(1)

A szabványosítás fontos szerepet tölt be az „Európa 2020: az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája” című bizottsági közleményben meghatározott Európa 2020 stratégia előmozdításában. Az Európa 2020 stratégia számos kiemelt kezdeményezése hangsúlyozza a termék- és szolgáltatáspiacokon az önkéntes szabványosítás fontosságát a más termékekkel vagy szolgáltatásokkal való kompatibilitás és interoperabilitás, valamint a technológiafejlesztés előmozdítása és az innováció támogatása szempontjából.

(2)

A szabványok elengedhetetlenek az európai versenyképesség biztosításához, és kulcsszerepet játszanak az innovációban és a fejlődésben. Jelentőségüket a Bizottság az egységes piac megvalósítását (2) és a digitális egységes piac megvalósítását (3) szolgáló legújabb kezdeményezéseiben is hangsúlyozza; és a szabványosításnak és az interoperabilitásnak az európai digitális gazdaság megteremtésében játszott szerepét támasztja alá az „Ikt-szabványosítási prioritások a digitális egységes piac érdekében” című közlemény (4) elfogadása is, amely átfogó stratégiai és politikai megközelítést határoz meg a digitális egységes piac megvalósításához kulcsfontosságú, elsőbbséget élvező információs és kommunikációs technológiák szabványosításához.

(3)

A digitális társadalomban a szabványosítási követelmények elengedhetetlenek a különböző hálózatok és rendszerek interoperabilitásához. „Az európai szabványok stratégiai jövőképe: az európai gazdaság fenntartható növekedésének elősegítése és gyorsítása 2020-ig” című bizottsági közlemény (5) elismeri az információs és kommunikációs technológiák (IKT) terén zajló szabványosításnak azt a sajátosságát, hogy az IKT-megoldásokat, -alkalmazásokat és -szolgáltatásokat gyakran olyan globális IKT-fórumok és -konzorciumok fejlesztik, amelyek egyben vezető IKT-szabványosítási szervezetekké is váltak.

(4)

Az 1025/2012/EU rendelet célja az európai szabványosítási keretrendszer korszerűsítése és javítása. Olyan rendszert alakít ki, amelyben a Bizottság dönthet annak megállapításáról, hogy a nem európai, nemzetközi vagy nemzeti szabványügyi szervezetek által elfogadott IKT műszaki előírások közül melyek a legrelevánsabbak és a legszélesebb körben elfogadottak. Ha egy hardver, szoftver vagy információs technológiai szolgáltatás közbeszerzése során lehetőség van az IKT műszaki előírások teljes körének kihasználására, az lehetővé teszi az eszközök, szolgáltatások és alkalmazások közötti interoperabilitást és segít elkerülni a közigazgatásban azt a csapdát, hogy a saját tulajdonú IKT-megoldások alkalmazása miatt a közbeszerző a beszerzési szerződés lejártával nem tud szolgáltatót váltani, továbbá ösztönzi a versenyt az interoperábilis IKT-megoldások szolgáltatásainak piacán.

(5)

A közbeszerzési eljárásokban akkor lehet IKT műszaki előírásokra hivatkozni, ha azok megfelelnek az 1025/2012/EU rendelet II. mellékletében foglalt követelményeknek. Az említett követelményeknek való megfelelés garantálja a hatóságok számára, hogy az IKT műszaki előírások kidolgozása során érvényesüljenek a Kereskedelmi Világszervezet által a szabványosítás területén elismert következő elvek: az átláthatóság, a nyitottság, a pártatlanság és a konszenzus.

(6)

Az IKT-előírások elismerésére vonatkozó határozatok elfogadása előtt a Bizottság konzultál a 2011/C 349/04 bizottsági határozattal (6) létrehozott, IKT-szabványosítással foglalkozó, több érdekelt felet tömörítő európai platformmal, illetve más fórumokon az ágazati szakértőkkel.

(7)

Az IKT-szabványosítással foglalkozó, több érdekelt felet tömörítő európai platform értékelte és a közbeszerzésben hivatkozhatóként történő elismerésre javasolta a következő műszaki előírásokat: a World Wide Web Consortium (W3C) által kifejlesztett „Simple Knowledge Organisation System” (a továbbiakban: SKOS) és „Resource Description Framework” 1.0 és 1.1 (a továbbiakban: RDF 1.0 & 1.1); az Organization for the Advancement of Structured Information Standards (OASIS) által kifejlesztett „Service Metadata Publisher 1.0” (a továbbiakban: SMP 1.0); az Internet Engineering Task Force (Internet-mérnöki Munkacsoport – IETF) által kifejlesztett „MIME-Based Secure Peer-to-Peer Business Data Interchange Using HTTP, Applicability Statement 2” RFC 4130 (a továbbiakban: AS2) és „Internationalized Resource Identifiers” RFC 3987 (a továbbiakban: IRIs); a Research Data Alliance Foundation (a kutatási adatokkal foglalkozó szövetség – RDA) által kifejlesztett „Data Foundation & Terminology Model”, „PID Information Types API”, „Data Type Registries Model” és „Practical Policies Recommendations” elnevezésű műszaki szabványok. A platform által végzett értékelést és a megfogalmazott tanácsokat ezután megvitatták ágazati szakértőkkel, akik szintén az elismerés mellett foglaltak állást.

