(1)

Az adócsalás, az adókijátszás és az adókikerülés komoly kihívást jelent az Unió számára és globális szinten is. Az információcsere kulcsfontosságú az ilyen gyakorlatok elleni küzdelemben .

(1)

Az adócsalás, az adókijátszás és az adókikerülés komoly kihívást jelent az Unió számára és globális szinten is. Becslések szerint a tagállamokat évente akár 170 milliárd EUR  (1a) összegű veszteség is éri az adócsalás, az adókijátszás és az adókikerülés miatt, ami jelentősen rontja a minőségi közszolgáltatások nyújtására való képességüket. Az információcsere kulcsfontosságú szerepet játszik az ilyen káros gyakorlatok elleni küzdelmet szolgáló, jól működő és hatékony uniós keret kialakításában .

(2a)

Az irányelv megfelelő végrehajtásának biztosítása érdekében a tagállamoknak évente tájékoztatniuk kell a Bizottságot a felmerült akadályokról. Ösztönözni kell továbbá a bevált nemzeti módszerek cseréjét az adóhatóságok között.

(2b)

Az Európai Parlament ambiciózusabb megközelítésre szólított fel az adózás területére vonatkozó információcsere rendszerével és infrastruktúrájával kapcsolatban, különösen a közigazgatási együttműködésről szóló irányelv (DAC) felülvizsgálatáról szóló számos véleménye és egy végrehajtási jelentés keretében.

(2c)

A tőke szabad mozgása miatt az önálló nemzeti szintű megközelítések nem adnak hatékony választ az adózási visszaélésekre. Az egész Unióra kiterjedő szakpolitikák és lehetőség szerint a nemzetközi megállapodások végrehajtása ezért továbbra is kulcsfontosságú dimenziója az adórendszerek méltányosságának javítására irányuló erőfeszítéseknek.

(5)

Az elmúlt 10 évben a kriptoeszközpiac jelentősége nőtt, kapitalizációja jelentősen és gyorsan növekedett. A kriptoeszközök érték vagy jog digitális megjelenítői, amelyek megosztott főkönyvi technológia vagy hasonló technológia alkalmazásával elektronikusan átruházhatók és tárolhatók.

(5)

Az elmúlt 10 évben a kriptoeszközpiac jelentősége nőtt, kapitalizációja jelentősen és gyorsan növekedett. A kriptoeszközök érték vagy jog digitális megjelenítői, amelyek megosztott főkönyvi technológia vagy hasonló technológia alkalmazásával elektronikusan átruházhatók és tárolhatók. Átláthatatlan és volatilis jellegük miatt a kriptoeszközöket tiltott célokra használhatják. A kriptoeszközök átutalásának nyomon követése rendkívül fontos.

(6)

A tagállamok rendelkeznek a kriptoeszközügyletekből származó jövedelmek megadóztatására vonatkozó szabályokkal és iránymutatásokkal, bár ezek tagállamonként eltérőek. A kriptoeszközök decentralizált jellege azonban megnehezíti a tagállamok adóhatóságai számára az adózási fegyelem biztosítását .

(6)

A tagállamok rendelkeznek a kriptoeszközügyletekből származó jövedelmek megadóztatására vonatkozó szabályokkal és iránymutatásokkal, bár ezek tagállamonként eltérőek. Egyes tagállamok azonban kifejezetten a kriptoeszközök vonzására irányuló adókedvezményeket alakítottak ki, amelyek káros adózási gyakorlatokhoz és adóbevétel-kieséshez vezethetnek .

(7)

A kriptoeszközök piacairól szóló XXX európai parlamenti és tanácsi rendelet 26 ( a továbbiakban: XXX rendelet) kiterjesztette az uniós szabályozási kört a kriptoeszközökkel kapcsolatos olyan kérdésekre, amelyeket eddig nem szabályoztak a pénzügyi szolgáltatásokra vonatkozó uniós jogi aktusok, valamint az ilyen kriptoeszközökkel kapcsolatos szolgáltatásokat nyújtókra (a továbbiakban: kriptoeszköz-szolgáltatók). Az XXX rendelet meghatározza az irányelv alkalmazásában használt fogalmakat. Ez az irányelv a kriptoeszköz-szolgáltatókra háruló adminisztratív terhek minimalizálása érdekében figyelembe veszi az XXX rendelet szerinti, a kriptoeszköz-szolgáltatókra vonatkozó engedélyezési követelményt is. A kriptoeszközök sajátjának tekinthető határokon átnyúló jelleg szoros nemzetközi közigazgatási együttműködést tesz szükségessé a hatékony szabályozás biztosítása érdekében.

(7)

A kriptoeszközök piacairól szóló (EU) 2023/1114 európai parlamenti és tanácsi rendelet (1a) kiterjesztette az uniós szabályozási kört a kriptoeszközökkel kapcsolatos olyan kérdésekre, amelyeket eddig nem szabályoztak a pénzügyi szolgáltatásokra vonatkozó uniós jogi aktusok, valamint az ilyen kriptoeszközökkel kapcsolatos szolgáltatásokat nyújtókra (a továbbiakban: kriptoeszköz-szolgáltatók). Az említett rendelet meghatározza az irányelv alkalmazásában használt fogalmakat. Ez az irányelv a kriptoeszköz-szolgáltatókra háruló adminisztratív terhek minimalizálása érdekében figyelembe veszi az említett rendelet szerinti, a kriptoeszköz-szolgáltatókra vonatkozó engedélyezési követelményt is. A kriptoeszközök sajátjának tekinthető határokon átnyúló jelleg szoros nemzetközi közigazgatási együttműködést tesz szükségessé a hatékony szabályozás biztosítása érdekében. Alapvető fontosságú a kriptoeszközök szabályozására vonatkozó uniós jogi aktusok rendszerszintű koherenciájának biztosítása. E célból a közigazgatási együttműködésről szóló irányelv felülvizsgálata során figyelembe kell venni az (EU) 2023/1113 európai parlamenti és tanácsi rendeletet  (1b) is. Ez az irányelv azonban azt is elismeri, hogy a hatékony információcseréhez szélesebb körű lefedettségre van szükség.

(8)

A pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelem uniós kerete kiterjeszti a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni szabályok hatálya alá tartozó kötelezett szolgáltatók körét az XXX rendelet által szabályozott kriptoeszköz-szolgáltatókra. Emellett az XXX rendelet 27 a kriptoeszköz-szolgáltatókra is kiterjeszti a pénzforgalmi szolgáltatók azon kötelezettségét, hogy a pénzátutalásokhoz csatolják a fizető félre és a kedvezményezettre vonatkozó adatokat, azért, hogy biztosítsa a kriptoeszközök átruházásának nyomonkövethetőségét a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelem céljából.

(8)

A pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelem uniós kerete kiterjeszti a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni szabályok hatálya alá tartozó kötelezett szolgáltatók körét az (EU) 2023/1114 rendelet által szabályozott kriptoeszköz-szolgáltatókra. Emellett az (EU) 2023/1113 rendelet a kriptoeszköz-szolgáltatókra is kiterjeszti a pénzforgalmi szolgáltatók azon kötelezettségét, hogy a pénzátutalásokhoz csatolják a fizető félre és a kedvezményezettre vonatkozó adatokat, azért, hogy biztosítsa a kriptoeszközök átruházásának nyomonkövethetőségét a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelem céljából.

