(1)

Az uniós gazdasági kormányzás megreformált kerete 2024. április 30-án hatályba lépett. A gazdaságpolitikák hatékony összehangolásáról és a többoldalú költségvetési felügyeletről szóló (EU) 2024/1263 európai parlamenti és tanácsi rendelet (1), a túlzott hiány esetén követendő eljárás végrehajtásáról szóló, módosított 1467/97/EK rendelet (2) és a tagállamok költségvetési keretrendszeréről szóló, módosított 2011/85/EU tanácsi irányelv (3) együttesen a megreformált uniós gazdasági kormányzási keret gerincét képezi. Az új keret célja, hogy reformok és beruházások révén előmozdítsa a rendezett és fenntartható államháztartást, a fenntartható és inkluzív növekedést, valamint a rezilienciát, továbbá megelőzze a túlzott költségvetési hiányt. Emellett előmozdítja a nemzeti felelősségvállalást, fokozott hangsúlyt helyez a középtávra, valamint hatékonyabbá és következetesebbé teszi a szabályok végrehajtását.

(2)

Az új gazdasági kormányzási keret középpontjában a tagállamok által a Tanácsnak és a Bizottságnak benyújtott nemzeti középtávú költségvetési-strukturális tervek állnak. A terveknek két célkitűzést kell teljesíteniük: i. biztosítaniuk kell többek között, hogy az államadósság a kiigazítási időszak végére megalapozottan csökkenő pályán álljon, vagy prudens szinten maradjon, a költségvetési hiány pedig középtávon a GDP 3 %-ában meghatározott referenciaérték alá csökkenjen és e szint alatt maradjon, valamint ii. biztosítaniuk kell az európai szemeszter keretében azonosított fő kihívásokra reagáló, illetve az EU közös prioritásainak érvényesülését elősegítő reformok és beruházások megvalósítását. E célból minden tervnek ismertetnie kell egy, a nettó kiadási (4) pályára vonatkozó középtávú kötelezettségvállalást, amely tényleges költségvetési korlátot állapít meg a terv időtartamára, azaz (a tagállam rendes jogalkotási ciklusától függően) egy négy- vagy ötéves időszakra. Emellett a tervben ki kell fejteni, hogy a tagállam miként fogja biztosítani az európai szemeszter keretében – különösen az országspecifikus ajánlásokban (ideértve adott esetben a makrogazdasági egyensúlyhiány kezelésére szolgáló eljárás keretében megfogalmazott ajánlásokat is) – azonosított fő kihívásokra reagáló reformok és beruházások megvalósítását, továbbá hogy a tagállam miként fogja elősegíteni a közös uniós prioritások megvalósulását. A költségvetési kiigazítás négyéves időszakra szól, amely legfeljebb három évvel meghosszabbítható, ha a tagállam elkötelezi magát az (EU) 2024/1263 rendeletben meghatározott kritériumoknak megfelelő releváns reformok és beruházások végrehajtása mellett.

(3)

A Bizottságnak a terv benyújtását követően értékelnie kell, hogy az megfelel-e az (EU) 2024/1263 rendeletben foglalt követelményeknek.

(4)

Ezt követően a Tanácsnak a Bizottság ajánlása alapján ajánlást kell elfogadnia, amelyben meghatározza az érintett tagállam nettó kiadási pályáját, és adott esetben jóváhagyja a költségvetési kiigazítási időszak meghosszabbítását alátámasztó reform- és beruházási kötelezettségvállalásokat.

(5)

Svédország 2024. október 11-én benyújtotta nemzeti középtávú költségvetési-strukturális tervét a Tanácsnak és a Bizottságnak. A benyújtásra azt követően került sor, hogy a Svédország által szolgáltatott indokokra tekintettel megállapodás született a Bizottsággal az (EU) 2024/1263 rendelet 36. cikkében meghatározott határidő meghosszabbításáról.

