<!DOCTYPE html PUBLIC "yes" "xhtml1-strict.dtd">
<html xmlns="http://www.w3.org/1999/xhtml">
<!--GENDOC2XHTML # converter_version: 1.2.10-->
  <head>
    <title>2023-10-202310C112202106700-00-TRA-DOC-HU-CONCL-C-0670-21-202212118-07_00</title>
    <meta content="text/html; charset=utf-8" http-equiv="Content-Type"/>
    <meta content="" name="Gendoc_DGTGeneratedDate"/>
    <meta content="0" name="MSIP_Label_6bd9ddd1-4d20-43f6-abfa-fc3c07406f94_ContentBits"/>
    <meta content="Commission Use" name="MSIP_Label_6bd9ddd1-4d20-43f6-abfa-fc3c07406f94_Name"/>
    <meta content="hu-HU" name="Gendoc_Lang"/>
    <meta content="" name="Gendoc_GenerationDate"/>
    <meta content="" name="IsFlattened"/>
    <meta content="1" name="NumProc"/>
    <meta content="Final" name="Gendoc_EditionType"/>
    <meta content="0001" name="Gendoc_CaseNumberSuite"/>
    <meta content="30/10/2023 15:20:02" name="Gendoc_LastVerificationDate"/>
    <meta content="" name="Gendoc_ProcedureNumber"/>
    <meta content="hu" name="Gendoc_LangCode"/>
    <meta content="CNC" name="TypeDoc"/>
    <meta content="9S8k46etZv65uoulJk9dYvD/hwye611fC6cF6NZ1TbuvVRUDbQHEkS5wf3aVUbEV6hh4m82EwB8o2RLMlrDGjEjbTFMybal6F3+e4mDmJGK5z/uyYTt/iSY3KBqFkhN/dhoqBLpunKisntLrJEuXFh6nbJjE2tT2klh/l/xcmew=" name="GenDocUID"/>
    <meta content="P" name="TypeProc"/>
    <meta content="" name="CreateCustomParts"/>
    <meta content="OK" name="ReadyToPublish"/>
    <meta content="emn" name="Gendoc_User"/>
    <meta content="" name="EP_Mode"/>
    <meta content="" name="Gendoc_DGTGenerated"/>
    <meta content="" name="Gendoc_Vademecum"/>
    <meta content="true" name="MSIP_Label_6bd9ddd1-4d20-43f6-abfa-fc3c07406f94_Enabled"/>
    <meta content="411ab2b7-c2c1-44ff-a2c0-5fdd647a36ed" name="MSIP_Label_6bd9ddd1-4d20-43f6-abfa-fc3c07406f94_ActionId"/>
    <meta content="0670" name="NumeroOrdre"/>
    <meta content="2021" name="Annee"/>
    <meta content="P" name="Gendoc_ProcedureType"/>
    <meta content="" name="EP_Version"/>
    <meta content="HU" name="Langue"/>
    <meta content="emn" name="Gendoc_DGTGeneratedUser"/>
    <meta content="b24c8b06-522c-46fe-9080-70926f8dddb1" name="MSIP_Label_6bd9ddd1-4d20-43f6-abfa-fc3c07406f94_SiteId"/>
    <meta content="FAST_document_go_ok" name="Gendoc_LastVerificationStatus"/>
    <meta content="CNC_C" name="Gendoc_GendocTemplateType"/>
    <meta content="TRUE" name="WithoutAuthorBlockFlatP"/>
    <meta content="GenDoc 25/01/2023 08:09:36" name="Created"/>
    <meta content="" name="Canevas3_Vademecum"/>
    <meta content="2023-02-13T08:46:18Z" name="MSIP_Label_6bd9ddd1-4d20-43f6-abfa-fc3c07406f94_SetDate"/>
    <meta content="TRUE" name="WithoutAuthorBlock"/>
    <meta content="" name="Gendoc_CaseYear"/>
    <meta content="false" name="Generation_In_Progress"/>
    <meta content="C" name="Juridiction"/>
    <meta content="f7e706778c2a4997b695a626587e0b5f" name="DocumentIdentifier"/>
    <meta content="0670" name="Gendoc_CaseNumber"/>
    <meta content="ImportedWithoutSource" name="SdlIdentifier"/>
    <meta content="RP" name="NatureAff"/>
    <meta content="RP" name="Gendoc_CaseNature"/>
    <meta content="0001" name="NumSuite"/>
    <meta content="C" name="Gendoc_Juridiction"/>
    <meta content="Standard" name="MSIP_Label_6bd9ddd1-4d20-43f6-abfa-fc3c07406f94_Method"/>
  </head>
  <body>
    <div style="header">
      <div id="rId25" style="first"/>
      <div id="rId21" style="even">Collins főtanácsnok indítványa – C‑670/21. sz. ügy</div>
      <div id="rId22" style="default">BA (Öröklés – Lakásügyi szociálpolitika az Európai Unióban)</div>
    </div>
    <p class="C36Centre" id="para-1" title="page-1">
      ANTHONY MICHAEL COLLINS
    </p>
    <p class="C36Centre" id="para-2" title="page-1">
      FŐTANÁCSNOK INDÍTVÁNYA
    </p>
    <p class="C36Centre" id="para-3" title="page-1">
      Az ismertetés napja: 2023. február 9. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-1" href="#t-1">1</a>
</span>)
      
    </p>
    <p class="C38Centregrasgrandespacement" id="para-4" title="page-1">
      C‑670/21. sz. ügy
    </p>
    <p class="C37Centregras" id="para-5" title="page-1">
      BA
    </p>
    <p class="C37Centregras" id="para-6" title="page-1">
      kontra
    </p>
    <p class="C37Centregras" id="para-7" title="page-1">
      Finanzamt X
    </p>
    <p class="C39Centreespacement" id="para-8" title="page-1">
      (a Finanzgericht Köln [kölni pénzügyi bíróság, Németország] által benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem)
    </p>
    <p class="C71Indicateur" id="para-9" title="page-1">
      „Előzetes döntéshozatal – A tőke szabad mozgása – EUMSZ 63–EUMSZ 65. cikk – Öröklési illeték – Harmadik országban található ingatlanok – A valamely tagállamban vagy az Európai Gazdasági Térség valamely államában található ingatlanok tekintetében biztosított kedvező adójogi bánásmód – Korlátozás – Szociálpolitikai okokra alapított igazolás – Lakáspolitika – Arányosság”
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-10" title="page-1">
      
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">I.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Bevezetés</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">1.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A jelen indítványban a Bíróság kérésének eleget téve egy eddig még nem tárgyalt kérdéssel foglalkozom: a tagállamok követhetnek‑e olyan szociálpolitikai célokat az Európai Unió területén, mint például a megfizethető bérlakások elérhetőségének előmozdítása, olyan intézkedésekkel, amelyek a harmadik országokba irányuló és onnan származó tőke szabad mozgásának korlátozását képezik.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">II.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Jogi háttér</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">A.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az EGT‑megállapodás</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">2.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az Európai Gazdasági Térségről szóló, 1992. május 2‑i megállapodás (a továbbiakban: EGT‑megállapodás) (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-2" href="#t-2">2</a>
</span>) 40. cikke úgy rendelkezik, hogy e megállapodás rendelkezéseinek keretében a Szerződő Felek között az EU‑tagállamokban vagy az Európai Szabadkereskedelmi Társulás (EFTA) államaiban letelepedett személyek tőkéjének mozgását semmi nem korlátozhatja, és a felek állampolgársága vagy lakóhelye, vagy a befektetés helye alapján nincs helye megkülönböztetésnek.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">B.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A német jog</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">3.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A 2008. december 24‑i Gesetz zur Reform des Erbschaftsteuer‑ und Bewertungsrechts‑szel (az öröklési illetékre és az értékbecslésre vonatkozó jogszabályok átfogó módosításáról szóló törvény) (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-3" href="#t-3">3</a>
</span>) módosított, 1997. február 27‑i Erbschaftsteuer‑ und Schenkungsteuergesetz (az öröklési és ajándékozási illetékről szóló törvény) (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-4" href="#t-4">4</a>
</span>) 1. §‑a (1) bekezdésének 1. pontja értelmében öröklésiilleték‑köteles a haláleset folytán történő vagyonszerzés.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">4.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az öröklési és ajándékozási illetékről szóló törvény 2. §‑a (1) bekezdésének 1. pontja értelmében illetékkötelezettség keletkezik:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-19" title="page-3">
