<?xml version="1.0" encoding="UTF-8"?><CONCLUSION NNC="YES" xmlns:fmx="http://opoce" xmlns:xsi="http://www.w3.org/2001/XMLSchema-instance" xsi:noNamespaceSchemaLocation="http://formex.publications.europa.eu/schema/formex-05.58-20161101.xd"><BIB.CONCLUSION><REF.CASE FILE="n.a."><NO.CASE>C-54/21</NO.CASE></REF.CASE><NO.CELEX>62021CC0054</NO.CELEX><NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2022:385">EU:C:2022:385</NO.ECLI><NO.SEQ>0001</NO.SEQ><PAGE.FIRST.ECR>1</PAGE.FIRST.ECR><PAGE.SEQ>1</PAGE.SEQ><PAGE.LAST.ECR>16</PAGE.LAST.ECR><PAGE.TOTAL>16</PAGE.TOTAL></BIB.CONCLUSION><CURR.TITLE><PAGE.HEADER><P><HT TYPE="SC">Campos Sánchez‑Bordona főtanácsnok indítványa – C‑54/21. sz. ügy</HT></P><P><HT TYPE="SC">ANTEA POLSKA és társai</HT></P></PAGE.HEADER></CURR.TITLE><TITLE><TI><P><HT TYPE="UC">Manuel Campos Sánchez‑Bordona</HT></P><P><HT TYPE="UC">Főtanácsnok indítványa</HT></P><P>Az ismertetés napja: <DATE ISO="20220512">2022. május 12.</DATE><NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0001"><P>Eredeti nyelv: spanyol.</P></NOTE></P></TI><STI><P>C‑54/21. sz. ügy</P><P>Konsorcjum: ANTEA POLSKA S. A., Pectore‑Eco sp. z o.o., Instytut Ochrony Środowiska – Państwowy lnstytut Badawczy</P><P>kontra</P><P>Państwowe Gospodarstwo Wodne Wody Polskie;</P><P>az ARUP Polska sp. z o.o.,</P><P>a CDM Polska sp. z o.o.,</P><P>a Konsorcjum: Multiconsult Polska Sp. z o.o., ARCADlS Sp. z o.o., HYDROCONSULT sp. z o.o. Biuro Studiów i Badań Hydrogeologicznych i Geofizycznych</P><P>részvételével</P><P><HT TYPE="NORMAL">(a Krajowa Izba Odwoławcza [nemzeti fellebbezési tanács, Lengyelország] által benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem)</HT></P></STI></TITLE><INTERMEDIATE><INDEX IDX.CLOSE="”" SEPARATOR=" – " IDX.OPEN="„"><KEYWORD>Előzetes döntéshozatal</KEYWORD><KEYWORD>Közbeszerzés</KEYWORD><KEYWORD>2014/24/EU irányelv</KEYWORD><KEYWORD>21. cikk</KEYWORD><KEYWORD>Bizalmas jelleg</KEYWORD><KEYWORD>Bizalmas jelleg megállapítása iránti indokolt kérelem és bizonyíték</KEYWORD><KEYWORD>Az ajánlatkérő szerv hatásköre</KEYWORD><KEYWORD>A bizalmas jelleg megállapítása</KEYWORD><KEYWORD>Indokolás</KEYWORD><KEYWORD>A bizalmas jelleg terjedelmének a nemzeti jogszabályok általi módosítása</KEYWORD><KEYWORD>Üzleti titkok</KEYWORD><KEYWORD>(EU) 2016/943 irányelv</KEYWORD><KEYWORD>Alkalmazhatóság</KEYWORD><KEYWORD>Különféle típusú dokumentumok bizalmas jellegének megítélése</KEYWORD><KEYWORD>Kizárás</KEYWORD><KEYWORD>Egyedi értékelés</KEYWORD></INDEX></INTERMEDIATE><CONTENTS.CONCLUSION><GR.SEQ LEVEL="1"><NP.ECR IDENTIFIER="NP0001"><NO.P>1.</NO.P><TXT>A jelen előzetes döntéshozatal iránti kérelemben arra kérik a Bíróságot, hogy határozza meg az ajánlattevők által a közbeszerzési eljárásában az ajánlatukkal együtt szolgáltatott információk bizalmasságának korlátait.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0002"><NO.P>2.</NO.P><TXT>Az előzetes döntéshozatal iránti kérelem nyilvántartásba vétele után hozott Klaipèdos ítéletben<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0002"><P><REF.DOC.ECR><DATE ISO="20210907">2021. szeptember 7‑i</DATE> <NAME.CASE>Klaipėdos regiono atliekų tvarkymo centras</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑927/19</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2021:700">EU:C:2021:700</NO.ECLI></REF.DOC.ECR>; a továbbiakban: Klaipèdos ítélet). A jelen ügyre gyakorolt hatását a tárgyaláson részt vevő felek vetették fel.</P></NOTE> a Bíróság a 2014/24/EU irányelvnek<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0003"><P>A közbeszerzésről és a 2004/18/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, <DATE ISO="20140226">2014. február 26‑i</DATE> európai parlamenti és tanácsi irányelv (<REF.DOC.OJ COLL="L" NO.OJ="094" PAGE.FIRST="65" DATE.PUB="2014">HL 2014. L 94., 65. o.</REF.DOC.OJ>; helyesbítések: <REF.DOC.OJ COLL="L" NO.OJ="275" PAGE.FIRST="68" DATE.PUB="2015">HL 2015. L 275., 68. o.</REF.DOC.OJ>; <REF.DOC.OJ COLL="L" NO.OJ="211" PAGE.FIRST="22" DATE.PUB="2020">HL 2020. L 211., 22. o.</REF.DOC.OJ>).</P></NOTE> az ilyen információk bizalmasságára vonatkozó rendelkezéseivel és különösen annak 21. cikkével kapcsolatban felmerülő problémákra adott választ.</TXT></NP.ECR><?PAGE NO="2"?><NP.ECR IDENTIFIER="NP0003"><NO.P>3.</NO.P><TXT>Az ezen ítéletben szereplő megfontolások választ adnak a kérdést előterjesztő bíróság, a Krajowa Izba Odwoławcza (nemzeti fellebbezési tanács) egyes kérdéseire.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0004"><P>A Bíróság többek között a <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20121213">2012. december 13‑i</DATE> <NAME.CASE>Forposta és ABC Direct Contact</NAME.CASE> ítéletben (<NO.CASE>C‑465/11</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2012:801">EU:C:2012:801</NO.ECLI></REF.DOC.ECR>) és a <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20170511">2017. május 11‑i</DATE> <NAME.CASE>Archus és Gama</NAME.CASE> ítéletben (<NO.CASE>C‑131/16</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2017:358">EU:C:2017:358</NO.ECLI></REF.DOC.ECR>) ismerte el e bíróság arra való alkalmasságát, hogy előzetes döntéshozatal iránti kérelmet nyújtson be.</P></NOTE></TXT></NP.ECR></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="1"><TITLE><TI><NP><NO.P><HT TYPE="BOLD">I.</HT></NO.P><TXT><HT TYPE="BOLD">Jogi háttér</HT></TXT></NP></TI></TITLE><GR.SEQ LEVEL="2"><TITLE><TI><NP><NO.P><HT TYPE="BOLD"><HT TYPE="ITALIC">A.</HT></HT></NO.P><TXT><HT TYPE="BOLD"><HT TYPE="ITALIC">Az uniós jog</HT></HT></TXT></NP></TI></TITLE><GR.SEQ LEVEL="3"><TITLE><TI><NP><NO.P><HT TYPE="ITALIC">1.</HT></NO.P><TXT><HT TYPE="ITALIC">A 2014/24 irányelv</HT></TXT></NP></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0004"><NO.P>4.</NO.P><TXT>A 21. cikk (<QUOT.START CODE="201E" ID="QS0001" REF.END="QE0001"/>Titoktartás<QUOT.END REF.START="QS0001" CODE="201D" ID="QE0001"/>) a következőket mondja ki:</TXT><P><QUOT.S LEVEL="1"><PARAG IDENTIFIER="021.001"><NO.PARAG><QUOT.START CODE="201E" ID="QS0002" REF.END="QE0002"/>(1)</NO.PARAG><ALINEA>Hacsak ezen irányelv vagy az ajánlatkérő szervre vonatkozó nemzeti jog, különösen az információhoz való hozzáféréssel kapcsolatos jogszabályok másként nem rendelkeznek, és az odaítélt szerződések közzétételére vonatkozó kötelezettségek, valamint a részvételre jelentkezők és az ajánlattevők részére az 50. és 55. cikk értelmében nyújtandó tájékoztatásra vonatkozó kötelezettségek sérelme nélkül, az ajánlatkérő szerv nem hozhat nyilvánosságra olyan, a részére gazdasági szereplők által megadott adatokat, amelyeket azok bizalmasnak minősítettek, ideértve, de nem kizárólagosan a műszaki vagy üzleti titkokat és az ajánlatok bizalmas vonatkozásait.</ALINEA></PARAG><PARAG IDENTIFIER="021.002"><NO.PARAG>(2)</NO.PARAG><ALINEA>Az ajánlatkérő szervek előírhatnak a gazdasági szereplők számára olyan követelményeket, amelyek célja az ajánlatkérő szervek által a közbeszerzési eljárás során rendelkezésre bocsátott információk bizalmas jellegének a védelme.<QUOT.END REF.START="QS0002" CODE="201D" ID="QE0002"/></ALINEA></PARAG></QUOT.S></P></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0005"><NO.P>5.</NO.P><TXT>Az 50. cikk (<QUOT.START CODE="201E" ID="QS0003" REF.END="QE0003"/>Tájékoztató a szerződés odaítéléséről<QUOT.END REF.START="QS0003" CODE="201D" ID="QE0003"/>) előírja:</TXT><P><QUOT.S LEVEL="1"><P><QUOT.START CODE="201E" ID="QS0004" REF.END="QE0004"/>[…]</P><PARAG IDENTIFIER="050.004"><NO.PARAG>(4)</NO.PARAG><ALINEA>A szerződés odaítélésére vagy a keretmegállapodás megkötésére vonatkozó egyes információk közlése mellőzhető, amennyiben azok közlése akadályozná a jogérvényesítést vagy más módon ellentétes volna a közérdekkel, vagy sértené egy meghatározott – magán vagy állami tulajdonú – gazdasági szereplő jogos üzleti érdekeit, vagy sértené a gazdasági szereplők közötti tisztességes versenyt.<QUOT.END REF.START="QS0004" CODE="201D" ID="QE0004"/></ALINEA></PARAG></QUOT.S></P></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0006"><NO.P>6.</NO.P><TXT>Az 55. cikk (<QUOT.START CODE="201E" ID="QS0005" REF.END="QE0005"/>A részvételre jelentkezők és az ajánlattevők tájékoztatása<QUOT.END REF.START="QS0005" CODE="201D" ID="QE0005"/>) értelmében:</TXT><P><QUOT.S LEVEL="1"><P><QUOT.START CODE="201E" ID="QS0006" REF.END="QE0006"/>[…]</P><PARAG IDENTIFIER="055.003"><NO.PARAG>(3)</NO.PARAG><ALINEA>Az ajánlatkérő szerv dönthet úgy is, hogy egyes, az (1) és (2) bekezdésben említett, a szerződés odaítélésére vagy a keretmegállapodás megkötésére, illetve dinamikus beszerzési rendszerbe való felvételre vonatkozó információk közlését mellőzi, amennyiben azok közlése akadályozná a jogérvényesítést vagy más módon ellentétes volna a közérdekkel, vagy sértené egy meghatározott – magán vagy állami tulajdonú – gazdasági szereplő jogos üzleti érdekeit, vagy sértené a gazdasági szereplők közötti tisztességes versenyt.<QUOT.END REF.START="QS0006" CODE="201D" ID="QE0006"/></ALINEA></PARAG></QUOT.S></P></NP.ECR></GR.SEQ><?PAGE NO="3"?><GR.SEQ LEVEL="3"><TITLE><TI><NP><NO.P><HT TYPE="ITALIC">2.