2020.4.6.   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 108/1


A BIZOTTSÁG (EU) 2020/492 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2020. április 1.)

a Kínai Népköztársaságból és az Egyiptomból származó egyes szőtt és/vagy tűzött üvegrost szövetek behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vámok kivetéséről

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel az Európai Unióban tagsággal nem rendelkező országokból érkező dömpingelt behozatallal szembeni védelemről szóló, 2016. június 8-i (EU) 2016/1036 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) (a továbbiakban: alaprendelet) és különösen annak 9. cikke (4) bekezdésére,

mivel:

1.   ELJÁRÁS

1.1.   Az eljárás megindítása

(1)

2019. február 21-én az Európai Bizottság az alaprendelet 5. cikke alapján dömpingellenes vizsgálatot indított a Kínai Népköztársaságból (a továbbiakban: Kína) és Egyiptomból (a továbbiakban együtt: érintett országok) származó egyes szőtt és/vagy tűzött üvegrost szövetek (a továbbiakban: üvegrost szövetek) Unióba érkező behozatalára vonatkozóan. A Bizottság a vizsgálat megindításáról értesítést tett közzé az Európai Unió Hivatalos Lapjában (2) (a továbbiakban: a vizsgálat megindításáról szóló értesítés).

(2)

A Bizottság azt követően indított vizsgálatot, hogy 2019. január 8-án a Tech-Fab Europe (a továbbiakban: panaszos) panaszt nyújtott be olyan gyártók nevében, amelyek termelése az üvegrost szövetek teljes uniós termelésének több mint 25 %-át teszi ki. A panaszban foglalt, a dömpinggel és az abból eredő jelentős kárral kapcsolatos bizonyítékok elegendőek voltak a vizsgálat megindításához.

(3)

A Bizottság 2019. május 16-án külön szubvencióellenes vizsgálatot indított a Kínából és Egyiptomból származó üvegrost szövetek Unióba érkező behozatalára vonatkozóan, amely független a dömpingellenes vizsgálattól. A Bizottság a vizsgálat megindításról értesítést tett közzé az Európai Unió Hivatalos Lapjában (3).

1.2.   A behozatal nyilvántartásba vétele

(4)

A panaszos 2019. július 31-én az alaprendelet 14. cikkének (5) bekezdése alapján kérelmezte az érintett országokból származó üvegrost szövetek behozatalának nyilvántartásba vételét. Érvelése szerint a vizsgálati időszakot követően az üvegrost szövetek behozatala jelentősen nőtt, és jelenleg az Unióban olyan mértékű készletfelhalmozás zajlik, hogy az fenyegeti az esetleges dömpingellenes intézkedések javító hatását.

(5)

Egy exportáló gyártó, egy felhasználó, valamint a könnyűipari és a kézműipari termékek behozatalával és kivitelével foglalkozó kínai kereskedelmi kamara (a továbbiakban: CCCLA) ellenezte a nyilvántartásba vételi kérelmet. Az említett felek azzal érveltek, hogy a kérelem nem szolgált az alaprendelet 14. cikkének (5) bekezdésében előírt elegendő bizonyítékkal. Felvetették továbbá, hogy a Kínából és az Egyiptomból érkező behozatalt célszerű elkülönítetten vizsgálni, valamint azt, hogy egyáltalán nem valószínű, hogy szóban forgó behozatal veszélyeztetné a végleges dömpingellenes vám javító hatását, mivel a behozatal átlagos egységára 2018 és 2019 között nőtt.

(6)

A (48) és az (50) preambulumbekezdésben kifejtett módon a Bizottság úgy határozott, hogy ebben az ügyben nem vezet be ideiglenes intézkedéseket. A nyilvántartásba vételi kérelem ennélfogva feleslegessé vált, így nem volt szükség sem annak további vizsgálatára, sem az (5) preambulumbekezdésben összefoglalt észrevételek elemzésére.

1.3.   Érdekelt felek

(7)

A Bizottság az eljárás megindításáról szóló értesítésben felkérte az érdekelt feleket, hogy a vizsgálatban való részvétel érdekében vegyék fel vele a kapcsolatot. A Bizottság emellett külön tájékoztatta a panaszost, a többi ismert uniós gyártót, az ismert exportáló gyártókat, a kínai és az egyiptomi hatóságokat, valamint az ismert importőröket és felhasználókat a vizsgálat megindításáról, és felkérte őket az abban való részvételre.

