STANDARD MÓDOSÍTÁS JÓVÁHAGYÁSÁRÓL SZÓLÓ KÖZLEMÉNY

(Az (EU) 2024/1143 rendelet 24. cikke)

„Blagny”

EU hivatkozási szám: PDO-FR-A1023-AM01 – 2026.7.13.

1.   A termék elnevezése

„Blagny”

2.   A földrajzi árujelző típusa

☑

OEM

☐

OFJ

3.   Ágazat

☐	Mezőgazdasági termékek

☑

Borok

☐	Szeszes italok

4.   Az az ország, amelyhez a földrajzi terület tartozik

Franciaország

5.   A standard módosítást közlő tagállami hatóság

Mezőgazdasági, Agrár-élelmiszeripari és Élelmiszer-önrendelkezési Minisztérium, a vállalkozások gazdasági és környezeti teljesítményével foglalkozó főigazgatóság

6.   Standard módosításként való minősítés

A francia hatóságok úgy ítélik meg, hogy a kérelem megfelel az 1308/2013/EU és az (EU) 2024/1143 rendelet követelményeinek.

E termékleírás módosításai az (EU) 2024/1143 rendelet 24. cikkének (4) bekezdésében meghatározott standard módosítások.

A „Blagny” OEM módosítására irányuló kérelem nem tartozik az uniós módosítás iránti kérelem három esete közé; konkrétan, a módosítás nem vonja maga után az alábbiakat:

a)	az elnevezés vagy az elnevezés használatnak, illetve a földrajzi árujelzővel ellátott termék vagy termékek kategóriájának megváltoztatása;

b)	a földrajzi területtel való kapcsolat megszűnésének kockázata;

c)	további korlátozások a termék forgalmazása tekintetében.

Következésképpen a francia hatóságok úgy ítélik meg, hogy a kérelem standard módosításra vonatkozik.

7.   A jóváhagyott standard módosítás(ok) ismertetése

Cím

Földrajzi terület

Leírás

A termékleírás I. fejezete IV. szakaszának 1. pontja a következő mondattal egészült ki: „A földrajzi területet ábrázoló térképek megtekinthetők az Országos Eredet- és Minőségügyi Intézet (Institut national de l’origine et de la qualité, INAO) honlapján.”

☐	A módosítás érinti az egységes dokumentumot.

Cím

Parcellákra osztott körülhatárolt terület

Leírás

A termékleírás I. fejezete IV. szakaszának 2. pontjában az utolsó mondat a következőre módosult: „A parcellákra osztott körülhatárolt területet ábrázoló térképek megtekinthetők az Országos Eredet- és Minőségügyi Intézet (INAO) honlapján.”

A termékleírás I. fejezete IV. szakasza 2. pontjának b) alpontjában az utolsó mondat a következőre módosult: „A parcellákra osztott körülhatárolt területet ábrázoló térképek megtekinthetők az Országos Eredet- és Minőségügyi Intézet (INAO) honlapján.”

Az illetékes nemzeti bizottság határozatát követően az INAO megváltoztatta eljárásait, és a továbbiakban nem nyújtja be a parcellákra osztott körülhatárolt terület térképeit az érintett települések városházáinak, hanem közvetlenül közzéteszi azokat a honlapján.

☐	A módosítás érinti az egységes dokumentumot.

Cím

A földrajzi terület közvetlen szomszédságában lévő terület

Leírás

A termékleírás I. fejezete IV. szakaszának 3. pontja az „a következő települések területét foglalja magában” szövegrész után „a 2024. évi hivatalos földrajzi kódex (Code officiel géographique) alapján” szövegrésszel egészült ki.

Ennek a szövegezésbeli módosításnak köszönhetően a földrajzi terület közvetlen szomszédságában lévő terület megfeleltethető az INSEE által kiadott hivatalos földrajzi kódex 2024-ben hatályos változatának. E hivatkozás szerepeltetése jogi szempontból biztosítja a földrajzi terület közvetlen szomszédságában lévő terület meghatározását.

A területet alkotó települések nevét a közigazgatási változások figyelembevétele érdekében frissítették. A terület határai változatlanok maradnak.

Az egységes dokumentum „További alkalmazandó követelmények” című szakasza módosult.

☑	A módosítás érinti az egységes dokumentumot.

Cím

Szőlőfajták

Leírás

A termékleírás I. fejezete V. szakasza 1. pontjának a) és b) alpontja az engedélyezett fajták tekintetében a következőkkel egészült ki: „a césar N fajta, feltéve, hogy az Országos Eredet- és Minőségügyi Intézet (INAO), az érdekvédelmi és irányító szervezet (ODG) és az érintett gazdasági szereplő az illetékes nemzeti bizottság által jóváhagyott keretmegállapodással összhangban megállapodást ír alá”.

Azért került hozzáadásra alkalmazkodási célú fajtaként, mert olyan agronómiai jellemzőkkel bír, amelyek az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás tekintetében érdekesek az eredetmegjelölés szempontjából, valamint a termelők igényeivel összhangban álló aromaprofillal rendelkezik.

Módosult az egységes dokumentum „Borszőlőfajta (borszőlőfajták)” című pontja.

☑	A módosítás érinti az egységes dokumentumot.