</HT></NO.P><TXT><HT TYPE="ITALIC">Az (EU) 2016/943 irányelv<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0005"><P>A nem nyilvános know‑how és üzleti információk (üzleti titkok) jogosulatlan megszerzésével, hasznosításával és felfedésével szembeni védelemről szóló, <DATE ISO="20160608">2016. június 8‑i</DATE> (EU) 2016/943 európai parlamenti és tanácsi irányelv (<REF.DOC.OJ COLL="L" NO.OJ="157" PAGE.FIRST="1" DATE.PUB="2016">HL 2016. L 157., 1. o.</REF.DOC.OJ>).</P></NOTE></HT></TXT></NP></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0007"><NO.P>7.</NO.P><TXT>A (18) preambulumbekezdés szerint:</TXT><QUOT.S LEVEL="1"><P><QUOT.START CODE="201E" ID="QS0007" REF.END="QE0007"/>Ezen túlmenően, ha jogszabályok írják elő vagy teszik lehetővé az üzleti titkok megszerzését, hasznosítását, vagy felfedését, akkor az ezen irányelv alkalmazásában jogszerűnek tekintendő. […] Ez az irányelv nem mentheti fel a hatóságokat különösen az üzleti titkok jogosultjai által részükre átadott információk tekintetében rájuk vonatkozó – akár az uniós, akár a nemzeti jogban meghatározott – titoktartási kötelezettségek alól. Ilyen titoktartási kötelezettségek többek között a közbeszerzési eljárásokkal összefüggésben az ajánlatkérő szerveknek továbbított információkra vonatkozó, például a […] 2014/24/EU […] irányelvben […] foglalt kötelezettségek.<QUOT.END REF.START="QS0007" CODE="201D" ID="QE0007"/></P></QUOT.S></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0008"><NO.P>8.</NO.P><TXT>Az 1. cikk (<QUOT.START CODE="201E" ID="QS0008" REF.END="QE0008"/>Tárgy és hatály<QUOT.END REF.START="QS0008" CODE="201D" ID="QE0008"/>) az alábbiakat határozza meg:</TXT><P><QUOT.S LEVEL="1"><P><QUOT.START CODE="201E" ID="QS0009" REF.END="QE0009"/>[…]</P><PARAG IDENTIFIER="001.002"><NO.PARAG>(2)</NO.PARAG><ALINEA><P>Ez az irányelv nem érinti:</P><P>[…]</P><P><LIST TYPE="alpha"><ITEM><NP><NO.P>c)</NO.P><TXT>azon uniós vagy nemzeti szabályok alkalmazását, amelyek előírják vagy lehetővé teszik az uniós intézmények és szervek vagy a nemzeti hatóságok számára, hogy az uniós és nemzeti jogban foglalt kötelezettségek és kiváltságok értelmében és ezeknek megfelelve, a vállalkozások által benyújtott és az említett intézmények, szervek vagy hatóságok által birtokolt információkat felfedjék;</TXT></NP></ITEM></LIST></P><P>[…]<QUOT.END REF.START="QS0009" CODE="201D" ID="QE0009"/>.</P></ALINEA></PARAG></QUOT.S></P></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0009"><NO.P>9.</NO.P><TXT>A 2. cikk (<QUOT.START CODE="201E" ID="QS0010" REF.END="QE0010"/>Fogalommeghatározások<QUOT.END REF.START="QS0010" CODE="201D" ID="QE0010"/>) így szól:</TXT><P><QUOT.S LEVEL="1"><ALINEA><P><QUOT.START CODE="201E" ID="QS0011" REF.END="QE0011"/>Ezen irányelv alkalmazásában:</P><LIST TYPE="ARAB"><ITEM><NP><NO.P>1.</NO.P><TXT><QUOT.START CODE="00BB" ID="QS0012" REF.END="QE0012"/>üzleti titok<QUOT.END REF.START="QS0012" CODE="00AB" ID="QE0012"/>: az alábbi követelmények mindegyikének megfelelő információ:</TXT><P><LIST TYPE="alpha"><ITEM><NP><NO.P>a)</NO.P><TXT>titkos abban az értelemben, hogy – mint egységes egész vagy mint elemeinek egy adott pontos konfigurációban összeállított összessége – általánosan nem ismert, illetve nem könnyen hozzáférhető az általában ilyen jellegű információval foglalkozó körökhöz tartozó személyek számára;</TXT></NP></ITEM><ITEM><NP><NO.P>b)</NO.P><TXT>titkossága folytán kereskedelmi értékkel bír;</TXT></NP></ITEM><ITEM><NP><NO.P>c)</NO.P><TXT>titokban tartása érdekében az információ feletti ellenőrzést jogszerűen gyakorló személy a körülmények figyelembevételével elvárható lépéseket megtette;</TXT></NP></ITEM></LIST></P></NP></ITEM></LIST><P>[…]<QUOT.END REF.START="QS0011" CODE="201D" ID="QE0011"/>.</P></ALINEA></QUOT.S></P></NP.ECR><?PAGE NO="4"?><NP.ECR IDENTIFIER="NP0010"><NO.P>10.</NO.P><TXT>A 3. cikk (<QUOT.START CODE="201E" ID="QS0013" REF.END="QE0013"/>Üzleti titok jogszerű megszerzése, hasznosítása és felfedése<QUOT.END REF.START="QS0013" CODE="201D" ID="QE0013"/>) a következőket rögzíti:</TXT><P><QUOT.S LEVEL="1"><P><QUOT.START CODE="201E" ID="QS0014" REF.END="QE0014"/>[…]</P><PARAG IDENTIFIER="003.002"><NO.PARAG>(2)</NO.PARAG><ALINEA>Az üzleti titkok megszerzése, hasznosítása vagy felfedése jogszerűnek minősül, amennyiben azt az uniós vagy a nemzeti jog előírja vagy megengedi.<QUOT.END REF.START="QS0014" CODE="201D" ID="QE0014"/></ALINEA></PARAG></QUOT.S></P></NP.ECR></GR.SEQ></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="2"><TITLE><TI><NP><NO.P><HT TYPE="BOLD"><HT TYPE="ITALIC">B.</HT></HT></NO.P><TXT><HT TYPE="BOLD"><HT TYPE="ITALIC">A lengyel jog</HT></HT></TXT></NP></TI></TITLE><GR.SEQ LEVEL="3"><TITLE><TI><NP><NO.P><HT TYPE="ITALIC">1.</HT></NO.P><TXT><HT TYPE="ITALIC">Az Ustawa z dnia <DATE ISO="20040129">29 stycznia 2004 r.</DATE> – Prawo zamówień publicznych<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0006"><P>A közbeszerzésekről szóló, <DATE ISO="20040129">2004. január 29‑i</DATE> törvény.</P></NOTE></HT></TXT></NP></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0011"><NO.P>11.</NO.P><TXT>Az 7. cikk a következőket írja elő:</TXT><P><QUOT.S LEVEL="1"><PARAG IDENTIFIER="007.001"><NO.PARAG><QUOT.START CODE="201E" ID="QS0015" REF.END="QE0015"/>1.</NO.PARAG><ALINEA>A közbeszerzési eljárás előkészítése és végrehajtása során az ajánlatkérő úgy jár el, hogy biztosítsa a tisztességes versenyt és a gazdasági szereplőkkel való egyenlő bánásmódot, valamint tiszteletben tartja az arányosság és az átláthatóság elvét.</ALINEA><ALINEA>[…]<QUOT.END REF.START="QS0015" CODE="201D" ID="QE0015"/>.</ALINEA></PARAG></QUOT.S></P></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0012"><NO.P>12.</NO.P><TXT>A 8. cikk így szól:</TXT><P><QUOT.S LEVEL="1"><PARAG IDENTIFIER="008.001"><NO.PARAG><QUOT.START CODE="201E" ID="QS0016" REF.END="QE0016"/>1.</NO.PARAG><ALINEA>A közbeszerzési eljárás nyilvános.</ALINEA></PARAG><PARAG IDENTIFIER="008.002"><NO.PARAG>2.</NO.PARAG><ALINEA>Az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárással kapcsolatos információkhoz való hozzáférést csak a törvényben előírt esetekben korlátozhatja.</ALINEA></PARAG><PARAG IDENTIFIER="008.002A"><NO.PARAG>2a.</NO.PARAG><ALINEA>Az ajánlatkérő az ajánlattételhez szükséges dokumentációban megállapíthatja a gazdasági szereplővel az eljárás során közölt információk bizalmas jellegének megőrzésére vonatkozó követelményeket.</ALINEA></PARAG><PARAG IDENTIFIER="008.003"><NO.PARAG>3.</NO.PARAG><ALINEA>A tisztességtelen verseny elleni küzdelemre vonatkozó jogszabályok értelmében az üzleti titoknak minősülő információk nem hozhatók nyilvánosságra, ha a gazdasági szereplő legkésőbb az ajánlatok vagy a részvételi jelentkezés benyújtására nyitva álló határidőn belül kijelentette, hogy azokat nem lehet hozzáférhetővé tenni, és igazolta, hogy a visszatartott információk üzleti titoknak minősülnek. A gazdasági szereplő nem tarthat vissza a 86. cikk (4) bekezdésében foglalt információkat. E rendelkezés a tervpályázatra megfelelően alkalmazandó.</ALINEA><ALINEA>[…]<QUOT.END REF.START="QS0016" CODE="201D" ID="QE0016"/>.</ALINEA></PARAG></QUOT.S></P></NP.ECR></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="3"><TITLE><TI><NP><NO.P><HT TYPE="ITALIC">2.</HT></NO.P><TXT><HT TYPE="ITALIC">Az Ustawa z dnia <DATE ISO="19930416">16 kwietnia 1993 r.</DATE> o zwalczaniu nieuczciwej konkurencji<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0007"><P>A tisztességtelen verseny elleni küzdelemről szóló, <DATE ISO="19930416">1993. április 16‑i</DATE> törvény.</P></NOTE></HT></TXT></NP></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0013"><NO.P>13.</NO.P><TXT>A 11. cikk 2. bekezdése a következőképpen rendelkezik:</TXT><P><QUOT.S LEVEL="1"><ALINEA><QUOT.START CODE="201E" ID="QS0017" REF.END="QE0017"/>Üzleti titoknak minősülnek a vállalkozások olyan műszaki, technológiai és szervezeti információi vagy a gazdasági értékkel bíró egyéb olyan információk, amelyek – mint egységes egész vagy mint<?PAGE NO="5"?> elemeinek egy adott pontos konfigurációban összeállított összessége – általánosan nem ismert, illetve nem könnyen hozzáférhető az általában ilyen jellegű információval foglalkozó személyek számára, amennyiben az ezen információk felhasználására vagy azokkal való rendelkezésre jogosult személy kellő gondosság mellett intézkedéseket hozott ezen információk titokban tartása érdekében.<QUOT.END REF.START="QS0017" CODE="201D" ID="QE0017"/></ALINEA></QUOT.S></P></NP.ECR></GR.SEQ></GR.SEQ></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="1"><TITLE><TI><NP><NO.P><HT TYPE="BOLD">II.</HT></NO.P><TXT><HT TYPE="BOLD">A tényállás, az eljárás és az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések</HT></TXT></NP></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0014"><NO.P>14.</NO.P><TXT>2019‑ben<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0008"><P>Az ajánlati felhívást az <HT TYPE="ITALIC">Európai Unió Hivatalos Lapjában</HT> <DATE ISO="20191229">2019. december 29‑én</DATE> 2019/S 245–603343. szám alatt tették közzé.</P></NOTE> a Państwowe Gospodarstwo Wodne Wody Polskie (lengyel állami vízgazdálkodási hatóság, Lengyelország) a <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0018" REF.END="QE0018"/>vízgyűjtő‑gazdálkodási tervek II. aktualizálási projektjei tervezeteinek módszertannal együtt történő kidolgozására<QUOT.END REF.START="QS0018" CODE="201D" ID="QE0018"/> (II aPGW) irányuló nyílt közbeszerzési eljárást indított.