A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (első tanács)
2026. október 8.(*)
„ Fellebbezés – Közös kül‑ és biztonságpolitika – Az Ukrajna elleni agresszióra tekintettel hozott korlátozó intézkedések – Az (EU) 833/2014 rendeletet módosító (EU) 2022/334 rendelet – 3d. és 3e. cikk – Bármely, oroszországi természetes vagy jogi személy, szervezet vagy szerv tulajdonát képező, által bérelt vagy más módon ellenőrzött, nem Oroszországban nyilvántartásba vett légi jármű számára az Unió területén való leszállás, az Európai Unió területéről való felszállás vagy az Unió területe feletti átrepülés tilalma – Repülési terv elutasítása – Megsemmisítés iránti kereset – Elfogadhatóság – Keresettel megtámadható jogi aktus ”
A C‑482/24. P. sz. ügyben,
a Global 8 Airlines (székhelye: Biskek [Kirgizisztán], képviselik: E. Novicāne, K. Novicāns és E. Stankevičs advokāti)
fellebbezőnek
az Európai Unió Bírósága alapokmányának 56. cikke alapján 2024. július 9‑én benyújtott fellebbezése tárgyában,
a másik fél az eljárásban:
az Európai Bizottság (képviselik: M. Bruti Liberati, M. Carpus‑Carcea és B. Sasinowska, meghatalmazotti minőségben)
alperes az elsőfokú eljárásban,
támogatja:
a Németországi Szövetségi Köztársaság (képviselik: J. Möller és R. Kanitz, meghatalmazotti minőségben)
beavatkozó fél a fellebbezési eljárásban,
A BÍRÓSÁG (első tanács),
tagjai: F. Biltgen tanácselnök (előadó), T. von Danwitz, a Bíróság elnökhelyettese, az első tanács bírájaként eljárva, S. Gervasoni, A. Kumin és I. Ziemele bírák,
főtanácsnok: M. Campos Sánchez‑Bordona,
hivatalvezető: A. Lamote tanácsos,
tekintettel az írásbeli szakaszra és a 2025. december 17‑i tárgyalásra,
a főtanácsnok indítványának a 2026. március 12‑i tárgyaláson történt meghallgatását követően,
meghozta a következő
Ítéletet
1 A Global 8 Airlines LLC fellebbezésében a Törvényszék 2024. április 29‑i Global 8 Airlines kontra Bizottság végzés (T‑277/23, a továbbiakban: megtámadott végzés, EU:T:2024:285) hatályon kívül helyezését kéri, amellyel a Törvényszék mint elfogadhatatlant elutasította az Európai Bizottság által elfogadott, és a fellebbezővel 2023. március 20‑án közölt, azon határozat megsemmisítése iránti keresetét, amellyel a fellebbező tulajdonában álló két könnyű üzleti repülőgépet felvették azon légi járművek jegyzékére, amelyekre az ukrajnai helyzetet destabilizáló orosz intézkedések miatt hozott korlátozó intézkedésekről szóló 833/2014/EU tanácsi rendelet módosításáról szóló, 2022. február 28‑i (EU) 2022/334 tanácsi rendelet (HL 2022. L 57., 1. o.) értelmében kiterjed az Unió területén való leszállásra, az Unió területéről való felszállásra vagy az Unió területe feletti átrepülésre vonatkozó tilalom (a továbbiakban: vitatott határozat).
Jogi háttér
A nemzetközi jog
2 Az 1960. december 13‑án Brüsszelben aláírt, a légiközlekedés biztonságával kapcsolatos együttműködésre vonatkozó nemzetközi Eurocontrol‑egyezményt (kihirdette: 19/1993. (I. 29.) Korm. rendelet) több alkalommal módosították és az 1997. június 27‑i jegyzőkönyvvel konszolidálták. Bár ez az egyezmény még nem lépett hatályba, rendelkezéseit 1998 óta ideiglenesen alkalmazzák, az Európai Szervezet a Légiközlekedés Biztonságáért (Eurocontrol) Állandó bizottsága 1997 decemberében hozott határozatának megfelelően. Az Európai Közösség az Eurocontrol‑egyezményhez való csatlakozásról szóló jegyzőkönyvet a 2004. április 29‑i, az Európai Közösségnek az Európai Szervezet a Légiközlekedés Biztonságáért nevű szervezethez történő csatlakozásáról szóló jegyzőkönyv Európai Közösség általi megkötéséről szóló 2004/636/EK tanácsi határozattal (HL 2004. L 304, 209. o.) hagyta jóvá.
3 E nemzetközi egyezmény célja annak 1. cikkelye szerint a szerződő felek közötti együttműködésnek a légi közlekedés területén történő erősítése és közös tevékenységeik fejlesztése ezen a területen, kellően figyelembe véve a védelmi szükségleteket és biztosítva valamennyi légtérhasználó számára a szükséges biztonsági szinttel összeegyeztethető legnagyobb szabadságot. Az Eurocontrolt e célból hozták létre.
Az uniós jog
A 833/2014 rendelet
4 A 2022/334 rendelettel módosított, az ukrajnai helyzetet destabilizáló orosz intézkedések miatt hozott korlátozó intézkedésekről szóló, 2014. július 31‑i 833/2014/EU tanácsi rendelet (HL 2014. L 229., 1. o.; a továbbiakban: 833/2014 rendelet) 3d. cikke a következőket írja elő:
„(1) Tilos az Unió területén leszállni, az Unió területéről felszállni, vagy az Unió területe felett átrepülni az orosz légitársaságok által – akár helymegosztásra vagy üléshely‑bérletre vonatkozó megállapodásokat alkalmazó forgalmazó fuvarozóként – üzemeltetett bármely légi jármű, vagy bármely, Oroszországban nyilvántartásba vett légi jármű, vagy bármely oroszországi természetes vagy jogi személy, szervezet vagy szerv tulajdonát képező, általa bérelt vagy más módon ellenőrzött, nem Oroszországban nyilvántartásba vett légi jármű számára.
(2) Az (1) bekezdés a kényszerleszállás vagy kényszerhelyzetben végzett átrepülés esetében nem alkalmazandó.
(3) Az (1) bekezdéstől eltérve, a hatáskörrel rendelkező hatóságok engedélyezhetik a légi járművek számára az Unió területén való leszállást, az Unió területéről való felszállást, illetve az Unió területe feletti átrepülést, amennyiben a hatáskörrel rendelkező hatóságok megállapították, hogy az ilyen leszállás, felszállás vagy átrepülés humanitárius célokból vagy az e rendelet célkitűzéseivel összhangban álló egyéb célból szükséges.
(4) Az érintett tagállam vagy tagállamok a (3) bekezdés szerint megadott valamennyi engedélyről az engedély megadását követő két héten belül tájékoztatja/tájékoztatják a többi tagállamot és a Bizottságot”.
5 A 833/2014 rendelet 3e. cikke kimondja:
„(1) A Bizottság által [a 2019. május 6‑i, az egységes európai égbolt légiforgalmi szolgáltatási (ATM) hálózati funkcióiért felelős hálózatirányító kinevezéséről szóló] (EU) 2019/709 végrehajtási határozata [(HL 2019. L 120, 27. o.)] alapján kinevezett hálózatirányítónak támogatnia kell a Bizottságot és a tagállamokat a 3d. cikk végrehajtásának és az annak való megfelelésnek a biztosításában. A hálózatirányítónak különösen – annak érdekében, hogy a pilóta ne repülhessen – el kell utasítania a légijármű‑üzembentartók által benyújtott minden olyan repülési tervet, amely azt jelzi, hogy az Unió területe felett az e rendelet vagy más hatályos biztonsági és védelmi intézkedések megsértésének minősülő tevékenységeket kívánnak végezni.
(2) A hálózatirányítónak a repülési tervek elemzése alapján rendszeresen jelentést kell benyújtania a Bizottságnak és a tagállamoknak a 3d. cikk végrehajtásáról”.
