(1)

2008. augusztus 13-i levelével Lengyelország tájékoztatta a Bizottságot a PZL Dębica S.A. (a továbbiakban: PZL Dębica vagy a társaság) szerkezetátalakításának támogatása érdekében tervezett intézkedésekről. 2008. október 3-i levelével a Bizottság bizonyos hiányzó dokumentumok benyújtására kérte Lengyelországot. Ennek Lengyelország 2008. október 20-án eleget tett.

(2)

2008. december 19-i levelével a Bizottság tájékoztatta Lengyelországot arról, hogy az intézkedésekkel kapcsolatosan az Európai Unió működéséről szóló szerződés (a továbbiakban: a Szerződés) 108. cikkének (2) bekezdése szerinti eljárás megindításáról határozott (a továbbiakban: az eljárás megindításáról szóló határozat).

(3)

Az eljárás megindításáról szóló határozatot az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétették (2). A Bizottság felkérte az érdekelt feleket észrevételeik megtételére. Az eljárás megindításáról szóló határozatra egy érdekelt fél sem nyújtott be észrevételt.

(4)

A lengyel hatóságok az eljárás megindításáról szóló határozatra válaszul 2009. február 12-én, 2010. július 9-én, 2011. május 16-án, 2011. június 7-én és 2011. június 8-án további információkat nyújtottak be.

(5)

2011. augusztus 18-án Lengyelország felkérte a Bizottságot, hogy 2011. október 31-ig ne értékelje a bejelentett támogatást. 2011. október 10-én Lengyelország visszavont egyes bejelentett intézkedéseket, nevezetesen egy tőkeinjekciót és egy kedvezményes hitelt, amelyeket az állami tulajdonú Iparfejlesztési Ügynökség nyújtotta volna.

(6)

2011. november 2-án Lengyelország benyújtott egy jelentést, amellyel azt kívánta alátámasztani, hogy a bejelentés fennmaradó része, azaz a társadalombiztosítási tartozásra vonatkozó fizetési halasztás, eleget tesz a magánhitelezői tesztnek és így nem minősül állami támogatásnak.

(7)

2012. július 26-i levelével a Bizottság felkérte Lengyelországot, hogy szolgáljon további magyarázattal egyes kérdésekről. Lengyelország 2012. augusztus 31-i levelével válaszolt, amelyben tájékoztatta a Bizottságot, hogy 2012. március 1-jén megállapodás megkötésére került sor a társadalombiztosítási tartozásra vonatkozó fizetési halasztás tárgyában, továbbá a helyi marsalli hivatal felé fennálló tartozás 2012. augusztus 14-én visszafizetésre került.

(8)

A lengyel hatóságok legutóbb 2012. december 6-án szolgáltak információkkal.

(9)

A PZL Dębica 212 munkavállalóval rendelkezik. Közepes méretű társaság, amely elsősorban hűtőberendezések gyártása területén folytat tevékenységet, így kompresszorokat, jeges vízhez való egységeket és hűtőberendezéseket, léghűtőket és folyadékhűtőket, párologtató kondenzátorokat, függőleges és vízszintes csőköteges kondenzátorokat, tartályberendezéseket: folyadékszeparátorokat, vízszintes tartályokat, közbenső hűtőket, hűtőközeg-hőcserélőket, olajszeparátorokat és hűtőrendszerekhez való szelepeket gyárt.

(10)

A társaság Podkarpackie tartományban található, amely a Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének a) pontja hatálya alá tartozó régió. A társaságot 1938-ban alapították, és 1995 óta részvénytársaság formában működik. 1999-ben a társaság részvényei az államkincstár (25,08 %) és a munkavállalók (74,92 %) tulajdonában álltak. 2006-ban a társaságot teljes mértékben privatizálták: részvényei túlnyomó részben a társaság akkori és volt munkavállalói és örököseik tulajdonában álltak. 2010-ben egy magánbefektető, az Eurotech 16,7 %-os részesedést szerzett a PZL Dębicában.

(11)

A társaság a hűtőgépek lengyel piacán kis mértékű (2006-ban 1 %-nál kevesebb) piaci részesedéssel rendelkezik. A kivitel 2006-ban az összes értékesítés 15,6 %-át tette ki, ebből 6,8 % az Európai Unión kívülre irányult. A társaság a lengyel piacon erős versenynek van kitéve több más társaság, például a York International, a GEA GRASSO Refrigeration Division, a Mycom International Refrigeration (Ltd), a MOSTOSTAL Wrocław S.A., az Aerzen Maschinenfabrik GmbH és a Zakład Metalowy PILZNO részéről.

(12)

A lengyel hatóságok szerint a társaság pénzügyi nehézségei 2002-ben kezdődtek. Ekkor a 2002–2007 közötti időszakra szóló szerkezetátalakítási tervet fogadtak el. A tervet 2003 októberében aktualizálták, és a következő intézkedéseket tartalmazta:

(13)

Költségvetési megszorítások miatt a Vállalkozások Szerkezetátalakítási Alapja nem tudta nyújtani a PZL Dębica részére a megígért kölcsönt (a (12) preambulumbekezdés c) pontja). Ennek következtében a Társadalombiztosítási Hivatal úgy döntött, hogy nem biztosít fizetési halasztást az irányában fennálló tartozás fennmaradó részére (a (12) preambulumbekezdés d) pontja). Így a PZL Dębica nem érte el a terv lényegét képező pénzügyi szerkezetátalakítást.

(14)

Ennek ellenére a társaságnak sikerül a szerkezetátalakítási terv egyéb elemeit végrehajtania, aminek eredményeként már 2006-ban szerény nyereséget könyvelhetett el. A társaság 2002 és 2011 közötti pénzügyi eredményeit az alábbi 1. táblázat foglalja össze.

1.   táblázat

A PZL Dębica pénzügyi eredményei 2002 és 2011 között (millió PLN)

(15)

Az első szerkezetátalakítási tervben előirányzott pénzügyi szerkezetátalakítás végre nem hajtását követően a lengyel hatóságok 2008 augusztusában második szerkezetátalakítási tervet jelentettek be a Bizottsághoz. E második terv nagy részben arra irányult, hogy végrehajtsa a társaság pénzügyi szerkezetátalakítását. A következő intézkedésekről rendelkezett:

(16)

Az eljárás megindításáról szóló határozat kétségeket fogalmazott meg az első szerkezetátalakítási terv részét képező alábbi támogatási intézkedések belső piaccal való összeegyeztethetőségét illetően:

A Bizottság megkérdőjelezte továbbá az alábbi 2. táblázatban felsorolt intézkedések csekély összegű támogatásként történő besorolását.

(17)

Emellett a Bizottság kétségeit fejezte ki a tekintetben, hogy a szerkezetátalakítási terv a PZL Dębica életképességének helyreállításához szükséges valamennyi elemet tartalmazta-e, valamint, hogy nem túl hosszú-e a 12 éves szerkezetátalakítási időszak a nehéz helyzetben lévő vállalkozások megmentéséhez és szerkezetátalakításához nyújtott állami támogatásokról szóló közösségi iránymutatás (4) (a továbbiakban: megmentési és szerkezetátalakítási iránymutatás) 35. pontjára tekintettel.

(18)

Az első terv keretében már odaítélt támogatásra (a (12) preambulumbekezdés a) és b) pontja) tekintettel a Bizottság az „először és utoljára” elv fényében (amelyet az iránymutatás 3.3 szakasza rögzít) megkérdőjelezte a társaság új szerkezetátalakítási támogatásra való jogosultságát is (lásd a (15) preambulumbekezdést).

