EURÓPAI BIZOTTSÁG
Brüsszel, 2023.5.24.
COM(2023) 609 final
Ajánlás
A TANÁCS AJÁNLÁSA
Spanyolország 2023. évi nemzeti reformprogramjáról, amelyben véleményezi Spanyolország 2023. évi stabilitási programját
{SWD(2023) 609 final}
EURÓPAI BIZOTTSÁG
Brüsszel, 2023.5.24.
COM(2023) 609 final
Ajánlás
A TANÁCS AJÁNLÁSA
Spanyolország 2023. évi nemzeti reformprogramjáról, amelyben véleményezi Spanyolország 2023. évi stabilitási programját
{SWD(2023) 609 final}
Ajánlás
A TANÁCS AJÁNLÁSA
Spanyolország 2023. évi nemzeti reformprogramjáról, amelyben véleményezi Spanyolország 2023. évi stabilitási programját
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 121. cikke (2) bekezdésére és 148. cikke (4) bekezdésére,
tekintettel a költségvetési egyenleg felügyeletének megerősítéséről és a gazdaságpolitikák felügyeletéről és összehangolásáról szóló, 1997. július 7-i 1466/97/EK tanácsi rendeletre 1 és különösen annak 5. cikke (2) bekezdésére,
tekintettel a makrogazdasági egyensúlyhiányok megelőzéséről és kiigazításáról szóló, 2011. november 16-i 1176/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre 2 és különösen annak 6. cikke (1) bekezdésére,
tekintettel az Európai Bizottság ajánlására,
tekintettel az Európai Parlament állásfoglalásaira,
tekintettel az Európai Tanács következtetéseire,
tekintettel a Foglalkoztatási Bizottság véleményére,
tekintettel a Gazdasági és Pénzügyi Bizottság véleményére,
tekintettel a szociális védelemmel foglalkozó bizottság véleményére,
tekintettel a Gazdaságpolitikai Bizottság véleményére,
mivel:
(1)A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközt létrehozó (EU) 2021/241 európai parlamenti és tanácsi rendelet 3 2021. február 19-én hatályba lépett. A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz reformok és beruházások végrehajtásához nyújt pénzügyi támogatást a tagállamoknak, így az Unió által finanszírozott fiskális impulzust biztosít. Az európai szemeszter prioritásaival összhangban hozzájárul a gazdasági és társadalmi helyreállításhoz, valamint fenntartható reformok és beruházások megvalósításához, különösen a zöld és digitális átállás előmozdítása, valamint a tagállamok gazdasági rezilienciájának megerősítése érdekében. Emellett közép- és hosszú távon elősegíti az államháztartás megerősítését, valamint a növekedés és a munkahelyteremtés fellendítését, továbbá hozzájárul az EU-n belüli területi kohézió javításához és a szociális jogok európai pillérének további végrehajtásához. A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz keretében az egy-egy tagállamnak nyújtott maximális pénzügyi hozzájárulást 2022. június 30-án aktualizálták az (EU) 2021/241 rendelet 11. cikkének (2) bekezdésével összhangban.
(2)A Bizottság 2022. november 22-én elfogadta a 2023-as éves fenntartható növekedési jelentést 4 , amely elindította a gazdaságpolitikai koordináció 2023. évi európai szemeszterét. Az Európai Tanács 2023. március 23-án jóváhagyta a jelentésnek a versenyképes fenntarthatóság négy dimenziójára vonatkozó prioritásait. A Bizottság 2022. november 22-én az 1176/2011/EU rendelet alapján elfogadta a riasztási mechanizmus keretében készült 2023. évi jelentést is, amelyben Spanyolországot azon tagállamok közé sorolta, amelyek tekintetében fennállhat egyensúlyhiány vagy annak kockázata, és amelyek vonatkozásában részletes vizsgálatra van szükség. Ugyanezen a napon a Bizottság elfogadta a Spanyolország 2023. évi költségvetésiterv-javaslatára vonatkozó véleményt is. Emellett a Bizottság elfogadta az euroövezet gazdaságpolitikájáról szóló tanácsi ajánlásra vonatkozó ajánlást, amelyet a Tanács 2023. május 16-án elfogadott, valamint a foglalkoztatási iránymutatások és a szociális jogok európai pillérében foglalt elvek végrehajtását elemző 2023. évi együttes foglalkoztatási jelentésre vonatkozó javaslatot is, amelyet a Tanács 2023. március 13-án elfogadott.
(3)Bár az uniós tagállamok gazdaságai figyelemre méltó rezilienciát mutatnak, a geopolitikai környezet továbbra is negatív hatást gyakorol. Miközben az EU határozottan kiáll Ukrajna mellett, az uniós gazdasági és szociálpolitikai stratégia arra összpontosít, hogy rövid távon enyhítse az energiasokkok által a kiszolgáltatott helyzetben lévő háztartásokra és vállalkozásokra gyakorolt negatív hatásokat, valamint hogy középtávon további erőfeszítéseket tegyen a zöld és digitális átállás megvalósítása, a fenntartható és inkluzív növekedés támogatása, a makrogazdasági stabilitás megőrzése és a reziliencia fokozása érdekében. Emellett erős hangsúlyt helyez az EU versenyképességének és termelékenységének növelésére is.
