<!DOCTYPE html PUBLIC "yes" "xhtml1-strict.dtd">
<html xmlns="http://www.w3.org/1999/xhtml">
<!--GENDOC2XHTML # converter_version: 1.2.10-->
  <head>
    <title>2024-03-202403C105202105880-00-TRA-DOC-HU-CONCL-C-0588-21-202304831-07_00</title>
    <meta content="text/html; charset=utf-8" http-equiv="Content-Type"/>
    <meta content="" name="Gendoc_DGTGeneratedDate"/>
    <meta content="hu-HU" name="Gendoc_Lang"/>
    <meta content="" name="Gendoc_GenerationDate"/>
    <meta content="" name="IsFlattened"/>
    <meta content="1" name="NumProc"/>
    <meta content="Final" name="Gendoc_EditionType"/>
    <meta content="0001" name="Gendoc_CaseNumberSuite"/>
    <meta content="19/03/2024 10:58:42" name="Gendoc_LastVerificationDate"/>
    <meta content="" name="Gendoc_ProcedureNumber"/>
    <meta content="hu" name="Gendoc_LangCode"/>
    <meta content="CNC" name="TypeDoc"/>
    <meta content="pt11IwWTPgn1s8qUivWVz4pCpz2coFGk04xHQoQGaH5cHBtT+tBDa9aBkClVClrTO02N+cZyg3u2Ki1poJO2IgW9DamxgI3+Zhv0SdydHEeZ0zLgFPpTMKjP8EaGNpQqWngj3pYmfk0URaoLfETwE7YgFnlPhNlKdLe2qb99Afw=" name="GenDocUID"/>
    <meta content="P" name="TypeProc"/>
    <meta content="" name="CreateCustomParts"/>
    <meta content="OK" name="ReadyToPublish"/>
    <meta content="emn" name="Gendoc_User"/>
    <meta content="" name="EP_Mode"/>
    <meta content="" name="Gendoc_DGTGenerated"/>
    <meta content="" name="Gendoc_Vademecum"/>
    <meta content="0588" name="NumeroOrdre"/>
    <meta content="2021" name="Annee"/>
    <meta content="P" name="Gendoc_ProcedureType"/>
    <meta content="" name="EP_Version"/>
    <meta content="HU" name="Langue"/>
    <meta content="emn" name="Gendoc_DGTGeneratedUser"/>
    <meta content="FAST_document_go_ok" name="Gendoc_LastVerificationStatus"/>
    <meta content="CNC_C" name="Gendoc_GendocTemplateType"/>
    <meta content="TRUE" name="WithoutAuthorBlockFlatP"/>
    <meta content="GenDoc 25/07/2023 08:02:16" name="Created"/>
    <meta content="" name="Canevas3_Vademecum"/>
    <meta content="TRUE" name="WithoutAuthorBlock"/>
    <meta content="" name="Gendoc_CaseYear"/>
    <meta content="false" name="Generation_In_Progress"/>
    <meta content="C" name="Juridiction"/>
    <meta content="9cf9b89e3e13452584665a7ab17ac31c" name="DocumentIdentifier"/>
    <meta content="0588" name="Gendoc_CaseNumber"/>
    <meta content="ImportedWithoutSource" name="SdlIdentifier"/>
    <meta content="PV" name="NatureAff"/>
    <meta content="PV" name="Gendoc_CaseNature"/>
    <meta content="0001" name="NumSuite"/>
    <meta content="C" name="Gendoc_Juridiction"/>
  </head>
  <body>
    <div style="header">
      <div id="rId24" style="first"/>
      <div id="rId20" style="even">Medina főtanácsnok indítványa ‑ C‑588/21 P. sz. ügy</div>
      <div id="rId21" style="default">Public.Resource.Org és Right to Know kontra Bizottság és társai</div>
    </div>
    <p class="C36Centre" id="para-1" title="page-1">
      LAILA MEDINA
    </p>
    <p class="C36Centre" id="para-2" title="page-1">
      FŐTANÁCSNOK INDÍTVÁNYA
    </p>
    <p class="C36Centre" id="para-3" title="page-1">
      Az ismertetés napja: 2023. június 22. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-1" href="#t-1">1</a>
</span>)
      
    </p>
    <p class="C38Centregrasgrandespacement" id="para-4" title="page-1">
      C‑588/21. P. sz. ügy
    </p>
    <p class="C37Centregras" id="para-5" title="page-1">
      Public.Resource.Org, Inc.,
    </p>
    <p class="C37Centregras" id="para-6" title="page-1">
      Right to Know CLG
    </p>
    <p class="C37Centregras" id="para-7" title="page-1">
      kontra
    </p>
    <p class="C37Centregras" id="para-8" title="page-1">
      Európai Bizottság
    </p>
    <p class="C71Indicateur" id="para-9" title="page-1">
      „Fellebbezés – Az intézmények dokumentumaihoz való hozzáférés – 1049/2001/EK rendelet – Harmonizált szabványok – Az Európai Szabványügyi Bizottság által elfogadott négy harmonizált szabvány – A hozzáférés megtagadása – Harmadik fél kereskedelmi érdekeinek védelmére vonatkozó kivétel – A szerzői jogból következő védelem – Jogállamiság elve”
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-10" title="page-1">
      
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">1.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Fellebbezésükkel a Public.Resource.Org, Inc. és a Right to Know CLG (a továbbiakban együttesen: fellebbezők), nonprofit szervezetek, amelyek elsődleges feladata, hogy minden polgár számára szabadon hozzáférhetővé tegyék a jogot, a Törvényszék 2021. július 14‑i Public.Resource.Org és Right to Know kontra Bizottság ítéletének (T‑185/19, EU:T:2021:445) (a továbbiakban: megtámadott ítélet) hatályon kívül helyezését kérik. Ezen ítélet mint megalapozatlant elutasította az Európai Szabványügyi Bizottság (CEN) által elfogadott négy harmonizált műszaki szabványhoz (a továbbiakban: HMSZ) való hozzáférésüket megtagadó, 2019. január 22‑i C(2019) 639 final bizottsági határozat (a továbbiakban: megtámadott határozat) megsemmisítése iránti keresetüket. A jelen ügy alkalmat ad a Bíróság nagytanácsának arra, hogy első ízben döntsön abban a kérdésben, hogy a HMSZ‑ek, amelyek tekintetében a Bíróság már elismerte, hogy az uniós jog részét képezik és joghatásokkal rendelkeznek, alkalmasak‑e szerzői jogi védelemre; továbbá, hogy a jogállamiság és az átláthatóság elve, valamint a dokumentumokhoz való hozzáférésnek az EUMSZ 15. cikkben foglalt joga megköveteli‑e, hogy a HMSZ‑ekhez szabadon és térítésmentesen lehessen hozzáférni.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">I.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A jogvita előzményei</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">2.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A fellebbezők az 1049/2001/EK rendelet (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-2" href="#t-2">2</a>
</span>) és az 1367/2006/EK rendelet (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-3" href="#t-3">3</a>
</span>) alapján a Bizottságnál lévő dokumentumokhoz való hozzáférés iránti kérelmet (a továbbiakban: hozzáférési kérelem) nyújtottak be. A hozzáférési kérelem négy, a CEN által az 1025/2012/EU rendelet (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-4" href="#t-4">4</a>
</span>) alapján elfogadott HMSZ‑re, mégpedig i. „Gyermekjátékszerek biztonsága. 5. rész: Kémiai játék(készletek) a kísérletezőkészletek kivételével”; ii. „Gyermekjátékszerek biztonsága. 4. rész: Kísérletezőkészletek kémiai és hasonló kísérletekhez”; iii. „Gyermekjátékszerek biztonsága. 12. rész: N‑nitrozaminok és N‑nitrozálható anyagok”; valamint iv. „A kopást és a korróziót szimuláló eljárás a bevonatos darabok nikkelkibocsátásának kimutatására” megnevezésű szabványra vonatkozott (a továbbiakban: kért HMSZ‑ek). Az i–iii. HMSZ a 2009/48/EK irányelvre (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-5" href="#t-5">5</a>
</span>) (a továbbiakban: játékbiztonsági irányelv), a iv. HMSZ pedig az 1907/2006/EK rendeletre (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-6" href="#t-6">6</a>
</span>) hivatkozott.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">3.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">2018. november 15‑i levelében a Bizottság az 1049/2001 rendelet 4. cikke (2) bekezdésének első franciabekezdése alapján elutasította a hozzáférési kérelmet. A Bizottság a megtámadott határozattal helybenhagyta ezt az elutasítást.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">4.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az 1025/2012 rendelet folytatja az 1985‑ben kidolgozott „új megközelítést alkalmazó rendelet” műszaki harmonizációra és szabványokra vonatkozó azon megközelítését, amely a jogszabályok tartalmát az „alapkövetelményekre” korlátozza, a műszaki részleteket pedig a HMSZ‑ekre hagyja. E rendelet ugyanis a HMSZ‑ek kidolgozása céljából hivatalosan csak három európai szabványügyi szervezetet jelöl ki: a CEN‑t (amely a legtöbb ágazatban felel a szabványosításért); a Comité européen de normalisation électrotechnique‑t (CENELEC, Európai Elektrotechnikai Szabványügyi Bizottság, amely elektrotechnika területén felel a szabványosításért); valamint az Európai Távközlési Szabványügyi Intézetet (ETSI), amely az információs és kommunikációs technológiák terén felel a szabványosításért.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">II.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Törvényszék előtti eljárás és a megtámadott ítélet</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">5.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Törvényszék Hivatalához 2019. március 28‑án benyújtott keresetlevelükben a fellebbezők a megtámadott határozat megsemmisítése iránti keresetet terjesztettek elő. A fellebbezők az első jogalapot lényegében arra alapították, hogy a Bizottság tévesen értelmezte és/vagy tévesen alkalmazta az 1049/2001 rendelet 4. cikke (2) bekezdésének első franciabekezdését; a második jogalapot pedig arra, hogy a Bizottság megsértette az 1049/2001 rendelet 4. cikke (2) bekezdésének utolsó fordulatát. A Törvényszék mindkét jogalapot elvetette, és a keresetet elutasította.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">III.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Értékelés</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">A.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Első jogalap – Az 1049/2001 rendelet 4. cikke (2) bekezdésének első franciabekezdése szerinti kivétel alkalmazásával kapcsolatos értékelési hiba</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">1.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az első jogalap első része – a Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot, amikor tévesen értékelte a kért HMSZ‑ek szerzői jogi védelmét</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">a)</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Első kifogás: A HMSZ‑ek nem részesülhetnek szerzői jogi védelemben, mivel az uniós jog részét képezik</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">6.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A fellebbezők lényegében azt állítják, hogy a Törvényszék téves jogalkalmazása abban áll, hogy nem ismerte el, hogy a kért HMSZ‑ek nem részesülhetnek szerzői jogi védelemben, mivel az uniós jog részét képezik, és a jogállamiság elve megköveteli a jogszabályokhoz való szabad hozzáférést. A Bizottság és a beavatkozó felek (a CEN és a másik 14, elsőfokú eljárásban beavatkozó fél) azt állítják, hogy a fellebbezést mint megalapozatlant el kell utasítani, és lényegében azzal érvelnek, hogy az EU szabványosítási rendszere a HMSZ‑ek vonatkozásában az európai szabványügyi szervezeteket megillető szerzői jog elismerésén alapul.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">1)</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Bevezetés</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">7.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A jelen indítványt a Bíróság Fra.bo ítéletének, James Elliott ítéletének és Stichting ítéletének (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-7" href="#t-7">7</a>
</span>) áttekintésével kell kezdeni, mivel ezen ítéletek jelentik a jelen ügy hátterét.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">8.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Először is, a Fra.bo ítéletében (27–32. pont) a Bíróság lényegében elismerte, hogy a szabványügyi és tanúsító szervezetek – annak ellenére, hogy magánjogi szervezetek – közhatalmi jogköröket gyakorolhatnak, és hogy noha a nemzeti műszaki szabványok de jure önkéntesek, de facto kötelező erejűek lehetnek. Ez annak tudható be, hogy a másodlagos uniós jognak való megfelelés más módjai költségesebbek lennének a gyártók számára, akiknek olyan módszerek keresésébe kellene befektetniük, amelyek legalább a szabványokéval azonos szintű védelmet tudnának biztosítani, és figyelembe kell venni azt a tényt, hogy a megfelelés bármely alternatív módszere nem részesülne a másodlagos uniós jogi aktusok követelményeinek való megfelelés vélelmében. A Bíróság elismerte a műszaki szabvány de facto kötelező jellegét (30. pont) és megállapította, hogy „az [EUMSZ 34. cikket] úgy kell értelmezni, hogy az alkalmazandó egy magánjogi szervezet által végzett szabványkidolgozási és tanúsítási tevékenységekre, amennyiben a nemzeti jogi szabályozás az e szervezet által tanúsított termékeket a nemzeti jognak megfelelőnek tekinti, és hogy ez azzal jár, hogy korlátozza azon termékek forgalmazását, amelyek nem rendelkeznek az említett szervezet tanúsítványával” (32. pont).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">9.