2019.8.2.   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 204/22


A BIZOTTSÁG (EU) 2019/1295 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2019. augusztus 1.)

az Oroszországból és Ukrajnából származó egyes varrat nélküli vas- és acélcsövek behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vám kivetéséről szóló (EU) 2018/1469 végrehajtási rendeletnek az (EU) 2016/1036 rendelet 11. cikkének (3) bekezdése szerinti részleges időközi felülvizsgálatot követő módosításáról

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel az Európai Unióban tagsággal nem rendelkező országokból érkező dömpingelt behozatallal szembeni védelemről szóló, 2016. június 8-i (EU) 2016/1036 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) (a továbbiakban: alaprendelet) és különösen annak 11. cikke (3) bekezdésére,

mivel:

1.   ELJÁRÁS

1.1.   Hatályban lévő intézkedések

(1)

Egy vizsgálatot követően (a továbbiakban: eredeti vizsgálat) a Tanács a 954/2006/EK rendelettel (2) végleges dömpingellenes vámot vetett ki a Horvátországból, az Oroszországból és az Ukrajnából származó egyes varrat nélküli vas- és acélcsövek behozatalára. Az intézkedések keretében a Tanács a külön megnevezett ukrajnai exportáló gyártóktól érkező behozatalra 12,3 % és 25,7 % közötti, az összes többi ukrajnai vállalattól érkező behozatalra 25,7 %-os dömpingellenes értékvámot vetett ki. A jelenlegi felülvizsgálat tárgyát képező exportáló gyártóra, a CJSC Nikopolsky Seamless Tubes Plant Niko Tube és a OJSC Nizhnedneprovsky Tube Rolling Plant (jelenleg: LLC Interpipe Niko Tube és OJSC Interpipe Nizhnedneprovsky Tube Rolling Plant) együttesére (a továbbiakban együtt: kérelmező, Interpipe) kivetett végleges dömpingellenes vám mértéke 25,1 % volt.

(2)

Egy, az Interpipe által a 954/2006/EK tanácsi rendelet megsemmisítése érdekében indított keresetet követően az Európai Közösségek Elsőfokú Bírósága megsemmisítette a 954/2006/EK rendelet 1. cikkét annyiban, amennyiben az Interpipe esetében megállapított dömpingellenes vám meghaladta azt a vámot, amely akkor lett volna alkalmazandó, ha az exportárat nem igazították volna ki a jutalékkal azokban az esetekben, amikor az értékesítések a SEPco SA elnevezésű kapcsolt kereskedelmi társaság közvetítésével történtek. (3) Az Európai Unió Bírósága 2012. február 16-án helybenhagyta az Elsőfokú Bíróság ítéletét. (4)

(3)

A Tanács az ítéleteket követően az Interpipe vállalatra hibásan kivetett dömpingellenes vám helyreigazítása érdekében az 540/2012/EU végrehajtási rendelettel (5) módosította a 954/2006/EK tanácsi rendeletet. Ennek következtében az Interpipe esetében alkalmazandó vám mértéke 17,7 %-ra módosult.

(4)

Hatályvesztési felülvizsgálatot követően a Tanács az 585/2012/EU végrehajtási rendelettel (6) fenntartotta az Oroszországból és az Ukrajnából származó varratmentes vas- és acélcsövek behozatalára a 954/2006/EK tanácsi rendelettel bevezetett intézkedéseket.

(5)

Egy, az Interpipe által az alaprendelet 11. cikkének (3) bekezdése alapján benyújtott kérelmet követően a Tanács a 795/2012/EU végrehajtási rendelettel (7) módosította az Interpipe tekintetében az 585/2012/EU végrehajtási rendelettel bevezetett végleges intézkedéseket (a továbbiakban: legutóbbi időközi felülvizsgálat). Ennek következtében az Interpipe esetében alkalmazandó vám mértéke 13,8 %-ra módosult.

