<?xml version="1.0" encoding="UTF-8"?><CONCLUSION NNC="YES" xmlns:fmx="http://opoce" xmlns:xsi="http://www.w3.org/2001/XMLSchema-instance" xsi:noNamespaceSchemaLocation="http://formex.publications.europa.eu/schema/formex-05.58-20161101.xd"><BIB.CONCLUSION><REF.CASE FILE="n.a."><NO.CASE>C-393/19</NO.CASE></REF.CASE><NO.CELEX>62019CC0393</NO.CELEX><NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2020:491">EU:C:2020:491</NO.ECLI><NO.SEQ>0001</NO.SEQ><PAGE.FIRST.ECR>1</PAGE.FIRST.ECR><PAGE.SEQ>1</PAGE.SEQ><PAGE.LAST.ECR>13</PAGE.LAST.ECR><PAGE.TOTAL>13</PAGE.TOTAL></BIB.CONCLUSION><CURR.TITLE><PAGE.HEADER><P><HT TYPE="SC">Campos Sánchez‑Bordona főtanácsnok indítványa – C‑393/19. sz. ügy</HT></P><P><HT TYPE="SC">Okrazhna prokuratura – Haskovo és Apelativna prokuratura – Plovdiv</HT></P></PAGE.HEADER></CURR.TITLE><TITLE><TI><P><HT TYPE="UC">Manuel Campos Sánchez‑Bordona</HT></P><P><HT TYPE="UC">Főtanácsnok indítványa</HT></P><P>Az ismertetés napja: <DATE ISO="20200625">2020. június 25.</DATE><NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0001"><P>Eredeti nyelv: spanyol.</P></NOTE></P></TI><STI><P><HT TYPE="BOLD">C‑393/19. sz. ügy</HT></P><P>Okrazhna prokuratura – Haskovo,</P><P>Apelativna prokuratura – Plovdiv</P><P>kontra</P><P>OM</P><P><HT TYPE="NORMAL">(az Apelativen sad – Plovdiv [plovdivi fellebbviteli bíróság, Bulgária] által benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem)</HT></P></STI></TITLE><INTERMEDIATE><INDEX IDX.CLOSE="”" SEPARATOR=" – " IDX.OPEN="„"><KEYWORD>Előzetes döntéshozatal</KEYWORD><KEYWORD>Az Európai Unió Alapjogi Chartájának 17. cikke</KEYWORD><KEYWORD>Tulajdonjog</KEYWORD><KEYWORD>A csempészés bűncselekményének elkövetéséhez használt járműnek az állam javára történő elkobzását előíró nemzeti jogszabály</KEYWORD><KEYWORD>Jóhiszemű harmadik fél tulajdonát képező jármű</KEYWORD><KEYWORD>2005/212/IB kerethatározat</KEYWORD><KEYWORD>A 2. cikk (1) bekezdése</KEYWORD><KEYWORD>2014/42/EU irányelv</KEYWORD><KEYWORD>6. cikk</KEYWORD></INDEX></INTERMEDIATE><CONTENTS.CONCLUSION><GR.SEQ LEVEL="1"><NP.ECR IDENTIFIER="NP0001"><NO.P>1.</NO.P><TXT>Egy nemzetközi fuvarozásban részt vevő tehergépjármű vezetőjét, aki a Törökországból Németországba tartó útvonalon közlekedett, miután Bulgáriában őrizetbe vették, mert érmekincset rejtegetett az említett gépjárműben, az utóbbi országban csempészés bűncselekménye miatt vád alá helyezték és elítélték. Az említett ítélet alapján egyebek mellett a tehergépjármű vontatójának elkobzását is elrendelték, azon vállalkozásnak pedig, amelynek ez a vontató gépkocsi a tulajdonában állt – az előzetes döntéshozatal iránti kérelmet előterjesztő bíróság szerint – <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0001" REF.END="QE0001"/>nem volt tudomása, és nem kellett, hogy tudomása legyen, illetve nem lehetett tudomása arról, hogy alkalmazottja bűncselekményt követ el<QUOT.END REF.START="QS0001" CODE="201D" ID="QE0001"/>.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0002"><NO.P>2.</NO.P><TXT>A szóban forgó bíróság arra keresi a választ, hogy az Európai Unió Alapjogi Chartájának (a továbbiakban: Charta) két cikke milyen hatással van az ügyre alkalmazandó nemzeti szabályokra. Konkrétan a következők tekintetében vonja kétségbe az említett szabályok összeegyeztethetőségét:</TXT><P><LIST TYPE="NDASH"><ITEM><P>A Charta 17. cikkének (1) bekezdése, mivel a bolgár büntető törvénykönyv a csempészés bűncselekményének elkövetéséhez használt szállítóeszközök elkobzásáról rendelkezik, annak ellenére is, ha azok jóhiszemű harmadik fél tulajdonát képezik.</P></ITEM><ITEM><P>A Charta 47. cikke, mivel a bolgár eljárási jogszabályok szerint a jóhiszemű harmadik fél – az elkobzott vagyontárgy tulajdonosa – nem érvényesítheti álláspontját az elkobzást elrendelő bíróság előtt.</P></ITEM></LIST></P></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0003"><NO.P>3.</NO.P><TXT>A Bíróság útmutatása szerint az említett kérdések közül az első kérdés elemzésére szorítkozom.</TXT></NP.ECR></GR.SEQ><?PAGE NO="2"?><GR.SEQ LEVEL="1"><TITLE><TI><NP><NO.P><HT TYPE="BOLD">I.</HT></NO.P><TXT><HT TYPE="BOLD">Jogi háttér</HT></TXT></NP></TI></TITLE><GR.SEQ LEVEL="2"><TITLE><TI><NP><NO.P><HT TYPE="BOLD"><HT TYPE="ITALIC">A.</HT></HT></NO.P><TXT><HT TYPE="BOLD"><HT TYPE="ITALIC">Az uniós jog</HT></HT></TXT></NP></TI></TITLE><GR.SEQ LEVEL="3"><TITLE><TI><NP><NO.P><HT TYPE="ITALIC">1.</HT></NO.P><TXT><HT TYPE="ITALIC">A Charta</HT></TXT></NP></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0004"><NO.P>4.</NO.P><TXT>A 17. cikkének (1) bekezdése értelmében:</TXT><P><QUOT.S LEVEL="1"><ALINEA><QUOT.START CODE="201E" ID="QS0002" REF.END="QE0002"/>Mindenkinek joga van ahhoz, hogy jogszerűen szerzett tulajdonát birtokolja, használja, azzal rendelkezzen, és azt örökül hagyja. Tulajdonától senkit sem lehet megfosztani, kivéve, ha ez közérdekből, a törvényben meghatározott esetekben és feltételekkel, valamint az ezáltal elszenvedett veszteségekért kellő időben fizetett méltányos összegű kártalanítás mellett történik. A tulajdon használatát, az általános érdek által szükségessé tett mértékben, törvénnyel lehet szabályozni.<QUOT.END REF.START="QS0002" CODE="201D" ID="QE0002"/></ALINEA></QUOT.S></P></NP.ECR></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="3"><TITLE><TI><NP><NO.P><HT TYPE="ITALIC">2.</HT></NO.P><TXT><HT TYPE="ITALIC">A 2005/212/IB kerethatározat<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0002"><P>A bűncselekményből származó jövedelmek, vagyon és az elkövetéshez használt eszközök elkobzásáról szóló, <DATE ISO="20050224">2005. február 24‑i</DATE> tanácsi kerethatározat (<REF.DOC.OJ COLL="L" NO.OJ="068" PAGE.FIRST="49" DATE.PUB="2005">HL 2005. L 68., 49. o.</REF.DOC.OJ>).</P></NOTE></HT></TXT></NP></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0005"><NO.P>5.</NO.P><TXT>Az 1. cikk (<QUOT.START CODE="201E" ID="QS0003" REF.END="QE0003"/>Fogalommeghatározások<QUOT.END REF.START="QS0003" CODE="201D" ID="QE0003"/>) megállapítja:</TXT><P><QUOT.S LEVEL="1"><ALINEA><P><QUOT.START CODE="201E" ID="QS0004" REF.END="QE0004"/>E kerethatározat alkalmazásában:</P><P>[…]</P><LIST TYPE="NDASH"><ITEM><P><QUOT.START CODE="00BB" ID="QS0005" REF.END="QE0005"/>elkövetési eszközök<QUOT.END REF.START="QS0005" CODE="00AB" ID="QE0005"/> bármilyen vagyontárgy, amit bűncselekmény vagy bűncselekmények elkövetéséhez bármely módon, részben vagy egészben használtak vagy használni szándékoztak,</P></ITEM><ITEM><P><QUOT.START CODE="00BB" ID="QS0006" REF.END="QE0006"/>elkobzás<QUOT.END REF.START="QS0006" CODE="00AB" ID="QE0006"/> bűncselekménnyel vagy bűncselekményekkel kapcsolatos eljárás eredményeképpen bíróság által hozott szankció vagy intézkedés, amely végleges tulajdonvesztést eredményez,</P></ITEM></LIST><P>[…].<QUOT.END REF.START="QS0004" CODE="201D" ID="QE0004"/></P></ALINEA></QUOT.S></P></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0006"><NO.P>6.</NO.P><TXT>A 2. cikk (<QUOT.START CODE="201E" ID="QS0007" REF.END="QE0007"/>Elkobzás<QUOT.END REF.START="QS0007" CODE="201D" ID="QE0007"/>) kimondja:</TXT><P><QUOT.S LEVEL="1"><PARAG IDENTIFIER="002.001"><NO.PARAG><QUOT.START CODE="201E" ID="QS0008" REF.END="QE0008"/>(1)</NO.PARAG><ALINEA>A tagállamok megteszik a szükséges lépéseket annak érdekében, hogy képesek legyenek – akár egészben akár részben – az egy évet meghaladó szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmények elkövetési eszközeinek, illetőleg a bűncselekményekből származó jövedelmeknek, vagy az ilyen jövedelmekkel megegyező értékű vagyonnak az elkobzására.</ALINEA></PARAG><PARAG IDENTIFIER="002.002"><NO.PARAG>(2)</NO.PARAG><ALINEA>Az adóügyi bűncselekmények vonatkozásában a tagállamok a büntetőeljárástól eltérő más eljárásokat is alkalmazhatnak annak érdekében, hogy az elkövetőt megfosszák a bűncselekményből származó jövedelmektől.<QUOT.END REF.START="QS0008" CODE="201D" ID="QE0008"/></ALINEA></PARAG></QUOT.S></P></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0007"><NO.P>7.</NO.P><TXT>A 4. cikk (<QUOT.START CODE="201E" ID="QS0009" REF.END="QE0009"/>Jogorvoslat<QUOT.END REF.START="QS0009" CODE="201D" ID="QE0009"/>) előírja:</TXT><P><QUOT.S LEVEL="1"><ALINEA><QUOT.START CODE="201E" ID="QS0010" REF.END="QE0010"/>A tagállamok megteszik az annak biztosításához szükséges lépéseket, hogy a 2. és 3. cikk hatálya alá tartozó intézkedések által érintett érdekelt felek jogaik megőrzése érdekében hatékony jogorvoslati lehetőségekkel rendelkezzenek.