(1)

A villamos energia és a földgáz belső piacán folytatott nyílt és tisztességes verseny, valamint a piaci szereplők számára egyenlő versenyfeltételek biztosítása megköveteli a nagykereskedelmi energiapiacok integritását és átláthatóságát. Az 1227/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (2) átfogó keretet hoz létre e célkitűzés eléréséhez.

(2)

Az 1227/2011/EU rendelet azzal bízta meg az Energiaszabályozók Európai Uniós Együttműködési Ügynökségét (a továbbiakban: Ügynökség), hogy kövesse nyomon a nagykereskedelmi energiapiacokat annak érdekében, hogy – a nemzeti szabályozó hatóságokkal és más nemzeti hatóságokkal szoros együttműködésben – biztosítsa azok hatékony felügyeletét. Az (EU) 2019/942 rendelet 32. cikke az Ügynökség finanszírozásának javítására és az 1227/2011/EU rendelet szerinti feladataival kapcsolatos költségek fedezésére szolgáló díjakat vezetett be.

(3)

Az (EU) 2019/942 rendelet 32. cikke meghatározza a díjrendszer alkalmazási körét és alapelveit, valamint megbízza a Bizottságot a díjak és a fizetési módok megállapításával, amit a Bizottság az (EU) 2020/2152 határozat (3) elfogadásával hajtott végre. Az Ügynökség rendelkezésére álló megnövekedett finanszírozás lehetővé tette az Ügynökség számára, hogy javítsa az Ügynökség által a jelentéstevő szervezeteknek és általánosságban a piaci szereplőknek nyújtott szolgáltatások minőségét.

(4)

Az (EU) 2019/715 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (4) létrehozza az Unió által az Európai Unió működéséről szóló szerződés és az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződés alapján létrehozott, jogi személyiséggel rendelkező, az uniós költségvetés terhére hozzájárulásokban részesülő szervek pénzügyi keretszabályzatát. Az Ügynökség ilyen szerv, és az (EU) 2019/715 felhatalmazáson alapuló rendeletben megköveteltek szerint elfogadta saját pénzügyi szabályait, az Ügynökség pénzügyi szabályzatát (5), amely szabályok összhangban vannak az (EU) 2019/715 felhatalmazáson alapuló rendeletben foglaltakkal.

(5)

Az Ügynökség tervezési dokumentuma, amelyet az (EU) 2019/942 rendelet 20. cikkével és az Ügynökség pénzügyi szabályzatának 32. cikkével összhangban állítottak össze, éves és többéves tervezést tartalmaz, és ezzel összefüggésben részletesen meghatározza az Ügynökség feladatait, valamint az e feladatokhoz rendelt erőforrásokat. A tervezési dokumentum ezért megfelelő eszköz azon költségek azonosításához, amelyek az (EU) 2019/942 rendelet 32. cikke alapján díjakból fedezhetők.

(6)

Az (EU) 2019/942 rendelet 20. cikkével összhangban a Bizottság véleményezi az Ügynökség tervezési dokumentumának tervezetét, ideértve az Ügynökség arra vonatkozó javaslatait is, hogy mely költségek tekinthetők a díjakból finanszírozhatónak.

(7)

Az (EU) 2019/942 rendelet (37) preambulumbekezdése szerint az Ügynökséget elsősorban az Unió általános költségvetéséből kell finanszírozni. Ezért a díjakból származó jövedelem nem haladhatja meg az Uniónak az Ügynökség költségvetéséhez való hozzájárulását.

(8)

Az átláthatóság biztosítása érdekében, hogy a díjakat csak az elszámolható költségek fedezésére használják fel, és hogy az Ügynökséget továbbra is főként az Unió általános költségvetéséből finanszírozzák, az Ügynökség pénzügyi szabályzatának 48. cikkével összhangban elkészített, konszolidált éves tevékenységi jelentés tájékoztatást nyújt a befolyt bevételek különféle forrásairól és e bevételek felhasználásáról.