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Másodszor, a Bíróság a kulcsfontosságú James Elliott ítéletében (40. pont) megállapította, hogy a HMSZ‑ek joghatásaik miatt az uniós jog részét képezik. A Bíróság megállapította, hogy „[az irányelv] alapján elfogadott, az alapeljárásban szóban forgóhoz hasonló [HMSZ] – amelynek hivatkozásait az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétették – az uniós jog részét képezi, ennélfogva az ilyen szabvány rendelkezéseire hivatkozással kell meghatározni, hogy [ezen irányelv] 4. cikkének (2) bekezdésében megállapított [megfelelési] vélelmet egy meghatározott termékre alkalmazni kell‑e, vagy sem”. Ezenfelül ugyanezen ítélet 42. pontja szerint „[i]gaz ugyan, hogy valamely építési termék [ezen irányelvben] szereplő alapvető követelményeknek való megfelelése adott esetben a [HMSZ‑eknek] való megfelelés bizonyításán kívüli eszközök útján is tanúsítható, ez nem kérdőjelezheti meg a valamely [HMSZ‑hez] kapcsolódó joghatások fennállását” (kiemelés tőlem). Végezetül a James Elliott ítélet 43. pontja szerint „[e]mellett meg kell állapítani, hogy az ehhez hasonló [HMSZ] kidolgozásával ugyan magánjogi szervezetet bíztak meg, az az ezen irányelvben meghatározott alapvető követelmények szükségszerű végrehajtását szolgáló és általuk szigorúan körülhatárolt intézkedést képez, és amely kidolgozásra a Bizottság kezdeményezésére, valamint irányítása és ellenőrzése mellett került sor, e szabvány joghatásai pedig hivatkozásainak [a Hivatalos Lap] C sorozatában való, a Bizottság általi előzetes közzétételétől függnek” (kiemelés tőlem). Meg kell azonban jegyezni, hogy 2018 óta a „C” sorozat (tájékoztatások és közlemények) helyett az „L” sorozat (jogszabályok) az, amely megerősíti annak elismerését, hogy a HMSZ‑ek az uniós jog részét képezik.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">10.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Harmadszor, a Stichting ítéletben (33–49. pont) a Bíróság nagytanácsa úgy ítélte meg, hogy a szabványok (ezen ügyben a Nemzetközi Szabványügyi Szervezet [ISO] szabványai) kötelezővé tehetők. A Bíróság lényegében megállapította, hogy nem szükséges, hogy a jogalkotási aktus technikai jellegű pontosításokat tartalmazzon, és ennek megfelelően az a tény, hogy az irányelv csak hivatkozást tartalmaz egy ISO‑szabványra (azonban nem annak teljes szövegére), nem érinti ezen irányelv érvényességét. A Bíróság azonban a 48. pontban megállapította, hogy „a jogbiztonság elvének megfelelően […] az ISO‑hoz hasonló szabványügyi testület által megállapított és valamely uniós jogalkotási aktussal kötelezővé tett műszaki szabványokra a jogalanyokkal szemben általában véve csak akkor lehet hivatkozni, ha azokat közzétették a [Hivatalos Lapban]”.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">11.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Amint azt a jelen indítványban kifejtem, a fenti ítéletek, együttesen értelmezve, tekintettel arra, hogy a HMSZ‑ek bizonyos kötelezettségeket írnak elő, és joghatásaikra a nyilvánosság hivatkozhat, szilárd alapot biztosítanak a Bíróság számára ahhoz, hogy a HMSZ‑ekhez való hozzáférés megfelelő feltételeiről döntsön. Ugyanakkor hangsúlyozni kell, hogy ez az elemzés nem feltétlenül alkalmazható az európai szabványügyi szervezetek által kidolgozott más típusú szabványokra.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">12.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ki kell emelni továbbá azt a tényt, hogy a kért négy HMSZ közül az egyik, azaz a jelen indítvány 2. pontjában szereplő iv. szabvány valójában egyértelműen kötelező, amint azt a Bizottság a tárgyaláson elismerte. Az 1907/2006 rendelet XVII. mellékletének 27. bejegyzése ugyanis a nikkel vonatkozásában úgy rendelkezik, hogy [a]nnak igazolására, hogy az árucikkek megfelelnek az 1. és 2. pontnak, [a] […] CEN […] által elfogadott szabványokban leírt vizsgálati módszereket kell alkalmazni” (kiemelés tőlem). Ezért ez a kért szabvány összehasonlítható a Stichting ítéletben (30. pont) szóban forgó szabvánnyal, amely szintén kötelező volt, mivel az uniós szabályozás ugyanazt a kifejezést („kell”) használta.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">13.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ami a jelen ügy tárgyát képező másik három kért HMSZ‑t illeti, a játékbiztonsági irányelv a (2) preambulumbekezdésében úgy rendelkezik, hogy a „88/378/EGK irányelv[ (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-8" href="#t-8">8</a>
</span>)] […] csak a játékokra vonatkozó alapvető biztonsági követelményeket tartalmazza […]. A technikai részleteket [a] […] CEN […] és [a] […] CENELEC […] fogadja el a […] 98/34/EK irányelvvel [ (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-9" href="#t-9">9</a>
</span>)] […] összhangban. Az így megállapított [HMSZ‑ekkel] való összhang, amelyek hivatkozási számát [a] [Hivatalos Lapban] közzéteszik, feltételezi a 88/378/EGK rendelet követelményeinek történő megfelelést. Tapasztalatok szerint ezek az alapelvek jól működtek a játékipari ágazatban, ezért meg kell őket tartani.”</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">14.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A HMSZ‑eket nehéz az uniós jog valamely már létező kategóriájába sorolni, ezért alaposabb elemzésre van szükség annak megállapításához, hogy a HMSZ‑ekhez szabadon és térítésmentesen lehessen‑e hozzáférni, és/vagy hogy alkalmasak‑e szerzői jogi védelemre. Noha a Bíróság már elismerte, hogy a HMSZ‑ek joghatásokat váltanak ki, az uniós jog részét képezik és kötelező erejűek lehetnek, pontos jellegükkel még nem foglalkozott. A fellebbezők elsődleges jogalapja szerint a HMSZ‑ek nem részesülhetnek szerzői jogi védelemben, mivel az uniós jog részét képezik, és a jogállamiság elve megköveteli a jogszabályokhoz való szabad hozzáférést. Ezért annak vizsgálatához, hogy e jogalapnak helyt lehet‑e adni, elemezni kell a HMSZ‑ek elemeit, például azt, hogy melyik intézmény vagy szervezet fogadja el a HMSZ‑eket mint az uniós jog részét képező jogi aktusokat, milyen jogalapon és milyen eljárás keretében fogadják el a HMSZ‑eket, pontosan milyen joghatásokat váltanak ki a HMSZ‑ek, és milyen jelleggel rendelkeznek ezek a jogi aktusok.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">15.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Meg kell ugyanis vizsgálni, hogy a HMSZ‑ek az idők folyamán oly módon fejlődtek‑e, hogy sui generis uniós jogi aktusnak (uniós szabványosítási aktusnak) minősülnek, amennyiben az uniós másodlagos jog szigorúan szabályozott végrehajtási intézkedéseinek tekinthetők. A Bíróság például a Short Selling ítéletben (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-10" href="#t-10">10</a>
</span>) elismerte, hogy az EUMSZ 290. cikk és az EUMSZ 291. cikk nem hoz létre zárt végrehajtási rendszert, és hogy jogalkotási aktus konkretizálása érdekében más szabályozási eszközök is elfogadhatók. Ezért felkérem a Bíróságot, hogy ragadja meg ezt a lehetőséget, és teremtse meg az olyannyira szükséges egyértelműséget a HMSZ‑ek megfelelő jogi természetét és az EU jogrendjében elfoglalt helyét illetően.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">2)</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A HMSZ‑ek mint uniós jogi aktusok jellege</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">i)</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A HMSZ‑eket elfogadó intézmény vagy szervezet</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">16.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Jelen indítványban elsődlegesen azt állítom, hogy a HMSZ‑eket úgy kell tekinteni, mintha az Európai Unió intézményeinek, szerveinek, hivatalainak vagy ügynökségeinek jogi aktusai lennének. A Bizottság valójában központi szerepet játszik az uniós jogalkotó által létrehozott uniós szabványosítási rendszerben. Úgy vélem (ahogyan azt Campos Sánchez‑Bordona főtanácsnok korábban a James Elliott ügyben megállapította (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-11" href="#t-11">11</a>
</span>)), hogy „a [HMSZ‑eket] valamely »uniós intézmény, szerv vagy hivatal jogi aktusainak« kell tekinteni az EUMSZ 267. cikk alapján”, és – amint azt alábbiakban kifejtem – általában az uniós jog és különösen az uniós joghoz való hozzáférés szempontjából is.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">17.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Sőt, amint azt a James Elliott ügyre vonatkozó indítvány is kifejti, több érv is alátámasztja ezt a következtetést: a) az új megközelítés szerinti irányelveket és rendeleteket nem lehet a Bíróság hatáskörének rovására alkalmazni; b) a Bizottság jelentős ellenőrzést gyakorol a HMSZ‑eknek az európai szabványügyi szervezetek általi kidolgozására irányuló eljárás felett; valamint c) (a kizárólagos uniós szabványügyi szervezetekként) a három európai szabványügyi szervezet működését az Unió fellépése határozza meg. Ennek megfelelően be fogom mutatni, hogy a Bizottságot a HMSZ‑eket elfogadó intézménynek (mivel az európai szabványügyi szervezetek valójában csak korlátozott mérlegelési jogkörrel rendelkező előkészítő szerveknek minősülnek), de legalábbis a HMSZ‑eknek az európai szabványügyi szervezetekkel együtt történő elfogadásáért felelős intézménynek kell tekinteni.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">18.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Igaz, hogy Campos Sánchez‑Bordona főtanácsnok indítványát követve a Bíróság harmadik tanácsa a James Elliott ítéletben emlékeztetett arra, hogy „az ítélkezési gyakorlat szerint a Bíróság hatáskörrel rendelkezik azon jogi aktusok értelmezésére, amelyeket noha »uniós intézményeknek, szerveknek vagy hivataloknak« nem minősíthető szervek fogadtak el, ugyanakkor valamely uniós jogi aktus végrehajtására vagy alkalmazására szolgáló intézkedések jellegét öltik” (34. pont).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">19.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ugyanakkor, amint arra a jogirodalom helyesen rámutatott, a Bíróság említett ügyben hozott ítélete nem zárja ki az említett indítványban foglalt értelmezést, mivel a Bíróság „megválaszolatlanul hagyta azt a kérdést, hogy a [HMSZ‑ek] a Bizottságtól származónak tekintendők‑e, [miközben] az európai szabványügyi szervezet csak előkészítő szervként [jár el]”. Fontos, hogy ebben az ügyben a Bíróságnak nem kellett határoznia arról a kérdésről, hogy a Bizottság által gyakorolt ellenőrzés elegendő‑e ahhoz, hogy a HMSZ‑ekkel kapcsolatos végső felelősség az európai szabványügyi szervezetektől a Bizottsághoz kerüljön át, és hogy a HMSZ‑ekkel összefüggésben a Bizottság ténylegesen átruházott‑e bizonyos hatásköröket az európai szabványügyi szervezetekre. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-12" href="#t-12">12</a>
</span>)
      </p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">20.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Előzetes megfontolásaim alapján úgy vélem, hogy a HMSZ‑ek nem egyszerű, magánjogi szervezettől (európai szabványügyi szervezettől) származó végrehajtási intézkedések, hanem azokat – az uniós jogalkotó által meghatározott uniós szabványosítási rendszer alapján – a Bizottság által elfogadottnak kell tekinteni, vagy mindenesetre ezen intézmény felelős a HMSZ‑ek európai szabványügyi szervezetekkel együtt történő elfogadásáért.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">21.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A közelmúltban elfogadott bizottsági közlemény bizonyítja, hogy ezen intézmény elismeri az európai szabványügyi szervezetek által végzett munka közérdekű jellegét, mivel az uniós szabványosítási stratégiának az „Unió alapvető demokratikus értékeit és érdekeit, valamint ökológiai és szociális elveket is [magában] kell [foglalnia]”, tekintettel arra, hogy a műszaki szabványok az Unió számára kiemelt stratégiai érdeket képviselnek. E közlemény azáltal, hogy megállapítja, hogy a közérdek figyelembe vételének biztosítása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy végrehajtási jogi aktusok révén közvetlenül közös előírásokat (az európai szabványügyi szervezetek által kidolgozott HMSZ‑ek alternatíváit jelentő műszaki dokumentumokat) dolgozzon ki, azt is elismeri, hogy a HMSZ‑ek feletti ellenőrzést az európai szabványügyi szervezetek helyett még inkább a Bizottságra kell bízni. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-13" href="#t-13">13</a>
</span>)
      </p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">22.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A fenti megfontolásokat továbbá a HMSZ‑ek elfogadására irányuló eljárás elemzése is megerősíti.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">ii)</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A HMSZ‑ek elfogadására irányuló eljárás</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">23.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Először is, a HMSZ‑ek szabványosítási kérelemből (a Bizottság által az európai szabványügyi szervezet adott „megbízásból”) erednek. Kizárólag a Bizottság – és nem valamelyik európai szabványügyi szervezet vagy bármely más szervezet – jogosult arra, hogy egy adott irányelv vagy rendelet végrehajtása érdekében HMSZ kidolgozását kérje. Ennek érdekében a Bizottság az illetékes európai szabványügyi szervezethez fordul, amely ezt követően e feladattal megbízott előkészítő szervként jár el. A Bizottság dönti el, hogy az általa kiválasztott szigorú tartalmi szempontok alapján és általa meghatározott határidőn belül melyik európai szabványügyi szervezetet bízza meg a HMSZ‑tervezet kidolgozásával. A megbízás részletes, és konkrét ütemezést tartalmaz a HMSZ megszövegezésére vonatkozóan annak érdekében, hogy támogassa az adott másodlagos uniós jogszabály végrehajtását. Megjegyzem, hogy a megbízás tartalmazza azokat a szempontokat, amelyek a HMSZ‑ek kidolgozását szabályozzák, és hogy e szempontok főszabály szerint nagyon részletesek. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-14" href="#t-14">14</a>