(8)

Az érdekelt felek lehetőséget kaptak arra, hogy észrevételeket tegyenek a vizsgálat megindításával kapcsolatban, és kérjék a Bizottság és/vagy a kereskedelmi ügyekben eljáró meghallgató tisztviselő előtti meghallgatásukat.

(9)

A meghallgató tisztviselő közbenjárását a Zhejiang Hengshi Fiberglass Fabrics Co. Ltd. kérelmezte. A meghallgatásra 2019. október 28-án került sor. A meghallgatás napirendjén az arra irányuló javaslat szerepelt, hogy az adott vállalatra az alaprendelet 18. cikkét alkalmazzák. A Bizottság megvizsgálta a felvetett kérdéseket, és a végső tájékoztatásban foglalkozott velük. A meghallgató tisztviselő nem javasolt további konkrét intézkedést.

(10)

A (48) preambulumbekezdésben említett módon a Bizottság a vizsgálat során pontosította a termékkört, és a pontosítással érintett érdekelt feleknek, valamint azoknak, akik esetleg azért nem jelentkeztek, mert úgy gondolták, hogy nem érintettek az eljárásban, lehetőséget adott arra, a kitűzött határidőn belül jelentkezzenek és kérdőívet igényeljenek. További fél nem jelentkezett.

1.4.   Mintavétel

(11)

A Bizottság az eljárás megindításáról szóló értesítésben jelezte, hogy az alaprendelet 17. cikke alapján mintavételt végezhet az érdekelt felek körében.

1.4.1.   Mintavétel az uniós gyártók körében

(12)

A Bizottság az eljárás megindításáról szóló értesítésben jelezte azt a döntését, hogy a vizsgálat alá vonandó uniós gyártók számát egy minta kiválasztásával észszerű mértékűre korlátozza. Hozzátette, hogy a hasonló terméknek az Unióban előállított, 2017. október és 2018. szeptember között bejelentett volumene alapján, valamint a földrajzi eloszlás figyelembevételével uniós gyártókból álló ideiglenes mintát választott ki. A minta három uniós gyártóból állt, amelyek együttes termelése az üvegrost szövetek teljes becsült uniós termelésének több mint 40 %-át tette ki. A Bizottság felkérte az érdekelt feleket, hogy tegyenek észrevételeket az ideiglenes mintával kapcsolatban.

(13)

Csak egy uniós gyártó tett észrevételt, amelyben javasolta egy negyedik vállalatnak a mintába való felvételét a földrajzi reprezentativitás, a termelési volumen, valamint a vizsgált terméktípusok körének kibővítése érdekében.

(14)

mivel a lehető legnagyobb reprezentatív termelési volument kívánta vizsgálni, a Bizottság úgy határozott, hogy négy vállalatra bővíti a mintát. A végleges mintában szereplő uniós gyártók termelése az üvegrost szövetek teljes becsült uniós termelésének több mint 40 %-át tette ki. A minta reprezentatív az uniós gazdasági ágazatra nézve.

1.4.2.   Mintavétel az importőrök körében

(15)

Annak érdekében, hogy eldönthesse, szükséges-e a mintavétel, és ha igen, kiválaszthassa a mintát, a Bizottság felkérte a független importőröket az eljárás megindításáról szóló értesítésben meghatározott információk benyújtására.

(16)

Egyetlen független importőr (az Euroresins UK Ltd.) nyújtotta be a kért információkat, és járult hozzá ahhoz, hogy felvegyék a mintába. Az importőrök e kis számára való tekintettel a Bizottság úgy döntött, hogy nincs szükség mintavételre.

1.4.3.   Mintavétel a kínai exportáló gyártók körében

(17)

A Bizottság – annak érdekében, hogy eldönthesse, szükséges-e a mintavétel, és ha igen, kiválaszthassa a mintát – felkérte a Kínában működő összes ismert exportáló gyártót, hogy nyújtsák be az eljárás megindításáról szóló értesítésben meghatározott információkat. Emellett a Bizottság felkérte a Kínai Népköztársaságnak az Európai Unió mellett működő képviseletét, hogy azonosítsa azokat az esetleges további exportáló gyártókat, amelyek érdeklődést tanúsíthatnak a vizsgálatban való részvétel iránt, illetőleg vegye fel velük a kapcsolatot.

