L_2013179HU.01006001.xml

A BIZOTTSÁG 630/2013/EU RENDELETE

(2013. június 28.)

az egyes fertőző szivacsos agyvelőbántalmak megelőzésére, az ellenük való védekezésre és a felszámolásukra vonatkozó szabályok megállapításáról szóló 999/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet mellékleteinek módosításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel az egyes fertőző szivacsos agyvelőbántalmak megelőzésére, az ellenük való védekezésre és a felszámolásukra vonatkozó szabályok megállapításáról szóló, 2001. május 22-i 999/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 23. cikke első bekezdésére,

mivel:

(1)

A 999/2001/EK rendelet meghatározza a szarvasmarha-, juh- és kecskefélék fertőző szivacsos agyvelőbántalmainak (TSE-k) megelőzésére, az ellenük való védekezésre és a felszámolásukra vonatkozó szabályokat. Hatálya kiterjed az élő állatok és az állati eredetű termékek előállítására és forgalomba hozatalára, valamint bizonyos különleges esetekben ezek kivitelére.

(2)

2011. január 19-én az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (a továbbiakban: EFSA) az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központtal (a továbbiakban: ECDC) készített közös véleményt (a továbbiakban: az EFSA és az ECDC közös véleménye) (2) tett közzé az állatokban és az emberekben előforduló TSE-k lehetséges járványtani vagy molekuláris összefüggéseiről. Az EFSA és az ECDC közös véleményében megerősítette, hogy a szarvasmarhák szivacsos agyvelőbántalma (BSE) atipikus formáit azonosították szarvasmarhákban, és megkülönböztette a klasszikus BSE-t, az L-típusú atipikus BSE-t és a H-típusú atipikus BSE-t. Ezért indokolt a 999/2001/EK rendelet I. mellékletébe felvenni a klasszikus BSE és az atipikus BSE eseteinek meghatározását.

(3)

A 999/2001/EK rendelet III. melléklete A. fejezetének I. része meghatározza az emberi fogyasztás céljából levágott szarvasmarhafélékben előforduló BSE ellenőrzésére vonatkozó szabályokat. Az említett helyen hivatkozás történik a friss hús termelésére és forgalmazására vonatkozó egészségügyi feltételekről szóló, 1964. június 26-i 64/433/EGK tanácsi irányelv (3) 2. cikkének n) pontjában meghatározott „különleges kényszervágásnak” megfelelően leölt állatokra. Az említett irányelvet a 2004/41/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (4) azóta hatályon kívül helyezte. Ez jogi bizonytalansághoz vezetett, és ahhoz, hogy a szükségesnél kevesebb állatvizsgálat elvégzésére került sor. Ezért az emberi fogyasztás céljából levágott szarvasmarhafélékben előforduló BSE ellenőrzésére vonatkozó, a 999/2001/EK rendelet III. mellékletében előírt szabályok keretében szükséges egyértelműen meghatározni a kényszervágás fogalmát.

(4)

A 999/2001/EK rendelet III. melléklete A. fejezetének II. része meghatározza a juh- és kecskefélék ellenőrzésére vonatkozó szabályokat. A kérődző állatoknak a fertőző szivacsos agyvelőbántalom (TSE) Unióban való jelenléte tekintetében való ellenőrzésére és vizsgálatára vonatkozó, az elmúlt években készült éves tagállami jelentések tanúsága szerint a nem emberi fogyasztás céljából levágott juh- és kecskefélék vizsgálata általában hatékonyabban kimutatja a TSE-eseteket, mint az emberi fogyasztás céljából levágott állatoké. Ezért indokolt nagyobb rugalmasságot biztosítani a tagállamok számára, hogy az említett rendeletben előírt korlátozott számú vizsgálat nagyobb részét azokon az alpopulációkon végezzék el, amelyekben nagyobb az esélye az ilyen pozitív esetek azonosításának.

(5)

A 999/2001/EK rendelet VII. melléklete megállapítja a szarvasmarha-, juh- és kecskefélékben előforduló TSE jelenlétének megerősítése esetén hozandó felszámolási intézkedéseket, valamint a juhok TSE-vel szembeni rezisztenciájára irányuló tenyésztési programokra vonatkozó minimumkövetelményeket. A szóban forgó mellékletet több alkalommal is módosították, többek között a 727/2007/EK (5) és a 746/2008/EK (6) bizottsági rendelettel.

(6)

2007. július 17-én, a T-257/07 sz. ügyben Franciaország keresetet nyújtott be a Bizottság ellen a Törvényszékhez, melyben kérte a 727/2007/EK rendelet melléklete 3. pontja végrehajtásának felfüggesztését, amennyiben az bevezeti a 999/2001/EK rendelet VII. melléklete A. fejezete 2.3.b) pontjának iii. alpontját, a 2.3.d) pontját és a 4. pontját, illetőleg a rendelet teljes megsemmisítését. Franciaország szerint az említett pontok a juh- és kecskefélék esetében korábban előírt rendelkezésekhez képest kevésbé korlátozó felügyeleti és felszámolási intézkedések alkalmazását tennék lehetővé. 2007. szeptember 28-i végzésében (7) a Bíróság az alapügyben hozandó ítélet meghozataláig felfüggesztette az említett rendelkezések alkalmazását.

(7)

A Bizottság ezt követően felkérte az EFSA-t, hogy nyújtson segítséget számára azon főbb előfeltételek tisztázásában, amelyekre a 727/2007/EK rendelet épült. Tekintettel az EFSA magyarázataira, a 999/2001/EK rendeletet módosító 746/2008/EK rendelet visszaállította a Törvényszék által felfüggesztett rendelkezések alkalmazását. 2008. október 30-i végzésében (8) a Törvényszék – a T-257/07 sz. alapügyben való ítélet meghozataláig – felfüggesztette a 746/2008/EK rendelettel módosított 999/2001/EK rendelet VII. melléklete A. fejezete 2.3.b) pontja iii. alpontjának, 2.3.d) pontjának és 4. pontjának alkalmazását.

(8)

A T-257/07 sz. ügyben 2011. szeptember 9-én hozott ítéletében (9) a Törvényszék elutasította Franciaországnak a 746/2008/EK rendelet megsemmisítése iránti keresetét, valamint megszüntette a 999/2001/EK rendelet VII. mellékletének A. fejezetében szereplő, szóban forgó rendelkezések alkalmazásának felfüggesztését.

(9)

2011. november 28-án Franciaország a C-601/11 P sz. ügyben (10) fellebbezést nyújtott be a Törvényszék T-257/07 sz. ügyben hozott ítélete ellen, és kérte a Bíróságot, hogy helyezze hatályon kívül az említett ítéletet, továbbá a 746/2008/EK rendelet megsemmisítésével hozzon végleges ítéletet az ügyben, vagy utalja vissza az ügyet a Törvényszék hatáskörébe.

(10)

Helyénvaló átláthatóbbá tenni a juh- és kecskefélékben előforduló klasszikus surlókór elleni védekezésre és annak felszámolására vonatkozó intézkedési lehetőségeknek és eltéréseknek a 999/2001/EK rendelet VII. mellékletében meghatározott igen összetett rendszerét. A VII. mellékletben csupán három lehetőségről lenne indokolt rendelkezni a juh- és kecskefélék fertőzött állományaira vagy nyájaira vonatkozóan, nevezetesen: 1. lehetőség: valamennyi állat elpusztítása; 2. lehetőség: csak a gyanús állatok elpusztítása; illetve 3. lehetőség: az állatok nem kötelező elpusztítása.

(11)

A fenti három lehetőség keretében alkalmazandó intézkedéseket a lehetőségek összehasonlításának megkönnyítése és a lehetőségek egyes gazdaságokat érintő következményeinek tudatosítása érdekében célszerű újrafogalmazni. Mivel az 1. és a 2. lehetőség a betegségek elleni védekezést segítő szigorú felszámolási intézkedéseket tartalmaz, az 1. és a 2. opció keretében alkalmazott, felszámolást követő intézkedések esetében helyénvaló a 3. lehetőségnél nagyobb rugalmasságot biztosítani.

(12)

Pontosítani kell, hogy a 2. lehetőségben meghatározott felszámolási intézkedéseket milyen feltételek mellett lehet elhalasztani. Helyénvaló lehetővé tenni az intézkedések legfeljebb három hónappal történő halasztását a bárányozási időszakkal kapcsolatos megfontolásokból. Hosszú távú halasztás azonban csak azzal indokolható, ha a gazdaságban a klasszikus surlókórral szembeni genetikai rezisztencia növelése ennél több időt igényel. Mivel klasszikus surlókórral szembeni genetikai rezisztenciát eddig csak juhfélék esetében igazoltak, a kizárólag kecskefélékből álló nyájak esetében nem indokolt hosszú távú halasztást engedélyezni. Ellenkező esetben az engedélyt indokolt három éves időtartamra korlátozni és bizonyos feltételekhez kötni.

(13)

Olyan esetekben, amikor a tenyésztésből történő kivonás veszélye által fenyegetett helyi juhfajtát tartó gazdaság esetében megerősítést nyer a klasszikus surlókór jelenléte, a 999/2001/EK rendelet VII. mellékletében meghatározott felszámolást követő intézkedésekre vonatkozó rendelkezéseknek figyelembe kell venniük, hogy nehézségbe ütközhet ugyanazon veszélyeztetett fajtából kizárólag rezisztens juhegyedeket vagy magzatijuh-termékeket bevezetni és használni. Ebben a konkrét esetben indokolt rugalmasabb szabályok alkalmazását lehetővé tenni a tagállamok számára a gazdaságokban bevezetni és használni kívánt tenyészállatok és magzati termékek genotípusa tekintetében.

(14)

Az EFSA és az ECDC közös véleménye szerint az atipikus surlókór valószínűsíthetően egyáltalán nem vagy csak kismértékben fertőző. Ez a megállapítás elsősorban azon alapul, hogy statisztikai szempontból nem tapasztalható eltérés az összpopulációban és a pozitív eseteket tartalmazó állományokban megfigyelt atipikus/NOR 98 előfordulások gyakorisága között. Ezért az atipikus surlókór igazolt jelenléte esetén a juh- és kecskefélék mozgását korlátozó intézkedések a továbbiakban nem indokoltak. Ugyanakkor az atipikus surlókórra vonatkozó tudományos ismeretek gyarapítása céljából fokozott felügyelet alatt kell tartani az érintett állományokat vagy nyájakat. A 999/2001/EK rendelet VII. mellékletének szóban forgó módosítása összhangban van „A 2. TSE-ütemterv – Stratégiai dokumentum 2010–2015-re a fertőző szivacsos agyvelőbántalmak tekintetében” című, a Bizottság által az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak címzett közlemény (11) 2.4.3. pontjában körvonalazott jövőbeli szakpolitikai lehetőségekkel.

(15)

A tenyésztési programokban való részvétel eddig a nagy genetikai értékű juhállományokra korlátozódott. Alkalmazás esetén a tenyésztési programok hatékonynak bizonyultak a nagy genetikai értékű juhpopulációk klasszikus surlókórral szembeni rezisztenciájának növelésében. A rezisztenciáért felelős örökítő tényező (allél) eddig láthatóan korlátozott mértékben terjedt el a közönséges termelő állományban. A klasszikus surlókórral szembeni rezisztenciáért felelős tényező termelő állományban való szélesebb körű elterjedésének elősegítése érdekében indokolt, hogy a 999/2001/EK rendelet VII. mellékletének C. fejezete lehetővé tegye a tenyésztési programokban részt nem vevő állományok tenyészkosainak genotipizálását.

(16)

A 999/2001/EK rendelet VIII. mellékletének A. fejezete meghatározza az élő állatoknak, azok spermájának és embrióinak Unión belüli kereskedelmére vonatkozó szabályokat. Amint azt a (14) preambulumbekezdésben említettük, az EFSA és az ECDC közös véleménye szerint az atipikus surlókór valószínűsíthetően egyáltalán nem vagy csak kismértékben fertőző. Ezért indokolt az atipikus surlókór igazolt jelenléte esetén a juh- és kecskefélék mozgását korlátozó valamennyi intézkedés felfüggesztését az Unión belüli kereskedelemre is alkalmazni. Ezt az álláspontot támasztja alá az a tény is, hogy az Állat-egészségügyi Világszervezet (OIE) 78. általános ülésszakán, 2010-ben megszavazott Szárazföldi Állatok Egészségügyi Kódexe az atipikus surlókór tekintetében semmilyen kereskedelmi korlátozást nem javasol.

(17)

A 999/2001/EK rendelet VIII. mellékletében a juh- és kecskefélék, valamint azok spermái és embrió Unión belüli kereskedelmére vonatkozóan megállapított szabályokat a lehető legnagyobb mértékben összhangba kell hozni az OIE-szabványokkal annak érdekében, hogy ne akadályozzák meg a klasszikus surlókórra irányuló jóváhagyott nemzeti védekezési programmal rendelkező tagállamokat abban, hogy az OIE Kódexben meghatározott feltételek szerint betegségtől mentes ország státust kérjenek. Az Unión belüli kereskedelemre vonatkozó módosított rendelkezések ugyanakkor nem érinthetik kedvezőtlenül az olyan tagállamok között meglévő kereskedelmi forgalmat, amelyekben nem hagytak jóvá a klasszikus surlókórra irányuló nemzeti védekezési programot.