<QUOT.END REF.START="QS0010" CODE="201D" ID="QE0010"/></ALINEA></QUOT.S></P></NP.ECR></GR.SEQ><?PAGE NO="3"?><GR.SEQ LEVEL="3"><TITLE><TI><NP><NO.P><HT TYPE="ITALIC">3.</HT></NO.P><TXT><HT TYPE="ITALIC">A 2014/42/EU irányelv<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0003"><P>A bűncselekmény elkövetési eszközeinek és az abból származó jövedelemnek az Európai Unión belüli befagyasztásáról és elkobzásáról szóló, <DATE ISO="20140403">2014. április 3‑i</DATE> európai parlamenti és tanácsi irányelv (<REF.DOC.OJ COLL="L" NO.OJ="127" PAGE.FIRST="39" DATE.PUB="2014">HL 2014. L 127., 39. o.</REF.DOC.OJ>; helyesbítés: <REF.DOC.OJ COLL="L" NO.OJ="138" PAGE.FIRST="114" DATE.PUB="2014">HL 2014. L 138., 114. o.</REF.DOC.OJ>).</P></NOTE></HT></TXT></NP></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0008"><NO.P>8.</NO.P><TXT>A 2. cikk (<QUOT.START CODE="201E" ID="QS0011" REF.END="QE0011"/>Fogalommeghatározások<QUOT.END REF.START="QS0011" CODE="201D" ID="QE0011"/>) megállapítja:</TXT><P><QUOT.S LEVEL="1"><ALINEA><P><QUOT.START CODE="201E" ID="QS0012" REF.END="QE0012"/>Ezen irányelv alkalmazásában:</P><P>[…]</P><P><LIST TYPE="ARAB"><ITEM><NP><NO.P>3.</NO.P><TXT><QUOT.START CODE="00BB" ID="QS0013" REF.END="QE0013"/>elkövetési eszközök<QUOT.END REF.START="QS0013" CODE="00AB" ID="QE0013"/>: bármilyen vagyontárgy, amelyet bűncselekmény vagy bűncselekmények elkövetéséhez bármely módon, részben vagy egészben használtak vagy használni szándékoztak;</TXT></NP></ITEM><ITEM><NP><NO.P>4.</NO.P><TXT><QUOT.START CODE="00BB" ID="QS0014" REF.END="QE0014"/>elkobzás<QUOT.END REF.START="QS0014" CODE="00AB" ID="QE0014"/>: valamely bűncselekménnyel kapcsolatban bíróság által elrendelt végleges tulajdonvesztés;</TXT></NP></ITEM></LIST></P></ALINEA><ALINEA>[…].<QUOT.END REF.START="QS0012" CODE="201D" ID="QE0012"/></ALINEA></QUOT.S></P></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0009"><NO.P>9.</NO.P><TXT>A 4. cikk (<QUOT.START CODE="201E" ID="QS0015" REF.END="QE0015"/>Elkobzás<QUOT.END REF.START="QS0015" CODE="201D" ID="QE0015"/>) így szól:</TXT><P><QUOT.S LEVEL="1"><PARAG IDENTIFIER="004.001"><NO.PARAG><QUOT.START CODE="201E" ID="QS0016" REF.END="QE0016"/>(1)</NO.PARAG><ALINEA>A tagállamok meghozzák az ahhoz szükséges intézkedéseket, hogy – a bűncselekmény elkövetése miatti bűnösséget megállapító jogerős ítélettől függően, amelynek meghozatalára a terhelt távollétében lefolytatott eljárás keretében is sor kerülhet –, lehetővé tegyék az elkövetési eszközök és a bűncselekményből származó jövedelem, vagy az ilyen elkövetési eszközök vagy jövedelem értékének megfelelő vagyon egészben vagy részben történő elkobzását.</ALINEA></PARAG><PARAG IDENTIFIER="004.002"><NO.PARAG>(2)</NO.PARAG><ALINEA>Amennyiben az (1) bekezdés szerinti elkobzás nem lehetséges, legalább azokban az esetekben, amikor az elkobzás a gyanúsított vagy vádlott betegsége vagy szökése miatt vált lehetetlenné, a tagállamok meghozzák az ahhoz szükséges intézkedéseket, hogy lehetővé tegyék az elkövetési eszközöknek és a bűncselekményből származó jövedelemnek az elkobzását azokban az ügyekben, amelyekben a büntetőeljárást olyan bűncselekmények miatt indították meg, amelyek közvetve vagy közvetlenül valószínűleg gazdasági hasznot eredményeznek és az ilyen eljárás elítélést eredményezett volna, ha a gyanúsított vagy vádlott meg tudott volna jelenni a bíróság előtt.<QUOT.END REF.START="QS0016" CODE="201D" ID="QE0016"/></ALINEA></PARAG></QUOT.S></P></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0010"><NO.P>10.</NO.P><TXT>Az 5. cikk (<QUOT.START CODE="201E" ID="QS0017" REF.END="QE0017"/>Kiterjesztett hatályú elkobzás<QUOT.END REF.START="QS0017" CODE="201D" ID="QE0017"/>) előírja:</TXT><P><QUOT.S LEVEL="1"><PARAG IDENTIFIER="005.001"><NO.PARAG><QUOT.START CODE="201E" ID="QS0018" REF.END="QE0018"/>(1)</NO.PARAG><ALINEA>A tagállamok elfogadják az ahhoz szükséges intézkedéseket, hogy lehetővé tegyék az olyan bűncselekmény elkövetése miatt elítélt személy tulajdonában lévő vagyon egészben vagy részben történő elkobzását, amely közvetve vagy közvetlenül valószínűleg gazdasági hasznot eredményez, amennyiben az ügy körülményei, köztük a konkrét tények és a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján – így például annak alapján, hogy a vagyon értéke nem áll arányban az elítélt személy jogszerű jövedelmével – a bíróság úgy véli, hogy a szóban forgó vagyon bűncselekményből származik.</ALINEA></PARAG><PARAG IDENTIFIER="005.002"><NO.PARAG>(2)</NO.PARAG><ALINEA><P>E cikk (1) bekezdése alkalmazásában a <QUOT.START CODE="00BB" ID="QS0019" REF.END="QE0019"/>bűncselekmény<QUOT.END REF.START="QS0019" CODE="00AB" ID="QE0019"/> fogalma legalább a következőket foglalja magában:</P><P>[…]</P><LIST TYPE="alpha"><ITEM><NP><NO.P>b)</NO.P><TXT>a bűnszervezetben való részvételhez kapcsolódó bűncselekmények, a 2008/841/IB kerethatározat 2. cikkében foglaltak szerint, legalább azokban az esetekben, amikor a bűncselekmény gazdasági hasznot eredményezett;</TXT></NP></ITEM></LIST><P>[…]</P><?PAGE NO="4"?><LIST TYPE="alpha"><ITEM><NP><NO.P>e)</NO.P><TXT>olyan bűncselekmény, amely a 3. cikkben foglalt, vonatkozó jogi eszközökkel összhangban büntetendő, vagy – amennyiben az adott jogi eszköz büntetési küszöböt nem határoz meg – amelyre a vonatkozó nemzeti joggal összhangban a maximálisan kiszabható szabadságvesztés legalább négy év.<QUOT.END REF.START="QS0018" CODE="201D" ID="QE0018"/></TXT></NP></ITEM></LIST></ALINEA></PARAG></QUOT.S></P></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0011"><NO.P>11.</NO.P><TXT>A 6. cikk (<QUOT.START CODE="201E" ID="QS0020" REF.END="QE0020"/>Harmadik féltől történő elkobzás<QUOT.END REF.START="QS0020" CODE="201D" ID="QE0020"/>) szerint:</TXT><P><QUOT.S LEVEL="1"><PARAG IDENTIFIER="006.001"><NO.PARAG><QUOT.START CODE="201E" ID="QS0021" REF.END="QE0021"/>(1)</NO.PARAG><ALINEA>A tagállamok meghozzák az ahhoz szükséges intézkedéseket, hogy lehetővé tegyék az olyan, bűncselekményből származó jövedelem vagy az annak megfelelő értékű más vagyon elkobzását, amelyet – közvetlenül vagy közvetve – a gyanúsított vagy vádlott harmadik felekre ruházott át, vagy amelyet harmadik felek a gyanúsítottól vagy vádlottól szereztek, legalább azokban az esetekben, amikor az említett harmadik feleknek konkrét tények és körülmények alapján tudomásuk volt vagy tudomásuk kellett, hogy legyen arról, hogy az átruházás vagy a szerzés célja az elkobzás elkerülése volt, ideértve azt is, hogy az átruházásra vagy szerzésre ingyenesen vagy a piaci értéknél jelentősen alacsonyabb összeg ellenében került sor.</ALINEA></PARAG><PARAG IDENTIFIER="006.002"><NO.PARAG>(2)</NO.PARAG><ALINEA>Az (1) bekezdés nem sértheti jóhiszemű harmadik felek jogait.<QUOT.END REF.START="QS0021" CODE="201D" ID="QE0021"/></ALINEA></PARAG></QUOT.S></P></NP.ECR></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="3"><TITLE><TI><NP><NO.P><HT TYPE="BOLD"><HT TYPE="ITALIC">4.</HT></HT></NO.P><TXT><HT TYPE="BOLD"><HT TYPE="ITALIC">A bolgár jog. A nakazatelen kodeks<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0004"><P>Büntető törvénykönyv (a továbbiakban: NK).</P></NOTE></HT></HT></TXT></NP></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0012"><NO.P>12.</NO.P><TXT>Az 53. cikk (1) bekezdése megállapítja:</TXT><P><QUOT.S LEVEL="1"><PARAG IDENTIFIER="053.001"><NO.PARAG><QUOT.START CODE="201E" ID="QS0022" REF.END="QE0022"/>(1)</NO.PARAG><ALINEA><P>A büntetőjogi felelősségtől függetlenül el kell kobozni az állam javára:</P><LIST TYPE="alpha"><ITEM><NP><NO.P>a)</NO.P><TXT>az elkövető tulajdonában álló dolgokat, amelyeket a szándékos bűncselekmény elkövetéséhez eszközül használtak, vagy arra szántak […];</TXT></NP></ITEM><ITEM><NP><NO.P>b)</NO.P><TXT>az elkövető tulajdonában álló dolgokat, amelyekre a szándékos bűncselekményt elkövették, amennyiben az elkobzást e törvénykönyv különös része kifejezetten előírja.