(1)

Németország az 1999. február 23-én kelt levelében arról értesítette a Bizottságot, hogy támogatást nyújtott a Neue Harzer Werke GmbH (a továbbiakban: NHW) számára.

(2)

A Bizottság 2000. július 13-án kelt levelében tájékoztatta Németországot azon határozatáról, hogy a támogatással kapcsolatban megindítja az EK-Szerződés 88. cikke (2) bekezdésében megállapított eljárást.

(3)

Az eljárás megindításáról szóló bizottsági határozatot közzétették az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában (2). A Bizottság felkérte az érdekelt feleket, hogy nyújtsák be a támogatással kapcsolatos megjegyzéseiket.

(4)

2001. október 17-én a Bizottság a Németország által a Neue Harzer Werke GmbH javára jutatott állami támogatásról szóló 2002/377/EK határozatával (3) a támogatásnak azzal a részével kapcsolatban, amely a társaság 1996 és 1999 közötti szerkezetátalakítására vonatkozott, elutasító határozatot fogadott el.

(5)

A Bizottság 2001. október 17-én kelt levelében tájékoztatta Németországot, hogy a többi intézkedéssel kapcsolatban is határozott az EK-Szerződés 88. cikke (2) bekezdésében megállapított eljárás megindításáról.

(6)

Az eljárás kiterjesztéséről szóló határozatot közzétették az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában (4). A Bizottság felkérte az érdekelt feleket, hogy nyújtsák be a támogatással kapcsolatos megjegyzéseiket.

(7)

A támogatás kedvezményezettje, az NHW, a németországi Sachsen-Anhaltban található, amely az EK-Szerződés 87. cikke (3) bekezdésének a) pontja értelmében támogatott régiónak számít. Az NHW-t 1996 márciusában hozták létre, amikor a tulajdonosai egy eszközügylet (asset deal) útján megszerezték a csődbe jutott Harzer Werke GmbH vagyoneszközeit. Az NHW tevékenysége a vasöntés volt. A vállalkozás eredetileg két – egy homoköntési és egy centrifugális öntési – gyártósorral rendelkezett.

(8)

2000. július 24-én az NHW fizetésképtelenséget jelentett. A fizetésképtelenséget követően a hitelezői tanács hozzájárulásával 2001. január 4-én 1 DEM összegért eladták a társaság részvényeit egy új tulajdonosnak, az ASSET GmbH-nak.

(9)

Németország továbbá arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy 2001 júliusára sikertelennek bizonyultak az új tulajdonos, az ASSET GmbH erőfeszítései a társaság újjáélesztésére, és ennek következtében folytatni kellett a fizetésképtelenségi eljárást.

(10)

Az NHW hitelezőinek kielégítése érdekében a vagyonértékeket rendes fizetésképtelenségi eljárás keretében kellene eladni. A homoköntési tevékenységet 2001. december 21-ével beszüntették, és ennek eszközeit felszámolják. A centrifugális öntési tevékenység folytatódott a fizetésképtelenségi eljárás alatt is, és a hitelezői tanács jóváhagyásával eszközügylet útján értékesítik azt egy új befektetőnek.

(11)

E vizsgálati eljárás az NHW 1996 és 1999 közötti szerkezetátalakításával foglalkozik.

(12)

1996-ban egy szerkezetátalakítási tervet állítottak össze, amely szerint három éven belül visszaáll az életképesség. A szerkezetátalakítási költségek összege 8 415 864 EUR (16 460 000 DEM) volt. E tervvel kapcsolatban az NHW 4 963 110 EUR (9 707 000 DEM) összegű támogatást kapott a társaság 1996 és 1999 közötti szerkezetátalakítására.

