EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2024.3.18.

COM(2024) 160 final

MELLÉKLET

a következőhöz:

Javaslat
A TANÁCS HATÁROZATA

az Európai Unió és a Szerb Köztársaság közötti, az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség által a Szerb Köztársaság területén végzett műveleti tevékenységekről szóló megállapodásnak az Unió nevében történő aláírásáról

Megállapodás az Európai Unió és a Szerb Köztársaság között az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség által a Szerb Köztársaság területén végzett műveleti tevékenységekről

Az Európai Unió

és a Szerb Köztársaság,

a továbbiakban külön-külön: a Fél vagy együttesen: a Felek,

MIVEL kialakulhatnak olyan helyzetek, amelyekben az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség (a továbbiakban: az Ügynökség) műveleti együttműködést koordinál az Európai Unió tagállamai és a Szerb Köztársaság között, és ez kiterjedhet a Szerb Köztársaság területére is,

MIVEL jogállásról szóló megállapodás létrehozásával gondoskodni kell azoknak a helyzeteknek a jogi keretszabályozásáról, amelyekben az Ügynökség által bevetett csapattagok végrehajtási hatáskörökkel rendelkeznek a Szerb Köztársaság területén,

MIVEL a jogállásról szóló megállapodás előírhatja, hogy az Ügynökség képviseleti irodákat hozzon létre a Szerb Köztársaság területén a műveleti tevékenységek összehangolásának megkönnyítése és javítása, valamint az Ügynökség humán- és műszaki erőforrásai hatékony kezelésének biztosítása érdekében,

FIGYELEMBE VÉVE a személyes adatok magas szintű védelmét a Szerb Köztársaságban és az Európai Unióban, valamint

FIGYELEMBE VÉVE, hogy a Szerb Köztársaság megerősítette az Európa Tanácsnak a személyes adatok gépi feldolgozása során az egyének védelméről szóló, 1981. január 28-i 108. számú egyezményét és annak kiegészítő jegyzőkönyvét,

SZEM ELŐTT TARTVA, hogy az emberi jogok és a demokratikus elvek tiszteletben tartása a Felek közötti együttműködést szabályozó alapelvek,

FIGYELEMBE VÉVE, hogy a Szerb Köztársaság megerősítette az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló, 1950. november 4-i egyezményt, és az abban rögzített jogok megfelelnek az Európai Unió Alapjogi Chartájában foglalt jogoknak,

FIGYELEMBE VÉVE, hogy az Ügynökségnek a Szerb Köztársaság területén végzett valamennyi műveleti tevékenységének teljes mértékben tiszteletben kell tartania az alapvető jogokat és azokat a nemzetközi megállapodásokat, amelyeknek az Európai Unió, annak tagállamai és/vagy a Szerb Köztársaság részes felei,

FIGYELEMBE VÉVE, hogy a műveleti tevékenységben részt vevő valamennyi személy köteles betartani a Szerb Köztársaság nemzeti jogszabályait, valamint a vonatkozó nemzetközi és európai uniós jogot,

FIGYELEMBE VÉVE, hogy a műveleti tevékenységben részt vevő valamennyi személy köteles fenntartani a feddhetetlenség, az etikus magatartás és a szakmai felkészültség, valamint az alapvető jogok tiszteletben tartásának legmagasabb szintű normáit, továbbá eleget tenni a műveleti terv rendelkezései és az Ügynökség magatartási kódexe által rájuk rótt kötelezettségeknek,

a KÖVETKEZŐ megállapodás megkötéséről határoztak:

1. cikk
Hatókör 

1.Ez a megállapodás minden olyan kérdést szabályoz, amely az Európai Határ- és Parti Őrség készenléti alakulatából határigazgatási csapatok bevetéséhez szükséges a Szerb Köztársaságban, ahol a csapattagok végrehajtási hatásköröket gyakorolhatnak.

2.Az (1) bekezdésben említett bevetésre a Szerb Köztársaság területén kerülhet sor.

3.Ez a megállapodás a Szerb Köztársaságra terjed ki. Ez a megállapodás nem terjed ki Koszovóra*.

2. cikk
Fogalommeghatározások

E megállapodás alkalmazásában:

(1)„műveleti tevékenység”: közös művelet vagy gyorsreagálású határvédelmi intervenció;

(2)„Ügynökség”: az Európai Határ- és Parti Őrségről szóló (EU) 2019/1896 európai parlamenti és tanácsi rendelettel 1 vagy annak bármely módosításával létrehozott Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség;

(3)„határellenőrzés”: a határon – e megállapodás előírásainak megfelelően és annak alkalmazásában – végzett, a határforgalom-ellenőrzésből és határőrizetből álló tevékenység, kizárólag a határ átlépésére irányuló szándék vagy az átlépés esetén, minden más októl függetlenül;

(4)„határigazgatási csapatok”: a tagállamokban és harmadik országokban a külső határokon folytatott közös műveletek és gyorsreagálású határvédelmi intervenciók során bevetendő, az Európai Határ- és Parti Őrség készenléti alakulatából létrehozott csapatok;

(5)„konzultatív fórum”: az Ügynökség által az (EU) 2019/1896 rendelet 108. cikke alapján létrehozott tanácsadó szerv;

(6)„az Európai Határ- és Parti Őrség készenléti alakulata”: az (EU) 2019/1896 rendelet 54. cikkében előírt, az Európai Határ- és Parti Őrség készenléti alakulata;

(7)„EUROSUR”: a tagállamok és az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség közötti információcsere és együttműködés kerete;

(8)„az alapjogok tiszteletben tartását felügyelő személy”: az (EU) 2019/1896 rendelet 110. cikkében meghatározott, az alapjogok tiszteletben tartását felügyelő személy;

(9)„küldő tagállam”: az a tagállam, ahonnan a személyzet tagját az Európai Határ- és Parti Őrség készenléti alakulatához küldik vagy kirendelik;

(10)„rendkívüli esemény”: az Európai Unió vagy a Szerb Köztársaság külső határain, azok mentén vagy azok közelében kialakult, az illegális bevándorláshoz, a határokon átnyúló bűnözéshez vagy a migránsok életét fenyegető veszélyhez kapcsolódó helyzet;

(11)„közös művelet”: olyan, az Ügynökség által koordinált vagy szervezett, a Szerb Köztársaság határellenőrzésért felelős nemzeti hatóságait támogató fellépés, amelynek célja olyan kihívások kezelése, mint az irreguláris migráció, vagy a Szerb Köztársaság határain jelentkező jelenlegi vagy jövőbeli veszélyek, vagy a határokon átnyúló bűnözés, vagy amelynek célja, hogy e határok ellenőrzéséhez fokozott technikai és műveleti segítségnyújtást biztosítson;

(12)„csapattag”: az Európai Határ- és Parti Őrség készenléti alakulatának valamely határigazgatási csapaton keresztül műveleti tevékenységben való részvétel céljából bevetett tagja;

(13)„tagállam”: az Európai Unió valamely tagállama;

(14)„műveleti terület”: az a földrajzi terület, ahol a műveleti tevékenységre sor kerül;

(15)„részt vevő tagállam”: az a tagállam, amely az Európai Határ- és Parti Őrség készenléti alakulata részére műszaki eszközök vagy személyzet rendelkezésre bocsátásával részt vesz valamely műveleti tevékenységben;

(16)„személyes adat”: azonosított vagy azonosítható természetes személyre („érintett”) vonatkozó bármely információ; azonosítható az a természetes személy, aki közvetlen vagy közvetett módon, különösen valamely azonosító, például név, szám, helymeghatározó adat, online azonosító vagy a természetes személy testi, fiziológiai, genetikai, szellemi, gazdasági, kulturális vagy szociális azonosságára vonatkozó egy vagy több tényező alapján azonosítható;

(17)„gyorsreagálási határvédelmi intervenció”: olyan fellépés, amelynek célja a Szerb Köztársaság határainál jelentkező konkrét és aránytalan kihívással járó helyzetre történő reagálás azáltal, hogy a Szerb Köztársaság területén korlátozott időre a Szerb Köztársaság határellenőrzésért felelős nemzeti hatóságaival közösen végzendő határellenőrzés céljából határigazgatási csapatokat vet be;

(18)„hivatali személyzet”: az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség által a 259/68/EGK, Euratom, ESZAK tanácsi rendeletben 2 foglalt, az Európai Unió tisztviselőinek személyzeti szabályzatával és az Európai Unió egyéb alkalmazottaira vonatkozó alkalmazási feltételekkel összhangban alkalmazott személyzet.

