(1)

Az (EU) 2016/388 bizottsági végrehajtási rendelettel (2) (a továbbiakban: eredeti rendelet) az Európai Bizottság (a továbbiakban: a Bizottság) végleges dömpingellenes vámot vetett ki az Indiából származó, alakítható öntöttvasból (más néven gömbgrafitos öntöttvasból) készült csövek behozatalára (a továbbiakban: eredeti intézkedések) (3). Az ezen dömpingellenes intézkedések bevezetéséhez vezető vizsgálatra a továbbiakban az „eredeti dömpingellenes vizsgálat” kifejezéssel fogunk hivatkozni.

(2)

Az Európai Bizottság a 2016/387 bizottsági végrehajtási rendelettel (4) végleges kiegyenlítő vámot vetett ki az Indiából származó ugyanilyen termékekre. Az eredeti kiegyenlítő vámok bevezetéséhez vezető vizsgálatra a továbbiakban az „eredeti szubvencióellenes vizsgálat” kifejezéssel fogunk hivatkozni.

(3)

A Bizottság a hatályvesztés felülvizsgálatát követően az (EU) 2022/926 (5) és az (EU) 2022/927 (6) bizottsági végrehajtási rendeletekkel további öt évre meghosszabbította a végleges dömpingellenes vám és a végleges kiegyenlítő vám kivetését.

(4)

Az eredeti rendeletben az Electrosteel Castings Ltd (a továbbiakban: ECL, a kérelmező, a vállalat) esetében megállapított dömpingkülönbözet 4,1 % volt. Az ugyanebből az országból behozott ugyanilyen termékre vonatkozó külön, eredeti szubvencióellenes vizsgálat során az ECL esetében megállapított kiegyenlítő vám mértéke 9 % volt, amelyből 6,04 % exportfüggő támogatásokon alapult.

(5)

Összhangban a dömpingellenes alaprendelettel és az (EU) 2016/1036 bizotttsági rendelettel (7) (a továbbiakban: a szubvencióellenes alaprendelet), a Bizottság tekintetbe vette azt a tényt, hogy a vizsgált támogatási rendszerek közül három rendszer exporttámogató, amelyek ténylegesen csökkentették az exportárakat és így növelték a dömpingkülönbözetet.

(6)

A Bizottság ezért az eredeti szubvencióellenes vizsgálat során az exportkontingensek rendszerével kapcsolatban megállapított támogatások összegével csökkentette a dömpingkülönbözetet. E módszerrel a kérelmező esetében megállapított dömpingellenes vám 0 %-ra csökkent.

(7)

A dömpingellenes alaprendelet 11. cikke (3) bekezdése alapján 2022. szeptember 22-én a Bizottság az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett értesítés (a továbbiakban: az eljárás megindításáról szóló értesítés) útján részleges időközi felülvizsgálatot indított az Indiából származó, alakítható öntöttvasból (más néven gömbgrafitos öntöttvasból) készült csövek behozatalára alkalmazandó dömpingellenes intézkedésekre vonatkozóan (8).

(8)

A dömpingnek az ECL nevű exportáló gyártó tekintetében történő vizsgálatára korlátozódó felülvizsgálat megindítása a vállalat által benyújtott kérelem alapján történt. A kérelem alapja, hogy 2020 októberében az igazgatótanács döntése alapján egyesült a kérelmező és kapcsolt vállalkozása, a Srikalahasthi Pipes Ltd (a továbbiakban: SPL).

(9)

Az ECL és az SPL egyesüléséből következett, hogy a meglévő dömpingellenes intézkedésre valószínűsíthetően vagy már nem volt szükség, vagy már nem volt elegendő ahhoz, hogy az eredeti dömpingellenes rendelet 11. cikke (3) bekezdése szerinti értelemben vett károkozó dömpinget ellensúlyozza. Ennek magyarázata, hogy az eredeti dömpingellenes vizsgálat során megállapított dömpingkülönbözet nem vette figyelembe az SPL belföldi értékesítéseit. Emellett az egyesülés jogi dokumentációja úgynevezett szinergiákat vetített előre, amelyek befolyásolhatják a kérelmező vállalat költségszerkezetét és így a dömpingkülönbözetet is.

(10)

A Bizottság álláspontja szerint a kérelemben elegendő bizonyíték szerepelt arra vonatkozóan, hogy a meglévő intézkedések bevezetéséhez vezető körülmények megváltoztak, és ezek a változások tartósak voltak.

(11)

A dömping szintjére vonatkozó vizsgálat a 2021. április 1. és 2022. március 31. közötti időszakra (a továbbiakban: a felülvizsgálati időszak) terjedt ki.

(12)

A részleges időközi felülvizsgálat megindításáról a Bizottság hivatalosan tájékoztatta a kérelmezőt, az exportáló ország hatóságait, a többi ismert exportáló gyártót és az uniós gazdasági ágazatot. Az érdekelt felek lehetőséget kaptak arra, hogy az eljárás megindításáról szóló értesítésben megállapított határidőn belül írásban ismertessék álláspontjukat, illetve kérjék meghallgatásukat. Az eljárás megindításakor egy uniós gyártó, a Saint-Gobain PAM Canalisations (a továbbiakban: SG PAM) nyújtott be észrevételeket (lásd az 1.8. szakaszt1.8).

(13)

A Bizottság a vizsgálathoz szükségesnek tartott információk összegyűjtése érdekében kérdőívet küldött a kérelmezőnek, amely a megadott határidőn belül válaszolt. A Bizottság minden olyan információt megkísérelt beszerezni és ellenőrzött, amelyet szükségesnek tartott a dömping mértékének megállapításához. Az eredeti dömpingellenes rendelet 16. cikkének megfelelően a Bizottság ellenőrző látogatást tett a kérelmező vállalat telephelyén. Ezen túlmenően a Bizottság videokonferencián is részt vett a társult vállalkozásokkal annak érdekében, hogy ellenőrizze az általuk rendelkezésre bocsátott információkat.

(14)

2023. július 10-én kelt levelében (a továbbiakban: a 18. cikk szerinti levél) a Bizottság tájékoztatta a kérelmezőt a vállalati adatok megbízhatóságával kapcsolatos kétségeiről. Levelében részletesen kifejtette, hogy miért vélte úgy, hogy az ECL hamis vagy félrevezető információkat szolgáltatott. A Bizottság arról is tájékoztatta a kérelmezőt, hogy alkalmazhatja a dömpingellenes alaprendelet 18. cikkét, valamint informálta az ECL-t ennek következményeiről.

(15)

2023. július 24-i levelében India kormánya (a továbbiakban: indiai kormány), az ECL és az SG PAM észrevételeket tett a 18. cikk szerinti levéllel és a közzététellel kapcsolatban.

(16)

A Bizottsághoz észrevételek érkeztek az ECL által gyártott alakítható csöveket az uniós piacon forgalmazóktól – a Valdro, a Fusion Pipeline Products Limited (a továbbiakban: Fusion Pipelines Products), a CO.ME.CAR SRL, a Deschacht, az Idrovit SRL, a Vodoskok d.d. és a WAPPTech Ltd. elnevezésű vállalatoktól.

(17)

Az ECL kérésére 2023. július 26-án meghallgatásra került sor.

(18)

A Bizottság 2023. augusztus 24-én tájékoztatta valamennyi érdekelt felet azokról a lényeges tényekről és szempontokról, amelyek alapján javasolni kívánta a vám ECL-re alkalmazandó mértékének módosítását. Az érdekelt feleknek 2023. szeptember 6-ig volt lehetőségük arra, hogy észrevételeket tegyenek, illetve hogy kérjék a Bizottság és/vagy a kereskedelmi ügyekben eljáró meghallgató tisztviselő előtti meghallgatásukat.

(19)

A Bizottság ezzel kapcsolatban az indiai kormánytól, az SG PAM-tól, az ECL-től, valamint a Deschacht, az IBECO AB, a VAPPtech Environrnental Ltd (a továbbiakban: VAPPtech) és a Vodoskok európai vállalatoktól kapott észrevételeket.

(20)

2023. szeptember 4-én az indiai kormány kérésére meghallgatásra került sor az indiai kormány és a Bizottság szolgálatai között. Az ECL kérésére 2023. szeptember 6-án újabb meghallgatásra került sor az ECL és a Bizottság szolgálatai között. A Bizottság az összes érdekelt fél által tett észrevételt figyelembe vette.

(21)

A Bizottság 2023. október 3-án újból közzétette a rendelkezésre álló tények felhasználásával kapcsolatos megállapításait (lásd az alábbi 3.6. szakaszt), és felkérte az érdekelt feleket, hogy tegyék meg észrevételeiket. Az érdekelt felek 2023. október 6-ig kaptak lehetőséget észrevételeik benyújtására. Az indiai kormánytól, az ECL-től és az SG PAM-tól érkeztek észrevételek. A Bizottság az összes érdekelt fél által tett észrevételt figyelembe vette.

(22)

Október 16-án a Bizottság újból közzétette a rendes értékre vonatkozó megállapításait, és felkérte az érdekelt feleket, hogy tegyék meg észrevételeiket. Az érdekelt felek 2023. október 17-ig kaptak lehetőséget észrevételeik benyújtására. Az indiai kormánytól és az ECL-től érkeztek észrevételek. A Bizottság az összes érdekelt fél által tett észrevételt figyelembe vette.

(23)

2023. augusztus 28-i levelében az ECL arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy vissza kívánja vonni a részleges időközi felülvizsgálat iránti kérelmét. Az ECL megismételte az általános tájékoztatóval kapcsolatos észrevételeiben kifejtett érveit, amelyek szerint a vizsgálatot meg kell szüntetni.

(24)

Az ECL a Bizottság tájékoztatójában a „rendelkezésre álló tények” felhasználásáról szóló megállapításaira hivatkozott. Úgy ítélte meg, hogy jelentős bizonyítékokat szolgáltatott ahhoz, hogy meggyőzze a Bizottságot adatainak pontosságáról és különösen az egyes csövek felülvizsgálati időszak alatti fémtömegéről, és hogy nem tudott több bizonyítékkal szolgálni, mivel a csöveket már értékesítették. Az ECL továbbá azzal érvelt, hogy a (fémtömegre vonatkozó) adatok rögzítésének módszerét a számviteli nyilvántartásaiban és a vállalat SAP-rendszerében (9) alkalmazták. Kötelezettséget vállalt arra, hogy a jövőben megfelelő lépéseket tesz az egyes gyártott csövek fémtömegének ellenőrzésére és megfelelő nyilvántartására. Az ECL ezért úgy ítélte meg, hogy a felülvizsgálat indokolatlan, és azt meg kell szüntetni.

(25)

Utalva az alábbi 3.2. szakaszban részletezett, arra vonatkozó következtetésekre, hogy miért vélte úgy, hogy az adatokat nem megfelelően adták meg, a Bizottság tudomásul vette az ECL-nek a csövek tömegének nyilvántartására vonatkozó jövőbeli kötelezettségvállalásait. Úgy ítélte meg azonban, hogy egy ilyen kötelezettségvállalás nem indokolhatja a jelenlegi felülvizsgálat megszüntetését, mivel az nem befolyásolja a korábbi időszakra vonatkozó jelenlegi megállapításokat.

(26)

Az ECL azzal érvelt továbbá, hogy amennyiben a Bizottság kivetné az általános tájékoztatóban említett 12,9 %-os maradványvámot, amely hozzáadódna a vállalatra már alkalmazandó 9 %-os kiegyenlítő vámhoz, az ECL nem tudná tovább értékesíteni az érintett terméket az uniós piacon, és be kellene zárnia leányvállalatait/irodáit Franciaországban, Spanyolországban, Olaszországban és Németországban. Ennek következtében az ECL által közvetlenül foglalkoztatott mintegy 60 személy elveszítené munkahelyét.

(27)

Az ECL Olaszországból, Franciaországból, Belgiumból, Írországból és Horvátországból származó különböző független forgalmazók beadványaira is hivatkozott, amelyek szerint az uniós piacon a versennyel kapcsolatos súlyos problémák állnak fenn. Azt állította, hogy ha az ECL nem tudná áruval ellátni ezeket a vállalatokat, a legtöbb esetben be kellene zárniuk vállalkozásaikat, ami Unió-szerte több ezer közvetlen és közvetett munkahely megszűnését eredményezné a tagállamokban. Az ECL úgy vélte, hogy a különböző tagállamokban elszenvedett gazdasági veszteség így még jelentősebb lenne. Véleménye szerint ezenkívül az ECL kilépése az uniós piacról csak erősítené az SG PAM kvázi monopolhelyzetét ezen a piacon, a szélesebb körű uniós érdek kárára.

(28)

A CO.ME.CAR S.r.l., a Deschacht, a Vodoskok d.d. és a WAPPTech vállalatok a felülvizsgálat megszüntetésére kérték a Bizottságot. A vállalatok hangsúlyozták az ECL uniós piacon való jelenlétének fontosságát, és utaltak az SG PAM kvázi monopolhelyzetére, valamint annak az általuk versenyellenesknek minősített magatartására.

(29)

Mindezek a vállalatok azt is megemlítették, hogy ha az ECL elhagyja az uniós piacot, az jelentős gazdasági hatással lenne a működésükre és az alakítható csövek uniós piacára. A Deschacht például megemlítette, hogy drasztikusan csökkenteni fogja az alakítható csövek belgiumi kínálatát, ami káros lenne az alakítható csövek ágazatára. A WAPPTech megemlítette, hogy éves forgalmának jelentős része az ECL-től származó alakítható csövek európai értékesítéséből származik, és ez biztosítja a vállalat gazdasági stabilitását. A Vodoskok azt is megemlítette, hogy véleménye szerint a javasolt intézkedések bevezetése jelentős gazdasági következményekkel járna, hatással lenne az ellátási láncra, és munkahelyek elvesztését okozná.

(30)

Az SG PAM előadta, hogy ellenezte a vizsgálat megszüntetését annak alapján, hogy az ECL visszavonta a felülvizsgálati kérelmet. Véleménye szerint a megszüntetés ellentétes lenne az uniós érdekkel, mindenekelőtt az ECL uniós piacra irányuló alacsony árú behozatalának növekedése miatt. Az SG PAM hivatkozott az uniós gazdasági ágazatot ért kárra vonatkozóan az eredeti ügyben és a legutóbbi hatályvesztési felülvizsgálatban megállapított bizottsági következtetésekre.

(31)

Az SG PAM arra is emlékeztetett, hogy a felülvizsgálatot az ECL kérésére indították meg, és az a dömpingkülönbözet újraértékelésére korlátozódott, és ezért nem tette lehetővé a Bizottság számára az uniós érdek újraértékelését.

(32)

Az SG PAM továbbá azzal érvelt, hogy egyetlen elem sem utalt arra, hogy az ECL-nek ki kellene vonulnia az uniós piacról, ha a vámok szintje emelkedne. Emlékeztetett arra, hogy a dömpingellenes intézkedések célja nem a behozatal megakadályozása volt, hanem annak biztosítása, hogy a behozatal tisztességes áron történjen. Úgy ítélte meg, hogy az SG PAM versenyellenes magatartására vonatkozó állításokat nem támasztották alá, és azok kizárólagos célja az SG PAM hírnevének rombolása volt. Továbbá, véleménye szerint léteztek alternatív beszerzési források, például más európai gyártók, a Duktus-VonRoll és a TRM értékesítése, valamint a Törökországból, az Egyesült Arab Emírségekből, Kínából és Iránból, valamint az indiai Jindal vállalattól származó behozatal révén.

(33)

Az SG PAM továbbá azzal érvelt, hogy az alakítható csövek piaca „kombinált anyagú” piac volt, mivel az alakítható csöveket más típusú, megfelelő alternatívát jelentő csövekkel is fel lehetne váltani. A vállalat ezzel azokra a következtetésekre utalt, amelyek a nemzeti hatóságok és a Bizottság az e piacon folyó versennyel kapcsolatos különböző elemzéseiben fordultak elő. Az SG PAM arra is rámutatott, hogy egyes tagállamokban az ECL piaci részesedése jelentős volt, és hogy saját állításai szerint az ECL piaci részesedése Franciaországban 30 %-os, Spanyolországban pedig 50 %-os volt. Véleménye szerint tehát az ECL jelentős piaci erővel rendelkezett.

(34)

Az SG PAM utalt a különböző forgalmazók beadványaira. Úgy ítélte meg, hogy a forgalmazók üzleti tevékenységeinek aránya a vízi szállításhoz használt alakítható csövek tekintetében alacsony, átlagosan 3–10 % között volt, és nem haladta meg a 20 %-ot. Ezért véleménye szerint, még ha ezek a forgalmazók nem is tudnának az ECL-től beszerezni, ennek hatása nem lenne végzetes számukra. Az SG PAM azt is megállapította, hogy nincs arra utaló jel, hogy helyzetük reprezentatív lenne az alakítható csövek piacán.