Cím

A szőlőgazdaságban termeszthető szőlőfajták arányára vonatkozó szabályok

Leírás

A termékleírás I. fejezete V. szakaszának 2. pontja a következő első bekezdéssel egészült ki: „A césar N aránya a szőlőfajták 10 %-ára és gazdaságonként egy hektárra korlátozódik. A szőlőfajták megfelelőségét az eredetmegjelöléssel ellátott bort előállító gazdaság valamennyi parcelláján értékelik.”

Az alkalmazkodási célú fajták területei korlátozottak, mivel azokat az egyes részt vevő gazdaságokon belül egy értékelési időszakra vezetik be.

☐	A módosítás érinti az egységes dokumentumot.

Cím

Ültetési sűrűség

Leírás

A termékleírás I. fejezete VI. szakasza 1. pontjának a) alpontja a következő bekezdéssel egészült ki: „A szőlőültetvényeken a minimális ültetési sűrűség hektáronként 5 000 tőke, a sorok közötti távolság legfeljebb 2,20 méter lehet, az Országos Eredet- és Minőségügyi Intézet (Institut national de l’origine et de la qualité, INAO), az érdekvédelmi és irányító szervezet (ODG), az engedéllyel rendelkező érintett gazdasági szereplő és a bortermelő által az illetékes nemzeti bizottság által jóváhagyott keretmegállapodással összhangban megállapodást ír alá. E szőlőültetvények területe az eredetmegjelöléssel ellátott bort előállító gazdaság parcellái teljes területének 10 %-ára és gazdaságonként egy hektárra korlátozódik.”

Ez a rendelkezés lehetővé teszi a szőlőtermesztők számára, hogy korlátozott területeken alkalmazzák ezt a művelési módot annak érdekében, hogy értékelhessék a gyakorlatok éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodását.

Az egységes dokumentum „Borkészítési eljárások” című pontja módosult.

☑	A módosítás érinti az egységes dokumentumot.

Cím

Metszés

Leírás

A termékleírás I. fejezete VI. szakasza 1. pontjának b) alpontja a következő mondattal egészült ki: „A hektáronként kevesebb mint 9 000 tőkével telepített szőlőültetvények esetében a metszésre vonatkozó szabályokat kiigazították annak figyelembevétele érdekében, hogy a tőkénkénti rügyek vagy termőágak száma négyzetméterenként értendő.”

Ezt a szabályt azért illesztették be, hogy szabályozzák a hagyományos sűrűséghez képest egyedi sűrűségű parcellákon történő metszést.

☑	A módosítás érinti az egységes dokumentumot.

Cím

A szőlő állapota

Leírás

A termékleírás I. fejezete VI. szakasza 1. pontjának f) alpontja a következő bekezdéssel egészült ki: „Azokat a növényeket, amelyek a vegetációs időszakban az aranyszínű sárgaság fitoplazma betegség tüneteit mutatják, a szüretet követő év március 31. előtt gyökerestől el kell távolítani.

A szőlősárgaságra a következő három tünet jellemző:

—	a hajtások fásodásának elmaradása,

—	a szőlőfürtök fonnyadása,

—	a levelek részleges vagy teljes elszíneződése és pöndörödése.”

E rendelkezés célja az e betegségek által érintett, gyengébb minőségű szőlőt termő növények felszámolása.

☐	A módosítás érinti az egységes dokumentumot.

Cím

Egyéb művelési gyakorlatok

Leírás

Az aranyszínű sárgaság (Flavescence dorée) elleni küzdelem céljából a meleg vizes kezeléstől eltérő módszerek alkalmazásának lehetőségét törölték a termékleírás I. fejezete VI. szakasza 2. pontjának b) alpontjából, mivel egyetlen alternatív módszer sem bizonyult hatékonynak.

☐	A módosítás érinti az egységes dokumentumot.

Cím

Házasítás

Leírás

A termékleírás I. fejezete IX. szakaszának 1. pontja a következő bekezdésekkel egészült ki:

„A hektáronként kevesebb mint 9 000 tőke ültetési sűrűségű, megállapodás hatálya alá tartozó szőlőültetvényekről származó szőlőből készült bort elkülönítve kell előállítani. Házasításukra csak azt követően kerülhet sor, hogy a mintákat benyújtották az ODG-nek.

Az oltalom alatt álló eredetmegjelölésre jogosult végső házasított bor legfeljebb 15 % szőlőt tartalmazhat

—	a césar N szőlőfajtából, és

—	a hektáronként 5 000–9 000 tőke ültetési sűrűségű szőlőültetvényekről, együttesen vagy külön-külön.”

Ezek az új házasítási szabályok lehetővé teszik annak értékelését, hogy ezek a fajták és az alacsonyabb sűrűség milyen hatást gyakorolnak a borok jellemzőire.

☐	A módosítás érinti az egységes dokumentumot.

Cím

A kiszerelésre és a címkézésre vonatkozó szabályok

Leírás

A termékleírás I. fejezete XII. szakasza 2. pontjának f) alpontjából törölték azt a rendelkezést, amely előírja, hogy amennyiben a bor címkéjén feltüntetik az évjáratot, a bor készítéséhez felhasznált valamennyi szőlőt az adott évben szüretelték.