3. cikk
Műveleti tevékenységek indítása

1.Az e megállapodás szerinti műveleti tevékenységet a Szerb Köztársaság illetékes hatóságainak írásbeli kérésére az Ügynökség ügyvezető igazgatójának (a továbbiakban: az ügyvezető igazgató) írásbeli határozatával kell elindítani. E kérelemben szerepelnie kell a helyzet, a lehetséges célkitűzések és a tervezett szükségletek, valamint a szükséges személyzet profiljai – többek között adott esetben a végrehajtási jogkörökkel rendelkező személyzet profiljai – leírásának.

2.Amennyiben az ügyvezető igazgató úgy ítéli meg, hogy a kért műveleti tevékenység valószínűleg az alapvető jogok vagy a nemzetközi védelemmel kapcsolatos kötelezettségek súlyos és/vagy tartós megsértésével járna, vagy ahhoz vezetne, az ügyvezető igazgató nem indíthatja el a műveleti tevékenységet.

3.Amennyiben az (1) bekezdés szerinti kérelem kézhezvételét követően az Ügynökség ügyvezető igazgatója úgy ítéli meg, hogy további információra van szükség annak eldöntéséhez, hogy indítson-e műveleti tevékenységet, további információkat kérhet, vagy engedélyezheti az Ügynökség szakértőinek, hogy a Szerb Köztársaságba utazzanak az ottani helyzet értékelése céljából. A Szerb Köztársaság elősegíti az ilyen utazást.

4.Az ügyvezető igazgató úgy határoz, hogy nem indítja el a műveleti tevékenységet, amennyiben úgy ítéli meg, hogy a 18. cikk szerint indokolt a műveleti tevékenység felfüggesztése vagy megszüntetése.

4. cikk
Műveleti terv

1.Az Ügynökség és a Szerb Köztársaság az (EU) 2019/1896 rendelet 38. és 74. cikkével összhangban minden műveleti tevékenységre vonatkozóan műveleti tervet fogad el. A műveleti terv az Ügynökségre, a Szerb Köztársaságra és a részt vevő tagállamokra nézve egyaránt kötelező.

2. A műveleti terv részletesen meghatározza a műveleti tevékenység szervezeti és eljárási vonatkozásait, beleértve a következőket:

(a)a helyzet leírása, a bevetés működési rendjével és céljaival együtt, a műveleti célt is beleértve;

(b)a műveleti tevékenységnek a céljai eléréséhez szükséges várható időtartama;

(c)a műveleti terület;

(d)a feladatok – közöttük a végrehajtási jogköröket igénylő feladatok –, a felelősségek – többek között az alapvető jogok és az adatvédelmi követelmények tiszteletben tartásával kapcsolatos felelősségek – és a különleges utasítások leírása a csapatok számára, ideértve a Szerb Köztársaságban az adatbázisokba való engedélyezhető betekintésre és az engedélyezhető szolgálati fegyverekre, lőszerekre és felszerelésekre vonatkozó utasításokat is;

(e)a határigazgatási csapat összetétele, valamint az egyéb érintett személyzet bevetése/az Ügynökség hivatali személyzete más tagjainak jelenléte, beleértve az alapjogok tiszteletben tartását felügyelő személyeket is;

(f)vezetési és irányítási rendelkezések, többek között a Szerb Köztársaság azon határőreinek vagy egyéb releváns személyzetének neve és rendfokozata, akik a csapattagokkal és az Ügynökséggel való együttműködésért felelnek – különösen azon határőrök vagy egyéb releváns személyzet neve és rendfokozata, akik a bevetés időtartama alatt a csapatok parancsnoki tisztét betöltik –, valamint a csapattagoknak a parancsnoki láncban elfoglalt helye;

(g)a műveleti tevékenység során bevetendő műszaki eszközök, beleértve a használati feltételekre, az igényelt személyzetre, szállításra és egyéb logisztikára, valamint a pénzügyi rendelkezésekre vonatkozó külön követelményeket;

(h)az e megállapodás alapján végzett műveleti tevékenység során felmerülő rendkívüli eseményeknek az Ügynökség által az igazgatótanács, valamint a részt vevő tagállamok és a Szerb Köztársaság illetékes hatóságai részére történő azonnali bejelentésére vonatkozó részletes rendelkezések;

(i)az értékelő jelentéssel kapcsolatos teljesítménymutatókra vonatkozó, az alapvető jogok védelmére is kitérő jelentési és értékelési rendszer, valamint a végleges értékelő jelentés benyújtásának végső időpontja;

(j)az Ügynökségtől eltérő uniós szervekkel, hivatalokkal és ügynökségekkel, más harmadik országokkal vagy nemzetközi szervezetekkel való együttműködés feltételei;

(k)általános utasítások arra vonatkozóan, hogy miként biztosítható az alapvető jogok védelme a műveleti tevékenység során, ideértve a személyes adatok védelmét és az alkalmazandó nemzetközi emberi jogi eszközökből eredő kötelezettségeket is;

(l)eljárások, amelyek biztosítják a nemzetközi védelemre szoruló személyeknek, az emberkereskedelem áldozatainak, a kísérő nélküli kiskorúaknak és egyéb, kiszolgáltatott helyzetben lévő személyeknek a megfelelő segítségnyújtásban illetékes nemzeti hatóságokhoz való irányítását;

(m)a műveleti tevékenységben részt vevő személyekkel – beleértve a Szerb Köztársaság határőreit vagy más releváns személyzetét – és csapattagokkal szembeni, az alapvető jogoknak az Ügynökség műveleti tevékenységében való részvételükkel összefüggésben történő állítólagos megsértésével kapcsolatos panaszok (beleértve az alábbi 8. cikk (5) bekezdése alapján benyújtottakat is) fogadására, valamint az Ügynökség és a Szerb Köztársaság részére történő továbbítására szolgáló mechanizmust meghatározó eljárások;

(n)logisztikai intézkedések, ideértve a műveleti tevékenység tervezett helyszínéül szolgáló területen jellemző munkafeltételekre és környezetre vonatkozó információkat is; valamint

(o)a 6. cikkel összhangban létrehozott képviseleti irodára vonatkozó rendelkezések.

3.A műveleti terv elfogadásához, illetve annak bármilyen módosításához vagy kiigazításához az Ügynökség, a Szerb Köztársaság és a Szerb Köztársasággal szomszédos tagállamok egyetértése szükséges, és azt meg kell előznie a részt vevő tagállamokkal folytatott konzultációnak.

4.Az EUROSUR céljaira szolgáló információcserére és műveleti együttműködésre az érintett műveleti tevékenységre vonatkozó műveleti tervben meghatározandó egyedi helyzetképek létrehozására és megosztására vonatkozó szabályokkal összhangban kerül sor.

5.A műveleti tevékenységnek a (2) bekezdés i) pontja szerinti értékelését a Szerb Köztársaság és az Ügynökség közösen végzi el.

6.Az Európai Unió szerveivel, hivatalaival és ügynökségeivel a (2) bekezdés k) pontjával összhangban folytatott együttműködés feltételeit azok vonatkozó megbízatásával összhangban és a rendelkezésre álló források keretein belül kell végrehajtani.

5. cikk
Rendkívüli események bejelentése

Az Ügynökség és a Szerb Köztársaság Belügyminisztériuma egyaránt rendelkezik bejelentési mechanizmussal, amely lehetővé teszi az e megállapodás alapján végzett műveleti tevékenység során felmerülő rendkívüli események időben történő bejelentését.