(9)

A változó energiapiacok és az energiaválság fényében az 1227/2011/EU rendeletet 2024 májusában módosította az (EU) 2024/1106 európai parlamenti és tanácsi rendelet (6) és az (EU) 2024/1789 európai parlamenti és tanácsi rendelet (7), amelyek számos változtatást vezettek be a nagykereskedelmi energiatermékekre vonatkozó jelentéstételi keretben. Például jelenleg a villamos energia, a hidrogén vagy a földgáz tárolásával, valamint a kiegyenlítő piacokkal kapcsolatos ügyletek részleteit is jelenteni kell az Ügynökségnek. A piaci változások, például a nagy sebességű kereskedés és az infláció is az Ügynökségnél felmerülő költségek növekedését eredményezik. Emellett az (EU) 2024/1106 rendelet új feladatot ruházott az Ügynökségre az 1227/2011/EU rendelet 13–13c. és 16. cikke szerinti felügyeleti és vizsgálati hatáskörök gyakorlására vonatkozóan.

(10)

Ezen túlmenően a módosított 1227/2011/EU rendelet előírja, hogy a piaci szereplők az említett rendelet 7c. és 8. cikkében meghatározott adatokat csak a nyilvántartásba vett jelentési mechanizmusokon (a továbbiakban: RRM-ek) keresztül jelenthetik be, míg az információkat és a bennfentes információkat tartalmazó jelentéseket csak a bennfentes információk közzétételére szolgáló platformokon (a továbbiakban: közzétételi platform) szabad közzétenniük. Az RRM-eket és a közzétételi platformokat az Ügynökségnek kell engedélyeznie a módosított 1227/2011/EU rendeletben meghatározott és a Bizottság által ugyanezen rendelet 4a. cikkének (8) bekezdése és 9a. cikkének (6) bekezdése szerinti felhatalmazáson alapuló rendelet útján részletezett bizonyos követelményeknek megfelelően. Az Ügynökség nyomon követi, hogy az RRM-ek és a közzétételi platformok megfelelnek-e azoknak a követelményeknek, amelyek alapján engedélyezték őket, és amennyiben meg nem felelést állapít meg, visszavonja az engedélyüket.

(11)

Az (EU) 2019/942 rendeletet is módosították annak érdekében, hogy tükrözze az 1227/2011/EU rendeletben bevezetett változásokat. Az (EU) 2019/942 rendelet módosított 32. cikke értelmében az Ügynökségnek fizetendő díjaknak fedezniük kell az Ügynökség azon feladatait, amelyek a piaci szereplők vagy a nevükben információkat szolgáltató személyek vagy szervezetek által az 1227/2011/EU rendelet 8. cikke alapján jelentett információk összegyűjtésével, kezelésével, feldolgozásával és elemzésével, valamint a bennfentes információknak az említett rendelet 4. és 4a. cikke szerinti közzétételével kapcsolatosak. Az e díjakból származó bevételek fedezhetik az Ügynökség azon költségeit is, amelyek az 1227/2011/EU rendelet 13–13c. és 16. cikke szerinti felügyeleti és vizsgálati hatáskörök gyakorlásával kapcsolatban merülnek fel. Az Ügynökség által megállapított díjakból fedezendő összeg alacsonyabb lehet a teljes elszámolható költségnél.

(12)

Ezen túlmenően, az (EU) 2019/942 rendelet 32. cikkével összhangban a díjaknak a költséghatékony módon nyújtott vonatkozó szolgáltatás költségeihez viszonyítva arányosaknak, a költségek fedezéséhez pedig elegendőeknek kell lenniük, továbbá úgy kell megállapítani őket, hogy az megkülönböztetésmentes legyen, és a piaci szereplőkre vagy a nevükben eljáró jogalanyokra ne háruljon indokolatlan pénzügyi vagy adminisztratív teher.

(13)

Ennélfogva az (EU) 2020/2152 határozatot hatályon kívül kell helyezni az (EU) 2024/1106 rendelettel és az (EU) 2024/1789 rendelettel bevezetett módosítások figyelembevétele érdekében.