      „[…]
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-20" title="page-3">
      1. az 1. § (1) bekezdésének 1–3. pontjában szabályozott esetekben, ha a halála időpontjában az örökhagyó, az ajándékozás időpontjában az ajándékozó vagy az illetékkötelezettség keletkezésének időpontjában a vagyonszerző belföldi illetőségű személy, […] az egész vagyonra. Belföldi illetőséggel rendelkezőnek minősülnek:
    </p>
    <p class="C11Marge1avecretrait" id="para-21" title="page-4">
      a) azok a természetes személyek, akik belföldön lakóhellyel vagy szokásos tartózkodási hellyel rendelkeznek;
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-22" title="page-4">
      […]”
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">5.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az öröklési és ajándékozási illetékről szóló törvény „A lakás céljára bérbe adott ingatlanokra vonatkozó különös szabályok” című 13c. §‑a (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-5" href="#t-5">5</a>
</span>) értelmében:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-24" title="page-4">
      „(1) A (3) bekezdésben említett ingatlanokat a piaci értékük 90%‑án kell értékelni.
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-25" title="page-4">
      […]
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-26" title="page-4">
      (3) A csökkentett piaci értéken alapuló megközelítést kell alkalmazni azon ingatlanokra vagy azok azon részeire:
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-27" title="page-4">
      1. amelyeket lakás céljára adnak bérbe;
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-28" title="page-4">
      2. amelyek Németországban, az Európai Unió valamely tagállamában vagy az Európai Gazdasági Térség valamely tagállamában találhatók; és
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-29" title="page-4">
      3. amelyek nem képezik a 13a. § értelmében vett vállalkozási vagyon, illetve mezőgazdasági vagy erdőgazdálkodási üzemi vagyon részét.
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-30" title="page-4">
      […]”
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">C.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Németország és Kanada között létrejött, a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">6.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">2001. április 19‑én a Németországi Szövetségi Köztársaság és Kanada a jövedelemadók és egyes más adók területén a kettős adóztatás elkerüléséről, az adóelkerülés megakadályozásáról és az adókkal kapcsolatos segítségnyújtásról szóló egyezményt (a továbbiakban: a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény) (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-6" href="#t-6">6</a>
</span>) kötött egymással. Ezen egyezmény 2. cikke értelmében a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény nem alkalmazandó az öröklési illetékekre. 26. cikke ennek ellenére a következőképpen rendelkezik:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-33" title="page-5">
      „(1) A Szerződő Államok illetékes hatóságai megosztják a jelen Egyezmény vagy a Szerződő Államoknak az Egyezmény hatálya alá tartozó adókra vonatkozó nemzeti jogszabályaik végrehajtásához szükséges információkat, amennyiben az említett nemzeti jogszabályok alapján történő adóztatás nem ellentétes az Egyezménnyel. Az információcserét nem korlátozza az 1. cikk.
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-34" title="page-5">
      […]
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-35" title="page-5">
      (4) E cikk alkalmazásában – a 2. cikkben foglalt rendelkezések sérelme nélkül – az Egyezmény hatálya alá tartozó adónak minősül a Szerződő Államokban beszedett valamennyi adó.”
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">III.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az alapeljárás, az előzetes döntéshozatal iránti kérelem és a Bíróság előtti eljárás</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">7.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">2016‑ban bekövetkezett halálakor A németországi illetőséggel rendelkezett. A a szintén németországi illetőséggel rendelkező fiára, BA‑ra hagyományozta egy Kanadában található, lakás céljára bérbe adott ingatlan egy részét.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">8.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">2017. július 17‑i határozatával a Finanzamt X (X adóhivatal, Németország) öröklési illetéket állapított meg BA‑val szemben az említett ingatlan tekintetében.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">9.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az öröklési és ajándékozási illetékről szóló törvény 13c. §‑ának (1) bekezdése alapján 2018. március 19‑én BA az említett öröklésiilleték‑megállapítás oly módon történő módosítását kérte, hogy a Kanadában található ingatlan után a piaci értékének 90%‑áig szabjanak ki illetéket. BA arra hivatkozott, hogy az ingatlan – elhelyezkedésének kivételével – az említett rendelkezésben meghatározott valamennyi feltételnek megfelel. Amennyiben az öröklési és ajándékozási illetékről szóló törvény a 13c. cikk (1) bekezdése szerinti adókedvezmény igénybevételéhez megköveteli, hogy az ingatlan Németországban, valamely másik tagállamban vagy az Európai Gazdasági Térség (EGT) valamely államában legyen található, annyiban az BA szerint sérti az EUMSZ 63. cikkben rögzített, a tagállamok és harmadik országok közötti szabad tőkemozgást.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">10.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">2018. április 25‑i határozatával az X adóhivatal elutasította BA kérelmét. BA közigazgatási panaszt nyújtott be e határozattal szemben. 2019. április 23‑án az X adóhivatal elutasította panaszát, megállapítva, hogy a valamely tagállamban vagy EGT‑államban található, lakás céljára bérbe adott ingatlannal kapcsolatban az öröklési illeték szempontjából biztosított kedvező bánásmód nem ellentétes az EUMSZ 63. cikkel. 2019. május 24‑én BA keresetet indított a Finanzgericht Köln (kölni pénzügyi bíróság, Németország) előtt a panaszát elutasító határozat hatályon kívül helyezése iránt.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">11.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Előzetes döntéshozatalra utaló végzésében az említett bíróság kétségeinek ad hangot az öröklési és ajándékozási illetékről szóló törvény releváns rendelkezéseinek az EUMSZ 63. cikkel való összeegyeztethetőségét illetően. A szóban forgó ingatlan megfelel a nemzeti jog szerint ahhoz szükséges minden feltételnek, hogy tekintetében 10%‑kal csökkenjen az adóalap, kivéve, hogy az EGT‑n kívüli államban található. Az ítélkezési gyakorlat szerint az elhunyt személy hagyatékának – az ingatlanvagyont is ideértve – egy vagy több személyre történő átszállása tőkemozgásnak minősül az EUMSZ 63. cikk alkalmazásában. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-7" href="#t-7">7</a>
</span>) A Finanzgericht Köln (kölni pénzügyi bíróság) megállapítja, hogy a szabad tőkemozgást korlátozó intézkedések magukban foglalják azon intézkedéseket, amelyek alkalmasak arra, hogy eltántorítsák valamely tagállam lakosait attól, hogy más államokban – a harmadik országokat is ideértve – beruházásokat hajtsanak végre. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-8" href="#t-8">8</a>