A 2019/709 végrehajtási határozat
6 A 2019/709 végrehajtási határozatnak az egységes európai égboltra vonatkozó teljesítmény‑ és díjszámítási rendszer létrehozásáról, valamint a 390/2013/EU és a 391/2013/EU végrehajtási rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2019. február 11‑i (EU) 2019/317 bizottsági végrehajtási rendelet (HL 2019. L 56., 1. o.) 7. cikkével összefüggésben értelmezett 1. cikkének (1) és (2) bekezdése alapján az Eurocontrolt nevezték ki hálózatkezelőnek a 2020 és 2029 közötti időszakra.
A jogvita előzményei
7 A jogvitának a megtámadott végzés 2–17. pontjában ismertetett előzményei a következőképpen foglalhatók össze.
8 A Global 8 Airlines kirgiz jog szerinti korlátolt felelősségű társaság. A Kirgiz Köztársaság cégnyilvántartásába bejegyzett kereskedelmi légitársaságról van szó, amely nyilvántartásból kitűnik, hogy a társaság D. L. tulajdonában áll és azt U. M. irányítja, akik mindketten lett állampolgárok.
9 2022. február 28‑án számos olyan korlátozó intézkedéssel összefüggésben, amelyek többek között az uniós légtérnek a légi járművek bizonyos kategóriáival szembeni lezárására vonatkoztak, az Európai Unió Tanácsa az EUSZ 29. cikk alapján elfogadta az ukrajnai helyzetet destabilizáló orosz intézkedések miatt hozott korlátozó intézkedésekről szóló 2014/512/KKBP határozat módosításáról szóló (KKBP) 2022/335 határozatot (HL 2022. L 57., 4. o.), valamint az EUMSZ 215. cikk alapján a 2022/334 rendeletet.
10 Két, 2022. szeptember 9‑i, illetve 2023. február 20‑i határozatával a Global 8 Airlines igazgatótanácsa jóváhagyta az RB274 és RB120 gyártói sorozatszámú két légi jármű (a továbbiakban: két légi jármű) megvásárlását. Az adásvétel a Global 8 Airlines és egy orosz társaság között jött létre, amelynek részvényesei kizárólag orosz állampolgárok voltak.
11 A két légi járművet a Kirgiz Köztársaság cégnyilvántartásába 2022. szeptember 12‑én EX‑88012, illetve 2023. március 9‑én EX‑88011 lajstromjel alatt jegyezték be a Global 8 Airlines tulajdonaként.
12 A Kirgiz Köztársaság nyilvántartásába való felvétele óta az EX‑88012 lajstromszámú légi jármű számos, többek között Oroszországból az Unióba irányuló járatot üzemeltetett, az EX‑88011 lajstromszámú légi jármű pedig nem végzett nyilvántartásba vett műveletet.
13 2023. február 24‑én a Global 8 Airlines az EX‑88012 lajstromszámú légi járműre vonatkozó repülési tervet nyújtott be az Eurocontrolnak egy Augsburgból (Németország) Budapestre (Magyarország) tartó útvonalra vonatkozóan. Az Eurocontrol repülési tervet még aznap automatikus üzenetben elutasította.
14 2023. március 15‑én a Global 8 Airlines e‑mailben fordult az Eurocontrolhoz, hogy magyarázatot kapjon ezen automatikus üzenettel kapcsolatban.
15 2023. március 20‑i elektronikus levelében az Eurocontrol egyrészt megerősítette a Global 8 Airlines számára, hogy az EX‑88012 lajstromszámú légi jármű szerepel a 833/2014 rendelet 3d. cikkének hatálya alá és a repülési tilalom alá tartozó légi járművek jegyzékén (a továbbiakban: szóban forgó jegyzék), pontosítva, hogy e jegyzéket a Bizottság bocsátotta a rendelkezésére. Másrészt az Eurocontrol felhívta, hogy a Mobilitáspolitikai és Közlekedési Főigazgatósága (DG MOVE) által kezelt funkcionális postafiókján (a továbbiakban: funkcionális postafiók) keresztül forduljon ezen intézményhez, amennyiben a szóban forgó légi járműnek a szóban forgó jegyzékről való törlését kéri.
16 2023. március 21‑én a Global 8 Airlines e‑mailt írt a Bizottság részére annak funkcionális postafiókja útján, hogy tisztázza álláspontját, és lényegében helyzetének újbóli vizsgálatát kérje, különösen a repülési tilalom feloldása, a légi járműveknek a szóban forgó jegyzékről való törlése és a társaságra vonatkozó frissített információknak az Eurocontrol részére történő továbbítása tekintetében. Kérte továbbá, hogy adott esetben tájékoztassák a felülvizsgálati kérelmét elbíráló illetékes nemzeti hatóság nevéről.
17 2023. március 28‑i elektronikus levelében a DG MOVE‑nak a funkcionális postafiókot kezelő alkalmazottja arról tájékoztatta a Global 8 Airlines‑t, hogy a 833/2014 rendelet 3c. és 3d. cikke értelmében a két légi járműre repülési tilalom vonatkozik. Arról is tájékoztatta a fellebbezőt, hogy e repülési tilalmat fenn kell tartani, valamint e fenntartás indokairól.
18 2023. április 6‑i elektronikus levelében a Global 8 Airlines válaszolt a DG MOVE alkalmazottjának, és további tájékoztatást nyújtott a helyzetére vonatkozóan.
19 2023. április 25‑én ezen alkalmazott ismét arról tájékoztatta a Global 8 Airlinest, hogy semmi nem indokolja a két légi járműnek a szóban forgó jegyzékről való törlését.
A Törvényszék előtti kereset és a megtámadott végzés
20 A Törvényszék Hivatalához 2023. május 22‑én benyújtott keresetlevelével a Global 8 Airlines az EUMSZ 263. cikk alapján előterjesztette a vitatott határozat megsemmisítése iránti keresetét.
21 A Törvényszék Hivatalához 2023. szeptember 15‑én benyújtott külön beadványában a Bizottság a Törvényszék eljárási szabályzata 130. cikkének (1) bekezdése alapján elfogadhatatlansági kifogást emelt, azt állítva, hogy először is a vitatott határozat nem létezik, mindenesetre nem azonosítható pontosan, másodszor e határozat nem képezheti megsemmisítés iránti kereset tárgyát, mivel azt adott esetben olyan közbenső intézkedésnek kell tekinteni, amely egyáltalán nem váltott ki kötelező joghatásokat a Global 8 Airlines tekintetében, harmadszor a sérelmet okozó aktus csak a tagállamoknak tudható be, negyedszer a megsemmisítés iránti keresetet a téves aktus ellen és annak elbírálására hatáskörrel nem rendelkező bíróság előtt indították, ötödször e kereset elkésett volt, hatodszor pedig az említett kereset az Unióban a Kirgiz Köztársaság nyilvántartásába bejegyzett légi fuvarozókat biztonsági okokból érintő általános működési tilalomra tekintettel okafogyottá volt.
22 A megtámadott végzésben a Törvényszék a megsemmisítés iránti keresetet mint elfogadhatatlant elutasította azzal az indokkal, hogy a vitatott határozat nem minősül az EUMSZ 263. cikk alapján megsemmisítés iránti keresettel megtámadható jogi aktusnak.
A Bíróság előtti eljárás és a fellebbezési eljárásban részt vevő felek kérelmei
23 A Bíróság elnöke 2024. november 22‑i határozatával megengedte a Németországi Szövetségi Köztársaság beavatkozását a Bizottság kérelmeinek támogatása végett.
24 Fellebbezésében a Global 8 Airlines azt kéri, hogy a Bíróság:
– nyilvánítsa a fellebbezést elfogadhatónak és megalapozottnak;
– teljes egészében semmisítse meg a megtámadott végzést;
– a Bizottságot kötelezze a fellebbezés keretében felmerült költségek viselésére.