(4)A Bizottság 2023. február 1-jén közleményt 5 adott ki „A zöld megállapodáshoz kapcsolódó ipari terv: a nulla nettó kibocsátás kora” címmel, hogy fokozza az uniós nettó zéró ipar versenyképességét és támogassa a klímasemlegességre való gyors átállást. A terv kiegészíti az európai zöld megállapodás és a REPowerEU keretében zajló erőfeszítéseket. Célja, hogy támogatóbb környezet kialakításával biztosítsa az ambiciózus uniós éghajlat-politikai célok eléréséhez szükséges nettó zéró technológiák és termékek uniós gyártási kapacitásának növelését, valamint a kritikus fontosságú nyersanyagokhoz való hozzáférést, többek között a beszerzés diverzifikálása, a tagállamok geológiai erőforrásainak megfelelő kiaknázása és a nyersanyagok újrahasznosításának maximalizálása révén. A terv négy alappillére a kiszámítható és egyszerűsített szabályozási környezet, a forráshoz jutás felgyorsítása, a készségfejlesztés, valamint az ellátási láncok rezilienciáját erősítő nyitott kereskedelem. 2023. március 16-án a Bizottság egy másik közleményt 6 is kiadott „Az EU hosszú távú versenyképessége: előretekintés a 2030 utáni időszakra” címmel, amely kilenc egymást erősítő tényezőre építve a növekedést ösztönző szabályozási keret kialakítására irányul. A közlemény szakpolitikai prioritásokat határoz meg, amelyek az EU és tagállamai hosszú távú versenyképességét szolgáló szerkezeti javulás biztosítására, megfelelően célzott beruházásokra, valamint szabályozási intézkedésekre irányulnak. A lejjebb megfogalmazott ajánlások segítenek e prioritások kezelésében.
(5)2023-ban a gazdaságpolitikai koordináció európai szemesztere a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz végrehajtásához igazodóan fejlődik tovább. A helyreállítási és rezilienciaépítési tervek teljes körű végrehajtása változatlanul elengedhetetlen az európai szemeszter szerinti szakpolitikai prioritások teljesítéséhez, mivel a tervek az elmúlt években kiadott releváns országspecifikus ajánlások összességét vagy jelentős részét érintik. A 2019., 2020. és 2022. évi országspecifikus ajánlások ugyanúgy relevánsak maradnak az (EU) 2021/241 rendelet 14., 18. és 21. cikkével összhangban felülvizsgált, aktualizált vagy módosított helyreállítási és rezilienciaépítési tervek tekintetében is.
(6)A 2023. február 27-én elfogadott REPowerEU-rendelet 7 célja, hogy gyorsan megszűnjön az Unió függősége az orosz fosszilis tüzelőanyagok behozatalától. Ez hozzá fog járulni az energiabiztonsághoz és az EU energiaellátásának diverzifikálásához, egyúttal segíti a megújuló energiaforrások elterjedését, az energiatárolási kapacitások bővítését és az energiahatékonyság javítását. A rendelet lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy a REPowerEU célkitűzéseinek elérését elősegítő kulcsfontosságú reformok és beruházások finanszírozása érdekében új REPowerEU-fejezettel egészítsék ki nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési terveiket. A zöld megállapodáshoz kapcsolódó ipari tervvel összhangban e reformok és beruházások hozzá fognak járulni az uniós nettó zéró ipar versenyképességének fokozásához is, valamint a tagállamok számára 2022-ben és adott esetben 2023-ban kiadott energiapolitikai országspecifikus ajánlások kezeléséhez. A REPowerEU-rendelet a vissza nem térítendő pénzügyi támogatások egy új kategóriáját is bevezeti, amelyet a helyreállítási és rezilienciaépítési tervekbe beillesztett, energiával kapcsolatos új reformok és beruházások finanszírozására bocsátanak a tagállamok rendelkezésére.
(7)A Bizottság 2023. március 8-án közleményt 8 fogadott el, amelyben költségvetés-politikai iránymutatást nyújt 2024-re azzal a céllal, hogy támogassa a tagállamok stabilitási és konvergenciaprogramjainak kidolgozását, és ezáltal erősítse a szakpolitikai koordinációt. A Bizottság emlékeztetett rá, hogy a Stabilitási és Növekedési Paktum általános mentesítési rendelkezése 2023 végén deaktiválásra kerül. Elvárása szerint a 2023–2024-re szóló költségvetési politikáknak biztosítaniuk kell az adósság középtávú fenntarthatóságát, valamint fenntartható módon fokozniuk kell a potenciális növekedést. A Bizottság kérésének megfelelően a tagállamoknak a 2023. évi stabilitási és konvergenciaprogramjaikban ismertetniük kell, hogy költségvetési terveik középtávon hogyan biztosítják a GDP 3 %-ában meghatározott hiány-referenciaérték betartását, valamint az államadósság megalapozott és folyamatos csökkentését, illetve az adósság prudens szinten tartását. A Bizottság felszólította a tagállamokat, hogy fokozatosan szüntessék meg a háztartások és a vállalkozások energiaársokkoktól való megvédése érdekében bevezetett nemzeti költségvetési intézkedéseket, kezdve a legkevésbé célzott intézkedésekkel. Jelezte, hogy amennyiben az energiaárak újabb emelkedése miatt szükség lenne a támogatási intézkedések meghosszabbítására, a tagállamoknak ezeket az intézkedéseket a korábbinál sokkal nagyobb mértékben a kiszolgáltatott helyzetben lévő háztartásokra és vállalkozásokra kell összpontosítaniuk. A Bizottság azt javasolta, hogy a költségvetési ajánlásokat az uniós gazdasági kormányzási keret reformjára vonatkozó elképzelésekről szóló közleményében 9 javasoltak szerint számszerűsítsék és differenciálják, és a nettó elsődleges kiadások alapján határozzák meg. Ajánlása szerint a tagállamoknak fenn kell tartaniuk a nemzeti finanszírozású beruházások szintjét, és gondoskodniuk kell a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközből és más uniós alapokból származó források hatékony felhasználásáról, különösen a zöld és digitális átállással, valamint a rezilienciaépítéssel kapcsolatos célokat illetően. A Bizottság jelezte, hogy azt fogja javasolni a Tanácsnak, hogy – a 2023. évi tényadatok alapján és a hatályos jogi rendelkezésekkel összhangban – 2024 tavaszán indítsa meg a hiányalapú túlzotthiány-eljárásokat.
(8)A Bizottság 2023. április 26-án az uniós gazdasági kormányzási szabályok átfogó reformjára irányuló jogalkotási javaslatokat terjesztett elő. A javaslatok központi célkitűzése az államadósság fenntarthatóságának megerősítése, valamint a fenntartható és inkluzív növekedés előmozdítása valamennyi tagállamban reformok és beruházások révén. A javaslatok értelmében a tagállamok nagyobb mozgástérrel rendelkeznének középtávú terveik kialakítása terén, miközben egy újonnan bevezetett szigorúbb végrehajtási rendszer biztosítaná a középtávú költségvetési-strukturális tervekben foglalt kötelezettségvállalások tagállamok általi teljesítését. A jogalkotási munka a tervek szerint 2023-ban lezárul.