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0015"><NO.P>15.</NO.P><TXT>Az ajánlattételhez szükséges dokumentáció három értékelési szempontot jelölt meg: az árat (40%), a megvalósítási koncepciót (42%) és a szerződés teljesítési módjának leírását (18%).</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0016"><NO.P>16.</NO.P><TXT>Négy gazdasági szereplő, köztük az ANTEA POLSKA S.A (a továbbiakban: Antea Polska) által vezetett vállalkozáscsoport nyújtott be ajánlatot. A CDM Smith Sp.z o.o. (a továbbiakban: ACDM) lett a nyertes ajánlattevő.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0009"><P>A konzorciumot az Antea Polska mellett a Pectore‑Eco sp. z o.o. és az Instytut Ochrony Środowiska – Państwowy lnstytut Badawczy alkották.</P></NOTE></TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0017"><NO.P>17.</NO.P><TXT>A második helyre rangsorolt Antea Polska az odaítéléssel szemben fellebbezést nyújtott be a Krajowa Izba Odwoławczához (nemzeti fellebbezési tanács). Egyik kereseti kérelme a CDM és más ajánlattevők által üzleti titoknak minősített bizonyos dokumentumokhoz és információkhoz való hozzáférésre irányult.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0018"><NO.P>18.</NO.P><TXT>Az Antea Polska szerint az információ titkosnak minősítése sértette az egyenlő bánásmód és az átláthatóság elvét, amelyek értelmében a bizalmasságot szigorúan kell értelmezni. Ezen túlmenően az információk bizalmas jellegének túlzott mértékű elismerése, valamint a minősítések megfelelő indokolásának hiánya megfosztotta az Antea Polskát a hatékony jogorvoslathoz való jogától, mivel nem ismerte versenytársai ajánlatainak részleteit.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0019"><NO.P>19.</NO.P><TXT>Ezen állásponttal szemben az ajánlatkérő szerv egyéb megfontolások mellett azzal érvelt, hogy:</TXT><P><LIST TYPE="NDASH"><ITEM><P>Az információkat visszatartó jogalanyok teljesítették azon kötelezettségüket, hogy hitelt érdemlően magyarázatot adjanak arra, hogy az információknak miért kell a titkot megillető védelemben részesülniük.</P></ITEM><ITEM><P>A megvalósítási koncepció és a szerződés teljesítési módjának leírása olyan szerzői tanulmányok, amelyek nyilvánosságra hozatala sértheti alkotójuk érdekeit.</P></ITEM><ITEM><P>A CDM ajánlatában szereplő információk kereskedelmi értékkel rendelkeznek. Közlésük lehetővé tenné a versenytársak számára, hogy felhasználják az ajánlattevő know‑how‑ját és az általa kidolgozott műszaki vagy szervezési megoldásokat.</P></ITEM><?PAGE NO="6"?><ITEM><P>A szerződés teljesítésében részt vevő személyek jegyzékében olyan adatok szerepelnek, amelyek lehetővé teszik a személyek azonosítását, ami miatt a gazdasági szereplőt veszteség érheti, ha a versenytársak kísérletet tesznek e személyek <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0019" REF.END="QE0019"/>megszerzésére<QUOT.END REF.START="QS0019" CODE="201D" ID="QE0019"/>. Hasonlóképpen, az ajánlati adatlap tartalmazza az erőforrásokat rendelkezésre bocsátó harmadik személyek adatait is, ami kereskedelmi értéket jelent.</P></ITEM></LIST></P></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0020"><NO.P>20.</NO.P><TXT>E körülmények között az ajánlatkérő szerv határozatával szembeni jogorvoslati kérelmet elbíráló Krajowa Izba Odwoławcza (nemzeti fellebbezési tanács, Lengyelország) előzetes döntéshozatal céljából hét kérdést terjesztett elő. A Bíróság kérésének megfelelően csak az első négy kérdéssel foglalkozom, amelyek szövege a következő:</TXT><QUOT.S LEVEL="1"><LIST TYPE="OTHER"><ITEM><NP><NO.P><QUOT.START CODE="201E" ID="QS0020" REF.END="QE0020"/>1)</NO.P><TXT>A gazdasági szereplőkkel való egyenlő és megkülönböztetés‑mentes bánásmódnak, valamint az átláthatóságnak a […] 2014/24[…] irányelv […] 18. cikkének (1) bekezdésében szereplő elvei lehetővé teszik‑e a 2014/24 […] irányelv 21. cikke (1) bekezdésének és a […] 2016/943 […] irányelv […] 2. cikke 1. pontjának, különösen az e rendelkezésekben foglalt, <QUOT.START CODE="00BB" ID="QS0021" REF.END="QE0021"/>– mint egységes egész vagy mint elemeinek egy adott pontos konfigurációban összeállított összessége – általánosan nem ismert, illetve nem könnyen hozzáférhető<QUOT.END REF.START="QS0021" CODE="00AB" ID="QE0021"/> és <QUOT.START CODE="00BB" ID="QS0022" REF.END="QE0022"/>titkossága folytán kereskedelmi értékkel bír<QUOT.END REF.START="QS0022" CODE="00AB" ID="QE0022"/> meghatározások, valamint <QUOT.START CODE="00BB" ID="QS0023" REF.END="QE0023"/>az ajánlatkérő szerv nem hozhat nyilvánosságra a gazdasági szereplők által bizalmasnak minősített [adatokat]<QUOT.END REF.START="QS0023" CODE="00AB" ID="QE0023"/> előírás olyan értelmezését, amelynek következtében a gazdasági szereplő üzleti titokként bármely információt visszatarthat azon az alapon, hogy ezt az információt nem akarja felfedni a versenytárs gazdasági szereplők előtt?</TXT></NP></ITEM><ITEM><NP><NO.P>2)</NO.P><TXT>A gazdasági szereplőkkel való egyenlő és megkülönböztetés‑mentes bánásmódnak, valamint az átláthatóságnak a 2014/24/EU irányelv 18. cikkének (1) bekezdésében szereplő elvei lehetővé teszik‑e a 2014/24[…] irányelv 21. cikke (1) bekezdésének és a 2016/943 irányelv 2. cikke 1. pontjának olyan értelmezését, amelynek következtében az ajánlattevő gazdasági szereplők a 2014/24[…] irányelv 59. és 60. cikkében, valamint XII. mellékletében foglalt dokumentumokat részben vagy egészben üzleti titokként visszatarthatják, különösen a megszerzett tapasztalatok, referenciák, a szerződés teljesítésére javasolt személyek jegyzéke, szakmai képzettsége és neve, valamint azon szervezetek kapacitása tekintetében, amelyeknek a kapacitására támaszkodnak, valamint az alvállalkozók kapacitása tekintetében, ha e dokumentumokat az eljárásban való részvétel feltételei teljesítésének igazolása céljából, vagy az ajánlatok értékelési szempontjai szerinti értékelés vagy annak megállapítása érdekében írják elő, hogy az ajánlat megfelel‑e az ajánlatkérő szerv eljárás dokumentációjában (eljárást megindító hirdetményben, az ajánlattételhez szükséges dokumentációban) foglalt egyéb követelményeinek?</TXT></NP></ITEM><ITEM><NP><NO.P>3)</NO.P><TXT>A gazdasági szereplőkkel való egyenlő és megkülönböztetés‑mentes bánásmódnak, valamint az átláthatóságnak a [2014/24] irányelv 18. cikkének (1) bekezdésében szereplő elvei – a [2014/24] irányelv 58. cikkének (1) bekezdésével, 63. cikkének (1) bekezdésével és 67. cikke (2) bekezdésének b) pontjával összefüggésben értelmezve – lehetővé teszik‑e azt, hogy az ajánlatkérő szerv egyszerre fogadja el a gazdasági szereplő azon nyilatkozatát, miszerint rendelkezik az ajánlatkérő szerv által megkövetelt és bejelentett önálló humán forrásokkal, szervezetekkel, amelyekre támaszkodni kíván, illetve alvállalkozókkal, amit az előírásoknak megfelelően az ajánlatkérő szerv számára bizonyítania kell, és azt a nyilatkozatot, miszerint az e személyekre vagy szervezetekre vonatkozó adatoknak (neveknek, cégneveknek, tapasztalatnak és képesítésnek) a versenytárs gazdasági szereplőkkel való puszta közlése azt eredményezi, hogy e személyeket, illetve szervezeteket e gazdasági szereplők <QUOT.START CODE="00BB" ID="QS0024" REF.END="QE0024"/>átcsábítják<QUOT.END REF.START="QS0024" CODE="00AB" ID="QE0024"/>, ami miatt szükséges ezen információk üzleti titoknak való minősítése? Következésképpen a<?PAGE NO="7"?> gazdasági szereplő és e személyek, illetve szervezetek között fennálló ilyen nem tartós kapcsolat tekinthető‑e ezen erőforrással való rendelkezés igazolásának, és különösen az ajánlatok értékelési szempontjai alapján megítélhetők‑e többletpontok e gazdasági szereplő részére?</TXT></NP></ITEM><ITEM><NP><NO.P>4)</NO.P><TXT>A gazdasági szereplőkkel való egyenlő és megkülönböztetés‑mentes bánásmódnak, valamint az átláthatóságnak a [2014/24] irányelv 18. cikkének (1) bekezdésében szereplő elvei lehetővé teszik‑e a [2014/24] irányelv 21. cikke (1) bekezdésének és a 2016/943 irányelv 2. cikke 1. pontjának olyan értelmezését, amelynek következtében az ajánlattevő gazdasági szereplők üzleti titokként visszatartanak olyan dokumentumokat, amelyek az ajánlatok ajánlatkérő által kiadott, az ajánlattételhez szükséges dokumentációban (így a szerződés tárgyának leírásában) foglalt követelményeinek való megfelelésének vizsgálatához vagy ajánlatok értékelési szempontjai keretében történő értékeléséhez szükségesek, különösen ha e dokumentumok az ajánlatkérő szerv ajánlattételhez szükséges dokumentációban, jogszabályokban vagy nyilvánosság vagy az érdekeltek számára hozzáférhető más dokumentumokból foglalt követelményeinek teljesítésére vonatkoznak, különösen ha ezen értékelésre nem objektíve összehasonlítható minták, valamint mérhető és matematikai, illetve fizikai alapon összehasonlítható mutatók, hanem az ajánlatkérő szerv egyéni értékelése alapján kerül sor? Következésképpen, értelmezhető‑e a [2014/24] irányelv 21. cikkének (1) bekezdése és a 2016/943 irányelv 2. cikkének 1. pontja úgy, hogy adott gazdasági szereplő üzleti titkának tekinthető az ajánlat keretében általa benyújtott, arra vonatkozó nyilatkozat, hogy adott szerződés tárgyát az ajánlatkérő szerv által az ajánlattételhez szükséges dokumentációban foglalt azon utasításainak megfelelően hajtja végre, amelyeket az ajánlatkérő szerv e követelményeknek való megfelelés tekintetében ellenőriz és értékel, még akkor is, ha az ajánlatkérő szerv által előírt hatás (a szerződés tárgya) elérését célzó módszerek kiválasztása a gazdasági szereplő feladata?