25 A Bizottság azt kéri, hogy a Bíróság:
– a fellebbezést mint elfogadhatatlant és mindenesetre mint megalapozatlant teljes egészében utasítsa el, és
– a Global 8 Airlinest kötelezze az eljárás költségeinek viselésére.
26 A Németországi Szövetségi Köztársaság azt kéri, hogy a Bíróság:
– a fellebbezést – mint elfogadhatatlant, vagy másodlagosan mint megalapozatlant – utasítsa el, és
– a Global 8 Airlinest kötelezze az eljárás költségeinek viselésére.
A fellebbezésről
27 Fellebbezésének alátámasztására a fellebbező lényegében három jogalapra hivatkozik, amelyek a megtámadott végzés 34–55. pontja ellen irányulnak, és amelyek közül az első az első fokon benyújtott kereset tárgyának téves meghatározásán, a második a 833/2014 rendelet szerkezetének téves értelmezésén, a harmadik pedig az uniós jognak az összes érintett szereplő által a gyakorlatban alkalmazott téves értékelésén alapul. Mivel mind a második, mind pedig a harmadik jogalap a vitatott határozat keresettel meg nem támadható aktusként való jogi minősítését kifogásolja, azokat együttesen kell megvizsgálni.
A fellebbezés elfogadhatóságáról
A felek érvei
28 A Németországi Szövetségi Köztársaság által támogatott Bizottság úgy véli, hogy a fellebbezés elfogadhatatlan.
29 Ezen intézmény először is arra hivatkozik, hogy a fellebbező nem jelöli meg kellő pontossággal a megtámadott végzésnek a fellebbezésben említett indokait. Másodszor, a fellebbező nem hivatkozik olyan konkrét téves jogalkalmazásra, amelyet a Törvényszék a megtámadott végzésben követett volna el. Harmadszor, az állítólagos hibákhoz vagy nem fűztek indokolást, vagy arra irányulnak, hogy a Bíróság teljes egészében vizsgálja felül a Törvényszékhez benyújtott keresetlevelet, ami nem tartozik a Bíróság hatáskörébe abban az esetben, ha fellebbezést nyújtanak be hozzá.
30 A Global 8 Airlines úgy véli, hogy fellebbezése elfogadható.
A Bíróság álláspontja
31 Emlékeztetni kell arra, hogy az EUMSZ 256. cikk (1) bekezdésének második albekezdéséből, az Európai Unió Bírósága alapokmánya 58. cikkének első bekezdéséből, valamint a Bíróság eljárási szabályzata 168. cikke (1) bekezdésének d) pontjából és 169. cikkének (2) bekezdéséből az következik, hogy a fellebbezésben pontosan meg kell jelölni a hatályon kívül helyezni kért ítélet vagy végzés kifogásolt pontjait, valamint az e kérelmet konkrétan alátámasztó jogi érveket, ellenkező esetben a fellebbezés vagy az érintett jogalap elfogadhatatlannak minősül (lásd ebben az értelemben: 2025. július 15‑i EKB és Bizottság kontra Tanács ítélet, C‑777/22 P és C‑789/22 P, EU:C:2025:580 58. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).
32 A jelen ügyben a fellebbező a megtámadott végzés egyes pontjait, pontosabban annak 39–55. pontját jelöli meg állítólagosan hibás indokokokat tartalmazó pontokként, és kétségkívül tömören, de kellően érthetően ismerteti nemcsak a Törvényszék által az első fokon benyújtott kereset tárgyának meghatározásával és a vitatott határozat keresettel meg nem támadható jogi aktusnak való jogi minősítésével kapcsolatban állítólagosan elkövetett téves jogalkalmazás eseteit, hanem azokat az okokat is, amelyek miatt úgy véli, hogy a megtámadott végzést hatályon kívül kell helyezni.
33 Ilyen körülmények között a fellebbezést elfogadhatónak kell nyilvánítani.
Az ügy érdeméről
Az első, a kereset tárgyának téves meghatározására alapított jogalapról
– A felek érvei
34 Az első jogalap alátámasztására a fellebbező arra hivatkozik, hogy az első fokon benyújtott keresete nem a repülési tervének az Eurocontrol általi elutasítására, hanem a két légi járműnek a szóban forgó jegyzékre való felvételére vonatkozott.
35 A Németországi Szövetségi Köztársaság által támogatott Bizottság vitatja a Global 8 Airlines érvelését, és úgy véli, hogy az első jogalapot el kell utasítani.
– A Bíróság álláspontja
36 Ami az első jogalapot illeti, a megtámadott végzés 1. pontjából kitűnik, hogy a Törvényszék az első fokon benyújtott kereset tárgyát úgy határozta meg, mint „az Európai Bizottság által elfogadott, és a [fellebbezővel] 2023. március 20‑án közölt, azon határozat […], amellyel a [fellebbező] tulajdonában álló két könnyű üzleti repülőgépet felvették azon légi járművek jegyzékére, amelyekre [a 2022/334 rendelet] értelmében kiterjed az Unió területén való leszállásra, az Unió területéről való felszállásra vagy az Unió területe feletti átrepülésre vonatkozó tilalom”.
37 Ezenkívül a megtámadott végzés 14., 37., 39., 48., 51. és 55. pontjának együttes olvasatából kitűnik, hogy a Törvényszék e határozatot vizsgálta annak meghatározása érdekében, hogy az említett határozat olyan jogi aktusnak minősül‑e, amely az EUMSZ 263. cikk negyedik bekezdése alapján megsemmisítés iránti kereset tárgyát képezheti.
38 Kétségtelen, hogy e végzés 41., 42., 47. és 54. pontja arra vonatkozik, hogy az Eurocontrol a tagállamok nevében elutasítja az érintett légijármű‑üzembentartók által a 833/2014 rendelet 3d. cikkében előírt tilalmat sértő tevékenységek végzése céljából benyújtott repülési terveket. Mindemellett e fejtegetések a vitatott határozat 36. pontjában hivatkozott ítélkezési gyakorlatnak megfelelően azon ténybeli és jogi háttér elemzésének keretébe illeszkednek, amelyben a vitatott határozatot elfogadták. Így azok csupán megerősítik a Törvényszék azon megállapítását, amely szerint az e légijármű‑üzembentartók által benyújtott repülési tervek kezelése keretében figyelembe vett és a tagállamoknak betudható egyéb aktusok az említett légijármű‑üzembentartók jogi helyzetét érintő kötelező joghatásokat válthatnak ki, így az e rendelet 3d. és 3e. cikkének végrehajtása keretében elfogadott ilyen aktusok a tagállami bíróságok által végzett bírósági felülvizsgálat alá tartoznak.
39 A fentiekből következik, hogy a Törvényszék nem követett el hibát, amikor úgy ítélte meg, hogy az elé terjesztett kereset a Bizottság azon határozata ellen irányult, amelynek tartalmát a jelen ítélet 1. és 36. pontja ismerteti.
40 Következésképpen az első jogalapot mint megalapozatlant el kell utasítani.
A második és harmadik, a vitatott határozat keresettel meg nem támadható jogi aktusnak való téves minősítésére alapított jogalapról
– A felek érvei
41 Második és harmadik jogalapjának alátámasztása érdekében a fellebbező egyrészt arra hivatkozik, hogy a 833/2014 rendelet 3d. cikke rögzíti az „orosz természetes vagy jogi személy, szervezet vagy szerv tulajdonát képező, általa bérelt vagy más módon ellenőrzött […] légi jármű” fogalmát, amely az e cikkben említett légi járművek tulajdonjogára vagy ellenőrzésére vonatkozó külön jogi értékelést igényel. Közelebbről, e fogalom független és sajátos a légiforgalmi szolgáltatások Eurocontrol általi nyújtásának az e rendelet 3e. cikkében külön hivatkozott fogalmához képest. Az Eurocontrol mint hálózatirányító szerepe ugyanis csupán járulékos az említett jogi értékelés keretében.