(18)

E célból, a 2. TSE-ütemterv 2.4.3. pontjában javasoltak szerint indokolt a 999/2001/EK rendelet VIII. mellékletében olyan keretet meghatározni, amely lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy hivatalosan elismerjék a gazdaságok klasszikus surlókórra vonatkozó helyzetét. Egy gazdaság azon lehetőségét, hogy a klasszikus surlókór tekintetében részt vegyen a juh- és kecskefélék Unión belüli kereskedelmében, a klasszikus surlókórra vonatkozó helyzete alapján kell meghatározni.

(19)

A 999/2001/EK rendelet VIII. mellékletében kétszintű rendszert célszerű létrehozni a gazdaságok klasszikus surlókórra vonatkozó helyzetének meghatározására. Az állatoknak a klasszikus surlókórra vonatkozó jóváhagyott nemzeti védekezési programmal rendelkező tagállamokba irányuló, tenyésztés vagy tartás céljából történő szállítása esetében olyan, elhanyagolható kockázatot jelentő státust indokolt feltételként előírni, amely technikai szempontból ekvivalens az OIE Szárazföldi Állatok Egészségügyi Kódexe 14.9.5. cikkében meghatározott – az OIE valamennyi előírásának legalább hét éven keresztül történő megfelelést igazoló – surlókórmentes státusszal (összhangban a 999/2001/EK rendelet 6a. cikkében és VII. mellékletében előírt, a juhok rezisztens genotípusainak kitenyésztését ösztönző szabállyal, míg a javaslat az ARR/ARR genotípust lehetséges választási lehetőségként ismeri el). A más tagállambeli tenyésztésre szánt állatok esetében csak azt indokolt előírni, hogy olyan gazdaságokból származzanak, amelyek klasszikus surlókór tekintetében ellenőrzött kockázati státusúak, amely státust kevesebb követelmény legalább három éven keresztül történő teljesítése alapján ítélnék oda, ahogy az jelenleg is történik.

(20)

Figyelembe véve, hogy milyen nehéz egy tagállam területének vagy területe egy részének tekintetében a betegségtől mentes státust igazolni egy olyan összetett betegség esetében, mint a klasszikus surlókór, amelyre hosszú lappangási idő jellemző, nem létezik az élő szervezeten elvégezhető diagnosztikai eljárás, és amelyre az állatok az egyedi genetikai hajlamuktól függően eltérő érzékenységgel reagálnak, a 999/2001/EK rendelet VIII. mellékletében a „klasszikus surlókórtól mentes tagállam” fogalmát indokolt leváltani „a klasszikus surlókór tekintetében elhanyagolható kockázatot jelentő tagállam vagy tagállami övezet” fogalommal. Ezenkívül aktualizálni kell a klasszikus surlókór tekintetében elhanyagolható kockázatot jelentő tagállam vagy tagállami övezet ekként történő elismerésének feltételeit, és indokolt a lehető legnagyobb mértékben összhangba hozni azokat az OIE Szárazföldi Állat-egészségügyi Kódexévek 14.9.3. cikkben foglalt ajánlásokkal.

(21)

Mivel a 999/2001/EK rendelet VIII. mellékletének a klasszikus surlókór valamennyi kereskedelmi aspektusára ki kell térnie, valamint figyelembe véve, hogy a gazdaságok klasszikus surlókórra vonatkozó helyzete elismerését célzó hivatalos rendszer javasolt létrehozása megfelelő alapként szolgál a klasszikus surlókórra irányuló jóváhagyott nemzeti védekezési tervvel rendelkező és más tagállamok közötti kereskedelem tárgyát képező állatokra vonatkozó különféle garanciák létrehozásához, a szóban forgó mellékletnek indokolt tartalmazni a klasszikus surlókórra irányuló jóváhagyott nemzeti védekezési tervvel rendelkező tagállamok jegyzékét.

(22)

A 999/2001/EK rendelet IX. mellékletének C. fejezete megállapítja a szarvasmarha-, juh- vagy kecskefélékből származó, állati eredetű termékek, különösen az emberi fogyasztásra szánt zselatin Unióba történő behozatalára vonatkozó szabályokat. A 999/2001/EK rendelet IX. melléklete D. fejezetének A. szakasza megállapítja a szarvasmarha-, juh- vagy kecskefélékből származó, állati melléktermékek és a belőlük készült termékek, különösen a takarmány-összetevőnek szánt zselatin Unióba történő behozatalára vonatkozó szabályokat. Mivel az élelmiszerként vagy takarmányként való felhasználásra szánt kollagént ugyanabból a nyersanyagból állítják elő, mint a zselatint, az élelmiszerként vagy takarmányként való felhasználásra szánt kollagén behozatalára vonatkozó feltételeket indokolt összhangba hozni az ugyanilyen célú felhasználásra szánt zselatinra vonatkozóan megállapított feltételekkel.

(23)

A 999/2001/EK rendelet IX. melléklete D. fejezetének B. szakasza rendelkezik azokról az egyedi bizonyítványokról, amelyeknek a szarvasmarha-, juh- vagy kecskefélékből származó, Unióba behozott állati melléktermékeket és a belőlük készült termékeket kell kísérniük. Ezeket a bizonyítványokat módosítani kell azért, hogy a BSE vonatkozásában fennálló ellenőrzött vagy meghatározatlan fertőzési kockázatot képviselő országként besorolt harmadik országban feldolgozott, és a szóban forgó harmadik országból, valamint elhanyagolható BSE-kockázatot jelentő harmadik országból származó vegyes anyagból készült termékekre is vonatkozzanak. A juh- vagy kecskefélék tejét tartalmazó és tenyésztett állatok etetésére szánt termékek behozatalára vonatkozó egyedi bizonyítványt is módosítani kell annak érdekében, hogy jobban tükrözze az e termékek Unión belüli kereskedelmére vonatkozó korlátozásokat.

(24)

A 999/2001/EK rendelet IX. mellékletének E. és H. fejezete meghatározza a juh- és kecskefélék, valamint a juh- és kecskefélék spermájának és embrióinak Unióba történő behozatalára vonatkozó szabályokat. A szóban forgó behozatali szabályokat frissíteni kell, hogy tükrözzék a 999/2001/EK rendelet VIII. mellékletében az Unión belüli kereskedelemre vonatkozóan meghatározott feltételeket, beleértve a 999/2001/EK rendelet III–VII. mellékletében a klasszikus surlókór megfigyelésére és felszámolására vonatkozóan megállapított általános előfeltételeket, valamint a 999/2001/EK rendelet IV. mellékletében a takarmányozási tilalomra vonatkozóan megállapított rendelkezéseket.

(25)

A 999/2001/EK rendelet X. melléklete meghatározza a szarvasmarha-, juh- és kecskefélék TSE-vizsgálatára vonatkozó módszereket. Az EFSA és az ECDC közös véleménye szerint az L-típusú atipikus BSE kórokozójának jelentős a zoonózist okozó potenciálja (a betegség átvitele állatról emberre), hasonló a klasszikus BSE kórokozójáéhoz, vagy még annál is nagyobb. A világ több országában azonosítottak L-típusú és H-típusú atipikus BSE-megbetegedéseket, és az EFSA rámutatott arra, hogy az azonosított H-BSE és L-BSE esetek mindegyikénél megfigyelhető szokatlanul magas életkor és láthatólag alacsony előfordulási gyakoriság a populációban arra utalhat, hogy az atipikus BSE formák spontán alapulnak ki. Az atipikus BSE jobb megismerése érdekében relevánsabb adatokat kell gyűjteni.

(26)

Ehhez elő kell írni, hogy a jövőben az Unió-ban megerősített valamennyi BSE-esetet megkülönböztető vizsgálatnak vessenek alá, amely lehetővé teszi a kórokozó, nevezetesen a klasszikus BSE, az L-típusú atipikus BSE és a H-típusú atipikus BSE kórokozójának pontos azonosítását. Mivel néhány tagállam és harmadik ország már közzétette a közelmúltbeli BSE-esetek fenotípusainak részleteit, a 999/2001/EK rendelet X. mellékletének C. fejezetében kötelezővé kell tenni a megkülönböztető vizsgálatot a jövőben az Unióban megerősített BSE-esetek tekintetében.

(27)	A 999/2001/EK rendelet X. melléklete C. fejezetének 4. pontja tartalmazza a szarvasmarha-, juh- és kecskefélékben előforduló TSE ellenőrzésére jóváhagyott gyorstesztek jegyzékét.

(28)

Tekintettel arra, hogy a szarvasmarhákban előforduló BSE kimutatására szolgáló alábbi két gyorstesztet már nem gyártják, mint azt az Enfer Scientific 2012. augusztus 21-i, illetve a Roche Diagnostics GmbH 2012. augusztus 31-i levele megerősíti, azokat törölni kell a X. melléklet C. fejezetének 4. pontjában szereplő gyorstesztek jegyzékéből: Enfer-teszt és Enfer TSE Kit, 2.0. verzió, automatikus minta-előkészítés); Roche Applied Science PrionScreen.

(29)	Mivel a tagállamoknak elegendő időre van szükségük ahhoz, hogy nemzeti utasításaikat hozzáigazítsák az e rendelet által bevezetett új követelményekhez, ezt a rendeletet 2013. július 1-jétől kell alkalmazni.

(30)	A 999/2001/EK rendeletet ennek megfelelően módosítani kell.

(31)	Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak az Élelmiszerlánc és Állategészségügyi Állandó Bizottság véleményével, és sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem ellenezte őket,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A 999/2001/EK rendelet mellékletei e rendelet mellékletének megfelelően módosulnak.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

A rendeletet 2013. július 1-jétől kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2013. június 28-án.

a Bizottság részéről

az elnök

José Manuel BARROSO

(1) HL L 147., 2001.5.31., 1. o.

(2) EFSA Journal 2011; 9(1):1945.

(3) HL 121., 1964.7.29., 2012. o.

(4) HL L 157., 2004.4.30., 33. o.

(5) HL L 165., 2007.6.27., 8. o.

(6) HL L 202., 2008.7.31., 11. o.

(7) HL C 283., 2007.11.24., 28. o.

(8) HL C 327., 2008.12.20., 26. o.

(9) HL C 311., 2011.10.22., 33. o.

(10) HL C 80., 2012.3.17., 5. o.

(11) COM(2010) 384 végleges.

MELLÉKLET

Az 999/2001/EK rendelet mellékletei a következőképpen módosulnak:

Az I. melléklet 2. pontjának helyébe a következő szöveg lép:

„2.

E rendelet alkalmazásában az alábbi fogalommeghatározásokat is alkalmazni kell:

a) „a BSE honi előfordulása”: a szarvasmarhafélék szivacsos agyvelőbántalmának olyan esetét jelenti, amelyről nem mutatták ki egyértelműen, hogy az élő állatként való behozatal előtti megfertőződés következménye;

b) „kohort”: a szarvasmarhafélék olyan együttese, amely magában foglalja:

i.	mindazokat az állatokat, amelyek ugyanabban az állományban születtek, mint a fertőzött szarvasmarha, mégpedig a fertőzött szarvasmarha születését megelőző vagy azt követő 12 hónapon belül, valamint

ii.	mindazokat az állatokat, amelyek életük első évében bármikor együtt nevelkedtek a fertőzött állattal annak első életéve során;

c) „jelző eset”: az első olyan állat, amelyen egy gazdaságban vagy egy járványtanilag meghatározott csoportban a TSE-fertőzést kimutatták;

d) „kiskérődzőknél előforduló TSE”: rendellenes PrP-fehérje előfordulását megerősítő vizsgálatot követően juh- vagy kecskefélében kimutatott fertőző szivacsos agyvelőbántalom;

e) „surlókór”: juh- vagy kecskefélében kimutatott fertőző szivacsos agyvelőbántalom, amelynél a európai uniós referencialaboratóriumnak a kiskérődzőkben előforduló TSE-törzs jellemzéséről szóló kézikönyvében (*1) foglalt kritériumok alapján a BSE diagnózisát kizárták;

f) „klasszikus surlókór”: az európai uniós referencialaboratóriumnak a kiskérődzőkben előforduló TSE-törzs jellemzéséről szóló kézikönyvében foglalt kritériumok alapján a surlókór klasszikus surlókórként kimutatott előfordulása;

g) „atipikus surlókór”: az európai uniós referencialaboratóriumnak a kiskérődzőkben előforduló TSE-törzs jellemzéséről szóló kézikönyvében foglalt kritériumok alapján a surlókórnak a klasszikus surlókórtól elkülöníthető, kimutatott előfordulása;

h) „juhfélék prionfehérje-genotípusa”: két, a 2002/1003/EK bizottsági határozat (*2) I. mellékletének 1. pontjában leírt allél kombinációja;

i) „BSE”: a BSE nemzeti referencialaboratóriumban a X. melléklet C. fejezete 3.1. pontjának a) és b) alpontjában meghatározott módszerek és vizsgálati tervek szerint megerősített előfordulása;

j) „klasszikus BSE”: az európai uniós referencialaboratóriumnak a szarvasmarhafélék TSE-izolátumai osztályozására szolgáló módszerében (*3) foglalt kritériumok alapján klasszikus BSE-ként besorolt BSE előfordulás;

k) „atipikus BSE”: az európai uniós referencialaboratóriumnak a szarvasmarhafélék TSE-izolátumai osztályozására szolgáló módszerében foglalt kritériumok alapján klasszikus BSE-ként nem besorolható BSE előfordulás;

l) „18 hónaposnál idősebb juh- és kecskeféle egyedek”: olyan juh- és kecskeféle egyedek:

i.	amelyek életkorát a 21/2004/EK tanácsi rendelet (*4) 3. cikke (1) bekezdésének b), c) és d) pontjában említett nyilvántartások vagy szállítási okmányok igazolják, vagy

ii.	amelyek kettőnél több, a fogínyen kibújt maradandó metszőfoggal rendelkeznek.