(6)

A terv benyújtását megelőzően Svédország technikai információkat kért (5), amelyeket a Bizottság 2024. június 21-én küldött meg és 2024. október 11-én tett közzé (6). A technikai információk a strukturális elsődleges egyenleg annak biztosításához szükséges 2028-as szintjét mutatják, hogy a költségvetési hiány középtávon a GDP 3 %-a alatt maradjon, illetve hogy az államadósság középtávon a GDP 60 %-a alatt maradjon a négyéves kiigazítási időszakot követő további költségvetési intézkedések nélkül. Középtáv alatt a kiigazítási időszak végét követő tízéves időszak értendő. A technikai információkat a következő két forgatókönyv szerint készítették el és továbbították a tagállamoknak: az (EU) 2024/1263 rendelet 9. cikkének (3) bekezdésével összhangban a költségvetési hiányra vonatkozó rezilienciacélú védintézkedéssel való összhangot magában foglaló forgatókönyv, (7) valamint az e védintézkedés nélküli forgatókönyv. A Svédországra vonatkozó technikai információk szerint az alkalmazandó költségvetési szabályoknak egy négyéves kiigazítási időszak alatti megfelelés érdekében, és a 2024 júniusában továbbított előzetes iránymutatást alátámasztó bizottsági feltételezések alapján a strukturális elsődleges egyenlegnek a GDP legalább 1,8 %-át kell kitennie a kiigazítási időszak végén (2028; a költségvetési hiányra vonatkozó rezilienciacélú védintézkedés nélküli forgatókönyv), az alábbi 1. táblázat szerint. Tájékoztatásképpen, figyelembe véve a költségvetési hiányra vonatkozó rezilienciacélú védintézkedést is, a strukturális elsődleges egyenlegnek a kiigazítási időszak végén (2028) legalább a GDP -0,8 %-át kell kitennie. A költségvetési hiányra vonatkozó rezilienciacélú védintézkedés azonban nem követelmény Svédország számára, amely jogosult technikai információkra.

1. táblázat: A Bizottság által Svédországnak nyújtott technikai információk

(7)

Svédország és a Bizottság az (EU) 2024/1263 rendelet 12. cikkével összhangban 2024 augusztusában szakértői szintű párbeszédet folytatott. A párbeszéd középpontjában a Svédország által felső határként tervezett nettó kiadási pálya – amelynek túl nem lépésére Svédország kötelezettséget vállal – és az annak alapjául szolgáló feltételezések (különösen a 2024-es kezdeti helyzet és a középtávú potenciális GDP-növekedés), továbbá az európai szemeszter keretében azonosított fő kihívásokra, valamint a méltányos zöld és digitális átállással, a társadalmi és gazdasági rezilienciával, az energiabiztonsággal és a védelmi képességek kiépítésével kapcsolatos közös uniós prioritásokra reagáló reformok és beruházások tervezett megvalósítása álltak.

(8)

A Svédország által benyújtott terv nem számol be arról, hogy a benyújtás előtt konzultációra került volna sor a belföldi érdekelt felekkel.

(9)

A tervet 2024. október 1-jén terjesztették a nemzeti parlament elé. Ezt követően a kormány 2024. október 10-én elfogadta azt.

(10)

A Bizottság 2024. június 19-én megállapította, hogy Svédországban makrogazdasági egyensúlyhiány áll fenn. Svédország különösen az ingatlanpiacához és a magánszektor magas adósságállományához kapcsolódó sebezhetőségekkel szembesül, amelyek továbbra is fennállnak, és az ezek kezelésére irányuló politikai intézkedések korlátozottak voltak (8).

(11)

A Tanács 2024. október 21-én az európai szemeszter keretében több országspecifikus ajánlást intézett Svédországhoz (9).

(12)

Az (EU) 2024/1263 rendelet 16. cikkével összhangban a Bizottság értékelte a tervet, a következőképpen:

(13)

Svédországban a gazdasági tevékenység 2023-ban 0,3 %-kal csökkent, ami a magánfogyasztás és az állóeszköz-felhalmozás jelentős visszaesésének tudható be. Az Európai Bizottság 2024. őszi előrejelzése szerint a belföldi kereslet csökkenő inflációval és az alacsonyabb kamatlábakkal alátámasztott élénkülésének köszönhetően a gazdaság 2024-ben várhatóan 0,3 %-kal bővül. 2025-ben a reál-GDP a várakozások szerint 1,8 %-kal nő, mivel a belföldi kereslet fellendülése várhatóan felgyorsul. A reál-GDP 2026-ban a várakozások szerint 2,6 %-kal nő, köszönhetően a várhatóan széles körű gazdasági növekedésnek. Az előrejelzés tárgyidőszakában a potenciális GDP-növekedés előreláthatólag nagyjából stabil marad, enyhén felfelé irányuló tendenciát mutatva. A munkanélküliségi ráta 2023-ban 7,7 % volt, és a Bizottság előrejelzése szerint 2024-ben 8,5 %, 2025-ben 8,4 %, 2026-ban pedig 7,8 % lesz. Az infláció (GDP-deflátor) az előrejelzések szerint a 2023. évi 6,1 %-ról 2024-ben 2,3 %-ra csökken, majd 2025-ben 1,4 %, 2026-ban pedig 1,3 % lesz.