42 A fellebbező azt állítja, hogy az érintett légi jármű pontos státuszáról a DG MOVE hozza meg a végső határozatot, a tagállamok és az Eurocontrol pedig e végső határozatot csupán végrehajtják a hatáskörük keretein belül.
43 A Németországi Szövetségi Köztársaság által támogatott Bizottság úgy véli, hogy a fellebbezés megalapozatlan.
44 Ezen intézmény szerint a légi járműveknek a szóban forgó jegyzékre való felvételét nem kell a Törvényszék által végzett jogszerűségi felülvizsgálatnak alávetni, mivel a repülési tilalom a 833/2014 rendelet 3d. cikke értelmében közvetlenül alkalmazandó, és nem a Bizottság, hanem kizárólag a tagállamok feladata, hogy elfogadják e rendelet szükséges végrehajtási intézkedéseit, amelyeket a nevükben az Eurocontrol hajt végre.
45 Következésképpen a Törvényszék helyesen állapította meg, hogy a két légi járműnek a szóban forgó jegyzékre való felvétele nem minősül kötelező joghatásokat kiváltó aktusnak. Ilyen hatások csak az egyedi repülési terveknek a tagállamok nevében eljáró Eurocontrol általi elutasításából származhatnak.
46 Végül, még ha el is fogadjuk, hogy a szóban forgó jegyzéket jogszerűségi felülvizsgálatnak kell alávetni, és hogy a DG MOVE végleges határozatot hoz az e jegyzéken szereplő légi járművek jogállásáról, az ilyen határozat megsemmisítése nem gyakorolna joghatást a fellebbező jogi helyzetére, mivel nem eredményezné automatikusan a tagállamok végrehajtási határozatainak semmisségét és az érintett repülési terv Eurocontrol általi elutasítását.
47 A Németországi Szövetségi Köztársaság egyetért a Bizottsággal abban, hogy a 833/2014 rendelet 3d. cikkében előírt repülési tilalom közvetlenül alkalmazandó, és a fellebbezőnek nem a két légi járműnek a szóban forgó jegyzékre való felvételét, hanem a repülési tervének elutasítását kellett volna vitatnia. Mindazonáltal a Bizottságtól eltérően a Németországi Szövetségi Köztársaság úgy véli, hogy a repülési terv elutasítása elleni megsemmisítés iránti keresetet az Eurocontrol ellen kell benyújtani, amely szervezet e rendelet 3e. cikke értelmében hatáskörrel rendelkezik arra, hogy elutasítsa a légijármű‑üzembentartók által az említett rendelet 3d. cikkében előírt tilalmat sértő tevékenységek végzése céljából benyújtott repülési terveket.
– A Bíróság álláspontja
48 Emlékeztetni kell arra, hogy az EUMSZ 263. cikk első bekezdése alapján a Bíróság megvizsgálja a Bizottság, valamint az uniós szervek és hivatalok harmadik személyekre joghatással járó jogi aktusainak jogszerűségét.
49 A Bíróság ítélkezési gyakorlata szerint az EUMSZ 263. cikkben létrehozott megsemmisítés iránti kereset nyújtható be az Unió intézményei, szervei vagy szervezetei által elfogadott bármely olyan intézkedés ellen, függetlenül azok formájától, amelyek célja kötelező joghatások kiváltása (lásd ebben az értelemben: 2022. július 12‑i Nord Stream 2 kontra Parlament és Tanács ítélet, C‑348/20 P, EU:C:2022:548, 62. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat; 2026. február 10‑i WhatsApp Ireland kontra Európai Adatvédelmi Bizottság ítélet, C‑97/23 P, EU:C:2026:81, 66. és 68. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).
50 Annak meghatározása érdekében, hogy valamely jogi aktus kivált‑e kötelező joghatásokat, többek között e jogi aktus lényegét, valamint kibocsátójának szándékát kell figyelembe venni. E tekintetben a Bíróság pontosította, hogy valamely jogi aktus lényegének figyelembevétele azt feltételezi, hogy a hatásait olyan objektív kritériumok alapján kell értékelni, mint e jogi aktus tartalma, adott esetben az utóbbi elfogadásának körülményei, valamint az azt kibocsátó uniós intézmény, szerv vagy hivatal jogkörei, e jogköröket pedig nem elvontan kell értelmezni, hanem olyan elemekként, amelyek megvilágíthatják az említett jogi aktus tartalmának konkrét elemzését, amely központi és nélkülözhetetlen szereppel bír (lásd ebben az értelemben: 2021. május 6‑i ABLV Bank és társai kontra EKB ítélet, C‑551/19 P és C‑552/19 P, EU:C:2021:369, 40. és 41. pont; 2026. február 10‑i WhatsApp Ireland kontra Európai Adatvédelmi Testület ítélet, C‑97/23 P, EU:C:2026:81, 67. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).
51 A jelen ítélet 49. és 50. pontjában hivatkozott ítélkezési gyakorlat fényében kell meghatározni, hogy a Törvényszék helyesen minősítette‑e a vitatott határozatot az EUMSZ 263. cikk alapján megsemmisítés iránti keresettel meg nem támadható jogi aktusnak.
52 Először is, ami a vitatott határozat lényegének a Törvényszék általi értékelését illeti, meg kell állapítani, hogy annak ellenére, hogy a Törvényszék a megtámadott végzés 36. és 37. pontjában megfogalmazta a jogi aktus tartalmára vonatkozó kritériumot, és ezt az általa e végzés 53. pontjában a vizsgálata végén levont következtetésben kifejezetten megemlítette, a Törvényszék nem végezte el e határozat tartalmának konkrét elemzését. Ezzel szemben e jogi aktus megtámadhatóságát a szóban forgó jogi aktus elfogadásának összefüggéseire és az azt kibocsátó intézmény hatásköreire vonatkozó egyéb objektív kritériumok fényében határozta meg, amelyek inkább olyan tényezőknek minősülnek, amelyek megvilágíthatják a jogi aktus tartalmának konkrét elemzését.
53 Az említett végzés 39. pontjában ugyanis a Törvényszék kifejtette azokat az okokat, amelyek miatt nem fogadható el a fellebbező azon elemzése, amely szerint a Bizottság tekinthető a 833/2014 rendelet 3d. cikkében említett, repülési tilalomról szóló határozat kibocsátójának azáltal, hogy a fellebbező légi járműveit a szóban forgó jegyzékre felvette. Az ugyanezen végzés 40–48. pontjában kifejtett ezen indokok arra a jogi háttérre vonatkoznak, amelybe a vitatott határozat illeszkedik, valamint a Bizottság, az Eurocontrol és az Eurocontrol tagállamainak hatáskörére, nem pedig e határozat tartalmára.
54 Végeredményben a Törvényszék nem mentesülhetett a szóban forgó jogi aktus tartalmának konkrét elemzése alól amiatt, hogy a Bizottság által felhozott első elfogadhatatlansági ok, amely azon alapul, hogy a vitatott határozat nem létezett, mindenesetre nem volt azonosítható, egyébként elfogadható volt. A Törvényszék ugyanis azáltal, hogy a megtámadott végzés 34–55. pontjában a Bizottság által felhozott, arra alapított második elfogadhatatlansági okról határozott, hogy e határozat nem minősül az EUMSZ 263. cikk alapján megsemmisítés iránti keresettel megtámadható jogi aktusnak, hallgatólagosan, de szükségszerűen elutasította ezt az első elfogadhatatlansági okot, tehát arra az előfeltevésre támaszkodott, amely szerint az említett határozat létezik.
55 Következésképpen a Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot, amikor nem végezte el a vitatott határozat tartalmának konkrét elemzését, holott ezen elemzésnek központi és nélkülözhetetlen szerepe van valamely jogi aktus EUMSZ 263. cikk értelmében vett megtámadhatóságának meghatározásához.