(9)

Nemzetközi szinten a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) kriptoeszközökre vonatkozó adatszolgáltatási keretének (28) célja, hogy nagyobb adózási átláthatóságot vezessen be a kriptoeszközökre és az adatszolgáltatásra vonatkozóan. Az uniós szabályoknak figyelembe kell venniük az OECD által kidolgozott keretet az információcsere hatékonyságának növelése és az adminisztratív terhek csökkentése érdekében.

(9)

Nemzetközi szinten a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) kriptoeszközökre vonatkozó adatszolgáltatási keretének (28) célja, hogy nagyobb adózási átláthatóságot vezessen be a kriptoeszközökre és az adatszolgáltatásra vonatkozóan. Az uniós szabályoknak figyelembe kell venniük az OECD által kidolgozott keretet az információcsere hatékonyságának növelése és az adminisztratív terhek csökkentése érdekében. A tagállamoknak ezen irányelv következetes végrehajtásának és alkalmazásának biztosítása érdekében az illetékes hatóságokkal kötendő mintamegállapodáshoz fűzött kommentárt és az OECD által kidolgozott, a kriptoeszközökre vonatkozó adatszolgáltatási keretet kell használniuk.

(14)

Az irányelv az XXX rendelet által szabályozott és az alapján engedélyezett kriptoeszköz-szolgáltatókra, valamint a rendelet keretében nem szabályozott és engedélyezett kriptoeszköz-üzemeltetőkre alkalmazandó. Ebben az irányelvben mindkettőre adatszolgáltatásra kötelezett kriptoeszköz-szolgáltatóként hivatkozunk, mivel ezen irányelv értelmében adatszolgáltatásra kötelezettek. Nagyon tág annak az általános értelmezése, hogy mi minősül kriptoeszköznek, és magában foglalja a decentralizált módon kibocsátott kriptoeszközöket, a stabil kriptopénzeket és egyes nem helyettesíthető tokeneket (NFT-k). A fizetési vagy befektetési célokra használt kriptoeszközök az adatszolgáltatási kötelezettség alá tartoznak ezen irányelv értelmében. Ezért az adatszolgáltatásra kötelezett kriptoeszköz-szolgáltatóknak eseti alapon kell megítélniük, hogy a kriptoeszközök felhasználhatók-e fizetési és befektetési célokra, figyelembe véve az XXX rendeletben biztosított mentességeket, különösen néhány hálózati tokennel és bizonyos felhasználói tokenekkel kapcsolatban.

(14)

Az irányelv az (EU) 2023/1114 rendelet által szabályozott és az alapján engedélyezett kriptoeszköz-szolgáltatókra, valamint a rendelet keretében nem szabályozott és engedélyezett kriptoeszköz-üzemeltetőkre alkalmazandó. Ebben az irányelvben mindkettőre adatszolgáltatásra kötelezett kriptoeszköz-szolgáltatóként hivatkozunk, mivel ezen irányelv értelmében adatszolgáltatásra kötelezettek. Nagyon tág annak az általános értelmezése, hogy mi minősül kriptoeszköznek, és magában foglalja a decentralizált módon kibocsátott kriptoeszközöket, a stabil kriptopénzeket , beleértve az (EU) 2023/1114 rendeletben meghatározott elektronikuspénz-tokeneket is, és egyes nem helyettesíthető tokeneket (NFT-k). A fizetési vagy befektetési célokra használt kriptoeszközök az adatszolgáltatási kötelezettség alá tartoznak ezen irányelv értelmében.

(17)

Az XXX rendelet hatálya alá tartozó kriptoeszköz-szolgáltatók passzportálás útján gyakorolhatják tevékenységüket az Unióban, miután valamely tagállamban megkapták az engedélyüket. E célból az ESMA nyilvántartást vezet az engedélyezett kriptoeszköz-szolgáltatókról. Az ESMA emellett feketelistát vezet azokról a kriptoeszköz-szolgáltatásokat nyújtó üzemeltetőkről, amelyek az XXX rendelet értelmében engedélykötelesek.

(17)

Az (EU) 2023/1114 rendelet hatálya alá tartozó kriptoeszköz-szolgáltatók passzportálás útján gyakorolhatják tevékenységüket az Unióban, miután valamely tagállamban megkapták az engedélyüket. E célból az ESMA nyilvántartást vezet az engedélyezett kriptoeszköz-szolgáltatókról. Az ESMA emellett feketelistát vezet azokról a kriptoeszköz-szolgáltatásokat nyújtó üzemeltetőkről, amelyek az említett rendelet értelmében engedélykötelesek.

(19)

Az e területen a nem uniós adójogrendszerekkel (államokkal vagy területekkel) folytatott közigazgatási együttműködés előmozdítása érdekében a nem uniós adójogrendszerekben (államokban vagy területeken) található és uniós kriptoeszköz-felhasználóknak szolgáltatásokat nyújtó kriptoeszköz-üzemeltetők – például az NFT-szolgáltatók vagy a fordított megkeresés alapján szolgáltatásokat nyújtó üzemeltetők – számára lehetővé kell tenni, hogy kizárólag az Unióban illetőséggel rendelkező kriptoeszköz-felhasználókra vonatkozó információkat szolgáltassanak a nem uniós adójogrendszer (állam vagy terület) adóhatóságainak, amennyiben a bejelentett információk megfelelnek az ezen irányelvben meghatározott információknak, és amennyiben a nem uniós adójogrendszer (állam vagy terület) és valamely tagállam között tényleges információcsere van. Az XXX rendelet alapján engedélyezett kriptoeszköz-szolgáltatók mentesülhetnek az ilyen információk szolgáltatása alól azokban a tagállamokban, amelyekben engedéllyel rendelkeznek, amennyiben a vonatkozó adatszolgáltatásra nem uniós adójogrendszerben (államban vagy területen) kerül sor, és amennyiben létezik hatáskörrel rendelkező hatóságok közötti hatályos elismert megállapodás. Helyette az elismert megállapodással rendelkező nem uniós adójogrendszer (állam vagy terület) közölné ezeket az információkat azon tagállamok adóhatóságaival, amelyekben a kriptoeszköz-felhasználók illetőséggel rendelkeznek. Ezt a mechanizmust adott esetben a vonatkozó információk többszöri szolgáltatása és továbbítása érdekében kell lehetővé tenni.

(19)

Az e területen a nem uniós adójogrendszerekkel (államokkal vagy területekkel) folytatott közigazgatási együttműködés előmozdítása érdekében a nem uniós adójogrendszerekben (államokban vagy területeken) található és uniós kriptoeszköz-felhasználóknak szolgáltatásokat nyújtó kriptoeszköz-üzemeltetők – például az NFT-szolgáltatók vagy a fordított megkeresés alapján szolgáltatásokat nyújtó üzemeltetők – számára lehetővé kell tenni, hogy kizárólag az Unióban illetőséggel rendelkező kriptoeszköz-felhasználókra vonatkozó információkat szolgáltassanak a nem uniós adójogrendszer (állam vagy terület) adóhatóságainak, amennyiben a bejelentett információk megfelelnek az ezen irányelvben meghatározott információknak, és amennyiben a nem uniós adójogrendszer (állam vagy terület) és valamely tagállam között tényleges információcsere van. Az (EU) 2023/1114 rendelet alapján engedélyezett kriptoeszköz-szolgáltatók mentesülhetnek az ilyen információk szolgáltatása alól azokban a tagállamokban, amelyekben engedéllyel rendelkeznek, amennyiben a vonatkozó adatszolgáltatásra nem uniós adójogrendszerben (államban vagy területen) kerül sor, és amennyiben létezik hatáskörrel rendelkező hatóságok közötti hatályos elismert megállapodás. Helyette az elismert megállapodással rendelkező nem uniós adójogrendszer (állam vagy terület) közölné ezeket az információkat azon tagállamok adóhatóságaival, amelyekben a kriptoeszköz-felhasználók illetőséggel rendelkeznek. Ezt a mechanizmust adott esetben a vonatkozó információk többszöri szolgáltatása és továbbítása érdekében kell lehetővé tenni.

