(1)

Az Európai Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) 2025. szeptember 15-én az alaprendelet 5. cikke alapján dömpingellenes vizsgálatot indított a Kínai Népköztársaságból (a továbbiakban: érintett ország vagy Kína) származó sodorva-hurkolt (spunbond) PET szálak behozatalára vonatkozóan. Az eljárás megindításáról a Bizottság értesítést tett közzé az Európai Unió Hivatalos Lapjában (2) (a továbbiakban: az eljárás megindításáról szóló értesítés).

(2)

A Bizottság azt követően indított vizsgálatot, hogy 2025. augusztus 8-án a Freudenberg Performance Materials és a Johns Manville (a továbbiakban: panaszosok) a sodorva-hurkolt (spunbond) PET szálak egyedüli ismert uniós gyártói panaszt nyújtottak be. A panaszt a panaszosok a sodorva-hurkolt (spunbond) PET szálakkal foglalkozó, az alaprendelet 5. cikkének (4) bekezdése értelmében vett uniós gazdasági ágazat nevében nyújtották be. A panaszban foglalt, a dömpinggel és az abból eredő jelentős kárral kapcsolatos bizonyítékok elegendőek voltak a vizsgálat megindításához.

(3)

A Bizottság az (EU) 2025/2409 végrehajtási rendelettel (3) (a továbbiakban: a nyilvántartásba vételt elrendelő rendelet) nyilvántartásbavételi kötelezettséget vezetett be az érintett termék behozatalára vonatkozóan.

(4)

A Bizottság az eljárás megindításáról szóló értesítésben felkérte az érdekelt feleket, hogy a vizsgálatban való részvétel érdekében vegyék fel vele a kapcsolatot. Ezenfelül a Bizottság a vizsgálat megindításáról külön tájékoztatta a panaszosokat, az ismert exportáló gyártókat és Kína kormányát, az ismert importőröket, és felhasználókat, kereskedőket, valamint a tudvalevőleg érintett szövetségeket, és felkérte ezeket, hogy vegyenek részt a vizsgálatban.

(5)

Az érdekelt feleknek lehetőségük nyílt a vizsgálat megindításával kapcsolatos észrevételeik megtételére, valamint a Bizottsággal és/vagy a kereskedelmi ügyekben eljáró meghallgató tisztviselővel tartandó meghallgatás kérelmezésére.

(6)

Az eljárás megindítását követően a textiltermékek behozatalával és kivitelével foglalkozó a Kínai Textilimportőrök és Exportőrök Kereskedelmi Kamarájával (a továbbiakban: CCCT) (4) és az importőr, az Iko Europe NV észrevételeket nyújtott be.

(7)

A CCCT úgy ítélte meg, hogy a Kínából érkező behozatal volumenét nem megbízható módon állapították meg, mivel a panaszosok becslési módszert alkalmaztak a közvetlenül az Eurostattól származó adatok helyett. A CCCT azt is előadta, hogy a kínai behozatal állítólagosan alacsony árai szelektíven kiválasztott és következetlenül alkalmazott adatokon, például árajánlatokon és behozatali adatokon alapultak. Végezetül a CCCT azt állította, hogy az alákínálásra és az áron aluli értékesítésre vonatkozóan gyűjtött bizonyítékok elégtelenek voltak, résszint a felhasznált behozatali adatok megbízhatatlansága miatt.

(8)

A Bizottság először is megjegyezte, hogy az alaprendelet 5. cikkével összhangban megvizsgálta a panaszt, és arra a következtetésre jutott, hogy a vizsgálat megindításához szükséges feltételek teljesültek, azaz a dömpingre, a kárra, valamint az állítólagosan dömpingelt behozatal és az állítólagos kár közötti ok-okozati összefüggésre vonatkozóan elengedő bizonyíték állt rendelkezésre a vizsgálat megindításához.

(9)

Az alaprendelet 5. cikkének (2) bekezdése szerint a panasznak a panaszosok részére szokásszerűen rendelkezésre álló információkat kell tartalmaznia. A vizsgálat megindításához szükséges bizonyítási küszöb (az „elégséges” bizonyíték) nem azonos a dömping, a kár vagy az ok-okozati összefüggés fennállásának előzetes vagy végleges megállapításához szükséges bizonyítási küszöbbel. Következésképpen azok a bizonyítékok, amelyek mennyiségüket vagy minőségüket tekintve nem elégségesek a dömping, a kár vagy az ok-okozati összefüggés előzetes vagy végleges megállapításához, elegendők lehetnek a vizsgálat megindításához.

(10)

A Bizottság úgy ítélte meg, hogy a CCCT állítása túlmutat az alaprendelet 5. cikkének (3) bekezdésében foglalt követelményeken, mivel az eljárás megindításának szakaszában a Bizottság szerepe az, hogy megvizsgálja a panaszos által benyújtott bizonyítékok pontosságát és helytállóságát, hogy eldönthesse, elégséges bizonyíték áll-e rendelkezésére az eljárás megindításához. A Bizottság úgy ítélte meg, hogy a behozatali volumenek kiszámításához használt módszer kellően megbízható ahhoz, hogy a vizsgálat megindításának alapjául szolgáljon. Azok a KN-kódok, amelyek alatt a vizsgált terméket importálják, a vizsgálat hatályán kívül eső termékekre is kiterjednek. Ezért az Eurostat statisztikáit nem lehetett felhasználni a behozatal volumenének és piaci részesedésének meghatározásához. A panaszban kifejtettek szerint a panaszosok a behozatalt a teljes uniós kereslet és az uniós gyártók uniós értékesítésének különbsége alapján állapították meg. Ezt követően az Eurostat adatainak értékelése alapján a teljes behozatalt megosztották a Kínából és a más országokból érkező behozatal között. Az így kapott számadatokat ezt követően összevetették a rendelkezésre álló piaci információkkal. Ami az importárakat illeti, a panasz előkészítésének jellegéből következik, hogy a panaszosok nincsenek abban a helyzetben, hogy közvetlen, első kézből származó bizonyítékokat gyűjtsenek az egyedi ügyletekből. Ezért más adatgyűjtési módszerekhez kellett folyamodniuk, és a Bizottság úgy ítélte meg, hogy az eljárás megindításakor teljesültek az elégséges bizonyíték rendelkezésére állására vonatkozó kritériumok. Tehát a Bizottság szerint az elé terjesztett bizonyítékok elégségesek voltak a vizsgálat megindításának igazolásához. A Bizottság úgy ítélte meg, hogy az árak, például az árajánlatok kellően objektívek, és így kellően megbízhatóak az áralákínálás és az áron aluli értékesítés kiszámításához.

(11)

A CCCT megkérdőjelezte a Kínából érkező behozatal uniós gyártókra gyakorolt negatív hatását is. Először is, amint arra a CCCT a (7) preambulumbekezdésben is rámutatott, mivel a behozatali árak nem megbízhatóak, nem lehet ok-okozati összefüggést megállapítani a behozatal és az uniós gazdasági ágazatot ért kár között. Ezenkívül a CCCT más tényezőkre is hivatkozott, például a fő nyersanyag, a PET-forgács áraira, amelyek szintén hozzájárultak az uniós gazdasági ágazat által elszenvedett kárhoz, kérdésessé téve az ok-okozati összefüggést.

(12)

A Bizottság úgy ítélte meg, hogy a panaszosok elégséges bizonyítékot nyújtottak be az áralákínálásra és az áron aluli értékesítésre, valamint a Kínából érkező behozatal és az uniós gazdasági ágazat kárhelyzete közötti kapcsolatra vonatkozóan.

(13)

Az eljárás megindítását követően az uniós gazdasági ágazat beszállítói (BASF, Cargill, Corepla, Synthomer, Valmieras Stikla Skiedra) észrevételeket nyújtottak be a vizsgálat megalapozására. Az ASSORIMAP és a Plastics Recyclers Europe műanyag-újrahasznosítókat tömörítő olasz szövetségek szintén támogatásukat fejezték ki, kiemelve a sodorva-hurkolt (spunbond) PET szálak fontosságát a PET-újrafeldolgozás szempontjából. Támogatását fejezte ki a lengyel tetőfedőmembrán-gyártók szövetsége (a vizsgált termék felhasználói), valamint a nemszőtt textíliák iparágát tömörítő európai szövetség (EDANA) is. Egy német felhasználó is jelentkezett, aggodalmát fejezve ki, és megjegyezve a kínai behozatal fontosságát ellátásbiztonsága szempontjából.

(14)

Az eljárás megindítására válaszul az Iko Europe NV importőr/felhasználó termékkizárás iránti kérelmet nyújtott be. E kérelem részletesebb ismertetése az alábbi 2.4. szakaszban található.

(15)

A Bizottság az eljárás megindításáról szóló értesítésben jelezte, hogy az alaprendelet 17. cikkével összhangban mintavételt végezhet az érdekelt felek körében.

(16)

A Bizottság az eljárás megindításáról szóló értesítésben jelezte, hogy ideiglenesen kiválasztott egy uniós gyártókból álló mintát. A Bizottság felkérte az érdekelt feleket, hogy tegyenek észrevételeket az ideiglenes mintával kapcsolatban. Nem érkezett észrevétel, de a Bizottság végül úgy határozott, hogy nincs szükség mintavételre az uniós gyártók körében, mivel a három ismert és együttműködő uniós gyártó a vizsgált termék becsült teljes uniós termelésének 100 %-át képviselte.

(17)

Annak érdekében, hogy eldönthesse, szükséges-e a mintavétel, és ha igen, kiválaszthassa a mintát, a Bizottság felkért független importőröket az eljárás megindításáról szóló értesítésben meghatározott információk benyújtására. Két független importőr nyújtotta be a kért információkat és egyezett bele a mintába való felvételébe. A válaszok kis számára való tekintettel a Bizottság úgy döntött, hogy nincs szükség mintavételre. A Bizottság felkérte a két független importőrt, amely a mintavételi eljárás során jelentkezett, hogy nyújtsák be válaszukat a kérdőívre.

(18)

Annak érdekében, hogy eldönthesse, szükséges-e a mintavétel, és ha igen, kiválaszthassa a mintát, a Bizottság felkérte a Kínában működő összes exportáló gyártót az eljárás megindításáról szóló értesítésben meghatározott információk benyújtására. Emellett a Bizottság felkérte a Kínai Népköztársaságnak az Európai Unió mellett működő képviseletét, hogy nevezze meg azokat az esetleges további exportáló gyártókat, amelyek érdeklődést tanúsíthatnak a vizsgálatban való részvétel iránt, illetőleg vegye fel velük a kapcsolatot.

(19)

Az érintett országban működő exportáló gyártók közül nyolc nyújtotta be a kért információkat és egyezett bele abba, hogy felvegyék a mintába. A Bizottság az alaprendelet 17. cikkének (1) bekezdésével összhangban az Unióba irányuló export legnagyobb reprezentatív mennyisége alapján két olyan exportáló gyártót vett fel a mintába, amelyek egyike két jogalanyból áll. Ezeket a rendelkezésre álló idő alatt megfelelően meg tudta vizsgálni. A Bizottság az alaprendelet 17. cikkének (2) bekezdésével összhangban a minta kiválasztásáról egyeztetett valamennyi ismert érintett exportáló gyártóval és az érintett ország hatóságaival (5). A minta kiválasztásával kapcsolatban nem érkezett észrevétel.

(20)

A Bizottság kérdőívet küldött a kínai kormánynak az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének b) pontja értelmében vett jelentős torzulások Kínában való fennállására vonatkozóan.

(21)

A Bizottság emellett kérdőíveket küldött az uniós gyártóknak és az importőröknek, és azokat a mintában szereplő kínai exportáló gyártók rendelkezésére bocsátotta. A Bizottság más kérdőíveket (például az uniós felhasználóknak szóló kérdőíveket is) az eljárás megindításának napján hozzáférhetővé tette az interneten (6).

(22)

A Bizottság megkísérelt beszerezni és ellenőrzött minden olyan információt, amelyet szükségesnek tartott a dömping, az abból eredő kár és az uniós érdek ideiglenes megállapításához. Az alaprendelet 16. cikke szerinti ellenőrző látogatásokra a következő vállalatok telephelyén került sor:

(23)

A dömpingre és a kárra vonatkozó vizsgálat a 2024. július 1-jétől 2025. június 30-ig tartó időszakra (a továbbiakban: vizsgálati időszak) terjedt ki. A kárra vonatkozó értékelés szempontjából releváns tendenciák vizsgálata a 2022. január 1-jétől a vizsgálati időszak végéig tartó időszakra (a továbbiakban: figyelembe vett időszak) terjedt ki.

(24)

A vizsgálat tárgyát képező termék a jelenleg az ex 5603 13 90 , 5603 14 20 és ex 5603 14 80 KN-kódok (TARIC-kódok: 5603 13 90 70 és 5603 14 80 70) (7) alá tartozó egyes, legalább 70 g/m2 tömegű, 0,5 mm-t meghaladó, de legfeljebb 1,8 mm vastagságú, egy vagy több kötőanyaggal impregnált, 30 tömegszázaléknál kevesebb üvegrostot tartalmazó, bevonat vagy borítás nélküli, nem szőtt, tűvel lyuggatott, poliészter szálból készült lapok, üvegrostokkal megerősítve is (a továbbiakban: a vizsgált termék).

(25)

A Bizottság pontosította, hogy a vágott szálakból előállított termékek nem tartoznak a vizsgálat hatálya alá, és a vizsgálat csak a mesterséges szálból készült termékekre, azaz a mesterséges anyagból készült folyamatos szálakra terjed ki.

(26)

A sodorva-hurkolt (spunbond) PET szálak gyártási folyamata azzal kezdődik, hogy először megolvasztják a PET-forgácsokat (vagy PET-pelyheket), azután pedig az olvasztott polimert fonással és nyújtással szálakká alakítják. Ezeket a szálakat ezután légáramokkal irányítva eloszlatják oly módon, hogy hálót alkossanak. A szálakat ezután hímzéssel mechanikusan összekötik keményítő- vagy polimeralapú (vegyi) kötőanyaggal, és üvegrosttal is megerősíthetik. A végterméket feltekercselik és nagy méretű tekercsekbe csomagolják, vagy a vevő igényeinek megfelelően méretre vágják.

(27)

A sodorva-hurkolt (spunbond) PET szálakat általában tekercsként értékesítik, és alapvetően bitumenes membránok hordozóanyagaként, azaz az építőiparban tetőfedéshez alkalmazott vízszigetelő anyagként használják. A bitumenes membránokat jellemzően úgy állítják elő, hogy a sodorva-hurkolt (spunbond) PET-szálakból álló hordozómembránt (amelyet a szilárdság és a tartósság növelése érdekében esetenként üvegszálakkal erősítenek meg) bitumenben, egy olyan kőolajalapú anyagban impregnálják, amely rendkívül ellenálló a vízzel és a nedvességgel szemben.

(28)

Az érintett termék a Kínai Népköztársaságból származó vizsgált termék.

(29)

A vizsgálat rámutatott arra, hogy a következő termékek azonos alapvető fizikai, kémiai és műszaki tulajdonságokkal rendelkeznek, és alapvető felhasználási területeik is megegyeznek:

(30)

A Bizottság az eljárás e szakaszában úgy határozott, hogy ezek a termékek ennek megfelelően az alaprendelet 1. cikkének (4) bekezdése értelmében hasonló termékek.

(31)

A Bizottsághoz az Iko Europe NV (a továbbiakban: Iko) importőrtől/felhasználótól a termékkörre vonatkozó állítás érkezett. Az Iko kérte az 5 méternél szélesebb és kötőanyag nélküli, sodorva-hurkolt (spunbond) PET szálak bizonyos típusainak kizárását. A Bizottság tisztázta, hogy a kötőanyagot tartalmazó, sodorva-hurkolt (spunbond) PET-termékek szélességüktől függetlenül beletartoznak a termékkörbe. A Bizottság ezenfelül azt is tisztázta, hogy a termékmeghatározás szerint a kötőanyag nélküli terméktípusok nem tartoznak a vizsgálat termékkörébe.

(32)

Az eljárás megindításakor megállapított termékkódok különbséget tettek az üvegrosttal megerősített és a nem megerősített sodorva-hurkolt (spunbond) PET szálak között. Több fél a termékkód finomítása mellett érvelt, amely a termékhez alkalmazott kötőanyagok különböző típusait (akril vagy keményítő) is figyelembe venné. Azonban mind az uniós gazdasági ágazat, mind az exportáló gyártók kötőanyagok keverékét használják. A Bizottság valamennyi típusról megállapította, hogy azok felhasználása és árai hasonlóak. Ezért nem tartotta szükségesnek a különböző típusú kötőanyagokat tartalmazó olyan termékek részletesebb elemzését, amelyek használata vagy ára nem tér el egymástól.

(33)

Mivel a vizsgálat megindításakor elégséges arra utaló bizonyíték állt rendelkezésre, hogy Kínában az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének b) pontja értelmében jelentős torzulások állnak fenn, a Bizottság helyénvalónak ítélte, hogy a vizsgálatot a szóban forgó ország exportáló gyártói tekintetében az alaprendelet 2. cikkének (6a) bekezdése figyelembevételével indítsa meg.

(34)

Ebből következően a Bizottság az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének lehetséges alkalmazásához szükséges adatok összegyűjtése céljából az eljárás megindításáról szóló értesítésben felkérte a Kínában működő összes exportáló gyártót arra, hogy bocsássanak rendelkezésre információkat a sodorva-hurkolt (spunbond) PET szálak előállítása során felhasznált inputokra vonatkozóan. A kért információkat négy exportáló gyártó küldte meg.

(35)

A vélt jelentős torzulásokra irányuló vizsgálathoz szükségesnek tartott információk összegyűjtése érdekében a Bizottság kérdőívet küldött a kínai kormánynak. Emellett az eljárás megindításáról szóló értesítés 5.3.2. pontjában a Bizottság felkérte az érdekelt feleket arra, hogy az eljárás megindításáról szóló értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 37 napon belül ismertessék álláspontjukat és szolgáltassanak információkat az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének alkalmazását illetően, és mindezeket támasszák alá bizonyítékokkal.

(36)

Az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének alkalmazását illetően egyetlen exportáló gyártó sem kérdőjelezte meg annak alkalmazását, bár az egyikük azt állította, hogy az általa használt termelési tényezők mindegyike torzulástól mentes. Mivel azonban ezt az állítást nem támasztotta alá további bizonyítékokkal, és a kérdőívre adott válaszok ellenőrzése azt mutatta, hogy valamennyi termelési tényezőt belföldön szerezték be, és ezért az alábbi 3.2.1. szakaszban részletezett jelentős torzulásoknak vannak kitéve, a Bizottság elutasította az állítást.

(37)

A kínai kormánytól nem érkezett válasz a kérdőívre. Ezt követően a Bizottság tájékoztatta a kínai kormányt arról, hogy a jelentős torzulások Kínában való fennállásának megállapításához az alaprendelet 18. cikke értelmében a rendelkezésre álló tényeket fogja felhasználni.

(38)

Az eljárás megindításáról szóló értesítés 5.3.2. pontjában a Bizottság jelezte továbbá, hogy a rendelkezésére álló bizonyítékokra való tekintettel az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontja értelmében Thaiföld és Törökország megfelelő reprezentatív harmadik országok lehetnek a rendes érték torzulásmentes árak, illetve referenciaértékek alapján történő meghatározásához. A Bizottság jelezte továbbá, hogy az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése a) pontjának első franciabekezdésében foglalt kritériumok alapján további lehetséges megfelelő reprezentatív országokat is megvizsgál.

(39)

A Bizottság két feljegyzést tett közzé, hogy tájékoztassa az érdekelt feleket azokról a releváns forrásokról, amelyeket a rendes érték meghatározásához kívánt felhasználni: a termelési tényezőkre vonatkozó első feljegyzést 2025. november 14-én (a továbbiakban: első feljegyzés), a termelési tényezőkre vonatkozó második feljegyzést pedig 2026. február 9-én (a továbbiakban: második feljegyzés).

(40)

A feljegyzésekben a Bizottság teljeskörűen – többek között a nyersanyagokra, a munkaerőre és az energiára is kiterjedően – felsorolta az érintett termék előállításához felhasznált termelési tényezőket. Emellett a torzulásmentes árak, illetve referenciaértékek megválasztásának kritériumai alapján a Bizottság lehetséges reprezentatív országokat jelölt meg.

(41)

Az első feljegyzésben a Bizottság a vizsgált termék három thaiföldi és indonéziai gyártójára vonatkozóan azonosított könnyen hozzáférhető pénzügyi kimutatásokat. A második feljegyzésben a Bizottság azt javasolta, hogy az értékesítési, általános és igazgatási költségeket (a továbbiakban: SGA-költségek), valamint a nyereséget az érintett termék indonéziai gyártója, a PT Multi Spunindo Jaya Tbk adatai alapján állapítsák meg, mivel a thaiföldi gyártóktól kapott, könnyen hozzáférhető pénzügyi adatokat megbízhatatlannak tekintendők.

(42)

Ezek a feljegyzések az érdekelt felektől ezen elemekkel és a vonatkozó forrásokkal kapcsolatban kapott észrevételekkel is foglalkoztak. A felek által benyújtott észrevételekkel a következő szakaszok foglalkoznak.

(43)

Az alaprendelet 2. cikkének (1) bekezdése szerint „[a] rendes érték rendszerint az exportáló országban a független vevők által a szokásos kereskedelmi forgalom keretében ténylegesen fizetett vagy fizetendő árakon alapszik”.

(44)

Az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontja szerint ugyanakkor, abban az esetben, ha „megállapítást nyer, hogy az exportáló országban fennálló, b) pont szerinti jelentős torzulások következtében nem helyénvaló az exportáló országbeli belföldi árak és költségek alkalmazása, a rendes értéket a torzulásoktól mentes árakat vagy referenciaértékeket tükröző előállítási és értékesítési költségek alapján kell képezni”, és annak „tartalmaznia kell az igazgatási, értékesítési és általános költségek, valamint a nyereség torzulástól mentes és észszerű összegét” (az igazgatási, értékesítési és általános költségekre a továbbiakban az „SGA-költségek” kifejezéssel utalunk).

(45)

Az alábbiakban található részletes magyarázat szerint a Bizottság e vizsgálat keretében a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján – a kínai kormány együttműködésének hiányára is figyelemmel – arra a következtetésre jutott, hogy indokolt az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének alkalmazása.

