L_2021340HU.01035701.xml

AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2021/1624 ÁLLÁSFOGLALÁSA

(2021. április 29.)

az Európai Vegyianyag-ügynökség 2019. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozat szerves részét képező megjegyzésekkel

AZ EURÓPAI PARLAMENT,

—	tekintettel az Európai Vegyianyag-ügynökség 2019. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozatára,

—	tekintettel eljárási szabályzata 100. cikkére és V. mellékletére,

—	tekintettel a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság véleményére,

—	tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A9-0075/2021),

mivel bevételi és kiadási kimutatása (1) szerint az Európai Vegyianyag-ügynökség (a továbbiakban: az ügynökség) 2019. évi pénzügyi évre szóló végleges költségvetése 112 834 290 EUR volt, ami 2018-hoz képest 4,99%-os csökkenést jelent; mivel az ügynökség költségvetésének mintegy 39,51%-a díjakból és illetékekből, 57,61%-a pedig az Uniótól és harmadik országoktól származik (2) (2018-ban 72,47% származott a díjakból és illetékekből, 26,18% pedig az Uniótól és harmadik országoktól); megjegyzi, hogy a költségvetés összetételében az előző évhez képest bekövetkezett jelentős változások az 1907/2006/EK rendelethez (3) kapcsolódnak, amely 2018-ra írt elő végleges regisztrációs határidőt, és mivel az 1907/2006/EK rendelet nem határoz meg további regisztrációs határidőket, nem várható a regisztrációs díjakból származó bevételek kiemelkedő összege;

mivel a Számvevőszék az ügynökség 2019. évi pénzügyi évről szóló éves beszámolójáról szóló jelentésében (a továbbiakban: a számvevőszéki jelentés) megállapítja, hogy kellő mértékben megbizonyosodott az ügynökség éves beszámolójának megbízhatóságáról, valamint arról, hogy az annak alapjául szolgáló ügyletek jogszerűek és szabályszerűek;

Költségvetési és pénzgazdálkodás

elismeréssel nyugtázza, hogy a 2019. évi pénzügyi év során folytatott költségvetés-ellenőrzési erőfeszítések eredményeként a költségvetés végrehajtási aránya 98,79% volt, ami 2018-hoz képest 1,13%-os csökkenést jelent; aggodalommal állapítja meg továbbá, hogy a kifizetési előirányzatok végrehajtási aránya 86,09% volt, ami 2018-hoz képest 0,95%-os csökkenést jelent;

hangsúlyozza, hogy az ügynökséget részben – az 1907/2006/EK rendeletben előírtak szerint – a vegyi anyagok regisztrálását kérelmező vállalatoktól kapott díjakból finanszírozzák; megállapítja, hogy az alkalmazandó díjak a vállalatok méretétől és a regisztrált vegyi anyagok mennyiségétől függenek (különböző határértékek); megjegyzi, hogy a számvevőszéki jelentés szerint az első, 2009-ben történt regisztrációk óta a vállalatoknak mintegy 26%-a jelentkezett mikro-, kis-, vagy középvállalkozásként; aggodalommal jegyzi meg azonban, hogy az ügynökség hatékony utólagos ellenőrzési rendszerének köszönhetően az ügynökség megállapította, hogy a vállalkozások mintegy 50%-a helytelenül adta meg méretét, ami alacsonyabb díjakat eredményezett; hangsúlyozza, hogy ez a megállapítás jól szemlélteti a kizárólag a kérelmezők önbevallásán alapuló rendszerek korlátait; megjegyzi, hogy e helyzet enyhítése érdekében az ügynökség az évek során 32,2 millió EUR összegű díjkorrekciót és adminisztrációs díjat számlázott ki és szedett be, és hogy az ügynökség jelentős előrelépést tett a jogosulatlan díjcsökkentések behajtása és a hosszú ideje esedékes adminisztrációs díjak beszedése terén; megjegyzi azonban, hogy az ellenőrzések tekintetében még mindig nagy munka várat magára, így 2019 végén a szükséges díjkorrekciók fennmaradó összege még nem volt ismert; felhívja az ügynökséget, hogy számoljon be a mentesítésért felelős hatóságnak erőfeszítéseiről és elért eredményeiről, csökkentse a jelentős ellenőrzési munkaterhet, és hajtsa végre a díjkorrekciókat; felhívja a Bizottságot, hogy javasoljon intézkedéseket e helyzet megoldására, elkerülendő a kérelmezők méretének bejelentésével kapcsolatos csalást, és biztosítandó az ügynökség számára a stabilabb költségvetési tervezést;

