2010.5.11.   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 117/64


A BIZOTTSÁG 404/2010/EU RENDELETE

(2010. május 10.)

a Kínai Népköztársaságból származó egyes alumíniumkerekek behozatalára vonatkozó ideiglenes dömpingellenes vám kivetéséről

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel az Európai Közösségben tagsággal nem rendelkező országokból érkező dömpingelt behozatallal szembeni védelemről szóló, 2009. november 30-i 1225/2009/EK tanácsi rendeletre (1) (a továbbiakban: alaprendelet) és különösen annak 7. cikkére,

a tanácsadó bizottsággal folytatott konzultációt követően,

mivel:

A.   AZ ELJÁRÁS

1.   Az eljárás megindítása

(1)

A Bizottság 2009. augusztus 13-ánaz Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett értesítéssel (2) bejelentette egy dömpingellenes eljárás megindítását a Kínai Népköztársaságból (a továbbiakban: az érintett ország vagy Kína) származó egyes alumíniumkerekek Európai Unióba történő behozatalára vonatkozóan.

(2)

Az eljárást a Fémfeldolgozók Európai Szövetsége (EUWA) (a továbbiakban: panaszos) által olyan gyártók nevében 2009. június 30-án benyújtott panasz alapján indították meg, amelyeknek a termelése egyes alumíniumkerekek teljes uniós gyártásának jelentős részét, ebben az esetben több mint 50%-át teszi ki. A panasz bizonyítékot tartalmazott az említett termék dömpingjére és az ebből eredő jelentős kárra, és ez elegendőnek bizonyult az eljárás megindításához.

2.   Az eljárásban érintett felek

(3)

A Bizottság hivatalosan értesítette a panaszost, a panaszban említett uniós gyártókat, további ismert uniós gyártókat, a kínai exportáló gyártókat, az importőröket, a kereskedőket, a felhasználókat, a szállítókat és az ismert érintett szövetségeket, továbbá Kína képviselőit az eljárás megindításáról. Az érdekelt felek lehetőséget kaptak arra, hogy álláspontjukat írásban ismertessék, és meghallgatást kérjenek az eljárás megindításáról szóló értesítésben megállapított határidőn belül.

(4)

A Bizottság minden olyan érdekelt fél számára lehetővé tette a meghallgatást, aki azt kérelmezte, és aki ismertette azokat a különleges okokat, amelyek meghallgatását indokolják.

(5)

Tekintettel Kína exportáló gyártóinak és a az uniós importőröknek és gyártóknak a nagy számára, a Bizottság az eljárás megindításáról szóló értesítésben jelezte, hogy az alaprendelet 17. cikkével összhangban a dömping és a kár mértékének megállapítása érdekében mintavételre kerül sor. Valamennyi exportáló gyártó, importőr és uniós gyártó felkérést kapott, hogy jelentkezzen a Bizottságnál és az eljárás megindításáról szóló értesítésben foglaltaknak megfelelően adjon tájékoztatást annak érdekében, hogy a Bizottság el tudja dönteni, hogy szükséges-e a mintavétel, és ha igen, akkor ki tudja választani a mintát.

(6)

Összesen 36 kapcsolatban álló vállalat vagy vállalatcsoport (a továbbiakban: vállalatcsoport) jelentkezett, és adta meg a kért tájékoztatást az előírt határidőn belül. E 36 vállalat vagy vállalatcsoport a vizsgálati időszakban az érintett termék gyártásával és/vagy az európai uniós piacra történő exportálásával foglalkozott, és kifejezte szándékát a mintában való részvételre. Ezeket együttműködő vállalatoknak tekintették, és figyelembe vették a minta kiválasztásakor. A kínai együttműködés mértéke, vagyis a kínai együttműködő vállalatok EU-ba irányuló exportjának a mértéke az EU-ba irányuló valamennyi kínai exporthoz viszonyítva több mint 90 % volt.

(7)

Az érintett felekkel az alaprendelet 17. cikkének (2) bekezdése értelmében folytatott konzultációt követően a Bizottság az alaprendelet 17. cikkével összhangban kiválasztotta egy mintát az export legnagyobb reprezentatív volumene alapján, amely a rendelkezésre álló határidőn belül ésszerűen vizsgálható, figyelembe véve egyúttal az együttműködő vállalatok vagy vállalatcsoportok földrajzi megoszlását is. A kiválasztott mintát négy vállalat(csoport) alkotja, amelyek a 36 együttműködő vállalat vagy vállalatcsoport EU-ba irányuló exportjának 47 %-át képviselik, a Kínából az EU-ba irányuló exportnak pedig kb. 43 %-át. A kínai hatóságok és a kínai Kereskedelmi Kamara egyetértett a Bizottság mintaválasztásában, azonban kérték, hogy a mintában legalább két további vállalat(csoport) is szerepeljen. Figyelembe véve azonban, hogy az eredeti választás szerinti minta 4 vállalatcsoporthoz tartozó, összesen 20 vállalatból áll, úgy határoztak, hogy további vállalat vagy vállalatcsoport nem vonható be, hiszen a megszabott határidőn belül a vizsgálatokat így nem lehetne lezárni.

(8)

Öt olyan kínai exportáló gyártó, amely nem szerepelt a mintában, egyedi vizsgálatot kért, és a megadott határidőn belül átadta a szükséges információkat, figyelemmel az alaprendelet 9. cikke (6) és 17. cikke (3) bekezdésének alkalmazására. Azonban tekintettel a minta méretére, melyben 4 olyan vállalatcsoport szerepelt, ahol sok vállalat érintett, a Bizottság alaprendelet 17. cikkének (3) bekezdésével összhangban arra a megállapításra jutott, hogy a mintában nem szereplő kínai exportáló gyártók számára egyedi vizsgálat nem biztosítható, mivel ez indokolatlan terhekkel járna, és a vizsgálat kellő időben történő befejezését nem tenné lehetővé.

(9)

Annak érdekében, hogy a kínai exportáló gyártók saját belátásuk szerint piacgazdasági elbánást vagy egyedi vizsgálatot kérhessenek az alaprendelet 17. cikkének (3) bekezdésével összhangban, a Bizottság kérelmezési nyomtatványt küldött azon kínai exportáló gyártók számára, amelyek ilyen kérelemmel éltek, továbbá a kínai hatóságoknak.

(10)

Az eljárás megindításáról szóló értesítést 40 uniós alumíniumkerék-gyártónak küldték meg. 17 válasz érkezett. A mintába 5 vállalatcsoport került be, mivel megállapítást nyert, hogy ezek a teljes uniós gyártást reprezentálják az uniós értékesítési volumen és gyártás (több mint 75 %), továbbá a földrajzi lefedettség és a tevékenységi kör tekintetében, ideértve az eredeti és az úgynevezett utángyártott termékek értékesítését is, további részletekért lásd a (20) és az azt követő preambulumbekezdéseket. Habár a mintavétellel érintett uniós gyártók értékesítéseinek piaca jobbára az eredeti szegmens volt, 2 kiválasztott gyártó emellett az utángyártott szegmensnek is szállít. A mintába a panaszosokon kívüli vállalatok is bekerültek.

(11)

A vizsgálat során a felek további érveket nyújtottak be az eredeti és az utángyártott szegmens közötti állítólagos különbségeket illetően. További fontos információk beszerzése érdekében úgy határoztak, hogy a mintát egy, az utángyártott szegmensben tevékenykedő (fontosabb) gyártóra is kiterjesztik.

(12)

A panaszosok kérték kilétük bizalmas kezelését, mivel tartottak ügyfeleik vagy versenytársaik retorziójától. A Bizottság arra az álláspontra helyezkedett, hogy a retorzió lehetősége valós, ezért beleegyezett a nevek bizalmas kezelésébe. Az eljárás megindítását követően valamennyi együttműködő vállalat beleegyezett abba, hogy nevüket mint együttműködő vállalatokét közzétegyék, adott esetben azonban elzárkóztak attól, hogy ugyanez panaszosi mivoltukban is megtörténjen.

(13)

Az eljárás megindításáról szóló értesítést kb. az alumíniumkerekek kb. 80 importőrének és importőr/felhasználójának küldték meg. 40 válasz érkezett a Kína teljes importjának kb. egyharmadát képviselő vállalatoktól. 12 ilyen válasz importőröktől érkezett, a többi pedig importáló felhasználóktól. 7 vállalat került be a mintába (5 importőr és 2 importáló felhasználó).

(14)

A Bizottság kérdőíveket küldött a mintavételre kiválasztott 6 uniós gyártónak, a Kína tekintetében kiválasztott exportáló gyártóknak, továbbá azoknak, akik egyedi elbánást kértek, és a mintavételre kiválasztott 7 importőrnek. Emellett kérdőíveket küldtek a felhasználók és az együttműködő további gyártók számára.

(15)

A kérdőívekre 4, a mintavételre kiválasztott kínai exportáló gyártó, továbbá 5 olyan kínai exportáló gyártó válaszolt, akik az alaprendelet 17. cikkének (3) bekezdésével összhangban egyedi elbánást kértek. Emellett válasz érkezett 6 mintavételre kiválasztott uniós gyártótól, 3 olyan importőrtől, amely nem állt kapcsolatban exportáló gyártóval, 9 további uniós gyártótól és 13 felhasználótól. Beadvány érkezett a kínai Kereskedelmi Kamarától és két felhasználói szövetségtől.

(16)

A Bizottság megvizsgálta és ellenőrizte az uniós érdek tekintetében kárt okozó dömping ideiglenes megállapításához szükséges valamennyi információt, és ellenőrzést végzett a következő vállalatok telephelyén:

a)

Uniós gyártók

—

Borbet csoport:

Borbet Solingen GmbH – Németország

—

Heyes Lemmerz csoport:

—

Heyes Lemmerz Alukola, s.r.o. – Cseh Köztársaság

—

Heyes Lemmerz Olaszország Holding s.r.l. – Olaszország

—

Ronal csoport:

—

Ronal AG – Svájc

—

Ronal Polska Sp. z o.o. – Lengyelország

—

Speedline s.r.l. – Olaszország

—

Mapsa S. Coop. L. – Spanyolország

—

AEZ - Németország

—

Française de Roues S.A.S.V. – Franciaország

b)

Exportáló gyártók és ezekkel kapcsolatban álló vállalatok Kínában

—

Baoding Lizhong Wheels Manufacturing Co.Ltd. (Paoting)

—

Zhejiang Wanfeng Auto Wheel Co. Ltd (Vanfeng).

—

YHI Manufacturing (Shanghai) Co., Ltd (YHI)

—

CITIC Dicastal Wheel Manufacturing (CITIC)

c)

Kapcsolatban álló vállalatok az Unióban

—

OZ Deutschland, Biberbach (Németország)

—

OZ SpA, Bassano del Grappa (Olaszország)

d)

Kapcsolatban álló vállalatok Szingapúrban

—

OZ Asia

—

YHI Manufacturing

e)

Felhasználók

—

Renault – Franciaország

—

BMW – Németország

(17)

Annak érdekében, hogy megállapítható legyen a rendes érték azon exportáló gyártók számára, amelyek esetében nem adható piacgazdasági elbánás, a következő vállalatok telephelyén ellenőrzést végeztek a rendes érték megállapítására Törökországból mint analóg országból származó adatok alapján:

f)

Törökországi gyártók

—

CMS Jant ve Makina Sanayi A.Ș.

—

Hayes Lemmerz İnci Aluminyum.

3.   Vizsgálati időszak

(18)

A dömping és a kár vizsgálata a 2008. július 1. és 2009. június 30. közötti időszakra terjedt ki (a továbbiakban: vizsgálati időszak). A kár felmérése szempontjából fontos tendenciák vizsgálata a 2006. január 1. és a vizsgálati időszak vége közötti időszakot foglalta magában (a továbbiakban: figyelembe vett időszak).

B.   AZ ÉRINTETT TERMÉK ÉS A HASONLÓ TERMÉK

1.   Az érintett termék

(19)

Az érintett termék a 8701 –8705 KN-kód alá tartozó gépjárművek alumíniumból készült, a Kínai Népköztársaságból származó kerekei (tartozékaikkal vagy anélkül, abroncsokkal felszerelve vagy anélkül), (a továbbiakban: érintett termék), amelyek jelenleg az ex 8708 70 10  és az ex 8708 70 50 KN-kód alá tartoznak.

(20)

Az érintett terméket az Unióban két értékesítési csatornán keresztül értékesítik: egyrészt az eredeti, másrészt pedig az úgynevezett utángyártott szegmens számára. Az eredeti szegmensben a személygépjármű-gyártók pályáztatási eljárásokat szerveznek az alumíniumkerekek tekintetében (kb. két évvel az új személygépjármű-modellek bevezetését megelőzően), és részt vesznek azon új kerekek fejlesztési eljárásában, amelyek majd a saját márkanevüket viselik. Az uniós gyártók és a kínai exportőrök ugyanazokban a pályázatokban vesznek részt. Az utángyártott ágazatban az alumíniumkerék-gyártók által tervezett, fejlesztett és az ezek márkajelzésével ellátott alumíniumkerekeket a későbbiekben nagykereskedők, kiskereskedők, beállítással foglalkozó vállalatok, javítóműhelyek stb. számára értékesítik.