</span>) Az európai szabványügyi szervezet köteles folyamatosan tájékoztatni a Bizottságot a szövegezési folyamat alakulásáról.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">24.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E tekintetben rámutatnék arra, hogy e megbízásnak messzemenő hatásai vannak, mivel nemcsak az európai szabványügyi szervezetek számára nyújt szükséges iránymutatást a HMSZ‑ek kidolgozásához, hanem a Bíróság Anstar ítéletével összhangban a HMSZ‑eket is az alapjául szolgáló megbízás fényében kell értelmezni. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-15" href="#t-15">15</a>
</span>) Ami a megbízás tartalmát illeti, a Bizottság csak technikai feladatokat ruházhat át, és tartózkodnia kell a politikai jellegű diszkrecionális jogkörök európai szabványügyi szervezetekre való átruházásától. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-16" href="#t-16">16</a>
</span>)
      </p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">25.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Másodszor, amint a HMSZ‑tervezet elkészült, az európai szabványügyi szervezetnek be kell nyújtania azt a Bizottsághoz, és ismét csak ez az intézmény jogosult arra, hogy megfelelőségi vizsgálatot végezzen annak ellenőrzése érdekében, hogy a HMSZ‑tervezet összhangban van‑e az eredeti megbízással. Ez a vizsgálat a Vademecum szerint háromféleképpen történhet. Fontos, hogy a Bizottság kizárólagos előjoga eldönteni, hogy a HMSZ‑tervezet értékelése kielégítő‑e. A Vademecum (9. o.) úgy rendelkezik, hogy „az európai szabványügyi szervezetek által az uniós jogszabályok támogatására készített előírások soha nem tekinthetők úgy, hogy azok automatikusan megfelelnek az eredeti felkérésnek, mivel ez politikai felelősség. A Bizottságnak felkérő hatóságként az európai szabványügyi szervezetekkel együttműködésben minden esetben értékelnie kell az eredeti felkérésnek való megfelelést […], mielőtt döntene az elkészült szabványra való hivatkozásoknak a Hivatalos Lapban való kihirdetéséről.”</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">26.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Harmadszor, az európai szabványügyi szervezet által a Bizottság szoros felügyelete alatt kidolgozott szabvány csak akkor válik harmonizált műszaki szabvánnyá, ha és amikor a Bizottság a Hivatalos Lapban kihirdeti az erre a szabványra való hivatkozást. Ha a Bizottság úgy ítéli meg, hogy a HMSZ‑tervezet nem felel meg kellőképpen a megbízásnak, akkor az illetékes európai szabványügyi szervezettől annak módosítását kéri, vagy visszavonja a HMSZ‑tervezetre vagy annak egy részére való hivatkozás közzétételét a Hivatalos Lapból. Ezen túlmenően az európai szabványügyi szervezetek mérlegelési jogkörét még inkább korlátozza az Európai Parlament és a tagállamok azon jogköre, hogy kifogást emelhetnek a HMSZ‑tervezettel szemben.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">27.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Végezetül a Bizottság nemcsak szorosan felügyeli a HMSZ megszövegezését, hanem jelentős finanszírozást is nyújt (a CEN költségvetésének akár 35%‑át biztosítja). A Bizottsággal folytatott együttműködést olyan általános iránymutatások keretében létrejött megállapodás szabályozza, amelyeket rendszeres időközönként megújítanak, és amelyek kiemelik a szabványosításnak az európai politikára és az áruk és szolgáltatások szabad mozgására gyakorolt fontos hatását. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-17" href="#t-17">17</a>
</span>)
      </p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">28.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A HMSZ létrehozásának és elfogadásának életciklusa a Bizottságnál kezdődik és ér véget. Noha a szabványtervezetet az európai szabványügyi szervezet dolgozza ki, ez nem változtat azon, hogy az mindaddig nem képezi az uniós jog részét, amíg a Bizottság nem tesz közzé e szabványra való hivatkozást a Hivatalos Lapban. Ennek megfelelően a Bizottságnak kell az előkészítő dokumentumot az uniós jog részét képező jogi aktussá átalakítania.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">29.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Amint ugyanis azt a jogi szakirodalom széles körben elismeri, (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-18" href="#t-18">18</a>
</span>) „az uniós jog szerinti »új megközelítés« összetettebb technikát igényel. A jogirodalom számos képviselője szerint e megközelítés az 1025/2012 rendeletben foglalt jelenlegi változatában erősebb »jogszabályosítást« ír elő annak érdekében, hogy az uniós intézmények ne háríthassák el a felelősséget a [HMSZ‑ek] tartalma feletti ellenőrzést illetően”. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-19" href="#t-19">19</a>
</span>)
      </p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">30.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Amint azt Campos Sánchez‑Bordona főtanácsnok kifejtette, „[a]z alaki kifogás tagállamok és az Európai Parlament részéről történő felhozásának lehetősége és a [HMSZ‑ekre való hivatkozások] közzétételét megelőző bizottsági eljárás egyaránt kiemeli, hogy szabványügyi magánszervezet részére szóló »ellenőrzött« szabályozási megbízásról van szó” (55. pont). Ezenfelül „[a] magánjogi jelleg egyértelműen megnyilvánul abban, hogy a CEN dolgozza ki a nem harmonizált európai műszaki szabványokat, de másként jár el, ha tevékenysége a Bizottság által harmonizált [műszaki] szabványok kidolgozására adott felhatalmazás végrehajtására irányul” (lásd az indítvány 56. pontját). (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-20" href="#t-20">20</a>
</span>)
      </p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">31.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Továbbá, a felhatalmazáson alapuló és végrehajtási jogi aktusokhoz hasonlóan a Bizottság szabványosítási megbízásaira is a bizottsági eljárásrendről szóló rendelet (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-21" href="#t-21">21</a>
</span>) vonatkozik annak érdekében, hogy a tagállamok és az Európai Parlament hasonló szintű ellenőrzését biztosítsa.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">32.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ezt követően meg kell vizsgálni a HMSZ‑ek joghatásait.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">iii)</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A HMSZ‑ek joghatásai</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">33.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Kiindulásképpen fontos különbséget tenni az átlagos vagy nem harmonizált szabványok között, amelyek önkéntesek és önmagukban nem rendelkeznek joghatással, valamint a HMSZ‑ek között. Az utóbbiak a műszaki szabványok sajátos formáját képezik, mivel: a) az uniós jog részét képezik; b) kötelező uniós jogszabályokban hivatkoznak rájuk, vagy mindenesetre e jogszabályok szükséges végrehajtási intézkedéseit jelentik, amint azt a fentiekben ismertettem, és c) az uniós jog fontos joghatásokat fűz hozzájuk, amint azt a későbbiekben kifejtem. A Vademecum szerint (8. o.) a HMSZ‑ek „az uniós jogszabályok […] végrehajtásának támogatására” szolgának, azonban a valóságban sokkal többet jelentenek, mint egyszerű „támogatást”. A HMSZ‑ek valójában elengedhetetlenek a vonatkozó másodlagos uniós jogszabályok megfelelő végrehajtásához.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">34.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E joghatások a következők: a HMSZ‑eket az uniós jogalkotó által az 1025/2012 rendeletben meghatározott eljárás alapján fogadják el, és a HMSZ‑ekhez a döntő jelentőségű megfelelőségi vélelem kapcsolódik, vagyis az adott HMSZ‑nek való megfelelés a megfelelő másodlagos uniós jog alapkövetelményeinek való megfelelést eredményezi, és így biztosítja a szóban forgó áruk vagy szolgáltatások szabad mozgását az Unión belül.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">35.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A fentiekre tekintettel és az egyes HMSZ‑ekben szereplő, a jogi szakirodalomban már említett, (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-22" href="#t-22">22</a>
</span>) a megfelelő másodlagos jogszabályokra való hivatkozásra figyelemmel megállapítható, hogy noha a HMSZ‑eket eredetileg a másodlagos uniós jogszabályokban meghatározott alapkövetelményeknek való megfelelés önkéntes mechanizmusaként fogalmazták meg, a Bíróság a gyakorlatban elismerte, hogy potenciálisan kötelező joghatásokkal bírnak. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-23" href="#t-23">23</a>
</span>)
      </p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">36.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az 1025/2012 rendelet szigorúan véve úgy rendelkezik, hogy a HMSZ‑ek önkéntesek, amennyiben a gazdasági szereplők részére (legalábbis elméletileg) alternatív eszközök állnak rendelkezésre a vonatkozó másodlagos jog alapkövetelményeinek való megfelelés bizonyítására. A fentiekben kifejtettek szerint azonban a HMSZ‑ek egyik legfontosabb jellemzője a megfelelőségi vélelem joghatása. Ez különösen a gazdasági szereplők számára teszi alapvető eszközzé a HMSZ‑t ahhoz, hogy éljenek a szabad mozgás jogával, mivel amint megfelelnek a HMSZ‑ek követelményeinek, élvezik e joghatás előnyeit, és az érintett áruk és szolgáltatások szabadon mozoghatnak az uniós piacon.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">37.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Más szóval, a HMSZ‑eknek való megfelelés alapján a gyártó vagy a szolgáltató tekintetében fennáll a megfelelőség vélelme, és a felelősség tekintetében – kapcsolódó problémák, balesetek vagy peres eljárások esetén – a gyártó vagy a szolgáltató hivatkozhat erre a vélelemre: sőt ebben a helyzetben a gyártónak vagy a szolgáltatónak pusztán a vonatkozó HMSZ‑nek való megfelelést kell bizonyítania, és az ellenérdekű félnek (fogyasztónak vagy versenytársnak) kell e vélelmet megdöntenie.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">38.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az ilyen fontos joghatások gyakorlati nehézségeket és a felek között egyenlőtlenséget eredményez. Míg a HMSZ‑eknek való megfelelés a megfelelőség döntő vélelmét biztosítja, e szabványokhoz nem lehet szabadon hozzáférni. Ez a tény megnehezíti azt, hogy a másodlagos jogszabályok alapkövetelményeinek teljesítése érdekében a nyilvánosság megismerje a HMSZ‑eket, valamint a gazdasági szereplők és a nyilvánosság értékelje és ténylegesen használja a HMSZ‑ek lehetséges alternatíváit.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">39.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A jelen ügy hasonlít a Stichting ítélet alapjául szolgáló ügyhöz. Az említett ügyben a nemzeti bíróság azt kérte a Bíróságtól, hogy az átláthatóság elvére tekintettel határozzon az adott irányelv érvényességéről, mivel ezen irányelv – hivatkozás útján – egy nem szabadon hozzáférhető ISO‑szabványt tartalmazott. Ebben az ügyben a Bíróság úgy határozott, hogy a jogbiztonság elve az uniós jog azt megelőző közzétételét követeli meg, hogy e jog természetes és jogi személyekkel szemben hatályossá válna. Ez az ítélet azonban azon az előfeltevésen alapul, hogy az említett irányelv nem tartalmaz korlátozást az 1049/2001 rendelet szerinti dokumentumokhoz való hozzáféréssel kapcsolatban. A Bíróság megjegyezte, hogy az ISO‑szabványoknak az irányelvbe történő beépítése kötelezettségeket rótt a jogi személyekre, mivel azok a nemzeti szabványügyi szervezeteken keresztül hozzáférhettek ezekhez a szabványokhoz. A természetes személyeket illetően azonban a Bíróság ezen ítélet 48. pontjában kimondta, hogy a jogbiztonság elve megköveteli, hogy az ISO‑hoz hasonló szabványügyi testület által megállapított és valamely uniós jogalkotási aktussal kötelezővé tett műszaki szabványokra a jogalanyokkal szemben általában véve csak akkor lehet hivatkozni, ha a szabványokat közzétették a Hivatalos Lapban (szemben a puszta hivatkozással). Ilyen esetben ugyanis a nyilvánosság nem ismerheti meg a dohánytermékek kibocsátásának méréséhez szükséges módszereket, hacsak nem fér hozzá ezekhez a szabványokhoz.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">40.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Jelen ügyben például a játékbiztonsági irányelv II. mellékletének („Különleges biztonsági követelmények”) II. része („Gyúlékonyság”) 3. pontjában a játékok biztonságára vonatkozó alapvető követelmények csupán annyit állapítanak meg, hogy „[a] játék gyújtókupakok kivételével a játékok nem lehetnek robbanékonyak, illetve nem tartalmazhatnak olyan részeket vagy anyagokat, amelyek az irányelv 10. cikke (2) bekezdésének első albekezdésében megállapított módon történő használatkor felrobbanhatnak”. Amint azonban arra a fellebbezők is rámutatnak, a kémiai készletekben megengedett anyagok listája és maximális mennyisége, amelyek alapján vélelmezhető az alapvető követelményeknek való megfelelés, csak a vonatkozó HMSZ megismerése útján ismerhető meg.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">41.