(*1) http://vla.defra.gov.uk/science/docs/sci_tse_rl_handbookv4jan10.pdf"

(*2) HL L 349., 2002.12.24., 105. o."

(*3) http://vla.defra.gov.uk/science/docs/sci_tse_rl_2blot.pdf"

(*4) HL L 5., 2004.1.9., 8. o.” "

A III. melléklet A. fejezete a következőképpen módosul:

Az I. rész 2. pontja helyébe a következő szöveg lép:

„2. Az emberi fogyasztás céljából levágott állatok ellenőrzése

2.1.

Minden olyan 24 hónaposnál idősebb szarvasmarhaféle egyeden BSE-vizsgálatot kell végezni, amelyet:

—	a 853/2004/EK rendelet (*5) III. melléklete I. szakasza VI. fejezetének 1. pontja szerint kényszervágással vágtak le, vagy

—	levágást megelőző vizsgálatnak vetettek alá, amelynek során balesetekre vagy súlyos élettani és funkcionális problémákra utaló vagy a 854/2004/EK rendelet I. melléklete I. szakasza II. fejezete B. részének 2. pontja szerinti jeleket kerestek (*6).

2.2.

Minden egészséges, 30 hónapnál idősebb, emberi fogyasztás céljára normál vágással levágott szarvasmarhaféle egyeden BSE-vizsgálatot kell végezni.

(*5) HL L 139., 2004.4.30., 55. o."

(*6) HL L 139., 2004.4.30., 206. o.” "

A II. rész a következőképpen módosul:

A 2. pont helyébe a következő szöveg lép:

„2. Az emberi fogyasztásra levágott juh- és kecskefélék megfigyelése

A vizsgálatokat a 750 000 egyedet meghaladó anyajuh- és pároztatott jerkepopulációval rendelkező tagállamoknak a 4. pontban megállapított mintavételezési szabályokkal összhangban kell végezniük, az éves mintanagyság legalább 10 000 emberi fogyasztásra vágott juhféle egyednek felel meg;

A vizsgálatokat a 750 000 egyedet meghaladó már ellett kecske- és pároztatott kecskepopulációval rendelkező tagállamoknak a 4. pontban megállapított mintavételezési szabályokkal összhangban kell végezniük, az éves mintanagyság legalább 10 000 emberi fogyasztásra vágott juhféle egyednek felel meg;

Egy tagállam dönthet úgy, hogy:

—	az a) és b) pontban megadott, emberi fogyasztásra levágott juh- és kecskeféle egyedekre vonatkozó minimális mintanagyság legfeljebb 50 %-át 1:1 arányban 18 hónaposnál idősebb, elhullott juh- vagy kecskefélékkel helyettesíti, a 3. pontban meghatározott minimális mintanagyságon túlmenően,

—	az a) és b) pontban megadott minimális mintanagyság legfeljebb 10 %-át 1:1 arányban olyan 18 hónaposnál idősebb juh-vagy kecskefélékkel helyettesíti, amelyeket betegségfelszámolási intézkedéssorozat keretében vágtak le.”

ii.

Az 5. pont helyébe a következő szöveg lép:

„5. Megfigyelés olyan gazdaságokban, ahol a TSE elleni védekezésre és a felszámolására irányuló intézkedések folynak

A 18 hónaposnál idősebb, a VII. melléklet B. fejezete 2. része 2.2.1. pontjának és 2.2.2. pontja b) vagy c) alpontjának megfelelően megsemmisítési céllal leölt állatokat a TSE előfordulása szempontjából a X. melléklet C. fejezete 3. része 3.2. pontjának b) alpontjában meghatározott laboratóriumi módszerek és vizsgálati tervek szerint kell megvizsgálni egyszerű véletlenszerű minta kijelölése alapján, a következő táblázatban feltüntetett mintanagyságokkal összhangban.

A 18 hónaposnál idősebb, megsemmisítési céllal leölt állatok száma az állományban vagy nyájban	Minimális mintanagyság
70 vagy annál kevesebb	Az ismérveknek megfelelő valamennyi egyed
80	68
90	73
100	78
120	86
140	92
160	97
180	101
200	105
250	112
300	117
350	121
400	124
450	127
500 vagy több	150 ”

A VII. melléklet helyébe a következő lép:

„VII. MELLÉKLET

A FERTŐZŐ SZIVACSOS AGYVELŐBÁNTALMAK ELLENI VÉDEKEZÉS ÉS A FELSZÁMOLÁSUK

A. FEJEZET

A tse juh- és kecskefélékben való előfordulása gyanújának felmerülését követő intézkedések

Ha egy tagállam valamely gazdaságában egy juh- vagy kecskeféle egyednél felmerül a TSE-fertőzöttség gyanúja, akkor az érintett gazdaság összes többi juh- vagy kecskeféle egyedét hatósági forgalmi korlátozás alá kell helyezni addig, amíg a megerősítő vizsgálatok eredményei rendelkezésre nem állnak.

Ha bebizonyosodik, hogy az a gazdaság, ahol az állat tartózkodott, amikor a TSE gyanúja felmerült, valószínűleg nem az a gazdaság, amelyben az állat a TSE-vel megfertőződhetett, az illetékes hatóság a rendelkezésre álló járványügyi információk alapján dönthet úgy, hogy más gazdaságokat is hatósági ellenőrzés alá von, vagy úgy, hogy csak azt a gazdaságot helyezi hatósági ellenőrzés alá, ahol a fertőzés történt.

A hatósági ellenőrzés alá helyezett gazdaságban nevelt juh- és kecskeféléktől származó tej és tejtermékek, amelyek attól az időponttól kezdve, hogy felmerült a TSE előfordulásának gyanúja, az előfordulást megerősítő vizsgálati eredmények rendelkezésre állásáig az adott gazdaságban jelen vannak, kizárólag abban a gazdaságban használhatók fel.

B. FEJEZET

A tse szarvasmarha-, juh- és kecskefélékben való előfordulásának megerősítését követő intézkedések

A 13. cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett felmérésnek azonosítania kell a következőket:

szarvasmarhafélék esetében:

—	az összes többi kérődző abban a gazdaságban, amelyhez az az állat tartozik, amelyiknél a betegséget megállapították,

—	ha a betegséget nőivarú állatnál állapították meg, annak a betegség klinikai kitörését megelőző vagy követő két éven belül született utódai,

—	az összes állat abban a kohortban, amelyhez az az állat tartozik, amelyiknél a betegséget megállapították,

—	a betegség lehetséges eredete,

—	a többi állat abban a gazdaságban, amelyikbe az az állat tartozik, amelyiknél a betegséget megállapították, vagy az egyéb olyan gazdaságokban, amelyek a TSE kórokozója által fertőzöttekké válhattak, vagy ugyanannak a takarmány- vagy szennyezési forrásnak voltak kitéve,

—	az esetlegesen fertőzött takarmány és egyéb anyagok szállítása vagy a terjesztés bármely más eszköze, amely átvihette a TSE kórokozóját a szóban forgó gazdaságból vagy gazdaságba;

juh- és kecskefélék esetében:

—	az összes többi kérődző – a juh- és kecskeféléken kívül – abban a gazdaságban, amelyhez az az állat tartozik, amelyiknél a betegséget megállapították,

—	amennyiben megállapíthatók, a szülőállatok, továbbá nőivarú állatok esetében azon állat összes embriója, petesejtje és utolsó utódja, amelyiknél a betegséget megállapították,

—	az összes többi juh- és kecskeféle – a második francia bekezdésben felsoroltakon kívül – abban a gazdaságban, amelyhez az az állat tartozik, amelyiknél a betegséget megállapították,

—	a betegség feltehető eredete és a többi gazdaság, amelyben vannak olyan állatok, embriók vagy petesejtek, amelyek megfertőződhettek a TSE kórokozójával, vagy ugyanabból a takarmányból ettek, vagy ki voltak téve ugyanannak a fertőzési forrásnak,

—	az esetlegesen fertőzött takarmány és egyéb anyagok forgalma vagy a terjesztés bármely más eszköze, amely átvihette a TSE kórokozóját a szóban forgó gazdaságból vagy gazdaságba.

A 13. cikk (1) bekezdésének c) pontjában meghatározott intézkedések legalább a következőket foglalják magukban:

2.1.

BSE szarvasmarhafélében való megállapítása esetén az 1. pont a) alpontjának második és harmadik francia bekezdésében említett felmérés által azonosított szarvasmarhafélék leölése és teljes megsemmisítése; a tagállam azonban dönthet úgy, hogy:

—	nem öli le és nem semmisíti meg az 1. pont a) alpontjának harmadik francia bekezdésében hivatkozott kohort állatait, ha bizonyítható, hogy az ilyen állatok nem jutottak ugyanahhoz a takarmányhoz, mint a fertőzött állat,

—

felfüggeszti az 1. pont a) alpontjának harmadik francia bekezdésében említett kohorthoz tartozó állatok leölését és megsemmisítését ezek termékeny élettartamának végéig, feltéve, hogy ezek folyamatosan spermagyűjtő központban tartott bikák, és biztosítható, hogy elpusztulásukat követően teljes mértékben megsemmisítik azokat.

2.2.

ha a TSE juh- vagy kecskefélében való előfordulását megerősítik:

2.2.1.

olyan esetekben, amikor a BSE nem zárható ki

ha a BSE nem zárható ki a X. melléklet C. fejezete 3. része 3.2. pontjának c) alpontjában meghatározott módszerek és vizsgálati tervek szerint végzett körvizsgálat során, az 1. pont b) alpontjának másodiktól ötödikig terjedő francia bekezdéseiben említett felmérés által azonosított valamennyi állat, embrió és petesejt leölése és teljes körű megsemmisítése.

A 18 hónaposnál idősebb, megsemmisítés céljából levágott állatokat a III. melléklet A. fejezet II. részének 5. pontjában meghatározott módon meg kell vizsgálni TSE előfordulása szempontjából a X. melléklet C. fejezete 3. részének 3.2. pontjában meghatározott laboratóriumi módszerek és vizsgálati tervek szerint.

Meg kell határozni valamennyi juhféle prionfehérje-genotípusát, legfeljebb 50 egyed erejéig.

A megsemmisítendő állatoktól származó tejet és tejtermékeket, amelyek azon időpont, amikor megerősítették, hogy a BSE nem zárható ki, és az állatok teljes megsemmisítésének időpontja között a gazdaságban jelen voltak, az 1069/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (*7) 12. cikkének megfelelően ártalmatlanítani kell.

Valamennyi állat leölése és teljes megsemmisítése után a 3. pontban meghatározott feltételek vonatkoznak a gazdaságra;

2.2.2.

olyan esetekben, amikor a BSE és az atipikus surlókór kizárható

Ha a X. melléklet C. fejezete 3. része 3.2. pontjának c) alpontjában meghatározott módszerekkel és vizsgálati tervekkel kizárják a BSE és az atipikus surlókór előfordulását, a gazdaságra az a) pontban meghatározott feltételek és – a gazdaságért felelős tagállam határozata szerint – vagy a b) pontban megállapított 1. lehetőség, vagy a c) pontban megállapított 2. lehetőség, vagy a d) pontban megállapított 3. lehetőség feltételei vonatkoznak:

Az olyan tej és tejtermékek, amelyeket a megsemmisítendő vagy levágandó állatoktól nyertek, és amelyek azon időpont, amikor a TSE-előfordulást megerősítették, valamint a gazdaságban a b), illetve c) pont szerinti intézkedések végrehajtásának időpontja között a gazdaságban jelen voltak, vagy amelyeket a fertőzött állománytól nyertek, mielőtt a d) alpontban és a 4. pontban meghatározott valamennyi korlátozást meg nem szüntették, nem használhatók fel kérődzők takarmányozására, kivéve a szóban forgó gazdaságban lévő kérődzők takarmányozására.

Az ilyen tej és tejtermékek kérődzőknek szánt takarmányként csak a gazdaságért felelős tagállam területén hozhatók forgalomba.

Az ilyen tejből és tejtermékekből álló szállítmányokat kísérő kereskedelmi okmányon és az ilyen szállítmányokat tartalmazó bárminemű csomagoláson szerepelnie kell a következő egyértelmű jelölésnek: „kérődzők takarmányozására nem használható”.

Tilos az ilyen tejet vagy tejterméket tartalmazó takarmány felhasználása és tárolása olyan gazdaságban, amelyben kérődzőket tartanak.

Az ilyen tejet vagy tejterméket tartalmazó ömlesztett takarmány szállítását olyan járművel kell végezni, amely egyidejűleg nem szállít kérődzőknek szánt takarmányt.

Ha egy ilyen járművet ezt követően kérődzőknek szánt takarmány szállítására használnak, akkor azt a keresztszennyeződés elkerülése végett alaposan ki kell tisztítani a gazdaságért felelős tagállam által jóváhagyott eljárásnak megfelelően.

1. lehetőség – valamennyi állat leölése és teljes megsemmisítése

Az 1. pont b) alpontjának második és harmadik francia bekezdésében említett vizsgálattal azonosított valamennyi állat, embrió és petesejt haladéktalan leölése és teljes megsemmisítése.