(21)

Egy exportőr azt állította, hogy az eredeti szegmens számára gyártott alumíniumkerekeket ki kellene zárni az eljárás hatálya alól, mivel ezek csak új gépjárműre szerelhetők fel, míg az utángyártott szegmens számára gyártott alumíniumkerekek rendeltetése az eredeti kerekek pótlása egy-egy gépjárműmodell teljes élettartamára. Az érv ellentmondást tartalmaz, mivel azt állítja, hogy az „utángyártott alumíniumkerekek” elvileg ugyanolyan módon szerelhetők be és ugyanolyan teljesítményt nyújtanak, mint az „eredeti alumíniumkerekek”. Tulajdonképp „utángyártott alumíniumkerekek” különféle gyártási eljárások útján állíthatók elő (3), különféle átmérővel, tömeggel, különféle utómunkákkal stb. Az „eredeti és utángyártott” alumíniumkerekek közötti különbség kizárólag az eltérő értékesítési csatornákkal függ össze, melyek eredményeként a gépjárműipar részt vesz a kerék fejlesztési és tervezési folyamataiban. Azt is állították továbbá, hogy az „eredeti és utángyártott” alumíniumkerekek árszabása eltér, az előző ugyanis a változó Londoni Fémtőzsde (London Metal Exchange, LME) ártól függ. A személygépjármű-gyártók valóban úgynevezett nulla bázisú árképletet alkalmaznak. Ez három elemből tevődik össze: (1) alumíniumár (változó, az LME-től függően), (2) hozzáadott értéket képviselő átalakítási költségek és (3) rögzített minőségi felár. Ez az árképzési módszer a személygépjármű-ipar szükségleteihez igazodik, azonban az „eredeti és utángyártott” alumíniumkerekek költségtényezői megegyeznek.

(22)

Ebből következően bár az „eredeti és utángyártott” alumíniumkerekek esetében eltérő az értékesítési csatorna, ugyanolyan fizikai és műszaki tulajdonságokkal rendelkeznek, és egymással felcserélhetők. Ezért egyetlen, homogén terméknek tekinthetők. Emellett mindkét értékesítési csatornán jelentős mennyiségben értékesítenek és importálnak Kínából származó alumíniumkerekeket. E megállapítások tükrében ideiglenesen arra lehet következtetni, hogy nem ajánlatos az „eredeti alumíniumkereket” kizárni a vizsgálat hatálya alól.

(23)

Egy érdekelt fél azt állította, hogy a go-kart kerekeket ki kell zárni a vizsgálat hatálya alól, a go-kartok ugyanis nem tartoznak a 8701 –8705 KN-kód hatálya alá. Az érdekelt fél azonban nem tudta egyértelműen igazolni, hogy a go-kartok nem tartozhatnak az említett KN-kód hatálya alá, állítását ezért ideiglenesen elutasították.

(24)

Ugyanez a fél állította, hogy a terepjárók kerekeit szintén ki kell zárni a vizsgálat hatálya alól, ugyanis ezek a kerekek alapvetően eltérnek a más gépjárművek számára gyártott kerekektől. Egyes terepjárók azonban a 8701 –8705 KN-kód hatálya alá tartoznak, ezért kerekeik a vizsgálat hatálya alá esnek. Ebből adódóan ezt az állítást ideiglenesen elutasították.

2.   A hasonló termék

(25)

Az érintett termék és a Kína, illetve az ideiglenesen analóg országnak tekintett Törökország belföldi piacán értékesített alumíniumkerék, továbbá az Unióban az uniós ágazat által gyártott és értékesített alumíniumkerék esetében megállapítható, hogy fizikai, vegyi és műszaki tulajdonságaik, továbbá felhasználási formájuk alapvetően megegyező. Ezért ezeket a termékeket az alaprendelet 1. cikke (4) bekezdésének értelmében ideiglenesen hasonló terméknek tekintették.

C.   A DÖMPING

1.   Piacgazdasági elbánás

(26)

Az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének b) pontja értelmében a Kínából származó importra vonatkozó dömpingellenes vizsgálatok során a rendes értéket az említett cikk (1)–(6) bekezdésével összhangban állapítják meg azon gyártók tekintetében, amelyekről megállapítást nyer, hogy teljesítik az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének c) pontjában megállapított kritériumokat. Ezeket a kritériumokat röviden, a tájékozódás megkönnyítése érdekében, az alábbiakban foglaljuk össze:

—

a vállalkozás döntéseit piaci jelzések alapján hozzák meg, jelentős állami beavatkozás nélkül, továbbá a főbb ráfordítások költségei alapvetően a piaci értékeket tükrözik;

—

a vállalkozás egy átlátható könyvelést vezet, amelyet a nemzetközi számviteli szabályoknak megfelelően független könyvvizsgálat alá vetnek, és amelyet minden területen alkalmaznak;

—

a vállalkozás termelési költségeit és pénzügyi helyzetét nem érintik a korábbi, nem piacgazdasági rendszerből áthozott jelentős torzulások;

—

a csődre és a tulajdonjogra vonatkozó jogszabályok jogbiztonságot és stabilitást biztosítanak; és

—

a valutaváltásokat piaci árfolyamon végzik.

(27)

Ebben a vizsgálatban valamennyi, a mintavételre kiválasztott exportáló csoport piacgazdasági elbánást kért az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének b) pontja értelmében, és a megadott határidőn belül válaszolt a piacgazdasági elbánást kérelmező nyomtatványra.

(28)

A Bizottság valamennyi, a mintavételre kiválasztott exportáló csoport esetében megvizsgálta a szükségesnek ítélt információkat, és a kérdéses vállalatcsoportok telephelyén ellenőrizte a piacgazdasági elbánásra vonatkozó kérelemben benyújtott információkat.

(29)

A vizsgálat arra a megállapításra jutott, hogy a négy kínai vállalatcsoport egyikének sem adható piacgazdasági elbánás, mivel egyikük sem teljesíti az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének c) pontjában foglalt kritériumok mindegyikét, méghozzá a következő okok miatt.

1. kritérium

(30)

Egyetlen, a mintavételre kiválasztott exportáló csoport sem tudta igazolni, hogy teljesíti az 1. kritériumot, mivel a fő nyersanyag (alumínium) tekintetében hozott döntéseknél állami beavatkozásra került sor.

(31)

Valóban valamennyi, a mintavételre kiválasztott vállalatcsoport esetében megállapítható, hogy az alumíniumkerék-gyártáshoz használt alumíniumot nagyrészt a kínai belföldi piacon szerzik be, hosszú távú szerződések alapján. Az árakat a nyersalumínium kínai azonnali piacokon történő jegyzése plusz egy transzformációs díj (egy vállalat esetében pedig emellett a Sanghaji Határidős Tőzsde (Shanghai Futures Exchange, SHFE)) alapján szabják meg. E tekintetben fontos rámutatni, hogy az azonnali piacokon történő jegyzés párhuzamos az SHFE-n történő jegyzéssel.

(32)

E tekintetben megjegyzendő, hogy a kínai állam alapvető szereppel bír a nyersalumínium árának megállapításában, és különféle eszközökkel folyamatosan beavatkozik a piac működésébe.

(33)

Először is az exportra szánt nyersalumíniumra 17 % héa vonatkozik (míg a késztermékexportra vonatkozó héa-t visszatérítik) + 15 % exportadó.

(34)

Másodszor az állam beavatkozik a Sanghaji Határidős Tőzsde (SHFE) árképzési mechanizmusaiba. Ez a tőzsde Kínában bejegyzett vállalatok és kínai állampolgárok előtt nyitva álló, zártkörű tőzsde. Az állam a Sanghaji Határidős Tőzsde (SHFE) árképzési mechanizmusaiba egyrészt nyersalumínium-értékesítőként, másrészt pedig vevőként, az Állami Tartalékiroda és egyéb állami szervek útján. Emellett az állam napi árplafonokat szab meg az SHFE szabályai útján, amelyeket az állami szabályozó, a kínai Értékpapír-szabályozói Bizottság (CSRC) jóváhagyott.

(35)

Az állami beavatkozás további példája a kínai kormány által a gazdasági válság hatásainak korlátozása céljából nemrég bevezetett ösztönzőcsomag. Az Állami Tartalékiroda 2008 végén olyan rendszert vezetett be, amelynek célja alumínium kohókból történő vásárlása, működésük támogatásának céljából, mivel a globális pénzügyi válság visszafogta a keresletet. Az említett államilag támogatott vásárlások a belföldi piac készletének nagy részére kiterjedtek, és ezzel az árak 2009 első felében emelkedtek.

(36)

Ezt a nyersanyagokkal kapcsolatosan a vállalatok által hozott döntésekre vonatkozó állami beavatkozás mögöttes tényezőjének tekintették. A jelenlegi kínai rendszer, mely szerint magasak az exportvámok, és nincs héa-visszatérítés a nyersalumínium és más nyersanyagok exportja esetében, továbbá nincs exportadó és héa-visszatérítés a downstream termék exportja esetében és az állam beavatkozik az SHFE árainak megállapításába, tulajdonképpen olyan helyzetet eredményezett, hogy a kínai alumíniumárak továbbra is állami beavatkozás útján kerülnek megállapításra. Ennek eredményeként az LME árai korábban jelentősen eltértek a kínai piacon érvényes áraktól (4). Az LME árai 2005 közepe és 2008 vége között jelentősen meghaladták a kínai piacok árait, és ez is jelezte, hogy a kínai piacok és a világ többi részének piaca között érdemben nem volt arbitrázs.

(37)

Ilyen módon a kínai nyersalumínium-árak állam által előidézett többszörös torzulása kihat a kínai alumíniumkerék-gyártók döntéseire a nyersanyagbeszerzés során. Ráadásul ezen gyártók számára a torzulás előnyös, mivel szokásosan a kínai piacon, helyi szállítóktól vásárolnak, alapvetően kínai azonnali piacok árai (vagy SHFE-árak) alapján, azonban bizonyos mennyiségeket LME-árakon is vásárolhatnak, ha a kínai piac árai az állami beavatkozás eredményeként magasabbak.

(38)

Emellett a fenti általános helyzeten túlmenően három további vállalatcsoport nem tett eleget az 1. kritérium további előírásainak, mivel jelentős állami beavatkozás történt fontos üzleti döntések során. Az egyik ilyen vállalatcsoport, egy állami tulajdonban lévő vállalat a részesedéséhez képest aránytalan vétójoggal rendelkezik két vállalatában, egyes fontos döntéseket illetően. A másik vállalatcsoport legtöbb vállalatának az esetében néhány fontosabb döntésnél szintén jelentős az állami befolyás, akár mert a vállalatok 100 %-ig állami tulajdonban vannak, akár mert az állami tulajdonban lévő részvényest képviselő igazgató vétójoggal rendelkezik a fontos vállalati döntéseket illetően. Emellett pedig – bár a vállalatok az ellenkezőt állították – a vizsgálat megállapította, hogy a helyi Állami Munkaügyi Hivatal vétójoggal rendelkezik ezekben a vállalatokban a munkavállalók foglalkoztatását illetően. Végül egy harmadik vállalatcsoport esetében a vállalatcsoportot ellenőrző család kapcsolatban áll a kormányzó párttal, és a vállalatcsoporthoz tartozó egyik vállalat esetében jelentős állami befolyás érvényesül bizonyos fontos döntések esetében, mivel állami tulajdonban lévő részvényest képviselő igazgató vétójoggal rendelkezik a fontos vállalati döntéseket illetően.

2. kritérium

(39)

Az egyik vállalatcsoport esetében egyértelműen megsértik az alapvető számviteli elveket valamennyi vállalatnál. Ez azt jelenti, hogy az IAS 1-et (Pénzügyi beszámoló bemutatása), az IAS 12-t (Nyereségadók) és az IAS 16-ot (Ingatlanok és műszaki berendezések) nem tartják tiszteletben. Úgy ítélik meg tehát, hogy a könyvelést nem a nemzetközi számviteli szabályokkal összhangban készítik és auditálják. Egy másik vállalatcsoportnál a bizottsági szolgálatok megállapították, hogy nem tartják be az IAS 1-et és az IAS 31-et.

3. kritérium

(40)

Egy vállalatcsoport esetében egyértelműen torzulások mutathatók ki a földhasználati jogok és a befektetett eszközök beszerzése esetében több vállalatnál, és a vállalatcsoporthoz tartozó legtöbb vállalat esetében kedvezményes adórendszer, adó-visszatérítések és állami támogatás van érvényben, ami a nem piacgazdasági rendszerből átörökölt torzulásokat jelent. Ezek a torzulások jelentősek, és pl. a forgalom szempontjából mérhetőek.

