<?xml version="1.0" encoding="utf-8"?><JUDGMENT xmlns:xsi="http://www.w3.org/2001/XMLSchema-instance" xsi:noNamespaceSchemaLocation="http://formex.publications.europa.eu/schema/formex-05.00-20081231.xd"><BIB.JUDGMENT><REF.CASE FILE="ECRCJ2006HUA.1101078701.case.xml"><NO.CASE>C-216/05</NO.CASE></REF.CASE><NO.CELEX>62005J0216</NO.CELEX><NO.SEQ>0005.0002</NO.SEQ><PAGE.FIRST.ECR>10802</PAGE.FIRST.ECR><PAGE.SEQ>1</PAGE.SEQ><PAGE.LAST.ECR>10818</PAGE.LAST.ECR><PAGE.TOTAL>17</PAGE.TOTAL><AUTHOR>CJ</AUTHOR></BIB.JUDGMENT><CURR.TITLE><LEFT><DATE ISO="20061109">2006. 11. 09</DATE>-I ÍTÉLET – C-216/05. SZ. ÜGY</LEFT><RIGHT>BIZOTTSÁG KONTRA ÍRORSZÁG</RIGHT></CURR.TITLE><TITLE><TI><P><HT TYPE="UC">A Bíróság Ítélete</HT> (második tanács)</P><P><DATE ISO="20061109">2006. november 9.</DATE><NOTE NOTE.ID="E0002" NUMBERING="STAR"><P>Az eljárás nyelve: angol.</P></NOTE></P></TI></TITLE><JUDGMENT.INIT><P>A C-216/05. sz. ügyben,</P><P>az EK 226. cikk alapján kötelezettségszegés megállapítása iránt a Bírósághoz <DATE ISO="20050517">2005. május 17-én</DATE></P></JUDGMENT.INIT><PARTIES><PLAINTIFS><P>az <HT TYPE="BOLD">Európai Közösségek Bizottsága</HT> (képviseli: X. Lewis, meghatalmazotti minőségben, kézbesítési cím: Luxembourg)</P><PARTY.STATUS>felperesnek</PARTY.STATUS></PLAINTIFS><DEFENDANTS><P><HT TYPE="BOLD">Írország</HT> (képviseli: D. O'Hagan, meghatalmazotti minőségben, segítői: B. Murray SC, és G. Simons BL, kézbesítési cím: Luxembourg)</P><PARTY.STATUS>alperes ellen</PARTY.STATUS></DEFENDANTS></PARTIES><P>benyújtott keresete tárgyában,</P><?PAGE NO="I-10803"?><PREAMBLE><PREAMBLE.INIT><P>A BÍRÓSÁG (második tanács),</P><P>tagjai: C. W. A. Timmermans tanácselnök, P. Kūris, J. Klučka, R. Silva de Lapuerta (előadó) és J. Makarczyk bírák,</P><P>főtanácsnok: C. Stix-Hackl,</P><P>hivatalvezető: L. Hewlett főtanácsos,</P></PREAMBLE.INIT><GR.VISA><VISA>tekintettel az írásbeli szakaszra és a <DATE ISO="20060425">2006. április 25-i</DATE> tárgyalásra,</VISA><VISA>a főtanácsnok indítványának a <DATE ISO="20060622">2006. június 22-i</DATE> tárgyaláson történt meghallgatását követően,</VISA></GR.VISA><PREAMBLE.FINAL><P>meghozta a következő</P></PREAMBLE.FINAL></PREAMBLE><CONTENTS.JUDGMENT><GR.SEQ LEVEL="1"><TITLE><TI><P>Ítéletet</P></TI></TITLE><NP><NO.P>1</NO.P><TXT>Keresetlevelével az Európai Közösségek Bizottsága annak megállapítását kéri a Bíróságtól, hogy Írország - mivel a nyilvánosságnak a környezetre gyakorolt hatások egyes vizsgálataiban történő teljes és hatékony részvételét előzetes díjfizetéstől tette függővé - nem teljesítette az <DATE ISO="19970303">1997. március 3-i</DATE> 97/11/EK tanácsi irányelvvel (<REF.DOC.OJ COLL="L" NO.OJ="073" DATE.PUB="1997" PAGE.FIRST="5">HL L 73., 5. o.</REF.DOC.OJ>; magyar nyelvű különkiadás 15. fejezet, 3. kötet, 151. o.) módosított, az egyes köz- és magánprojektek környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatáról szóló, <DATE ISO="19850627">1985. június 27-i</DATE> 85/337/EGK tanácsi irányelv (<REF.DOC.OJ COLL="L" NO.OJ="175" DATE.PUB="1985" PAGE.FIRST="40">HL L 175., 40. o.</REF.DOC.OJ>; magyar nyelvű különkiadás 15. fejezet, 1. kötet, 248. o.) (a továbbiakban: 85/337 irányelv) 6. és 8. cikkéből eredő kötelezettségeit.</TXT></NP><?PAGE NO="I-10804"?