(6)

Hatályvesztési felülvizsgálatot követően a Bizottság az (EU) 2018/1469 végrehajtási rendelettel (8) fenntartotta az Oroszországból és az Ukrajnából származó varratmentes vas- és acélcsövek behozatalára a legutóbb a 795/2012/EU és az 1269/2012/EU tanácsi végrehajtási rendelettel (9) módosított 585/2012/EK végrehajtási rendelettel bevezetett intézkedéseket.

(7)

A jelenleg hatályban lévő dömpingellenes vámok az Oroszországból származó behozatal esetében 35,8 %-tól 24,1 %-ig, az Ukrajnából származó behozatal esetében pedig 25,7 %-tól 12,3 %-ig terjednek.

1.2.   Részleges időközi felülvizsgálat iránti kérelem

(8)

Egy, az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett értesítés (10) (a továbbiakban: az eljárás megindításáról szóló értesítés) útján a Bizottság 2018. május 7-én bejelentette, hogy az alaprendelet 11. cikkének (3) bekezdése alapján az Ukrajnából származó egyes varrat nélküli vas- és acélcsövek behozatalára alkalmazandó dömpingellenes intézkedésekkel kapcsolatban részleges időközi felülvizsgálatot indít.

(9)

A dömpingnek az Interpipe elnevezésű exportáló gyártó tekintetében történő vizsgálatára korlátozódó felülvizsgálat megindítása a vállalat által benyújtott indokolt kérelem alapján történt. A kérelemben az Interpipe elegendő bizonyítékot szolgáltatott arra vonatkozóan, hogy a meglévő intézkedések bevezetéséhez vezető körülmények megváltoztak, és ezek a változások tartósak.

1.3.   Vizsgálat

(10)

A dömping mértékére vonatkozó vizsgálat a 2017. április 1-jétől2018. március 31-ig tartó időszakra (a továbbiakban: felülvizsgálati időszak) terjedt ki.

(11)

A részleges időközi felülvizsgálat megindításáról a Bizottság hivatalosan tájékoztatta a kérelmezőt, az exportáló ország hatóságait és az uniós gazdasági ágazatot. Az érdekelt felek lehetőséget kaptak arra, hogy az eljárás megindításáról szóló értesítésben megállapított határidőn belül írásban ismertessék álláspontjukat, illetve kérjék meghallgatásukat.

(12)

A Bizottság a vizsgálathoz szükségesnek tartott információk összegyűjtése érdekében kérdőívet küldött a kérelmezőnek, amely a megadott határidőn belül válaszolt.

(13)

A Bizottság minden olyan információt megkísérelt beszerezni és ellenőrzött, amelyet szükségesnek tartott a dömping mértékének megállapításához. A Bizottság a kérelmező, valamint a vele kapcsolatban álló LLC Interpipe Ukraine, Interpipe Europe SA és Interpipe Central Trade GmbH kereskedelmi társaságok telephelyén ellenőrző látogatást tett.

2.   A FELÜLVIZSGÁLAT TÁRGYÁT KÉPEZŐ TERMÉK ÉS A HASONLÓ TERMÉK

2.1.   A felülvizsgálat tárgyát képező termék

(14)

A felülvizsgálat tárgyát képező termék azonos a jelenleg hatályban lévő intézkedéseket bevezető 2018. október 1-jei (EU) 2018/1469 végrehajtási rendeletben meghatározott termékkel: az egyebek mellett Ukrajnából származó, jelenleg az ex 7304 11 00, ex 7304 19 10, ex 7304 19 30, ex 7304 22 00, ex 7304 23 00, ex 7304 24 00, ex 7304 29 10, ex 7304 29 30, ex 7304 31 80, ex 7304 39 58, ex 7304 39 92, ex 7304 39 93, ex 7304 51 89, ex 7304 59 92 és ex 7304 59 93 KN-kódok alá tartozó egyes olyan legfeljebb 406,4 mm külső átmérőjű, kör keresztmetszetű varrat nélküli vas- és acélcsövek, amelyeknek a Nemzetközi Hegesztési Intézet (IIW) képlete és kémiai vizsgálata (11) szerint meghatározott szénegyenértéke (CEV) nem haladja meg a 0,86-ot (a továbbiakban: a felülvizsgálat tárgyát képező termék).