(41)

Egy másik, a mintavételre kiválasztott vállalatcsoporthoz tartozó három vállalat esetében alkalmazandó kedvezményes adórendszer, ami a nem piacgazdasági rendszerből átörökölt torzulásokat jelent. Ezek a torzulások jelentősek, és pl. a forgalom szempontjából mérhetőek.

(42)

Megállapítható egy további vállalatcsoport esetében, hogy két ide tartozó vállalat nem tesz eleget a 3. kritériumnak. Az első az esedékességet követően jelentős késedelemmel fizetett a földhasználati jogokért, és ezért nem állapítottak meg szankciót, bár a szerződésben egyértelműen rendelkeztek szankciókról. Ez közvetlen állami támogatást jelentett (végső soron ugyanis az állam a föld tulajdonosa) a vállalat induló szakaszában. A második vállalat esetében ugyanez egy állami tulajdonban lévő alumíniumkerék-gyártó eszközeinek nem piaci feltételek mellett történő megvásárlását követően derült ki, és jogosulatlan előnyt jelentett a vállalat életének induló szakaszában.

(43)

A vállalatcsoport állítása szerint az állami tulajdonban lévő gyártótól piaci feltételek mellett került sor az eszközök megvásárlására. Azonban az érintett fél nem tudta igazolni, hogy a művelet egészében véve úgy tekinthető, hogy mentes a korábbi, nem piacgazdasági versenyből átörökölt torzulásoktól.

(44)

Végül egy további vállalatcsoporthoz tartozó vállalatok jelentős adómentességeket és pénzügyi támogatást élveztek, amelyek nagy mértékben hatottak e vállalatok pénzügyi helyzetére; ez pl. a forgalomban is lemérhető.

(45)

A Bizottság hivatalosan közölte a piacgazdasági elbánással kapcsolatos megállapításokat az érintett kínai exportáló csoporttal, a kínai hatóságokkal, a kínai Kereskedelmi Kamarával és a panaszossal. Ezek emellett lehetőséget kaptak arra, hogy álláspontjukat írásban ismertessék, és indokolt esetben meghallgatást kérjenek.

(46)

Egy vállalatcsoport kifogásolta a tényt, hogy a Bizottság nem határozott a piacgazdasági elbánásról az alaprendelet szerinti három hónapos határidőn belül, és azt állította, hogy az exportőrök minden szükséges lépést megtettek e határidőt megelőzően, hogy a Bizottság megismerhesse, milyen hatással lehet az említett státuszra vonatkozó határozat a dömpingkülönbözet kiszámítására. Vagyis azt állította, hogy a piacgazdasági elbánással kapcsolatosan a három hónapos határidőn belül kellett volna dönteni, amennyiben a dömpingellenes kérdőívekre a válaszok az említett határidőn belül beérkeztek. Ellenkező esetben fennáll a kockázata annak, hogy a dömpingellenes kérdőívre adott információk hatással lehetnek a piacgazdasági elbánásra vonatkozó határozatra.

(47)

Azonban ebben az esetben hangsúlyozni kell, hogy a 3 hónapos határidőn belül azért nem lehetett dönteni a piacgazdasági elbánásról, mert a piacgazdasági elbánásra vonatkozó információk nagy részét ellenőrző látogatások során gyűjtötték össze, amelyek a három hónapos határidőt követően zárultak le. Mindenesetre a fenti indokolás szerint az, hogy a mintavételre kiválasztott exportáló csoport esetében elutasították a piacgazdasági elbánás alkalmazását, kizárólag az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének c) pontjában a piacgazdasági elbánással kapcsolatosan megállapított öt fontos kritérium értékelésére alapult.

(48)

Az 1. kritérium tekintetében azt állították, hogy valójában nincs arbitrázs a kínai piacok és az LME között, mivel a vizsgálati időszakban Kínába és onnan sor került kisebb volumenű alumíniumexportra. Ez az érv nem fogadható el, figyelemmel a kínai piacok és az LME árszintje közötti eltérésre.

(49)

A 2. kritérium tekintetében számos probléma merül fel a Bizottság által két vállalat könyvelésében az IAS-előírásokkal való összeegyeztethetőség hiánya miatt. Azonban az előterjesztett érvek alapján nem állapítható meg, hogy ez a két vállalat egyértelmű számviteli nyilvántartással rendelkezne, amelyet nemzetközi számviteli szabályoknak megfelelően független könyvvizsgálat alá vetnek.

(50)

A 3. kritérium tekintetében több érv is elhangzott. Először is azt állították, hogy a pénzügyi támogatás, a földhasználati jogok és más előnyök – pl. az adómentesség – hatása nem okozott jelentős torzulást e vállalatok pénzügyi helyzetében. Ez az érv nem fogadható el, hiszen az említett rendszerek hatása a forgalom tekintetében jelentős.

(51)

Emellett arra is rámutattak, hogy számos támogatási rendszer és adóelőny nem vállalatspecifikus, és ezért nem állítható, hogy a nem piacgazdasági rendszer öröksége. E tekintetben hangsúlyozandó továbbá, hogy a piacgazdasági elbánás elemzése arra vonatkozik, hogy fennáll-e az állami befolyás, tekintet nélkül arra, hogy ez vállalatspecifikus-e. Mindenesetre csak a tényeket nézve az állítás nem helytálló. Tulajdonképpen a vállalatok által élvezett előny ebben az esetben vállalatspecifikusnak tekinthető, mivel bizonyos fajta vállalatokra irányul: külföldi vállalatokra, amelyek adott területen telepedtek le, és ad hoc tárgyalásokat folytattak a helyi hatóságokkal állami támogatás, belföldi eszközök megvásárlása, műszaki fejlesztés, vásárokon való részvétel, K+F beruházások stb. céljából.

(52)

Végül azt állították, hogy a 2005 óta hatályban lévő, külföldi vállalatokra alkalmazandó adómentesség és adócsökkentés nem a nem piacgazdasági rendszerből eredő torzulás. Ez az értelmezés nem fogadható el. A 3. kritérium valóban nem idő (1998-ig, amikor Kína alkalmazni kezdte a piacgazdasági szabályokat) vagy hatály szempontjából korlátozódik egyes intézkedésekre; olyan fellépések tartoznak ide, amelyek révén az állam részt vesz az üzleti környezet kialakításában, mégpedig nem a piacgazdaságra jellemző intézkedések meghozatala útján, pl. megkülönböztető adómértékek bevezetésével.

(53)

A fentiek alapján egyetlen, piacgazdasági elbánást kérelmező kínai vállalat sem tudta igazolni az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének c) pontjában megállapított kritériumoknak való megfelelést. Ezért a Bizottság megállapította, hogy piacgazdasági elbánás egyetlen vállalat számára sem adható. A tanácsadó bizottsággal konzultációt folytatott, és az nem kifogásolta ezt a megállapítást.

2.   Egyéni elbánás

(54)

Az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének a) pontja szerint adott esetben országos vámot kell megállapítani az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének hatálya alá tartozó országok esetében, kivéve ha az említett vállalatok az alaprendelet 9. cikkének (5) bekezdésével összhangban igazolni tudják, hogy exportáraik és az értékesítései mennyiségek és feltételek megállapítására szabadon került sor, az átváltásra piaci alapon kerül sor, és az állami befolyás nem teszi lehetővé az intézkedések megkerülését, ha az exportőrökre eltérő vámmértékek vonatkoznak.

(55)

Valamennyi olyan exportáló csoport, amely piacgazdasági elbánást kért, emellett egyéni elbánást is kért, ha nem kapnák meg a piacgazdasági elbánást. A rendelkezésre álló információk alapján ideiglenesen megállapítható, hogy a négy, a mintavételre kiválasztott kínai vállalatcsoport megfelel az egyéni elbánás valamennyi kritériumának. Két, a mintavételre kiválasztott vállalatcsoport esetében elutasították az egyéni elbánást. Valóban a CITIC Dicastal and Baoding esetében az állami befolyás lehetővé teszi az intézkedések kijátszását, ha az egyes exportőrökre eltérő vámmérték alkalmazandó, különösen azt figyelembe véve, hogy ez a két vállalatcsoportok két közös vállalkozással is rendelkezik, amelyek az érintett terméket gyártják.

(56)

A négy, a mintavételre kiválasztott kínai exportáló csoport közül egyedi vizsgálat a következő vállalatcsoportok esetében adható:

—

Zhejiang Wanfeng Auto Wheel Co. Ltd.

—

YHI Manufacturing (Shanghai) Co., Ltd

3.   Rendes érték

3.1.   Az analóg ország kiválasztása

(57)

Az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének a) pontja értelmében a piacgazdasági elbánásban nem részesülő exportáló gyártók esetében a rendes értéket a belföldi árak alapján vagy az analóg ország kiszámított rendes értéke alapján állapítják meg.

(58)

A Bizottság az eljárás megindításáról szóló értesítésben jelezte, hogy Törökországot kívánja megfelelő analóg országként alkalmazni a rendes érték megállapítása céljából, és felhívta az érdekelt feleket, hogy nyújtsák be észrevételeiket erre vonatkozóan.

(59)

Csak egy exportőr kifogásolta a választást, és Malájziát javasolta alternatív országként, azonban később megállapította, hogy a malájziai vállalatok nem kívánnak együttműködni a Bizottsággal.

(60)

A Bizottság megvizsgálta, hogy Törökország ésszerű választás-e analóg országként. Megállapítást nyert, hogy Törökország, ahol öt nemzeti gyártó van jelen, és jelentős a harmadik országokból származó import, jelentős versennyel jellemezhető piac. Emellett nem volt komolyabb eltérés a törökországi és a kínai gyártók gyártási eljárásai között. A fentiekre tekintettel a vizsgálat alapján indokoltan nem állapítható meg, hogy Törökország nem megfelelő a rendes érték megállapítása szempontjából. Emellett a török gyártók a Kínából exportált termékekkel összehasonlítható terméktípusokat értékesítenek.

(61)

Két törökországi gyártó válaszolt a valamennyi törökországi alumíniumkerék-gyártó számára elküldött kérdőívre.

(62)

Az együttműködő török gyártók válaszaiban foglalt adatokat a helyszínen ellenőrizték, és megállapították, hogy ezek megbízható információk, amelyek alapján a rendes érték megállapítható.

(63)

Ideiglenesen tehát arra lehet következtetni, hogy Törökország megfelelő és ésszerű analóg ország az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének a) pontjával összhangban.

3.1.   A rendes érték meghatározása

(64)

Az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének a) pontja értelmében a rendes értéket az alábbiak szerinti analóg ország gyártójától kapott ellenőrzött információk alapján állapítják meg:

(65)

Az érintett terméket reprezentatív mennyiségben értékesítették a török belföldi piacon.

(66)

Elemezték, hogy tekinthető-e úgy, hogy azt az alaprendelet 2. cikkének (4) bekezdése értelmében szokásos kereskedelmi forgalomban értékesítik. Erre úgy került sor, hogy minden egyes terméktípusnál megállapították, hogy a vizsgálati időszak folyamán mekkora volt a független fogyasztóknak a belföldi piacon történő, nyereséges értékesítések aránya.

(67)

Amennyiben a kiszámított gyártási költséggel megegyező vagy azt meghaladó nettó áron értékesített terméktípus értékesítési volumene az adott típus teljes értékesítési volumenének több mint 80 %-a volt, és ahol az adott terméktípus súlyozott átlagára megegyezett a gyártási költséggel vagy azt meghaladta, a rendes érték alapja az aktuális belföldi ár volt. Ezt az árat a vizsgálati időszak során az adott terméktípus tekintetében végzett valamennyi belföldi értékesítés súlyozott átlagáraként számították ki, az értékesítés nyereségességére való tekintet nélkül.

(68)

Amennyiben egy terméktípus nyereséges értékesítési volumene az adott típus teljes értékesítési volumenének legfeljebb 80 %-a, vagy ha az adott típus súlyozott átlagára a gyártási költség alatt maradt, a rendes érték alapja az aktuális belföldi ár, amelyet kizárólag az adott terméktípus nyereséges értékesítésének súlyozott átlagaként számítanak.

(69)

Egy olyan terméktípusnál, ahol nem volt nyereséges értékesítés, a rendes érték alapja a belföldi piacon értékesített terméktípus gyártási költsége volt az értékesítési, általános és adminisztratív költségekkel („SG&A költségek”), továbbá a belföldi piacon szerzett ésszerű haszonkulccsal együtt.

(70)

Végül néhány terméktípus esetében a rendes értéket az összehasonlítható terméktípusok rendes értéke alapján számították, a fizikai különbségekre tekintettel tett kiigazításokkal.

3.2.   Exportárak

(71)

Minden olyan esetben, amikor az érintett terméket független fogyasztók számára exportálták az Unióban, az exportárat az alaprendelet 2. cikkének (8) bekezdése, vagyis a ténylegesen megfizetett vagy fizetendő exportárak alapján állapították meg.