Ez lehetővé teszi a gazdasági szereplők számára, hogy legfeljebb 15 %-ban más évjáratból származó borokat használjanak fel, amennyiben az évjárat fel van tüntetve a bor címkéjén. Erre a gyakorlatra különösen azért van szükség, hogy lehetővé váljon a hordók feltöltése egy korábbi évjáratból származó borokkal.

Az egységes dokumentum „További alkalmazandó követelmények” című szakasza módosult.

☑	A módosítás érinti az egységes dokumentumot.

Cím

Az ellenőrző szervre vonatkozó hivatkozások

Leírás

A termékleírás III. fejezetének II. szakaszában az ellenőrző szervre vonatkozó rendelkezések az új szövegezési szabályoknak való megfelelés érdekében módosultak.

☐	A módosítás érinti az egységes dokumentumot.

EGYSÉGES DOKUMENTUM

Borok eredetmegjelölései és földrajzi jelzései

„Blagny”

EU hivatkozási szám: PDO-FR-A1023-AM01 – 2026.7.13.

1.   Elnevezés(ek)

„Blagny”

2.   A földrajzi árujelző típusa

☑

OEM

☐

OFJ

3.   Az az ország, amelyhez a körülhatárolt földrajzi terület tartozik

Franciaország

4.   A mezőgazdasági termék besorolása a Kombinált Nómenklatúra megfelelő vámtarifaszáma és alszáma szerint, az (EU) 2024/1143 felhatalmazáson alapuló rendelet 6. cikkének (1) bekezdésével összhangban

2204 – Bor friss szőlőből, beleértve a szeszezett bort is; szőlőmust, a 2009 vtsz. alá tartozó kivételével

5.   A szőlőből készült termékek 1308/2013/EU rendelet VII. mellékletének II. részében felsorolt kategóriái

1.

Bor

6.   A bor(ok) leírása

Szőlőből készült termék

Vörösborok

Érzékszervi jellemzők

Vizuális megjelenés

A borok mélyvörös színűek, a gránátvörösbe hajló árnyalatokkal.

Illat

A borokat szép gyümölcsösség jellemzi, illatukban gyakran dominálnak a fekete gyümölcsök és a fűszeres jegyek, amelyek az érleléssel vadhúsra vagy aljnövényzetre emlékeztető jegyekké alakulnak.

Íz

A borok gyakran meglehetősen robusztus, bársonyos tanninszerkezettel rendelkeznek, amelyet az élénkség tovább hangsúlyoz. A pincében eltöltött néhány év mérsékli a fiatal borok szélsőséges ízvilágát.

Az érzékszervi jellemzőkre vonatkozó további információk

—

Analitikai jellemzők

Maximális összes alkoholtartalom (térfogatszázalék):	—
Minimális tényleges alkoholtartalom (térfogatszázalék):	—
Minimális összes savtartalom:	—
Minimális összes savtartalom mértékegysége:	—
Maximális illósavtartalom (milliekvivalens/liter):	—
Maximális összes kén-dioxid-tartalom (milligramm/liter):	—

Az analitikai jellemzőkre vonatkozó további információk

A borok térfogatszázalékban kifejezett minimális természetes alkoholtartalma 10,5 %.

☑	Az e szakaszban nem szereplő analitikai jellemzők megfelelnek az uniós jogszabályokban rögzített határértékeknek.

7.   Borászati eljárások

7.1.   A bor(ok) előállítására alkalmazott konkrét borászati eljárások, valamint a borkészítésre vonatkozó korlátozások

Borkészítési eljárás

Művelési módszer

A borászati eljárás típusa

Művelési módszer

Leírás

a)

Ültetési sűrűség: Az ültetési sűrűség hektáronként legalább 9 000 tőke, a sorok közötti távolság legfeljebb 1,25 méter, az egy soron belül található szőlőtőkék közötti távolság pedig legalább 0,50 méter. – A szőlőtőkéket nem szükséges sorokba ültetni, amennyiben betartják a minimális ültetési sűrűséget, és a szőlőtőkék közötti távolság meghaladja a 0,50 métert. – A szőlőültetvényeken a minimális ültetési sűrűség hektáronként 5 000 tőke, a sorok közötti távolság legfeljebb 2,20 méter lehet, az Országos Eredet- és Minőségügyi Intézet (Institut national de l’origine et de la qualité, INAO), az érdekvédelmi és irányító szervezet (ODG), az engedéllyel rendelkező érintett gazdasági szereplő és a bortermelő által az illetékes nemzeti bizottság által 2023. június 29-én jóváhagyott keretmegállapodással összhangban megállapodást ír alá. E szőlőültetvények területe az eredetmegjelöléssel ellátott bort előállító gazdaság parcellái teljes területének 10 %-ára és gazdaságonként egy hektárra korlátozódik.

b)

A metszésre vonatkozó szabályok: A borok az alábbi rendelkezések szerint metszett szőlőtőkékről származó szőlőből készülnek: Általános rendelkezések – A szőlőtőkék metszésekor tőkénként legfeljebb nyolc rügyet hagynak meg: – rövidcsapos metszéssel (Royat-kordonművelésű, kettős kordonművelésű, bakművelésű és legyezőművelésű szőlő), – vagy hosszúcsapos metszéssel (egyszerű Guyot-metszés). Egyedi rendelkezések – A Royat-kordonművelés kialakításának időszaka legfeljebb két év. Ebben az időszakban engedélyezett a kettős Guyot-metszés, minden egyes szálvesszőn legfeljebb öt rügy meghagyásával. Az egyszerű Guyot-metszést át lehet alakítani egy második csap használatával, ami lehetővé teszi a szálvessző elhelyezkedésének évről évre történő megváltoztatását. A metszésmódtól függetlenül a szőlő további rügyek meghagyásával is metszhető, feltéve, hogy a 11 vagy 12 leveles fenológiai szakaszban az adott évi termőágak tőkénkénti száma legfeljebb a metszésre vonatkozó szabályok esetében meghatározott rügyek számával egyenlő.