><GR.SEQ LEVEL="2"><TITLE><TI><P>Jogi háttér</P></TI></TITLE><GR.SEQ LEVEL="3"><TITLE><TI><P>A közösségi jog</P></TI></TITLE><NP><NO.P>2</NO.P><TXT>A 85/337 irányelv hatodik preambulumbekezdése értelmében <QUOT.START ID="QS0001" REF.END="QE0001" CODE="201E"/>a környezetre várhatóan jelentős hatást gyakorló köz- és magánprojektek engedélyezése kizárólag a várhatóan jelentős környezeti hatásoknak a projektet megelőző értékelése után történhet meg; […] ezt a vizsgálatot a projektgazda által szolgáltatott megfelelő adatok alapján kell végezni, amit kiegészíthetnek a hatóságok és azok a személyek, akiket a kérdéses projekt érint<QUOT.END ID="QE0001" REF.START="QS0001" CODE="201D"/>.</TXT></NP><NP><NO.P>3</NO.P><TXT>Így ugyanezen irányelv 6. cikke ekként rendelkezik:</TXT><P><QUOT.S LEVEL="1"><PARAG IDENTIFIER="006.001"><NO.PARAG><QUOT.START ID="QS0002" REF.END="QE0002" CODE="201E"/>(1)</NO.PARAG><ALINEA>A tagállamok meghozzák a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy környezeti feladataik kapcsán a projektben várhatóan érintett hatóságok lehetőséget kapjanak véleménynyilvánításra a projektgazda által benyújtott információkról és az engedélyezési kérelemmel kapcsolatban. E célból a tagállamok általánosságban vagy esetről-esetre kijelölik azokat a hatóságokat, amelyekkel az engedélyre vonatkozó kérelmek benyújtásakor konzultálni kell. Az 5. cikk alapján kapott információt közlik e hatóságokkal. A konzultációra vonatkozó részletes szabályokat a tagállamok állapítják meg.</ALINEA></PARAG><PARAG IDENTIFIER="006.002"><NO.PARAG>(2)</NO.PARAG><ALINEA>A tagállamok biztosítják, hogy minden engedélyezési kérelem és az 5. cikk alapján kapott minden információ a nyilvánosság számára ésszerű időn belül hozzáférhetővé váljék azért, hogy az érintettek véleményt nyilváníthassanak az engedély megadása előtt.</ALINEA></PARAG><?PAGE NO="I-10805"?><PARAG IDENTIFIER="006.003"><NO.PARAG>(3)</NO.PARAG><ALINEA><P>A tájékoztatásra és a konzultációra vonatkozó részletes rendelkezéseket a tagállamok állapítják meg, amelyek különösen az érintett projektek vagy helyszínek sajátos jellemzőitől függően a következőket tehetik:</P><LIST TYPE="DASH"><ITEM><P>az érintett lakosság körének meghatározása,</P></ITEM><ITEM><P>az információ elérhetőségi helyének meghatározása,</P></ITEM><ITEM><P>a lakosság tájékoztatási módjának meghatározása, például plakátok kiragasztása egy meghatározott körzeten belül, helyi újságokban való közzététel, a terveket, rajzokat, táblázatokat, grafikai ábrákat, modelleket bemutató kiállítások rendezése,</P></ITEM><ITEM><P>a lakossággal folytatott konzultáció módjának meghatározása, például írásbeli véleménynyilvánításra történő felhívás, közvélemény-kutatás,</P></ITEM><ITEM><P>megfelelő határidők felállítása az eljárás különböző szakaszaihoz, annak biztosítására, hogy a döntés elfogadható időn belül megszülessen.<QUOT.END ID="QE0002" REF.START="QS0002" CODE="201D"/></P></ITEM></LIST></ALINEA></PARAG></QUOT.S></P></NP><NP><NO.P>4</NO.P><TXT>A 85/337 irányelv 8. cikke értelmében <QUOT.START ID="QS0003" REF.END="QE0003" CODE="201E"/>[a] konzultációk eredményeit és az 5., 6. és 7. cikk alapján kapott információt figyelembe veszik az engedélyezési eljárás során<QUOT.END ID="QE0003" REF.START="QS0003" CODE="201D"/>.</TXT></NP></GR.SEQ><?PAGE NO="I-10806"?><GR.SEQ LEVEL="3"><TITLE><TI><P>A nemzeti szabályozás</P></TI></TITLE><NP><NO.P>5</NO.P><TXT>A 2000. évi ír területrendezési törvény (Planning and Development Act 2000, a továbbiakban: 2000. évi törvény) 33. cikke így rendelkezik:</TXT><P><QUOT.S LEVEL="1"><PARAG IDENTIFIER="033.001"><NO.PARAG><QUOT.START ID="QS0004" REF.END="QE0004" CODE="201E"/>(1)</NO.PARAG><ALINEA>A miniszter rendelet útján állapítja meg azon eljárási és közigazgatási rendelkezéseket, amelyeket a területrendezési engedély iránti kérelmekkel kapcsolatban szükségesnek vagy célszerűnek tart.