(35)

Az SG PAM továbbá a nyilvánosságra hozatalt követően előadta, hogy véleménye szerint az ECL által a jövőre vonatkozóan tett kötelezettségvállalások nem befolyásolják a jelenlegi vizsgálat megállapításait, és hogy a vizsgálat megszüntetése ellentétes lenne a megfelelő ügyintézés elvével, mivel az egy éven át tartott, valamint helyszíni és távellenőrzéseket is magában foglalt. Úgy vélte továbbá, hogy a vizsgálat nem szüntethető meg, amiatt, hogy a Bizottság megállapította, hogy az ECL hamis és félrevezető információkat szolgáltatott.

(36)

A Bizottság először is megjegyezte, hogy a dömpingellenes alaprendelet 9. cikke (1) bekezdésének a panasz visszavonására vonatkozó szövege a „megszüntethető” kifejezést alkalmazza, és így a Bizottság nem köteles megszüntetni az eljárást, hanem csupán lehetősége van arra, hogy megszüntesse az eljárást, feltéve, ha az ilyen megszüntetés az Unió érdekeit sértené. Másként fogalmazva, a Bizottság csak akkor köteles megvizsgálni, hogy a megszüntetés az Unió érdekeit sérti, ha ilyen megszüntetést mérlegel. Ebben az esetben a Bizottság úgy véli, hogy nem indokolt a vizsgálat megszüntetése.

(37)

A Bizottság ugyanis emlékeztetett arra, hogy a felülvizsgálat megindítására azon tény alapján került sor, hogy az ECL egyesült a vele kapcsolatban álló vállalattal. Az alábbi 3.1. szakaszban részletezett egyesülés a körülmények tartós megváltozásának minősült, amely a dömpingellenes alaprendelet 11. cikkének (3) bekezdésével összhangban szükségessé tette az eredeti vizsgálatban megállapított dömpingkülönbözet újraszámítását.

(38)

A Bizottság továbbá úgy ítélte meg, hogy tekintettel a kereskedelmet torzító hatások megszüntetésének és a hatékony verseny helyreállításának szükségességére, megfelelő dömpingkülönbözet megállapítására van szükség, különösen ebben az esetben, amikor megtévesztő információkat szolgáltattak.

(39)

A Bizottság ezért arra a következtetésre jutott, hogy a felülvizsgálat megszüntetése és így e vizsgálat ténymegállapításainak figyelmen kívül hagyása ebben az esetben nem helyénvaló, és a vizsgálat folytatása mellett döntött.

(40)

Az eljárás megindításakor az SG PAM nevű uniós gyártó benyújtotta arra vonatkozó észrevételét, hogy a megelőző tíz évben hátrányosan érintette az ECL által folytatott tisztességtelen gyakorlat és intenzív dömping.

(41)

Az SG PAM álláspontja szerint továbbá a kérelem nem tartalmazott semmilyen információt a dömping állítólagos csökkenésével kapcsolatban, sem pedig az egyesülés és a dömpingszint változása között fennálló összefüggéssel kapcsolatban. Az SG PAM szerint az ECL és az SPL közötti kapcsolatot már az eredeti vizsgálat során is figyelembe vették, és az ECL esetében meghatározott dömpingkülönbözetet a két vállalat összesített adatai alapján számolták ki. A felülvizsgálat az SP PAM szerint valószínűsíthetően a dömpingkülönbözet növekedését fogja eredményezni.

(42)

Erre az ECL azt válaszolta, hogy az SG PAM érveit nem támasztják alá tények. Álláspontja szerint az eredeti vizsgálat óta az SG PAM piaci részesedése nőtt, míg az ECL teljes értékesítési volumenje az uniós piacon csökkent. Az ECL szerint ugyanakkor az SG PAM Unióba történő exportjainak értékesítési árai a kiszabott intézkedések szintje fölé emelkedtek. Álláspontja szerint az SG PAM pénzügyi eredményei, az új beruházások és a megemelkedett értékesítési árbevételek kiváló teljesítményről árulkodtak.

(43)

Ezen túlmenően az ECL kiemelte, hogy az SG PAM által kérelmezett, ellene zajló korábbi időközi felülvizsgálatot lezárták, miután a kérelmező visszavonta a felülvizsgálat kezdeményezésére vonatkozó kérését. Az ECL szerint ezt az magyarázta, hogy az SG PAM arra a következtetésre jutott, hogy az ECL dömpingszintje csökkent. Az ECL álláspontja az, hogy az SG PAM az Indiából a vizsgált terméket exportáló gyártókra kivetett kivételesen magas dömpingellenes és kiegyenlítő intézkedések révén előnyre tett szert. Véleménye szerint a folyamatban lévő időközi felülvizsgálat kezdeményezésére vonatkozó döntés nem a saját, hanem a Bizottság azon értékelésén alapult, hogy az egyesülés megváltoztatta a vállalat költségszerkezetét.

(44)

E felvetésekre válaszul a Bizottság megjegyezte, hogy a felülvizsgálat célja az ECL dömpingszintjének megállapítása volt, tekintetbe véve a megváltozott körülményeket. Tisztázta továbbá, hogy az SPL-nek mint kapcsolt vállalkozásnak az adatait nem használták fel az eredeti dömpingszámítás során. Az a tény, hogy az SPL adatait nem használták fel az eredeti dömpingellenes vizsgálat során, csak egy volt azon tényezők közül, amelyeket az új felülvizsgálat kezdeményezésekor figyelembe kellett venni. A Bizottság álláspontja szerint arra is tekintettel voltak, hogy az egyesülés a vállalat működésére hatást gyakorló, költségmérséklő szinergiákat eredményezett. Ez alapján a vizsgálat indokolt, és a panaszt elutasították.

(45)

Az SG PAM előadta továbbá, hogy a kérelem nem felelt meg a nem bizalmas információk kezelésére vonatkozó standardoknak, és hogy a kérelmező által benyújtott, nyilvánosságra hozható összefoglalók nem elég részletesek ahhoz, hogy – a dömpingellenes alaprendelet 19. cikkében foglalt követelményeknek megfelelően – abból a bizalmasan benyújtott információk lényege kiderüljön.

(46)

A Bizottság megállapította, hogy a kérelemnek nem volt bizalmasan benyújtott része, valamint, hogy az SG PAM nem nevezte meg, hogy a nyilvánosságra hozott dokumentumnak szerinte melyek a hiányzó részei. Ezért elutasította a felvetést.

(47)

Az SG PAM álláspontja szerint a Bizottságnak az állítólagos megváltozott körülményekre való tekintettel meg kellene hosszabbítania a felülvizsgálat idejét. Az ECL és kapcsolt vállalkozása, az SPL közötti egyesülés 2022. január 1-jével lépett hatályba. A Bizottság által meghatározott felülvizsgálati időszak ugyanakkor 2021. április 1-jétől 2022. március 31-ig tartott, hogy egybeessen az indiai pénzügyi beszámolási évvel. Az SG PAM szerint ez azt eredményezte, hogy a felülvizsgálati időszak háromnegyede (2021 áprilisától 2021 decemberéig) az állítólagos megváltozott körülmények előtti periódusra vonatkozott, és az ebből az időszakból származó adatok nem reprezentatívak az egyesülés okozta változásokra nézve.

(48)

A felülvizsgálati időszak nem megfelelő megállapítására vonatkozó panasszal kapcsolatban a Bizottság tisztázta, hogy megállapítást nyert, hogy működési, adminisztratív és számviteli szempontból az egyesülés visszamenőleges hatállyal (10), 2020. október 1-jével lépett életbe. Így lehetséges volt az egyesülés hatásának vizsgálata a teljes felülvizsgálati időszak alatt. A Bizottság ezért elutasította a panaszt.

(49)

Az SG PAM álláspontja szerint a Bizottságnak ellenőriznie kellett volna az Indiában, illetve az Unióban értékesített csövek jellemzői közötti eltéréseket. Véleménye szerint ezek az eltérések elsősorban a csövek nyomás- és vastagságbesorolásával, súlyával, hosszával és bevonatával kapcsolatosak. Az SG PAM szerint továbbá az ECL nehezebb csöveket adott el, valamint az Indiában eladott azonos csöveket másképp használják fel, mint az Unióban eladottakat. Példaként a „K9” (11) besorolású csöveket említette, amelyeket álláspontja szerint Indiában vízelvezetésre használnak, míg az Unióban ugyanerre a célra „K7” besorolású csöveket használnak. Ezen eltérések miatt az SG PAM szerint kiigazítások lehetnek indokoltak az indiai, illetve az uniós piacon értékesített termékek tisztességes összehasonlítása érdekében. Az ECL ezzel nem értett egyet, ezért részletes információkat bocsátott rendelkezésre a termékei műszaki jellemzőiről és az állítólagos eltérésekről.

(50)

A Bizottság dömpingkülönbözet-számítási módszertana szerint egy adott terméktípus rendes értékét kell összehasonlítani egy hasonló terméktípus exportárával. Mivel a különböző nyomásbesorolású termékeket különböző terméktípusként vették figyelembe, tekintettel voltak az SG PAM által kiemelt eltérésekre. Ezért a Bizottság álláspontja szerint az SG PAM aggályait maradéktalanul eloszlatta.

(51)

Az SG PAM azt is előadta, hogy az ECL cégcsoport új szervezeti felépítése komoly lehetőséget teremtett a keresztkompenzációra, a nem piaci alapú értéken történő belső értékesítésre, be nem jelentett szolgáltatások nyújtására és/vagy más olyan tevékenységekre, amelyek jelentősen befolyásolhatják a kiadásokat, valamint a vállalat hazai és uniós piacon történő értékesítéseinek összehasonlítását. Álláspontja szerint ezért a Bizottságnak különös figyelmet kellene fordítania a kapcsolt egységek közötti tranzakciók vizsgálatára. Az SG PAM ebből a célból benyújtotta az ECL csoport vállalati struktúrájának összefoglaló leírását, valamint azoknak a tényezőknek a listáját is, amelyeket véleménye szerint a Bizottságnak a dömpingszámításkor figyelembe kellene vennie. Az SG PAM az ECL egyik gyára által Haldiában gyártott koksz bevitelére, valamint az Ausztráliából érkező kőszénimportra hivatkozott, amelyben az ECL bizonyos kapcsolt felei lehetséges, hogy részt vettek. Ugyanez vonatkozott az SG PAM szerint az uniós piacra, ahol az ECL több kapcsolt félen keresztül folytat értékesítést. Itt két kapcsolt fél, az Electrosteel Trading S.A. és az Electrosteel Europe S.A. üzleti jelentésében szereplő diszkontálást, év végi jutalmakat, „nulla árbevételű” értékesítéseket és egyéb piaci gyakorlatokat említett meg. Az SG PAM emellett kiemelt néhány olyan, az ECL egységeinek éves beszámolójában szereplő, az ECL és az Electrosteel Algeria SPA, az Electrosteel Castings Gulf FZE (Egyesült Arab Emírségek), az Electrosteel Bahrain Holding WLL (Bahrein) és az Electrosteel Doha for Trading LLC (Katar) között lebonyolított ügyletet, amelyek esetében véleménye szerint a Bizottságnak ellenőriznie kellene, hogy az említett egységek nem vettek-e részt az érintett termék uniós piacon történő értékesítésében.

(52)

A Bizottság értékelésében figyelembe vette ezeket az információkat, és az ECL-re kivetendő új dömpingkülönbözet megállapításához szükséges alapossággal felülvizsgálta a cégcsoport felépítését és a kapcsolt felek szervezetét. Ennek érdekében tekintetbe vette azt a tényt, hogy a felülvizsgálat tárgyát képező terméket az uniós piacon kapcsolt feleken keresztül értékesítették.

(53)

Az SG PAM álláspontja szerint mivel az indiai vasércpiac torz, és ezek a torzulások már az eredeti, az indiai exportáló gyártókra kiegyenlítő vámokat kivető rendeletben is megállapítást nyertek, a Bizottságnak ki kellene igazítania a költségeket, amikor a dömpingellenes alaprendelet 2. cikke (5) bekezdése alapján kiszámítja a termék rendes értékét.

(54)

Az eredeti vizsgálat során az uniós gazdasági ágazat ugyanezt az észrevételt tette. A Bizottság akkori válasza szerint a torzulást kivizsgálták és egy külön szubvencióellenes vizsgálat során megfelelő választ adtak rá, így a továbbiakban már nem szükséges foglalkozni vele, mivel ez azt jelentené, hogy a szubvenció hatását duplán számolnák el. A Bizottság továbbra is fenntartotta ezt a véleményét.

(55)

A felülvizsgálat tárgyát képező termék: az alakítható öntöttvasból (más néven gömbgrafitos öntöttvasból) készült csövek, az alakítható öntöttvasból készült, belső és külső bevonat nélküli csövek („szigetelés nélküli csövek”) kivételével (a továbbiakban: a felülvizsgálat tárgyát képező termék).

(56)

A jelen vizsgálatban érintett termék: a jelenleg az ex 7303 00 10 és ex 7303 00 90 KN-kódok (TARIC-kódok: 7303001010 és 7303009010) alá tartozó, Indiából származó, felülvizsgálat tárgyát képező termék. Ezeket a KN- és TARIC-kódokat csak tájékoztató jelleggel, a tarifális besorolás esetleges későbbi változásának sérelme nélkül adjuk meg.

(57)

Amint az eredeti vizsgálat során megállapítást nyert, ez az időközi felülvizsgálat is megerősítette, hogy a következő termékek ugyanazokkal az alapvető fizikai, kémiai és műszaki jellemzőkkel rendelkeznek, továbbá az alapvető felhasználási területeik is megegyeznek:

(58)

Ezért ezek a termékek a dömpingellenes alaprendelet 1. cikkének (4) bekezdése értelmében hasonló termékek.

(59)

A dömpingellenes alaprendelet 11. cikke (3) bekezdésének megfelelően a Bizottság megvizsgálta, hogy megváltoztak-e azok a körülmények, amelyek alapján a jelenlegi dömpingkülönbözet meghatározásra került, és ha igen, ez a változás tartós jellegű-e.

(60)

A vizsgálat megerősítette, hogy a beolvadásnak a kompetens indiai hatóságok általi, 2021. december 31-i jóváhagyását követően az SPL hivatalosan egyesült az ECL-lel. Az SPL beolvadt az ECL-be, így a két vállalat egy egységként működött tovább 2022. január 1-jétől. Az SPL ugyanezen a napon megszűnt. Az ECL és az SPL részvényeit egyesítették, majd 2022. január 20-án szétosztották; a szétosztási procedúra 2022 áprilisában ért véget. Azonban, ahogy az a ((48)) preambulumbekezdésben is szerepel, az egyesülés visszamenőleges hatállyal, 2020. október 1-jén lépett életbe.

(61)

A fentiek alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a dömpingellenes alaprendelet 11. cikke (3) bekezdése értelmében a meglévő intézkedések alapjául szolgáló körülmények megváltoztak, és ezek a változások indokolttá tették a kérelmezőre vonatkozó dömpingkülönbözet felülvizsgálatát.

(62)

A nyilvánosságra hozatalt követően az ECL azzal érvelt, hogy a Bizottság nem értékelte az összefonódásból adódó szinergiákat, ezért a vizsgálatot meg kell szüntetni.

(63)

A Bizottság nem értett egyet ezzel a feltételezéssel, mivel – amint azt az 1.7. szakaszban említette és az érdekelt felek tudomására hozta – arra a következtetésre jutott, hogy az összefonódás olyan szinergiákat eredményezett, amelyek mérsékeltek bizonyos, a vállalat működésére és költségeire hatással lévő költségeket. A részleges időközi felülvizsgálat szükségességére vonatkozó következtetést a 2023. augusztus 24-i általános tájékoztató (113) preambulumbekezdése is megismételte.

(64)

A nyilvánosságra hozatalt követően az indiai kormány megismételte az ECL érveit, és amellett érvelt, hogy az időközi felülvizsgálatra nincs szükség. Bár az indiai kormány egyetértett azzal, hogy összefonódások esetén a Bizottság következetes gyakorlata volt a részleges időközi felülvizsgálatok lefolytatása, azonban úgy ítélte meg, hogy az ECL esete eltérő, mert mind az ECL, mind az SPL az eredeti vizsgálat részét képezte, és mert az eredeti dömpingellenes vizsgálat során az SPL adatainak fel nem használására vonatkozó döntés a Bizottság döntése volt. Álláspontja szerint ezért nem volt szükség azok újbóli vizsgálatára. Ezenkívül véleménye szerint a Bizottság volt az, aki hivatalosan kérte az ECL-t, hogy nyújtsa be az időközi felülvizsgálat iránti kérelmet.

(65)

Az összefonódással létrejött vállalkozás költségeinek megállapításához a Bizottságnak – amennyiben az ECL adatait nem utasították el – az összefonódott vállalkozások konszolidált költségeit, valamint a konszolidált általános, igazgatási és értékesítési költségeket kellett felhasználnia.

(66)

Ezenkívül a Bizottság véleménye szerint nincs jelentősége annak a kérdésnek, hogy az ECL saját kezdeményezésére nyújtotta-e be a kérelmet, vagy a Bizottság tanácsát követve, mivel a Bizottság a 11. cikk (3) bekezdése alapján megállapította, hogy az összefonódás „tartós jellegű megváltozott körülményeket” jelent, amelyek új dömpingkülönbözet megállapítását tették szükségessé (lásd a 3.1. szakaszt). A Bizottság ezért elutasította ezt az állítást.