a Számvevőszék 2018. évi pénzügyi évre vonatkozó megállapításainak nyomon követése tekintetében megjegyzi, hogy az ügynökség bevételei részben az ágazat által befizetett díjakból, részben pedig az uniós költségvetésből ezt kiegyensúlyozó támogatásból származnak; megjegyzi, hogy a díjakból és illetékekből származó bevételek 2019-től jelentősen csökkenni kezdtek, mivel az 1907/2006/EK rendelet szerinti harmadik regisztrációs határidő 2018 májusában lejárt, és ez a tendencia várhatóan a jövőben is folytatódni fog; rámutat arra, hogy fennáll a kockázat, hogy a viszonylag stabil kiadások és a sokkal kevésbé tervezhető bevételek hátrányosan érintik az ügynökség műveleteit és költségvetés-végrehajtását; megjegyzi azonban, hogy az ügynökség válasza szerint az ügynökség proaktívan máig tartó megbeszéléseket kezdett a Bizottsággal a fenntartható finanszírozás biztosítása és e finanszírozási modell kihívásainak leküzdése érdekében; felhívja az ügynökséget és a Bizottságot, hogy folyamatosan tájékoztassák a mentesítésért felelős hatóságot az e kérdéssel kapcsolatos fejleményekről; rámutat arra, hogy az uniós költségvetésből származó kiszámítható kiegyensúlyozó támogatásra való támaszkodás, valamint a díjakból és illetékekből származó bevételeknek a Bizottság részére történő átutalása kiszámíthatóbb bevételt garantálhat az ügynökség számára, és erre szükség is van ahhoz, hogy el tudja látni a feladatait;

Fenntarthatóság

kiemeli, hogy a 649/2012/EU rendelet (4) (PIC-rendelet) és az (EU) 2019/1021 rendelet (5) (a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagokról (POP-okról) szóló rendelet) tekintetében az ügynökséget teljes egészében uniós támogatásból finanszírozzák, amely 2019-ben 1,56 millió EUR-t tett ki (2018-ban 1,10 millió EUR-t a PIC-ekre vonatkozóan);

üdvözli az ügynökség arra irányuló erőfeszítéseit, hogy költséghatékony és környezetbarát munkahelyet hozzon létre, és üdvözli az ügynökség által a CO2-kibocsátásának és energiafogyasztásának csökkentése, valamint a papírmentes munkafolyamat kialakítása érdekében tett valamennyi intézkedést; megelégedéssel veszi tudomásul, hogy az ügynökség ügyvezető igazgatója vállalta, hogy 2030-ra karbonsemlegessé válik az ügynökség;

Teljesítmény

elismeri, hogy az ügynökség átdolgozta a 2019. évi munkaprogramhoz kapcsolódó teljesítménymenedzsment-modelljét azzal a céllal, hogy jobban jelezze munkájának hatását és eredményét; sajnálatosnak tartja, hogy az ügynökség 2019-ben az 53 fő teljesítménymutató-cél közül csak 34-et ért el; tudomásul veszi az ügynökség azon észrevételét, hogy a nem teljesített 19 cél főként olyan input- és outputmutatókhoz kapcsolódik, amelyeket több tényező miatt is nehéz előre látni; sürgeti az ügynökséget, hogy törekedjen a fő teljesítménymutatóihoz kapcsolódó célértékek 100%-os teljesítésére;

emlékeztet arra, hogy a szabályozó hatóságok közül az ügynökségé a főszerep az Unió vegyi anyagokra vonatkozó jogszabályainak az emberi egészség és a környezet, valamint az innováció és a versenyképesség érdekében történő végrehajtásában; megállapítja, hogy az ügynökség tájékoztatást nyújt a vegyi anyagokról, segíti a vállalatokat a jogszabályoknak való megfelelésben, és előmozdítja a vegyi anyagok biztonságos használatát;