</TXT></NP></ITEM></LIST></ALINEA></PARAG><PARAG IDENTIFIER="053.002"><NO.PARAG>(2)</NO.PARAG><ALINEA><P>Az állam javára el kell kobozni továbbá:</P><LIST TYPE="alpha"><ITEM><NP><NO.P>a)</NO.P><TXT>a bűncselekményből közvetlenül vagy közvetve származó dolgokat, amelyekre a bűncselekményt elkövették vagy az elkövetéshez eszközül használtak, amelynek birtoklása jogszabályba ütközik, és</TXT></NP></ITEM><ITEM><NP><NO.P>b)</NO.P><TXT>a bűncselekményből közvetlenül vagy közvetve származó dolgokat, amennyiben azokat nem kell visszafizetni vagy visszaszolgáltatni. Amennyiben a bűncselekménybő közvetlenül vagy közvetve eredő dolgok nem lelhetők fel vagy azokat elidegenítették, a vagyonelkobzást az értéküknek megfelelő összegben kell elrendelni.<QUOT.END REF.START="QS0022" CODE="201D" ID="QE0022"/></TXT></NP></ITEM></LIST></ALINEA></PARAG></QUOT.S></P></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0013"><NO.P>13.</NO.P><TXT>Az NK 242. cikkének (8) bekezdése a csempészet tárgyát képező áruk fuvarozására vagy szállítására szolgáló fuvar‑ vagy szállítóeszköznek az állam javára történő elkobzásáról rendelkezik, még ha az nem a tettes tulajdonát képezi is, kivéve, ha a fuvar‑ vagy szállítóeszköz értéke egyértelműen nem áll arányban a bűncselekmény súlyával.</TXT></NP.ECR></GR.SEQ></GR.SEQ></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="1"><TITLE><TI><NP><NO.P><HT TYPE="BOLD">II.</HT></NO.P><TXT><HT TYPE="BOLD">A tényállás (az előzetes döntéshozatalra utaló határozatban foglaltak szerint) és az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdés</HT></TXT></NP></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0014"><NO.P>14.</NO.P><TXT>OM egy nemzetközi árufuvarozással foglalkozó török vállalkozásnak dolgozott, amelynek tulajdonát képezi az a nyergesvontató, amelyet több uniós országon áthaladó útvonalon vezetett.</TXT></NP.ECR><?PAGE NO="5"?><NP.ECR IDENTIFIER="NP0015"><NO.P>15.</NO.P><TXT>2018 júniusának elején egy ismeretlen személy lépett kapcsolatba OM‑mel, és ajánlatot tett neki arra, hogy díjazás fejében csempésszen 2940 darab antik pénzérmét Németországba,<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0005"><P>A plovdivi ügyészség észrevételeiben <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0023" REF.END="QE0023"/>a Kr. e. II. és I. századból, Amisos ősi városából származó bronzérmékről<QUOT.END REF.START="QS0023" CODE="201D" ID="QE0023"/> beszél. Az előzetes döntéshozatalra utaló határozat szerint a régészeti‑numizmatikai értékbecslés igazolta, hogy az érmék valódiak és régészeti tárgynak minősülnek. Az értékbecslés hozzátette, hogy rendkívüli történelmi jelentőségű leletről van szó.</P></NOTE> azt kihasználva, hogy a törökországi Isztambul városából a németországi Delmenhorst városába kellett fuvaroznia.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0016"><NO.P>16.</NO.P><TXT>OM beleegyezett ebbe, és a pénzérmék átvételét követően azokat a vezetőülés alatt, csomagok, szerszámok és egyéb tartozékok számára szériaszerűen kialakított üregbe helyezte, ahol különböző tárgyak közé elrejtette.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0017"><NO.P>17.</NO.P><TXT><DATE ISO="20180612">2018. június 12.</DATE> reggelén OM átlépte a török <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0024" REF.END="QE0024"/>Kapıkule<QUOT.END REF.START="QS0024" CODE="201D" ID="QE0024"/> határátkelőhelyet, majd <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0025" REF.END="QE0025"/>Kapitan Andreevo<QUOT.END REF.START="QS0025" CODE="201D" ID="QE0025"/> határátkelőhelyen keresztül belépett a Bolgár Köztársaság területére. Az említett határátkelőhelyen átvizsgálták a tehergépjárművet, és a vámtisztviselő felfedezte az érméket.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0018"><NO.P>18.</NO.P><TXT>Az antik érméket, a vontatót, a pótkocsit, az indítókulcsot és a forgalmi engedélyt bizonyítékként lefoglalták.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0019"><NO.P>19.</NO.P><TXT>A gépjármű tulajdonosának ügyvezetője a nyomozás során a vontató és a pótkocsi kiadását kérte. A kérelmet először a felügyeletet ellátó ügyész, utána pedig a panasz nyomán az Okrazhen sad – Haskovo (haszkovói regionális bíróság, Bulgária) <DATE ISO="20181019">2018. október 19‑i</DATE> végzésével elutasította.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0020"><NO.P>20.</NO.P><TXT>A hivatkozott bíróság <DATE ISO="20190322">2019. március 22‑i</DATE> ítéletével OM‑et három év szabadságvesztésre és <FT TYPE="NUMBER">20000</FT> BGN pénzbüntetésre ítélte az NK 242. cikke (1) bekezdésének e) pontja szerinti, olyan érmekincs minősített csempészése bűncselekményének elkövetőjeként, amelynek értéke kielégíti a <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0026" REF.END="QE0026"/>nagy mennyiségben<QUOT.END REF.START="QS0026" CODE="201D" ID="QE0026"/> tényállási elemet.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0021"><NO.P>21.</NO.P><TXT>Az NK 242. cikke (7) bekezdésének megfelelően a lefoglalt érméket elkobozták az állam javára. Az NK 242. cikkének (8) bekezdése alapján az érmék fuvarozására szolgáló vontatót is elkobozták az állam javára. A fuvarozással közvetlen összefüggésben nem álló pótkocsit kiadták a tulajdonosának.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0022"><NO.P>22.</NO.P><TXT>OM az ítéletnek a vontató elkobzását illető része ellen fellebbezést nyújtott be az Apelativen sad – Plovdivhoz (plovdivi fellebbviteli bíróság, Bulgária).</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0023"><NO.P>23.</NO.P><TXT>A fellebbviteli bíróság pontosítja, hogy az elkobzás nem minősül büntetésnek, valamint azt az NK 242. cikkének (8) bekezdése értelmében feltétlenül el kell rendelni a csempészés bűncselekményének elkövetése során használt vagyontárgyakkal kapcsolatban.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0024"><NO.P>24.</NO.P><TXT>Az ekként elrendelt elkobzás jogi alapja ellenére a hivatkozott bíróságban kétségek merülnek fel azzal kapcsolatban, hogy a Bulgária európai uniós csatlakozását megelőzően kihirdetett NK hivatkozott cikke összeegyeztethető‑e a Charta 17. cikkének (1) bekezdésével.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0025"><NO.P>25.</NO.P><TXT>Konkrétan úgy ítéli meg, hogy a csempészés bűncselekményének elkövetéséhez eszközként használt fuvareszköznek az állam javára történő elkobzása – ha annak tulajdonosa a bűncselekmény elkövetésében nem vett részt – a bűncselekmény elkövetéséről tudomással nem bíró tulajdonos érdeke és az államnak a bűncselekmény elkövetési eszközeinek lefoglalásához fűződő érdeke közötti egyensúly felborulását vonhatja maga után.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0026"><NO.P>26.</NO.P><TXT>E bíróság ezenkívül kiemeli, hogy a nemzeti jogszabály nem írja elő, hogy a fuvareszköz tulajdonosát meg kell hallgatni az elkobzáshoz vezető eljárás során, ami megkérdőjelezheti annak a Charta 47. cikkével és a hatékony jogorvoslathoz való joggal történő összeegyeztethetőségét.</TXT></NP.ECR><?PAGE NO="6"?><NP.ECR IDENTIFIER="NP0027"><NO.P>27.</NO.P><TXT>Ilyen körülmények között az Apelativen sad – Plovdiv (plovdivi fellebbviteli bíróság, Bulgária) előzetes döntéshozatal céljából az alábbi kérdéseket terjesztette a Bíróság elé:</TXT><QUOT.S LEVEL="1"><LIST TYPE="OTHER"><ITEM><NP><NO.P><QUOT.START CODE="201E" ID="QS0027" REF.END="QE0027"/>1)</NO.P><TXT>Úgy kell‑e értelmezni a […] [Charta] […] 17. cikkének (1) bekezdését, hogy a közérdek és a tulajdonhoz való jog védelmének követelménye közötti megfelelő egyensúly felborítása miatt tiltott a Bolgár Köztársaság Nakazatelen kodekse (büntető törvénykönyv, NK) 242. cikkének (8) bekezdése szerintihez hasonló olyan nemzeti szabályozás, amely szerint el kell kobozni az állam javára a minősített csempészés elkövetéséhez használt, olyan harmadik fél tulajdonát képező fuvareszközt, akinek nem volt tudomása, és nem kellett, hogy tudomása legyen, illetve nem lehetett tudomása arról, hogy alkalmazottja bűncselekményt követ el?</TXT></NP></ITEM><ITEM><NP><NO.P>2)</NO.P><TXT>Úgy kell‑e értelmezni a […] Charta 47. cikkét, hogy tiltott az NK 242. cikkének (8) bekezdése szerintihez hasonló olyan nemzeti szabályozás, amely szerint a cselekményt elkövető személytől eltérő személy tulajdonát képező fuvareszköz elkobozható anélkül, hogy a tulajdonos közvetlenül igénybe vehetné az igazságszolgáltatást álláspontjának ismertetése céljából?