(19)

Az eljárás megindításáról szóló határozatban a Bizottság megállapította, hogy a Lengyelország által csatlakozás előtti intézkedésnek minősített intézkedések (a (16) preambulumbekezdés a)–c) pontja) tekintetében nem mutattak be jogilag kötelező erejű dokumentumot, amelyben az illetékes nemzeti hatóságok vállalták a támogatás nyújtását.

(20)

A társaságnak már odaítélt támogatás tényleges összegét illetően a Bizottság szintén kétségeit fejezte ki a tekintetben, hogy a 2006-ban odaítélt csekély összegű támogatás valóban ennek tekinthető-e, figyelemmel arra, hogy nehéz helyzetben levő vállalkozásnak ítélték oda, amely a Szerződés 87. és 88. cikkének a de minimis támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2006. december 15-i 1998/2006/EK bizottsági rendelet (5) 1. cikke (1) bekezdésének h) pontja alapján nem volt jogosult ilyen támogatásra.

(21)

Végül a Bizottság kétségbe vonta a javasolt kompenzációs intézkedések elfogadhatóságát, mivel az intézkedések a társaság hosszú távú életképességének helyreállításához kapcsolódtak, és így nem lehetett azokat kompenzációs intézkedésnek tekinteni. A Bizottság továbbá azt állította, Lengyelország nem igazolta, hogy a beszüntetett tevékenységek nem voltak veszteségesek.

(22)

E fejezet a lengyel hatóságoknak csak azokat az észrevételeit tartalmazza, amelyek a vizsgálat során vissza nem vont intézkedésekre vonatkoznak.

(23)

A szerkezetátalakítási folyamat időtartamát illetően a lengyel hatóságok azt állították, hogy a két szerkezetátalakítási tervet egyetlen tervként kell kezelni, mivel az első terv kudarca nem a társaság hibájából következett be, és a második szerkezetátalakítási terv lényegében az első tervben előirányzott, azonban nem teljes mértékben megvalósított pénzügyi szerkezetátalakítást folytatta.

(24)

Lengyelország visszavonta a (15) preambulumbekezdés a) és b) pontjában felsorolt támogatási intézkedéseket, mivel ezen intézkedések odaítélése az eljárás megindításáról szóló határozat értelmében potenciálisan összeegyeztethetetlennek minősülhetett az „először és utoljára” elvvel. A lengyel hatóságok kifejtették, hogy a visszavonás annak a következménye volt, hogy a PZL Dębica elvesztette nagyvállalati jogállását. 250-nél kevesebb alkalmazottal rendelkező társaságként a PZL Dębica már nem volt jogosult az Iparfejlesztési Ügynökség általi finanszírozásra, mivel az Iparfejlesztési Ügynökség csak nagyvállalatoknak nyújt finanszírozást. A Társadalombiztosítási Hivatallal szembeni tartozásra vonatkozó fizetési halasztást és a marsalli hivatallal szembeni tartozás leírását nem vonták vissza. A Lengyelország által ezekre az intézkedésekre vonatkozóan előadott évek az alábbiakban kerülnek bemutatásra.

(25)

Az eljárás megindításáról szóló határozatban az Európai Unióhoz történő csatlakozás előtt ígért támogatást (e határozat (16) a)–c) preambulumbekezdése) illetően Lengyelország okirati bizonyítékot szolgáltatott azon állítása alátámasztására, hogy a támogatást a csatlakozás előtt ítélték oda, így nem jelent új támogatást.

(26)

A dębicai városi tanáccsal szemben fennálló tartozás tekintetében Lengyelország benyújtott egy közjegyzői okiratot, amely alátámasztotta, hogy a tartozást 2004. május 31-én a dębicai városi tanácsra történő vagyonátruházás útján rendezték. A közjegyzői okirat 1 116 788,60 PLN összegű tőke és 592 669,80 PLN összegű kamat (6) rendezését rögzítette.

(27)

Lengyelország kifejtette továbbá, hogy ez az intézkedés nem szerepelt az első szerkezetátalakítási tervben, mivel a PZL Dębica által a dębicai városi tanácshoz benyújtott támogatás iránti kérelmet elutasították.

(28)

Az adóhivatallal szemben fennálló, 914 552,15 PLN összegű tartozás tekintetében Lengyelország benyújtott egy 2003. október 20-án kelt határozatot a szerkezetátalakítás feltételeiről, amelyet a helyi adóhivatal elnöke írt alá. E határozat értelmében 636 729,85 PLN, valamint 277 822,30 PLN összegű kamat leírásra kerül.

(29)

Lengyelország előadta, hogy az eljárás megindításáról szóló határozatban szereplő azon állítás, amely szerint ezt a támogatást a csatlakozás előtt ígérték oda, azonban nem került odaítélésre, több okból is téves.

(30)

Először is, Lengyelország magyarázattal szolgált a 2002. augusztus 30-i, a vállalkozások köztartozásainak szerkezetátalakításáról szóló törvényben (7) (a továbbiakban: a 2002. évi törvény) előírt, a támogatások odaítélésére vonatkozó mechanizmusról. E törvény értelmében egy nehéz helyzetben levő vállalkozás kérelmére a támogatást odaítélő hatóság (például az adóhivatal) határozatot hozhat a szerkezetátalakítás feltételeiről (a továbbiakban: szerkezetátalakításról szóló határozat). E határozat feljogosítja a kedvezményezettet arra, hogy támogatást kapjon. A tényleges kifizetésre vagy leírásra (az intézkedéstől függően) végrehajtási határozat alapján kerül sor, amelyben a támogatást odaítélő hatóság elismeri, hogy a szerkezetátalakítás befejeződött (a továbbiakban: végrehajtási határozat). A lengyel hatóságok szerint e végrehajtási határozat annak megerősítésére szolgál, hogy a kedvezményezett i. aktualizált szerkezetátalakítási programot nyújtott be, a társaság pénzügyi helyzetére vonatkozó információkkal együtt, ii. megfizette a szerkezetátalakítási díjat, és iii. a támogatást odaítélő hatósággal szemben nem halmozott fel újabb tartozást. A végrehajtási határozat pusztán igazgatási dokumentum, amely megerősíti, hogy a szerkezetátalakításról szóló határozat feltételeit teljesítették. A 2002. évi törvény alapján a támogatást odaítélő hatóság legkorábban a szerkezetátalakításról szóló határozat meghozatalát követő 15 hónap elteltével ellenőrzi a szerkezetátalakítási feltételeknek való megfelelést.

(31)

Másodszor, Lengyelország tájékoztatta a Bizottságot, hogy az adóhivatal nem bocsátott ki végrehajtási határozatot a PZL Dębica részére. Lengyelország szerint ez az egyes állami szervek részéről a 2004. május 1-jétől alkalmazandó állami támogatási szabályok értelmezésére vonatkozó bizonytalanságnak volt betudható. Ennek következtében egyes hatóságok úgy döntöttek, megvárják, amíg a Bizottság állást foglal ezekre az intézkedésekre vonatkozóan. Lengyelország benyújtotta az érintett adóhivatal elnökének nyilatkozatát, amely szerint a PZL Dębica esetében ez volt a helyzet.

(32)

Harmadszor, Lengyelország jelezte, hogy az adóhivatal 2003. október 20-i határozata biztosította a leíráshoz való jogot a PZL Dębicának. Lengyelország a Bizottság 2008. november 6-i, a gdyniai hajógyárra vonatkozó határozatára (8) hivatkozott azon állítása alátámasztására, hogy a nemzeti jogrendet kell alkalmazni annak megállapítása érdekében, hogy a szóban forgó dokumentum támogatáshoz való jogot biztosít-e. Lengyelország ezenkívül a támogatások kedvezményezettjeinek jogos elvárásaira is utalt, és jelezte, hogy amennyiben a támogatást odaítélő hatóság nem hoz végrehajtási határozatot, e mulasztással szemben a PZL Dębica bírósághoz fordulhat. Ezzel összefüggésben Lengyelország a Legfelsőbb Bíróság és a Legfelsőbb Közigazgatási Bíróság ítéleteire hivatkozott, amelyek megerősítették, hogy a szerkezetátalakításról szóló határozatok kötelezettséget rónak az államra, és a végrehajtási határozatok nem érinthetik ezt a kötelezettséget, mivel kötelező jellegűek, azaz nem tartoznak a közigazgatás mérlegelési jogkörébe (9).