elismeri, hogy az ügynökség 2019-ben stratégiai átszervezésen ment keresztül, és a 2019–2023-as időszakra új stratégiai tervvel rendelkezik, amely a következő három stratégiai prioritást tartalmazza: az aggodalomra okot adó anyagok azonosítása és kockázatkezelése, a vegyi anyagok ipar általi biztonságos és fenntartható felhasználása, valamint a vegyi anyagok fenntartható kezelése az uniós jogszabályok végrehajtása révén;

sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a 2019–2023-as stratégiai terv nem tartalmaz olyan proaktív intézkedéseket és forrásokat, amelyek felgyorsítanák, javítanák és számszerűsítenék az állatkísérletek számának csökkentését és új megközelítési módszerekkel való felváltását; ismételten hangsúlyozza a helyettesítésre, csökkentésre és finomításra vonatkozó hármas elv fontosságát az állatkísérletek terén; tudomásul veszi a Parlament által a vegyi anyagokra vonatkozó fenntarthatósági stratégiáról szóló, 2020. július 10-i állásfoglalásában (6) megfogalmazott ajánlást, amely szerint az ügynökségen belül létre kell hozni egy, kizárólag az állatok védelmével és a nem állatokon alkalmazott kísérleti módszerek előmozdításával foglalkozó csoportot; aggodalommal veszi tudomásul az ügynökség igazgatója által a Költségvetési Ellenőrző Bizottsággal 2021. január 7-én folytatott megbeszélés során adott választ, amely szerint az ügynökség nem követte nyomon az állatkísérletek csökkentésére irányuló parlamenti felhívást; sürgeti az ügynökséget, hogy határozottan csökkentse az állatkísérletek alkalmazását; felhívja az ügynökséget, hogy a megbízatásán belül járuljon hozzá az alternatív vizsgálati módszerek előmozdítását célzó nemzetközi tevékenységekhez, és rendszeresen tegyen közzé információkat a REACH szerinti alternatív módszerek használatáról;

10.

elismeri, hogy a 2019 elején bevezetett új szervezeti struktúrát úgy alakították ki, hogy fokozza az ügynökség összekapcsolhatóságát és megkönnyítse az együttműködésen alapuló munkamódszereket; üdvözli, hogy 2018-hoz képest 50%-kal nőtt az anyagok teljes körű megfelelőségi ellenőrzése, amit a megfelelőségi ellenőrzésekre helyezett nagyobb hangsúly révén, a belső személyzet átcsoportosításával, az ügynökséghez rendelt további források nélkül értek el;

11.

megjegyzi, hogy az ügynökség belső ellenőrzési kapacitását továbbra is megosztja az Európai GNSS Ügynökséggel, és hogy az ügynökség 2019-ben támogatást nyújtott a Fogyasztó-, Egészség-, Élelmiszerügyi és Mezőgazdasági Végrehajtó Ügynökségnek az adatvédelmi szolgáltatások terén, továbbá szorosan együttműködik más ügynökségekkel, többek között a szolgáltatások ügynökségek közötti hálózat keretében történő megosztása és az erőforrások egyetértési megállapodások révén történő megosztása révén; elismerését fejezi ki ezen együttműködésért, amely követendő példa más ügynökségek számára; ösztönzi az ügynökséget, hogy törekedjen további és szélesebb körű együttműködésre más uniós ügynökségekkel; ösztönzi az ügynökséget, hogy kezdeményezzen megbeszéléseket az egymást átfedő feladatok tekintetében az erőforrás-megosztás lehetőségeiről a hasonló tevékenységet folytató ügynökségekkel;

12.

felszólítja az ügynökséget, hogy a hatékonyság javítása érdekében folytassa a szinergiák fejlesztését, fokozza az együttműködést és ossza meg a bevált gyakorlatokat a többi uniós ügynökséggel (humánerőforrás-gazdálkodás, épületkezelés, informatikai szolgáltatások és biztonság);

13.

kéri az ügynökséget, hogy dolgozzon ki iránymutatást a korlátozásoktól való eltérések engedélyezésének indokolásához szükséges minimális tájékoztatási követelményekről, továbbá hogy biztosítsa, hogy ne fogadjanak el eltérést, ha a regisztrációs akták nem felelnek meg a követelményeknek vagy nem aktualizálják azokat;