2.2.   A hasonló termék

(15)

Az eredeti vizsgálat és a későbbi felülvizsgálatok ténymegállapításainak megfelelően a jelenlegi vizsgálat megerősítette, hogy az Ukrajnában gyártott és az EU-ba exportált termék, az Ukrajnában gyártott és az ukrajnai belföldi piacon értékesített termék, valamint az EU-ban az uniós gyártók által gyártott és értékesített termék ugyanazokkal az alapvető fizikai és műszaki tulajdonságokkal rendelkezik, és végfelhasználási területeik is megegyeznek. Ezért ezek a termékek az alaprendelet 1. cikkének (4) bekezdése értelmében hasonló termékek.

3.   A MEGVÁLTOZOTT KÖRÜLMÉNYEK TARTÓS VOLTA

(16)

A Bizottság az alaprendelet 11. cikkének (3) bekezdésével összhangban megvizsgálta, hogy a dömping tekintetében megváltozott körülmények tartósnak tekinthetők-e.

(17)

Az eredeti dömpingellenes vizsgálat időpontjában, 2006-ban, valamint az Interpipe-ot érintő legutóbbi, a 2010. október 1-jétől2011. szeptember 30-ig tartó felülvizsgálati időszakra kiterjedő 2012-es időközi felülvizsgálat időpontjában a felülvizsgálat tárgyát képező termék gyártása során felhasznált legfontosabb nyersanyagot, a kerek acélbugákat az Interpipe független beszállítóktól szerezte be.

(18)

Részleges időközi felülvizsgálat iránti kérelmében a kérelmező előadta, hogy az LLC Metallurgical Plant Dneprosteel 2013-as vertikális integrációja következtében a legfontosabb nyersanyagot, az acélbugákat most már házon belül gyártják, ami a jelentős költségmegtakarítás mellett a termékportfólió megváltozását is eredményezte. A kérelmező ezzel kapcsolatban előadta, hogy a legutóbbi időközi felülvizsgálat időpontjában gyártott és exportált terméktípusok (szokásos acélminőségek) új, összetettebb termékekkel egészültek ki („erősen ötvözött”, illetve „vezetékcső és gépészeti cső”), és ez utóbbi termékek a 2017. április 1-jétől2018. március 31-ig tartó jelenlegi felülvizsgálati időszakban már jelentős részét tették ki a vállalat EU-ba irányuló teljes kivitelének.

(19)

A vizsgálat megerősítette, hogy a legfontosabb nyersanyagot a kérelmező most már házon belül gyártja, valamint hogy ez a változás jelentős módosulást idézett elő a költségekben és a termékportfólióban. A vizsgálat megerősítette, hogy az Interpipe által az EU-ba exportált terméktípusok jelentősen eltérnek a legutóbbi időközi felülvizsgálat felülvizsgálati időszakában exportált terméktípusoktól. Mindezek alapján és a szóban forgó változások strukturális jellegére is tekintettel a Bizottság megállapította, hogy a (17) preambulumbekezdésben ismertetett változások tartósak, és valószínűtlen, hogy a jövőben megváltozzanak. Ebből következően a Bizottság úgy ítélte meg, hogy indokolt újraértékelni a meglévő intézkedések jelenlegi szinten történő alkalmazását.

(20)

Egy további, a kérelmező által a jelenlegi felülvizsgálat megindítását követően jelzett változást, nevezetesen hogy az Interpipe és a Vallourec Tubes közös vállalkozást hozott létre, illetve ilyen formában működik, a Bizottság nem vett figyelembe, mert a változás a jelenlegi időközi felülvizsgálat megindítása után következett be.

4.   DÖMPING

4.1.1.   A vállalat struktúrája és a dömpingszámítás módja

(21)

A felülvizsgálati időszakban az Interpipe kizárólagos tulajdonában és ellenőrzése alatt két exportáló gyártó állt (a továbbiakban együtt: gyártócégek): az LLC Interpipe Niko Tube (a továbbiakban: NIKO) és az OJSC Interpipe Nizhnedneprovsky Tube Rolling Plant (a továbbiakban: NTRP).