<QUOT.END REF.START="QS0020" CODE="201D" ID="QE0020"/></TXT></NP></ITEM></LIST></QUOT.S></NP.ECR></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="1"><TITLE><TI><NP><NO.P><HT TYPE="BOLD">III.</HT></NO.P><TXT><HT TYPE="BOLD">A Bíróság előtti eljárás</HT></TXT></NP></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0021"><NO.P>21.</NO.P><TXT>Az előzetes döntéshozatal iránti kérelem <DATE ISO="20210129">2021. január 29‑én</DATE> érkezett a Bírósághoz.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0022"><NO.P>22.</NO.P><TXT>Az Antea Polska, a Państwowe Gospodarstwo Wodne Wody Polskie (lengyel állami vízgazdálkodási hatóság), az osztrák és a lengyel kormány, valamint az Európai Bizottság terjesztett elő írásbeli észrevételeket.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0023"><NO.P>23.</NO.P><TXT>A <DATE ISO="20220316">2022. március 16‑i</DATE> tárgyaláson az Antea Polska, a Państwowe Gospodarstwo Wodne Wody Polskie (lengyel állami vízgazdálkodási hatóság), a CDM, a lengyel kormány és a Bizottság vett részt.</TXT></NP.ECR></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="1"><TITLE><TI><NP><NO.P><HT TYPE="BOLD">IV.</HT></NO.P><TXT><HT TYPE="BOLD">Értékelés</HT></TXT></NP></TI></TITLE><GR.SEQ LEVEL="2"><TITLE><TI><NP><NO.P><HT TYPE="BOLD"><HT TYPE="ITALIC">A.</HT></HT></NO.P><TXT><HT TYPE="BOLD"><HT TYPE="ITALIC">Előzetes megjegyzés: az alkalmazandó szabályozási aktus</HT></HT></TXT></NP></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0024"><NO.P>24.</NO.P><TXT>A Klaipėdos ítéletben (96–102. pont) a Bíróság megállapította, hogy a közbeszerzési eljárások során a bizalmasság védelmével kapcsolatos kérdésekre alkalmazandó szabályokat nem a 2016/943 irányelv, hanem a <HT TYPE="ITALIC">lex specialisnak</HT> minősülő 2014/24 irányelv fekteti le.</TXT></NP.ECR><?PAGE NO="8"?><NP.ECR IDENTIFIER="NP0025"><NO.P>25.</NO.P><TXT>E megállapítás többek között a következőket vette figyelembe:</TXT><QUOT.S LEVEL="1"><LIST TYPE="NDASH"><ITEM><P><QUOT.START CODE="201E" ID="QS0025" REF.END="QE0025"/>A 2016/943 irányelv – figyelemmel a (4) preambulumbekezdésével összefüggésben értelmezett 1. cikkének (1) bekezdésében kimondott tárgyára – csak az üzleti titkok jogosulatlan megszerzésére, hasznosítására vagy felfedésére vonatkozik, és <HT TYPE="ITALIC">nem ír elő az üzleti titok bizalmasságának a másfajta bírósági eljárásokban, például a közbeszerzések odaítélésével kapcsolatos eljárásokban való védelmét célzó intézkedéseket</HT><QUOT.END REF.START="QS0025" CODE="201D" ID="QE0025"/>.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0010"><P>A Klaipėdos ítélet 97. pontja (kiemelés tőlem). Ebben az ügyben helyénvaló volt a bírósági eljárásokra való hivatkozás, mivel a kérdés a 2016/943 irányelv 9. cikkének értelmezésére vonatkozott (<QUOT.START CODE="201E" ID="QS0026" REF.END="QE0026"/>Az üzleti titok bizalmas jellegének megőrzése bírósági eljárások folyamán<QUOT.END REF.START="QS0026" CODE="201D" ID="QE0026"/>). Az ítélet indokolása azonban minden további nélkül kiterjeszthető az ajánlattételt megelőző szakaszra, amely során az ajánlatkérő szervnek a bizalmasság tekintetében határoznia kell.</P></NOTE></P></ITEM><ITEM><P>A 2016/943 irányelv (18) preambulumbekezdése szerint <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0027" REF.END="QE0027"/>[e]z az irányelv nem mentheti fel a hatóságokat […] az üzleti titkok jogosultjai által részükre átadott információk tekintetében rájuk vonatkozó – akár az uniós, akár a nemzeti jogban meghatározott – titoktartási kötelezettségek alól. Ilyen titoktartási kötelezettségek többek között a közbeszerzési eljárásokkal összefüggésben az ajánlatkérő szerveknek továbbított információkra vonatkozó, például a […] [2014/24] […] irányelvben […] foglalt kötelezettségek<QUOT.END REF.START="QS0027" CODE="201D" ID="QE0027"/>.</P></ITEM></LIST></QUOT.S></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0026"><NO.P>26.</NO.P><TXT>Ezen előfeltevés alapján semmi sem akadályozza a 2016/943 irányelv<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0011"><P>Egyes nyelvi változatok (a spanyol, az angol, a német, a román, az olasz és a portugál) mind a 2014/24 irányelvben, mind pedig a 2016/943 irányelvben különbségtétel nélkül az <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0028" REF.END="QE0028"/>üzleti titkokra<QUOT.END REF.START="QS0028" CODE="201D" ID="QE0028"/> utalnak. Más nyelvi változatok (például a lengyel vagy a francia) az előbbiben az <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0029" REF.END="QE0029"/>üzleti titok<QUOT.END REF.START="QS0029" CODE="201D" ID="QE0029"/>, az utóbbiban a <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0030" REF.END="QE0030"/>vállalati titok<QUOT.END REF.START="QS0030" CODE="201D" ID="QE0030"/> kifejezést használják. Az eltérésnek a jelen jogvita szempontjából nincs jelentősége, tehát mindkét fogalom egyenértékű.</P></NOTE> fogalmainak figyelembevételét, amikor – a jelen ügyhöz hasonlóan – a nemzeti jogszabályok a közbeszerzési eljárások bizalmassági rendszerének szabályozása céljából hivatkoznak azokra. E kérdésre később térek ki.</TXT></NP.ECR></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="2"><TITLE><TI><NP><NO.P><HT TYPE="BOLD"><HT TYPE="ITALIC">B.</HT></HT></NO.P><TXT><HT TYPE="BOLD"><HT TYPE="ITALIC">Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett első kérdés</HT></HT></TXT></NP></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0027"><NO.P>27.</NO.P><TXT>A kérdést előterjesztő bíróság először is azt kívánja megtudni, hogy a 2014/24 irányelv<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0012"><P>Noha a kérdés a gazdasági szereplőkkel való egyenlő és megkülönböztetés‑mentes bánásmód, valamint az átláthatóság elvére is hivatkozik, megválaszolásához elegendő a 2014/24 irányelvnek az említett elveket rögzítő 21. cikkét értelmezni.</P></NOTE> 21. cikkének értelmezése felhatalmazást ad‑e arra, hogy az ajánlattevő üzleti titokra hivatkozva bármely olyan információt, amelyet nem akar a versenytársai ellőt felfedni, bizalmas jellegűnek minősítsen.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0028"><NO.P>28.</NO.P><TXT>E kérdés alapján megállapítható, hogy a kérdést előterjesztő bíróságot nem annyira az ajánlattevő egyoldalú fellépése, mint inkább az ajánlatkérő szerv számára ebből fakadó következmények aggasztják.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0029"><NO.P>29.</NO.P><TXT>Véleményem szerint a válasz a Klaipėdos ítéletből vezethető le, amelyben a Bíróság kimondta:</TXT><QUOT.S LEVEL="1"><LIST TYPE="NDASH"><ITEM><P><QUOT.START CODE="201E" ID="QS0031" REF.END="QE0031"/>[…] a közbeszerzésre vonatkozó uniós szabályok elsődleges célja magában foglalja a tisztességes verseny megnyitását valamennyi tagállamban, továbbá hogy e cél elérése érdekében fontos, hogy az ajánlatkérő szervek ne közöljenek a közbeszerzési eljárásokkal kapcsolatos olyan információkat, amelyek tartalmát – akár a folyamatban lévő közbeszerzési eljárásban, akár későbbi közbeszerzési eljárásokban – a verseny torzítására lehet felhasználni<QUOT.END REF.START="QS0031" CODE="201D" ID="QE0031"/>.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0013"><P>A Klaipėdos ítélet 115. pontja.</P></NOTE></P></ITEM><?PAGE NO="9"?><ITEM><P><QUOT.START CODE="201E" ID="QS0032" REF.END="QE0032"/>A 2014/24 irányelvnek a jelen ítélet 113. és 114. pontjában felidézett rendelkezéseiből [a 2014/24 irányelv 21. cikkének (1) és (2) bekezdése, 50. cikkének és 55. cikke (2) bekezdésének c) pontja], valamint [az] […] ítélkezési gyakorlatból következik, hogy az az ajánlatkérő szerv, amelyhez valamely gazdasági szereplő az azon versenytárs ajánlatában szereplő, bizalmasnak tekintett információk közlése iránti kérelemmel fordult, amely versenytársnak a közbeszerzési szerződést odaítélték, főszabály szerint nem közölheti ezeket az információkat<QUOT.END REF.START="QS0032" CODE="201D" ID="QE0032"/>.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0014"><P>Uo., 116. pont.</P></NOTE></P></ITEM><ITEM><P><QUOT.START CODE="201E" ID="QS0033" REF.END="QE0033"/>[…] azonban […] az ajánlatkérő szervet nem kötheti egy gazdasági szereplő azon puszta állítása, hogy a benyújtott információk bizalmasak. A gazdasági szereplőnek ugyanis igazolnia kell azon információk valóban bizalmas jellegét, amelynek felfedését ellenzi, például annak bizonyításával, hogy ezek az információk műszaki vagy kereskedelmi titkokat tartalmaznak, hogy azokat a verseny torzítására lehet felhasználni, illetve hogy felfedésük számára kárt okozhat.<QUOT.END REF.START="QS0033" CODE="201D" ID="QE0033"/><NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0015"><P>Uo., 117. pont.