<?xml version="1.0" encoding="UTF-8"?><JUDGMENT xmlns:fmx="http://opoce" xmlns:xsi="http://www.w3.org/2001/XMLSchema-instance" xsi:noNamespaceSchemaLocation="http://formex.publications.europa.eu/schema/formex-05.58-20161101.xd"><BIB.JUDGMENT><REF.CASE FILE="n.a."><NO.CASE>C-301/18</NO.CASE></REF.CASE><NO.CELEX>62018CJ0301</NO.CELEX><NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2020:427">EU:C:2020:427</NO.ECLI><NO.SEQ>0001</NO.SEQ><PAGE.FIRST.ECR>1</PAGE.FIRST.ECR><PAGE.SEQ>1</PAGE.SEQ><PAGE.LAST.ECR>9</PAGE.LAST.ECR><PAGE.TOTAL>9</PAGE.TOTAL><AUTHOR>CJ</AUTHOR></BIB.JUDGMENT><CURR.TITLE><PAGE.HEADER><P><HT TYPE="SC"><DATE ISO="20200604">2020. 06. 04-i</DATE> ítélet – C-301/18. sz. ügy</HT></P><P><HT TYPE="SC">Leonhard</HT></P></PAGE.HEADER></CURR.TITLE><TITLE><TI><P><HT TYPE="UC">A Bíróság ítélete</HT> (hatodik tanács)</P><P><DATE ISO="20200604">2020. június 4.</DATE><NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="STAR" NOTE.ID="E0001"><P>Az eljárás nyelve: német.</P></NOTE></P></TI></TITLE><INTERMEDIATE><INDEX IDX.CLOSE="”" SEPARATOR=" – " IDX.OPEN="„"><KEYWORD>Előzetes döntéshozatal</KEYWORD><KEYWORD>Fogyasztóvédelem</KEYWORD><KEYWORD>2002/65/EK irányelv</KEYWORD><KEYWORD>Távollevők között kötött hitelszerződés</KEYWORD><KEYWORD>Elállási jog</KEYWORD><KEYWORD>Következmények</KEYWORD><KEYWORD>A 7. cikk (4) bekezdése</KEYWORD><KEYWORD>A kapott szolgáltatások visszatérítése</KEYWORD><KEYWORD>A használat ellenértékének megtérítése</KEYWORD><KEYWORD>A szolgáltató kötelezettsége</KEYWORD><KEYWORD>Kizártság</KEYWORD></INDEX></INTERMEDIATE><JUDGMENT.INIT><P>A C‑301/18. sz. ügyben,</P><P>az EUMSZ 267. cikk alapján benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem tárgyában, amelyet a Landgericht Bonn (bonni regionális bíróság, Németország) a Bírósághoz <DATE ISO="20180504">2018. május 4‑én</DATE> érkezett, <DATE ISO="20180417">2018. április 17‑i</DATE> határozatával terjesztett elő a</P></JUDGMENT.INIT><PARTIES><PLAINTIFS><P><HT TYPE="BOLD">Thomas Leonhard</HT></P></PLAINTIFS><AGAINST>és</AGAINST><DEFENDANTS><P>a <HT TYPE="BOLD">DSL‑Bank – eine Niederlassung der DB Privat‑ und Firmenkundenbank AG</HT></P></DEFENDANTS></PARTIES><P>között folyamatban lévő eljárásban,</P><PREAMBLE><PREAMBLE.INIT><P>A BÍRÓSÁG (hatodik tanács),</P><P>tagjai: M. Safjan tanácselnök (előadó), L. Bay Larsen és N. Jääskinen bírák,</P><P>főtanácsnok: G. Pitruzzella,</P><P>hivatalvezető: A. Calot Escobar,</P></PREAMBLE.INIT><GR.VISA><VISA>tekintettel az írásbeli szakaszra,</VISA></GR.VISA><GR.CONSID><CONSID><P>figyelembe véve a következők által előterjesztett észrevételeket:</P><LIST TYPE="NDASH"><ITEM><P>T. Leonhard képviseletében C. Köhler Rechtsanwältin,</P></ITEM><ITEM><P>a DSL‑Bank – eine Niederlassung der DB Privat‑ und Firmenkundenbank AG képviseletében A. Menkel Rechtsanwalt,</P></ITEM><ITEM><P>a német kormány képviseletében kezdetben T. Henze, M. Hellmann és E. Lankenau, később e két utóbbi és J. Möller, meghatalmazotti minőségben,</P></ITEM><ITEM><P>az Európai Bizottság képviseletében F. Erlbacher és C. Valero, meghatalmazotti minőségben,</P></ITEM></LIST></CONSID></GR.CONSID><?PAGE NO="2"?><GR.VISA><VISA>tekintettel a főtanácsnok meghallgatását követően hozott határozatra, miszerint az ügy elbírálására a főtanácsnok indítványa nélkül kerül sor,</VISA></GR.VISA><PREAMBLE.FINAL>meghozta következő</PREAMBLE.FINAL></PREAMBLE><CONTENTS.JUDGMENT><GR.SEQ LEVEL="1"><TITLE><TI><P><HT TYPE="BOLD">Ítéletet</HT></P></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0001"><NO.P>1</NO.P><TXT>Az előzetes döntéshozatal iránti kérelem a fogyasztói pénzügyi szolgáltatások távértékesítéssel történő forgalmazásáról, valamint a 90/619/EGK tanácsi irányelv, a 97/7/EK irányelv és a 98/27/EK irányelv módosításáról szóló, <DATE ISO="20020923">2002. szeptember 23‑i</DATE> 2002/65/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (<REF.DOC.OJ COLL="L" NO.OJ="271" PAGE.FIRST="16" DATE.PUB="2002">HL 2002. L 271., 16. o.</REF.DOC.OJ>; magyar nyelvű különkiadás 6. fejezet, 4. kötet, 321. o.) 7. cikke (4) bekezdésének értelmezésére vonatkozik.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0002"><NO.P>2</NO.P><TXT>E kérelem előterjesztésére a Thomas Leonhard és a DSL‑Bank – a DB Privat‑ und Firmenkundenbank AG egy fiókja (a továbbiakban: DSL‑Bank) közötti, távollevők között kötött hitelszerződéstől való elállás jogára vonatkozó jogvita keretében került sor.