»
A következő szöveget kell módosítás nélkül beilleszteni, ha valamely nemzetközi szervezettel kötött megállapodás a meghatározott nemzetközi normáknak megfelelő saját szabályai és eljárásai alkalmazásáról rendelkezik: «Az intézkedést végrehajtó valamennyi szerződést az érintett nemzetközi szervezet által meghatározott és közzétett eljárásoknak és szabványos dokumentumoknak megfelelően kell odaítélni és végrehajtani.»
Amennyiben nem az EK-eljárások, hanem más szabályok és eljárások alkalmazandóak, ezeket az eljárásokat meg kell határozni, és a pénzügyi szabályzatban meghatározott feltételeknek meg kell felelniük.
A teljes összeg indikatív megoszlása fő összetevők, köztük az értékelés, pénzügyi ellenőrzés és láthatóság szerint. Adott esetben költségvetési tételenként adja meg a kedvezményezett TOT hozzájárulását is, illetve hogy ez a hozzájárulás természetben vagy készpénzben történt.
Amennyiben lehetséges, jelölje meg a finanszírozás támogatásoknak és közbeszerzési szerződéseknek fenntartott hányadát; szerződések esetén jelölje meg a közbeszerzés típusát (szolgáltatások, áruk beszerzése, építési beruházások), illetve támogatások esetén jelölje meg a kedvezményezettek milyen fő kategóriájának szánják azokat.
Adott esetben adja meg a közbeszerzési eljárások vagy ajánlattételi felhívások kiírásának indikatív időkereteit.
Az intézkedés tervezett időtartama hónapokban, a finanszírozási megállapodás aláírásától számítva (amennyiben nem írnak alá finanszírozási megállapodást, a szerződéskötéstől vagy más végrehajtási megállapodástól számítva).
A teljesítmény-ellenőrzési eljárások leírása; az előrehaladást mérő fő mutatók áttekintése. A kiemelt területhez tartozó politikák terén meg kell határozni a ráfordításokat, a kibocsátásokat, az eredményeket és amennyiben lehetséges, a hatásmutatókat. A mutatóknak figyelembe kell venniük a SMART kritériumokat (egyedi, rövid/középtávon mérhető, megvalósítható, reális és ütemezett), továbbá olyan induló és célszintet, illetve egyértelmű időtartamot kell magukban foglalniuk, amely lehetővé teszi az éves, félidős és záró felülvizsgálatok idején az összehasonlítást.
A (félidős, záró, utólagos) értékelések leírása és a pénzügyi ellenőrzések eljárásai.
A kommunikációs és láthatósági tevékenységek leírása.
( 1 ) HL L 314., 2001.11.30., 1. o.
( 2 ) HL L 317., 2002.12.15., 355. o.
( 3 ) Még nem tették közzé – COM(2002)290 végleges, 2002.6.11