</P></NOTE></P></ITEM><ITEM><P><QUOT.START CODE="201E" ID="QS0034" REF.END="QE0034"/>[…] ha az ajánlatkérő szerv az említett gazdasági szereplő által benyújtott információk bizalmas jellegére vonatkozó kérdéseket tesz fel, akkor – az érintett gazdasági szereplő védelemhez való joga tiszteletben tartásának biztosítása céljából – még az ezen információkhoz való hozzáférést a kérelmező számára engedélyező határozat meghozatala előtt lehetőséget kell biztosítania az érintett gazdasági szereplőnek arra, hogy további bizonyítékokat nyújtson be<QUOT.END REF.START="QS0034" CODE="201D" ID="QE0034"/>.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0016"><P>Uo., 118. pont.</P></NOTE></P></ITEM></LIST></QUOT.S></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0030"><NO.P>30.</NO.P><TXT>Ennek megfelelően az ajánlatkérő szervre és az annak határozatait felülvizsgáló szervekre ruházták azt a feladatot, hogy értékeljék az ajánlattevő által kért bizalmas jelleget, és ne egyszerűen már megállapított tényként fogadják el azt. E szervek megfelelő hatáskörrel rendelkeznek ahhoz, hogy fellépjenek az ellen, ami az előzetes döntéshozatalra utaló határozat szerint azon ajánlattevők visszaélésszerű gyakorlatának (<QUOT.START CODE="201E" ID="QS0035" REF.END="QE0035"/>patologikus visszaélésének<QUOT.END REF.START="QS0035" CODE="201D" ID="QE0035"/>) minősül, akik hozzászoktak ahhoz, hogy mértéktelenül kihasználják azt a lehetőséget, hogy ajánlataik egyes olyan elemeit bizalmasnak minősísék, amelyek valójában nem azok.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0031"><NO.P>31.</NO.P><TXT>Az előzetes döntéshozatalra utaló határozatból az következik, hogy noha a lengyel jogalkotó korlátozni kívánta a bizalmas jelleg kiterjedését, egyes ajánlattevők rendszeresen arra hivatkoznak, hogy az ajánlatukban szereplő információk nagy része üzleti titok, az ajánlatkérő szervek pedig hajlamosak hitelt adni ezeknek az állításoknak.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0017"><P>Az előzetes döntéshozatalra utaló határozat IV.B pontja. A kérdést előterjesztő bíróság kifejti, hogy ennek során az ajánlatkérő szerveket kettős indíttatás vezérli: egyrészt a nehézségek és felelősségre vonás elkerülése érdekében tartanak a bizalmasként benyújtott dokumentumok nyilvánosságra hozatalától; másrészt megfelel számukra az át nem láthatóság, ami gyakorlatilag megtámadhatatlanná teszi a határozataikat, mivel az ajánlattevőknek nincs információjuk a nyertes ajánlattevő ajánlatának erősségeiről vagy gyenge pontjairól.</P></NOTE></TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0032"><NO.P>32.</NO.P><TXT>Amennyiben ez így van, és a 2014/24 irányelvet átültető nemzeti szabály alkalmazásában rendellenesség áll fenn, a nemzeti bíróságok feladata, hogy az uniós jog tiszteletben tartása érdekében kiigazítsák e rendellenességet.</TXT></NP.ECR><?PAGE NO="10"?><NP.ECR IDENTIFIER="NP0033"><NO.P>33.</NO.P><TXT>Jóllehet a kérdést előterjesztő bíróság nem szentel különösebb figyelmet az alábbiakban kifejtettekre, a felek észrevételeiben és a tárgyaláson vita tárgyát képezte a nemzeti szabályozás (a közbeszerzésekről szóló törvény 8. cikkének (3) bekezdése) által előírt azon korlátozás, amely csak olyan információ nyilvánosságra hozatalát akadályozza meg, amely a tisztességtelen versenyre vonatkozó szabályozás értelmében üzleti titoknak minősül.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0018"><P>A figyelem hiánya talán annak tudható be, hogy – amint azt a lengyel kormány a tárgyaláson kifejtette – amennyiben a nyertes ajánlattal együtt közölt információk titkosak, úgy megfelelnének az üzleti titok fogalmának. Szükségtelen lenne tehát a 2014/24 irányelv 21. cikkében szereplő többi fogalmat megvitatni.</P></NOTE></TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0034"><NO.P>34.</NO.P><TXT>A vitának az volt a tárgya, hogy e nemzeti szabály összeegyeztethető‑e a 2014/24 irányelv 21. cikkével, amely a műszaki és üzleti titkoknál<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0019"><P>A 2016/943 irányelv esetében a műszaki titkok az üzleti titkok körébe tartoznak. Ezen irányelv (14) preambulumbekezdése a know‑how‑t az <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0036" REF.END="QE0036"/>üzleti titkok<QUOT.END REF.START="QS0036" CODE="201D" ID="QE0036"/> részeként határozza meg.</P></NOTE> szélesebb körben védi a bizalmas jelleget (például <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0037" REF.END="QE0037"/>az ajánlatok bizalmas vonatkozásaira<QUOT.END REF.START="QS0037" CODE="201D" ID="QE0037"/> is kiterjed).</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0035"><NO.P>35.</NO.P><TXT>Amint azt már korábban kifejtettem,<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0020"><P>A Klaipėdos ügyre vonatkozó indítvány (<REF.DOC.ECR><NO.CASE>C‑927/19</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2021:295">EU:C:2021:295</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0044">44.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>).</P></NOTE> a 2014/24 irányelv 21. cikke értelmében a védelem nem korlátozódik a műszaki és az üzleti titokra, hanem többek között az <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0038" REF.END="QE0038"/>ajánlatok bizalmas vonatkozásaira<QUOT.END REF.START="QS0038" CODE="201D" ID="QE0038"/> is kiterjed. Következésképpen e rendelkezés olyan információkra is vonatkozhat, amelyek szigorúan véve nem minősülhetnek műszaki vagy üzleti titoknak. Véleményem szerint ugyanez a gondolat szerepel a Klaipèdos ítélet különböző szövegrészeiben is.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0021"><P>Például a 130. pontban, amely <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0039" REF.END="QE0039"/><HT TYPE="ITALIC">a valóban bizalmas információk és kiváltképpen</HT> a közbeszerzési eljárás résztvevői <HT TYPE="ITALIC">üzleti titkai</HT> megóvása szükségességé[re]<QUOT.END REF.START="QS0039" CODE="201D" ID="QE0039"/> hivatkozik. Kiemelés tőlem.</P></NOTE></TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0036"><NO.P>36.</NO.P><TXT>Amennyiben a 2016/943 irányelvet átültető tisztességtelen versenyről szóló törvény<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0022"><P>A lengyel kormány a tárgyaláson megerősítette, hogy a 2016/94 irányelvet az ustawa z dnia <DATE ISO="20180705">5 lipca 2018 r.</DATE> o zmianie ustawy o zwalczaniu nieuczciwej konkurencji oraz niektórych innych ustaw (a tisztességtelen versenyről és más jogszabályokról szóló törvény módosításáról szóló törvény [Dz.U. 2018/1637 z dnia <DATE ISO="20180827">2018.08.27</DATE>]) ültette át a belső jogba.</P></NOTE> 11. cikkének új szövege az irányelvben szereplő <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0040" REF.END="QE0040"/>üzleti titok<QUOT.END REF.START="QS0040" CODE="201D" ID="QE0040"/> meghatározását tartalmazza, az ilyen hivatkozási lánc eredményeként a közbeszerzési szerződésekre vonatkozó lengyel szabályozás a 2016/943 irányelvben szereplő <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0041" REF.END="QE0041"/>üzleti titok<QUOT.END REF.START="QS0041" CODE="201D" ID="QE0041"/> fogalmához vezet.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0023"><P>A tisztességtelen versenyről szóló törvény 11. cikke (2) bekezdésének a 2016/943 irányelv 2. cikke (1) bekezdésével való összevetése az üzleti titok fogalmának lényeges egyezésére mutat rá mindkét szövegben, amivel kapcsolatban a kérdést előterjesztő bíróság nem utal semmiféle súrlódásra.</P></NOTE></TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0037"><NO.P>37.</NO.P><TXT>Közvetve tehát az a kérdés merül fel, hogy összeegyeztethető‑e a 2014/21 irányelv 21. cikke azon belső jogszabályokkal, amelyek a bizalmas jellegnek az említett rendelkezésnél szűkebb terjedelmet biztosítanak.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0038"><NO.P>38.</NO.P><TXT>Első látásra nem lenne akadálya annak, hogy a nemzeti jog ilyen korlátozást tartalmazzon, mivel a 2014/24 irányelv 21. cikke kimondja, hogy <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0042" REF.END="QE0042"/>[h]acsak ezen irányelv vagy az ajánlatkérő szervre vonatkozó nemzeti jog […] másként nem rendelkeznek<QUOT.END REF.START="QS0042" CODE="201D" ID="QE0042"/>.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0039"><NO.P>39.</NO.P><TXT>E <HT TYPE="ITALIC">fenntartás</HT> – a 2014/24 irányelv más, nemzeti jogszabályokra hivatkozó rendelkezéseihez hasonlóan – mérlegelési mozgásteret biztosít a tagállamok számára. Ez a helyzet a 2014/24 irányelv 57. cikkének (7) bekezdésével, amelynek értelmében a tagállamok e rendelkezés alkalmazásának feltételeit <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0043" REF.END="QE0043"/>az uniós jogot is figyelembe véve<QUOT.END REF.START="QS0043" CODE="201D" ID="QE0043"/> határozzák meg.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0040"><NO.P>40.</NO.P><TXT>A Bíróság azonban úgy értelmezte, hogy <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0044" REF.END="QE0044"/>a tagállamok értékelési hatásköre nem abszolút, és ha egy tagállam úgy dönt, hogy saját jogába illeszti a 2014/24 irányelvben előírt fakultatív kizárási okok egyikét, tiszteletben kell tartania annak az ezen irányelvben szereplő alapvető jellemzőit. Annak előírásával, hogy a tagállamok határozzák meg <QUOT.START CODE="00BB" ID="QS0045" REF.END="QE0045"/>e cikk végrehajtási feltételeit<QUOT.END REF.START="QS0045" CODE="00AB" ID="QE0045"/> <QUOT.START CODE="00BB" ID="QS0046" REF.END="QE0046"/>az uniós<?PAGE NO="11"?