(67)

Az indiai kormány azzal is érvelt, hogy időközi felülvizsgálati kérelmet nyújtottak be mind a kiegyenlítő, mind a dömpingellenes intézkedések tekintetében, és méltánytalannak találta, hogy a Bizottság csak a dömpingellenes felülvizsgálatot végezte el, mivel bizonyos támogatási rendszerek már nem voltak érvényben.

(68)

A Bizottság emlékeztetett arra, hogy az ECL csak a dömpingellenes intézkedések felülvizsgálatára irányuló kérelmet nyújtott be. A panasz ezért indokolatlan volt.

(69)

Az eredeti vizsgálat során az ECL-re (és más, együttműködő exportáló gyártókra) vonatkozóan a dömpingkülönbözetet az érintett termék nettó fémtömege alapján számították ki, vagyis a cső cementréteg nélküli tömegét vették figyelembe, nem a cső teljes tömegét. Ennek értelmében az ECL a dömpingellenes kérdőív kitöltésekor adott válaszait is a nettó fémtömegre alapozta.

(70)

A felülvizsgálat tárgyát képező termék egy olyan acélcső, amelynek belsejét cementréteg védi a korrózió ellen. Emellett a cső külső részén is található egy néhány milliméter vastagságú külső védőréteg, közismert nevén bevonat. A cső cementréteggel számított tömegét a cementréteg vastagságának tömegeként határozták meg.

(71)

Az indiai belföldi piacon értékesített termékeknek más bevonatuk (12) van, mint az Unióba exportáltaknak. Ez azt jelenti, hogy nem állnak rendelkezésre a dömpingkülönbözet kiszámításához szükséges, egymásnak megfeleltethető terméktípusok. Annak ellenére, hogy a bevonatnak nincsen jelentős hatása sem az előállítási költségekre, sem a termék árára, a megfeleltetés hiánya miatt a rendes érték megállapításakor az előállítási költségekre kellett támaszkodni. A rendes érték kiszámításához minden terméktípus esetében az Unióba exportált egyes csövek teljes tömegét meg kell szorozni az adott terméktípus kilogrammonkénti átlagos gyártási költségével.

(72)

A csövek teljes tömegét a fém, a cement és a bevonat összessége teszi ki. A legtöbb, Unióba exportált típus esetében – a névleges (elméleti) standardokat (13) követve – a cső teljes tömegéből a fém átlagosan 85 %-ot, míg a cement átlagosan 15 %-ot tesz ki (14). A bevonat a cső teljes tömegének 0,3–1 %-át teszi ki. Mivel a fém költségaránya a legmagasabb, a kész csövek értékesítési árát is ez határozza meg.

(73)

Az átlagos gyártási költséget csak a cső fémtartalmával kell megszorozni. Ezért a fém tömege és aránya a cső teljes tömegéhez képest közvetlen hatással van a rendes érték kiszámítására és így a dömpingkülönbözetre is. A valós fémtömegnél alacsonyabb tömeg megadása automatikusan alacsonyabban megállapított rendes értékhez és alacsonyabb dömpingkülönbözethez vezet (15). Ugyanígy, az Unióba exportált termékek esetében a valós fémtömegnél alacsonyabb tömeg megadása magasabb átlagos exportárakat jelent. (16) Ebből következik, hogy a fémtömeg megfelelő megadása létfontosságú a dömpingkülönbözet megállapításához. Más szóval: a pontos dömpingkülönbözet kiszámításához szükséges a pontos fémtömeg ismerete. Ez ráadásul hatással van a megállapított rendes értékre és a megállapított exportárra is.

(74)

Az ECL által a helyszíni ellenőrzés során megadott információk alapján a vállalat által gyártott csöveket nem mérték le rendszeresen egyesével. Ehelyett az ECL telephelyének elhagyása előtt a csövekkel telerakott konténert vagy teherautót mérték le egy mérleghídon. A konténerben vagy teherautóban a különböző átmérőjű, cementréteggel és bevonattal rendelkező csövek mellett más termékek, például tömítések, kenőanyagok, csőidomok, de akár fadarabok vagy csomagolóanyagok is lehettek. Az ECL azzal érvelt, hogy a legyártott csövek tömegét minden megrendelés esetében a számviteli rendszerben rögzítették az adott terméktípus egy mintadarabjának lemérése után. Az ECL szerint ezután a mintadarab fémtartalmát rögzítették az SAP-rendszerében, majd ezt folyamatosan kiigazították a további mintadarabok mérési eredményeinek függvényében. Az ECL álláspontja szerint ez a szám, amelyet a kérdőívre adott válaszában is közölt, és amelyet így a dömping kiszámításához is felhasználtak, hűen tükrözte a csövek valós fémtömegét.

(75)

Az ECL által az SAP-ben megadott nettó fémtömeg ellenőrzése céljából a Bizottság felkérte a vállalatot, hogy bocsásson a rendelkezésére további információkat a csövek (teljes) bruttó tömegéről (beleértve a cementréteget és a bevonatot), valamint méterben kifejezett előállítási és értékesítési adatokat.

(76)

A bruttó tömeg, amelyet a belföldi értékesítések esetében „Kanta” tömegnek nevezünk, a csövek teljes tömegének felel meg, beleértve a cementréteget és a bevonatot. A vállalat a mérleghídon lemért, telerakott teherautók és konténerek bruttó tömegéről vezetett nyilvántartást, amelyben benne van a csomagolóanyag is. A Bizottság azért kért további információt, mert ellenőrizni akarta a vállalat által megadott nettó fémtömeg pontosságát.

(77)

Miután az ECL-től kapott további információkat összevetette, a Bizottság eltéréseket talált a belföldi piacon értékesített vizsgált termék bruttó tömege és az exportált vizsgált termék bruttó tömege között. A különbség konkrétan a belföldi piacon értékesített termékek cementrétegének tömege és az Unióba exportált termékek cementrétegének tömege között volt megfigyelhető.

(78)

A Bizottság az ECL által a csövek (méterben megadott) hosszával kapcsolatban a rendelkezésére bocsátott információk alapján – de a belföldi piacon értékesített csövek cementrétege tömegének ismerete hiányában (17) – összehasonlította a belföldi piacon értékesített csövek átlagos, egy méterre eső Kanta tömegét az exportra értékesített csövek cementrétegének tömegével. Az eredmények alapján az exportra szánt csövek megadott, méterenkénti átlagos bruttó tömege [5–15 %]-kal nagyobb volt, mint a belföldön értékesített csöveké (18). Mivel a megadott adatok a belföldi értékesítés esetében magukba foglalták a csomagolóanyagot is, míg az Unióba szánt termékek megadott tömegében ez nem szerepel, a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a valós különbség még ennél is magasabb.

(79)

Annak érdekében, hogy számításai a lehető legpontosabbak legyenek, a Bizottság az összehasonlítást közel azonos terméktípusokra szűkítette le mind az indiai belföldi, mind az uniós (export)piacon. A közel azonos (csak a külső bevonatukban különböző) terméktípusok (19) összehasonlítása során a Bizottság arra jutott, hogy a megadott nettó fémtömeg azonos, azonban a cementréteg tömege minden esetben jelentősen nagyobb az exportra szánt termékek esetében. A Bizottság számításai szerint egy adott cső teljes (bruttó) tömege [5-15 %]-kal nagyobb volt abban az esetben, ha exportálásra került. Néhány terméktípus esetében ez a különbség akár az [5–15 %]-ot is elérte. Ez azt jelentette, hogy egy exportra eladott cső méterenkénti tömege átlagosan [10–20 %]-kal volt nagyobb, mint egy közel azonos, a belföldi piacon értékesített csőé. A Bizottság megjegyezte továbbá, hogy ezek az eltérések mind ugyanarra mutatnak: az exportált termékek tömegének alulbecslésére. Az ilyen alulbecslés, ahogyan azt a (72) preambulumbekezdésben kifejtettük, alacsonyabb dömpingkülönbözet megállapításához vezetett az ECL esetében.

(80)

A fentiek alapján a Bizottság úgy véli, hogy ezek az eltérések bizonyítékot jelentenek arra nézve, hogy az értékesítés kontextusában a csövek tömegével kapcsolatos adatokat nem megfelelően adták meg. Ahogy a fenti (40) preambulumbekezdésben is szerepel, a tömeg pontos megadása kritikus fontosságú a pontos dömpingkülönbözet kiszámításához. A tömeggel kapcsolatos adatok nem megfelelő megadása a valós dömpingkülönbözet csökkentéséhez vezethet. A fentiek fényében a Bizottság 2023. június 29-én felszólította az ECL-t, hogy szolgáljon magyarázattal a fenti eltérésekre.

(81)

Az ECL erre azt válaszolta, hogy az exportra, illetve a belföldi piacra szánt termékek összehasonlítását a két piacon értékesített termékek összetétele közötti különbségek befolyásolták, valamint, hogy a legfeljebb 300 mm átmérőjű csövek esetében talált eltéréseket az uniós, illetve a belföldi piacon a cementréteg vastagságára alkalmazandó eltérő szabályok okozzák. Emellett a kérelmező szerint bizonyos különbségek annak tudhatók be, hogy más-más bevonattípusokat használnak a belföldi, illetve az exportpiacra szánt termékek esetében, és másképp csomagolják be a termékeket szállításra.

(82)

A Bizottság álláspontja szerint bár egyes különbségeket valóban magyarázhat a termékösszetétel különbözősége, a közel azonos terméktípusok (20) összehasonlítása során talált eltérések nagysága nem magyarázható az ECL által felsorolt indokokkal.

(83)

Emellett a helyszíni ellenőrzés során a Bizottság megállapította, hogy az azonos átmérőjű csövek esetében a belföldi, illetve az exportpiacra szánt csövek cementrétege azonos vastagságú volt. Az ECL saját belső gyártási osztályozási rendszere is azonos termékkódokat használt a belföldi és az uniós piacra szánt termékekre, és azok azonos gyártósoron, azonos gyártási eljárással készültek. Amennyiben az exportra szánt csövek cementrétege vastagabb lett volna, ezt más termékkód használatával kellett volna jelölni, márpedig nem ez történt.

(84)

Emellett az ECL-nek az az érve, hogy az uniós, illetve a belföldi piacon a cementréteg vastagságára eltérő szabályok alkalmazandók, csak a legfeljebb 300 mm átmérőjű csöveket érinti. A Bizottság azonban olyan csövek esetében is talált eltéréseket, amelyek átmérője 300 mm-nél nagyobb, és amelyekre így a cementréteg vastagsága tekintetében a két piacon egyforma szabályok vonatkoznak. A Bizottság számításai szerint az ECL által megadott nettó fémtömeg alapján bizonyos terméktípusok esetén az exportra szánt termékek cementrétegének vastagsága a duplája kellett, hogy legyen a belföldi termékekének.

(85)

Ahogyan azt az ECL saját dokumentációja is megerősítette, az exportpiacra szánt termékek (eltérő) bevonattípusa minimálisan befolyásolta csak a cső teljes tömegét, mivel annak csak megközelítőleg [0–3 %]-át tette ki. Ebből következik, hogy a bevonatok eltérése nem okozhatja a közel [10–20 %]-os tömegeltérést. A szállítási csomagolással kapcsolatban a Bizottság a helyszínen megerősítést kapott arra vonatkozóan, hogy a belföldi eladásra szánt termékek esetében nyilvántartott bruttó tömeg magába foglalta a csomagolóanyagot és egyéb termékeket (kenőanyagokat és tömítéseket) is. Még ha a csomagolóanyagot és ezeket az egyéb termékeket nem is veszik figyelembe, a helyszíni vizsgálat során megállapítást nyert, hogy a belföldi, illetve az exportpiacra szánt termékek teljes tömegéből a csomagolóanyag aránya mindössze [0–3 %], így a csövek teljes tömegét tekintve elhanyagolható.

(86)

A Bizottság ezért arra a következtetésre jutott, hogy a legfeljebb 300 mm átmérőjű csövek esetében is talált különbségeket csak részben (21) magyarázzák az uniós, illetve az indiai piacon a cementréteg vastagságára alkalmazandó eltérő szabályok. A 300 mm-nél nagyobb átmérőjű csövek esetében a különbséget nem magyarázza sem a cementrétegre vonatkozó eltérő előírás, sem az eltérő típusú bevonat, sem az eltérő szállítási csomagolás.

(87)

A rendelkezésre álló információk a kérelmező minden, a tömegeltérésre vonatkozó magyarázatának ellentmondtak, így az egyetlen lehetséges magyarázatnak az tűnt, hogy a kérelmező nem megfelelően adta meg az érintett termék tömegét vagy hosszát a számviteli rendszerben, ezáltal csökkentve a dömpingkülönbözetet. Ezzel a kérelmező a dömpingellenes alaprendelet 18. cikke (1) bekezdése értelmében vett hamis vagy félrevezető információt szolgáltatott, és ily módon jelentősen akadályozta a vizsgálatot.

(88)

Az indiai kormány álláspontja szerint a vizsgálat elindítását a Bizottság kezdeményezte, nézetük szerint szükségtelenül. Mivel a belföldi, illetve az uniós piacra szánt termékek megadott nettó fémtömege azonos volt, az indiai kormány szerint az ECL adatait el kellene fogadni. Úgy látják, hogy az ECL a jelentéstételhez ugyanazt a módszert használta, amelyet az eredeti esetben is (azaz a nettó fémtömeget), és ugyanezt a módszert a Bizottság az összes korábbi vizsgálat során nem kifogásolta. Álláspontjuk szerint mivel a módszer változatlan maradt és a vállalat sem változtatta meg az adatszolgáltatásának módját, az ECL által rendelkezésre bocsátott adatokat/információt nem lehet figyelmen kívül hagyni.

(89)

Az indiai kormány a Bizottság által a 18. cikk szerinti levélben megnevezett, a nettó fémtömeg, a cementréteg és a Kanta tömeg közötti eltérésekre vonatkozóan is tett észrevételeket. Álláspontjuk szerint mivel a három tömeg (megállapításának) célja és alapja különböző volt, azokat nem lehet összehasonlító elemzéshez felhasználni.

(90)

Kiemelték, hogy az érintett ágazat minden belső és jogszabályi nyilvántartási célból a nettó fémtömegre vonatkozó adatokat használja. A cementrétegre vonatkozó adatokat korábban sem az érintett termék gyártója, sem a Bizottság nem tekintette lényeges kritériumnak, a termékkódok (a továbbiakban: TK) (22) megállapításához sem. Ez a megközelítés véleményük szerint azzal is egybecseng, hogy a termékjellemzők megadásakor még az SG PAM sem sorolja fel a cementet mint releváns kritériumot, valamint, hogy a Bizottság eddig minden elvégzett vizsgálat során elfogadta a cementet mint külön kritériumot nem tartalmazó termékkódokat. Az indiai kormány szerint a bevett módszertantól való eltérés egy időközi felülvizsgálat során se nem kívánatos, se nem indokolt. Ezért a Bizottságnak az a javaslata, hogy a cementréteg tömegében tapasztalt eltéréseken alapuló tényeket alkalmazzon, nemcsak szigorú, hanem igazságtalan is lenne az ECL-lel szemben, amely a vizsgálat során végig teljes mértékben együttműködő volt az évek során.

(91)

Az indiai kormány hozzátette, hogy a Kanta tömeg a szigetelés nélküli cső tömegén (a nettó fémtömegen) kívül a cementréteg, a belső és külső bevonat, a csomagolóanyag és egyéb elemek, például térköztartó gyűrűk, kenőanyagok stb. tömegét is magába foglalja. Mivel a Kanta tömeg az érintett termék saját tömegén kívül más elemek tömegét is magába foglalja és így szállítmányról szállítmányra változik, ezért semmilyen számításban vagy elemzésben nem lehet figyelembe venni.

(92)

A Bizottság megjegyezte, hogy ahogy a (8) preambulumbekezdésben is szerepel, a vizsgálatot a kérelmezők kérésére kezdeményezték. Igaz, hogy a kérés benyújtásában a Bizottsággal az SPL-lel való egyesülés hatásairól folytatott informális tárgyalások is szerepet játszhattak, de az a tény, hogy a kérelmező döntött úgy, hogy felülvizsgálatot kér, ettől nem változik.

(93)

A Bizottság tudomásul vette továbbá az iparág által használt különféle mérőegységekkel kapcsolatos magyarázatokat. Megerősítette, hogy összhangban azzal, amit a Bizottság ezen vizsgálat során kért, és összhangban a korábbi vizsgálatok során használt módszerrel, az ECL a nettó fémtömegen alapuló adatokról tett jelentést. Ugyanakkor annak érdekében, hogy a nettó fémtömeg alapján rögzített adatokat ellenőrizni lehessen, és az egyes csövek fémtömegének ismeretének hiányában, a Bizottság az ellenőrzés során az ECL által benyújtott információk pontosságára koncentrált: a kapott információt különböző mértékegységekkel, például a bruttó tömeggel és a (méterben megadott) hosszal vetette össze. A Bizottság emellett ellenőrizte a belföldi és az exportpiaccal kapcsolatban bejelentett adatokat is. Az információ pontosságának ellenőrzése során a Bizottság olyan eltéréseket talált, amelyek a nettó fémtömeg alapján rögzített adatok pontatlanságára utaltak. Ezért a Bizottság célja nem az volt, hogy az eredeti dömpingellenes vizsgálatban használt módszertől eltérjen, hanem hogy ellenőrizze, hogy az ECL megfelelően adta-e meg az adatokat.

