C_202506445HU.000101.fmx.xml

AZ EURÓPAI RENDSZERKOCKÁZATI TESTÜLET AJÁNLÁSA

(2025. november 4.)

a makroprudenciális politikai intézkedések határokon átnyúló hatásainak értékeléséről és az ezen intézkedésekre vonatkozó önkéntes viszonosságról szóló ERKT/2015/2 ajánlás módosításáról

(ERKT/2025/10)

(C/2025/6445)

AZ EURÓPAI RENDSZERKOCKÁZATI TESTÜLET IGAZGATÓTANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásra (1), és különösen annak IX. mellékletére,

tekintettel a pénzügyi rendszer európai uniós makroprudenciális felügyeletéről és az Európai Rendszerkockázati Testület létrehozásáról szóló, 2010. november 24-i 1092/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (2) és különösen annak 3. és 16–18. cikkére,

tekintettel a hitelintézetek tevékenységéhez való hozzáférésről és a hitelintézetek prudenciális felügyeletéről, a 2002/87/EK irányelv módosításáról, a 2006/48/EK és a 2006/49/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. június 26-i 2013/36/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvre (3) és különösen annak VII. címe 4. fejezetének I. szakaszára,

tekintettel az Európai Rendszerkockázati Testület eljárási szabályzatának elfogadásáról szóló, 2011. január 20-i ERKT/2011/1 európai rendszerkockázati testületi határozatra (4) és különösen annak 18–20. cikkére,

mivel:

(1)	Az eredményes és következetes nemzeti makroprudenciális politikai intézkedések biztosítása érdekében fontos, hogy az uniós jog által előírt elismerést önkéntes viszonosság egészítse ki.

(2)

A makroprudenciális politikai intézkedésekre vonatkozó önkéntes viszonosság ERKT/2015/2 európai rendszerkockázati testületi ajánlásban (5) meghatározott keretének célja annak biztosítása, hogy a valamely tagállamban aktivált minden kitettségalapú makroprudenciális politikai intézkedés tekintetében a többi tagállamban viszonosságot biztosítsanak.

(3)

2025. május 20-án a 2013/36/EU irányelv 133. cikkének (9) bekezdése alkalmazásában kijelölt hatóságként eljáró osztrák Pénzügyi Piaci Hatóság (FMA) értesítette (6) az Európai Rendszerkockázati Testületet (ERKT) arról a szándékáról, hogy 2025. július 1-jétől 1 %-os ágazati rendszerkockázati tőkepufferrátát kíván aktiválni a gazdasági tevékenységeiknek az 1893/2006/EK rendeletben (7) foglaltak szerinti statisztikai osztályozása alapján azonosított, az építőipari és ingatlanágazathoz tartozó nem pénzügyi vállalatokkal – kivéve a közhasznú lakásépítési egyesületekkel – szembeni valamennyi releváns ausztriai kitettségre vonatkozóan.

(4)	Az FMA értesítésében azt is kérte az ERKT-tól, hogy a 2013/36/EU irányelv 134. cikkének (5) bekezdése alapján ajánlja a rendszerkockázati tőkepufferráta tekintetében a viszonosság összevont, szubkonszolidált és egyedi alapon való biztosítását.

(5)

Az ERKT/2017/4 ajánlással (8) módosított ERKT/2015/2 európai rendszerkockázati testületi ajánlás a makroprudenciális politikai intézkedést aktiváló érintett hatóság számára azt ajánlja, hogy amikor viszonosság iránti kérelmet nyújt be az ERKT-hoz, javasoljon a jelentős jellegre vonatkozó maximális küszöbértéket, amely alatt egy adott pénzügyi szolgáltatónak az azonosított makroprudenciális kockázattal szemben abban az országban fennálló kitettsége, ahol az aktiváló hatóság a makroprudenciális politikai intézkedést alkalmazza, nem jelentősnek tekinthető. Az ERKT eltérő küszöbértéket javasolhat, amennyiben ezt szükségesnek tartja. Az ágazati rendszerkockázati tőkepufferráta tekintetében viszonosság biztosítása érdekében a jelentős jellegre vonatkozó küszöbérték intézményspecifikus 100 millió EUR-ban kerül meghatározásra, és azt összevont, szubkonszolidált és egyedi alapon kell alkalmazni.