(33)

Lengyelország emellett benyújtotta a helyi adóhivatal elnökének nyilatkozatát, amely megerősítette, hogy a PZL Dębica eleget tett a végrehajtási határozat kibocsátásához szükséges (a (30) preambulumbekezdésben említett) jogi feltételeknek, azonban kijelentette, hogy az adóhivatal a Bizottság vizsgálatának eredményére várt.

(34)

A (16) preambulumbekezdés c) pontjában említett intézkedéssel az alábbi, a Társadalombiztosítási Hivatallal szembeni tartozásra vonatkozó fizetési halasztásról szóló 5. cím alatt foglalkozunk.

(35)

A lengyel hatóságok tájékoztatták a Bizottságot, hogy valamennyi csekély összegű támogatási intézkedést 2006-ban ítélték oda a társaságnak, amikor az EK-Szerződés 87. és 88. cikkének a csekély összegű (de minimis) támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2001. január 12-i 69/2001/EK bizottsági rendelet (10) volt hatályban (az 1998/2006/EK rendelet csak 2007. január 1-jén lépett hatályba), és a 69/2001/EK rendelet nem tiltotta csekély összegű támogatás nyújtását nehéz helyzetben levő vállalkozásoknak.

(36)

A Bizottság által a kiszámítás módszerére vonatkozóan felvetett aggályokra válaszolva a lengyel hatóság elmagyarázták a támogatási elemek kiszámításához használt, a 2004. augusztus 11-i lengyel rendeletben (11) rögzített képletet. A képlet figyelembe veszi a referencia-kamatláb és a késedelmi kötbér kiszámításához használt kamatláb közötti különbséget. A csekély összegű támogatási elem összegére vonatkozóan aktualizált számítást nyújtottak be (lásd a 2. táblázatot).

2.   táblázat

Csekély összegű támogatás – Lengyelország szerint

(37)

Lengyelország tájékoztatta a Bizottságot, hogy csak az adóhivatal nyújtott biztosítékot a fizetési halasztás céljára. Ez a fizetési halasztással érintett összeg névértékének 100 %-át fedezte. Lengyelország rámutatott továbbá, hogy még ha 600 bázispontot hozzá is adnak a kamatlábhoz a referencia-kamatláb és a leszámítolási kamatláb megállapításának módjáról szóló 1997. évi bizottsági közleménnyel (12) összhangban, a csekély összegű támogatás értéke még mindig jóval a 100 000 EUR összegnek megfelelő értékhatár alatt maradna.

(38)

A társadalombiztosítási kötelezettségek formájában fennálló tartozásra vonatkozó fizetési halasztást illetően a lengyel hatóságok először felidézték, hogy e tartozás összege az első szerkezetátalakítási tervben előirányzott pénzügyi szerkezetátalakítás kudarca következtében nőtt. Az első terv értelmében a Társadalombiztosítási Hivatal felé fennálló tartozás a következő formában került volna rendezésre: i. 3 890 000 PLN visszafizetése a Vállalkozások Szerkezetátalakítási Alapja által biztosított kölcsön felhasználásával, és ii. további 1 364 600 PLN összegre vonatkozó fizetési halasztás. Mint azt a fentiekben leírtuk (lásd a (13) preambulumbekezdést) az erre a tartozásra vonatkozó pénzügyi szerkezetátalakítás kudarcot vallott.

(39)

Ezenkívül a lengyel hatóságok megjegyezték, hogy a Társadalombiztosítási Hivatal úgy döntött, részt vesz a második szerkezetátalakítási tervben, amely i. 5,5 millió PLN visszafizetéséről rendelkezett az Iparfejlesztési Ügynökség által nyújtandó kölcsönből, és ii. további 3 millió PLN összegre vonatkozó fizetési halasztásról. Mint azt feljebb jeleztük (lásd az (5) preambulumbekezdést) a PZL Dębica nem kapta meg az ígért kölcsönt, és Lengyelország visszavonta a bejelentés megfelelő részét.

(40)

Lengyelország tájékoztatta a Bizottságot, hogy a PZL Dębica Társadalombiztosítási Hivatallal szembeni tartozását, mint minden köztartozást, kamat terhelte, amely az 1997. augusztus 29-i lengyel adójogi törvénykönyv (13) 56. cikkében rögzített képlet alapján került kiszámításra. A kamatláb mértéke a lengyel Nemzeti Bank által közzétett alapkamat 200 %-a plusz 2 %-nak (200 bázispont) felelt meg (lásd alább a 3. táblázatot). A kamatláb nem lehetett 8 %-nál alacsonyabb, és a jelen esetben 10 % és 46 % között alakult.

3.   táblázat

A kamatlábak alakulása 2000-től 2012-ig

(41)

Lengyelország a Társadalombiztosítási Hivatallal szemben fennálló tartozás alakulását bemutató részletes táblázatokat nyújtott be. A 2012. augusztus 31-ig bekövetkezett változások összefoglalását a 4. táblázat tartalmazza. Lengyelország jelezte, hogy a tartozás ellenére, amely nagy részben 2000 és 2005 között halmozódott fel, a társaság jelentős mértékű folyó befizetéseket teljesített a Társadalombiztosítási Hivatal felé, így több mint 16 millió PLN-t fizetett be 2000 és 2012 augusztusa között.

4.   táblázat

A Társadalombiztosítási Hivatallal szemben fennálló tartozás alakulása

(42)

A lengyel hatóságok a Társadalombiztosítási Hivatal által a tartozás biztosítása és behajtása érdekében hozott egyéb intézkedésekről is szolgáltak információkkal.

5.   táblázat

A PZL Dębica eszközeinek értékesítése

(43)

2011 októberében egyes bejelentett intézkedések, nevezetesen a tőkeinjekció és a kedvezményes kölcsön visszavonását követően Lengyelország tájékoztatta a Bizottságot, hogy értékelése szerint a társadalombiztosítási tartozásra biztosított fizetési halasztás (lásd a (15) preambulumbekezdés c) pontját, a bejelentett szerkezetátalakítási terv részeként) eleget tesz a magánhitelezői tesztnek és így nem minősül állami támogatásnak.

(44)

E célra a PZL Dębica 2011-ben tanulmányt rendelt meg a Consultingtól, egy katowicei székhelyű független társaságtól. A jelentés a magánhitelezői tesztre vonatkozó elemzést a következő két forgatókönyv összehasonlítása alapján mutatta be:

(45)

2012 augusztusában Lengyelország tájékoztatta a Bizottságot, hogy 2012. március 1-jén a PZL Dębica és a Társadalombiztosítási Hivatal között a magánhitelezői teszten alapuló, a tartozásra vonatkozó fizetési halasztás biztosításáról szóló megállapodás került megkötésre. Lengyelország kifejtette, hogy a Társadalombiztosítási Hivatal mindkét lehetőség előnyeit mérlegelte a tartozás lehető legnagyobb arányú visszafizettetése szempontjából. A megállapodás a tartozás adott napon fennálló összegére terjed ki, amely [7-13 millió] PLN-t tett ki, amelyből [3,5-6,5 millió] PLN tőke és [3,5-6,5 millió] PLN kamatok. Ezt az összeget növelték a halasztási díjjal, amely [1-1,7 millió] PLN-t tett ki. A megállapodás 96 havi részletben történő visszafizetésről rendelkezik, amelyből 9 részletet a PZL Dębica már kifizetett. Lengyelország az alábbi összehasonlítást nyújtotta be a 2012-ben a Társadalombiztosítási Hivatal rendelkezésére álló lehetőségekről (6. táblázat).