(94)

Az indiai kormány úgy véli, hogy a belföldi piacon értékesített termékek nem voltak azonosak az uniós piacra exportáltakkal, a Bizottság állandó gyakorlata pedig, hogy ilyen esetekben a rendes értéket az előállítási költségek alapján számítja ki. Ezért az indiai kormány álláspontja szerint a belföldi piacon eladott, illetve az exportra szánt termékek tömege közötti különbség nem releváns a jelen vizsgálat szempontjából.

(95)

Végezetül, az indiai kormány véleménye az, hogy nem indokolt a Bizottság azon javaslata, hogy a rendelkezésre álló tényekre támaszkodjon: el kellene fogadnia az együttműködő exportőr által benyújtott információkat, és azok alapján levonni a megfelelő következtetéseket.

(96)

A Bizottság megerősítette, hogy összhangban az eredeti módszerrel, mivel az uniós, illetve a belföldi piacon nem került értékesítésre közvetlenül összehasonlítható termék, a rendes értéket az előállítási költségek alapján fogja kiszámítani. Ahogy az a (72) preambulumbekezdésben is szerepel, a fémtömeg megfelelő megadása létfontosságú a dömpingkülönbözet megállapításához. Ennek megfelelően a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a tömeggel kapcsolatos pontos adatok megadása szükséges a rendes érték kiszámításához is. Ebből következően amennyiben az adatokról kiderül, hogy nem megbízhatóak, a rendes érték kiszámításához sem lehet azokat felhasználni.

(97)

A 18. cikk szerinti levélre írt válaszában az ECL annak a véleményének adott hangot, hogy a rendelkezésre álló tények alkalmazása indokolatlan volt és nélkülözte a tényalapot, mivel egymással nem összehasonlítható termékek közötti tömegeltérésre alapult és több változót figyelmen kívül hagyott. Álláspontja szerint a Bizottság számításai a 18. cikk szerinti levélben pontatlanok voltak.

(98)

Az ECL véleménye szerint a megadott fémtömeg helyes volt, és a vállalat nem szolgáltatott semmilyen hamis vagy félrevezető információt ezzel kapcsolatban sem. Álláspontja szerint a vizsgálat során megadott összes tömegérték a vállalat SAP rendszerén alapult és/vagy szerepelt az uniós vásárlók részére kibocsátott számlákon, valamint az exportdokumentációban.

(99)

A fémtömeggel kapcsolatban az ECL azzal érvelt, hogy az adatok a saját SAP rendszerén alapultak, és a Bizottság a pontosságukat a helyszíni vizsgálat során ellenőrizte. Az adatok a fémgyártásra és -fogyasztásra alapultak és megfeleltek az ECL üzleti jelentésében foglaltaknak, valamint az SAP-ben nyilvántartott fémállomány mennyiségének – ezeket a Bizottság mind ellenőrizte. Megjegyezte továbbá, hogy a fémtömeg (a nettó és bruttó tömegekkel együtt) szerepel az export csomagjegyzékek mellékletében, és hogy ezek a számok megegyeznek az ECL által a kérdőívre adott válaszban megjelöltekkel.

(100)

Az ECL álláspontja szerint az SAP-ben található adatokat minden negyedévben külső könyvvizsgálók auditálták, és ahogy a Bizottság is megállapította az ellenőrzés során, megegyeztek a vállalat éves beszámolójával. A vám-árunyilatkozatok és az áruszállítás alapjául, valamint az egyéb szabályozásnak való megfelelés céljára a korábban (a felülvizsgálati időszak alatt) a kapcsolatban álló és független vevők számára kibocsátott számlák és exportdokumentáció szolgált; ezt az SAP automatikusan hozta létre az ECL egy tucat munkavállalója által a rendszerbe bevitt valós mérleghíd-adatok alapján. Így az ECL véleménye szerint az SAP és a számlák pontossága és hitelessége nem lehet kérdéses.

(101)

Az ECL előadta továbbá, hogy az általa nyilvántartott és a Bizottság rendelkezésére bocsátott különféle tömegértékek megegyeztek a harmadik országokba irányuló kivitelre vonatkozó adatokkal. Álláspontja szerint a harmadik országokba exportált különböző terméktípusok nettó fémtömege és cementréteg-tömege az Unióba exportált azonos terméktípusokkal összehasonlítható.

(102)

Azzal érvelt továbbá, hogy a vállalatot auditálták és nemzetközi szabványokért felelős hatóságok vizsgálták, amelyek ellenőrizték a nyilvántartások helyességét is. Az ECL benyújtotta egy független ellenőrző szerv által készített ellenőrzési jelentést, amelyet az ECL harmadik országbeli ügyfelei rendeltek meg. A jelentésben szerepel a csövek átlagos tömege, és az ECL álláspontja szerint bizonyítja, hogy az uniós piacra eladott terméktípusok méterenkénti tömege hasonló vagy közel azonos volt az ECL által megadott cementréteg-tömeggel, és azt is jelentette, hogy a cementréteg vastagsága nem volt állandó.

(103)

Az ECL emlékeztetett rá, hogy elsősorban a fémtömegre fókuszált és azt ellenőrizte, mivel a fém a legfontosabb költségtényező, valamint, hogy a fémtömeget a gyártási folyamat során folyamatosan megfigyelték, miközben a cementréteg a teljes költség mindössze [0–3 %]-áért felelt. A Kanta tömeget és a cementréteg tömegét is ellenőrizték; ezek főleg a szállítási költségek kiszámításánál voltak fontosak.

(104)

Ennek fényében az ECL úgy látja, hogy vállalati gyakorlattól függően a csövek tömegét ki lehet fejezni a nettó fémtömegben vagy a cementréteg tömegében, és ezt az SG PAM megjegyzései is megerősítették. A névleges fém- és cementréteg-tömegek a megfelelő szabványokból származtak. A névleges tömeg az a tömeg, amelyet egy gyártónak célja elérni, de az ECL szerint ez nem egy megváltoztathatatlan előírás. Így az ECL véleménye szerint a magasabb cementértékek és -arányok engedélyezve és rutinszerűen alkalmazva is voltak.

(105)

A Bizottság tudomásul vette a kérelmező magyarázatait a tömegeltérésre vonatkozóan; a tényt, hogy a benyújtott adatok az SAP rendszeren alapultak; hogy a vállalatot külső könyvvizsgálók auditálták, hogy a pénzügyi számlákat jóváhagyják, és a vállalatot vizsgálatnak vetették alá, hogy megállapítsák, a termékei megfelelnek-e a különböző nemzetközi szabványoknak. A Bizottság azt is elismerte, hogy ellenőrizte és összefüggést talált az ECL által a teljes felülvizsgálati időszakra vonatkozóan bejelentett teljes nettó fémtömeg-fogyasztás, az SAP-rendszer és a vállalat éves beszámolója között.

(106)

Az olyan paraméterek azonban, mint a különböző terméktípusokra és -piacokra vonatkozóan az egyes csövek fém- és cementtömege, vagy hosszúsága, illetve, hogy ezek hogyan oszlottak meg az egyes termékek között, olyan változók, amelyeket a vállalat vitt be a rendszerbe.

(107)

Először is, az ECL által benyújtott információk alapján a Bizottság megállapította, hogy az ECL állításával ellentétben az egyes csövek tömegét nem tartották nyilván szisztematikusan.

(108)

A Bizottság megállapította, hogy az azonos terméktípusok esetében megadott nettó fémtömeg általában megközelítette a nominális tömeget, ez pedig, a Bizottság véleménye szerint, nem támasztotta alá az ECL azon állítását, hogy a valós súlynak megfelelően kiigazították a megadott tömeget. Emellett az is kiderült, hogy különböző megrendelések esetén hasonló nettó fémtömeg került a rendszerbe. Ha minden megrendelésnél a valós nettó fémtömeget viszik be a rendszerbe, rendelésenként más és más nettó fémtömeg lenne nyilvántartva, de nem ez a helyzet.

(109)

Az a tény, hogy a nettó fémtömeg nem minden esetben egyezett meg a nominális tömeggel, a független ellenőrző szerv ellenőrzési jelentésében nyer bizonyítást; ezt az ECL nyújtotta be annak demonstrálására, hogy a cementréteg vastagsága nem volt állandó. Ugyanebből a dokumentumból egyértelműen kiderül, hogy a vizsgált csövek esetében a nettó fémtömeg több mint [0–10 %]-kal meghaladta a nominális tömeget. Ez a Bizottság szerint még inkább alátámasztja, hogy az ECL által rögzített nettó fémtömeg valószínűleg nem felelt meg a valóságnak.

(110)

Másodszor, a vállalat más paramétereket, például a Bizottság termékkódjait bevitte az SAP rendszerébe annak érdekében, hogy bármikor, akár a vizsgálati időszakon kívül is azonnal képes legyen jelentést benyújtani.

(111)

Ezért a Bizottság úgy látja, hogy bár a teljes fémfogyasztás megfelelt az éves beszámolónak, bizonyos, az egyes gyártási és értékesítési tranzakciókra vonatkozó kulcsfontosságú paraméterek – például a méterenkénti tömeg – kizárólag az ECL által az SAP rendszerébe bevitt számokon alapult, és ennek az egyes tranzakciókra vonatkozó információnak a helyességét nem lehetett ellenőrizni, sem pedig igazoló dokumentumokkal, vagy más külső vagy belső bizonyítékokkal összevetni. Ezek a körülmények alátámasztották azt a megállapítást, hogy az egyes tranzakciók szintjén rögzített adatok helytelenek. Ezért a Bizottság nem ért egyet azzal, hogy önmagában az a tény, hogy az adatok összessége megegyezett az SAP-ben rögzített adatokkal, döntő bizonyítékot szolgáltatna arra vonatkozóan, hogy az egyes tranzakciókra vonatkozó adatok is helyesek voltak.

(112)

A Bizottság megállapította továbbá, hogy az ECL szerint a nettó fémtartalommal kapcsolatos számok csak az exportra szánt termékek szállítási csomagolásán voltak feltüntetve, azonban a belföldi piacon értékesített termékek esetében állítólag nem léteztek csomagolási listák. Az adatokat így nem lehetett mindkét oldalon ellenőrizni. Ráadásul, ahogy a Bizottság megállapította, az exportdokumentáción szereplő, a nettó fémtömegre vonatkozó információt sem a szállító, sem a vevő nem tudta ellenőrizni, mivel a szállított cső magába foglalta a cementréteget és a bevonatot is, míg a szállítást a teljes (bruttó) tömeg alapján állapították meg. A vevő rendelkezésére bocsátott megrendelőlapok és számlák ugyanakkor méterben tartalmazták az adatokat. Így harmadik fél számára lehetetlen volt ellenőrizni a nettó fémtömegre vonatkozó információt. Ezek fényében a Bizottság nem ért egyet azzal, hogy az a tény, hogy a nettó fémtömeg szerepelt a fuvarokmányokban, további bizonyíték lenne arra, hogy az információ helyes volt.

(113)

Az eredeti dömpingellenes vizsgálat módszerét követve az ECL eredetileg minden, a belföldi piacra szánt, illetve az Unióba exportált értékesítési tranzakcióval kapcsolatban külön-külön rögzítette a nettó fémtömeget. Eltérően az uniós piacra szánt termékek számláitól, a belföldi piacon értékesített termékek esetében a nettó fémtömeg nem szerepelt a számlákon. Ezen túlmenően, mivel nem szerepelt továbbá például a belföldi fuvarokmányokon és csomagolási listákon sem, így a Bizottság a nettó fémtömeg helyességét nem tudta ellenőrizni.

(114)

Csak azután derült fény az eltérésre, miután a Bizottság megkapta azt az információt, ami lehetővé tette számára, hogy a belföldi piacra érvényes Kanta tömeget összevesse az uniós piacra szánt termékek cementréteg-tömegével.

(115)

A Bizottság megjegyezte továbbá, hogy az ECL (és más gyártók) általában szorosan nyomon követik a fémtömeg-fogyasztást. Tudomásul vette a magyarázatokat is a nettó fémtömegre, a névleges tömegre, valamint arra vonatkozóan, hogy a névleges tömeg nem tekinthető szigorú szabálynak, és a magasabb cementértékek és -arányok engedélyezve és rutinszerűen alkalmazva is voltak. Mindezekből a magyarázatokból azonban a Bizottság álláspontja szerint még nem vonható le az a következtetés, hogy az ECL pontosan rögzítette a nettó fémtömeget. Különösen az nem derül ki az ECL magyarázataiból a Bizottság szerint, hogy miért voltak az exportra értékesített termékek szisztematikusan nehezebbként nyilvántartva, mint a belföldi piacra szánt közel azonos termékek, és ez azon termékek esetében érthető a legkevésbé, amelyekre a cementréteg vastagsága tekintetében ugyanazok a szabályok vonatkoztak.

(116)

Az ECL előadta, hogy a 18. cikk szerinti levél számításai helytelenek, mert a [5–15 %]-os eltérés nem veszi figyelembe a termékösszetételt és az Unióban, illetve a belföldi piacon különböző, a csövekre alkalmazandó szabványokat. Az összehasonlítás kizárólag akkor lenne helyes, ha a két piacon egyforma arányban értékesítenék az azonos termékeket. Az ECL véleménye szerint az eltérések legfőbb oka a cementréteg vastagságára vonatkozó eltérő indiai és uniós szabványok. Az eltérések alapján nem lehet arra következtetni, hogy az ECL hibás vagy félrevezető információt szolgáltatott.

(117)

Ahogy a Bizottság azt már a fenti 3.2.2. szakaszban kifejtette, tudomásul vette azt a tényt, hogy az általa a teljes exporton és a teljes, belföldi piacon eladott mennyiség alapján végzett összehasonlítás valóban az eltérő termékösszetételen alapult, ami befolyásolhatta az eredményt. Ennek ellenére elvégezte az összehasonlítást, mégpedig abból a célból, hogy bizonyítsa: az exportra értékesített termékek és a belföldi piacon eladott termékek méterenkénti tömege rendszeresen eltért, és ez már az előtt igaz volt, hogy az összehasonlítást közel azonos terméktípusokra szűkítette volna (és ebben az esetben is megerősítést nyert, hogy az eltérés a közel azonos típusok esetén is létezett). A Bizottság ugyanakkor megállapította, hogy azon az általános állításon kívül, hogy a többségükben az exportpiacon értékesített vékonyabb csövek állítólag több cementet tartalmaztak, az ECL nem nyújtott be több bizonyítékot arra vonatkozóan, hogy az exportra értékesített csövek miért voltak szisztematikusan nehezebbek, mint a belföldi piacon eladottak. A különböző termékek cementrétegére vonatkozó eltérő szabályokra való hivatkozás csak a keskenyebb (300 mm-nél kisebb) átmérőjű csövekre érvényes, így az összes többi, a Bizottság által összehasonlított terméktípusra, ahol a cementrétegre vonatkozó szabályok azonosak voltak, nem vonatkozott.

(118)

Az ECL véleménye szerint a Bizottságnak helytelen volt az a következtetése, hogy a cementréteg azonos volt a közel azonos, az Uniós, illetve a belföldi piacon értékesített terméktípusok esetében, és a cementrétegek közötti különbséget figyelembe kellene venni. Számításai szerint a közel azonos termékek között a tömegeltérés [0–5 %] volt, nem pedig [5–15 %] (amely a Bizottság számításainak eredménye). Újfent felhívta rá a figyelmet, hogy a cementréteg vastagsága csak a 300 mm-nél szélesebb átmérőjű csövek esetében volt hasonló, de a 80–300 mm közötti átmérőjű csövek esetében nem. A 80–300 mm átmérőjű csövek esetében az Unióba exportált csövek esetében az alkalmazandó EN 545 2006 K-osztályú szabvány értelmében a cementréteg névleges vastagsága 4 mm. Ezzel ellentétben az indiai piacra szánt csövek esetében az alkalmazandó IS 8329 K-osztályú szabvány értelmében a cementréteg névleges vastagsága 3 mm. Az ECL ezért úgy véli, hogy a Bizottság számításait ki kellene igazítani a belföldi és az exportpiacra szánt termékek cementrétegének különbségével, amely a 80–300 mm közötti átmérőjű csövek esetében [25–35 %] volt.

