(1)

A Bizottság, az európai kutatáspolitika megszilárdítása és szerkezetének kialakítása céljából 2000 januárjában megállapította, hogy Európai Kutatási Térségét kell létrehozni, amely a jövőbeli közösségi fellépés központi eleme lesz ezen a területen.

(2)

Az Európai Tanács 2000. márciusi lisszaboni ülésén támogatta az Európai Kutatási Térség létrehozását, és azt a célt tűzte ki a Közösség számára, hogy 2010-re a világ legversenyképesebb és legdinamikusabb tudásalapú gazdaságává váljon.

(3)

A gazdaság globalizálódása szükségessé teszi a kutatók nagyobb mobilitását, amint ezt a Közösség hatodik kutatási keretprogramja (4) is felismerte, amikor programjait a korábbinál nagyobb mértékben nyitotta meg harmadik országból érkező kutatók számára.

(4)

Az Európai Tanács 2002. márciusi barcelonai ülése által meghatározott cél elérése érdekében – melynek értelmében a GDP 3 %-át kutatásra kell fordítani – a Közösségnek 2010-re a becslések szerint mintegy 700 000 kutatóval kell rendelkeznie. E cél megvalósításához számos, egymással összefüggő intézkedés szükséges, úgymint a tudományos pálya vonzóvá tétele a fiatalok számára, a nők nagyobb részvételének elősegítése a tudományos kutatásban, a képzés és a mobilitás lehetőségeinek növelése a kutatásban, a kutatók szakmai érvényesülési kilátásainak javítása a Közösségben és a Közösség nagyobb mértékű megnyitása olyan harmadik országbeli állampolgárok előtt, akik számára engedélyezni lehet a kutatási célú beutazást.

(5)

Ez az ajánlás felhívja a tagállamokat arra, hogy az e célok elérését a harmadik országbeli állampolgárok tudományos kutatás céljából való beutazására vonatkozó eljárás bevezetésével segítő, 2005. október 12-i 2005/71/EK tanácsi irányelv (5) végrehajtásáig is segítsék elő az ilyen személyek fogadását.

(6)

A kutatók Közösségben tapasztalható hiánya miatt és fogadásuk érdekében lépéseket kell tenni a kutatói állások munkaerő-piaci elérhetőségének megkönnyítésére, például a munkavállalási engedély követelményeitől való eltekintéssel.

(7)

A tagállamoknak – ahhoz, hogy nemzetközi szinten versenyképessé és vonzóvá váljanak – egyszerűsíteniük és gyorsítaniuk kell a vízumok és tartózkodási engedélyek kutatók számára történő kiadására és megújítására vonatkozó eljárásaikat.

(8)

Ennek az ajánlásnak a végrehajtása nem ösztönözheti a szellemi elvándorlást a gazdaságilag felemelkedő vagy a fejlődő országokból. Ezért ilyen esetekben – a származási országokkal való partnerség keretében és az átfogó migrációs politika megteremtése céljából – kísérő intézkedéseket kell hozni a kutatók származási országukban történő integrációjának ösztönzésére és a kutatói mobilitás előmozdítására. Ebben az összefüggésben a tagállamoknak törekedniük kell az egyensúly kialakítására a harmadik országokból érkező kutatók fogadása és a származási országok kutatás területén felmerülő igényeinek figyelembevétele között. Ennek során tekintetbe kell venniük továbbá a kutatók személyes helyzetét, különösen abban az esetben, ha az érintett személy szerződéses kapcsolatban áll egy, a származási országában működő kutatóintézettel.

(9)

Mivel a családegyesítéssel kapcsolatos kérdések alapvető jelentőségűek a kutatók arra vonatkozó döntése során, hogy a Közösséget válasszák kutatómunkájuk helyszínéül, a tagállamoknak meg kell könnyíteniük a kutatók családegyesítését, például a munkaerőpiacra való bejutás tekintetében, illetve azzal, hogy a családtagok munkavállalási kérelmet nyújthassanak be, ha az érintett tagállam területén jogszerűen tartózkodnak.

(10)

A családtagok részére kiállítandó tartózkodási engedély időtartamának meghatározásakor a tagállamoknak figyelembe kell venniük, hogy az érintett személynek be kell-e fejeznie tanulmányi kötelezettségeit.

(11)

A kutatók fogadására vonatkozó eljárások javítása érdekében ösztönözni kell az információcserét és a legjobb gyakorlatok megosztását. Ez az ajánlás megállapítja, hogy az eljárások javításához hozzájárulhat az illetékes hatóságok közötti kapcsolattartás és a hálózatba szerveződés is. Különösen fontos információforrást jelent a kutatók számára a páneurópai kutatók mobilitásáról szóló webportál és az azzal egyenértékű nemzeti eszközök.

(12)

A 2003-as csatlakozási okmánynak megfelelően a nemzeti jogszabályokban vagy kétoldalú megállapodásokban foglalt rendelkezések alkalmazása során az akkori tagállamok a munkavállalási jogosultság tekintetében előnyben részesítik a tagállami állampolgár munkavállalókat az olyan munkavállalókkal szemben, akik harmadik országok állampolgárai.

(13)

A jogszerűen valamely másik tagállamban lakó és munkát vállaló ciprusi, cseh, észt, lengyel, lett, litván, magyar, máltai, szlovák és szlovén migráns munkavállalókkal és családtagjaikkal, illetve a Ciprus, a Cseh Köztársaság, Észtország, Lengyelország, Litvánia, Magyarország, Málta, Szlovákia és Szlovénia területén jogszerűen lakó és munkát vállaló, a többi tagállamból származó migráns munkavállalókra és családtagjaikra nem vonatkozhatnak szigorúbb korlátozások, mint az abban a tagállamban, illetve a Ciprus, a Cseh Köztársaság, Észtország, Lengyelország, Litvánia, Magyarország, Málta, Szlovákia és Szlovénia területén lakó és munkát vállaló harmadik országbeli állampolgárokra.

(14)

Ez az ajánlás tiszteletben tartja azokat az alapvető jogokat és megfelel azoknak az alapelveknek, amelyeket különösen az Európai Unió alapjogi chartája állapít meg.

(15)

Az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Közösséget létrehozó szerződéshez csatolt, az Egyesült Királyság és Írország helyzetéről szóló jegyzőkönyv 1. és 2. cikkének megfelelően, és az említett jegyzőkönyv 4. cikkének sérelme nélkül Írország nem vesz részt ezen irányelv elfogadásában, és az irányelv vagy annak alkalmazása számára nem kötelező.

(16)

Az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Közösséget létrehozó szerződéshez csatolt, az Egyesült Királyság és Írország helyzetéről szóló jegyzőkönyv 1. és 2. cikkének megfelelően, és az említett jegyzőkönyv 4. cikkének sérelme nélkül az Egyesült Királyság nem vesz részt ezen ajánlás meghozatalában, és ezért az őt nem érinti.

(17)

Az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Közösséget létrehozó szerződéshez csatolt, Dánia helyzetéről szóló jegyzőkönyv 1. és 2. cikkének megfelelően Dánia nem vesz részt ezen ajánlás meghozatalában, és az irányelv vagy annak alkalmazása számára nem kötelező,