56 Ezenkívül nem vitatott, hogy a vitatott határozatot a felek nem csatolták az elsőfokú eljárás irataihoz, és hogy a Törvényszék nem fogadott el olyan pervezető intézkedést, amely kötelezné a feleket e határozat benyújtására. A fellebbező által az elsőfokú eljárásban felhozott harmadik jogalap éppen arra irányult, hogy a Törvényszék pervezető intézkedésként kötelezze a Bizottságot arra, hogy nyújtsa be a vitatott határozathoz kapcsolódó valamennyi dokumentumot, amennyiben azok a fellebbezőt érintik, amely jogalapot azonban a Törvényszék, mivel helyt adott a Bizottság által felhozott elfogadhatatlansági kifogásnak, az ügy érdemét nem érintve nem vizsgálta meg.
57 Márpedig a Törvényszék, mivel köteles volt konkrétan elemezni a vitatott határozat tartalmát, nem mentesülhetett azon kötelezettsége alól, hogy a vitatott határozatot elfogadó Bizottságtól e határozat benyújtását kérje.
58 Következésképpen a Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot, amikor anélkül vizsgálta meg a vitatott határozatnak az EUMSZ 263. cikk értelmében vett megtámadható jellegét, hogy előzetesen felhívta volna a Bizottságot e határozat benyújtására.
59 Másodszor, a Törvényszék a megtámadott végzés 48. pontjában szereplő azon következtetésre, amely szerint a vitatott határozat nem vált ki a fellebbező jogi helyzetét érintő kötelező joghatásokat, az e határozat elfogadása jogi hátterének, valamint az azt elfogadó uniós intézmény hatásköreinek az e végzés 40–47. pontjában elvégzett vizsgálata alapján jutott.
60 A Törvényszék e 40–48. pontban lényegében úgy ítélte meg, hogy az ilyen kötelező joghatások egyrészt azon repülési tilalomból következnek, amelyet a 833/2014 rendelet általános hatályú 3d. cikke írt elő, mely utóbbi rendelkezéseit a tagállamoknak végre kell hajtaniuk, másrészt pedig az e tilalom alkalmazására irányuló egyedi intézkedésekből, közelebbről pedig az egyes légijármű‑üzembentartók repülési terveinek elutasításából, amely tekintetében a hatáskört a tagállamokra ruházták, és azt e rendelet 3e. cikkének megfelelően nevükben az Eurocontrol gyakorolja.
61 A Törvényszék szerint ezzel szemben az e 3d. cikkben szereplő repülési tilalom, amely harmadik személyekre nézve kötelező joghatásokat vált ki, nem következhet a Bizottságnak betudható jogi aktusból. Amint az lényegében a megtámadott végzés 45–48. pontjából kitűnik, a szóban forgó jegyzék összeállításával a Bizottság az Európai Unió Repülésbiztonsági Ügynökségével (EASA) és a tagállamok hatóságaival együttműködésben eljárva ugyanis arra szorítkozott, hogy e cikk alkalmazásának megkönnyítése érdekében koordinálja a különböző forrásokból származó, az adott esetben az említett rendelet 3d. cikkében előírt repülési tilalom hatálya alá tartozó orosz személyek vagy szervezetek által ellenőrzött vagy bérelt légi járművekre vonatkozó információáramlást.
62 A Törvényszék e tekintetben a megtámadott végzés 47. pontjában pontosította, hogy mivel a Bizottság a 833/2014 rendelet 3d. cikke alapján nem rendelkezik hatáskörrel arra, hogy az e cikk hatálya alá tartozó légi járművek repülési tilalmát rendelje el, információgyűjtő és ‑szolgáltató szerepét gyakorolva arra szorítkozott, hogy egyszerű segítséget nyújtson a tagállamoknak feladataik ellátásához, így az utóbbiak hozzák meg az egyes repülési tervek kezelésére vonatkozó összehangolt döntéseket. Ebből a Törvényszék szerint az következik, hogy sem a szóban forgó jegyzék összeállítása, és ennek folytán az egyes légi járművek e jegyzékre való felvétele sem tartozik a Bizottság által vagy annak nevében hozott olyan állítólagos határozat hatálya alá, amely a fellebbező jogi helyzetét érintő kötelező joghatásokat vált ki.
63 Márpedig először is azon jogi hátteret illetően, amelybe a vitatott határozat illeszkedik, meg kell állapítani, hogy sem a 833/2014 rendelet 3d. cikke rendelkezéseinek általános hatálya, sem pedig az a megállapítás, amely szerint e rendelkezések magukban foglalhatnak az illetékes nemzeti hatóságok által többek között az e cikkben előírt repülési tilalom hatálya alá tartozó egyes légijármű‑üzembentartók repülési terveinek kezelése keretében elfogadandó végrehajtási intézkedéseket, nem teszi lehetővé annak kizárását, hogy a vitatott határozat az EUMSZ 263. cikk alapján megsemmisítés iránti keresettel megtámadható jogi aktusnak minősül. E hatály és e megállapítás ugyanis nem akadálya annak, hogy a Bizottság és az EASA által a tagállamok részvételével annak érdekében létrehozott mechanizmus, hogy koordinálja az orosz személyek vagy szervezetek által ellenőrzött vagy bérelt légi járművekre vonatkozó, különböző forrásokból származó információk áramlását, uniós szinten olyan jogi aktusok elfogadásához vezethetett, amelyek az egyes légijármű‑üzembentartók légi járműveinek az említett 3d. cikkben előírt repülési tilalom hatálya alá tartozó légi járművek közé való felvételére vonatkozó, a Bizottságnak betudható kötelező joghatások kiváltására irányulnak.
64 E rendelet 3d. és 3e. cikke kétségkívül nem írja elő kifejezetten, hogy az említett rendelet 3d. cikkében említett, az orosz természetes vagy jogi személy, szervezet vagy szerv által a légijármű‑üzembentartók felett gyakorolt „ellenőrzés” kritériumának értékelését követően a Bizottság feladata az érintett egyedi légijármű‑üzembentartóknak a szóban forgó jegyzékre való felvétele. Ugyanakkor ugyanezen rendelet 3e. cikke (1) bekezdésének első mondata, amelynek értelmében „[a] Bizottság által a [2019/709] végrehajtási határozata alapján kinevezett hálózatirányítónak támogatnia kell a Bizottságot és a tagállamokat a [833/2014 rendelet] 3d. cikk[e] végrehajtásának és az annak való megfelelésnek a biztosításában”, anélkül hogy végrehajtási hatásköröket ruházna a Bizottságra, mindazonáltal utal bizonyos olyan feladatok fennállására, amelyeket a Bizottságnak e 3d. cikk végrehajtása keretében kell ellátnia. Ezenkívül e rendelet 3e. cikke (1) bekezdése két mondatának együttes olvasatából kitűnik, hogy e feladatok az Eurocontrolra mint hálózatirányítóra e 3e. cikk alapján ruházott feladatokhoz kapcsolódnak, amelyek magukban foglalják különösen a légijármű‑üzembentartók által az Unió területén az említett rendelet megsértésének minősülő tevékenységek végzésére benyújtott valamennyi terv elutasítását.
65 Ennélfogva az a jogi háttér, amelybe a vitatott határozat illeszkedik, nem igazolhatja érvényesen azt, hogy a Törvényszék a vitatott határozatot az EUMSZ 263. cikk alapján megsemmisítés iránti keresettel meg nem támadható jogi aktusnak minősítse.