(119)

Az ECL cáfolta, hogy a belső termékkódjai tükrözték volna a termékleírást. Álláspontja szerint a belső termékkódjai az adott cső átmérőjét és osztályát, valamint a fémtömegre vonatkozó adatokat tartalmazták, de több változót, például a szabványokat, a cinkbevonatot, a cementréteget, a színt stb. nem. Ezeket a változókat az SAP-ben nyilvántartott megrendeléseken és a releváns szabványt is tartalmazó „termelési mennyiség-kibocsátó” dokumentumon rögzítették, amely a gyártás és értékesítés alapjául szolgált (23). Ebből következően az ECL nem értékesíthetett az indiai szabványokon alapuló K-osztályú csöveket az uniós piacon. Ráadásul a Bizottsághoz benyújtott, az uniós értékesítésekhez kapcsolódó számlák mellékletein szerepelt a szabvány. Így a Bizottság feltételezése/értelmezése tényszerűen nem lehetett igaz.

(120)

Az ECL úgy véli, hogy a Bizottságnak figyelembe kellett volna vennie azt a tényt, hogy a cinkbevonat nehezebb az exportra szánt termékek esetében, és hogy a mérleghidakat eltérően kalibrálhatták az exportra szánt termékeket szállító járművek, illetve a belföldi értékesítésre szánt termékeket szállító járművek esetén.

(121)

A 18. cikk szerinti levélben azonosított összehasonlítható terméktípusok az ECL álláspontja szerint a felülvizsgálati időszak alatt zajlott exportértékesítéseknek csak a [0–5 %]-át tették ki, így a Bizottság erre nem támaszkodhat. A Bizottságnak tehát nem lenne szabad minden információt elutasítania, különösen mivel az érintett fél azt időben nyújtotta be és az információ ellenőrizhető, az érintett fél pedig legjobb tudása szerint járt el. Az ECL szerint a tömeg pontatlan és nyilvánvalóan helytelen kiszámítása nem kellően objektív alap a rendelkezésre álló tények alkalmazására a bejelentett fémtömeg tekintetében, és nem is jelenti azt, hogy az ECL összes, fémtömegre vonatkozó adata használhatatlan vagy megbízhatatlan lenne.

(122)

A Bizottság az ECL által benyújtott új információk és érvek fényében új elemzést készített.

(123)

Ezúttal – ahogyan azt az ECL javasolta – súlyozott átlag alapján számította ki a belföldi, illetve az exportpiacra szánt termékek megadott bruttó tömege közötti különbséget. A belföldi és az exportpiacra szánt termékek bruttó tömege közötti különbség továbbra is jelentős [5–15 %] maradt. Ráadásul bizonyos terméktípusok esetében akár a [10–20 %]-ot is elérte. Ezt az eltérést a kérelmező nem tudta megindokolni.

(124)

Emellett, ahogy az a (82) preambulumbekezdésben is szerepel, az a tény, hogy bizonyos terméktípusokat vékonyabb cementréteggel kellett legyártani, a Bizottság véleménye szerint szemben áll a helyszíni vizsgálat alatt kapott információkkal. Az ECL belföldi piacra szánt termékeinek katalógusa szerint a 300 mm-nél kisebb átmérőjű csövek vastagsága 3,5 mm volt. Ez azt jelenti, hogy – állításával ellentétben – az ECL ilyen cementrétegű csöveket gyártott, nem pedig 3 mm-es vastagságúakat. Tekintve a mindkét piacon megengedett eltérést a cementréteg vastagságának tekintetében, 3,5–4 mm megfelelne mindkét piac előírásainak.

(125)

Ennek ellenére a Bizottság új összehasonlítást végzett, a cementrétegek és az ECL kérésére a cinkbevonatok közötti különbséget is tekintetbe véve. A belföldi és az exportpiacra szánt termékek bruttó tömegének összevetésekor még az ezen számok miatti kiigazításokkal együtt is az derült ki, hogy az eltérés továbbra is jelentős, vagyis átlagosan [0-10 %], bizonyos terméktípusok esetében pedig akár az [5–20 %]-ot is eléri. A cementréteggel kapcsolatban az elemzés azt mutatta, hogy bizonyos terméktípusok esetében, amennyiben úgy tekintik, hogy a rögzített adatok helyesek, az exportra szánt csövek cementrétege átlagosan [30-75 %]-kal – egyes terméktípusok esetén akár [20–100 %]-kal – több cementet tartalmaz.

(126)

A Bizottság pontosította, hogy a közel azonos termékek (ideértve azokat is, amelyeknek adatait a Bizottság az állítólagos vastagabb bevonat miatt kiigazította) az uniós export [10–30 %]-át, nem pedig [0-3 %]-át tette ki, ahogyan azt az ECL állította.

(127)

Ugyanakkor, ahogyan az a fenti (125) preambulumbekezdésben is szerepel, az Unióba exportált összes terméket átlagosan nehezebbként tartották nyilván. Azon terméktípusok esetében, amelyeket nem értékesítettek a belföldi piacon, a Bizottság az exportra értékesített típusokat a névleges (elméleti) tömeggel vetette össze. Ezen típusok esetében is hasonló eltéréseket talált, mint a közel azonos típusok esetében. A belföldi piacon nem értékesített termékek esetében a számítások eredménye hasonló volt, mint a belföldi piacon értékesített termékek esetében végzett összehasonlításoké, és olyan jelentős, indokolatlan eltérést mutatott a tömegben, amely, amennyiben a rögzített számok helyesek, azt jelentette volna, hogy az exportra szánt csövek cementrétege sokkal (átlagosan [30–75 %]-kal, de egyes típusok esetén akár [100-150 %]-kal) vastagabb.

(128)

Az ECL észrevételeket nyújtott be a Bizottságnak a cementréteg névleges vastagsága és tömege tekintetében végzett számításaival kapcsolatban. Álláspontja szerint a 18. cikk szerinti levélben több átmérő esetén helytelen volt a névleges cementréteg és a tömeg kiszámítása, amelyet ezért ki kell igazítani a nedvességtartalommal. A nedvességtartalom benne maradt a cementrétegben és így annak tömegéhez is hozzáadódott. Amennyiben a nedvességtartalmat is figyelembe veszik, a névleges tömeg és az ECL által megadott cementréteg-vastagság tömege közötti különbség sokkal alacsonyabb lenne.

(129)

Emellett az ECL azzal érvelt, hogy az Unióba, illetve a harmadik országokba exportált csövek esetében a cementréteg azért vastagabb, mint a névleges vastagság, hogy elkerüljék a visszautasítást. Ezt a tényt álláspontjuk szerint a független ellenőrző szerv ellenőrzési jelentése is tartalmazta. Az ECL további bizonyítékként benyújtott egy levelet, amelyet az ECL társult vállalkozásának szakértője és egyben a szabványügyi testületek képviselője írt, és amely megerősíti, hogy a cementréteg vastagabb az exportpiacon.

(130)

A Bizottság tudomásul vette, hogy az eladott csövekben maradhatott nedvességtartalom. Ez azonban csak azokra a szállítmányokra vonatkozhat, amelyek a csövek legyártása után rövid idővel elhagyták a gyárat, ugyanis ahogy a Bizottság kiemelte, hogy a nedvességtartalom idővel valóban csökkent, de három nap elteltével stabilizálódott. Az ECL emellett nem nyújtott be bizonyítékot vagy adott meg konkrét számokat azzal kapcsolatban, hogy a nedvességtartalom hogyan befolyásolta a cementréteg tömegét és a csövek teljes tömegét. Ezek a következtetések tehát a Bizottság nézete szerint csak elméletiek, mivel az ECL nem tudta megjelölni a gyártás és az exportálás között eltelt minimális időt.

(131)

A Bizottság ezzel kapcsolatban azt is megjegyezte, hogy a névleges (elméleti) cementréteg-tömegnek a megadott cementréteg-tömeggel való összehasonlításakor a belföldi piacon értékesített termékek esetében a súlyozott átlag-variancia nagyon alacsony, körülbelül [0-3 %] volt. Az exportpiacra szánt termékek esetében a variancia sokkal magasabb volt: átlagosan [0–10 %], de egyes esetekben a [15–30 %]-ot is elérte. Ez a Bizottság álláspontja szerint megerősítette, hogy az ECL által rögzített tömegadat helytelen volt.

(132)

Emellett a független ellenőrző szerv ellenőrzési jelentéséből is kiderült, hogy a cementréteg vastagságának (és ebből következően a tömegének) tekintetében előfordulhatnak varianciák. Ugyanakkor a jelentésből az is kiderült, hogy hasonló varianciák fordultak elő a nettó fémtömeg tekintetében, amelyet pedig az ECL szisztematikusan a névleges (elméleti) tömeghez hasonlónak tüntetett fel. A jelentés mindenesetre arra nem szolgált magyarázattal, hogy a névleges tömegtől való eltérés miért csak az exportra szánt termékek esetében jelenik meg, és a belföldi piacon miért hasonló a csövek tömege a névleges tömeghez.

(133)

Azzal az általános felvetéssel kapcsolatban, hogy az exportra szánt csövek vastagabbak lennének, mint amelyeket az ECL a belföldi piac számára gyártott, a Bizottság megismételte, hogy ez az információ a helyszíni vizsgálat során nem hangzott el. Épp ellenkezőleg; az azonos átmérőjű csövek esetén a cementréteg vastagsága is hasonló. A Bizottság véleménye szerint továbbá az ECL társult vállalkozásának szakértője által írt levele nem erősítette meg, hogy az Unióba exportált csövek cementrétegének általában vastagabbnak kell lennie. A levél csak összefoglalta a különféle szabályokat és megerősítette, hogy a 300 mm-nél kisebb átmérőjű csövek esetében a szabvány 4 mm vastag cementréteget ír elő. Azt valóban megemlítette, hogy az uniós előírások szigorúbbak a cementanyag repedéseivel kapcsolatban, de ez a Bizottság álláspontja szerint nem erősítette meg, hogy a cementrétegnek az uniós szabványok által előírtnál vastagabbnak kellett lennie. Nem állt rendelkezésre olyan bizonyíték sem, amely alátámasztaná, hogy a vastagabb cementréteg kevesebb repedéshez vezetne. Az ECL termékkatalógusa szerint például a repedések kialakulása elkerülhetetlen – a cementréteg vastagságától függetlenül. A szállítás közben vagy máskor bekövetkező repedések elfogadhatóak és el is múlnak, amikor a cső a használata közben vízzel érintkezik.

(134)

Az ECL álláspontja szerint a rendelkezésre álló tények alkalmazásának összhangban kell lennie a dömpingellenes alaprendelet 18. cikkében foglalt jogszabályi rendelkezéssel, amelyet a WTO dömpingellenes megállapodásának (a továbbiakban: dömpingellenes megállapodás) értelmében alkalmazni kell. Az ECL úgy látja, hogy csak akkor kell a rendelkezésre álló tényekre hagyatkozni, ha a fontos információk hiányosak. E tények felhasználását továbbá arra kellene korlátozni, hogy – a minél pontosabb következtetés levonása érdekében – észszerű módon helyettesítsék vele a hiányzó fontos információt. A rendelkezésre álló tények, amelyeket nem szabad büntető jelleggel felhasználni, figyelembe kell, hogy vegyék az érdekelt fél által szolgáltatott összes megalapozott tényt, még akkor is, ha azok nem foglalják magukban az összes kért információt.

(135)

Az ECL úgy látja, hogy a vizsgálatot végző hatóságoknak törekedniük kellett volna arra, hogy a felek által benyújtott adatokat a lehető legteljeskörűbben felhasználják. A dömpingellenes alaprendelet 18. cikke (3) bekezdésének értelmében még ha az érdekelt felek által nyújtott információk nem is felelnek meg minden szempontból, a Bizottságnak akkor sem lenne szabad azokat figyelmen kívül hagynia, feltéve, hogy a hiányosságok nem okoznak indokolatlan nehézségeket a megfelelően pontos ténymegállapítás megtételéhez, az információkat idejében benyújtották és azok ellenőrizhetők, valamint az adott fél lehetőségei szerint a legjobban járt el.

(136)

A Bizottság álláspontja szerint a fenti érvek alapján az ECL által a rendelkezésére bocsátott adatokat nem lehetett úgy tekinteni, mint amelyek lehetővé teszik számára az észszerűen pontos megállapítások levonását. Épp ellenkezőleg: az eltérő tájékoztatás és az adatok közötti különbségek arra utaltak, hogy azokat helytelenül adták meg. A Bizottság továbbá arra a következtetésre jutott, hogy több bizonyíték is arra utalt, hogy a számokat olyan módon mutatták be, hogy azok a valósnál alacsonyabb nettó fémtömeget mutassanak az exportra eladott termékek esetében, a kérelmező javára kedvezőbb eredményt látszatát keltve. Ennek kontextusában az a tény, hogy az adatokat időben és késedelem nélkül bocsátották a Bizottság rendelkezésére, nem volt relevánsnak tekinthető, és nem ellensúlyozott más súlyos hiányosságokat.

(137)

Az ECL véleménye szerint bár a Bizottság kétségbe vonja az ECL által megadott nettó fémtömeg-adatokat (amivel az ECL nem ért egyet), fel kellene használnia a belföldi értékesítésre, illetve az uniós értékesítésre vonatkozó, (megfelelően kiigazított Kanta tömegen alapuló) cementréteg-tömegben illetve méterben kifejezett adatait. Azzal érvelt, hogy a cementréteg tömegében és a méterben kifejezett adatokat időben és megfelelő módon bocsátotta rendelkezésre ügyletspecifikusan, azokat a Bizottság is ellenőrizte, tehát különösebb nehézség nélkül felhasználhatók voltak.

(138)

Az ECL úgy látja, hogy legjobb tudása szerint, a lehető legteljesebben együttműködött a Bizottsággal. 2014 óta több vizsgálatnak is alávetették; minden vizsgálat során az összes információt időben nyújtotta be és legjobb tudása szerint működött együtt a Bizottsággal. A Bizottság soha nem talált hibát az ECL adataiban.

(139)

Jelen vizsgálat kontextusában az ECL a Bizottságot az átláthatóság és a teljeskörű tájékoztatás szellemében informálta a küszöbön álló ECL-SPL egyesülésről, hogy elkerüljön minden olyan feltételezést, hogy esetleg visszatartott információt. Ugyanakkor az ECL azon a véleményen van, hogy jelen időközi felülvizsgálat szükségtelen volt.

(140)

Ahogy az a fenti (74)–(136) preambulumbekezdésekben is szerepel, a Bizottság nem tudott az ECL által megadott, nettó fémtömeggel kapcsolatos információkra támaszkodni. A benyújtott dokumentációban számos helyen szereplő, helytelenül megadott tömegadatok miatt az adatokat nem lehetett sem felhasználni, sem korrigálni. A Bizottság különösen azt nem tudta megállapítani, hogy melyik információ helyes és melyiket lehetne ezért egy javítás vagy kiigazítás alapjául felhasználni.

(141)

A bruttó fémtömeggel kapcsolatban az ECL által benyújtott információból (24) az derült ki, hogy a belföldi értékesítések esetében a cementréteg tömege [0–10 %]-kal meghaladta a – csomagolóanyagot is magába foglaló – teljes Kanta tömeget. Erre az eltérésre semmilyen elfogadható magyarázat nem született, így megkérdőjelezhetővé válik a belföldi piacra szánt csövek tekintetében megadott bruttó tömeg hihetősége.

(142)

A Bizottság által konstatált különbség két jellemzővel, a nettó/bruttó fémtömeggel és a hosszal volt összefüggésben. A megállapított eltérések oka az volt, hogy ezen két érték közül legalább az egyiket nem megfelelően adták meg. A tömeg helytelen megadását okozhatta az exportált áru hosszának nem megfelelő megadása, mivel a tömeget kg/méterben fejezték ki. Ennek megfelelően a Bizottság nem tudta megállapítani, hogy az ECL helyesen adta-e meg a hosszúságot.

(143)

A Bizottság ezért arra a következtetésre jutott, hogy más mértékegységre alapuló alternatív számítások nem végezhetők, ráadásul az ellenőrzés folyamata után benyújtott ilyen információkat már nem lehetett ellenőrizni.

(144)

Az a tény továbbá, hogy az ECL 2014 óta több vizsgálatban is együttműködő volt és az általa benyújtott adatokat mindig elfogadták, nem garancia arra, hogy a jelen vizsgálat során általa benyújtott adatok automatikusan megbízhatóak.

(145)

Azzal kapcsolatban, hogy a jelen időközi felülvizsgálat szükségtelen, a Bizottság idézi a fenti 1.2. és 3.1. szakaszokban szereplő magyarázatokat. Az ECL-SPL egyesülés hatással volt a dömpingkülönbözet kiszámításakor releváns értékesítési és a költségadatokra, és az általa okozott változás tartós jellegű. A Bizottság ezért úgy véli, hogy az ECL–SPL egyesülés megfelel a dömpingellenes alaprendelet 11. cikke (3) bekezdésében foglalt jogi feltételeknek.