(23)

Ez az irányelv nem helyettesíti az XXX rendeletből eredő szélesebb körű kötelezettségeket.

(23)

Ez az irányelv nem helyettesíti az (EU) 2023/1114 vagy az (EU) 2023/1113 rendeletből eredő szélesebb körű kötelezettségeket.

(24)

Az XXX rendelet tekintetében a konvergencia támogatása és a konzisztens felügyelet előmozdítása érdekében a hatáskörrel rendelkező nemzeti hatóságoknak együtt kell működniük más hatáskörrel rendelkező nemzeti hatóságokkal vagy intézményekkel, és meg kell osztaniuk a releváns információkat.

(24)

Az (EU) 2023/1114 rendelet tekintetében a konvergencia támogatása és a konzisztens felügyelet előmozdítása érdekében a hatáskörrel rendelkező nemzeti hatóságoknak hatékonyan és lojális módon együtt kell működniük más hatáskörrel rendelkező nemzeti hatóságokkal vagy intézményekkel, és meg kell osztaniuk a releváns információkat.

(26)

Alapvető fontosságú a 2011/16/EU irányelv szolgáltatandó vagy kicserélendő információkra vonatkozó rendelkezéseinek megerősítése a különböző piacok új fejleményeihez való alkalmazkodás és következésképpen az adócsalással, az adókikerüléssel és az adókijátszással kapcsolatban azonosított magatartások hatékony kezelése érdekében. E rendelkezéseknek tükrözniük kell a belső piacon és a nemzetközi szinten megfigyelt, hatékony adatszolgáltatáshoz és információcseréhez vezető fejleményeket. Következésképpen az irányelv magában foglalja többek között az OECD közös jelentéstételi standardjának legutóbbi kiegészítéseit, az elektronikus pénzre és a központi banki digitális fizetőeszközre vonatkozó rendelkezések integrálását, a megfelelési intézkedések egyértelmű és harmonizált keretét, valamint a határokon átnyúló vonatkozású feltételes adómegállapítások hatályának kiterjesztését a vagyonos magánszemélyekre.

(26)

Alapvető fontosságú a 2011/16/EU irányelv szolgáltatandó vagy kicserélendő információkra vonatkozó rendelkezéseinek megerősítése a különböző piacok új fejleményeihez való alkalmazkodás és következésképpen az adócsalással, az adókikerüléssel és az adókijátszással kapcsolatban azonosított magatartások hatékony kezelése érdekében. E rendelkezéseknek tükrözniük kell a belső piacon és a nemzetközi szinten megfigyelt, hatékony adatszolgáltatáshoz és információcseréhez vezető fejleményeket. Következésképpen az irányelv magában foglalja többek között az OECD közös jelentéstételi standardjának legutóbbi kiegészítéseit, az elektronikus pénzre és a központi banki digitális fizetőeszközre vonatkozó rendelkezések integrálását, a megfelelési intézkedések egyértelmű és harmonizált keretét, valamint a határokon átnyúló vonatkozású feltételes adómegállapítások hatályának kiterjesztését a vagyonos magánszemélyekre. A tagállamoknak ezen irányelv következetes végrehajtásának és alkalmazásának biztosítása érdekében az illetékes hatóságokkal kötendő mintamegállapodáshoz fűzött kommentárt és az OECD által kidolgozott közös adatszolgáltatási standardot kell használniuk.

(26a)

Számos ország, köztük sok tagállam tesz közzé országonkénti anonimizált és összesített információkat – amelyeket az (EU) 2016/881 tanácsi irányelv vagy a BEPS cselekvési terv 13. fellépése alapján előírt országonkénti jelentésekből nyernek –, ugyanakkor sajnálatos, hogy egyes tagállamok nem teszik közzé ezeket az információkat nemzetközi adatbázisokban. A közigazgatási együttműködésről szóló irányelv következő felülvizsgálata során értékelni kell az országonkénti anonimizált és összesített információk közzétételére vonatkozó gyakorlatot, valamint a harmonizált megközelítés hasznosságát.

(27)

A 2009/110/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvben (31) meghatározott elektronikuspénz-termékeket gyakran használják az Unióban, az ügyletek volumene és együttes értékük pedig folyamatosan nő. Az elektronikuspénz-termékek azonban nem tartoznak egyértelműen a 2011/16/EU irányelv hatálya alá. A tagállamok eltérő megközelítéseket alkalmaznak az elektronikus pénz tekintetében. Ennek következtében a kapcsolódó termékekre nem mindig terjednek ki a 2011/16/EU irányelv meglévő jövedelem- és tőkekategóriái. Ezért olyan szabályokat kell bevezetni, amelyek biztosítják, hogy az XXX rendelet szerinti adatszolgáltatási kötelezettségek az elektronikus pénzre és az elektronikuspénz-tokenekre is vonatkozzanak.

(27)

A 2009/110/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvben (31) meghatározott elektronikuspénz-termékeket gyakran használják az Unióban, az ügyletek volumene és együttes értékük pedig folyamatosan nő. Az elektronikuspénz-termékek azonban nem tartoznak egyértelműen a 2011/16/EU irányelv hatálya alá. A tagállamok eltérő megközelítéseket alkalmaznak az elektronikus pénz tekintetében. Ennek következtében a kapcsolódó termékekre nem mindig terjednek ki a 2011/16/EU irányelv meglévő jövedelem- és tőkekategóriái. Ezért olyan szabályokat kell bevezetni, amelyek biztosítják, hogy az (EU) 2023/1114 rendelet szerinti adatszolgáltatási kötelezettségek az elektronikus pénzre és az elektronikuspénz-tokenekre is vonatkozzanak.

(28)

Az adókijátszást, az adókikerülést és az adócsalást lehetővé tevő kiskapuk megszüntetése érdekében elő kell írni a tagállamok számára a nem letéti jellegű osztalékbevételből származó jövedelemre vonatkozó információk cseréjét. Ezért a nem letéti jellegű osztalékbevételből származó jövedelmet szerepeltetni kell a kötelező automatikus információcserével érintett jövedelemkategóriák körében .

(28)

Az adókijátszást, az adókikerülést és az adócsalást lehetővé tevő kiskapuk megszüntetése érdekében elő kell írni a tagállamok számára a nem letéti jellegű osztalékbevételből származó jövedelemre és az ingatlanokból származó tőkenyereségre vonatkozó információk cseréjét. A kötelező automatikus információcsere teljesítettnek minősül, ha az illetékes hatóságok nemzeti vagy összekapcsolt nyilvántartásokon keresztül megtekinthetik ezeket az információkat .