> jogot is figyelembe véve<QUOT.END REF.START="QS0046" CODE="00AB" ID="QE0046"/>, a 2014/24 irányelv 57. cikkének (7) bekezdése megakadályozza, hogy a tagállamok megfosszák lényegüktől az e rendelkezésben meghatározott fakultatív kizárási okokat, vagy nem vesznek tudomást az ezen okok alapját képező célkitűzéseket vagy elvekről<QUOT.END REF.START="QS0044" CODE="201D" ID="QE0044"/>.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0024"><P><REF.DOC.ECR><DATE ISO="20190619">2019. június 19‑i</DATE> <NAME.CASE>Meca</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑41/18</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2019:507">EU:C:2019:507</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0033">33.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>). E megállapítást erősíti meg az <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20191120">2019. november 20‑i</DATE> <NAME.CASE>Indaco Service</NAME.CASE> végzés (<NO.CASE>C‑552/18</NO.CASE>, nem tették közzé, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2019:997">EU:C:2019:997</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0023">23.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>).</P></NOTE></TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0041"><NO.P>41.</NO.P><TXT>Véleményem szerint ezen ítélkezési gyakorlat analógia útján átültethető a jelen ügyre. Az uniós jog tiszteletben tartása mellett a tagállamok módosíthatják a bizalmas jelleg terjedelmét, így főszabály szerint nincs akadálya annak, hogy a védett információk körét a 2014/24 irányelv 21. cikkében foglalt általános előírásnál szűkebb körű <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0047" REF.END="QE0047"/>üzleti titkokra<QUOT.END REF.START="QS0047" CODE="201D" ID="QE0047"/> korlátozzák.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0042"><NO.P>42.</NO.P><TXT>Az üzleti titok fogalmának értelmezéséhez hasznos lehet a 2016/943 irányelvet igénybe venni, amely körülhatárolja a 2014/24 irányelv 21. cikkében használt fogalmat. Ez különösen akkor van így, ha egy nemzeti jogszabály az általam korábban kifejtett hivatkozási lánc miatt a közbeszerzés területén a bizalmas jelleg értékelését a 2016/943 irányelvet átültető törvényben meghatározott üzleti titokhoz köti.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0043"><NO.P>43.</NO.P><TXT>A 2016/943 irányelv – mivel az üzleti titok általános jellegű szabályozására irányul – lehetővé teszi, hogy az ajánlatkérő szerv – és a határozatait felülvizsgáló szervek – a bizalmas jelleget kifejezetten érintő, illetve a 2014/24 irányelv közbeszerzési rendszere, valamint a hatékony jogorvoslati rendszerhez való hozzáférés alapjául szolgáló elvek közti egyensúlyra törekedjenek.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0044"><NO.P>44.</NO.P><TXT>Márpedig a 2014/24 irányelv általános céljaira tekintettel ezen irányelv 21. cikkén kívül annak más rendelkezéseit is figyelembe kell venni. Az irányelv alkalmazásából az következik, hogy bizonyos bizalmas információkat – még ha azok szigorúan véve nem is tartoznak az üzleti titok fogalmába – meg kell védeni a gazdasági szereplők közötti torzulásoktól mentes verseny vagy a gazdasági szereplők jogos kereskedelmi érdekeinek megőrzése érdekében.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0045"><NO.P>45.</NO.P><TXT>A 2014/24 irányelv 21. cikke értelmében az ajánlatkérő szerv a részvételre jelentkezők és ajánlattevők részére köteles az 50. és 55. cikkben meghatározott tájékoztatást nyújtani. E tájékoztatás főszabály szerint nem minősül bizalmas jellegűnek, azonban ilyen minősítést nyerhet, amennyiben a 2014/24 irányelv 50. cikkének (4) bekezdésében és 55. cikkének (3) bekezdésében említett körülmények fennállnak.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0046"><NO.P>46.</NO.P><TXT>Ennek megfelelően, azon – nem feltétlenül üzleti titoknak minősülő – adatok, amelyek közlése <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0048" REF.END="QE0048"/>sértené egy meghatározott gazdasági szereplő jogos üzleti érdekeit, vagy sértené a gazdasági szereplők közötti tisztességes versenyt<QUOT.END REF.START="QS0048" CODE="201D" ID="QE0048"/>, a titoktartási kötelezettség hatálya alá tartoznak.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0047"><NO.P>47.</NO.P><TXT>Jóllehet a 2014/24 irányelv 55. cikkének (3) bekezdése kifejezetten az ugyanezen cikk (1) és (2) bekezdésében említett adatokra hivatkozik, a jelen ügy szempontjából a (versenytárs) gazdasági szereplő <HT TYPE="ITALIC">jogos</HT> üzleti érdekeit érintő kedvezőtlen hatások elkerülésére és a verseny megóvására irányuló figyelmeztetés tekinthető relevánsnak.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0048"><NO.P>48.</NO.P><TXT>E kettős figyelmeztetést a Bíróság közbeszerzésekre vonatkozó ítélkezési gyakorlata tágabb értelemben vette át. Ebből az következik, hogy:</TXT><P><LIST TYPE="NDASH"><ITEM><P>Sérülhet a gazdasági szereplők közötti verseny, ha a gazdasági szereplők valamelyike a mások által az ilyen típusú eljárások során szolgáltatott érzékeny információkat jogellenesen használja fel. A Klaipèdos ítéletben a Bíróság megerősítette, hogy <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0049" REF.END="QE0049"/><HT TYPE="ITALIC">fontos, hogy az ajánlatkérő szervek ne<?PAGE NO="12"?> közöljenek a közbeszerzési eljárásokkal kapcsolatos olyan információkat, amelyek tartalmát</HT> – akár a folyamatban lévő közbeszerzési eljárásban, akár későbbi közbeszerzési eljárásokban – <HT TYPE="ITALIC">a verseny torzítására lehet felhasználni</HT><QUOT.END REF.START="QS0049" CODE="201D" ID="QE0049"/>.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0025"><P>115. pont (kiemelés tőlem).</P></NOTE></P></ITEM><ITEM><P>A más gazdasági szereplők által az ajánlatkérő szerv részére nyújtott információk nyilvánosságra hozatalának észszerű korlátjaként el kell kerülni ezen magán‑ vagy állami tulajdonú gazdasági szereplő jogos érdekeinek sérelmét. Pontosan az ajánlatkérő szerv feladata, hogy az ajánlattevő kérésére megítélje, hogy fűződik‑e jogos érdek vagy sem bizonyos információkhoz kapcsolódó titkok megóvásához.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0026"><P>A Klaipėdos ítélet 115: pontja: <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0050" REF.END="QE0050"/>[m]ivel […]a közbeszerzési eljárások az ajánlatkérő szervek és a gazdasági szereplők közötti bizalmi kapcsolaton alapulnak, a közbeszerzési eljárásban ezen utóbbiaknak <HT TYPE="ITALIC">anélkül</HT> kell tudniuk közölni az ajánlatkérő szervekkel minden hasznos információt, <HT TYPE="ITALIC">hogy attól tartanának, az ajánlatkérő szervek olyan adatokat közölnek harmadik személyekkel, amelyeknek a felfedése kárt okozhat az említett gazdasági szereplőknek</HT><QUOT.END REF.START="QS0050" CODE="201D" ID="QE0050"/> (lásd ebben az értelemben: <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20080214">2008. február 14‑i</DATE> <NAME.CASE>Varec</NAME.CASE> ítélet, <NO.CASE>C‑450/06</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2008:91">EU:C:2008:91</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0034">34</REF.NP.ECR>–<REF.NP.ECR REF="NP0036">36.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>; <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20210715">2021. július 15‑i</DATE> <NAME.CASE>Bizottság kontra Landesbank Baden‑Württemberg és CRU</NAME.CASE> ítélet, <NO.CASE>C‑584/20 P és C‑621/20 P</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2021:601">EU:C:2021:601</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0112">112.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat). Kiemelés tőlem.</P></NOTE></P></ITEM></LIST></P></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0049"><NO.P>49.</NO.P><TXT>A 2014/24 irányelv 50. cikkének (4) bekezdése és 55. cikkének (3) bekezdése lehetővé teszi az ajánlatkérő szervek számára annak eldöntését, hogy az e két rendelkezésben hivatkozott érzékeny információk közlését mellőzik‑e. A két rendelkezés egyike sem tartalmazza ugyanezen irányelv 21. cikkének (1) bekezdését jellemző fenntartást (<QUOT.START CODE="201E" ID="QS0051" REF.END="QE0051"/>[h]acsak […] [a] nemzeti jog […] másként nem rendelkez[ik]<QUOT.END REF.START="QS0051" CODE="201D" ID="QE0051"/>), ily módon annak alkalmazása a nemzeti rendelkezésektől független.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0050"><NO.P>50.</NO.P><TXT>Mindenesetre az ajánlatkérő szerveknek az ajánlatokban szereplő információk nyilvánosságra hozatalára vonatkozó hatáskörét – még ha azok nem is minősülnek szigorú értelemben vett üzleti titoknak – más ilyen előírást tartalmazó ágazati rendelkezések korlátozhatják.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0027"><P>A tárgyaláson szó esett a személyes adatok védelmével és a szellemitulajdon‑jogokkal kapcsolatos szempontokról. Ez utóbbira később térek ki.</P></NOTE></TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0051"><NO.P>51.