(146)

Az ECL a rendelkezésre álló tények alkalmazásának módját is kifogásolta. Felsorolta a megtett lépéseket, valamint a Bizottság különböző felszólításainak dátumait, és kiemelte, hogy a 18. cikk szerinti levelet csak 2023. július 11-én kapta meg. Megemlítette továbbá, hogy nem lett (a dömpingellenes megállapodás II. mellékletének (6) bekezdése értelmében véve) „haladéktalanul” tájékoztatva a fémtömeggel kapcsolatos adatainak lehetséges visszautasítása okairól, és nem volt lehetősége az ellenőrzés folyamata alatt további magyarázatokkal szolgálni. Azt is kifogásolta, hogy nem állt rendelkezésére elég idő a 18. cikk szerinti levélhez megjegyzéseket fűzni, és hogy a háromnapos határidő-módosítás, amit erre kapott, nem volt elégséges.

(147)

A Bizottság álláspontja szerint a tömeg meghatározására vonatkozó adatokról részletesen tárgyaltak az ellenőrző látogatás alkalmával, ahol a Bizottság jelentős mennyiségű bizonyítékra tudott szert tenni. Csak az exportáló gyártónál tett helyszíni ellenőrző látogatás után – amikor az ECL a rendelkezésére bocsátotta az összes adatot az alternatív mértékegységek tekintetében – tudta a Bizottság elvégezni az elemzését és megállapítani a következetlenségek komolyságát és hatását, mivel az ECL által eredetileg benyújtott dokumentációban főleg a nettó fémtömegre alapuló adatok szerepeltek.

(148)

A Bizottság ezenfelül úgy látja, hogy elég időt biztosított az ECL-nek a magyarázatok benyújtására, a további adatok szolgáltatására és a megállapításokhoz megjegyzések fűzésére. A Bizottság már 2023. június 29-én felszólította az ECL-t magyarázatok benyújtására. 2023. július 5-én tájékoztatta az ECL-t az adatok megbízhatóságával kapcsolatos kétségeiről; ugyanezen a napon fejeződött be a kapcsolt vállalkozás távoli ellenőrzése, amelyben a kalkuttai székhelyű exportáló gyártó képviselője is részt vett. Így tehát, tekintetbe véve a válaszadásra biztosított meghosszabbított határidőt, az ECL-nek 14 napja volt a 2023. július 10-én kelt 18. cikk szerinti levélhez megjegyzéseket fűzni. A Bizottság ezen túlmenően 2023. július 26-án részletes meghallgatást tartott az ECL-lel. Végül, az előzetes megállapítások közzétételekor a vállalat egy további lehetőséget kapott megjegyzések tételére.

(149)

A 3. szakaszban részletesen kifejtett érdemi bizonyítékok fényében a Bizottság úgy látja, hogy az ECL hamis vagy félrevezető információt szolgáltatott a dömpingkülönbözet kiszámításához felhasznált nettó fémtartalom alulbecslése érdekében, hogy azt csökkentse.

(150)

A nyilvánosságra hozatalt követően az ECL észrevételezte, hogy a rendelkezésre álló tények Bizottság általi alkalmazása a tényanyag egyértelműen hibás értékelésén, valamint a tényszerű bizonyítékok hiányában feltételezéseken és deduktív érvelésen alapult.

(151)

Az ECL cáfolta, hogy a dömpingkülönbözet csökkentése érdekében szándékosan nem megfelelően adták volna meg a nettó fémtömeget. Hangsúlyozta, hogy semmiféle kísérlet nem történt hamis, pontatlan vagy félrevezető adatok megadására, és hogy a vállalat semmi esetre sem kockáztatná az indiai, az uniós és a globális piacon felépített hírnevét.

(152)

Ismételten kiemelte, hogy a Bizottság ellenőrizte a költségekkel kapcsolatos információt és azokat egyeztette a vállalat próbamérlegével és számviteli adataival. Ezért álláspontja szerint az előállítási költségeket kellőképpen ellenőrizték.

(153)

Az ECL és az indiai kormány is azzal érvelt, hogy a Bizottság számításai hibásak, továbbá, hogy a valós nettó fémtömegnél alacsonyabb tömeg megadása nem járna a dömpingkülönbözet változásával. Az általuk benyújtott számítások szerint amennyiben azért adtak volna meg a valós nettó fémtömegnél alacsonyabb tömeget, hogy az exportárat és a rendes értéket csökkentsék, az ezek alapján megállapított dömpingkülönbözet változatlan maradna. Ennek alapján az ECL és az indiai kormány úgy véli, hogy az arra vonatkozó állítások, miszerint az ECL a dömpingkülönbözet csökkentése céljából nem megfelelően adott meg adatokat, nem állják meg a helyüket.

(154)

A Bizottság a 18. cikk szerinti levélben és a fenti 3.2. szakaszban a felek rendelkezésére bocsátott megállapításokra hivatkozott. Kiemelte, hogy ezek a megállapítások az exportár megállapításához szükséges adatokra vonatkoztak. Nem került megállapításra, hogy a nettó fémtömegnél alacsonyabb tömeg megadásával kapcsolatos „hiba” mindkét oldalon, vagyis az exportár és a rendes érték oldalán is felmerült volna; ez esetben a különbözet ki lenne egyenlítve. Épp ellenkezőleg: amennyiben a nettó fémtömegnél csak a kalkuláció egyik oldalán adnak meg alacsonyabb tömeget, az ECL-re vonatkozóan jogtalanul kevesebb dömpingkülönbözet lesz az eredmény, ahogyan az az általános tájékoztató (39) preambulumbekezdésében is szerepel.

(155)

A Bizottság felhívta rá a figyelmet, hogy értékelésének, és azon belül is a belföldi és az exportpiacra szánt termékek tömege között talált eltérések kimutatásának az volt a célja, hogy bebizonyítsa, a benyújtott adatok nem lehettek helyesek. A rendelkezésére álló információk alapján azonban nem tudta megállapítani, hogy a talált eltérések oka a nettó fémtömegnek, a bruttó tömegnek vagy a csövek hosszának nem megfelelő megadása volt-e.

(156)

A nyilvánosságra hozatalt követően az ECL a Bizottság által a vállalat adatainak pontatlanságát kimutatni hivatott módszerével kapcsolatban is tett észrevételeket. Kiemelte, hogy a Bizottság a cementréteg tömegét használta arra, hogy megállapítsa az export-, illetve a belföldi piacra szánt termékek tömege közötti különbséget. Az ECL szerint a Bizottság az alternatív adatokról szóló következtetéseiben arra jutott, hogy a cementréteg tömegét nem megfelelő módon adhatták meg. Ez alapján ECL úgy látja, hogy a Bizottság nem használhatta volna fel a cementréteg-tömeget arra, hogy a nettó fémtömeg pontatlanságára vonatkozóan vonjon le következtetéseket. Ebből következően a Bizottságnak semmilyen alapja nem volt amellett érvelni, hogy a megadott nettó fémtömeg ne felelt volna meg a valóságnak.

(157)

A Bizottság nem ért egyet azzal az érvvel, hogy amiatt, hogy a cementréteg tömegét használták fel az ECL adataiban jelentkező eltérések bizonyítására, és amiatt, hogy a Bizottságban ezzel egyidőben kétségek merültek fel a cementréteg tömegének pontosságát illetően, e számokat ne lehetett volna felhasználni annak megállapítására, hogy a (nettó fémtömeggel kapcsolatos) adatok nem voltak megfelelően megadva. A Bizottság által elvégzett összehasonlítás – ahogyan az a 3.2. szakaszban részletesen kifejtésre került – kizárólag arra szolgált, hogy bizonyítsa, az ECL által megadott adatok nem lehettek helyesek.

(158)

A Bizottság álláspontja szerint az a tény, hogy kétségei támadtak a megadott tömegek helyességével kapcsolatban, de nem tudta megállapítani, hogy a megadott adatok közül melyik volt helyes és melyik helytelen, nem kérdőjelezi meg a végkövetkeztetést, hanem inkább megerősíti, hogy megbízható adatok hiányában a dömpingkülönbözet kiszámítására nem állt rendelkezésre alternatív módszer. Mivel jogosan vonta kétségbe, hogy a megadott nettó fémtömeg-, bruttó tömeg- és/vagy hossz-adatok helyesek lettek volna, ezeket a számokat nem használhatta kalkulációihoz.

(159)

Az ECL észrevételezte továbbá, hogy a Bizottságban nem merült fel a csövek névleges (elméleti) tömegének vagy a csövek hosszának felhasználása mint alternatív módszer. Álláspontja szerint a megadott hossz nem lehetett helytelen.

(160)

A Bizottság megismételte, hogy elemzését a méterenkénti tömegre alapozta. A Bizottság által konstatált különbség tehát két jellemzővel, a nettó/bruttó fémtömeggel és a méterben megadott) hosszal volt összefüggésben. A megállapított eltérések oka az volt, hogy ezen két érték közül az egyiket nem megfelelően adták meg. A tömeg helytelen megadását okozhatta a hossz nem megfelelő megadása, mivel a tömeget kg/méterben fejezték ki. Ebből következik, hogy ha a névleges tömeget használták volna, azt méterben kellett volna kifejezni. Mivel a Bizottság nem tudta megállapítani, hogy az ECL megfelelően adta-e meg a hosszakat, a névleges tömeg használata nem garantálná az exportár helyes kiszámítását.

(161)

A Bizottság ezért megismételte azt a következtetését, hogy más mértékegységre alapuló alternatív számítások nem végezhetők, ráadásul az ellenőrzés folyamata után benyújtott új információkat már nem lehetett ellenőrizni.

(162)

Az ECL álláspontja szerint a Bizottság nem tudta empirikusan bebizonyítani, hogy az exporttermékek esetében tudományosan kizárt a vastagabb cementréteg, és hogy az ne létezett volna. Ennek alátámasztására az ECL benyújtott egy bírósági végrehajtó által készített jelentést, amely bizonyítja, hogy a felülvizsgálati időszakra vonatkozóan a francia és olasz leányvállalalatok számára kiszállított csövek cementrétege vastagabb volt, mint a névleges vastagság. Emellett az ECL az SG PAM által gyártott csövekre vonatkozó vizsgálati jelentéseket is elérhetővé tette.

(163)

A francia és olasz leányvállalatokra vonatkozó jelentésekből kiderül, hogy különböző átmérőjű, 4 mm-es névleges vastagságú csövek esetében a valós vastagság eltérő volt: esetenként akár [80–100 %]-kal nagyobb volt, mint a névleges vastagság. A jelentések alapján az ECL azzal érvelt, hogy mivel a valós cementréteg-vastagság szisztematikusan nagyobb, mint a névleges, a Bizottság által az általános tájékoztató (95) preambulumbekezdésében említett [35–70 %]-kal vastagabb cementrétegről nem lehet megállapítani, hogy ne lenne hihető.

(164)

A Bizottság áttanulmányozta az ECL által benyújtott jelentéseket. A jelentések valóban kimutatták, hogy a vizsgált csövek esetében a valós vastagság eltért a névleges cementréteg-vastagságtól, és nagyobb volt, mint a névleges vastagság. Azonban a Bizottság álláspontja szerint a belföldi és az exportpiacra szánt termékeket kellett volna összehasonlítani, mivel, ahogyan az az általános tájékoztató (95) és (99) preambulumbekezdéseiben szerepel, a belföldi piacra szánt termékek esetében a valós és a névleges tömeg közötti súlyozott átlagos variancia [0-3 %] volt, míg az exporttermékek esetében ez a szám átlagosan [0–10 %] volt, de egyes esetekben akár a [15–30 %]-ot is elérte. Ahogyan az az általános tájékoztató (96)–(104) preambulumbekezdéseiben szerepel, a Bizottság ezt az eltérést nem látja megalapozottnak.

(165)

Az ECL álláspontja szerint a Bizottság egyértelmű hibát követett el a tények értékelésekor a nettó fémtömeg tekintetében, továbbá helytelenül alkalmazta a dömpingellenes alaprendelet 18. cikkének (1) bekezdését.

(166)

Először is, a Bizottság félreértette, hogy az ECL minden megrendelésből egy csövet vett mintaként és hogy ezeket a csöveket megmérték (az általános tájékoztató (40) preambulumbekezdése). Az ECL szerint ezeknek a mintadaraboknak csak a vastagságát ellenőrizték. Az előállítást méterben rögzítették, és az SAP automatikusan számította át a méterben megadott adatokat nettó fémtömegre. Emberi beavatkozás ennek során nem történt. Az ECL megemlítette továbbá, hogy a későbbiekben használt tömeg standard tömeg, és a standard tömegnek ilyen módon történő használata bevett gyakorlat ebben az iparágban.

(167)

A Bizottság álláspontja szerint az ECL-nek az az érve, hogy a mintadarab-csöveket nem mérték le, ellentmond a helyszíni ellenőrzés során kapott információknak. Az az információ, hogy a mintadarab-csöveket lemérték, szerepelt az ECL-nek megküldött beszámolóban, amelyet a vállalat azért kapott meg, hogy ellenőrizhesse annak pontosságát. Az ECL ezzel kapcsolatban több problémát is megemlített, ám ahhoz nem fűzött megjegyzést, hogy a Bizottság megfelelően értelmezi-e a csövek lemérésére vonatkozó információt.

(168)

A Bizottság emellett megállapította, hogy az ECL korábban nem említette, hogy az előállítást méterben rögzítették, és hogy az SAP számította át a csövek hosszát tömegre. Ez a merőben új információ, amelyet az ellenőrzési folyamat után bocsátott a vállalat a Bizottság rendelkezésére, illetve a tény, hogy az előállítás során a csöveket valójában egyszer sem mérték le, csak megerősítette a Bizottság azzal kapcsolatos kételyeit, hogy az ECL megfelelően adta-e meg a tömegeket.

(169)

Az ECL megismételte, hogy a belföldi, illetve az exportpiacon értékesített összes cső összevetését eltérő termékösszetételen végezték el, ezért nem releváns.

(170)

A Bizottság emlékeztetett rá, hogy az összes terméket érintő összehasonlítást valóban eltérő termékösszetételen végezte el, azonban az eredmény megerősítette a közel azonos (illetve közvetlenül nem összehasonlítható) termékekre vonatkozó megállapításokat.

(171)

A közvetlenül nem összehasonlítható termékek esetében az ECL megállapította, hogy a Bizottságnak a belföldi, illetve az exportpiacra szánt termékek cementrétegei közötti különbség kiszámítására irányuló módszere helytelen. A közel azonos termékekkel kapcsolatban az ECL a 18. cikk szerinti levélre adott válaszára és a fenti 3.4. szakaszban összefoglaltakra utal. További érvként megállapítja, hogy az eltéréseket a cementréteg tömegében kellene kifejezni, és ezért azok valójában alacsonyabbak. Az ECL szerint továbbá bizonyos konkrét terméktípusok esetében a Bizottság által talált eltérés minimális, vagy az exportnak csak nagyon kis mennyiségét érinti. Álláspontja szerint továbbá bizonyos konkrét terméktípusok esetében az eltérés alacsony, vagy az exportnak csak nagyon kis mennyiségét érinti.

(172)

Az ECL továbbá nem ért egyet a Bizottságnak a nedvességtartalommal kapcsolatos következtetésével sem. Új számításokat nyújtott be, amelyek álláspontja szerint tekintetbe vették a belföldi piacon eladott csövek nedvességtartalmát, amit az exportált csövekkel való összehasonlításkor is figyelembe kell venni.

(173)

A Bizottság a közel azonos és a nem összehasonlítható termékek esetében is megfigyelte, hogy az ECL nem nyújtott be további bizonyítékot arra vonatkozóan, hogy a Bizottság számításai helytelenek lettek volna.

(174)

A Bizottság álláspontja szerint továbbá a nettó fémtömeg arányában kifejezett százalékos különbségeket megállapító módszere helyes volt, és semmi sem indokolta, hogy a különbséget a cementréteg vastagsága alapján fejezze ki. A nettó fémtömeg a belföldi és az exportpiacra szánt termékek esetében hasonló volt, ezért az ennek százalékában kifejezett különbség célja az volt, hogy demonstrálja, a cementréteg vastagsága eltért aszerint, hogy az adott terméket melyik piacra szánták.

(175)

A konkrét terméktípusok esetében elvégzett összehasonlítással kapcsolatban a Bizottság egyetért azzal, hogy bizonyos esetekben az eltérés nagyon alacsony volt, vagy az exportmennyiségnek csak kis részét érintette. Azonban a súlyozott átlag alapján az eltérés így is [0–10 %] volt.

(176)

A nedvességtartalommal kapcsolatban a Bizottság tudomásul vette az ECL érveit. Nem ért egyet azzal, hogy a nedvességtartalom befolyásolná a belföldi piacon eladott csövek tömegét. Még ha így is lenne, az eltérés az ECL saját számításai szerint továbbra is jelentős lenne.

(177)

Az ECL újra megismételte az arra vonatkozó érveit, hogy az adatok az SAP-ból származnak, tehát helyesek. Megismételte, hogy a nettó fémtömeget feltüntették az export csomagjegyzékek mellékletében, és ez már a 2014-es vizsgálat előtt is így volt.

(178)

A független ellenőrző vállalat fémtömegre vonatkozó vizsgálataival kapcsolatban az ECL most úgy nyilatkozott, hogy ezek a vizsgálatok nem pontosak, ugyanis a vizsgált csöveknek a független ellenőrző vállalat által rögzített teljes tömege nagyobb volt, mint a tömegre átszámított fémvastagság és a cementréteg tömegének összege. Az ECL szerint ennek az az oka, hogy a fémréteg vastagságát a csövek szélén mérték meg, ahol vastagabbak. Ezért a számítás helytelen.