(14)

Az (EU) 2020/2152 határozat díjfizetési kötelezettséget írt elő az RRM-ekre, amelyeken keresztül a piaci szereplők többsége annak idején adatrekordokat jelentett be. Az RRM-eket az Ügynökség jelenleg az 1348/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet (8) 11. cikke alapján veszi nyilvántartásba. Az Ügynökség a közzétételi platformokat is nyilvántartásba veszi, amelyeken keresztül a piaci szereplők bennfentes információkat tesznek közzé. Az RRM-ek fogalommeghatározásának és az azokra vonatkozó hivatkozásoknak tükrözniük kell azt a tényt, hogy míg a jövőben az Ügynökségnek az 1227/2011/EU rendelet 9a. cikke alapján engedélyeznie kell az RRM-eket, a díjfizetési követelmény továbbra is alkalmazandó az Ügynökségnél már nyilvántartásba vett jelentési mechanizmusokra, még akkor is, ha azokat még nem engedélyezték. A közzétételi platformokra eddig nem terjedt ki az (EU) 2020/2152 határozat. Tekintettel azonban arra, hogy a fent említett jogszabály-módosítások értelmében a díjakat a közzétételi platformoknak kell megfizetniük az Ügynökségnek, e határozat a közzétételi platformokra is alkalmazandó, konkrétabban azt követően, hogy az 1227/2011/EU rendelet 4a. cikke alapján engedélyezték őket.

(15)

E határozat tartalmazza továbbá az ügyleti nyilvántartás aktualizált fogalommeghatározását, hivatkozva az 1227/2011/EU rendeletre annak biztosítására, hogy ezt a fogalommeghatározást ne befolyásolják az 1348/2014/EU végrehajtási rendelet esetleges változtatásai. A fogalommeghatározás alapvető fontosságú az adatcsoportok azonosításához és ezáltal a díjak kiszámításához, ezért kellően részletesnek kell lennie. Az adatcsoportok azonosítása céljából a piaci szereplőt az ügylet kedvezményezettjének, vagy ilyen információ hiányában az ügylet partnerének kell tekinteni.

(16)

A módosított 1227/2011/EU rendelet 8. cikkének (1) bekezdése előírja a piaci szereplők számára, hogy jelentsék az Ügynökségnek a kitettségeikre vonatkozó információkat. Ezen új jelentéstételi követelménynek e határozat hatálya alá kell tartoznia, és abban meg kell jelennie.

(17)

Az érintett szolgáltatások – és ennélfogva az Ügynökség elszámolható költségeinek – fő költségtényezői: az RRM-ek és a közzétételi platformok száma, azon piaci szereplők száma, amelyek nevében az előbbiek adatokat jelentenek, valamint az általuk jelentett adatok mennyisége és jellemzői. Annak érdekében, hogy az egyes nyilvántartásba vett RRM-ek által fizetendő díjak tükrözzék ezeket a költségtényezőket, a szóban forgó díjaknak két összetevő kombinációjából kell állniuk: egy átalányösszegből (általános regisztrációs díj) és egy változó összegből (az ügyleti nyilvántartásokon alapuló díjösszetevő). Ez utóbbi azon piaci szereplők számától függ, amelyek nevében az RRM adatot jelent, valamint a jelentett adatok mennyiségétől és jellemzőitől.

(18)

Az (EU) 2024/1106 rendelettel és az (EU) 2024/1789 rendelettel bevezetett változtatások az Ügynökség költségeinek jelentős növekedését eredményezik, és ezen költségeket díjakkal kell fedezni. Következésképpen e határozatban mind a díj átalány összetevőjét (regisztrációs díjat), mind az ügyleti nyilvántartásokon alapuló díjösszetevőből származó bevételeket növelni kell. Ugyanakkor a díjak bevezetése nem róhat indokolatlan pénzügyi terhet az RRM-ekre, és ezáltal közvetve a piaci szereplőkre. Ezért az ügyleti nyilvántartásokon alapuló díjösszetevőből származó bevételek növekedését arányos módon kell elérni, hogy el lehessen kerülni az alacsony számú ügyleti nyilvántartást jelentő kisebb piaci szereplőktől származó bevételek jelentős növekedését és egyúttal a nagy mennyiségű ügyleti nyilvántartást jelentő piaci szereplőktől származó bevételek túlzott növekedését is.