(72)

Azon esetekben, amikor az értékesítés egy kapcsolt importőrön vagy kereskedőn keresztül történt, az exportárat a kapcsolatban álló importőr vagy kereskedő független közösségi vevőknek felszámított viszonteladói árában határozták meg az alaprendelet 2. cikke (9) bekezdésével összhangban. Elvégezték az import és a viszonteladás között felmerült összes költségkorrekciót, ideértve az értékesítési, az általános és igazgatási kiadásokat, és a haszonkulcsot. Ami a haszonkulcsot illeti, független importőr/kereskedő által realizált hasznot vettek figyelembe, mivel a kapcsolatban álló importőr/kereskedő haszonkulcsát nem ítélték megbízhatónak az exportáló gyártók és a kapcsolatban álló importőr/kereskedő közötti kapcsolat miatt.

3.3.   Összehasonlítás

(73)

A rendes értéket és az exportárakat EXW-alapon állapították meg. Annak érdekében, hogy megfelelően összehasonlíthassák a rendes értéket az exportárrral, kiigazítások formájában biztosították az árakat érintő különbségek és az ár összehasonlíthatóságának a figyelembe vételét az alaprendelet 2. cikkének (10) bekezdésével összhangban.

(74)

A Kínából exportált kerekek, illetve a török piacon a török együttműködő gyártók által értékesített kerekek árainak összehasonlítására az eredeti, illetve az utángyártott szegmensben történő értékesítés elkülönítésével került sor.

(75)

A fentieken túl megfelelő kiigazításokat végeztek a szállítás, a biztosítás, a kezelési és járulékos költségek, a csomagolás, a hitel, a közvetett adózás és a banki díjak tekintetében minden olyan esetben, ahol ezt ésszerűnek, pontosnak és bizonyítékkal kellően alátámasztottnak ítélték meg.

4.   Dömpingkülönbözetek

4.1.   Az egyedi elbánásban részesülő, a mintavételre kiválasztott együttműködő exportáló gyártók esetében

(76)

A két egyedi elbánásban részesülő, a mintavételre kiválasztott vállalat esetében a dömpingkülönbözetek megállapítására úgy került sor, hogy a teljes mértékben együttműködő török gyártók tekintetében megállapított súlyozott átlagos rendes értéket összehasonlították az egyes vállalatok Unióba irányuló exportjára vonatkozó súlyozott átlagos exportárral, az alaprendelet 2. cikkének (11) bekezdése szerint.

(77)

Az uniós határparitáson vámfizetés nélkül számított importár százalékában kifejezett dömpingkülönbözet a következő:

Vállalat

Dömpingkülönbözet

YHI Manufacturing (Shanghai) Co., Ltd

36,7  %

Zhejiang Wanfeng Auto Wheel Co. Ltd

61,8  %

4.2.   Valamennyi további együttműködő exportáló gyártó esetében

(78)

A dömpingkülönbözetet a piacgazdasági elbánásban vagy egyedi elbánásban nem részesülő, mintavételre kiválasztott vállalatok, továbbá a mintába nem kiválasztott együttműködő vállalatok esetében a mintavételre kiválasztott összes vállalat eredményeinek súlyozott átlagaként számították ki. A két, sem piacgazdasági elbánásban, sem egyedi elbánásban nem részesülő vállalat esetében a számítást a (76) preambulumbekezdésben leírtak szerint végezték el. Az uniós határparitáson vámfizetés nélkül számított importár százalékában kifejezett dömpingkülönbözet 48,7 %.

4.3.   Valamennyi további exportáló gyártó esetében

(79)

Mivel kínai részről erős volt az együttműködés, a valamennyi további kínai exportőrre alkalmazandó országos dömpingkülönbözetet egy együttműködő exportáló gyártó ügyletei alapján megállapított legmagasabb dömpingkülönbözet felhasználásával számították ki. Ezért az uniós határparitáson vámfizetés nélkül számított importár százalékában kifejezett maradék dömpingkülönbözet 69,3 %.

D.   AZ OKOZOTT KÁR

1.   Az uniós gyártás

(80)

Alumíniumkerekeket különféle uniós országokban kb. 30 vállalat gyárt. A panaszt támogató és a vizsgálat során együttműködő vállalatok a vizsgálati időszakban a teljes uniós gyártásnak több mint 85 %-át képviselték.

(81)

A teljes uniós gyártást és a vizsgálat támogatását valamennyi rendelkezésre álló információ alapján állapították meg, ideértve a panaszban foglalt információkat, az uniós gyártóktól a vizsgálati eljárás megindítása előtt és után összegyűjtött adatokat, a mintavételre kiválasztott gyártóktól és további együttműködő gyártóktól szerzett információkat. Az említett információk révén megállapítható volt a vizsgálatban nem együttműködő gyártók gyártásának megléte és mértéke.

(82)

Egy mintavételre kiválasztott gyártóról megállapították, hogy az érintett terméket az uniós piacra Kínából importálja és viszontértékesíti. Azonban összehasonlítva teljes értékesítésével az import mértéke elenyésző, és nem érinti uniós gyártóvá való minősítését.

2.   Az uniós fogyasztás

(83)

A figyelembe vett időszak folyamán az uniós fogyasztás a következőképpen alakult.

Uniós fogyasztás

2006

2007

2008

Vizsgálati időszak

Egységek (000)

58 607

62 442

58 313

49 508

Index 2006 = 100

100

107

99

84

(84)

Az uniós fogyasztás (5) megállapítására olyan módon került sor, hogy az Eurostat adatai alapján megállapított importot hozzáadták az uniós gyártók uniós értékesítéséhez. Az alumíniumkerekek behozatalára két ex KN-kód vonatkozik, amelyek alá további termékek is tartoznak. Az alumíniumkerekek egyes KN-kódok alá tartozó részeinek a vizsgálata céljából a 8708 70 10  és 8708 70 50 KN-kód alatt importált részüket országonként, a panaszban javasolt módszertan alapján állapították meg. Mivel az importot tömegben adták meg, az egységekké történő átváltás során szintén a panaszban javasolt módszertant alkalmazták (átlagos egységenkénti tömeget alkalmazva). Ezeket az adatokat egyeztették a mintavételre kiválasztott kínai exportőrök adataival és ez utóbbiak alapján megerősítették. Az uniós szállítások kiszámítására a mintavételre kiválasztott uniós gyártók és további gyártók adatainak figyelembe vételével került sor (az eljárás megindításának szakaszát megelőzően összegyűjtött adatok, a panaszból megállapított adatok, a mintavételre kiválasztott gyártók adatai alapján tett egyes becslések).

(85)

Összességében 15,5%-kal csökkent a fogyasztás a figyelembe vett időszak folyamán, ezt azonban egyenetlen időszak előzte meg, és 2008 és a vizsgálati időszak között jelentős, 15,1 %-os csökkenésre került sor. A 2006-ban 58,6 millió egység száma 2007-ben 62,4 millióra növekedett, majd 2008-ban 58,3 millióra csökkent, a vizsgálati időszak folyamán pedig 49.5 millióra.

3.   A Kínából származó behozatal

3.1.   Az érintett termék importjának volumene és piaci részesedése

(86)

A kínai import alakulása a volumen és a piaci részesedés tekintetében a következő volt:

Importvolumen 000 egységben

2006

2007

2008

Vizsgálati időszak

Kína

3 703

5 144

5 809

6 137

Index 2006 = 100

100

139

157

166

Piaci részesedés (%)

6,3

8,2

10

12,4

Forrás: Eurostat és az uniós gyártók uniós értékesítéseire vonatkozó adatok.

(87)

A kínai import volumene a 2006. évi 3,7 millió egységről 2007-ben 5,1 millió egységre csökkent, 2008-ban 5,8 millió egységre, a vizsgálati időszakban pedig 6,1 millió egységre. Vagyis 2006 és a vizsgálati időszak között több mint 66 %-kal növekedett.

(88)

A kínai import piaci részesedése megkétszereződött. A 2006. évi 6,3 %-ról 2007-ben 8,2 %-ra növekedett, 2008-ban 10 %-ra, a vizsgálati időszakban pedig 12,4 %-ra. Összességében a kínai import a figyelembe vett időszak folyamán 6,1 százalékpontos piaci részesedést szerzett.

3.2.   Importárak

(89)

Az alábbi táblázat összehasonlítja az átlagos kínai importárakat (Eurostat-adatok, mivel az exportőröknek szánt kérdőívek csak a vizsgálati időszakra vonatkoznak, a megelőző évekre nem) a mintavételre kiválasztott uniós gyártók átlagos eladási áraival.

Euro/egység

2006

2007

2008

Vizsgálati időszak

Kína

34,7

33,5

31,4

31,9

A mintavételre kiválasztott uniós gyártók

49,7

49,7

48

46,5

Különbség

15

16,2

16,6

14,6

(90)

A Kínából származó import átlagos ára 2006 és 2008 között folyamatosan esett, 9,5 %-kal, majd a vizsgálati időszakban enyhén – 0.5 %-kal – emelkedett. A figyelembe vett időszak folyamán az árak 8 %-kal estek.

(91)

Az ár-összehasonlítás alapján megállapíthatjuk, hogy a kínai importárak összességében folyamatosan és jelentős mértékben a mintavételre kiválasztott gyártók árai alatt maradtak a figyelembe vett időszak folyamán, és ezzel arra kényszerítették az utóbbit, hogy jelentősen csökkentsék saját áraikat.

3.3.   Áralákínálás

3.3.1.   Általános észrevételek

(92)

Erre az esetre az jellemző, hogy két szegmens szerinti értékesítési csatornára osztható, vagyis az eredeti és az utángyártott szegmensre. Emellett az uniós gyártók értékesítései többnyire az eredeti szegmensre összpontosítanak, míg a kínai import főképpen az utángyártott szegmensre irányul (kb. a kínai behozatal 70 %-a). Ilyen módon aszimmetria mutatkozik egyrészről az uniós ágazattól származó értékesítés szegmens szerinti megoszlása és másfelől a kínai import szegmens szerinti megoszlása között.

3.3.2.   Alákínálás

(93)

Az uniós piacon érvényes eladási árak összehasonlítására a mintavételre kiválasztott uniós ágazat árai, illetve az érintett ország importárai között került sor. A mintavételre kiválasztott uniós ágazat vonatkozó eladási árai a független fogyasztók felé érvényesített árak voltak, azt szükség szerint kiigazítva az EXW szintjére, vagyis kizárva abból az uniós szállítási költségeket, és levonva az engedményeket és a visszatérítéseket.

(94)

Ezeket az árakat összevetették a kínai exportáló gyártók által alkalmazott árakkal, beszámítva a nettó engedményeket, és szükség szerint kiigazították CIF uniós határparitáson, megfelelően figyelembe véve a vámkezelési költségeket és a behozatal utáni költségeket.

(95)

Az összehasonlításból az derült ki, hogy a vizsgálati időszak folyamán az importált érintett terméket olyan árakon értékesítették az Unióban, amelyek alákínáltak az uniós gazdasági ágazat árainak, az utóbbi arányában kifejezve 22 és 37 %-kal, az együttműködő exportáló gyártók által benyújtott adatok alapján. Az alákínálás e mértéke alapján és az uniós gazdasági ágazat kedvezőtlen ártendenciáját figyelembe véve egyértelmű, hogy jelentős árcsökkenésre került sor.

(96)

Egyes felek állítása szerint az alákínálás mértékét csak az ár „hozzáadott értéket” képviselő eleme alapján kellene kiszámítani (az alumínium költsége nélkül). Valóban, e módszertan alkalmazásával még magasabb lenne az alákínálás mértéke. Azonban viszont mivel a teljes ár alapján számított alákínálás mértéke már így is elég jelentős, ezt a módszert a továbbiakban nem finomították.

(97)

Az alákínálás magas szintje és az uniós gazdasági ágazat árcsökkenése (lásd a (89) és a következő preambulumbekezdéseket) együttesen igazolja, hogy ebben az esetben a dömping erőteljes hatással volt.

(98)

Annak érdekében, hogy a két szegmens közötti különbségeket illető kérdéseket megelőzzük, külön elemzést végeztünk a fent leírt módszertan alapján mindkét szegmensben. Az alákínálás mindkét szegmensben jelentős marad (13 és 30 % között az eredeti értékesítéseknél és 56 és 63 % között az utángyártott értékesítéseknél).

4.   A Kínától eltérő harmadik országokból származó behozatal

(99)

Az alábbi táblázat a Kínától eltérő harmadik országokból származó behozatal alakulását mutatja.