</span>) A Finanzgericht Kölnnek (kölni pénzügyi bíróság) azt illetően is kétségei vannak, hogy a tőke szabad mozgásának e korlátozása igazolható‑e az EUMSZ 64. cikkben szereplő standstill klauzulával, az EUMSZ 65. cikkben felsorolt igazoló okokkal vagy bármely közérdeken alapuló nyomós okkal. Az említett bíróság úgy véli, hogy a standstill klauzula nem alkalmazható, mivel a releváns adókedvezményt 2008‑ban vezették be. A lakás céljára bérbe adott ingatlanok – függetlenül attól, hogy valamely tagállamban, valamely EGT‑államban vagy valamely harmadik országban találhatók‑e – az EUMSZ 65. cikk (1) bekezdésének a) pontja alkalmazásában ugyanolyan helyzetben vannak. Az említett bíróság végezetül megállapítja, hogy úgy tűnik, hogy nincs olyan közérdeken alapuló nyomós ok, amely igazolhatná e korlátozást.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">12.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E körülmények között határozott úgy a Finanzgericht Köln (kölni pénzügyi bíróság), hogy az eljárást felfüggeszti, és előzetes döntéshozatal céljából a következő kérdést terjeszti a Bíróság elé:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-43" title="page-6">
      „Úgy kell‑e értelmezni az EUMSZ 63. cikk (1) bekezdését, az EUMSZ 64. és EUMSZ 65. cikket, hogy azokkal ellentétes az öröklési illeték beszedésére vonatkozó olyan tagállami szabályozás, amely az öröklési illeték kiszámítása céljából előírja, hogy a magánvagyonhoz tartozó, harmadik országban (a jelen ügyben Kanadában) található és lakás céljára bérbe adott beépített ingatlant a teljes értékén, míg a magánvagyonhoz tartozó, belföldön, az Európai Unió valamely tagállamában vagy az Európai Gazdasági Térség valamely államában található és lakás céljára bérbe adott ingatlant csupán az értékének 90%‑áig veszik figyelembe az öröklési illeték kiszámítása során?”
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">13.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A német kormány és az Európai Bizottság terjesztett elő írásbeli észrevételeket. A 2022. november 17‑i tárgyaláson BA, a német kormány és a Bizottság előadta szóbeli észrevételeit, és válaszolt a Bíróság kérdéseire.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">14.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Bíróság kérésének megfelelően a jelen indítvány azt vizsgálja, hogy igazolhatják‑e a tagállamok a harmadik országokba irányuló és onnan származó tőke szabad mozgásának korlátozását közérdeken alapuló nyomós okokra hivatkozva.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">IV.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Értékelés</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">A.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A felek érvei</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">15.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az EUMSZ 63. cikk a tagállamok és harmadik országok közötti tőkemozgásokra vonatkozik. Mivel a harmadik országban található ingatlanok után fizetendő öröklési illeték kiszámításához magasabb alapot kell figyelembe venni, BA, a német kormány és a Bizottság egyetért abban, hogy a kérdést előterjesztő bíróság előtt folyamatban lévő eljárásban vitatott nemzeti szabályok korlátozzák a tőke szabad mozgását az EUMSZ 63. cikk értelmében. Nem értenek egyet abban, hogy ez a korlátozás igazolható‑e közérdeken alapuló nyomós okra való hivatkozással.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">16.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A tárgyaláson BA arra hivatkozott, hogy a német szabályozás nem mozdítja elő megfizethető bérlakások elérhetőségét, mivel az adókedvezmény minden ingatlanra vonatkozik annak értékétől függetlenül. Semmi nem indokolja, hogy a harmadik országokban található ingatlanok ne részesüljenek az említett adókedvezményben.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">17.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A német kormány hangsúlyozta, hogy az alapeljárás tárgyát a tagállamok és harmadik országok közötti szabad tőkemozgás képezi, nem pedig az EGT‑államok közötti szabad tőkemozgás. A közérdeken alapuló nyomós ok fennállásának értékelése során figyelembe kell venni a tagállamok közötti jogi integráció magasabb szintjét. A harmadik országokba irányuló vagy onnan származó tőke szabad mozgásának korlátozása tehát olyan okokkal is igazolható, amelyek nem igazolnák a tagállamok közötti szabad tőkemozgás korlátozását.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">18.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A német kormány a tárgyaláson megjegyezte, hogy a német nagyvárosokban tízből négy háztartás a rendelkezésére álló jövedelem több mint 30%‑át költi lakbérre. Hasonló probléma más tagállamokban is fennáll, és az aggodalomra ad okot e tagállamok hatóságai számára. Amint az az öröklési illetékre és az értékbecslésre vonatkozó jogszabályok átfogó módosításáról szóló törvény tervezetéből kitűnik, a német jogalkotó azon közérdekű cél érdekében fogadta el a 13c. §‑t, hogy a bérlakások befektetői csoportok kezében való összpontosulásának csökkentésével növelje a magánszemélyek tulajdonában lévő ingatlanok lakáscélú használatra való rendelkezésre állását. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-9" href="#t-9">9</a>
</span>) A német kormány rámutat arra, hogy a befektetői csoportok – a magánszemélyektől eltérően – nem tartoznak az öröklési illeték hatálya alá. Az adókedvezmény célja, hogy mérsékelje a lakás céljára bérbe adott ingatlant öröklő magánszemélyekre nehezedő azon nyomást, hogy az illeték megfizetése érdekében eladják az ingatlant, fenntartva így annak ilyen célú használatát.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">19.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A német kormány kifejti, hogy a verseny bérlakáskínálati piacon való erősítése hozzájárul a megfizethető lakások elérhetőségéhez és finanszírozásához, ami közérdeken alapuló nyomós ok. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-10" href="#t-10">10</a>
</span>) A megfizethető lakásokhoz való hozzáférés megkönnyítése európai politikai cél, és a hatályos német szabályozás ezért terjesztette ki a szóban forgó adókedvezményt az EGT‑ben található ingatlanokra. Sem a német kormány, sem az Európai Unió, sem az EGT nem felelős a megfizethető lakások elérhetőségének harmadik országokban történő előmozdításáért. Harmadik országok szociálislakás‑igénye nem mérhető fel, mivel ez rendkívül magas szintű együttműködést igényelne ezen országokkal. Az adókedvezmény harmadik országokban található ingatlanokra való kiterjesztése az intézkedés államkincstár számára jelentett költségeit is növelné anélkül, hogy további előnyökkel járna az Európai Unió vagy az EGT lakossága számára. Az adókedvezménynek az Európai Unióban vagy az EGT‑ben található bérbe adott ingatlanokra való korlátozása ösztönzi az ilyen vagyontárgyakba történő beruházást, hozzájárulva ezzel a kitűzött szociális cél eléréséhez. A német kormány úgy véli, hogy „határvonalat húzhat” azzal, hogy kizárja a harmadik országokban található ingatlanokat az adókedvezményből.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">20.