</ALINEA></PARAG><PARAG IDENTIFIER="033.002"><NO.PARAG>(2)</NO.PARAG><ALINEA>Az e cikk alapján elfogadott rendeletek - az (1) bekezdés általános jellegének sérelme nélkül - rendelkezéseket írhatnak elő:</ALINEA><ALINEA><P>[…]</P><LIST TYPE="alpha"><ITEM><NP><NO.P>c)</NO.P><TXT>annak lehetővé tétele érdekében, hogy az előírt díj megfizetése ellenében és az előírt határidőn belül megjegyzéseket vagy észrevételeket lehessen előterjeszteni;</TXT></NP></ITEM></LIST></ALINEA><ALINEA>[…]<QUOT.END ID="QE0004" REF.START="QS0004" CODE="201D"/></ALINEA></PARAG></QUOT.S></P></NP><NP><NO.P>6</NO.P><TXT>E törvény 130. cikke (1) bekezdése a) pontjának értelmében <QUOT.START ID="QS0005" REF.END="QE0005" CODE="201E"/>[a] feleken kívül bárki írásban beadványt vagy észrevételeket nyújthat be a fellebbezési bizottsághoz, fellebbezés vagy az ügynek a 96. cikk (5) bekezdésén kívüli áttétele tárgyában.<QUOT.END ID="QE0005" REF.START="QS0005" CODE="201D"/></TXT></NP><?PAGE NO="I-10807"?><NP><NO.P>7</NO.P><TXT>A 2000. évi törvény 144. cikke a következőket írja elő:</TXT><P><QUOT.S LEVEL="1"><PARAG IDENTIFIER="144.001"><NO.PARAG><QUOT.START ID="QS0006" REF.END="QE0006" CODE="201E"/>(1)</NO.PARAG><ALINEA>A miniszter jóváhagyásával a fellebbezési bizottság fellebbezés, az ügy áttétele, a 37. cikk (5) bekezdése szerinti kérelem, a 130. cikk alapján a Bizottsághoz beadvány vagy észrevételek előterjesztése, és a 134. cikk szerinti meghallgatás iránti kérelem esetén fizetendő díjakat állapíthat meg, valamint előirányozhatja a fellebbezések és az ügy áttételének fajtái és kategóriái alapján különböző díjak fizetését, bizonyos körülmények között a díjfizetés alóli mentességet, valamint bizonyos körülmények között a díjról való teljes vagy részleges lemondást, annak elengedését vagy viszszatérítését.</ALINEA></PARAG><PARAG IDENTIFIER="144.002"><NO.PARAG>2.</NO.PARAG><ALINEA>A fellebbezési bizottság időnként, de legalább háromévente egyszer újra megvizsgálja az (1) bekezdés alapján meghatározott díjakat, figyelembe véve a fogyasztási árindexnek a hatályban levő díjak meghatározása óta bekövetkező változását, és e vizsgálat eredményeként módosíthatja a díjakat, anélkül hogy szükséges lenne a miniszter (1) bekezdésben említett jóváhagyása.</ALINEA><ALINEA>[…]</ALINEA></PARAG><PARAG IDENTIFIER="144.004"><NO.PARAG>4.</NO.PARAG><ALINEA>Ha a fellebbezési bizottság e cikk alapján meghatározza, vagy módosítja a díjakat, azokat a hatálybalépésüket legkésőbb nyolc héttel megelőzően legalább egy országos terjesztésű lapban közzéteszi.</ALINEA><ALINEA>[…]</ALINEA></PARAG><?PAGE NO="I-10808"?><PARAG IDENTIFIER="144.006"><NO.PARAG>6.</NO.PARAG><ALINEA>A fellebbezési bizottság az 5. cikk (6) bekezdésének a) pontja alapján a másolatokért díjat állapíthat meg, amely nem haladja meg az elkészítésük költségeit.<QUOT.END ID="QE0006" REF.START="QS0006" CODE="201D"/></ALINEA></PARAG></QUOT.S></P></NP></GR.SEQ></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="2"><TITLE><TI><P>A tényállás és a pert megelőző eljárás</P></TI></TITLE><NP><NO.P>8</NO.P><TXT>Az területrendezésre vonatkozó, akkor tervezet szintjén álló ír jogszabályokat illetően a Bizottsághoz 2000-ben érkezett két panaszt követően a Bizottság <DATE ISO="20000829">2000. augusztus 29-i</DATE> levelében arra kérte az ír hatóságokat, hogy tájékoztassák az említett tervezetekre vonatkozó bizonyos kérdésekkel - többek között a területrendezésengedélyezési eljárás során a díjfizetéssel mint a nyilvánossághoz tartozó személyek részéről adott vélemény figyelembevételének előzetes feltételével -, kapcsolatos megfontolásaikról.