(22)

Tekintettel arra, hogy az eredeti vizsgálat idején a kérelmező számviteli rendszere nem tette lehetővé a gyártással foglalkozó vállalatok és az értékesítések egymáshoz rendelését, egyetlen dömpingkülönbözet meghatározására volt csak mód, amely a két gyártással foglalkozó vállalat összes európai uniós termelési, nyereségességi és értékesítési adatának összesítésén alapult.

(23)

A legutóbbi időközi felülvizsgálat idejére a vállalatcsoport struktúrájában bekövetkezett jelentős változások lehetővé tették, hogy a Bizottság az alaprendelet 2. cikkének (11) és (12) bekezdésével összhangban egymáshoz rendelje a gyártással foglalkozó vállalatokat és az értékesítéseket, és így a gyártással foglalkozó vállalatok adatainak összesítése helyett a standard módszert alkalmazza. E standard módszer alkalmazása keretében a Bizottság úgy rendelt egyetlen közös dömpingkülönbözetet a két exportáló gyártóhoz, hogy elsőként külön-külön kiszámította a két exportáló gyártó által folytatott dömping egyedi mértékét, majd ezek súlyozott átlagaként meghatározta a két vállalat által folytatott dömping közös mértékét.

(24)

A jelenlegi felülvizsgálatban ismét lehetőség volt a gyártással foglalkozó vállalatok és az értékesítések egymáshoz rendelésére. Ezért a Bizottság – az alaprendelet 2. cikkének (11) és (12) bekezdésével összhangban, az uniós intézmények következetes gyakorlatát követve – ugyanazt a módszert alkalmazta, mint a legutóbbi időközi felülvizsgálat keretében.

4.1.2.   Rendes érték

(25)

Az alaprendelet 2. cikkének (2) bekezdésével összhangban a Bizottság elsőként mindegyik exportáló gyártó esetében megvizsgálta, hogy az adott vállalat EU-ba irányuló teljes exportvolumenével összehasonlítva a hasonló terméknek az adott vállalat által független vevők felé végrehajtott összes belföldi értékesítése reprezentatív volt-e, vagyis hogy ezen értékesítések összesített volumene elérte-e a felülvizsgálat tárgyát képező termék EU-ba irányuló teljes exportvolumenének 5 %-át. A vizsgálat kimutatta, hogy a belföldi értékesítések mindkét exportáló gyártó esetében reprezentatívak voltak.

(26)

Ezt követően a Bizottság az alaprendelet 2. cikkének (2) bekezdésével összhangban megvizsgálta, hogy az Unióba irányuló kivitel keretében értékesített terméktípusokkal azonos vagy összehasonlítható terméktípusoknak az Interpipe által a belföldi piacon végrehajtott belföldi értékesítései reprezentatívak voltak-e. Egy terméktípus belföldi értékesítései akkor reprezentatívak, ha a terméktípus vizsgálati időszak alatti, független vevők részére végrehajtott belföldi értékesítéseinek teljes volumene eléri az azonos vagy összehasonlítható terméktípus teljes Unióba irányuló exportvolumenének 5 %-át. A Bizottság megállapította, hogy a vizsgálati időszakban az Unióba irányuló kivitel keretében értékesített terméktípusokkal azonos vagy összehasonlítható terméktípusok belföldi értékesítései túlnyomórészt reprezentatívak voltak, tekintettel arra, hogy az exportált modellek 60–80 %-a (12) esetében megállapítást nyert a belföldi piacon értékesített mennyiségek reprezentativitása.

(27)

A Bizottság ezt követően az alaprendelet 2. cikkének (4) bekezdésével összhangban a reprezentatív mennyiségben értékesített terméktípusok mindegyike esetében megvizsgálta, hogy az adott terméktípus belföldi értékesítései a szokásos kereskedelmi forgalom keretében megvalósultnak tekinthetők-e. Ennek érdekében a Bizottság a felülvizsgálat tárgyát képező termék minden egyes exportált típusa esetében meghatározta a felülvizsgálati időszakban a belföldi piacon független vevők részére megvalósított nyereséges belföldi értékesítések részarányát.