(9)Spanyolország 2021. április 30-án az (EU) 2021/241 rendelet 18. cikkének (1) bekezdésével összhangban benyújtotta nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervét a Bizottságnak. Az (EU) 2021/241 rendelet 19. cikkének megfelelően a Bizottság az említett rendelet V. mellékletében foglalt értékelési iránymutatásokkal összhangban értékelte a helyreállítási és rezilienciaépítési terv relevanciáját, eredményességét, hatékonyságát és következetességét. A Tanács 2021. július 13-án elfogadta Spanyolország helyreállítási és rezilienciaépítési terve értékelésének jóváhagyásáról szóló határozatát 10 . A részletek folyósításának feltétele, hogy a Bizottság az (EU) 2021/241 rendelet 24. cikkének (5) bekezdésével összhangban határozatot hozzon arról, hogy Spanyolország kielégítően teljesítette a tanácsi végrehajtási határozatban foglalt releváns mérföldköveket és célokat. A kielégítő teljesítés előfeltétele, hogy a korábbi mérföldkövek és célok terén ne következzen be visszalépés.
(10)Spanyolország 2023. április 28-án benyújtotta 2023. évi nemzeti reformprogramját és 2023. évi stabilitási programját, összhangban az 1466/97/EK rendelet 4. cikkének (1) bekezdésével. A kapcsolódási pontok figyelembevétele érdekében a két program értékelésére egyidejűleg került sor. Az (EU) 2021/241 rendelet 27. cikkével összhangban a 2023. évi nemzeti reformprogram a Spanyolország által a helyreállítási és rezilienciaépítési terv végrehajtása terén elért eredményekről készített féléves jelentést is tükrözi.
(11)A Bizottság 2023. május 24-énközzétette a Spanyolországra vonatkozó 2023. évi országjelentést 11 . Ebben értékelte Spanyolország eredményeit a Tanács által 2019 és 2022 között elfogadott releváns országspecifikus ajánlások végrehajtása terén, és áttekintette a helyreállítási és rezilienciaépítési terv Spanyolország általi végrehajtását. Ezen elemzés alapján az országjelentés hiányosságokat tárt fel a helyreállítási és rezilienciaépítési terv által nem vagy csak részben kezelt kihívásokkal kapcsolatban, valamint új és kialakulóban lévő kihívásokat azonosított. A jelentés értékelte továbbá a Spanyolország által a szociális jogok európai pillérének végrehajtása, a foglalkoztatásra, a készségekre és a szegénység csökkentésére vonatkozó kiemelt uniós célok elérése, valamint az ENSZ fenntartható fejlődési céljainak megvalósítása terén elért eredményeket.
(12)A Bizottság az 1176/2011/EU rendelet 5. cikke alapján Spanyolország vonatkozásában részletes vizsgálatot végzett, amelynek eredményeit 2023. május 24-én közzétette 12 . Megállapította, hogy Spanyolországban makrogazdasági egyensúlyhiány áll fenn. Mérséklődnek, ám továbbra is jelen vannak a magas magánszektorbeli, kormányzati és külső adósságállományhoz kapcsolódó sebezhetőségek, amelyek határokon átnyúló jelentőséggel bírnak. A külső adósság és különösen a magánszektor adósságrátája a 2010-es években csökkent, majd a 2020. évi átmeneti megtorpanást követően 2021-ben újra csökkenésnek indult, és a gazdasági növekedésnek köszönhetően valószínűleg a továbbiakban is folytatódik ez e tendencia. Ennek ellenére az adósságszintek még mindig magasak. A külső pozíciónak kedvez, hogy a folyó fizetési mérleg már egy évtizede többletet mutat, bár a közelmúltban mérséklődött a többlet, tükrözve a világjárvány idegenforgalomra gyakorolt hatását és a 2022-es energiaár-emelkedés következményeit. Az államadósság változatlanul magas. 2022-ben ugyan visszaállt a csökkenő pályára, amely a világjárvány előtt – a nominális GDP erőteljes növekedéséből adódóan – javulást eredményezett, de továbbra is meghaladja a világjárvány előtti szintet. Ez a csökkenés, bár visszafogottabb ütemben, de valószínűleg 2023-ban és 2024-ben is folytatódik, amihez a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben előirányzott szakpolitikai intézkedések is hozzájárulnak. A pénzügyi rendszer reziliensnek bizonyult a világjárvány és az energiaválság által előidézett közelmúltbeli sokkokkal szemben. A munkanélküliség ismét csökkenőben van, de továbbra is magas, és változatlanul vannak sebezhető pontok, amilyen például a nagyon magas hosszú távú és ifjúsági munkanélküliség. A sebezhetőségek további csökkenését övező potenciális kockázatok főként ahhoz kapcsolódnak, hogy a pénzügyi feltételek szigorítása milyen hatást gyakorol a háztartások és a vállalkozások pénzügyi helyzetére, illetve az államadósság közép- és hosszú távú fenntarthatóságára a jelenlegi piaci viszonyok és a népesség elöregedése közepette. Kedvező szakpolitikai fejlemények következtek be, és a helyreállítási és rezilienciaépítési terv végrehajtásának folytatása várhatóan további javulást eredményez.
(13)Az Eurostat által hitelesített adatok 13 alapján Spanyolország GDP-arányos költségvetési hiánya a 2021. évi 6,9 %-ról 2022-ben 4,8 %-ra csökkent, míg a GDP-arányos államadósság a 2021. év végi 118,3 %-ról 2022 végére 113,2 %-ra mérséklődött. A Bizottság 2023. május 24-én az EUMSZ 126. cikkének (3) bekezdése szerinti jelentést 14 adott ki, amelyben megvizsgálta Spanyolország költségvetési helyzetét, mivel a költségvetési hiány 2022-ben meghaladta a Szerződésben a GDP 3 %-ában meghatározott referenciaértéket. A jelentés megállapította, hogy a hiányra vonatkozó kritérium nem teljesült. 2023. március 8-i közleményével 15 összhangban a Bizottság nem javasolta új túlzotthiány-eljárás megindítását 2023 tavaszán, ugyanakkor jelezte, hogy azt fogja javasolni a Tanácsnak, hogy – a 2023. évi tényadatok alapján – 2024 tavaszán indítsa meg a hiányalapú túlzotthiány-eljárásokat. Spanyolországnak ezt figyelembe kell vennie 2023. évi költségvetésének végrehajtása és a 2024. évi költségvetésiterv-javaslat elkészítése során.