6.   táblázat

A PZL Dębica Társadalombiztosítási Hivatallal szembeni tartozásának visszafizetésére vonatkozó lehetőségek összehasonlítása (PLN)

(46)

Lengyelország rámutatott, hogy a Társadalombiztosítási Hivatal még rendelkezik a társaság eszközeit terhelő jelzáloggal, összesen 6 243 002,55 PLN értékben. A megállapodás alapján bármely eszközértékesítés automatikusan csökkenti a fizetési halasztással érintett összeget, lehetővé téve, hogy a visszafizetésre az előírt 96 hónapnál hamarabb sor kerüljön.

(47)

Lengyelország megerősítette a Bizottság felé, hogy a második szerkezetátalakítási tervben említett, a helyi marsalli hivatallal szembeni tartozást 2012. augusztus 14-én rendezték. Ez 61 104,97 PLN összegű, 1999 és 2001 között keletkezett tartozást és az azóta felhalmozódott 103 566,29 PLN összegű kamatokat foglalta magában.

(48)

A Szerződés 107. cikkének (1) bekezdése értelmében állami támogatás a valamely tagállam által vagy állami forrásból bármilyen formában nyújtott olyan támogatás, amely bizonyos vállalkozásoknak vagy bizonyos áruk termelésének előnyben részesítése által torzítja a versenyt, vagy azzal fenyeget, amennyiben ez érinti a tagállamok közötti kereskedelmet.

(49)

A Szerződés 107. cikkének (1) bekezdésében rögzített feltételek kumulatívak, így ahhoz, hogy egy intézkedés állami támogatásnak minősüljön, valamennyi feltételnek teljesülnie kell.

(50)

Az eljárás megindításáról szóló határozat alapján a Bizottság a következő intézkedéseket fogja értékelni:

(51)

Az EK-Szerződés 93. cikkének alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 1999. március 22-i 659/1999/EK tanácsi rendelet (14) 8. cikke értelmében a tagállam a hivatalos vizsgálati eljárás megindítását követően megfelelő határidőn belül visszavonhatja bejelentését, mielőtt a Bizottság meghozná határozatát a bejelentett intézkedés támogatás jellegéről és az eljárást ennek megfelelően lezárná.

(52)

A lengyel hatóságok visszavontak két, a második szerkezetátalakítási terv keretében végrehajtandó intézkedést, nevezetesen egy tőkeinjekciót és egy kedvezményes kölcsönt, összesen 10,5 millió PLN összegben (lásd a (15) preambulumbekezdés a) és b) pontját). Így a 659/1999/EK tanácsi rendelet 8. cikke alapján a Bizottságnak le kell zárnia az ezekre az intézkedésekre vonatkozó vizsgálatot.

(53)

A Lengyelország Európai Unióhoz történő csatlakozását megelőzően odaítélt és a csatlakozást követően nem alkalmazandó támogatási intézkedéseket a Bizottság a Szerződés 108. cikkében rögzített eljárások keretében és az átmeneti mechanizmus alapján sem vizsgálhatja. Az átmeneti mechanizmus nem kötelezi és nem is jogosítja fel a Bizottságot a csatlakozás után nem alkalmazandó támogatási intézkedések felülvizsgálatára.

(54)

A Lengyelország által odaítélt támogatás akkor minősül a csatlakozás előtt odaítéltnek, ha a hatáskörrel rendelkező hatóság 2004. május 1-jét megelőzően jogilag kötelező erejű okiratot fogadott el, amelyben vállalta a támogatás odaítélését. Az egyéni támogatás nem alkalmazandó a csatlakozás után, ha az állam gazdasági kitettségének pontos mértéke ismert volt, amikor a támogatást odaítélték.

(55)

Ha azonban az intézkedéseket a csatlakozást követően ítélték oda, azok új támogatásnak minősülnének, és összeegyeztethetőségüket a Bizottság a Szerződés 108. cikkében rögzített eljárásnak megfelelően értékelné.

(56)

Az eljárás megindításáról szóló határozatban csatlakozás előtti intézkedésként említett két intézkedés (lásd a (12) preambulumbekezdés a) és b) pontját) mellett Lengyelország azt állítja, hogy a helyi adóhivatal által 2003-ban kibocsátott, 914 522,15 PLN összegre vonatkozó leírásról szóló határozatot is csatlakozás előtti támogatásként kell kezelni.

(57)

Az eljárás megindításáról szóló határozatban a Bizottság által a támogatás odaítéléséről szóló okirat benyújtásának elmaradását illetően felvetett aggályokra válaszolva Lengyelország benyújtott egy 2003. október 20-i, a támogatás odaítéléséről szóló okiratot, és magyarázattal szolgált a 2002. évi törvény szerinti, a támogatások odaítélésére vonatkozó mechanizmusról (lásd a (30) preambulumbekezdést).

(58)

A lengyel hatóságok a Bizottság rendelkezésére bocsátották a lengyel jog elemzését, amely azt mutatta, hogy a szerkezetátalakításról szóló 2003. évi határozat jogilag kötelező erejű dokumentumnak minősül, amelynek alapján az adóhivatal köteles leírni az adóhátralékot. A szerkezetátalakításról szóló határozathoz egy sor objektív módon ellenőrizhető feltétel kapcsolódott (lásd a (28) preambulumbekezdést). A lengyel hatóságok megerősítették, hogy PZL Dębica eleget tesz e feltételeknek. Az ellenkezőjére utaló körülmények hiányában a Bizottság ezért úgy tekinti, hogy a leírást Lengyelország Európai Unióhoz történő csatlakozását megelőzően nyújtották.

(59)

A vizsgálat során Lengyelország tájékoztatta a Bizottságot, hogy a PZL Dębica rendezte a következő tartozásokat:

(60)

Lengyelország megerősítéssel szolgált a tekintetben, hogy ezeket a tartozásokat rendezték.

(61)

Lengyelország tájékoztatta a Bizottságot, hogy az állami hitelezőkkel folytatott, az első szerkezetátalakítási terv 2003. októberi aktualizálásához vezető szerkezetátalakítási tárgyalások részeként a PZL Dębica kérte a dębicai városi tanácsot, hogy vonjanak be a szerkezetátalakítási tervbe egy 1 116 788,60 PLN összegű tartozást, amely a dębicai városi tanáccsal szemben állt fenn. A dębicai városi tanács ezt elutasította, és a társaságnak 2004. május 31-én, egy hónappal Lengyelország Európai Unióhoz történő csatlakozását követően, sikerült rendeznie a tartozást.

(62)

A Bizottság megjegyzi, hogy a tartozást magas, 44 % és 13,5 % közötti mértékű kamatos kamat terhelte (lásd a 3. táblázatot). A PZL Dębica által 2004. május 31-én kifizetett felhalmozódott kamat 592 669,80 PLN-t tett ki.

(63)

A visszatérítési kamatláb, amelyet a Bizottság alkalmazott volna egy Lengyelországban 2004. május 1. és 31. között jogellenesen valamely társaság rendelkezésre bocsátott támogatásra, 7,62 %-ot tett ki (15). Ez sokkal alacsonyabb, mint a Lengyelország által a tartozásra alkalmazott kamatláb.