</TXT></NP><NP><NO.P>9</NO.P><TXT>A Bizottság – miután felszólította Írországot, hogy terjessze elő az ilyen díjaknak a 85/337 irányelv 6. és 8. cikkében előírt, a nyilvánosság részvételére vonatkozó jog gyakorlásával való összeegyeztethetőségére vonatkozó észrevételeit – <DATE ISO="20030123">2003. január 23-án</DATE> indokolással ellátott véleményt adott ki, amelyben felhívta e tagállamot arra, hogy az átvételétől számított két hónapos határidőn belül tegye meg a véleményben foglaltaknak való megfeleléshez szükséges intézkedéseket.</TXT></NP><NP><NO.P>10</NO.P><TXT>Mivel a Bizottság úgy vélte, hogy Írország válasza az említett véleményre nem volt megfelelő, benyújtotta a jelen keresetet.</TXT></NP></GR.SEQ><?PAGE NO="I-10809"?><GR.SEQ LEVEL="2"><TITLE><TI><P>A keresetről</P></TI></TITLE><GR.SEQ LEVEL="3"><TITLE><TI><P>A felek érvei</P></TI></TITLE><NP><NO.P>11</NO.P><TXT>Keresete alátámasztására a Bizottság csak egyetlen, a 85/337 irányelv 6. cikkének, valamint ebből következően a 8. cikkének a nyilvánosság bizonyos környezeti hatásvizsgálatokban történő részvételének az ír szabályozás által előzetes díjfizetéstől való függővé tételével történő megsértésére alapított kifogásra hivatkozik.</TXT></NP><NP><NO.P>12</NO.P><TXT>E kifogás indokolásában a Bizottság négy érvre alapozza az említett 6. cikk megsértését.</TXT></NP><NP><NO.P>13</NO.P><TXT>Először is, megállapítja, hogy a 85/337 irányelv egyetlen kifejezett rendelkezése sem engedélyezi az ilyen díjak szedését, míg a szomszédos területek egyéb irányelvei - mint a környezeti információkhoz való hozzáférés szabadságáról szóló, <DATE ISO="19900607">1990. június 7-i</DATE> 90/313/EGK tanácsi irányelv (<REF.DOC.OJ COLL="L" NO.OJ="158" DATE.PUB="1990" PAGE.FIRST="56">HL L 158., 56. o.</REF.DOC.OJ>; magyar nyelvű különkiadás 15. fejezet, 1. kötet, 402. o.) - kifejezetten engedélyezik a díjszedést.</TXT></NP><NP><NO.P>14</NO.P><TXT>Másodszor, a Bizottság szerint az ilyen díjak szedése ellentétes lenne a 85/337 irányelv rendszerével és céljával, amely a környezeti hatásvizsgálatok megfelelő információkkal történő kiegészítésére irányul, amennyiben az ilyen díjak megfizetésének előírása a területrendezés-engedélyezési eljárásokban olyan következménnyel járhat, hogy vagy eltántorítja a nyilvánosságot - amely az elsődleges információforrás - a döntéshozatali folyamatban való részvételtől, vagy nehezebbé teszi annak részvételét.</TXT></NP><?PAGE NO="I-10810"?><NP><NO.P>15</NO.P><TXT>Harmadszor, a Bizottság szerint a 85/337 irányelv 6. cikke (2) és (3) bekezdésének szövege nem enged olyan értelmezést, amelyet arra vonatkozóan Írország javasol. A Bizottság e tekintetben úgy véli, hogy részvételi díj előírása a nyilvánossággal való konzultációra vonatkozó <QUOT.START ID="QS0007" REF.END="QE0007" CODE="201E"/>részletes szabályok<QUOT.END ID="QE0007" REF.START="QS0007" CODE="201D"/> címén nem tekinthető az irányelv 6. cikke (2) bekezdésének végrehajtásához ésszerűen szükségesnek.</TXT></NP><NP><NO.P>16</NO.P><TXT>Negyedszer, a Bizottság úgy véli, hogy Írország az említett díjak előírásával ténylegesen vagy potenciálisan akadályt emelt a 85/337 irányelv 6. cikke (2) bekezdése által a nyilvánosságnak biztosított jogok gyakorlása elé, különösen az alacsony jövedelmű személyek számára.