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A német kormány arra hivatkozik, hogy az adókedvezmény igénybevétele lehetőségének korlátozása arányos, mivel az megfelelő a kitűzött cél eléréséhez, és nem lépi túl az annak eléréséhez szükséges mértéket. Ezzel összefüggésben megjegyzi, hogy az adókedvezmény igénybevételének lehetősége az ingatlan elhelyezkedésétől függ, nem pedig az elhunyt személy vagy örököseinek lakóhelyétől.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">21.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A német kormány az adókedvezmény igénybevétele lehetőségének korlátozását emellett az adóellenőrzések hatékonysága megőrzésének szükségességével igazolja. A harmadik országokkal való információcserére szolgáló mechanizmusok hiányában a német hatóságok nem tudják ellenőrizni, hogy valamely ingatlant lakás céljára adnak‑e bérbe. A német kormány a tárgyaláson mindazonáltal elismerte, hogy a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény lehetővé teszi a német hatóságok számára, hogy a kanadai hatóságoktól megkérjék az öröklési illeték megállapítása céljából releváns információkat.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">22.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Bizottság úgy véli, hogy az alapügyben szóban forgó korlátozás nem igazolható közérdeken alapuló nyomós okkal.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">23.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A megfizethető bérlakások elérhetőségének előmozdítását illetően a Bizottság írásbeli észrevételeiben arra hivatkozott, hogy nincsen bizonyíték, ami arra utalna, hogy a harmadik országokban – például Kanadában – található ingatlanok ne lennének a Németországban, az Európai Unióban vagy az EGT‑ben található ilyen ingatlanokkal összehasonlítható helyzetben. A Bíróság tárgyaláson feltett kérdéseire válaszolva a Bizottság elismerte, hogy a megfizethető bérlakások elérhetőségének előmozdítása a tagállamok vagy az EGT‑államok és harmadik országok közötti szabad tőkemozgás korlátozásának érvényes igazoló okát képezheti függetlenül attól, hogy e harmadik országokban fennáll‑e hasonló igény. Mindazonáltal a német kormánynak kell bizonyítania, hogy szabályozásával érvényesen követ szociálpolitikai célt, és hogy az arányos. Ebben az összefüggésben a hatályos német szabályozás legalább két kérdést vet fel. Először is, az a személy, aki lakás céljára bérbe adott ingatlant örököl, igénybe veheti az adókedvezményt, majd eladhatja az ingatlant egy intézményi befektetőnek. Másodszor, az adókedvezmény minden ingatlanra vonatkozik, a luxusingatlanokat is ideértve.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">24.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Bizottság továbbá arra hivatkozik, hogy a szóban forgó korlátozás nem igazolható az adóellenőrzések hatékonyságával, mivel az adókedvezmény nem vehető igénybe egyetlen harmadik országban található ingatlan tekintetében sem, függetlenül attól, hogy a Németországi Szövetségi Köztársaság kötött‑e információcsere‑egyezményt az adott országgal, mint ahogyan Kanadával tette.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">B.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Általános elvek</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">25.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az EUMSZ 63. cikk (1) bekezdése értelmében a tőke szabad mozgása egyaránt vonatkozik a tagállamok, valamint a tagállamok és harmadik országok közötti tőkemozgásokra a kölcsönösség feltétele nélkül. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-11" href="#t-11">11</a>
</span>) Ez a jellemző megkülönbözteti a tőke szabad mozgását az összes többi belső piaci szabadságtól, mivel az utóbbiak kizárólag a tagállamok területén alkalmazandók. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-12" href="#t-12">12</a>
</span>)
      </p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">26.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az öröklési illeték megállapítása során egy kedvezmény nyújtásának attól a feltételtől való függővé tétele, hogy a vagyontárgy valamely tagállam vagy EGT‑állam területén legyen, az EUMSZ 63. cikk (1) bekezdése által főszabály szerint tiltott módon korlátozza a szabad tőkemozgást. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-13" href="#t-13">13</a>
</span>) A tagállamokban vagy EGT‑államokban található ingatlanok tekintetében alkalmazott kedvező adójogi bánásmód visszatarthatja az ezen eszközkategóriába történő befektetést, ha az ingatlanok harmadik országokban találhatók.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">27.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az állandó ítélkezési gyakorlat szerint a szabad tőkemozgás korlátozásának fogalmát ugyanúgy kell értelmezni a tagállamok közötti, az EGT‑államokba irányuló és onnan kiinduló, (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-14" href="#t-14">14</a>
</span>) valamint a tagállamok és harmadik országok közötti (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-15" href="#t-15">15</a>
</span>) ügyletek tekintetében.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">28.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Szerződésben felsorolt igazoló okokon túlmenően a szabad tőkemozgás korlátozása akkor igazolható, ha azt közérdeken alapuló nyomós ok igazolja, feltéve, hogy tiszteletben tartja az arányosság elvét. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-16" href="#t-16">16</a>
</span>)
      </p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">29.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A közérdeken alapuló nyomós okokra való hivatkozás lehetősége csak annyiban áll fenn, amennyiben nem létezik olyan uniós szintű harmonizációs intézkedés, amely biztosítaná a közérdek védelmét. Ilyen harmonizációs intézkedés hiányában főszabály szerint a tagállamokra tartozik, hogy meghatározzák a közérdek általuk biztosítani kívánt védelmi szintjét, valamint azt, hogy e védelmet milyen módon kell elérni. Az ilyen intézkedéseknek a Szerződés által kijelölt korlátok között kell maradniuk, és arányosnak kell lenniük. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-17" href="#t-17">17</a>
</span>)
      </p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">30.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Főszabály szerint a tagállamok hivatkozhatnak közérdeken alapuló nyomós okokra a harmadik országokat érintő tőkemozgások korlátozásának igazolása érdekében. Ezen okok közé tartozhat az adóellenőrzések hatékonyságának biztosítása és az adócsalás elleni küzdelem, (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-18" href="#t-18">18</a>
</span>) a teljesen mesterséges megállapodások megakadályozása, (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-19" href="#t-19">19</a>
</span>) valamint az adórendszerek koherenciájának (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-20" href="#t-20">20</a>
</span>) és a tagállamok és harmadik országok közötti adóztatási joghatóság kiegyensúlyozott megosztásának megőrzése. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-21" href="#t-21">21</a>
</span>) Míg a Bíróság gyakran elutasította az ilyen korlátozások igazolására felhozott okokat, számos esetben elfogadta a tagállamok és harmadik országok közötti tőkemozgások korlátozását igazoló okokat olyan körülmények között, amikor nem fogadta volna el a tagállamok közötti megfelelő mozgások korlátozását. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-22" href="#t-22">22</a>
</span>)