(46)

Az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének b) pontja szerint a „[j]elentős torzulások azok a torzulások, amelyek akkor következnek be, ha a jelentett árak vagy költségek – a nyersanyag- és energiaköltségeket is beleértve – jelentős kormányzati beavatkozás hatására nem szabadpiaci erőviszonyok eredményei. A jelentős torzulások fennállásának értékelése során – többek között – figyelembe kell venni az alábbiak közül egy vagy több elem lehetséges hatását:

(47)

Mivel az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének b) pontjában felsorolt elemeknek nem együttesen kell fennállniuk, a jelentős torzulások fennállásának megállapításához nem szükséges mindegyik elemnek jelen lennie. Emellett bizonyos esetekben ugyanazok a ténybeli körülmények több felsorolt elem fennállásának megállapításához is felhasználhatók.

(48)

Mindazonáltal az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontja értelmében vett jelentős torzulások fennállására vonatkozó következtetést az összes rendelkezésre álló bizonyíték alapján kell megfogalmazni. A torzulások fennállására vonatkozó általános értékelés során figyelembe vehetők az exportáló országot jellemző általános összefüggések és körülmények is, különösen olyan esetekben, amikor az exportáló ország gazdasági és közigazgatási berendezkedésének alapelemeiből fakadóan a kormányzat olyan alapvető hatáskörökkel rendelkezik, amelyek segítségével érdemben beavatkozhat a gazdaságba, és ennek hatására az árak és a költségek nem a piaci erőviszonyok szabad alakulásának eredményeként jönnek létre.

(49)

Az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének c) pontja szerint „[a]mennyiben a Bizottság megalapozott jelzésekkel rendelkezik a b) pontban említettek szerinti torzulások egy adott országban vagy az ország egy adott ágazatában való fennállásáról, és amennyiben az e rendelet eredményes alkalmazása szempontjából helyénvaló, a Bizottságnak jelentést kell készítenie, nyilvánosságra hoznia és rendszeresen frissítenie, amelyben leírja a b) pontban említett piaci körülményeket az adott országban vagy ágazatban”.

(50)

E rendelkezés alapján a Bizottság országjelentést állított össze Kínáról (a továbbiakban: jelentés) (8), amelyek bizonyítékokat tartalmaz arra vonatkozóan, hogy a kormányzat számos szinten jelentős mértékben beavatkozik a gazdaság működésébe, és ezzel torzulásokat idéz elő különösen több fontos termelési tényező (például a földterület, az energia, a tőke, a nyersanyagok és a munkaerő) esetében, illetve a kiválasztott ágazatokban (például a vegyiparban, …).

(51)

Az érdekelt felek az eljárás megindításakor felkérést kaptak arra, hogy cáfolják, észrevételezzék vagy kiegészítsék a vizsgálat iratai között található bizonyítékokat. A Bizottság a Kínáról szóló jelentést a vizsgálat megindításakor elhelyezte a vizsgálat iratai között. Emellett a panasz is tartalmazott néhány olyan releváns bizonyítékot, amely kiegészíti a jelentésben foglaltakat.

(52)

A panaszos a jelentésben szereplő bizonyítékokra támaszkodott (9). Ezenkívül a panaszos hivatkozott a kínai kormány számos kedvezményt biztosító politikájára és tervére, amelyek támogatást nyújtanak a sodorva-hurkolt (spunbond) PET szálak belföldi kínai gyártóinak, és bőséges bizonyítékot szolgáltatnak arra vonatkozóan, hogy a sodorva-hurkolt (spunbond) PET-termékek kínai ágazata jelentős torzulásoknak van kitéve, és nem rendes piaci feltételek mellett működik (10).

(53)

Ezenkívül a panasz a következő, jelentős torzulásokat eredményező elemekre mutatott rá.

(54)

Először is a kérdéses piacot jelentős mértékben olyan vállalkozások szolgálják ki, amelyek az exportáló ország hatóságainak tulajdonában vannak, ellenőrzése vagy szakpolitikai felügyelete vagy irányítása alatt állnak. A panaszos mindenekelőtt azt állította, hogy sodorva-hurkolt (spunbond) PET szálak gyártói – akár közvetlenül, akár szövetségeken keresztül –szoros kapcsolatban áll a kínai kormánnyal, regionális vagy helyi önkormányzatokkal (11). A panasz példaként megemlítette, hogy a Langfang Chinatex Nonwovens sodorva-hurkolt (spunbond) PET-gyártó az állami tulajdonú Chinatex Corporation konglomerátum része (amely a COFCO csoport része), amelyen belül a pártbizottság az igazgatótanáccsal azonos szinten áll, és az állítás bizonyítékaként információkat tartalmazó mellékletet nyújtott be (12).

(55)

A panasz továbbá azt is megemlítette, hogy a kínai kormány szoros kapcsolatot tart fenn a sodorva-hurkolt (spunbond) PET-termékek kínai gyártóival olyan reprezentatív ágazati szövetségeken keresztül, mint a Kínai Nemszőtt textíliák és Ipari Textíliák Szövetsége (China Nonwovens and Industrial Textiles Association, a továbbiakban: CNITA), a Kínai Nemszőtt Textíliák Sanghaji Technikai Szövetsége (China Nonwovens Technical Association, a továbbiakban: CNTA Shanghai), a Kínai Vízálló Építőanyagok Nemzeti Szövetsége (China National Building Waterproof Association, a továbbiakban: CWA vagy CNBWA) és a Kínai Építőanyag-szövetség (China Building Materials Federation, a továbbiakban: CBMF) (13). Következésképpen még a sodorva-hurkolt (spunbond) PET-termékek ágazatában működő magánvállalatok is politikai felügyelet és iránymutatás alá tartoznak.

(56)

Másodszor: a sodorva-hurkolt (spunbond) PET-szálakat előállító vállalatokban való állami jelenlét azt is lehetővé teszi a hatóságok számára, hogy beavatkozzanak az árakba és/vagy a költségekbe. A panasz megjegyezte, hogy a sodorva-hurkolt (spunbond) PET-szálak kínai gyártásának legtöbb, ha nem az összes tényezőjének költségei torzultak, beleértve a nyersanyagokat, a villamos energiát, a földterületet és a munkaerőköltségeket (14).

(57)

A panaszos továbbá kifejtette, hogy a sodorva-hurkolt (spunbond) PET-szálak előállításához szükséges számos nyersanyag, köztük a polietilén-tereftalát (PET), a fonalak és a keményítő maguk is jelentős torzulásoknak vannak kitéve, amint azt a Bizottság a közelmúltbeli PET- és üvegrostfonal-ügyekben megerősítette (15). A panasz azt is állította, hogy Kína készletfelhalmozási gyakorlatok révén torzítja a sodorva-hurkolt (spunbond) PET-szálak kötőanyagának gyártásához használt kukoricakeményítő és rizskeményítő árait is (16).

(58)

A panasz rámutatott a kínai energia költségeire is, és azt állította, hogy a kínai kormány jelentős mértékben és szisztematikusan beavatkozik a kínai villamosenergia-piacba, továbbá hogy a Nemzeti Fejlesztési és Reformbizottság (NDRC) szabályozza a kínai belföldi villamosenergia- és gázárakat (17).

(59)

A panasz továbbá azzal érvelt, hogy a gépek költségei is torzultak, mivel számos állami szakpolitika csökkenti a berendezések és gépek költségeit az ösztönzött iparágak, például a textilipar, a nem szőtt textíliák ágazata és a sodorva-hurkolt (spunbond) PET-szálak ágazata számára (18). A panasz bizonyítékot tartalmazott arra vonatkozóan is, hogy a földhasználati és bérköltségek terén is torzulások állnak fenn (19).

(60)

A panasz lényegében megjegyezte, hogy sodorva-hurkolt (spunbond) PET-szálak gyártásának valamennyi tényezőjére kiterjedő szakpolitikai beavatkozások miatt a kínai költségeket és árakat nem a piaci erők vezérlik. Így a kínai kormány jelentős befolyást gyakorol az árképzésre és a sodorva-hurkolt (spunbond) PET-szálak ágazatának fejlődésére.

(61)

Harmadszor: a panasz kifejtette, hogy a kínai kormány a belföldi beszállítókat előnyben részesítő vagy a szabadpiaci erőviszonyokat más módon befolyásoló közpolitikákat vagy intézkedéseket valósít meg. A panasz azzal érvelt, hogy kínai gazdaság fejlődésének irányát jelentős mértékben egy részletesen kidolgozott tervrendszer határozza meg, amely prioritásokat állít fel és célokat tűz ki a központi és a helyi kormányzati szervek számára. A kínai textiliparral és nem szőtt textíliák ágazatával számos szakpolitika foglalkozik. Ez megerősíti, hogy a kínai kormány továbbra is nagy jelentőséget tulajdonít az ágazatnak, ideértve azt a szándékát is, hogy ágazati beavatkozásokat kíván végrehajtani annak érdekében, hogy az ágazatot a kormányzati szakpolitikákkal összhangban alakítsa.

(62)

E tekintetben a panasz több példát is megemlített. A 14. ötéves tervben például a sodorva-hurkolt (spunbond) PET-szálak ágazata támogatott iparág, amely részesül a textilágazatban, valamint a könnyűipari és az építőanyag-ágazatban megvalósuló intelligens gyártástámogatási projektek előnyeiből (20). A textil- és könnyűipari ágazatot a Made in China 2025 kezdeményezés és a 14. ötéves intelligens gyártási terv (21) is támogatja. A támogatott iparágak katalógusa támogatást irányoz elő a textilipar számára a nem szőtt textíliák gyártására szolgáló technológiák fejlesztéséhez. Az iparági strukturális kiigazításokról szóló útmutató katalógus a támogatott kategóriába sorolja a nem szőtt textíliák készítésére és a poliészterek nem szőtt textíliák előállítása céljából történő újrafeldolgozására szolgáló új technológiákat is, amelyek költségvetési, adóügyi, földbérleti és hiteltámogatás formájában állami támogatásra jogosultak (22).

(63)

Negyedszer: a panasz hangsúlyozta, hogy a sodorva-hurkolt (spunbond) PET-szálak gyártói közpolitikai célokat megvalósító vagy az államtól más tekintetben nem függetlenül tevékenykedő intézmények által nyújtott finanszírozást vehetnek igénybe (23). A panasz megjegyezte, hogy a kínai pénzügyi rendszert az állami tulajdonú bankok erős pozíciója jellemzi, amelyek valamely projekt gazdasági életképességétől eltérő szempontokat is figyelembe vesznek finanszírozási eszközök juttatásakor. A panasz e tekintetben a Bizottság Kínáról szóló jelentésére is hivatkozott, és azzal érvelt, hogy a pénzügyi ágazaton kívüli állami tulajdonú vállalatokhoz hasonlóan a kínai bankok is rendszeresen az állam által kidolgozott közpolitikákat hajtanak végre (24).

(64)

Következésképpen a panaszos azzal érvelt, hogy a sodorva-hurkolt (spunbond) PET szálak ágazatban az alaprendelet 2. cikkének (6a) bekezdése szerinti jelentős torzulások állnak fenn.

(65)

A Bizottság megvizsgálta, hogy az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének b) pontja értelmében fennálló jelentős torzulások következtében helyénvaló-e a Kínában érvényes belföldi árak és költségek alkalmazása. A Bizottság e vizsgálata a vizsgálat iratai között megtalálható bizonyítékokon alapult. Az ügyben rendelkezésre álló bizonyítékok egyebek mellett a nyilvánosan hozzáférhető források felhasználásával összeállított jelentésből származtak.

(66)

Az elvégzett elemzés általában véve a kínai gazdaságba való jelentős mértékű kormányzati beavatkozással, valamint konkrétan az érintett gazdasági ágazat és az érintett termék piacának sajátos helyzetével foglalkozott. A Bizottság ezeket a bizonyítékokat kiegészítette a Kínában fennálló jelentős torzulások alátámasztása szempontjából releváns különböző kritériumokkal kapcsolatos saját kutatásával.

(67)

A kínai gazdasági rendszer a „szocialista piacgazdaság” koncepcióján alapul. Ez a kínai alkotmányban is rögzített koncepció határozza meg a kínai gazdaságirányítást. Alapelve, hogy „a termelőeszközök állami tulajdonban, azaz a nép egészének tulajdonában és a dolgozók kollektív tulajdonában vannak” (25).

(68)

Az állami tulajdonon alapuló gazdaság „a nemzetgazdaság első számú motorja”, és az államnak feladata a gazdaság „konszolidációjának és növekedésének biztosítása” (26). A SASAC megerősítette, hogy a 13. ötéves tervhez képest a központi vállalatok összes eszköze 44.6 %-kal nőtt a 14. ötéves terv során, „hatékonyan ösztönözve az ipari láncban található upstream és downstream vállalatok integrált fejlődését, és határozott támogatást nyújtva az országom gazdasági és társadalmi fejlődésével kapcsolatos fő célok és feladatok sikeres megvalósításához” (27).

(69)

Következésképpen Kína általános gazdasági berendezkedése nemhogy lehetővé teszi, hanem kifejezetten megköveteli a gazdaságba való jelentős mértékű állami beavatkozást. Az az alapelv, hogy az állami tulajdon elsőbbséget élvez a magántulajdonnal szemben, a teljes jogrendszert áthatja, és minden fontosabb jogszabályban alapelvként kap hangsúlyt.

(70)

Jó példa erre a kínai ingatlantörvény, amely a szocializmus kezdeti szakaszára hivatkozva az államot olyan alapvető gazdasági rendszer fenntartásával bízza meg, amelyben uralkodó szerepet játszik az állami tulajdon. A jogrendszer megtűr más tulajdoni formákat is, de azoknak az állami tulajdon mellett kell fejlődniük (28).

(71)

A kínai jog szerint továbbá a szocialista piacgazdaság fejlesztése a KKP vezetésével történik. A kínai állam és a KKP struktúrái minden szinten (a jog, az intézmények és a személyek szintjén egyaránt) egymásba fonódnak, és olyan felépítményt alkotnak, amelyben a KKP és az állam szerepe nem választható szét.

(72)

A kínai alkotmány 2018. márciusi módosítása nyomán a KKP vezető szerepe még nagyobb hangsúlyt kapott azzal, hogy az alkotmány 1. cikkébe is bekerült.

(73)

A módosítás a cikk korábbi első mondata mögé, amely szerint „[a] Kínai Népköztársaság alaprendszere a szocialista rendszer”, beillesztett egy új második mondatot, amely szerint „[a] kínai típusú szocializmus meghatározó eleme a Kínai Kommunista Párt vezető szerepe” (29). Ez jól szemlélteti, hogy a KKP milyen mértékben gyakorol megkérdőjelezhetetlen és egyre nagyobb mértékű ellenőrzést a kínai gazdasági rendszer felett.

(74)

Ez a vezető szerep és ellenőrzés alapvető ismérve a kínai rendszernek, és túlmutat a más országokban megszokott helyzeten, ahol a kormány a szabadpiaci erők működése mellett lát el általános makrogazdasági szabályozó szerepet.

(75)

A kínai állam intervencionista gazdaságpolitikát követve valósítja meg céljait, amelyek egybeesnek a KKP politikai programjában foglaltakkal, nem pedig a szabadpiacon uralkodó gazdasági viszonyokat tükrözik (30). A kínai hatóságok által alkalmazott intervencionista gazdaságpolitikai eszközök sokrétűek, és az ipartervezésre, a pénzügyi rendszerre és a szabályozási környezet szintjére egyaránt kiterjednek.

(76)

Először: az állam által gyakorolt ellenőrzés általános szintjén a kínai gazdaság fejlődési irányát az ipartervezés összetett rendszere határozza meg, amely kihat az országban zajló valamennyi gazdasági tevékenységre. A tervek áthatják a gazdasági ágazatok és a horizontális politikák bonyolult szövevényét, és a kormányzat minden szintjén jelen vannak.

(77)

A tartományi szintű tervek részletesek, míg az országos szintűek általánosabb célokat tűznek ki. A tervek emellett meghatározzák az érintett gazdasági ágazatok támogatásának eszközeit, valamint a célkitűzések megvalósításának időkereteit is. Egyes tervek konkrét kimeneti célokat is rögzítenek.

(78)

A tervek a kormányzati prioritásoknak megfelelően kijelölik, hogy mely konkrét ipari ágazatokat és/vagy projekteket kell (pozitív vagy negatív) prioritásnak tekinteni, és milyen konkrét fejlesztési célokat kell velük kapcsolatban teljesíteni (ipar-korszerűsítés, nemzetközi terjeszkedés stb.).

(79)

A gazdasági szereplőknek – a magán- és az állami tulajdonban lévőknek egyaránt – lényegében a tervrendszer által megszabott realitáshoz kell igazítaniuk üzleti tevékenységüket. Nemcsak a tervek kötelező volta miatt, hanem azért is, mert az illetékes kínai hatóságok a kormányzat valamennyi szintjén a tervek szerint járnak el és hatáskörüket azoknak megfelelően gyakorolják, a gazdasági szereplők kénytelenek követni a tervekben meghatározott prioritásokat (31).

(80)

Másodszor: a pénzügyi erőforrások elosztásának szintjén Kína pénzügyi rendszerét az állami tulajdonú kereskedelmi és fejlesztési bankok uralják. Ezeknek a bankoknak a hitelezési politikájuk kialakításakor és végrehajtásakor a kormányzat iparpolitikai célkitűzéseihez kell igazodniuk, ahelyett, hogy elsődlegesen az adott projekt gazdasági megalapozottságát értékelnék (32).

(81)

Ugyanez vonatkozik a kínai pénzügyi rendszer többi elemére, például a részvény-, kötvény- és magántőkepiacokra stb. Továbbá a pénzügyi rendszer ezen szegmenseiről is elmondható, hogy intézményi berendezkedésük és tevékenységük nem a pénzügyi piacok hatékony működését szolgálja, hanem az állam és a KKP számára biztosítja az ellenőrzés és a beavatkozás lehetőségét (33).

(82)

Harmadszor: a szabályozási környezet szintjén az államnak a gazdaságba való beavatkozása többféle formában jelenik meg. Például a közbeszerzési szabályokat rendszeresen használják fel a gazdasági hatékonyságtól eltérő szakpolitikai célok elérése érdekében, ami akadályozza ezen a területen a piacközpontú elvek érvényesülését. A vonatkozó jogszabály kifejezetten arról rendelkezik, hogy a közbeszerzések lebonyolításával az állami politikai intézkedések keretében kitűzött célok megvalósulását kell elősegíteni. Az viszont, hogy nincs meghatározva e célok mibenléte, széles mérlegelési jogkört biztosít a döntéshozó szervek számára (34).

(83)

Ugyanígy a beruházások területén a kínai kormány jelentős mértékben ellenőrzi és befolyásolja mind az állami, mind a magánberuházások rendeltetését és méretét. A beruházások szűrése, valamint a beruházásokhoz kapcsolódó különféle ösztönzők, korlátozások és tilalmak fontos hatósági eszközei az iparpolitikai célok támogatásának, például a kulcságazatok feletti állami ellenőrzés fenntartásának vagy a belföldi ipar megerősítésének (35).

(84)

Összefoglalva: a kínai gazdasági modell olyan alapelveken nyugszik, amelyek biztosítják és ösztönzik a sokrétű kormányzati beavatkozást. A jelentős mértékű kormányzati beavatkozás ellentétes a piaci erők szabad érvényesülésével, ennélfogva a piaci elveknek megfelelő hatékony erőforrás-elosztáshoz képest torzulásokat eredményez (36).

(85)

Kínában az állam tulajdonában lévő, annak ellenőrzése és/vagy szakpolitikai felügyelete vagy irányítása alatt álló vállalatok jelentős részét teszik ki a gazdaságnak.

(86)

Az érintett termék ágazatát főként magánvállalatok szolgálják ki, például: a Tiandingfeng Non-wovens Co., Ltd. (37) és a Changde Tiandingfeng Non-wovens Co (38). Ltd., amelyek egyaránt a Beijing Oriental Yuhong Waterproof Technology Co. Ltd (39). 100 %-os tulajdonában álló Tiandingfeng Holdings Co. Ltd. 100 %-os tulajdonában állnak, a Hubei Bushi Non-Woven Co., Ltd. (40), a Jiangsu Huahong Industrial Group Co. Ltd. tulajdonában lévő Jiangyin Huasicheng Nonwovens Co., Ltd. (41) vagy a Hebei Qianjin Non-Woven Group Co. Ltd (42). Az upstream ágazatokban azonban továbbra is jelentős az állami tulajdon mértéke; számos PET-gyártó részben vagy teljes egészében állami tulajdonban van, mint például a Zhuhai China Resources Chemical Innovative Materials Co., Ltd (amely a China Resources Group, egy központi állami tulajdonban lévő vállalat (43) 100 %-os tulajdonában áll) vagy a végső soron a SASAC (44) 100 %-os tulajdonában álló Sinpoec, amely a PTA-nak, a PET egyik fő inputjának gyártója.

(87)

A KKP operatív döntéshozatalba való beavatkozása azonban nemcsak az állami tulajdonú vállalatoknál, hanem a magánvállalatoknál (45) is általánossá vált, mivel a KKP az ország gazdaságának szinte minden területén vezető szerepet követel magának. Az állam által a KKP vállalatokon belüli alapszervezetein keresztül gyakorolt befolyás ténylegesen azt eredményezi, hogy a gazdasági szereplők a kormány ellenőrzése és szakpolitikai felügyelete alatt állnak, tekintve, hogy Kínában az állam és a pártszervezetek milyen szorosan összefonódtak egymással. Ezenkívül az érintett termék teljes ágazatára számos kormányzati szakpolitika vonatkozik. Először is, a PET a sodorva-hurkolt (spunbond) PET-szálak egyik fő inputja, szerepel a Made in China 2025 ütemtervben (46) foglalt fejlett petrolkémiai anyagok és a fejlett könnyűipari anyagok között.

(88)

Továbbá a PET-ágazat az iparági strukturális kiigazításokról szóló útmutató katalógus 2024. évi kiadásában is szerepel mint támogatott iparág, ami azt mutatja, hogy a hatóságok olyan szabályozási környezetet szándékoznak létrehozni, amely elősegíti az ágazat fejlődését és lehetővé teheti az ágazat számára a finanszírozáshoz való hozzáférést is (47). Ugyanakkor kisebb gyártási kapacitással rendelkező PET-gyártók a korlátozott iparágak felsorolásában is szerepelnek, ami azt mutatja, hogy a kínai hatóságok befolyásolni kívánják a PET-ágazat szerkezetét: „[h]agyományos poliészter (PET) folyamatos polimerizálással történő termelés, az egyes gyártósorok kapacitása kevesebb mint 200 000 tonna/év”.