(28)

Azon terméktípusok esetében, amelyek belföldi piacon értékesített mennyiségének több mint 80 %-át a költségeket meghaladó áron értékesítették és amelyek súlyozott átlagos értékesítési ára elérte vagy meghaladta a termelési egységköltséget, a terméktípus rendes értékének megállapítása az adott terméktípus teljes – tehát a nyereséges és a nem nyereséges értékesítéseket egyaránt tartalmazó – belföldi értékesítési volumenének figyelembevételével, a tényleges belföldi értékesítési árak összességének súlyozott átlagaként történt.

(29)

Azon terméktípusok esetében, amelyek nyereségesen értékesített mennyisége nem volt nagyobb a terméktípus teljes értékesített mennyiségének 80 %-ánál, valamint azon terméktípusok esetében, amelyek súlyozott átlagára alacsonyabb volt a termelési egységköltségnél, a rendes érték megállapítása kizárólag a terméktípusnak a felülvizsgálati időszakban megvalósult nyereséges belföldi értékesítései figyelembevételével, az azokhoz tartozó tényleges belföldi értékesítési árak súlyozott átlagaként történt.

(30)

A belföldi értékesítési árak elemzése azt mutatta, hogy az Unióba irányuló kivitel keretében értékesített terméktípussal azonos vagy összehasonlítható terméktípusok mindegyikét figyelembe véve az összes belföldi értékesítés 35–55 %-a (13) volt nyereséges, és a súlyozott átlagos értékesítési ár magasabb volt a termelési költségnél. Ennek megfelelően a Bizottság a rendes értéket a nyereséges értékesítések figyelembevételével képzett súlyozott átlagként számította ki.

(31)

A nem reprezentatív terméktípusok esetében (azaz azon terméktípusok esetében, amelyek belföldi értékesítései nem érték el az EU-ba irányuló exportértékesítés 5 %-át, valamint azon terméktípusok esetében, amelyeket a belföldi piacon egyáltalán nem értékesítettek) a rendes érték számítása terméktípusonként, a gyártási költségnek egy, az értékesítési, általános és igazgatási költségeket, valamint a nyereséget kifejező összeggel való megnövelésével történt. Ha voltak belföldi értékesítések, a Bizottság az adott terméktípusok esetében a belföldi piacon a szokásos kereskedelmi forgalom keretében megvalósult összes ügyletből származó nyereséget vette figyelembe. Ha nem voltak belföldi értékesítések, a Bizottság egy átlagos nyereséget vett figyelembe. (14)

(32)

Az érdekelt felek végső tájékoztatását követően az Interpipe csoport vitatta a Bizottság által a rendes érték megállapítása érdekében végzett számítások egyes elemeit. Az észrevételek i. az SGA-költségek számítására; ii. egyes további működési költségek vélt elhagyására; iii. a pénzügyi költségek figyelembevételére; valamint iv. az SGA-költségek kiigazításaival kapcsolatos kétszeres beszámításra vonatkoztak.

(33)

Az ügy kapcsán rendelkezésre álló információk áttekintése nyomán a Bizottság úgy határozott, hogy a fenti ii. és iv. jelű észrevételt elfogadja, a fenti i. és iii. jelű észrevételt pedig elutasítja. Az Interpipe csoport észrevételeiben és a Bizottság ezen észrevételekkel kapcsolatos elemzésében található üzleti információk bizalmas jellegére való tekintettel a Bizottság e rendelet elfogadásának napján egy újabb tájékoztatás keretében ismertette részletes érvelését az Interpipe csoporttal.

(34)

A ii. és a iv. jelű észrevétel elfogadása nyomán a Bizottság felülvizsgálta az Interpipe dömpingkülönbözetét. A Bizottság újabb tájékoztatást küldött a vállalatnak, amelyben ismertette a dömpingkülönbözetre kifejtett hatásokat, és felkérte a vállalatot észrevételeinek megtételére. A Bizottság emellett az uniós gazdasági ágazatot is tájékoztatta a vállalat dömpingkülönbözetének megváltozásáról.