<QUOT.END REF.START="QS0027" CODE="201D" ID="QE0027"/></TXT></NP></ITEM></LIST></QUOT.S></NP.ECR></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="1"><TITLE><TI><NP><NO.P><HT TYPE="BOLD">III.</HT></NO.P><TXT><HT TYPE="BOLD">Bíróság előtti eljárás</HT></TXT></NP></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0028"><NO.P>28.</NO.P><TXT>Az előzetes döntéshozatalra utaló végzés <DATE ISO="20190521">2019. május 21‑én</DATE> érkezett a Bírósághoz.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0029"><NO.P>29.</NO.P><TXT>Írásbeli észrevételeket a haszkovói ügyészség, a plovdivi ügyészség, a görög kormány és az Európai Bizottság nyújtott be.</TXT></NP.ECR></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="1"><TITLE><TI><NP><NO.P><HT TYPE="BOLD">IV.</HT></NO.P><TXT><HT TYPE="BOLD">Értékelés</HT></TXT></NP></TI></TITLE><GR.SEQ LEVEL="2"><TITLE><TI><NP><NO.P><HT TYPE="BOLD"><HT TYPE="ITALIC">A.</HT></HT></NO.P><TXT><HT TYPE="BOLD"><HT TYPE="ITALIC">Az elfogadhatóságról</HT></HT></TXT></NP></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0030"><NO.P>30.</NO.P><TXT>A kérdést előterjesztő bíróság azt kérdezi a Bíróságtól, hogy a Charta 17. cikkének (1) bekezdésével és a 47. cikkével ellentétes‑e az olyan nemzeti szabály (az NK 242. cikkének (8) bekezdése), amely lehetővé teszi a csempészés bűncselekményének elkövetéséhez használt vagyontárgyak elkobzását annak ellenére, hogy azok olyan harmadik fél tulajdonát képezik, aki a bűncselekmény elkövetésében nem vett részt.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0031"><NO.P>31.</NO.P><TXT>Mivel a Charta címzettjei a tagállamok <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0028" REF.END="QE0028"/>annyiban, amennyiben az Unió jogát hajtják végre<QUOT.END REF.START="QS0028" CODE="201D" ID="QE0028"/> (51. cikk), a Charta egyik cikkéből kiragadott idézet nem elegendő egy előzetes döntéshozatal iránti kérelem alátámasztására, ha nincs valamilyen kapcsolat az uniós jog egyéb rendelkezéseivel.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0032"><NO.P>32.</NO.P><TXT>Kétségtelen azonban, hogy az előzetes döntéshozatalra utaló végzés megemlíti a 2014/42 irányelv (33) preambulumbekezdését. A hivatkozott irányelv összefüggésben áll a jogvita tárgyát képező tényállással, mivel: a) minimumszabályokat állapít meg a bűncselekmény során használt eszközök elkobzásával kapcsolatban, és b) jogorvoslati lehetőségek bevezetését írja elő a harmadik személyek jogainak védelme céljából.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0033"><NO.P>33.</NO.P><TXT>Ugyanakkor kétséges, hogy a 2014/42 irányelv, tekintettel a 3. cikkében foglalt kimerítő jellegű felsorolásban szereplő Egyezmény, kerethatározatok és irányelvek hatálya alá tartozó bűncselekményekre, alkalmazható lenne a jelen ügyben. Azt kivéve, hogy a jelen ügyben szankcionált érmecsempészet az említett bűncselekmények (például a 2008/841/IB kerethatározat hatálya alá tartozók)<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0006"><P>A szervezett bűnözés elleni küzdelemről szóló, <DATE ISO="20081024">2008. október 24‑i</DATE> tanácsi kerethatározat (<REF.DOC.OJ COLL="L" NO.OJ="300" PAGE.FIRST="42" DATE.PUB="2008">HL 2008. L 300., 42. o.</REF.DOC.OJ>).</P></NOTE> valamelyikébe sorolható be, az ismertetett tényállás kívül esik az irányelv hatályán.</TXT></NP.ECR><?PAGE NO="7"?><NP.ECR IDENTIFIER="NP0034"><NO.P>34.</NO.P><TXT>A Bíróság egyébként adhat olyan értelmezési szempontokat az uniós jog tekintetében a kérdést előterjesztő bíróság számára, amelyeket ez utóbbi nem említett az előzetes döntéshozatalra utaló végzésében.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0007"><P><QUOT.START CODE="201E" ID="QS0029" REF.END="QE0029"/>[A] nemzeti bíróságok és a Bíróság között az EUMSZ 267. cikkel bevezetett együttműködési eljárásban a Bíróság kötelessége, hogy a nemzeti bíróság részére olyan hasznos választ adjon, amely számára lehetővé teszi az előtte folyamatban lévő ügy elbírálását. Következésképpen, még ha a kérdést előterjesztő bíróság formálisan az uniós jog egy bizonyos rendelkezésének értelmezésére korlátozta is kérdését, az ilyen körülmény nem képezi akadályát annak, hogy a Bíróság a nemzeti bíróság részére az uniós jognak az előtte folyamatban lévő ügy elbírálásához hasznos, valamennyi értelmezési szempontját megadja, függetlenül attól, hogy a nemzeti bíróság kérdései megfogalmazásában utalt‑e azokra, vagy sem. E tekintetben a Bíróságnak kell a nemzeti bíróság által szolgáltatott információk összessége, és különösen az előzetes döntéshozatalra utaló határozat indokolása alapján meghatározni az említett jog azon rendelkezéseit, amelyeknek az értelmezése a jogvita tárgyára figyelemmel szükséges<QUOT.END REF.START="QS0029" CODE="201D" ID="QE0029"/>. <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20190918">2019. szeptember 18‑i</DATE> <NAME.CASE>VIPA</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑222/18</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2019:751">EU:C:2019:751</NO.ECLI>), <REF.NP.ECR REF="NP0050">50.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat.</P></NOTE> Legutóbb ezt egy másik előzetes döntéshozatal iránti kérelemre való válaszadása során tette,<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0008"><P><REF.DOC.ECR><DATE ISO="20200319">2020. március 19‑i</DATE> <NAME.CASE>Agro In 2001</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑234/18</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2020:221">EU:C:2020:221</NO.ECLI>), <REF.NP.ECR REF="NP0046">46</REF.NP.ECR>–<REF.NP.ECR REF="NP0050">50.</REF.NP.ECR> pont.</REF.DOC.ECR></P></NOTE> amelyben egy bolgár bíróság a 2014/42 irányelv értelmezését kérte. A Bíróság a hivatkozott ügyben úgy döntött, hogy a 2005/212 kerethatározattal kapcsolatban ad értelmezést, mivel a 2014/42 irányelv nem volt alkalmazható.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0009"><P>Uo., 47. cikk: <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0030" REF.END="QE0030"/>a sikkasztás az előzetes döntéshozatalra utaló határozatban ismertetett formájában nem tartozik a 2014/42 irányelv 3. cikkében kimerítő jelleggel felsorolt jogi aktusok hatálya alá tartozó bűncselekmények közé, ily módon a […] nemzeti eljárás tárgya nem tartozik az említett irányelv tárgyi hatálya alá<QUOT.END REF.START="QS0030" CODE="201D" ID="QE0030"/>.</P></NOTE></TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0035"><NO.P>35.</NO.P><TXT>A 2005/212 kerethatározatot anélkül váltotta fel részben a 2014/42 irányelv, hogy az említett módosítás érintené a kerethatározat 2., 4. és 5. cikkét, amelyek továbbra is hatályban maradnak.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0010"><P>Uo., 48. pont.</P></NOTE> Ahogy azt a Bizottság megállapítja, a 2014/42 irányelv hatályának korlátozása az oka annak, hogy ez az irányelv nem váltotta fel a 2005/212 kerethatározat bizonyos rendelkezéseit.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0036"><NO.P>36.</NO.P><TXT>Tehát a 2005/212 kerethatározat (2. cikkének (1) bekezdése) szerint <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0031" REF.END="QE0031"/>a tagállamok megteszik a szükséges lépéseket annak érdekében, hogy képesek legyenek – akár egészben akár részben – az egy évet meghaladó szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmények elkövetési eszközeinek, illetőleg a bűncselekményekből származó jövedelmeknek […] az elkobzására<QUOT.END REF.START="QS0031" CODE="201D" ID="QE0031"/>.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0037"><NO.P>37.</NO.P><TXT>A 2014/42 irányelvben szereplő feltételtől eltérően – amely irányelv az alkalmazási körét a fent ismertetett módon korlátozza – a 2005/212 kerethatározat a Bulgáriában elkövetett csempészet bűncselekményére is alkalmazható, mivel az NK azt háromtól tíz évig terjedő szabadságvesztéssel szankcionálja.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0038"><NO.P>38.</NO.P><TXT>Összességében úgy vélem, hogy a jelen ügyben a 2005/212 kerethatározatot kell értelmezni a kérdést előterjesztő bíróság kétségeinek eloszlatására.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0011"><P>A Bíróság kérdést intézett az előzetes döntéshozatali eljárásban részt vevő felekhez és államokhoz, hogy ezzel kapcsolatban adják elő érvelésüket.