      </p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">31.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ez a megközelítés azzal magyarázható, hogy a harmadik országokba irányuló vagy onnan származó tőke mozgásának jogi háttere eltér a tagállamok közötti (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-23" href="#t-23">23</a>
</span>) vagy az EGT‑n belüli (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-24" href="#t-24">24</a>
</span>) tőkemozgásétól. A tagállamok közötti jogi integráció szintje miatt a tagállamok közötti, határokon átnyúló gazdasági tevékenységek adóztatása nem mindig hasonlítható össze a tagállamok és harmadik országok közötti hasonló tevékenységek adóztatásával. A harmadik országokba irányuló vagy onnan származó tőke szabad mozgásának eltérő jogi háttere magyarázza azt is, hogy az EUMSZ 64. cikk, az EUMSZ 65. cikk (4) bekezdése és az EUMSZ 66. cikk miért teszi lehetővé a tagállamok számára, hogy a köztük és harmadik országok között fennálló szabad tőkemozgástól való egyedi eltéréseket fogadjanak el. Ez az eltérő jogi háttér következményekkel jár a tagállamok közérdeken alapuló nyomós okokra való hivatkozására nézve. Valamely tagállam főszabály szerint bizonyíthatja, hogy a harmadik országokba irányuló vagy onnan származó tőke mozgásának korlátozását olyan ok igazolja, amely nem feltétlenül igazolná a tagállamok közötti tőkemozgás korlátozását. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-25" href="#t-25">25</a>
</span>)
      </p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">C.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Elemzés</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">32.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A jelen ügyben a német kormány két közérdeken alapuló nyomós okra hivatkozik a szabályozása által előírt korlátozások igazolása érdekében: a megfizethető bérlakások elérhetőségének előmozdítására mint szociálpolitikai célra és az adóellenőrzések hatékonyságára.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">33.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ami az első igazoló okot illeti, a Bíróság elfogad szociálpolitikai igazoló okokat közérdeken alapuló nyomós okként a tagállamok közötti szabad tőkemozgással összefüggésben. A Jäger ítéletben a Bíróság azt vizsgálta, hogy a német kormány mivel igazolja azt az öröklési illetékre vonatkozó szabályozást, amely kedvezőbb bánásmódot biztosított a Németországban található termőföld és erdő értékbecslését illetően, mint a más tagállamban található hasonló vagyontárgyak esetében. Miután a Bíróság megállapította, hogy a belföldön lévő vagyontárgyak tekintetében alkalmazott kedvezőbb bánásmód korlátozza a szabad tőkemozgást, (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-26" href="#t-26">26</a>
</span>) úgy ítélte meg, hogy a termőföldek és erdők szociális funkciója – ilyen területek öröklése esetén a munkahelyek megőrzését is ideértve – közérdeken alapuló nyomós okot képez. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-27" href="#t-27">27</a>
</span>) A Bíróság mindazonáltal arra a következtetésre jutott, hogy e korlátozás nem igazolható, mivel nem nyert bizonyítást, hogy az elérni kívánt szociális cél más tagállamokban ne lett volna ugyanolyan védelemre méltó. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-28" href="#t-28">28</a>
</span>)
      </p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">34.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Woningstichting Sint Servatius ítéletében a Bíróság egy hollandiai szociális lakásügyi rendszert vizsgált, amely megtagadta egy Belgiumban, a holland határ közelében található kísérleti projektbe történő beruházás engedélyezését. Az előzetes engedélyezésre vonatkozó követelményt és az előzetes engedélyezés megtagadását egyaránt a szabad tőkemozgás korlátozásának tekintették. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-29" href="#t-29">29</a>
</span>) A Bíróság megjegyezte, hogy a szociális lakásügyi rendszer célja, hogy megfelelő lakáskínálatot biztosítson a Hollandiában lakóhellyel rendelkező alacsony jövedelmű személyek számára. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-30" href="#t-30">30</a>
</span>) A Bíróság megállapította, hogy a lakáspolitikával kapcsolatos követelmények közérdeken alapuló nyomós okokat képezhetnek. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-31" href="#t-31">31</a>
</span>) Ami az arányosság elvét illeti, az előzetes engedélyezésre vonatkozó követelmény szükséges és megfelelő lehet e lakáspolitikai cél megvalósításához. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-32" href="#t-32">32</a>
</span>) A Bíróság mindazonáltal bírálta az engedélyezési rendszert, mivel az nem objektív, megkülönböztetéstől mentes és előzetesen ismert kritériumokon alapul, ezáltal korlátok közé szorítva a nemzeti hatóságok mérlegelési jogkörének gyakorlását. A tőke szabad mozgásának korlátozása nem volt igazolható, mivel az egyetlen kritérium az volt, hogy a projektnek „a hollandiai lakásügy érdekében” kell megvalósulnia. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-33" href="#t-33">33</a>
</span>)
      </p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">35.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Bíróság a Busley és Cibrián Fernández ítéletében szintén a tagállami lakáspolitikai célok alkalmazását vizsgálta. A német szabályozás kedvezőbb adójogi bánásmódot biztosított a Németországban található ingatlanok bérbeadásából származó jövedelem, mint a más tagállamokban található ingatlanok bérbeadásából származó jövedelem tekintetében, ami a tőke szabad mozgásának korlátozását jelentette. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-34" href="#t-34">34</a>
</span>) A Bíróság elfogadta, hogy a nemzeti szabályozás által követett szociálpolitikai cél – jelesül a lakásépítés ösztönzése a német lakosság igényeinek kielégítése végett – alkalmas arra, hogy közérdeken alapuló nyomós oknak minősüljön. A Bíróság mindazonáltal arra a következtetésre jutott, hogy e nemzeti szabályozás nem tartotta tiszteletben az arányosság elvét, mivel az minden bérbeadás céljára szánt lakásra, így a luxuslakásokra is vonatkozott, és nem Németország olyan területeire irányult, amelyeken különösen jelentős a lakáshiány. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-35" href="#t-35">35</a>
</span>)
      </p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">36.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ebből következik, hogy valamely tagállam főszabály szerint hivatkozhat szociálpolitikai célokra – mint például a megfizethető lakások elérhetőségének előmozdítására – mint közérdeken alapuló nyomós okokra a tagállamok közötti szabad tőkemozgás korlátozásának igazolása érdekében. Ebben az összefüggésben az Európai Unióról szóló szerződés preambuluma kinyilvánítja a tagállamok arra irányuló szándékát, hogy előmozdítsák népeik társadalmi fejlődését. E szerződés 3. cikkének (3) bekezdése az Európai Uniót többek között azzal a feladattal bízza meg, hogy előmozdítsa a társadalmi kohéziót, valamint a tagállamok közötti szolidaritást. Hasonlóképpen, a „Szociálpolitika” címet viselő X. címben foglalt EUMSZ 151. cikk a megfelelő szociális védelem biztosításának célját az Európai Unió és tagállamai közös törekvéseként határozza meg. Nehéz elképzelni, hogy a tagállamok hogyan tudnák teljesíteni e feladatot anélkül, hogy lehetőségük lenne a társadalmi kohézió és szolidaritás előmozdítása érdekében nemzeti szintű politikát folytatni.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">37.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Bíróság megállapította továbbá, hogy mivel az Uniónak gazdasági és szociális célja is van, a Szerződés rendelkezéseiből az áruk, a személyek, a szolgáltatások és a tőke szabad mozgása vonatkozásában eredő jogokat egyensúlyba kell hozni a szociálpolitika céljaival, amelyek között szerepel a megfelelő szociális védelem biztosítása. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-36" href="#t-36">36</a>