(64)

Annak alapján, hogy a tartozás teljes mértékben visszafizetésre került és a tartozásra 2004. május 1. és 31. között alkalmazott 13,5 %-os kamatláb sokkal magasabb, mint a Bizottság által alkalmazott 7,62 %-os visszatérítési kamatláb, a Bizottság megállapítja, hogy a visszafizettetést a tagállamokat a jogellenes és összeegyeztethetetlen állami támogatások visszafizettetésére felszólító bizottsági határozatok hatékony végrehajtásáról szóló bizottsági közleménnyel (16) (a továbbiakban: a visszafizettetésről szóló közlemény) összhangban végrehajtották. A ténylegesen visszafizetett kamat összege meghaladja annak a kamatnak az összegét, amely elutasító határozat esetén visszafizetendő lett volna, és amely az EK-Szerződés 93. cikkének alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló 659/1999/EK tanácsi rendelet végrehajtásáról szóló, 2004. április 21-i 794/2004/EK bizottsági rendelet (17) alapján kerül kiszámításra. A Bizottság ezért pusztán tudomásul veszi a tartozás rendezését, az intézkedésnek az „először és utoljára” elv alkalmazásával összefüggésben történő jövőbeli minősítésének sérelme nélkül.

(65)

A Bizottság megjegyzi, hogy a helyi marsalli hivatal 2007-ben úgy határozott, leírja a tartozást, amelyet ezért felvettek a második szerkezetátalakítási tervbe. A szerkezetátalakítási tervet bejelentették a Bizottságnak.

(66)

Ugyanakkor a Bizottság megjegyzi, hogy a tartozást 46 % és 10 % közötti mértékű kamatos kamat terhelte (lásd a 3. táblázatot). A PZL Dębica által 2012. augusztus 14-én kifizetett teljes kamat 103 566,29 PLN-t tett ki, ami közel kétszerese a 61 104,97 PLN összegű eredeti tartozásnak.

(67)

A Bizottság véleménye szerint 1999 (amikor a tartozás első része keletkezett) és 2012 (amikor a tartozást visszafizették) között de facto halasztásra került sor, és a helyi marsalli hivatal ezzel előnyt biztosított az akkor már súlyos pénzügyi nehézségekkel küzdő társaságnak, mivel enyhítette a rendes üzleti tevékenységgel együtt járó terheket, amelyek magukban foglalják a hatóságok felé fennálló tartozások visszafizetését.

(68)

A kamatláb, amelyet Bizottság alkalmazott volna a Lengyelország Európai Unióhoz történő csatlakozását követően Lengyelországban jogellenesen valamely társaság rendelkezésére bocsátott támogatásra a tartozás rendezéséig, 5,26 % és 7,62 % között volt (18). Ez sokkal alacsonyabb, mint a Lengyelország által a tartozásra ténylegesen alkalmazott kamatláb.

(69)

Annak alapján, hogy a tartozást teljes mértékben visszafizették, és a PZL Dębica tartozására 2004. május 1. és 2012. augusztus 14. között alkalmazott, 10 % és 16 % közötti kamatláb sokkal magasabb volt, mint a Bizottság által alkalmazott, 5,26 % és 7,62 % közötti visszatérítési kamatláb, a Bizottság megállapítja, hogy – tekintet nélkül a támogatás jogszerűségére – a visszafizettetést a visszafizettetésről szóló bizottsági közleménynek megfelelően végrehajtották. A ténylegesen kifizetett kamat összege meghaladja annak a kamatnak az összegét, amely a 794/2004/EK rendelet alapján fizetendő lett volna.

(70)

Lengyelország öt olyan, összesen 20 873,65 PLN értékű intézkedésről tájékoztatta a Bizottságot, amelyet véleménye szerint csekély összegű támogatásként kell kezelni (ezeket a 2. táblázat tartalmazza). Ezek az intézkedések a 69/2001/EK rendelet hatálya alá tartoznak.

(71)

A Bizottság elismeri, hogy a 69/2001/EK rendelet, amely 100 000 EUR-ig (körülbelül 400 000 PLN) terjedő összeg odaítélését engedte meg, nem zárta ki kifejezetten a nehéz helyzetben levő vállalkozásokat. Ugyanakkor a rendelet kölcsönök esetében, amelyek a fizetési halasztáshoz hasonlíthatóak, kifejezetten előirányozza, hogy „a kölcsönt a szokásos biztosítékokkal [fedezzék], és a kölcsön [ne legyen] a szokásostól eltérő kockázatú” (a (6) preambulumbekezdés). A jelen esetben a Bizottság álláspontja szerint csak az adóhivatal 2006. szeptember 8-i fizetési halasztásról szóló határozata felel meg ennek a követelménynek.

(72)

Először is, a Bizottság úgy ítéli meg, hogy Lengyelország nem szolgált elegendő információval, amely lehetővé tette volna a csekély összegű támogatás és a Lengyelország által a 2. táblázatban a „támogatás összegeként” leírt támogatási összeg kiszámítási módjának ellenőrzését. Így különösen nem szolgált részletes információkkal az alkalmazandó referencia-kamatlábakról és a késedelmi kötbér kiszámításához használt kamatlábakról, amely lehetővé tette volna a Lengyelország által alkalmazott képlet alapján végzett számítások ellenőrzését (lásd a (36) preambulumbekezdést). Ezért a Bizottság a dębicai polgármester által biztosított három – a 2006. április 7-i, a július 28-i és az október 5-i – fizetési halasztás esetében, amelyekre vonatkozóan nem nyújtottak biztosítékot, ezek névleges összegét tekinti a csekély összegű támogatás értékelése céljából figyelembe veendő összegnek. A dębicai polgármester halasztásról szóló két határozatának 264 186 PLN összeg képezte a tárgyát. Mivel e határozatok ugyanazon tárgyra vonatkoztak, az összeget a Bizottság csak egyszer veszi figyelembe.

(73)

Az adóhivatal által 2006. szeptember 8-án biztosított 7 napos fizetési halasztás esetében, amelyre vonatkozóan a halasztással érintett 614 550 PLN összeg 100 %-át fedező biztosítékot nyújtottak, a Bizottság a támogatási elemet oly módon számította ki, hogy 400 bázispontot hozzáadott az alkalmazandó 5,56 %-os referencia-kamatlábhoz a referencia-kamatláb és a leszámítolási kamatláb megállapításának módjáról szóló 1997. évi bizottsági közleményben (19) foglaltaknak megfelelően. A támogatás ebben az esetben 1 126 PLN-t tesz ki.

(74)

A dębicai polgármester 2006. október 5-i, leírásról szóló határozata készpénzben folyósított támogatásnak minősül, ezért teljes összegét figyelembe kell venni.

(75)

A fentiek fényében a támogatás teljes értéke 369 788 PLN (körülbelül 93 437 EUR (20)) (lásd a 7. táblázatot). Mivel a teljes összeg kevesebb, mint 100 000 EUR, ezek az intézkedések a 69/2001/EK rendelet hatálya alá tartoznak. Lengyelország megerősítette, hogy a PZL Dębica nem részesült más csekély összegű támogatásban.

7.   táblázat

Csekély összegű támogatás

(76)

A Szerződés 107. cikkének (1) bekezdése kiterjed olyan különféle formában megvalósuló beavatkozásokra, amelyek csökkentik egy vállalkozás rendes költségeit és amelyek – bár a szó szűk értelmében véve nem jelentenek támogatást – hasonló jellegűek és azonos hatással járnak. Az állandó ítélkezési gyakorlat értelmében, ha a társadalombiztosítási járulékok beszedésére felhatalmazott valamely állami szerv eltűri, hogy e járulékokat késedelmesen fizessék meg, akkor ezzel a magatartásával a kedvezményezett vállalkozást üzleti előnyhöz juttatja, mivel enyhíti a társadalombiztosítási rendszer rendes alkalmazásából adódó terheit, és ezt az előnyt a késedelmes fizetést terhelő késedelmi pótlék és kamat sem küszöböli ki teljes mértékben (21).