(8)

A W3C által kifejlesztett „SKOS” műszaki leírás nem formális tudásszervező rendszereket tesz strukturált módon online elérhetővé a nagyközönség számára azzal a céllal, hogy szervezetten hozzáférést biztosítson az alapul szolgáló fogalmak jelentésével és a közöttük lévő összefüggésekkel kapcsolatos tudáshoz. Az „SKOS” adatmodell szabványos, alacsony költségű migrációs utat nyújt a meglévő tudásszervezési rendszerek szemantikus webre való átviteléhez. Az „SKOS” könnyű, intuitív nyelvet biztosít új tudásszervezési rendszerek kifejlesztéséhez és megosztásához. Használható önmagában vagy más formális tudásleíró nyelvekkel, például a webontológiai nyelvvel (OWL) együtt.

(9)

A szintén a W3C által kifejlesztett „RDF 1.0” a webes adatcserére szolgáló szabványos modell, amely olyan funkciókkal rendelkezik, amelyek megkönnyítik az adategyesítést eltérő alapsémák esetében is, és kifejezetten támogatja a rendszerek fejlődését anélkül, hogy szükségessé tenné az összes adatfelhasználó változtatását. Az „RDF 1.1” az „RDF 1.0” továbbfejlesztett változata, amely visszamenőlegesen kompatibilis, nemzetközi azonosítókat használ és finomhangolja a szövegkonstansokhoz kapcsolt adattípusok és nyelvi címkék, valamint számos új sorosító formátum használatát.

(10)

Az OASIS által kifejlesztett „SMP 1.0” műszaki leírás protokollt határoz meg szolgáltatási metaadatok közzétételéhez olyan „négysarkú” hálózatban (4-corner network), ahol a szereplők közbenső kapuszolgáltatásokon (ezeket esetenként hozzáférési pontoknak nevezik) keresztül osztanak meg egymással üzleti dokumentumokat. Ahhoz, hogy egy üzleti dokumentumot sikeresen el lehessen küldeni egy ilyen hálózatban, a szereplőnek hozzá kell tudnia férnie az üzleti dokumentum fogadójára (a végpontra) vonatkozó kritikus metaadatokhoz, így például ahhoz, hogy a végpont milyen dokumentumtípusokat tud kezelni, és melyek a támogatott továbbítási módszerek. A fogadó ezeket a metaadatokat a Service Metadata Publisher szolgáltatáson keresztül teszi elérhetővé a hálózathoz kapcsolódó többi szereplő számára. A leírás bemutatja a Service Metadata Publisher és a végpontra vonatkozó információkat megtudni kívánó ügyfél közötti kérés-válasz cserét.

(11)

Az IETF által kifejlesztett „AS2” az egyik legnépszerűbb módszer a strukturált üzleti adatok interneten való biztonságos és megbízható továbbítására. Lényege, hogy két számítógép – egy kliens és egy szerver – között pont-pont összeköttetést létesít a weben. Az AS2 a strukturált üzleti adatok számára „borítékot” alakít ki, ami lehetővé teszi, hogy – elektronikus tanúsítványok és kódolás révén – biztonságosan lehessen azokat továbbítani a neten. Az AS2-t magán- és közszektorbeli szervezetek, illetve kormányok használják számos tagállamban konkrét esetekben, illetve üzenetek és üzleti dokumentumok biztonságos továbbítását támogató általános infrastruktúrák kiépítéséhez.

(12)

Az IETF által kifejlesztett „IRIs” műszaki leírás egy olyan protokollelem, amely az ASCII karakterkészleten alapuló Uniform Resource Identifier (URI) sémára épül, de a karakterek sokkal szélesebb körét támogatja, így a latin ABC-n alapuló, az ASCII készleten kívüli betűket is tartalmazó és a teljesen más írásmódot használó (görög, bolgár) európai nyelvek karaktereit is.

(13)

A Research Data Alliance (RDA) egy nemzetközi szervezet, amely elsősorban olyan infrastrukturális és közösségi tevékenységek és ajánlások kidolgozásával foglalkozik, amelyek célja világszerte az adatmegosztás és -csere akadályainak felszámolása, és az adatalapú innováció felgyorsítása. Az RDA által kidolgozott műszaki leírások közül négy került elismerésre: az „RDA Data Foundation & Terminology Model” az alapterminológia törzsmodellje, alapszótára és keresőeszköze, amely biztosítja, hogy a felhasználók az adatokra való hivatkozáskor egységes terminológiát használjanak; az „RDA PID Information Types API – Persistent Identifier Type Registry” a típussal rendelkező információk strukturálása szolgáló koncepcionális modell, amellyel könnyebben azonosíthatók a PID-ek, és amely és közös interfészt biztosít a szóban forgó információkhoz való hozzáféréshez; az „RDA Data Type Registries Model” egy olyan adattípusmodell és adattár (az adatokhoz tartozó „MIME-típusok”), amely segíti az eszközöket az adatok értelmezésében, megjelenítésében és feldolgozásában; és az „RDA Practical Policies recommendations”, amely a bizalmat és az interoperabilitást erősítő, géppel végrehajtható stratégiákat tartalmaz,