</span>) Az EUMSZ 4. cikk (2) bekezdése szerint a szociálpolitika az Európai Unió és tagállamai megosztott hatáskörébe tartozik. Míg az EUMSZ 9. cikk úgy rendelkezik, hogy az Európai Uniónak saját politikái és tevékenységei meghatározása és végrehajtása során megfelelő szintű szociális védelmet kell biztosítania, az EUMSZ 153. cikk szerint az Unió támogatja és kiegészíti a tagállamok tevékenységeit a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem területén.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">38.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Nem tűnik tehát indokoltnak, hogy valamely tagállam ne hivatkozhasson szociálpolitikai okokra a harmadik országokba irányuló és onnan származó tőke szabad mozgása korlátozásának igazolása érdekében. Mindazonáltal sem az említett rendelkezések, sem a Szerződések más rendelkezései nem kötelezik a tagállamokat arra, hogy harmadik országokban szociálpolitikai célokat kövessenek. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-37" href="#t-37">37</a>
</span>) Ebből következik, hogy a hatóságok szociális védelem biztosításáért való felelőssége elsősorban az Európai Unió lakosságára vonatkozik, és hogy e célból intézkedéseket fogadhatnak el.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">39.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Bizottság által az írásbeli észrevételeiben sugalltakkal ellentétben úgy vélem, hogy az uniós jog nem követeli meg a tagállamoktól, hogy figyelembe vegyék a megfizethető lakások harmadik országokbeli elérhetőségét az Európai Unió és harmadik országok közötti szabad tőkemozgás korlátozásának igazolása érdekében. A tagállamok közötti jogi integráció szintje és közös politikai célkitűzéseik, amelyek magyarázzák az ítélkezési gyakorlat szigorú megközelítését a tagállamok közötti szabad tőkemozgás korlátozásával kapcsolatos igazoló okok elfogadását illetően, (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-38" href="#t-38">38</a>
</span>) nem ültethetők át automatikusan ezen igazoló okokra azoknak a tagállamok és harmadik országok közötti tőkemozgás tekintetében történő alkalmazása esetén. Amint azt a jelen indítvány 31. pontjában megjegyeztem, ez a megfontolás magyarázza, hogy a Bíróság miért állapította meg, hogy a harmadik országokba irányuló vagy onnan származó tőke szabad mozgásának korlátozása igazolható lehet olyan körülmények között, amikor a tagállamok közötti tőkemozgás ugyanilyen korlátozása nem lenne igazolható.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">40.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ezt a következtetést nem befolyásolja az a tény, hogy valamely tagállam kiterjeszthet egy adókedvezményt az EGT‑megállapodásban részes államokban található ingatlanokra. Ezáltal e tagállam egyszerűen elkerüli az EGT‑államokba irányuló és onnan származó tőke szabad mozgásának korlátozását, amely államok esetében az EGT‑megállapodás alapján a harmadik országokhoz képest szorosabb jogi integráció áll fenn az Európai Unióval.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">41.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Elsősorban a kérdést előterjesztő bíróság feladata annak értékelése, hogy a nemzeti szabályozás tiszteletben tartja‑e az arányosság elvét. E feladat elvégzése során figyelembe kell vennie, hogy a tagállamok széles mérlegelési mozgástérrel rendelkeznek a szociálpolitikai célok megvalósítására alkalmas intézkedések megválasztása terén, mindazonáltal e mérlegelési mozgástér alkalmazása nem veszélyeztetheti a magánszemélyek Szerződésekben rögzített jogait. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-39" href="#t-39">39</a>
</span>)
      </p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">42.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A korlátozások akkor tekinthetők megfelelőnek, ha alkalmasak az általuk megvalósítani kívánt közérdekű cél elérésére, jelen esetben a megfizethető bérlakások európai unióbeli és EGT‑beli elérhetőségének biztosítására. A kérdést előterjesztő bíróság feladata annak az elé terjesztett bizonyítékok alapján történő megállapítása, hogy a lakás céljára bérbe adott ingatlanok öröklési illeték megállapításához alapul vett értékének kiszámításához használt alap 10%‑os csökkentése alkalmas‑e arra, hogy mérsékelje az örökösökre nehezedő azon nyomást, hogy eladják az ilyen ingatlanokat, valamint a bérbeadás céljára szánt ingatlanok elérhetőségére gyakorolt következményeket.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">43.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Annak értékelése kapcsán, hogy valamely korlátozás túllépi‑e a kitűzött cél eléréséhez szükséges mértéket, felmerül a kérdés, hogy kevésbé korlátozó jellegű intézkedések ugyanolyan hatékony módon biztosítanák‑e a cél megvalósítását. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-40" href="#t-40">40</a>
</span>) Bár ez megint csak a kérdést előterjesztő bíróság feladata, ha az adókedvezmény hatálya szűkebb lenne, és az egy bizonyos küszöbérték alatti értékkel rendelkező ingatlanokra korlátozódna, kizárva ezáltal a luxusingatlanokat, gyengülhetne a harmadik országokba irányuló és onnan származó tőke szabad mozgására vonatkozó korlátozás hatása. Az adókedvezmény ilyen korlátozása emellett azzal a következménnyel járhat, hogy az adóalap progresszívvá válik, adott esetben elősegítve ezáltal a megfizethető bérlakásokhoz való hozzáférést.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">44.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ennélfogva annak megállapítását javaslom a Bíróságnak, hogy az EUMSZ 63. cikk (1) bekezdésével nem ellentétes az olyan nemzeti szabályozás, amely a megfizethető bérlakások európai unióbeli és EGT‑beli elérhetőségének előmozdítása érdekében az öröklési illeték kiszámítása céljából kedvezőbben kezeli a valamely tagállamban vagy EGT‑államban lakás céljára bérbe adott ingatlanok értékét, mint az ugyanilyen célra használt, harmadik országban található ingatlanokét. A kérdést előterjesztő bíróság feladata annak értékelése, hogy e nemzeti szabályozás megfelelő‑e a kitűzött cél eléréséhez, és hogy léteznek‑e kevésbé korlátozó, de ugyanolyan hatékony intézkedések e cél megvalósítására.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">45.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Rátérek a német kormány által a korlátozás igazolására felhozott második közérdeken alapuló nyomós okra, jelesül az adóellenőrzések hatékonyságára.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">46.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A jelen indítvány 30. pontjában hivatkozott ítélkezési gyakorlat számos példát tartalmaz arra, hogy a Bíróság elfogadta, hogy az adóellenőrzések hatékonysága igazolja a harmadik országokba irányuló és onnan származó tőke szabad mozgásának korlátozását. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-41" href="#t-41">41</a>