(14)Az államháztartási egyenlegre hatást gyakorolnak az energiaár-emelkedés gazdasági és társadalmi hatásainak enyhítése céljából bevezetett költségvetési intézkedések. 2022-ben az ilyen bevételcsökkentő intézkedések közé tartozott a villamos energiára és a gázra kivetett héa csökkentése, a villamos energiára kivetett különadó csökkentése és a villamosenergia-termelés értékére kivetett adó felfüggesztése; míg a kiadásnövelő intézkedések közé tartozott az általános, literenkénti 20 centes üzemanyagár-visszatérítés, a háztartásoknak és az energiaigényes iparágaknak nyújtott jövedelemtámogatás, a szociális energiautalványok révén nyújtott magasabb ellátás és az árengedményes tömegközlekedés. A Bizottság szerint ezen intézkedések nettó költségvetési terhe 2022-ben a GDP 1,6 %-ára tehető. Ugyanakkor a Covid19-hez kapcsolódó ideiglenes szükséghelyzeti intézkedések GDP-arányos becsült költsége a 2021. évi 3,1 %-ról 2022-ben 0,5 %-ra csökkent.
(15)A Tanács a 2021. június 18-i ajánlásában 16 azt ajánlotta, hogy Spanyolország 2022-ben használja ki a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközt a helyreállítást támogató további beruházások finanszírozására, miközben prudens költségvetési politikát folytat. Spanyolországnak továbbá ajánlatos megőriznie a nemzeti finanszírozású beruházások szintjét. A Tanács emellett azt ajánlotta Spanyolországnak, hogy korlátozza a nemzeti finanszírozású folyó kiadások növekedését.
(16)A Bizottság becslései szerint a költségvetési irányvonal 17 2022-ben támogató volt, és a GDP –2,5 %-ának felelt meg. Spanyolország a Tanács ajánlásával összhangban továbbra is támogatta a helyreállítást a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközből finanszírozandó beruházások révén. A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközből származó vissza nem térítendő támogatásokból és más uniós forrásokból finanszírozott kiadások 2022-ben a GDP 1,1 %-át tették ki (míg 2021-ben a GDP 1,2 %-át). A nemzeti finanszírozású beruházások 0,3 százalékpontos expanzív hatást gyakoroltak a költségvetési irányvonalra 18 . Spanyolország tehát a Tanács ajánlásával összhangban fenntartotta a nemzeti finanszírozású beruházások szintjét. Ugyanakkor a nemzeti finanszírozású (az új bevételi intézkedések nélkül számított) elsődleges folyó kiadások emelkedése 2,7 százalékpontos expanzív hatást gyakorolt a költségvetési irányvonalra. Ez a jelentős expanzív hatás magában foglalta az energiaár-emelkedés gazdasági és társadalmi hatásait enyhítő intézkedések többlethatását (a GDP 1,5 %-át kitevő nettó költségvetési többletteher). Ezzel egyidejűleg a folyó termelőfelhasználásra és a természetbeni szociális transzferekre fordított magasabb kiadások szintén hozzájárultak a nettó elsődleges folyó kiadások növekedéséhez. Az energiaár-emelkedés gazdasági és társadalmi hatásainak kezelését célzó intézkedések csupán részben magyarázzák a nemzeti finanszírozású folyó kiadások jelentős expanzív hatását. Spanyolország tehát nem korlátozta kellő mértékben a nemzeti finanszírozású folyó kiadások növekedését.
(17)A stabilitási program költségvetési előrejelzéseit alátámasztó makrogazdasági forgatókönyv a 2023. év tekintetében realisztikus, az azt követő időszak tekintetében pedig optimista. A kormány előrejelzése szerint a reál-GDP 2023-ban 2,1 %-kal, 2024-ben pedig 2,4 %-kal nő. Összehasonlításképpen: a Bizottság 2023. tavaszi előrejelzése némileg alacsonyabb, 2023-ban 1,9 %-os, 2024-ben pedig 2,0 %-os reál-GDP-növekedést vetít előre, ami elsősorban annak tudható be, hogy a Bizottság 2023-ban és 2024-ben a magánfogyasztás kisebb mértékű hozzájárulásával, illetve 2024-ben a beruházások mérsékeltebb növekedésével számol.
(18)A 2023. évi stabilitási program szerint a kormány arra számít, hogy a költségvetési hiány 2023-ban a GDP 3,9 %-ára csökken. A 2023-as csökkenés elsősorban azt tükrözi, hogy 2022-höz képest alacsonyabb lesz az energiaárak emelkedése nyomán hozott intézkedések költsége. A stabilitási program szerint a GDP-arányos államadósság a 2022 végi 113,2 %-ról 2023 végére várhatóan 111,9 %-ra mérséklődik. A Bizottság 2023. tavaszi előrejelzése 2023-ban a GDP 4,1 %-ának megfelelő költségvetési hiánnyal számol. Ez összhangban van a stabilitási program hiány-előrejelzésével. A Bizottság 2023. tavaszi előrejelzése az alacsonyabb SFA-tételekből adódóan alacsonyabb, 110,6 %-os GDP-arányos államadósságot vetít előre 2023 végére.