A 18 hónaposnál idősebb, megsemmisítés céljából levágott állatokat a III. melléklet A. fejezet II. részének 5. pontjában meghatározott módon meg kell vizsgálni TSE előfordulása szempontjából a X. melléklet C. fejezete 3. része 3.2. pontjában meghatározott laboratóriumi módszerek és vizsgálati tervek szerint.

Meg kell határozni valamennyi juhféle prionfehérje-genotípusát, legfeljebb 50 egyed erejéig.

Az 1. lehetőség első bekezdésében meghatározott feltételektől eltérve a tagállamok dönthetnek úgy, hogy az i. vagy a ii. pontban felsorolt intézkedéseket hajtják végre:

valamennyi állat haladéktalan leölése és teljes megsemmisítése helyett azokat haladéktalanul levágják emberi fogyasztás céljából, feltéve, hogy:

—	az állatokat a gazdaságért felelős tagállam területén vágják le emberi fogyasztás céljából;

—	minden 18 hónaposnál idősebb, emberi fogyasztás céljából levágott állatot megvizsgálnak a TSE előfordulása szempontjából a X. melléklet C. fejezete 3. része 3.2. pontjának b) alpontjában meghatározott laboratóriumi módszerek és vizsgálati tervek szerint,

ii.	a három hónaposnál fiatalabb bárányok és kecskegidák mentesülek a haladéktalan leölés és teljes megsemmisítés alól, feltéve, hogy azokat legkésőbb három hónapos korukban levágják emberi fogyasztás céljából.

Az összes állat leöléséig és teljes megsemmisítéséig vagy emberi fogyasztás céljából való levágásáig a 2.2.2. pont a) alpontjában és a 3.4. pont b) alpontjának harmadik és negyedik francia bekezdésében meghatározott intézkedések vonatkoznak a gazdaságra, amennyiben az a döntés született, hogy az 1. lehetőséget alkalmazzák.

Az összes állat leölése és teljes megsemmisítése vagy emberi fogyasztás céljából való levágása után a 3. pontban meghatározott feltételek vonatkoznak a gazdaságra, amennyiben az a döntés született, hogy az 1. lehetőséget alkalmazzák.

2. lehetőség – csak a fogékony állatok leölése és teljes megsemmisítése

a gazdaságban található valamennyi juhféle egyed prionprotein-genotipizálása, majd az 1. pont b) alpontjának második és harmadik francia bekezdésében említett vizsgálattal azonosított valamennyi állat, embrió és petesejt haladéktalan leölése és teljes megsemmisítése az alábbiak kivételével:

—	ARR/ARR genotípusú tenyészkosok,

—	olyan tenyészanyajuhok, amelyek legalább egy ARR alléllal rendelkeznek, és nincs VRQ alléljuk, valamint, ahol az ilyen tenyészanyajuhok vemhesek a felmérés idején, a későbbiekben született bárányok, ha genotípusuk megfelel e bekezdés követelményeinek,

—	legalább egy ARR alléllal rendelkező juhféle egyedek, amelyeket kizárólag emberi fogyasztás céljából történő vágásra szánnak,

—	amennyiben a gazdaságért felelős tagállam így határoz, a három hónaposnál fiatalabb bárányok és kecskegidák, feltéve, hogy azokat legkésőbb három hónapos korukban levágják emberi fogyasztás céljából. A szóban forgó bárányok és kecskegidák mentesülnek a genotipizálás alól.

A 18 hónaposnál idősebb, megsemmisítés céljából levágott állatokat a III. melléklet A. fejezet II. részének 5. pontjában meghatározott módon meg kell vizsgálni TSE előfordulása szempontjából a X. melléklet C. fejezete 3. része 3.2. pontjában meghatározott laboratóriumi módszerek és vizsgálati tervek szerint.

A 2. lehetőség első bekezdésében meghatározott feltételektől eltérve a tagállamok dönthetnek úgy, hogy az i., a ii. vagy a iii. pontban felsorolt intézkedéseket hajtják végre:

a 2. lehetőség első bekezdésében említett állatok leölése és teljes megsemmisítése helyett emberi fogyasztás céljából vágják le azokat, feltéve, hogy:

—	az állatokat a gazdaságért felelős tagállam területén vágják le emberi fogyasztás céljából;

—	minden 18 hónaposnál idősebb, emberi fogyasztás céljából levágott állatot megvizsgálnak a TSE előfordulása szempontjából a X. melléklet C. fejezete 3. része 3.2. pontjának b) alpontjában meghatározott laboratóriumi módszerek és vizsgálati tervek szerint,

ii.

a 2. lehetőség első bekezdésében említett állatok genotipizálásának, majd ezt követő leölésének és teljes megsemmisítésének vagy emberi fogyasztás céljából történő levágásának elhalasztása legfeljebb három hónappal olyan esetben, amikor a jelző eset megerősítésére a bárányozási időszak kezdetéhez közel kerül sor, feltéve, hogy az anyajuhokat, kecskéket és újszülöttjeiket a teljes időszak alatt elkülönítik a más gazdaságok juh- és kecskeféle egyedeitől;

iii.

a 2. lehetőség első bekezdésében említett állatok leölésének és teljes megsemmisítésének vagy emberi fogyasztás céljából történő levágásának elhalasztása a jelző eset megerősítésének dátumától számított legfeljebb három évvel juhállományok esetében, olyan gazdaságokban, ahol a juh- és kecskeféle egyedeket együtt tartják. Az e bekezdésben meghatározott eltérést csak olyan esetekben lehet alkalmazni, amikor a gazdaságért felelős tagállam véleménye szerint a járványügyi helyzet nem kezelhető az érintett állatok leölése nélkül, ez azonban nem hajtható végre azonnal a gazdaság juhállományának alacsony szintű rezisztenciája, valamint egyéb megfontolások, többek között gazdasági tényezők miatt. A nem ARR/ARR genotípusú tenyészkosokat késedelem nélkül le kell ölni vagy ivartalanítani kell, és minden lehetséges intézkedést meg kell hozni a gazdaság juhállománya genetikai rezisztenciájának kialakítása érdekében, beleértve az átgondolt tenyésztést és az anyajuhok leölését az ARR allél gyakoriságának növelése és a VRQ allél kiküszöbölése érdekében. A gazdaságért felelős tagállam gondoskodik arról, hogy a halasztást követően leölendő állatok száma ne legyen nagyobb, mint amekkora közvetlenül a jelző eset megerősítését követően lett volna.

A 2. lehetőség első bekezdésében említett állatok leöléséig és teljes megsemmisítéséig vagy emberi fogyasztás céljából történő levágásáig a következő intézkedések vonatkoznak a gazdaságra, amennyiben az a döntés született, hogy a 2. lehetőséget alkalmazzák: a 2.2.2. pont a) alpontja, a 3.1. pont, a 3.2. pont a) és b) pontja, a 3.3. pont, valamint a 3.4. pont a) alpontjának első és második francia bekezdése, b) pontjának első, harmadik és negyedik francia bekezdése és c) pontja. Ha azonban a gazdaságért felelős tagállam úgy határoz, hogy a iii. pontnak megfelelően elhalasztja az állatok leölését és teljes megsemmisítését vagy emberi fogyasztás céljából történő levágását, akkor a következő intézkedések vonatkoznak a gazdaságra: a 2.2.2. pont a) alpontja és a 4.1–4.6. pontok.

A 2. lehetőség első bekezdésében említett állatok leölése és teljes megsemmisítése vagy emberi fogyasztás céljából történő levágása után a 3. pontban meghatározott feltételek vonatkoznak a gazdaságra, amennyiben az a döntés született, hogy a 2. lehetőséget alkalmazzák.

3. lehetőség – az állatokat nem kötelező leölni és teljesen megsemmisíteni

A tagállam dönthet úgy, hogy nem öli le és nem semmisíti meg az 1. pont b) alpontjának második és harmadik francia bekezdésében említett vizsgálattal azonosított állatokat, amennyiben teljesülnek az alábbi négy francia bekezdésből legalább az egyikben meghatározott feltételek:

—	a pótláshoz nehéz beszerezni a 3.2. pont a) és b) alpontja szerint engedélyezett genotípusú juhféle egyedeket,

—	a fajtán belül vagy a gazdaságban alacsony az ARR allél gyakorisága,

—	a beltenyészet elkerülése érdekében szükséges,

—	az összes járványügyi tényező alapos megfontolása alapján a tagállam szükségesnek tartja.

A klasszikussurlókór-járványok kitörése elleni fellépés során a 3. lehetőség igénybe vételét lehetővé tevő tagállamoknak nyilvántartást kell vezetniük az alkalmazásról hozott egyes határozatokat megalapozó okokról és kritériumokról.

Amennyiben a klasszikus surlókór további előfordulásait észlelik egy olyan gazdaságban, ahol a 3. lehetőséget alkalmazzák, a tagállamnak felül kell vizsgálnia az okokat és kritériumokat, amelyek alapján az a határozat született, hogy a szóban forgó gazdaságban a 3. lehetőséget alkalmazzák. Amennyiben az a következtetés születik, hogy a 3. lehetőség alkalmazása nem akadályozza meg a kitörést, a tagállam köteles a gazdaságot a 3. lehetőség helyett vagy az 1. lehetőség, vagy a 2. lehetőség szerint kezelni, a b) és c) pontban leírtak szerint.

A klasszikus surlókórt jelző eset megerősítésének időpontjától számítva három hónapon belül meg kell határozni valamennyi juhféle prionfehérje-genotípusát, legfeljebb 50 egyed erejéig.

Olyan gazdaságra, ahol az a döntés született, hogy a 3. lehetőséget alkalmazzák, a 2.2.2. pont a) alpontjában és a 4. pontban meghatározott feltételek azonnal vonatkoznak.

2.2.3.

olyan esetekben, amikor az atipikus surlókór előfordulását megerősítik

Amennyiben a gazdaságban megerősített TSE-eset atipikus surlókór, a gazdaság az utolsó atipikussurlókór-előfordulás azonosításától számított két évig a következő fokozott TSE-megfigyelési tervet köteles követni: a gazdaságban valamennyi 18 hónaposnál idősebb, emberi fogyasztás céljából levágott juh- és kecskeféle egyedet, valamint valamennyi 18 hónaposnál idősebb, elpusztult vagy leölt juh- és kecskeféle egyedet meg kell vizsgálni a TSE előfordulása szempontjából a X. melléklet C. fejezete 3. részének 3.2. pontjában meghatározott laboratóriumi módszerek és vizsgálati tervek szerint.

Ha az első bekezdésben említett kétéves fokozott TSE-megfigyelési időszak alatt a vizsgálatok az atipikus surlókórtól eltérő TSE jelenlétét erősítik meg, a gazdaságban a 2.2.1. pontban vagy a 2.2.2. pontban említett intézkedéseket kell alkalmazni.

2.3.

Ha a gazdaságba TSE-vel fertőzött állatot hoznak be egy másik gazdaságból:

a)	a tagország a fertőzött állat előzményei alapján határozhat úgy, hogy felszámolási intézkedéseket alkalmaz a származási gazdaságban amellett a gazdaság mellett vagy ahelyett a gazdaság helyett, ahol a fertőzést azonosították;

b)	abban az esetben, ha egy földterületet egynél több állomány közös legeltetésére használnak, a tagállamok az összes járványügyi tényező ésszerű vizsgálata alapján határozhatnak úgy, hogy az intézkedések alkalmazását egyetlen állományra korlátozzák;

ha egy gazdaságban több állományt tartanak, a tagállamok határozhatnak úgy, hogy a felszámolási intézkedések alkalmazását arra az állományra korlátozzák, amelyben a TSE-t megállapították, feltéve, hogy igazolták, hogy az állományokat egymástól elkülönítve tartották, és hogy a fertőzés terjedése az állományok között sem közvetlen, sem közvetett érintkezés útján nem valószínű.

A gazdaságban található valamennyi azonosított állatok leölését és teljes megsemmisítését vagy emberi fogyasztás céljából történő levágását követően a 2.2.1. pontnak, a 2.2.2. b) pontnak vagy a 2.2.2. c) pontnak megfelelően:

3.1.

A gazdaságot fokozott TSE-megfigyelés alá kell helyezni, beleértve a következőkben felsorolt minden, 18 hónaposnál idősebb alábbi állatnál – az ARR/ARR genotípusú juh- és kecskefélék kivételével – végzett, a TSE kimutatására szolgáló vizsgálatot, amelyet a X. melléklet C. fejezete 3. részének 3.2. pontjában foglalt laboratóriumi módszereknek és vizsgálati terveknek megfelelően hajtottak végre:

a)	azok az állatok, amelyeket a gazdaságban tartottak abban az időpontban, amikor a TSE-megbetegedést a 2.2.2. c) pontnak megfelelően megerősítették, és amelyeket emberi fogyasztás céljából vágtak le;

b)	azok az állatok, amelyek a gazdaságban elpusztultak, vagy amelyeket leöltek, de amelyeket nem betegségmentesítési program keretében öltek le.

3.2.

A gazdaságba kizárólag a következő állatok kerülhetnek:

a)	az ARR/ARR genotípusú tenyészkosok közé tartozó hímivarú juhok,

b)	legalább 1 ARR allélt hordozó és VRQ allél nélküli nőivarú juhok;

c)	kecskefélék, feltéve, hogy az állomány megsemmisítését követően megtörtént a gazdaság valamennyi állattartó épületének tisztítása és fertőtlenítése.

3.3.