</P></NOTE> Alkalmazhatósága ugyanakkor lehetővé teszi a másodlagos jog valamely szabályával a <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0032" REF.END="QE0032"/>szóban forgó területek közötti közelséget, illetve az egyik terület által a másikra gyakorolt közvetett hatásokat meghaladó bizonyos fokú<QUOT.END REF.START="QS0032" CODE="201D" ID="QE0032"/><NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0012"><P><REF.DOC.ECR><DATE ISO="20140306">2014. március 6‑i</DATE> <NAME.CASE>Siragusa</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑206/13</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2014:126">EU:C:2014:126</NO.ECLI>), <REF.NP.ECR REF="NP0024">24.</REF.NP.ECR> pont.</REF.DOC.ECR></P></NOTE> közvetlen kapcsolat elismerését, és ennélfogva megnyitja az utat a Chartára történő hivatkozás előtt.</TXT></NP.ECR></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="2"><TITLE><TI><NP><NO.P><HT TYPE="BOLD"><HT TYPE="ITALIC">B.</HT></HT></NO.P><TXT><HT TYPE="BOLD"><HT TYPE="ITALIC">Az ügy érdeméről</HT></HT></TXT></NP></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0039"><NO.P>39.</NO.P><TXT>Az ügyben eljáró bíróság kimondja, hogy annak a vállalkozásnak, amely a (tehergépjármű) vontatójának a tulajdonosa, <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0033" REF.END="QE0033"/>nem volt tudomása, és nem kellett, hogy tudomása legyen, illetve nem lehetett tudomása arról, hogy alkalmazottja bűncselekményt követ el<QUOT.END REF.START="QS0033" CODE="201D" ID="QE0033"/>. Tehát olyan jóhiszemű harmadik félről van szó, akit a tulajdonát képező vagyontárgytól anélkül fosztanak meg, hogy a bűncselekmény elkövetésében részt vett volna. Kizárólag a jogsértés tényleges elkövetője használta az említett fuvareszközt az érmekincs csempészésére szolgáló eszközként.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0040"><NO.P>40.</NO.P><TXT>Annak megállapítása céljából, hogy egy ilyen helyzetben lévő tulajdonos hivatkozhat‑e védelme érdekében a Charta 17. cikkének (1) bekezdésére, elsődlegesen a 2005/212 kerethatározat tartalmát kell figyelembe venni.</TXT></NP.ECR><?PAGE NO="8"?><NP.ECR IDENTIFIER="NP0041"><NO.P>41.</NO.P><TXT>Az említett kerethatározat 1. cikkének negyedik francia bekezdése úgy határozza meg az elkobzást, hogy az <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0034" REF.END="QE0034"/>bűncselekménnyel vagy bűncselekményekkel kapcsolatos eljárás eredményeképpen bíróság által hozott szankció vagy intézkedés, amely végleges tulajdonvesztést eredményez<QUOT.END REF.START="QS0034" CODE="201D" ID="QE0034"/>.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0042"><NO.P>42.</NO.P><TXT>E rendelkezés nem tesz említést az elkobzott vagyontárgyak tulajdonjogáról. Főszabály szerint nem zárja ki, hogy olyan harmadik fél tulajdonát képezzék, aki a bűncselekmény elkövetőjétől vagy a bűncselekményben résztvevő egyéb személyektől eltérő személy.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0043"><NO.P>43.</NO.P><TXT>A 2005/212 kerethatározat egyes előírásai az elkobzás személyi hatályát pontosítják:</TXT><P><LIST TYPE="NDASH"><ITEM><P>A 2. cikk (2) bekezdése úgy rendelkezik, hogy <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0035" REF.END="QE0035"/>[az adóügyi bűncselekmények] elkövetőjét meg kell fosztani a bűncselekményből származó jövedelmektől<QUOT.END REF.START="QS0035" CODE="201D" ID="QE0035"/>.</P></ITEM><ITEM><P>A 3. cikk (1) bekezdése utal a <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0036" REF.END="QE0036"/>bűncselekmény miatt elítélt személy tulajdonában álló vagyon […] elkobzására<QUOT.END REF.START="QS0036" CODE="201D" ID="QE0036"/>.</P></ITEM><ITEM><P>Ugyanezen 3. cikk (3) bekezdése hivatkozik <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0037" REF.END="QE0037"/>az érintett személy legközelebbi hozzátartozói által szerzett, valamint olyan jogi személy részére átruházott vagyon részben vagy egészben történő elkobzására, amelyben az érintett személy – [közvetve vagy közvetlenül] – meghatározó befolyással rendelkezik<QUOT.END REF.START="QS0037" CODE="201D" ID="QE0037"/>.</P></ITEM><ITEM><P>Végül a (3) preambulumbekezdés előírja, hogy <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0038" REF.END="QE0038"/>a bűncselekményekből származó jövedelmek lefoglalására és elkobzására vonatkozó nemzeti rendelkezéseket fejleszteni és szükség esetén közelíteni kell, figyelembe véve a jóhiszemű harmadik felek jogait<QUOT.END REF.START="QS0038" CODE="201D" ID="QE0038"/>.</P></ITEM></LIST></P></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0044"><NO.P>44.</NO.P><TXT>A 2005/212 kerthatározat ennélfogva kellő alapot nyújtott azon állításhoz, hogy főszabály szerint a bűncselekményt elkövető személy tulajdonában álló vagyont kell elkobozni, ugyanakkor elismerte annak lehetőségét, hogy az harmadik személyek vagyonára is kiterjeszthető legyen.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0045"><NO.P>45.</NO.P><TXT>E harmadik személyek nagymértékben eltérő helyzetben lehetnek. Naivság lenne figyelmen kívül hagyni, hogy sok esetben a bűncselekmények tényleges elkövetői (büntetőeljárás alá vont személyek, gyanúsítottak vagy vádlottak) éppen azért próbálnak bevonni egy harmadik személyt, hogy elkerüljék saját vagyontárgyaik elkobzását.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0013"><P>Lásd a 2014/42 irányelv (24) preambulumbekezdését.</P></NOTE></TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0046"><NO.P>46.</NO.P><TXT>Előfordulhat tehát, hogy a harmadik felek, bár nem a bűncselekmény tényleges elkövetői,</TXT><P><LIST TYPE="NDASH"><ITEM><P>bizonyos mértékben részt vettek a bűncselekmény elkövetésében, vagy annak előkészítésében felbujtóként, tettestársként vagy bűnpártolóként;</P></ITEM><ITEM><P>jogellenesen tartott vagyontárgyak, például tiltott fegyverek, kábítószerek vagy olyan egyéb tárgyak tulajdonosai, amelyek konkrétan bűncselekmények elkövetésére szolgálnak vagy azokat az elkövetés során használják;</P></ITEM><ITEM><P>éppen az elkobzás elkerülése céljából szerezték meg a vagyontárgyakat, tudva azt, hogy azok bűncselekményből származnak.</P></ITEM></LIST></P></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0047"><NO.P>47.</NO.P><TXT>Ezekben az esetekben (és talán néhány más hasonló esetben is) nincs akadálya a lefoglalt vagyontárgyak elkobzásának, még ha a bűncselekmény tényleges elkövetőjétől eltérő személyek tulajdonát képezik is azok.</TXT></NP.ECR><?PAGE NO="9"?><NP.ECR IDENTIFIER="NP0048"><NO.P>48.</NO.P><TXT>A helyzet megváltozik, ha <HT TYPE="ITALIC">jóhiszemű harmadik felekről</HT> van szó, a rájuk irányadó szabályozás külön vizsgálatot igényel.</TXT></NP.ECR><GR.SEQ LEVEL="3"><TITLE><TI><NP><NO.P><HT TYPE="ITALIC">1.</HT></NO.P><TXT><HT TYPE="ITALIC">Jóhiszemű harmadik fél jogai a vagyontárgyai elkobzása esetén</HT></TXT></NP></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0049"><NO.P>49.</NO.P><TXT>Az uniós jogalkotó szem előtt tartotta a jóhiszemű harmadik fél jogainak (eljárásjogi és anyagi jogi) védelmét, ahogy azt a 2005/212 kerethatározat (3) preambulumbekezdése tükrözi és a 2014/42 irányelv előírta.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0050"><NO.P>50.</NO.P><TXT>Az említett védelem a Charta 17. cikkében rögzített (anyagi) tulajdonjogra és e jog védelme érdekében a Charta 47. cikke szerinti, az igazságszolgáltatás igénybevételéhez való (eljárási) jogra vonatkozik. Csak az előbbivel fogok foglalkozni.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0014"><P>Lásd a jelen indítvány 3. pontját.</P></NOTE></TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0051"><NO.P>51.</NO.P><TXT>Annak ellenére, hogy a 2014/42 irányelvnek a jóhiszemű harmadik felekkel kapcsolatos rendelkezései a jelen ügyben nem alkalmazhatók, azokat figyelembe lehet venni a 2005/212 kerethatározat értelmezése során, mert mind a két jogszabály azonos célokat követ, amelyek az utóbbiban már rejtett módon jelennek meg.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0052"><NO.P>52.