(19)

Az átalányösszegnek tükröznie kell az Ügynökségnél az RRM-k engedélyezés vagy regisztráció iránti kérelmeinek feldolgozásával, valamint annak biztosításával kapcsolatosan felmerült költségeket, hogy a már engedélyezett vagy nyilvántartásba vett RRM-ek folyamatosan megfeleljenek az 1227/2011/EU rendeletben meghatározott követelményeknek. A jövőben ezeket a követelményeket a Bizottság az említett rendelet 4a. cikkének (8) bekezdése és 9a. cikkének (6) bekezdése szerinti felhatalmazáson alapuló rendelet révén részletesebben is meghatározza. Mivel ezeket a költségeket az Ügynökség viseli függetlenül attól, hogy az RRM-ek ügyleti nyilvántartásokat vagy alapvető adatokat jelentenek-e, az átalányösszeget minden RRM-nek be kell fizetnie.

(20)

Az 1227/2011/EU rendelet 4a. cikke értelmében és az említett cikket kiegészítő, felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően az Ügynökség – az RRM-ek felügyeletével egyenértékű módon – felel a közzétételi platformok engedélyezéséért és felügyeletéért. Ennélfogva a közzétételi platformoknak fix díjat kell fizetniük, amely megegyezik az RRM-ek által fizetendő átalánydíj-összetevővel.

(21)

Alapvető adatokat, úgymint a villamos energia vagy a földgáz termelésére, tárolására, fogyasztására, átvitelére vagy szállítására szolgáló létesítmények kapacitására és használatára, vagy az LNG-létesítmények kapacitására és használatára vonatkozó információt az Ügynökség csak az összegyűjtött ügyleti nyilvántartások kiegészítése céljából gyűjt. Ennélfogva alapvető adatokat nem szabad belefoglalni a változó díjösszetevő számításába. Mivel az a tény, hogy egy RRM önmagában jelentős költségtényezőt jelent az Ügynökség számára, az alapvető adatokat szolgáltató RRM-eknek mindazonáltal be kell fizetniük a díj átalánydíj összetevőjét.

(22)

Az RRM-ekre rótt indokolatlan pénzügyi terhek elkerülése érdekében az ügyleti nyilvántartásokon alapuló díjösszetevő változó összegének tükröznie kell a jelentett ügyleti nyilvántartások összegét, amely egy adott RRM kereskedési volumenéhez és ennélfogva annak potenciális bevételeihez kapcsolódik. A változó összetevőnek figyelembe kell vennie azt a tényt, hogy számos RRM olyan piaci szereplők sokaságának adatait jelenti, amelyek gyakran több szervezett kereskedési helyen folytatnak tevékenységet, és különböző kereskedési csatornákat használnak.

(23)

A piaci visszaélések hatékony leleplezése érdekében az Ügynökség nemcsak a kereskedésekről és más szerződésekről gyűjt adatokat, hanem a szervezett kereskedési helyeken (például energia-tőzsdéken) adott vételi vagy eladási megbízásokról is jelentős mennyiségű adatot gyűjt. Ezért a költségarányosság biztosítása érdekében a díjrendszernek ki kell terjednie a vételi vagy eladási megbízásokra is. Ugyanezen okokból a díjrendszernek az életciklusra vonatkozó információkra is ki kell terjednie.

(24)

A nagykereskedelmi energiatermékek szervezett kereskedési helyeken zajló kereskedelmét magasabb szintű szabványosítás jellemzi, mint az ilyen termékek szervezett kereskedési helyeken kívüli kereskedelmét. Ezenkívül a szervezett kereskedési helyekről származó, jelentett ügyleti nyilvántartások vételi vagy eladási megbízásokat is tartalmaznak. A szabványos szerződésekkel való kereskedés – például az algoritmikus és a nagy sebességű kereskedés – piaci fejleményei egyre fontosabbá válnak, amelynek eredményeként a szervezett kereskedési helyekről egyre több vételi vagy eladási megbízást jelentenek szabványosított ellátási szerződésként a szervezett kereskedési helyeken kívül megkötött ellátási szerződésekhez képest. A nagykereskedelmi energiatermékekre vonatkozó, szervezett kereskedési helyekről származó ügyleti nyilvántartásokat ezért a változó díjösszetevő kiszámításakor másként kell súlyozni, mint a szervezett kereskedési helyeken kívülről származó nyilvántartásokat.