(77)

A jelen ügyben a Társadalombiztosítási Hivatal eltűrte, hogy 2000 és 2005 között a PZL Dębica jelentős mértékű tartozást halmozzon fel. A tartozás kamatokat is tartalmazó teljes összegének alakulását a 4. táblázat mutatja be.

(78)

Előzetes megjegyzésként a Bizottság rámutat, hogy a PZL Dębica részére állami támogatás nyújtására kerülhetett sor annak révén, hogy a PZL Dębica Társadalombiztosítási Hivatallal szembeni köztartozását nem hajtották be teljes mértékben (22).

(79)

Lengyelország véleménye szerint a Társadalombiztosítási Hivatallal szembeni tartozásra biztosított fizetési halasztás nem jár állami támogatással, mivel a Társadalombiztosítási Hivatal magánhitelezőnek megfelelő módon járt el, amikor 2012 márciusában beleegyezett a tartozás összegére vonatkozó fizetési halasztásba, amelynek alapján a visszafizetésre így 96 részletből álló ütemezésnek megfelelően került volna sor. Lengyelország benyújtott egy a magánhitelezői tesztre vonatkozó, 2011 októberében elvégzett elemzést, amely véleménye szerint alátámasztja, hogy a Társadalombiztosítási Hivatal jobban jár, ha halasztást biztosít a PZL Dębicával szembeni követeléseire, mint ha behajtja azokat. Lengyelország továbbá azt állítja, hogy a Társadalombiztosítási Hivatal, amely mindkét szerkezetátalakítási tervben részt vett, mindig részletes információkkal rendelkezett a PZL Dębica pénzügyi helyzetéről és kilátásairól, és mindig a társaság helyzetének teljes ismeretében járt el. Végül Lengyelország a Társadalombiztosítási Hivatal által a tartozás biztosítása és behajtása érdekében hozott különböző intézkedésekre hivatkozik. Lengyelország szerint ez alátámasztja, hogy a Társadalombiztosítási Hivatal magánhitelezőnek megfelelő módon járt el és törekedett követelése érvényesítésére.

(80)

Az állandó ítélkezési gyakorlat értelmében azok a feltételek, amelyeknek valamely intézkedésnek meg kell felelnie ahhoz, hogy a Szerződés 107. cikk szerinti „támogatás” fogalma alá tartozzon, nem teljesülnek, ha a kedvezményezett állami vállalkozás az állami források felhasználásával rendelkezésére bocsátott előnnyel azonos előnyhöz a rendes piaci feltételeknek megfelelő körülmények között is hozzájuthatott volna. E mérlegelést az állami vállalkozások esetében főszabály szerint a magánbefektetői teszt (a jelen ügyben a magánhitelezői teszt) alkalmazásával kell lefolytatni (23). Ha valamely tagállam a közigazgatási eljárás során az említett kritériumra hivatkozik, kétség esetén az ő feladata egyértelműen, objektív és ellenőrizhető szempontok alapján bizonyítani, hogy az intézkedés valóban eleget tesz e tesztnek (24). Annak megállapítása érdekében, hogy a nyújtott előny a Szerződés 107. cikkének (1) bekezdése értelmében állami támogatásnak tekinthető-e, Lengyelországnak tehát olyan bizonyítékkal kell szolgálnia, amely alátámasztja, hogy a hatóságok ugyanúgy jártak el, mint egy feltételezett magánhitelező, aki nem tűrné el a nem fizetést és tényleges lépéseket tenne a tartozás behajtása érdekében, akkor is, ha ez fizetésképtelenségi eljáráshoz vezetne.

(81)

A feltételezett magánhitelező szorosan figyelemmel kísérné az adós gazdasági helyzetét, és a szerkezetátalakítási terv hiánya és az életképesség helyreállításával kapcsolatos kedvezőtlen kilátások siettetnék az adósság behajtását.

(82)

Ebből következik, hogy annak eldöntéséhez, nyújtottak-e a hatóságok állami támogatást, meg kell állapítani, hogy a jelen ügyben a Társadalombiztosítási Hivatal arra törekedett-e, hogy a vele szemben fennálló tartozás teljes összegét pénzügyi veszteség nélkül visszaszerezze, és azon döntésével, hogy nem kezdeményez csődeljárást a társasággal szemben, a vele szemben fennálló tartozás visszafizetését kívánta-e maximalizálni, amint azt a feltételezett magánhitelező is tenné (25).

(83)

A Bizottság elemezni fogja a Lengyelország által benyújtott jelentést a halasztásról szóló megállapodás aláírásáról 2012-ben hozott határozatról. A Bizottság megjegyzi azonban, hogy a Társadalombiztosítási Hivatal több évig eltűrte, hogy tartozás halmozódjon fel. A Lengyelország által szolgáltatott információk az első szerkezetátalakítási időszak végétől (sőt, még korábbtól) a tanulmány 2011 októberében a halasztásról szóló megállapodás megkötése céljából történő megrendeléséig tartó teljes időszakra vonatkoznak. A második szerkezetátalakítási tervre vonatkozó 2008. évi bejelentést illetően a társaság nem törekedett tevékeny módon arra, hogy hitelezőivel megállapodásra jusson. A Bizottságnak ezért azt is meg kell vizsgálnia, hogy a Társadalombiztosítási Hivatal magatartása az első szerkezetátalakítási időszak vége és halasztásról szóló megállapodás megkötése között megfelel-e a magánhitelezői tesztnek.

(84)

Az alábbi preambulumbekezdésekben a Bizottság i. a Társadalombiztosítási Hivatal első szerkezetátalakítási tervben való részvételét, ii. az első szerkezetátalakítási terv kudarcát követően a tartozás Társadalombiztosítási Hivatal általi 2007 és 2012 közötti részleges behajtását, és iii. a 2012. március 1-jei, a halasztásról szóló megállapodást fogja vizsgálni. Az első szerkezetátalakítási tervet Lengyelország Európai Unióhoz történő csatlakozása előtt az illetékes versenyhatóság jóváhagyta, és az főként a csatlakozást megelőző időszakra vonatkozik. A Társadalombiztosítási Hivatal magatartásáról levonandó következtetés szempontjából a ii. és a iii. pont értékelése a döntő. Ugyanakkor a Bizottság értékelésében újból foglalkozni fog a PZL Dębica helyzetében az első szerkezetátalakítási terv alapján bekövetkezett változásokkal, mivel ez elengedhetetlen annak megértéséhez, hogyan alakult ez a helyzet.

(85)

Mint azt a fentiekben említettük, a Társadalombiztosítási Hivatal úgy határozott, hogy részt vesz az első, 2002-ben – azaz Lengyelország Európai Unióhoz történő csatlakozása előtt – előkészített és jóváhagyott szerkezetátalakítási tervben. A terv a Társadalombiztosítási Hivatallal szembeni tartozásra vonatkozó szerkezetátalakítást tartalmazott. E szerkezetátalakítási terv alapján a Társadalombiztosítási Hivatal beleegyezett, hogy fizetési halasztást biztosít 1 364 600 PLN összegű tartozásra, míg egy nagyobb, 3 890 000 PLN összegű tartozást a Vállalkozások Szerkezetátalakítási Alapja által nyújtott kölcsön útján terveztek rendezni. Mint azt a fentiekben kifejtettük (lásd a (13) preambulumbekezdést), a PZL Dębica nem részesült finanszírozásban az Alapból. Ennek következtében a Társadalombiztosítási Hivatal úgy határozott, nem biztosít fizetési halasztást a tartozás fennmaradó összegére, és 2006-ban csődeljárás kezdeményezésével fenyegette a társaságot.