</TXT></NP><NP><NO.P>17</NO.P><TXT>Az említett irányelv 8. cikkének megsértése azon tényből ered, hogy Írország az irányelv 6. cikke által tiltott részvételi díjak megfizetésének előírásával nem biztosítja a környezetre várhatóan jelentős hatást gyakorló projektek engedélyezési eljárásában a nyilvánosság azon részétől eredő vélemények figyelembevételét, amely nem tud részvételi díjat fizetni.</TXT></NP><NP><NO.P>18</NO.P><TXT>Ellenkérelmében Írország a Bizottság által a 85/337 irányelv 6. cikkének megsértésére alapított kifogás alátámasztására felhozott minden egyes érvet vitat.</TXT></NP><NP><NO.P>19</NO.P><TXT>Ami az első érvet illeti, Írország úgy véli, hogy mivel az említett irányelv jogalapja az EGK-Szerződés 235. cikke (majd az EK-Szerződés 235. cikke, jelenleg az EK 308. cikk), a közösségi hatáskör korlátait és terjedelmét ezen irányelv egyértelmű szövege határozza meg. Nem lehet tehát olyan tilalmakra következtetni, amelyek ott nem szerepelnek kifejezetten. A közösségi hatáskörök gyakorlásakor érvényesülő<?PAGE NO="I-10811"?> szubszidiaritás elve és azon diszkrecionális jogkör, amellyel a tagállamok rendelkeznek valamely irányelv átültetésekor, megerősíti e feltevést.</TXT></NP><NP><NO.P>20</NO.P><TXT>Azon érvet illetően, amely szerint az ír jogszabályok által előírt részvételi díjak ellentétesek a 85/337 irányelv céljával és szellemével, Írország azzal érvel, hogy a díjak bevezetése nem ellentétes a nyilvánosság részvételének ezen irányelv által kimondott alapelvével, hanem ellenkezőleg, e részvétel megkönnyítésére irányul, amennyiben lehetővé teszi a helyi hatóságoknak, hogy az információs rendszer kezelése és a nyilvánossággal való konzultáció költségeihez hozzájárulást szedjenek.</TXT></NP><NP><NO.P>21</NO.P><TXT>Ami a Bizottság harmadik érvét illeti, Írország megállapítja, hogy a 85/337 irányelv 6. cikke (3) bekezdésének szövege különösen a tagállamokat hatalmazza fel arra, hogy a tájékoztatásra és a nyilvánossággal való konzultációra vonatkozó részletes szabályokat megállapítsák, valamint azt állítja, hogy a Bizottság feladata annak bizonyítása, hogy a részletes szabályok, ahogyan azokat valamely tagállam megállapította, akadályozzák az említett irányelv céljának megvalósítását.</TXT></NP><NP><NO.P>22</NO.P><TXT>Ami a Bizottság által felhozott utolsó érvet illeti, Írország vitatja, hogy a szóban forgó díjak az alacsony jövedelműek számára akadályt jelenthetnek, hangsúlyozva, hogy közigazgatási célokra szedik őket, és hogy mind az elvüket, mind az összegüket tekintve ésszerűek.</TXT></NP><NP><NO.P>23</NO.P><TXT>Végül, mivel a 85/337 irányelv 8. cikkének a Bizottság által állított megszegését kizárólag az irányelv 6. cikkének állítólagos, a szóban forgó részvételi díjak előírása miatti megsértéséből lehet levezetni, ezen állítást szintén el kell utasítani annak megállapítását követően, hogy az említett 6. cikk megsértése nem áll fenn.</TXT></NP></GR.SEQ><?PAGE NO="I-10812"?><GR.SEQ LEVEL="3"><TITLE><TI><P>A Bíróság álláspontja</P></TI></TITLE><NP><NO.P>24</NO.P><TXT>A 85/337 irányelv 6. cikkének állítólagos megsértése keretében a Bizottság először is azon érvet hozza fel, amely szerint Írország csak akkor lenne felhatalmazva díjszedésre, ha az irányelv azt kifejezetten előírná. E feltevést nem lehet elfogadni.</TXT></NP><NP><NO.P>25</NO.P><TXT>Az EK 249. cikk harmadik bekezdése értelmében ugyanis, <QUOT.START ID="QS0008" REF.END="QE0008" CODE="201E"/>az irányelv az elérendő célokat illetően minden címzett tagállamra kötelező, azonban a forma és az eszközök megválasztását a nemzeti hatóságokra hagyja<QUOT.END ID="QE0008" REF.START="QS0008" CODE="201D"/>.