66 Az EUMSZ 291. cikk (2) bekezdése pontosan azt írja elő, hogy az e rendelkezésben meghatározott feltételek mellett végrehajtási hatásköröket ruháznak a Bizottságra vagy a Tanácsra, amennyiben valamely kötelező erejű uniós jogi aktus végrehajtásának egységes feltételek szerint kell történnie. A Bíróság kimondta, hogy EUMSZ 215. cikkel nem ellentétes, hogy az annak alapján elfogadott rendelet az EUMSZ 291. cikk (2) bekezdésében meghatározott feltételek mellett végrehajtási hatásköröket ruház a Bizottságra vagy a Tanácsra mind az alkalmazási szabályok kidolgozása, mind a szabályok egyedi esetekre, egyedi hatályú jogi aktusok révén történő alkalmazása céljából (lásd ebben az értelemben: 2016. március 1‑jei National Iranian Oil Company kontra Tanács ítélet, C‑440/14. P, EU:C:2016:128, 34–36. pont). Márpedig a 833/2014 rendelet 3d. cikkének végrehajtása, amely szerint tilos az e rendelkezésben meghatározott kritériumok hatálya alá tartozó valamennyi légi jármű számára „az Unió területén leszállni, az Unió területéről felszállni, vagy az Unió területe felett átrepülni”, uniós szinten ilyen egységes végrehajtási feltételeket követel meg.
67 Másodszor, ami az érintett jogi aktust kibocsátó uniós intézmény jogköreit illeti, meg kell állapítani, hogy ellentétben azzal, amit a Törvényszék a megtámadott végzés 47. pontjában kimondott, az a megállapítás, amely szerint a Bizottság nem rendelkezett hatáskörrel arra, hogy repülési tilalmat rendeljen el azon légi járművek tekintetében, amelyekre a 833/2014 rendelet 3d. cikke alkalmazandó, nem teszi lehetővé annak kizárását, hogy a Bizottság vagy a nevében eljáró más személy olyan jogi aktust fogadjon el, amelynek kötelező joghatása az egyes légijármű‑üzembentartók légi járműveire vonatkozó repülési tilalom.
68 Az ilyen megközelítés elfogadása ugyanis ahhoz vezet, hogy kivonják az uniós bíróság felülvizsgálata alól az azokat kibocsátó intézmény hatáskörének hiányára alapított jogellenességi okkal érintett uniós jogi aktusokat, mivel azok éppen ezen okból nem minősülnek az EUMSZ 263. cikk alapján megsemmisítés iránti keresettel megtámadható jogi aktusoknak. Ez az eredmény összeegyeztethetetlen az EUMSZ 263. cikk rendszerével, amely a második bekezdésében előírja, hogy a Bíróság e cikk értelmében hatáskörrel rendelkezik többek között a „hatáskör hiánya” miatt benyújtott keresetek elbírálására.
69 Harmadszor, ami azt a ténybeli hátteret illeti, amelybe a vitatott határozat illeszkedik, bár a Törvényszék megvizsgálta a fellebbezőnek a DG MOVE, az Eurocontrol és a Németországi Szövetségi Köztársaság „tényleges vezetésére” vonatkozó érveit a megtámadott végzés 50–52. pontjában, közelebbről a 2023. március 28‑i és április 25‑i e‑maileket értékelve, amelyeket e főigazgatóság alkalmazottja a funkcionális postafiókon keresztül küldött el, és amelyeket az első fokon benyújtott keresetlevélhez A.2, illetve A.4. mellékletként csatoltak, a Törvényszék e végzés 49. pontjában megállapította, hogy ezek az érvek nem kérdőjelezik meg azt a következtetést, amelyre az említett végzés 48. pontjában jutott, amely szerint a vitatott határozat nem vált ki a fellebbező jogi helyzetét érintő kötelező joghatásokat.
70 Márpedig, ellentétben azzal, ami a megtámadott végzés 50. pontjából kitűnik, a DG MOVE alkalmazottja által a funkcionális postafiókon keresztül küldött e‑mailek többek között a Bizottságtól származó „határozatokra” utalnak, és alátámasztják azt az álláspontot, amely szerint a Bizottság e alkalmazottja által a fellebbező két légi járművének a szóban forgó jegyzékre való felvételét és az azon való további szerepeltetését igazoló okokra vonatkozóan adott magyarázatok az e két légi járműnek a szóban forgó jegyzékre való felvételére vonatkozó egységes és összehangolt, a Bizottságnak betudható álláspontból következtek.
71 A DG MOVE alkalmazottjának a megtámadott végzés 50. és 51. pontjában említett, az első fokon benyújtott keresetlevél A.2 és A.4. mellékleteként csatolt 2023. március 28‑i és április 25‑i e‑mailjeiből ugyanis kitűnik, hogy a Bizottság ezen alkalmazottja a funkcionális postafiókon keresztül válaszolt a fellebbező által a két légi járműre vonatkozóan benyújtott, tájékoztatás és felülvizsgálat iránti kérelmekre, és ismertette vele e két légi járműnek a szóban forgó jegyzékre való felvételének indokait, valamint közölte vele a tájékoztatás és a felülvizsgálat iránti kérelmeinek elutasítását.
72 E tekintetben pontosítani kell egyrészt, hogy a DG MOVE 2023. március 28‑i e‑mailjében olyan kifejezéseket használ, mint a „we have examined” (megvizsgáltuk), „[t]he following has been established” (az alábbi nyert megállapítást), „we see no other option but to continue with grounding of the aircraft” (nem látunk más megoldást, mint a két légi jármű további visszatartása). Másrészt a DG MOVE 2023. április 25‑i e‑mailje olyan kifejezéseket tartalmaz, mint a „we (and the relevant [M]ember States) normally base our decisions” [mi és az érintett tagállamok] általában arra alapítjuk határozatainkat), valamint a „we see no reason to lift the ban on these two aircrafts” (nem látjuk okát az e két légi járműre vonatkozó tilalom feloldásának).
73 Így ezek az e‑mailek arra engednek következtetni, hogy a Bizottság egyedül vagy a tagállamokkal közösen felelősséget vállalt a fellebbezővel szembeni korlátozó intézkedések elfogadásáért, mind a két légi járműnek a szóban forgó jegyzékre való felvételét, mind pedig az e jegyzéken való további szerepeltetésüket illetően.
74 Ezt az elemzést megerősíti egyrészt az első fokon benyújtott keresetlevélhez A.1. sz. mellékletként csatolt, a megtámadott végzés 14. és 52. pontjában említett 2023. március 20‑i e‑mail, amelyben az Eurocontrol hálózatirányítóként a fellebbezőnek az EX‑88012 lajstromszámú légi jármű repülési tervének elutasításával kapcsolatos felvilágosításkérésére válaszul hivatkozott a 833/2014 rendelet 3d. cikkének hatálya alá tartozó légi járművek azon jegyzékének létezésére, amelyet a Bizottság közölt vele, és felhívta a fellebbezőt, hogy a DG MOVE által kezelt funkcionális postafiók útján forduljon a Bizottsághoz, amennyiben a szóban forgó légi járműnek a jegyzékről való törlését kéri.
75 Az említett elemzést másrészt alátámasztja a Digitális és Közlekedési Minisztérium (Németország) 2023. július 31‑i e‑mailje, amely a fellebbezőnek a Bizottság által első fokon felhozott, a megtámadott végzés 31. és 52. pontjában említett elfogadhatatlansági kifogásra vonatkozó észrevételeihez csatolt C.2. sz. mellékletet képezi, és amely a fellebbezőnek a két légi járműhöz karbantartási műveletek végzése céljából való fizikai hozzáférés lehetőségére vonatkozó e‑mailjére válaszol. E minisztérium képviselője ugyanis e 2023. július 31‑i e‑mailben pontosította, hogy már felvette a kapcsolatot a Bizottsággal annak érdekében, hogy további felvilágosítást kapjon e két légi jármű tulajdonjogáról és azoknak a szóban forgó jegyzékre való felvételéről.
76 Így az Eurocontrol és a német hatóságok e‑mailjei megerősítik azt az elemzést, amely szerint a Bizottságnak döntő szerepe volt abban, hogy a két légi járművet a 833/2014 rendelet 3d. cikke alapján felvegye repülési tilalom alá tartozó légi járművek közé.