A gazdaságban kizárólag a következő tenyészkosok és magzati juhtermékek használhatók fel:

a)	az ARR/ARR genotípusú tenyészkosok közé tartozó hímivarú juhok,

b)	ARR/ARR genotípusú kosoktól származó sperma;

c)	legalább 1 ARR allélt hordozó és VRQ allél nélküli embriók.

3.4.

A gazdaságból származó állatok szállítása vagy megsemmisítés céljából engedélyezhető, vagy a következő feltételek vonatkoznak rá:

A következő állatok bármilyen célból elszállíthatók a gazdaságból, ideértve a tenyésztést:

—	ARR/ARR genotípusú juhok;

—	az egy ARR allélt hordozó, VRQ allél nélküli anyajuhok, feltéve, hogy azokat olyan gazdaságokba szállítják, amelyekre a 2.2.2. c) vagy 2.2.2. d) pontnak megfelelően végrehajtott intézkedéseket követően korlátozás vonatkozik;

—	kecskefélék, feltéve, hogy azokat olyan gazdaságokba szállítják, amelyekre a 2.2.2. c) vagy 2.2.2. d) pontnak megfelelően végrehajtott intézkedéseket követően korlátozás vonatkozik.

A következő állatok szállíthatók el a gazdaságból közvetlenül emberi fogyasztásra történő vágás céljából:

—	legalább egy ARR allélt hordozó juhfélék;

—	kecskefélék;

—	ha a tagállam úgy határoz, a vágás napján három hónaposnál fiatalabb bárányok és kecskegidák;

—	valamennyi állat, ha a tagállam úgy döntött, hogy alkalmazza a 2.2.2. b) i. alpontban és 2.2.2. c) i. alpontban meghatározott eltéréseket.

Ha a tagállam úgy határoz, a bárányok és kecskegidák kizárólag vágás előtti hizlalás céljából elszállíthatók az adott tagállam területén található más gazdaságba, amennyiben teljesülnek a következő feltételek:

—	a célgazdaságban kizárólag vágás előtti hizlalás céljából tartott juh- vagy kecskeféle tartózkodhat;

—	a hizlalási időszak végén az abból a gazdaságból származó bárányokat és kecskegidákat, amelyre felszámolási intézkedések vonatkoznak, közvetlenül az ugyanazon tagállam területén található vágóhídra kell szállítani, és legfeljebb tizenkét hónapos korában le kell vágni.

3.5.

A 3.1.–3.4. pontban meghatározott korlátozások továbbra is érvényesek a gazdaságra:

a)	mindaddig az időpontig, amíg a gazdaságban lévő valamennyi juhféle megszerzi az ARR/ARR státust, feltéve, hogy a gazdaságban nem tartanak kecskeféléket;

kétéves időtartamra attól az időponttól számítva, amikor a 2.2.1., 2.2.2. b) vagy 2.2.2. c) pontban említett intézkedések befejeződtek, amennyiben e kétéves időszak alatt az atipikus surlókórtól eltekintve nem mutatnak ki TSE-megbetegedést. Ha e kétéves időszak alatt a vizsgálatok megerősítik az atipikus surlókór előfordulását, a gazdaságra a 2.2.3. pontban említett intézkedéseket is alkalmazni kell.

A 2.2.2. d) pontban meghatározott 3. lehetőség vagy a 2.2.2. c) iii. alpontban előírt eltérés végrehajtására vonatkozó határozat után a következő intézkedéseket kell késedelem nélkül alkalmazni a gazdaságra:

4.1.

a)	emberi fogyasztás céljára levágott állatok;

b)	azok az állatok, amelyek a gazdaságban elpusztultak, vagy amelyeket leöltek, de amelyeket nem a betegségmentesítési program keretében öltek le.

4.2.

A gazdaságba kizárólag a következő juhfélék kerülhetnek:

a)	az ARR/ARR genotípusú tenyészkosok közé tartozó hímivarú juhok,

legalább 1 ARR allélt hordozó és VRQ allél nélküli nőivarú juhok.

Az a) és b) ponttól eltérve azonban a tagállam engedélyezheti a c) és d) pontban említett állatoknak a gazdaságba való bevitelét, ha a gazdaságban nevelt fajta az 1974/2006/EK bizottsági rendelet (*8) IV. melléklete értelmében vezetett tagállami nyilvántartás szerint a gazdálkodás következtében veszélyeztetett helyi fajtához tartozik, és az ARR allél gyakorisága a fajtán belül alacsony:

c)	legalább 1 ARR allélt hordozó és VRQ allél nélküli hímivarú juhok;

d)	VRQ allél nélküli nőivarú juhok.

4.3.

A gazdaságban kizárólag a következő tenyészkosok és magzati juhtermékek használhatók fel:

a)	az ARR/ARR genotípusú tenyészkosok közé tartozó hímivarú juhok,

b)	ARR/ARR genotípusú kosoktól származó sperma;

legalább 1 ARR allélt hordozó és VRQ allél nélküli embriók.

Az a), b) és c) ponttól eltérve azonban a tagállam megengedheti a d), e) és f) pontban említett tenyésztésre szánt kosok és magzati juhtermékek felhasználását a gazdaságban, amennyiben a gazdaságban nevelt fajta az 1974/2006/EK bizottsági rendelet IV. melléklete értelmében vezetett tagállami nyilvántartás szerint a gazdálkodás következtében veszélyeztetett helyi fajtához tartozik, és az ARR allél gyakorisága a fajtán belül alacsony:

d)	legalább 1 ARR allélt hordozó és VRQ allél nélküli hímivarú juhok;

e)	legalább 1 ARR allélt hordozó és VRQ allél nélküli hímivarú juhok spermája;

f)	VRQ allél nélküli embriók.

4.4.

A gazdaságból származó állatok szállítása megsemmisítés céljából engedélyezett, vagy a következő feltételek vonatkoznak rá:

a)	az ARR/ARR genotípusú kosok és anyajuh bármely célból – ideértve a tenyésztést – elszállíthatók a gazdaságból, feltéve, hogy azok más olyan gazdaságokba kerülnek, amelyekre a 2.2.2. c) vagy 2.2.2. d) pont szerinti intézkedések vonatkoznak;

a következő állatok szállíthatók el a gazdaságból közvetlenül emberi fogyasztásra történő vágás céljából:

—	vagy a legalább egy ARR allélt hordozó juhfélék, valamint – ha a tagállam úgy határoz – a vágás napján három hónaposnál fiatalabb bárányok és kecskegidák;

—	vagy valamennyi állat, ha a tagállam úgy döntött, hogy a 2.2.2. c) iii. alpontban meghatározott 2. lehetőséget vagy a 2.2.2. d) alpontban meghatározott 3. lehetőséget alkalmazza.

ha a tagállam úgy határoz, a bárányok és kecskegidák – kizárólag vágás előtti hizlalás céljából – elszállíthatók valamely, a területükön található másik gazdaságba, a következő feltételeknek való megfelelés esetén:

—	a célgazdaságban kizárólag vágás előtti hizlalás céljából tartott juh- vagy kecskeféle tartózkodhat;

—	a hizlalási időszak végén az abból a gazdaságból származó bárányokat és kecskegidákat, amelyre felszámolási intézkedések vonatkoznak, közvetlenül az ugyanazon tagállam területén található vágóhídra kell szállítani, és legfeljebb tizenkét hónapos korában le kell vágni.

4.5.	A gazdaságból származó magzati termékek szállítása a következő feltételek mellett lehetséges: a tagállamok biztosítják, hogy a gazdaságból nem szállítanak el spermát, embriókat és petesejteket.

4.6.	Az ellés időszakában tilos a gazdaság juh- és kecskeféléit más gazdaságokból származó juh- és kecskefélékkel közösen legeltetni. Az ellés időszakán kívül a közös legeltetésre a tagállam által az összes járványügyi tényező megfelelő figyelembevételével meghatározott korlátozások vonatkoznak.

4.7.

A 2.2.2. a) pontban és a 4.1–4.6 pontban meghatározott korlátozások továbbra is alkalmazandók a TSE – az atipikus surlókór kivételével – utolsó előfordulásának kimutatását követő két éves időtartamig azokban a gazdaságokban, ahol a 2.2.2. d) pontban meghatározott 3. lehetőséget hajtották végre. Ha e kétéves időszak alatt a vizsgálatok megerősítik az atipikus surlókór előfordulását, a gazdaságra a 2.2.3. pontban említett intézkedéseket kell alkalmazni.

Azokban a gazdaságokban, ahol a 2.2.2.c) iii. alpontban előírt 2. lehetőséget hajtották végre, a 2.2.2. a) és a 4.1.–4.6. pontban meghatározott korlátozásokat kell alkalmazni a 2.2.2. c) pont szerint leölés céljából azonosított állatok teljes megsemmisítéséig vagy emberi fogyasztásra történő levágásáig, ezt követően pedig a 3. pontban foglalt korlátozások alkalmazandók.

C. FEJEZET

A juhfélék esetében alkalmazott, tse-rezisztenciára irányuló tenyésztési programok minimumkövetelményei, a 6a. Cikknek megfelelően

1. RÉSZ

Általános előírások

A tenyésztési program a 2002/1003/EK bizottsági határozat I. mellékletének 3. pontjában meghatározott nagy genetikai értékű állományokra koncentrál.

Mindazonáltal azok a tagállamok, ahol ilyen típusú tenyésztési program működik, dönthetnek úgy, hogy azon állományok esetében, amelyek nem vesznek részt a tenyésztési programban, csak a tenyészkosok esetében írják elő a mintavételt és a genotípus-meghatározást.

Adatbázist kell létrehozni, amely legalább a következő információkat tartalmazza:

a)	valamennyi, a tenyésztési programban részt vevő állományban tartott állat azonosítása, fajtája és száma;

b)	a tenyésztési program keretében mintavételre kerülő egyes állatok azonosítása, beleértve a tenyésztési programban részt nem vevő állományokban található tenyészkosokat;

c)	a genotipizálási vizsgálatok eredményei.

Egységes tanúsítási rendszert kell létrehozni, amelyben a tenyésztési programban mintavételre kerülő minden egyes állat – beleértve a tenyésztési programban részt nem vevő állományokban található tenyészkosokat – genotípusát az állat egyedi azonosító számára hivatkozva tanúsítják.

Az állatok és a minták azonosítására, a minták feldolgozására és az eredmények közlésére olyan rendszert kell kialakítani, amely minimálisra csökkenti az emberi hiba lehetőségét. E rendszer hatékonyságát rendszeresen, szúrópróbaszerűen kell ellenőrizni.

A tenyésztési program céljaira gyűjtött vér vagy egyéb szövetek – beleértve a tenyésztési programban részt nem vevő állományokban található tenyészkosoktól vett mintákat – genotipizálását a tenyészprogram keretében engedélyezett laboratóriumokban végzik.

A tagállam illetékes hatósága segítséget nyújthat a tenyésztő szervezetek számára genetikai bankok létrehozásához olyan prionfehérje-genotípusokra jellemző spermából, petesejtekből és/vagy embriókból, amelyek a tenyésztési program következtében valószínűleg egyre ritkábbá válnak.

Minden egyes fajta vonatkozásában tenyésztési programot kell kidolgozni, figyelembe véve a következőket:

a)	a különböző allélok gyakorisága a fajtán belül;

b)	a fajta ritkasága;

c)	a beltenyésztés vagy a genetikai sodródás elkerülése.

2. RÉSZ

A részt vevő állományokra vonatkozó különös szabályok

A tenyésztési program célja az ARR allél gyakoriságának növelése az állományon belül, valamint azon allélok előfordulási gyakoriságának csökkentése, amelyekről kimutatták, hogy hozzájárulnak a TSE-re fertőzésre való hajlam kialakulásához.

A részt vevő állományokra vonatkozó minimumkövetelmények a következők:

a)	az állományban genotipizált minden állatot biztonságos módon, egyedileg azonosítanak;

b)	tenyésztésbe vétel előtt minden, az állományban levő, tenyésztésre szánt kos esetén genotipizálást végeznek;

c)	bármely hímivarú állatot, amely a VRQ allélt hordozza, a genotípusának meghatározását követő hat hónapon belül le kell vágni vagy ivartalanítani kell; az ilyen állatok csak levágás céljából hagyhatják el a gazdaságot;

d)	azon nőivarú állatok, amelyekről megállapították, hogy a VRQ allélt hordozzák, kizárólag levágás céljából hagyhatják el a gazdaságot;

e)	az állományban a programban igazoltan részt vevő állatokon kívül nem használható hímivarú állat tenyésztésre, beleértve a mesterséges termékenyítésre használt spermadonorokat is.

A tagállamok határozhatnak úgy, hogy a fajták és tenyésztési jellemzők védelme érdekében eltérnek a 2. c) és d) pontokban meghatározott követelményektől.

A tagállamok tájékoztatják a Bizottságot a 3. pont értelmében megengedett eltérésekről és az alkalmazott kritériumokról.

3. RÉSZ

A tenyésztési programban részt nem vevő, mintavételre kerülő tenyészkosokra vonatkozó külön szabályok

A mintavételre kerülő kosokat biztonságos módon, egyedileg azonosítani kell.

Ha egy kos a megállapítások szerint a VRQ allélt hordozza, kizárólag levágás céljából hagyhatja el a gazdaságot.

4. RÉSZ

A juhállományok TSE-rezisztens státusának elismerésére irányuló keretfeltételek

A juhállományok TSE-rezisztens státusának elismerésére irányuló keret elismeri azon juhállományok TSE-rezisztens státusát, amelyek – annak következtében, hogy részt vesznek a 6a. cikkben meghatározott tenyésztési programban – megfelelnek a programban meghatározott feltételeknek.