(89)

Ezen túlmenően a nyersanyagokról szóló 14. ötéves terv (48) közvetlenül foglalkozik a petrolkémiai ágazattal, kimondva, hogy „[a]z ágazatokban, beleértve a petrolkémiai és vegyi anyagokat, az acélt, a nemvasfémeket és az építőanyagokat, számos, az iparági értékláncban úttörő vállalkozást támogatunk, amelyek vezető szerepet töltenek be az ökoszisztéma tekintetében, és amelyeket alapvető versenyképesség, […] jellemez. A vegyi és építőanyag-ágazatban működő vállalkozások vezető szerepét ki kell használni a vállalati reformok és szerkezetátalakítások előmozdítása érdekében”.

(90)

Az állami ellenőrzés és a szakpolitikai felügyelet megfigyelhető az érintett ipari szövetségek szintjén is (49).

(91)

Például a Kínai Petrolkémiai és Vegyipari Szövetség (a továbbiakban: CPCIF), az ágazati szövetség. A CPCIF alapszabályának 3. cikke kimondja, hogy a szervezet „ elfogadja a nyilvántartásba vételért és irányításért felelős szervezetek, a pártépítésért felelős szervezetek, valamint az ipar igazgatásáért felelős illetékes szakhatóságok szakmai útmutatásait, felügyeletét és irányítását ” (50). A Sinopec a CPCIF tagja (51).

(92)

Emellett a Kínai Nem Szőtt Textíliák és Ipari Textilipari Szövetség (52) (China Non-woven and Industry Textile Association, a továbbiakban: CNITA) szintén releváns az érintett termék szempontjából. A CNITA alapszabályának 3. cikke kimondja, hogy „[a] szövetség a Kínai Kommunista Párt általános vezetése szerint jár el, pártszervezeteket hoz létre, párttevékenységet folytat ”, valamint „ elfogadja a bejegyző és irányító szervek, a pártépítésért felelős szervezetek, valamint az illetékes ágazati irányító szervek szakmai útmutatását, felügyeletét és irányítását ” (53). A Tiandingfeng Holdings Co. Ltd (54) és a Hebei Qianjin Non-Woven Group (55) a CNITA tagjai.

(93)

Következésképpen az érintett termék ágazatában a magántulajdonú gyártók nem működhetnek piaci feltételek mellett. Ugyanis az ágazatban az állami tulajdonú vállalatokra és a magántulajdonú vállalatokra egyaránt kiterjed a szakpolitikai felügyelet és irányítás.

(94)

A kínai kormány a vállalatokban való állami jelenlétének köszönhetően abban a helyzetben van, hogy befolyást gyakorolhat az árakra és a költségekre. Ugyanis a KKP-nek az állami és a magántulajdonú vállalatokban egyaránt jelen lévő alapszervezetei révén az állam egy olyan fontos csatornával rendelkezik, amelynek révén befolyásolhatja az üzleti döntéseket.

(95)

A kínai társasági jog szerint minden vállalatnál KKP-szervezetet kell létrehozni (és ebben a KKP alapszabálya szerint legalább három KKP-tagnak lennie kell (56)), amely számára az adott vállalatnak kell biztosítania a szükséges működési feltételeket.

(96)

Ezt a szabályt a jelek szerint korábban nem mindig tartották be, illetve érvényesítették szigorúan. Legkésőbb 2016-tól azonban a KKP erőteljesebben, mintegy politikai alapelvként érvényesíti azt az igényét, hogy az állami tulajdonú vállalatokban ellenőrzése alatt tartsa az üzleti döntéseket (57), többek között azzal, hogy nyomást gyakorol a magántulajdonú vállalatokra, hogy azok elsődlegesnek tekintsék a „patriotizmust”, és pártfegyelmet tanúsítsanak (58).

(97)

Értesülések szerint már 2017-ben a mintegy 1,86 millió magántulajdonú vállalat 70 %-ában működött pártalapszervezet, a vállalatok pedig egyre inkább arra kényszerültek, hogy a KKP szervezeteinek engedjék át a végső üzleti döntéshozatal jogát (59). Ezek a szabályok a kínai gazdaság teljes egészében, minden ágazatra kiterjedően érvényesülnek, így az érintett termék gyártóinak és az inputanyagok beszállítóinak esetében is.

(98)

Ezenfelül 2020. szeptember 15-én „A KKP Központi Bizottsága Főhivatalának iránymutatása az Egységfront munkájának a magánszektorban, az új korszak jegyében történő fokozásához” címmel megjelent egy dokumentum (a továbbiakban: az iránymutatás) (60), amely tovább növelte a pártbizottságok magántulajdonú vállalkozásokban játszott szerepét.

(99)

Az iránymutatás II.4. szakasza kimondja: „[f]okoznunk kell a pártnak az Egységfront magánszektorban végzett munkájának vezetésére irányuló általános képességét, és hatékonyan intenzívebbé kell tennünk a munkát ezen a területen ”; a III.6. szakasz pedig a következőket jelenti ki: „[t]ovább kell fokoznunk a pártépítési tevékenységet a magánvállalkozásokban, és lehetővé kell tennünk a pártalapszervezetek számára, hogy hatékonyan betölthessék védőbástya szerepüket, és lehetővé kell tennünk a párttagok számára, hogy élcsapatként és úttörőként maguk is szerepet játszhassanak. ” Az iránymutatás tehát hangsúlyozza, illetve fokozni kívánja a KKP szerepét a vállalatokban és egyéb magánszektorbeli gazdasági szereplőkben (61).

(100)

A vizsgálat megerősítette, hogy a sodorva-hurkolt (spunbond) PET szálak ágazatában előfordulnak a vezetői pozíciók és a KKP-tagság/pártfunkciók közötti átfedések.

(101)

Példaként említhető, hogy a Beijing Oriental Yuhong Waterproof Technology Co. Ltd két alelnöke (62) is tagja a KKP-nek (63).

(102)

Ezenfelül a Changde Tiandingfeng Non-wovens Co. Ltd. 2021-ben párttagozatot hozott lére, és „csatlakozott a pártépítő vezetéshez, amely iránymutatást nyújt a vállalat fejlődéséhez (64).” Például „9 párttag vezető szerepet játszott a termelésben, az üzleti tevékenységben és a technológia innovációban”. Továbbá, ami az ágazat korszerűsítését illeti, a pártszervezet koordinálja az upstream és downstream ipari lánc összehangolt fejlesztésének előmozdítását (65).”

(103)

A Changde Tiandingfeng Non-wovens Co. Ltd párttagozatát a changdei városi pártbizottság „önszerveződő fejlett pártszervezetként (66)” méltatta.

(104)

Az a tény, hogy a KKP az üzleti döntésekbe is beavatkozik, az upstream ágazatban is nyilvánvaló, amint az a rendelkezésre álló vállalati dokumentumokból kiderül. A PET előállításához szükséges alapanyagokat gyártó Sinopec csoport 2022. évi éves jelentése rámutat arra, hogy „[a] vállalat folyamatosan javítja a pártépítő munka minőségét, erősíti a munkavállalók szellemiségét, fokozza a fegyelmi ellenőrzési és felügyeleti munkát, segíti az igazgatótanácsot a különböző döntések és megállapodások hatékony végrehajtásában, és előmozdítja a vállalat magas színvonalú fejlődését” (67). Ezenfelül a Sinopec csoport igazgatótanácsának elnöke egyben a pártbizottság titkára, az igazgatótanács több tagja pedig a pártbizottság titkárhelyettese (68). A Sinopec csoport kijelentette, hogy szándékában áll „az új úton a vállalat új küldetésére és új feladataira összpontosítani, továbbvinni a párt soraiban végrehajtandó forradalom szellemét, átfogó és integrált módon megerősíteni a párt vezető szerepét és a pártépítő tevékenységet, valamint szisztematikusan előmozdítani az átfogó és szigorú pártirányítást annak érdekében, hogy erős garancia támassza alá a modern kínai petrolkémiai ipar új fejezetének alakítását” (69).

(105)

Az államnak a pénzügyi piacokon, valamint a nyersanyagokat és más inputokat előállító gazdasági ágazatokban való jelenléte és az azok működésébe való beavatkozása további torzító hatást fejt ki a piacra (70). A sodorva-hurkolt (spunbond) PET szálak ágazatában és a más ágazatokban (így a pénzügyi és az inputokat előállító ágazatokban) működő vállalatokban való állami jelenlét lehetővé teszi a kínai kormány számára, hogy befolyást gyakoroljon az árak és költségek tekintetében.

(106)

A kínai gazdaság irányát jelentős mértékben egy részletesen kidolgozott tervrendszer határozza meg, amely prioritásokat állít fel és célokat tűz ki a központi, a megyei és a helyi kormányzati szervek számára. A tervek a kormányzat valamennyi szintjén jelen vannak, és gyakorlatilag minden gazdasági ágazatot lefednek. A tervek kötelezően betartandó célokat rögzítenek, és a közigazgatás egyes szintjein működő hatóságok figyelemmel kísérik, hogyan hajtják végre azokat az alattuk lévő szinten elhelyezkedő kormányzati szervek.

(107)

Összességében a kínai tervrendszer hatására az erőforrások a kormányzat által stratégiaiként kijelölt vagy politikailag másként fontosnak tartott ágazatokba irányulnak, ahelyett, hogy elosztásukat a piaci erők határoznák meg (71).

(108)

A kínai hatóságok több olyan szakpolitikát is elfogadtak, amelyek az érintett termék ágazatának működésére nézve irányadóak.

(109)

A Made in China 2025 ütemterv (72) olyan ágazatként említi a PET-ágazatot, amelyet fejlett petrolkémiai anyagként, és fejlett könnyűipari anyagként egyaránt tovább kell fejleszteni.

(110)

A gazdasági és társadalmi fejlődésről és a 2035-ös kilátásokról szóló 14. ötéves terv (73) célja „a hagyományos iparágak korszerűsítése, a nyersanyagipar– például a petrolkémiai ipar, az acélipar, a nemvasfémipar és az építőanyag-ipar – optimalizálása és strukturális kiigazítása, a kiváló minőségű termékek, például a könnyű- és textilipar kínálatának bővítése, a kulcsfontosságú iparágak, például a vegyipar és a papírgyártás átalakításának és korszerűsítésének felgyorsítása, valamint a zöld gyártási rendszer javítása. (74) ”

(111)

A nyersanyagiparról szóló 14. ötéves terv (75) szerint „Kidolgozásra kerül a petrolkémiai ipar elrendezési terve, és szigorúan meg kell tiltani a tervben meghatározottaktól eltérő új xilol- és etilénprojekteket. [...] [Kína] a szilárd ipari alapokkal, jelentős komparatív előnyökkel és vezető technológiákkal rendelkező alterületekre vagy kulcsfontosságú termékekre fog összpontosítani annak érdekében, hogy teljes mértékben ellássa az ipari lánc vezető vállalkozásainak irányító szerepét, [...] és ipari klasztereket alakítson ki a petrolkémiai termékek, [...] a zöld építőanyagok és az új anyagok terén.” (76).

(112)

Emellett a petrolkémiai és a vegyipar magas színvonalú fejlesztésének előmozdítására vonatkozó iránymutatás (77) előírja, hogy „meg kell erősíteni az ágazati politikákat, és s tudományos eszközökkel szabályozni kell az ágazat méretét: [...] növelni kell a csúcskategóriás polimerek, különleges vegyi anyagok és egyéb termékek ellátási kapacitását”; [...] valamint „[f]ejleszteni kell a támogató szakpolitikákat: erősíteni kell a fiskális, pénzügyi, regionális, befektetési, import- és export, energia, gazdaság, környezetügyi, ár- és egyéb politikák iparpolitikákkal való összehangolását. Lehetővé kell tenni a nemzeti ipar-finanszírozási együttműködési platform teljes körű szerepvállalását [...]”.

(113)

Tartományi szinten Shandong tartománynak a vegyipar fejlesztéséről szóló 14. ötéves terve (78) felszólítja a helyi hatóságokat a következőkre: „[a] meglévő vállalkozások technológiai átalakulásának fokozása, az energia- és erőforrás-felhasználás hatékonyságának javítása, valamint a vállalkozások alapvető versenyképességének növelése. Egy mechanizmus létrehozása a vállalkozások számára a parkokból való kivonulásra, az elavult termelési kapacitások határozott felszámolására, a korlátozott termelési kapacitás szigorú ellenőrzésére, valamint az olyan erőforrások elosztására vonatkozó differenciált szakpolitikák és intézkedések végrehajtására, mint a termőföld, a villamos energia és a víz, hogy rákényszerítsék a vállalkozásokat az átalakulásra és a fejlődésre ”. Felszólít a „[f]okozott pénzügyi támogatásra” is. A fiskális politikai ösztönzők megerősítése, a különleges alapok koordinálása és bevonása, a vegyipari vállalkozások támogatása a technológiai és intelligens átalakulás, az ipari technológiaátadás, a parkokba való áttelepülés, az elavult berendezések felszámolása stb. felgyorsítása érdekében, továbbá az importált jelentősebb műszaki berendezések adómentességének, áfa-visszatérítéseknek, valamint kutatási-fejlesztési politikáknak a megvalósítása (például a kezdeti műszaki berendezések költségének további levonása és biztosításának ellentételezése). A különféle pénzügyi intézmények és társadalmi tőke tevékeny irányítása a vegyiparba történő beruházások ösztönzésére, a politikák keretében nyújtott finanszírozás, a fejlesztésfinanszírozás és a kereskedelmi finanszírozás előnyeinek kiaknázása, valamint a vegyi technológia kulcsfontosságú területeinek nyújtott pénzügyi támogatás fokozása ”. A Tiandingfeng Non-wovens Co (79)., Ltd Shandongban található.

(114)

Ezenfelül Hunan tartománynak a stratégiai fontosságú és feltörekvő iparágakról szóló 14. ötéves terve (80) fejleszteni kívánja az új vegyipari termékeket is: „ ki kell dolgozni új szintetikus kaucsukot, speciális gyantákat, nagy teljesítményű műszaki minőségű műanyagokat és egyéb polimer anyagokat. ” A Changde Tiandingfeng Non-wovens Co. Ltd. székhelye Hunan-tartományban, pontosabban Changde város West Dongting ipari fejlesztési övezetében található, amely a 2022 és 2025 között megvalósítandó öt fejlesztésre vonatkozó végrehajtási tervet (81) adott ki azzal a céllal, hogy „ megerősítse a vezető iparágakat, bővítse a feltörekvő iparágakat és fejlessze a jövőbeli iparágakat […valamint] nagyszabású projektek (például a Tiandingfeng) alapján vonzza az ipari láncot alkotó számos upstream és downstream ágazatot ”. E célból a west dongtingi hatóságok „segítették a Changde Tiandingfeng Non-woven Co. Ltd.-t. Sikeresen pályáztak a fejlett gyártási és magasépítési különleges tartomány alap projektje, a digitális ágazat magas színvonalú fejlesztését célzó különleges tartományi alap projektje és az intelligens gyártás tartományi referenciavállalkozása keretében stb., hogy segítséget nyújtsanak a vállalkozásoknak szakpolitikai és pénzügyi támogatás elnyeréséhez (82)”.

(115)

Emellett Hubei tartománynak az új anyagok iparágának magas színvonalú fejlesztéséről szól 14. ötéves terve (83) a műszaki minőségű műanyagokra összpontosít, valamint arra, hogy „ javítsa az ágazat technológiai szintjét a nagy teljesítményű mérnöki műanyagok, például a polioximetilén, a PET/PBT-gyanta [...] tekintetében ”.

(116)

Az itt felsorolt és egyéb eszközökkel a kínai kormány tehát az ágazat fejlesztését és működését, valamint az upstream inputokat azoknak gyakorlatilag valamennyi vonatkozására kiterjedően irányítja és ellenőrzi.

(117)

Összességében elmondható, hogy a kínai kormány intézkedései a gazdasági szereplőket az ágazathoz kapcsolódó közpolitikai célkitűzések teljesítésére ösztönzik. Az ilyen intézkedések gátolják a piaci erők szabad érvényesülését.

(118)

Az ügyben rendelkezésre álló információk szerint a kínai csődjogi rendszer alkalmatlan a céljainak elérésére, így például arra, hogy biztosítsa a követelések és a tartozások méltányos rendezését, vagy hogy védelmet nyújtson a hitelezők és az adósok törvényes jogai és érdekei számára. Ennek okai a jelek szerint abban keresendők, hogy bár formálisan a kínai csődjog hasonló elveken nyugszik, mint más, Kínán kívüli országok megfelelő jogszabályai, a kínai rendszert a jogérvényesítés alapvető hiánya jellemzi.

(119)

A csődesetek száma az ország gazdaságának méretéhez képest feltűnően alacsony, nem utolsósorban azért, mert a fizetésképtelenségi eljárásoknak számos olyan hiányosságuk van, amelyek a gyakorlatban visszatartják a vállalkozásokat a csődvédelem igénybevételétől. Emellett az állam továbbra is hangsúlyos és tevékeny szerepet játszik a fizetésképtelenségi eljárásokban, és sok esetben közvetlenül befolyásolja azok kimenetelét (84).

(120)

A tulajdonjogi rendszer hiányosságai Kínában elsősorban a földterületek tulajdonjogával és a földhasználati jogokkal összefüggésben nyilvánvalóak (85). Minden földterület a kínai állam tulajdona (a vidéki földterületek kollektív, a városi földterületek állami tulajdonban vannak); kiosztásuk továbbra is kizárólag az államtól függ. Vannak olyan jogszabályi előírások, amelyek – például aukciók előírásával – azt kívánják biztosítani, hogy a földhasználati jogok allokálása átlátható módon, piaci árakon történjen. Ezeket az előírásokat azonban rendszeresen figyelmen kívül hagyják, és egyes vevők ingyen vagy a piaci ár alatt jutnak földterülethez (86). A hatóságok emellett a földterületek kiosztása során gyakran konkrét szakpolitikai célokat igyekeznek megvalósítani, ideértve többek között a gazdasági tervek végrehajtását (87).

(121)

A kínai gazdaság más ágazataihoz hasonlóan az érintett termék gyártóira is az általános kínai csődjogi, társasági jogi és tulajdonjogi szabályok alkalmazandók. Ennek következtében ezek a vállalatok is ki vannak téve a csődjogi és a tulajdonjogi szabályozás diszkriminatív alkalmazásából és nem megfelelő érvényesítéséből fakadó, felülről lefelé ható torzulásoknak. A rendelkezésre álló bizonyítékok alapján e megfontolások maradéktalanul érvényesek a továbbfeldolgozásra szánt sodorva-hurkolt (spunbond) PET szálak ágazatára is. A jelen vizsgálat nem tárt fel olyan körülményt, amely kétségbe vonná ezeket a ténymegállapításokat.

(122)

A fentiek alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az érintett termék ágazatában a csődeljárási és a tulajdonjogi jogszabályokat diszkriminatív módon alkalmazzák, vagy nem érvényesítik megfelelő módon.

(123)

Kínában nem fejlődhet ki teljes mértékben piaci alapokon álló bérrendszer, mivel a munkavállalók és a munkáltatók kollektív önszerveződési jogai korlátozottak. Kína nem erősítette meg a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet több alapegyezményét, köztük azokat sem, amelyek az egyesülés szabadságára és a kollektív tárgyaláshoz való jogra vonatkoznak (88).

(124)

A nemzeti jog értelmében egyetlen szakszervezet működik. Ez a szakszervezet azonban nem független az állami hatóságoktól, és továbbra is csak korlátozott mértékben vesz részt a kollektív tárgyalásokban és a munkavállalói jogok védelmében (89). Emellett a kínai munkaerő mobilitását korlátozza a háztartás-regisztrációs rendszer, amely a társadalombiztosítási és más juttatásokat kizárólag az adott közigazgatási területen lakók számára teszi maradéktalanul elérhetővé.

(125)

Ennek eredményeként a regisztrált helyi lakcímmel nem rendelkező munkavállalók jellemzően kiszolgáltatott foglalkoztatási helyzetben vannak, és alacsonyabb jövedelemhez jutnak a regisztrált helyi lakcímmel rendelkezőkhöz képest (90). A fenti ténymegállapításokkal jellemzett körülmények a kínai bérköltségek torzulásához vezetnek.

(126)

A Bizottsághoz nem nyújtottak be arra vonatkozó bizonyítékot, hogy a sodorva-hurkolt (spunbond) PET szálak ágazata ne tartozna az előzőekben bemutatott kínai munkajogi rendszer hatálya alá. Az ágazatban tehát a bérköltségek torzulása közvetlenül (az érintett termék és annak legfontosabb nyersanyaga előállításával összefüggésben) és közvetetten (az ugyanezen kínai munkajogi rendszer hatálya alá tartozó vállalatoktól származó tőke és inputok felhasználásán keresztül) egyaránt érvényesül.

(127)

Kínában a vállalati szereplők tőkéhez jutása többféle szempontból torzult.

(128)

Először: a kínai pénzügyi rendszert az állami tulajdonú bankok erős pozíciója jellemzi (91), valamint az, hogy ezek a bankok a források kihelyezésekor az adott projekt gazdasági életképességétől eltérő szempontokat vesznek figyelembe. A pénzügyi ágazaton kívüli állami tulajdonú vállalatokhoz hasonlóan a bankok nemcsak a tulajdoni jogviszonyon, hanem személyes kapcsolatokon keresztül is kötődnek az államhoz (a nagy állami tulajdonú pénzügyi intézmények felső vezetőit végső soron a KKP nevezi ki) (92), továbbá rendszeresen részt vesznek a kínai kormány által kidolgozott közpolitikai intézkedések végrehajtásában.

(129)

Ezzel összefüggésben a bankok eleget tesznek azon kifejezett jogszabályi kötelezettségüknek, hogy működésük során a nemzeti gazdaság- és társadalomfejlesztés igényeinek megfelelően, az állami iparpolitika iránymutatása szerint kell eljárniuk (93). Amellett, hogy léteznek olyan jogszabályi rendelkezések, amelyek a rendes banki magatartás követéséről és a prudenciális követelmények tiszteletben tartásáról, így például a hitelfelvevők hitelképességi vizsgálatának szükségességéről rendelkeznek, a számos bizonyíték – ideértve a piacvédelmi vizsgálatok ténymegállapításait is – azt valószínűsíti, hogy ezek a fajta szabályok a különböző jogszabályi rendelkezések alkalmazása során csupán másodlagos szerepet töltenek be.

(130)

A közelmúlt fejleményei még inkább szemléltetik a kínai pénzügyi intézményekre gyakorolt kormányzati befolyás mértékét. 2025 márciusában a kínai kormány bejelentette, hogy 500 milliárd CNY összegű államkötvényt bocsát ki annak érdekében, hogy jelentős pénzügyi támogatást nyújtson a nagy bankok, többek között a Bank of China, a China Construction Bank, a Bank of Communications, és a Postal Savings Bank of China részére. E beavatkozás célja az volt, hogy a csökkenő jövedelmezőség és a rekordalacsony nettó kamatrés mellett stabilizálja ezeket az intézményeket, kiemelve a gazdasági stabilitás fenntartása érdekében hozott proaktív állami intézkedéseket (94).