(28a)

Egyes jövedelem- és eszköztípusok továbbra sem tartoznak az automatikus információcsere hatálya alá, ami az adókötelezettségek megkerülésének kockázatát hordozza magában. A Bizottságnak fel kell mérnie, hogy ez szükséges-e és mi a legmegfelelőbb módszer erre, valamint konkrét javaslatokat kell benyújtania arra vonatkozóan, hogy az automatikus információcserébe beépítsék a tulajdonviszonyokra vonatkozó alábbi információkat, jövedelmi tételeket és nem pénzügyi eszközöket: ingatlan és társaságok, pénzügyi eszközök, nem pénzügyi eszközök – például szabadkikötőkben, vámraktárakban vagy széfekben tartott készpénz, műalkotás, arany vagy egyéb értéktárgy – tényleges tulajdonlása, jachtok és magánrepülőgépek tulajdonlása; továbbá nagyobb személyközi hitelezési, közösségi finanszírozási és hasonló platformokon vezetett számlák.

(29)

Az adóazonosító szám elengedhetetlen ahhoz, hogy a tagállamok egyeztetni tudják a kapott információkat a nemzeti adatbázisokban szereplő adatokkal. Növeli a tagállamok azon képességét, hogy azonosítsák az érintett adófizetőket és helyesen felmérjék a kapcsolódó adókat. Ezért fontos, hogy a tagállamok előírják az adóazonosító szám feltüntetését a pénzügyi számlákkal, a határokon átnyúló vonatkozású feltételes adómegállapításokkal és az előzetes ármegállapításokkal, az országonkénti jelentésekkel, az adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó, határokon átnyúló konstrukciókkal, valamint a digitális platformokon értékesítők információival kapcsolatos információcserékkel összefüggésben.

(29)

Az adóazonosító szám elengedhetetlen ahhoz, hogy a tagállamok egyeztetni tudják a kapott információkat a nemzeti adatbázisokban szereplő adatokkal. Növeli a tagállamok azon képességét, hogy azonosítsák az érintett adófizetőket és helyesen felmérjék a kapcsolódó adókat. Ezért fontos, hogy a tagállamok előírják az adóazonosító szám feltüntetését a pénzügyi számlákkal, a határokon átnyúló vonatkozású feltételes adómegállapításokkal és az előzetes ármegállapításokkal, az országonkénti jelentésekkel, az adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó, határokon átnyúló konstrukciókkal, valamint a digitális platformokon értékesítők információival és a kriptoeszközökkel kapcsolatos információcserékkel összefüggésben. Ha azonban az adóazonosító szám nem áll rendelkezésre, a tagállamok illetékes hatóságai nem feltétlenül teljesítik ezt a kötelezettséget.

(29a)

Egy európai adóazonosító szám segítségével bármely hatóság gyorsan, könnyen és helyesen azonosíthatja és rögzítheti az adóazonosító számokat a határokon átnyúló ügyletekben, és ez alapja lehet a tagállami adóhatóságok közötti tényleges automatikus információcserének. Ezért a Bizottságnak újra meg kell vizsgálnia egy európai adóazonosító szám létrehozását, beleértve annak hozzáadott értékét és lehetséges hatását.

(33)

Fontos, hogy a 2011/16/EU irányelv alapján közölt információk főszabályként az említett irányelv tárgyi hatálya alá tartozó adók megállapítása, kezelése és beszedése céljából kerülnek felhasználásra. Noha ez eddig sem volt kizárva, a nem egyértelmű keret miatt felmerültek bizonytalanságok az információk felhasználásával kapcsolatban. Tekintettel az adócsalás, az adókijátszás és az adókikerülés, valamint a pénzmosás elleni küzdelem közötti összefüggésekre, valamint a végrehajtás terén fennálló szinergiákra, helyénvaló egyértelművé tenni, hogy a tagállamok között közölt információk felhasználhatók a vámok megállapításához, adminisztrációjához és behajtásához, valamint a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelem céljára is.

(33)

Fontos, hogy a 2011/16/EU irányelv alapján közölt információk főszabályként az említett irányelv tárgyi hatálya alá tartozó adók megállapítása, kezelése és beszedése céljából kerülnek felhasználásra. Noha ez eddig sem volt kizárva, a nem egyértelmű keret miatt felmerültek bizonytalanságok az információk felhasználásával kapcsolatban. Tekintettel az adócsalás, az adókijátszás és az adókikerülés, valamint a pénzmosás elleni küzdelem közötti összefüggésekre, valamint a végrehajtás terén fennálló szinergiákra, helyénvaló egyértelművé tenni, hogy a tagállamok között közölt információk felhasználhatók a vámok megállapításához, adminisztrációjához és behajtásához, valamint a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelem céljára is. Ennek az irányelvnek a rendelkezései azonban nem kettőzhetik meg az Unió pénzmosás elleni keretének rendelkezéseit, és nem állhatnak lényegi átfedésben azokkal.

(34)

A 2011/16/EU irányelv lehetővé teszi a kicserélt információk közvetlen és közvetett adózási céloktól eltérő célokra történő felhasználását, amennyiben a küldő tagállam az ilyen információk felhasználásának engedélyezett célját egy jegyzékben feltüntette. Az ilyen felhasználásra vonatkozó eljárás azonban nehézkes, mivel a fogadó tagállamnak konzultálnia kell a küldő tagállammal, mielőtt az információt más célokra felhasználhatná. Az ilyen konzultációra vonatkozó követelmény eltörlése enyhíteni fogja az adminisztratív terhet, és szükség esetén lehetővé teszi az adóhatóságok gyors fellépését. Ezért nem kell konzultálnia a küldő tagállammal, amennyiben az információ tervezett felhasználása szerepel a küldő tagállam által előzetesen összeállított jegyzékben.

(34)

A 2011/16/EU irányelv lehetővé teszi a kicserélt információk közvetlen és közvetett adózási céloktól eltérő célokra történő felhasználását, amennyiben a küldő tagállam az ilyen információk felhasználásának engedélyezett célját egy jegyzékben feltüntette. Az ilyen felhasználásra vonatkozó eljárás azonban nehézkes, mivel a fogadó tagállamnak konzultálnia kell a küldő tagállammal, mielőtt az információt más célokra felhasználhatná. Az ilyen konzultációra vonatkozó követelmény eltörlése enyhíteni fogja az adminisztratív terhet, és szükség esetén lehetővé teszi az adóhatóságok gyors fellépését. Ezért nem kell konzultálni a küldő tagállammal, amennyiben az információ tervezett felhasználása szerepel a küldő tagállam által előzetesen összeállított jegyzékben. A jegyzékben szerepelhet a nem adózási adatok helyi hatóságok általi felhasználása bizonyos szolgáltatások – például különösen az online platformon keresztül nyújtott szolgáltatások – nyújtásához kapcsolódó küszöbértékekkel és korlátozásokkal összefüggésben.

(35a)

Az egyes tagállamoknak hatékonyan kell felhasználniuk a 2011/16/EU irányelv szerinti adatszolgáltatás vagy információcsere során szerzett információkat. Ezért minden tagállamban be kell vezetni az adatok kockázatelemzésére is kiterjedő mechanizmust, amely biztosítja a hatékony felhasználást.