Ezt az elismerést legalább a következő két szinten kell megadni:

a)	az I. szintű állományok kizárólag ARR/ARR genotípusú juhokból állnak;

b)	a II. szintű állományok azok az állományok, amelyek utódai kizárólag ARR/ARR genotípusú kosoktól származnak.

A tagállamok dönthetnek úgy, hogy a nemzeti igények figyelembevétele érdekében további szintű elismeréseket adnak.

A TSE-rezisztens állományokból származó juhok rendszeres, szúrópróbaszerű mintavételét a következőképpen végzik:

a)	a gazdaságban vagy a vágóhídon a genotípusuk ellenőrizése céljából;

b)	az I. szintű állományok esetén a 18 hónaposnál idősebb állatokból a vágóhídon vesznek mintát a TSE-vizsgálat céljából, a III. mellékletnek megfelelően.

5. RÉSZ

A tagállamok által a Bizottságnak benyújtandó jelentések

Azok a tagállamok, amelyek juhállományuk tekintetében TSE-vel szembeni rezisztenciát célzó kiválasztásra irányuló tenyésztési programokat vezetnek be:

1.	értesítik a Bizottságot az ilyen programok követelményeiről;

2.	az elért haladásról éves jelentést nyújtanak be a Bizottságnak.

Az egyes naptári évekre vonatkozó jelentést legkésőbb a következő év március 31-ig kell benyújtani.

A VIII. melléklet A. fejezete helyébe a következő szöveg lép:

„A. FEJEZET

Az élő állatok, sperma és embriók Unión belüli kereskedelmére vonatkozó feltételek

A. SZAKASZ

A juh- és kecskefélékre, valamint azok spermáira és embrióira vonatkozó feltételek

1. A klasszikus surlókór tekintetében elhanyagolható kockázatot és ellenőrzött kockázatot jelentő gazdaságok:

1.1.

A tagállamok hatósági programot hozhatnak létre vagy felügyelhetnek a klasszikus surlókór tekintetében elhanyagolható kockázatot és ellenőrzött kockázatot jelentő gazdaságok elismerése érdekében.

Amennyiben így tesznek, jegyzéket kell vezetniük a klasszikus surlókór tekintetében elhanyagolható kockázatot és ellenőrzött kockázatot jelentő juh- és kecskeféléket tartó gazdaságokról.

1.2.

A VII. melléklet C. fejezete 4. részének 1. a) pontjában meghatározott, I. szintű TSE-státusszal rendelkező, juhokat tartó gazdaság, amelyben legalább hét évre visszamenőleg nem erősítették meg klasszikus surlókor előfordulását, elhanyagolható TSE-kockázatot jelentő gazdaságként ismerhető el.

A juhféléket, kecskeféléket vagy juh- és kecskeféléket tartó gazdaság szintén a klasszikus surlókór tekintetében elhanyagolható kockázatot jelentő gazdaságként ismerhető el, ha legalább hét évre visszamenőleg teljesíti a következő feltételeket:

a)	a juh- és kecskeféléket véglegesen azonosították, továbbá nyilvántartást vezetnek az állatoknak a születés helye szerinti gazdaságig való visszakövethetősége érdekében;

b)	nyilvántartást vezetnek a juh- és kecskeféléknek a gazdaságba történő szállításáról és a gazdaságból való elszállításáról;

csak a következő juh- és kecskefélék kerülhetnek be a gazdaságba:

i.	a klasszikus surlókór tekintetében elhanyagolható kockázatot jelentő gazdaságokból származó juh- és kecskefélék;

ii.	olyan gazdaságból származó juh- és kecskefélék, amelyek az a)–i) pontokban foglalt feltételeket legalább hét éve vagy legalább ugyanazon időszak óta teljesítik, mint az a gazdaság, amelybe az állatokat szállítani fogják;

iii.	ARR/ARR prionfehérje-genotípusú juhfélék.

d)	a gazdaságot az a)–i) pontban meghatározott rendelkezéseknek való megfelelés felügyelete érdekében rendszeresen ellenőrzi hatósági állatorvos vagy az illetékes hatóság által e célra felhatalmazott állatorvos; az ellenőrzéseket 2014. január 1-jétől legalább évente egy alkalommal kell elvégezni;

e)	nem erősítették meg klasszikus surlókór esetét;

valamennyi 18 hónaposnál idősebb, emberi fogyasztás céljából történő levágásra szánt juh- és kecskefélét hatósági állatorvos vizsgál meg, és minden olyan állatot, amely sorvadásos tüneteket, idegrendszeri tüneteket mutat, vagy amelyet kényszervágásra küldenek, laboratóriumban meg kell vizsgálni a klasszikus surlókór tekintetében a X. melléklet C. fejezete 3. részének 3.2. pontjában foglalt laboratóriumi módszerek és vizsgálati tervek szerint.

2013. december 31-ig minden, a III. melléklet A. fejezet II. rész 3. pontjában említett, 18 hónaposnál idősebb juh- és kecskefélét, amely elhullott, vagy amelyet emberi fogyasztás céljából történő levágástól eltérő okból öltek le, laboratóriumban meg kell vizsgálni a klasszikus surlókor tekintetében a X. melléklet C. fejezet 3. rész 3.2. pontjában meghatározott laboratóriumi módszerek és vizsgálati tervek szerint.

2014. január 1-jétől minden18 hónaposnál idősebb juh- és kecskefélét, amely elhullott, vagy amelyet emberi fogyasztás céljából történő levágástól eltérő okból öltek le, laboratóriumban meg kell vizsgálni a klasszikus surlókor tekintetében a X. melléklet C. fejezete 3. részének 3.2. pontjában meghatározott laboratóriumi módszerek és vizsgálati tervek szerint.

Az f) pont második és harmadik bekezdésétől eltérve a tagállamok úgy határozhatnak, hogy az f) pont első bekezdésében szereplő rendelkezéseket alkalmazzák azokra a 18 hónaposnál idősebb juh- és kecskefélékre, amelyek nem rendelkeznek kereskedelmi értékkel, és amelyeket hasznos élettartamuk végén emberi fogyasztás céljából történő levágás helyett leselejteznek.

Az a)–f) pontokban meghatározott feltételek mellett 2014. január 1-jétől a következő feltételeknek kell megfelelni:

csak a következő juh- és kecskeembriók/petesejtek vihetők be:

olyan donorállatoktól származó embriók/petesejtek, amelyeket születésük óta a klasszikus surlókór tekintetében elhanyagolható kockázatot jelentő tagállamban vagy olyan gazdaságban tartottak, amely a klasszikus surlókór tekintetében elhanyagolható vagy ellenőrzött kockázatot jelent, vagy amely donorállatok esetében teljesülnek a következő követelmények:

—	az állatokat véglegesen azonosították a születésük helye szerinti gazdaságig való visszakövethetőségük érdekében;

—	az állatokat születésük óta olyan gazdaságban tartották, ahol ez alatt az idő alatt nem erősítették meg klasszikus surlókor előfordulását;

—	az embrió-/petesejtgyűjtés időpontjában az állatok nem mutatták a klasszikus surlókór klinikai tüneteit;

ii.	ARR/ARR prionfehérje-genotípusú juhfélék embriói/petesejtjei.

csak a következő juh- és kecskesperma kerülhet be a gazdaságba:

olyan donorállatoktól származó sperma, amelyeket születésük óta a klasszikus surlókór tekintetében elhanyagolható kockázatot jelentő tagállamban vagy olyan gazdaságban tartottak, amely a klasszikus surlókór tekintetében elhanyagolható vagy ellenőrzött kockázatot jelent, vagy amely donorállatok esetében teljesülnek a következő követelmények:

—	az állatokat véglegesen azonosították a születésük helye szerinti gazdaságig való visszakövethetőségük érdekében;

—	a spermagyűjtés időpontjában az állatok nem mutatták a klasszikus surlókór klinikai tüneteit;

ii.	ARR/ARR prionfehérje-genotípusú kostól származó juhsperma;

i)	a gazdaságban tartott juh- és kecskefélék nem érintkeznek közvetlenül vagy közvetve az alacsonyabb állat-egészségügyi státusú gazdaságból származó juh- és kecskefélékkel, ideértve a közös legeltetést.

1.3.

A juhféléket és/vagy kecskeféléket tartó azon gazdaság is a klasszikus surlókór tekintetében ellenőrzött kockázatot jelentő gazdaságként ismerhető el, amely legalább három évre visszamenőleg teljesíti a következő feltételeket:

a)	a juh- és kecskeféléket véglegesen azonosították, továbbá nyilvántartást vezetnek az állatoknak a születés helye szerinti gazdaságig való visszakövethetősége érdekében;

b)	nyilvántartást vezetnek a juh- és kecskeféléknek a gazdaságba történő szállításáról és a gazdaságból való elszállításáról;

csak a következő juh- és kecskefélék kerülhetnek be a gazdaságba:

i.	a klasszikus surlókór tekintetében elhanyagolható vagy ellenőrzött kockázatot jelentő gazdaságokból származó juh- és kecskefélék;

ii.	olyan gazdaságból származó juh- és kecskefélék, amelyek az a)–i) pontokban foglalt feltételeket legalább három éve vagy legalább ugyanazon időszak óta teljesítik, mint az a gazdaság, amelybe az állatokat szállítani fogják;

iii.	ARR/ARR prionfehérje-genotípusú juhfélék.

d)	a gazdaságot rendszeresen ellenőrzi az a)–i) pontban meghatározott rendelkezéseknek való megfelelés igazolása érdekében hatósági állatorvos vagy az illetékes hatóság által e célra felhatalmazott állatorvos; az ellenőrzéseket 2014. január 1-jétől legalább évente egy alkalommal el kell végezni;

e)	nem erősítették meg klasszikus surlókóros előfordulását;

valamennyi 18 hónaposnál idősebb, emberi fogyasztásra céljából történő levágásra szánt juh- és kecskefélét hatósági állatorvos vizsgál meg, és minden olyan állatot, amely sorvadásos tüneteket, idegrendszeri tüneteket mutat, vagy amelyet kényszervágásra küldenek, laboratóriumban meg kell vizsgálni a klasszikus surlókór tekintetében a X. melléklet C. fejezete 3. részének 3.2. pontjában foglalt laboratóriumi módszerek és vizsgálati tervek szerint.

2013. december 31-ig minden, a III. melléklet A. fejezet II. rész 3. pontjában említett, 18 hónaposnál idősebb juh- és kecskefélét, amely elhullott, vagy amelyet emberi fogyasztás céljából történő levágástól eltérő okból öltek le, laboratóriumban meg kell vizsgálni a klasszikus surlókor tekintetében a X. melléklet C. fejezete 3. részének 3.2. pontjában meghatározott laboratóriumi módszerek és vizsgálati tervek szerint.

2014. január 1-jétől minden 18 hónaposnál idősebb juh- és kecskefélét, amely elhullott, vagy amelyet emberi fogyasztás céljából történő levágástól eltérő okból öltek le, laboratóriumban meg kell vizsgálni a klasszikus surlókor tekintetében a X. melléklet C. fejezete 3. részének 3.2. pontjában meghatározott laboratóriumi módszerek és vizsgálati tervek szerint.

Az f) pont második és harmadik bekezdésében foglalt feltételektől eltérve a tagállamok dönthetnek úgy, hogy – emberi fogyasztás céljára történő levágásuk helyett – az f) pont első bekezdésében szereplő rendelkezéseket alkalmazzák a 18 hónaposnál idősebb, kereskedelmi értékkel nem rendelkező, termékeny élettartamuk végén leselejtezett juh- és kecskefélékre.

Az a)–f) pontokban meghatározott feltételek mellett 2014. január 1-jétől a következő feltételeknek kell megfelelni:

csak a következő juh- és kecskeembriók/petesejtek vihetők be:

olyan donorállatoktól származó embriók/petesejtek, amelyeket születésük óta a klasszikus surlókór tekintetében elhanyagolható kockázatot jelentő tagállamban vagy olyan gazdaságban tartottak, amely a klasszikus surlókór tekintetében elhanyagolható vagy ellenőrzött kockázattal rendelkezik, illetve amely donorállatok esetében teljesülnek a következő követelmények:

—	az állatokat véglegesen azonosították a születésük helye szerinti gazdaságig való visszakövethetőségük érdekében;

—	az állatokat születésük óta olyan gazdaságban tartották, ahol ez alatt az idő alatt nem erősítették meg klasszikus surlókor előfordulását;

—	az embrió-/petesejtgyűjtés időpontjában az állatok nem mutatták a klasszikus surlókór klinikai tüneteit;

ii.	ARR/ARR prionfehérje-genotípusú juhfélék embriói/petesejtjei.

csak a következő juh- és kecskesperma kerülhet be a gazdaságba:

olyan donorállatoktól származó sperma, amelyeket születésük óta a klasszikus surlókór tekintetében elhanyagolható kockázatot jelentő tagállamban tartottak olyan gazdaságban tartottak, amely a klasszikus surlókór tekintetében elhanyagolható vagy ellenőrzött kockázattal rendelkezik, vagy amely donorállatok esetében teljesülnek a következő követelmények:

—	az állatokat véglegesen azonosították a születésük helye szerinti gazdaságig való visszakövethetőségük érdekében;

—	a spermagyűjtés időpontjában az állatok nem mutatták a klasszikus surlókór klinikai tüneteit;

ii.	ARR/ARR prionfehérje-genotípusú kostól származó juhsperma;

i)	a gazdaságban tartott juh- és kecskefélék nem érintkeznek közvetlenül vagy közvetve alacsonyabb állat-egészségügyi státusú gazdaságból származó juh- és kecskefélékkel, ideértve a közös legeltetést.