Az Ügynökség és a Szerb Köztársaság segítséget nyújt egymásnak az ilyen mechanizmus keretében bejelentett rendkívüli eseményekkel kapcsolatos valamennyi szükséges vizsgálat és nyomozás lefolytatásában, így például a tanúk személyazonosításában, valamint a bizonyítékok összegyűjtésében és szolgáltatásában, beleértve a bejelentett rendkívüli eseményhez kapcsolódó bizonyítékok beszerzésére és adott esetben átadására irányuló megkereséseket is. Az ilyen bizonyítékok átadása az azokat átadó illetékes hatóság által meghatározott feltételek melletti visszaküldésüktől tehető függővé. Az e cikk szerinti segítségnyújtásnak összhangban kell állnia a vonatkozó nemzetközi, európai uniós és nemzeti joggal.

6. cikk
Képviseleti irodák

1.Az Ügynökség képviseleti irodákat hozhat létre a Szerb Köztársaság területén a műveleti tevékenységek összehangolásának megkönnyítése és javítása, valamint az Ügynökség humán- és műszaki erőforrásai hatékony kezelésének biztosítása érdekében. A képviseleti iroda helyét az Ügynökség a Szerb Köztársaság illetékes hatóságaival konzultálva határozza meg.

2.A képviseleti irodákat a műveleti szükségleteknek megfelelően arra az időtartamra kell létrehozni és működtetni, amelyre az Ügynökségnek műveleti tevékenységek végzéséhez a Szerb Köztársaságban és a szomszédos régióban szüksége van. A Szerb Köztársaság egyetértésére is figyelemmel ezt az időtartamot az Ügynökség meghosszabbíthatja.

3.A képviseleti irodákat az Ügynökség egy-egy, az ügyvezető igazgató által a képviseleti iroda vezetőjeként kinevezett képviselő irányítja, aki felügyeli az iroda valamennyi tevékenységét.

4.A képviseleti irodák adott esetben:

(a)műveleti és logisztikai támogatást nyújtanak, és biztosítják az Ügynökség érintett műveleti területeken folytatott tevékenységeinek koordinálását;

(b)műveleti támogatást nyújtanak a Szerb Köztársaságnak az érintett műveleti területeken;

(c)nyomon követik a csapatok által folytatott tevékenységeket, és rendszeresen jelentést tesznek az Ügynökség székhelyének;

(d)együttműködnek a Szerb Köztársasággal az Ügynökség által a Szerb Köztársaságban szervezett műveleti tevékenységek gyakorlati végrehajtásához kapcsolódó valamennyi kérdésben, ideértve minden olyan további problémát is, amelyek a szóban forgó tevékenységek során merülhetnek fel;

(e)támogatást nyújtanak a koordinációs tisztviselőnek a Szerb Köztársasággal folytatott együttműködéséhez az Ügynökség által szervezett műveleti tevékenységekhez való hozzájárulásukkal kapcsolatos valamennyi kérdésben, és szükség esetén kapcsolatot tartanak az Ügynökség székhelyével;

(f)szükség esetén támogatást nyújtanak a koordinációs tisztviselőnek és a műveleti tevékenység nyomon követésével megbízott, az alapjogok tiszteletben tartását felügyelő személy(ek)nek az Ügynökség csapatai és a Szerb Köztársaság illetékes hatóságai közötti koordinációban és kommunikációban, valamint bármely más kapcsolódó feladatban;

(g)logisztikai támogatást szerveznek a csapattagok bevetésével, valamint a technikai eszközök bevetésével és használatával kapcsolatban;

(h)biztosítanak minden egyéb logisztikai támogatást az adott képviseleti iroda felelőssége alá tartozó műveleti területtel kapcsolatban, az Ügynökség által szervezett műveleti tevékenységek zavartalan lefolytatásának megkönnyítése céljából;

(i)biztosítják az Ügynökség saját eszközeinek hatékony kezelését az annak tevékenységei által lefedett területeken, ideértve azok esetleges nyilvántartásba vételét, hosszú távú karbantartását és a szükséges logisztikai támogatást; valamint

(j)az Ügynökség és a Szerb Köztársaság közötti megállapodás szerint támogatják az Ügynökség egyéb személyzetét és/vagy tevékenységeit a Szerb Köztársaságban.

5.Az Ügynökség és a Szerb Köztársaság a lehető legjobb feltételeket biztosítja a képviseleti iroda (irodák) feladatainak teljesítéséhez.

6.A Szerb Köztársaság segítséget nyújt az Ügynökségnek a képviseleti iroda (irodák) operatív kapacitásának biztosításához.

7.A képviseleti irodák működésével kapcsolatos további részletekről az Ügynökség és a Szerb Köztársaság illetékes hatóságai külön állapodnak meg.

7. cikk
Koordinációs tisztviselő

1.A képviseleti irodák 6. cikkben ismertetett feladatainak sérelme nélkül, az ügyvezető igazgató minden műveleti tevékenységhez kinevez egy vagy több, koordinációs tisztviselőként bevetendő szakértőt a hivatali személyzetből. Az ügyvezető igazgató értesíti a Szerb Köztársaságot a kinevezésről.

2.A koordinációs tisztviselő feladatai a következők:

(a)az Ügynökség, a Szerb Köztársaság és a csapattagok közötti összekötőként tevékenykedik, és az Ügynökség részéről az utóbbiaknak támogatást nyújt a csapatokhoz való bevetésük feltételeivel kapcsolatos kérdésekben;

(b)nyomon követi a műveleti terv helyes végrehajtását, az alapjogok tiszteletben tartását felügyelő személyekkel vagy személyekkel együttműködésben az alapvető jogok védelme szempontjából is, és erről jelentést tesz az ügyvezető igazgatónak;

(c)a csapatok bevetésének minden vonatkozását illetően az Ügynökség nevében jár el, és e vonatkozásokról jelentést tesz az Ügynökségnek; valamint

(d)elősegíti a Szerb Köztársaság és a részt vevő tagállamok közötti együttműködést és koordinációt.

3.Az ügyvezető igazgató a műveleti tevékenységekkel összefüggésben felhatalmazhatja a koordinációs tisztviselőt arra, hogy segítse a műveleti terv végrehajtásával és a csapatok bevetésével kapcsolatos esetleges nézeteltérések orvoslását.

4.A Szerb Köztársaság csak a műveleti tervnek megfelelő utasításokat ad ki a csapattagoknak. Ha a koordinációs tisztviselő úgy ítéli meg, hogy a csapattagoknak adott utasítások nem felelnek meg a műveleti tervnek vagy az alkalmazandó jogi kötelezettségeknek, erről haladéktalanul tájékoztatja a Szerb Köztársaság koordinációs feladatot ellátó tisztviselőit és az ügyvezető igazgatót. Az ügyvezető igazgató meghozhatja a megfelelő intézkedéseket, többek között a 18. cikkel összhangban felfüggesztheti vagy megszüntetheti a műveleti tevékenységet.

8. cikk
Alapvető jogok

1.Az e megállapodás szerinti kötelezettségeik teljesítése során a Felek vállalják, hogy az összes alkalmazandó emberi jogi eszközzel összhangban járnak el, beleértve az Európa Tanácsnak az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló 1950. évi egyezményét, a menekültek helyzetére vonatkozó 1951. évi ENSZ-egyezményt és annak 1967. évi jegyzőkönyvét, a faji megkülönböztetés valamennyi formájának kiküszöböléséről szóló 1965. évi nemzetközi ENSZ-egyezményt, az Egyesült Nemzetek Polgári és Politikai Jogok 1966. évi Nemzetközi Egyezségokmányát, a nőkkel szemben alkalmazott hátrányos megkülönböztetések minden formájának kiküszöböléséről szóló 1979. évi ENSZ-egyezményt, a kínzás és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó büntetések vagy bánásmódok elleni 1984. évi ENSZ-egyezményt, a gyermek jogairól szóló 1989. évi ENSZ-egyezményt, a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló 2006. évi ENSZ-egyezményt, a Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok 1966. évi Nemzetközi Egyezségokmányát és a minden egyénnek az erőszakos eltüntetéssel szembeni védelméről szóló, 2006. évi nemzetközi egyezményt.