(131)

Továbbá a kínai kormány tisztázta, hogy a KKP-nak még a magánkézben lévő kereskedelmi bankok döntéseit is felügyelnie kell, és azoknak összhangban kell lenniük a nemzeti politikákkal. Jelenleg az állam bankirányítással kapcsolatos három átfogó céljának egyike az, hogy megerősítse a párt vezető szerepét a banki és biztosítási ágazatban, többek között a működési és irányítási kérdésekkel kapcsolatban (95). Ezenkívül a kereskedelmi bankok teljesítményértékelési kritériumainak most nevezetesen azt kell figyelembe venniük, hogy a szervezetek hogyan „ szolgálják a nemzeti fejlesztési célkitűzéseket és a reálgazdaságot ”, és különösen azt, hogy miként „ szolgálják a stratégiai fontosságú és a feltörekvő iparágakat” (96).

(132)

Ezenkívül a pénzügyi források elosztásának szintjén a magánberuházások fejlesztésének előmozdítását célzó számos intézkedéssel (97) a kínai kormány arra törekszik, hogy „ növelje a központi költségvetési forrásokat a minősített magánberuházási projektek támogatása érdekében, és aktív irányító és vezető szerepet játsszon ”. A kínai kormány emellett „ megfelelően ki kívánja használni az új szakpolitikai pénzügyi eszközöket [és] támogatni kíván számos minősített magánberuházási projektet a fontos iparágakban és kulcsfontosságú területeken” (98) .

(133)

Emellett a kötvény- és a hitelminősítések gyakran különféle okokból torzultnak tekinthetők, többek között amiatt, hogy a kockázatértékelést befolyásolja az adott vállalat stratégiai fontossága a kínai kormány számára, valamint az implicit állami kezességvállalás megléte (99). Ezt a helyzetet további olyan szabályok tetézik, amelyek a pénzügyi forrásokat a kormányzat által ösztönzendőként kijelölt vagy másként fontosnak tartott ágazatokba irányítják (100). Emiatt a hitelezés súlypontja az állami tulajdonú vállalatok, a jó összeköttetésekkel rendelkező, nagyobb méretű magántulajdonú vállalatok, valamint a kulcsfontosságú ipari ágazatokban működő vállalatok felé tolódik el, ami azt jelzi, hogy a tőkéhez jutás feltételei és költségei nem minden piaci szereplő számára azonosak.

(134)

Másodszor: az elmúlt időszakban a hitelfelvétel költségeit a beruházások élénkítése érdekében mesterségesen alacsonyan tartották. Ez túlhajtotta a tőkeberuházásokat, amelyek egyre kisebb megtérülési ráta mellett valósultak meg. A folyamatot szemlélteti, hogy az állami szektorban a vállalatok tőkeáttételi mutatója a jövedelmezőség drasztikus visszaesése ellenére is nőtt, ami arra utal, hogy a bankrendszer mechanizmusai nem a szokásos kereskedelmi reakcióknak megfelelően működnek.

(135)

Harmadszor: bár 2015 októberében megtörtént a nominális kamatlábak liberalizációja, az árjelzések a kormányzat által előidézett torzulások hatása miatt továbbra sem a szabadpiaci erőviszonyok eredményei. 2018 végén a referencia-kamatlábon vagy az alatt nyújtott hitelek aránya még mindig az összes hitelezés legalább egyharmadát tette ki (101). Kína hivatalos médiája nemrégiben arról számolt be, hogy a KKP „a hitelpiaci kamatláb letörését” szorgalmazta (102). A mesterségesen alacsony kamatlábak alulárazást eredményeznek, ez pedig túlzott tőkefelhasználáshoz vezet.

(136)

A kínai hitelezés általános bővülése azt jelzi, hogy a tőkeallokáció hatékonyságának romlása ellenére nincs jele a hitelezési gyakorlat szigorításának, amelyre pedig torzulásmentes piaci környezetben számítani lehetne. Emiatt rohamosan nőtt a nemteljesítő hitelek volumene; a kínai kormány többször is úgy döntött, hogy vagy elkerüli a nemteljesítéseket (ami úgynevezett „zombicégek” létrejöttéhez vezetett) vagy átruházza az adósságot (például vállalategyesülések vagy hitel-tőke konverzió formájában), ezek a módszerek azonban nem feltétlenül oldották meg az általános hitelproblémát vagy kezelték annak elsődleges okait.

(137)

Összességében a piac liberalizációja érdekében tett lépések ellenére a kínai vállalati hitelezésben továbbra is jelen vannak az állam mindent átható tőkepiaci jelenlétéből fakadó jelentős torzulások. Ennek következtében a pénzügyi rendszerbe való jelentős kormányzati beavatkozás minden szinten nagymértékben befolyásolja a piaci viszonyokat.

(138)

E vizsgálat keretében nem nyújtottak be a Bizottsághoz olyan bizonyítékot, amely azt jelezné, hogy az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése b) pontjának hatodik franciabekezdése szerinti, a pénzügyi rendszerben érvényesülő kormányzati beavatkozás ne hatna ki az érintett termék ágazatára. Ennek következtében a pénzügyi rendszerbe való jelentős kormányzati beavatkozás minden szinten nagymértékben befolyásolja a piaci viszonyokat.

(139)

A Bizottság megállapította, hogy az aktualizált jelentésben bemutatott torzulások jellemzőek a kínai gazdaságra. A rendelkezésre álló bizonyítékok alapján a kínai rendszer jellemzőiről fentebb és az aktualizált jelentés I. részében tett ténymegállapítások az ország egészére és a gazdaság valamennyi ágazatára érvényesek. Ugyanez igaz a termelési tényezőkkel kapcsolatban fentebb és az aktualizált jelentés II. részében ismertetett jellemzésre is.

(140)

A Bizottság emlékeztetni kíván arra, hogy az érintett termék gyártásához bizonyos inputokra van szükség. Amikor az érintett termék gyártói beszerzik inputjaikat vagy szerződést kötnek inputjaik beszerzése érdekében, az általuk fizetett árakra (amelyeket költségként jelenítenek meg) nyilvánvalóan kihatnak az előzőekben ismertetett rendszerszintű torzulások. Például a bemeneti anyagok beszállítói olyan munkaerőt foglalkoztatnak, amelyre kihatnak a torzulások. Olyan kölcsönt vehetnek fel, amelyre kihathatnak a pénzügyi szektor, illetve a tőkeallokáció torzulásai. Emellett pedig működésüket behatárolja a tervrendszer, amely a kormányzat minden szintjén és az összes gazdasági ágazatban érvényesül. Ezeket a torzulásokat a fentiekben részletesen ismertettük, különösen a (67)–(138) preambulumbekezdésben. A Bizottság rámutatott arra, hogy az e torzulások mögött meghúzódó szabályozási felépítés általánosan alkalmazandó, és a sodorva-hurkolt (spunbond) PET szálak gyártóira ugyanúgy vonatkoznak ezek a szabályok, mint bármely más kínai gazdasági szereplőre. A torzulások ezért közvetlen hatással vannak az érintett termék költségszerkezetére.

(141)

Következésképpen az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontja értelmében nemcsak az érintett termék belföldi értékesítési árait nem helyénvaló alkalmazni, hanem az inputköltségeket (ezen belül a nyersanyagok, az energia, a földterület, a finanszírozás, a munkaerő stb. költségeit) sem, hiszen ezekre is kihat az aktualizált jelentés I. és II. részében bemutatott jelentős mértékű kormányzati beavatkozás.

(142)

A tőke, a földterület, a munkaerő, az energia és a nyersanyagok allokálásával összefüggésben bemutatott kormányzati beavatkozás Kína teljes egészében érvényesül. Ebből egyebek mellett az is következik, hogy a Kínában különféle termelési tényezők felhasználásával előállított inputra szintén jelentős torzulások hatnak. Ugyanez vonatkozik az inputok inputjaira, és így tovább.

(143)

Sem a kínai kormány, sem a jelen vizsgálatban érintett exportáló gyártók nem szolgáltak ellentétes értelmű bizonyítékkal vagy érvekkel.

(144)

A (36) preambulumbekezdésből következik, hogy önmagában egyetlen fél sem kérdőjelezte meg az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének alkalmazását, és hogy a kínai kormány nem működött együtt a vizsgálatban.

(145)

A jelenlegi szakaszban ismertetett, az egyebek mellett az általában a kínai gazdaságra, konkrétan pedig az érintett termék ágazatára irányuló állami beavatkozásra vonatkozó bizonyítékok vizsgálatát is tartalmazó elemzés – és az annak során megvizsgált elemek közül egy vagy több tényleges vagy lehetséges hatása – arról tanúskodott, hogy az érintett termék árai és költségei (a nyersanyag-, az energia- és a munkaerőköltségeket is ideértve) az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének b) pontja értelmében jelentős kormányzati beavatkozás hatására alakulnak ki, és nem szabadpiaci erőviszonyok eredményei.

(146)

Ennek alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy ez esetben nem helyénvaló a belföldi árak és költségek alkalmazása a rendes érték megállapításához.

(147)

A Bizottság ezért a rendes értéket az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontjával összhangban kizárólag torzulásoktól mentes árakat vagy referenciaértékeket tükröző előállítási és értékesítési költségek – ez esetben egy megfelelő reprezentatív országban érvényes előállítási és értékesítési költségek – alapján, a következő szakaszban foglaltak szerint képezte.

(148)

A reprezentatív ország kiválasztása az alaprendelet 2. cikkének (6a) bekezdése alapján, a következő szempontok szerint történt:

(149)

A (39) preambulumbekezdésben kifejtettek szerint a Bizottság a rendes érték meghatározásához felhasznált forrásokkal kapcsolatban két feljegyzést is fűzött az érdekelt felek számára betekintésre összeállított aktához. E feljegyzések ismertették a vonatkozó kritériumok alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, és foglalkoztak a felektől ezekre az elemekre és a releváns forrásokra vonatkozóan érkezett észrevételekkel.

(150)

Az első feljegyzésben a Bizottság tájékoztatta az érdekelt feleket azokról a releváns forrásokról, amelyeket a rendes érték meghatározásához fel kíván használni, és felsorolta az összes termelési tényezőt, például a nyersanyagokat, a munkaerőt és az energiát. Emellett azonosította a lehetséges reprezentatív országokat is.

(151)

A nyersanyagok behozatalára vonatkozó statisztikák szerint a sodorva-hurkolt (spunbond) PET szálak előállításához szükséges termelési tényezők behozatala Indonéziából, Thaiföldről és Törökországból történt, amelyek mindegyike megfelelt az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése a) pontjának első franciabekezdésében meghatározott kritériumoknak. Az is valószínűnek tekinthető, hogy a sodorva-hurkolt (spunbond) PET szálakat ebben a három országban gyártják.

(152)

Az első feljegyzésben megjelölt országokkal kapcsolatban nem érkeztek észrevételek a gazdasági fejlettség szint vagy a gazdasági fejlődés tekintetében. Több fél azonban észrevételeket tett az érintett országok egyes termelési tényezők árainak megbízhatóságával kapcsolatban, amelyekkel a következő preambulumbekezdések foglalkoznak.

(153)

A második feljegyzésben a Bizottság tájékoztatta az érdekelt feleket arról, hogy ebben az ügyben Thaiföldet kívánja megfelelő reprezentatív országként figyelembe venni abban az esetben, ha megerősítést nyer az alaprendelet 2. cikkének (6a) bekezdése szerint a jelentős torzulások fennállása.

(154)

Az első feljegyzésre válaszában a Changde Tiandingfeng Nonwovens Co Ltd és a Tiandingfeng Nonwovens Co Ltd (a továbbiakban együttesen: TDF csoport) Törökország mellett érvelt Thaifölddel mint reprezentatív országgal szemben, mivel a PET-forgács törökországi behozatala diverzifikáltabb, nagyobb volumenű lenne, és főként piacgazdasági berendezkedésű országokból származik, ezért reprezentatívabb lenne a torzulástól mentes piaci árak szempontjából.

(155)

A Hubei Unibon nonwovens Co Ltd (a továbbiakban: Hubei Unibon) azzal érvelt, hogy Thaiföld nem megfelelő reprezentatív ország, mivel a PET-forgács ezen országba irányuló behozatala torzult lenne, ugyanis annak jelentős hánya Kínából származik, a más országokból érkező behozatal átlagára pedig jelentősen magasabb, mint a két másik lehetséges reprezentatív országban. Az Unibon azt állította, hogy ezek az árak azt jelzik, hogy a nem Kínából származó thaiföldi behozatal nagyrészt különleges minőségű vagy atipikus PET-forgács, ezért nem tekinthető strandard viszonyítási alapnak a vizsgált termék előállításához használt PET-forgács tekintetében.

(156)

A második feljegyzésben a Bizottság megjegyezte, hogy mind Thaiföldön, mind Törökországban az importált PET-forgács teljes mennyiségének jelentős része Kínából származott. Az első feljegyzésben kifejtettek szerint azonban a Bizottság úgy ítélte meg, hogy a nem kínai származású PET-forgács Törökországba irányuló behozatalának árait a jelek szerint befolyásolja a nagy volumenben és torz árakon érkező, kínai származású PET-forgács, míg Thaiföldön úgy tűnik, hogy nem ez a helyzet.

(157)

A második feljegyzésre válaszul az Unibon ismételten azt állította, hogy Thaiföld nem megfelelő reprezentatív ország, és azt állította, hogy ennek értékelése során a PET-forgácsnak kell döntő tényezőnek lennie. Azzal érvelt, hogy Thaiföld a PET-forgács nettó exportőre, míg Indonézia kiegyensúlyozottabb kereskedelmi pozícióval rendelkezik, ezért megfelelőbb referenciaország lenne. Az Unibon azt állította továbbá, hogy a Bizottságnak nemcsak a Kínából származó behozatal arányát, hanem a behozatal abszolút volumenét is figyelembe kell vennie. Végezetül azzal érvelt, hogy a PET-forgács Indonéziához és Törökországhoz képest jelentősen magasabb thaiföldi importárai azt jelzik, hogy a Thaiföldre importált termékek egy különleges kategóriába tartoznak, és ezért nem reprezentatívak.

(158)

A Bizottság megjegyezte, hogy a PET-forgács Thaiföldre irányuló behozatalának viszonylag magasabb árai valószínűleg annak köszönhetők, hogy a behozatal alacsonyabb hányada származik Kínából, és ennek következtében magasabb az egyéb harmadik országokból piaci áron érkező behozatal aránya. E tekintetben a világ többi részéről érkező behozatal Kínához viszonyított relatív részesedése relevánsabb mutatója az árak megbízhatóságának, mint az abszolút behozatali volumenek. Mivel a PET-forgács Thaiföldre irányuló behozatalának volumene továbbra is meglehetősen magas, az esetlegesen torzult behozatalnak korlátozott mértékben kitett, diverzifikált beszerzési struktúra megfelelőbb alapot jelent a torzulástól mentes referenciaérték megállapításához.

(159)

A Bizottság megjegyezte, hogy a vizsgálat nem tárt fel olyan konkrét kereskedelmi korlátozásokat vagy torzulásokat a PET-forgácsok tekintetében, amelyek Thaiföldet alkalmatlanná tennék reprezentatív országként való figyelembevételre. Pusztán az a tény, hogy Thaiföld a PET-forgács nettó exportőre, nem támasztja alá, hogy importárai rendellenesek vagy az összehasonlítás céljára nem megfelelőek. Éppen ellenkezőleg, mivel a behozatal versenyben áll a belföldön előállított PET-forgácsokkal.

(160)

Az Unibon továbbá azzal érvelt, hogy az alkalmazott referenciaárakból ki kell zárni a biztosítási költségeket és a behozatali vámokat. Véleménye szerint a belföldi piacon értékesített PET-forgács esetében nem merülnek fel ilyen költségek, és a Thaiföldön értékesített PET-forgácsok többségét belföldön gyártják, ezért azokat nem terhelik biztosítási költségek és behozatali vámok.

(161)

Ami a biztosítási költségek és a behozatali vámok kizárását illeti, a rendes érték a GTA importstatisztikáin alapult, az alkalmazandó behozatali vámokat pedig a MacMap segítségével állapítottuk meg. Ezek az importárak értelemszerűen magukban foglalják adott esetben a behozatali vámokat és a kapcsolódó importköltségeket. Beszámításuk tehát az alkalmazott módszertan velejárója.

(162)

Ezenfelül a második feljegyzésre válaszul a panaszosok azzal érveltek, hogy a Thaiföldi Nemzeti Banktól származó és a termelési tényezőkre vonatkozó második feljegyzés V. mellékletében szereplő munkaügyi referenciaérték észszerűtlenül alacsony, és nem tükrözi pontosan a tényleges thaiföldi munkaerőköltségeket. Előadták, hogy ez az adat jelentősen elmarad a Bizottság által más, a közepes jövedelmű országok felső sávjába tartozó reprezentatív országokban alkalmazott munkaerőköltségektől. A panaszosok arra kérték a Bizottságot, hogy igazítsa ki a munkaügyi referenciaértéket a Thaiföldi Beruházási Tanács által közzétett, a „mérnöki álláshelyekre” vonatkozó magasabb munkaerőköltség-adatok felhasználásával, amelyeket megfelelőbb és reprezentatívabb forrásnak tart.

(163)

A Bizottság megjegyezte, hogy az érintett munkaerő által a termelési folyamatban ténylegesen betöltött feladatkörre tekintettel a referenciaérték nem szokatlanul alacsony. Ezenkívül a referenciaérték szintje nagyjából összehasonlítható volt a más nemzetközi statisztikai források által jelentett munkaerőköltség-adatokkal, és ezért nem tekinthető úgy, hogy nem reprezentatív vagy nem megfelelő a rendes érték kiszámításához. A Bizottság ezért elutasította ezt a felvetést.

(164)

Tekintettel arra, hogy nem állnak rendelkezésre megbízható behozatali adatok a thaiföldi lignitre vonatkozóan, mivel a behozatal kizárólag Laoszból származik, a Bizottság a második feljegyzésben jelezte, hogy a lignit referenciaértékét az Energiaügyi Minisztérium Energiapolitikai és Tervhivatala által közzétett, thaiföldi vállalatokra (ipari fogyasztókra) vonatkozó lignitárak felhasználásával kívánja megállapítani. A Bizottság a legfrissebb, 2024-re vonatkozó adatokat használta referenciaértékként.

(165)

A második feljegyzésre válaszul az Unibon azzal érvelt, hogy a lignit referenciaárának a 2702 10 HR-kód alá tartozó thaiföldi vámhatósági importadatokon, nem pedig a belföldi szénstatisztikákon kell alapulnia. Az Unibon azt állította, hogy a belföldi statisztikák nem különböztetik meg a lignitet más széntípusoktól, és csak egy széles szénkategória átlagárát adják meg, annak ellenére, hogy jelentős különbségek vannak a fűtőérték és más tulajdonságok tekintetében, ami jelentős árkülönbségekhez vezet. Az Unibon továbbá azt állította, hogy a Bizottság következetes gyakorlata az, hogy a termelési tényezők értékelése során a reprezentatív ország nyilvánosan hozzáférhető vámügyi adataira támaszkodik, és állítása szerint a jelen ügyben nem indokolt eltérni ettől a megközelítéstől, különös tekintettel arra, hogy Thaiföld a lignitre vonatkozó termékspecifikus behozatali statisztikákat vezet, jelentős behozatali mennyiségeket tart nyilván, és ezeket a behozatalokat piacgazdasági berendezkedésű országokból szerzi be, ami véleménye szerint biztosítja, hogy az árak torzulástól mentesek és reprezentatívak legyenek.

(166)

A Bizottság megjegyezte, hogy bár a 2702 10 HR-kód alá tartozó thaiföldi vámügyi adatok rendelkezésre állnak, a nyilvántartásba vett behozatal szinte kizárólag egyetlen szomszédos országból, nevezetesen Laoszból származik, ezért nem tekinthető kellően reprezentatívnak a versenyképes és diverzifikált piac szempontjából. Az egyik forrás szerinti országban a kínálat magas koncentrációja aggályokat vetett fel az importár mint megfelelő referenciaérték megbízhatóságával kapcsolatban. Továbbá, tekintettel a lignit sajátos fizikai jellemzőire, különösen alacsony fűtőértékére és magas nedvességtartalmára, a nagy távolságra történő szállítás általában nem gazdaságos (104). Ennek következtében az importstatisztikák valószínűleg a földrajzi közelség által ösztönzött korlátozott határokon átnyúló ügyleteket tükrözik, nem pedig a szélesebb körű piaci feltételek mellett kialakult árakat. Ilyen körülmények között a Bizottság megerősítette, hogy a behozatali adatok nem a legmegfelelőbb alapot jelentik e termelési tényező értékeléséhez.

(167)

Végezetül a panaszosok azt állították, hogy a kukoricakeményítő thaiföldi importárai túl alacsonynak tűnnek ahhoz, hogy tükrözzék a sodorva-hurkolt (spunbond) PET szálak előállításához használt módosított kukoricakeményítő árait. Ezzel összefüggésben azzal érveltek, hogy ez valószínűleg a vonatkozó KN-kód alá tartozó termékösszetételnek tudható be, amely magában foglalja mind a módosított kukoricakeményítőt (amelyet a sodorva-sodorva-hurkolt (spunbond) PET szálak előállításához használnak), mind a nem módosított kukoricakeményítőt (amelyet nem használnak a sodorva-hurkolt PET-szálak előállításához). Az uniós gyártók ezért fenntartották, hogy a Bizottságnak megfelelő kiigazításokat kell végeznie e különbség figyelembevétele érdekében.

(168)

A Bizottság tudomásul vette az uniós gyártóknak a módosított kukoricakeményítőnek a sodorva-hurkolt PET-termékek gyártása során történő felhasználására és a thaiföldi importárak szintjére vonatkozó állítását. Az uniós gyártók azonban nem szolgáltattak elegendő bizonyítékot ezen állítások alátámasztására. Ennek megfelelően a Bizottság nem igazította ki a kukoricakeményítő thaiföldi importárait.