14.

hangsúlyozza, hogy fokozni kell az ügynökség digitalizálását a belső működés és az irányítási eljárások tekintetében; hangsúlyozza, hogy az ügynökségnek továbbra is proaktívnak kell lennie e tekintetben, hogy mindenképpen elkerülhető legyen az ügynökségek közötti digitális szakadék; felhívja azonban a figyelmet arra, hogy minden szükséges biztonsági intézkedést meg kell tenni a feldolgozott információk online biztonságát fenyegető kockázatok elkerülése érdekében;

15.

emlékeztet annak fontosságára, hogy az ügynökség munkájának ismertebbé tétele érdekében biztosítson nagyobb láthatóságot a médiában, az interneten és a közösségi médiában;

Személyzeti politika

16.

megállapítja, hogy 2019. december 31-én a létszámterv végrehajtása 96,75%-os volt: az uniós költségvetés értelmében engedélyezett 461 ideiglenes alkalmazotti álláshelyből (2018-ban 452 engedélyezett álláshely) 446-ra neveztek ki ideiglenes alkalmazottat; megállapítja, hogy ezen felül 122 szerződéses alkalmazott és 14 kirendelt nemzeti szakértő dolgozott az ügynökségnél 2019-ben;

17.

megjegyzi, hogy 2019-ben nem valósult meg a nemek közötti egyensúly a felsővezetői álláshelyek (71% férfi és 29% nő) és az igazgatótanács (69% férfi és 31% nő) tekintetében; kéri az ügynökséget, hogy a jövőben biztosítsa a nemek közötti egyensúlyt a felső vezetés körében; kéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy az ügynökség igazgatótanácsi tagjainak kinevezésekor tartsák szem előtt a nemek közötti egyensúly biztosításának fontosságát;

18.

megállapítja, hogy az ügynökség rendelkezik zaklatásellenes politikával és ahhoz kapcsolódó iránymutatásokkal; tudomásul veszi, hogy az ügynökség képzéseket szervezett, és bizalmas tanácsadást tett elérhetővé, megjegyzi továbbá, hogy 2019-ben kísérleti projekt indult a konfliktusokat megtapasztaló csoportokon belüli közvetítéssel; megjegyzi, hogy 2019-ben az ügynökségnek egy nem hivatalos zaklatási eljárása volt;

19.

tudomásul veszi az ügynökség álláshirdetéseinek közzétételét honlapján, a közösségi médiában és az uniós ügynökségek hálózatának erre a célra létrehozott honlapján annak érdekében, hogy az ilyen hirdetéseket jobban reklámozzák; tudomásul veszi az ügynökség válaszát, miszerint megkezdte a folyamatok felülvizsgálatát annak érdekében, hogy az álláshirdetéseket közzé tudja tenni az Európai Személyzeti Felvételi Hivatal honlapján; felhívja az ügynökséget, hogy tegye közzé az álláshirdetéseket az Európai Személyzeti Felvételi Hivatal honlapján; felhívja az ügynökséget, hogy tárja fel a magasan képzett személyzet toborzásának további lehetőségeit az álláshirdetések terjesztési körének kiszélesítése révén; felszólítja az ügynökséget, hogy összpontosítson kutatási eredményeinek a nyilvánosság körében történő terjesztésére;

20.

üdvözli az ügynökség arra irányuló erőfeszítéseit, hogy sokszínűbb és befogadóbb munkakörnyezetet és kultúrát alakítson ki a fogyatékossággal élők érdekében tett intézkedések révén, és kéri az ügynökséget, hogy mérje fel az esélyegyenlőség elvei további megerősítésének és integrálásának lehetőségeit a munkaerő-felvétel, a képzés, a szakmai előmenetel és a munkakörülmények terén, valamint hogy hívja fel a személyzet figyelmét ezekre a szempontokra; továbbá kéri az ügynökséget, hogy értékelje épületeinek lehetséges észszerű felújítását és átalakítását a csökkent mozgásképességű vagy egyéb fogyatékossággal élő személyek számára biztosított hozzáférés és a megfelelő irodai eszközök tekintetében;

21.