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Más szóval, az irányelv és az alapvető követelmények pusztán az elérendő eredményt határozzák meg, azonban az annak eléréséhez szükséges eszközöket nem. Ez azt támasztja alá, hogy a gyakorlatban lehetetlen, hogy a természetes és jogi személyek a vonatkozó HMSZ‑hez való hozzáférés nélkül ellenőrizzék a termék alapvető követelményeknek való megfelelését.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">42.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ha a gyártó (vagy a szolgáltató) vállalja a kockázatot, és olyan terméket (vagy szolgáltatást) hoz forgalomba, amely nem felel meg a HMSZ‑eknek, az azzal a következménnyel jár, hogy a terméket és a gyártót (vagy a szolgáltatást és a szolgáltatót) nem illeti meg a másodlagos uniós jogban foglalt alapkövetelményeknek való megfelelés vélelme. Ebből következik, hogy jogvita esetén a gyártóra vagy a szolgáltatóra hárul annak a bizonyításának terhe, hogy a termék ténylegesen megfelelt az alkalmazandó másodlagos uniós jognak. Véleményem szerint ez egyértelműen olyan helyzetet eredményez, amelyben de facto valamennyi gyártó vagy szolgáltató arra fog törekedni, hogy mindig megfeleljen a HMSZ‑eknek, mivel egyetlen racionális gyártó vagy szolgáltató sem lenne hajlandó jelentős kereskedelmi kockázatnak kitenni magát, és ilyen terhet viselni.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">43.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Más szóval, a HMSZ‑ek betartása megalapozza az uniós másodlagos jog alapkövetelményeinek való megfelelés vélelmét, ami viszont azt jelenti, hogy a HMSZ‑ek kötelező szabályként ugyanolyan joghatást váltanak ki azon természetes vagy jogi személy esetében, aki vagy amely adott termék vagy szolgáltatás vonatkozásában meg kívánja dönteni ezt a vélelmet. Ez azt jelenti, hogy a HMSZ‑ekre való hivatkozás közvetlenül érinti a bizonyítási terhet.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">44.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ezért a gyártók és szolgáltatók, valamint a vélelmet vitató személy számára a HMSZ‑eknek való megfeleléshez kapcsolódó joghatások állnak fenn; még abban az esetben is, ha a HMSZ‑ek (a játékbiztonsági irányelv szóban forgó három HMSZ‑e) formailag és elméletileg nem kötelezőek.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">45.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Bizottság által megrendelt tanulmány megerősíti azt a tényt, hogy a HMSZ‑ek de facto kötelezőek, mivel a piacon általában az egyetlen elfogadott módszert jelentik a vonatkozó másodlagos uniós jogszabályoknak való megfelelés biztosítására: „a [HMSZ‑ek] a gyakorlatban a legtöbb gazdasági szereplő számára szinte kötelező jellegűek”. Ugyanez a tanulmány rámutat továbbá arra, hogy a HMSZ‑ek ára az egyik legnagyobb akadálya a tényleges alkalmazásuknak. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-24" href="#t-24">24</a>
</span>)
      </p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">46.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A másodlagos uniós jogszabályok alapvető követelményei olyan jogokat biztosítanak az egyének számára, amelyek az uniós jog alapján alkalmazhatók és érvényesíthetők. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-25" href="#t-25">25</a>
</span>) A másodlagos uniós jogszabályokban foglalt alapvető követelményeket azonban nem lehet elszigetelten értelmezni, mivel a gyakorlatban a megfelelő HMSZ‑ekre való hivatkozás nélkül lehetetlen megerősíteni valamely termék vagy szolgáltatás megfelelőségét. Ily módon a nyilvánosság nem gyakorolhatja a gyártóval vagy a szolgáltatóval szemben az említett másodlagos jog alapján fennálló jogait, ha nem hivatkozhat a vonatkozó HMSZ‑re.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">47.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ebből következik, hogy a HMSZ‑ek nélkülözhetetlenek a kapcsolódó másodlagos uniós jogszabályok érvényesítéséhez. Azt a tényt, hogy a HMSZ‑ek de facto kötelezőek, a Törvényszék a Global Garden ügyben (2017. január 26‑i GGP Italy kontra Bizottság ítélet, T‑474/15, EU:T:2017:36, 67. pont), a Bíróság pedig Fra.bo ítéletben erősítette meg. Az utóbbi ítélet megállapította, hogy „gyakorlatilag szinte valamennyi német fogyasztó csak a [német tanúsító szervezet] által tanúsított rézszerelvényeket vásárolja” (30. pont). Amint azt a Bíróság az említett ítéletben kifejtette, a gazdasági szereplők számára általában nehéz, ha nem egyenesen lehetetlen a műszaki szabványtól eltérő módot választani, tekintettel az ehhez szükséges időre és költségekre. Ezt támasztja alá az a tény is, hogy a társaságok fizetnek a HMSZ‑ért. Nem látom okát annak, hogy miért fizetnének a versenyhelyzetben működő társaságok a HMSZ‑ért, ha az nem lenne de facto kötelező. Az uniós szabványosítási rendszer egész felépítése ugyanis azt feltételezi, hogy főszabály szerint minden résztvevő alkalmazza a HMSZ‑eket.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">48.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Véleményem szerint a HMSZ‑ek de facto kötelező jellege nem csupán magából a HMSZ‑ek létezéséből adódik, hanem a reális alternatívák hiányának is betudható. A HMSZ‑ek folyamatos fejlesztését erőteljesen támogatják és ösztönzik. Ennek az eljárásnak az eredményeként a nemzeti szabványügyi testületek korlátozottan tudnak alternatívákat kínálni a HMSZ‑ekhez képest (mivel elsősorban a HMSZ‑eket kötelesek változtatás nélkül átültetni), és úgy tűnik, hogy más magánszereplőket pénzügyileg semmi sem ösztönzi arra, hogy versenyezzenek ezen a piacon. A nemzeti ítélkezési gyakorlat és jogi szakirodalom is úgy véli, hogy nem reális az az érvelés, hogy a HMSZ alkalmazása önkéntes. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-26" href="#t-26">26</a>
</span>)
      </p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">49.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A fenti megfontolásokból az következik, hogy a HMSZ‑ek de facto kötelezőek, legalábbis annyiban, hogy végső soron megkerülhetetlenek a nekik tulajdonított bizonyító erő miatt.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">50.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Mindemellett, még ha a Bíróság arra a következtetésre is jutna, hogy a HMSZ‑ek de facto nem kötelezőek (quod non), úgy vélem, hogy ez nem változtatna az elemzésemen – amennyiben vitathatóan elegendő lenne annak megállapítása, hogy szigorúan véve kötelező vagy sem –, miszerint a HMSZ‑ek egyértelműen rendelkeznek azokkal a joghatásokkal, amelyeket az uniós jogszabályok nekik tulajdonítanak.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">51.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Végezetül, amint a HMSZ‑eket véglegesítik és hivatkozásukat közzéteszik a Hivatalos Lapban, minden tagállam köteles minden HMSZ‑t változatlan formában nemzeti szabványként elfogadni, és az ellentmondó szabványokat hat hónapon belül visszavonni. Az EUSZ 17. cikk értelmében a Bizottság az uniós szerződések őreként „gondoskodik a Szerződések, valamint az intézmények által a Szerződések alapján elfogadott intézkedéseknek az alkalmazásáról [és] felügyeli az uniós jog alkalmazását”. A Bizottság tehát biztosítja a HMSZ‑ek teljes érvényesülését, és szükség esetén az EUMSZ 258. cikk alapján kötelezettségszegés megállapítása iránt keresetet indít. A Bíróság ugyanis egyértelművé tette, hogy a HMSZ‑ekben szereplő termékekre vonatkozó további követelmények előírása sérti az érintett tagállamnak az uniós jog megfelelő végrehajtására vonatkozó kötelezettségét. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-27" href="#t-27">27</a>
</span>) A Bíróság ezt a ítéletet magukkal a HMSZ‑ekkel kapcsolatban hozta, nem pedig a másodlagos jogszabályokban foglalt alapvető követelményekkel kapcsolatban. Ebből következik, hogy a Bizottság köteles biztosítani a HMSZ‑ek teljes érvényesülését, ami azt jelenti, hogy a HMSZ‑eknek végrehajthatóknak kell lenniük. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-28" href="#t-28">28</a>
</span>)
      </p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">3)</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A jogállamisági követelmények HMSZ‑ekre gyakorolt hatása</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">i)</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Általános észrevételek</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">52.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Először is, az EUSZ 2. cikkből következik, hogy a jogállamiság elve megköveteli, hogy az EU valamennyi természetes és jogi személye szabadon hozzáférjen az uniós joghoz. Ez azon az alapvető elven alapul, hogy mindenkinek lehetőséget kell biztosítani a jog megismerésére, és mindenkinek be kell azt tartania. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-29" href="#t-29">29</a>
</span>) Ez az oka tudniillik annak, hogy az EUMSZ 297. cikk szerint az uniós jogot közzé kell tenni a Hivatalos Lapban.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">53.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Másodszor, a Bíróság e tekintetben a jogszerűség elvére (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-30" href="#t-30">30</a>
</span>) és a jogbiztonság elvére hivatkozik, (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-31" href="#t-31">31</a>
</span>) amely utóbbi azt is megköveteli, hogy a természetes és jogi személyek ismerjék a jogot. E tekintetben a Bíróság már kimondta, hogy a szabályok nem váltanak ki joghatásokat a természetes és jogi személyek tekintetében, ha e szabályokat harmadik személyekkel közzététel útján nem közölték. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-32" href="#t-32">32</a>
</span>)
      </p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">54.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Harmadszor, a jogszabályokhoz való szabad hozzáférés fogalmát az átláthatóság elve is elismeri. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-33" href="#t-33">33</a>
</span>) Magától értetődik, hogy az uniós jog csak akkor lehet hatékony, ha érvényesíthető. Amint fentebb említettem, a jogszabály kihirdetése biztosítja annak végrehajthatóságát. Ebből következik, hogy ha a HMSZ‑eket nem teszik közzé, azok nem érvényesíthetők teljes mértékben. Amint azt a jelen indítvány 33–51. pontjában kifejtettem, a HMSZ‑ek az uniós jog részét képezik, és egyértelműen meghatározott joghatásokkal rendelkeznek. Ezért a jelenlegi szabályozás, miszerint csak a HMSZ‑ekre való hivatkozást teszik közzé, azonban a szövegét nem, megfosztja a nyilvánosságot a hatékony és végrehajtható uniós jog egyik alapvető elemétől.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">55.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ezért nem tartható fenn a megtámadott ítélet 107. pontjában foglalt azon megállapítás, amely szerint a fellebbezők nem jelölték meg „azon »alkotmányos elv« pontos forrását, amely a [HMSZ‑ekhez] való szabad és térítésmentes hozzáférést követeli meg”.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">56.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ezenkívül a Bíróság a Skoma‑Lux ítéletben kimondta, hogy az uniós jognak hozzáférhetőnek kell lennie az uniós polgárok számára: „a jogbiztonság elvének megfelelően az [uniós] szabályoknak lehetővé kell tenniük az érintett személyek számára, hogy pontosan azonosítsák az őket terhelő kötelezettségek terjedelmét, ami csak a szabályoknak a címzett hivatalos nyelvén történő megfelelő közzétételével biztosítható”. Ennek alapján a Bíróság arra a következtetésre jutott, hogy az uniós rendeletek vagy irányelvek nem váltanak ki joghatásokat a magánszemélyekkel szemben, ha azokat nem hirdetik ki szabályosan valamely tagállam nyelvén a Hivatalos Lapban, „még ha e személyek más módon is megismerhették volna e szabályozást”. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-34" href="#t-34">34</a>
</span>) Ezért, amint azt alább kifejtem, a HMSZ‑ekhez fizetés ellenében való hozzáférés vagy a bizonyos kiválasztott könyvtárakban vagy néhány „információs ponton” (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-35" href="#t-35">35</a>
</span>) történő hozzáférés – a Törvényszék álláspontjával ellentétben (a megtámadott ítélet 103. és 107. pontja) – nyilvánvalóan nem alkalmas és nem elegendő a jogállamiság elve tiszteletben tartásának biztosítására.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">57.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ugyanis ahogyan például az Európa Tanács rámutatott, „a jogbiztonság elve alapvető fontosságú az igazságszolgáltatási rendszerbe és a jogállamiságba vetett bizalom szempontjából. […] Ugyancsak alapvető fontosságú az eredményes üzleti megállapodásokhoz annak érdekében, hogy fejlődést és gazdasági haladást eredményezzenek […]. E bizalom eléréséhez az államnak könnyen hozzáférhetővé kell tennie a jogszabályok szövegét.” (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-36" href="#t-36">36</a>
</span>)