(169)

Az első feljegyzésre válaszul a TDF csoport azzal érvelt, hogy a kulcsfontosságú termelési tényezők, különösen a PET-forgács Törökország általi behozatala reprezentatívabb és piacvezéreltebb a thaiföldi importnál. A Kínából származó import Törökország PET-forgács behozatalának kevesebb mint felét teszi ki, és a piacgazdasági berendezkedésű országok széles köréből történő beszerzés azt jelezné, hogy az árak a nemzetközi piaci feltételeket tükrözik. A TDF csoport szerint az árszintek önmagukban nem bizonyítják a torzulást, és a Bizottság elemzésében a reprezentatív behozatali volumennek kell döntő tényezőnek lennie, különös tekintettel arra, hogy a PET-forgács a vizsgált termék teljes előállítási költségének mintegy 50 %-át teszi ki. Állításuk szerint Törökország nagyobb és diverzifikáltabb nem Kínából származó behozatali volumene ezért megbízhatóbb referenciaértéket biztosít. A vállalatcsoport azzal is érvelt, hogy a lignitbehozatal hiánya nem zárhatja ki Törökországot, mivel ezeket a hiányosságokat pótolni lehetne más országokból származó adatok felhasználásával.

(170)

Az Unibon ezzel szemben azt állította, hogy Törökország nem megfelelő reprezentatív ország a rendkívül torz nyersanyag-környezet, valamint a fajlagos munkaerőköltségeket, az energiaköltségeket és a pénzügyi költségek arányát befolyásoló makrogazdasági instabilitás, továbbá a megfelelő pénzügyi adatok hiánya miatt.

(171)

A második feljegyzésben a Bizottság megjegyezte, hogy mind Thaiföld, mind Törökország hasonló behozatali mintázatokat mutat: az importált PET-forgács jelentős része Kínából származik. Az első feljegyzésben és a fenti (156) preambulumbekezdésben is kifejtettek szerint azonban a Bizottság úgy ítélte meg, hogy a nem kínai származású PET-forgács Törökországba irányuló behozatalának árait a jelek szerint befolyásolja nagy volumenben és torz árakon érkező, kínai származású PET-forgács.

(172)

A Bizottság tovább elemezte a fő nyersanyag, a PET-forgács behozatalát, és részletesebben vizsgálta a behozatali adatokat sodorva-sodorva-hurkolt (spunbond) PET szálak előállításához használt PET-forgácsok típusainak azonosítása érdekében. Thaifölddel és Indonéziával ellentétben azonban a török vámtarifajegyzék nem tesz különbséget a 3907 69 HR-kód alá tartozó különböző nyolc számjegyű kódok között.

(173)

Az első feljegyzés közzétételét követően a Bizottság azt is megállapította, hogy Törökország védintézkedéseket vezetett be a 3907 69 HR-kód alá tartozó PET-forgács behozatalára vonatkozóan (105). Az intézkedések 2020. június 11. óta vannak hatályban. A Bizottság megállapította, hogy a PET-forgácsokra vonatkozó említett védintézkedések torzítják e kulcsfontosságú nyersanyag importárait, így Törökország mint reprezentatív ország kevésbé megfelelő alternatíva.

(174)

Az első feljegyzésben a Bizottság megjegyezte, hogy Törökországba nem importálnak lignitet. A TDF csoport szerint ez nem zárhatja ki Törökországot válasszák ki reprezentatív országként. A TDF csoport emlékeztetett arra, hogy korábbi esetekben, amikor egy reprezentatív ország nem rendelkezett bizonyos termelési tényezők behozatali volumenével, a Bizottság úgy orvosolta ezt a problémát, hogy a rendes érték képzéséhez egy másik reprezentatív ország importárait használta fel.

(175)

A Bizottság tudomásul vette a TDF csoport észrevételeit, és egyetértett azzal, hogy megbízható behozatali referenciaérték hiányában torzulástól mentes nemzetközi árakat, költségeket vagy referenciaértékeket alkalmazhatna, amennyiben Törökországot választotta volna reprezentatív országnak.

(176)

Az első feljegyzésre válaszul az Unibon úgy vélte, hogy Indonézia a legmegfelelőbb reprezentatív ország, elsősorban azt állítva, hogy a legfontosabb termelési tényező, a PET-forgács beszerzése ott a legkiegyensúlyozottabb és legkevésbé torzított. Előadta, hogy Indonézia behozatali szerkezete egyenlő arányban oszlik meg a kínai és a nem kínai források között, ami csökkenti annak kockázatát, hogy a világ többi részén érvényes árakat közvetve befolyásolja a kínai árképzés. Indonéziával ellentétben a PET-forgács thaiföldi behozatalát nagymértékben a kínai származású import határozná meg, míg Törökország szerkezete magában foglalja a WTO-tagsággal nem rendelkező országokból történő behozatalt is, ami további torzulással kapcsolatos aggályokat vetne fel. Az Unibon azonban nem igazolta ezt az állítást, és nem nyújtott be további bizonyítékokat annak alátámasztására.

(177)

Az Unibon továbbá azt állította, hogy indonéziai termelési tényezőkre vonatkozó adathiányok korlátozottak, és könnyen kezelhetők, például a lignit behozatalának hiánya Indonézia jelentős széntermelőként való önellátását tükrözi, nem pedig adathiányt, és rendelkezésre állnak a szén referenciaárai elismert belföldi piaci kiadványokban, míg az üvegrost-behozatal a kínai import kizárásával is megfelelő kereskedelmi nagyságrendű.

(178)

A második feljegyzésben a Bizottság megjegyezte, hogy a világ többi részéből származó, Indonéziába irányuló üvegrost-behozatal a teljes üvegrost-behozatalnak csupán 3,28 %-át teszi ki, míg a fennmaradó 96,72 %-a Kínából származik. Ezért egyértelmű, hogy a világ többi részéről származó üvegrost-behozatalt valószínűleg befolyásolta a Kínából származó behozatal. A Bizottság ezért elutasította az Unibon állítását.

(179)

A Bizottság tudomásul vette az Unibon észrevételeit, és egyetértett azzal, hogy megbízható behozatali referenciaérték hiányában torzulástól mentes nemzetközi árakat, költségeket vagy referenciaértékeket alkalmazhatna, amennyiben Indonéziát választotta volna reprezentatív országnak.

(180)

Figyelembe véve az érdekelt feleknek az első és a második feljegyzéssel kapcsolatos érveit, a Bizottság úgy ítélte meg, hogy Thaiföld a legmegfelelőbb reprezentatív ország, amely megfelel a Kínához hasonló gazdasági fejlettségre vonatkozó kritériumnak.

(181)

A Bizottság megvizsgálta, hogy az első feljegyzésben azonosított három ország, azaz Indonézia, Thaiföld és Törökország esetében mely pénzügyi adatok állnak könnyen rendelkezésre.

(182)

Az első feljegyzésben a Bizottság azonosította a vizsgált termék három, potenciális reprezentatív országokban működő gyártójának könnyen hozzáférhető pénzügyi kimutatásait, amelyek a vizsgálati időszakot megelőző legutóbbi időszakban észszerű mértékű jövedelmezőséget mutattak.

(183)

Az Unibon és a TDF csoport exportáló gyártók egyaránt azzal érveltek, hogy Thaiföld nem megfelelő reprezentatív ország, mivel a figyelembe vett két thaiföldi vállalat, a Thai Unitika Spunbond Co., Ltd. és a Narula Nonwoven Co. Ltd. nem szolgáltatott megbízható adatokat.

(184)

Az Unibon rámutatott arra, hogy a Thai Unitika Spunbond rendkívüli és szabálytalan jövedelmezőséget mutatott, ami a szokásos ágazati teljesítmény helyett kivételes vagy nem operatív tételeket tükröz. Ezzel szemben a Narula Nonwovent rendkívül alacsony haszonkulcs jellemzi. Az Unibon megállapítása szerint ez az éles kontraszt azt jelzi, hogy Thaiföldön a sodorva-sodorva-hurkolt (spunbond) PET szálak előállítására vonatkozóan nem állnak rendelkezésre stabil és üzletileg észszerű pénzügyi adatok, és emiatt az említett két vállalattól származó referenciaértékek nagymértékben torzultak.

(185)

Hasonlóképpen, a TDF csoport azzal is érvelt, hogy a Thai Unitika Spunbond Co., Ltd. 2025. évi pénzügyi adatait figyelmen kívül kell hagyni, mivel azok szolgálnak nem megfelelő alapként a referenciaértékekhez. A TDF csoport úgy ítélte meg, hogy az összes bevétel rendkívüli növekedése, amely több mint háromszorosa volt az értékesítésből és szolgáltatásokból származó bevételének és az értékesített áruk költségének, a szokásos működési teljesítmény helyett kivételes egyéb bevételeket tükrözött.

(186)

Az Unibon szerint alternatívát jelenthet, hogy Indonézia megbízható termékspecifikus pénzügyi adatokat szolgáltat, amelyek a sodorva-hurkolt (spunbond) PET-szálak egyik tényleges gyártójától, a PT Multi Spunindo Jaya Tbk-tól származnak, amelynek auditált pénzügyi kimutatásai üzletileg észszerű SGA-költségeket és nyereségszinteket mutatnak, amelyek összhangban vannak a szokásos ágazati működésnek.

(187)

A TDF csoport azt állította, hogy Törökország szélesebb körű és reprezentatívabb iparági bázissal rendelkezik: a sodorva-hurkolt (spunbond) PET-szálaknak nyolc azonosított gyártója van, míg Thaiföldön csak kettő, Indonéziában pedig egy. A TDF csoport elismerte, hogy a török gyártókra vonatkozó vállalatspecifikus pénzügyi adatok korlátozottak lehetnek, és azt javasolta a Bizottságnak, hogy azok helyett ágazati pénzügyi adatokat használjon.

(188)

A Bizottság egyetértett mind a TDF-csoporttal, mind az Unibonnal abban, hogy a thaiföldi vállalatokra vonatkozó pénzügyi adatok nem megfelelőek. A Thai Unitika Spunbond Co., Ltd. és a Narula Nonwoven Co., Ltd. pénzügyi adatai rendkívül következetlenek voltak, és nem tükrözték a szokásos ágazati teljesítményt, a jövedelmezőség és a bevételek rendkívüli tételek miatti szélsőséges ingadozása mellett.

(189)

A Bizottság tudomásul vette a TDF csoport ágazati adatok felhasználásával kapcsolatos észrevételét, azonban az ágazati adatok a sodorva-hurkolt (spunbond) PET-szálak gyártóin kívül más gyártókat is magukban foglalhatnak, például az eltérő termékösszetétellel vagy költségstruktúrával rendelkező textilgyártókat. Az ilyen összesített adatok használata azzal a kockázattal jár, hogy hamisan mutatják be a sodorva-hurkolt (spunbond) PET-termékek szegmensének tényleges költségszerkezetét és jövedelmezőségét.

(190)

A Bizottság egyetértett az Unibon azon állításával, hogy a sodorva-hurkolt (spunbond) PET-termékek reprezentatív országokban azonosított gyártói közül a PT Multi Spunindo Jaya Tbk (Indonézia) mutatta a legpontosabb SGA-költségeket és nyereségszinteket, amelyek összhangban vannak a szokásos ágazati működéssel.

(191)

A második feljegyzésre adott válaszában az Unibon azzal érvelt, hogy a termelési tényezőkre vonatkozó thaiföldi adatoknak az indonéziai pénzügyi mutatókkal való kombinálása nem helyénvaló, mivel álláspontja szerint két különböző reprezentatív ország használata ellentétes a rendes érték képzésének belső konzisztenciájával, és torz eredményre vezet. Állítása szerint a Bizottságnak ehelyett egyetlen reprezentatív országra kellene támaszkodnia mind a termelési tényezők árai, mind a pénzügyi adatok tekintetében, és előadta, hogy Indonézia lenne a megfelelőbb választás.

(192)

Az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontjával összhangban, amennyiben a jelentős torzulások fennállása megerősítést nyer, a Bizottságnak a rendes értéket a torzulásoktól mentes árakat vagy referenciaértékeket tükröző termelési és értékesítési költségek felhasználásával kell képeznie. A Bizottság által felhasználható források magukban foglalják a megfelelő reprezentatív országban érvényes termelési és értékesítési költségeket, feltéve, hogy a vonatkozó adatok könnyen elérhetők. A fentiekben részletesen kifejtettek szerint a Bizottság Thaiföldet tekintette megfelelő reprezentatív országnak, amely lehetővé tette számára, hogy a vizsgált termék valamennyi termelési tényezője tekintetében annak költségeire és áraira támaszkodjon. A Bizottság azonban nem talált a sodorva-hurkolt (spunbond) PET-termékek thaiföldigyártóitól származó, könnyen hozzáférhető pénzügyi adatokat az SGA-költségek és a nyereség torzulástól mentes és észszerű összegének kiszámításához. Ezért a Bizottság helyénvalónak ítélte, hogy az SGA-költségek és a nyereség torzulástól mentes és észszerű összegét egy indonéziai sodorva-hurkolt (spunbond) PET-termékgyártó könnyen hozzáférhető pénzügyi adatai alapján állapítsa meg.

(193)

Annak megállapítása után, hogy a fenti megfontolások összessége alapján Thaiföld az egyetlen megfelelő reprezentatív ország, a szociális védelem és a környezetvédelem szintjének vizsgálatára az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése a) pontja első franciabekezdésének utolsó fordulatával összhangban már nem volt szükség.

(194)

A fenti elemzés alapján Thaiföld maradéktalanul teljesítette azokat a kritériumokat, amelyeket az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése a) pontjának első franciabekezdése a megfelelő reprezentatív országként történő figyelembevételhez meghatároz.

(195)

Az első feljegyzésben a Bizottság felsorolta azokat a termelési tényezőket (például nyersanyagok, energia, munkaerő), amelyeket az exportáló gyártók felhasználnak a vizsgált termék előállításához, és felkérte az érdekelt feleket, hogy adják elő észrevételeiket, és tegyenek javaslatokat a feljegyzésben említett termelési tényezők mindegyikének torzulásmentes értékére vonatkozó, nyilvánosan elérhető információkra.

(196)

A Bizottsághoz nem érkezett kifogás a termelési tényezőknek az első feljegyzésben szereplő jegyzékével szemben.

(197)

Ezt követően a Bizottság a második feljegyzésben jelezte, hogy a rendes értéknek az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontjával összhangban történő számítása keretében a legtöbb termelési tényező – és különösen a nyersanyagok – torzulásmentes költségének meghatározásához (az importárak esetében) a Globális Kereskedelmi Atlasz, (importvámok esetében) pedig a MacMap adatbázisát fogja felhasználni.

(198)

Az érdekelt felek által benyújtott és az ellenőrző látogatások keretében összegyűjtött információk figyelembevételével a Bizottság a következő termelési tényezőket és forrásaikat azonosította a rendes értéknek az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontjával összhangban történő meghatározásához:

1. táblázat

(199)

A Bizottság az előzőekben említett termelési tényezőkön kívüli költségek figyelembevétele céljából a rendes értékbe a gyártási általános költségek értékét is belefoglalta. Ezen összeg megállapításához a Bizottság kiszámította a mintában szereplő érintett exportáló gyártók közvetett és közvetlen gyártási költségeinek arányát (a fenti 1. táblázatban felsoroltak szerint). Ezt követően a Bizottság ezt az arányt alkalmazta a közvetlen gyártási költségek torzulásmentes értékére, és hozzáadta azokhoz.

(200)

A reprezentatív országbeli gyártó telephelyére leszállított nyersanyagok torzulásmentes árának meghatározása során a Bizottság a Globális Kereskedelmi Atlaszban szereplő, a reprezentatív országba érkező importhoz tartozó súlyozott átlagos importárból indult ki, és azt megnövelte az importvámmal és a fuvarozási költségekkel.

(201)

A reprezentatív országban érvényes importárat a Kínán és a Kereskedelmi Világszervezetben tagsággal nem rendelkező, az (EU) 2015/755 európai parlamenti és tanácsi rendelet 1. mellékletében felsorolt országokon kívüli összes harmadik országból érkező import egységárainak súlyozott átlaga szolgáltatta (111).

(202)

A Bizottság azért döntött a Kínából a reprezentatív országba érkező import figyelmen kívül hagyása mellett, mert a 3.2.1. szakaszban jelzett módon arra a következtetésre jutott, hogy az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének b) pontja értelmében vett jelentős torzulások fennállása miatt nem helyénvaló a Kínában érvényes belföldi árak és költségek alkalmazása.

(203)

Mivel nem áll rendelkezésre arra utaló bizonyíték, hogy ugyanezek a torzulások a kivitelre szánt termékekre nem hatnak ki ugyanilyen módon, a Bizottság úgy tekintette, hogy ezek a torzulások az exportárakat is befolyásolják.

(204)

Egyes termelési tényezők esetében a mintában szereplő exportáló gyártók által viselt tényleges költségek az összes nyersanyagköltség elhanyagolható részét tették ki a vizsgálati időszakban. Mivel az ezekhez használt értéknek a felhasznált forrástól függetlenül nem volt érzékelhető hatása a dömpingkülönbözet-számításokra, a Bizottság úgy döntött, hogy ezeket a költségeket a (221) és (222) preambulumbekezdésben kifejtettek szerint a fogyóeszközök közé sorolja.

(205)

Az alkalmazandó behozatali vámok árukódonkénti és származási országonkénti meghatározása érdekében a Bizottság tanulmányozta a MacMap adattárat. A behozatali vámokat a Bizottság hozzáadta a thai importstatisztikákban rögzített és a GTA-adatbázisban rendelkezésre álló CIF-értékhez.

(206)

A Bizottság a mintában szereplő exportáló gyártók által a nyersanyagok beszerzésével kapcsolatban viselt fuvarozási költséget kifejezte az érintett nyersanyagok tényleges költségének százalékában, majd a torzulásmentes fuvarozási költség megállapítása érdekében ezt a százalékot alkalmazta az érintett nyersanyagok torzulásmentes költségére. A Bizottság úgy ítélte meg, hogy e vizsgálat keretében az exportáló gyártók nyersanyagköltségéből és a jelentett fuvarozási költségekből képzett hányados észszerű módon felhasználható a vállalat telephelyére leszállított nyersanyagok torzulásmentes fuvarozási költségének becslésére.

(207)

A PET-forgács a sodorva-hurkolt (spunbond) PET-szálak gyártásának fő nyersanyaga. Az első feljegyzésben a Bizottság felsorolta mind az alacsony, mind a magas viszkozitású PET vámtarifaszámát azaz a 3907 69 HR-kódot, illetve a 3907 61 HR-kódot. Az uniós gyártók észrevételeket tettek az első feljegyzéssel kapcsolatban, sürgetve a Bizottságot, hogy gondosan ellenőrizze az egyes kínai gyártók által használt pontos nyersanyagot annak biztosítása érdekében, hogy minden egyes gyártó esetében a helyes kódot alkalmazza. Az ellenőrző látogatásokat követően a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a sodorva-hurkolt (spunbond) PET-szálak gyártása szempontjából csak az alacsony viszkozitású, azaz a 3907 69 HR-kód alá tartozó PET releváns, és törölte a magas viszkozitású PET-et (HR 3907 61 ) a nyersanyagok jegyzékéből.

(208)

A második feljegyzésben a Bizottság tovább elemezte a fő nyersanyag, a PET-forgács behozatalát, és úgy döntött, hogy részletesebben megvizsgálja a behozatali adatokat a sodorva-hurkolt (spunbond) PET szálak előállításához használt PET-forgácsok típusainak azonosítása érdekében.

(209)

A thaiföldi vámtarifajegyzék különbséget tesz a hat számjegyű 3907 69 HR-kód alá tartozó alábbi vámtarifaszámok között:

(210)

A sodorva-hurkolt (spunbond) PET szálak előállításához használt PET-forgács a 3907.69.10 vámtarifaszám alá tartozik, míg a 3907.69.90 vámtarifaszám különleges minőségű vagy másképpen atipikus poli(etilén-tereftalát)ot tartalmazhat. A GTA-adatok felhasználásával a Bizottság azonosítani tudta a 3907.69.10 vámtarifaszám alá tartozó, Thaiföldre irányuló behozatalt, részletesebb információkkal szolgálva.

(211)

Thaiföld esetében a teljes behozatali mennyiség 23 411 tonna volt, amelynek 33 %-a Kínából származott. Mivel a behozatal több forrásból származott, és a Kínából érkező behozatal aránya viszonylag alacsony volt, a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a 3907.69.10 vámtarifaszám alá tartozó PET-forgácsok Thaiföldre irányuló, a világ többi részéről érkező behozatalának árait valószínűleg nem befolyásolta a Kínából érkező import, így a Thaiföldre irányuló behozatal megbízható referenciaértékké vált.

(212)

A (26) preambulumbekezdésben már ismertetettek szerint a sodorva-hurkolt (spunbond) PET szálak előállításához keményítőalapú kötőanyagokra, vegyi (polimeralapú) kötőanyagokra vagy kevert kötőanyagokra van szükség bevonóanyagként.

(213)

Az első feljegyzésre válaszul a panaszosok azt állították, hogy a kínai gyártók főként a kínai belföldi piacon értékesített sodorva-hurkolt (spunbond) PET-szálakhoz használnak keményítőalapú kötőanyagokat, míg az uniós piacon értékesített termékeket mindhárom típusú kötőanyag felhasználásával gyártják. Az uniós gyártók ezért fenntartották, hogy a dömpingszámításokban szereplő összehasonlítás méltányossága érdekében a Bizottságnak külön rendes értékeket kell megállapítania az egyes kötőanyag-típusokkal előállított sodorva-hurkolt (spunbond) PET-szálakra vonatkozóan, vagy megfelelően ki kell igazítania a keményítőalapú kötőanyag-gyártáson alapuló rendes értéket.

(214)

A Bizottság tudomásul vette az uniós gyártók által tett, a sodorva-hurkolt (spunbond) PET-szálak előállításához használt kötőanyagok különböző típusaival és azoknak az árak összehasonlíthatóságára gyakorolt lehetséges hatásával kapcsolatos észrevételeket. A Bizottság értékelte, hogy helyénvaló-e figyelembe venni a kötőanyag-típusok közötti különbségeket, és adott esetben az aktában rendelkezésre álló információk alapján indokolt-e bármilyen kiigazítás. Ezen értékelés eredményét a (220) preambulumbekezdés ismerteti.

(215)

A második feljegyzésre válaszul a panaszosok azzal érveltek, hogy nem értenek egyet a termelési tényezőkre vonatkozó feljegyzésben a kukoricakeményítőre vonatkozóan alkalmazott árakkal. A panaszosok azt állították, hogy a sodorva-hurkolt (spunbond) PET-szálak előállításához használt kukoricakeményítő típusa módosított kukoricakeményítő, amelynek ára körülbelül kétszerese a közönséges kukoricakeményítőének. Ezen állítás alátámasztására a panaszosok a módosított és a közönséges kukoricakeményítő összehasonlítására szolgáló árajánlatokat nyújtottak be, és arra kérték a Bizottságot, hogy a módosított kukoricakeményítő magasabb költségének tükrözése érdekében alkalmazzon megfelelő felárat a GTA-n alapuló árakra.