(18)

Kilenc kínai exportáló gyártó, illetve exportáló gyártói csoport nyújtotta be a kért információkat és járult hozzá ahhoz, hogy felvegyék a mintába. Az alaprendelet 17. cikkének (1) bekezdésével összhangban a Bizottság két exportáló gyártói csoportból álló mintát választott ki az Unióba irányuló export azon legnagyobb reprezentatív mennyisége alapján, amelyet a rendelkezésre álló időn belül megfelelően meg lehetett vizsgálni. A mintában szereplő exportáló gyártói csoportok a vizsgálati időszakban az üvegrost szövetek Unióba irányuló bejelentett kínai exportjának 79 %-át adták.

(19)

Az exportáló gyártókat, illetve exportáló gyártók csoportjait tömörítő minta a következő:

—

China National Building Materials Group (a továbbiakban: CNBM csoport), ezen belül:

—

Jushi Group Co. Ltd (a továbbiakban: Jushi);

—

Zhejiang Hengshi Fiberglass Fabrics Co. Ltd (a továbbiakban: Hengshi);

—

Taishan Fiberglass Inc (a továbbiakban: Taishan).

—

Yuntianhua Group (a továbbiakban: Yuntianhua csoport), ezen belül:

—

PGTEX China Co. Ltd (a továbbiakban: PGTEX),

—

Chongqing Tenways Material Corp. (a továbbiakban: CTM).

(20)

Az alaprendelet 17. cikkének (2) bekezdésével összhangban a Bizottság a minta kiválasztásáról egyeztetett valamennyi érintett ismert exportáló gyártóval és Kína hatóságaival.

(21)

A minta kiválasztásával kapcsolatban egy a mintában nem szereplő exportáló gyártó, egy a mintában szereplő exportáló gyártó, valamint a CCCLA fogalmazott meg észrevételeket.

(22)

A mintában nem szereplő exportáló gyártó azt állította, hogy a mintában szereplő exportáló gyártói csoportok közül mindkettő vertikálisan integrált gyártási folyamattal rendelkezik, amely különbözik a saját (nem integrált) gyártási folyamatától, ezért megítélése szerint a mintában szereplő exportáló gyártói csoportok nem lennének reprezentatívak a saját helyzete szempontjából. Hasonlóképpen a CCCLA azt állította, hogy a mintában szereplő két exportáló gyártói csoport vertikálisan integrálódott, így a minta nem reprezentatív a kínai üvegrostszövet-ágazatra nézve, amelyhez nem integrált gyártók is tartoznak.

(23)

Az alaprendelet 17. cikkének (1) bekezdése előírja, hogy a mintát a termelés, az értékesítés vagy az export azon legnagyobb reprezentatív mennyisége alapján kell kiválasztani, amely a rendelkezésre álló időn belül megfelelően megvizsgálható. A (18) preambulumbekezdésben említett módon a mintában szereplő exportáló gyártói csoportok a vizsgálati időszakban az Unióba irányuló bejelentett kínai export 79 %-át adták, így a minta reprezentatívnak tekinthető. Mindenesetre a mintában szereplő két exportáló gyártói csoportban vertikálisan integrált és nem integrált szervezetek is voltak, a Bizottság elemzése pedig megfelelően figyelembe veszi ezt az elemet. Valójában az Unióba irányuló export nagy részét nem integrált szervezetek végezték. A Bizottság ezért elutasította az állítást.

(24)

Ezenkívül a mintában nem szereplő exportáló gyártók mindegyike lehetőséget kapott arra, hogy az alaprendelet 17. cikkének (3) bekezdése szerinti egyedi vizsgálatot kérjen. A (39) preambulumbekezdésben említett módon az exportáló gyártók egyike sem kért egyedi vizsgálatot.

(25)

A CCCLA szerint továbbá ha a Bizottság mindössze két exportáló gyártói csoportot választ ki, akkor fennáll a kockázat, hogy az alaprendelet 17. cikke (4) bekezdésének értelmében lényeges hatás éri a vizsgálat eredményét amiatt, hogy az egyik kiválasztott csoport beszünteti az együttműködést, vagy úgy dönt, hogy visszalép a vizsgálattól.

(26)

A CCCLA azzal érvelt, hogy egy ilyen forgatókönyv szerint a mintában nem szereplő, esetlegesen együttműködő kínai exportáló gyártók vámtétele a mintában szereplő csoport fennmaradó részére megállapított vámon alapulna, viszont a minta így már nem lenne reprezentatív. Ezért a CCCLA arra kérte a Bizottságot, hogy további egy exportáló gyártó felvételével egészítse ki a mintát.