2.A csapattagok a feladataik ellátása és hatásköreik gyakorlása során teljes mértékben tiszteletben tartják az alapvető jogokat, köztük a menekültügyi eljárásokhoz való hozzáférést és az emberi méltóságot, és különös figyelmet fordítanak a kiszolgáltatott személyekre. A feladataik ellátása és hatásköreik gyakorlása során hozott valamennyi intézkedésnek arányosnak kell lennie az általuk elérni kívánt céllal. Feladataik ellátása és hatásköreik gyakorlása során az Európai Unió Alapjogi Chartájának 21. cikkével összhangban senkivel szemben nem alkalmazhatnak megkülönböztetést semmilyen alapon, így különösen nem, faj, bőrszín, etnikai vagy társadalmi származás, genetikai tulajdonság, nyelv, vallás vagy meggyőződés, politikai vagy más vélemény, nemzeti kisebbséghez tartozás, vagyoni helyzet, születés, fogyatékosság, kor vagy szexuális irányultság alapján.

Feladataik ellátása vagy hatásköreik gyakorlása során a csapattagok csak akkor hozhatnak az alapvető jogokra és szabadságokra kiható intézkedéseket, ha azok szükségesek és arányosak az általuk elérni kívánt céllal, és tiszteletben kell tartaniuk az említett alapvető jogok és szabadságok lényegi tartalmát az alkalmazandó nemzetközi, európai uniós és nemzeti joggal összhangban.

Ez a rendelkezés értelemszerűen alkalmazandó a Szerb Köztársaság műveleti tevékenységben részt vevő nemzeti hatóságainak teljes személyzetére.

3.Az Ügynökség alapjogi tisztviselője nyomon követi, hogy az egyes műveleti tevékenységek megfelelnek-e az alkalmazandó alapjogi normáknak. Az alapjogi tisztviselő vagy helyettese helyszíni látogatásokat tehet a harmadik országban; emellett véleményt ad ki a műveleti tervekről, valamint tájékoztatja az ügyvezető igazgatót az alapvető jogok valamely műveleti tevékenységgel kapcsolatos esetleges megsértéséről. A Szerb Köztársaság kérésre támogatja az alapjogi tisztviselő nyomonkövetési erőfeszítéseit.

4.Az Ügynökség és a Szerb Köztársaság megállapodik abban, hogy a konzultatív fórum számára időbeli és hatékony hozzáférést biztosítanak az alapvető jogok tiszteletben tartásával kapcsolatos valamennyi információhoz az e megállapodás alapján végzett bármely műveleti tevékenységgel kapcsolatban, beleértve a műveleti területen tett helyszíni látogatásokat is.

5.Az Ügynökség és a Szerb Köztársaság gondoskodik olyan panaszkezelési mechanizmusról, amely feldolgozza a személyzetük által hivatalos feladataik ellátása keretében, az alapvető jogoknak az e megállapodás hatálya alá tartozó műveleti tevékenység közben történő megsértésére vonatkozó állításokat.

9. cikk
Az alapjogok tiszteletben tartását felügyelő személyek

1.Az Ügynökség alapjogi tisztviselője minden műveleti tevékenységhez legalább egy, az alapjogok tiszteletben tartását felügyelő személyt jelöl ki, többek között azzal a feladattal, hogy segítse és tanácsokkal lássa el a koordinációs tisztviselőt.

2.Az alapjogok tiszteletben tartását felügyelő személy figyelemmel kíséri az alapvető jogok tiszteletben tartását, valamint tanácsot és segítséget nyújt az alapvető jogokkal kapcsolatban a vonatkozó műveleti tevékenység előkészítése, lefolytatása és értékelése során. Ez különösen a következőket foglalja magában:

(a)nyomon követi a műveleti tervek elkészítését és jelentést tesz az alapjogi tisztviselőnek annak érdekében, hogy ez utóbbi teljesíteni tudja az (EU) 2019/1896 rendeletben szereplő feladatait;

(b)látogatást tesz a műveleti tevékenységek helyszínén, ideértve a hosszú távú látogatásokat is;

(c)együttműködik és kapcsolatot tart a koordinációs tisztviselővel, valamint tanácsot és segítséget nyújt számára;

(d)tájékoztatja a koordinációs tisztviselőt és jelentést tesz az alapjogi tisztviselőnek az alapvető jogoknak a műveleti tevékenységhez kapcsolódó esetleges megsértésével kapcsolatos bármely aggályról; valamint

(e)hozzájárul a műveleti tevékenység 4. cikk (2) bekezdésének i) pontjában említett értékeléséhez.

3.Az alapjogok tiszteletben tartását felügyelő személyek hozzáféréssel rendelkeznek a műveleti tevékenység valamennyi területéhez, valamint az adott tevékenység végrehajtása szempontjából lényeges valamennyi dokumentumhoz.

4.Amennyiben műveleti területen tartózkodnak, az alapjogok tiszteletben tartását felügyelő személyeknek olyan jelvényt kell viselniük, amely egyértelműen lehetővé teszi az alapjogok tiszteletben tartását felügyelő személyekként való azonosításukat.

10. cikk
Csapattagok

1.A csapattagok felhatalmazással rendelkeznek a műveleti tervben ismertetett feladatok elvégzésére.

2.A csapattagok a feladataik ellátása és hatásköreik gyakorlása során betartják a Szerb Köztársaság törvényeit és más jogszabályait, valamint az alkalmazandó uniós és nemzetközi jogot.

3.A csapattagok a Szerb Köztársaság területén csak a szerb Köztársaság határigazgatási hatóságainak utasítására és csak azok jelenlétében hajthatnak végre feladatokat és gyakorolhatják hatásköreiket. Az Ügynökség vagy adott esetben a küldő tagállam hozzájárulására is figyelemmel a Szerb Köztársaság engedélyezheti a csapattagok számára, hogy határigazgatási hatóságainak távollétében meghatározott feladatokat lássanak el és bizonyos hatásköröket gyakoroljanak a területén.

4.Hacsak a műveleti terv másként nem rendelkezik, azon csapattagok, akik a hivatali személyzet tagjai, feladataik ellátása és hatásköreik gyakorlása során az Európai Határ- és Parti Őrség készenléti alakulatának egyenruháját viselik.

Hacsak a műveleti terv másként nem rendelkezik, azon csapattagok, akik nem a hivatali személyzet tagjai, feladataik ellátása és hatásköreik gyakorlása során saját nemzeti egyenruhájukat viselik.

Szolgálat közben a csapattagok továbbá az egyenruhán jól látható személyazonosítót, valamint az Európai Unió és az Ügynökség jelével ellátott kék karszalagot viselnek.

5.A Szerb Köztársaság engedélyezi az érintett csapattagok számára, hogy az erőszak alkalmazását megkövetelő műveleti tevékenység során a műveleti terv vonatkozó rendelkezéseivel összhangban feladatokat lássanak el, ideértve szolgálati fegyverek, lőszerek és egyéb felszerelések viselését és használatát.

-Azon csapattagok, akik a hivatali személyzet tagjai, az Ügynökség hozzájárulása esetén viselhetnek és használhatnak szolgálati fegyvert, lőszert és más kényszerítő eszközt.

-Azon csapattagok, akik nem a hivatali személyzet tagjai, az érintett küldő tagállam hozzájárulása esetén viselhetnek és használhatnak szolgálati fegyvert, lőszert és más kényszerítő eszközt.