(216)

A panaszosok érvelésére válaszul mindkét exportáló gyártó fenntartotta, hogy saját termelésükhöz csak közönséges kukoricakeményítőt használnak. Az exportáló gyártók azt állították, hogy ezt a nyersanyagbeszerzéseik ellenőrzése során összegyűjtött számlák is bizonyítják, amelyek feltüntetik a vásárolt kukoricakeményítő típusát. A TDF csoport továbbá azzal érvelt, hogy Kínában a módosított kukoricakeményítőt a külön 3505 10  HR-kód alatt jelentik be, és azt állítja, hogy a 1108 12 HR-kód alá tartozó beszerzései a közönséges kukoricakeményítőre, nem pedig a módosított kukoricakeményítőre vonatkoznak.

(217)

A Bizottság megállapította, hogy a panaszosok nem szolgáltattak meggyőző bizonyítékot arra vonatkozóan, hogy a sodorva-hurkolt (spunbond) PET-termékek gyártói, köztük a kínai exportáló gyártók módosított kukoricakeményítőt használnak. A benyújtott árajánlatok csupán azt igazolták, hogy a módosított kukoricakeményítő drágább lehet, mint a közönséges kukoricakeményítő, de nem bizonyították, hogy a vizsgált exportáló gyártók ilyen terméket használnak. Ezzel szemben az ellenőrzött műszaki előírások és árszintek azt mutatták, hogy az exportáló gyártók közönséges kukoricakeményítőt használnak.

(218)

A második feljegyzésre válaszul a TDF csoport azt állította, hogy az általa használt akrilészter-emulziót helytelenül sorolták be a 3903 90 HR-kód alá, amely a sztirolpolimerekre vonatkozik. A TDF csoport azzal érvelt, hogy bár a termék sztirolt tartalmaz, fő összetevője az akrilsav, ezért megfelelőbb lenne a 3906 90 HR-kód alá besorolni, amely az elsődleges formában lévő akrilpolimerekre vonatkozik. A Bizottság elfogadta a TDF csoport állítását, és felülvizsgálta az akrilészter-emulzió HR-kódjának besorolását.

(219)

A második feljegyzésre válaszul az Unibon azzal érvelt, hogy a sodorva-hurkolt (spunbond) PET-szálak gyártásában használt kötőanyagtípusok – nevezetesen a keményítőalapú, vegyi akrilalapú és kevert kötőanyagok – közötti lényeges különbségek a termelési költségek és a piaci árak jelentős eltéréséhez vezetnek. A vállalat szerint ennek megfelelően tükröződnie kell a rendes érték képzésében. Ennek alapján az Unibon arra kérte a Bizottságot, hogy alkalmazzon kiigazításokat a kötőanyagokkal kapcsolatos költségkülönbségek figyelembevétele érdekében.

(220)

A Bizottság elutasította a kérelmet. Megállapította, hogy a sodorva-hurkolt (spunbond) PET-szálak uniós és a mintában szereplő kínai gyártói egyaránt kötőanyagok keverékét használják, amelyek felhasználása és piaci ára hasonló. Ezért amennyiben nincs jelentős különbség a felhasználás vagy az ár tekintetében, a termékeket kötőanyag-típusonként megkülönböztető részletesebb elemzés nem lenne jelentős hatással a rendes érték kiszámítására.

(221)

A második feljegyzésben a Bizottság arról tájékoztatta a feleket, hogy mivel egyes nyersanyagok elhanyagolhatóak a teljes előállítási költségen belül, egyes termelési tényezőket a „fogyóeszközök” közé sorolt.

(222)

A Bizottság kiszámította a fogyóeszközöknek a teljes előállítási költségekhez viszonyított százalékos arányát, és ezt az arányszámot alkalmazta a referenciaértékek alapján újraszámított nyersanyagköltségekre.

(223)

A munkaerő olyan termelési tényező, amely a teljes előállítási költség mintegy 3 %-át teszi ki. A Bizottság a Thaiföldi Nemzeti Bank (112) által közzétett statisztikákat használta fel a thaiföldi bérek meghatározásához a NACE Rev.2 osztályozás szerinti gazdasági tevékenység esetében a termelőágazat vizsgálati időszak alatti béreire vonatkozó részletes információk felhasználásával.

(224)

A Bizottság a Thaiföldi Beruházási Tanács (113) által a villamos energia üzleti, ipari és állami vállalatokra vonatkozóan közzétett árát (felhasználási időszak szerinti tarifa – nagyipari általános szolgáltatás, 22 kV alatti feszültségszint) használta a villamos energiára vonatkozó referenciaérték kiszámításához. Ez a tarifa 2018 óta változatlan, és az „Ft-pótdíj” elnevezésű eszköz segítségével havonta aktualizálják. Az egyes hónapokban kiszámlázott villamosenergia-díjakat ezért a következőképpen kell kiszámítani:

(225)

A Bizottság a mintában szereplő minden egyes exportáló gyártó esetében referenciaértéket állapított meg a villamos energiára vonatkozóan a vonatkozó csúcs- és völgyidőszaki fogyasztás alapján. Ezt követően az így kapott fogyasztást hozzárendelte a csúcs- és a völgyidőszaki díjhoz.

(226)

Emellett a Bizottság a kapacitásdíjat és a szolgáltatási díjat egyaránt figyelembe vette a villamosenergia-referenciadíjban, hogy az teljes mértékben tükrözze a reprezentatív országbeli villamosenergia-költséget. A Bizottság a szolgáltatási díjat havi fix összegként fejezte ki, míg a kapacitásdíjat kW-ban állapította meg a villamosenergia-igényre vonatkozó óvatos számítás alapján. Ezt úgy állapította meg, hogy a teljes csúcsidőszaki energiafogyasztást elosztotta a termelési órák számával. Mindegyik, mintában szereplő exportáló gyártó számára a csúcs- és a völgyidőszakra vonatkozó súlyozott átlagos díjat határozta meg referenciaértékként.

(227)

A Bizottság megállapította, hogy Thaiföldön a villamosenergia-árakat héa nélkül tüntetik fel.

(228)

A Bizottság az Energiaügyi Minisztérium Energiapolitikai és Tervhivatala által közzétett, thaiföldi vállalatokra (ipari fogyasztókra) vonatkozó gázárakat használta fel (115). Az árak a felhasznált volumen függvényében eltérőek voltak. A Bizottság a 7.2-4. táblázatban (Egy főre jutó végsőenergia-fogyasztás) szereplő árakat vette figyelembe. A Bizottság a legfrissebb, 2024-re vonatkozó adatokat használta referenciaértékként.

(229)

A második feljegyzésben említettek szerint a Bizottság a lignit referenciaértékének megállapításához az Energiaügyi Minisztérium Energiapolitikai és Tervhivatala által közzétett, thaiföldi vállalatokra (ipari fogyasztókra) vonatkozó gázárakat használta fel. A fenti (166) preambulumbekezdésben említettek szerint a Bizottság úgy ítélte meg, hogy a Laoszból Thaiföldre érkező lignit behozatal az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontja értelmében nem tekinthető megbízható és észszerű megfelelő költségnek a megfelelő reprezentatív országban. A Bizottság az alábbi elemekre tekintettel észszerűbbnek találta az Energiaügyi Minisztérium Energiapolitikai és Tervhivatala által közzétett alternatív referenciaértéket. Először is, a hivatalos thaiföldi statisztikákat a thaiföldi energiaügyi és gazdasági információk gyűjtéséért és felügyeletéért felelős nemzeti hatóságok (116) gyűjtik, így azok makroszinten átfogóan lefedik az ország energiafogyasztását. Másodszor, megállapítást nyert, hogy a thaiföldi statisztikákban szereplő 1,19 CNY/kg érték összhangban volt a lignit vizsgálati időszak alatt jellemző dél-ázsiai árszintjével (azaz az 1,15–1,23 CNY/kg tartományba tartozott) (117).

(230)

A Bizottság a 2704 KN-kód alá tartozó félkoksz esetében a világ többi részéről Thaiföldre irányuló behozatal árait használta fel. A Bizottság kifejtette, hogy ezek az importárak reprezentatívnak tekinthetők, mivel az importált volumenek jelentősek, és több torzulástól mentes forrásból származnak. Ennek alapján a Bizottság úgy ítélte meg, hogy ezek az adatok kellően megbízható referenciaértéket biztosítanak a rendes érték meghatározásához. Egyik érdekelt fél sem emelt kifogást ezzel a megközelítéssel szemben.

(231)

A második feljegyzésben említetteknek megfelelően a Bizottság elemezte a mintában szereplő kínai exportáló gyártók melléktermékekre és hulladékokra vonatkozó számviteli gyakorlatát. Ennek eredményeként a Bizottság az egyes vállalatok melléktermékekre és hulladékokra vonatkozó számviteli gyakorlatának megfelelően igazította ki a számtanilag képzett termelési költségeket.

(232)

Az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontja szerint „[a] képzett rendes értéknek tartalmaznia kell az igazgatási, értékesítési és általános költségek (SGA), valamint a nyereség torzulástól mentes és észszerű összegét”. Emellett az előzőekben említett termelési tényezőkön kívüli költségek figyelembevétele a gyártási általános költségek értékének megállapítását is szükségessé teszi.

(233)

Az SGA-költségek és a nyereség torzulásmentes és észszerű összegének megállapításához a Bizottság a PT Multi Spunindo Jaya Tbk 2024. évi pénzügyi adataira támaszkodott, amelyeket az Orbisból kérdezett le.

(234)

A rendelkezésre álló eredménykimutatás nem tünteti fel külön-külön a gyártási általános költségeket, és úgy tekinthető, hogy azokat magában foglalja az értékesített áruk költsége. A Bizottság az együttműködő exportáló gyártók által viselt gyártási általános költségeket kifejezte az exportáló gyártók tényleges gyártási költségeinek százalékában. Ezt követően a Bizottság ezt a százalékot alkalmazta a gyártási költségek torzulásmentes értékére.

(235)

A második feljegyzésben az exportáló gyártók kutatási és fejlesztési költségeit illetően a Bizottság jelezte, hogy ezeket a költségeket a gyártási általános költségekbe sorolja be, kivéve, ha az indonéziai gyártó közzétett beszámolójából kifejezetten kiderül, hogy ezeket a költségeket az SGA-költségei között szerepeltette.

(236)

A második feljegyzésben a TDF csoport exportáló gyártó jelezte, hogy az indonéziai számvitel standardokból az következett, hogy a kutatási és fejlesztési költségeket az SGA-költségek közé kell besorolni. Bár a PT Multi Spunindo Jaya Tbk nem sorolja fel kifejezetten a kutatási és fejlesztési költségeket, a másik vállalat – a PT Bakrie Telecom, amely ugyanazokat az indonéziai számviteli standardokat követte – kutatási és fejlesztési költségeit az SGA költségei között szerepeltette.

(237)

A Bizottság elfogadta a TDF csoport állítását, és a kutatás-fejlesztés költségeket nem adta hozzá a gyártási általános költségekhez.

(238)

A második feljegyzésre válaszul a TDF csoport exportáló gyártó azzal érvelt, hogy a Bizottságnak nem szabad a Spunindo 2024. évi összevont pénzügyi beszámolóira támaszkodnia az SGA-költségek és a nyereség meghatározásához, mivel ezek a beszámolók három olyan leányvállalat adatait tartalmazzák, amelyek tevékenysége nem kapcsolódik a vizsgált termékhez, és amelyek egyes esetekben nem kezdték meg az üzleti tevékenységet. Ennek fényében a TDF csoport előadta, hogy a Bizottságnak a rendes érték képzése során csak az anyavállalat önálló pénzügyi adatait kellene felhasználni az SGA-költségek és a nyereség észszerű összegének megállapításához. A Bizottság elfogadta ezt az állítást, és a rendes érték képzéséhez az anyavállalat nyereségét és SGA-költségeit használta fel.

(239)

A fentiek alapján a Bizottság az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése a) pontjának megfelelően terméktípus szerinti bontásban megállapította a gyártelepi alapon számított rendes értéket.

(240)

A Bizottság elsőként a torzulásmentes gyártási költségeket állapította meg. Ennek keretében a Bizottság az egyes termelési tényezőkből a mintában szereplő exportáló gyártók által felhasznált mennyiségeket beszorozta a torzulásmentes egységköltségekkel. A Bizottság e felhasználási arányok helytállóságát az ellenőrzés során megvizsgálta. A Bizottság a felhasználási tényezőket megszorozta a reprezentatív országban megfigyelt torzulásmentes egységköltségekkel.

(241)

Ezt követően a torzulásmentes előállítási költségek meghatározása érdekében a Bizottság a torzulásmentes gyártási költséget megnövelte a gyártási általános költségekkel.

(242)

Az előző preambulumbekezdésben ismertetett módon meghatározott előállítási költségekre a Bizottság a (233) preambulumbekezdésben hivatkozott indonéziai sodorva-hurkolt (spunbond) PET szálak gyártó pénzügyi adatai alapján meghatározott SGA-költségeket és nyereséget alkalmazta.

(243)

Az értékesített áruk költségének százalékában kifejezett, a torzulásmentes előállítási költségekre alkalmazott SGA-költség 12,03 % volt. Az értékesített áruk költségének százalékaként kifejezett és a torzulástól mentes előállítási költségekre alkalmazott nyereség 11,14 % volt.

(244)

A Bizottság ezzel az eljárással az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése a) pontjának megfelelően, terméktípusonként megállapította a gyártelepi alapon számított rendes értéket.

(245)

A mintában szereplő exportáló gyártók az Unióban közvetlenül a független vevők részére exportáltak.

(246)

Az exportár az alaprendelet 2. cikkének (8) bekezdésével összhangban az Unióba exportra értékesített termékért ténylegesen megfizetett vagy fizetendő ár.

(247)

Az alaprendelet 2. cikkének (10) bekezdése előírja a Bizottság számára, hogy azonos kereskedelmi szinten végezze el a rendes érték és az exportár tisztességes összehasonlítását, és vegye figyelembe az árakat és az árak összehasonlíthatóságát befolyásoló tényezők közötti különbségeket.

(248)

A szóban forgó ügyben a Bizottság úgy határozott, hogy a rendes értéket és a mintában szereplő exportáló gyártók exportárát gyártelepi kereskedelmi szinten hasonlítja össze. Az alábbiakban részletesebben kifejtettek szerint adott esetben az exportárakat kiigazította annak érdekében, hogy: i. azokat visszanettósítsa a gyártelepi szintre, valamint ii. figyelembe vegye az árakat, illetve az árak összehasonlíthatóságát vélhetően és igazoltan befolyásoló tényezők közötti különbségeket.

(249)

A fenti 3.2. szakaszban kifejtettek szerint a Bizottság a rendes értéket gyártelepi szinten állapította meg az előállítási költségek, valamint az adott kereskedelmi szint tekintetében észszerűnek tekintett SGA-költségek és a nyereség összegei alapján. Következésképpen nem volt szükség kiigazításokra a rendes érték gyártelepi szintre történő nettósítása érdekében.

(250)

A Bizottság nem talált okot arra, hogy a rendes értéket bármilyen kiigazítással csökkentse, és a mintában szereplő exportáló gyártók egyike sem igényelt ilyen kiigazításokat.

(251)

Annak érdekében, hogy az exportárat a gyártelepi szintre nettósítsa, a Bizottság kiigazításokat végzett az alábbiak tekintetében: vámok, egyéb importköltségek, fuvarozási, biztosítási, anyagmozgatási, rakodási és mellékköltségek.

(252)

A mintában szereplő exportáló gyártók esetében a Bizottság az alaprendelet 2. cikkének (11) és (12) bekezdésével összhangban összehasonlította a hasonló termék egyes típusaihoz tartozó rendes értékek súlyozott átlagát az érintett termék megfelelő típusaihoz tartozó exportárak súlyozott átlagával.

(253)

Mindezek alapján az ideiglenes súlyozott átlagos dömpingkülönbözetek a vámfizetés nélküli, uniós határparitáson számított CIF-ár százalékában kifejezve a következő értékekre adódtak:

(254)

A mintában nem szereplő együttműködő exportáló gyártók esetében a Bizottság a dömpingkülönbözet súlyozott átlagát az alaprendelet 9. cikkének (6) bekezdése alapján számította ki. Ennek a különbözetnek a meghatározása tehát a mintában szereplő exportáló gyártók vonatkozásában megállapított különbözetek alapján történt.

(255)

Ennek alapján a mintában nem szereplő együttműködő exportáló gyártók ideiglenes dömpingkülönbözete 49,4 %.

(256)

A Kínában működő összes többi exportáló gyártó esetében a Bizottság a dömpingkülönbözetet az alaprendelet 18. cikkének megfelelően, a rendelkezésre álló tények alapján határozta meg.

(257)

Ennek érdekében a Bizottság meghatározta az exportáló gyártók együttműködésének szintjét. Az együttműködés szintje a mintában szereplő és a mintában nem szereplő együttműködő exportáló gyártóknak a vizsgálati időszakban az Unióba irányuló exportvolumene alapján került kiszámításara, elosztva azt a vizsgálati időszakban a Kínából az Unióba érkező, az Eurostatnak a (24) preambulumbekezdésben felsorolt KN-kódokra vonatkozó 2024. évi importstatisztikái alapján megállapított teljes importvolumennel.

(258)

Ebben az esetben az együttműködés szintje magas volt, mivel a vizsgálati időszakban az Unióba érkező teljes behozatalnak körülbelül 87 %-át az együttműködő exportáló gyártók exportja tette ki. Ennek alapján a Bizottság úgy találta helyénvalónak, hogy a nem együttműködő exportáló gyártók dömpingkülönbözetét a mintában szereplő, egyedileg megvizsgált együttműködő vállalatok közül a legnagyobb dömpingkülönbözetű vállalat dömpingkülönbözetének szintjén állapítja meg.

(259)

Az ideiglenes dömpingkülönbözetek tehát a vámfizetés nélküli, uniós határparitáson számított CIF-ár százalékában kifejezve a következők:

(260)

A hasonló terméket a vizsgálati időszakban három uniós gyártó gyártotta az Unióban, amelyből kettő ugyanahhoz a csoporthoz tartozott. Ezek a gyártók alkotják az alaprendelet 4. cikkének (1) bekezdése értelmében az „uniós gazdasági ágazatot”.

(261)

A vizsgálati időszakban a teljes uniós termelés mintegy [52 000–63 600] tonna volt. Ezt az adatot a Bizottság az uniós gazdasági ágazatról rendelkezésre álló információk összessége, többek között az uniós gyártók kitöltött kérdőívben foglalt adatok alapján állapította meg. A (16) preambulumbekezdésben foglaltak szerint a mintában szereplő együttműködő uniós gyártók a hasonló termék teljes uniós termelésének 100 %-át adták.

(262)

Mivel a Bizottság a kárfelméréssel kapcsolatos adatokat három uniós gyártótól származtatta, amely közül kettő ugyanahhoz a csoporthoz tartozott, a kárelemzés számadatai a bizalmas kezelés érdekében tartományok formájában kerülnek feltüntetésre. Az indexek azonban tényleges adatokon, nem pedig a tartományokon alapulnak.

(263)

A Bizottság az uniós felhasználást a következők alapján állapította meg: a) az uniós gyártók által benyújtott és a Bizottság által ellenőrzött adatok a hasonló termék uniós gazdasági ágazat általi, független vevők részére végrehajtott uniós értékesítéseire vonatkozóan; és b) a vizsgált terméknek az összes harmadik országból az Unióba történő behozatala, az Eurostat által szolgáltatott adatok, a mintában szereplő kínai exportáló gyártók ellenőrzött adatai és a mintában nem szereplő exportáló gyártók által szolgáltatott adatok alapján (118).

(264)

A behozatal és az uniós felhasználás becsléséhez használt megközelítést az aktához fűzött 2026. március 4-i feljegyzés határozta meg (119). A CCCT észrevételeket tett a Bizottság megközelítésével kapcsolatban. A CCCT teljes mértékben elismerte azokat a gyakorlati kihívásokat, amelyekkel a Bizottságnak a behozatal és a felhasználás meghatározása során szembe kell néznie, de a feljegyzésben ismertetett módszerekben szereplő feltételezések miatt aggályainak adott hangot az adatok megbízhatóságával kapcsolatban. A CCCT három fő aggálya a következő volt: i. a Kínából érkező behozatal kiszámítása a vizsgálati időszak adatain alapuló rögzített arányt alkalmazott, annak bizonyítása nélkül, hogy az a figyelembe vett időszakban reprezentatív volt; ii. a más országokból érkező behozatal 2024-re és a vizsgálati időszakra vonatkozó becslése az Eurostat statisztikáin alapult, annak ellenére, hogy a Bizottság megállapításai szerint a behozatal jelentős részét nem megfelelően jelentették be; és iii. a más országok 2022. és 2023. évi behozatalának becslésére szolgáló bonyolult ártartomány-szűrési módszertan bizonytalanságot teremtett. A CCCT ezért megkérdőjelezte e számadatok megbízhatóságát, és azt állította, hogy azok esetlegesen befolyásolhatják a kármutatók elemzését, valamint a behozatal és az uniós gazdasági ágazat gazdasági helyzete közötti kapcsolat értékelését.

(265)

A Bizottság egyrészt úgy ítélte meg, hogy bár a CCCT megkérdőjelezte a megközelítést, nem szolgáltatott semmilyen bizonyítékot álláspontjának alátámasztására, sem pedig arra vonatkozóan, hogy a Bizottság által javasolt módszertan pontatlan vagy megbízhatatlan eredményekhez vezetett volna a mennyiségek és az árak tekintetében.

(266)

Másodszor, a mintában szereplő exportáló gyártók ellenőrzött exportadatai és az Eurostat adatai közötti nyilvánvaló eltérések miatt a Bizottság köteles volt alternatív módszert keresni az érintett termék Unióba irányuló behozatali volumenének megállapítására. A CCCT azonban nem nyújtott be olyan alternatív megközelítést vagy további adatokat, amelyek kétségbe vonnák vagy akár módosítanák a Bizottság módszertanát, különösen a mintában szereplő exportáló gyártók vizsgálati időszakot megelőző években végzett kivitelének a teljes exporton belüli aránya tekintetében. Ami az exportáló gyártók részesedését illeti, sem a mintában szereplő, sem az abban nem szereplő exportáló gyártók nem tettek észrevételt sem a mintavételi feljegyzéssel, sem az aktához fűzött, a behozatal meghatározásáról szóló feljegyzéssel kapcsolatban.