1.4.

Ha megerősítik a klasszikus surlókor előfordulását a klasszikus surlókór tekintetében elhanyagolható vagy ellenőrzött kockázatot jelentő gazdaságban vagy egy olyan gazdaságban, amely a VII. melléklet B. fejezetének 1. részében említett vizsgálat eredménye szerint epidemiológiai kapcsolatban áll egy, a klasszikus surlókór tekintetében elhanyagolható vagy ellenőrzött kockázatot jelentő gazdasággal, a klasszikus surlókór tekintetében elhanyagolható vagy ellenőrzött kockázatot jelentő gazdaságot azonnal törölni kell az 1.1. pontban említett jegyzékről.

A tagállamnak haladéktalanul értesítenie kell azokat a tagállamokat, amelyekbe – elhanyagolható kockázatot jelentő gazdaság esetében – az elmúlt hét évben, illetve – ellenőrzött kockázatot jelentő gazdaság esetében – az elmúlt három évben az érintett gazdaságból származó juh- és kecskeféléket vagy az érintett gazdaságban tartott juh- és kecskeféléktől származó spermát és embriót importáltak.

2. A klasszikus surlókór tekintetében elhanyagolható kockázatot jelentő tagállamok vagy tagállami körzetek

2.1.

Amennyiben egy tagállam úgy véli, hogy területe vagy területének egy része a klasszikus surlókór tekintetében elhanyagolható kockázatot jelent, megfelelő dokumentációt kell benyújtania a Bizottsághoz, különös tekintettel a következőkre:

kockázatértékelést végeztek, amely kimutatta, hogy megfelelő, bármely felismert kockázat kezelésére meghatározott időtartam erejéig foganatosított intézkedések vannak hatályban. A kockázatértékelés meghatározza a klasszikus surlókor előfordulásával kapcsolatos összes potenciális tényezőt, különösen a következőket:

i.	a klasszikus surlókórral potenciálisan fertőzött juh- és kecskefélék vagy azok spermájának és embriójának behozatala vagy bevezetése;

ii.	a juh- és kecskefélék populációjának szerkezetére és az állattartási gyakorlatokra vonatkozó ismeretek szintje;

iii.	takarmányozási gyakorlat, beleértve a kérődzőkből származó hús- és csontliszttel vagy tepertővel történő takarmányozást;

iv.	juh- és kecskeféléktől származó olyan tej és tejtermékek behozatala, amelye(ke)t juh- és kecskefélék etetésére szánnak;

b)	a klasszikus surlókórra utaló klinikai tüneteket mutató juh- és kecskeféléket legalább hétéves időtartamra visszamenőleg vizsgálták;

legalább hétéves időszak erejéig minden évben megfelelő számú, a gazdaságban levágott, leselejtezett vagy elhullva talált állatok tekintetében reprezentatív, 18 hónaposnál idősebb juh- és kecskefélét megvizsgáltak (ez a módszer – amennyiben az állományban a klasszikus surlókór 0,1 %-ot meghaladó prevalenciával jelen van – 95 % szintű megbízhatósággal mutatja ki a klasszikus surlókórt), és az érintett időszak alatt nem jelentették klasszikus surlókór előfordulását;

d)	a juh- és kecskefélék kérődzőkből származó hús- és csontliszttel vagy tepertővel történő takarmányozása a tagállam egész területén legalább hét éve tilos, és a tilalmat hatékonyan érvényre juttatják;

e)	más tagállamból származó juh- és kecskeféléknek, valamint azok spermáinak és embrióinak a behozatala a 4.1.b) pontnak vagy a 4.2. pontnak megfelelően történik;

f)	harmadik országból származó juh- és kecskeféléknek, valamint azok spermáinak és embrióinak a behozatala a IX. melléklet E. vagy H. fejezetének megfelelően történik.

2.2.

A tagállamnak vagy a tagállami körzetnek a klasszikus surlókór tekintetében elhanyagolható kockázati státusát a 24. cikk (2) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően lehet jóváhagyni.

A tagállamnak jelentenie kell a betegségre vonatkozóan a 2.1. pont szerint benyújtott információk megváltozását.

A 2.2. pontnak megfelelően jóváhagyott, elhanyagolható kockázati státus az ilyen értesítés figyelembevételével a 24. cikk (2) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően visszavonható.

3. A klasszikus surlókórra vonatkozó nemzeti védekezési programok:

3.1.

az a tagállam, amely a klasszikus surlókór tekintetében nemzeti védekezési programmal rendelkezik az ország teljes területére vonatkozóan:

benyújthatja a nemzeti védekezési programot a Bizottságnak, áttekintést adva elsősorban a következőkről:

—	a klasszikus surlókór megoszlása a tagállamban,

—	a nemzeti védekezési program indokai, figyelembe véve a betegség jelentőségét és a költség/haszon arányt,

—	a gazdaságokra vonatkozóan meghatározott státuskategóriák és az egyes kategóriákon belül elérendő teljesítendő előírások,

—	az alkalmazandó vizsgálati eljárások,

—	a nemzeti védekezési program megfigyelést szolgáló eljárásai,

—	azon intézkedések, amelyeket akkor kell alkalmazni, ha egy gazdaság bármely okból elveszti a státusát,

—	azon intézkedések, amelyeket akkor kell alkalmazni, ha a nemzeti védekezési program rendelkezéseinek megfelelően végzett ellenőrzések eredménye pozitív,

az a) pontban említett programot – a 24. cikk (2) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően – az e pontban meghatározott kritériumok teljesítése esetén lehet jóváhagyni; a tagállamok által benyújtott programok módosításait vagy kiegészítéseit a 24. cikk (2) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően lehet jóváhagyni.

3.2.

A következő tagállamok nemzeti védekezési programjai kerülnek jóváhagyásra:

—

Dánia

—

Ausztria

—	Finnország

—	Svédország.

4. A juh- és kecskeféléknek, valamint azok spermáinak és embrióinak Unión belüli kereskedelme

A következő feltételeket kell alkalmazni:

4.1.

juh- és kecskefélék:

az olyan tagállamban való tenyésztésre szánt juh- és kecskefélékre, amely a klasszikus surlókór tekintetében az elhanyagolható kockázattól eltérő kockázatot jelent, vagy amelyben a klasszikus surlókór tekintetében nincs jóváhagyott nemzeti védekezési program, az alábbi követelmények vonatkoznak:

a klasszikus surlókór tekintetében elhanyagolható vagy ellenőrzött kockázatot jelentő gazdaságokból származnak; ugyanakkor azok a tenyésztésre szánt juh- és kecskefélék, amelyek az 1.3. pont a)–f) alpontjában foglalt követelményeknek legalább három éve megfelelő gazdaságból vagy gazdaságokból származnak, 2014. december 31-ig részt vehetnek az Unión belüli kereskedelemben; vagy

ii.	a klasszikus surlókór tekintetében elhanyagolható kockázatot jelentő tagállamból vagy tagállami körzetből származnak; vagy

iii.	juhfélék esetében ARR/ARR prionfehérje-genotípussal rendelkeznek, amennyiben nem olyan gazdaságból származnak, amelyre a VII. melléklet B. fejezetének 3. és 4. pontjában meghatározott korlátozások vonatkoznak.

az azonnali levágástól eltérő bármely felhasználásra szánt juh- és kecskefélékre, amelyek a klasszikus surlókór tekintetében elhanyagolható kockázatot jelentő tagállamban vagy olyan tagállamban való felhasználásra szánnak, amelyben a klasszikus surlókór tekintetében jóváhagyott nemzeti védekezési program működik, az alábbi követelmények vonatkoznak:

a klasszikus surlókór tekintetében elhanyagolható kockázatot jelentő gazdaságokból származnak; ugyanakkor azok a tenyésztésre szánt juh- és kecskefélék, amelyek az 1.2. pont a)–i) alpontjában foglalt követelményeknek legalább hét éve megfelelő gazdaságból vagy gazdaságokból származnak, 2014. december 31-ig részt vehetnek az Unión belüli kereskedelemben; vagy

ii.	a klasszikus surlókór tekintetében elhanyagolható kockázatot jelentő tagállamból vagy tagállami körzetből származnak; vagy

iii.	juhfélék esetében ARR/ARR prionfehérje-genotípussal rendelkeznek, amennyiben nem olyan gazdaságból származnak, amelyre a VII. melléklet B. fejezetének 3. és 4. pontjában meghatározott korlátozások vonatkoznak.

4.2.

a juh- és kecskefélék spermájára és embrióira a következő követelmények vonatkoznak:

a)	olyan állatoktól kell begyűjteni, amelyeket születésüktől fogva folyamatosan a klasszikus surlókór tekintetében elhanyagolható vagy ellenőrzött kockázatot jelentő gazdaságban vagy gazdaságokban tartottak; vagy

b)	olyan állatoktól kell begyűjteni, amelyeket a begyűjtést megelőző három év folyamán végig az 1. rész 1.3. pontjának a)–f) alpontjában foglalt követelményeknek megfelelő gazdaságban vagy gazdaságokban tartottak; vagy

c)	olyan állatoktól kell begyűjteni, amelyeket születésüktől fogva a klasszikus surlókór tekintetében elhanyagolható kockázatot jelentő országban vagy körzetben tartottak; vagy

d)	juhsperma esetén a spermát ARR/ARR prionfehérje-genotípusú hímivarú egyedektől gyűjtötték be; vagy

e)	juhembriók esetén az embriót ARR/ARR prionfehérje-genotípusú egyedektől gyűjtötték be.

B. SZAKASZ

A szarvasmarhafélékre vonatkozó feltételek

Az Egyesült Királyság biztosítja, hogy az 1996. augusztus 1-je előtt területén született és nevelt szarvasmarhaféléket területéről nem szállítják más tagállamokba vagy harmadik országokba.”

A IX. melléklet a következőképpen módosul:

A C. fejezetben az A. szakasz helyébe a következő lép:

„A. SZAKASZ

Termékek

A 853/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet I. melléklete 1.10., 1.13., 1.15., 7.1., 7.5., 7.6., 7.7., 7.8. és 7.9. pontjának meghatározása szerinti szarvasmarha-, juh- vagy kecskefélékből származó, az alábbiakban felsorolt termékekre a származási ország BSE-kockázatának kategóriájától függően az e fejezet B., C. vagy D. szakaszában meghatározott feltételek vonatkoznak:

—	friss hús,

—	darált hús,

—	húskészítmények,

—	húsipari termékek,

—	kiolvasztott állati zsiradék,

—

tepertő,

—	nem nyersbőrből és irhából nyert zselatin és kollagén,

—	kezelt bél.”

A D. és E. fejezet helyébe a következő szöveg lép:

„D. FEJEZET

Szarvasmarhából, juhból vagy kecskéből származó állati melléktermékek és származtatott termékek behozatala

A. SZAKASZ

Állati melléktermékek

Ez a fejezet az 1069/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 3. cikkének 1. és 2. pontjában meghatározott állati melléktermékekre és származtatott termékekre vonatkozik, amennyiben azok szarvasmarha-, juh- és kecskefélékből származnak:

a)	2. kategóriába tartozó anyagból származó kiolvasztott zsírok, amelyeket az 1069/2009/EK rendelet 3. cikkének 22. pontjában meghatározott szerves trágyaként vagy talajjavító szerként, illetve ezek előállításához szolgáló alapanyagként vagy félkész termékként való felhasználásra szántak;

b)	2. kategóriába tartozó anyagból származó csont és csontkészítmények;

3. kategóriába tartozó anyagból származó kiolvasztott zsírok, amelyeket az 1069/2009/EK rendelet 3. cikkének 22. és 25. pontjában meghatározott szerves trágyaként, talajjavító szerként vagy takarmányként, illetve ezek előállításához szolgáló alapanyagként vagy félkész termékként való felhasználásra szántak;

d)	kedvtelésből tartott állatok eledele, köztük műcsont;

e)	vérkészítmények;

f)	feldolgozott állati fehérje;

g)	3. kategóriába tartozó anyagból származó csont és csontkészítmények;

h)	nem nyersbőrből vagy irhából nyert zselatin és kollagén;

a c)–h) pontokban nem említett 3. kategóriába tartozó anyagok és belőlük készült termékek, kivéve:

i.	friss nyersbőr és irha, kezelt nyersbőr és irha;

ii.	nyersbőrből és irhából nyert zselatin és kollagén;

iii.	zsírszármazékok.

B. SZAKASZ

Az állat-egészségügyi bizonyítványra vonatkozó követelmények

Az A. szakaszban említett, szarvasmarha-, juh- és kecskefélékből származó állati melléktermékek és a belőlük készült termékek behozatalának feltétele egy állat-egészségügyi bizonyítvány bemutatása, amely tanúsítja az alábbiakat:

az állati melléktermék vagy a származtatott termék nem tartalmaz különleges fertőzésveszélyt jelentő anyagot vagy szarvasmarha-, juh- és kecskeféle csontjából nyert, mechanikusan leválasztott húst, nem is ilyenből származik, továbbá az állatot – az olyan állatok kivételével, amelyek az 5. cikk (2) bekezdésének megfelelően hozott döntés értelmében elhanyagolható BSE-kockázatot jelentő országban vagy régióban születtek, nevelkedtek és kerültek levágásra –, amelyből az állati eredetű melléktermék, illetve a származtatott termék származik, nem úgy vágták le, hogy előbb a koponyaüregbe befecskendezett gázzal elkábították, vagy ugyanezzel a módszerrel leölték, illetve hogy a központi idegrendszer szöveteit a koponyaüregükbe bevezetett, megnyúlt rúd alakú eszközzel roncsolták; vagy

az állati melléktermék vagy a belőle készült termék kizárólag olyan szarvasmarha-, juh- és kecskefélékből származó anyagot tartalmaz, illetve olyanokból származik, amelyek az 5. cikk (2) bekezdésével összhangban hozott döntés értelmében elhanyagolható BSE-kockázatot jelentő országként vagy régióként besorolt országban vagy régióban születtek, nevelkedtek és kerültek levágásra.