      </p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">58.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ezért meg kell vizsgálni, hogy a jogbiztonság elve megköveteli‑e, hogy a HMSZ‑ek szabadon és térítésmentesen hozzáférhetőek legyenek, vagy pedig a hozzáférés tekintetében bizonyos feltételek írhatók elő.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">ii)</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A HMSZ‑ekhez való hozzáférés terjedelme a jelen ügyben megfelelő</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">59.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Elöljáróban emlékeztetnék arra, hogy miközben a Bizottság a jelen ügyben a status quo megőrzésére törekszik, ugyanakkor nem is olyan régen, a 2022‑es uniós szabványosítási stratégiájában az intézmény még egyértelműen azt támogatta, hogy „[az európai szabványügyi szervezeteknek] fontolóra kell venniük a szabványokhoz és egyéb dokumentumokhoz való szabad hozzáférést. A Bizottság kész a meglévő fórumokon keresztül konstruktív párbeszédet folytatni [az európai szabványügyi szervezetekkel] annak érdekében, hogy segítse őket e cél elérésében” (lásd jelen indítvány 21. pontját).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">60.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A tagállamok jogi hagyományaiból következik, hogy „a jogállamiság elve általában megköveteli a formálisan elfogadott jogi normák kihirdetését. A cél az, hogy e jogi normák a nyilvánosság számára oly módon legyenek elérhetőek, hogy az érintettek megbízható ismereteket szerezzenek azok tartalmáról. Ezt a lehetőséget sem szabad indokolatlanul megnehezíteni.” (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-37" href="#t-37">37</a>
</span>)
      </p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">61.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Egyetértek a fellebbezők azon érvelésével, miszerint a polgároknak lehetőséget kell biztosítani arra, hogy olyan jogi aktusra hivatkozhassanak, amely joghatásokkal rendelkezik, az uniós jog részét képezi – mint például a HMSZ‑ek –, és ezért végrehajthatónak kell lennie. Elég csak a James Elliott ítélet alapjául szolgáló tényekre utalni, ahol a HMSZ‑ek értelmezésének kérdése hibás építési termékekkel kapcsolatos magánjogi kereset keretében merült fel. Tekintettel arra, hogy a HMSZ‑ek tényleges joghatásokat váltanak ki a természetes és jogi személyek esetében, a jogállamiság elve megköveteli, hogy e személyek hozzáférjenek a HMSZ‑ekhez. Mivel ugyanis a HMSZ‑ek közérdeket jelenítenek meg, és funkcionálisan a jogszabályokkal egyenértékű szerepet töltenek be, ezért jogi érvényesíthetőségüket (és ezáltal a hozzáférhetőségüket) ennek megfelelően kell kiigazítani. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-38" href="#t-38">38</a>
</span>)
      </p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">62.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Úgy tűnik, hogy a legtöbb tagállam (Írország és a korábbi tagállam, az Egyesült Királyság kivételével) afelé hajlik, hogy a hivatalos szövegeket kizárja a szerzői jogi védelem alól. Más a helyzet a nemzeti szabványok szerzői jogi védelmét illetően. Amint azonban a jelen indítvány 33. pontjában kifejtettem, a HMSZ‑ek az uniós jogban betöltött különleges szerepük miatt teljesen eltérnek a nemzeti szabványoktól.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">63.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A James Elliott ítélet és a Stichting ítélet határozottan arra utal, hogy a HMSZ‑eket hivatalosan közzé kell tenni (erre a jogirodalom is rámutatott); ellenkező esetben az ilyen szabályokra való jogszabályi hivatkozások hatékonysága komolyan korlátozódna, mivel azokat nem lehetne érvényesíteni általában magánszemélyekkel, valamint azokkal a vállalkozásokkal szemben, amelyek ténylegesen nem fértek hozzá a HMSZ‑ekhez. A HMSZ‑ek díjfizetés ellenében történő hozzáférhetővé tétele sohasem helyettesítheti a Hivatalos Lapban való hivatalos közzétételük kötelezettségét. Ez még nagyvállalatok esetében is igaz, mivel ezek a szabályok végső soron még mindig az ügyfeleiket érintik, akik valójában a valódi címzettek: hogyan tudhatná valamely polgár teljes bizonyossággal, hogy valamely vállalkozás a HMSZ‑eknek megfelelően gyártotta‑e a termékét vagy nyújtott‑e szolgáltatást, ha nem ismerheti e HMSZ‑ek tartalmát. A polgárt nem lehet megfosztani attól a lehetőségtől, hogy „hivatalosan” tudomást szerezzen a HMSZ‑ek azon tartalmáról, amely közvetlenül vagy közvetve őt érintheti. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-39" href="#t-39">39</a>
</span>)
      </p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">64.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A HMSZ‑ek és a másodlagos jogszabályok közötti kapcsolat a HMSZ‑eket szükségszerűen a közfeladatok körébe sorolja, mivel a másodlagos uniós jog hatékony végrehajtásának (és ezáltal az EU belső piacának hatékony létrehozása előmozdításának) elengedhetetlen (vagy „szükséges”) kiegészítőjét jelentik. Mivel az európai szabványügyi szervezetek közfeladatokat látnak el (azaz az uniós jogszabályokat kiegészítő HMSZ‑eket dolgoznak ki), e közfeladatok ellátásáért e szabványügyi szervezeteket adott esetben állami forrásokból lehetne díjazásban részesíteni (ahogyan részben már most is ez a helyzet áll fenn, mivel a Bizottság mindhárom európai szabványügyi szervezetet finanszírozza). (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-40" href="#t-40">40</a>
</span>)
      </p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">65.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A fentiekből következik, hogy a jogállamiság elve megköveteli a HMSZ‑ekhez való szabad és térítésmentes hozzáférést. A HMSZ‑eket, mint az uniós jog részét képező, a másodlagos uniós jogszabályokat végrehajtó és joghatásokat kiváltó szabványosítási jogi aktusokat, a végrehajthatóságuk és a hozzáférhetőségük biztosítása érdekében közzé kell tenni a Hivatalos Lapban.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">4)</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A HMSZ‑ek az uniós jog részeként nem alkalmasak szerzői jogi védelemre</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">66.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A fenti pontra tekintettel továbbra is az a kérdés, hogy hogyan egyeztethető össze ez a következtetés azzal a ténnyel, hogy a Bizottság és az európai szabványügyi szervezetek szerződéses megállapodásai alapján a HMSZ‑ek szerzői jogi védelem alatt állnak.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">67.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A CEN és a Bizottság érvelése, miszerint a kért HMSZ‑ekhez való hozzáférés e védelem miatt lehetetlen, ugyanis attól függ, hogy elfogadható‑e, hogy a HMSZ‑ek az uniós jog alapján alkalmasak szerzői jogi védelemre.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">68.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A 20. pontban kifejtett elsődleges érvvel kapcsolatos megfontolásaim (miszerint a HMSZ‑eket valójában a Bizottság által elfogadottnak kell tekinteni) értelemszerűen akkor is alkalmazhatók, ha a Bíróság arra a következtetésre jutna, hogy a HMSZ‑eket nem kell „az uniós intézmények, szervek vagy hivatalok jogi aktusainak” tekinteni. Ennek oka, hogy általában az uniós jog és különösen az uniós joghoz való hozzáférés szempontjából tény, hogy a HMSZ‑ek az uniós jog részét képezik, és tekintettel a kötelező uniós másodlagos jogszabályok végrehajtásában betöltött nélkülözhetetlen szerepükre és joghatásaikra, főszabály szerint nem élvezhetnek szerzői jogi védelmet.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">69.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ezért a Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot, amikor nem foglalkozott ezzel a kérdéssel, és nem értékelte, hogy a jogszabályokat (és a HMSZ‑eket mint az uniós jog részét képező aktusokat) egyáltalán megilleti‑e szerzői jogi védelem. A Törvényszék egyszerűen a James Elliott ítéletre hivatkozott, és azt állapította meg, hogy a Bíróság nem semmisítette meg a HMSZ‑ek közzétételére vonatkozó jelenlegi rendszert (noha ez nem volt kérdéses abban az ügyben). Ez nem adott választ arra a döntő kérdésre, hogy az uniós jog részét képező jogi aktusok szerzői jogi védelemben részesülhetnek‑e.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">70.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Hangsúlyozni kell, hogy a Bizottság és a beavatkozó felek állításával ellentétben az 1025/2012 rendelet nem tekinthető úgy, hogy a HMSZ‑ek szerzői jogi védelmének alapját képezi. E rendelet nem tartalmaz olyan rendelkezést, amely megállapítaná, hogy a HMSZ‑ek alkalmasak szerzői jogi védelemre. Ha az uniós jogalkotó úgy ítélte volna meg, hogy a HMSZ‑eket megilleti ez a védelem, akkor a rendeletbe belefoglalt volna erre vonatkozó rendelkezést, vagy legalábbis valamelyik preambulumbekezdésben megemlítette volna azt.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">71.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ebből következik, hogy az 1049/2001 rendelet 4. cikke (2) bekezdésének első franciabekezdésében foglalt kivétel, amelyre a Törvényszék a megtámadott ítéletet alapította, és ennek megfelelően megtagadta a kért HMSZ‑ekhez való hozzáférést, a jelen ügyben nem alkalmazható. Következésképpen az ítélet téves jogalkalmazáson alapul, és azt hatályon kívül kell helyezni.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">b)</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az első jogalap első részének második kifogása: még ha a HMSZ‑ek szerzői jogi védelemben is részesülhetnek, a jogszabályokhoz való szabad hozzáférés elsőbbséget élvez a szerzői jogi védelemhez képest</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">72.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Másodlagosan a fellebbezők lényegében azzal érvelnek, hogy még ha a kért HMSZ‑ek szerzői jogi védelemben részesülhetnek is, a jogszabályokhoz való szabad hozzáférés elsőbbséget kell, hogy élvezzen a szerzői jogi védelemhez képest.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">73.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Elöljáróban megjegyzem, hogy maga az 1049/2001 rendelet elismeri a jogszabályokhoz való szabad hozzáférés fogalmát, és a (6) preambulumbekezdésében úgy rendelkezik, hogy „a dokumentumokat a lehető legnagyobb mértékben közvetlenül hozzáférhetővé kell tenni […] azokban az esetekben, amikor az intézmények jogalkotói minőségükben járnak el, beleértve a delegált jogköröket is” (kiemelés tőlem).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">74.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A megtámadott ítélet továbbá ellentmondásban áll az átláthatóság elvével és a Bíróság állandó ítélkezési gyakorlatával. A teljes ülésben eljáró Bíróság megerősítette ezen elv fontosságát például a jogalkotási folyamat szempontjából, amely elv szerint az ilyen folyamat részét képező dokumentumokat főszabály szerint közzé kell tenni. A Bíróság emlékeztetett arra, hogy az ezen eljárás során felhasznált dokumentumok hozzáférhetővé tétele növelheti a jogalkotási folyamat átláthatóságát és nyitottságát, valamint megerősítheti az európai polgárok arra irányuló jogát, hogy ellenőrizzék a jogalkotási aktus alapjául szolgáló információkat. Valójában még az uniós intézmények jogi szolgálatának a jogalkotási folyamattal kapcsolatos véleményeire sem vonatkozik a bizalmas kezelés általános szükségessége, és a Bíróság megjegyezte, hogy az 1049/2001 rendelet főszabály szerint kötelezővé teszi e vélemények hozzáférhetővé tételét. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-41" href="#t-41">41</a>
</span>) Az átláthatóság elve fontosságának a HMSZ‑ekkel kapcsolatban is irányadónak kell lennie a Bíróság számára.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">75.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ezenfelül a Stichting ítéletben (40–42. és 73. pont) a Bíróság elismerte, hogy a jogszabályt közzé kell tenni, és megjegyezte, hogy a szabványok nem kötelezőek a nyilvánosságra nézve, ha azokat nem tették közzé a Hivatalos Lapban.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">1)</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A kért négy HMSZ szerzői jogi védelme (az „eredetiség” hiánya miatt) nem áll fenn</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">76.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Noha az EU nem írta alá a Berni Egyezményt, (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-42" href="#t-42">42</a>
</span>) annak 1–21. cikkéet magára nézve mégis kötelezőnek ismerte el. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-43" href="#t-43">43</a>