(36)

Az erőforrások hatékony felhasználása és az információcsere előmozdítása céljából, továbbá annak elkerülése érdekében, hogy minden tagállamnak hasonló változtatásokat kelljen eszközölnie az információk tárolására használt rendszereiben, egy, minden tagállam számára és statisztikai célokból a Bizottság számára is hozzáférhető központi adattárat kell létrehozni, ahova a tagállamok feltölthetik, és ahol tárolhatják a jelentett információkat, ahelyett hogy biztonságos e-mail útján osztanák meg ezeket az információkat. A központi adattár létrehozásához szükséges gyakorlati intézkedéseket a Bizottságnak kell elfogadnia.

(36)

Az erőforrások hatékony felhasználása és az információcsere előmozdítása céljából, továbbá annak elkerülése érdekében, hogy minden tagállamnak hasonló változtatásokat kelljen eszközölnie az információk tárolására használt rendszereiben, egy, minden tagállam számára és statisztikai célokból a Bizottság számára is hozzáférhető központi adattárat kell létrehozni, ahova a tagállamok feltölthetik, és ahol tárolhatják a jelentett információkat, ahelyett hogy biztonságos e-mail útján osztanák meg ezeket az információkat. Ennek a törekvésnek továbbá fokoznia kell az arra vonatkozó bevált módszerek cseréjét, hogy az adóhatóságok miként alkalmazhatják a digitális eszközöket a megfelelési költségek és a bürokrácia csökkentésére a hatékonyság és az eredményesség javítása mellett, figyelembe véve a képzett emberi erőforrások iránti igényt is.  A központi adattár létrehozásához szükséges gyakorlati intézkedéseket a Bizottságnak kell elfogadnia.

(36a)

A Bizottság az adófizetők bizalmassághoz fűződő jogának figyelembevétele érdekében, valamint az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló 1049/2001/EK rendeletnek megfelelően, a kicserélt információk anonim módon történő felhasználásával jelentéseket és dokumentumokat készíthet. Az országonkénti jelentések anonimizált, összesített – többek között a tényleges adókulcsokra vonatkozó – statisztikáinak minden tagállamra kiterjedő éves közzététele hozzájárul az adóügyekről folytatott nyilvános viták minőségének javításához.

(39)

A 2011/16/EU irányelvnek való megfelelés biztosítása érdekében a tagállamoknak meg kell állapítaniuk a szankciókra és egyéb megfelelési intézkedésekre vonatkozó szabályokat, amelyeknek hatékonynak, arányosnak és visszatartó erejűnek kell lenniük. Ezeket a szabályokat minden tagállamnak nemzeti jogával és az ezen irányelvben meghatározott rendelkezésekkel összhangban kell alkalmaznia.

(39)

Az ezen irányelv szerinti szabályok megfelelő végrehajtásának biztosítása érdekében a tagállamoknak meg kell állapítaniuk a kriptoeszköz-szolgáltatók által közölt információk kötelező cseréjére vonatkozó nemzeti rendelkezések megsértése esetén alkalmazandó szankciókra vonatkozó szabályokat, amelyeknek hatékonynak, arányosnak és visszatartó erejűnek kell lenniük. Ennek során a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy minden egyes jogsértés esetében helyesen azonosítsák a jogsértő felet. A tagállamoknak a 8ad. cikk tekintetében legalább három évre ideiglenes szankciócsökkentési rendszert kell bevezetniük a kkv-k számára.

(40)

Annak érdekében, hogy valamennyi tagállamban megfelelő szintű legyen a hatékonyság, meg kell határozni a szankciók minimális szintjét két, súlyosnak tekintett magatartás tekintetében: nevezetesen az adatszolgáltatás elmulasztása két közigazgatási felszólítás után, illetve ha a megadott információ hiányos, helytelen vagy hamis adatokat tartalmaz, ami jelentősen befolyásolja a szolgáltatott információk integritását és megbízhatóságát. A hiányos, helytelen vagy hamis adatok akkor befolyásolják jelentősen a szolgáltatott információk integritását és megbízhatóságát, ha azok több mint 25 %-át teszik ki annak az adathalmaznak, amelyet az adózónak vagy az adatszolgáltatásra kötelezett szervezetnek helyesen kellett volna jelentenie a VI. melléklet II. szakaszának B. albekezdésében meghatározott kötelező információkkal összhangban. A szankciók e minimális összegei nem akadályozhatják meg a tagállamokat abban, hogy szigorúbb szankciókat alkalmazzanak e két jogsértéstípusra. A tagállamoknak más jogsértéstípusokra is hatékony, arányos és visszatartó erejű szankciókat kell alkalmazniuk.

(40)

Annak érdekében, hogy valamennyi tagállamban megfelelő szintű legyen a hatékonyság, különösen a 2014/107/EU tanácsi irányelv és az (EU) 2016/881 tanácsi irányelv végrehajtása mellett, meg kell határozni a szankciók minimális szintjét két, súlyosnak tekintett magatartás tekintetében: nevezetesen az adatszolgáltatás elmulasztása két közigazgatási felszólítás után, illetve ha a megadott információ hiányos, helytelen vagy hamis adatokat tartalmaz, ami jelentősen befolyásolja a szolgáltatott információk integritását és megbízhatóságát. A hiányos, helytelen vagy hamis adatok akkor befolyásolják jelentősen a szolgáltatott információk integritását és megbízhatóságát, ha azok több mint 25 %-át teszik ki annak az adathalmaznak, amelyet az adózónak vagy az adatszolgáltatásra kötelezett szervezetnek helyesen kellett volna jelentenie a mellékletekben meghatározott kötelező információkkal összhangban. A szankciók e minimális összegei nem akadályozhatják meg a tagállamokat abban, hogy szigorúbb szankciókat alkalmazzanak e két jogsértéstípusra. A tagállamoknak más jogsértéstípusokra is hatékony, arányos és visszatartó erejű szankciókat kell alkalmazniuk.

(42a)

Az Európai Unió Bíróságának a C-694/20. sz. ügyben hozott ítélete nyomán a 2011/16/EU irányelvet úgy kell módosítani, hogy rendelkezései értelmében az adótervezésben közreműködőként eljáró, az adatszolgáltatási kötelezettség alól az őket terhelő ügyvédi titoktartási kötelezettség okán mentesülő ügyvédek ne legyenek kötelesek az ügyfelüknek nem minősülő közreműködőket értesíteni azok adatszolgáltatási kötelezettségeiről, ugyanakkor a közreműködők továbbra is kötelesek legyenek haladéktalanul értesíteni a saját ügyfeleiket azok adatszolgáltatási kötelezettségeiről.