A hektáronként kevesebb mint 9 000 tőkével telepített szőlőültetvények esetében a metszésre vonatkozó szabályokat kiigazították annak figyelembevétele érdekében, hogy a tőkénkénti rügyek vagy termőágak száma négyzetméterenként értendő.

Borkészítési eljárás

—

A borászati eljárás típusa

Különleges borászati eljárás

Leírás

—	A kivonáson alapuló alkoholtartalom-növelési technikák alkalmazása 10 %-os koncentrációs mértékig engedélyezett.

—	Fadarabok használata tilos.

—	Az alkoholtartalom-növelést követően a borok térfogatszázalékban kifejezett összes alkoholtartalma nem haladhatja meg a 13,5 %-ot.

A borok készítéséhez alkalmazott borászati eljárásoknak meg kell felelniük az európai uniós rendeleteknek.

7.2.   Maximális hozamok

Minden bor/kategória/fajta/típus

Vörösborok

Maximális hozam

Maximális hozam:	58
Maximális hozam mértékegysége:	hektoliter hektáronként

Minden bor/kategória/fajta/típus

A „premier cru” megjelöléssel ellátható vörösborok

Maximális hozam

Maximális hozam:	56
Maximális hozam mértékegysége:	hektoliter hektáronként

8.   Azon borszőlőfajta vagy -fajták megjelölése, amely(ek)ből a bor(ok) készül(nek)

—	Chardonnay B

—

César N

—	Pinot blanc B

—	Pinot gris G

—	Pinot noir N

9.   A körülhatárolt földrajzi terület tömör meghatározása

A szőlő betakarítása, a bor erjesztése, készítése és érlelése Côte-d’Or megye következő településeinek területén történik: Meursault és Puligny-Montrachet.

10.   Kapcsolat a földrajzi területtel

A szőlőből készült termékek kategóriája

1.

Bor

A kapcsolat összefoglalása

a)   A kapcsolathoz hozzájáruló természeti tényezők leírása

A földrajzi terület a Côte de Beaune borvidéken helyezkedik el, amely egy enyhén hullámzó, meredek oldalú dombhát, és mintegy 25 kilométer hosszan húzódik északkelet–délnyugati irányban. Ez a tektonikus eredetű domborzat a nyugatra fekvő, 400–500 méter tengerszint feletti magasságú „Hautes Côtes” mészkőfennsíkjait, valamint a keletre fekvő, a „Côte”-ra (lejtő) merőlegesen található, harmadkori lesüllyedt árokban képződött Bresse-i síkságot választja el, amelynek tengerszint feletti magassága körülbelül 250 méter. A földrajzi terület a Beaune városától délre, a burgundiai Côte-d’Or megyében található Meursault és Puligny-Montrachet településeket foglalja magában. A Blagny tanyavilág területe e két településen fekszik. A fő domboldal szívében, egy kis mészkőteraszon terül el, amelyet korábban működő kőbányák tarkítanak. A szőlő szüreteléséhez körülhatárolt parcellák félköríves területet foglalnak el, amelyet fent erdő borította, lankás lejtők vesznek körül. A „Côte” felénél (300–380 méteres tengerszint feletti magasságban) található Blagny tanyavilág keleti fekvésű, így a felkelő nap sugarai érik. Alapkőzete főként az oxfordi korszakból (felső jura kor) származó márga (agyagos mészkő), alsó részén pedig a callovi korszakból (középső jura kor) származó dalle nacrée [gyöngyházlemez] mészkő. A lejtő márgás-mészköves alapkőzetet gyakran az altalaj és a fölötte emelkedő domborzati elemek erodálódása nyomán keletkezett agyagos-iszapos omladékrétegek takarják. E rétegek jellege és vastagsága a lejtőn való elhelyezkedésüktől függ. A domboldal tetején nagyon kavicsos és nem túl vastag rétegek valamivel jelentősebbek a síkabb területeken (néhány decimétertől egy méterig). A talajok gyengék, erősen szénsavasak és sekélyek. A márgán nehezek és agyagosak lehetnek, de a lejtő jó vízelvezetést biztosít. A dalle nacrée rétegen nagyon kavicsosak, de a gyökerek könnyen áthatolnak rajtuk. A vízellátást az erodált mészkő belső nedvességtartalma biztosítja, amely nedves időszakokban rendkívül hatékony vízelvezetést biztosít. Az éghajlat óceáni és hűvös, amelyet a Rhone–Saône folyosókon áthaladó kontinentális és déli hatások zavarhatnak meg. A Morvan-hegységtől és a burgundi fennsíkoktól keletre elhelyezkedő „Côte” védett fekvésének köszönhetően a régiónál általában melegebb és szárazabb, ami kedvez a kiváló minőségű szőlő termesztésének (főnhatás). A földrajzi terület sajátos helyzete a relatív tengerszint feletti magassághoz kapcsolódó hűvösséget eredményez, bár ezt nagyrészt ellensúlyozza a nyílt táj által biztosított napsütés mennyisége, valamint az a tény, hogy a terület védett a nyugati és északi szelekkel szemben. A térség lankás lejtőkkel körülvett félköríves területet foglal el, és a nyári hónapokban különösen forró, ami megmagyarázza a mediterrán jellemzőkkel rendelkező, természetesen előforduló növényvilág jelenlétét.