(267)

Harmadszor, a harmadik országokból érkező behozatal meghatározására szolgáló felosztási kulcsok alkalmazása bevett gyakorlat, amikor a vizsgált terméket olyan KN-kódok alá sorolják be, amelyek a vizsgálat hatályán kívül eső egyéb termékekre is kiterjednek. A CCCT ebben az esetben sem nyújtott be alternatív megközelítést vagy adatokat a máshonnan származó importnak az Unióba irányuló teljes behozatalhoz viszonyított arányára vagy áraira vonatkozóan.

(268)

Negyedszer, a Bizottságnak az uniós piaci helyzetre vonatkozó megállapításai összhangban vannak a panaszban benyújtott bizonyítékokkal, különösen az EDANA piaci jelentésében (120) meghatározott felhasználási számokkal, amelyek a panasz részét képezték (121). Ez is azt támasztja alá, hogy a Bizottság módszertana pontos és megfelelő.

(269)

A fentiek alapján a Bizottság elutasította a CCCT észrevételeit.

(270)

Az uniós felhasználás a következőképpen alakult:

2. táblázat

Uniós felhasználás (tonna)

(271)

A figyelembe vett időszak alatt az uniós felhasználás 15 %-kal nőtt. Egy részletes elemzés azt mutatta, hogy az uniós felhasználás 2022 és 2023 között 11 %-kal csökkent, majd 2024-ben jelentős növekedés következett be. 2024-től a vizsgálati időszakig a felhasználás ugyan 10 százalékponttal csökkent, de magas szinten, 15 %-kal a figyelembe vett időszak kezdetén tapasztalt érték felett maradt.

(272)

A figyelembe vett időszak elején a világjárvány utáni helyreállítás elősegítette a sodorva-hurkolt (spunbond) PET szálak felhasználását. A felhasználás 2022 és 2023 között csökkent az uniós építőiparban a bitumenes membránok iránti alacsonyabb kereslet miatt, ami a magas kamatlábak, a magas energiaárak és a geopolitikai bizonytalanságok miatt következett be. 2024-ben újra fellendült a sodorva-hurkolt (spunbond) PET szálak uniós felhasználása, ami azt tükrözi, hogy bitumenes membrán downstream gyártói a termékeik iránti megnövekedett kereslet miatt újra feltöltötték a készleteiket (122). 2024 és a vizsgálati időszak között a felhasználás magas szinten maradt.

(273)

A Bizottság – amint azt a 4.2. szakasz részletesen kifejti – az Eurostat adatai, a mintában szereplő kínai exportáló gyártók ellenőrzött adatai és a mintában nem szereplő exportáló gyártók által szolgáltatott adatok alapján állapította meg az érintett termék Unióba irányuló behozatalának volumenét. A Bizottság a behozatal piaci részesedését a behozatali volumen és az uniós felhasználás összehasonlításával állapította meg.

(274)

Az érintett országból az Unióba irányuló behozatal a következőképpen alakult:

3. táblázat

A behozatal mennyisége (tonna) és a piaci részesedés

(275)

A Kínából érkező behozatal volumene a figyelembe vett időszakban 417 %-kal, a 2022. évi [3 400–4 200] tonnáról a vizsgálati időszakban [17 600–21 500] tonnára nőtt. Kína piaci részesedése jelentősen, a 2022. évi 6 %-ról a vizsgálati időszakban 26 %-ra nőtt, ami 352 %-os növekedést jelent.

(276)

A Bizottság a behozatal árait a mintában szereplő exportáló gyártók által szolgáltatott adatok alapján állapította meg, amelyek a vizsgálati időszakban az Unióba irányuló az együttműködő exportáló gyártók általi kínai behozatal 72 %-át képviselték. A Bizottság a behozatal árait a behozatali volumenhez hasonlóan állapította meg.

(277)

A Kínából az Unióba érkező behozatalhoz tartozó súlyozott átlagos importár a következőképpen alakult:

4. táblázat

Importárak (EUR/tonna)

(278)

Az árak 2022 és 2023 között jelentősen csökkentek (–38 %). Ezt követően 2024-ben és a vizsgálati időszakban 4, illetve 13 százalékponttal nőttek. Összességében a figyelembe vett időszak alatt 21 %-kal csökkentek, a 2022. évi közel 2 500 EUR/tonnáról a vizsgálati időszak alatt mintegy 2 000 EUR/tonnára.

(279)

A vizsgálati időszak alatti áralákínálás meghatározásához a Bizottság az alábbi tényezőket hasonlította össze: az uniós gyártók által az uniós piacon független vevőknek felszámított és gyártelepi szintre átszámított, terméktípusonkénti súlyozott átlagos értékesítési árak, valamint a mintában szereplő kínai gyártóktól származó behozatal tekintetében az első független uniós vevő részére történő értékesítéshez tartozó, CIF-alapon (a költségek, a biztosítások és a fuvardíjak megfizetésének feltételezésével) megállapított, a vámokkal és a behozatal után felmerülő költségekkel adott esetben megfelelő módon kiigazított, terméktípusonkénti súlyozott átlagárak.

(280)

Az árak összehasonlítása terméktípusonként, a kereskedelem azonos szintjén megvalósuló ügyletek vizsgálata alapján, az adatok szükség szerinti kiigazításával, a kedvezmények és az árengedmények levonásával történt. Az összehasonlítás eredményét a Bizottság kifejezte a mintában szereplő uniós gyártók vizsgálati időszakbeli elméleti árbevételének százalékában. Ennek alapján a súlyozott átlagos alákínálási különbözet körülbelül 26–30 % volt a mintában szereplő exportáló gyártók importvolumenének 100 %-a tekintetében.

(281)

Az áralákínáláson túlmenően az alaprendelet 3. cikkének (3) bekezdése értelmében vett jelentős árerózió is történt. A kínai exportáló gyártók alacsony árú, dömpingelt behozatala által okozott jelentős árnyomás miatt az uniós gazdasági ágazat a figyelembe vett időszakban 21 %-kal csökkentette értékesítésének átlagos egységárát az Unióban, olyan szintre, amely messze meghaladta az alábbi 8. táblázatban bemutatott költségcsökkenést (10 %). A jelentős áreróziót a mintában szereplő exportáló gyártók által szolgáltatott adatok alapján megállapított áralákínálás szintén megerősíti.

(282)

A dömpingelt behozatal által az uniós gazdasági ágazatra kifejtett hatás vizsgálata az alaprendelet 3. cikkének (5) bekezdésével összhangban magában foglalta valamennyi olyan gazdasági mutató értékelését, amely a figyelembe vett időszak alatt hatást gyakorolt az uniós gazdasági ágazat helyzetére.

(283)

A kár meghatározásával összefüggésben a Bizottság különbséget tett a makrogazdasági és a mikrogazdasági kármutatók között. A Bizottság mindkét mutatócsoportot értékelte a mintában szereplő ismert uniós gyártók által a kérdőívre adott válaszokban közölt adatok alapján. Mivel egyéb uniós gyártók nem ismertek a Bizottság előtt, az uniós gazdasági ágazat gazdasági helyzete szempontjából mindkét adatcsoport reprezentatívnak bizonyult. A (262) preambulumbekezdésben kifejtettek szerint a kármutatók tartományokban vannak megadva, mivel a kár értékelésére vonatkozó adatok három uniós gyártótól származtak, amelyek közül kettő ugyanahhoz a csoporthoz tartozik.

(284)

A teljes uniós termelés, a termelési kapacitás és a kapacitáskihasználás a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban:

5. táblázat

Termelés, termelési kapacitás és kapacitáskihasználás

(285)

A figyelembe vett időszak alatt az uniós gazdasági ágazat termelési volumene 2022 és 2023 között drasztikusan csökkent, többek között az uniós felhasználás csökkenése miatt. 2024-ben és a vizsgálati időszakban a felhasználás meredek növekedése ellenére (2024-ben + 25 %, a vizsgálati időszakban + 15 %, lásd a 2. táblázatot), valamint a Kínából érkező alacsony árú behozatal növekvő jelenléte miatt az uniós gazdasági ágazat nem tudta elérni ugyanazokat a termelési volumeneket, ami 2022-höz képest 5 %-os csökkenést eredményezett.

(286)

A figyelembe vett időszakban az uniós gazdasági ágazat gyártási kapacitása összességében 8 %-kal esett vissza. A mintegy 7 000 tonnás veszteséget az okozta, hogy a piaci helyzet és az alacsony árú behozatal növekvő jelenléte miatt 2022 és 2023 között felmondták az egyik uniós gyártó nevében kötött bérmunka-megállapodást. Az említett bérmunka-megállapodás megléte volt az oka a 2022. évi alacsonyabb kapacitáskihasználásnak is, ami viszont a kapacitáskihasználás nyilvánvaló 3 %-os növekedéséhez vezetett 2022 és a vizsgálati időszak között. Más szóval az uniós gazdasági ágazat megfelelő szinten tartotta kapacitáskihasználását, de csak kapacitásának kárára.

(287)

Az uniós gazdasági ágazat értékesítési mennyisége és piaci részesedése a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban:

6. táblázat

Az értékesítés mennyisége és piaci részesedése

(288)

A figyelembe vett időszakban, miközben a piac 15 %-kal bővült, az uniós gazdasági ágazat teljes értékesítési volumene 10 %-kal csökkent az alacsony árú kínai behozatal támasztotta növekvő tisztességtelen verseny miatt.

(289)

Ennek eredményeként az uniós gazdasági ágazat piaci részesedése a 2022. évi 86 %-ról 2024-ben drasztikus mértékben, 63 %-ra csökkent, összhangban a kínai behozatal növekvő jelenlétével. 2024 és a vizsgálati időszak között az uniós gazdasági ágazat – értékesítésének csökkenése ellenére – visszaszerzett 4 százalékpontos piaci részesedést a kínai behozatal csökkenő jelenléte miatt.

(290)

A jelentősen növekvő uniós felhasználás összefüggésében az adatok azt mutatják, hogy az uniós gazdasági ágazat jelentős veszteségeket szenvedett el a termelés, az értékesítési volumen és a piaci részesedés terén. Ezzel szemben a Kínából érkező dömpingelt behozatal piaci részesedése 352 %-kal nőtt.

(291)

A foglalkoztatás és a termelékenység a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban:

7. táblázat

Foglalkoztatás és termelékenység

(292)

Az uniós gazdasági ágazatban a foglalkoztatás kismértékben, 2 %-kal csökkent a figyelembe vett időszakban, az alkalmazottak összlétszáma pedig a vizsgálati időszak alatt [5-10] %-kal csökkent.

(293)

Az uniós gazdasági ágazat munkaerejének termelékenysége – az egy munkavállalóra jutó éves termelés tonnában kifejezve – 4 %-kal csökkent, szorosan követve termelés csökkenésének tendenciáját. Az uniós gazdasági ágazat a képzett munkaerő pótlásának nehézségét szem előtt tartva úgy döntött, hogy 2023-ban is megtartja alkalmazottait, amikor a felhasználás csökkenése miatt meredeken csökkent a termelés.

(294)

Minden dömpingkülönbözet jóval nagyobb volt a csekély mértékű dömpingkülönbözetet meghatározó küszöbértéknél. Figyelembe véve az érintett országból származó behozatal volumenét és árait, a tényleges dömpingkülönbözetek jelentős hatást gyakoroltak az uniós gazdasági ágazatra.

(295)

Az érintett termékkel kapcsolatban ez az első dömpingellenes vizsgálat. Ebből adódóan az esetleges korábbi dömping hatásainak értékeléséhez nem álltak rendelkezésre adatok.

(296)

A mintába felvett uniós gyártók uniós piacon, független vevők részére történt értékesítéseinek súlyozott átlagos egységárai a következőképpen alakultak a figyelembe vett időszakban:

8. táblázat

Értékesítési árak az Unióban

(297)

Az uniós gazdasági ágazat által az Unió piacán a független felek felé felszámított értékesítési árak 2022 és 2024 között 21 %-kal csökkentek, 2024 és a vizsgálati időszak között pedig szinte változatlanok maradtak.

(298)

A mintában szereplő uniós gyártók termelési egységköltsége 2022 és 2024 között 12 %-kal csökkent, majd 2024 és a vizsgálati időszak között kismértékben nőtt. Összességében tehát a jóval alacsonyabb árú kínai behozatal jelenléte jelentős áreróziót okozott, ami arra kényszerítette az uniós gazdasági ágazatot, hogy árait a termelési költségek csökkenését messze meghaladó szintre csökkentse.

(299)

A mintában szereplő uniós gyártók átlagos munkaerőköltsége a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban:

9. táblázat

Alkalmazottankénti átlagos munkaerőköltség

(300)

Az alkalmazottankénti átlagos munkaerőköltség 12 %-kal nőtt a figyelembe vett időszakban. Bár a munkaerőköltségek 2022 és 2023 között viszonylag stabilak maradtak, 2024-ben és a vizsgálati időszakban növekedést tapasztaltak, elsősorban az infláció miatt, és az alkalmazottak munkában eltöltött idejének megfelelően.

(301)

A mintában szereplő uniós gyártók készletszintje a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban:

10. táblázat

Készletek

(302)

Abszolút értékben kifejezve a mintában szereplő uniós gyártók készletei következetesen és jelentősen, 55 %-kal nőttek a figyelembe vett időszakban. A termelési szintekhez igazítva a zárókészlet a termelés százalékában kifejezve 69 %-kal nőtt a figyelembe vett időszak alatt.

(303)

A készletek általános növekedése a termelés és az értékesítés közötti jelentős egyensúlyhiányra utalt. A tendencia arra utal, hogy a termelés és a kereslet összehangolására irányuló erőfeszítések ellenére az eladatlan készletek felhalmozódása az uniós gyártók piacra jutással kapcsolatos komoly kihívásait tükrözte.

(304)

A mintában szereplő uniós gyártók jövedelmezősége, pénzforgalma, beruházásai és beruházásainak megtérülése a következőképpen alakultak a figyelembe vett időszakban:

11. táblázat

Jövedelmezőség, pénzforgalom, beruházások és a beruházások megtérülése

(305)

A Bizottság a mintában szereplő uniós gyártók jövedelmezőségét úgy állapította meg, hogy a hasonló termék független vevők részére végrehajtott uniós értékesítéseiből származó adózás előtti nettó nyereséget kifejezte az értékesítési árbevétel százalékában. A mintában szereplő uniós gyártók jövedelmezősége a figyelembe vett időszakban gyorsan és jelentősen csökkent: a 2022. évi 15 %–16,5 %-os nyereségről a vizsgálati időszak alatt körülbelül 0,5–1,5 %-os veszteségre esett vissza.

(306)

A nettó pénzforgalom az uniós gyártók önfinanszírozó képességét jelzi. A figyelembe vett időszakban a nettó pénzforgalom 106 %-kal csökkent, ami a vizsgálati időszakban negatív pénzforgalmat eredményezett, tükrözve a pénzügyi teljesítmény romlását.

(307)

Az éves beruházások szintje ingadozott az időszakban, ami a figyelembe vett időszakban 5 %-os csökkenést eredményezett. 2022 és 2023 között jelentősen, 18 %-kal nőtt, majd az ezt követő időszakban csökkent, azután a vizsgálati időszakban ismét növekedett. Az uniós gyártók beruházási programja alapján a beruházások a komoly verseny, a piaci részesedés csökkenése és a nehéz pénzügyi helyzet ellenére is folytatódtak, mivel azok legnagyobb része a meglévő – különösen környezetvédelmi – létesítmények karbantartására/tervezett leállására fordított kiadásokhoz kapcsolódott, és így nem volt rugalmas.

(308)

A beruházások megtérülése a beruházások könyv szerinti nettó értékének százalékában kifejezett nyereség. A figyelembe vett időszakban negatívan alakult, a 2022. évi 81 %-ról a vizsgálati időszakban mínusz 6 %-ra csökkent. A negatív fejlemények azt mutatták, hogy bár a beruházások folytatódtak a versenyképesség fenntartása érdekében, e beruházások megtérülése a figyelembe vett időszakban jelentősen zuhant.

(309)

Az uniós gazdasági ágazat jól teljesített a figyelembe vett időszak elején, és magas jövedelmezőségi szintet ért el, az összes többi mutató pedig egészséges szinten volt.

(310)

A figyelembe vett időszakban azonban a Kínából érkező behozatal gyorsan és jelentősen nőtt (+ 417 %), olyan árakon, amelyek jelentősen alákínáltak az uniós gazdasági ágazat árainak. Ez lehetővé tette a 2022-ben az uniós piac mindössze 6 %-át lefedő kínai exportáló gyártók számára, hogy a vizsgálati időszakban 26 %-os piaci részesedést érjenek el, ami két és fél éven belül 352 %-os növekedést jelent.

(311)

Ennek következtében az uniós gazdasági ágazat gazdasági helyzete az uniós felhasználás figyelembe vett időszak alatt megvalósult jelentős növekedése (+16 %) ellenére is romlott, amint azt a termelés (–8 %), az értékesítés (–10 %), a készletek növekedése (+55 %) és piaci részesedésének jelentős csökkenése (86 %-ról 67 %-ra) mutatja. A termelési kapacitás csökkent (–8 %), mivel az uniós gazdasági ágazat a felhasználás csökkenése és a tisztességtelen kínai behozatal által támasztott fokozott verseny miatt felmondta a bérmunka-megállapodást.

(312)

Az alacsony árú kínai behozatal növekedése összefüggésben állt a negatív szintre visszaeső jövedelmezőség, a likviditásáramlás és a beruházások megtérülésének drasztikus romlásával, ami arról tanúskodik, hogy az uniós gazdasági ágazat nehézségekkel szembesült.

(313)

A figyelembe vett időszakban az uniós piacon belüli piaci részesedését megtartani próbáló uniós gazdasági ágazat értékesítési árai 21 %-kal csökkentek, messze meghaladva a költségek 10 %-os csökkenését. 2024 és a vizsgálati időszak között a kínai árak 14 %-os emelkedése a kínai behozatal csökkenését eredményezte, ezáltal enyhítette a nyomást, és lehetővé tette az uniós gazdasági ágazat számára, hogy az árakat azonos szinten tartsa, és visszaszerezze piaci részesedésének egy részét.

(314)

A fentiek alapján a Bizottság az eljárás e szakaszában arra a következtetésre jutott, hogy az uniós gazdasági ágazatot az alaprendelet 3. cikkének (5) bekezdése értelmében jelentős kár érte.

(315)

Az alaprendelet 3. cikkének (6) bekezdésével összhangban a Bizottság megvizsgálta, hogy az érintett országból érkező dömpingelt behozatal okozott-e jelentős kárt az uniós gazdasági ágazatnak. A Bizottság emellett az alaprendelet 3. cikkének (7) bekezdésével összhangban azt is megvizsgálta, hogy ezzel egy időben más ismert tényezők okozhattak-e kárt az uniós gazdasági ágazatnak. A Bizottság gondoskodott arról, hogy az érintett országból érkező dömpingelt behozatalon kívüli egyéb tényezők által esetlegesen előidézett kárt ne a dömpingelt behozatalnak tulajdonítsa. Ezek a tényezők a következők: a harmadik országokból érkező behozatal és az uniós gazdasági ágazat exportteljesítménye.

(316)

Az uniós gazdasági ágazat gazdasági helyzetének romlása egybeesett a Kínából érkező behozatal jelentős és növekvő piaci penetrációjával, amely következetesen alákínált az uniós gazdasági ágazat árainak és az uniós gazdasági ágazat árerózióját eredményezte. A kínai behozatali volumenek és árak a fenti 3. és 4. táblázatban bemutatott alakulása leszorította az uniós gazdasági ágazat árszintjét, így a két jelenség között ok-okozati összefüggés állapítható meg.

(317)

A Kínából érkező behozatal a figyelembe vett időszakban 417 %-kal, a 2022. évi [3 400 – 4 200] tonnáról – ami 6 %-os piaci részesedésnek felel meg – a vizsgálati időszakban megfigyelt [17 600 – 21 500] tonnára nőtt, ami 26 %-os piaci részesedésnek felel meg. E növekvő behozatal az uniós gazdasági ágazatéinál alacsonyabb árakon valósult meg. Hasonlóképpen, a piaci részesedés és az értékesítési volumen csökkenése, amely viszont a termelési kibocsátás csökkenését eredményezte, a méretgazdaságosság csökkenése miatt káros hatással volt az ágazat termelési egységköltségeire.

(318)

A vizsgálati időszakban az értékesítésben és a termelésben a kereslet megnövekedése miatt beállt 2023. évi enyhe növekedés ellenére e romlás fokozódott, amikor valamennyi kármutató (különösen a jövedelmezőség, a pénzforgalom és a beruházások megtérülése) jelentős negatív szintet ért el.

(319)

A piaci részesedés csökkenéses, a termelés és az árerózió együttesen jelentős negatív hatást gyakorolt az uniós gazdasági ágazatra. A termelési költségek 10 %-os csökkenés ellenére, a növekvő volumenű kínai dömpingelt behozatal által gyakorolt árnyomással szemben az uniós gazdasági ágazat nem tudott fenntartható árakat és termelési volumeneket rögzíteni, ami a 2022-ben mintegy 15 %–16,5 %-os jövedelmezőségi szintről, a vizsgálati időszakban körülbelül 0,5–1,5 %-os veszteségre történő jelentős csökkenését, és ebből következően pénzügyi mutatóinak romlását eredményezte.

(320)

Ezért a Bizottság ideiglenesen arra a következtetésre jutott, hogy a Kínából érkező dömpingelt behozatal jelentős kárt okozott az uniós gazdasági ágazatnak.

(321)

Az egyéb harmadik országokból érkező behozatal mennyisége a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban:

12. táblázat

Behozatal a harmadik országokból

(322)

Kínához képest más országok továbbra is korlátozottan voltak jelen az uniós piacon., és az Unióba irányuló behozataluk 13 %-kal, illetve 24 %-kal csökkent a figyelembe vett időszakban. Törökország volt az egyetlen olyan harmadik ország, amelynek behozatali volumene meghaladta az 5 %-os piaci részesedést. A Törökországból érkező behozatalt az uniós gazdasági ágazat árainak alsó határán árazták, amely jelentősen meghaladta a kínai behozatal árait. Annak volumene és piaci részesedése a figyelembe vett időszakban nagyrészt stabil maradt, sőt a vizsgálati időszakban csökkenő tendenciát mutatott. A máshonnan származó import soha nem haladta meg a piac 1,5 %-át, és magas áron került behozatalra.

(323)

Ennek alapján a Bizottság ideiglenesen arra a következtetésre jutott, hogy a többi országból érkező behozatal hatása nem gyengített a dömpingelt kínai behozatal és az uniós gyártókat ért jelentős kár közötti valódi és lényeges ok-okozati összefüggést.