Importvolumen 000 egységben

2006

2007

2008

Vizsgálati időszak

Törökország

4 140

4 522

4 021

3 426

Index 2006 = 100

100

109

97

83

Piaci részesedés (%)

7,1

7,2

6,9

6,9

Norvégia

1 079

1 210

1 106

520

Index 2006 = 100

100

112

102

48

Piaci részesedés (%)

1,8

1,9

1,9

1,1

Dél-Afrika

490

851

790

700

Index 2006 = 100

100

173

161

143

Piaci részesedés (%)

0,8

1,4

1,4

1,4

További országok

3 746

4 029

3 690

2 928

Index 2006 = 100

100

108

99

78

Piaci részesedés (%)

6,4

6,5

6,3

5,9

(100)

A fentiek alapján Törökország Kínát követően a második legnagyobb importőr, jelentős, azonban viszonylag stabil piaci részesedéssel. A Kínától és Törökországtól eltérő harmadik országokból származó import piaci részesedése a 2006. évi 9 %-ról 8,4 %-ra csökkent a vizsgálati időszakban. Az említett importok árainak az uniós gazdasági ágazat helyzetére gyakorolt hatását a (136) és az azt követő preambulumbekezdések ismertetik.

5.   Az uniós gazdasági ágazat helyzete

5.1.   Általános észrevételek

(101)

Az alaprendelet 3. cikkének (5) bekezdése értelmében a dömpingelt behozatal által az uniós gazdasági ágazatra gyakorolt hatás vizsgálata magában foglalta valamennyi gazdasági tényező és index értékelését, amely 2006 és a vizsgálati időszak között érinthette az uniós gazdasági ágazat helyzetét.

(102)

A fentiek alapján mintavételre vonatkozó rendelkezéseket kellett alkalmazni. A kár elemzése céljából a következő két szinten elemezték a kármutatókat.

—

A makrogazdasági mutatókat (gyártás, gyártási kapacitás, kapacitáshasznosítás, értékesítési volumenek, piaci részesedés, foglalkoztatás, termelékenység, bérek, illetve a dömpingkülönbözetek nagysága) a teljes uniós gyártás szintjén értékelték. Ezek alapvetően a hat mintavételre kiválasztott vállalat által benyújtott kérdőívekből és a kiegészítő minikérdőívekből állapíthatók meg. Ezek a kérdőívek olyan vállalatokkal kapcsolatosak, amelyek a teljes uniós gyártás több mint 80 %-át képviselik. A teljes uniós gyártás vizsgálata érdekében bizonyos extrapolációkra került sor a fennmaradó gyártás tekintetében a különféle forrásokból rendelkezésre álló adatok mellett, ideértve különösen a panasz szerinti adatokat, illetve az eljárás megindítása előtti szakaszban összegyűjtött adatokat. Lehetőség szerint valamennyi ilyen tényezőt egyeztettek a releváns statisztikákban rendelkezésre álló átfogó információkkal.

—

A mikrogazdasági elemek (készletek, értékesítési árak, nyereségesség, pénzáramlás, a beruházások megtérülése, tőkebevonási képesség, gyártási költségek) elemzésére egyes vállalatok tekintetében, vagyis a mintavételre kiválasztott uniós gyártók szintjén került sor.

5.2.   Makrogazdasági mutatók

5.2.1.   Gyártás, gyártási kapacitás és kapacitáshasznosítás

(103)

Az alábbi táblázat a gyártás, a gyártási kapacitás és a kapacitás hasznosításának alakulását ismerteti a teljes uniós termelés alapján:

 

2006

2007

2008

Vizsgálati időszak

Gyártás (egységek)

49 711

49 511

45 269

37 687

Indexek 2006 = 100

100

100

91

76

Gyártási kapacitás (egységek)

53 762

53 378

53 819

51 588

Indexek 2006 = 100

100

99

100

96

Kapacitáshasznosítás (%)

92,5

92,8

84,1

73,1

Indexek 2006 = 100

100

100

91

79

(104)

A fenti táblázat szerint a gyártás viszonylag stabil maradt, körülbelül 49,5 millió egységgel 2006-ban és 2007-ben, majd 2008-ban 45,2 millió egységre csökkent, a vizsgálati időszakban pedig 37,6 millió egységre, ami 24 %-os csökkenést jelent a figyelembe vett időszakban. A kapacitáshasznosítás aránya az említett időszakban 19,4 százalékponttal esett.

(105)

A kapacitáshasznosítás csökkenésének fő oka a kapacitás egyidejű csökkenését is tekintetbe véve kizárólag a gyártás jelentős visszaesésében keresendő.

5.2.2.   Értékesítési volumen és piaci részesedés

(106)

Az alábbi adatok az összes uniós gyártó értékesítési volumenét, piaci részesedését és átlagos értékesítési egységárait mutatják.

 

2006

2007

2008

Vizsgálati időszak

A teljes uniós gazdasági ágazat értékesítési volumene 000 egységben

45 447

46 684

42 895

35 794

Indexek 2006 = 100

100

103

94

79

Piaci részesedés (%)

78

75

74

72

Indexek 2006 = 100

100

97

95

93

(107)

Az uniós értékesítés a 2006. évi 45,4 millió egységről 2007-ben 46,6 millió egységre növekedett, majd 2008-ban 42,8 millió egységre csökkent, a vizsgálati időszakban pedig 35.7 millió egységre. Az EU értékesítése összesen 21 %-kal csökkent a figyelembe vett időszak folyamán.

(108)

Valamennyi uniós gyártó folyamatosan veszített piaci részesedéséből, a 2006. évi 78 %-ról 2007-ben 75 %-ra, 2008-ban 74 %-ra, a vizsgálati időszakban pedig 72 %-ra. Ez a figyelembe vett időszak folyamán összesen 6 százalékpontos csökkenés. A kínai import ugyanakkor kb. 6 százalékpontos piaci részesedéshez jutott..

5.2.3.   Foglalkoztatás, termelékenység és bérek

 

2006

2007

2008

Vizsgálati időszak

Munkavállalók száma

14 204

14 818

14 309

12 981

Indexek 2006 = 100

100

104

101

91

Termelékenység (egység/munkavállaló)

3 500

3 341

3 164

2 903

Indexek 2006 = 100

100

95

90

83

Éves bérszint (EUR)

22 371

20 007

18 649

18 420

Indexek 2006 = 100

100

89

83

82

(109)

A foglalkoztatás a 2006. végi 14 204 főről 2007 végére 14 818 főre nőtt, 2008 végére 14 309-re csökkent, majd a vizsgálati időszak végéig tovább esett, ekkor már csak 12 981 fő. Ez 2008 és a vizsgálati időszak között 1 328 munkahely elvesztését jelentette, vagyis hat hónap alatt a munkaerő több mint egytizedétől váltak meg.

(110)

A termelékenység ezzel párhuzamosan a 2006. évi munkavállalónkénti 3 500 egységről 2007-ben 3 341-re nőtt, 2008-ban munkavállalónként 3 164 volt, a vizsgálati időszakban pedig 2 903. A termelékenység csökkenése, különösen 2008 és a vizsgálati időszak között, azzal a ténnyel magyarázható, hogy a munkaerő nagyságrendi átalakítása nem ugyanazt a ritmust követte, mint a termelés hirtelen csökkenése. Ennek okai az ágazat korlátozott lehetőségeiben rejlenek, ami a munkaerő átállását, vagy a berendezések időszakos leállítását illeti, valamint abban, hogy elbocsátások esetén igen nagy kártérítéseket kellene fizetni a szektorban. A vizsgálat megmutatta, hogy a foglalkoztatottak száma különösen 2008 és a vizsgálati időszak között csökkent. A bérköltség is csökkent a figyelembe vett időszakban. Az uniós gazdasági ágazat által a vizsgálati időszakban tett beruházások várhatóan közép- és hosszú távon tovább növelik annak hatékonyságát és termelékenységét.

5.2.4.   A tényleges dömpingkülönbözet mértéke

(111)

A dömpingkülönbözeteket fentebb, a dömpingről szóló részben ismertettük. Valamennyi különbözet jóval meghaladja a de minimis szintet. Emellett figyelembe véve a dömpingelt behozatal volumenét és árait, a tényleges dömpingkülönbözet hatása nem tekinthető elhanyagolhatónak.

5.2.5.   A szerződések helyzete

(112)

A (20) és az azt követő preambulumbekezdésekben foglaltak szerint az Unióban gyártott alumíniumkerekeket egy-egy új személygépjármű-modell bevezetését átlagosan két évvel megelőzően szervezett pályázatok keretében értékesítik. A Bizottság ezért megvizsgálta a figyelembe vett időszakban megkötött szerződéseket is (amelyeket a vizsgálati időszak után hajtanak végre), hogy megállapítsa, levonhatók-e következtetések az uniós gazdasági ágazat részéről a vizsgálati időszakot követően a szállítások várható alakulásáról. Az összegyűjtött adatok alapján azonban ebben a szakaszban megalapozott következtetések nem vonhatók le, ezért további vizsgálat szükséges.

5.3.   Mikrogazdasági mutatók

5.3.1.   Általános észrevételek

(113)

A 6 mintavételre kiválasztott gyártó közül 3 nagy vállalatcsoport, ahol több tagállamon belül is vannak gyártólétesítmények, a három másik viszont egyszerűbb struktúrával rendelkezik, és egy vagy két tagállamban összpontosul. A vizsgálati időszak során a mintavételre kiválasztott gyártók három üzemét bezárták, az elsőt 2006-ban, a másodikat 2008-ban, nem sokkal a vizsgálati időszak előtt, az utolsót pedig a vizsgálati időszak vége felé.

5.3.2.   Készletek

(114)

Az alábbi adatok a mintavételre kiválasztott uniós gyártók készletvolumenét mutatják az egyes időszakok végén:

 

2006

2007

2008

Vizsgálati időszak

Készlet (1 000 egységben)

2 204

2 444

2 359

2 173

Index 2006 = 100

100

111

107

99

(115)

A készletek a termelés 12%-át sem érték el. Emlékeztetni kell arra, hogy ez a mutató nem igazán releváns, mivel az Unió gyártása legnagyobb részben rendelésre történik; a készletek nagysága egy bizonyos pillanatban a már eladott, de még le nem szállított termékekből ered.

5.3.3.   Értékesítési árak

(116)

A mintában szereplő uniós gyártók értékesítési egységárai 2006 és 2007 folyamán stabilan kb. 49 EUR körül voltak egységenként, azonban 2008-ban egységenként 48 euróra, a vizsgálati időszakban pedig 46,5 EUR-ra csökkentek. Ez a figyelembe vett időszak folyamán több mint 6 %-os csökkenésnek felel meg, és igen jelentős csökkenést mutat a vizsgálati időszakban (lásd a (86) preambulumbekezdés végén lévő táblázatot).

5.3.4.   Nyereségesség, pénzáramlás, beruházások megtérülése, tőkebevonási képesség és beruházások

(117)

A hasonló termék nyereségességét olyan módon állapították meg, hogy a hasonló termék mintában szereplő vállalatok általi értékesítésének adózás előtti nettó hasznát a hasonló értékesítések forgalmának százalékában kifejezve állapították meg. Míg a 2006. és 2007. évi nyereségesség még mindig meghaladja a nullszaldót, a helyzet 2008 és a vizsgálati időszak folyamán drámaian megváltozott, mivel egyszerre érvényesültek a csökkenő értékesítési volumenek és csökkenő eladási árak, az ágazaton belül pedig rugalmatlan költségstruktúra alakult ki magas rögzített költségekkel.

 

2006

2007

2008

Vizsgálati időszak

Nyereségesség (%)

3,2

0,7

–1,5

–5,4

(118)

A mintavételre kiválasztott uniós gazdasági ágazat esetében az érintett termék terén a mintavételre kiválasztott uniós gyártók által tett beruházások tendenciáját az alábbi táblázat ismerteti.

EUR

2006

2007

2008

Vizsgálati időszak

Beruházások (000 euróban)

96 335

99 279

161 803

153 724

Indexek 2006 = 100

100

103

168

160

(119)

A táblázat alapján az uniós gazdasági ágazat növelte az érintett termék terén tett beruházásait, még csökkenő nyereségesség esetén is. A beruházások elsősorban gépekre vonatkoztak, a hatékonyság növekedése érdekében. E növekvő beruházások arra mutatnak, hogy az iparág továbbra is képes tőkebevonásra.

(120)

Azonban az említett erőfeszítések ellenére az érintett termék esetében a beruházások megtérülése a figyelembe vett időszak folyamán összeomlott, és a vizsgálati időszakban – 40 %-ra esett vissza. Ez megerősíti az ágazat nyereségességének erózióját, illetve azt, hogy nem képes a beruházásból hasznot termelni.

 

2006

2007

2008

Vizsgálati időszak

Beruházások megtérülése

50,8  %

12,2  %

–13,5  %

–40,8  %

Indexek 2006 = 100

100

24

–27

–80

Pénzáramlás (a forgalom százalékában)

9,3  %

4,4  %

3,6  %

1,2  %

Indexek 2006 = 100

100

47

39

13

(121)

A mintavételre kiválasztott gyártók emellett 8,1 százalékpontos csökkenéssel kellett, hogy számoljanak a működő pénzáramlás terén is a figyelembe vett időszak folyamán, ami nagymértékben tükrözi a nyereségesség csökkenését. Az említett mutató összeomlásának okát nem a beruházások növekedésében találjuk meg, hanem az áll mögötte, hogy a működési tevékenységek kevesebb pénzbevételt hoznak. Tulajdonképpen mivel az ágazat strukturálisan állandó tőkeinjekciót igényel a befektetett eszközök tekintetében, a pénzáramlás csökkenése arra világít rá, hogy az uniós gazdasági ágazat egyre gyengül, és képtelen önmagát finanszírozni.