6.Erőszak alkalmazása – ideértve a szolgálati fegyverek, lőszerek és egyéb felszerelések viselését és használatát – a Szerb Köztársaság nemzeti jogával összhangban és a Szerb Köztársaság határigazgatási hatóságainak jelenlétében történik. A Szerb Köztársaság engedélyezheti a csapattagok számára, hogy a Szerb Köztársaság érintett határigazgatási hatóságainak távollétében erőszakot alkalmazzanak.

-Azon csapattagok esetében, akik a hivatali személyzet tagjai, a Szerb Köztársaság határigazgatási hatóságainak távollétében az erőszak alkalmazására vonatkozó engedélyhez az Ügynökség hozzájárulása szükséges.

-Azon csapattagok esetében, akik nem a hivatali személyzet tagjai, a Szerb Köztársaság határigazgatási hatóságainak távollétében az erőszak alkalmazására vonatkozó engedélyhez az érintett küldő tagállam hozzájárulása szükséges.

A csapattagok által alkalmazott erőszaknak szükségesnek és arányosnak kell lennie, és teljes mértékben meg kell felelnie az alkalmazandó uniós, nemzetközi és nemzeti jognak, beleértve különösen az (EU) 2019/1896 rendelet V. mellékletében meghatározott követelményeket.

7.Az Ügynökség a csapattagok bevetése előtt tájékoztatja a Szerb Köztársaságot az e cikk (5) bekezdése alapján viselhető szolgálati fegyverekről, lőszerekről és egyéb felszerelésekről. A Szerb Köztársaság megtilthatja bizonyos szolgálati fegyverek, lőszerek vagy egyéb felszerelések viselését, feltéve, hogy a saját joga a saját határigazgatási hatóságai számára is tiltja ezeket. A Szerb Köztársaság a csapattagok bevetése előtt értesíti az Ügynökséget az engedélyezhető szolgálati fegyverekről, lőszerekről és felszerelésekről, valamint használatuk feltételeiről. Az Ügynökség ezt az információt a tagállamok számára hozzáférhetővé teszi.

A Szerb Köztársaság megteszi a szükséges intézkedéseket a szükséges fegyverviselési engedélyek kiadásához, és az Ügynökség kérésének megfelelően elősegíti a csapattagok rendelkezésére álló fegyverek, lőszerek és egyéb felszerelések behozatalát, kivitelét, szállítását és tárolását.

8.A szolgálati fegyverek, lőszerek és felszerelések jogos önvédelem és a csapattagok vagy más személyek jogos védelme esetén a Szerb Köztársaság nemzeti jogával, valamint a nemzetközi és az uniós jog vonatkozó elveivel összhangban alkalmazhatók.

9.A Szerb Köztársaság illetékes hatósága kérésre engedélyezheti a nemzeti adatbázisaiból származó adatok megosztását a csapattagokkal, amennyiben arra a műveleti tervben meghatározott műveleti célok megvalósításához szükség van. A csapattagok csak a feladataik ellátásához és hatásköreik gyakorlásához szükséges adatokba tekinthetnek be.

10.A műveleti tevékenységek végrehajtása érdekében a Szerb Köztársaság beveti a Szerb Köztársaság Határrendészeti Igazgatóságának azon tisztviselőit, akik képesek és hajlandók angol nyelven kommunikálni, hogy a Szerb Köztársaság nevében koordináló szerepet töltsenek be.

11. cikk
Az Ügynökség vagyonának, pénzeszközeinek, eszközeinek és műveleteinek kiváltságai és mentességei

1.Az Ügynökség Szerb Köztársaságban található helyiségei és épületei sérthetetlenek. Mentesek a házkutatás, hatósági igénybevétel, elkobzás és kisajátítás alól.

2.Az Ügynökség vagyona és eszközei – beleértve a közlekedési eszközöket, kommunikációs eszközöket, irattári anyagokat, levelezést, dokumentumokat, személyazonosító okmányokat és pénzügyi eszközöket – sérthetetlenek.

3.Az Ügynökség eszközei közé tartoznak a tagállamok tulajdonában lévő, társtulajdonban lévő, illetve a tagállamok által bérelt vagy tartósan bérelt és az Ügynökségnek kínált eszközök. Az illetékes nemzeti hatóságok képviselőjének (képviselőinek) kiutazásakor ezeket a kormány szolgálatában álló és erre felhatalmazott eszközöknek kell tekinteni.

4.Az Ügynökséggel szemben végrehajtási intézkedés nem foganatosítható. Az Ügynökség vagyona és eszközei semmilyen közigazgatási vagy jogi kényszerintézkedés tárgyát nem képezhetik. Az Ügynökség vagyona ítélet, határozat vagy végzés végrehajtásának céljából nem foglalható le.

5.A Szerb Köztársaság engedélyezi az Ügynökség által a Szerb Köztársaságba telepített árucikkek és felszerelések műveleti célú behozatalát és eltávolítását.

6.A Szerb Köztársaság illetékes igazságügyi hatóságainak kérésére az ügyvezető igazgató hozzájárulhat ahhoz, hogy a Szerb Köztársaság illetékes nemzeti hatóságai bűncselekmények súlyos gyanúja esetén belépjenek az Ügynökség helyiségeibe és épületébe és/vagy hozzáférjenek az Ügynökség vagyontárgyaihoz. Az ügyvezető igazgató hozzájárulása feltételezhető tűz vagy más, azonnali védelmi intézkedést igénylő katasztrófa esetén.

7.Az Ügynökség a hivatali használatára szánt árucikkek tekintetében mentességet élvez minden illeték (ideértve a vámot is) és adó, valamint minden behozatali és kiviteli tilalom és korlátozás alól.

12. cikk
A csapattagok kiváltságai és mentességei

1.A csapattagok részére biztosított alábbi kiváltságok és mentességek a hivatalos feladataik ellátását szolgálják a Szerb Köztársaság területén a műveleti tervnek megfelelően végzett fellépések során.

2.A csapattagok ellen a Szerb Köztársaságban vagy a Szerb Köztársaság hatóságai által nem folytatható semmilyen vizsgálat vagy bírósági eljárás, kivéve az e cikk (3) bekezdésében említett körülmények fennállása esetén.

3.A csapattagok a hivatalos feladataik ellátása során végrehajtott valamennyi cselekmény tekintetében mentességet élveznek a Szerb Köztársaság büntető, polgári és közigazgatási joghatósága alól.

Amennyiben a Szerb Köztársaság hatóságai büntetőjogi, polgári jogi vagy közigazgatási eljárást kívánnak indítani valamely csapattag ellen a Szerb Köztársaság valamely bírósága előtt, a Szerb Köztársaság illetékes hatóságai erről haladéktalanul értesítik az ügyvezető igazgatót. Az értesítési eljárásnak összhangban kell lennie az Ügynökség erre vonatkozóan alkalmazandó határozatával, és azt a műveleti tervben kell meghatározni.

Az ilyen értesítés kézhezvételét követően az ügyvezető igazgató indokolatlan késedelem nélkül tájékoztatja a Szerb Köztársaság illetékes hatóságait arról, hogy a szóban forgó cselekményt a csapattag hivatalos feladatainak ellátása során hajtotta-e végre. Ha megállapítást nyer, hogy az adott cselekményt hivatalos feladatok ellátása során hajtották végre, az eljárás nem indítható meg. Ha megállapítást nyer, hogy az adott cselekményt nem hivatalos feladatok ellátása során hajtották végre, az eljárás megindítható. Az ügyvezető igazgató által kiadott megállapítás kötelező a Szerb Köztársaságra nézve, amely azt nem vitathatja.

4.E megállapítás kézhezvételéig az Ügynökség tartózkodik minden olyan intézkedés meghozatalától, amelynek célja a Szerb Köztársaság illetékes hatóságai által a csapattag ellen a későbbiekben esetlegesen indított büntetőeljárás veszélyeztetése, ideértve az érintett csapattag számára a Szerb Köztársaságból a küldő tagállamba való elutazás megkönnyítését is.