</span>) Az Egyezmény 2. cikkének (4) bekezdéséből következik, hogy „a törvényhozási, az államigazgatási és az igazságszolgáltatási jellegű hivatalos iratok” nem részesülnek automatikusan szerzői jogi védelemben. Inkább „[a Berni] […] Unióhoz tartozó országok törvényhozó szervei jogosultak annak meghatározására, hogy milyen védelemben részesülnek […] [e] hivatalos iratok, valamint ezeknek hivatalos fordításai”.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">77.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az uniós jog nem rendelkezik kifejezetten arról, hogy az uniós intézmények által kibocsátott jogi vagy kvázi jogi szövegek alkalmasak‑e szerzői jogi védelemre. Azzal is lehet azonban érvelni, hogy az EUMSZ 297. cikkből az következik, hogy az uniós jog főszabály szerint nem alkalmas e védelemre, mint olyan mű, amely a jogosult részére kizárólagos jogot biztosít e mű többszörözésére, közzétételére, értékesítésére vagy terjesztésére.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">78.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Amint azt a fentiekben kifejtettem, úgy vélem, hogy a HMSZ‑ek nem részesülhetnek szerzői jogi védelemben, azonban még ha a Bíróság másként is állapítaná meg (quod non), kifejtem, hogy a megtámadott ítélet nem bizonyítja, hogy a négy kért HMSZ‑nek mindenképpen szerzői jogi védelemben kellene részesülnie.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">i)</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A szerzői jogok értékelésére vonatkozó hatáskör</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">79.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A fellebbezők azt állítják, hogy a Törvényszék tévesen állapította meg, hogy a Bizottság nem jogosult megvizsgálni azt, hogy a négy kért HMSZ alkalmas‑e szerzői jogi védelemre. Meg kell jegyezni, hogy a Törvényszék valójában úgy ítélte meg, hogy az ilyen vizsgálat meghaladná azon ellenőrzés terjedelmét, amelyre a Bizottság a dokumentumokhoz való hozzáférés iránti eljárás keretében jogosult (a megtámadott ítélet 57. pontja).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">80.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ez az érvelés hibás. Először is, amint azt a fellebbezők jogosan hangsúlyozzák, ez a megállapítás közvetlenül ellentmond a megtámadott ítélet 48. és 49. pontjának, amelyek szerint a Bizottság joggal állapította meg, hogy az eredetiség küszöbértékét elérték, és helyesen határozott úgy, hogy a kért HMSZ‑ek alkalmasak szerzői jogi védelemre. Nem világos, hogyan állapítható meg a szerzői jog fennállása, ha a Bizottság nem jogosult ennek értékelésére. A Törvényszék tehát tévesen alkalmazta a jogot, amikor megállapította, hogy a Bizottság nem jogosult megvizsgálni azt, hogy a kért HMSZ‑ek alkalmasak‑e szerzői jogi védelemre.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">81.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Másodszor, ahogyan arra a fellebbezők helyénvalóan rámutatnak, a jelen ügy uniós jog részét képező dokumentumokhoz (azaz a négy kért HMSZ‑ekhez) való hozzáférés iránti kérelemre vonatkozik, és e kérelem uniós rendeleten (azaz az 1049/2001 rendeleten) alapul. A Bíróság e tekintetben megállapította, hogy e rendelet 4. cikke nem tartalmaz utalást a tagállam nemzeti jogára. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-44" href="#t-44">44</a>
</span>) Az 1049/2001 rendelet szerinti dokumentumokhoz való hozzáférést, és különösen az uniós jog részét képező jogi aktusokhoz való hozzáférést ezért az uniós intézményeknek kell értékelniük, és az uniós jog alapján az uniós bíróságok előtti bírósági felülvizsgálat tárgyát kell képeznie. A Törvényszék ezt nyilvánvalóan nem ismerte el. Ezenfelül, ha a Törvényszék álláspontja helyes lenne, az sértené a fellebbezők hatékony jogorvoslathoz való alapvető jogát, beleértve a meghallgatáshoz való jogukat is. Erre az ellentmondásra a jogtudományban számos szerző is rámutatott. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-45" href="#t-45">45</a>
</span>) Ezért az uniós intézmények feladata, hogy magának az uniós szabályozásnak a révén döntsenek arról, hogy milyen szintű szerzői jogi védelmet biztosítanak a másodlagos uniós jogot végrehajtó intézkedéseknek minősülő jogi aktusok, és így arról, hogy a HMSZ‑ek alkalmasak‑e szerzői jogi védelemre.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">82.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Harmadszor, a Törvényszék a szabadalmakkal kapcsolatos ítélkezési gyakorlatra alapozta azon megállapítását, hogy a Bizottság a szerzői jog értékelését illetően nem rendelkezik hatáskörrel. Ez azonban jelen ügyben nem alkalmazható. A teljes ülésben eljáró Bíróság az 1/09. sz. véleményében (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-46" href="#t-46">46</a>
</span>) megjegyezte, hogy „a Bíróság nem rendelkezik hatáskörrel a magánszemélyek közötti közvetlen keresetek elbírálására szabadalmi területen, hiszen e hatáskör a tagállami bíróságokat illeti, ez utóbbiak […] hatáskörét ugyanakkor nem lehet átadni”.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">83.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Amennyiben a Törvényszék Jääskinen főtanácsnok Donner ügyre vonatkozó indítványára (C‑5/11, EU:C:2012:195) (a megtámadott ítélet 40. pontja) kíván hivatkozni, amely szerint a szerzői jogot – az egyre kiterjedtebb harmonizáció ellenére – széles körben a nemzeti jog szabályozza, a megtámadott ítélet e tekintetben túlságosan elméleti jellegű. Ezzel a kérdéssel már a jogirodalom is foglalkozott. A Bíróság ugyanis 2012 óta már bemutatta, hogy a szerzői jog területén milyen széles körű lett a harmonizáció. Mindenesetre úgy tűnik, hogy a hivatkozás eltér a tárgytól, mivel a Donner ügyben a hangsúly a szerzői jogok megsértése miatti jogorvoslatokra helyeződött. Nem pedig – mint a jelen ügyben – a szerzői jogi védelem meglétének alapjáról volt szó. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-47" href="#t-47">47</a>
</span>)
      </p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">84.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Megjegyzem azonban, hogy a jelen fellebbezés nem szabadalom (vagy szerzői jog) megsértésével kapcsolatos, magánszemélyek közötti közvetlen keresetre vonatkozik, illetve nem esik kívül az uniós szerződések által az uniós bíróságokra ruházott hatáskörön. Az első fokon benyújtott kereset inkább a fellebbezőknek címzett, az uniós dokumentumokhoz való hozzáférés iránti kérelmüket elutasító bizottsági határozat megsemmisítésére irányult. Ez egy olyan keresettípus, amely tekintetében a hatáskört az uniós bíróságokra ruházták. Különösen az EUMSZ 263. cikk nem korlátozza a megsemmisítés iránti keresetben hivatkozható jogalapokat, amint azt a Törvényszék a megtámadott ítélet 57. pontjában megállapította. Ezért a Törvényszék tévedett, amikor párhuzamot kívánt vonni egyrészt a szabadalombitorlással kapcsolatos magánjogi jogviták, másrészt az uniós dokumentumokhoz való hozzáférés megtagadása, így az 1049/2001 4. cikke (2) bekezdése első franciabekezdésének vitatott alkalmazása között.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">85.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ebből következik, hogy a Törvényszék tévesen állapította meg, hogy a Bizottság nem jogosult az eredetiség követelményének vizsgálatára, amikor úgy ítélte meg, hogy az ilyen vizsgálat meghaladja azon ellenőrzés terjedelmét, amelyre a dokumentumokhoz való hozzáférés keretében jogosult. A Bizottság és az uniós bíróságok feladata ugyanis annak meghatározása, hogy a kért HMSZ‑ek alkalmasak‑e a szerzői jogi védelemre, és hogy megfelelnek‑e az eredetiség követelményének.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">86.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ezért a megtámadott ítélet téves jogalkalmazáson alapul.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">ii)</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Nem bizonyított a kért HMSZ‑ekben a szerzői jog megléte</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">87.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Törvényszék lényegében úgy ítélte meg, hogy a Bizottság nem követett el hibát, amikor megállapította, hogy a HMSZ‑eket a szerzők kellően kreatív módon fogalmazták meg ahhoz, hogy szerzői jogi védelemben részesüljenek, és hogy a szövegek hossza azt eredményezi, hogy a szerzők bizonyos számú döntést hoztak (beleértve a dokumentum szerkezeti felépítését is), ami a szerzői jogszabályok alapján védelmet élvez (a megtámadott ítélet 47–49. pontja).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">88.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Törvényszék eljárása téves jogalkalmazáson alapul.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">89.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az állandó ítélkezési gyakorlat szerint, noha a szerzői jog nincs teljes mértékben harmonizálva az Unióban, „a »mű« fogalma az uniós jog önálló fogalma, amelyet azonos módon kell értelmezni és alkalmazni, és amely két elem együttes fennállását feltételezi. E fogalom egyrészt valamilyen eredeti teljesítmény fennállását jelenti, abban az értelemben, hogy az a szerzőjének saját szellemi alkotása. Másfelől a »műnek« minősítés azon elemekre korlátozódik, amelyekben a szerző ilyen alkotása megnyilvánul.” (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-48" href="#t-48">48</a>
</span>) Ahhoz, hogy a szerzői jogi védelem fennálljon, a szerzőnek műve létrehozásakor alkotó képességeit szabad és kreatív döntések révén kell kifejtenie. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-49" href="#t-49">49</a>
</span>)
      </p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">90.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Bíróság ítélkezési gyakorlata megerősíti ezt az eredményt. A Bíróság például úgy ítélte meg, hogy az a tény, hogy az adatbázis létrehozása a megalkotója részéről jelentős munkaráfordítást és szakértelmet igényelt, nem igazolhatja a szerzői jogi védelmet, ha ez a munkaráfordítás vagy szakértelem semmilyen eredetiséget nem fejez ki. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-50" href="#t-50">50</a>
</span>) Ez a kritérium ebben az összefüggésben alapvető fontosságú.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">91.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Véleményem szerint ennek a kritériumnak a HMSZ‑ekkel összefüggésben is érvényesülnie kell. Mivel a Bíróság – mégpedig a James Elliott ítéletben – elismerte a HMSZ‑ek értelmezésére vonatkozó hatáskörét, ebből egyértelműen következik, hogy az uniós bíróságok feladata annak vizsgálata, hogy a HMSZ‑ek alkalmasak‑e a szerzői jogi védelemre, és hogy az európai szabványügyi szervezeteket megilleti‑e e szerzői jogi védelem. Nem engedhető meg ugyanis, hogy olyan helyzet álljon elő, amelyben a tagállamok döntenének arról, hogy a szerzői jog alkalmazható‑e olyan jogi szövegre, amely az uniós jog részét képezi, és amely az uniós jog alapján meghatározó joghatásokkal bír. Ez a következtetés egyáltalán nem ellentétes az irodalmi és művészeti művek védelméről szóló Berni Egyezménnyel, mivel az egyezményben részes felek feladata annak eldöntése, hogy a jogi szövegek a saját jogrendszerükben alkalmasak‑e szerzői jogi védelemre.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">92.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Egyetértek a fellebbezőkkel abban, hogy sem a Bizottság a megtámadott határozatban, sem pedig a Törvényszék a megtámadott ítéletben nem vizsgálta megfelelően a kért HMSZ‑ek eredetiségét, és azt, hogy azok valóban „tükrözhetik‑e a szerző személyiségét”. Ez vonatkozik a szabad és kreatív döntések meglétére is. Tekintettel a HMSZ‑ek koncepciójára és céljára, amely szabványok jellemzően tudományos vizsgálat, majd egy bizottság általi megállapodás eredményét jelentik, arra a következtetésre jutok, hogy az eredetiség követelménye nem fogadható el feltétel nélkül (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-51" href="#t-51">51</a>
</span>) úgy, ahogyan azt a jelen ügyben a Törvényszék is elfogadta. Ezt a következtetést még inkább alátámasztja, ha figyelembe vesszük a HMSZ‑ek sajátos jellegét (a jelen indítvány 16. és azt követő pontjai) és az elfogadásukra vonatkozó eljárást (a jelen indítvány 23. és azt követő pontjai).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">93.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Noha a Bizottság és a Törvényszék feladata annak megállapítása, hogy az 1049/2001 rendelet 4. cikkében foglalt kivétel alkalmazható‑e, mind a Bizottság, mind pedig a Törvényszék csak nagyon általános állításokra és feltételezésekre támaszkodott: tekintettel arra, hogy a kért HMSZ‑ek szerzői jogi védelemben részesülnek, mivel a szövegek hossza azt eredményezi, hogy a szerzők bizonyos számú döntést hoztak. Ezek a tényezők azonban nem határozzák meg, hogy adott dokumentum eredetinek minősül‑e, és így szerzői jogi védelemben részesül‑e vagy sem. A megtámadott ítélet ezért hibás.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">94.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Törvényszék által a megtámadott ítélet 59. pontjában kifejtettekkel ellentétben a fellebbezők – amennyire ez a kért HMSZ‑ekhez való tényleges hozzáférés nélkül lehetséges volt – igazolták, hogy a CEN rendelkezésére álló döntési lehetőségek több szempontból is korlátozottak voltak. Ami tehát a HMSZ‑ek tartalmát és elrendezését illeti, ezeket döntési lehetőségeket a HMSZ‑ek alapjául szolgáló másodlagos jogszabályok vonatkozó rendelkezései és a Bizottság megbízása korlátozza. A fentiek ugyanis alapvetően erősen korlátozzák a kreativitási és az eredetiségi lehetőségeket. Ezért a dokumentum hosszára való homályos hivatkozás nem elegendő annak bizonyítására, hogy a HMSZ‑ek a CEN valós kreatív döntésének eredményei. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-52" href="#t-52">52</a>
</span>)