5.3.5.   Gyártási költségek és nyersanyagköltség

(122)

Az alábbi táblázatban a mintavételre kiválasztott gyártók esetében az érintett termék tonnánkénti átlagos költségét ismertetjük.

Euróban

2006

2007

2008

Vizsgálati időszak

Átlagos gyártási költség (egységenként)

49,3

49,7

50,5

49,2

(123)

Az átlagos költség a figyelembe vett időszak folyamán állandó maradt, átlagosan egységenként kb. 50 eurós szinten.

6.   A kárra vonatkozó következtetés

(124)

Ilyen alapon ideiglenesen arra a következtetésre lehet jutni, hogy az uniós gazdasági ágazat jelentős kárt szenvedett. Ezt a következtetést támasztja alá, hogy számos vállalat vagy üzem kényszerült bezárni (5 az eredeti szegmensben), vagy pedig fizetésképtelenségi eljárást kellett indítania (21 az utángyártott és 4 az eredeti szegmensben) a figyelembe vett időszak folyamán.

E.   OKOZATI ÖSSZEFÜGGÉS

1.   Bevezetés

(125)

Az alaprendelet 3. cikkének (6) és (7) bekezdésével összhangban megvizsgáltuk, hogy az uniós gazdasági ágazatot sújtó jelentős kár oka az érintett országokból származó dömpingelt behozatal volt-e. A dömpingelt behozatal mellett az olyan ismert tényezőket is megvizsgáltuk, amelyek ugyanabban az időben kárt okozhattak a közösségi gazdasági ágazatnak, hogy kizárjuk annak lehetőségét, hogy az egyéb tényezők által okozott esetleges kárt a dömpingelt behozatalnak tulajdonítsuk.

2.   A Kínából származó behozatal hatása

2.1.   Általános észrevételek

(126)

Időben egyértelműen egybeesik a dömpingelt behozatal növekedése, amely 2006 és a vizsgálati időszak között 6 százalékponttal növelte piaci részesedését, illetve az uniós gyártók által ugyanebben az időszakban párhuzamosan elszenvedett, 6 százalékpontos piacirészesedés-vesztés. A vizsgálat továbbá megállapította, hogy a dömpingelt behozatal negatívan érinti az árakat, ugyanis folyamatosan alákínált az uniós gyártók árainak.

(127)

Egy fél azt állította, hogy a kínai behozatal piaci részesedése túl kicsi ahhoz, hogy jelentős kárt okozzon. Azonban egy árérzékeny piacon egy összesen 12 %-os piaci részesedés nem tekinthető kicsinek (különösen az eredeti szegmensen belül).

(128)

Emellett emlékeztetnek arra, hogy a kínai importvolumen kb. 65 %-kal nőtt, és a becsült piaci részesedés csaknem megkétszereződött a figyelembe vett időszakban. Emellett a (86) és az azt követő preambulumbekezdésben foglaltak szerint a Kínából származó behozatal ára 8 %-kal csökkent (lásd a (89) és az azt követő preambulumbekezdéseket), és jelentős áralákínálásra került sor (lásd a (93) és az azt követő preambulumbekezdéseket). Ebben az esetben valóban a behozatal hirtelen megnövekedése és a megállapított jelentős áralákínálás az ügy fő tényezője.

(129)

Az uniós gazdasági ágazat a kárt okozó dömpingre úgy reagált, hogy 2007 óta csökkentette árait. A kínai behozatal által kifejtett árnyomás miatt azonban az uniós gazdasági ágazat nem volt képes piaci részesedését megtartani, még csökkentett áron sem. Az eredeti szegmensben a pályáztatási eljárásokban megállapították, hogy az alacsony árakat kínáló ajánlatok jelentős szereppel bírtak abban, hogy az uniós gazdasági ágazat árai is csökkenjenek. Azonban az uniós gazdasági ágazat árcsökkentése ellenére a kínai behozatal átlagos árai alacsonyabbak maradtak, mint az uniós gazdasági ágazat árai. Ennek eredményeképpen az uniós gazdasági ágazat értékesítése jelentős mértékben esett a figyelembe vett időszak folyamán. Mivel a kínai árak a vizsgálati időszakban tovább csökkentek 2006-hoz képest, az uniós gazdasági ágazatnak ismét csökkentenie kellett árait, hogy megtarthassa üzleti tevékenységét. Nyereségessége nullszaldó alá csökkent, vagyis idővel nem lesz képes tevékenységét folytatni.

(130)

Egyértelmű tehát, hogy az egyre csökkenő árakon történő importvolumen jelentős növekedése és az uniós gazdasági ágazatot érő kár között határozott összefüggés mutatkozik. Ebben a szakaszban tehát arra a következtetésre lehet jutni, hogy okozati összefüggés áll fenn az alacsony árakon történő kínai behozatal és az uniós gazdasági ágazatot sújtó jelentős kár között.

2.2.   Az érintett termék szegmensek szerinti elkülönülése

(131)

Egyes érvek szerint az eredeti és az utángyártott termékek két külön értékesítési csatornát képviselnek, különösebb átjárás nélkül. Ilyen alapon különösen azt állították, hogy az uniós gazdasági ágazat kára, ahol az értékesítés jobbára az eredeti szegmensben történik (a mintavételre kiválasztott gyártók 85 %-a), nem lehet a kínai behozatal következménye, amely elsősorban az utángyártott szegmensre összpontosít, és korlátozta a jelenlétét az eredeti szegmensen belül.

(132)

Habár az értékesítési csatornák valóban elkülönülnek, a Bizottság megállapításai szerint lehet átjárás, még ha nem is közvetlen. Mindenesetre a helyzet legpontosabb felvázolásához a két szegmens külön került megvizsgálásra.

(133)

Az utángyártott szegmensen belül a kár egyértelműen az alacsony áron történő, nagy volumenű kínai behozatalnak tudható be, amely az említett szegmens 34 %-át képviseli. Az eredeti szegmensen belül, amely az uniós fogyasztás nagyobb részét teszi ki (35 millió egység kb. 50-ből) a kínai jelenlét volumen szempontjából jóval kisebb (legfeljebb 6 %). Azonban ahogy azt már kifejtettük, nem szabad megfeledkezni arról, hogy az eredeti értékesítések terén elszenvedett kárt az alacsony kínai árak okozták, és az valóban árfüggő. Vagyis egyes jelek arra utalnak, hogy a személygépjármű-felhasználók a kínai ajánlatokat veszik referenciaértéknek, és ezzel a pályáztatási eljárások során lenyomják az uniós alumíniumkerék-gyártók árait. Az uniós gyártók csak úgy maradhatnak a piacon, ha feladják, és csökkentik áraikat.

(134)

Emellett nem zárható ki, hogy az utángyártott szegmensen belül a csökkenő ártendencia kihat az eredeti árakra is. Az átlagos utángyártott és eredeti árak összehasonlításából valóban kiderül, hogy míg az utóbbi 2007-ig átlagosan meghaladta az előzőt, ez a helyzet 2008-ban és a vizsgálati időszakban megváltozott. Ez azt mutatja, hogy az eredeti szegmensre helyeződő árnyomás az utóbbi években jóval határozottabb volt.

(135)

Ideiglenesen tehát megállapítható, hogy a kínai behozatal kárt okozott az uniós gazdasági ágazatnak, úgy az utángyártott, mint az eredeti szegmensben. Ez mindenképpen további vizsgálatot tesz szükségessé.

3.   További tényezők hatása

3.1.   A Kínától eltérő harmadik országból származó behozatal hatása

3.1.1.   A Törökországból származó behozatal hatása

(136)

A (99) és az azt követő preambulumbekezdésben foglaltak szerint Törökország Kína után a második legnagyobb importőr. A figyelembe vett időszakban a török behozatal az EU piacán kb. 7 %-os piaci részesedéssel bírt. Az alábbi táblázat összehasonlítja valamennyi harmadik ország árait az uniós gyártók áraival.

Euro/egység

2006

2007

2008

Vizsgálati időszak

Törökország

40,8

42,6

52,4

40,7

A mintavételre kiválasztott uniós gyártók

49,7

49,7

48

46,5

Kína

34,7

33,5

31,4

31,9

Törökország és az uniós gyártók különbsége

8,9

7,1

4,4

5,8

Kína és az uniós gyártók különbsége

15

16,2

16,6

14,6

(137)

A figyelembe vett időszak folyamán a török árak folyamatosan alacsonyabbak voltak a mintavételre kiválasztott uniós gyártók árainál, 2008-at kivéve. A vizsgálati időszakban a török és az uniós gyártók árai közötti különbség 5,7 euro volt (az uniós árakhoz képest +/- 12,3 %), míg a megfelelő árkülönbség Kína esetében 14,5 euro (+/- 31 %). Ilyen alapon ésszerű ideiglenesen arra a megállapításra jutni, hogy a vizsgálati időszakban a törökországi behozatal alacsonyabb árai némileg kedvezőtlenül érintették az uniós ágazat helyzetét, azonban nem olyan jelentős mértékben, hogy megszüntessék a Kínából származó dömpingelt behozatal és az uniós gazdasági ágazat által elszenvedett kár közötti összefüggést.

3.1.2.   A Törökországtól eltérő harmadik országokból származó behozatal hatása

(138)

Ami a Kínától és Törökországtól eltérő országokból származó behozatalt illeti, ezek halmozott piaci részesedése a 2006. évi 9 %-ról a vizsgálati időszakban 8,3 %-ra csökkent (lásd a (99) preambulumbekezdést). A megfelelő árak közel maradtak az uniós gyártók áraihoz ugyanezen időszakon belül. Ilyen alapon úgy ítélik meg, hogy a Kínától és Törökországtól eltérő országokból származó behozatal nem járult hozzá az uniós gazdasági ágazat által elszenvedett kárhoz.

3.2.   A gazdasági válság hatása

(139)

Egyes felek állítása szerint a kínai behozatalt felvette az uniós fogyasztás 2007. évi növekedése, és a fogyasztásnak a 2008. évben bekövetkező csökkenése egybeesett a gazdasági visszaeséssel és a személygépjármű-ipar értékesítéseinek ezzel párhuzamos zsugorodásával. E szerint az érv szerint az uniós gazdasági ágazat gyenge teljesítményének ezek a tényezők voltak a fő okai.

(140)

A gazdasági válság valóban kedvezőtlenül érintette az uniós gazdasági ágazat helyzetét, a fogyasztás visszaesése és az árcsökkenési hatások miatt. 2008 és a vizsgálati időszak között a fogyasztás 14,5 %-kal esett.

(141)

Az alumíniumkerék-gyártók szimbiózisban működnek együtt a személygépjármű-ágazattal, amelyet a válság súlyosan érintett. Az alábbi táblázat a személygépjármű-gyártás alakulását ismerteti a figyelembe vett időszakban. Igaz, hogy a személygépjárműveken vagy alumínium- vagy acél–alumíniumkerekek találhatók, és az arányokat nehéz megállapítani. Azonban semmi jel nem utal arra, hogy ez az arány a figyelembe vett időszakban komolyabban változott volna. Ezért nem zárható ki, hogy a személygépjármű-gyártás volumenének visszaesése – márpedig ez valóban drámai volt 2008 vége és a vizsgálati időszak között) hatással lehetett az alumíniumkerék-gyártók értékesítési volumenére. Az alábbi táblázat szerint a gyártási volumen csökkenése valóban meghaladta a 15 %-ot 2008 és a vizsgálati időszak között.

Az EU-27-ben

2006

2007

2008

Vizsgálati időszak

Gyártás Európában (000 egységben)

16 198

17 103

15 947

13 443

(142)

Azonban az uniós gazdasági ágazat gazdasági mutatóinak elemzéséből az derül ki, hogy a csökkenő tendencia már jóval a gazdasági válság előtt elkezdődött, és időben egybeesett a kínai behozatal piaci megjelenésének a kezdetével. A nyereségességi adatok pl. azt mutatják, hogy a csökkenő tendencia 2006 és 2007 között kezdődött (2,5 százalékpontos esés), 2007 és 2008 között folytatódott (további 2,2 százalékpontos esés), és 2008 és a vizsgálati időszak között szélsőséges, 6,9 %-os csökkenést ért el.

(143)

Emellett a kínai behozatal továbbra is növelte piaci jelenlétét a zsugorodó fogyasztás ellenére, és a vizsgálati időszakban 12,4 %-ra nőtt. Volumene és piaci részesedése egyenletesen növekedett, árai pedig folyamatosan alákínáltak az uniós ágazatnak. Azonban ésszerűen feltételezhető, hogy a válság egyformán kell, hogy érintsen minden piaci szereplőt. A fentiek szerint a kínai behozatal mégis növekedett az uniós áraknak jelentősen alákínáló árak mellett ebben az esetben. Ezért nem ésszerűtlen a következtetés, hogy a gazdasági válság nélkül a kínai behozatal volumene és piaci részesedése még jobban nőtt volna.