5.A csapattagok helyiségei, lakásai, közlekedési és kommunikációs eszközei és személyes tárgyai – beleértve a levelezéseket, dokumentumokat, személyazonosító okmányokat és vagyontárgyakat is – sérthetetlenek, kivéve a (8) bekezdés alapján engedélyezett végrehajtási intézkedések esetét.

6.A csapattagok által hivatalos feladataik ellátása során harmadik feleknek okozott károkért a Szerb Köztársaság felelős.

Amennyiben valamely csapattag, aki a hivatali személyzet tagja, súlyos gondatlanság vagy szándékos kötelezettségszegés által, vagy nem hivatali feladatainak ellátása során kárt okoz, a Szerb Köztársaság az ügyvezető igazgatón keresztül kérheti, hogy az Ügynökség fizessen kártérítést.

Amennyiben valamely csapattag, aki nem az Ügynökség hivatali személyzetének tagja, súlyos gondatlanság vagy szándékos kötelezettségszegés által, vagy nem hivatali feladatainak ellátása során kárt okoz, a Szerb Köztársaság az Ügynökség ügyvezető igazgatóján keresztül kérheti, hogy az érintett küldő tagállam fizessen kártérítést.

Sem a Felek, sem a részt vevő tagállamok, sem az Ügynökség nem tartoznak felelősséggel az általuk nem befolyásolható vis maior esemény miatt a Szerb Köztársaságban bekövetkezett károkért.

7.A csapattagok nem kötelesek tanúként tanúvallomást tenni a Szerb Köztársaságban folyó bírósági eljárásokban.

8.A csapattagokkal szemben végrehajtási intézkedés nem foganatosítható, kivéve abban az esetben, ha hivatalos feladataikkal össze nem függő büntetőjogi, polgári jogi vagy közigazgatási eljárás indul ellenük. A csapattagok azon vagyontárgyai, amelyek az Ügynökség ügyvezető igazgatójának igazolása szerint hivatalos feladataik ellátásához szükségesek, ítélet, határozat vagy végzés végrehajtásának céljából nem foglalhatók le. Büntetőjogi, polgári jogi vagy közigazgatási eljárások esetén a csapattagok személyes szabadságukban nem korlátozhatók, illetve velük szemben semmilyen egyéb kényszerintézkedés nem alkalmazható.

9.A csapattagok az Ügynökség számára nyújtott szolgáltatások tekintetében mentességet élveznek a Szerb Köztársaság hatályos társadalombiztosítási rendelkezései alól.

10.A csapattagok az Ügynökség és/vagy a küldő tagállam által részükre fizetett illetmények és járandóságok, valamint a Szerb Köztársaságon kívülről származó bármilyen jövedelem tekintetében mentességet élveznek a Szerb Köztársaságban fizetendő adók alól.

11.A Szerb Köztársaság lehetővé teszi a csapattagoknak a személyes használatukra szolgáló árucikkek behozatalát, valamint a tárolás, a fuvarozás és a hasonló szolgáltatások díjainak kivételével biztosítja azok mentességét minden illeték (ideértve a vámot is), adó és kapcsolódó díj alól. A Szerb Köztársaság az ilyen árucikkek kivitelét is engedélyezi.

12.A csapattagok személyes poggyásza mentes a vizsgálat alól, kivéve akkor, ha alaposan feltételezhető, hogy olyan árucikkeket tartalmaz, amelyek nem a csapattagok személyes használatára szolgálnak, amelyek behozatalát vagy kivitelét a Szerb Köztársaság jogszabályai tiltják, vagy amelyek a Szerb Köztársaság karanténszabályainak hatálya alá tartoznak. Az ilyen személyes poggyász vizsgálata kizárólag az érintett csapattagok vagy az Ügynökség felhatalmazott képviselőjének jelenlétében végezhető.

13.Az Ügynökség és a Szerb Köztársaság kapcsolattartó pontokat jelöl ki, amelyek mindenkor rendelkezésre állnak, és amelyek felelősek a valamely csapattag által elkövetett, a büntetőjogi jogsértések esetén meghozandó azonnali intézkedésekért, valamint a valamely csapattag elleni polgári jogi és közigazgatási eljárásokkal kapcsolatos információcseréért és műveleti tevékenységekért.

Amíg a küldő tagállam illetékes hatóságai nem hoznak intézkedést, az Ügynökség és a Szerb Köztársaság segítséget nyújt egymásnak az olyan feltételezett bűncselekményekkel kapcsolatos valamennyi szükséges vizsgálat és nyomozás lefolytatásában, amelyek tekintetében az Ügynökségnek vagy a Szerb Köztársaságnak vagy mindkettőnek érdeke fűződik, a tanúk személyazonosításában, valamint a bizonyítékok összegyűjtésében és szolgáltatásában, beleértve az állítólagos bűncselekményhez kapcsolódó bizonyítékok beszerzésére és adott esetben átadására irányuló megkeresést is. Az ilyen bizonyítékok átadása az azokat átadó illetékes hatóság által meghatározott feltételek melletti visszaküldésüktől tehető függővé.

13. cikk
Megsérült vagy elhunyt csapattagok

1.A 12. cikk sérelme nélkül, az ügyvezető igazgató jogosult gondoskodni a megsérült vagy elhunyt csapattagoknak, valamint személyes tulajdonuknak a hazaszállításáról, és megfelelő intézkedéseket tenni ennek érdekében.

2.Valamely elhunyt csapattagon csak az érintett küldő tagállam kifejezett hozzájárulásával és az Ügynökség vagy az érintett küldő tagállam képviselőjének jelenlétében végezhető boncolás.

3.A Szerb Köztársaság és az Ügynökség a lehető legteljesebb mértékben együttműködik a megsérült vagy elhunyt csapattagok mielőbbi hazaszállítása érdekében.

14. cikk
Akkreditációs igazolvány

1.Az Ügynökség – a Szerb Köztársasággal együttműködésben – a Szerb Köztársaság nemzeti hatóságai előtti személyazonosítás céljából, szerb és angol nyelven igazolványt állít ki a csapattagok részére, amely bizonyítja birtokosának az e megállapodás 10. cikkében és a műveleti tervben meghatározott feladatok ellátására és hatáskörök gyakorlására való jogosultságát (a továbbiakban: az akkreditációs igazolvány).

2.Az akkreditációs igazolvány a csapattag következő adatait tartalmazza: név és állampolgárság; rendfokozat vagy beosztás; nemrégiben készült digitális fénykép; valamint azok a feladatok, amelyek ellátására az adott személy a bevetés során jogosult.

3.A csapattagok a Szerb Köztársaság nemzeti hatóságaival szembeni személyazonosítás céljából mindig kötelesek maguknál tartani az akkreditációs igazolványt.

4. A Szerb Köztársaság az akkreditációs igazolványt érvényes úti okmánnyal együtt úgy ismeri el, mint amely a lejárata napjáig vízum, előzetes engedély vagy bármely más okmány nélkül feljogosítja az érintett csapattagot a Szerb Köztársaságba való beutazásra és a Szerb Köztársaságban való tartózkodásra.

5.Az akkreditációs igazolványt a bevetés végeztével vissza kell szolgáltatni az Ügynökségnek. Erről tájékoztatni kell a Szerb Köztársaság illetékes hatóságait.

15. cikk
Alkalmazás az Ügynökség csapattagként nem bevetett hivatali személyzetére

A 12., 13. és 14. cikk értelemszerűen alkalmazandó az Ügynökség Szerb Köztársaságban bevetett valamennyi olyan személyzetére, aki nem csapattag, beleértve az alapjogok tiszteletben tartását felügyelő személyeket és a képviseleti irodákba kihelyezett hivatali személyzetet is.