(25)

Az 1227/2011/EU rendelet 8. cikkének (1) bekezdése értelmében és az említett cikket kiegészítő vonatkozó végrehajtási jogi aktus elfogadását követően az RRM-ek minden egyes piaci szereplőre vonatkozóan jelentik az Ügynökségnek a piaci szereplők kitettségét. Ezért be kell vezetni egy külön díjösszetevőt, amely minden ilyen jelentésre fix összeget határoz meg, függetlenül annak tartalmától vagy hosszától.

(26)

Az Ügynökség pénzügyi szabályzatának 71. cikke értelmében az Ügynökség csak a megfelelő díj egészének befizetését követően nyújt szolgáltatásokat. Mivel a díjakat az előző évben jelentett ügyleti nyilvántartások és bennfentes információkat tartalmazó jelentések összege alapján számítják ki, a követeléseket csak az egyes évek elején lehet megállapítani és a számlákat kiküldeni. Az RRM-eknek és a közzétételi platformoknak mindazonáltal képesnek kell lenniük arra, hogy folyamatosan adatokat szolgáltassanak és bennfentes információkat tartalmazó jelentéseket nyújtsanak be az Ügynökségnek, így azelőtt is, hogy az adott évre vonatkozó számlát kiegyenlítették volna. Az Ügynökség által már nem engedélyezett vagy nyilvántartásba nem vett jelentési mechanizmusok nem jogosultak a befizetett díjak visszatérítésére vagy az esedékes díjaktól való eltekintésre. Hasonlóképpen, az Ügynökség által már nem engedélyezett közzétételi platformok nem jogosultak a befizetett díjak visszatérítésére vagy az esedékes díjaktól való eltekintésre.

(27)

Abban az esetben, ha pozitív vagy negatív korrekciós összeg alkalmazandó az előző évben fizetett ügyleti nyilvántartásokon alapuló díjösszetevő és az azon ügyleti nyilvántartásokon alapuló díjösszetevő közötti különbség kiegyenlítésére, amelyet az adott évben a jelentett tényleges adatok alapján fizettek volna, a korrekciós összeg kiszámításának az RRM által előző évben ténylegesen kifizetett ügyleti nyilvántartásokon alapuló díjösszetevőn kell alapulnia, nem pedig az eredetileg kiszámított összegen, mivel a ténylegesen kifizetett összeg eltér az eredetileg kiszámított összegtől, amennyiben csökkentési tényező alkalmazandó.

(28)

Mivel az Ügynökségnél már 2025-ben a díjakból fedezendő többletköltségek merülnek fel, lehetővé kell tenni az Ügynökség számára, hogy az Ügynökség 2025–2027-es időszakra vonatkozó tervezési dokumentumában szereplő díjakból származó bevételek és a 2025-ben már kiszámlázott összegek összege közötti különbségnek megfelelő pótdíjat szabjon ki. A pótdíjat egyszerűen kell kiszámítani annak érdekében, hogy az RRM-ek könnyen megállapíthassák, hogy a különböző piaci szereplők, amelyek nevében adatokat szolgáltatnak, hogyan befolyásolják a számlázott pótdíjat. Ezért a pótdíjnak azon piaci szereplők számától kell függenie, amelyekre vonatkozóan az RRM ügyleti nyilvántartásokat jelent. Abban az esetben, ha egy piaci szereplő egynél több RRM-en keresztül jelent adatokat, ezt a piaci szereplőt minden egyes RRM esetében figyelembe vennék a pótdíj kiszámításakor. Mivel a pótdíj hatással lehet a piaci szereplők által az RRM-nek fizetett díjakra, azokat a piaci szereplőket, amelyek 2025-ben már nem minősülnek piaci szereplőnek, a pótdíj kiszámításakor nem kell figyelembe venni.