(144)

Ilyen alapon ésszerűen feltételezhető, hogy a gazdasági visszaesés, még ha hozzá is járult az uniós gazdasági ágazat kárához, önmagában nem olyan tényező, amely megszüntetné dömpingelt behozatal és a jelentős kár közötti okozati összefüggést. Épp ellenkezőleg: a kínai behozatal volumenének növekedése szokásos esetben csökkent volna a fogyasztás mérséklődésével együtt, más harmadik országok behozatalához és különösen az uniós ágazat értékesítéséhez hasonlóan (amely, emlékeztetünk rá, a kínai behozatal növekedésével összemérhetően csökkent).

3.3.   Az uniós gazdasági ágazat exportteljesítménye változásának hatásai

(145)

Az uniós gyártók exporttevékenysége a figyelembe vett időszakban alacsony maradt (a mintavételre kiválasztott uniós gyártók teljes értékesítésének kevesebb mint 2 %-a). Ezért nem gyakorolhat kedvezőtlen hatást az uniós gazdasági ágazat gyenge helyzetére, és nem szüntetheti meg az okozati összefüggést.

3.4.   Az uniós gyártók közötti verseny és az uniós piac koncentrációja

(146)

Az uniós piacon működő alumíniumkerék-gyártók száma (kb. harminc) azt sugallja, hogy az uniós piac igen versengő, habár emellett nagyfokú ágazati koncentráció is jellemzi, hiszen a 3 legnagyobb vállalat tartja kézben a teljes gyártás 60 %-át, két másik kb. 8 %-ot, 4 pedig kb. 4 %-ot. A gyártási volumenre vonatkozó, rendelkezésre álló adatok szerint a további gyártók kis- vagy középvállalatok.

(147)

Nem szabad megfeledkezni arról, hogy számos kisebb gyártó 2008 előtt, 2008-ban és a vizsgálati időszakban megszüntette gyártását. Ez arra utalhat, hogy az uniós gyártók közötti verseny – és a nyilvánvalóan folyamatban lévő koncentrálódás – hozzájárult uniós gazdasági ágazat által elszenvedett kárhoz. Azonban a vizsgálati adatok szerint nem csupán a kis gyártók érintettek. A nagyobb és a kisebb gyártókat egyaránt sújtják az aktuális fejlemények. Ezért nem állíthatjuk, hogy az uniós gyártók közötti verseny jelentős mértékben hozzájárult volna az uniós gazdasági ágazat által elszenvedett jelentős kárhoz.

3.5.   Fogyasztói preferenciák az acél- és az alumíniumkerekeket illetően

(148)

Egyes állítások szerint az alumíniumkerekek iránti csökkenő kereslet oka a fogyasztói preferenciák gazdasági válsággal összefüggő változásában keresendő, a fogyasztók ugyanis az olcsóbb acélkerekek iránt kezdtek érdeklődni. Az állítást azonban semmilyen bizonyítékkal nem támasztották alá. Ebben a szakaszban, az érvet alátámasztó, dokumentált adatok hiányában ilyen összefüggés nem erősíthető meg.

3.6.   Termékkínálat

(149)

Egyes felek állítása szerint a kínai behozatal növekedésének oka a Kínában gyártott, egyedi csúcstechnológiás kerekek (vagyis a kovácsolt vagy lézertechnológiás kerekek) iránti növekvő kereslet, amelyeket az EU-ban (számottevő mennyiségben) nem lehet gyártani. Ezért a Kínából származó behozatal nem okozhatott volna kárt az uniós gazdasági ágazatnak. A vizsgálat azonban megállapította, hogy az említett behozatal csak igen kis töredéke a Kínából származó teljes behozatalnak. Az érvet tehát el kellett vetni.

4.   Az okozati összefüggésre vonatkozó következtetés

(150)

Emlékeztetni kell arra, hogy ebben az esetben megállapítást nyert, hogy jelentős mértékben csökkent a gyártás és az értékesítés, sor került a piaci részesedés elveszítésére, illetve olyan árcsökkenés, amely az uniós gazdasági ágazatban veszteségeket eredményezett. A Kínából származó és az uniós gazdasági ágazat ágainak jelentősen alákínáló behozatal volumene, továbbá ennek piaci részesedése az említett időszakban megnőtt.

(151)

A Bizottság emellett elemzett minden más olyan tényezőt, amely hozzájárulhatott az uniós gazdasági ágazat által elszenvedett jelentős kárhoz. E tekintetben megállapítást nyert, hogy a gazdasági válság, a Törökországból származó behozatal és az uniós gyártók közötti verseny, amelynek eredményeként koncentrálódásra került sor, kihathatott a kár alakulására. Azonban ideiglenesen azt a következtetést lehet levonni, hogy ezek hatása nem szünteti meg a dömpingelt behozatal és a megállapított kár közötti okozati összefüggést, a fentiek szerint.

(152)

Az uniós gazdasági ágazat helyzetére vonatkozó valamennyi ismert tényező hatásának fenti elemzése alapján ezért ideiglenesen arra a következtetésre lehet jutni, hogy okozati összefüggés áll fenn a Kínából származó dömpingelt behozatal és az uniós gazdasági ágazat által elszenvedett jelentős kár között.

F.   AZ UNIÓS ÉRDEK

1.   Az uniós gazdasági ágazat érdeke

(153)

Az ügyben jelentős mértékű volt az együttműködés és a támogatás az uniós ágazat részéről (több mint 70 %). Ez arra utal, hogy az intézkedések megállapítása egyértelműen az uniós gyártók érdekét szolgálja.

(154)

A vizsgálat során megállapítást nyert, hogy az uniós gazdasági ágazat jelentős kárt szenvedett, az árainak alákínáló dömpingelt behozatal hatásai miatt, a (93) és az azt követő preambulumbekezdésben foglaltak szerint.

(155)

Az uniós gazdasági ágazat számára várhatóan előnyösek lesznek azok az intézkedések, amelyek vélhetőleg megakadályozzák a dömpingelt, alacsony áron történő behozatal további szakaszát.

(156)

Az intézkedések elmaradása esetén várható, hogy az alacsony árú, dömpingelt alumíniumkerekek behozatala, különösen az utángyártott szegmensben folytatódik, sőt emelkedhet. Továbbá nem zárható ki, hogy az utángyártott szegmensre gyakorolt növekvő árnyomás és az egyre erősebb jelenlét a szegmensen belül legalábbis közvetve érintené az eredeti szegmens helyzetét. E tekintetben megállapítást nyert, hogy az érintett országban egyes gyártók az utángyártott szegmensen belül a közép- és a felső kategória felé mozdulnak el, majd az eredeti szegmensbe – igen alacsony árakkal. Ez a fejlemény várhatóan folytatódik, és nagy valószínűséggel veszélyeztetheti az uniós gyártóknak az eredeti szegmensben tevékenykedő nagy vállalatcsoportját. Mivel az említett gyártók pénzügyi helyzete és nyereségessége nem eléggé szilárd ahhoz, hogy ellenálljon az árainak alákínáló dömpingelt behozatal miatti további árnyomásnak, ez nagy valószínűséggel számos, vagy akár valamennyi uniós gyártó fokozatos megszűnéséhez vezetne.

2.   Az importőrök érdeke

(157)

A mintavétel során (lásd a fenti (13) preambulumbekezdést) 5 kapcsolatban nem álló importőrt és 2 importáló felhasználót választottak ki importvolumenük alapján.

(158)

A kapcsolatban nem álló importőrök együttműködése általánosságban a Kínából származó behozatal teljes volumenének kevesebb, mint 10 %-át képviseli.

(159)

A vizsgálat alapján a legtöbb importőr személygépjármű-kiegészítőkre szakosodott kereskedő. Közöttük két kategória állapítható meg. Az egyik kategóriában olyan vállalatok találhatók, amelyek saját márkájú alumíniumkerekek importálnak és viszonteladnak, amelyek gyártását kiszervezték Kínába. Ezek azonban nem állnak kapcsolatban a kínai exportőrökkel. Az ilyen importőrök általában nem folytatnak jelentős hozzáadott értéket képviselő tevékenységeket az EU-n belül (ideértve a tervezést, a kutatást és a fejlesztést is), és saját értékesítési láncuk van, megfelelő foglalkoztatási szint mellett. A második kategóriába olyan importőrök/forgalmazók tartoznak, amelyek inkább a volumenre és kevésbé a márkára összpontosítanak. Az ilyen importőröknek általában alacsonyabbak a költségstruktúráik, és kevesebb hozzáadott értéket képviselő tevékenységük van az Unióban.

(160)

A kapcsolatban nem álló importőrök alacsony együttműködési szintje arra utal, hogy az intézkedések kivetése nem járt volna jelentős hatással tevékenységeikre. Sőt az együttműködő importőrök/forgalmazók esetében megállapítást nyert, hogy a kínai alumíniumkerekek viszonteladása a teljes forgalmuk 1–6 %-át teszi ki. A kiszervező vállalatok helyzete bonyolultabb, mivel a kínai alumíniumkerék-újraértékesítés akár szinte teljes üzleti tevékenységük is lehet. Az esetleges intézkedések mindenképp kihatnak tevékenységeikre, még ha ennek pontos mértékét ebben a szakaszban nehéz is megállapítani. Ezt a kérdést tovább kell vizsgálni.

3.   A felhasználók érdeke

3.1.   Általános észrevételek

(161)

Felhasználói kérdőíveket küldtek kb. 20 ismert felhasználó számára. A vizsgálat során 13 személygépjármű-gyártók működött együtt. Szintén együttműködött két szövetség az „eredeti és utángyártott” alumíniumkerekek felhasználóinak és importőreinek képviseletében.

(162)

Az együttműködő felhasználók által végzett behozatal a Kínából származó teljes behozatal kb. 19 %-a az Eurostat adatai szerint. Az Eurostat adatai nem teszik lehetővé annak pontos meghatározását, hogy az importértékesítések az eredeti vagy az utángyártott szegmensben történtek. A fenti (133) preambulumbekezdésben foglaltak szerint mindenesetre megkülönböztetés tehető az eredeti és az utángyártott szegmens között, ugyanis az eredeti szegmens a Kínából származó teljes behozatal kb. 20–30 %-a. Ilyen alapon okkal feltételezhető, hogy az eredeti szegmens együttműködése igen magas.

(163)

A személygépjármű-gyártók átlagosan csak korlátozott mértékben hagyatkoznak a kínai behozatalra. Egyenként vizsgálva az együttműködő személygépjármű-gyártók különféle üzleti modelleket alkalmaznak. Némelyikük egyáltalán nem importál Kínából, mások kevesebb mint 5 %-ot importálnak, némelyik pedig a szükségleteinek akár 30 %-át is.

(164)

Az intézkedéseket az importáló és a nem importáló felhasználók egyaránt ellenzik. Egyik fő érvük az, hogy a személygépjármű-gyártóknak érdeke, hogy különféle ellátás forrásaik legyenek, és számukra előnyös a kerékpiacon a verseny. Az intézkedések következtében túlzottan függnének néhány európai gyártótól. Ez az érv azonban önmagában nem döntő, mivel jelentős a behozatal más harmadik országokból is.

3.2.   Az intézkedések költsége

(165)

Az alumíniumkerekek egy személygépjármű költségének kb. 1 %-át teszik ki. Az alumíniumkerekek árának 20 %-os növelése tehát 0.2 %-os költségnövekedést jelentene. Az olyan személygépjármű-gyártók esetében, amelyek az alumíniumkerekek legfeljebb 5 %-át importálják Kínából, a költségnövekedés a teljes személygépjármű-gyártás költsége 0,2 %-ának 5 %-a, vagyis 0,01 % lenne. Azonban még olyan személygépjármű-gyártóknál is, amelyek az alumíniumkerekek legfeljebb 30 %-át importálják Kínából, a teljes költségnövekedés 0,2 % 30 %-a, vagyis 0,06 % lenne. Ilyen módon az intézkedések igen korlátozott költséghatással járnának. Emellett nyilvánvalóan nem szokatlan, hogy a személygépjármű-gyártók által adott áron (mondjuk 50 euróért) importált alumíniumkerekeket a végfelhasználónak három-négyszeres áron (vagyis 200 euróért) értékesítik.

3.3.   A szállítók megváltoztatásának a költsége

(166)

A fentiek szerint az eredeti alumíniumkerekeket általában 2 évvel egy új személygépjármű-modell bevezetése előtt fejlesztik. A szállító megváltoztatásához idő (legalább 6 hónap) szükséges, és ez további eszközköltségekkel is járhat. A vizsgálat alapján azonban a legtöbb személygépjármű-gyártó természetesen diverzifikálja az ellátási forrásokat, vagyis 2 (vagy több) gyártót bíznak meg egy adott alumíniumkerék gyártásával. Ez a kettős kiszervezés a Kínából beszerzett modellek esetében is igaz, az ellátás biztonságának biztosítása érdekében. A jelek szerint tehát a szállító megváltoztatásának a kockázatát máris belekalkulálták abba a döntésbe, hogy Kínából szerzik be a terméket. Emellett a vizsgálat során összegyűjtött szerződések szerint a személygépjármű-gyártók általában bármikor szankció nélkül felmondhatják a szerződést.