</NO.P><TXT>Összefoglalva, úgy vélem, hogy az előzetes döntéshozatalra előterjesztetett első kérdésre azt a választ kell adni, hogy a 2014/24 irányelv 21. cikke:</TXT><P><LIST TYPE="NDASH"><ITEM><P>Kizárja, hogy a gazdasági szereplő bármilyen információt titkosnak minősítsen pusztán azért, mert ezen információt egyébként nem akarja felfedni a versenytársak előtt.</P></ITEM><ITEM><P>Kimondja, hogy az ajánlatkérő szervet nem köti egy gazdasági szereplő azon puszta állítása, hogy a benyújtott információk bizalmasak.</P></ITEM><ITEM><P>Nem zárja ki, hogy valamely tagállam a bizalmas jelleget az üzleti titkokra korlátozza, feltéve, hogy az uniós jogot tiszteletben tartják, és hogy a felfedett információ – mivel nem illeszthető bele e fogalomba – nem használható fel más gazdasági szereplők jogos üzleti érdekeinek sérelmére vagy a gazdasági szereplők közötti verseny torzítására.</P></ITEM></LIST></P></NP.ECR></GR.SEQ><?PAGE NO="13"?><GR.SEQ LEVEL="2"><TITLE><TI><NP><NO.P><HT TYPE="BOLD"><HT TYPE="ITALIC">C.</HT></HT></NO.P><TXT><HT TYPE="BOLD"><HT TYPE="ITALIC">Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett második, harmadik és negyedik kérdés</HT></HT></TXT></NP></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0052"><NO.P>52.</NO.P><TXT>Ezen együttesen megválaszolható kérdésekkel a kérdést előterjesztő bíróság azzal kapcsolatban fejezi ki kétségeit, hogy az ajánlattevő által hivatkozott bizalmas jelleg különösen a következőket érintheti:</TXT><P><LIST TYPE="NDASH"><ITEM><P><QUOT.START CODE="201E" ID="QS0052" REF.END="QE0052"/>[A] megszerzett tapasztalatok leírását, a referenciák jegyzékét, a szerződés teljesítésére javasolt személyek és szakmai képzettségük jegyzékét, valamint azon szervezetek vagy alvállalkozók nevét és kapacitását, amelyek kapacitására támaszkodnak<QUOT.END REF.START="QS0052" CODE="201D" ID="QE0052"/> (második kérdés).</P></ITEM><ITEM><P><QUOT.START CODE="201E" ID="QS0053" REF.END="QE0053"/>[A] gazdasági szereplő azon nyilatkozatát, miszerint rendelkezik az ajánlatkérő szerv által megkövetelt és bejelentett önálló humán forrásokkal, szervezetekkel, amelyekre támaszkodni kíván, illetve alvállalkozókkal<QUOT.END REF.START="QS0053" CODE="201D" ID="QE0053"/> (harmadik kérdés).</P></ITEM><ITEM><P><QUOT.START CODE="201E" ID="QS0054" REF.END="QE0054"/>[O]lyan dokumentumokat, amelyek az ajánlatok ajánlatkérő által kiadott, az ajánlattételhez szükséges dokumentációban (így a szerződés tárgyának leírásában) foglalt követelményeinek való megfelelésének vizsgálatához vagy ajánlatok értékelési szempontjai keretében történő értékeléséhez szükségesek, különösen ha e dokumentumok az ajánlatkérő szerv ajánlattételhez szükséges dokumentációban, jogszabályokban vagy nyilvánosság vagy az érdekeltek számára hozzáférhető más dokumentumokból foglalt követelményeinek teljesítésére vonatkoznak<QUOT.END REF.START="QS0054" CODE="201D" ID="QE0054"/> (negyedik kérdés).</P></ITEM></LIST></P></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0053"><NO.P>53.</NO.P><TXT>A Klaipèdos ítélet megint csak megadja a kérdést előterjesztő bíróság számára az ahhoz szükséges elemeket, hogy kezébe adja annak lehetőségét, hogy maga állapítsa meg, hogy ezen – vagy bármely más, az ajánlattevő ajánlatához kapcsolódó – információk bizalmas jellegűek‑e az elé terjesztett jogvitában.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0054"><NO.P>54.</NO.P><TXT>A Klaipèdos ítélet véleményem szerint a lehető legkonkrétabb bizalmas jelleg mellett foglal állást:<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0028"><P>A Klaipèdos ítélet 129. pontja az <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0055" REF.END="QE0055"/>elegendő információ<QUOT.END REF.START="QS0055" CODE="201D" ID="QE0055"/> fogalmát a hatékony jogorvoslathoz való jog megőrzésére használja. Ez utóbbit <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0056" REF.END="QE0056"/>egyensúlyba kell állítani a más gazdasági szereplőknek a bizalmas információik […] védelméhez fűződő jogával.<QUOT.END REF.START="QS0056" CODE="201D" ID="QE0056"/></P></NOTE></TXT><P><LIST TYPE="NDASH"><ITEM><P>Először is, a <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0057" REF.END="QE0057"/>bizonyos adatok bizalmasként való kezelésével kapcsolatos döntés<QUOT.END REF.START="QS0057" CODE="201D" ID="QE0057"/> és a <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0058" REF.END="QE0058"/>semleges módon közölnie […] kell [a bizalmas] adatok alapvető tartalmát […] az azokat kérő ajánlattevővel<QUOT.END REF.START="QS0058" CODE="201D" ID="QE0058"/><NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0029"><P>A Klaipėdos ítélet 123. pontja.</P></NOTE> közötti kapcsolat arra utal, hogy el kell utasítani az adatvédelmi nyilatkozatok átfogó vagy a dokumentumok általános típusaira vonatkozó adatvédelmi nyilatkozatokat.</P></ITEM><ITEM><P>Másodszor, noha az egymással feszültségben lévő elvek közötti egyensúly fenntartásának módjai változatosak és nehezen meghatározhatók, <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0059" REF.END="QE0059"/>[a]z ajánlatkérő szerv […] – különösen és amennyiben ez nem ellentétes a rá vonatkozó nemzeti joggal – összefoglaló formában közölheti egy részvételi jelentkezés vagy ajánlat bizonyos aspektusait és műszaki jellemzőit oly módon, hogy azokban ne lehessen azonosítani a bizalmas információkat<QUOT.END REF.START="QS0059" CODE="201D" ID="QE0059"/>.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0030"><P>Uo., 124. pont.</P></NOTE></P></ITEM></LIST><LIST TYPE="NDASH"><ITEM><P>Harmadszor, olyan mechanizmusok állnak az ajánlatkérő szervek rendelkezésére, amelyek növelik mozgásterüket: <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0060" REF.END="QE0060"/>a 2014/24 irányelv 21. cikkének (2) bekezdése alapján […] előírhatnak a gazdasági szereplők számára olyan követelményeket, amelyek célja az ajánlatkérő szervek által a közbeszerzési eljárás során rendelkezésre bocsátott információk bizalmas jellegének a védelme. Egy ajánlatkérő szerv tehát – feltéve, hogy a nem bizalmas információk e célból<?PAGE NO="14"?> megfelelőek – az elutasított ajánlattevő hatékony jogorvoslathoz való joga tiszteletben tartásának biztosítása céljából is élhet ezzel a lehetőséggel oly módon, hogy arra kéri a nyertes ajánlatot benyújtó gazdasági szereplőt, hogy bocsássa rendelkezésére a bizalmas információkat tartalmazó dokumentumok nem bizalmas változatát<QUOT.END REF.START="QS0060" CODE="201D" ID="QE0060"/>.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0031"><P>Uo., 125. pont. A nem bizalmas változat rendelkezésre bocsátása az információk bizalmasságának megőrzésére vonatkozó egyedi sajátosság kifejeződése és konkrét megvalósulása. Ez azt jelenti, hogy egy dokumentum kezelhető úgy, hogy csak egyes részei nem lesznek hozzáférhetők a nyilvánosság számára.</P></NOTE></P></ITEM></LIST></P></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0055"><NO.P>55.</NO.P><TXT>A 2014/24 irányelv 21. cikkének ebből az ítélkezési gyakorlatból fakadó értelmezése összhangban van az irányelvnek a bizalmas jelleg egyedi sajátosságára utaló más rendelkezéseivel.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0032"><P>Ez a helyzet például a 2014/24 irányelv 31. cikkének (6) bekezdésével: <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0061" REF.END="QE0061"/>[t]öbb partnerrel létrehozott innovációs partnerség esetében az ajánlatkérő szerv a 21. cikkel összhangban a partnerség keretében valamely partner által közölt, javasolt megoldásokat vagy egyéb bizalmas információt a partner beleegyezése nélkül nem közölhet a többi partnerrel. Az ilyen beleegyezés nem adható meg általános mentesség formájában, hanem azt <HT TYPE="ITALIC">konkrét információ</HT> tervezett közlésére tekintettel kell megadni<QUOT.END REF.START="QS0061" CODE="201D" ID="QE0061"/> (kiemelés tőlem).</P></NOTE></TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0056"><NO.P>56.</NO.P><TXT>A tárgyaláson vita tárgyát képezte a kérdést előterjesztő bíróság szóhasználata szerinti <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0062" REF.END="QE0062"/>adattakarékosság elve<QUOT.END REF.START="QS0062" CODE="201D" ID="QE0062"/> mint olyan kritérium, amely a bizalmas jelleget a szükséges minimumra korlátozza. Az ajánlatokhoz csatolt (vagy magának az ajánlati) dokumentumoknak csak azon információi, adatai, elemei vagy szövegrészei minősülnek ilyen jellegűnek, amelyek kifejezetten nélkülözhetetlenek az ajánlattevő jogos érdekeinek védelme, valamint annak elkerülése érdekében, hogy bizonyos versenytársak torzítsák a köztük fennálló versenyt.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0057"><NO.P>57.</NO.P><TXT>Semmi nem akadályozza meg ezen elv alkalmazását, amely – amennyiben az ajánlatkérő szerv indokoltnak tartja – csak a szolgáltatott információk meghatározott részére, nem pedig a dokumentumok egészére vonatkozik. Mindenesetre nem lehet előzetesen megállapítani, hogy az egyik vagy a másik dokumentum mikor minősülhet bizalmasnak, mivel e minősítés az adott jogvitában szereplő egyes dokumentumok jellemzőitől függ.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0058"><NO.P>58.