(19)A 2023. évi államháztartási egyenleget várhatóan továbbra is befolyásolják a megemelkedett energiaárak gazdasági és társadalmi hatásainak mérséklése céljából hozott intézkedések. Ezek közé tartoznak a 2022-ben meghosszabbított intézkedések (különösen: a villamos energiára és a gázra kivetett héa csökkentése, a villamos energiára kivetett különadó csökkentése, a villamosenergia-termelés értékére kivetett adó felfüggesztése, jövedelemtámogatás a háztartásoknak és az energiaigényes iparágaknak, a szociális energiautalványok és az árengedményes tömegközlekedés formájában biztosított magasabb ellátás), valamint olyan új intézkedések, mint a közúti és tengeri közlekedésre, illetve a mezőgazdasági és halászati ágazatra irányuló, jelenleg literenkénti 20 centes üzemanyagár-visszatérítés, továbbá az alacsony jövedelmű háztartásoknak nyújtott 200 EUR átalányösszegű támogatás. Ezen intézkedések költségét részben ellensúlyozza a nagy energiaszolgáltatók rendkívüli nyereségére kivetett adó. E bevételeket figyelembe véve a Bizottság 2023. tavaszi előrejelzése szerint a támogatási intézkedések nettó költségvetési terhe 2023-ban a GDP 0,6 %-ának felel meg 19 . Úgy tűnik, hogy a 2023-as intézkedések zöme nem a legkiszolgáltatottabb helyzetben lévő háztartásokat vagy vállalkozásokat célozza, és számos intézkedés nem teljes mértékben őrzi meg az energiakereslet csökkentésére és az energiahatékonyság növelésére irányuló árjelzést. Ebből adódóan a 2023-ra vonatkozó ajánlásnak való megfelelés értékelése során figyelembe veendő célzott támogatási intézkedések összege a Bizottság 2023. tavaszi előrejelzése szerint 2023-ban a GDP 0,2 %-át teszi ki (szemben a 2022. évi 0,5 %-kal). Végezetül a 2023. évi államháztartási egyenleget a várakozások szerint javítani fogja a Covid19 kapcsán bevezetett, a GDP 0,5%-át kitevő ideiglenes szükséghelyzeti intézkedések fokozatos megszüntetése.
(20)A Tanács 2022. július 12-án azt ajánlotta 20 , hogy Spanyolország 2023-ban biztosítson prudens költségvetési politikát, különösen azáltal, hogy a tagállami finanszírozású elsődleges folyó kiadás növekedését a potenciális kibocsátás középtávú növekedése alatt tartja 21 , figyelembe véve az energiaár-emelkedésnek leginkább kitett háztartásoknak és vállalkozásoknak, valamint az Ukrajnából menekülőknek nyújtott ideiglenes és célzott támogatás fenntartását. Spanyolországnak ugyanakkor készen kell állnia arra, hogy a folyó kiadásokat a változó helyzethez igazítsa. Spanyolország részére azt az ajánlást is megfogalmazták, hogy a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz és más uniós alapok felhasználásával fokozza a zöld és digitális átállásra, illetve a REPowerEU kezdeményezés figyelembevételével az energiabiztonságra irányuló közberuházásokat.
(21)A Bizottság 2023. tavaszi előrejelzése szerint 2023-ban a költségvetési irányvonal expanzív lesz (a GDP –0,3 %-a). 2022-ben a költségvetési irányvonal szintén expanzív volt (a GDP –2,5 %-a). A nemzeti finanszírozású (a diszkrecionális bevételi intézkedések nélkül számított) elsődleges folyó kiadások 2023-as növekedése az előrejelzések szerint a GDP 0,2 %-ának megfelelő, nagyjából semleges hatást gyakorol a költségvetési irányvonalra. Következésképpen a nemzeti finanszírozású elsődleges folyó kiadások várható növekedése összhangban van a Tanács ajánlásával. A nemzeti finanszírozású elsődleges folyó kiadások várható, nagyjából semleges hozzájárulása alapvetően arra vezethető vissza, hogy csökkentek az energiaár-emelkedésnek leginkább kitett háztartásokra és vállalkozásokra irányuló (célzott és nem célzott) támogatási intézkedések nettó költségei (a GDP 1,0 %-ával). A nemzeti finanszírozású (az új bevételi intézkedések nélkül számított) elsődleges folyó kiadások növekedésének fő mozgatórugója a szociális transzferek növekedése – ami a korábbi inflációhoz kapcsolódó nyugdíjemelés következménye –, valamint a folyó termelőfelhasználásra fordított kiadások növekedése. A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközből származó vissza nem térítendő támogatásokból és más uniós forrásokból finanszírozott kiadások 2023-ban várhatóan a GDP 1,6 %-át teszik ki, míg a nemzeti finanszírozású beruházások az előrejelzések szerint 0,1 százalékpontos expanzív hatást gyakorolnak a költségvetési irányvonalra 22 . Spanyolország tehát addicionális beruházásokat kíván finanszírozni a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközből és más uniós forrásokból, és az előrejelzések szerint fenn fogja tartani a nemzeti finanszírozású beruházások szintjét 23 . Magyarország azt tervezi, hogy a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközből és más uniós forrásokból fogja finanszírozni a zöld és digitális átállásra, valamint az energiabiztonságra irányuló közberuházásokat, például az „España 2030” elnevezésű megerősített iparpolitikát, a lakóépületek felújítására és a városrehabilitációra vonatkozó tervet, illetve a kiberbiztonság és az 5G konnektivitás előmozdítását.
(22)A stabilitási program szerint a költségvetési hiány 2024-ben várhatóan a GDP 3,0 %-ára csökken. A 2024-es csökkenés többek között az energiaügyi intézkedések fokozatos megszüntetését tükrözi. A program azzal számol, hogy a GDP-arányos államadósság 2024 végére 109,1 %-ra csökken. Az előrejelzés zárónapján ismert gazdaságpolitikai intézkedések alapján a Bizottság 2023. tavaszi előrejelzése 2024-ben a GDP 3,3 %-ának megfelelő költségvetési hiányt valószínűsít. Ez összhangban van a stabilitási program hiány-előrejelzésével. A Bizottság 2023. tavaszi előrejelzése hasonló, 109,1 %-os GDP-arányos államadósságot vetít előre 2024 végére.