      </p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">95.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ezért a Törvényszék tévesen állapította meg, hogy a Bizottság jogosan juthatott arra a következtetésre, hogy a kért HMSZ‑ek szerzői jogi védelemben részesültek, és ennek következtében a megtámadott ítéletet hatályon kívül kell helyezni.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">2.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az első jogalap második része – A Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot a CEN kereskedelmi érdeke érintettségének értékelése során</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">96.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A fellebbezők lényegében azt állítják, hogy a Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot a CEN kereskedelmi érdeke érintettségének értékelése során, amikor tévesen alkalmazta azt a vélelmet, hogy a kért HMSZ‑ek közzététele sértené a 1049/2001 4. cikke (2) bekezdésének első franciabekezdése által védett érdekeket, és nem értékelte a kereskedelmi érdekek konkrét érintettségét.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">a)</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az általános vélelemre való hivatkozás jogellenes volt</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">97.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ellentétben azzal, amit a Törvényszék a megtámadott ítélet 97. pontjában állított, a Bizottság a jelek szerint nem hivatkozott a bizalmas jelleg általános vélelmére, amely szerint a HMSZ‑ekhez való hozzáférés biztosítása automatikusan sértené az 1049/2001 rendelet 4. cikke (2) bekezdésének első franciabekezdése által védett érdekeket.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">98.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ilyen általános vélelmet sem az 1049/2001 rendelet, sem az 1025/2012 rendelet, sem pedig a Bíróság ítélkezési gyakorlata nem tartalmaz. Valójában egyértelműen bizonyítani kellene, hogy a szóban forgó dokumentumok közzététele súlyosan – konkrétan, ténylegesen és nem feltételezett módon – (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-53" href="#t-53">53</a>
</span>) sértené az uniós szabványosítási rendszert ahhoz, hogy ilyen vélelem elismerhető legyen.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">99.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Először is, a HMSZ‑ek az európai szabványügyi szervezetek által megállapított normáknak csak kisebb részét képezik, és az európai szabványügyi szervezetek jelentős finanszírozását a Bizottság biztosítja. A CEN tárgyaláson tett állítása szerint a szabványosítás költségvetésének 4,6%‑a a HMSZ‑ek értékesítéséből származik, ami körülbelül évi 2 millió eurónak felel meg, míg a CEN saját megfogalmazása szerint a Bizottságtól származó pénzforrások „a CEN teljes költségvetésének mintegy 20%‑át teszik ki” (kiemelés tőlem). (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-54" href="#t-54">54</a>
</span>) Másodszor, a tárgyaláson nyilvánvalóvá vált, hogy az uniós szabványosítási rendszer működéséhez valójában nem szükséges a HMSZ‑ekhez fizetés ellenében való hozzáférés (ellentétben a megtámadott ítélet 102. és 103. pontjában tett megállapításokkal); a fizetési kötelezettség valójában az európai szabványügyi szervezetek és a Bizottság közötti szerződéses jogviszonyból és finanszírozási megállapodásokból ered. Például az ETSI (amely részére a Bizottság a HMSZ‑eket illetően szintén finanszírozást biztosít) már most is lehetővé teszi, hogy a HMSZ‑ei a honlapján ingyenesen megtekinthetők, kinyomtathatók és onnan letölthetők legyenek. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-55" href="#t-55">55</a>
</span>) A jogelméletből továbbá kitűnik, hogy a különböző tagállamokban az alapvetően azonos HMSZ‑ek között jelentős árkülönbségek vannak, ami rávilágít a HMSZ‑ek jelenlegi hozzáférési szabályaiból eredő problémákra. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-56" href="#t-56">56</a>
</span>)
      </p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">100.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ezenfelül, mivel a bizalmas jelleg általános vélelme kivételt képez a hozzáférés iránti kérelemben szereplő egyes dokumentumoknak az érintett uniós intézmény általi konkrét és egyedi vizsgálatára vonatkozó kötelezettség alól, e vélelmet szigorúan kell értelmezni és alkalmazni. A Bíróság a bizalmas jellegre vonatkozó általános vélelem fennállását öt dokumentumkategória javára ismerte el: i. állami támogatások igazgatási aktájában lévő dokumentumok; ii. az uniós bírósághoz benyújtott beadványok; iii. a vállalkozások közötti összefonódások ellenőrzése során egymásnak küldött dokumentumok; iv. kötelezettségszegés megállapítása iránti eljárás során felmerülő dokumentumok; valamint v. az EUMSZ 101. cikk alkalmazásában indított eljárással kapcsolatos dokumentumok. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-57" href="#t-57">57</a>
</span>)
      </p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">101.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Egyértelmű, hogy a HMSZ‑ek egyik kategóriába sem tartoznak. Valójában a fenti kategóriák mindegyike az említett dokumentumok sajátos eljárási jellegéhez kapcsolódik. Ez nem vonatkozik a kért HMSZ‑ekre, amelyek ráadásul könyvtárakban, információs pontokon megtekinthetők, illetve megvásárolhatók. A kért HMSZ‑ek tehát nem bizalmas jellegűek, és a fenti kategóriákkal ellentétben nem kapcsolódnak semmilyen folyamatban lévő közigazgatási vagy bírósági eljáráshoz.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">102.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Következésképpen a Törvényszék tévesen fogadta el, hogy a Bizottság a kért HMSZ‑ekhez való hozzáférés megtagadása érdekében jogosan hivatkozott az ilyen általános vélelemre.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">b)</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A kereskedelmi érdekek konkrét érintettsége értékelésének elmaradása</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">103.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A megtámadott ítélet (64. pont) egyszerűen egyértelműnek minősítette a Bizottság szerzői jogvédelemmel kapcsolatos állításait, és megállapította, hogy a „CEN […] által […] beszedett díjak [jelentős csökkenése]” miatt a kereskedelmi érdekek érintettsége fennállt. Ez téves megállapítás.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">104.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Először is, a Törvényszék megfontolásai szerint a HMSZ‑ek állítólagos szerzői jogi védelme mindig elsőbbséget élvez az 1049/2001 rendelet szerinti hozzáférési jog vélelmével szemben. Ez ellentétes az említett rendelet szellemével és szövegével, amely szerint a legszélesebb körű hozzáférési jog biztosítása érdekében minden kivételt szűken kell értelmezni. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-58" href="#t-58">58</a>
</span>)
      </p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">105.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Másodszor, a Törvényszék nem vette figyelembe a jelen ügy konkrét tényállását. A kereskedelmi érdekek állítólagos érintettsége megalapozatlannak tűnik (lásd a jelen indítvány 99. pontját).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">106.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Következésképpen a Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot, mivel a kért HMSZ‑ekhez való hozzáférés megtagadását nem igazolhatta pusztán az 1049/2001 rendelet 4. cikke (2) bekezdésének első francia bekezdése szerinti, az ilyen kereskedelmi érdekek állítólagos hátrányos érintettségére való hivatkozással.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">B.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Második jogalap: a nyomós közérdek el nem ismerésével megvalósított téves jogalkalmazás</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">107.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A fellebbezők először is lényegében azt állítják, hogy a Törvényszék a megtámadott ítélet 98–101. pontjában tévesen alkalmazta a jogot. Amint az első jogalap elemzéséből következik, egyetértek a fellebbezőkkel abban, hogy a kért HMSZ‑ekhez való hozzáférés iránti kérelmük a jogállamiság elve alapján megalapozott volt. A Törvényszék, amikor kimondta, hogy a fellebbezők nem hoztak fel konkrét indokokat a kérelmük alátámasztására, nem ismerte el a fellebbezők érvének érvényességét, és a megtámadott ítéletet téves megfontolásokra alapozta.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">108.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Első fokon a fellebbezők megállapították, hogy nyomós közérdek fűződik ahhoz, hogy a kért HMSZ‑ek az uniós jog részét képezik, amelynek szabadon hozzáférhetőnek kell lennie. Előadták továbbá, hogy a kért HMSZ‑ek olyan jogterületekre vonatkoznak, amelyek esetében az EUMSZ 169. cikk által biztosított védelem alapján a magas szintű fogyasztóvédelem, nevezetesen a játékbiztonság és a nikkel mint a legfontosabb kontaktallergén és feltételezett karcinogén maximális aránya alapvető fontosságú. Észszerű abból kiindulni, hogy a fogyasztóknak a játékok maximális biztonságának garantálása és a rákos megbetegedések további megelőzése érdekében ismerniük kell e HMSZ‑ek tartalmát. E célból az Európai Unió lakosságának (a kért HMSZ‑ek tekintetében különösen a gyermekeknek) a potenciálisan nem biztonságos és káros termékekkel szembeni védelmét illetően fontos szerepet játszik a HMSZ‑eknek való megfelelés. Véleményem szerint a fellebbezők kellő mértékben bizonyították azt is, hogy a kért HMSZ‑ek a gyártók, a szolgáltatók és az értékesítési lánc egyéb résztvevői számára is nagy jelentőséggel bírnak.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">109.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ezért a fenti megfontolások elegendőek voltak ahhoz, hogy a jelen ügyben a nyomós közérdek fennálljon. A Törvényszék e tekintetben tévesen alkalmazta a jogot.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">110.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Másodszor, a fellebbezők lényegében a megtámadott ítélet 102–104. pontjában foglalt azon megállapítást kifogásolják, hogy az uniós szabványosítási rendszer működésének biztosításához fűződő nyomós közérdek elsőbbséget élvez a HMSZ‑ekhez való szabad hozzáféréshez képest.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">111.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az uniós szabványosítási rendszer működése olyan tényező, amely nem kapcsolódik az 1049/2001 4. cikke (2) bekezdésének első franciabekezdésében meghatározott kivételhez, amely a természetes vagy jogi személyek kereskedelmi érdekeinek védelmére vonatkozik, beleértve a szellemi tulajdont is. A Törvényszék tehát de facto ezen rendelet 4. cikke szerinti új kivételt hozott létre, ami nem megengedhető. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-59" href="#t-59">59</a>
</span>) A fenti megfontolásokból ugyanis az következik, hogy az uniós szabványosítási rendszer működését nem veszélyezteti a HMSZ‑ekhez való szabad és feltétel nélküli hozzáférés biztosítása.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">112.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Továbbá az 1049/2001 rendelet 12. cikke előírja, hogy az uniós intézmények, amennyiben lehetséges, a dokumentumokat a nyilvánosság számára közvetlenül hozzáférhetővé teszik. E rendelet 4. és 9. cikkének figyelembevételével különösen a jogalkotási dokumentumokat (a tagállamokban vagy azok számára kötelező erejű jogi aktusok elfogadására irányuló eljárások folyamán összeállított vagy megküldött dokumentumokat) kell közvetlenül hozzáférhetővé tenni. Amint azt az első jogalap tekintetében kifejtettem, ebben az összefüggésben a HMSZ‑ek olyan dokumentumoknak minősülnek, amelyek az uniós jog részét képezik, amelynek pedig bármely érintett személy által érvényesíthetőnek kell lennie, ezért a hozzáférhetőség követelményének a HMSZ‑ekre is vonatkoznia kell.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">113.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A fentiekből következik, hogy a megtámadott ítéletet hatályon kívül kell helyezni, a megtámadott határozatot meg kell semmisíteni, a Bizottságot pedig arra kell kötelezni, hogy a fellebbezők számára biztosítson hozzáférést a négy kért HMSZ‑hez.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">IV.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Végkövetkeztetések</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-148" title="page-30">
      A fenti megfontolásokra tekintettel azt javaslom a Bíróságnak, hogy i. helyezze hatályon kívül az Európai Unió Törvényszékének a 2021. július 14‑i Public.Resource.Org és Right to Know kontra Bizottság ítéletét (T‑185/19, EU:T:2021:445); ii. semmisítse meg az Európai Bizottság 2019. január 22‑i C(2019) 639 final határozatát, amely megtagadta a kért harmonizált műszaki szabványokhoz való hozzáférést; iii. kötelezze a Bizottságot arra, hogy biztosítson hozzáférést a fellebbezők számára ezekhez a szabványokhoz; iv. kötelezze a Bizottságot az elsőfokú eljárás és a fellebbezési eljárás költségeinek viselésére; valamint v. kötelezze a beavatkozó feleket saját költségeik viselésére.