(27)

A (19) preambulumbekezdésben említett módon a mintában szereplő exportáló gyártói csoportok öt exportáló gyártó szervezetet foglaltak magukban. Ezenkívül a (18) preambulumbekezdésben említett módon a mintában szereplő gyártók az Unióba irányuló kínai export 79 %-át adták, így a minta reprezentatívnak tekinthető. Ezért a Bizottság úgy határozott, hogy nem bővíti tovább a mintát, mivel akkor nem lett volna lehetősége arra, hogy a rendelkezésre álló időn belül minden szervezetet megvizsgáljon. Ennek ellenére a (24) preambulumbekezdésben említett módon a mintában nem szereplő együttműködő exportáló gyártók lehetőséget kaptak arra, hogy az alaprendelet 17. cikkének (3) bekezdése szerinti egyedi vizsgálatot kérjenek, de az exportáló gyártók egyike sem kért egyedi vizsgálatot.

(28)

A CNBM csoportot illetően a Jushi és a Hengshi vállalatok nem vitatták, hogy kapcsolatban állnak egymással, viszont azt állították, hogy nem állnak kapcsolatban a Taishan vállalattal. A Jushi állítása szerint a Bizottság nem alkalmazhatja mechanikusan a 2015. november 24-i (EU) 2015/2447 bizottsági végrehajtási rendelet (4) (a továbbiakban: a Vámkódex végrehajtási jogi aktusa) 127. cikke (1) bekezdésének d) vagy f) pontját annak érdekében, hogy a Hengshi, a Jushi és a Taishan vállalatokat egyetlen egységként kezelje. Állítása alátámasztására a Jushi hivatkozott a WTO koreai vizsgálóbizottságának egyes papíráruk behozatalát érintő intézkedésére (5), valamint a Sanghaji Értéktőzsdén jegyzett vállalatok kapcsolódó ügyleteire vonatkozó iránymutatásokra.

(29)

A Taishan is vitatta, hogy kapcsolatban állna a Jushi és a Hengshi vállalatokkal, amit a következő érvekkel támasztott alá: i. közvetlenül nem birtokolják egymás részvényeit; ii. nincs közös közvetlen részesedésük más vállalatban; iii. eltérő döntéshozatali eljárásaik és irányítási intézményeik vannak; iv. nincs átfedés igazgatótanácsaik tagjai között; v. a Hengshi/Jushi és a Taishan nem bonyolít kapcsolt tranzakciókat; vi. a vállalatok egymás versenytársai a piacon; továbbá vii. a Taishan a Jushi és a Hengshi vállalattól egyaránt jelentős földrajzi távolságra helyezkedik el. Végül a Taishan azt állította, hogy hasonló helyzetben, a Kínából származó kristályos szilícium napelemmodulok és azok alapvető alkotóelemeinek behozatalára vonatkozó korábbi dömpingellenes vizsgálat (6) során a vállalatokat nem tekintették egymással kapcsolatban állónak.

(30)

A vizsgálat feltárta, hogy a China National Building Materials (a továbbiakban: CNBM) kínai állami tulajdonú vállalkozás, amelyben közvetlenül és közvetetten 41,27 %-os részesedéssel rendelkezik a CNBM Parent, ennek viszont az Államtanács állami tulajdonú eszközök felügyeletével és kezelésével megbízott bizottsága (a továbbiakban: SASAC) a kizárólagos tulajdonosa. A CNBM 26,97 %-os részesedéssel rendelkezik a China Jushi Co., Ltd. vállalatban (a továbbiakban: China Jushi), amely a Jushi csoport kizárólagos tulajdonosa (7).

(31)

2017 szeptemberében összefonódási megállapodás (8) jött létre a CNBM és a Sinoma között, amelyet 2018 májusában véglegesítettek. Leányvállalatán (Sinoma Science & Technology Co.) keresztül a Sinoma a Taishan tulajdonosa volt. Az összefonódást követően a Sinoma beolvadt a CNBM-be. Ennek eredményeként a CNBM 26,97 %-os részesedéssel rendelkezik a China Jushi-ben (a Jushi kizárólagos tulajdonosában) és 60,24 %-kal a Sinoma Science & Technology Co., Ltd.-ben (a Taishan kizárólagos tulajdonosában).