(23)A stabilitási program azzal számol, hogy 2024-ben – az energiaipari vállalatok rendkívüli nyereségét terhelő adó kivételével – megszüntetik az energiatámogatási intézkedéseket. A Bizottság szintén azt valószínűsíti, hogy 2024-ben szinte valamennyi energiatámogatási intézkedés fokozatosan megszűnik (2024-ben a GDP 0,1 %-ának megfelelő nettó bevétel). Ezek a becslések azt feltételezik, hogy az energiaárak nem fognak tovább emelkedni.
(24)Az 1466/97/EK tanácsi rendelet értelmében a középtávú költségvetési célkitűzés teljesítése érdekében a strukturális költségvetési egyenlegre vonatkozó megfelelő éves javulást kell elérni, a GDP 0,5 %-át véve viszonyítási alapul 24 . Figyelembe véve a költségvetés fenntarthatóságával kapcsolatos megfontolásokat 25 , valamint azt, hogy a hiányt a GDP 3 %-ában meghatározott referenciaérték alá kell csökkenteni, helyénvaló lenne 2024-ben legalább a GDP 0,7 %-ának megfelelő mértékben javítani a strukturális egyenleget. E javulás biztosítása érdekében a nemzeti finanszírozású nettó elsődleges kiadások 26 növekedése 2024-ben nem haladhatja meg a 2,6 %-ot, amint azt az ajánlás is tükrözi.
Ugyanakkor a fennmaradó (a Bizottság jelenlegi becslése szerint 2023-ban a GDP 0,6 %-ának megfelelő) energiatámogatási intézkedéseket fokozatosan meg kell szüntetni, az energiapiaci fejleményekhez igazodva és a legkevésbé célzott intézkedésekkel kezdve, majd az ebből eredő megtakarításokat a költségvetési hiány csökkentésére kell felhasználni.
(25)A Bizottság 2023. tavaszi előrejelzése szerint a nemzeti finanszírozású nettó elsődleges kiadások változatlan politika mellett 2024-ben 1,4 %-kal fognak emelkedni, ami elmarad az ajánlott mértéktől.
(26)A program szerint az állami beruházások (a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközből finanszírozott beruházásokat figyelmen kívül hagyva) GDP-arányosan a 2023. évi 2,7 %-ról 2024-ben 2,6 %-ra csökkennek. A program olyan reformokat és beruházásokat említ, amelyek várhatóan hozzájárulnak a költségvetés fenntarthatóságához, valamint a fenntartható és inkluzív növekedéshez. Ezek közé tartoznak a közkiadások minőségének javítását biztosító állandó keret, az adócsalás és az adókikerülés megelőzésére és leküzdésére irányuló intézkedések, valamint az azt célzó adóügyi reform, hogy az adórendszer inkluzívabbá és fenntarthatóbbá váljon, és képes legyen előmozdítani az államháztartás közép- és hosszú távú fenntarthatóságát. Ezek az intézkedések egyúttal a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben is szerepelnek.
(27)A stabilitási program a 2026-ig tartó középtávú költségvetési pályát vázolja fel. A program a költségvetési hiány fokozatos csökkenését vetíti előre: 2025-ben a GDP 2,7 %-ára, 2026-ban pedig 2,5 %-ára. A költségvetési hiány tehát a tervek szerint 2025-ben a GDP 3 %-a alá csökken. A program szerint a GDP-arányos államadósság a 2024 végi 109,1 %-ról 2026 végére várhatóan 106,8 %-ra mérséklődik.
(28)Az (EU) 2021/241 rendelet 19. cikke (3) bekezdésének b) pontjával és V. mellékletének 2.2. kritériumával összhangban a helyreállítási és rezilienciaépítési terv 2026-ig végrehajtandó, egymást kölcsönösen erősítő reformok és beruházások széles körét tartalmazza. Spanyolország helyreállítási és rezilienciaépítési tervének végrehajtása eddig jól haladt. Spanyolország a tervvel összefüggésben 121 mérföldkőhöz és célhoz kapcsolódóan három kifizetési kérelmet nyújtott be, és ennek nyomán összesen 28 000 000 000 EUR folyósítására került sor. Bár Spanyolország azon tagállamok közé tartozik, amelyek a legjobban haladtak a terv végrehajtásával, a felülvizsgálat keretében a terv volumenét több mint kétszeresére kívánja növelni. Ehhez elegendő adminisztratív kapacitásnak kell társulnia a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz, valamint az egyéb rendelkezésre álló uniós és nemzeti források hatékony és eredményes felhasználásának biztosítása érdekében. Spanyolország kifejezte hitelkérelmi szándékát, és a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközből magasabb összegű vissza nem térítendő támogatásban fog részesülni. A felülvizsgált terv tartalmazni fog egy REPowerEU-fejezetet is, amelyet legalább részben a REPowerEU keretében nyújtandó további vissza nem térítendő támogatásokból fognak finanszírozni. Az új REPowerEU-fejezetnek a helyreállítási és rezilienciaépítési tervbe való gyors beillesztése lehetővé teszi további reformok és beruházások finanszírozását, hozzájárulva Spanyolország stratégiai célkitűzéseinek megvalósításához az energiaügy és a zöld átállás területén. Spanyolország az (EU) 2021/241 rendelet 14. cikkének (6) bekezdésével összhangban 2023. március 28-án kifejezte azon szándékát, hogy 84 000 000 000 EUR összegű további hiteltámogatást igényelne a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz keretében. A helyreállítási és rezilienciaépítési terv, valamint a terven túlmutató egyéb gazdaság- és foglalkoztatáspolitikák sikeres végrehajtásához változatlanul elengedhetetlen a helyi és regionális önkormányzatok, a szociális partnerek és más érdekelt felek szisztematikus és hatékony bevonása, és ezáltal a szakpolitikai stratégia iránti széles körű felelősségvállalás biztosítása.
(29)A Bizottság 2022-ben Spanyolország minden kohéziós politikai programozási dokumentumát jóváhagyta. A kohéziós politikai programoknak a REPowerEU-fejezettel kiegészült helyreállítási és rezilienciaépítési tervvel együtt és azzal szinergiában történő gyors végrehajtása kulcsfontosságú a zöld és digitális átállás megvalósításához, a gazdasági és társadalmi reziliencia növeléséhez, valamint a kiegyensúlyozott területfejlesztéshez Spanyolországban.