</TXT></NP.ECR></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="1"><TITLE><TI><P><HT TYPE="BOLD">Jogi háttér</HT></P></TI></TITLE><GR.SEQ LEVEL="2"><TITLE><TI><P><HT TYPE="BOLD"><HT TYPE="ITALIC">Az uniós jog</HT></HT></P></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0003"><NO.P>3</NO.P><TXT>A 2002/65 irányelv (1), (3) és (13)–(14) preambulumbekezdése a következőképpen fogalmaz:</TXT><QUOT.S LEVEL="1"><CONSID><NP><NO.P><QUOT.START CODE="201E" ID="QS0001" REF.END="QE0001"/>(1)</NO.P><TXT>Az egységes piac céljainak megvalósítása érdekében nagy jelentőséggel bír ennek a piacnak a fokozatos konszolidációját célzó azon intézkedések elfogadása, amelyek – az [EK] 95. és 153. cikkel összhangban – hozzájárulnak a fogyasztóvédelem magas szintjének eléréséhez.</TXT></NP></CONSID><P>[…]</P><CONSID><NP><NO.P>(3)</NO.P><TXT>[…] A választás szabadságának mint alapvető fogyasztói jognak a biztosítása érdekében magas szintű fogyasztóvédelemre van szükség a távértékesítésbe vetett fogyasztói bizalom erősítéséhez.</TXT></NP></CONSID><P>[…]</P><CONSID><NP><NO.P>(13)</NO.P><TXT>Ennek az irányelvnek magas szintű fogyasztóvédelmet kell nyújtania a pénzügyi szolgáltatások szabad mozgásának biztosítása érdekében. A tagállamok az irányelv által harmonizált területeken nem rendelkezhetnek az itt megállapítottaktól eltérően, kivéve, ha az irányelv kifejezetten másként rendelkezik.</TXT></NP></CONSID><CONSID><NP><NO.P>(14)</NO.P><TXT>Ez az irányelv kiterjed az összes olyan pénzügyi szolgáltatásra, amelyet távértékesítés keretében nyújtanak. Bizonyos pénzügyi szolgáltatásokra azonban a közösségi jog különös rendelkezései vonatkoznak, és azokat továbbra is alkalmazni kell e pénzügyi szolgáltatásokra. Mindazonáltal meg kell határozni az ilyen szolgáltatások távértékesítésére vonatkozó elveket.<QUOT.END REF.START="QS0001" CODE="201D" ID="QE0001"/></TXT></NP></CONSID></QUOT.S></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0004"><NO.P>4</NO.P><TXT>Az említett irányelv <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0002" REF.END="QE0002"/>Tárgy és hatály<QUOT.END REF.START="QS0002" CODE="201D" ID="QE0002"/> című 1. cikke az (1) bekezdésében az alábbiak szerint rendelkezik:</TXT><P><QUOT.S LEVEL="1"><ALINEA><QUOT.START CODE="201E" ID="QS0003" REF.END="QE0003"/>Ezen irányelv célja, hogy a tagállamoknak a pénzügyi szolgáltatások távértékesítéssel történő forgalmazására vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseit egymáshoz közelítse.<QUOT.END REF.START="QS0003" CODE="201D" ID="QE0003"/></ALINEA></QUOT.S></P></NP.ECR><?PAGE NO="3"?><NP.ECR IDENTIFIER="NP0005"><NO.P>5</NO.P><TXT>Az említett irányelv <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0004" REF.END="QE0004"/>Fogalommeghatározások<QUOT.END REF.START="QS0004" CODE="201D" ID="QE0004"/> című 2. cikke előírja:</TXT><P><QUOT.S LEVEL="1"><ALINEA><P><QUOT.START CODE="201E" ID="QS0005" REF.END="QE0005"/>Ezen irányelv alkalmazásában:</P><LIST TYPE="alpha"><ITEM><NP><NO.P>a)</NO.P><TXT><QUOT.START CODE="00BB" ID="QS0006" REF.END="QE0006"/>távollevők között kötött szerződés<QUOT.END REF.START="QS0006" CODE="00AB" ID="QE0006"/>: bármely olyan pénzügyi szolgáltatásra vonatkozó szerződés, amely a szolgáltató és a fogyasztó között jön létre, szervezett távértékesítés vagy a szolgáltató által működtetett szolgáltatásnyújtó rendszer keretében, ahol a szolgáltató a szerződés céljából a szerződés megkötéséig, beleértve a szerződéskötés időpontját is, kizárólag távközlő eszközt vagy eszközöket használ;</TXT></NP></ITEM><ITEM><NP><NO.P>b)</NO.P><TXT><QUOT.START CODE="00BB" ID="QS0007" REF.END="QE0007"/>pénzügyi szolgáltatás<QUOT.END REF.START="QS0007" CODE="00AB" ID="QE0007"/>: bármely banki, hitel‑, biztosítási, magánnyugdíjpénztári, befektetési vagy fizetéssel kapcsolatos szolgáltatás;</TXT></NP></ITEM><ITEM><NP><NO.P>c)</NO.P><TXT><QUOT.START CODE="00BB" ID="QS0008" REF.END="QE0008"/>szolgáltató<QUOT.END REF.START="QS0008" CODE="00AB" ID="QE0008"/>: olyan köz‑ vagy magánszférán belüli természetes vagy jogi személy, aki, illetve amely kereskedelmi vagy szakmai tevékenysége körében eljárva a távollevők között kötött szerződések hatálya alá tartozó szolgáltatást szerződés szerint nyújtja;</TXT></NP></ITEM><ITEM><NP><NO.P>d)</NO.P><TXT><QUOT.START CODE="00BB" ID="QS0009" REF.END="QE0009"/>fogyasztó<QUOT.END REF.START="QS0009" CODE="00AB" ID="QE0009"/>: bármely olyan természetes személy, aki az ezen irányelv hatálya alá tartozó, távollevők között kötött szerződés keretében kereskedelmi, üzleti vagy szakmai tevékenysége körén kívül jár el;</TXT></NP></ITEM></LIST><P>[…]<QUOT.END REF.START="QS0005" CODE="201D" ID="QE0005"/></P></ALINEA></QUOT.S></P></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0006"><NO.P>6</NO.P><TXT>Ugyanezen irányelvnek <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0010" REF.END="QE0010"/>A fogyasztó tájékoztatása a távollevők között kötött szerződés megkötése előtt<QUOT.END REF.START="QS0010" CODE="201D" ID="QE0010"/> című 3. cikkének (1) bekezdése a következőképpen rendelkezik:</TXT><P><QUOT.S LEVEL="1"><ALINEA><P><QUOT.START CODE="201E" ID="QS0011" REF.END="QE0011"/>A fogyasztót megfelelő időben tájékoztatni kell a következő adatokról, mielőtt kötelezettséget vállalna bármely távollevők között kötött szerződés vagy ajánlat vonatkozásában:</P><P>[…]</P><LIST TYPE="ARAB"><ITEM><NP><NO.P>3.