(324)

A mintában szereplő uniós gyártók exportvolumene a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban:

13. táblázat

A mintában szereplő uniós gyártók exportteljesítménye

(325)

Az uniós gyártók exportvolumene 27 %-kal csökkent a figyelembe vett időszakban, és az értékesítés 25 %-kal csökkent. A vizsgálat megállapította, hogy az uniós gyártók exportteljesítményének visszaesése a kínai gyártók által a harmadik országok piacaira gyakorolt nyomással magyarázható, ami viszont az uniós gyártók exportjának csökkenését okozta. Amint azt a Globális Kereskedelmi Atlasz adataiból kinyert adatok is mutatják, a világ többi részébe irányuló kínai export volumene jelentős, árai pedig alacsonyabbak az Unióba irányuló exporténál. Ezenfelül az exportvolumen és -érték az uniós gazdasági ágazat teljes forgalmának kevesebb mint 10 %-át tette ki. Ezért az uniós gazdasági ágazat romló exportteljesítménye ugyan hozzájárulhatott a kárhoz, de nem gyengítette a dömpingelt kínai behozatal és az uniós gyártók által elszenvedett jelentős kár közötti valódi és lényeges ok-okozati összefüggést.

(326)

A fenti megfontolásokra tekintettel a Bizottság ideiglenesen megállapította, hogy valódi és lényeges ok-okozati összefüggés áll fenn az uniós gazdasági ágazat által elszenvedett jelentős kár és a Kínából érkező dömpingelt behozatal között. A Kínából érkező dömpingelt behozatal jelentős növekedése miatt az uniós gazdasági ágazat nem tudott fenntartható árakat és a termelési volumeneket rögzíteni, ami gazdasági helyzetének jelentős romlásához vezetett.

(327)

Az uniós gazdasági ágazat gazdasági hanyatlása egybeesett a Kínából érkező alacsony árú dömpingelt behozatal erőteljes növekedésével. Ezek a behozatalok következetesen alákínáltak az uniós áraknak, és erős lefelé irányuló nyomást gyakoroltak a piaci árakra. Ennek következtében az uniós gazdasági ágazat nem tudta emelni az árakat, és a termelési költségek csökkenésénél jóval nagyobb mértékben kellett csökkentenie az árakat. Ez az értékesítés visszaeséséhez, a termelés csökkenéséhez és a jövedelmezőség, a pénzforgalom és a beruházások megtérülésének jelentős visszaeséséhez vezetett. E fejlemények időzítése és nagyságrendje egyértelmű ok-okozati összefüggést teremt a dömpingelt behozatal és az uniós gazdasági ágazatot ért jelentős kár között.

(328)

A Bizottság megvizsgálta azokat az alternatív tényezőket, amelyek hozzájárulhattak az uniós gazdasági ágazatot ért kárhoz. Ezek közé tartozott az egyéb harmadik országokból érkező behozatal és az uniós gazdasági ágazat exportteljesítménye. Ezek közül azonban egyik sem gyengítette a dömpingelt kínai behozatal és az uniós gazdasági ágazatot ért jelentős kár közötti ok-okozati összefüggést.

(329)

A fentiek alapján a Bizottság a vizsgálat e szakaszában arra a következtetésre jutott, hogy az érintett országból érkező dömpingelt behozatal jelentős kárt okozott az uniós gazdasági ágazatnak, és az egyéb tényezők – akár külön-külön, akár együttesen vizsgálva – nem gyengítették a jelentős kár és a dömpingelt behozatal közötti ok-okozati összefüggést.

(330)

Az intézkedések szintjének meghatározásához a Bizottság megvizsgálta, hogy a dömpingkülönbözetnél alacsonyabb vám elegendő-e a dömpingelt behozatal által az uniós gazdasági ágazatnak okozott kár elhárításához.

(331)

A kár megszűnne, ha az uniós gazdasági ágazat az alaprendelet 7. cikkének (2c) és (2d) bekezdése értelmében képes lenne egy meghatározott irányáron értékesíteni, és ezáltal elérne egy meghatározott nyereségcélt.

(332)

Az alaprendelet 7. cikkének (2c) bekezdésével összhangban a Bizottság a nyereségcél megállapítása érdekében figyelembe vette a vizsgált országból érkező behozatal megnövekedése előtti jövedelmezőséget, a költségek, a beruházások, a kutatás-fejlesztés és az innováció teljes költségének fedezéséhez szükséges jövedelmezőséget, valamint azt a jövedelmezőséget, amelyre rendes versenyfeltételek között számítani lehet. Ez a haszonkulcs nem lehet 6 %-nál kisebb.

(333)

Első lépésként a Bizottság megállapította azt az alapnyereséget, amely rendes versenyfeltételek mellett fedezi a teljes költséget. Az alapvető haszonkulcsot 9,16 %-ban állapították meg, ami az uniós gazdasági ágazat 2015 és 2021 közötti, azaz az uniós piacra irányuló kínai behozatal megugrása előtti múltbeli jövedelmezőségének súlyozott átlagát tükrözi.

(334)

Az uniós gazdasági ágazat bizonyítékokkal szolgált arra, hogy a figyelembe vett időszakban a beruházások, a kutatás-fejlesztés és az innováció szintje a szokásos versenyfeltételek mellett magasabb lett volna. A Bizottság ellenőrizte a vállalatok beruházási tervekkel, vezetői döntésekkel és pénzügyi kimutatásokkal kapcsolatos belső nyilvántartásait, és indokoltnak találta az állítást. Annak érdekében, hogy ezt figyelembe vegye a nyereségcélban, a Bizottság kiszámította beruházásokra, kutatás-fejlesztésre és innovációra fordított költségeknek a rendes versenyfeltételek mellett felmerülő, az uniós gazdasági ágazat által megadott és a Bizottság által ellenőrzött összege, illetőleg a figyelembe vett időszakban ténylegesen viselt összege közötti különbséget. A kutatás-fejlesztésre és az innovációra súlyozott árrését 2,26 %-ban állapította meg. Ezt a százalékos arányt hozzáadta a (333) preambulumbekezdésben említett 9,16 %-os alapnyereséghez, ami 11,42 %-os nyereségcélt eredményezett.

(335)

Ennek alapján a kárt nem okozó ár [2 900 és 3 320 EUR/tonna] között van, amely a fent említett 11,42 %-os haszonkulcsnak a mintában szereplő uniós gyártók vizsgálati időszak alatti előállítási költségeire történő alkalmazásából adódik.

(336)

Végezetül a Bizottság az alaprendelet 7. cikkének (2d) bekezdésével összhangban megvizsgálta azokat a jövőbeni költségeket, amelyek az intézkedéseknek a 11. cikk (2) bekezdése szerinti alkalmazási időszakában jelentkeznek, és amelyeket az uniós gazdasági ágazatnak viselnie kell az alaprendelet Ia. mellékletében felsorolt ILO-egyezményekből fakadóan, valamint azon többoldalú környezetvédelmi megállapodásokból és az azokhoz fűzött jegyzőkönyvekből fakadóan, amelyeknek az Unió részes fele. A rendelkezésre álló bizonyítékok alapján a Bizottság a mintában szereplő minden egyes vállalat esetében 0 és 27 EUR közötti tonnánkénti többletköltséget állapított meg. Ezt a különbözetet a Bizottság hozzáadta a (336) preambulumbekezdésben említett kárt nem okozó árhoz.

(337)

Mindezek alapján a Bizottság a fent említett nyereségcélt a mintában szereplő uniós gyártók vizsgálati időszak alatti gyártási költségének összeadására alkalmazva kiszámította a hasonló termék uniós gazdasági ágazatnak kárt nem okozó árát, amelyet típusonként kiigazított a 7. cikk (2d) bekezdése szerint.

(338)

A Bizottság ezt követően úgy határozta meg az alulértékesítési különbözetet, hogy a Kínában működő, a mintában szereplő exportáló gyártók által alkalmazott importárnak az alákínálás-számítás céljából meghatározott súlyozott átlagos értékét összehasonlította a mintában szereplő uniós gyártók által az uniós piacon a vizsgálati időszakban értékesített hasonló termék súlyozott átlagos kárt nem okozó árával. A Bizottság az ebből az összehasonlításból származó különbözetet a behozatal CIF-alapon számított súlyozott átlagos értékének százalékában fejezte ki.

(339)

A dömpingkülönbözet az „egyéb együttműködő vállalatok” és „az érintett országból származó minden más behozatal” esetében ugyanúgy kerül meghatározásra, mint a szóban forgó vállalatokra és behozatalokra vonatkozó dömpingkülönbözet (lásd a fenti 3.5. szakaszt).

(340)

Miután az alaprendelet 7. cikke (2) bekezdésének alkalmazása mellett döntött, a Bizottság az alaprendelet 21. cikkével összhangban megvizsgálta, hogy a kárt okozó dömping megállapítása ellenére egyértelműen kijelenthető-e, hogy a jelen ügyben az intézkedések elfogadása nem szolgálja az Unió érdekét. Az uniós érdek meghatározása a különböző érintett érdekek teljes körének értékelésén alapult, beleértve az uniós gazdasági ágazat, az importőrök és a felhasználók érdekeit is.

(341)

Az uniós gazdasági ágazat a három panaszosból áll, amelyek közül kettő ugyanahhoz a vállalatcsoporthoz tartozik. A három gyártóüzem Németországban, Franciaországban és Olaszországban található, és közvetlenül [330-400] munkavállalót foglalkoztat.

(342)

A veszteségek jelenlegi szintje fenntarthatatlan. Az intézkedések bevezetése várhatóan lehetővé teszi az uniós gazdasági ágazat számára, hogy visszaszerezze az elvesztett piaci részesedés egy részét, és az árakat olyan szinten állapítsa meg, amely lehetővé teszi számára a jövedelmezőség fenntartható szintjének elérését.

(343)

Az intézkedések hiánya valószínűleg jelentős negatív hatást gyakorolna az uniós gazdasági ágazatra a további árerózió és az értékesítés további csökkenése tekintetében, ami további veszteséget okozna, illetve valószínűleg gyártólétesítmények bezárásához, elbocsátásokhoz és végső soron egész vállalkozások megszűnéséhez vezetne.

(344)

Ennek megfelelően a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az ideiglenes intézkedések bevezetése az uniós gazdasági ágazat érdekét szolgálja.

(345)

Két vállalat (Ventas Inernationales S.A. és Silcart SPA) jelentkezett a vizsgálat során független importőrként, d de nem nyújtott be válaszokat a az importőröknek küldött kérdőívre. A Silcart S.P.A. importőrként jelentkezett a vizsgálatban való részvételre, azonban a pontosítást követően a Silcart megerősítette, hogy nem importálta és továbbértékesítette sodorva-hurkolt (spunbond) PET szálakat, hanem importálta, majd felhasználta azokat, így az említett vállalatot felhasználónak minősült. Az érintett termék behozott mennyisége elhanyagolható volt (12 tonna).

(346)

Egyetlen felhasználó küldte el észrevételeit érdekelt félként. A W. Quandt GmbH & Co. KG (a kérdőívre adott válasz benyújtása nélkül) aggodalmát fejezte ki ellátásának biztonságával kapcsolatban, mivel az EU-ban korlátozott sodorva-hurkolt (spunbond) PET szálak beszállítóinak száma, továbbá mivel a panaszosokkal kapcsolatban korábban felmerült minőségi problémák, és árképzési megfontolások arra késztették a felhasználót, hogy ellátási láncát a kínai behozatal köré építse.

(347)

A lengyelországi tetőfedési és vízszigetelési megoldások gyártóinak túlnyomó többségét képviselő lengyel gyártószövetség támogatását fejezte ki a vizsgálat és az intézkedések esetleges bevezetése iránt, mivel a kritikus építőipari inputok reziliens és versenyképes uniós ellátási láncának fenntartása stratégiai jelentőséggel bír ágazatuk és a tágabb európai gazdaság számára.

(348)

Az importőrök és a felhasználók gazdasági helyzetére vonatkozó adatok hiányában az intézkedések importőrökre és felhasználókra gyakorolt valószínű hatását észszerű feltételezések alapján értékelték.

(349)

Az importőrök gazdasági tevékenységére gyakorolt hatás valószínűleg korlátozott lesz, tekintettel a weboldalukon látható széles portfóliójukra, valamint arra, hogy a kínai behozatal nem lesz tilos, de valószínűleg alacsonyabb volumenre fog visszaállni.

(350)

A felhasználók az építőiparban és különösen a felújítási projekteknél használt bitumenes membránokba integráltan használják fel sodorva-hurkolt (spunbond) PET szálakat. A sodorva-hurkolt (spunbond) PET szálak a költségének csak egy részét jelentik a bitumenes membránok előállítása során, amely pedig csak egy részét képezi a felújítási projektek költségeinek, amelyeket főként a munkaerőköltségek határoznak meg. Így az érintett termék árának a dömpingellenes vámok kivetéséből eredő esetleges emelkedése valószínűleg nem lesz jelentős hatással a felújítási projektek végső költségére, és ezért valószínűleg nem lesz hatással a felhasználók gazdasági tevékenységének költségeire.

(351)

A W. Quandt GmbH & Co. KG aggályait illetően meg kell jegyezni, hogy az intézkedések bevezetésük esetén nem fogják megtiltani a behozatalt, és ezért nem fogják veszélyeztetni a felhasználók ellátásbiztonságát. Éppen ellenkezőleg, a tisztességes verseny visszaállítása és az uniós piacon az egyenlő versenyfeltételek biztosítása lehetővé teszi az uniós gazdasági ágazat számára, hogy folytassa a gyártást, és biztosítsa ellátási láncának rezilienciáját. A Bizottság azt is megállapította, hogy a sodorva-hurkolt (spunbond) PET szálakat más harmadik országokból, például Törökországból is importálják, ami szintén alátámasztja azt a megállapítást, hogy a felhasználók ellátásbiztonsága nem kerül veszélybe.

(352)

Az uniós gazdasági ágazat fennmaradása a beszállítóik életképességét is elősegíti, amelyek pedig támogatni fogják az EU gazdaságát és foglalkoztatását, amint azt az anyagok (PET, akril kötőanyag, keményítő) és szolgáltatások több beszállítója is megjegyezte, amelyek támogatásukat fejezték ki a panasz iránt.

(353)

Végezetül a sodorva-hurkolt (spunbond) PET szálak ágazata fontos felvevőpiac a műanyag-újrafeldolgozók számára az Unióban, és az uniós gazdasági ágazat gazdasági tevékenységének folytatódása elő fogja segíteni az újrafeldolgozók tevékenységét, amelyek közül többen is kinyilvánították támogatásukat a vizsgálat és az intézkedések esetleges bevezetése iránt. Így az intézkedések bevezetése az Unió zöld és körforgásos gazdaságának céljait is szolgálja.

(354)

A fentiekre tekintettel az intézkedések bevezetése várhatóan nem okoz kárt a felhasználóknak vagy az importőröknek, és hasznot hajt lesz a beszállítóknak, valamint támogatja az Unió környezetvédelmi politikáit. Ezért a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a dömpingellenes intézkedések kivetése nem ellentétes az importőrök, felhasználók és beszállítók érdekeivel.

(355)

A fentiek alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy egyértelműen nem állnak fenn olyan kényszerítő okok, amelyek miatt a Kínai Népköztársaságból származó érintett termék behozatalára vonatkozó intézkedések bevezetése a vizsgálat e szakaszában ne szolgálná az Unió érdekét.

(356)

A Bizottságnak a dömpinggel, a kárral, az ok-okozati összefüggéssel, az intézkedések szintjével és az uniós érdekkel kapcsolatos következtetései alapján ideiglenes intézkedéseket kell bevezetni annak megakadályozása érdekében, hogy a dömpingelt behozatal további kárt okozzon az uniós gazdasági ágazatnak.

(357)

A Kínai Népköztársaságból származó sodorva-hurkolt (spunbond) PET szálak behozatalára vonatkozóan az alaprendelet 7. cikkének (2) bekezdése szerinti alacsonyabb vám szabályának megfelelően ideiglenes dömpingellenes intézkedéseket kell bevezetni. A Bizottság összehasonlította az alulértékesítési különbözet és a dömpingkülönbözeteket (a fenti 6. szakasz). A vám összegét a Bizottság a dömping- és az alulértékesítési különbözet közül a kisebbik szintjén állapította meg.

(358)

A fentiek alapján az ideiglenes dömpingellenes vám vámtételei a vámfizetés nélküli, uniós határparitáson számított CIF-ár százalékában kifejezve a következők:

(359)

Az e rendeletben egyes meghatározott vállalatok számára megállapított egyedi dömpingellenes vámtételek a vizsgálat ténymegállapításain alapulnak. Ezért a jelen vizsgálat során e vállalatok tekintetében megállapított helyzetet tükrözik. Ezek a vámtételek kizárólag az érintett országból származó és a megnevezett jogalanyok által előállított érintett termék behozatalára vonatkoznak. Az e rendelet rendelkező részében kifejezetten meg nem nevezett vállalatok – ideértve a kifejezetten megnevezett vállalatokkal kapcsolatban álló vállalatokat is – által előállított érintett termék behozatalára „a Kínai Népköztársaságból származó minden más behozatal” esetében alkalmazandó vámtételt kell alkalmazni. E behozatal esetében az egyedi dömpingellenes vámtételek nem alkalmazhatók.

(360)

A vámtételek közötti különbségből adódó, az intézkedések kijátszásával kapcsolatos kockázat lehető legkisebbre csökkentése érdekében különleges intézkedésekkel szükséges biztosítani az egyedi dömpingellenes vámok alkalmazását. Az egyedi dömpingellenes vámok alkalmazásának feltétele, hogy a tagállamok vámhatóságainak érvényes kereskedelmi számlát kell bemutatni. A számlának meg kell felelnie az e rendelet 1. cikkének (3) bekezdésében meghatározott követelményeknek. Az ilyen számla bemutatásáig a behozatalra „a Kínai Népköztársaságból származó minden más behozatal” esetében alkalmazandó dömpingellenes vámot kell alkalmazni.

(361)

Bár a számla bemutatása szükséges ahhoz, hogy a tagállamok vámhatóságai az egyedi dömpingellenes vámtételeket alkalmazhassák a behozatalra, a vámhatóságoknak nem kizárólag a számlát kell figyelembe venniük. A tagállamok vámhatóságai minden más esethez hasonlóan – az árunyilatkozatban foglalt adatok helytállóságának ellenőrzése céljából, valamint annak biztosítása érdekében, hogy az adott vámtétel alkalmazása vámjogi szempontból indokolt legyen – akkor is kötelesek elvégezni a szokásos ellenőrzéseket és akkor is jogosultak további dokumentumokat (fuvarokmányokat stb.) kérni, ha a bemutatott számla teljesíti az e rendelet 1. cikkének (3) bekezdésében meghatározott összes követelményt.

(362)

Amennyiben a kiegyenlítő intézkedések bevezetését követően az alacsonyabb egyedi vámtételű vállalatoktól érkező export volumene jelentősen megnő, ez a volumennövekedés önmagában is tekinthető az alaprendelet 23. cikkének (1) bekezdése szerinti, a kereskedelem szerkezetében az intézkedések bevezetése nyomán bekövetkezett változásnak. Ilyenkor – a feltételek teljesülése esetén – kijátszásellenes vizsgálat indítható. Ez a vizsgálat többek között irányulhat annak megállapítására, hogy szükség van-e az egyedi vámtétel(ek) eltörlésére és ebből következően országos hatályú vám kivetésére.

(363)

A (3) preambulumbekezdésben említettek szerint a Bizottság nyilvántartásbavételi kötelezettséget vezetett be az érintett termék behozatalára. A nyilvántartásba vételnek az volt a célja, hogy az alaprendelet 10. cikkének (4) bekezdésével összhangban a vámok visszaható hatállyal beszedhetők legyenek.

(364)

Az eljárás ideiglenes szakaszában megfogalmazott ténymegállapítások tükrében a behozatalok nyilvántartásba vételét meg kell szüntetni.

(365)

Az eljárás e szakaszában nem született döntés a dömpingellenes intézkedések esetleges visszaható hatályú alkalmazásáról.

(366)

A Bizottság az alaprendelet 19a. cikkével összhangban tájékoztatta az érdekelt feleket az ideiglenes vámok tervezett kivetéséről. A Bizottság ezt a tájékoztatást a Kereskedelmi Főigazgatóság internetes honlapján keresztül a nyilvánosság számára is hozzáférhetővé tette. Az érdekelt felek három munkanapot kaptak arra, hogy a kifejezetten nekik megküldött számítások helytállóságával kapcsolatban észrevételeket tegyenek. Észrevételek érkeztek a TDF-től, az Unibontól és a Hebei Jinliu Chemical Fiber Co., Ltd-től.

(367)

A TDF előadta, hogy a TDF dömpingkülönbözetének meghatározásához használt egyes számítási anyagok nem a Bizottság által ellenőrzött végleges változatok. A TDF ezért azt kérte, hogy a Bizottság a TDF dömpingkülönbözetének és alulértékesítési különbözetének kiszámítását ezen anyagok végleges, ellenőrzött változataira alapozza. A Bizottság elfogadta az állítást, és ennek megfelelően a vonatkozó anyagok végleges, ellenőrzött változataiban szereplő adatok felhasználásával felülvizsgálta a számításokat.

(368)

Az Unibon azzal érvelt, hogy a Bizottság helytelenül sorolta be az Unibon villamos energiára vonatkozó referenciaértékében alkalmazott villamosenergia-fogyasztási kategóriát. Emellett egy, a mintában nem szereplő együttműködő exportáló gyártó, a Hebei Jinliu Chemical Fiber Co., Ltd. azzal érvelt, hogy a mintában nem szereplő együttműködő exportáló gyártókra megállapított dömpingkülönbözet nem tükrözi egyedi helyzetét, mivel a vállalat azt állította, hogy az uniós piacon történő értékesítés során nem alkalmaz dömpinget.

(369)

A Bizottság megjegyezte, hogy az Unibon és a Hebei Jinliu Chemical Fiber Co., Ltd. állításai nem a számítások pontosságára, hanem a Bizottság által a dömpingkülönbözetük meghatározásához használt módszerekre vonatkoztak. Ezért az említett észrevételeket a Bizottság az ideiglenes intézkedések közzétételét követően fogja megvizsgálni az összes többi beadvánnyal együtt.

(370)

A megfelelő ügyintézés érdekében a Bizottság fel fogja kérni az érdekelt feleket, hogy egy meghatározott határidőig tegyenek írásbeli észrevételeket, és/vagy kérjék a Bizottság és/vagy a kereskedelmi ügyekben eljáró meghallgató tisztviselő előtti meghallgatásukat.

(371)

Az ideiglenes vámok kivetésével kapcsolatos ténymegállapítások ideiglenesek, és a vizsgálat végleges szakaszában módosíthatók,