</TXT></NP><NP><NO.P>26</NO.P><TXT>E rendelkezést úgy kell értelmezni, hogy a tagállamok az irányelv átültetésekor kötelesek annak teljes érvényesülését biztosítani, az eszközök megválasztását illetően azonban széles mérlegelési mozgástérrel rendelkeznek (ebben az értelemben lásd a <REF.DOC.ECR NO.CASE="C-208/90" YEAR="1991" EDITION="GEN" PAGE.ECR="I-4269">C-208/90. sz. Emmott-ügyben <DATE ISO="19910725">1991. július 25-én</DATE> hozott ítélet [EBHT 1991., I-4269. o.] 18. pontját</REF.DOC.ECR>).</TXT></NP><NP><NO.P>27</NO.P><TXT>Különösen nem releváns a Bizottság által azon körülményre alapított érv, hogy a szomszédos területeken mind a 90/313 irányelv, mind a környezeti információkhoz való nyilvános hozzáférésről és a 90/313/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, <DATE ISO="20030128">2003. január 28-i</DATE> 2003/4/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (<REF.DOC.OJ COLL="L" NO.OJ="041" DATE.PUB="2003" PAGE.FIRST="26">HL L 41., 26. o.</REF.DOC.OJ>; magyar nyelvű különkiadás 15. fejezet, 7. kötet, 375. o.) az 5. cikkében kifejezetten előírja, hogy a tagállamok kiszabhatnak ilyen díjakat. Elég ugyanis megállapítani – hasonlóan, mint a főtanácsnok az indítványa 34. pontjában –, hogy arra a tényre, hogy valamely másik irányelv a díj szedését kifejezetten engedélyezi, nem lehet olyan általános vélelmet alapítani, amely szerint a közösségi jogalkotó kizárólag akkor kívánta az adókat engedélyezni, amikor ezt kifejezetten előírja.</TXT></NP><?PAGE NO="I-10813"?><NP><NO.P>28</NO.P><TXT>Ebből következik, hogy a Bizottság azon feltevése, amely szerint Írország nem követelheti a vitatott díjak megfizetését, amennyiben a 85/337 irányelv nem tartalmaz egyetlen olyan kifejezett rendelkezést sem, amely megengedné a részvételi díjak beszedését, összeegyeztethetetlen az EK 249. cikk harmadik bekezdéséből eredő választási szabadsággal.</TXT></NP><NP><NO.P>29</NO.P><TXT>Ezen első érv tehát nem elfogadható.</TXT></NP><NP><NO.P>30</NO.P><TXT>A Bizottság a harmadik érvével - amelyet másodikként kell elemezni - azt állítja, hogy Írország azáltal, hogy a szóban forgó részvételi díjakat a nyilvánossággal való konzultációra vonatkozó <QUOT.START ID="QS0009" REF.END="QE0009" CODE="201E"/>részletes szabályok<QUOT.END ID="QE0009" REF.START="QS0009" CODE="201D"/> címén megállapította, túllépte a 85/337 irányelv 6. cikkének (2) és (3) bekezdése által megengedett értelmezési mozgásteret. Így a Bizottság javasolja a vitatott intézkedés érvényességének az e rendelkezések végrehajtásához való szükségessége fényében történő értékelését.</TXT></NP><NP><NO.P>31</NO.P><TXT>Az említett irányelv 6. cikkének (2) bekezdéséből következik, hogy a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy az érintettek véleményt nyilváníthassanak a projektre vonatkozó engedély kiadása előtt. A (3) bekezdés értelmében minden egyes tagállam jogosult az e konzultációra vonatkozó részletes szabályok megállapítására. E tekintetben e bekezdés egy sor, a tagállamok előtt nyitva álló lehetőséget sorol fel, anélkül hogy e felsorolásnak kimerítő jellege lenne, amint az kiderül a <QUOT.START ID="QS0010" REF.END="QE0010" CODE="201E"/>különösen<QUOT.END ID="QE0010" REF.START="QS0010" CODE="201D"/> kifejezésből is.</TXT></NP><NP><NO.P>32</NO.P><TXT>E megfogalmazás arra utal, hogy a közösségi jogalkotónak nem az volt a szándéka, hogy korlátozza a tagállamoknak a nyilvánossággal való konzultációra vonatkozó<?PAGE NO="I-10814"?