</span>) Ha a nemzeti szabályozás bizonyos feltételek teljesítéséhez köti valamely adókedvezmény biztosítását, és nem áll rendelkezésre a tagállamok és harmadik országok közötti információcserére lehetőséget adó jogi keret, a tagállam nem feltétlenül tudja ellenőrizni, hogy teljesültek‑e az adott adókedvezmény igénybevételének feltételei.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">47.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A jelen ügyben a Bíróság rendelkezésére álló iratokból kitűnik, hogy a szóban forgó adókedvezmény igénybevétele ahhoz a feltételhez van kötve, hogy az ingatlant lakás céljára adják bérbe. A kérdést előterjesztő bíróság feladata annak ellenőrzése, hogy rendelkezésre áll‑e az illetékes adóhatóságok közötti információcserére lehetőséget adó jogi keret. Bár a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény nem alkalmazandó az öröklési illetékre, a német kormány a tárgyaláson elismerte, hogy ezen egyezmény 26. cikke alapján az információcserére vonatkozó kötelezettség a szerződő államok által kivetett valamennyi adóra kiterjed.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">48.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A fenti megfontolásokra tekintettel azt javaslom a Bíróságnak, hogy azt a választ adja a kérdést előterjesztő bíróság által felvetett második szempontra, hogy az EUMSZ 63. cikk (1) bekezdésével ellentétes az olyan nemzeti szabályozás, amely az adóellenőrzések hatékonyságának biztosítása érdekében az öröklési illeték kiszámítása céljából kedvezőbben kezeli a valamely tagállamban vagy EGT‑államban lakás céljára bérbe adott ingatlanok értékét, mint az ugyanilyen célra használt, harmadik országban található ingatlanokét, ha rendelkezésre áll az illetékes adóhatóságok között a releváns információk cseréjére lehetőséget adó jogi keret.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">V.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Végkövetkeztetések</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">49.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A fenti megfontolások fényében azt javaslom, hogy a Bíróság a következőképpen válaszoljon a Finanzgericht Köln (kölni pénzügyi bíróság, Németország) által előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdésre:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-86" title="page-16">
      Az EUMSZ 63. cikk (1) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy:
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">–</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">azzal nem ellentétes az olyan nemzeti szabályozás, amely a megfizethető bérlakások európai unióbeli és Európai Gazdasági Térségen belüli elérhetőségének előmozdítása érdekében az öröklési illeték kiszámítása céljából kedvezőbben kezeli a valamely tagállamban vagy az Európai Gazdasági Térség valamely államában lakás céljára bérbe adott ingatlanok értékét, mint az ugyanilyen célra használt, harmadik országban található ingatlanokét, feltéve, hogy a nemzeti szabályozás megfelelő a kitűzött cél eléréséhez, és nem léteznek kevésbé korlátozó, de ugyanolyan hatékony intézkedések e cél megvalósítására;</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">–</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">azzal ellentétes az olyan nemzeti szabályozás, amely az adóellenőrzések hatékonyságának biztosítása érdekében az öröklési illeték kiszámítása céljából kedvezőbben kezeli a valamely tagállamban vagy az Európai Gazdasági Térség valamely államában lakás céljára bérbe adott ingatlanok értékét, mint az ugyanilyen célra használt, harmadik országban található ingatlanokét, ha rendelkezésre áll az illetékes adóhatóságok között a releváns információk cseréjére lehetőséget adó jogi keret.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <div/>
  <hr class="note"/>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-1" href="#c-1">1</a>
</span>) Eredeti nyelv: angol.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-2" href="#c-2">2</a>
</span>) HL 1994. L 1., 3. o.; magyar nyelvű különkiadás 11. fejezet, 52. kötet, 3. o.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-3" href="#c-3">3</a>
</span>) BGBl. 2008. I, 3018. o.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-4" href="#c-4">4</a>
</span>) BGBl. 1997. I, 378. o.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-5" href="#c-5">5</a>
</span>) Az előzetes döntéshozatalra utaló határozat az öröklési és ajándékozási illetékről szóló törvény 13c. §‑ára utal. Ez a rendelkezés azóta az öröklési és ajándékozási illetékről szóló törvény 13d. §‑ává vált. Lásd: 2016. november 4‑i Gesetz zur Anpassung des Erbschaftsteuer- und Schenkungsteuergesetzes an die Rechtsprechung des Bundesverfassungsgerichts (az öröklési és ajándékozási illetékről szóló törvénynek a szövetségi alkotmánybíróság ítélkezési gyakorlatához való igazításáról szóló törvény; BGBl. 2016 I, 2464. o.).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-6" href="#c-6">6</a>
</span>) BGBl. 2002. II, 670. o.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-7" href="#c-7">7</a>
</span>) 2009. október 15‑i Busley és Cibrian Fernandez ítélet (C‑35/08, EU:C:2009:625, 18. pont); 2013. október 17‑i Welte ítélet (C‑181/12, EU:C:2013:662, 20. pont).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-8" href="#c-8">8</a>
</span>) 2009. január 22‑i STEKO Industriemontage ítélet (C‑377/07, EU:C:2009:29, 23. pont).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-9" href="#c-9">9</a>
</span>) Lásd: Entwurf eines Gesetzes zur Reform des Erbschaftsteuer- und Bewertungsrechts (az öröklési illetékre és az értékbecslésre vonatkozó jogszabályok átfogó módosításáról szóló törvény tervezete), 16/7918, 2008. január 28., 25. és 36. o.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-10" href="#c-10">10</a>
</span>) 2009. október 1‑jei Woningstichting Sint Servatius ítélet (C‑567/07, EU:C:2009:593, 30. pont).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-11" href="#c-11">11</a>
</span>) Lásd ebben az értelemben: 2011. február 10‑i Haribo Lakritzen Hans Riegel és Österreichische Salinen ítélet (C‑436/08 és C‑437/08, EU:C:2011:61, 127. és 128. pont).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-12" href="#c-12">12</a>
</span>) Jelenleg is vitatott a tőke harmadik országok viszonylatában történő teljes liberalizációjának gazdasági haszna. A két ellentétes álláspont rendkívül tömör áttekintését illetően lásd: Antonaki, I., Capital, Market and the State. Reconciling Free Movement of Capital with Public Interest Objectives, Brill Nijhoff, Leiden, 2022, 11–16. o. Lásd még: Stiglitz, J., Capital Market Liberalization, Economic Growth and Instability, World Development, 2000, 28. kötet, 6. kiadás, 2000., 1075–1086. o.; Alesina, A., Grilli, V., és Milsei‑Ferretti, G. M. „The Political Economy of Capital Controls” in: Leiderlman, L. és Razin, A (szerk.), Capital Mobility: The Impact on Consumption, Investment and Growth, Cambridge University Press, 1994, 380. o.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-13" href="#c-13">13</a>
</span>) Lásd analógia útján: 2018. november 22‑i Huijbrechts ítélet (C‑679/17, EU:C:2018:940, 19. pont); 2008. január 17‑i Jäger ítélet (C‑256/06, EU:C:2008:20, 35. pont).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-14" href="#c-14">14</a>
</span>) Lásd ebben az értelemben: 2009. november 19‑i Bizottság kontra Olaszország ítélet (C‑540/07, EU:C:2009:717, 66. pont); 2011. május 5‑i Bizottság kontra Portugália ítélet (C‑267/09, EU:C:2011:273, 51. pont).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-15" href="#c-15">15</a>