(14)

A költségvetési helyzet alakulását illetően Svédország 2023. évi költségvetési hiánya a GDP 0,6 %-ának felelt meg. Az Európai Bizottság 2024. őszi előrejelzése szerint 2024-ben a hiány a GDP 1,9 %-a lesz, majd 2025-ben a GDP 1,4 %-ára és 2026-ban – változatlan szakpolitikát feltételezve – a GDP 0,3 %-ára csökken. Az Európai Bizottság 2024. őszi előrejelzésében figyelembe vette Finnország 2025-re vonatkozó költségvetés-tervezetét, amelyet a kormány szeptemberben terjesztett a nemzeti parlament elé. Az államadósság 2023 végén a GDP 31,5 %-át tette ki. Az Európai Bizottság 2024. őszi előrejelzése szerint az adósságráta 2024 végére várhatóan a GDP 32,8 %-ára emelkedik, ezt követően 2025 végére nagyjából a GDP 32,7 %-án stabilizálódik, 2026 végére pedig a GDP 31,7 %-ára csökken. Költségvetési előrejelzésében a Bizottság a középtávú tervekben szereplő kötelezettségvállalások közül csak azokat veszi figyelembe, amelyeket hitelt érdemlően bejelentett és kellő részletességgel meghatározott konkrét szakpolitikai intézkedések támasztanak alá.

(15)

Svédország nemzeti középtávú költségvetési-strukturális terve a 2025–2028-as időszakra vonatkozik, és négy évre szóló költségvetési kiigazítást irányoz elő.

(16)

A terv tartalmazza az (EU) 2024/1263 rendelet 13. cikkében előírt valamennyi információt, kivéve a belföldi érdekelt felekkel a benyújtást megelőzően folytatott konzultációra vonatkozó információkat, amelyek közlését az (EU) 2024/1263 rendelet 13. cikke g) pontjának vi. alpontja írja elő.

(17)

A terv meghatározza, hogy a 2. táblázatban feltüntetett nettó kiadási pálya a 2025–2028-as időszakra vonatkozóan 4,4 %-os felső határt határoz meg a nettó kiadások növekedésére. A hatóságok kötelezettséget vállalnak arra, hogy nem lépik túl ezt a felső határt. A technikai információk (lineáris kiigazítási pályát feltételezve) összhangban vannak a nettó kiadások 4,5 %-os átlagos növekedésével a kiigazítási időszak (2025–2028) során. A nettó kiadási pályának a tervben vállalt felső határa a jelentések szerint a GDP -1,8 %-ának megfelelő strukturális elsődleges egyenleget eredményez a kiigazítási időszak végén (2028). Ez megegyezik a strukturális elsődleges egyenlegnek a Bizottság által a 2024. június 21-i technikai információkban megadott, a 2028. évi GDP -1,8 %-át kitevő minimális szintjével (10). A terv azt feltételezi, hogy a potenciális GDP-növekedés a terv időszakában meglehetősen stabil, 1,7 % körüli marad. Emellett a terv azzal számol, hogy a GDP-deflátor növekedési rátája a 2024. évi 2,8 %-ról 2025-ben 1,4 %-ra csökken, majd 2028-ra fokozatosan 1,8 %-ra emelkedik.

2. táblázat: A Svédország tervében szereplő nettó kiadási pálya és főbb feltételezések

(18)

Ha a tervben vállalt nettó kiadási pálya és az alapul szolgáló feltételezések megvalósulnak, az államadósság a terv szerint a 2024. évi, valamivel 33 % alatti szintről a kiigazítási időszak végére (2028) fokozatosan a GDP 36,2 %-ára emelkedne, amint az a következő 3. táblázatban is szerepel. A kiigazítást követően középtávon (azaz 2038-ig) az adósságráta a terv szerint várhatóan tovább nő, és 2038-ra eléri a GDP 51,3 %-át.

3. táblázat: Az államadósság és az államháztartási egyenleg alakulása Svédország tervében

A terv értelmében tehát az államadósság középtávon a Szerződésben a GDP 60 %-ában meghatározott referenciaérték alatt maradna. Ezért a tervben foglalt szakpolitikai kötelezettségvállalások és makrogazdasági feltételezések alapján a tervben előterjesztett nettó kiadási pálya eleget tesz az (EU) 2024/1263 rendelet 16. cikkének (2) bekezdésében az államadósságra vonatkozóan előírt követelménynek.