</NO.P><TXT>A 2014/42 irányelv (33) preambulumbekezdése elismeri, hogy az irányelv <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0039" REF.END="QE0039"/>lényegesen érinti a személyek jogait, nem csupán a gyanúsítottakét vagy vádlottakét, hanem a büntetőeljárás alá nem vont harmadik felekét is<QUOT.END REF.START="QS0039" CODE="201D" ID="QE0039"/>. E harmadik feleknek biztosítani kell a <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0040" REF.END="QE0040"/>meghallgatáshoz való [jogot] is, [amennyiben] azt állítják, hogy az érintett vagyon tulajdonosai, vagy hogy egyéb vagyoni jogokkal (<QUOT.START CODE="00BB" ID="QS0041" REF.END="QE0041"/>dologi jogok<QUOT.END REF.START="QS0041" CODE="00AB" ID="QE0041"/>, <QUOT.START CODE="00BB" ID="QS0042" REF.END="QE0042"/>ius in re<QUOT.END REF.START="QS0042" CODE="00AB" ID="QE0042"/>) […] rendelkeznek<QUOT.END REF.START="QS0040" CODE="201D" ID="QE0040"/>.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0053"><NO.P>53.</NO.P><TXT>E preambulumbekezdéssel összhangban a 2014/42 irányelv egy rendelkezést (6. cikk) szentel a harmadik féltől történő elkobzásnak, amelynek értelmében:</TXT><P><LIST TYPE="NDASH"><ITEM><P>Az (1) bekezdés arra a vagyonra utal, <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0043" REF.END="QE0043"/>amelyet – közvetlenül vagy közvetve – a gyanúsított vagy vádlott harmadik felekre ruházott át, vagy amelyet harmadik felek a gyanúsítottól vagy vádlottól szereztek […]<QUOT.END REF.START="QS0043" CODE="201D" ID="QE0043"/>.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0015"><P><QUOT.START CODE="201E" ID="QS0044" REF.END="QE0044"/>[…] legalább azokban az esetekben, amikor az említett harmadik feleknek konkrét tények és körülmények alapján tudomásuk volt vagy tudomásuk kellett, hogy legyen arról, hogy az átruházás vagy a szerzés célja az elkobzás elkerülése volt<QUOT.END REF.START="QS0044" CODE="201D" ID="QE0044"/>. Hármas tesztet kell elvégezni: i. a gyanúsított vagy vádlott esetében fenn kell állnia az elkobzás elrendelésére irányadó feltételeknek; ii. a gyanúsítottnak vagy a vádlottnak a vagyontárgyakat át kellett ruháznia harmadik félre; és iii. a harmadik fél tudta vagy tudnia kellett, hogy az átruházás célja az elkobzás elkerülése volt (Nitu, D., <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0045" REF.END="QE0045"/>Extended and third party confiscation in the European Union<QUOT.END REF.START="QS0045" CODE="201D" ID="QE0045"/>, in.: Rossi, F., [szerk.], <HT TYPE="ITALIC">Improving confiscation procedures in the European Union</HT>, Jovene Editore, Nápoly, 2019., 78. o.).</P></NOTE></P></ITEM><ITEM><P>A (2) bekezdés szerint ez nem sértheti a <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0046" REF.END="QE0046"/>jóhiszemű harmadik felek jogait<QUOT.END REF.START="QS0046" CODE="201D" ID="QE0046"/>.</P></ITEM></LIST></P></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0054"><NO.P>54.</NO.P><TXT>E szabályozás váltja fel a 2005/212 kerethatározat 3. cikkét. Bár ez utóbbi cikk már nincs hatályban, véleményem szerint téves lenne azt a következtetést levonni, hogy megszűnt annak lehetősége, hogy harmadik fél vagyontárgyait a 2005/212 kerethatározattal összefüggésben elkobozhassák.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0055"><NO.P>55.</NO.P><TXT>Ezzel szemben úgy vélem, hogy az, ahogyan a 2014/42 irányelv a harmadik felek vagyontárgyainak elkobzását kezeli – bár formálisan eltér a 2005/212 kerethatározatban foglalt szabályozástól –, segítséget nyújthat a kerethatározat hatályának megértéséhez.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0016"><P>A 2014/42 irányelv (25) preambulumbekezdése kimondja: <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0047" REF.END="QE0047"/>a tagállamok a harmadik felektől való elkobzást szabadon előírhatják a közvetlen elkobzás kiegészítéseként vagy alternatívájaként, ahogy az a nemzeti joggal összhangban helyénvaló<QUOT.END REF.START="QS0047" CODE="201D" ID="QE0047"/>.</P></NOTE></TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0056"><NO.P>56.</NO.P><TXT>Következésképpen semmi nem akadályozza a 2005/212 kerethatározat 2. cikke (1) bekezdésének akként történő értelmezését, hogy az lehetővé teszi harmadik felek vagyontárgyainak elkobzását, kivéve, ha azok jóhiszeműek.</TXT></NP.ECR><?PAGE NO="10"?><NP.ECR IDENTIFIER="NP0057"><NO.P>57.</NO.P><TXT>Ezen előfeltevés megállapítását követően jegyzem meg, hogy a Charta 17. cikkének (1) bekezdése által biztosított tulajdonjogot a <DATE ISO="20190521">2019. május 21‑i</DATE> ítélet<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0017"><P><DATE ISO="20190521">2019. május 21‑i</DATE> Bizottság kontra Magyarország (Mezőgazdasági földterületen fennálló haszonélvezeti jogok) ítélet (<REF.DOC.ECR><NO.CASE>C‑235/17</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2019:432">EU:C:2019:432</NO.ECLI></REF.DOC.ECR>).</P></NOTE> határolta körül, amelyben a Bíróság:</TXT><P><LIST TYPE="NDASH"><ITEM><P>Elismeri, hogy az e cikk által biztosított oltalom nem abszolút mértékű és lehetővé teszi a tulajdontól való megfosztást, feltéve, hogy azt közérdek igazolja. E tekintetben figyelembe kell venni a Charta 52. cikkének (1) bekezdését.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0018"><P>Uo., 87. és 88. pont.</P></NOTE></P></ITEM><ITEM><P>Kimondja, hogy <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0048" REF.END="QE0048"/>a Charta 17. cikke (1) bekezdésének és 52. cikke (1) bekezdésének együttes értelmezése annak megállapításához vezet, hogy egyrészt, amikor közérdekű célkitűzésre hivatkoznak a tulajdontól való megfosztás igazolására, akkor e közérdekre és az abban foglalt általános érdekű célkitűzésekre tekintettel kell ügyelni az arányosság elvének a Charta 52. cikke (1) bekezdésében előírt tiszteletben tartására<QUOT.END REF.START="QS0048" CODE="201D" ID="QE0048"/>.</P></ITEM><ITEM><P>Megállapítja, hogy <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0049" REF.END="QE0049"/>ezen értelmezés magában foglalja, hogy ilyen, a tulajdontól való megfosztás igazolására alkalmas közérdek hiányában, vagy feltételezve, hogy az ilyen közérdek megállapításra kerül, a Charta 17. cikke (1) bekezdésének második mondatában előírt feltételek teljesülése hiányában sérül az e rendelkezésben biztosított tulajdonhoz való jog<QUOT.END REF.START="QS0049" CODE="201D" ID="QE0049"/>.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0019"><P>Uo., 89. pont.</P></NOTE></P></ITEM></LIST></P></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0058"><NO.P>58.</NO.P><TXT>A fentiek alapján úgy vélem, hogy főszabály szerint nincs helye a jóhiszemű harmadik felek tulajdonát képező azon vagyontárgyak elkobzásának, amelyeket a bűncselekmény elkövetési eszközeként használtak.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0059"><NO.P>59.</NO.P><TXT>Az említett szabály alól azonban közérdekből kivételek állapíthatók meg olyan nemzeti jogszabályban, amely általános érdekű jogszerű célkitűzéseket követ, alkalmas azok elérésére és nem haladja meg az elérésükhöz szükséges mértéket.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0020"><P>Uo., 94. pont: <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0050" REF.END="QE0050"/>a tagállamnak az általa felhozható igazoló okok mellett ismertetnie kell a megfelelő bizonyítékokat vagy az ezen állam által elfogadott korlátozó intézkedés megfelelőségére és arányosságára vonatkozó elemzést, valamint az érvelését alátámasztó konkrét adatokat<QUOT.END REF.START="QS0050" CODE="201D" ID="QE0050"/>.</P></NOTE> Véleményem szerint egyébként elengedhetetlen, hogy a tulajdontól való megfosztást az észszerű időben történő méltányos kártalanítás fizetésével kompenzálják.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0021"><P>Uo., 126. pont: <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0051" REF.END="QE0051"/>[…] a tulajdontól való megfosztást kimondó nemzeti jogi szabályozásnak világosan és pontosan elő kell írnia, hogy e megfosztás kártalanításhoz való jogot keletkeztet, valamint annak feltételeit<QUOT.END REF.START="QS0051" CODE="201D" ID="QE0051"/>.</P></NOTE></TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0060"><NO.P>60.