(35)

Az újabb tájékoztatás után az Interpipe fenntartotta a Bizottság által elutasított észrevételeket, de nem szolgált olyan újabb információkkal, amelyek miatt a Bizottságnak módosítania kellett volna a vállalattal ismertetett következtetéseit.

4.1.3.   Exportár

(36)

A felülvizsgálat tárgyát képező terméknek az EU-ba irányuló exportértékesítéseiben több, az Interpipe csoporthoz tartozó vállalat is részt vett: a gyártóüzemek, egy Ukrajnában működő koordináló vállalat (Interpipe Ukraine, a továbbiakban: IPU), egy Németországban működő, az exportáló gyártókkal kapcsolatban álló vállalat (az Interpipe Central Trade GmbH, a továbbiakban: IPCT), valamint egy Svájcban működő kapcsolt kereskedelmi társaság (az Interpipe Europe SA, a továbbiakban: IPE).

(37)

Az exportár megállapítása az alaprendelet 2. cikkének (8) bekezdésével összhangban történt. Kivételt képeztek ez alól a kérelmezővel kapcsolatban álló importőrön (az IPCT-n) keresztül végrehajtott értékesítések, amelyek esetében az exportár megállapítása az alaprendelet 2. cikkének (9) bekezdésével összhangban, az importált termék független vevőknek megvalósított első EU-beli viszonteladásakor alkalmazott ár alapján történt. Ez azt jelenti, hogy az árat ki kellett igazítani a behozatal és a viszonteladás között felmerült összes költséggel, valamint egy észszerű nyereséggel. E kiigazítások összegének számítása az IPE értékesítési, általános és igazgatási költségein, valamint a független importőrök által elérhető, a forgalom 2,5 %-ának megfelelő mértékű elméleti nyereségen alapult.

4.1.4.   Összehasonlítás

(38)

A Bizottság a rendes értéket és a két exportáló gyártó exportárát gyártelepi szinten hasonlította össze egymással. A Bizottság a rendes érték és az exportár méltányos összehasonlítása érdekében – az alaprendelet 2. cikkének (10) bekezdésével összhangban – megfelelő kiigazítások formájában figyelembe vette az árakat és az árak összehasonlíthatóságát befolyásoló különbségeket. Ebből kiindulva a Bizottság a fuvarozási költségek, a biztosítási költségek, az anyagmozgatási költségek, a rakodási költségek és az ezekhez társuló mellékköltségek, az importköltségek, a vámok, a jutalékok, valamint a hitelköltségek figyelembevétele érdekében végzett kiigazítást.

(39)

A felülvizsgálati időszakban az Interpipe a felülvizsgálat tárgyát képező terméket két különböző értékesítési csatornán keresztül exportálta az EU-ba: egyfelől ugyanazon a Svájcban működő kapcsolt kereskedelmi társaságon (az IPE-n) keresztül, mint a legutóbbi időközi felülvizsgálat felülvizsgálati időszakában, másfelől pedig egy, az EU-ban működő, vele kapcsolatban álló, 2014-ben létrehozott importőrön (az IPCT-n) keresztül. Ez utóbbi értékesítési csatorna a legutóbbi időközi felülvizsgálat időpontjában még nem létezett. A Bizottság elemzésében található üzleti információk bizalmas jellegére való tekintettel a Bizottság e rendelet elfogadásának napján egy újabb tájékoztatás keretében ismertette részletes érvelését az Interpipe csoporttal.

(40)

Ebből következően a Bizottság indokoltnak tartotta, hogy az alaprendelet 2. cikke (10) bekezdésének i) pontja alapján kiigazítást végezzen. A Bizottság a kiigazítást úgy hajtotta végre, hogy az első független vevő felé felszámított értékesítési árból levonta a kapcsolt kereskedelmi társaság értékesítési, általános és igazgatási költségeinek azon részét, amelyet másutt még nem vett figyelembe, valamint a független importőrök által elérhető, a forgalom 2,5 %-ának megfelelő mértékű elméleti nyereséget.