77 E tekintetben a Bizottság a tárgyaláson a Bíróság kérdésére válaszolva elismerte, hogy az Eurocontrol nem rendelkezett mérlegelési jogkörrel arra, hogy eltérjen a tagállamok utasításaitól a 833/2014 rendelet 3d. cikke alapján repülési tilalom alá tartozó légi járművek repülési terveinek kezelését illetően. Éppen ellenkezőleg, e szervezet – a 833/2014 rendelet 3d. cikkének (3) bekezdésében előírt eltérésekre is figyelemmel – köteles elutasítani az egyes légijármű‑üzembentartók által az Unió területén folytatott tevékenységek céljából benyújtott valamennyi olyan repülési tervet, amely e rendelet 3e. cikke (1) bekezdésének második mondata értelmében e tilalmat megsérti.
78 Ebből következik, hogy a két légi járműnek a szóban forgó jegyzékre való felvétele, amely véglegesen meghatározza a Bizottság álláspontját, amelynek az betudható, szükségszerűen köti az Eurocontrolt a fellebbező által benyújtott repülési tervek kezelése keretében, tehát kötelező joghatásokat vált ki legalább e szervezet tekintetében.
79 Következésképpen, amint azt a főtanácsnok az indítványának 73. pontjában lényegében hangsúlyozta, a tilalom hatálya alá tartozó azon légijármű‑üzembentartóknak a szóban forgó jegyzéken való megnevezése, amelyeknek a repülési tervei ezt követően elutasíthatók, olyan jogi aktus, amely saját tartalommal rendelkezik, és amely harmadik személyekkel szemben közvetlenül kötelező joghatásokat vált ki.
80 E körülmények között azon ténybeli háttér elemzéséből, amelybe a vitatott határozat illeszkedik, kitűnik, hogy ellentétben azzal, amit a Törvényszék a megtámadott végzés 49–52. pontjában megállapított, az elsőfokú eljárás irataihoz csatolt és a Törvényszék által megvizsgált iratok megerősítik azt a következtetést, amely szerint a vitatott határozat a Bizottságnak betudható aktusnak minősülhet, amellyel a Bizottság véglegesen határozott a két légi járműnek a szóban forgó jegyzékre való felvételéről.
81 Következésképpen a megtámadott végzés 40–52. pontjában, amely a vitatott határozat elfogadása jogi hátterének elemzésére, az azt kibocsátó uniós intézmény jogköreinek elemzésére, valamint a fellebbező azon ténybeli háttérre vonatkozó érveinek vizsgálatára vonatkozik, amelybe e határozat illeszkedik, a Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot, amikor arra a körülményre hivatkozott, hogy a Bizottság nem rendelkezett a kifejezetten a szóban forgó jegyzéken szereplő légi járművek repülési tilalmára vonatkozó jogi aktus elfogadásához szükséges jogkörökkel, a fellebbező által annak alátámasztása érdekében benyújtott bizonyítékok csoportja alapján, hogy a Bizottság a két légi jármű e jegyzékre való felvétele tárgyában harmadik személyekkel szemben kötelező joghatásokat kiváltó határozatot hozott.
82 Hozzá kell tenni, hogy ellentétben azzal, ami többek között a megtámadott végzés 35., 39., 48. és 53. pontjából következik, a jelen ítélet 78. pontjában szereplő következtetést nem kérdőjelezheti meg az a tény, még ha bizonyítást is nyerne, hogy a vitatott határozat nem váltott ki „a fellebbező jogi helyzetét érintő” kötelező joghatásokat.
83 Annak megállapításához ugyanis, hogy a vitatott határozathoz hasonló olyan jogi aktus, amelynek a fellebbező nem címzettje, kötelező joghatásokat vált‑e ki, és ennélfogva az EUMSZ 263. cikk alapján megsemmisítés iránti kereset tárgyát képezheti‑e, nem szükséges megvizsgálni, hogy e joghatások érinthetik‑e a fellebbező jogi helyzetét, mivel e vizsgálat csak az EUMSZ 263. cikk negyedik bekezdésében foglalt azon elfogadhatósági feltételek tiszteletben tartásának vizsgálata keretében releváns, amelyek szerint a jogi aktus által közvetlenül és személyében érintett bármely személy megsemmisítés iránti keresetet indíthat, amennyiben ez utóbbi rendelkezést kell alkalmazni. Valamely jogi aktus megtámadhatóságát tehát objektív módon, annak tartalma, nem pedig a felperes személye alapján kell értékelni (lásd ebben az értelemben: 2022. július 12‑i Nord Stream 2 kontra Parlament és Tanács ítélet, C‑348/20 P, EU:C:2022:548, 63. pont; 2025. február 13‑i Swissgrid kontra Bizottság ítélet, C‑121/23 P, EU:C:2025:83, 46. pont; 2026. február 10‑i WhatsApp Ireland kontra Európai Adatvédelmi Bizottság ítélet, C‑97/23 P, EU:C:2026:81, 68. pont).
84 Következésképpen a megtámadott végzés 35., 39., 48. és 53. pontjában a Törvényszék téves jogi kritériumot fejtett ki és alkalmazott, nevezetesen azt, hogy az érintett jogi aktus kivált‑e olyan kötelező joghatásokat, amelyek érinthetik a fellebbező érdekeit, jelentősen módosítva annak jogi helyzetét. Ezáltal a Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot, amikor összekeverte az EUMSZ 263. cikk első, illetve negyedik bekezdéséből eredő követelményeket.
85 A fenti megfontolások összességére tekintettel a fellebbezés második és harmadik jogalapjának helyt kell adni, és a megtámadott végzést hatályon kívül kell helyezni.
A Törvényszék elé terjesztett keresetről
86 Az Európai Unió Bírósága alapokmánya 61. cikkének megfelelően, ha a fellebbezés megalapozott, a Bíróság a Törvényszék határozatát hatályon kívül helyezi. Ha a per állása megengedi, az ügyet maga a Bíróság is érdemben eldöntheti, illetve határozathozatalra visszautalhatja a Törvényszékhez.
87 A jelen ügyben, ami a Bizottság által a Törvényszék előtti eljárás során felhozott első, második és harmadik elfogadhatatlansági okot illeti, amelyekkel a Bizottság azt állította, hogy a vitatott határozat nem létezik, nem minősül megsemmisítés iránti keresettel megtámadható jogi aktusnak, és nem tudható be neki az EUMSZ 263. cikk negyedik bekezdése értelmében, a per állása megengedi a határozathozatalt.
88 Ami közelebbről a Bizottság által az elsőfokú eljárás során felhozott második elfogadhatatlansági okot illeti, amely azon alapul, hogy a vitatott határozat nem minősül az EUMSZ 263. cikk alapján megsemmisítés iránti keresettel megtámadható jogi aktusnak, a jelen ítélet 50. pontjából az következik, hogy ezen indok vizsgálata megköveteli e határozat joghatásainak többek között annak konkrét tartalmára tekintettel történő értékelését. Márpedig nem vitatott, hogy az említett határozatot nem csatolták az elsőfokú eljárás irataihoz, és a Törvényszék nem kérte annak benyújtását a felektől.
89 E körülmények között az eljárási szabályzat 62. cikkének (1) bekezdése alapján 2025. szeptember 10‑én hozott pervezető intézkedéssel felhívták a Bizottságot, hogy válaszoljon a többek között a vitatott határozat e két légi járműre vonatkozó kivonatának benyújtására való felhívást is magában foglaló, írásban megválaszolandó kérdésekre, vagy amennyiben e határozat nem létezik, tegyen eleget a szóban forgó, a Bizottság által az Eurocontrol részére átadott, az Eurocontrol 2023. március 20‑i e‑mailjében említett jegyzék benyújtására vonatkozó kérésnek.