b)   A kapcsolathoz hozzájáruló emberi tényezők leírása

Pierre Forgeot tanulmánya szerint a szőlőültetvények a Côte de Beaune régióban először a Kr. e. II. században jelentek meg. A XV. századtól kezdve a „Beaune” borok egész Európát meghódították. Ezek a borok a Burgundiai Hercegség fénykorában annak „márkaarculatát” testesítették meg. Egyedül ezek a bódító, alacsony tannintartalmú vörösborok, az úgynevezett „pinot vermeil”-ek [vörös pinot borok] voltak szállításra alkalmasak. A XVIII. században Burgundiában megjelentek a kereskedő-szőlősgazdák, akik új identitást adtak a burgundiai boroknak, és megalapozták azok széles körű európai elterjedését. A Côte de Beaune „finom borokkal” látta el Beaune borkereskedőit, akik jelentős piaci részesedéssel rendelkeztek. A Meursault és Puligny-Montrachet települések határán elhelyezkedő Blagny tanyát először középkori történelmi feljegyzésekben említették. Kezdetben a maizières-i ciszterci apátság külterülete volt, amely néhány kilométerre kelet felé található. Bár a tanyával kapcsolatban kevés bizonyíték maradt fenn, emlékét helységnevek őrizték meg, különösen a Blagnyt a síksággal összekötő „Szerzetesek útja” néven ismert útvonalon. A francia forradalom idején a maizières-i apátság elpusztult, elkobozták, majd nemzeti vagyonként eladták, a vagyontárgyai pedig szétszóródtak. A XIX. század elején azonban a „Blagny” borok a legkiemelkedőbbnek tartott „Puligny” borok között jelentek meg. Jullien (már 1816-ban), Dr. Lavalle (1855-ben), majd később Danguy és Aubertin (1892-ben) mind említést tettek róluk. A nagyszerű fehérboraik miatt elismert „Meursault” és „Puligny” között „Blagny” is nevet szerzett magának a tanyaegyüttes környékén előállított vörösboroknak köszönhetően. Ezeket a borokat 1937-ben ismerték el hivatalosan a „Blagny” oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel. A XVIII. század óta a szőlőültetvényeket és az azok minőségét meghatározó tényezőket széles körben tanulmányozzák, és számos szerző alakított ki osztályozási rendszert a burgundiai borok tekintetében. A Beaune körzet bortermelői bizottsága által 1860-ban kidolgozott osztályozás e munka betetőzését jelenti. A „Côte” minden egyes települése esetében minőségi skálán osztályozták a cépage fin-nel [elegáns fajtával] beültetett valamennyi kisebb földrajzi egységet (azaz climat-t, amely egy adott szőlőültetvény közhasználatú neve, általában lieu-dit, vagyis egy hagyományos helyi névvel rendelkező parcella). 1943-ban létrehozták azoknak a climat-knak a listáját, amelyek jogosultak a „premier cru” megnevezés használatára. A „Blagny” oltalom alatt álló eredetmegjelölés kizárólag vörösborok számára van fenntartva. A fő szőlőfajta a pinot noir N. A szőlőtőkéket a Côte de Beaune régió jelenlegi gyakorlatainak megfelelően művelik, különös tekintettel a hektáronkénti 9 000 tőkét meghaladó ültetési sűrűség alkalmazására. A borokat hagyományosan legalább nyolc hónapig érlelik. A szőlőültetvények területe 2008-ban mintegy 5 hektár volt, amelyen évente átlagosan 165 hektoliter bort állítottak elő.

c)   A termék minőségére és jellemzőire vonatkozó információk

A borok mélyvörös színűek, a gránátvörösbe hajló árnyalatokkal; gyakran meglehetősen robusztus, bársonyos tanninszerkezettel rendelkeznek, amelyet az élénkség tovább hangsúlyoz. A borokat szép gyümölcsösség jellemzi, illatukban gyakran dominálnak a fekete gyümölcsök és a fűszeres jegyek, amelyek az érleléssel vadhúsra vagy aljnövényzetre emlékeztető jegyekké alakulnak. A pincében eltöltött néhány év mérsékli a fiatal borok szélsőséges ízvilágát.