(44a)

(44b)

Az információcserére vonatkozó uniós jogi keret egymást követő felülvizsgálatainak tükröződniük kell a harmadik országokkal kötött megállapodásokban. Ezért a korábban aláírt megállapodások esetén felülvizsgálatokat kell előirányozni.

a)

a 8. cikk (1) bekezdése, valamint a 8a–8ad. cikk alkalmazásában előre meghatározott információk előzetes megkeresés nélküli, rendszeres, előre meghatározott időközönként történő közlése egy másik tagállammal. A 8. cikk (1) bekezdésének alkalmazásában rendelkezésre álló információkon az információt közlő tagállam adónyilvántartásában található, az adott tagállam információgyűjtésre és -kezelésre szolgáló eljárásaival összhangban visszakereshető információkat kell érteni;

a)

a 8. cikk (1) bekezdése, valamint a 8a–8ad. cikk alkalmazásában előre meghatározott és az új információk előzetes megkeresés nélküli, rendszeres, előre meghatározott időközönként történő közlése egy másik tagállammal. A 8. cikk (1) bekezdésének alkalmazásában rendelkezésre álló információkon az információt közlő tagállam adónyilvántartásában található, az adott tagállam információgyűjtésre és -kezelésre szolgáló eljárásaival összhangban visszakereshető információkat kell érteni;

aa)

a 14. pont a következőképpen módosul:

14.

„határokon átnyúló vonatkozású feltételes adómegállapítás”: bármely, így például adóellenőrzés keretében kibocsátott, módosított vagy meghosszabbított megállapodás, közlemény vagy más, hasonló hatású eszköz vagy intézkedés, amely teljesíti az alábbi feltételeket:

„14.

»feltételes adómegállapítás«: bármely, így például adóellenőrzés keretében kibocsátott, módosított vagy meghosszabbított megállapodás, közlemény vagy más, hasonló hatású eszköz vagy intézkedés, amely teljesíti az alábbi feltételeket , függetlenül attól, hogy hivatalos, nem hivatalos, jogilag kötelező vagy nem kötelező jellegű-e :

a)

kibocsátására, módosítására vagy meghosszabbítására valamely tagállam kormánya vagy adóhatósága, vagy valamely tagállam területi vagy közigazgatási alegységei, többek között a helyi hatóságok által vagy nevében került sor, tekintet nélkül arra, hogy a tényleges felhasználására sor kerül-e;

a)

kibocsátására, módosítására vagy meghosszabbítására valamely tagállam kormánya vagy adóhatósága, vagy valamely tagállam területi vagy közigazgatási alegységei, többek között a helyi hatóságok által vagy nevében került sor, tekintet nélkül arra, hogy a tényleges felhasználására sor kerül-e;

b)

kibocsátására, módosítására vagy meghosszabbítására konkrét személynek vagy személyeknek címezve került sor, és e személy vagy személyek jogosultak ezen adómegállapításra hivatkozni;

b)

kibocsátására, módosítására vagy meghosszabbítására konkrét személynek vagy személyeknek címezve került sor, és e személy vagy személyek jogosultak ezen adómegállapításra hivatkozni;

c)

tartalmát illetően az adott tagállamra vagy annak területi vagy közigazgatási alegységeire – ideértve a helyi hatóságokat is –vonatkozó nemzeti adójogszabályok igazgatásával vagy végrehajtásával kapcsolatos jogi vagy közigazgatási rendelkezés értelmezésére vagy alkalmazására vonatkozik;

c)

tartalmát illetően az adott tagállamra vagy annak területi vagy közigazgatási alegységeire – ideértve a helyi hatóságokat is –vonatkozó nemzeti adójogszabályok igazgatásával vagy végrehajtásával kapcsolatos jogi vagy közigazgatási rendelkezés értelmezésére vagy alkalmazására vonatkozik;

d)

határokon átnyúló ügyletre vagy arra a kérdésre vonatkozik, hogy egy, adott személy által más államban folytatott tevékenység állandó telephely létrehozását jelenti-e; valamint

e)

olyan más állambeli ügyleteket vagy tevékenységeket megelőzően keletkezett, amely ügyletek vagy tevékenységek állandó telephely létrejöttét eredményezhetik, vagy azt megelőzően, hogy az ilyen ügylet, ügyletsorozat vagy tevékenység időszakára vonatkozóan adóbevallást nyújtanának be. A határokon átnyúló ügylet egyebek mellett vonatkozhat befektetésre, áruk, szolgáltatások vagy finanszírozás nyújtására, vagy tárgyi eszközök vagy immateriális javak használatára, és abban a határokon átnyúló vonatkozású feltételes adómegállapítás címzettjének nem kell közvetlenül részt vennie;

e)

olyan más állambeli ügyleteket vagy tevékenységeket megelőzően keletkezett, amely ügyletek vagy tevékenységek állandó telephely létrejöttét eredményezhetik, vagy azt megelőzően, hogy az ilyen ügylet, ügyletsorozat vagy tevékenység időszakára vonatkozóan adóbevallást nyújtanának be. Az ügylet egyebek mellett vonatkozhat befektetésre, áruk, szolgáltatások vagy finanszírozás nyújtására vagy tárgyi eszközök vagy immateriális javak használatára, és abban a feltételes adómegállapítás címzettjének nem kell közvetlenül részt vennie;”

ab)

a 16. pontot el kell hagyni.

33.

„székhely szerinti tagállam”: az XXX rendeletben meghatározott székhely szerinti tagállam;

33.

„székhely szerinti tagállam”: az (EU) 2023/1114 rendelet 3. cikke (1) bekezdésének 33. pontjában meghatározott székhely szerinti tagállam;

34.

„megosztott főkönyvi cím”: az XXX rendeletben meghatározott megosztott főkönyvi cím.

34.

„megosztott főkönyvi cím”: az (EU) 2023/1113 rendelet 3. cikke (1) bekezdésének 18. pontjában meghatározott megosztott főkönyvi cím.

34a.

34b.

34c.

1a.

e)

ingatlan tulajdonjoga és ingatlanból származó jövedelem;

e)

ingatlan tulajdonjoga , az ingatlanból származó jövedelem és tőkenyereség ;

ba)

a (2) bekezdés a következő albekezdéssel egészül ki:

bb)

a (3) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

bc)

a (3a) bekezdésben a második albekezdés a) pontjának helyébe a következő szöveg lép:

a)

minden egyes, Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó Számlatulajdonos személy neve, lakcíme, Adóazonosító száma, magánszemélyek esetében születési helye és ideje, Számlatulajdonos Szervezetek esetében pedig, amennyiben a mellékletekkel összhangban elvégzett átvilágításkor kiderül, hogy az Ellenőrzést gyakorló egy vagy több személy Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó személy, a Szervezet neve, címe és Adóazonosító száma(i), valamint minden egyes, Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó személy neve, lakcíme, Adóazonosító száma, születési helye és ideje;

„a)

minden egyes, Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó Számlatulajdonos személy neve, lakcíme, Adóazonosító száma, magánszemélyek esetében születési helye és ideje, végső tényleges Számlatulajdonos Szervezetek esetében pedig, amennyiben a mellékletekkel összhangban elvégzett átvilágításkor kiderül, hogy az Ellenőrzést gyakorló egy vagy több személy Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó személy, a Szervezet neve, címe és Adóazonosító száma(i), valamint minden egyes, Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó személy neve, lakcíme, Adóazonosító száma, születési helye és ideje;”

-a)

iia.

a negyedik albekezdést el kell hagyni.

ba)

a (3) bekezdés a következő albekezdéssel egészül ki:

ia.

a b) pont helyébe a következő szöveg lép:

b)

a határokon átnyúló vonatkozású feltételes adómegállapítás vagy előzetes ármegállapítás összefoglalása, melynek keretében leírást kell adni a szóban forgó gazdasági tevékenységekről, illetve ügyletekről vagy ügyletsorozatokról, valamint a hatáskörrel rendelkező hatóságot egy potenciális adózási kockázat értékelése során adott esetben segítő egyéb információk, anélkül, hogy ez kereskedelmi, gazdasági vagy szakmai titok, kereskedelmi eljárás, vagy olyan információ felfedésével járna , amelynek közlése sértené a közrendet;

„b)

a feltételes adómegállapítás vagy előzetes ármegállapítás összefoglalása, melynek keretében leírást kell adni a szóban forgó gazdasági tevékenységekről, illetve ügyletekről vagy ügyletsorozatokról, az adózással kapcsolatos összes releváns közvetlen vagy közvetett következményről, például a tényleges adókulcsokról, valamint a hatáskörrel rendelkező hatóságot egy potenciális adózási kockázat értékelése során adott esetben segítő egyéb információk, olyan információk kihagyásával, amelyek kereskedelmi, gazdasági vagy szakmai titok, kereskedelmi eljárás, vagy olyan információ felfedésével járnának , amelynek közlése sértené a közrendet;”

3a.