(30)A helyreállítási és rezilienciaépítési terv által kezelt gazdasági és szociális kihívásokon felül Spanyolország számos további kihívással szembesül a zöld átállás, az energiahálózatok összekapcsolása, valamint a szociális és a megfizethető, energiahatékony lakások kapcsán.
(31)Az orosz fosszilis tüzelőanyagoknak való alacsony közvetlen kitettség ellenére az energiaárak 2022-ben tapasztalt emelkedése rávilágít arra, hogy Spanyolországnak fel kell gyorsítania a tiszta energiára való átállást. Spanyolország halad a megújuló energiaforrások alkalmazása terén, és a szél- és napenergia tekintetében mintegy 49,8 GW-tal a legnagyobb beépített teljesítőképességgel rendelkező tagállamok egyike. Az „Irány az 55%!” intézkedéscsomaggal összhangban azonban Spanyolországnak törekednie kell arra, hogy 2030-ig 67 GW szélenergiát és 35 GW napenergiát telepítsen. Az engedélyezési eljárások némileg javultak, különösen az önellátás esetében, ami segítette a további előrelépést e technológiák alkalmazása terén. Spanyolországban azonban jelentős ügyhátralék alakult ki a megújuló energiát hasznosító új erőművekre vonatkozó kérelmek feldolgozása terén. A hálózati kapacitás szűkössége korlátozza a megújuló energiaforrások villamosenergia-hálózatba való további integrálását. Spanyolország egyike azon országoknak, ahol a legnagyobb az intelligens fogyasztásmérők aránya, de a megújuló energiaforrásokból előállított további villamos energia integrálásához még több beruházásra lenne szükség a hálózati infrastruktúrába és a tárolásba. A megújuló energia elterjedésének felgyorsítására irányuló intézkedések közé tartozhat az engedélyezési eljárások további egyszerűsítése és digitalizálása, a hálózati kapacitás gyorsabb hozzárendelése a projektekhez, valamint a hatóságok által az engedélyek feldolgozása terén végzett munka támogatása a megfelelő készségek és az engedélyező hatóságok személyzetének biztosítása, valamint az összes kormányzati szint közötti koordináció javítása révén. Emellett Spanyolország határokon átnyúló villamosenergia-összeköttetési szintje 2022-ben (5,4 %) még mindig jelentősen elmaradt a 2020-ra (10 %) és 2030-ra (15 %) kitűzött összeköttetési céloktól.
(32)Spanyolország földgázfogyasztása 2022 augusztusa és 2023 márciusa között 10,8 %-kal csökkent az előző öt év azonos időszakának átlagos gázfogyasztásához képest, ami meghaladta a 7 %-os csökkentési célt 27 . A Bizottság arra ösztönzi Spanyolországot, hogy 2024. március 31-ig folytassa a gázkereslet ideiglenes csökkentésére irányuló erőfeszítéseit 28 . Az energiahatékony lakásokba történő további beruházások elősegítenék a megfizethetőséggel kapcsolatos kihívások enyhítését. A vásárlóerő jelentős csökkenése, a bérleti díjak tartós növekedése és a magasabb jelzáloghitel-törlesztések súlyosbították a megfizethetőséggel kapcsolatos problémákat, különösen a kiszolgáltatott helyzetben lévő háztartások esetében. A megfizethető és a szociális lakások kínálata továbbra is korlátozott, és jelentősen elmarad az uniós átlagtól. A jelenlegi spanyol nemzeti energia- és klímaterv szerint 2030-ig 1,2 millió lakóépület felújítására kerül sor, amelyek egyharmadát a helyreállítási és rezilienciaépítési terv fedi le. A további energiahatékony lakhatási lehetőségek biztosítása a jelentős hiányokkal küzdő területeken és a stresszhelyzetben lévő piacokon, többek között felújítás és villamosítás révén, segíthet az energiafogyasztás visszaszorításában és a zöld átállás előmozdításában, valamint az energiaszegénységnek leginkább kitett, kiszolgáltatott helyzetben lévő háztartások támogatásában. A magánszektorral együttműködésben biztosított, jól célzott szociális és megfizethető lakhatási lehetőségek segíthetnek a költségvetési hatás csökkentésében.
(33)A közlekedés változatlanul erősen függ a kőolaj-üzemanyagoktól. Az ágazat az üvegházhatásúgáz-kibocsátás nagy részéért felelős, és hozzájárul az uniós átlag feletti légszennyezéshez is. A vidéki területeken továbbra is aggodalomra ad okot az infrastruktúra és a tömegközlekedéshez való hozzáférés elégtelensége. Az elektromos közlekedés kiépítettsége mind a kínálati, mind a keresleti oldalon alulfejlett. A nagy sebességű – határokon is átnyúló – vasúti törzshálózat 2030-ig történő kiépítése felgyorsítja a klímasemlegességre való átállást, és csökkenti a közlekedés fosszilis tüzelőanyagoktól való függését. A helyreállítási és rezilienciaépítési tervben foglalt intézkedések képesek átalakítani a városi/nagyvárosi közlekedést és megerősíteni a transzeurópai közlekedési hálózatot, elősegítve a digitalizáció és az új technológiák bevezetését az ágazatban.
(34)A zöld átállás szempontjából kulcsfontosságú ágazatok és foglalkozások – többek között a nettó zéró technológiák gyártása, bevezetése és karbantartása – terén jelentkező munkaerő- és szakemberhiány miatt kialakuló szűk keresztmetszetek hátráltatják a klímasemleges gazdaságra való átállást. A szakemberhiány csökkentéséhez, valamint a munkaerőpiaci integráció és a munkaerő-átcsoportosítás előmozdításához elengedhetetlenek a változó munkaerőpiaci igényekhez igazodó, magas színvonalú oktatási és képzési rendszerek, valamint a célzott továbbképzési és átképzési intézkedések. A kiaknázatlan munkaerő-kínálat hasznosítása érdekében ezeknek az intézkedéseknek hozzáférhetőknek kell lenniük, különösen a zöld átállás által leginkább érintett egyének, ágazatok és régiók számára. 2022-ben Spanyolországban számos olyan foglalkozás, többek között a gyengeáramú villamosipari technikusok esetében számoltak be munkaerőhiányról, amelyek a zöld átálláshoz speciális készségeket vagy ismereteket igényelnek.