d)   Ok-okozati összefüggések

A hűvös óceáni éghajlat, a „Côte” domborzata, valamint a jura korból származó márgás és meszes talajok hozzájárulnak a pinot noir N őshonos burgundiai fajta növekedéséhez. A „Blagny” földrajzi területén ez a fajta a terület egyedi jellemzői miatt különösen egyedülálló. A tengerszint feletti magasság és a nehéz márgás alapkőzet hozzájárul a borok szerkezetének bizonyos mértékű visszafogottságához, míg a fent erdő borította, lankás lejtők által körülvett félköríves völgyteknőben megrekedő hő jelentősen elősegíti az érlelési folyamatot. A domborzat, a geológiai sokféleség és a kialakult talajok változatossága a borokban az aromák sokféle árnyalatát eredményezi, ami már régóta arra ösztönzi a termelőket, hogy különbséget tegyenek a szőlőtermő területet alkotó kisebb földrajzi egységek (climat-k) között. Ezeket az árnyalatokat hangsúlyozza az a bevett gyakorlat is, hogy a borok címkéjén feltüntetik annak a climat-nak a nevét, ahol a szőlőt termesztették. A borok hosszú utóerjesztése – amellett, hogy elősegíti a palackban történő tárolásra való alkalmasságot – hozzájárul a kóstoláskor is érezhető sokféleség kifejeződéséhez. 1816-ban Jullien a „Blagny” vörösborokat a finom burgundiai borok között a harmadik osztályba sorolta be. 1860-ban Beaune körzet bortermelői bizottsága a terület nagy részét első osztályúnak minősítette. A „Blagny” területet alkotó lieu-dit-k jelenleg a „premier cru” kategóriába vannak besorolva. A „Blagny” oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel ellátott borok egyediek, és ritkák Burgundia oltalom alatt álló eredetmegjelölésein belül. Nem forgalmazzák őket széles körben, és kóstolásuk a borok iránt lelkesedők számára még ma is érzelemdús élményt nyújt.

11.   További alkalmazandó követelmények

A követelmény/eltérés címe

Címkézés

Jogi keret

Nemzeti jogszabályok

A további követelmény/eltérés típusa

A címkézésre vonatkozó kiegészítő rendelkezések

A követelmény/eltérés leírása

a)

Az oltalom alatt álló eredetmegjelölés neve kiegészíthető a „premier cru” hagyományos megjelöléssel. Az oltalom alatt álló eredetmegjelölés neve – a „premier cru” hagyományos megjelöléssel ellátható borokra vonatkozó rendelkezések szerint – kiegészíthető az alábbi kiegészítő földrajzi megnevezésekkel (climat-kkal): Kisebb földrajzi egységek (climat-k) listája – „Hameau de Blagny”, – „La Garenne” vagy „sur la Garenne”, – „La Jeunellotte”, – „La Pièce sous le Bois”, – „Sous Blagny”, – „Sous le Dos d’Ane” és – „Sous le Puits”. A „premier cru” hagyományos kifejezés mellett feltüntethető kisebb földrajzi egység (climat) nevét közvetlenül az oltalom alatt álló eredetmegjelölés neve után kell feltüntetni, és akkora karakterekkel kell nyomtatni, amelyek mérete sem magasságban, sem szélességben nem haladja meg az oltalom alatt álló eredetmegjelölés nevét alkotó karakterek méretét.

b)

Az oltalom alatt álló eredetmegjelölésű borok címkéjén pontosítható a kisebb földrajzi egység, feltéve, hogy: – kataszteri terület nevéről van szó, – a terület neve szerepel a szüretelési nyilatkozatban. A kataszteri terület nevét olyan karakterekkel kell feltüntetni, amelyek mérete sem magasságban, sem szélességben nem haladja meg az oltalom alatt álló eredetmegjelölés nevét alkotó karakterek méretének felét.

c)	A „Vin de Bourgogne” vagy „Grand Vin de Bourgogne” nagyobb földrajzi egység feltüntethető az oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel ellátott borok címkéjén.

d)

Amennyiben az oltalom alatt álló eredetmegjelölés nevét a „Côte de Beaune” kiegészítő földrajzi név követi, e kiegészítő földrajzi név közvetlenül az oltalom alatt álló eredetmegjelölés neve után jelenik meg, közbeékelt szavak nélkül. Az oltalom alatt álló eredetmegjelölés nevét alkotó betűkkel azonos méretű, színű és betűtípusú betűkkel nyomtatják.

e)	Az oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel ellátott borok címkéjén tilos feltüntetni a szőlőfajtát.

A követelmény/eltérés címe

A földrajzi terület közvetlen szomszédságában lévő terület

Jogi keret

Nemzeti jogszabályok

A további követelmény/eltérés típusa

A körülhatárolt földrajzi területen belüli előállításra vonatkozó eltérés

A követelmény/eltérés leírása

A borok erjesztése, készítése és érlelése tekintetében biztosított eltérés kapcsán meghatározott közvetlenül szomszédos terület a következő települések területét foglalja magában a 2024. évi hivatalos földrajzi kódex alapján:

—

Côte-d’Or megye: Agencourt, Aloxe-Corton, Ancey, Arcenant, Argilly, Austriourt, Auxey-Duresses, Baubigny, Beaune, Belan-sur-Ource, Bévy, Bissey-la-Côte, Bligny-lès-Beaune, Boncourt-le-Bois, Bouix, Bouze-lès-Beaune, Brion-sur-Ource, Brochon, Cérilly, Chambœuf, Chambolle-Musigny, Channay, Charrey-sur-Seine, Chassagne-Montrachet, Châtillon-sur-Seine, Chaumont-le-Bois, Chaux, Chenôve, Chevannes, Chorey-lès-Beaune, Collonges-lès-Bévy, Combertault, Comblanchien, Corcelles-les-Arts, Corcelles-les-Monts, Corgoloin, Cormot-Vauchignon, Corpeau, Couchey, Curley, Curtil-Vergy, Daix, Dijon, Ebaty, Echevronne, Epernay-sous-Gevrey, L’Etang-Vergy, Etrochey, Fixin, Flagey-Echézeaux, Flavignerot, Fleurey-sur- Ouche, Fussey, Gerland, Gevrey-Chambertin, Gilly-lès-Cîteaux, Gomméville, Grancey-sur-Ource, Griselles, Ladoix-Serrigny, Lantenay, Larrey, Levernois, Magny-lès-Villers, Mâlain, Marcenay, Marey-lès-Fussey, Marsannay-la-Côte, Massingy, Mavilly-Mandelot, Meloisey, Merceuil, Messanges, Meuilley, Meursanges, Molesme, Montagny-lès-Beaune, Monthelie, Montliot-et-Courcelles, Morey-Saint-Denis, Mosson, Nantoux, Nicey, Noiron-sur-Seine, Nolay, Nuits-Saint-Georges, Obtrée, Pernand-Vergelesses, Perrigny-lès-Dijon, Plombières-lès-Dijon, Poinçon-lès-Larrey, Pommard, Pothières, Premeaux-Prissey, Prusly-sur-Ource, Quincey, Reulle-Vergy, La Rochepot, Ruffey-lès-Beaune, Saint-Aubin, Saint-Bernard, Sainte-Colombe-sur-Seine, Sainte-Marie-la-Blanche, Saint-Philibert, Saint-Romain, Santenay, Savigny-lès-Beaune, Segrois, Tailly, Talant, Thoires, Valforêts (Clémencey egykori település területének megfelelő rész), Vannaire, Velars-sur-Ouche, Vertault, Vignoles, Villars-Fontaine, Villebichot, Villedieu, Villers-la-Faye, Villers-Patras, Villy-le-Moutier, Vix, Volnay, Vosne-Romanée és Vougeot,

—

Rhône megye: Alix, Anse, L’Arbresle, Les Ardillats, Arnas, Bagnols, Beaujeu, Belleville-en-Beaujolais, Belmont-d’Azergues, Blacé, Le Breuil, Bully, Cercié, Chambost-Allières, Chamelet, Charentay, Charnay, Châtillon, Chazay-d’Azergues, Chénas, Chessy, Chiroubles, Cogny, Corcelles-en-Beaujolais, Denicé, Dracé, Emeringes, Fleurie, Frontenas, Gleizé, Jarnioux, Juliénas, Jullié, Lacenas, Lachassagne, Lancié, Lantignié, Légny, Létra, Limas, Lozanne, Lucenay, Marchampt, Marcy, Moiré, Montmelas-Saint-Sorlin, Morancé, Odenas, Le Perréon, Pommiers, Portes des Pierres Dorées, Quincié-en-Beaujolais, Régnié-Durette, Rivolet, Saint-Clément-sur-Valsonne, Saint-Cyr-le-Chatoux, Saint-Didier-sur-Beaujeu, Saint-Etienne-des-Oullières, Saint-Etienne-la-Varenne, Saint-Georges-de-Reneins, Saint-Germain-Nuelles, Saint-Jean-des-Vignes, Saint-Julien, Saint-Just-d’Avray, Saint-Lager, Saint-Romain-de-Popey, Saint-Vérand, Sainte-Paule, Salles-Arbuissonnas-en-Beaujolais, Sarcey, Taponas, Ternand, Theizé, Val d’Oingt, Vaux-en-Beaujolais, Vauxrenard, Vernay, Villefranche, Ville-sur-Jarnioux, Villié-Morgon és Vindry-sur-Turdine (Dareizé, Les Olmes és Saint-Loup egykori települések területének megfelelő rész),