(86)

A Bizottság megjegyzi, hogy a pénzügyi szerkezetátalakítás kudarca és az első szerkezetátalakítási időszak végén fennálló pénzügyi hátralék ellenére a PZL Dębicának 2006-ban sikerült szerény nyereséget elkönyvelnie (lásd az 1. táblázatot). Ez megerősíti, hogy a társaság szervezeti és műszaki szerkezetátalakítási erőfeszítései eredményt hoztak.

(87)

Emellett 2001-től kezdődően a Társadalombiztosítási Hivatal jelzálogot létesített a PZL Dębica számos eszközén a növekvő tartozás fedezése érdekében. A jelzálog értéke 2007-ben elérte a 11,6 millió PLN-t, ami a tartozás 100 %-át fedezte.

(88)

Végül a Bizottság megjegyzi, hogy 2003 végén a Társadalombiztosítási Hivatal elkezdte behajtani a tartozást a PZL Dębica eszközeinek értékesítése útján (mint azt az 5. táblázat mutatja). A Társadalombiztosítási Hivatal azonban úgy határozott, hogy nem folytatja az eszközök kényszerértékesítését, amelyből általában kevesebb összeg folyik be, mint rendes értékesítés esetén. A jelenlegi gazdasági környezetben jellemző, az ipari eszközök iránti csökkent keresletre tekintettel ez a jelenség csak súlyosbodhatott. Ehelyett a Társadalombiztosítási Hivatal beleegyezett a társaság által szervezett ellenőrzött értékesítésbe. A Társadalombiztosítási Hivatalnak egy harmadik féltől érkezett ajánlat alapján hozzá kellett járulnia az értékesítéshez, és az értékesítésből származó nettó nyereséget ezt követően átutalták a Társadalombiztosítási Hivatalnak. A Lengyelország által szolgáltatott bizonyítékok arra engednek következtetni, hogy bár a PZL Dębica által végrehajtott értékesítés piaci értéket biztosított, az értékesítési folyamat lassabb volt, mint a kényszerértékesítés. 2004 és 2006 között a Társadalombiztosítási Hivatal részére1,6 millió PLN került visszafizetésre a PZL Dębica eszközeinek ellenőrzött értékesítéséből.

(89)

Az első szerkezetátalakítási terv pénzügyi szerkezetátalakításának kudarca és a PZL Dębica növekvő tartozása ahhoz vezetett, hogy a Társadalombiztosítási Hivatal 2006 végén komolyan fontolóra vette a csődeljárásra vonatkozó forgatókönyvet. Mint azt a fentiekben kifejtettük (lásd a (42) preambulumbekezdés c) pontját), 2006. november 20-án a Társadalombiztosítási Hivatal a PZL Dębicával szembeni csődeljárás kezdeményezésére vonatkozó szándékáról tájékoztatta a társaságot. A PZL Dębica által 2006. december 12-én a Társadalombiztosítási Hivatal rendelkezésére bocsátott információk nyomán ezt a fenyegetést nem valósították meg. A Bizottság értékelte, hogy a Társadalombiztosítási Hivatal 2007 (az első szerkezetátalakítási időszak vége) és 2012 (a halasztásról szóló megállapodás megkötése) között úgy járt-e el, mint azt egy feltételezett magánhitelező tette volna.

(90)

A Bizottság először a PZL Dębica által 2006. december 12-én a Társadalombiztosítási Hivatal rendelkezésére bocsátott információkat értékelte. A társaság gazdasági és pénzügyi helyzetének részletes elemzésével, valamint jövőbeli kilátásaira vonatkozó részletes adatokkal szolgált. A Bizottság megjegyzi, hogy a társaság által a Társadalombiztosítási Hivatal rendelkezésére bocsátott következő pontok fontosak lennének egy feltételezett magánhitelező számára az adós helyzetének felmérése és annak eldöntése szempontjából, hogyan járjon el a tartozás visszafizettetésének maximalizálása érdekében, ezért ezeket a hitelező figyelemmel kísérné:

(91)

A Bizottság megjegyzi, hogy a fentiekben leírt átfogó információk alapján, amelyek a PZL Dębica számára növekedési pályát és a Társadalombiztosítási Hivatal számára kézzelfogható bevételt jeleznek, ésszerűen lehetett feltételezni, hogy a tartozásból nagyobb összeget lehet visszafizettetni, ha engedik, hogy a társaság folytassa működését, mint ha felszámolásba kényszerítik. Ugyanakkor a Bizottság megjegyzi, hogy a Társadalombiztosítási Hivatal elővigyázatosságból nem egyezett bele a végrehajtási eljárás felfüggesztésébe, amely pedig a PZL Dębica állítása szerint akadályozta a szerkezetátalakítási folyamatot. A Társadalombiztosítási Hivatal tehát magánhitelezőként járt el, aki azt az eljárást választja, amelyik lehetővé teszi számára a tartozás visszafizettetésének maximalizálását.

(92)

A Bizottság megjegyzi, hogy 2008-ban a Társadalombiztosítási Hivatal betartotta a második szerkezetátalakítási tervben foglaltakat, és így fizetési halasztást biztosított a tartozás egy részére vonatkozóan. A tartozás fennmaradó részét az állami tulajdonban álló Iparfejlesztési Ügynökség által juttatott forrásokból fedezték volna. A felfüggesztési kötelezettséget azonban tiszteletben tartották, és az intézkedéseket nem hajtották végre. A Bizottság megjegyzi, hogy a Társadalombiztosítási Hivatal nem hagyatkozott a második szerkezetátalakítási tervre a még fennálló tartozásra vonatkozó megoldásként, hanem folytatta a 2007-ben kezdett, a fentiekben leírt eljárását.

(93)

2007-ben és 2008-ban a PZL Dębica eszközei ellenőrzött értékesítésének köszönhetően a (88) preambulumbekezdésben említett pénzösszegeken kívül a Társadalombiztosítási Hivatal részére több mint 5,4 millió PLN került visszafizetésre a tartozásból (lásd az 5. táblázatot). Lengyelország szerint a társaság eszközei értékesítésének 2008 utáni elmaradását – annak ellenére, hogy a Társadalombiztosítási Hivatal három, összesen több mint 6 millió PLN értékű ingatlant terhelő jelzáloggal rendelkezett –, a gazdasági környezetre figyelemmel kell tekinteni, amelyben a PZL Dębica eszközeinek értékesítésére sor került. Lengyelország azt állította, hogy a gazdasági válság és a régióban a gazdasági tevékenység csökkent mértéke hozzájárult a PZL Dębica eszközei iránti érdeklődés hiányához és megnehezítette azok értékesítését a Társadalombiztosítási Hivatal által elfogadhatónak ítélt áron.

(94)

Másrészt, mint azt a fentiekben megállapítottuk, a Társadalombiztosítási Hivatal fenntartotta a PZL Dębica számlájára foganatosított lefoglalást, aminek köszönhetően 2007 és 2010 között további 475 369 PLN folyt be hozzá.

(95)

A vizsgált időszakban a végrehajtás folytatása alapján több mint 7 millió PLN folyt be a Társadalombiztosítási Hivatalhoz (lásd a (96) preambulumbekezdés b) pontját). A tény, hogy a tartozás behajtásának folyamata tovább tartott, a tartozásra alkalmazott kamatos kamat formájában került figyelembevételre.

(96)

A Bizottság azt is elemezte, hogy 2007 és 2012 között a PZL Dębica teljesítette-e azokat a kötelezettségvállalásokat, amelyeket akkor tett, amikor a Társadalombiztosítási Hivatal 2007 januárjában úgy határozott, nem kezdeményez csődeljárást vele szemben. A Bizottság megállapítja, hogy:

(97)

A Bizottság következésképpen megállapítja, hogy a PZL Dębica nyereségességének helyreállása 2006-ban, a hosszú távú életképességre vonatkozó kedvező kilátások és folyó pénzügyi kötelezettségeinek folyamatos teljesítése 2006 óta, valamint a magánbefektető 2010-ben történt belépése mind olyan fontos tényezőt jelent, amelyet egy magánhitelező figyelembe venne annak eldöntése során, hogy a 2007-ben választott eljárása továbbra is a legjobb módja-e annak, hogy maximalizálja a tartozás behajtását.