3.4.   A felek által benyújtott további érvek

(167)

Egyes felek állítása szerint a vámnak a Kínából származó alumíniumkerekekre való kivetésével a dél-koreai személygépjármű-gyártók szereznek előnyt, mivel az innen származó személygépjárművekre eleve 0 %-os vámtétel érvényes a megkötés előtt álló szabadkereskedelmi megállapodás értelmében. Az említett érv szerint a dél-koreai személygépjármű-gyártók továbbra is hozzáférhetnek az alacsony áron értékesített kínai alumíniumkerekekhez, és az EU-ba exportált személygépjárművek tekintetében vámvisszatérítés (az egyes személygépjármű-alkatrészek behozatala tekintetében fizetett vám az említett személygépjármű kivitelekor visszaigényelhető) is követelhetnek. A kínai alumíniumkerekekre vonatkozó dömpingellenes intézkedéssel az európai személygépjármű-gyártók versenyhátrányba kerülnek az EU-ba 0 % vám mellett behozott dél-koreai személygépjárművek tekintetében.

(168)

E tekintetben azonban megjegyzendő, hogy a Dél-Koreából származó személygépjárművek piaci részesedése jelenleg csupán 3 % az EU személygépjármű-piacán. Habár nehéz lenne megjósolni a koreai személygépjárművek behozatalának alakulását, tekintettel azonban arra, hogy az intézkedések csak igen korlátozott közvetlen költséghatással vannak az EU személygépjármű-gyártóira, ebben a szakaszban nem állapítható meg, hogy a dömpingellenes intézkedéseknek a kínai alumíniumkerekekre való kivetése ebben a tekintetben bármilyen érdemi szereppel bírna.

4.   A fogyasztók érdekei

(169)

Semmilyen érvet nem nyújtottak be az intézkedések által a végfelhasználókra gyakorolt hatás tekintetében. Ez a tény, továbbá a vizsgálat alapján a személygépjármű-gyártókra gyakorolt elenyésző költséghatás, továbbá ezek árképzési stratégiái valóban inkább a fogyasztói árakra gyakorolt érzékelhető hatás valószínűsége ellen szól.

5.   A szállítók érdekei

(170)

5 olyan szállító töltötte ki a szállítóknak szánt kérdőívet, amely nyersanyagot/berendezést szállít uniós alumíniumkerék-gyártók számára. Ezek alumíniumot/elsődleges öntvényeket (ingot), festéket/primer vagy alacsony nyomású gépeket szállítanak. Az öntvényszállítók az uniós gazdasági ágazatnak történő értékesítése tevékenységüknek csak kis részét teszi ki (teljes forgalmuk 6 %-a alatt), ami azt mutatja, hogy csak mérsékelt érdeklődést tanúsítanak a Kínából származó alumíniumkerekekkel kapcsolatos dömpingellenes intézkedések megállapítása iránt. Egyéb szállítók (gépek, festék vagy alacsony nyomású gépek) esetében az uniós gazdasági ágazatnak történő értékesítés teljes forgalmuk 30–50 %-a. Tekintettel arra, hogy ezek a vállalatok kkv-k, az uniós gazdasági ágazat életképessége működésük szempontjából kulcsfontosságú.

6.   Az uniós érdekre vonatkozó következtetés

(171)

Tekintettel a fenti megállapításokra, ideiglenesen arra a következtetésre jutottunk az uniós érdekről rendelkezésre álló információk alapján, hogy összességében nincsenek olyan kényszerítő okok, amelyek a Kínából származó alumíniumkerekek behozatalára vonatkozó ideiglenes intézkedések kivetése ellen szólnának.

G.   IDEIGLENES INTÉZKEDÉSEK

1.   A kár megszüntetéséhez szükséges szint

(172)

A dömpinggel, az ebből származó kárral, az okozati összefüggéssel és az uniós érdekkel kapcsolatban levont következtetéseket figyelembe véve ideiglenes intézkedéseket kell bevezetni annak megakadályozása érdekében, hogy a Kínából származó dömpingelt behozatal további kárt okozzon az uniós gazdasági ágazatnak.

(173)

E vámok mértékének megállapításához a meglevő dömpingkülönbözeteket és az uniós gazdasági ágazat által elszenvedett kár megszüntetéséhez szükséges vám összegét vettük figyelembe.

(174)

A fenti (20) preambulumbekezdésben foglaltak szerint az alumíniumkerék-piacot két viszonylag elkülönülő piaci szegmens jelenléte jellemzi. A vizsgálat megállapította továbbá, hogy az uniós gyártók értékesítései az eredeti szegmensben koncentrálódtak, ami az uniós gazdasági ágazat értékesítésének 85 %-a.

(175)

Az ideiglenes intézkedések megállapítása céljából ezért helyénvaló volt megállapítani egy olyan kárszintet, amely figyelembe veszi ezt a sajátos piaci helyzetet.

(176)

Az eredeti szegmensben az alumíniumkerék-vásárlók (vagyis a személygépjármű-gyártók) jellemzően pályáztatási eljárások értelmében adnak megrendelést. Ebből adódóan egy adott személygépjármű-modellre felszerelendő, adott kerékmodell nem ritkán több forrásból is megrendelhető, gyakran egyidejűleg kínai és uniós forrásból is. Ideiglenesen úgy tekintik, hogy ez a pályáztatási eljárás pontos és megbízható tükröt ad a vizsgálati időszakon belül egy adott pályázaton való részvétel során a kínai és az uniós szállítók között fennálló átlagos árversenyről.

(177)

Helyénvalónak tűnik tehát az alákínálási különbözetet az uniós gyártók, illetve a kínai exportőrök által az említett pályázatokon való részvétel tekintetében benyújtott adatokból megállapítható árak alapján kiszámítani.

(178)

A káros dömping hatásainak felszámolásához szükséges vám mértékének kiszámításakor úgy ítélték meg, hogy az intézkedések lehetővé kell, hogy tegyék, hogy az uniós gazdasági ágazat fedezze gyártási költségeit, és ésszerű nyereséget érjen el. A gyártási költségeket illetően kiigazításra került sor az uniós gazdasági ágazat által a vizsgálati időszak során elszenvedett tényleges veszteség tekintetében (-5,4 %). Emellett úgy ítélték meg, hogy egy ilyenfajta ágazat által szokásos versenyfeltételek – dömpingelt behozatal hiánya – mellett hasonló uniós termékek értékesítése esetén ésszerűen elérhető adózás előtti nyereség mértékének megállapítására a 2006. évi nyereségesség alapján kerülhet sor, amely +3,2 %. Ebben az évben a kínai behozatal volumene még mindig viszonylag alacsony volt. Ilyen alapon az uniós gazdasági ágazat és a hasonló termék tekintetében nem káros árat számítottak ki.

(179)

Ilyen alapon az alákínálási különbözet 20,6 %.

(180)

Ezt az eredményt megerősítette egy kiegészítő számítás is, amelynek alapja egyes személygépjármű-gyártók által a vizsgálat során átadott egyes pályáztatási szerződések összehasonlítása volt. Valóban, amikor a személygépjármű-gyártók ugyanazt az alumíniumkerék-modellt kínai és uniós gyártótól is megrendelték, az alákínálás mértéke a fenti (93) és az azt követő preambulumbekezdéseket is figyelembe véve ugyanolyan nagyságrendű volt, mint amit az előző preambulumbekezdésben megállapítottunk.

(181)

Megjegyzendő, hogy ez az alákínálási különbözet alacsonyabb, mint a fenti (76) és az azt követő preambulumbekezdésekben megállapítható dömpingkülönbözet, ezért alapja lehet a vámmérték megállapításának a kisebb vámtétel szabályával összhangban.

(182)

Az ügyben a kár megszüntetése mértékének meghatározásához használt módszertan alapján úgy ítélték meg, hogy ésszerűtlen egyedi dömpingellenes vám kivetése az alaprendelet 9. cikke (5) bekezdésének második mondata értelmében. Ennek oka különösen az, hogy nem állnak rendelkezésre megbízható adatok az elemzés vállalatspecifikus alapon történő elvégzéséhez. Ebből adódóan ideiglenesen 20,6 %-os országos dömpingellenes vámot kell kivetni valamennyi Kínából származó behozatalra, az alákínálási különbözet mértékének megfelelően.

2.   Ideiglenes intézkedések

(183)

A fentiek alapján és az alaprendelet 7. cikkének (2) bekezdésével összhangban, úgy véljük, hogy a Kínából származó behozatalra ideiglenes dömpingellenes vámot kell kivetni. Ennek megfelelően a vámtételt a megállapított kárkülönbözet szintjén kell rögzíteni.

(184)

A javasolt dömpingellenes vám ezért 20,6 %.

H.   TÁJÉKOZTATÁS

(185)

A fenti ideiglenes megállapításokat valamennyi érdekelt fél tudomására hozzák, és ezek írásban kifejthetik álláspontjukat, és meghallgatást kérhetnek. Észrevételeiket elemzik és szükség esetén figyelembe veszik a végleges döntés meghozatala előtt. Ezenkívül fel kell hívni a figyelmet arra, hogy az e rendelet alkalmazásában a dömpingellenes vámok kivetésével kapcsolatban tett megállapítások ideiglenes jellegűek, és lehet, hogy az esetleges végleges megállapítások céljából felül kell vizsgálni azokat,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

1.   A 8701 –8705 KN-kód alá tartozó gépjárművek alumíniumból készült, a Kínai Népköztársaságból származó és jelenleg az ex 8708 70 10  és az ex 8708 70 50 KN-kód alá tartozó (TARIC kód 8708 70 10 10 és 8708 70 50 10) kerekeinek (tartozékaikkal vagy anélkül, abroncsokkal felszerelve vagy anélkül) behozatalára ideiglenes dömpingellenes vámot kell kivetni.

2.   Az (1) bekezdésben leírt termék vámkezelés előtti, uniós határparitáson számított nettó árára alkalmazandó ideiglenes dömpingellenes vám mértéke 20,6 %.

3.   Az (1) bekezdésben említett termék Európai Unión belüli szabad forgalomba bocsátásának feltétele az ideiglenes vám összegével megegyező vámbiztosíték nyújtása.

4.   Eltérő rendelkezés hiányában a vámtételekre vonatkozó hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni.

2. cikk

Az 1225/2009/EK tanácsi rendelet 20. cikkének sérelme nélkül az érdekelt felek az e rendelet hatálybalépésétől számított egy hónapon belül kérhetik azoknak a lényeges tényeknek és szempontoknak a közlését, amelyek alapján ezt a rendeletet elfogadták, írásban ismertethetik álláspontjukat, és kérhetik a Bizottság általi szóbeli meghallgatásukat.

Az 1225/2009/EK rendelet 21. cikkének (4) bekezdése alapján az érintett felek az e rendelet hatálybalépésének időpontjától számított egy hónapon belül észrevételeket tehetnek e rendelet alkalmazására vonatkozóan.

3. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

E rendelet 1. cikkét hat hónapig kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2010. május 10-én.

a Bizottság részéről

az elnök

José Manuel BARROSO


(1)   HL L 343., 2009.12.22., 51. o.

(2)   HL C 190., 2009.8.13., 22. o.

(3)  Öntött, lézerhegesztett, kovácsolt és két- és háromrészes kerekek.

(4)  Kivételes esetben nem ez történt néhány hónapig ezen eljárás vizsgálati időszakában. A kínai alumíniumpiac áremelkedése annak volt köszönhető, hogy a kínai kormány a gazdasági válság hatásait enyhítendő ösztönzőcsomagot vezetett be (az Állami Tartalékiroda 2008 végén olyan rendszert vezetett be, hogy alumíniumot vásárol a kohókból, és ezzel segíti működésük fenntartását a globális pénzügyi válság miatt visszaeső kereslet idején. Az említett, állami támogatású felvásárlás március és április folyamán a belföldi piac készleteinek nagy részét felvette, és ezzel 2009 első felében emelkedtek az árak).

(5)  Két fogyasztási számítást hasonlítottak össze, és ezek hasonló eredményeket hoztak. Mivel a legtöbb esetben a gyártás megrendelésre történik, a készletek nem játszanak fontos szerepet a teljes fogyasztáshoz képest a volumenben. Az első számításban az uniós gyártást hozzáadták a behozatalhoz, és levonták a kivitelt. A második számításban a behozatalt és az uniós értékesítéseket (az adatok a mintavételre kiválasztott gyártóktól, minikérdőívekből, illetve a többi gyártó esetében feltevésekből származtak) összeadták. A második opciót részesítették előnyben, fokozottabb pontossága miatt.