16. cikk
A személyes adatok védelme

1.Személyes adatok közlésére csak abban az esetben kerülhet sor, ha ilyen közlés a Szerb Köztársaság illetékes hatóságai vagy az Ügynökség számára e megállapodás végrehajtása érdekében szükséges. A személyes adatoknak egy adott esetben valamely hatóság által történő kezelésére – beleértve az ilyen személyes adatoknak a másik Fél részére történő továbbítását is – az említett hatóságra alkalmazandó adatvédelmi szabályok vonatkoznak. A Felek az adattovábbítás előfeltételeként a következő minimális biztosítékokat biztosítják:

(a)a személyes adatok kezelését jogszerűen és tisztességesen, valamint az érintett számára átlátható módon kell végezni;

(b)a személyes adatok gyűjtését e megállapodás végrehajtásának meghatározott, kifejezett és jogszerű céljából kell végezni, és az adatokat ezen túlmenően sem az adatközlő hatóság, sem pedig az adatátvevő hatóság nem kezelheti tovább az e céllal össze nem egyeztethető módon;

(c)a személyes adatok gyűjtésének vagy további kezelésének az adatkezelés céljai szempontjából megfelelőnek és relevánsnak kell lennie, és a szükséges mértékűre kell korlátozódnia; az adatközlő hatóságra alkalmazandó joggal összhangban közölt személyes adatok kizárólag csak a következő egy vagy több kategóriára vonatkozhatnak:

–utónév,

–vezetéknév,

–születési idő,

–állampolgárság,

–rendfokozat,

–az úti okmány személyes adatokra vonatkozó oldala,

–akkreditációs igazolvány,

–személyazonosító igazolvány/útlevél/akkreditációs igazolvány képe,

–e-mail-cím,

–mobiltelefonszám,

–fegyverre vonatkozó adatok,

–a bevetés időtartama,

–a bevetés helye,

–légi jármű vagy hajó azonosító száma,

–érkezés napja,

–érkezési repülőtér/határátkelőhely,

–az érkezési járat száma,

–indulás napja,

–indulási repülőtér/határátkelőhely,

–az indulási járat száma,

–küldő tagállam/harmadik ország,

–bevető hatóság,

–feladatok/műveleti profil,

–szállítóeszköz,

–útvonal

a csapattagok, az Ügynökség személyzete, a releváns megfigyelők vagy a személyzeti csereprogramok tagjai tekintetében;

(d)a személyes adatoknak pontosaknak kell lenniük, és azokat szükség esetén frissíteni kell;

(e)a személyes adatokat olyan formában kell tárolni, amely az érintettek azonosítását csak az adatok gyűjtésének vagy további kezelésének célja érdekében szükséges ideig teszi lehetővé;

(f)a személyes adatokat olyan módon kell kezelni, amely megfelelő technikai vagy szervezési intézkedések alkalmazásával biztosítja a személyes adatok megfelelő biztonságát, figyelembe véve az adatkezelés sajátos kockázatait, beleértve a jogosulatlan vagy jogellenes adatkezeléssel, valamint a véletlen adatvesztéssel, megsemmisítéssel vagy károsodással szembeni védelmet (a továbbiakban: adatvédelmi incidens); az adatátvevő hatóság megteszi a megfelelő intézkedéseket az adatvédelmi incidensek orvoslására, valamint indokolatlan késedelem nélkül és 72 órán belül értesíti az adatközlő hatóságot az incidensről;

(g)mind az adatközlő hatóság, mind pedig az adatátvevő hatóság megtesz minden észszerű lépést annak érdekében, hogy késedelem nélkül szükség szerint biztosítsa a személyes adatok helyesbítését vagy törlését, amennyiben az adatkezelés nem felel meg e cikknek, különösen amiatt, mert ezek az adatok a kezelés célja szempontjából nem megfelelőek, nem relevánsak, nem pontosak vagy túlzott mértékűek; ebbe beletartozik a másik Fél értesítése az adatok bármely helyesbítéséről vagy törléséről;

(h)kérésre az adatátvevő hatóság tájékoztatja az adatközlő hatóságot a közölt adatok felhasználásáról;

(i)személyes adatok kizárólag a következő illetékes hatóságokkal közölhetők:

–az Ügynökség, valamint

–a Szerb Köztársaság Belügyminisztériuma.

Az egyéb szervekhez történő továbbításhoz az adatközlő hatóság előzetes hozzájárulása szükséges;

(j)az adatközlő hatóság és az adatátvevő hatóság köteles írásos nyilvántartást vezetni a személyes adatok közléséről és átvételéről;

(k)az adatvédelmi szabályoknak való megfelelés ellenőrzésére – beleértve az ilyen nyilvántartások ellenőrzését is – független felügyelet lesz érvényben; az érintetteknek jogukban áll, hogy panaszt nyújtsanak be a felügyeleti szervhez, és indokolatlan késedelem nélkül választ kapjanak;

(l)az érintetteknek jogukban áll, hogy tájékoztatást kapjanak személyes adataik kezeléséről, hogy hozzáférjenek az ilyen adatokhoz, valamint jogosultak a pontatlan vagy jogszerűtlenül kezelt adatok helyesbítésére vagy törlésére, a fontos közérdeken alapuló szükséges és arányos korlátozásokra is figyelemmel; valamint

(m)az érintettek a fent említett biztosítékok megsértése esetén jogosultak hatékony közigazgatási és bírósági jogorvoslatra.

2.Mindegyik Fél rendszeresen felülvizsgálja az e cikket végrehajtó saját politikáit és eljárásait. A másik Fél kérésére a kérelmet kézhez vevő Fél felülvizsgálja a személyes adatok kezelésére vonatkozó politikáit és eljárásait annak megállapítása és megerősítése érdekében, hogy az e cikkben foglalt biztosítékokat hatékonyan alkalmazzák. A felülvizsgálat eredményeit észszerű időn belül közölni kell a felülvizsgálatot kérő Féllel.

3.Az e megállapodás szerinti adatvédelmi biztosítékokat az európai adatvédelmi biztos és a Szerb Köztársaság közérdekű információkért és a személyes adatok védelméért felelős biztosa felügyeli. 

4.A Felek együttműködnek az európai adatvédelmi biztossal mint az Ügynökség felügyeleti hatóságával.

5.Az Ügynökség és a Szerb Köztársaság minden egyes műveleti tevékenység végén közös jelentést készít e cikk alkalmazásáról. Ezt a jelentést megküldik az Ügynökség alapjogi tisztviselőjének és adatvédelmi tisztviselőjének, valamint a Szerb Köztársaság közérdekű információkkal és a személyes adatok védelmével foglalkozó bizottságának és ombudsmanjának.

6.Az Ügynökség és a Szerb Köztársaság a vonatkozó műveleti tervek egyedi rendelkezéseiben részletes szabályokat állapít meg a személyes adatoknak az e megállapodás szerinti műveleti tevékenységek céljából történő közlésére és kezelésére vonatkozóan. Az említett rendelkezések megfelelnek az uniós jogban és a Szerb Köztársaság jogában foglalt vonatkozó követelményeknek. Meghatározzák többek között az adatközlés célját, az adatkezelő(k)et, valamint az összes szerepet és felelősséget, a közölt adatok kategóriáit, a konkrét adatmegőrzési időszakokat és az összes minimális biztosítékot. Az átláthatóság és az előreláthatóság érdekében az említett rendelkezéseket az Európai Adatvédelmi Testület vonatkozó iránymutatásával összhangban nyilvánosan hozzáférhetővé kell tenni.

17. cikk
A minősített adatok és a nem minősített érzékeny adatok cseréje

1.A minősített adatok e megállapodás keretében történő cseréjére, megosztására vagy terjesztésére az Ügynökség és a Szerb Köztársaság illetékes hatóságai között megkötött külön igazgatási megállapodás vonatkozik, amelyet az Európai Bizottságnak előzetesen jóvá kell hagynia. 