(179)

Az ECL ismételten kifejtette, hogy a cementréteg vastagsága eltérő volt az exportra szánt, illetve a belföldön eladott termékeknél, és hogy az SAP rendszer a specifikációjuk alapján különbséget is tett a csövek között.

(180)

A Bizottság a 3.4. szakaszban kifejtett következtetéseire utalt. Álláspontja szerint az ECL nem nyújtott be további bizonyítékot, hogy megerősítse, hogy megfelelő módon adták meg az adatokat. A független ellenőrző vállalat jelentésével kapcsolatban – amely az ECL szerint a fémtömeg tekintetében pontatlan volt – a Bizottság arra jutott, hogy valóban ugyanígy (hibásan) mérhették meg a cementréteget is. Ezért úgy véli, hogy az ECL nem használhatja fel a jelentést a cementréteg vastagságával kapcsolatos következtetések levonására.

(181)

Az ECL álláspontja szerint még ha a fémtömeg-adatokban megfigyelhetők is bizonyos hiányosságok a Bizottság szerint, ezeknek jellege vagy mértéke semmi esetre sem nehezítette meg indokolatlanul a Bizottság számára az észszerűen pontos ténymegállapítást a rendes érték és az exportár tekintetében. Azzal érvelt továbbá, hogy a Bizottság nem talált eltéréseket a vállalat értékesítéseinek árbevételével, előállítási költségeivel és az egyéb pénzügyi adataival kapcsolatos dokumentációban. Az ECL álláspontja szerint a) a vállalat által a legmegfelelőbb ténynek minősülő volumen kiszámítására javasolt három alternatíva visszautasítása, valamint b) az ECL által a dömpingkülönbözet kiszámítása céljából benyújtott adatok teljes visszautasítása, és a vállalatra azon 19 %-os dömpingkülönbözet kivetése, amelyet a Jindal Saw tekintetében kalkuláltak ki egy 2015-ös – tehát majdnem 8–9 évvel ezelőtti – vizsgálat során, büntető jellegű, aránytalan és diszkriminatív, nem kellően alátámasztott, továbbá nincs összhangban az alap dömpingellenes rendelet 18. cikkének (1) bekezdésében foglalt több előírással és a dömpingellenes megállapodás II. mellékletével, lásd az alábbiakban.

(182)

Az ECL megismételte, hogy a számításokra alternatív módszert kellene használni, és hogy a Bizottságnak nem lenne szabad visszautasítania az ECL által benyújtott információkat, hanem azon rendelkezésre álló tényeket kellene felhasználnia, amelyekkel észszerűen tudja helyettesíteni a helytelen információkat. Az ECL megismételte továbbá, hogy a Bizottság (ebből a célból) a hosszt, a bruttó/Kanta tömeget vagy a cementréteg tömegét, vagy a névleges fémtömeget használhatná fel.

(183)

Az ECL álláspontja szerint az általuk benyújtott összes adat elutasítása és a 19 %-os dömpingkülönbözet használata súlyosan büntető jellegű. A vállalat véleménye szerint legjobb tudásuk szerint működtek együtt, jóval készségesebben, mint az egy standard dömpingellenes vizsgálat során elvárható lett volna. Ezért az ECL álláspontja szerint a Bizottság megsértette az arányosság elvét. Több olyan vizsgálatot is megemlített példaként, amelyek során a Bizottság nem utasította el az összes adatot, hanem vagy helyettesítette az információkat, vagy az exportáló gyártó adatait használta fel.

(184)

A Bizottság álláspontja, hogy az ECL nem nyújtott be olyan további bizonyítékot, amely a következtetést megváltoztatná. Az ECL által említett problémákat a Bizottság már részletesen megválaszolta korábban a vizsgálat során és az általános tájékoztatóban. A rendelkezésre álló tények felhasználásával kapcsolatos panasszal a 4. szakasz foglalkozik.

(185)

Az ECL álláspontja szerint nem lett haladéktalanul tájékoztatva a Bizottság határozatáról és az adatai összessége visszautasítása okairól. Azzal, hogy a Bizottság elmulasztotta az ECL-t haladéktalanul tájékoztatni adatai összességének – és nem csak a nettó fémtömeggel kapcsolatos adatok – visszautasításáról, és azzal, hogy nem adott lehetőséget további magyarázatok benyújtására ezzel kapcsolatban, a Bizottság egyértelműen helytelenül alkalmazta a dömpingellenes alaprendelet 18. cikkét, megsértette a 18. cikk (4) bekezdésében foglaltakat és a dömpingellenes megállapodás II. mellékletének 6. bekezdésében foglaltakat. Az ECL álláspontja szerint csak az általános tájékoztatóból derült ki számára, hogy a Bizottság minden adat visszautasítása mellett döntött, de ennek magyarázata az általános tájékoztatóban sem szerepelt.

(186)

Az ECL a 18. cikk szerinti levélre hivatkozik, amelyben a Bizottság, álláspontja szerint, csak a volumen kiszámítására vonatkozó adatokat utasította vissza. Emellett a Mexikó – acélcsövek ügyben született vizsgálóbizottsági jelentésre hivatkozik, azzal érvelve, hogy a rendelkezésre álló tények felhasználásához nem egy „arra vonatkozó általános kijelentés szükséges, hogy a rendelkezésre álló tények felhasználhatók […], hanem annak közvetlen és egyértelmű közlése az érintett féllel, hogy a konkrét esetben a tőle érkező információk visszautasítására vonatkozó döntés született, valamint ennek a döntésnek az indoklása” (25).

(187)

A Bizottság ezzel nem értett egyet. Nézete szerint összhangban a dömpingellenes alaprendelet 18. cikke (4) bekezdésével, részletesen tájékoztatta az ECL-t a megállapításairól, és lehetőséget adott a további magyarázatok benyújtására. Ahogyan az a 3.4. szakaszban szerepel, a Bizottság ezeket a magyarázatokat nem találta elégségesnek, és ennek okait részletesen ki is fejtette.

(188)

A Bizottság továbbá azzal sem ért egyet, hogy a 18. cikk szerinti levélben szereplő információ általános kijelentés lett volna; épp ellenkezőleg, a Bizottság a megállapított következetlenségekről már e levél előtt tájékoztatta a kérelmezőt, a levelet pedig részletes számítások és magyarázatok kísérték. A 18. cikk szerinti levél egyértelműen kimondta, hogy „a kérdéses eltérések kétségessé teszik az ECL által benyújtott adatok megbízhatóságát”, és hogy ebből következően a Bizottság az ECL által gyártott és forgalmazott, a felülvizsgálat tárgyát képező összes termék volumenének kiszámítására vonatkozó információkat vissza szándékozza utasítani. Azért használta a „szándékozik” szót, mert az ECL-nek és más érdekelt feleknek ekkor még lehetősége volt észrevételeket benyújtani, és a Bizottság csak ez után döntött az elutasítás mellett.

(189)

Ahogyan az a fenti 3.2. szakaszban részletesen kifejtésre került, ennek (az egységre eső értéknek) kiszámítása az exportár és a rendes érték megállapításához is szükséges. A Bizottság tehát nem értett egyet azzal, hogy a 18. cikk szerinti levél ne tartalmazta volna egyértelműen, hogy minden adatot elutasíthatnak.

(190)

Az ECL-nek a visszavonásra vonatkozó kérelmének támogatása mellett az indiai kormány a Bizottságnak az általános tájékoztatóban szereplő megállapításaihoz fűzött észrevételt. Álláspontja szerint az ECL helyes információt bocsátott a Bizottság rendelkezésére, a vállalat SAP rendszerében szereplő adatok pontosak voltak, és a vállalatra nem kellene 19 %-os dömpingkülönbözetet kivetni.

(191)

A Bizottság nyugtázta ezt az észrevételt. Álláspontja szerint az indiai kormány felvetéseit már az általános tájékoztatóban megválaszolta.

(192)

Az SG PAM szerint az ECL már régóta nem működik együtt megfelelően a piacvédelmi vizsgálatokban; példaként a 2020-as és 2021-es, már lezárult vizsgálatokat említette.

(193)

Az SG PAM álláspontja szerint az a tény, hogy az ECL nem tudott a csövek cementrétegének valós vastagságával kapcsolatban lényeges információkat benyújtani, arra utal, hogy a belföldön eladott, illetve exportra szánt termékek között valójában nincs különbség. Véleménye szerint semmi nem indokolja, hogy az ECL a piactól függően különböző cementréteggel lássa el a csöveket. Az alkalmazandó uniós normák alapján a minimum cementréteg-vastagság 2,5 mm (4 mm 1,5 mm-nyi negatív toleranciával). Ez alapján egyetértett a Bizottság arra vonatkozó következtetéseivel, hogy az ECL által az indiai katalógusában feltüntetett 3,5 mm belefért ebbe a toleranciába mind az uniós, mind az indiai szabványok szerint.

(194)

Emellett kétségeinek adott hangot azzal kapcsolatban, hogy az előállítási folyamat a piactól függően eltérő lett volna, függetlenül a különböző szabványoktól. Álláspontja szerint az ECL egyszerűen átcímkézhette és eladhatta az uniós piacon az indiai normák szerint legyártott csöveket, amelyek az uniós szabványok toleranciájába is belefértek.

(195)

Az SG PAM emellett nem találta meggyőzőnek az ECL azon állítását, miszerint nem ellenőrizték szisztematikusan a termékek fémtömegét, és becslésekre hagyatkoztak. A csövek esetében a fém a legfontosabb költségtényező, így a teljesítmény és az árképzés szempontjából is kulcsfontosságú a gömbgrafitos öntöttvas-csövek gyártóinak. A fémtömeg pontos ellenőrzésének hiánya azért is meglepő, mert az uniós piacon, ahol az ECL is működik, fontos megítélési szempont az erőforrás- és az energiahatékonyság, hiszen a piaci szereplők – összhangban az európai zöld megállapodással –igyekeznek minimalizálni a közpénzből finanszírozott projektjeik környezeti lábnyomát. Az SG PAM álláspontja szerint az ECL számviteli dokumentumaiban használt ellenőrizetlen adatok még inkább megerősítik az ECL által kitöltött kérdőívre adott válaszokhoz használt adatok hitelességével kapcsolatos kételyeket.

(196)

Az SG PAM szerint továbbá az új megállapítások fényében a Bizottságnak ellenőriznie kéne az ECL korábbi válaszait, mivel a Bizottság ugyanazt a módszertant használta, mint a jelen vizsgálat során, és az ECL korábbi vizsgálatokkor is manipulálhatta az adatokat.

(197)

A Bizottság nem értett egyet azzal, hogy a jelen vizsgálatban tett megállapítások indokolják a korábbi vizsgálatok során az ECL-től vagy más érintett féltől kapott adatok ellenőrzését, és hogy a jelen vizsgálat során tett megállapítások visszamenőleg érvényesek lennének más vizsgálati időszakokra. A jelen vizsgálat során levont következtetések a jelen hatályvesztési felülvizsgálat adataira alapulnak és azzal kapcsolatosak. A Bizottság ezért elutasította ezt az állítást.

(198)

A nyilvánosságra hozatalt követően az SG PAM arra kérte a Bizottságot, hogy vegye nyilvántartásba az ECL importjait és visszamenőleges hatállyal szedje be a vámot, mivel úgy vélte, hogy az ECL valószínűleg meg fogja növelni a szállított mennyiségeket, hogy jelentős állományt képezzen. Álláspontja szerint ez egybecseng a Bizottság friss gyakorlatával.

(199)

A Bizottság megvizsgálta a kérelmet. Álláspontja szerint a rendelkezésre álló információk alapján nem lehet arra következtetni, hogy az importok jelentősen megnövekednének, és hogy hirtelen nagy mennyiségű importra kellene számítani. Ezért elutasította a kérelmet.

(200)

A Bizottság az uniós piacon működő, az ECL által gyártott gömbgrafitos öntöttvas-cső-forgalmazóktól is kapott észrevételeket. Ezek a következők: Valdro, Fusion Pipeline Products Limited (a továbbiakban: Fusion Pipelines Products), CO.ME.CAR SRL, Deschacht, Idrovit SRL, Vodoskok d.d., és WAPPtech Ltd.

(201)

Minden vállalat kiemelte az ECL jelenlétének fontosságát az uniós piacon, és hogy gazdaságilag függenek a vállalattól.

(202)

A Valdro álláspontja szerint amennyiben az ECL nem lenne aktív a piacon, nem lenne verseny, és az ECL nem folytatott piactorzító tevékenységet. Kiemelte továbbá, hogy legfőbb tevékenysége az öntöttvas csövek forgalmazása, ez adja a vállalat bevételének nagy részét, és amennyiben a tevékenységet be kellene szüntetni, ez munkahelyek megszűnéséhez vezetne.

(203)

A Fusion Pipeline Products szintén kiemelte, hogy tevékenységének jelentős része az ECL-től függ, és hogy a Bizottságnak olyan döntést kell hoznia, amely megőrzi a versenyt az uniós piacon, és megakadályozza a monopólium kialakulását.

(204)

A Deschacht többek között azzal érvelt, hogy az SG PAM kizárólagos beszerzési követelményeket alkalmazott, és tőlük nem vásárolt. Kiemelte egy versenyképes alternatív beszerzési forrás jelenlétének fontosságát a belga piacon. Véleménye szerint az SG PAM-nak nincsenek versenytársai, és olyan mértékben megemelte az árait, hogy a forgalmazók már nem tudnak eladni, az építési vállalkozókat és a vízszolgáltatókat szinte túszként tartja fogva, hiszen olyan magas árakat kell fizetniük, amelyek már az építési projektekre is hatással vannak, büntetik a belgiumi és európai fogyasztókat és a piacon jelenlévő gazdasági szereplőket. Ezért álláspontja szerint az ECL-re kivetett dömpingkülönbözetet nem kell megemelni.

(205)

Az IBECO AB kiemelte, hogy fontos, hogy az ECL aktív maradjon az uniós piacon. Megemlítette, hogy a skandináv piacot – a gyártástól a nagykereskedelmi forgalmazásig – a Saint Gobain irányítja a forgalmazóján keresztül.

(206)

A Bizottság az ANCO Sardegna-tól, az olasz építőipari vállalkozások nemzeti szövetségének (Associazione Nazionale Costruttori Edili) régiós tagjától is kapott észrevételeket. Ez a vállalat úgy látja, hogy amennyiben a felülvizsgálat eredményeként az indiai gyártó nem tudna a továbbiakban gömbgrafitos öntöttvas csöveket forgalmazni az uniós piacon, az komoly problémát jelentene a versenyre nézve, és több más vállalatot is rosszul érintene.

(207)

Bár a forgalmazóktól érkezett észrevételeket támasztották alá bizonyítékok, a Bizottság megfontolta azokat.

(208)

A Bizottság részletesen megvizsgálta a felektől beérkezett összes érvet és a rendelkezésre álló bizonyítékokat. Fenntartja azt az álláspontját, hogy az ECL a dömpingellenes alaprendelet 18. cikke (1) bekezdése második albekezdésének értelmében vett hamis vagy félrevezető információt szolgáltatott a dömpingkülönbözet kiszámításához felhasznált nettó fémtartalom alulbecslése érdekében, hogy azt csökkentse. Ebből következően a benyújtott információkat nem lehetett az új dömpingkülönbözet kiszámításához alapul venni. Ahogyan az a fenti 3. szakaszban szerepel, az ECL által javasolt alternatív adatok sem voltak erre alkalmasak.

(209)

A fentiek fényében a Bizottság egyetlen lehetősége az volt, ha figyelmen kívül hagyja az ECL által benyújtott összes információt, és ehelyett a rendelkezésre álló tényekre támaszkodva teszi meg az ECL tekintetében a dömpinggel kapcsolatos végső megállapításait.

(210)

A dömpingkülönbözet kiszámításához szükséges elérhető nyilvántartott adatok hiányában a Bizottság igyekezett azonosítani a jelen ügyben rendelkezésre álló legmegfelelőbb információt. Ezzel kapcsolatban a Bizottság azon az állásponton volt, hogy az eredeti vizsgálat során megállapított legmagasabb, 19 %-os dömpingkülönbözet alkalmazása megfelelő, mivel azt az eredeti felülvizsgálati időszakban egy olyan együttműködő exportáló gyártó adatai alapján számították ki, amely az ECL-éhez hasonló terméktípusokat exportált jelentős mennyiségben az Unióba.

(211)

A nyilvánosságra hozatalt követően az ECL úgy nyilatkozott, hogy a 19 %-os dömpingkülönbözet alkalmazása büntető jellegű, valamint nincs összhangban a dömpingellenes alaprendelet 18. cikkének (5) bekezdésében foglaltakkal. Álláspontja szerint a rendelkezésre álló tényeknek a szóban forgó esetben a „leginkább odaillőnek” vagy a „legmegfelelőbbnek” kell lenniük, ennek megállapításához pedig összehasonlító értékelést kell végezni, és „logikai kapcsolatot” felállítani a helyettesítő tények és a rendelkezésre álló tények között.