(6)

A más tagállamok hatóságai által aktivált makroprudenciális tőkekövetelmények tekintetében összevont, szubkonszolidált és egyedi alapon biztosított viszonosság – függetlenül attól, hogy az érintett kitettségeket leányvállalatokon vagy fióktelepeken keresztül tartják-e vagy azok közvetlen határokon átnyúló hitelezésből erednek – korlátozza az elszivárgásokat és a szabályozási arbitrázst, kezeli a rendszerszintű kockázatokat, és ezáltal előmozdítja a makroprudenciális politika általános eredményességét. Ezt annak biztosítása révén éri el, hogy a megnövekedett kockázatokat ne csak az ágazati rendszerkockázati tőkepufferrátát bevezető tagállamban kezeljék, hanem más olyan tagállamokban is, ahol bankcsoportok vannak kitéve e megnövekedett kockázatoknak. Az elismerésnek ezért annak biztosítására is törekednie kell, hogy az e rendszerszintű kockázatoknak kitett bankcsoportok kellően ellenállóak legyenek. Ezért a más tagállamok makroprudenciális politikai intézkedéseinek elismerésére irányuló döntésből eredő makroprudenciális tőkekövetelményeket általában összevont, szubkonszolidált és egyedi alapon egyaránt alkalmazni kell.

(7)

Az osztrák ágazati rendszerkockázati tőkepufferrátának az FMA kérelme szerinti elismerése érdekében a más tagállamok illetékes és/vagy kijelölt hatóságai a 2013/36/EU irányelv 133. cikke (4) bekezdésével és 134. cikke (1) bekezdésével összhangban ágazati rendszerkockázati tőkepufferrátát állapíthatnak meg.

(8)	Az ERKT/2015/2 ajánlást erre tekintettel megfelelően módosítani kell,

ELFOGADTA EZT AZ AJÁNLÁST:

MÓDOSÍTÁSOK

Az ERKT/2015/2 ajánlás a következőképpen módosul:

Az 1. szakaszban a C(1) ajánlás a belga intézkedés és az ahhoz kapcsolódó „Belgium” cím előtt a következő intézkedéssel és az ahhoz kapcsolódó „Ausztria” címmel egészül ki:

„Ausztria:

—

1 %-os ágazati rendszerkockázati tőkepufferráta a gazdasági tevékenységeknek az 1893/2006/EK rendeletben foglalt uniós statisztikai osztályozása (NACE) alapján azonosított, az építőipari és ingatlanágazathoz tartozó nem pénzügyi vállalatokkal – kivéve a közhasznú lakásépítési egyesületekkel – szembeni valamennyi releváns ausztriai kitettségre vonatkozóan.”

A melléklet ezen ajánlás mellékletének megfelelően módosul.

Kelt Frankfurt am Mainban, 2025. november 4-én.

az ERKT titkárságának vezetője,

az ERKT igazgatótanácsa nevében,

Francesco MAZZAFERRO

(1) HL L 1., 1994.1.3., 3. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/agree_internation/1994/1/oj.

(2) HL L 331., 2010.12.15., 1. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2010/1092/oj.

(3) HL L 176., 2013.6.27., 338. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/dir/2013/36/oj.

(4) HL C 58., 2011.2.24., 4. o.

(5) Az Európai Rendszerkockázati Testület ERKT/2015/2 ajánlása (2015. december 15.) a makroprudenciális politikai intézkedések határokon átnyúló hatásainak értékeléséről és az ezen intézkedésekre vonatkozó önkéntes viszonosságról (HL C 97., 2016.3.12., 9. o.).

(6) Ezen értesítés aktualizált változatát 2025. június 13-án nyújtották be az ERKT-hoz.

(7) Az Európai Parlament és a Tanács 1893/2006/EK rendelete (2006. december 20.) a gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozása NACE Rev. 2. rendszerének létrehozásáról és a 3037/90/EGK tanácsi rendelet, valamint egyes meghatározott statisztikai területekre vonatkozó EK-rendeletek módosításáról (HL L 393., 2006.12.30., 1. o.), ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2006/1893/oj.

(8) Az Európai Rendszerkockázati Testület ERKT/2017/4 ajánlása (2017. október 20.) a makroprudenciális politikai intézkedések határokon átnyúló hatásainak értékeléséről és az ezen intézkedésekre vonatkozó önkéntes viszonosságról szóló ERKT/2015/2 ajánlás módosításáról (HL C 431., 2017.12.15., 1. o.).

MELLÉKLET

Az ERKT/2015/2 ajánlás melléklete a következő intézkedéssel egészül ki:

„ Ausztria

1 %-os ágazati rendszerkockázati tőkepufferráta a gazdasági tevékenységeknek az 1893/2006/EK rendeletben (1) foglalt uniós statisztikai osztályozása (NACE) alapján azonosított, az építőipari és ingatlanágazathoz tartozó nem pénzügyi vállalatokkal – kivéve a közhasznú lakásépítési egyesületekkel – szembeni valamennyi releváns ausztriai kitettségre vonatkozóan.