2.A nem minősített érzékeny adatok e megállapodás keretében történő cseréjére a következők vonatkoznak: 

(a)az adatcserét az Ügynökség az (EU, Euratom) 2015/443 bizottsági határozat 3 9. cikkének (5) bekezdésével összhangban kezeli;

(b)az adatcsere folyamán az adatátvevő Fél olyan szintű védelmet nyújt, amely a bizalmas kezelés, az integritás és a hozzáférhetőség tekintetében egyenértékű az adatközlő Fél által az adott információra alkalmazott intézkedések által biztosított védelemmel; valamint

(c)az adatcsere lebonyolítására olyan információcsere-rendszeren – például az (EU) 2019/1896 rendelet 14. cikkében említett kommunikációs hálózaton – keresztül kerül sor, amely megfelel a nem minősített érzékeny adatok hozzáférhetőségére, bizalmas kezelésére és integritására vonatkozó kritériumoknak.

3.A Felek tiszteletben tartják az e megállapodás keretében kezelt adatokkal kapcsolatos szellemitulajdon-jogokat.

18. cikk
Döntés valamely műveleti tevékenység finanszírozásának felfüggesztésről, megszüntetésről és/vagy visszavonásáról

1.Amennyiben valamely műveleti tevékenység végzésének feltételei már nem teljesülnek, az ügyvezető igazgató a Szerb Köztársaság írásbeli tájékoztatását követően megszünteti az adott műveleti tevékenységet.

2.Amennyiben a Szerb Köztársaság nem tartja be e megállapodást vagy valamely műveleti tervet, az ügyvezető igazgató a Szerb Köztársaság írásbeli tájékoztatását követően visszavonhatja az adott műveleti tevékenység finanszírozását, és/vagy felfüggesztheti vagy megszüntetheti azt.

3.Amennyiben a Szerb Köztársaságban folytatott műveleti tevékenység valamely résztvevőjének biztonsága nem garantálható, az ügyvezető igazgató felfüggesztheti vagy megszüntetheti az adott műveleti tevékenységet vagy annak egyes vonatkozásait.

4.Amennyiben az ügyvezető igazgató úgy ítéli meg, hogy az e megállapodás alapján végzett műveleti tevékenységgel kapcsolatban súlyosan vagy valószínűsíthetően tartósan megsértették vagy valószínűleg megsértik az alapvető jogokat vagy a nemzetközi védelemmel kapcsolatos kötelezettségeket, a Szerb Köztársaság tájékoztatását követően visszavonja az adott műveleti tevékenység finanszírozását, és/vagy felfüggeszti vagy megszünteti azt.

5.A Szerb Köztársaság felkérheti az ügyvezető igazgatót, hogy függessze fel vagy szüntesse meg valamely műveleti tevékenységet, amennyiben valamely csapattag nem tartja tiszteletben e megállapodást vagy a műveleti tervet. Az ilyen kérelmet írásban kell benyújtani, és tartalmaznia kell annak indokait.

6.A finanszírozás e cikk szerinti felfüggesztése, megszüntetése vagy visszavonása a Szerb Köztársaságnak küldött értesítés napján lép hatályba. Ez nem érinti a finanszírozás felfüggesztését, megszüntetését vagy visszavonását megelőzően keletkezett, e megállapodás vagy a műveleti terv alkalmazásából fakadó jogokat és kötelezettségeket.

19. cikk
Csalás elleni küzdelem

1.A Szerb Köztársaság haladéktalanul értesíti az Ügynökséget, az Európai Ügyészséget és/vagy az Európai Csalás Elleni Hivatalt, ha olyan csalásra, korrupcióra vagy bármely más jogellenes tevékenységre vonatkozó hiteles állításokról szerez tudomást, amely érintheti az Európai Unió érdekeit.

2.Amennyiben az ilyen állítások az e megállapodással összefüggésben folyósított európai uniós forrásokra vonatkoznak, a Szerb Köztársaság minden szükséges segítséget megad az Európai Csalás Elleni Hivatalnak és/vagy az Európai Ügyészségnek a területén végzett vizsgálati tevékenységekkel kapcsolatban, többek között elősegíti a meghallgatásokat, helyszíni ellenőrzéseket és vizsgálatokat (beleértve a Szerb Köztársaságban található információs rendszerekhez és adatbázisokhoz való hozzáférést is); valamint megkönnyíti a részben vagy egészben az Európai Unió által finanszírozott ügyek technikai és pénzügyi irányításával kapcsolatos lényeges információkhoz való hozzáférést.

20. cikk
E megállapodás végrehajtása

1.A Szerb Köztársaság részéről ezt a megállapodást a Szerb Köztársaság Belügyminisztériuma hajtja végre.

2.Az Európai Unió részéről ezt a megállapodást az Ügynökség hajtja végre.

21. cikk
Vitarendezés

1.Az e megállapodás alkalmazásával összefüggésben felmerülő bármely vitát az Ügynökség és a Szerb Köztársaság illetékes hatóságainak képviselői együttesen vizsgálják meg.

2.Előzetes rendezés hiányában az e megállapodás értelmezésével vagy alkalmazásával kapcsolatos viták kizárólag a Felek közötti tárgyalások útján rendezhetők.

22. cikk
A megállapodás hatálybalépése, módosítása, időtartama, felfüggesztése és megszüntetése

1.Ezt a megállapodást a Feleknek saját belső jogi eljárásaikkal összhangban meg kell erősíteniük, el kell fogadniuk vagy jóvá kell hagyniuk. A Felek értesítik egymást az e célból szükséges eljárások befejezéséről.

2.Ez a megállapodás az attól a naptól számított második hónap első napján lép hatályba, amelyen a Felek értesítették egymást arról, hogy az (1) bekezdésnek megfelelően a belső jogi eljárásokat lefolytatták.

3.E megállapodás hatályon kívül helyezi és felváltja a Szerb Köztársaság és az Európai Unió közötti, az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség által a Szerb Köztársaság területén végzett fellépésekről szóló, 2019. november 18-án Belgrádban és 2019. november 19-én Szkopjéban aláírt, jogállásról szóló megállapodást.

4.Ez a megállapodás csak írásban, a Felek közös egyetértésével módosítható.

5.Ezt a megállapodást határozatlan időre kötik meg. A megállapodást a Felek közös megegyezéssel írásos megállapodás útján felfüggeszthetik vagy megszüntethetik, illetve azt bármely Fél egyoldalúan felfüggesztheti vagy megszüntetheti.

Egyoldalú felfüggesztés vagy megszüntetés esetén a felfüggeszteni vagy megszüntetni kívánó Fél erről írásban értesíti a másik Felet. E megállapodás egyoldalú megszüntetése vagy felfüggesztése az azt a hónapot követő második hónap első napján lép hatályba, amelyben az értesítést megküldték.

6.Az e cikken alapuló értesítéseket az Európai Unió esetében az Európai Unió Tanácsa Főtitkárának, a Szerb Köztársaság esetében pedig a Szerb Köztársaság Külügyminisztériumának kell megküldeni.

Készült egy-egy eredeti példányban angol, bolgár, cseh, dán, észt, finn, francia, görög, holland, horvát, ír, lengyel, lett, litván, magyar, máltai, német, olasz, portugál, román, spanyol, svéd, szlovák, szlovén és szerb nyelven, amely szövegek mindegyike egyaránt hiteles. 

FENTIEK HITELÉÜL az alulírott, e célból kellően meghatalmazott teljhatalmú megbízottak aláírták ezt a megállapodást.

Kelt XX-ban/-ben, ÉÉÉÉ/HH/NN-án/-én.

(1)

   Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/1896 rendelete (2019. november 13.) az Európai Határ- és Parti Őrségről, valamint az 1052/2013/EU és az (EU) 2016/1624 rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 295., 2019.11.14., 1. o.).

*    Ez a megnevezés nem érinti a jogállással kapcsolatos álláspontokat, továbbá összhangban van az 1244/1999 sz. ENSZ BT-határozattal és a Nemzetközi Bíróságnak a koszovói függetlenségi nyilatkozatról szóló véleményével.

(2)

   EU HL L 56., 1968.3.4., 1. o.

(3)

A Bizottság (EU, Euratom) 2015/443 határozata (2015. március 13.) a Bizottságon belüli biztonságról (HL L 72., 2015.3.17., 41. o.).