</NO.P><TXT>a távollevők között kötött szerződésre vonatkozóan</TXT><P><LIST TYPE="alpha"><ITEM><NP><NO.P>a)</NO.P><TXT>a 6. cikk szerinti elállási jog megléte vagy hiánya, illetve, amennyiben az fennáll, annak tartama és gyakorlásának feltételei, ideértve az arra az összegre vonatkozó tájékoztatást, amelyet a 7. cikk (1) bekezdése alapján a fogyasztónak esetlegesen fizetnie kell, továbbá e jog elmulasztásának következményei;</TXT></NP></ITEM></LIST></P></NP></ITEM></LIST></ALINEA><ALINEA>[…]<QUOT.END REF.START="QS0011" CODE="201D" ID="QE0011"/></ALINEA></QUOT.S></P></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0007"><NO.P>7</NO.P><TXT>A 2002/65 irányelvnek <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0012" REF.END="QE0012"/>Az elállási jog<QUOT.END REF.START="QS0012" CODE="201D" ID="QE0012"/> című 6. cikke értelmében:</TXT><P><QUOT.S LEVEL="1"><PARAG IDENTIFIER="006.001"><NO.PARAG><QUOT.START CODE="201E" ID="QS0013" REF.END="QE0013"/>(1)</NO.PARAG><ALINEA><P>A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a fogyasztó 14 naptári napon belül, indokolás és bárminemű szankció nélkül elállhasson a szerződéstől. […]</P><P>Az elállásra nyitva álló időtartam kezdete:</P><LIST TYPE="NDASH"><ITEM><P>a távollevők között kötött szerződés megkötésének napja […]</P></ITEM><ITEM><P>az a nap, amelyen a fogyasztó a szerződési feltételeket és egyéb adatokat az 5. cikk (1) és (2) bekezdésével összhangban kézhez veszi, amennyiben ez az időpont későbbi, mint az első francia bekezdésben említett nap.</P></ITEM></LIST><P>[…]</P></ALINEA></PARAG><?PAGE NO="4"?><PARAG IDENTIFIER="006.002"><NO.PARAG>(2)</NO.PARAG><ALINEA><P>Az elállási jog nem alkalmazható a következő esetekre:</P><P>[…]</P><LIST TYPE="alpha"><ITEM><NP><NO.P>c)</NO.P><TXT>olyan szerződések, amelyeket a fogyasztó kifejezett kérelmére mindkét fél teljes mértékben teljesített, mielőtt a fogyasztó elállási jogát gyakorolná.</TXT></NP></ITEM></LIST></ALINEA></PARAG><PARAG IDENTIFIER="006.003"><NO.PARAG>(3)</NO.PARAG><ALINEA><P>A tagállamok úgy is rendelkezhetnek, hogy az elállási jog nem alkalmazható a következő esetekre:</P><LIST TYPE="alpha"><ITEM><NP><NO.P>a)</NO.P><TXT>az olyan hitel, amely elsősorban földterület vagy meglévő, illetve tervben szereplő épület tulajdonjogának megszerzésére vagy fenntartására, vagy az épület felújítására vagy bővítésére szolgál; vagy</TXT></NP></ITEM><ITEM><NP><NO.P>b)</NO.P><TXT>az olyan hitel, amelyet ingatlantulajdonon fennálló jelzálogjog vagy ingatlantulajdonhoz kapcsolódó egyéb jog biztosít; […]</TXT></NP></ITEM></LIST><P>[…]</P></ALINEA></PARAG><PARAG IDENTIFIER="006.006"><NO.PARAG>(6)</NO.PARAG><ALINEA>Ha a fogyasztó elállási jogát gyakorolja, akkor a vonatkozó határidő lejárta előtt ezt a 3. cikk (1) bekezdése (3) albekezdésének d) pontjával összhangban a részére adott rendelkezéseket követve, a nemzeti joggal összhangban, igazolható módon közölnie kell. A határidő akkor tekinthető betartottnak, ha az értesítés elküldése, amennyiben az papíron vagy a címzett rendelkezésére álló és számára hozzáférhető egyéb tartós adathordozón található, a határidő lejárta előtt megtörténik.</ALINEA><ALINEA>[…]<QUOT.END REF.START="QS0013" CODE="201D" ID="QE0013"/></ALINEA></PARAG></QUOT.S></P></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0008"><NO.P>8</NO.P><TXT>Ezen irányelvnek <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0014" REF.END="QE0014"/>Az elállást megelőzően teljesített szolgáltatás megfizetése<QUOT.END REF.START="QS0014" CODE="201D" ID="QE0014"/> címet viselő 7. cikke kimondja:</TXT><P><QUOT.S LEVEL="1"><PARAG IDENTIFIER="007.001"><NO.PARAG><QUOT.START CODE="201E" ID="QS0015" REF.END="QE0015"/>(1)</NO.PARAG><ALINEA>Ha a fogyasztó a 6. cikk (1) bekezdése szerinti elállási jogával él, akkor csak arra kötelezhető, hogy indokolatlan késedelem nélkül megfizesse a szolgáltató által a szerződésnek