</NO.P><TXT>Mindenképpen célszerűnek vélem, hogy további észrevételeket tegyek ezen összefüggésben a <HT TYPE="ITALIC">jóhiszeműség</HT> fogalmával kapcsolatban. Elismerem, hogy ez nyilvánvalóan olyan jogterület, amely esetről‑esetre történő vizsgálatot követel meg, és az alapügyben eljáró bíróság feladata a jóhiszeműség fennállásának vagy hiányának megállapítása (a jelen ügyben a bíróság megerősíti, hogy a fent idézett hangsúlyos kifejezések értelmében az fennállt).<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0022"><P>A jelen indítvány 1. és 39. pontja.</P></NOTE> Ezzel azt akarom mondani, hogy nem elég a szándék hiánya: a tudatos gondatlanság is megszüntetheti bizonyos körülmények között a jóhiszeműséget.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0061"><NO.P>61.</NO.P><TXT>Aligha tekinthető jóhiszeműnek például az olyan harmadik fél magatartása, aki, bár nem tudva arról, hogy az általa másnak kölcsönadott gépjármű konkrétan csempészés (vagy kábítószer‑kereskedelem) bűncselekményének elkövetésére fog szolgálni, úgy adja azt át, hogy könnyen feltételezheti, hogy az átvevő szokásosan ilyen tevékenységekkel foglalkozik.</TXT></NP.ECR></GR.SEQ><?PAGE NO="11"?><GR.SEQ LEVEL="3"><TITLE><TI><NP><NO.P><HT TYPE="ITALIC">2.</HT></NO.P><TXT><HT TYPE="ITALIC">Jóhiszemű harmadik félnek a szállítóeszköztől való megfosztása a nemzeti jogban</HT></TXT></NP></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0062"><NO.P>62.</NO.P><TXT>Az elkobzásnak a bűncselekmény elkövetése során alkalmazott szállítóeszközre (gépkocsik, hajók és légi közlekedési eszközök) történő kiterjesztése – főszabály szerint – az egyes államok jogszabályainak hatálya alá tartozik.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0023"><P>Néhány országban csak akkor rendelkeznek az elkobzásról, ha a gépjárművet valamely olyan bűncselekmény eszközeként használják, amely önmagában bizonyos tárgyak (például a gépjármű belsejében elrejtett kábítószer) szállítását igényli, ezáltal az említett gépjármű a bűncselekmény dinamikájában nélkülözhetetlen tényezőnek minősül.</P></NOTE> A 2005/2012 kerethatározat szempontjából semmi nem akadályozza meg azt, hogy az említett szállítóeszközöket azon eszközök közé sorolják, amelyekkel bűncselekményt követtek el vagy annak elkövetését megkísérelték.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0063"><NO.P>63.</NO.P><TXT>A kérdést előterjesztő bíróság egyértelműnek tartja, hogy a jelen ügyben az NK 242. cikkének (8) bekezdését kell alkalmazni, ezért a tehergépjármű vontatóját el kell kobozni az állam javára, annak ellenére, hogy az jóhiszemű harmadik fél tulajdonát képezi.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0064"><NO.P>64.</NO.P><TXT>Ugyanezen bíróság emlékeztet arra, hogy az Emberi Jogok Európai Bírósága (a továbbiakban: EJEB) egy 2015‑ben hozott ítéletben<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0024"><P><DATE ISO="20151013">2015. október 13.</DATE>, Ünsped Paket Servisi San. VE TİC. A. Ş. kontra Bulgária ítélet (CE:ECHR:2015:1013JUD000350308; a továbbiakban: Ünsped ítélet).</P></NOTE> kimondta, hogy a hivatkozott rendelkezés alapján Bulgáriában elrendelt elkobzás megsértette az Emberi Jogok Európai Egyezménye Első Kiegészítő Jegyzőkönyvének 1. cikkét, amely a Charta 17. cikkének (1) bekezdéséhez (a tulajdonhoz való jog) hasonló tartalommal rendelkezik.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0065"><NO.P>65.</NO.P><TXT>A plovdivi ügyészség, amely észrevételeiben ugyanezen említett ítéletre hivatkozik, az elkobzás érvényességével kapcsolatos álláspontjának alátámasztására az EJEB egy későbbi ítéletét<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0025"><P>A tényállás szerint valamely gépjárművet a vámjogi előírások betartása nélkül importáltak, ami az elkobzást indokolta, mivel e gépjárművet úgy tekintették, hogy csempészés tárgyát képezte.</P></NOTE> idézi, amely a Zakon za mitnitsite (vámkódex)<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0026"><P>Az <DATE ISO="19980206">1998. február 6‑i</DATE> 15. sz. vámkódex. E cikk értelmében <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0052" REF.END="QE0052"/>a tulajdonjogi helyzettől függetlenül a csempészés tárgyát képező árukat el kell kobozni. Ha az áruk nem fellelhetők vagy azokat az eljárás alól kivonták, a vámértékük vagy a kiviteli értékük alapján kell megállapítani az értéküket<QUOT.END REF.START="QS0052" CODE="201D" ID="QE0052"/>.</P></NOTE> 233. cikkének (6) bekezdése (korábban (3) bekezdése) alapján Bulgáriában elrendelt elkobzásról szólt, amely rendelkezés szövege – állítása szerint – az NK 242. cikkének (8) bekezdéséhez hasonló a vámügy területén.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0027"><P><DATE ISO="20171207">2017. december 7.</DATE>, Atanasov kontra Bulgária ítélet (CE:ECHR:2017:1207JUD000604608; a továbbiakban: Atasanov ítélet).</P></NOTE></TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0066"><NO.P>66.</NO.P><TXT>A két ítélet valójában korlátozott jelentőséggel bír abból a szempontból, hogy a Bíróság milyen választ adjon az előzetes döntéshozatalra előterjesztett első kérdésre (a Charta 52. cikkének (3) bekezdése alapján):</TXT><P><LIST TYPE="NDASH"><ITEM><P>Az Atanasov ítéletet illetően, bár az EJEB nem állapította meg kétségtelenül, hogy a vámkódex 233. cikke (3) bekezdésének alkalmazása sérti a tulajdonjogot, ennek az volt az oka, hogy indokoltnak ítélte a tulajdonjogba való beavatkozást, mivel Atanasov megsértette a vámjogszabályokat.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0028"><P>Uo., 38–49. §: Részletezi, hogy a hivatkozott ügyben a bolgár vámhatóságoknak igaza volt azon következtetés tekintetében, miszerint a fellebbező a vámhatósági eljárás alól kivonta a gépjárművet, és azt jogtalanul a saját országába vitte, ezért nem róható fel a hatóságoknak, hogy azt csempészés tárgyának minősítették. Értékeli továbbá a fellebbező szakmai hátterét annak megerősítése céljából, hogy vele szemben megkövetelhető volt a közigazgatási eljárások és a jogsértés következményeinek ismerete.</P></NOTE></P></ITEM><ITEM><P>Az Ünsped ítéletet illetően, amelynek tényállása a jelen ügy tényállásához hasonló (olyan, kábítószereket szállító tehergépjárműről volt szó, amelyet az NK 242. cikkének (8) bekezdése alapján elkoboztak, anélkül, hogy tulajdonosa a bűncselekmény elkövetésében részt vett volna), az EJEB a tulajdonjog védelmére vonatkozó általános jogelvek vizsgálatát követően inkább az eljárási szempontokra összpontosította figyelmét.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0029"><P>Az EJEB mérlegeli a beavatkozás és a kitűzött cél közötti megfelelő egyensúlyt, és annak ellenére, hogy azt jogszerűnek tekintette, azt állítja, hogy megsértette az arányosság elvét, mert a bolgár jogszabály nem biztosította a tulajdonos számára azt a lehetőséget, hogy a tulajdonát képező vagyontárgy elkobzását hatékonyan megtámadhassa.</P></NOTE></P></ITEM></LIST></P></NP.ECR><?PAGE NO="12"?><NP.ECR IDENTIFIER="NP0067"><NO.P>67.</NO.P><TXT>Az Ünsped ítélet szerint a hivatkozott ügyben a nemzeti hatóságoknak figyelembe kellett volna venniük az elkobzott vagyontárggyal kapcsolatos vétkesség vagy gondosság mértékét, vagy legalábbis a megvalósított magatartás és a bűncselekmény közötti viszonyt.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0030"><P>Ünsped ítélet 45. §‑a: <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0053" REF.END="QE0053"/>Nor did [the national courts] examine the conduct of the confiscated lorry’s owner or the relationship between the conduct of the latter and the offence. There is no evidence before this Court suggesting that the owner could or should have known of an offence being committed and the owner was clearly not given an opportunity to put its case.<QUOT.END REF.START="QS0053" CODE="201D" ID="QE0053"/></P></NOTE> Mivel azt nem vették figyelembe, és többek között nem biztosították a tulajdonosnak azt a lehetőséget, hogy vagyontárgyainak a büntetőeljárásból következő elkobzását megtámadhassa, megsértették az Első Kiegészítő Jegyzőkönyv 1. cikke által védett jogot.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0031"><P>Uo., 38. §: bár a Jegyzőkönyv 1. cikke nem tartalmaz eljárási feltételeket, az ítélkezési gyakorlat kialakította, hogy a tulajdonukra hatással bíró intézkedésekkel érintett személyek számára biztosítani kell azt az észszerű lehetőséget, hogy jogi álláspontjukat megvédjék az illetékes hatóságokkal szemben.