(41)

Az újabb tájékoztatás után az Interpipe csoport vitatta a Bizottság azon következtetését, hogy az IPE nem tekinthető a NIKO-val, az NTRP-vel és az IPU-val együtt ugyanazon egyetlen gazdasági egységhez tartozónak. Az ügy kapcsán rendelkezésre álló információk áttekintése nyomán a Bizottság úgy határozott, hogy az észrevételt elutasítja. A Bizottság a (34) preambulumbekezdésben jelzett módon újabb tájékoztatást küldött a vállalatnak, amelyben ismertette a dömpingkülönbözetre kifejtett hatásokat, és felkérte a vállalatot észrevételeinek megtételére. Válaszában az Interpipe fenntartotta a Bizottság által elutasított észrevételeket. További észrevételeket ezzel kapcsolatban nem tett.

(42)

Az Interpipe csoport észrevételében és a Bizottság ezen észrevétellel kapcsolatos elemzésében található üzleti információk bizalmas jellegére való tekintettel a Bizottság e rendelet elfogadásának napján egy újabb tájékoztatás keretében ismertette részletes érvelését az Interpipe csoporttal.

4.1.5.   Dömpingkülönbözet

(43)

A Bizottság az alaprendelet 2. cikkének (11) és (12) bekezdésével összhangban a rendes érték súlyozott átlagát a két exportáló gyártó mindegyike esetében terméktípusonként összehasonlította az exportárak gyártelepi szinten számított súlyozott átlagával. A Bizottság ezt követően úgy állapította meg az Interpipe teljes egészére vonatkozó dömpingkülönbözetet, hogy az Interpipe keretei között működő két exportáló gyártó adatai alapján egyetlen súlyozott átlagos dömpingkülönbözetet határozott meg.

(44)

Ennek alapján a dömpingkülönbözet a vámfizetés nélküli, uniós határparitáson számított CIF-ár százalékában kifejezve 8,1 %-ra adódott.

(45)

Az érdekelt felek újabb tájékoztatását követően az ESTA felvetette, hogy az Interpipe dömpingkülönbözetének csökkentése további kárt fog okozni az EU varratmentes acélcsövek gyártásával foglalkozó gazdasági ágazatának. A Bizottság megjegyzi, hogy az alaprendelet 9. cikkének (4) bekezdése szerint a dömpingellenes vám összege nem lehet nagyobb a dömpingkülönbözetnél, amely ez esetben 8,1 %-ban került megállapításra.

(46)

Az alaprendelet 15. cikkének (1) bekezdésével létrehozott bizottság nem nyilvánított véleményt,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az 585/2012/EU végrehajtási rendelet 1. cikkének (2) bekezdésében található táblázatban az „LLC Interpipe Niko Tube és OJSC Interpipe Nizhnedneprovsky Tube Rolling Plant (Interpipe NTRP)” vállalat sora helyébe a következő szöveg lép:

„LLC Interpipe Niko Tube és OJSC Interpipe Nizhnedneprovsky

Tube Rolling Plant (Interpipe NTRP)

8,1 %

A743”

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2019. augusztus 1-jén.

a Bizottság részéről

az elnök

Jean-Claude JUNCKER


(1)   HL L 176., 2016.6.30., 21. o.

(2)  A Tanács 2006/954/EK rendelete (2006. június 27.) a Horvátországból, Romániából, Oroszországból és Ukrajnából származó, egyes varrat nélküli vas- és acélcsövek behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vám kivetéséről, a 2320/97/EK és a 348/2000/EK tanácsi rendeletek hatályon kívül helyezéséről, a többek között Oroszországból és Romániából származó, egyes varrat nélküli vas- és ötvözetlen acélcsövek behozatalára vonatkozó dömpingellenes vámok időközi és intézkedés megszűnésére irányuló felülvizsgálatának megszüntetéséről és a többek között Oroszországból és Romániából, valamint Horvátországból és Ukrajnából származó egyes varrat nélküli vas- és ötvözetlen acélcsövek behozatalára kivetett dömpingellenes vámok időközi felülvizsgálatának megszüntetéséről (HL L 175., 2006.6.29., 4. o.).