(212)

Ebből kiindulva az ECL azzal érvelt, hogy a majd’ 8 évvel ezelőtt egy másik exportőrre vonatkozóan kiszámított 19 %-os dömpingkülönbözet alkalmazása minden bizonnyal nem a legodaillőbb vagy legmegfelelőbb tény volt ennek a vizsgálatnak a kontextusában, és hogy az ECL helyzetéhez nem kötötte semmilyen logikai kapcsolat. Kiemelte, hogy míg az eredeti vizsgálatban a Jindal Saw tekintetében 19 %-os dömpingkülönbözetet állapítottak meg, az ECL dömpingkülönbözete csak 4,1 % volt.

(213)

Az ECL hozzátette, hogy jelen esetben a benyújtott és a Bizottság által ellenőrzött adatok azt mutatták, hogy az ECL előállítási költségeivel/belföldi értékesítés árbevételeivel összehasonlításban az uniós értékesítés árak jelentősen magasabbak voltak. Kiemelte, hogy folyamatosan nyomon követte a költségeit és az árait a dömping elkerülése érdekében. Ebből következően nem vezetett volna a 19 %-os eredményre semmilyen olyan dömpingkülönbözet-számítás, amely az ECL saját adataiból indult volna ki és az ECL által a volumen kiszámítására javasolt három alternatíva bármelyikét használta volna fel.

(214)

Ezért az ECL kijelentette, hogy a Jindal Saw tekintetében megállapított 19 %-os dömpingkülönbözet használata egyértelműen nem megfelelő és büntető jellegű volt. Az ECL álláspontja szerint amennyiben a Bizottság nem fogadta el a visszavonásra vonatkozó kérelmet vagy a rendelkezésre álló tényekre alapuló érveket, a 2020-as hatályvesztés felülvizsgálatakor tett megállapításokat kellett volna felhasználnia, mivel azok frissebbek, mint az eredeti vizsgálat adatai, és e vizsgálat során a Bizottság 12 %-os dömpingkülönbözetet állapított meg.

(215)

A Bizottság újraértékelte az eredeti vizsgálat során megállapított maradvány dömpingkülönbözet rendelkezésre álló tényként történő felhasználására vonatkozó javaslatát. Álláspontja szerint az ECL-nek a frissebb rendelkezésre álló tények használatára irányuló kérése indokolt – az eredeti vizsgálat a 2013. október 1-jétől 2014. szeptember 30-ig terjedő időszakra vonatkozott, tehát az ekkorról származó adatok 8 évnél is régebbiek.

(216)

A Bizottság ezenfelül úgy látja, hogy a hatályvesztés felülvizsgálata során megállapított különbözet csak indikatív jellegű volt, és elsősorban arra használták fel, hogy megállapítsák, a hatályvesztés felülvizsgálati időszakában az exportáló gyártók továbbra is dömpingáron forgalmazták-e termékeiket, és ezzel megvalósították-e az együttműködés teljes elmulasztását. Ezen túlmenően a statisztikai exportárak nem feltétlenül voltak azonosak a független fogyasztók számára megállapított árakkal, mivel a nem együttműködő exportáló gyártók többsége kapcsolt importőrökön keresztül forgalmazta termékeit az Unióban.

(217)

A fentiek fényében a Bizottság úgy döntött, hogy a jelen felülvizsgálati időszakot pontosan tükröző statisztikai adatokat fogja rendelkezésre álló tényekként felhasználni. Ennek megfelelően a Bizottság a 14. cikk (6) bekezdésében (26) hivatkozott adatbázisban szereplő exportárat állapította meg, amely kizárólag az ECL-re vonatkozik a jelen felülvizsgálati időszak tekintetében. A Bizottság ezt követően gyártelepi szintre szállította az árat, majd kiigazította annak megfelelően, hogy a tranzakciók elsősorban kapcsolatban álló felek között zajlottak.

(218)

Ezen túlmenően a Bizottság – frissebb és megbízhatóbb adatok hiányában – az uniós gazdasági ágazat által a felülvizsgálati kérelemben rendelkezésre bocsátott adatok alapján megállapította a rendes értéket. Ehhez az érintett termék több különböző államban és helyhatóságban eltérő mennyiségeire, átmérőire és típusaira vonatkozóan kínált, megállapodott és fizetett árakat vette figyelembe. Mivel a rendes értéket a 2020-as adatok alapján állapította meg, a Bizottság az ágazat által a felülvizsgálati kérelemben megállapított rendes értéket kiigazította a hatályvesztés felülvizsgálata és a jelen részleges időközi felülvizsgálati időszak között bekövetkezett infláció mértékével.

(219)

A Bizottság ezután összehasonlította a felülvizsgálati időszak statisztikai adatai alapján meghatározott, fent ismertetett módon kiigazított exportárat az uniós gazdasági ágazat által a hatályvesztési felülvizsgálat során meghatározott, inflációval kiigazított rendes értékkel.

(220)

Ennek alapján a Bizottság a dömpingkülönbözetet 12,89 %-ban állapította meg.

(221)

A rendelkezésre álló tények felhasználásával kapcsolatos megállapítások második nyilvánosságra hozatalát (3.6. szakasz) követően az ECL észrevételeket nyújtott be a Bizottság által a rendes érték inflációhoz való igazítására alkalmazott módszerről. Azzal érvelt, hogy a Bizottságnak az inflációra vonatkozó számítását a fogyasztói árindexre kellene alapoznia, nem pedig az inflációnak a Bizottság által javasolt százalékos növekedésére.

(222)

A Bizottság felülvizsgálta a számításait. Egyetértett azzal, hogy a fogyasztói árindex használata megfelelőbb módszer. Azonban a hatályvesztés felülvizsgálatában a 2020-ra megállapított rendes érték a 2019. decembertől 2020. márciusig terjedő időszak árait vette alapul, nem pedig a teljes 2020. évi árakat, ahogy azt az ECL használta a saját számításaiban. Ez alapján az ECL tekintetében megállapított új dömpingkülönbözet 13,14 % volt.

(223)

Az indiai kormány szerint az új rendelkezésre álló tényekkel kapcsolatos észrevételek benyújtására túl kevés idő állt rendelkezésre. Úgy látja továbbá, hogy az első nyilvánosságra hozatalt követően a megállapításokhoz fűzött észrevételeire nem kapott választ. Álláspontja szerint az inflációhoz történő igazításnak nincs jogalapja és félrevezető eredményt adott.

(224)

A Bizottság úgy véli, hogy a (2 napos) határidő, amelyet az új rendelkezésre álló tényekkel kapcsolatos észrevételek benyújtására biztosított, elégséges volt, amennyiben kizárólag a rendelkezésre álló tények felhasználására vonatkozott (lásd a 3.6. szakaszt). A Bizottság ezért elutasította ezt az állítást.

(225)

A Bizottság tisztázta, hogy minden megjegyzést, így az indiai kormány észrevételeit is megválaszolta. Mivel azonban a Bizottság a következtetésnek csak azt a részét hozta nyilvánosságra, amelyet megváltoztatott, az új nyilvános dokumentum nem tartalmazta sem a már megválaszolt észrevételek, sem a végül felhasznált rendelkezésre álló tényekhez nem kapcsolódó megjegyzések értékelését.

(226)

Az inflációval kapcsolatos észrevétel kapcsán a Bizottság megjegyezte, hogy az indiai kormány nem támasztotta alá tényekkel, hogy az inflációhoz történő igazítás nélkülözné a jogalapot, sem azt, hogy miért adott volna ez félrevezető eredményt. Épp ellenkezőleg: a rendes érték – amelyet eredetileg 2020-ra állapítottak meg – inflációhoz történő igazítása koherens és így pontos megállapításokhoz vezetett a felülvizsgálati időszak tekintetében. A Bizottság ezért alaptalannak találja ezt az állítást.

(227)

A rendelkezésre álló tények új alapjának második nyilvánosságra hozatalát követően az SG PAM a Bizottság által választott rendelkezésre álló tényeket kifogásolta. Úgy véli, hogy a Bizottság rendkívüli és indokolatlanul módon korlátozta, hogy mi használható fel és mi nem használható fel rendelkezésre álló tényként; ez túllépett minden létező követelményen, és az exportőrök közötti megkülönböztetéshez vezetett. Különösen a dömpingellenes alaprendelet 18. cikke (1) és (6) bekezdésének szövegére hivatkozott, amely kimondja, hogy a rendelkezésre álló tények kedvezőtlenebbek lehetnek azon fél számára, amely nem működött együtt, vagy félrevezető információt szolgáltatott. Az SG PAM véleménye szerint a kevésbé kedvező eredmény a nem együttműködő fél együttműködése hiányának közvetlen és szokásos következménye, ami nem jelent büntető szándékot, még akkor sem, ha ez egyértelműen indokolt lenne abban az esetben, ha valamely fél szándékosan manipulálná az adatokat. Az SG PAM továbbá úgy vélte, hogy a dömpingellenes alaprendelet nem határoz meg követelményeket arra vonatkozóan, hogy az eredmények milyen mértékben lehetnek „kevésbé kedvezőek”, illetve arra sem, hogy ilyen eredményeket mely „rendelkezésre álló tényekre” alapozva lehet megállapítani. Ezért úgy látja, hogy a Bizottság saját hatáskörben döntötte el, hogy mely rendelkezésre álló tényeket használja fel, de nem vezethetne a nem együttműködő fél számára kedvezőbb eredményhez. Az ettől eltérő intézkedés aláásná az Unió piacvédelmi intézkedéseinek hatását. Ezért az SG PAM álláspontja szerint a Bizottság nem biztosíthat preferenciális elbánást az ECL számára más nem együttműködő vállalatokkal szemben, és úgy véli, hogy az eredeti vizsgálat maradványkülönbözetének alkalmazása indokolt volt. Továbbá, még ha a többi együttműködő és nem együttműködő exportőr esetében megállapított dömpingkülönbözet nyolcéves adatokon alapult is, a Bizottság felhasználhatta volna azt, mivel azt a nem együttműködő exportáló gyártók esetében is alkalmazták.

(228)

A Bizottság áttekintette az SG PAM-nak a rendelkezésre álló tények felhasználásával kapcsolatos észrevételeit. A (215) preambulumbekezdésben kifejtettek szerint az eredeti vizsgálati időszak 2013. október 1-jétől 2014. szeptember 30-ig tartott. A Bizottság ezért helyénvalónak ítélte, hogy ténymegállapításait a nyolcévesnél frissebb rendelkezésre álló tényekre alapozza. Ezenkívül a Bizottság megjegyezte, hogy az észrevétel kiindulópontja két okból téves. Először is, a dömpingellenes alaprendelet 18. cikke (6) bekezdésének célja nem az együttműködés hiányának szankcionálása, hanem annak kiemelése, hogy az a teljes együttműködésnél kedvezőtlenebb eredményhez „vezethet”. Másodszor, nem állapítható meg, hogy a felhasznált rendelkezésre álló tények az ECL számára kedvezőtlenebb vagy kedvezőbb eredményhez vezettek volna-e, ha teljes mértékben együttműködött volna. Az ECL nem működött együtt teljes mértékben a vizsgálatban, ezért nincs olyan referenciaérték, amely lehetővé tenné e meghatározást. A Bizottság ezért elutasította ezt az állítást.

(229)

Az SG PAM azzal is érvelt, hogy az eredeti vizsgálatban a rendes érték kizárólag nyereséges értékesítéseken vagy számtanilag képzett rendes értéken alapult. Ilyen esetekben az összehasonlításhoz használt rendes érték vagy számtanilag képzett rendes érték jellemzően magasabb volt a belföldi értékesítési áraknál. Az aktualizált dömpingszámításban azonban a Bizottság a piacon bejelentett árakra támaszkodott, és semmi sem garantálja, hogy ezek az árak nyereségesek. Az ECL-től származó, a költségekre vonatkozó megbízható információk hiányában a Bizottságnak abból kell kiindulnia, hogy az indiai belföldi piacon továbbra is fennáll a nem nyereséges értékesítés. Ezért a kérelemben feltüntetett indiai gyártók átlagos eladási árán alapuló rendes érték alkalmazása helyett csak a bejelentett magasabb eladási árakat kellene figyelembe venni, mivel ezek kevésbé valószínű, hogy nem nyereségesek, és ezért nem alkalmasak a dömping kiszámítására.

(230)

A Bizottság emlékeztetett arra, hogy a rendes értéket maga az uniós gazdasági ágazat határozta meg a hatályvesztési felülvizsgálat iránti kérelemben. A gazdasági ágazat szerint a rendes érték számos árajánlaton alapult, ezért a vizsgálati időszak alatti árak átlagát képviselte. Pusztán spekulatív lenne, ha a legmagasabb árakra támaszkodnának, abból a feltételezésből kiindulva, hogy a (viszonylag) alacsonyabb árak valószínűleg nem lesznek nyereségesek. Ráadásul az ártartomány megfelelő volt a rendes érték megállapításához a hatályvesztési vizsgálati időszakra vonatkozóan, és a Bizottságnak sem volt alapja arra, hogy csak néhány árat válasszon ki. A Bizottság ezért alaptalannak találta ezt az állítást.

(231)

Az SG PAM azzal érvelt továbbá, hogy a dömpingkülönbözet nem csökkenthető az eredeti vizsgálat exporttámogatási különbözetének szintjével, mivel a hatályvesztési felülvizsgálat során maga a Bizottság is megállapította, hogy az indiai exporttámogatások szintje csökkent. Az SG PAM megállapította, hogy bár a csökkentés akkor indokolt lett volna, ha a Bizottság az eredeti vizsgálat maradvány dömpingkülönbözetét alkalmazza, az új megközelítésben nem volt indokolt, mivel a megállapítások olyan időszakra vonatkoztak, amikor az ECL kevesebb támogatásban részesült. Az SG PAM az ECL-re vonatkozó visszatérítési vizsgálatokra hivatkozott, amelyek során a Bizottság úgy határozott, hogy visszatéríti a feleknek az eredeti vizsgálatban megállapított kiegyenlítő különbözet és a vizsgálati időszakban a támogatások szintje közötti különbséget, bizonyítva, hogy az ECL az eredeti vizsgálatban megállapítottnál kevesebb támogatásban részesült. Emiatt és az exporttámogatások szintjére vonatkozó megbízható információk hiányában az SG PAM úgy ítélte meg, hogy a Bizottságnak tartózkodnia kell attól, hogy a dömpingkülönbözetet bármilyen exporttámogatási különbözettel csökkentse, vagy legalábbis biztosítania kell, hogy a különbözet csökkentése ne haladja meg a ténylegesen kapott exporttámogatásokat.

(232)

A Bizottság nem értett egyet az állítással. Mivel a jelen felülvizsgálat a dömping szintjének újra meghatározására korlátozódik, nem indokolt, hogy a felülvizsgálati időszak alatt új exporttámogatást állapítson meg. Emellett, még ha a hatályvesztés felülvizsgálatakor és a visszatérítési vizsgálat során megerősítést nyert volna, hogy az exporttámogatások szintje csökkent, az ECL-re továbbra is 9 %-os kiegyenlítő vám vonatkozik. Ebből következően, ha a Bizottságnak nulla vagy kevesebb exporttámogatást kellett volna levonnia a dömpingkülönbözetből, a (megfelelő) kiegyenlítő különbözetet (a 9 %-os kiegyenlítő vámból) sem lehetett volna kivetni a vállalatra. Így az ECL-re vonatkozó kombinált különbözetekre gyakorolt hatás semmis lett volna. Ez a módszer (az exporttámogatások levonása) összhangban van a Bizottság által a visszatérítési vizsgálat során alkalmazott módszerrel. A Bizottság ezért elutasította ezt az állítást.

(233)

Ahogyan az a 3. szakaszban megállapítást nyert, a Bizottság az ECL-re vonatkozóan új, 13,1 %-os dömpingkülönbözetet állapított meg. Ahogyan az a (4) preambulumbekezdésben is szerepel, a Bizottság 9 %-os kiegyenlítő vámot vetett ki az ECL-re egy külön szubvencióellenes vizsgálat során, amelyből 6,04 % exportfüggő támogatásokon alapult. Összhangban az eredeti vizsgálatban alkalmazott megközelítéssel, a Bizottság ezért az eredeti szubvencióellenes vizsgálat során az exportkontingensek rendszerével kapcsolatban megállapított támogatások összegével csökkentette a dömpingkülönbözetet. A fentiek alapján az említett vámok az alábbi tételek szerint kerülnek megállapításra:

(234)

Minden érdekelt fél tájékoztatást kapott azokról a lényeges tényekről és szempontokról, amelyek alapján a Bizottság javaslatot kívánt tenni a meglévő intézkedések fenntartására. A Bizottság emellett határidőt is megállapított, amelyen belül az érdekelt felek a nyilvánosságra hozatalt követően ismertethették észrevételeiket.

(235)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak az (EU) 2016/1036 rendelet 15. cikkének (1) bekezdésével létrehozott bizottság véleményével,