</P></NOTE></TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0068"><NO.P>68.</NO.P><TXT>Mivel a jelen előzetes döntéshozatal eljárásjogi szempontjaival az előzetes döntéshozatalra előterjesztett második kérdés foglalkozik, az első kérdés megvitatásának arra kell összpontosulnia, hogy a csempészéshez használt szállítóeszközök elkobzása, ha azok jóhiszemű harmadik fél tulajdonát képezik, kellően igazolt és arányos‑e.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0069"><NO.P>69.</NO.P><TXT>Az előzetes döntéshozatalra utaló végzés nem hivatkozik az említett esetleges igazolásra, a bolgár kormány pedig nem avatkozott be az előzetes döntéshozatali eljárásba az igazolás alátámasztása céljából. A bolgár ügyészek azonban, akik észrevételeket nyújtottak be a szóban forgó eljárásban, utaltak erre az igazolásra. Emellett egyéb érveket is felhoztak a büntetőeljárásban az elsőfokú és fellebbviteli bíróság előtt képviselt álláspontjuk védelmében.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0070"><NO.P>70.</NO.P><TXT>Az említett érvek (különösen a plovdivi ügyészség által ismertetett érvek) közül első ránézésre az tűnik elutasíthatónak, amely az elkobzás érvényességétazon okból támogatja, mivel az NK 242. cikkének (8) bekezdése kellően hozzáférhető, pontos és előre látható szabály és közérdekű célt követ. A kérdést előterjesztő bíróság éppen azt a kérdést veti fel, hogy a hivatkozott törvényi rendelkezés – ahogy azt e bíróság értelmezi – összeegyeztethető‑e az uniós joggal.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0071"><NO.P>71.</NO.P><TXT>Az alkalmazott szabály védelmében azon állítás sem fogadható el, miszerint e szabály megfelel Bulgária nemzetközi kötelezettségvállalásainak, és az elkobzás egy törvényen alapuló tulajdonszerzési (és ezzel összefüggő tulajdonvesztési) forma, amelyre az Unió hatásköre nem terjed ki.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0072"><NO.P>72.</NO.P><TXT>E tekintetben csak arra emlékeztetek, hogy a 2005/212 kerethatározatot uniós hatáskörben fogadták el, és a tulajdonjog tiszteletben tartása a Charta 17. cikkének részét alkotja, amely a fent ismertetett értelemben alkalmazható az államok tekintetében. A hivatkozott nemzetközi kötelezettségvállalások nem teszik kötelezővé a jóhiszemű harmadik felek vagyontárgyainak elkobzását.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0073"><NO.P>73.</NO.P><TXT>Azon érvelést illetően, miszerint a kötelmekről és szerződésekről szóló bolgár törvény lehetővé teszi, hogy a gépjárművet tulajdonló társaság pert indítson a vezető ellen az elkobzással okozott károk miatt (aminek következtében tulajdonképpen nem a jogaitól fosztották meg, mivel kereseti joggal rendelkezik az elítélttel szemben a vonatkozó kártérítés követeléséhez), elegendő arra hivatkozni, amit a Bíróság a Bizottság kontra Magyarország (Mezőgazdasági földterületen fennálló haszonélvezeti jogok) ítéletben állapított meg egy hasonló okfejtéssel szemben.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0032"><P><DATE ISO="20190521">2019. május 21‑i</DATE> ítélet (<REF.DOC.ECR><NO.CASE>C‑235/17</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2019:432">EU:C:2019:432</NO.ECLI>), <REF.NP.ECR REF="NP0127">127.</REF.NP.ECR> és <REF.NP.ECR REF="NP0128">128.</REF.NP.ECR> pont.</REF.DOC.ECR> <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0054" REF.END="QE0054"/>A polgári jog szabályaira való hivatkozás […] nem felelhet meg a Charta 17. cikkének (1) bekezdéséből fakadó követelményeknek. Végezetül, és még ha feltételezzük is, hogy jogilag lehetséges valamely tagállam számára e rendelkezésre tekintettel kivonni magát a magánszemélyek tulajdontól való, kizárólag általa kiváltott megfosztásért való kártalanítása alól, meg kell állapítani, hogy […] az ilyen hivatkozás a […] jogok jogosultjaira hárítaná a számukra az […] esetleges kártalanítás adott esetben hosszadalmas és költséges eljárások révén történő igénylésének terhét. E polgári jogi szabályok nem teszik lehetővé annak könnyedén és kellően pontosan vagy előre látható módon való meghatározását, hogy a kártalanítást ténylegesen megkapják‑e ezen eljárások végén, sem pedig adott esetben annak felmérését, hogy az milyen természetű és mértékű lesz.<QUOT.END REF.START="QS0054" CODE="201D" ID="QE0054"/></P></NOTE></TXT></NP.ECR><?PAGE NO="13"?><NP.ECR IDENTIFIER="NP0074"><NO.P>74.</NO.P><TXT>Visszatérve tehát az intézkedés igazolásához, az elkobzás – jellegénél fogva – meghiúsítja a bűncselekmény elkövetőjének haszonszerzési indítékát, megfosztva őt a bűncselekményből származó minden vagyontól, a bűncselekmény elkövetési eszközeitől és a bűncselekmény eredményeitől. A bűnözés elleni küzdelemhez kapcsolódó ezen igazolás – főszabály szerint – nem tartható fenn, ha a lefoglalt vagyon jóhiszemű harmadik személy tulajdonát képezi.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0075"><NO.P>75.</NO.P><TXT>A haszkovói ügyészség szerint a törvényben foglalt e következmény eltörlése arra ösztönözné a szervezett bűnözést, hogy idegen szállítóeszközöket használjanak a csempészés bűncselekményének elkövetése során. Az e (jogos) aggodalomra adandó válasz a hivatkozott szállítóeszközök tulajdonosai és a bűncselekmény elkövetői közötti kapcsolatok vizsgálatában rejlik, akár a tulajdonosok jóhiszeműségének megítélésére vonatkozó kritériumok szigorítása mellett is.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0033"><P>Ezt lehetne tenni például a csempészés bűncselekményének elkövetésére különösen alkalmas jellemzőkkel rendelkező szállítóeszközök esetén, mint az olyan berendezésekkel felszerelt hajók, amelyek lehetővé teszik a tengeri vámfelügyelet elkerülését. Ilyen esetekben nincs akadálya azon vélelem felállításának <HT TYPE="ITALIC">(iuris tantum)</HT>, miszerint aki az említett hajót harmadik félnek átengedi, nem jár el jóhiszeműen, ami megfordítaná a bizonyítási terhet.</P></NOTE></TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0076"><NO.P>76.</NO.P><TXT>Ha a nemzeti törvény úgy rendelkezne, hogy az alkalmazott szállítóeszközök feltétel nélküli elkobzására kötelezne a tulajdonosok ténylegesen jóhiszemű cselekvése esetén is (azt az esetet is beleértve, amikor őket magukat is megfosztották gépjárművüktől: olyan személy esetére gondoljunk, akitől ellopták a gépjárművét, hogy azt csempészés bűncselekményének elkövetése során használják), nem megfelelő jogi eszközt alkalmazna a hivatkozott vagyontárgyak <HT TYPE="ITALIC">kisajátítására</HT>.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0077"><NO.P>77.</NO.P><TXT>Ilyen körülmények között az elkobzásnak a tulajdon kisajátításává történő átalakításához az azt igazoló megfelelő indok és végső soron a Charta 17. cikke (1) bekezdésének első mondata szerinti kártalanítás biztosítása szükséges.</TXT></NP.ECR></GR.SEQ></GR.SEQ></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="1"><TITLE><TI><NP><NO.P><HT TYPE="BOLD">V.</HT></NO.P><TXT><HT TYPE="BOLD">Végkövetkeztetés</HT></TXT></NP></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0078"><NO.P>78.</NO.P><TXT>A fent kifejtettekre tekintettel, azt javaslom, hogy a Bíróság az Apelativen sad – Plovdiv (plovdivi fellebbviteli bíróság, Bulgária) által előzetes döntéshozatalra előterjesztett első kérdésre az alábbi választ adja:</TXT><QUOT.S LEVEL="1"><P><QUOT.START CODE="201E" ID="QS0055" REF.END="QE0055"/>A bűncselekményből származó jövedelmek, vagyon és az elkövetéshez használt eszközök elkobzásáról szóló, <DATE ISO="20050224">2005. február 24‑i</DATE> 2005/212/IB tanácsi kerethatározat 2. cikkének (1) bekezdését az Európai Unió Alapjogi Chartája 17. cikkének (1) bekezdésével összefüggésben úgy kell értelmezni, hogy azzal ellentétes az olyan rendelkezés, amely lehetővé teszi a minősített csempészés bűncselekményének elkövetéséhez használt eszköznek az állam javára történő elkobzását, ha az említett szállítóeszköz olyan jóhiszemű harmadik fél tulajdonát képezi, akinek nem volt tudomása, és nem kellett, hogy tudomása legyen, illetve nem lehetett tudomása arról, hogy azt bűncselekmény elkövetésére használják fel.<QUOT.END REF.START="QS0055" CODE="201D" ID="QE0055"/></P></QUOT.S></NP.ECR></GR.SEQ></CONTENTS.CONCLUSION></CONCLUSION>