(29)

Annak érdekében, hogy az Ügynökség elegendő bevételhez jusson az elszámolható költségeinek fedezésére szolgáló díjakból, az Ügynökség számára lehetővé kell tenni, hogy a 2026 januárjában kiállított számlákat pótdíjjal egészítse ki. A pótdíjnak azon piaci szereplők számán kell alapulnia, amelyekre vonatkozóan az RRM ügyleti nyilvántartásokat jelent. Mivel 2026-ban a lehetséges pótdíj kiszámítása a többi díjösszetevővel egyidejűleg történik, a számítás az ügyleti nyilvántartásokon alapuló díjösszetevő kiszámításakor az RRM tekintetében azonosított piaci szereplők számán alapulhat. A jogbiztonság érdekében, valamint annak biztosítására, hogy az RRM-ek ezt a lehetőséget ne használják fel az Ügynökség elszámolható költségeinek indokolatlan növelésére, az Ügynökség által e pótdíjjal együtt beszedhető teljes bevétel felső határát az Ügynökség 2025–2027-es időszakra vonatkozó tervezési dokumentumában bemutatott díjakból származó tervezett bevételekre vagy az Ügynökség 2026–2028-as időszakra vonatkozó tervezési dokumentumában előirányzott díjakból származó bevételekre kell korlátozni, attól függően, hogy melyik érték alacsonyabb.

(30)

Az ügyleti nyilvántartásokon alapuló díjösszetevő kiszámítása 2026-tól jelentősen eltér ezen összetevő korábbi évekbeli számítási módjától. 2026-ban ez túlzó értékeket eredményezhet a korrekciós összegre vonatkozóan, amelyet azzal a céllal számítanak ki, hogy egyensúlyt teremtsenek a 2025-ben fizetett ügyleti nyilvántartásokon alapuló díjösszetevő és azon ügyleti nyilvántartásokon alapuló díjösszetevő közötti különbségek között, amelynek megfizetésére a 2025. évi tényleges adatszolgáltatás szerint került volna sor. 2026-ban ezért az Ügynökségnek úgy kell kiszámítania a korrekciós összeget, hogy a 2025-ben fizetett ügyleti nyilvántartásokon alapuló díjösszetevőt nem az ügyleti nyilvántartásokon alapuló díjösszetevőből, hanem az e határozat elfogadása előtt alkalmazandó adatcsoportonkénti díjrészösszetevők alapján kiszámított, előre meghatározott értékből kell levonnia.

(31)

A kitettségi jelentések benyújtására utólag kerül sor, így abban az évben, amikor a kitettségi jelentések benyújtására vonatkozó kötelezettség alkalmazandóvá válik (a továbbiakban: referenciaév), az Ügynökség kevesebb kitettségi jelentést kap, mint a következő években. Ennélfogva egy adott RRM által a referenciaévben benyújtott kitettségi jelentések számát ki kell igazítani annak érdekében, hogy a referenciaévet követő évben megfelelő alapul szolgáljon a kitettségi jelentéseken alapuló díjösszetevő kiszámításához. A referenciaévben nem kerül kiszámításra a kitettségi jelentéseken alapuló díjösszetevő.

(32)

Elkerülendő, hogy ezt a határozatot pusztán azért kelljen módosítani, mert a díjbevételek nem elegendőek az infláció miatt az elszámolható költségek fedezésére, a díjakat automatikusan hozzá kell igazítani az inflációhoz, amennyiben a díjbevételek az elszámolható költségek alá csökkennek. Továbbá annak érdekében, hogy az RRM-ek és a közzétételi platformok felkészülhessenek a különböző díjösszetevők változásaira, a kiigazításnak csak a következő évben kell hatályba lépnie, és azt az Ügynökségnek kellő időben előre be kell jelentenie.

(33)

Az Ügynökségnek számlákat kell küldenie az RRM-eknek és a közzétételi platformoknak. Mivel a díjakat teljes egészében e határozat állapítja meg, amely alapján az Ügynökség meghatározza a pénzügyi követeléseit, az Ügynökség pénzügyi szabályzatának 71. cikkével összhangban a kereskedelmi számláknak terhelési értesítéseknek kell lenniük.