ösztönzi az ügynökséget, hogy folytassa a hosszú távú emberierőforrás-politikai keret kidolgozását, amely a munka és magánélet közötti egyensúlyra, az egész életen át tartó pályaorientációra és karrierfejlesztésre, a nemek közötti egyensúlyra, a távmunkára, a földrajzi egyensúlyra, valamint a fogyatékossággal élő személyek felvételére és integrációjára irányul;

22.

hangsúlyozza továbbá, hogy megfelelő személyzetet kell biztosítani, amely tükrözi az európai zöld megállapodás és az Unió vegyi anyagokra vonatkozó fenntarthatósági stratégiája, a körforgásos gazdaságra vonatkozó cselekvési terv és különösen a szennyezésmentességre irányuló törekvések igényeit, valamint hogy további forrásokat kell biztosítani az olyan további feladatok elvégzéséhez, mint amilyen például az ügynökség saját anyagértékeléseinek elvégzése;

Az összeférhetetlenség megelőzése és kezelése, valamint az átláthatóság

23.

üdvözli, hogy az ügynökség honlapján közzéteszi az igazgatótanács és bizottságai valamennyi tagjának önéletrajzát, beleértve azon elnökeinek önéletrajzát is, akik az ügynökség személyzetének tagjai, az ügyvezető igazgatót és a fellebbezési tanács valamennyi tagját; üdvözli, hogy az ügynökség a honlapján közzéteszi az igazgatótanács, a felső vezetés és a bizottsági elnökök valamennyi tagjának érdekeltségi nyilatkozatát;

24.

felhívja az ügynökséget, hogy gyakorlatait hangolja össze az európai ombudsman által 2020. május 7-én a 2168/2019/KR ügyben kiadott ajánlásaival, különösen azáltal, hogy szükség esetén biztosítja annak lehetőségét, hogy a vezető beosztású alkalmazottak számára megtiltsák, hogy hivatali idejüket követően bizonyos álláshelyeket betöltsenek, és határozzon meg kritériumokat arra vonatkozóan, hogy mely esetekben fogja betiltalni a személyzete számára a magánszektorban való elhelyezkedést; azáltal, hogy tájékoztatja az ügynökség vezető beosztású álláshelyeire pályázókat a jelentkezéskor alkalmazandó kritériumokról, és belső eljárásokat vezet be annak érdekében, hogy a személyzet tagjainak más munkahelyen való elhelyezkedését követően azonnali hatállyal megszakítsa a bizalmas információkhoz való hozzáférésüket;

25.

üdvözli az átláthatóság és a visszaélést bejelentő személyek védelmének erősítése érdekében tett további lépéseket, például a visszaélések bejelentéséről szóló kötelező online képzéseket valamennyi alkalmazott számára, valamint az etika, a közbeszerzés és a szerződéskezelés, valamint az információbiztonság tudatosítására irányuló folyamatos összpontosítást; megállapítja, hogy az ügynökség szerint a teljes átláthatóság biztosítása érdekében a felső vezetés érdekelt felekkel folytatott valamennyi ülését nyilvántartásba veszik és közzéteszik az ügynökség honlapján;

26.

az ügynökség szerint 2019-ben a költségvetésben szereplő díjbevételek a teljes bevétel mintegy 39,5%-át képviselték; elismeri, hogy az ügynökség példamutató rendszert alkalmaz az összeférhetetlenségek ellenőrzésére és megelőzésére, valamint hogy az ügynökség véleménye szerint a díjak költségfedezési célja, valamint az ügynökség vélemények kidolgozásában részt vevő személyzetének a függetlenség biztosítását célzó rendszeres értékelése miatt korlátozott az ilyen összeférhetetlenségek veszélye; megállapítja, hogy az ügynökség üdvözölné azt a megoldást, ha az ügynökség nevében a Bizottság szedné be a díjakat, ez ugyanis megkönnyítené az ügynökség pénzgazdálkodását és hozzájárulna a hiányosságok kockázatának csökkentéséhez; megjegyzi, hogy az ágazat által fizetett díjak évről évre jelentősen változnak, és hogy ezért az ügynökség nem tudja észszerű korlátok között megbecsülni az uniós költségvetésből nyújtott kiegyensúlyozó támogatás iránti igényt, ami megnehezíti a költségvetési tervezést; párbeszédre szólít fel arról, hogy miként lehetne megreformálni az ügynökség finanszírozási mechanizmusát azzal a céllal, hogy azt fenntartható alapokra helyezzék;