megfelelően, ténylegesen teljesített szolgáltatást. A szerződés teljesítése csak azt követően kezdődhet meg, ha a fogyasztó ahhoz hozzájárul. […]</ALINEA><ALINEA>[…]</ALINEA></PARAG><PARAG IDENTIFIER="007.003"><NO.PARAG>(3)</NO.PARAG><ALINEA>A szolgáltató semmilyen pénzösszeg megfizetésére sem kötelezheti a fogyasztót az (1) bekezdés alapján, kivéve, ha bizonyítani tudja, hogy a fogyasztó a 3. cikk (1) bekezdése (3) albekezdésének a) pontja szerint megfelelő tájékoztatást kapott a fizetendő összegről. Azonban semmiképpen nem követelhet ilyen pénzösszeget, ha a 6. cikk (1) bekezdése szerinti elállási időtartam lejártát megelőzően, a fogyasztó előzetes kérése nélkül kezdte meg a szerződés teljesítését.</ALINEA></PARAG><PARAG IDENTIFIER="007.004"><NO.PARAG>(4)</NO.PARAG><ALINEA>A szolgáltató indokolatlan késedelem nélkül és legkésőbb 30 naptári napon belül visszatéríti a fogyasztó részére azokat az összegeket, amelyeket a távollevők között kötött szerződéssel összhangban tőle kapott, kivéve az (1) bekezdésben említett összeget. Ez az időszak azon a napon kezdődik, amelyen a szolgáltató megkapja az elállási értesítést.</ALINEA></PARAG><PARAG IDENTIFIER="007.005"><NO.PARAG>(5)</NO.PARAG><ALINEA>A fogyasztó indokolatlan késedelem nélkül és legkésőbb 30 naptári napon belül visszatéríti a szolgáltató részére azokat az összegeket és/vagy javakat, amelyeket a szolgáltatótól kapott. […]<QUOT.END REF.START="QS0015" CODE="201D" ID="QE0015"/></ALINEA></PARAG></QUOT.S></P></NP.ECR></GR.SEQ><?PAGE NO="5"?><GR.SEQ LEVEL="2"><TITLE><TI><P><HT TYPE="BOLD"><HT TYPE="ITALIC">A német jog</HT></HT></P></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0009"><NO.P>9</NO.P><TXT>A Bürgerliches Gesetzbuchnak (polgári törvénykönyv) az alapeljárás tényállására alkalmazandó szövege (a továbbiakban: BGB) a 312b. §‑ának (1) bekezdésében a következőket mondja ki:</TXT><P><QUOT.S LEVEL="1"><ALINEA><QUOT.START CODE="201E" ID="QS0016" REF.END="QE0016"/>A <QUOT.START CODE="00BB" ID="QS0017" REF.END="QE0017"/>távollevők között kötött szerződés<QUOT.END REF.START="QS0017" CODE="00AB" ID="QE0017"/> az eladó vagy szolgáltató és a fogyasztó között kizárólag távközlő eszközök segítségével létrejött, áruk értékesítésére vagy szolgáltatásnyújtásra vonatkozó szerződések, ideértve a pénzügyi szolgáltatásokat is, kivéve, ha a szerződés megkötésére nem távértékesítési vagy szolgáltatásnyújtási rendszer keretében kerül sor. Az első mondat értelmében vett pénzügyi szolgáltatások a banki, hitel‑, biztosítási, magánnyugdíjpénztári, befektetési vagy fizetéssel kapcsolatos szolgáltatások.<QUOT.END REF.START="QS0016" CODE="201D" ID="QE0016"/></ALINEA></QUOT.S></P></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0010"><NO.P>10</NO.P><TXT>A BGB 312d. §‑a a következőképpen rendelkezik:</TXT><P><QUOT.S LEVEL="1"><PARAG IDENTIFIER="312D.001"><NO.PARAG><QUOT.START CODE="201E" ID="QS0018" REF.END="QE0018"/>(1)</NO.PARAG><ALINEA>A fogyasztót távollevők között kötött szerződésnél megilleti a 355. § szerinti elállási jog. […]</ALINEA></PARAG><PARAG IDENTIFIER="312D.002"><NO.PARAG>(2)</NO.PARAG><ALINEA>Az elállásra nyitva álló határidő a 355. § (2) bekezdésének első mondatától eltérően nem a 312c. § (2) bekezdése szerinti tájékoztatási kötelezettségek teljesítését megelőzően […] és szolgáltatások esetében nem a szerződéskötés napját megelőzően kezdődik.</ALINEA></PARAG><PARAG IDENTIFIER="312D.003"><NO.PARAG>(3)</NO.PARAG><ALINEA><P>Szolgáltatásnyújtásra vonatkozó szerződések esetében az elállási jog megszűnik a következő esetekben is:</P><LIST TYPE="ARAB"><ITEM><NP><NO.P>1)</NO.P><TXT>pénzügyi szolgáltatás esetében, ha a szerződést mindkét fél a fogyasztó kifejezett kérelmére teljes mértékben teljesíti, mielőtt a fogyasztó elállási jogát gyakorolná […]</TXT></NP></ITEM></LIST><P>[…]</P></ALINEA></PARAG><PARAG IDENTIFIER="312D.005"><NO.PARAG>(5)</NO.PARAG><ALINEA>Az elállási jog azonkívül nem áll fenn olyan távollevők között kötött szerződéseknél, amelyek esetében a fogyasztót már a 495. §, 499–507. § alapján megilleti az elállási jog vagy a visszaszolgáltatási jog a 355. § vagy a 356. § alapján. Az ilyen szerződéseknél a (2) bekezdés megfelelően alkalmazandó.</ALINEA></PARAG><PARAG IDENTIFIER="312D.006"><NO.PARAG>(6)</NO.PARAG><ALINEA>A pénzügyi szolgáltatásokra irányuló, távollevők között kötött szerződéseknél a fogyasztónak a 357. § (1) bekezdésétől eltérően a nyújtott szolgáltatás ellenértékét a törvényi elállásra vonatkozó előírások alapján csak akkor kell megtérítenie, ha a szerződés aláírását megelőzően erre a jogkövetkezményre figyelmeztették és kifejezetten hozzájárult ahhoz, hogy a vállalkozó az elállásra nyitva álló határidő lejártát megelőzően megkezdje a szolgáltatás teljesítését.