3b.

c)

az adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó , határokon átnyúló konstrukció tartalmi összefoglalása, amelynek keretében utalni kell a közismert nevére, amennyiben van ilyen, valamint leírást kell adni a szóban forgó konstrukciókról és más olyan információkról, amelyek segítheti a hatáskörrel rendelkező hatóságot a potenciális adókockázat értékelésében, anélkül hogy a leírás kereskedelmi, gazdasági vagy szakmai titok, kereskedelmi eljárás, vagy olyan információ felfedésével járna , amelynek közlése sérti a közrendet;

c)

az adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó konstrukció tartalmi összefoglalása, amelynek keretében utalni kell a közismert nevére, amennyiben van ilyen, valamint leírást kell adni a szóban forgó konstrukciókról , a megkeresett tagállamban az adófizető tényleges adókulcsára gyakorolt várható hatásról és más olyan információkról, amelyek segíthetik a hatáskörrel rendelkező hatóságot a potenciális adókockázat értékelésében, de nem szabad olyan információt szerepeltetni, amely a kereskedelmi, gazdasági vagy szakmai titok, kereskedelmi eljárás, vagy olyan információ felfedésével járhatna , amelynek közlése sérti a közrendet;

4a.

i.

az Adatszolgáltatásra kötelezett kriptoeszköz-szolgáltató által az XXX rendeletben meghatározott olyan megosztott főkönyvi címekre teljesített Átutalások teljes valós piaci értéke, valamint az egységek száma , amelyekről nem ismert, hogy kriptoeszköz-szolgáltatóhoz vagy pénzügyi intézményhez kapcsolódnak .

i.

az Adatszolgáltatásra kötelezett kriptoeszköz-szolgáltató által az (EU) 2023/1113 rendelet 3. cikke (1) bekezdésének 18. pontjában meghatározott megosztott főkönyvi címekre teljesített Átutalások teljes valós piaci értéke, valamint az egységek száma.

6a.

6b.

6c.

a)

az (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

b)

a szöveg a következő bekezdéssel egészül ki:

a)

a kért közös ellenőrzés olyan vizsgálatok elvégzését vagy olyan információ közlését jelenti, amellyel megsértik a megkeresett tagállam jogszabályait;

b)

a megkereső hatóság jogi okokból nem tud olyan információkat közölni, amilyeneket a megkeresett tagállamnak a közös ellenőrzés során biztosítania kellene.

7a.

9a.

11a.

a)

az (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

b)

a (2) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

c)

a jogi személyen belüli irányítás gyakorlásának joga.

c)

a 8ab. cikknek való megfelelés érdekében elfogadott nemzeti rendelkezések be nem tartása esetén a minimális pénzbírság összege legalább 50 000  EUR, ha az adótervezésben közreműködő vagy az érintett adózó éves árbevétele nem éri el a 6 millió EUR-t, illetve 150 000  EUR, ha az árbevétel legalább 6 millió EUR; a minimális pénzbírság összege legalább 20 000  EUR, ha az adótervezésben közreműködő vagy az érintett adózó természetes személy;

d)

a 8ac. cikknek való megfelelés érdekében elfogadott nemzeti rendelkezések be nem tartása esetén a minimális pénzbírság összege legalább 50 000  EUR, ha az Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltető éves árbevétele nem éri el a 6 millió EUR-t, illetve 150 000  EUR, ha az árbevétel legalább 6 millió EUR, és a minimális pénzbírság összege legalább 20 000  EUR, ha az Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltető természetes személy;

e)

a 8ad. cikknek való megfelelés érdekében elfogadott nemzeti rendelkezések be nem tartása esetén a minimális pénzbírság összege legalább 50 000  EUR, ha az Adatszolgáltatásra kötelezett kriptoeszköz-szolgáltató éves árbevétele nem éri el a 6 millió EUR-t, illetve 150 000  EUR, ha az árbevétel legalább 6 millió EUR, és a minimális pénzbírság összege legalább 20 000  EUR, ha az Adatszolgáltatásra kötelezett kriptoeszköz-szolgáltató természetes személy.

13a.

14a.

15a.

a)

a 8. cikk (1) bekezdésében meghatározott jövedelemkategóriák kiterjesztése a pénzügyi eszközökre, beleértve a devizakereskedelmet és a nem pénzügyi eszközöket, például az ingatlanokat, műalkotásokat vagy ékszereket, valamint a vagyon tárolására szolgáló új formákat, például szabadkikötőket és széfeket, többek között a végső tényleges tulajdonosra és a tőkére vonatkozó adatokat;

b)

a 8. cikk (3a) bekezdésében meghatározott tételjegyzékek kiterjesztése a végső tényleges tulajdonosra vonatkozó adatokra, és fellépés a második vagy többszörös adóügyi illetőség révén történő kijátszás ellen.”

c)

a számla közös számla-e, és ha igen, a közös számla Számlatulajdonosainak száma.

c)

a számla közös számla-e, és ha igen, a közös számla Számlatulajdonosainak száma és minden egyes Számlatulajdonos része .

iia.

a pont a következő albekezdéssel egészül ki:

ca)

a szakasz a következő ponttal egészül ki:

1a.

a)

az A. pontot el kell hagyni;

b)

a B. pont helyébe a következő szöveg lép:

B.

Szervezet tulajdonában lévő, ellenőrzendő számlák. A Szervezetek tulajdonában lévő , azon meglévő számlákat , amelyek összesített egyenlege vagy értéke 2015. december 31-én meghaladja a 250 000 USD-nak megfelelő, a tagállam nemzeti valutájában kifejezett összeget, valamint a Szervezetek tulajdonában lévő, azon meglévő számlákat, amelyek összesített egyenlege vagy értéke 2015. december 31-én nem haladja meg az említett összeget, de bármely későbbi naptári év utolsó napján meghaladja azt, a D. pontban meghatározott eljárásoknak megfelelően ellenőrizni kell.

b)

amelynek bruttó bevétele elsősorban Pénzügyi eszközökbe vagy Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó kriptoeszközökbe való befektetésből, újrabefektetésből, illetve azokkal való kereskedésből származik, feltéve, hogy a Szervezet egy olyan másik Szervezet irányítása alatt áll, amely Betéti intézmény, Letétkezelő intézmény, Meghatározott biztosító vagy az A.6. pont a) alpontjában említett Befektetési szervezet.