> részletes szabályok megállapítását illető jogkörét, hanem ellenkezőleg, hogy széles mérlegelési mozgásteret ismerjen el számukra az említett részletes szabályok meghatározására vonatkozóan.</TXT></NP><NP><NO.P>33</NO.P><TXT>E meghatározás során a tagállamok elvileg előírhatnak olyan részvételi díjat, mint a szóban forgó, azzal a feltétellel azonban, hogy az nem képezheti akadályát a 85/337 irányelv 6. cikkéből eredő részvételi jogok gyakorlásának.</TXT></NP><NP><NO.P>34</NO.P><TXT>Ebből a szempontból nem releváns a Bizottság azon feltevése, amely szerint a szóban forgó díjak előírása nem lenne szükséges a 85/337 irányelv 6. cikke (2) bekezdésének végrehajtásához. Ezen irányelv ugyanis a tagállamok által a 6. cikk (3) bekezdése szerint nekik biztosított mérlegelési jogkör gyakorlását nem veti alá szükségességi szempontnak.</TXT></NP><NP><NO.P>35</NO.P><TXT>A Bizottság az együtt vizsgálandó második és negyedik érve keretében arra hivatkozik, hogy a szóban forgó díjak ellentétesek a 85/337 irányelv rendszerével és céljával, amennyiben az ezen irányelv által a nyilvánosságnak biztosított jogok gyakorlását akadályoznák.</TXT></NP><NP><NO.P>36</NO.P><TXT>A 85/337 irányelv hatodik preambulumbekezdése kimondja, hogy egyes projektek környezetre gyakorolt hatásainak előzetes vizsgálatát <QUOT.START ID="QS0011" REF.END="QE0011" CODE="201E"/>a projektgazda által szolgáltatott megfelelő adatok alapján kell végezni, amelyeket kiegészíthetnek a hatóságok és azok a személyek, akiket a kérdéses projekt érint<QUOT.END ID="QE0011" REF.START="QS0011" CODE="201D"/>.</TXT></NP><?PAGE NO="I-10815"?><NP><NO.P>37</NO.P><TXT>E preambulumbekezdésből, valamint az említett irányelv 6. cikke (2) bekezdéséből következik, hogy annak egyik célja annak lehetővé tétele, hogy az érintettek véleményt nyilváníthassanak a környezetre várhatóan jelentős hatást gyakorló projektek engedélyezési eljárása során.</TXT></NP><NP><NO.P>38</NO.P><TXT>E tekintetben meg kell állapítani, hogy a 85/337 irányelv 6. cikkének (3) bekezdése lehetővé teszi, hogy a tagállamok a projekt által érintettek részvételét bizonyos feltételektől tegyék függővé. Így az említett rendelkezés alapján a tagállamok állapíthatják meg a tájékoztatásra és a konzultációra vonatkozó részletes szabályokat, és különösen meghatározhatják az érintett lakosság körét, valamint az érintett lakosság tájékoztatása és a lakossággal folytatott konzultáció módját.</TXT></NP><NP><NO.P>39</NO.P><TXT>Másfelől, és a Bizottság állításával ellentétben e megközelítést látszik megerősíteni a 85/337 irányelvhez szorosan kapcsolódó területeken fennálló szabályozás.</TXT></NP><NP><NO.P>40</NO.P><TXT>Így mind a 90/313 irányelv, mind a 2003/4 irányelv (6), illetve (8) preambulumbekezdése figyelembe veszi annak biztosításának a szükségességét, hogy az Európai Közösségen belül minden természetes és jogi személynek joga legyen a hatóságok birtokában lévő, illetve a hatóságok számára tárolt környezeti információkhoz hozzáférni.</TXT></NP><NP><NO.P>41</NO.P><TXT>Minkét említett irányelv 5. cikke előírja, hogy a tagállamok az információk szolgáltatásáért díjat számolhatnak fel, ez a díj azonban nem léphet túl egy ésszerű<?PAGE NO="I-10816"?> határt. E rendelkezések bizonyítják, hogy a közösségi jogalkotó szerint az ésszerű összegű díj felszámolása nem összeegyeztethetetlen az információkhoz való hozzáférés biztosításával.</TXT></NP><NP><NO.P>42</NO.P><TXT>Az előzőekből következik, hogy a közigazgatási díj felszámolása önmagában nem összeegyeztethetetlen a 85/337 irányelv céljával.