Az a) és a b) pont kiegészítéseként az A. szakaszban említett, juh- vagy kecskefélék tejét vagy az abból készült tejtermékeket tartalmazó, takarmányozásra szánt állati melléktermékek és azokból származtatott termékek behozatalának feltétele egy állat-egészségügyi bizonyítvány bemutatása, amelyet tanúsítja az alábbiakat:

a juh- és kecskeféléket, amelyekből az érintett termékek származnak, születésük óta folyamatosan olyan országban tartották, amelyre teljesülnek a következő feltételek:

i.	a klasszikus surlókórt kötelezően be kell jelenteni;

ii.	előrejelző, felügyeleti és ellenőrző rendszer működik benne;

iii.	a juh- és kecsketartó gazdaságokra hatósági korlátozások vonatkoznak TSE gyanúja vagy klasszikus surlókór megerősített előfordulása esetén;

iv.	a klasszikus surlókórral fertőzött juh- és kecskeféléket leölik és teljesen megsemmisítik;

v.	a juh- és kecskefélék kérődzőkből származó hús- és csontliszttel vagy tepertővel történő takarmányozása az ország egész területén legalább hét éve tilos, és a tilalmat hatékonyan érvényre juttatják;

d)	a juh- és kecskefélékből származó tej és tejtermékek olyan gazdaságból származnak, ahol nem rendeltek el hatósági korlátozásokat TSE gyanúja következtében;

a juh- és kecskefélékből származó tej és tejtermékek olyan gazdaságból származnak, ahol az előző hét év során nem diagnosztizáltak klasszikus surlókórt, vagy ahol klasszikus surlókór előfordulásának megerősítését követően:

i.	a gazdaságban – az ARR/ARR genotípusú tenyészkosok, a legalább egy ARR allélt hordozó, VRQ allél nélküli tenyésztésre használt anyajuhok és minden más, legalább egy ARR allélt hordozó juhfélék kivételével – minden juh- és kecskefélét leöltek és megsemmisítettek, vagy levágtak; vagy

ii.

minden olyan állatot, amelynél klasszikus surlókórt állapítottak meg, leöltek és megsemmisítettek, a gazdaságot pedig fokozott TSE-megfigyelés alá helyezték legalább a klasszikus surlókór utolsó előfordulásának megerősítését követő két évre, beleértve a következőkben felsorolt minden, 18 hónaposnál idősebb alábbi állatnál – az ARR/ARR genotípusú juhfélék kivételével – végzett, a TSE kimutatására szolgáló, negatív eredménnyel záruló vizsgálatot, amelyet a X. melléklet C. fejezetének 3.2. pontjában foglalt laboratóriumi módszereknek megfelelően hajtottak végre:

—	emberi fogyasztás céljából levágott állatok; valamint

—	azok az állatok, amelyek elpusztultak, vagy amelyeket a gazdaságban leöltek, de amelyeket nem a betegségmentesítési program keretében öltek le.

E. FEJEZET

Juh- és kecskefélék behozatala

Az Unióba importált juh- és kecskefélék esetében olyan állat-egészségügyi bizonyítványt kell bemutatni, amely tanúsítja, hogy az állatokat születésük óta folyamatosan olyan országban tartották, amelyre teljesülnek a következő feltételek:

1.	a klasszikus surlókórt kötelezően be kell jelenteni;

2.	előrejelző, felügyeleti és ellenőrző rendszer működik benne;

3.	a klasszikus surlókórral fertőzött juh- és kecskeféléket leölik és teljesen megsemmisítik;

4.	a juh- és kecskefélék kérődzőkből származó hús- és csontliszttel vagy tepertővel történő takarmányozása az ország egész területén legalább hét éve tilos, és a tilalmat hatékonyan érvényre juttatják;

Az 1–4. pontban meghatározott feltételek mellett az állat-egészségügyi bizonyítványnak a következőket kell tanúsítania:

Az Unióba importált juh- és kecskefélék esetében, melyeket olyan tagállamokban való tenyésztésre szánnak, amelyek a klasszikus surlókór tekintetében elhanyagolható kockázattól eltérő kockázatot jelentenek, vagy amelyek a klasszikus surlókór tekintetében nem rendelkeznek a VIII. melléklet A. fejezete A. szakaszának 3.2. pontjában felsorolt jóváhagyott nemzeti védekezési programmal, az alábbi követelmények vonatkoznak:

—	a behozott juh- és kecskefélék olyan gazdaságból vagy gazdaságokból származnak, amely(ek) megfelel(nek) a VIII. melléklet A. fejezete A. részének 1.3. pontjában foglalt követelményeknek; vagy

—	ARR/ARR prionfehérje-genotípusú juhok, amelyek olyan gazdaságból származnak, ahol BSE vagy klasszikus surlókór következtében az elmúlt két évben nem rendeltek el hatósági szállítási korlátozásokat.

Az Unióba behozott, az azonnali levágástól eltérő bármely felhasználásra szánt juh- és kecskefélékre, amelyek a klasszikus surlókór tekintetében elhanyagolható kockázatot jelentő vagy olyan tagállamba szánnak, amelyben a klasszikus surlókór tekintetében a VIII. melléklet A. fejezete A. szakaszának 3.2. pontjában felsorolt jóváhagyott nemzeti védekezési program működik, az alábbi követelmények vonatkoznak:

—	az állatok olyan gazdaságból vagy gazdaságokból származnak, amely(ek) megfelel(nek) a VIII. melléklet A. fejezete A. részének 1.2. pontjában foglalt követelményeknek; vagy

—	ARR/ARR prionfehérje-genotípusú juhok, amelyek olyan gazdaságból származnak, ahol BSE vagy klasszikus surlókór következtében az elmúlt két évben nem rendeltek el hatósági szállítási korlátozásokat.”

A H. fejezet helyébe az alábbi szöveg lép:

„H. FEJEZET

Juh- és kecskefélék spermájának és embrióinak behozatala

Az Unióba behozott juh- és kecskefélék behozatalának feltétele egy állat-egészségügyi bizonyítvány bemutatása, amely tanúsítja a következőket:

az állatokat születésük óta folyamatosan olyan országban tartották, ahol teljesülnek a következő feltételek:

i.	a klasszikus surlókórt kötelezően be kell jelenteni;

ii.	előrejelző, felügyeleti és ellenőrző rendszer működik benne;

iii.	a klasszikus surlókórral fertőzött juh- és kecskeféléket leölik és teljesen megsemmisítik;

iv.	a juh- és kecskefélék kérődzőkből származó hús- és csontliszttel vagy tepertővel történő takarmányozása az ország egész területén legalább hét éve tilos, és a tilalmat hatékonyan érvényre juttatják;

az állatokat az exportált sperma vagy embrió begyűjtését megelőző utolsó három évben folyamatosan olyan gazdaságban vagy gazdaságokban tartották, amely(ek)re legalább az utolsó három évben teljesülnek a VIII. melléklet A. fejezete A. szakaszának 1.3. a)–f) pontjában meghatározott követelmények; vagy

i.	juhsperma esetén a spermát ARR/ARR prionfehérje-genotípusú hímivarú egyedektől gyűjtötték be;

ii.	juhembriók esetén az embriót ARR/ARR prionfehérje-genotípusú egyedektől gyűjtötték be”.

A X. melléklet a következők szerint módosul:

A C. fejezetben a 3. rész 3.1. pontja a következő c) alponttal egészül ki:

„c) A pozitív BSE-előfordulások további vizsgálata

A BSE minden pozitív előfordulása esetén mintát kell venni, amelyet az illetékes hatóság által kijelölt olyan laboratóriumnak kell továbbítani, amely sikerrel vett részt az Európai Unió referencialaboratóriuma által a megerősített BSE-előfordulás megkülönböztető vizsgálatának vonatkozásában szervezett jártassági vizsgálatban; a laboratóriumban a mintákat tovább vizsgálják a szarvasmarhaféléktől származó TSE-izolátumok osztályozására vonatkozó uniós referencialaboratóriumi módszerben meghatározott módszerek és vizsgálati tervek szerint (*9).

(*9) http://vla.defra.gov.uk/science/docs/sci_tse_rl_2blot.pdf” "

A X. melléklet C. fejezetének 4. része helyébe a következő szöveg lép:

„4. Gyorstesztek

A szarvasmarhákban előforduló BSE kimutatására az 5. cikk (3) bekezdésének és a 6. cikk (1) bekezdésének megfelelően a gyorsteszteket kizárólag a következő módszerekkel lehet elvégezni:

—	a PrPRes proteináz-K-rezisztens fragmentum kimutatására szolgáló Western blot eljáráson (Prionics-Check Western teszt) alapuló immuno-blot teszt;

—	a PrPSc kimutatására szolgáló, mikrolemezmódszeren alapuló immunpróba (Enfer TSE 3. verzió);

—	szendvicsimmunpróba PrPRes kimutatására (gyorspróba-protokoll, short assay protocol) denaturálási és koncentrációs lépéseket követően (Bio-Rad TeSeE SAP gyorsteszt);

—	mikrolemezmódszeren alapuló immunpróba (ELISA), amely monoklonális antitestekkel mutatja ki a proteináz-K-rezisztens PrPRes-t (Prionics-Check LIA teszt);

—	a PrP Sc szelektív befogására vegyi polimert, a PrP molekula ép részeire pedig monoklonális azonosító antitestet használó immunpróba (IDEXX HerdChek BSE-Scrapie Antigen Test Kit, EIA és IDEXX HerdChek BSE-Scrapie Antigen Test Kit, EIA);

—	a proteináz-K-rezisztens PrP frakciók kimutatására két különböző monoklonális antitestet alkalmazó laterális immunpróba (Prionics Check PrioSTRIP);

—	a szarvasmarha PrP Sc nagy mértékben kigöngyölt állapotában két epitópra irányított, két különböző monoklonális antitestet alkalmazó kétoldali immunpróba (Roboscreen Beta Prion BSE EIA Test Kit).

A juh- és kecskefélékben előforduló TSE kimutatására az 5. cikk (3) bekezdésének és a 6. cikk (1) bekezdésének megfelelően a gyorsteszteket kizárólag a következő módszerekkel lehet elvégezni:

—	szendvicsimmunpróba PrPRes kimutatására (gyorspróba-protokoll, short assay protocol) denaturálási és koncentrációs lépéseket követően (Bio-Rad TeSeE SAP gyorsteszt);

—	a denaturálási és a TeSeE Sheep/Goat Purification kit segítségével elvégzett koncentrációs lépéseket követően a TeSeE Sheep/Goat Detection kit felhasználásával végzett, PrPRes kimutatására szolgáló szendvicsimmunpróba (Bio-Rad TeSeE Sheep/Goat gyorsteszt);

—	a PrP Sc szelektív befogására vegyi polimert, a PrP molekula ép részeire pedig monoklonális azonosító antitestet használó immunpróba (IDEXX HerdChek BSE-Scrapie Antigen Test Kit, EIA);

—	a proteináz K-rezisztens PrP frakciók kimutatására két különböző monoklonális antitestet alkalmazó laterális immunpróba (Prionics – Check PrioSTRIP SR gyorsteszt, vizuális leolvasási protokoll [visual reading protocol]).

A vizsgálat elvégzésére szolgáló mintaszövetnek valamennyi gyorsteszt esetében meg kell felelnie a gyártó által kiadott használati utasításnak.

A gyorstesztek gyártóinak olyan, az uniós referencialaboratórium által jóváhagyott minőségbiztosítási rendszert kell működtetniük, amely biztosítja a tesztek teljesítményének állandóságát. A gyártók a vizsgálati terveket kötelesek benyújtani az uniós referencialaboratóriumnak.

A gyorsteszteket és a vizsgálati terveket kizárólag az uniós referencialaboratórium előzetes tájékoztatását követően lehet módosítani azzal a feltétellel, hogy az uniós referencialaboratórium megállapítása szerint a módosítás nem változtatja meg a gyorsteszt érzékenységét, specifikusságát vagy megbízhatóságát. Erről a megállapításról tájékoztatni kell a Bizottságot és a nemzeti referencialaboratóriumokat.”

(*1) http://vla.defra.gov.uk/science/docs/sci_tse_rl_handbookv4jan10.pdf

(*2) HL L 349., 2002.12.24., 105. o.

(*3) http://vla.defra.gov.uk/science/docs/sci_tse_rl_2blot.pdf

(*4) HL L 5., 2004.1.9., 8. o.”

(*5) HL L 139., 2004.4.30., 55. o.

(*6) HL L 139., 2004.4.30., 206. o.”

(*9) http://vla.defra.gov.uk/science/docs/sci_tse_rl_2blot.pdf” ”

(*7) HL L 300., 2009.11.14., 1. o.

(*8) HL L 368., 2006.12.23., 15. o.”