(35)A Bizottság értékelése fényében a Tanács megvizsgálta a 2023. évi stabilitási programot, és véleményét 29 az alábbi 1. ajánlás tükrözi.
(36)Az euroövezeti tagállamok gazdaságai közötti szoros összefonódásokra és a gazdasági és monetáris unió működéséhez való együttes hozzájárulásukra tekintettel a Tanács azt ajánlotta az euroövezeti tagállamoknak, hogy – többek között helyreállítási és rezilienciaépítési terveik révén – hozzanak intézkedéseket annak érdekében, hogy i. megőrizzék az adósság fenntarthatóságát és 2023-ban tartózkodjanak az aggregált kereslet széles körű támogatásától; tegyék célzottabbá a magas energiaárak hatását enyhítő költségvetési intézkedéseket, és mérlegeljék, hogy – az energiaárakra nehezedő nyomás csökkenésével – miként lehetne megfelelő módon leépíteni a támogatásokat; ii. tartsák fenn a zöld és digitális átállás támogatására irányuló közberuházások magas szintjét és ösztönözzék az ilyen célú magánberuházásokat; iii. támogassák a vásárlóerő csökkenését enyhítő bérfejlesztéseket, ugyanakkor korlátozzák az inflációra gyakorolt másodlagos hatásokat, javítsák tovább az aktív munkaerőpiaci intézkedéseket és lépjenek fel a szakemberhiány kezelése érdekében; iv. javítsák az üzleti környezetet és biztosítsák, hogy a vállalkozásoknak nyújtott energiatámogatás költséghatékony és ideiglenes legyen, az életképes vállalkozásokra irányuljon, és fenntartsa a zöld átállás ösztönzőit; valamint v. őrizzék meg a makroszintű pénzügyi stabilitást és kövessék nyomon a kockázatok alakulását, egyúttal folytassák a bankunió kiteljesítésére irányuló munkát. Spanyolország esetében az (1), (2) és (3) ajánlás hozzájárul az első, a második és a harmadik euroövezeti ajánlás végrehajtásához.
(37)A Bizottság által elvégzett részletes vizsgálat és ezen értékelés fényében a Tanács megvizsgálta a 2023. évi nemzeti reformprogramot és a 2023. évi stabilitási programot. A Tanácsnak az 1176/2011/EU rendelet 6. cikke szerinti ajánlásait az alábbi 1. ajánlás tükrözi. Az 1. ajánlásban említett szakpolitikai intézkedések hozzájárulnak a magas államadóssághoz kapcsolódó sebezhetőségek kezeléséhez. A 2. ajánlás hozzájárul az 1. ajánlás teljesítéséhez. Az 1. ajánlásban említett szakpolitikai intézkedések – a (36) preambulumbekezdéssel összhangban – egyaránt hozzájárul az egyensúlyhiányok kezeléséhez és az euroövezetre vonatkozó ajánlás végrehajtásához,
AJÁNLJA, hogy Spanyolország 2023-ban és 2024-ben tegyen intézkedéseket a következők érdekében:
1.2023 végére szüntesse meg a hatályban lévő energiatámogatási intézkedéseket, és a kapcsolódó megtakarításokat fordítsa az államháztartási hiány csökkentésére. Amennyiben az energiaárak újbóli emelkedése támogatási intézkedéseket tesz szükségessé, biztosítsa, hogy ezek célzottan a kiszolgáltatott helyzetben lévő háztartások és vállalkozások védelmére irányuljanak, beleférjenek a költségvetési keretbe, és megőrizzék az energiamegtakarításra irányuló ösztönzőket.
Biztosítson prudens költségvetési politikát, különösen azáltal, hogy a nemzeti finanszírozású nettó elsődleges kiadások nominális növekedését 2024-ben legfeljebb 2,6 %-ra korlátozza.
Őrizze meg a nemzeti finanszírozású közberuházások szintjét, és biztosítsa a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközből származó vissza nem térítendő támogatások és más uniós források hatékony felhasználását, különösen a zöld és digitális átállás előmozdítása érdekében.
A prudens középtávú költségvetési pozíció elérése érdekében a 2024 utáni időszakban is folytasson a fokozatos és fenntartható konszolidációra irányuló középtávú költségvetési stratégiát, és azt ötvözze a magasabb fenntartható növekedést elősegítő beruházásokkal és reformokkal.
2.Tartsa fenn a helyreállítási és rezilienciaépítési terv egyenletes végrehajtásának lendületét, és mielőbb véglegesítse a REPowerEU-fejezetet annak érdekében, hogy gyorsan megkezdődhessen a végrehajtás. A terv méretének tervezett növelésére tekintettel biztosítsa, hogy továbbra is elegendő adminisztratív kapacitás álljon rendelkezésre. Folytassa a kohéziós politikai programok gyors végrehajtását, közvetlenül kiegészítve a helyreállítási és rezilienciaépítési tervet, illetve szinergiát teremtve azzal.
3.Csökkentse a fosszilis tüzelőanyagoktól való függést. Gyorsítsa fel a megújuló energia elterjedését többek között az engedélyezési eljárások további egyszerűsítése és digitalizálása, az engedélyező hatóságok munkájának támogatása, a hálózathoz való hozzáférés javítása, valamint az energiatárolásba, a villamosenergia-átvitelbe és -elosztásba és a határokon átnyúló villamosenergia-összeköttetésbe való beruházások révén. Növelje a szociális és a megfizethető, energiahatékony lakások rendelkezésre állását, többek között felújítások révén, valamint gyorsítsa fel az épületek villamosítását és az elektromos közlekedés térnyerését. Fokozza a zöld átálláshoz szükséges készségek biztosítására és megszerzésére irányuló szakpolitikai erőfeszítéseket.
Kelt Brüsszelben, -án/-én.
a Tanács részéről
az elnök