<QUOT.END REF.START="QS0018" CODE="201D" ID="QE0018"/></ALINEA></PARAG></QUOT.S></P></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0011"><NO.P>11</NO.P><TXT>A BGB 346. §‑ának szövege a következő:</TXT><P><QUOT.S LEVEL="1"><PARAG IDENTIFIER="346.001"><NO.PARAG><QUOT.START CODE="201E" ID="QS0019" REF.END="QE0019"/>(1)</NO.PARAG><ALINEA>Ha valamely szerződő fél a szerződésben fenntartotta az elállás jogát, vagy az elállás joga jogszabály alapján illeti meg, a szerződéstől való elállás esetén vissza kell adni a dolgot, és ki kell szolgáltatni a ténylegesen igénybe vett hasznokat.</ALINEA></PARAG><PARAG IDENTIFIER="346.002"><NO.PARAG>(2)</NO.PARAG><ALINEA><P>A visszaszolgáltatás vagy a helyreállítás helyett az adós az ellenérték megtérítésére köteles, ha</P><LIST TYPE="ARAB"><ITEM><NP><NO.P>1)</NO.P><TXT>a szolgáltatás természete alapján annak visszaszolgáltatása vagy hasznainak kiadása nem lehetséges […]</TXT></NP></ITEM></LIST></ALINEA><ALINEA>Ha a szerződésben ellenszolgáltatást írnak elő, az ellenérték kiszámításánál ezt kell alapul venni; ha hitel használatából származó előny ellenértékét kell megfizetni, bizonyítani lehet, hogy a használatból származó előny értéke alacsonyabb volt.<QUOT.END REF.START="QS0019" CODE="201D" ID="QE0019"/></ALINEA></PARAG></QUOT.S></P></NP.ECR><?PAGE NO="6"?><NP.ECR IDENTIFIER="NP0012"><NO.P>12</NO.P><TXT>A BGB 355. §‑ának (3) bekezdése a következőképpen rendelkezik:</TXT><P><QUOT.S LEVEL="1"><ALINEA><QUOT.START CODE="201E" ID="QS0020" REF.END="QE0020"/>Az elállási jog legkésőbb a szerződés megkötésétől számított hat hónap elteltével megszűnik. Áruk értékesítése esetén a határidő nem kezdődhet meg az áruk címzett általi kézhezvételének napja előtt. Az első mondattól eltérően az elállási jog nem szűnik meg, ha a fogyasztót nem tájékoztatták szabályszerűen az elállási jogáról, pénzügyi szolgáltatásokra irányuló távollevők között kötött szerződéseknél továbbá nem szűnik meg, ha a vállalkozó a 312c. § (2) bekezdésének 1. pontja szerinti tájékoztatási kötelezettségeit nem teljesítette szabályszerűen.<QUOT.END REF.START="QS0020" CODE="201D" ID="QE0020"/></ALINEA></QUOT.S></P></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0013"><NO.P>13</NO.P><TXT>A BGB 495. §‑ának (1) bekezdése előírja:</TXT><P><QUOT.S LEVEL="1"><ALINEA><QUOT.START CODE="201E" ID="QS0021" REF.END="QE0021"/>A hitelfelvevőt fogyasztói hitelszerződés esetében megilleti a 355. § szerinti elállási jog.<QUOT.END REF.START="QS0021" CODE="201D" ID="QE0021"/></ALINEA></QUOT.S></P></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0014"><NO.P>14</NO.P><TXT>A Verordnung über Informations‑ und Nachweispflichten nach bürgerlichem Rechtnek (a polgári jog szerinti tájékoztatási és bizonyítási kötelezettségekről szóló rendelet) az alapjogvitára alkalmazandó változata tájékoztatási kötelezettséget ír elő a vállalkozó számára, amelyeket annak tiszteletben kell tartania a fogyasztóval – különösen távollevők között – kötött szerződések esetén, és a hitelintézeteknek a hitelfelvevőkkel kapcsolatos tájékoztatási kötelezettségeit testesíti meg.</TXT></NP.ECR></GR.SEQ></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="1"><TITLE><TI><P><HT TYPE="BOLD">Az alapjogvita és az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdés</HT></P></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0015"><NO.P>15</NO.P><TXT>2005 novemberében T. Leonhard fogyasztóként két hitelmegállapodást kötött a DSL‑Bank hitelintézettel két lakás megvásárlásának finanszírozása céljából (a továbbiakban: szóban forgó szerződések).</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0016"><NO.P>16</NO.P><TXT>A szóban forgó szerződések megkötésére a következő módon került sor.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0017"><NO.P>17</NO.P><TXT><DATE ISO="20051110">2005. november 10‑én</DATE> a DSL‑Bank két előre meghatározott, úgynevezett <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0022" REF.END="QE0022"/>kölcsönszerződésnek<QUOT.END REF.START="QS0022" CODE="201D" ID="QE0022"/> nevezett, az elállási jogról szóló tájékoztatást tartalmazó dokumentumot adott át T. Leonhardnak. Ahogyan az az előzetes döntéshozatalra utaló határozatból kitűnik, ez a tájékoztatás nem vette át a hatályos német szabályozás szövegét, ezért nem alkalmazható rá a polgári jog szerinti tájékoztatási és bizonyítási kötelezettségekről szóló rendelet alapjogvitára alkalmazandó változatának mellékletében szereplő mintát megillető megdönthetetlen jogszerűségi vélelem.