(19)

A tervben foglalt nettó kiadási pálya és feltételezések alapján a GDP-arányos költségvetési hiány a kiigazítási időszakban a 2025. évi 1,5 %-ról 2028-ra fokozatosan 2,2 %-ra nőne. A terv értelmében tehát az államháztartási egyenleg a kiigazítási időszak végén (2028) nem lépné túl a GDP 3 %-ában meghatározott referenciaértéket. Emellett a kiigazítási időszakot követő tíz évben (azaz 2038-ig) a költségvetési hiány nem lépné túl a GDP 3 %-át. Ezért a tervben foglalt szakpolitikai kötelezettségvállalások és makrogazdasági feltételezések alapján a tervben előterjesztett nettó kiadási pálya eleget tesz az (EU) 2024/1263 rendelet 16. cikkének (2) bekezdésében a költségvetési hiányra vonatkozóan előírt követelménynek.

(20)

A terv alapját képező feltételezések eltérnek a Bizottság által 2024. június 21-én Svédországnak továbbított feltételezésektől. A terv hat változó esetében alkalmaz eltérő feltételezéseket, ezek a 2024-es kezdeti helyzet, a potenciális GDP-növekedés, a GDP-deflátor, a nominális implicit kamatláb, az SFA-tételek és a tulajdonosi jövedelem. Az alábbiakban bemutatásra kerül a feltételezések közötti különbségek értékelése. Az alábbiakban felsoroljuk a feltételezések közötti, a nettó kiadások átlagos növekedésére a legjelentősebb hatást gyakorló különbségeket, az egyes különbségek külön-külön történő értékelésével együtt.

A feltételezések fennmaradó eltérései nem gyakorolnak lényeges hatást a nettó kiadások átlagos növekedésére a Bizottság feltételezéseihez képest. Összességében a feltételezések közötti eltérések együttesen azt eredményezik, hogy a nettó kiadások átlagos növekedése a nettó kiadásoknak a technikai információból következő átlagos növekedéséhez képest alacsonyabb a tervben. A Bizottság a nettó kiadási pályának való megfelelés jövőbeli értékelése során figyelembe fogja venni a terv feltételezéseinek fenti értékelését.

(21)

A terv nem tartalmaz indikatív költségvetési stratégiát a terv szerinti nettó kiadási pálya végrehajtására, mivel ezt a pályát csak technikai felső határként határozzák meg, amelynek betartására Svédország kötelezettséget vállal. A vonatkozó szakpolitikai intézkedések pontos meghatározását meg kell erősíteni vagy ki kell igazítani, valamint számszerűsíteni kell az éves költségvetésekben.

(22)

A terv ismerteti azokat a szakpolitikai szándékokat, amelyek az európai szemeszter keretében – különösen az országspecifikus ajánlásokban, köztük a makrogazdasági egyensúlyhiány kezelésére szolgáló eljárás keretében megfogalmazott ajánlásokban – azonosított fő kihívások kezelését, valamint az EU közös prioritásainak megvalósítását célzó reformokra és beruházásokra vonatkoznak. A terv számos reformot és beruházást tartalmaz, anélkül, hogy számszerűsítené, hogy ezek közül melyek részesülnek a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközön keresztül pénzügyi támogatásban.

(23)

A méltányos zöld és digitális átállás közös prioritását illetően, beleértve az (EU) 2021/1119 rendeletben meghatározott éghajlat-politikai célkitűzéseket, a terv olyan szakpolitikai kezdeményezéseket tartalmaz, amelyek e közös prioritás és a kapcsolódó, 2019-ben, 2020-ban, 2022-ben, 2023-ban és 2024-ben beérkezett országspecifikus ajánlások érvényesítésére irányulnak. A terv különösen a következőkre terjed ki: a klímasemlegesség 2050-ig történő támogatását célzó intézkedések, többek között éghajlat-politikai intézkedések, valamint beruházási és innovációs támogatások és prémiumok révén (a zöld átálláshoz kapcsolódó összes országspecifikus ajánlás); az észak-svédországi zöld átállást támogató források (2020-ban és 2021-ben beérkezett országspecifikus ajánlások), valamint a zöld beruházási projektekre vonatkozó egyszerűsített engedélyezési eljárások (2022-ben és 2023-ban beérkezett országspecifikus ajánlások). A széles sávú konnektivitás Svédország-szerte történő biztosítására, a digitális infrastruktúra egységes állami irányítási rendszerére, valamint a hivatalos digitális azonosító kifejlesztésére irányuló beruházások célja, hogy hozzájáruljanak a digitális átálláshoz.