(34)

Az RRM-ek részére megküldött számláknak tartalmazniuk kell a díj kiszámításának módját, hogy átlátható legyen az adott RRM számára, hogy a különböző piaci szereplők, amelyek nevében adatokat szolgáltat, hogyan járulnak hozzá a számlázott díjhoz. Az RRM-ek indokolatlan pénzügyi terheinek elkerülése érdekében lehetővé kell tenni, hogy a nagyobb összegű számlákat az Ügynökség egyetértésével részletekben egyenlítsék ki. Ugyanakkor az Ügynökségnek rendszeres és tervezhető bevételekkel kell rendelkeznie a díjakból, hogy fedezni tudja költségeit, és ennek megfelelően tervezhesse kiadásait. A díjbevételek növekedése azt jelentheti, hogy e bevételek jelentős része csak az év későbbi szakaszában állna az Ügynökség rendelkezésére, ha valamennyi számla esetében fenntartanák a szeptember 30-i határidőt. Ebből kifolyólag a szeptember 30-i határidőt csak a legnagyobb összegű számlákra kell alkalmazni, míg az alacsonyabb összegű számlákat legkésőbb június 30-ig ki kell fizetni.

(35)

Annak eldöntése, hogy azok a villamosenergia-piaci vagy földgázpiaci szállításirendszer-üzemeltetők, amelyek RRM-ek, milyen mértékben képesek hálózati díjak útján a hálózati felhasználókkal megtéríttetni az Ügynökségnek fizetendő díjak kapcsán felmerült költségeiket, az (EU) 2019/944 európai parlamenti és tanácsi irányelv (9) 59. cikkének (1) bekezdése, valamint az (EU) 2024/1788 európai parlamenti és tanácsi irányelv (10) 78. cikkének (1) bekezdése szerint a tagállamok szabályozó hatóságainak feladatai és hatáskörei közé tartozik.

(36)

Az (EU) 2019/942 rendelet 32. cikke előírja a Bizottság számára, hogy rendszeresen vizsgálja felül a díjak mértékét. Ezt az Ügynökség teljesítményének az (EU) 2019/942 rendelet 45. cikke szerinti értékelésével együtt kell elvégezni. Ez a követelmény nem akadályozza a Bizottságot abban, hogy az említett értékeléstől függetlenül felülvizsgálja a díjrendszert.

(37)

Az (EU) 2019/942 rendelet 32. cikkével összhangban nyilvános konzultációra került sor, továbbá konzultációt folytattak az Ügynökség igazgatási tanácsával és a szabályozók tanácsával,

1.

„nyilvántartásba vett jelentési mechanizmus”: az Ügynökség által az 1227/2011/EU rendelet 9a. cikkével összhangban az ügyleti nyilvántartások vagy alapvető adatok jelentése céljából engedélyezett, vagy az Ügynökség által az 1348/2014/EU végrehajtási rendelet 11. cikkével összhangban az ügyleti nyilvántartások vagy alapvető adatok jelentése céljából nyilvántartásba vett szervezet;

2.

„ügyleti nyilvántartás”: az Ügynökségnek jelentett, a nagykereskedelmi energiatermékekkel kapcsolatos kereskedés, (egyeztetett vagy nem egyeztetett) vételi vagy eladási megbízás vagy kétoldalú kereskedés adatait tartalmazó egyedi adathalmaz, beleértve az említett kereskedések, vételi vagy eladási megbízások vagy kétoldalú kereskedések életciklus-eseményeit is, kivéve a rendszer által generált megbízásokra vonatkozó adatokat;

3.

„kitettségi jelentés”: az RRM által egy piaci szereplő nevében az 1227/2011/EU rendelet 8. cikkével összhangban az Ügynökségnek benyújtott egyéni beadvány, amely olyan információkat tartalmaz, amelyek alapján az Ügynökség kiszámítja az adott piaci szereplő kitettségeit;

4.

„piaci szereplő”: a tagállam nemzeti szabályozó hatóságánál az 1227/2011/EU rendelet 9. cikkével összhangban nyilvántartásba vett szervezet.