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0018"><NO.P>18</NO.P><TXT>T. Leonhard <DATE ISO="20051111">2005. november 11‑én</DATE> aláírta az említett dokumentumokat, és továbbította azokat a DSL‑Banknak. T. Leonhard ezt követően nyújtotta a megállapodás szerinti fedezeteket, így különösen a finanszírozott ingatlanokra jelzálogjogot jegyeztetett be. A DSL‑Bank – T. Leonhard kérelmére – folyósította a hitelt.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0019"><NO.P>19</NO.P><TXT>T. Leonhard, miután havonta fizette a nyújtott kölcsön kamatait, <DATE ISO="20151114">2015. november 14‑i</DATE> levelében bejelentette a DSL‑Banknak, hogy eláll a szóban forgó szerződésektől. E nyilatkozat alátámasztásaként arra hivatkozott, hogy az elállási jogról szóló tájékoztatás, amelyet e szerződések megkötése során közöltek vele, nem felelt meg a nemzeti szabályozásnak. A jövőbeli kamatfizetéseket illetően T. Leonhard jelezte, hogy azok nem tekinthetők a szóban forgó szerződésekből eredő kötelezettségek elismerésének, és hogy fenntartja a jogot arra, hogy e kamatfizetések visszatérítését kérje a DSL‑Banktól.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0020"><NO.P>20</NO.P><TXT>Mivel a DSL‑Bank megtagadta annak elismerését, hogy T. Leonhard érvényesen elállt a szóban forgó szerződésektől, T. Leonhard a Landgericht Bonnhoz (bonni regionális bíróság, Németország) fordult elállása érvényességének megállapítása érdekében, valamint a DSL‑Bank arra való kötelezése iránti, hogy fizesse meg a használat ellenértékét azon kamatok után, amelyeket T. Leonhard az elállást megelőzően fizetett a DSL‑Banknak.</TXT></NP.ECR><?PAGE NO="7"?><NP.ECR IDENTIFIER="NP0021"><NO.P>21</NO.P><TXT>A kérdést előterjesztő bíróság szerint a szóban forgó szerződéseket a BGB 312b. §‑a értelmében vett <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0023" REF.END="QE0023"/>távollevők között kötött szerződésnek<QUOT.END REF.START="QS0023" CODE="201D" ID="QE0023"/> kell minősíteni, mivel a távollevők között kötött szerződésekben szereplő, az elállási jogra vonatkozó rendelkezések a nemzeti ítélkezési gyakorlatnak megfelelően főszabály szerint a lakásvásárlási kölcsönszerződésekre is alkalmazandók.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0022"><NO.P>22</NO.P><TXT>A kérdést előterjesztő bíróság úgy véli, hogy mivel a jelen ítélet 17. pontjában említett dokumentumokban szereplő, elállási jogról szóló tájékoztatás nem felelt meg a nemzeti szabályozásnak, el kell ismerni, hogy T. Leonhard érvényesen állt el a szóban forgó szerződésektől.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0023"><NO.P>23</NO.P><TXT>Ezen elállás következményeit illetően e bíróság rámutat arra, hogy a BGB 346. §‑ának (1) bekezdése és 346. §‑a (2) bekezdése első mondatának 1. pontja értelmében a hitelfelvevő köteles visszafizetni a hitelezőnek a hitelt és a használat ellenértékét, amelynek összege a BGB 346. §‑a (2) bekezdésének második mondata értelmében főszabály szerint egyenlő a felek által kötött szerződésben előírt kamatokkal. Ami a hitelezőt illeti, ez utóbbi nemcsak a kapott összegeket, hanem az ezen összegek használatának ellenértékét is vissza kell fizetnie a hitelfelvevőnek.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0024"><NO.P>24</NO.P><TXT>A kérdést előterjesztő bíróság hozzáteszi, hogy a BGB 312d. §‑ának (6) bekezdése értelmében a távollevők között kötött, pénzügyi szolgáltatásra vonatkozó szerződések esetén a fogyasztó csak akkor köteles a nyújtott szolgáltatás ellenértékének megfizetésére, ha erről a szerződés megkötése előtt tájékoztatták és kifejezetten hozzájárult ahhoz, hogy a vállalkozó az elállásra nyitva álló határidő lejártát megelőzően megkezdje a szolgáltatás teljesítését. Ugyanakkor a kérdést előterjesztő bíróság úgy véli, hogy el lehet fogadni a nemzeti szabályozás ilyen értelmezését, amely szerint a fogyasztónak a BGB 346. §‑a (2) bekezdése első mondatának 1. pontja alapján mindig joga van a használat ellenértékének megfizetéséhez. Ebben az esetben a fogyasztó‑hitelfelvevő nem csupán a tőke és a hitelezőnek fizetett kamatok visszafizetésére volna jogosult, hanem a használat ellenértékének megtérítésére is.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0025"><NO.P>25</NO.P><TXT>Mindazonáltal a kérdést előterjesztő bíróság szerint a 2002/65 irányelv 7. cikkével összeegyeztethetetlen az, hogy a hitelfelvevő ilyen használati ellenértéket követeljen a hitelezőtől, mivel ezen irányelv e tekintetben teljes mértékben harmonizálja a tagállami szabályozást.