(13)

A szerkezetátalakítás finanszírozása az alábbiak szerint történt:

1. táblázat

A szerkezetátalakításhoz való állami hozzájárulás

2. táblázat

A szerkezetátalakításhoz való magánforrású hozzájárulás

(14)

Mivel Németország jelezte, hogy a fenti 1. táblázat 1–4. intézkedéseit a Bizottság által korábban engedélyezett támogatási programokkal összhangban nyújtották, ezeket az intézkedéseket eredetileg létező támogatásnak tekintették, és ezért nem értékelték a 2000. július 13-án kezdődött hivatalos vizsgálati eljárásban. Ezért kezdetben csak az 5. intézkedést tekintették a szerkezetátalakítás eseti támogatásának, amit értékelni kellett a közös piaccal való összeegyeztethetőség szempontjából.

(15)

2001. október 17-én a Bizottság elfogadta a 2001/377/EK határozatot az 1 022 584 EUR (2 millió DEM) összegű ad hoc támogatásról, amelyet a nehézségekkel küzdő vállalatok megmentésére és szerkezetátalakítására nyújtott állami támogatásokról szóló, 1994. évi közösségi iránymutatások (12) (a továbbiakban: „1994. évi iránymutatások”) alapján értékeltek. Ebben a határozatban a Bizottság arra az eredményre jut, hogy az NHW szerkezetátalakítására biztosított ad hoc támogatás összeegyeztethetetlen a közös piaccal.

(16)

A 2. táblázat 7., 8. és 9. intézkedését az értékelésnél nem magánforrású hozzájárulásként vették figyelembe, mivel Németország – az EK-Szerződés 93. cikkének alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 1999. március 22-i 659/1999/EK tanácsi rendelet (13) 10. cikke szerinti információnyújtási rendelkezés ellenére – nem juttatta el a Bizottsághoz az annak értékeléséhez szükséges információkat, hogy ezen intézkedések piaci alapon biztosítottak-e.

(17)

Ugyanazon a napon, amikor az 5. intézkedést illető 2002/377/EK határozatot meghozták, a Bizottság elfogadott egy határozatot, amelyben kiterjesztette az EK-Szerződés 88. cikk (2) bekezdése szerinti hivatalos vizsgálati eljárást az 1 402 985 EUR (2 744 000 DEM) összegű 1. táblázatban szereplő 3. és 4. intézkedésre is. Ezek az intézkedések ugyanannak a szerkezetátalakítási csomagnak a részei voltak, mint a 2002/377/EK határozatban említett intézkedés, amelyet azonban formális okok miatt nem lehetett belevenni a kezdeti értékelésbe, mivel ezeket feltételezhetően a Bizottság által jóváhagyott olyan támogatási programok alapján nyújtották, amelyeket meglévő támogatásnak kellett tekinteni. Amennyiben egy intézkedés meglévő támogatásnak minősül, nem lehet egyéni értékelés alá vonni a 88. cikk (2) bekezdésével összhangban, mert az intézkedéseket elvileg már jóváhagyottnak kell tekinteni.

(18)

A hivatalos vizsgálat kiterjesztéséről (a továbbiakban: a kiterjesztésről) szóló határozatban a Bizottság arra az eredményre jutott, hogy az 1 402 985 EUR (2 744 000 DEM) összegű támogatások nem egyeztethetőek össze az előzőleg engedélyezett támogatási rendszerrel, és ennélfogva ténylegesen a szerkezetátalakításhoz nyújtott ad hoc támogatásnak tekintendőek, amelyeknek – a korábban értékelt ad hoc támogatáshoz hasonlóan – meg kell felelniük a szerkezetátalakítási támogatás biztosításához előírt eltéréseknek.