90 2025. október 7‑én a Bizottság válaszolt a Bíróság által feltett kérdésekre, kijelentve, hogy nem létezik „határozat”, és benyújtotta a szóban forgó jegyzék kivonatát, amely azonban szerinte nem minősül „határozatnak”.
91 E pervezető intézkedést és a 2025. december 17‑én tartott tárgyalást követően, amelyen a felek kontradiktórius eljárásban megvitathatták a vitatott határozat megtámadható jogi aktus jellegének elemzése szempontjából releváns ténybeli és jogi elemeket, a Bíróság rendelkezik az ahhoz szükséges információkkal, hogy a Bizottság által az elsőfokú eljárás során felhozott második elfogadhatatlansági okról véglegesen határozzon.
92 Az említett pervezető intézkedésre adott válaszában a Bizottság benyújtotta a szóban forgó jegyzék nem bizalmas kivonatát, amely tartalmazza a két légi jármű felvételét, és amely mindkét légi jármű tekintetében a következő szövegezésű:
„2023.02.22.: bizottsági határozat a légi járműnek a német hatóságok által az ellenőrzés során gyűjtött bizonyítékok és egyéb források alapján a jóváhagyott jegyzékre való felvételéről; a Global 8 Airlines […] személyszállítási szolgáltatásokat nyújt, járatokat szervez Oroszországból Minszken keresztül az Európai Unióba; Oroszországon belül, az Európai Unión belül. Ez a művelet a »biztonsági lista« szabályait is sérti […].” [nem hivatalos fordítás]
93 E kivonat kifejezetten egy olyan, „a Bizottság” által kibocsátott, „2023. február 22‑én” kelt „határozatra” utal, amely a két légi jármű e jegyzékre való felvételére vonatkozik, és amely kifejti e két légi járműnek az említett jegyzékre való felvételének indokait, megjelölve azokat az egyedi és konkrét okokat, amelyek miatt az említett két légi járműre korlátozó intézkedéseket kellett alkalmazni.
94 Ennélfogva mind az említett, a vitatott határozatra hivatkozó kivonatból mind pedig a jelen ítélet 59–80. pontjában kifejtett indokokból az következik, hogy e határozat harmadik személyekkel szemben kötelező joghatásokat kiváltó jogi aktusnak minősül, függetlenül attól, hogy e határozat következtében jelentősen módosult‑e a fellebbező jogi helyzete.
95 Amennyiben a Bizottság a Bíróság előtti tárgyaláson azt állította, hogy a Bizottság biztosainak testülete nem fogadott el semmilyen, kifejezetten a két légi járművet érintő, a 833/2014 rendelet 3d. cikkében előírt repülési tilalomról szóló „határozatot”, elegendő emlékeztetni arra, hogy az állandó ítélkezési gyakorlat szerint az a tény, hogy valamely jogi aktus nem ölti alakszerű bizottsági határozat formáját, nem meghatározó az EUMSZ 263. cikk értelmében vett megtámadható aktusnak való minősítés szempontjából (lásd ebben az értelemben: 1981. november 11‑i IBM kontra Bizottság ítélet, 60/81, EU:C:1981:264, 9. pont; 2008. július 17‑i Athinaïki Techniki kontra Bizottság ítélet, C‑521/06 P, EU:C:2008:422, 44. és 59. pont).
96 Következésképpen el kell utasítani a Bizottság által felhozott második, arra alapított elfogadhatatlansági okot, hogy a vitatott határozat nem minősül olyan jogi aktusnak, amely az EUMSZ 263. cikk alapján megsemmisítés iránti kereset tárgyát képezheti, valamint ennek következtében az ezen intézmény által felhozott első, arra alapított elfogadhatatlansági okot, hogy e határozat nem létezett, mindenesetre nem volt azonosítható, valamint az említett intézmény által felhozott harmadik, arra alapított elfogadhatatlansági okot, hogy az említett határozat feltételezett hatásai nem a Bizottságnak, hanem a tagállamoknak tudhatók be.
97 Ezzel szemben a per állása nem engedi meg a határozathozatalt a Bizottság által felhozott negyedik, ötödik és részben a hatodik elfogadhatatlansági okot, az EUMSZ 263. cikk negyedik bekezdésében előírt elfogadhatósági feltételeket, valamint a Bizottságnak a vitatott határozat elfogadására vonatkozó hatáskörét érintő kérdést illetően, mivel a jogvita e vonatkozásai olyan jogi és ténybeli értékeléseket feltételeznek, amelyeket a Törvényszék nem végzett el, és ezen aspektusokat a fellebbezési eljárás keretében nem vitatták meg.
98 Ami közelebbről a Bizottság által felhozott hatodik elfogadhatatlansági okot illeti, a Törvényszék csak a Bizottság azon érvét vizsgálta meg, amely szerint a kereset a 910/2006/EK rendelet által módosított, a Közösségen belül működési tilalom alá tartozó légi fuvarozóknak a 2111/2005/EK rendelet II. fejezetében említett közösségi listájának létrehozásáról szóló 474/2006/EK rendelet módosításáról szóló, 2006. október 12‑i bizottsági rendelettel (HL 2006. L 283., 27. o.) módosított 2006. október 12‑i 1543/2006/EK bizottsági rendelet alapján előírt, a Kirgiz Köztársaság nyilvántartásába felvett légi fuvarozókat az Unióban biztonsági okokból érintő általános működési tilalomra tekintettel okafogyott, amely érvet a Törvényszék a megtámadott végzés 34. pontjában elutasította, viszont ez az érv ezen elfogadhatatlansági okot nem meríti ki.
99 Egyébiránt, ami a Bizottság által felhozott negyedik és ötödik elfogadhatatlansági okot illeti, a Törvényszék nem vizsgálta meg a Bizottság által hivatkozott azon érveket, amelyek szerint egyrészt az első fokon benyújtott keresetet a téves jogi aktussal szemben és a kereset elbírálására hatáskörrel nem rendelkező bíróság előtt nyújtották be, másrészt pedig, még ha feltételezzük is, hogy az a releváns jogi aktus ellen irányult, e keresetet mint elkésettet el kell utasítani.
100 A Törvényszék továbbá nem vizsgálta meg egyfelől az EUMSZ 263. cikk negyedik bekezdésében meghatározott elfogadhatósági feltételeket sem, amelyek eljárásgátló okoknak minősülnek, amelyeket az uniós bíróságoknak bármikor, akár hivatalból kell vizsgálniuk (2014. február 27‑i Stichting Woonpunt és társai kontra Bizottság ítélet, C‑132/12 P, EU:C:2014:100, 45. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat), másfelől a hozzá benyújtott kereset érdemét sem, és különösen a jogi aktus kibocsátójának hatáskörét, amely maga is imperatív jogalapnak minősül (2016. december 14‑i SV Capital kontra EBH ítélet, C‑577/15 P, EU:C:2016:947, 32. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).
101 Következésképpen a Bizottság által felhozott elfogadhatatlansági kifogást az első, a második és a harmadik indokra vonatkozó részében el kell utasítani, az ügyet pedig ezt meghaladó részében vissza kell utalni a Törvényszék elé.
A költségekről
102 Mivel az ügyet a Bíróság visszautalja a Törvényszék elé, a fellebbezési eljárás költségeiről jelenleg nem kell határozni.
A fenti indokok alapján a Bíróság (első tanács) a következőképpen határozott:
1) A Bíróság az Európai Unió Törvényszékének 2024. április 29‑i Global 8 Airlines kontra Bizottság végzését (T‑277/23, EU:T:2024:285) hatályon kívül helyezi.
2) A Bíróság az Európai Bizottság által felhozott elfogadhatatlansági kifogást az első, a második és a harmadik indokra vonatkozó részében elutasítja.
3) A Bíróság az ügyet visszautalja az Európai Unió Törvényszéke elé.
4) A Bíróság a költségekről jelenleg nem határoz.
Aláírások
* Az eljárás nyelve: angol.