</span>) Lásd ebben az értelemben: 2007. december 18‑i A ítélet (C‑101/05, EU:C:2007:804, 28. és 31. pont).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-16" href="#c-16">16</a>
</span>) Ezen elv megköveteli, hogy a korlátozás megfelelő legyen a kitűzött célok eléréséhez, és ne lépje túl az azok eléréséhez szükséges mértéket. Lásd ebben az értelemben: 2003. május 13‑i Bizottság kontra Spanyolország ítélet (C‑463/00, EU:C:2003:272, 68. pont); 2018. november 22‑i Huijbrechts ítélet (C‑679/17, EU:C:2018:940, 30. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-17" href="#c-17">17</a>
</span>) 2006. szeptember 28‑i Bizottság kontra Hollandia ítélet (C‑282/04 és C‑283/04, EU:C:2006:608, 32. és 33. pont).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-18" href="#c-18">18</a>
</span>) 2006. december 12‑i Test Claimants in the FII Group Litigation ítélet (C‑446/04, EU:C:2006:774, 172. pont); 2007. december 18‑i A ítélet (C‑101/05, EU:C:2007:804, 55. pont); 2011. február 10‑i Haribo Lakritzen Hans Riegel és Österreichische Salinen ítélet (C‑436/08 és C‑437/08, EU:C:2011:61, 69. pont); 2011. május 5‑i Bizottság kontra Portugália ítélet (C‑267/09, EU:C:2011:273, 42. pont); 2013. október 17‑i Welte ítélet (C‑181/12, EU:C:2013:662, 63. pont); 2014. április 10‑i Emerging Markets Series of DFA Investment Trust Company ítélet (C‑190/12, EU:C:2014:249, 71. pont); 2019. február 26‑i X (Harmadik országban letelepedett közvetítő társaságok) ítélet (C‑135/17, EU:C:2019:136, 73. és 74. pont).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-19" href="#c-19">19</a>
</span>) 2019. február 26‑i X (Harmadik országban letelepedett közvetítő társaságok) ítélet (C‑135/17, EU:C:2019:136, 81. és 84. pont).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-20" href="#c-20">20</a>
</span>) 2013. október 17‑i Welte ítélet (C‑181/12, EU:C:2013:662, 59. pont); 2014. április 10‑i Emerging Markets Series of DFA Investment Trust Company ítélet (C‑190/12, EU:C:2014:249, 91. és 92. pont).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-21" href="#c-21">21</a>
</span>) 2011. február 10‑i Haribo Lakritzen Hans Riegel és Österreichische Salinen ítélet (C‑436/08 és C‑437/08, EU:C:2011:61, 118. és 121. pont); 2014. április 10‑i Emerging Markets Series of DFA Investment Trust Company ítélet (C‑190/12, EU:C:2014:249, 98. pont); 2019. február 26‑i X (Harmadik országban letelepedett közvetítő társaságok) ítélet (C‑135/17, EU:C:2019:136, 72. pont).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-22" href="#c-22">22</a>
</span>) Lásd például: 2009. január 27‑i Persche ítélet (C‑318/07, EU:C:2009:33, 66–70. pont); 2009. november 19‑i Bizottság kontra Olaszország ítélet (C‑540/07, EU:C:2009:717, 64., 72. és 73. pont); 2011. május 5‑i Bizottság kontra Portugália ítélet (C‑267/09, EU:C:2011:273, 46., 57. és 58. pont). Lásd még: 2007. december 18‑i A ítélet (C‑101/05, EU:C:2007:804, 60–66. pont); 2014. április 10‑i Emerging Markets Series of DFA Investment Trust Company ítélet (C‑190/12, EU:C:2014:249, 85–88. pont); 2019. február 26‑i X (Harmadik országban letelepedett közvetítő társaságok) ítélet (C‑135/17, EU:C:2019:136, 94. és 95. pont). Ezen ítéletekből az következik, hogy a kérdést előterjesztő bíróságok feladata, hogy az egyes esetek körülményeire tekintettel megállapítsák, hogy – különösen az adóellenőrzések hatékonyságára való hivatkozással – igazolható‑e a tőke szabad mozgásának korlátozása.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-23" href="#c-23">23</a>
</span>) Uo., 36. pont.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-24" href="#c-24">24</a>
</span>) 2009. november 19‑i Bizottság kontra Olaszország ítélet (C‑540/07, EU:C:2009:717, 69. pont); 2011. május 5‑i Bizottság kontra Portugália ítélet (C‑267/09, EU:C:2011:273, 54. pont).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-25" href="#c-25">25</a>
</span>) 2006. december 12‑i Test Claimants in the FII Group Litigation ítélet (C‑446/04, EU:C:2006:774, 170. és 171. pont); 2007. december 18‑i A ítélet (C‑101/05, EU:C:2007:804, 37. pont). Jogtudósok megjegyezték, hogy a tőke szabad mozgásának Unión kívüli vonatkozása – különösen az igazoló okokat illetően – rendkívül kis mértékben van csak feltárva. Lásd: Snell, J., „Free movement of capital: evolution as a non‑linear process”, in: Craig, P. és de Búrca G., (szerk.), The Evolution of EU Law, Oxford University Press, Oxford, 2021, 597–607. o.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-26" href="#c-26">26</a>
</span>) 2008. január 17‑i Jäger ítélet (C‑256/06, EU:C:2008:20, 35. pont).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-27" href="#c-27">27</a>
</span>) Uo., 47. és 50. pont.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-28" href="#c-28">28</a>
</span>) Uo., 52. pont.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-29" href="#c-29">29</a>
</span>) 2009. október 1‑jei Woningstichting Sint Servatius ítélet (C‑567/07, EU:C:2009:593, 21–24. pont).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-30" href="#c-30">30</a>
</span>) Uo., 27. pont.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-31" href="#c-31">31</a>
</span>) Uo., 30. pont.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-32" href="#c-32">32</a>
</span>) Uo., 32–34. pont.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-33" href="#c-33">33</a>
</span>) Uo., 35–38. pont.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-34" href="#c-34">34</a>
</span>) 2009. október 15‑i Busley és Cibrián Fernández ítélet (C‑35/08, EU:C:2009:625, 26. és 27. pont).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-35" href="#c-35">35</a>
</span>) Uo., 31. és 32. pont.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-36" href="#c-36">36</a>
</span>) Lásd: 2016. december 21‑i AGET Iraklis ítélet (C‑201/15, EU:C:2016:972, 77. pont); az EUMSZ 151. cikk első bekezdése.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-37" href="#c-37">37</a>
</span>) Ez nem érinti az Európai Unió azon képességét, hogy harmadik országokkal nemzetközi megállapodásokat – például kereskedelmi megállapodásokat – kössön, amelyek különböző célokat, többek között szociális és környezetvédelmi célokat is követhetnek.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-38" href="#c-38">38</a>
</span>) Lásd a jelen indítvány 33–35. pontjában hivatkozott ítélkezési gyakorlatot.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-39" href="#c-39">39</a>
</span>) 2016. december 21‑i AGET Iraklis ítélet (C‑201/15, EU:C:2016:972, 81. pont).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-40" href="#c-40">40</a>
</span>) Lásd ebben az értelemben: 2016. december 21‑i AGET Iraklis ítélet (C‑201/15, EU:C:2016:972, 93. pont).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-41" href="#c-41">41</a>
</span>) A Bíróság egyértelműen erre a következtetésre jutott 2011. május 5‑i Bizottság kontra Portugália ítéletében (C‑267/09, EU:C:2011:273, 53–58. pont). Lásd még a 2007. december 18‑i A ítéletet (C‑101/05, EU:C:2007:804, 55–66. pont) és a 2019. február 26‑i X (Harmadik országban letelepedett közvetítő társaságok) ítéletet (C‑135/17, EU:C:2019:136, 74. és 93–95. pont), amelyekben a Bíróság azt sugallta, hogy a korlátozás igazolható lehet, de a kérdés eldöntését a kérdést előterjesztő bíróságra hagyta.</p>
</body>
</html>