(3)  Az Elsőfokú Bíróság 2009. március 10-i ítélete, Interpipe Niko Tube and Interpipe NTRP kontra Tanács, T-249/06, ECLI:EU:T:2009:62.

(4)  A Bíróság 2012. február 16-i ítélete, Tanács és Bizottság kontra Interpipe Niko Tube and Interpipe NTRP, C-191/09. P és C-200/09. P egyesített ügyek, ECLI:EU:C:2012:78.

(5)  A Tanács 540/2012/EU végrehajtási rendelete (2012. június 21.) a Horvátországból, Romániából, Oroszországból és Ukrajnából származó, egyes varrat nélküli vas- és acélcsövek behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vám kivetéséről szóló 954/2006/EK rendelet módosításáról (HL L 165., 2012.6.26., 1. o.).

(6)  A Tanács 585/2012/EU végrehajtási rendelete (2012. június 26.) az 1225/2009/EK rendelet 11. cikkének (2) bekezdése szerinti hatályvesztési felülvizsgálatot követően az Oroszországból és Ukrajnából származó egyes varrat nélküli vas- és acélcsövek behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vám kivetéséről, valamint a Horvátországból származó egyes varrat nélküli vas- és acélcsövek behozatalára vonatkozó hatályvesztési felülvizsgálati eljárás megszüntetéséről (HL L 174., 2012.7.4., 5. o.).

(7)  A Tanács 795/2012/EU végrehajtási rendelete (2012. augusztus 28.) az 1225/2009/EK végrehajtási rendelet 11. cikkének (3) bekezdése szerinti időközi felülvizsgálatot követően az Oroszországból és Ukrajnából származó egyes varrat nélküli vas- és acélcsövek behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vám kivetéséről szóló 585/2012/EU rendelet módosításáról (HL L 238., 2012.9.4., 1. o.).

(8)  A Bizottság (EU) 2018/1469 végrehajtási rendelete (2018. október 1.) az Oroszországból és Ukrajnából származó egyes varrat nélküli vas- vagy acélcsövek behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vámnak az (EU) 2016/1036 európai parlamenti és tanácsi rendelet 11. cikke (2) bekezdése szerinti hatályvesztési felülvizsgálatot követő kivetéséről (HL L 246., 2018.10.2., 20. o.).

(9)  A Tanács 1269/2012/EU végrehajtási rendelete (2012. december 21.) az 1225/2009/EK rendelet 11. cikkének (3) bekezdése szerinti részleges időközi felülvizsgálatot követően a többek között Oroszországból származó egyes varrat nélküli vas- és acélcsövek behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vám kivetéséről szóló 585/2012/EU végrehajtási rendelet módosításáról (HL L 357., 2012.12.28., 1. o.).

(10)   HL C 159., 2018.5.7., 18. o.

(11)  A szénegyenértéket a Nemzetközi Hegesztési Intézet által 1967-ben kiadott IIW IX-555-67. számú technikai jelentés szerint kell meghatározni.

(12)  A pontos érték vállalatspecifikus adat, ezért megadását mellőzzük.

(13)  A pontos érték vállalatspecifikus adat, ezért megadását mellőzzük.

(14)  Ez a módszertani változás abból adódik, hogy az eredeti vizsgálatot követően a WTO Vitarendezési Testülete elfogadta a WTO-vizsgálóbizottság által az „ Európai Közösségek – a Norvégiából származó tenyésztett lazacra vonatkozó dömpingellenes intézkedések ” ügyben készített jelentést, amely kimondja, hogy a rendes érték meghatározását igénylő terméktípusoknak a szokásos kereskedelmi forgalom keretében megvalósuló ügyletei alapján megállapított tényleges haszonkulcs nem hagyható figyelmen kívül. Lásd: WT/DS337/R, 2007. november 16., a Vitarendezési Testület általi elfogadás időpontja: 2008. január 15., 7.289–7.319. pont.