(24)

A társadalmi és gazdasági reziliencia közös prioritását illetően, amely magában foglalja a szociális jogok európai pillérét is, a terv olyan szakpolitikai kezdeményezéseket tartalmaz, amelyek e közös prioritás és a kapcsolódó országspecifikus ajánlások érvényesítésére irányulnak, beleértve a 2019-ben, 2020-ban, 2022-ben, 2023-ban és 2024-ben beérkezett, a makrogazdasági egyensúlyhiány kezelésére szolgáló eljáráshoz kapcsolódó, a magánszektor adósságára és a lakáspiacra vonatkozó országspecifikus ajánlásokat. E kezdeményezések közé tartozik az újraiskolázás ösztönzése; célzott támogatás nyújtása a tartósan munkanélküli személyek számára; az oktatási reformok a tanárok és az iskolavezetők szakmai előmenetelének javítása érdekében; a kiszolgáltatott csoportok oktatási eredményeinek javítása; a felnőttoktatás és a tanárok képzésének támogatása; olyan intézkedések, amelyek támogatást és hitelgaranciát nyújtanak az önkormányzatoknak a lakásépítés és a nem lakáscélú épületek lakáscélú átalakításának támogatása érdekében.

(25)

Az energiabiztonságra vonatkozó közös prioritását illetően a terv olyan szakpolitikai kezdeményezéseket tartalmaz, amelyek e közös prioritás, valamint a kapcsolódó, 2020-ban, 2022-ben, 2023-ban és 2024-ben beérkezett országspecifikus ajánlások, nevezetesen az energiatermelésbe és -átvitelbe történő beruházások érvényesítésére irányulnak.

(26)

A védelmi képességek közös prioritását illetően a terv kezdeményezéseket tartalmaz a 2035-ig tartó időszak katonai és polgári védelmi erőforrásainak jelentős növelésére.

(27)

A terv információval szolgál a kohéziós alapokkal és Svédország helyreállítási és rezilienciaépítési tervével való koherenciáról és – adott esetben – kiegészítő jellegről. A helyreállítási és rezilienciaépítési tervben foglalt kulcsfontosságú intézkedések a következők: az éghajlati ugrás (climate leap) és az ipari ugrás (industry leap) program, a szélessáv bővítése, valamint a REPowerEU-val kapcsolatos intézkedések, amelyek hozzájárulnak a zöld és digitális átálláshoz, és amelyek kiegészítik a kohéziós politika által finanszírozott, a közös uniós prioritásokhoz kapcsolódó intézkedéseket. A terv információkat tartalmaz a különböző kohéziós politikai alapok célkitűzéseiről, és példákat tartalmaz a különböző ágazatokban és régiókban – többek között a ritkán lakott északi területeken – végzett tevékenységeikről.

(28)

A terv áttekintést nyújt az EU közös prioritásaihoz kapcsolódó svédországi közberuházási szükségletekről. A méltányos zöld és digitális átállásra, a társadalmi és gazdasági rezilienciára, valamint az energiabiztonságra vonatkozó közös prioritások tekintetében a kutatási és innovációs beruházási szükségleteknek a terv időhorizontján további kiadásokként kell megjelenniük, amelyek a 2025-ös 1,5 milliárd SEK-ről fokozatosan, 2028-ra és azt követően 6,5 milliárd SEK-re emelkednek. A társadalmi és gazdasági rezilienciával, az energiabiztonsággal és a méltányos zöld átállással kapcsolatos beruházási szükségleteket a közlekedési infrastruktúra, valamint a villamosenergia-termelés és -átvitel területén is azonosították. Az energiatermelés beruházási szükséglete a becslések szerint ötéves időszakonként 10 és 140 milliárd SEK között változik majd a 2020 és 2040 közötti években. A terv célja, hogy a 2020–2031-es időszakban 170 milliárd SEK összegű villamosenergia-hálózati beruházással járuljon hozzá Svédország azon közberuházási szükségleteinek kielégítéséhez, amelyek az energiabiztonság közös prioritásával kapcsolatosak. A társadalmi és gazdasági rezilienciára és a méltányos zöld átállásra vonatkozó közös prioritásokat illetően a terv célja, hogy a 2026 és 2037 közötti időszakban 1 171 milliárd SEK kiadással járuljon hozzá a közlekedési infrastruktúrához kapcsolódó állami beruházási szükségletek kielégítéséhez. A terv részletezi továbbá a védelemre előirányzott kiadások jelentős növekedését, amelyek a 2024. évi 126 milliárd SEK-ről 2035-re 225 milliárd SEK-re emelkednek, és amelyek nagy részét a beruházási kiadások teszik ki.