(19)

A 2003. október 14-én kelt levelében Németország kiegészítő információkat szolgáltatott a szerkezetátalakításhoz való feltehetőleg magánforrású hozzájárulással kapcsolatban (a fenti 2. táblázat 7., 8., és 9. intézkedése). Ezek szerint:

(20)

Az EK-Szerződés 87. cikkének (1) bekezdése kijelenti, hogy a közös piaccal összeegyeztethetetlen az állami forrásból bizonyos vállalkozásoknak nyújtott olyan támogatás, amely torzítja a versenyt, vagy azzal fenyeget, amennyiben ez érinti a tagállamok közötti kereskedelmet. Az EK-Szerződés 87. cikke (1) bekezdésének hatálya alá tartozó és meglévő támogatásnak nem minősülő intézkedések általában összeegyeztethetetlenek a közös piaccal, kivéve, ha vagy az EK-Szerződés 87. cikkének (2), vagy 87. cikkének (3) bekezdésében meghatározott eltérések hatálya alá tartoznak.

(21)

A Bizottság megjegyzi, hogy a 2. táblázat 7. és 8. intézkedése kamattámogatásának összege 11 496 EUR, és ez az EK-Szerződés 87. és 88. cikkének a de minimis támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2001. január 12-i 69/2001/EK bizottsági rendeletben (14) előírt minimális küszöb alatt van. Ebből kifolyólag ezen intézkedések e határozatban való további vizsgálata nem szükséges.

(22)

A 3. és 4. intézkedés, az összesen 1 402 985 EUR összegű kölcsön nem tartozik a Németország által említett meglévő támogatási programok alá. Az előző eljárások megindításáról szóló határozatokban már említett okokból ezeket az intézkedéseket az NHW szerkezetátalakításához nyújtott eseti támogatásnak kell tekinteni.

(23)

Ezeket a kölcsönöket Németország nyújtja az NHW, egy nehézségekkel küzdő vállalat szerkezetátalakításának finanszírozásához. Így ezek olyan gazdasági előnyöket biztosítottak egy bizonyos vállalkozásnak, amelyekhez normális piacgazdasági feltételek mellett nem juthatott volna. Jellegüknél fogva az ilyen intézkedések eltorzíthatják a versenyt. Tekintettel a segítségnyújtás jellegére és az államok közötti, közös piaci ágazatokon belüli kereskedelemre, amelyben a kedvezményezett vállalkozás aktívan részt vesz, a megítélt pénzügyi intézkedések az EK-Szerződés 87. cikke (1) bekezdésének hatálya alá tartoznak. Az intézkedések tehát támogatásnak számítanak.

(24)

A 87. cikk (2) és (3) bekezdése megállapítja azokat a feltételeket, amelyek szerint valamely támogatás összeegyeztethetőnek vagy nem összeegyeztethetőnek számít a közös piaccal.

(25)

A két kölcsönt – a 2001/377/EK határozat tárgyát képező egyéb szerkezetátalakítási intézkedésekhez hasonlóan – az NHW 1996 és 1999 közötti szerkezetátalakításának finanszírozásához nyújtották. Ezért a korábban értékelt intézkedésekhez hasonlóan a két kölcsönt a nehézségekkel küzdő vállalatok megmentésére és szerkezetátalakítására nyújtott állami támogatásokról szóló közösségi iránymutatás alapján kell értékelni, amelyben a Bizottság meghatározta az EK-Szerződés 87. cikke (3) bekezdésének c) pontja alapján megvalósuló kedvező elbírálás részletes feltételeit. Annak ellenére, hogy a vállalat telephelye támogatásra jogosult régióban van, a nehézségekkel küszködő vállalatoknak nyújtott ad hoc támogatásokat ezen iránymutatások alapján kell értékelni, még akkor is, ha a regionális fejlesztés fontosságát figyelembe veszik. A szerkezetátalakítás eredményeként a vállalatnak gazdaságilag jövedelmezővé kell válnia, amely a régió fejlődéséhez folyamatos támogatás nélkül képes hozzájárulni (15).