(32)

Az Uniós Vámkódex végrehajtási jogi aktusa 127. cikkének d) pontja megállapítja, hogy két személy akkor tekintendő egymással kapcsolatban állónak, ha: egy harmadik fél közvetlenül vagy közvetve tulajdonában tartja, ellenőrzi vagy birtokolja mindkettőjük kibocsátott, szavazati jogot biztosító részvényeinek vagy részesedéseinek 5 %-át vagy annál többet. A CNBM 26,97 %-os részesedéssel rendelkezik a China Jushi-ben (a Jushi kizárólagos tulajdonosában) és 60,24 %-kal a Sinoma Science & Technology Co., Ltd.-ben (a Taishan kizárólagos tulajdonosában). A Bizottság ennek alapján megállapította, hogy a két vállalat kapcsolatban áll egymással.

(33)

Ezenkívül a Guotai Junan Securities kínai brókercég 2019. évi vállalati jelentése (9) szerint a CNBM 2017 óta folyamatosa átszervezi működési egységeit annak érdekében, hogy fokozza a regionális koordinációt, és megszüntesse a tőzsdén jegyzett leányvállalatok közötti horizontális versenyt. A CNBM 2020-ig kívánja rendezni a horizontális versennyel összefüggő kérdéseket. A jelentésben szereplő, nyilvánosan hozzáférhető információk szerint a CNBM azt tervezte, hogy a folyamat első lépéseként a China Jushi és a Sinoma Science & Technology (a Taishan kizárólagos tulajdonosa) közötti eszközapportok útján konszolidálja üvegrostüzletágát. Így a vizsgálat során összegyűjtött bizonyítékok nem támasztják alá a vállalatok azon érvét, miszerint a közös részesedésnek nincs gyakorlati következménye, és a vállalatok egymástól függetlenül működnek. Ellenkezőleg: a bizonyítékok azt sugallják, hogy a puszta részesedésen túl (amely már önmagában is meghatározó a vállalatok egymással való kapcsolatának megállapításában) a három vállalat egymás üzleti döntéseit is képes jelentősen befolyásolni, és hogy a felettük ellenőrzést gyakorló vállalat (CNBM) célja legalábbis összehangolni, ha nem egyenesen integrálni a működésüket („rendezni a horizontális versennyel összefüggő kérdéseket”). Ezért a Bizottság elutasította azt az állítást, miszerint az arra vonatkozó következtetésében, hogy a három vállalatot egymással kapcsolatban állónak tekintse, figyelmen kívül hagyta a ténybeli és gazdasági realitásokat.

(34)