27.

hangsúlyozza, hogy az uniós intézményekre és ügynökségekre vonatkozó jelenlegi etikai keret a széttagoltsága és a meglévő rendelkezések következetlenségei miatt jelentős hiányosságokkal küzd; kiemeli, hogy ezeket a kérdéseket egy közös etikai keret létrehozásával kell kezelni, biztosítva a valamennyi uniós intézményre és ügynökségre vonatkozó magas szintű etikai normák alkalmazását;

28.

hangsúlyozza, hogy egyes tisztviselők az összeférhetetlenség hiányáról szóló nyilatkozatokat töltenek ki, és az etikai normák tiszteletben tartása tekintetében önértékelést végeznek; kiemeli azonban, hogy az ilyen nyilatkozatok és önértékelések nem elegendők, ezért további vizsgálatra van szükség;

Belső kontrollrendszerek

29.

a számvevőszéki jelentésből az derül ki, hogy az egyik ellenőrzött közbeszerzési eljárás során az ajánlattételhez szükséges dokumentáció nem biztosított egyértelmű képet az ajánlattevőknek arról, hogyan kell a pénzügyi ajánlataikban egy bizonyos tételt beárazni, és mivel az ajánlatok nem voltak összehasonlíthatók, az ügynökség úgy döntött, hogy törli és újraindítja az eljárást, ami meghosszabbította az eljárást, és potenciális kockázatot teremtett az ügynökség hírnevére nézve; tudomásul veszi az ügynökség azon észrevételét, hogy a közbeszerzési dokumentumokat egyértelműnek és átfogónak tekintették, és az eljárás újraindításához szükséges további erőfeszítés minimális volt, és nem járt a hírnevet érintő következményekkel;

30.

a számvevőszéki jelentés alapján megállapítja, hogy a felvételi eljárások döntéshozatali folyamata nem volt kellően strukturált és teljes ahhoz, hogy egyértelmű időrendi nyomvonalat biztosítson, amely megmutatja, hogy a dokumentumokat mikor és ki hagyta jóvá; tudomásul veszi az ügynökség válaszát, amely szerint módosította eljárásait annak biztosítása érdekében, hogy a kiválasztási bizottság tagjainak minden ülés után szabványos e-maileket küldjenek az ülések jegyzőkönyveinek és a bizottság által hozott határozatok rögzítése céljából, továbbá hogy az ügynökség biztosítja, hogy az egyes ülések után az elektronikus jóváhagyási folyamatok véglegesítésre kerüljenek a kiválasztási folyamat továbblépése előtt; felhívja az ügynökséget, hogy javítsa kiválasztási eljárásait, hogy biztosítsa, hogy a folyamatokat körültekintően és átláthatóan végezzék;

31.

megjegyzi, hogy a Bizottság Belső Ellenőrzési Szolgálata megbízhatósági ellenőrzést végzett az ügynökség teljesítménymenedzsmentjéről, amelyet egy nagyon fontos ajánlással zárt le a négy teljesítménykategória használatával kapcsolatban annak biztosítása érdekében, hogy minden egyes munkavállaló teljesítményét a többi alkalmazott teljesítményével való összehasonlítás nélkül értékeljék, valamint egy fontos ajánlást fogalmazott meg a tervezési, nyomonkövetési és jelentéstételi eljárás frissítésére vonatkozóan; megjegyzi, hogy az ügynökség már megtette a szükséges lépéseket mindkét ajánlás végrehajtása érdekében;

32.

aggodalommal állapítja meg, hogy 2019 májusában az ügynökség a szerverek új infrastruktúrára való migrációja során az ügynökség teljes informatikai rendszerének üzemszünetével szembesült; a válság megoldása 48 órát vett igénybe; javasolja, hogy az ügynökség vezessen be a legjobb informatikai gyakorlatra vonatkozó eljárásokat az olyan informatikai műveletek végrehajtása során, amelyek esetében nagy az üzletmenet-folytonosság megszakadásának kockázata az ügynökség elsődleges folyamatai tekintetében;

33.