(26)

Amint korábban már megállapításra került a 2001/377/EK határozatban, a Németország által benyújtott információ arra utal, hogy a kedvezményezett a teljes támogatást a nehézségekkel küzdő vállalatok (16) megmentésére és szerkezetátalakítására nyújtott állami támogatásokról szóló közösségi iránymutatások 1999. évi közzétételét (1999. évi iránymutatások) megelőzően kapta. Ezért az 1999. évi iránymutatások 7.5. pontja értelmében a szóban forgó intézkedésekre az 1994. évi iránymutatások alkalmazandóak.

(27)

Meg kell jegyezni továbbá, hogy az intézkedések egy olyan szerkezetátalakítási terv részét képezik, amelyeket a Bizottság már értékelt 2001/377/EK határozatában.

(28)

Az 1994. évi iránymutatás szerint a szerkezetátalakítási tervnek az életképesség ésszerű időn belül történő helyreállításához kell vezetnie, ami után a társaságnak önerőből részt kell vennie a piaci versenyben.

(29)

A Bizottság 2001/377/EK határozatában e kritérium alapján már értékelte a szerkezetátalakítási támogatást, ennek során arra a következtetésre jutott, hogy az 1994. évi iránymutatások életképességi kritériuma nem teljesült, mivel a szerkezetátalakítási terv nem tekinthető olyannak, mint ami képes volt helyreállítani a vállalat hosszú távú életképességét. A következtetés az alábbi eredményekre alapult:

(30)

Mivel a két kölcsönt ugyanahhoz a szerkezetátalakításhoz és ugyanazon szerkezetátalakítási terv alapján biztosították, a Bizottság csak megismételni tudja azt a következtetését, hogy a terv nem biztosította az életképességet.

(31)

Az 1994. évi iránymutatás egy másik feltétele a támogatás által a versenyre gyakorolt káros hatás ellensúlyozása, amelynek a társaság kapacitásának csökkentéséhez kell vezetnie, mivel túlzott kapacitással rendelkező piacokon működik.

(32)

E tekintetben meg kell jegyezni, hogy a támogatás juttatásának idején – amint azt a 2001/377/EK határozat megállapítja – az NHW KKV-nak minősült. Az 1994. évi iránymutatások szerint a kis- és középvállalkozások (KKV-k) támogatása esetében (17) a Bizottság kevésbé szigorú megítélést alkalmaz, különösen a kapacitás csökkentésével kapcsolatban.

(33)

Mivel a támogatást nagyon alacsony piaci részesedésű KKV-nak nyújtották, a Bizottság arra a következtetésre jut, hogy az NHW-nak nyújtott támogatás az 1994. évi iránymutatások értelmében nem vezetett a verseny indokolatlan eltorzulásához.

(34)

Az 1994. évi iránymutatások előírják, hogy a támogatást a felvállalandó szerkezetátalakításhoz szükséges minimumra kell korlátozni.

(35)

A 2001/377/EK határozatában a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az arányossági kritérium két tekintetben nem teljesült.

(36)

Egyrészről a kedvezményezettnek az arányossági kritérium alapján kötelessége piaci áron saját vagy külső eszközből jelentős hozzájárulást nyújtani a szerkezetátalakítás költségeihez. A rendelkezésre álló információkból az tűnik ki, hogy a befektető ténylegesen 0,5 millió DEM összegű hozzájárulást bocsátott rendelkezésre. Mivel a lízingfeltételekhez (2. táblázat 9. intézkedés) nem nyújtottak be további információkat a vizsgálati eljárás során, a Bizottság nem tudta megítélni, hogy a hozzájárulás megfelelt-e a piaci feltételeknek. Ettől eltekintve a kedvezményezett hozzájárulásának tetemessége értékelésére nézve a lízing felbecsülését jelentéktelennek tekintették.