</TXT></NP><NP><NO.P>43</NO.P><TXT>A 85/337 irányelvvel ugyan nem ellentétesek az olyan díjak, mint amilyeneket a jelen ügyben szóban forgó nemzeti szabályozás ír elő, az utóbbiakat nem lehet azonban olyan szinten megállapítani, hogy akadályozzák az említett irányelv teljes és céljának megfelelő érvényesülését (ebben az értelemben lásd a <REF.DOC.ECR NO.CASE="C-97/00" YEAR="2001" EDITION="GEN" PAGE.ECR="I-2053">C-97/00. sz., Bizottság kontra Franciaország ügyben <DATE ISO="20010308">2001. március 8-án</DATE> hozott ítélet [EBHT 2001., I-2053. o.] 9. pontját</REF.DOC.ECR>).</TXT></NP><NP><NO.P>44</NO.P><TXT>Ez az eset állna fenn akkor, ha az összege miatt a díj akadályát képezné a 85/337 irányelv 6. cikkéből eredő részvételi jogok gyakorlásának.</TXT></NP><NP><NO.P>45</NO.P><TXT>E tekintetben, ami szóban forgó díjak összegét – vagyis a helyi hatóságok előtti eljárás során a 20 eurót, a fellebbezési bizottság szintjén a 45 eurót – illeti, ezen összeget nem lehet ilyen akadálynak tekinteni. A Bizottság egyébként nem tudta megcáfolni Írország azon érvét, amely szerint az említett összeg mértéke indokolt az érintett személyek észrevételeinek feldolgozása miatti közigazgatási költségekre tekintettel.</TXT></NP><?PAGE NO="I-10817"?><NP><NO.P>46</NO.P><TXT>E megállapításokat figyelembe véve, a Bizottság azon érveit, amelyek szerint a szóban forgó díjak ellentétesek a 85/337 irányelv rendszerével és céljával, el kell vetni.</TXT></NP><NP><NO.P>47</NO.P><TXT>Végül a Bizottság vitatja még a szóban forgó díjak érvényességét, azon ténynél fogva, hogy a 2000. évi törvény anélkül hatalmazza fel a hatáskörrel rendelkező minisztert és a fellebbezési bizottságot e díjak összegének megállapítására, hogy szűkítené vagy közelebbről meghatározná e hatáskör gyakorlását.</TXT></NP><NP><NO.P>48</NO.P><TXT>E tekintetben elég azt megállapítani, hogy az ilyen felhatalmazás elvileg a nemzeti jogra tartozik, és önmagában, tekintettel a 85/337 irányelvre, nem kifogásolható. Az e felhatalmazás gyakorlásával megállapított összegeknek azonban összeegyeztethe-tőknek kell lenniük az említett irányelvvel. Amint az már megállapításra került, a Bizottság által felhozott érvek vizsgálata alapján nem bizonyított, hogy nem ez az eset áll fenn a jelen ügy tárgyát képező díjak összegét illetően.</TXT></NP><NP><NO.P>49</NO.P><TXT>Ilyen körülmények között meg kell állapítani, hogy a 85/337 irányelv 6. cikkének megsértésére alapított kifogás egészében véve alaptalan.</TXT></NP><NP><NO.P>50</NO.P><TXT>Mivel az említett irányelv 8. cikke megsértésére vonatkozó állítás kizárólag az irányelv 6. cikkének megsértésén alapszik, arra kell következtetni, hogy e tekintetben szintén nem állapítható meg a kötelezettségszegés.</TXT></NP></GR.SEQ></GR.SEQ><?PAGE NO="I-10818"?><GR.SEQ LEVEL="2"><TITLE><TI><P>A költségekről</P></TI></TITLE><NP><NO.P>51</NO.P><TXT>Az eljárási szabályzat 69. cikkének 2. § -a alapján a Bíróság a pervesztes felet kötelezi a költségek viselésére, ha a pernyertes fél ezt kérte. A Bizottságot, mivel pervesztes lett, Írország kérelmének megfelelően kötelezni kell a költségek viselésére.</TXT></NP></GR.SEQ></GR.SEQ><JURISDICTION><INTRO><P>A fenti indokok alapján a Bíróság (második tanács) a következőképpen határozott:</P></INTRO><LIST TYPE="ARAB"><ITEM><NP><NO.P>1)</NO.P><TXT>A keresetet elutasítja.</TXT></NP></ITEM><ITEM><NP><NO.P>2)</NO.P><TXT>Az Európai Közösségek Bizottságát kötelezi a költségek viselésére.</TXT></NP></ITEM></LIST></JURISDICTION></CONTENTS.JUDGMENT><SIGNATURE.CASE><P>Aláírások</P></SIGNATURE.CASE></JUDGMENT>