kéri az ügynökséget, hogy javítsa adatbázisának átláthatóságát és felhasználóbarát jellegét, valamint az értékelés és a nyomon követés kockázatkezelése közötti kapcsolódást, beleértve például egy rövid feljegyzést az ügynökség által regisztrált anyagoknak az adatbázisban való megfelelőségéről és értékeléséről, csatolva az anyagértékelés eredményét (további kockázatkezelés szükséges-e vagy nem szükséges), kifejezetten közölve, hogy a dokumentációt nem megfelelőnek találták-e és milyen alapon, és mellékelve a fellebbezési tanács által hozott határozatok eredményét, valamint az ügynökség által végzett vagy tervezett nyomon követést;

34.

megjegyzi, hogy az ügynökség 2019-ben új integrált irányítási rendszerre vonatkozó stratégiát és keretet dolgozott ki, amelyet az igazgatótanács 2019. december 15-én hagyott jóvá, és amely felváltotta az integrált irányítási standardokat;

35.

ösztönzi az ügynökséget, hogy folytassa az 1907/2006/EK rendelet szerinti dokumentációértékelési ellenőrzések elvégzésére és a folyamat hatékonyabbá tételére irányuló erőfeszítéseit; emlékeztet arra, hogy 700 anyagot érintő több mint 2 000 dosszié értékelési ellenőrzése során kiderült, hogy a dossziék 70%-a nem felelt meg az 1907/2006/EU rendelet jogi tájékoztatási követelményeinek, vagy nem tartalmazott elegendő információt ahhoz, hogy biztosítsa az uniós polgárok és a környezet számára a biztonságos felhasználást;

Egyéb megjegyzések

36.

megjegyzi, hogy az ügynökség új helsinki székhelyére való költözés folyamata 2019. december 21-én kezdődött, és hogy az új épület 2020. január elején nyitott ki és vált üzemképessé az ügynökség személyzete számára, lezárva a négy évnyi felkészülést a személyzet áthelyezésére; felkéri az ügynökséget, hogy fenntartható és környezetbarát munkafeltételek kialakításával biztosítsa alkalmazottai jóllétét;

37.

megjegyzi, hogy az ügynökség részletes kommunikációs csomagot dolgozott ki annak érdekében, hogy támogassa a vállalatokat és minimalizálja a belső piac zavarait az Egyesült Királyság Unióból való kilépésére való felkészülés és az átmeneti időszak során; megállapítja, hogy az Egyesült Királyság Unióból való kilépésének az ügynökségre gyakorolt hatása korlátozott;

38.

aggodalommal állapítja meg, hogy az ügynökségnek számos peres, fellebbezéssel és panasszal kapcsolatos ügye került az ügynökség fellebbezési tanácsához, az Európai Bírósághoz vagy az európai ombudsmanhoz, és ezen ügyek többségét megszüntették (37 ügyből 20-at);

39.

a mentesítő határozatot kísérő horizontális jellegű egyéb észrevételei tekintetében utal az ügynökségek teljesítményéről, pénzgazdálkodásáról és ellenőrzéséről szóló, 2021. április 29-i állásfoglalására (7).

(1) HL C 107., 2020.3.31., 255. o.

(2) HL C 107., 2020.3.31., 255. o.

(3) Az Európai Parlament és a Tanács 1907/2006/EK rendelete (2006. december 18.) a vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról (REACH), az Európai Vegyianyag-ügynökség létrehozásáról, az 1999/45/EK irányelv módosításáról, valamint a 793/93/EGK tanácsi rendelet, az 1488/94/EK bizottsági rendelet, a 76/769/EGK tanácsi irányelv, a 91/155/EGK, a 93/67/EGK, a 93/105/EK és a 2000/21/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 396., 2006.12.30., 1. o.).

(4) Az Európai Parlament és a Tanács 649/2012/EU rendelete (2012. július 4.) a veszélyes vegyi anyagok kiviteléről és behozataláról (HL L 201., 2012.7.27., 60. o.).

(5) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/1021 rendelete (2019. június 20.) a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagokról (HL L 169., 2019.6.25., 45. o.).

(6) Elfogadott szövegek, P9_TA(2020)0201.

(7) Elfogadott szövegek, P9_TA(2021)0215.