(37)

Ezen túlmenően a többi hozzájárulást nem tekinthették a kedvezményező részéről nyújtott hozzájárulásnak. Mivel a KFW-kölcsönt (2. táblázat 7. intézkedés) illetően az információnyújtási rendelkezés ellenére nem nyújtottak be kiegészítő információt, a Bizottság nem tudta megítélni, hogy a hozzájárulások megfeleltek-e a piaci feltételeknek. Ugyanezen érvelés vonatkozott a Nord LB által nyújtott kölcsönre (2. táblázat 8. intézkedés). A tőkebeáramlás nem tekinthető a kedvezményezett hozzájárulásának (2. táblázat 10. intézkedés). A tőkebeáramlásra nagyrészt előző állami támogatások útján tettek szert. A tőkebeáramlást ezenkívül 1996-ban, a szerkezetátalakítási terv felállításakor még nem valósították meg, ennélfogva bizonytalan volt.

(38)

E hozzájárulásokat ennélfogva nem tekinthették a kedvezményezett hozzájárulásainak, ami miatt nem vehették őket figyelembe a támogatás arányosságának értékelésekor. Ennek megfelelően a szerkezetátalakítási költségek 16,49 millió DEM-et tettek ki, amihez az állami hatóságok hozzájárulása 9,707 millió DEM, illetőleg 58,9 %, a befektetőé pedig 1,679 millió DEM, illetőleg 10,2 % (vagy esetlegesen csak 0,5 millió DEM, illetőleg 3 %) volt. E tényállásra tekintettel a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a kedvezményezett hozzájárulása az 1994. évi iránymutatások értelmében nem tekinthető jelentősnek.

(39)

A Németország által benyújtott legfrissebb információk szerint a 2 táblázatban szereplő 8. intézkedést soha sem hajtották végre. Ezért a 2001/377/EK határozatban szereplő magyarázatok és észrevételek ellenére a szerkezetátalakításhoz nem nyújtottak ilyen összegű hozzájárulást.

(40)

A legfrissebb információk szerint a 2 428 636 EUR (4,75 millió DEM) összegű, a 2. táblázatban szereplő 7. és 8. intézkedést államilag refinanszírozták 11 496 EUR összegű kamattámogatással. Az ilyen, állami támogatásokhoz kapcsolt intézkedések nem tekinthetők magánforrású hozzájárulásoknak.

(41)

Ennek eredményeképpen, a legújabb információk figyelembevételével nyomós okok állnak fenn arra vonatkozólag, hogy a kedvezményezett hozzájárulásai az 1994. évi iránymutatások értelmében nem tekinthetők jelentősnek.

(42)

Másrészről az 1994. évi iránymutatások szerint az következik az arányossági kritériumból, hogy csak a szerkezetátalakításhoz szükséges befektetések részesülhetnek támogatásban. Egyéb esetben a támogatás nem korlátozódik a szükséges minimumra. A Bizottság az eljárás megindításáról szóló határozatban kétségét fejezte ki arra vonatkozólag, hogy a támogatás a szükséges minimumra korlátozódott-e, mivel a vállalat a szerkezetátalakítás ideje alatt 20 %-os részesedést szerzett a Torgelow GmbH vasöntödében. Mivel az információnyújtási kérelem ellenére nem érkezett be információ a részesedésszerzésről, a Bizottság nem tudja megítélni, hogy e vétel szükséges volt-e az 1996. évi szerkezetátalakításhoz. A Bizottság ennélfogva 2001/377/EK határozatában megállapította, hogy a támogatás nem korlátozódott a szükséges minimumra. Ezen értékelést e jelen határozattal összefüggésben kell jóváhagyni.

(43)

A fent kifejtettekre tekintettel megállapítható, hogy az NHW-nek nyújtott támogatások egyrészről nem felelnek meg az arányossági kritériumnak, és másrészről nem képezték egy olyan fenntartható szerkezetátalakítási terv részét, amelynek következtében a vállalat a szerkezetátalakítást követően saját eszközeivel versenyképessé vált volna. A Bizottság ezért arra a következtetésre jutott, hogy a támogatás nem felel meg az 1994. évi iránymutatásokban előírt feltételeknek és ennélfogva a közös piaccal összeegyeztethetetlen.