</NO.P><TXT>Az előzetes döntéshozatalra utaló határozatból az a következtetés vonható le, hogy az ajánlatkérő szerv meghatározott adattípusok tekintetében általános jelleggel járt el, a szükséges személyre szabott minősítést elkerülve.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0059"><NO.P>59.</NO.P><TXT>Ez az értékelés azonban kizárólag a kérdést előterjesztő bíróság hatáskörébe tartozik, amelynek keretében a bíróságnak részletesen és indokolással ellátva kell értékelnie a következőket:</TXT><P><LIST TYPE="NDASH"><ITEM><P>Az ajánlattevő üzleti titok részben vagy egészében történő megállapítására irányuló, megfelelően indokolt kérelmet nyújtott‑e be minden olyan dokumentumra vonatkozóan, amelynek tartalmát a versenytársak előtt nem kívánta felfedni.</P></ITEM><ITEM><P>Az ajánlatkérő szerv határozott‑e eseti alapon azon okokról, amelyek alapján egy adott dokumentumot, vagy iratok összességét bizalmas jellegűnek kell minősíteni, valamint a bizalmas jelleg hatályáról és feltételeiről.</P></ITEM><ITEM><P>Megalapozottak voltak‑e az ajánlatkérő szerv által kifejtett, az ajánlattevő által visszatartott információk bizalmas jellegének fenntartására vonatkozó indokok.</P></ITEM></LIST></P></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0060"><NO.P>60.</NO.P><TXT>Anélkül, hogy ezen – a valóságban inkább a szabály alkalmazását, mintsem értelmezését érintő – feladatot illetően a kérdést előterjesztő bíróság helyébe kívánnék lépni, röviden utalok az ajánlatokra vonatkozó azon információkra, amelyekre az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések irányulnak, és amelyeket a kérdést előterjesztő bíróság két csoportba sorol.</TXT></NP.ECR><?PAGE NO="15"?><NP.ECR IDENTIFIER="NP0061"><NO.P>61.</NO.P><TXT>Az első csoportba a <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0063" REF.END="QE0063"/>kiválasztott gazdasági szereplő tapasztalatával, illetve a szerződés teljesítéséhez felajánlott szervezetekkel és alkalmazottakkal kapcsolatos helyzetét ismertető dokumentumok<QUOT.END REF.START="QS0063" CODE="201D" ID="QE0063"/> tartoznak.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0062"><NO.P>62.</NO.P><TXT>A kérdést előterjesztő bíróság véleménye szerint az ajánlattételhez szükséges dokumentációban – a nemzeti jogon felül – megkövetelt dokumentumok csak a 2014/24 irányelv 59. és 60. cikkében, valamint XII. mellékletében előírt dokumentumok voltak.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0063"><NO.P>63.</NO.P><TXT>Amennyiben ez így van, akkor aligha ítélhető meg, hogy azon dokumentumok, amelyek közzétételét maga a 2014/24 irányelv írja elő, üzleti titoknak vagy más típusú bizalmas információnak minősíthetők‑e.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0064"><NO.P>64.</NO.P><TXT>A kérdést előterjesztő bíróság az ajánlattevő szubjektív helyzetére (finanszírozási képesség) vonatkozó adatokkal kapcsolatban hozzáteszi, hogy az ajánlattételhez szükséges dokumentáció annak jelzésére szorítkozott, hogy a finanszírozási képességnek meg kell haladnia egy bizonyos szintet, de nem írta elő e képesség részletezését, vagy annak pontos meghatározását, hogy az ajánlattevő milyen pénzeszközökkel rendelkezik a bankban.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0065"><NO.P>65.</NO.P><TXT>Ugyanez érvényes az ajánlattevő ajánlatában felajánlott alvállalkozók vagy azon harmadik felek vagy szervezetek helyzetére, akiknek erőforrásaira az ajánlattevő támaszkodni kíván. A személyes adatok védelmére vonatkozó általános kötelezettségek sérelme nélkül, egyikük kijelölése sem maradhat titokban, amennyiben az ajánlattételhez szükséges dokumentáció megköveteli azok közzétételét, és nem elegendő az ajánlattevő humán forrása <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0064" REF.END="QE0064"/>átcsábít[ásának]<QUOT.END REF.START="QS0064" CODE="201D" ID="QE0064"/> feltételezett kockázatára való hivatkozás.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0066"><NO.P>66.</NO.P><TXT>A második dokumentumtípusba <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0065" REF.END="QE0065"/>az ajánlatkérő által megkövetelt olyan tanulmányok tartoznak, amelyek az ajánlatok minőségi szempontok […] alapján történő értékelésére szolgálnak<QUOT.END REF.START="QS0065" CODE="201D" ID="QE0065"/>, amely szempontokat a <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0066" REF.END="QE0066"/>megvalósítási koncepció<QUOT.END REF.START="QS0066" CODE="201D" ID="QE0066"/> és a <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0067" REF.END="QE0067"/>szerződés teljesítési módjának leírása<QUOT.END REF.START="QS0067" CODE="201D" ID="QE0067"/> pontosít.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0067"><NO.P>67.</NO.P><TXT>Főszabály szerint nem zárható ki, hogy a gazdasági szereplő által az ajánlattal együtt benyújtott dokumentumok a szellemi tulajdon védelme alá tartozó, a megfelelő felhatalmazással nem rendelkező harmadik fél számára nem hozzáférhető érzékeny információkat tartalmaznak.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0033"><P>Az információs társadalomban a szerzői és szomszédos jogok egyes vonatkozásainak összehangolásáról szóló, <DATE ISO="20010522">2001. május 22‑i</DATE> 2001/29/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (<REF.DOC.OJ COLL="L" NO.OJ="167" PAGE.FIRST="10" DATE.PUB="2001">HL 2001. L 167., 10. o.</REF.DOC.OJ>; magyar nyelvű különkiadás 17. fejezet, 1. kötet, 230. o.; helyesbítések: <REF.DOC.OJ COLL="L" NO.OJ="314" PAGE.FIRST="16" DATE.PUB="2008">HL 2008. L 314., 16. o.</REF.DOC.OJ>; <REF.DOC.OJ COLL="L" NO.OJ="010" PAGE.FIRST="32" DATE.PUB="2014">HL 2014. L 10., 32. o.</REF.DOC.OJ>) 2–4. cikkei különösen arra kötelezik a tagállamokat, hogy a szerzők számára a műveik tekintetében biztosítsák a többszörözés engedélyezésének, illetve megtiltásának kizárólagos jogát (a 2. cikk a) pontja), azok nyilvánossághoz közvetítésének engedélyezését, illetve megtiltását (a 3. cikk (1) bekezdése), valamint azok nyilvános terjesztésének engedélyezését, illetve ennek megtiltását (a 4. cikk (1) bekezdése).</P></NOTE></TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0068"><NO.P>68.</NO.P><TXT>A felek a tárgyaláson e tekintetben nem értettek egyet, majd végül megerősítést nyert, hogy a jogvita körülményei alapján a kérdést előterjesztő bíróságnak kell értékelnie, hogy megsértették‑e az ilyen jellegű jogokat.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0034"><P>Az előzetes döntéshozatalra utaló határozat (IV.B pont) szerint senki nem vitatta, hogy <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0068" REF.END="QE0068"/>a tervek nem tartalmaznak az ágazatban innovatívnak minősülő megoldásokat, és így az ágazatban működő szakemberek számára hozzáférhető ismereteket tartalmaznak<QUOT.END REF.START="QS0068" CODE="201D" ID="QE0068"/>.</P></NOTE></TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0069"><NO.P>69.</NO.P><TXT>Ezen megfontolások is alátámasztják, hogy milyen nehéz elvonatkoztatottan, előzetesen megítélni, hogy az ajánlattevők ajánlataiban szereplő információk bizalmas jellegű információknak minősülnek‑e, függetlenül attól, hogy üzleti titokról van‑e szó. Elkerülhetetlen, hogy<?PAGE NO="16"?> a 2014/24 irányelv 21. cikke olyan általános formulákat alkalmazzon, amelyek lehetővé teszik az ajánlatkérő szervek és a felülvizsgálati szervek számára, hogy azokat minden esetben indokolt módon alkalmazzák.</TXT></NP.ECR></GR.SEQ></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="1"><TITLE><TI><NP><NO.P><HT TYPE="BOLD">V.</HT></NO.P><TXT><HT TYPE="BOLD">Végkövetkeztetések</HT></TXT></NP></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0070"><NO.P>70.</NO.P><TXT>A fent kifejtettekre figyelemmel a Krajowa Izba Odwoławcza (nemzeti fellebbezési tanács, Lengyelország) előzetes döntéshozatalra előterjesztett első négy kérdésére a következő választ javaslom adni:</TXT><QUOT.S LEVEL="1"><P><QUOT.START CODE="201E" ID="QS0069" REF.END="QE0069"/>A közbeszerzésről és a 2004/18/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, <DATE ISO="20140226">2014. február 26‑i</DATE> 2014/24/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 21. cikkét úgy kell értelmezni, hogy:</P><P><LIST TYPE="NDASH"><ITEM><P>Az ajánlatkérő szervet nem köti egy gazdasági szereplő azon puszta állítása, hogy a benyújtott információk bizalmasak.</P></ITEM><ITEM><P>Valamely tagállam a bizalmasságot az üzleti titkokra korlátozhatja, feltéve, hogy az uniós jogot tiszteletben tartják, és hogy a felfedett információ – mivel nem illeszthető bele e fogalomba – nem használható fel egy meghatározott gazdasági szereplő jogos érdekeinek sérelmére vagy ezen gazdasági szereplők közötti tisztességes verseny torzítására.</P></ITEM><ITEM><P>Azon ajánlatkérő szervnek, amelyhez a gazdasági szereplő információk bizalmasnak minősítése iránti kérelmet nyújtott be, részletesen és indokolással együtt kell meghatároznia, hogy az adott gazdasági szereplő adatai védelméhez fűződő jogát mindenképpen előnyben kell‑e részesíteni a versenytársak azon jogával szemben, hogy megismerjék ezen adatokat, adott esetben a szerződés odaítélésére vonatkozó határozat megtámadása érdekében.<QUOT.END REF.START="QS0069" CODE="201D" ID="QE0069"/></P></ITEM></LIST></P></QUOT.S></NP.ECR></GR.SEQ></CONTENTS.CONCLUSION></CONCLUSION>