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0026"><NO.P>26</NO.P><TXT>E körülmények között a Landgericht Bonn (bonni regionális bíróság) úgy határozott, hogy az eljárást felfüggeszti, és előzetes döntéshozatal céljából a következő kérdést terjeszti a Bíróság elé:</TXT><QUOT.S LEVEL="1"><P><QUOT.START CODE="201E" ID="QS0024" REF.END="QE0024"/>Úgy kell‑e értelmezni a 2002/65 irányelv 7. cikkének (4) bekezdését, hogy azzal ellentétes az olyan tagállami rendelkezés, amely a távollevők között kötött fogyasztói hitelmegállapodástól kinyilvánított elállást követően előírja, hogy a szolgáltatónak a fogyasztó részére azon az összegen túlmenően, amelyet a fogyasztótól a távollevők között kötött szerződés szerint kapott, az erre az összegre eső használati ellenértéket is meg kell fizetnie?<QUOT.END REF.START="QS0024" CODE="201D" ID="QE0024"/></P></QUOT.S></NP.ECR></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="1"><TITLE><TI><P><HT TYPE="BOLD">A Bíróság előtti eljárás</HT></P></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0027"><NO.P>27</NO.P><TXT>A Bíróság elnöke a <DATE ISO="20181204">2018. december 4‑i</DATE> határozatával a jelen eljárást a <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20190911">2019. szeptember 11‑i</DATE> <NAME.CASE>Romano</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑143/18</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2019:701">EU:C:2019:701</NO.ECLI></REF.DOC.ECR>) kihirdetéséig felfüggesztette.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0028"><NO.P>28</NO.P><TXT>A Bíróság Hivatala ezen ítéletet kézbesítette a kérdést előterjesztő bíróságnak.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0029"><NO.P>29</NO.P><TXT>A Bírósághoz <DATE ISO="20191001">2019. október 1‑jén</DATE> érkezett, <DATE ISO="20190925">2019. szeptember 25‑i</DATE> levelében a kérdést előterjesztő bíróság a Bíróság által feltett kérdésre válaszolva arról tájékoztatta a Bíróságot, hogy fenntartja az előzetes döntéshozatal iránti kérelmét annyiban, amennyiben a <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20190911">2019. szeptember 11‑i</DATE> <NAME.CASE>Romano</NAME.CASE> ítéletben (<NO.CASE>C‑143/18</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2019:701">EU:C:2019:701</NO.ECLI></REF.DOC.ECR>) a Bíróság nem válaszolt az előzetes döntéshozatalra előterjesztett harmadik kérdésre, amely azonos a jelen ügyben előterjesztett egyetlen kérdéssel.</TXT></NP.ECR></GR.SEQ><?PAGE NO="8"?><GR.SEQ LEVEL="1"><TITLE><TI><P><HT TYPE="BOLD">Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdésről</HT></P></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0030"><NO.P>30</NO.P><TXT>Kérdésével a kérdést előterjesztő bíróság lényegében arra keres választ, hogy a 2002/65 irányelv 7. cikkének (4) bekezdését úgy kell‑e értelmezni, hogy amennyiben a fogyasztó a szolgáltatóval távollevők között kötött hitelszerződés tekintetében gyakorolja elállási jogát, e fogyasztónak joga van ahhoz, hogy – azon összegek sérelme nélkül, amelyeket az ezen irányelv 7. cikkének (1) és (3) bekezdésében előírt feltételek mellett saját maga köteles megfizetni a szolgáltató részére – e szolgáltató visszatérítse számára az e szerződés alapján fizetett tőkeösszeget és kamatokat, azonban nem jogosult e tőkeösszeg és e kamatok után használati ellenértékre.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0031"><NO.P>31</NO.P><TXT>A kérdést előterjesztő bíróság mindenekelőtt megállapítja, hogy a jelen ítélet 24. pontjában említett nemzeti szabályozásnak megfelelően az a fogyasztó‑hitelfelvevő, aki eláll a szolgáltatóval kötött szerződéstől, nemcsak a folyósított tőke és az e hitelező részére fizetett kamatok visszafizetését követelheti, hanem használati ellenértéket is.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0032"><NO.P>32</NO.P><TXT>E tekintetben emlékeztetni kell arra, hogy ahogyan az a 2002/65 irányelv 7. cikkének (4) bekezdéséből kitűnik, amennyiben a fogyasztó úgy dönt, hogy gyakorolja elállási jogát a távollevők között kötött hitelszerződés tekintetében, a szolgáltató köteles visszafizetni neki minden olyan összeget, amelyet e szerződés alapján e fogyasztótól kapott, kivéve az e 7. cikk (1) bekezdésében említett összeget, vagyis azt, amelyet az ezen irányelv 7. cikkének (3) bekezdésében meghatározott feltételek mellett a ténylegesen nyújtott pénzügyi szolgáltatás keretében kapott.