10.

„Elektronikuspénz-token” vagy „E-pénz-token”: az XXX rendeletben meghatározott Elektronikuspénz-token vagy E-pénz-token.

10.

„Elektronikuspénz-token” vagy „E-pénz-token”: az (EU) 2023/1114 rendelet 3. cikke (1) bekezdésének 7. pontjában meghatározott Elektronikuspénz-token vagy E-pénz-token.

13.

„Kriptoeszköz”: az XXX rendeletben meghatározott Kriptoeszköz.

13.

„Kriptoeszköz”: az (EU) 2023/1114 rendelet 3. cikke (1) bekezdésének 5. pontjában meghatározott Kriptoeszköz.

1.

az XX rendelet alapján engedélyezett Szervezet;

1.

az (EU) 2023/1114 rendelet alapján engedélyezett Szervezet;

Ba.

C.

A 3. pontban felsorolt információkat azon évet követő naptári év január 31-ig kell szolgáltatni, amelyre az információ vonatkozik. Legelső alkalommal 2026. január 1-jén kell információt szolgáltatni a vonatkozó naptári év vagy más megfelelő adatszolgáltatási időszak tekintetében.

C.

A 3. pontban felsorolt információkat azon évet követő naptári év július 31-ig kell szolgáltatni, amelyre az információ vonatkozik. Legelső alkalommal 2026. január 1-jén kell információt szolgáltatni a vonatkozó naptári év vagy más megfelelő adatszolgáltatási időszak tekintetében.

1.

„Kriptoeszköz”: az XXX rendeletben meghatározott Kriptoeszköz.

1.

„Kriptoeszköz”: az (EU) 2023/1114 rendelet 3. cikke (1) bekezdésének 5. pontjában meghatározott Kriptoeszköz.

5.

„Elektronikus pénz”: a 2009/110/EK irányelvben meghatározott Elektronikus pénz. Ezen irányelv alkalmazásában az „Elektronikus pénz” nem foglal magában olyan terméket, amelyet kizárólag azzal a céllal hoztak létre, hogy megkönnyítsék valamely ügyfél számára az utasításai alapján történő pénzátutalást egy másik személy részére. Egy termék akkor minősül olyan terméknek, amelyet nem kizárólag a pénzátutalás megkönnyítése céljából hoztak létre, ha az átutaló Szervezet szokásos üzletmenete során az ilyen termékhez kapcsolódó pénzeszközöket vagy az átutalás megkönnyítésére vonatkozó utasítások kézhezvételétől számított 60 napnál hosszabb ideig tartják, vagy – ilyen utasítás hiányában – a pénzeszközök átvételét követő 60 napnál hosszabb ideig tartják.

5.

Ezen irányelv alkalmazásában az „Elektronikus pénz” bármely olyan kriptoeszköz, a ) amely konkrét fiat pénzt testesít meg digitálisan; b) amelyet pénzeszközök átvételekor fizetési műveletek végrehajtása céljából bocsátották ki; c) amelyet a kibocsátóval szembeni, ugyanabban a fiat pénzben denominált követelés testesít meg; d) amelyet a kibocsátótól eltérő természetes vagy jogi személy fizetés során elfogad; valamint e) amely a kibocsátóra vonatkozó szabályozási követelmények alapján a termék tulajdonosának kérésére bármikor névértéken visszaváltható ugyanazon fiat pénzre. Az „Elektronikus pénz” nem foglal magában olyan terméket, amelyet kizárólag azzal a céllal hoztak létre, hogy megkönnyítsék valamely ügyfél számára az utasításai alapján történő pénzátutalást egy másik személy részére. Egy termék akkor minősül olyan terméknek, amelyet nem kizárólag a pénzátutalás megkönnyítése céljából hoztak létre, ha az átutaló Szervezet szokásos üzletmenete során az ilyen termékhez kapcsolódó pénzeszközöket vagy az átutalás megkönnyítésére vonatkozó utasítások kézhezvételétől számított 60 napnál hosszabb ideig tartják, vagy – ilyen utasítás hiányában – a pénzeszközök átvételét követő 60 napnál hosszabb ideig tartják.

6.

„Elektronikuspénz-token” vagy „E-pénz-token”: az XXX rendeletben meghatározott Elektronikuspénz-token vagy E-pénz-token.

6.

„Elektronikuspénz-token” vagy „E-pénz-token”: az (EU) 2023/1114 rendelet 3. cikke (1) bekezdésének 7. pontjában meghatározott Elektronikuspénz-token vagy E-pénz-token.

7.

„Megosztott főkönyvi technológia”: az XXX rendeletben meghatározott megosztott főkönyvi technológia.

7.

„Megosztott főkönyvi technológia”: az (EU) 2023/1114 rendelet 3. cikke (1) bekezdésének 1. pontjában meghatározott megosztott főkönyvi technológia.

1.

„Kriptoeszköz-szolgáltató”: az XXX rendeletben meghatározott Kriptoeszköz-szolgáltató.

1.

„Kriptoeszköz-szolgáltató”: az (EU) 2023/1114 rendelet 3. cikke (1) bekezdésének 15. pontjában meghatározott Kriptoeszköz-szolgáltató.

4.

„Kriptoeszköz-szolgáltatások”: az XXX rendeletben meghatározott Kriptoeszköz-szolgáltatások, beleértve a kriptoeszközök lekötését (staking) és kölcsönadását is.

4.

„Kriptoeszköz-szolgáltatások”: az (EU) 2023/1114 rendelet 3. cikke (1) bekezdésének 16. pontjában meghatározott Kriptoeszköz-szolgáltatások, beleértve a kriptoeszközök lekötését (staking) és kölcsönadását is.

4.

„Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó lakossági fizetési művelet”: Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó kriptoeszközök 50 000   EUR-t meghaladó értékű áruk vagy szolgáltatások ellenértékeként történő Átutalása.

4.

„Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó lakossági fizetési művelet”: Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó kriptoeszközök 50 000   USD-t (vagy azzal egyenértékű, más pénznemben kifejezett összeget) meghaladó értékű áruk vagy szolgáltatások ellenértékeként történő átutalása.

2.

Amennyiben a Kriptoeszköz-felhasználó az Adatszolgáltatásra kötelezett kriptoeszköz-szolgáltató első kérelmét követő második emlékeztető beérkezése után és legalább 60 nap elteltével sem nyújtja be a III. szakasz szerint kért információkat, az Adatszolgáltatásra kötelezett kriptoeszköz-szolgáltatóknak meg kell akadályozniuk a Kriptoeszköz-felhasználót abban, hogy Átváltási ügyleteket hajtson végre.

2.

Amennyiben a Kriptoeszköz-felhasználó az Adatszolgáltatásra kötelezett kriptoeszköz-szolgáltató első kérelmét követő második emlékeztető beérkezése után és legalább 60 nap elteltével sem nyújtja be a III. szakasz szerint kért információkat, az Adatszolgáltatásra kötelezett kriptoeszköz-szolgáltatóknak meg kell akadályozniuk a Kriptoeszköz-felhasználót abban, hogy Átváltási ügyleteket hajtson végre ; a korlátozást azonnal meg kell szüntetni, miután a szükséges információkat a Kriptoeszköz-felhasználó megadta .