    </p>
    <div/>
  <hr class="note"/>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-1" href="#c-1">1</a>
</span>) Eredeti nyelv: angol.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-2" href="#c-2">2</a>
</span>) Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló, 2001. május 30‑i európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL 2001. L 145., 43. o.; magyar nyelvű különkiadás 1. fejezet, 3. kötet, 331. o.).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-3" href="#c-3">3</a>
</span>) A környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésről, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő részvételéről és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításáról szóló Aarhusi Egyezmény rendelkezéseinek a közösségi intézményekre és szervekre való alkalmazásáról szóló, 2006. szeptember 6‑i európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL 2006. L 264., 13. o.).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-4" href="#c-4">4</a>
</span>) Az európai szabványosításról, a 89/686/EGK és a 93/15/EGK tanácsi irányelv, a 94/9/EK, a 94/25/EK, a 95/16/EK, a 97/23/EK, a 98/34/EK, a 2004/22/EK, a 2007/23/EK, a 2009/23/EK és a 2009/105/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 87/95/EGK tanácsi határozat és az 1673/2006/EK európai parlamenti és tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25‑i európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL 2012. L 316., 12. o.).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-5" href="#c-5">5</a>
</span>) A játékok biztonságáról szóló, 2009. június 18‑i 2009/48/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL 2009. L 170., 1. o.; helyesbítés: HL 2013. L 355., 92. o.).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-6" href="#c-6">6</a>
</span>) A vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról (REACH), az Európai Vegyianyag‑ügynökség létrehozásáról, az 1999/45/EK irányelv módosításáról, valamint a 793/93/EGK tanácsi rendelet, az 1488/94/EK bizottsági rendelet, a 76/769/EGK tanácsi irányelv, a 91/155/EGK, a 93/67/EGK, a 93/105/EK és a 2000/21/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2006. december 18‑i európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL 2006. L 396., 1. o.; helyesbítések: HL 2007. L 136., 3. o.; HL 2008. L 141., 22. o.; HL 2009. L 36., 84. o.; HL 2010. L 118., 89. o.; HL 2015. L 212., 39. o.).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-7" href="#c-7">7</a>
</span>) 2012. július 12‑i Fra.bo ítélet (C‑171/11, EU:C:2012:453, a továbbiakban: Fra.bo ítélet), 2016. október 27‑i James Elliott ítélet (C‑613/14, EU:C:2016:821, a továbbiakban: James Elliott ítélet); 2022. február 22‑i Stichting Rookpreventie Jeugd és társai ítélet (C‑160/20, EU:C:2022:101, a továbbiakban: Stichting ítélet).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-8" href="#c-8">8</a>
</span>) A játékok biztonságára vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 1988. május 3‑i tanácsi irányelv (HL 1988. L 187., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 13. fejezet, 9. kötet, 240. o.).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-9" href="#c-9">9</a>
</span>) A műszaki szabványok és szabályok terén történő információszolgáltatási eljárás megállapításáról szóló, 1998. június 22‑i európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL1998. L 217., 37. o.; magyar nyelvű különkiadás 13. fejezet, 21. kötet, 8. o.).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-10" href="#c-10">10</a>
</span>) 2014. január 22‑i Egyesült Királyság kontra Parlament és Tanács ítélet (C‑270/12, EU:C:2014:18, 83. és 84. pont).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-11" href="#c-11">11</a>
</span>) A James Elliott Construction ügyre vonatkozó indítvány (C‑613/14, EU:C:2016:63, 40. pont).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-12" href="#c-12">12</a>
</span>) Lundqvist, B., „European Harmonised Standards as »Part of EU Law«: The Implications of the James Elliott Case for Copyright Protection and, Possibly, for EU Competition Law”, Legal Issues of Economic Integration, 44. kötet, 4. sz., 2017., 429. és 431. o.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-13" href="#c-13">13</a>
</span>) Az EU szabványosítási stratégiájáról szóló, 2022. február 2‑i bizottsági közlemény (COM(2022) 31 final), 4. és 5. és azt követő oldalak. Lásd még: A termékekre vonatkozó uniós szabályozásról szóló 2022. évi útmutató (A kék útmutató) (HL 2022. C 247., 1. o.), 192. lábjegyzet.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-14" href="#c-14">14</a>
</span>) Jó példaként lásd: a játékbiztonsági irányelv tekintetében kért harmonizált műszaki szabványról szóló, 2009. július 9‑i M.445/EN megbízás.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-15" href="#c-15">15</a>
</span>) 2017. december 14‑i Anstar ítélet (C‑630/16, EU:C:2017:971, 35–36. pont).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-16" href="#c-16">16</a>
</span>) Vademecum az európai szabványosításról, I. rész (SWD(2015) 205 final, 8. és 9. o. (a továbbiakban: Vademecum).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-17" href="#c-17">17</a>
</span>) Lásd: a CEN, a CENELEC és az ETSI, valamint az Európai Bizottság és az Európai Szabadkereskedelmi Társulás közötti együttműködésről szóló, 2003. március 28‑i általános iránymutatások (HL 2003. C 91., 7. o.).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-18" href="#c-18">18</a>
</span>) Lásd: Schepel, H., „The new approach to the new approach: The juridification of harmonised standards in EU law”’, Maastricht Journal of European and Comparative Law, 20(4). kötet, 2013., 521. o.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-19" href="#c-19">19</a>
</span>) De Bellis, M., „Op‑Ed: »Private standards, EU law and access – The General Court’s ruling in Public.Resource.Org«”, EU Law Live, 2021. szeptember 10.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-20" href="#c-20">20</a>
</span>) Ezzel kapcsolatban fontosság tekintetében lásd még: James Elliott ítélet (a jelen indítvány 9. pontjában hivatkozott) 43. pontja.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-21" href="#c-21">21</a>
</span>) A Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról szóló, 2011. február 16‑i 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL 2011. L 55., 13. o.).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-22" href="#c-22">22</a>
</span>) Soroiu, A. és Correia Magalhaes De Carvalho, M. F. „Lawtify Premium: Public.Resource.Org (T‑185/19), a Judicial Take on Standardisation and Public Access to Law”, Review of European Administrative Law, 15(2). kötet, 2022., 57. o. Lásd még: Schepel, H., i. m., 521. és 523. o.; Volpato, A., „The Harmonized Standards before the ECJ: James Elliott Construction”, Common Market Law Review, 54(2). kötet, 2017., 591. o.; van Gestel, R., és van Lochem, P., Private Standards as a Replacement for Public Lawmaking? in Marta Cantero Gamito, M. és Micklitz, H.‑W., (szerk.), The Role of the EU in Transnational Legal Ordering, Edward Elgar Publishing, 2020., 31. o.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-23" href="#c-23">23</a>
</span>) Lásd: Fra.bo ítélet (27–32. pont); James Elliott ítélet (40., 42. és 43. pont); 2018. február 22‑i SAKSA ítélet (C‑185/17, EU:C:2018:108, 39. pont).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-24" href="#c-24">24</a>
</span>) Lásd: EIM Business &amp; Policy Research, Access to Standardisation (A szabványosításhoz való hozzáférés). az Európai Bizottság Vállalkozáspolitikai és Ipari [Főigazgatósága] részére készített tanulmány, 2010., 17. és 9. o..</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-25" href="#c-25">25</a>
</span>) Lásd: 2022. december 22‑i Ministre de la Transition écologique és Premier ministre (Levegőszennyezéssel kapcsolatos állami felelősség) ítéletben (C‑61/21, EU:C:2022:1015, 43–47. pont) hivatkozott ítélkezési gyakorlat.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-26" href="#c-26">26</a>
</span>) Lásd: Rechtbank’s Gravenhage (hágai bíróság, Hollandia) 2008. december 31‑i ítélete, LJN: BG8465. Lásd: Van Gestel, B. és Micklitz, H.‑W., „European Integration Through Standardization: How Judicial Review is Breaking Down the Club House of Private Standardization Bodies”, CMLR, 50. tétel, 2013., 176. o.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-27" href="#c-27">27</a>
</span>) 2014. október 16‑i Bizottság kontra Németország ítélet (C‑100/13, nem tették közzé, EU:C:2014:2293, 63. pont).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-28" href="#c-28">28</a>
</span>) Lásd még a jelen indítvány 61. pontját.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-29" href="#c-29">29</a>
</span>) 2007. január 18‑i PKK és KNK kontra Tanács ítélet (C‑229/05 P, EU:C:2007:32, 109. pont).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-30" href="#c-30">30</a>
</span>) 2004. április 29‑i Bizottság kontra CAS Succhi di Frutta ítélet (C‑496/99 P, EU:C:2004:236, 63. pont).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-31" href="#c-31">31</a>
</span>) 1981. november 12‑i Meridionale Industria Salumi és társai ítélet (212/80–217/80, EU:C:1981:270, 10. pont).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-32" href="#c-32">32</a>
</span>) 2003. május 20‑i Consorzio del Prosciutto di Parma és Salumificio S. Rita ítélet (C‑108/01, EU:C:2003:296, 95. és 96. pont).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-33" href="#c-33">33</a>
</span>) Ezt az EU‑Szerződés különböző rendelkezéseiben – például az 1. cikk (2) bekezdésében, a 10. cikk (3) bekezdésében, a 11. cikk (2) bekezdésében –, valamint az Európai Unió Alapjogi Chartájában (42. cikk) lefektetett alkotmányos elvek is elismerik.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-34" href="#c-34">34</a>
</span>) 2007. december 11‑i Skoma‑Lux ítélet (C‑161/06, EU:C:2007:773, 38. és 51. pont).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-35" href="#c-35">35</a>
</span>) A nemzeti szabványügyi testületek által kezelt helyek, ahol a harmonizált műszaki szabványhoz bizonyos feltételek mellett nyilvánvalóan hozzá lehet férni.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-36" href="#c-36">36</a>
</span>) Jogállamisági jelentés, amelyet a Velencei Bizottság 86. plenáris ülésén fogadtak el (Velence, 2011. március 25–26.), CDL‑AD(2011)003rev, 44. pont.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-37" href="#c-37">37</a>
</span>) Lásd például: Bundesverfassungsgericht (szövetségi alkotmánybíróság, Németország): 1998. július 29‑i ítélet – 1 BvR 1143/90. sz. ügy, DE:BVerfG:1998:rk19980729.1bvr114390, 26. pont.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-38" href="#c-38">38</a>
</span>) Lásd: Van Waeyenberge, A., „La normalisation technique en Europe – L’empire (du droit) contre‑attaque”, Revue internationale de droit économique: RIDE, 3. sz., 2018., 314. o. Lásd még: Aubry, H., Brunet, A. és Peraldi‑Leneuf, F., „Le contrôle des normes: un garde‑fou démocratique à perfectionner”, in Aubry, H. és társai (szerk.), „La normalisation en France et dans l’Union européenne. Une activité privée au service de l’intérêt général?”, PUAM, Aix‑en‑Provence, 2012., 104. o.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-39" href="#c-39">39</a>
</span>) Alvarez Garcia, V., La problemática de la publicidad oficial de las normas técnicas de origen privado que despliegan efectos jurídico‑públicos, Revista de Derecho Comunitario Europeo, 72. sz., 2022., 467. o.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-40" href="#c-40">40</a>
</span>) Lásd még: Alvarez Garcia, V., i. m., 478. o.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-41" href="#c-41">41</a>
</span>) 2022. február 16‑i Magyarország kontra Parlament és Tanács ítélet (C‑156/21, EU:C:2022:97, 58. pont).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-42" href="#c-42">42</a>
</span>) Az irodalmi és a művészeti művek védelméről szóló, 1886. szeptember 9‑én Bernben aláírt Berni Egyezmény (1971. július 24‑i párizsi szerződés, kihirdette: az 1975. évi 4. tvr.) 1979. szeptember 28‑án módosított változata.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-43" href="#c-43">43</a>
</span>) A Szellemi Tulajdon Világszervezete (WIPO) által 1996. december 20‑án Genfben elfogadott Szerzői Jogi Szerződés 1. cikkének (4) bekezdése révén.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-44" href="#c-44">44</a>
</span>) 2007. december 18‑i Svédország kontra Bizottság ítélet (C‑64/05 P, EU:C:2007:802, 69. pont).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-45" href="#c-45">45</a>
</span>) A megtámadott ítélet kritikáját lásd: Kamara, I., General Court EU: Commercial interests block the right to access European harmonised standards, Journal of Standardisation, 1. kötet, 2022., 4. tanulmány és Krämer, L., „L’environnement devant la Cour de justice de l’Union européenne”, Revue du droit de l’Union européenne, 1/2022, 15. o.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-46" href="#c-46">46</a>
</span>) 2011. március 8‑i (A szabadalmi jogviták rendezésére szolgáló egységes rendszer létrehozásáról szóló megállapodás) vélemény (EU:C:2011:123, 80. pont).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-47" href="#c-47">47</a>
</span>) Lásd: Blockx, F., „The General Court of the EU wanders into copyright law, and gets disoriented”, IPKat guest post, 2021. július 15., amely további hivatkozásokat tartalmaz.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-48" href="#c-48">48</a>
</span>) 2019. szeptember 12‑i Cofemel ítélet (C‑683/17, EU:C:2019:721, 29. pont).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-49" href="#c-49">49</a>
</span>) 2011. december 1‑jei Painer ítélet (C‑145/10, EU:C:2011:798, 89. pont).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-50" href="#c-50">50</a>
</span>) 2012. március 1‑jei Football Dataco és társai ítélet (C‑604/10, EU:C:2012:115, 42. pont).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-51" href="#c-51">51</a>
</span>) Blockx, F., i. m.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-52" href="#c-52">52</a>
</span>) Ugyanis a telefonkönyvek is nagyon hosszúak és jól strukturáltak, azonban ez nem jelenti azt, hogy kreatív döntések eredményei lennének. Lásd például: Feist Publications, Inc. kontra Rural Telephone Service Co. ítélet, 499 U.S. 340 (1991). Lásd ezzel kapcsolatban: Blockx, F., i. m.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-53" href="#c-53">53</a>
</span>) Lásd például: 2008. július 1‑jei Svédország és Turco kontra Tanács ítélet (C‑39/05 P és C‑52/05 P, EU:C:2008:374, 43–66. pont). Lásd még: 2023. január 25‑i De Capitani kontra Tanács ítélet (T‑163/21, EU:T:2023:15, 87–96. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat) (az ítéletet nem támadták meg fellebbezéssel a Bíróság előtt).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-54" href="#c-54">54</a>
</span>) A CEN 2017. évi éves jelentése (22. o.) szerint azonban e finanszírozás a CEN költségvetésének akár 35%‑át is elérheti.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-55" href="#c-55">55</a>
</span>) Lásd: https://www.etsi.org/intellectual‑property‑rights (bár e szabványok sokszorosításához e szervezet hozzájárulása szükséges).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-56" href="#c-56">56</a>
</span>) Van Gestel, R. és Micklitz, H.‑W., i..m. 181. o.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-57" href="#c-57">57</a>
</span>) 2018. szeptember 4‑i ClientEarth kontra Bizottság ítélet (C‑57/16 P, EU:C:2018:660, 80. és 81. pont).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-58" href="#c-58">58</a>
</span>) 2007. december 18‑i Svédország kontra Bizottság ítélet (C‑64/05 P, EU:C:2007:802, 66. pont).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-59" href="#c-59">59</a>
</span>) Lásd ebben az értelemben: 2007. december 18‑i Svédország kontra Bizottság ítélet (C‑64/05 P, EU:C:2007:802, 65. és azt követő pontok).</p>
</body>
</html>