(98)

Lengyelország benyújtott egy elemzést a magánhitelezői tesztről, amelyet egy külső tanácsadó készített 2011 októberében, azaz a 2012. március 1-jei fizetési halasztás előtt. A jelentés két lehetőséget hasonlít össze: i. a Társadalombiztosítási Hivatal az összes pénzügyi követelését érvényesíti, és ii. a Társadalombiztosítási Hivatallal szembeni tartozás rendezése a tartozás teljes összegére biztosított fizetési halasztás útján. A teszt arra a következtetésre jut, hogy a Társadalombiztosítási Hivatalnak a halasztást kell választania, mivel ez biztosítja a tartozás teljes összegének visszafizetését, míg a felszámolásra vonatkozó forgatókönyv a tartozás körülbelül 60–70 %-ának visszafizetéséhez vezetne.

(99)

A Bizottság kritikusan elemezte a jelentést és az abban érvényesített előfeltételezéseket.

(100)

Először is, a Bizottság megjegyzi, hogy a teszt következtetései i. a PZL Dębica tényleges gazdasági és pénzügyi helyzetének, ii. a társaság eszközeinek és összes kötelezettségeinek, iii. a társaság piaci helyzetének, iv. a szerkezetátalakítás eredményeinek és v. a Lengyelországban a fizetésképtelenségi eljárásokra alkalmazandó jogi szabályozás és gyakorlat elemzésén alapulnak.

(101)

A felszámolási forgatókönyv szerint a Társadalombiztosítási Hivatal a tartozásnak csupán 60–70 % közötti részét tudná behajtani 3 vagy 4 év alatt (26). A behajtható összeg csökkenése főként a felszámolás magas költségeiből és a társaság eszközeinek alacsony felszámolási értékéből ered. A felszámolási értéket illetően a Bizottság megjegyzi, hogy a csődre vonatkozó forgatókönyv szerint ezen eszközök értéke kényszerértékesítés esetén körülbelül 50 %-kal csökken arra a tényre tekintettel, hogy az eszközöket külön értékesítenék, és azok nem a vállalkozás folytatása keretében kerülnének felhasználásra. Ezt az adatot befolyásolja továbbá a reálgazdaság válságával összefüggésben az ipari létesítmények iránti csökkent kereslet, azonban továbbra is meghaladja a Lengyelországban az eszközök csődeljárás során történő értékesítéséből eredő átlagos bevételt, amely a valós érték 26,86 %-nak felel meg.

(102)

A (44) preambulumbekezdésben leírt, fizetési halasztásra vonatkozó forgatókönyv keretében a jelentés a következő elemeket ítéli fontosnak a magánhitelező szempontjából, aki a vele szemben fennálló tartozás behajtásának maximalizálására törekszik:

(103)

A Bizottság a legutolsó elem figyelembevételét nem tudja elfogadni, mivel a kötelező jövőbeli befizetések nem hasonlíthatók össze egy magántársaság által valamely gazdasági tevékenységből elvárható bevétellel. A kötelező társadalombiztosítási befizetések beszedése valójában nem gazdasági tevékenység.

(104)

A Bizottság megjegyzi, hogy az aláírt megállapodás a tartozás 2012. március 1-jén fennálló teljes összegének, azaz [7-13 millió] PLN összegnek, amelyből [3,5-6,5 millió] PLN tartozás és [3,5-6,5 millió] PLN kamat, visszafizetéséről rendelkezik. Ezt az összeget növelték a halasztási díjjal, amely [1-1,7 millió] PLN-t tesz ki. A tartozást 96 havi részletben kell visszafizetni.

(105)

A Bizottság megjegyzi továbbá, hogy a Társadalombiztosítási Hivatal fenntartotta a PZL Dębica 6 243 002,55 PLN értékű eszközeit terhelő jelzálogot, amely eszközöket a korábbi eszközök esetén alkalmazotthoz hasonló ellenőrzött eljárás során kívánja értékesíteni. Az ezen eszközök értékesítéséből eredő bármely bevételt a PZL Dębica Társadalombiztosítási Hivatallal szembeni tartozásának csökkentésére használják fel.

(106)

A Bizottság megjegyzi továbbá, hogy a jelentés nem tartalmazza az 1. és a 2. lehetőségből befolyó összegek jelenértékének összehasonlítását, amely lehetővé tenné a magánhitelező számára annak megállapítását, hogy a két lehetőség közül melyik a kedvezőbb. A Bizottság különböző leszámítolási kamatlábak alkalmazásával óvatos feltételezések, nevezetesen a társaság felszámolása esetén 3 év és fizetési halasztás esetén 8 év alapján kiszámította ezeket a jelenértékeket. A Bizottság számításaiban nem szerepeltek a Társadalombiztosítási Hivatal által a folyó befizetésekből elért jövőbeli előnyök. A magánbefektető valamennyi ésszerű leszámítolási kamatláb alkalmazásával jobban jár a halasztási forgatókönyv szerint, mint felszámolás esetén.

(107)

Végül a Bizottság megjegyzi, hogy 2012 novemberéig a PZL Dębica időben kifizette a halasztásról szóló megállapodásban előírt kilenc részletet.

(108)

Ennek alapján a Bizottság úgy ítéli meg, hogy a fizetési halasztáshoz 2012 márciusában történő hozzájárulással a Társadalombiztosítási Hivatal olyan magánhitelezőnek megfelelő magatartást tanúsított, aki a vele szembeni tartozás visszafizettetésére törekszik a pénzügyi nehézségekkel küzdő adósával szemben. Az állami hitelező tehát nem biztosított előnyt a PZL Dębica számára. Ennek megfelelően a fennálló tartozásnak a társaság és a Társadalombiztosítási Hivatal között 2012 márciusában aláírt megállapodásban rögzített fizetési halasztás alapján történő rendezése nem minősül a Szerződés 107. cikkének (1) bekezdése értelmében vett állami támogatásnak.

(109)

A Bizottság az (52) preambulumbekezdésben említett támogatási intézkedéseket visszavontnak tekinti. Így a 659/1999/EK tanácsi rendelet 8. cikke alapján a Bizottságnak le kell zárnia az ezekre az intézkedésekre vonatkozó vizsgálatot.

(110)

A Bizottság az (56) preambulumbekezdésben említett támogatási intézkedéseket úgy tekinti, hogy azokat Lengyelország Európai Unióhoz történő csatlakozását megelőzően nyújtották, és a csatlakozást követően nem alkalmazandóak. Ezeket a Bizottság a Szerződés 108. cikkében rögzített eljárás, valamint az átmeneti mechanizmus keretében nem vizsgálhatja.

(111)

Az (59) preambulumbekezdésben említett intézkedéseket illetően a Bizottság megjegyzi, hogy az esetleges jogellenesen nyújtott támogatást a visszafizettetésről szóló közleménnyel összhangban visszafizettetettnek kellene tekinteni.

(112)

A 7. táblázatban megjelölt támogatási intézkedések a 69/2001/EK rendelet hatálya alá tartoznak, és nem haladják meg az e rendeletben rögzített küszöböt.

(113)

Végül a Bizottság úgy ítéli meg, hogy a (76)–(108) preambulumbekezdésben említett intézkedés nem minősül a Szerződés 107. cikkének (1) bekezdése értelmében vett állami támogatásnak,