—

Saône-et-Loire megye: Aluze, Ameugny, Azé, Barizey, Beaumont-sur-Grosne, Berzé-la-Ville, Berzé-le-Châtel, Bissey-sous-Cruchaud, Bissy-la-Mâconnaise, Bissy-sous-Uxelles, Bissy-sur-Fley, Blanot, Bonnay-Saint-Ythaire, Bouzeron, Boyer, Bray, Bresse-sur-Grosne, Burgy, Burnand, Bussières, Buxy, Cersot, Chagny, Chaintré, Chalon-sur-Saône, Chamilly, Champagny-sous-Uxelles, Champforgeuil, Chânes, Change, Chapaize, La Chapelle-de-Bragny, La Chapelle-de-Guinchay, La Chapelle-sous-Brancion, Charbonnières, Chardonnay, La Charmée, Charnay-lès-Mâcon, Charrecey, Chasselas, Chassey-le-Camp, Château, Châtenoy-le-Royal, Chaudenay, Cheilly-lès-Maranges, Chenôves, Chevagny-lès-Chevrières, Chissey-lès-Mâcon, Clessé, Cluny, Cormatin, Cortambert, Cortevaix, Couches, Crêches-sur-Saône, Créot, Cruzille, Culles-les-Roches, Curtil-sous-Burnand, Davayé, Demigny, Dennevy, Dezize-lès-Maranges, Donzy-le-Pertuis, Dracy-le-Fort, Dracy-lès-Couches, Epertully, Etrigny, Farges-lès-Chalon, Farges-lès-Mâcon, Flagy, Fleurville, Fley, Fontaines, Fragnes-la-Loyère (a La Loyère egykori település területének megfelelő rész), Fuissé, Genouilly, Germagny, Givry, Granges, Grevilly, Hurigny, Igé, Jalogny, Jambles, Jugy, Jully-lès-Buxy, La Vineuse-sur-Frégande (Donzy-le-National, La Vineuse és Massy egykori települések területének megfelelő rész), Lacrost, Laives, Laizé, Lalheue, Leynes, Lournand, Lugny, Mâcon, Malay, Mancey, Martailly-lès-Brancion, Massilly, Mellecey, Mercurey, Messey-sur-Grosne, Milly-Lamartine, Montagny-lès-Buxy, Montbellet, Montceaux-Ragny, Moroges, Nanton, Ozenay, Paris-l’Hôpital, Péronne, Pierreclos, Plottes, Préty, Prissé, Pruzilly, Remigny, La Roche-Vineuse, Romanèche-Thorins, Rosey, Royer, Rully, Saint-Albain, Saint-Ambreuil, Saint-Amour-Bellevue, Saint-Boil, Saint-Clément-sur-Guye, Saint-Denis-de-Vaux, Saint-Désert, Saint-Gengoux-de-Scissé, Saint-Gengoux-le-National, Saint-Germain-lès-Buxy, Saint-Gervais-sur-Couches, Saint-Gilles, Saint-Jean-de-Trézy, Saint-Jean-de-Vaux, Saint-Léger-sur-Dheune, Saint-Mard-de-Vaux, Saint-Martin-Belle-Roche, Saint-Martin-du-Tartre, Saint-Martin-sous-Montaigu, Saint-Maurice-de-Satonnay, Saint-Maurice-des-Champs, Saint-Maurice-lès-Couches, Saint-Pierre-de-Varennes, Saint-Rémy, Saint-Sernin-du-Plain, Saint-Symphorien-d’Ancelles, Saint-Vallerin, Saint-Vérand, Saisy, La Salle, Salornay-sur-Guye, Sampigny-lès-Maranges, Sancé, Santilly, Sassangy, Saules, Savigny-sur-Grosne, Sennecey-le-Grand, Senozan, Sercy, Serrières, Sigy-le-Châtel, Sologny, Solutré-Pouilly, Taizé, Tournus, Uchizy, Varennes-lès-Mâcon, Vaux-en-Pré, Vergisson, Vers, Verzé, Le Villars, Vinzelles és Viré,

—

Yonne megye: Aigremont, Annay-sur-Serin, Arcy-sur-Cure, Asquins, Augy, Auxerre, Avallon, Bazarnes, Beine, Bernouil, Béru, Bessy-sur-Cure, Bleigny-le-Carreau, Censy, Chablis, Champlay, Champs-sur-Yonne, Chamvres, La Chapelle-Vaupelteigne, Charentenay, Châtel-Gérard, Chemilly-sur-Serein, Cheney, Chevannes, Chichée, Chitry, Collan, Coulangeron, Coulanges-la-Vineuse, Courgis, Cruzy-le-Châtel, Dannemoine, Deux-Rivières, Dyé, Epineuil, Escamps, Escolives-Sainte-Camille, Fleys, Fontenay-près-Chablis, Gy-l’Evêque, Héry, Irancy, Island, Joigny, Jouancy, Junay, Jussy, Lichères-près-Aigremont, Lignorelles, Ligny-le-Châtel, Lucy-sur-Cure, Maligny, Mélisey, Merry-Sec, Migé, Molay, Molosmes, Montholon (Champvallon, Villiers-sur-Tholon és Volgré egykori települések területének megfelelő rész), Montigny-la-Resle, Mouffy, Moulins-en-Tonnerois, Nitry, Noyers, Ouanne, Paroy-sur-Tholon, Pasilly, Pierre-Perthuis, Poilly-sur-Serein, Pontigny, Préhy, Quenne, Roffey, Rouvray, Saint-Bris-le-Vineux, Saint-Cyr-les-Colons, Saint-Père, Sainte-Pallaye, Sainte-Vertu, Sarry, Senan, Serrigny, Tharoiseau, Tissey, Tonnerre, Tronchoy, Val-de-Mercy, Vallan, Venouse, Venoy, Vermenton, Vézannes, Vézelay, Vézinnes, Villeneuve-Saint-Salves, Villy, Vincelles, Vincelottes, Viviers és Yrouerre.

Az (EU) 2019/33 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 5. cikke (1) bekezdésének megfelelően a közvetlenül szomszédos terület a szóban forgó körülhatárolt terület közvetlen szomszédságában lévő területnek felel meg.

Elektronikus (URL-)hivatkozás a termékleírás közzétételére

https://info.agriculture.gouv.fr/boagri/document_administratif-8014d4a0-f691-4399-b6d4-ca4ad830e24e

---

(1)  A Bizottság (EU) 2025/27 felhatalmazáson alapuló rendelete (2024. október 30.) az (EU) 2024/1143 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a földrajzi árujelzők, a hagyományos különleges termékek és a minőségre utaló választható kifejezések bejegyzésére és oltalmára vonatkozó szabályokkal történő kiegészítéséről, valamint a 664/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L, 2025/27, 2025.1.15., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg_del/2025/27/oj).