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0033"><NO.P>33</NO.P><TXT>A 2002/65 irányelv 7. cikke (4) bekezdésének szövege egyértelmű, és azt a kötelezettséget írja elő a szolgáltató számára, hogy térítsen vissza minden, a távollevők között kötött szerződéssel összhangban <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0025" REF.END="QE0025"/>tőle kapott<QUOT.END REF.START="QS0025" CODE="201D" ID="QE0025"/> összeget, és csak ezeket az összegeket.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0034"><NO.P>34</NO.P><TXT>Amennyiben a fogyasztó a hitelszerződés alapján kifizeti a szolgáltatónak a kölcsönadott tőke kamatokkal növelt összegét, a 2002/65 irányelv 7. cikkének (4) bekezdésében említett visszatérítésnek tartalmaznia kell mind a fogyasztó által tőkeként kifizetett összegeket, mind pedig a hitel kamatait.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0035"><NO.P>35</NO.P><TXT>Sem a 2002/65 irányelv 7. cikkének (4) bekezdése, sem ezen irányelv más rendelkezése nem ír elő olyan kötelezettséget a szolgáltató számára, amely szerint a szerződéstől a fogyasztó általi elállás esetén a szolgáltató köteles volna e fogyasztónak a fogyasztó által kifizetett tőkén és kamatokon felül az említett szerződés alapján e szolgáltató által kapott összegek után használati ellenértéket is megfizetni.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0036"><NO.P>36</NO.P><TXT>E tekintetben emlékeztetni kell arra, hogy a 2002/65 irányelv 1. cikkének a (13) preambulumbekezdésével együttesen értelmezett (1) bekezdéséből az következik, hogy ezen irányelv főszabály szerint teljes mértékben harmonizálja az általa szabályozott kérdéseket. Ugyanis, ahogyan azt e preambulumbekezdés kimondja, a tagállamok az irányelv által harmonizált területeken nem rendelkezhetnek az abban megállapítottaktól eltérően, kivéve, ha az irányelv kifejezetten másként rendelkezik (<REF.DOC.ECR><DATE ISO="20190911">2019. szeptember 11‑i</DATE> <NAME.CASE>Romano</NAME.CASE> ítélet, <NO.CASE>C‑143/18</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2019:701">EU:C:2019:701</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0034">34.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>).</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0037"><NO.P>37</NO.P><TXT>A fenti megfontolások összességére tekintettel az előterjesztett kérdésre azt a választ kell adni, hogy a 2002/65 irányelv 7. cikkének (4) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy amennyiben a fogyasztó a szolgáltatóval távollevők között kötött hitelszerződés tekintetében gyakorolja elállási jogát, e fogyasztónak joga van ahhoz, hogy – azon összegek sérelme nélkül, amelyeket az ezen irányelv 7. cikkének (1) és (3) bekezdésében előírt feltételek mellett saját maga köteles megfizetni a szolgáltató részére – e szolgáltató visszatérítse számára az e szerződés alapján fizetett tőkeösszeget és kamatokat, azonban nem jogosult e tőkeösszeg és e kamatok után használati ellenértékre.</TXT></NP.ECR></GR.SEQ><?PAGE NO="9"?><GR.SEQ LEVEL="1"><TITLE><TI><P><HT TYPE="BOLD">A költségekről</HT></P></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0038"><NO.P>38</NO.P><TXT>Mivel ez az eljárás az alapeljárásban részt vevő felek számára a kérdést előterjesztő bíróság előtt folyamatban lévő eljárás egy szakaszát képezi, ez a bíróság dönt a költségekről. Az észrevételeknek a Bíróság elé terjesztésével kapcsolatban felmerült költségek, az említett felek költségeinek kivételével, nem téríthetők meg.</TXT></NP.ECR></GR.SEQ><JURISDICTION><INTRO>A fenti indokok alapján a Bíróság (hatodik tanács) a következőképpen határozott:</INTRO><P><HT TYPE="BOLD">A fogyasztói pénzügyi szolgáltatások távértékesítéssel történő forgalmazásáról, valamint a 90/619/EGK tanácsi irányelv, a 97/7/EK irányelv és a 98/27/EK irányelv módosításáról szóló, <DATE ISO="20020923">2002. szeptember 23‑i</DATE> 2002/65/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 7. cikkének (4) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy amennyiben a fogyasztó a szolgáltatóval távollevők között kötött hitelszerződés tekintetében gyakorolja elállási jogát, e fogyasztónak joga van ahhoz, hogy – azon összegek sérelme nélkül, amelyeket az ezen irányelv 7. cikkének (1) és (3) bekezdésében előírt feltételek mellett saját maga köteles megfizetni a szolgáltató részére – e szolgáltató visszatérítse számára az e szerződés alapján fizetett tőkeösszeget és kamatokat, azonban nem jogosult e tőkeösszeg és e kamatok után használati ellenértékre.</HT></P></JURISDICTION></CONTENTS.JUDGMENT><SIGNATURE.CASE><SIGNATORY><P>Aláírások</P></SIGNATORY></SIGNATURE.CASE></JUDGMENT>