I. Az intézkedés leírása

A 2013/36/EU irányelv 133. cikkével összhangban alkalmazott osztrák intézkedés egy 1 %-os ágazati rendszerkockázati tőkepufferrátát ír elő a gazdasági tevékenységeknek az 1893/2006/EK rendeletben foglalt uniós statisztikai osztályozása (NACE) alapján azonosított, az építőipari és ingatlanágazathoz tartozó nem pénzügyi vállalatokkal – kivéve a közhasznú lakásépítési egyesületekkel – szembeni valamennyi releváns ausztriai kitettségre vonatkozóan.

II. Viszonosság

Az érintett hatóságok számára ajánlott, hogy az osztrák intézkedés tekintetében a 2013/36/EU irányelv 134. cikkének (1) bekezdésével összhangban összevont, szubkonszolidált és egyedi alapon biztosítsák a viszonosságot valamennyi releváns ausztriai kitettség vonatkozásában. Az intézkedést a következő konkrét gazdasági tevékenységeket folytató nem pénzügyi vállalatokkal szembeni – kivéve közhasznú lakásépítési egyesületek – valamennyi releváns kitettségre kell alkalmazniuk: az F 41 NACE-kód alá besorolt »Lakó- és nem lakóépület építése«, az F 43 NACE-kód alá besorolt »Speciális szaképítés« és az M 68 NACE-kód alá besorolt »Ingatlanügyletek«.

Amennyiben az országukban ugyanaz a makroprudenciális politikai intézkedés nem elérhető, a C(2) ajánlással összhangban az érintett hatóságok számára ajánlott, hogy az ERKT-val való konzultációt követően az országukban elérhető olyan makroprudenciális politikai intézkedést alkalmazzanak, amely a fent említett intézkedéssel, amelynek tekintetében a viszonosság biztosítása ajánlott, leginkább egyenértékű hatással rendelkezik, beleértve a 2013/36/EU irányelv VII. címe 2. fejezetének IV. szakaszában rögzített felügyeleti intézkedések elfogadását és felügyeleti hatásköröket is. A viszonosságot biztosító intézkedések végrehajtását illetően az ERKT/2025/10 ajánlásnak az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételét követő általános három hónapos átmeneti időszak alkalmazandó.

III. A jelentős jellegre vonatkozó küszöbérték

A de minimis elv – intézkedés tekintetében viszonosságot biztosító – érintett hatóságok általi esetleges alkalmazásának irányítása érdekében az intézkedéshez a jelentős jellegre vonatkozó küszöbérték kapcsolódik, amely intézményspecifikus 100 millió EUR-ban kerül megállapításra. Az ágazati rendszerkockázati tőkepufferráta tekintetében viszonosságot kell biztosítani, ha ezt a küszöbértéket elérik, és tőkepufferrátát összevont, szubkonszolidált és egyedi alapon kell alkalmazni. Szubkonszolidált és összevont alapon való értékelésnél a fióktelepeken keresztül tartott, a közvetlen határokon átnyúló hitelezésből eredő és a leányvállalatokon keresztül tartott teljes kitettséget kell értékelni a jelentős jellegre vonatkozó küszöbértékre tekintettel.

Az érintett hatóságoknak nyomon kell követniük a kitettségek jelentős jellegét. Az ERKT/2015/2 ajánlás 2.2.1. szakaszával összhangban a 4. pontban hivatkozott, jelentős jellegre vonatkozó küszöbérték a küszöbérték ajánlott maximális szintjét jelenti. A viszonosságot biztosító érintett hatóságok ezért alkalmazhatják a javasolt küszöbértéket, országukra vonatkozóan adott esetben meghatározhatnak alacsonyabb küszöbértéket, vagy az intézkedés tekintetében biztosíthatnak viszonosságot a jelentős jellegre vonatkozó küszöbérték nélkül.”

(1) Az Európai Parlament és a Tanács 1893/2006/EK rendelete (2006. december 20.) a gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozása NACE Rev. 2. rendszerének létrehozásáról és a 3037/90/EGK tanácsi rendelet, valamint egyes meghatározott statisztikai területekre vonatkozó EK-rendeletek módosításáról (HL L 393., 2006.12.30., 1. o.), ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2006/1893/oj.