(29)

Összességében a Bizottság úgy véli, hogy Svédország terve eleget tesz az (EU) 2024/1263 rendelet követelményeinek.

(30)

A Tanács üdvözli Svédország középtávú költségvetési-strukturális tervét, és úgy véli, hogy annak teljes körű végrehajtása elősegítené a rendezett államháztartás biztosítását, az államadósság fenntarthatóságának támogatását, valamint a fenntartható és inkluzív növekedést.

(31)

A Tanács tudomásul veszi a tervnek a Bizottság általi értékelését. Mindazonáltal a Tanács felkéri a Bizottságot, hogy a jövőbeli tervek értékelését egy, a tanácsi ajánlásokra vonatkozó bizottsági ajánlásoktól elkülönülő dokumentumban nyújtsa be.

(32)

A Tanács tudomásul veszi a Bizottságnak a nettó kiadási pályára vonatkozó értékelését és a tervben szereplő főbb makrogazdasági feltételezéseket, többek között a Bizottság előzetes iránymutatásával összefüggésben, valamint a terv szerinti nettó kiadási pályának a költségvetési hiányra és az államadósságra gyakorolt hatásait. A Tanács tudomásul veszi a Bizottság azon értékelését, amely szerint a makrogazdasági és költségvetési feltételezések, bár helyenként – többek között az aktualizált makrogazdasági és költségvetési adatok figyelembevétele céljából – eltérnek a Bizottság feltételezéseitől, összességében kellően indokoltak és megalapozott gazdasági érveken alapulnak. A Tanács tudomásul veszi a terv átfogó költségvetési stratégiáját és a kilátásokkal kapcsolatos kockázatokat, amelyek befolyásolhatják a makrogazdasági forgatókönyvnek és az alapul szolgáló feltételezéseknek a realizálódását, valamint a terv szerinti nettó kiadási pálya megvalósulását. A Tanács üdvözli, hogy a tervet a parlament elé terjesztették. A Tanács megállapítja továbbá, hogy a geopolitikai kockázatok nyomást gyakorolhatnak a védelmi kiadásokra.

(33)

A Tanács elvárja, hogy Svédország készen álljon arra, hogy nettó kiadási pályája megvalósításának biztosítása érdekében szükség szerint kiigazítsa költségvetési stratégiáját. A Tanács úgy határoz, hogy szorosan nyomon fogja követni a gazdasági és költségvetési fejleményeket, beleértve a terv szerinti forgatókönyv alapjául szolgáló fejleményeket is.

(34)

A Tanács úgy véli, hogy a költségvetési felügyelet következő fordulója előtt kellő időben további megbeszélésekre van szükség annak érdekében, hogy közös megegyezés szülessen a kumulált nettó kiadásnövekedési rátáknak az éves felügyeletre gyakorolt hatásairól.

(35)

A Tanács tudomásul veszi a Bizottság által nyújtott azon tájékoztatást, amelyben a Bizottság ismerteti az európai szemeszter keretében azonosított főbb kihívásokra való reagálást célzó reformokat és az említett kihívásokra való reagálást célzó beruházásokkal kapcsolatos szükségleteket és szándékokat, és hangsúlyozza, hogy biztosítani kell e reformok és beruházások megvalósítását. A Tanács a Bizottság által benyújtott jelentések alapján értékelni fogja ezeket a reformokat és beruházásokat, és az európai szemeszter keretében nyomon fogja követni azok végrehajtását.

(36)

A Tanács várakozással tekint az elért eredményekről szóló, Svédország által benyújtandó éves jelentések elé, amelyeknek tájékoztatást kell tartalmazniuk különösen a Tanács által meghatározott nettó kiadási pálya megvalósítása, valamint a szélesebb körű reformoknak és beruházásoknak az európai szemeszter keretében történő végrehajtása terén elért haladásról.

(37)

A Bizottság értékelése alapján helyénvaló, hogy a Tanács az (EU) 2024/1263 rendelet 17. cikkével összhangban a tervben foglalt nettó kiadási pályát javasolja a Svédországnak címzett ajánlásában,

1.