Annak kapcsán, hogy nem kezelheti egyetlen csoportként a Hengshi, a Jushi és a Taishan vállalatokat, a Bizottság jelezni kívánja, hogy az alaprendelet 9. cikkének (5) bekezdése lehetővé teszi a számára, hogy a beszállítók között fennálló vállalati kapcsolatok esetén egységes dömpingellenes vámtételt állapítson meg. Ennek az a célja, hogy a vámhatóságok hatékonyan végrehajthassák az intézkedéseket, és megakadályozhassák, hogy az egymással kapcsolatban álló vállalatok a legalacsonyabb vámtételű vállalaton keresztül bonyolítsák a kivitelüket. Ezenkívül az alaprendelet 2. cikkének (1) bekezdése a rendes értékre vonatkozóan kimondja, hogy két fél kapcsolatának megállapításakor a Bizottság figyelembe veheti a Vámkódex végrehajtási jogi aktusának 127. cikkét. A Bizottság nem tartja indokoltnak, hogy az exportáló gyártókra más normákat alkalmazzon a rendes értékkel összefüggésben, mint annak megállapításakor, hogy az alaprendelet 9. cikkének (5) bekezdése értelmében kapcsolatban állnak-e egymással. A Bizottság ezért az alaprendelet 9. cikke (5) bekezdésének alkalmazása során következetesen figyelembe veszi a Vámkódex végrehajtási jogi aktusának 127. cikkében meghatározott kritériumokat. Az eljárás kezdetén az eljárás megindításáról szóló értesítésben valamennyi fél tájékoztatást kapott az egységes gyakorlatról. Az a WTO-ügy (10), amelyre a (28) preambulumbekezdésben említett módon a Jushi hivatkozik, nem támasztja alá a vállalat állítását. Valójában a Jushi és a Hengshi következtetésével ellentétben a WTO-vizsgálóbizottság az említett ügyben megerősítette, hogy a dömpingellenes vizsgálatok során a dömping megállapításakor a WTO dömpingellenes megállapodásának 6.10. cikkében foglalt szabály (amely a dömpingkülönbözet exportáló gyártónkénti számítását írja elő) nem zárja ki szükségszerűen a jogilag elkülönült szervezetek egyetlen exportőrként vagy gyártóként való kezelését. A vizsgálóbizottság szerint az ilyen kezelés megengedhető „akkor, ha a szóban forgó vállalatok közötti strukturális és kereskedelmi kapcsolat elég szoros ahhoz, hogy a vállalatokat egyetlen exportőrnek lehessen tekinteni” (11). Erre tekintettel a vizsgálóbizottság nem határozta meg azokat a kritériumokat, amelyek alapján a vizsgálatot végző hatóságoknak vizsgálniuk kell a vállalatok közötti kapcsolatok meglétét. A vizsgálóbizottság csupán megvizsgálta azokat a konkrét elemeket (például a részesedést, az igazgatótanácsot, az értékesítési csatornákat), amelyek a szóban forgó ügyben a vizsgálatot végző hatóság rendelkezésére álltak. A Fellebbezési Testület az EK–kötőelemek ügyben megerősítette, hogy lehetséges több exportőrt egyetlen egységként kezelni, és felsorolta az e szempontból esetlegesen lényeges elemeket is, így a következőket: i. az exportőrök közötti vállalati vagy szerkezeti kapcsolatok, mint például a közös ellenőrzés, tőkerészesedés és ügyvezetés; ii. az állam és az exportőrök közötti vállalati vagy szerkezeti kapcsolatok, mint például a közös ellenőrzés, tőkerészesedés és ügyvezetés; továbbá iii. az árképzésre és a kibocsátásra kiterjedő állami irányítás vagy jelentős befolyás. (12) Ezzel összefüggésben a jelen ügy jogi és ténybeli elemei alapján vitathatatlan, hogy vállalati kapcsolatok állnak fenn a Jushi, a Hengshi és a Taishan között. Ezért a Bizottság az alaprendelet 9. cikkének (5) bekezdése értelmében egyetlen egységként kezelheti ezeket a vállalatokat.

(35)

A Taishan azon állítását illetően, hogy hasonló helyzetben, egy korábbi dömpingellenes vizsgálatban (13) bizonyos vállalatokat nem tekintettek egymással kapcsolatban állónak, a Bizottság megjegyezte, hogy a Taishan által jelzett vizsgálatban nem merültek fel a vállalatok közötti kapcsolattal összefüggő kérdések. Ezért nem volt világos a számára, hogy az említett ügy milyen módon támaszthatná alá a Taishan állítását a Jushi és Hengshi vállalatokkal fennálló kapcsolatáról. Mindenesetre a Bizottság a jelen ügy körülményeit azok saját szempontjai alapján, az alkalmazandó jogi keret figyelembevételével értékelte.

(36)

A fentiek alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy vállalatok a jelen vizsgálat szempontjából kapcsolatban állnak egymással, ezért elutasított minden ezzel ellentétes állítást.

(37)

Az általános tájékoztató 2019. december 19-i kézhezvételét (a továbbiakban: végső tájékoztatás) követően a Taishan azt állította, hogy a CNBM csak igen korlátozott mértékben irányítja a Jushi és a Hengshi üzleti és működési döntéseit. A Taishan megismételte, hogy a piacon a Hengshi és a Jushi egyaránt a versenytársa, továbbá megjegyezte, hogy a (29) preambulumbekezdésben említett módon korábban már benyújtotta a fenti állításokat alátámasztó bizonyítékokat. A Taishan állítása szerint továbbá annak ellenére, hogy a közös állami tulajdonos révén kapcsolatban áll a Hengshi és Jushi vállalatokkal, az intézkedések bevezetését követően kevéssé állt érdekében az, hogy összehangolja exporttevékenységét e vállalatokkal. A Taishan olyan kötelezettségvállalást tett, amely szerint gyakorlatilag minden kereskedelmi kapcsolat megszűnne közte és a Hengshi/Jushi között, így nem volna lehetséges, hogy a Hengshi/Jushi a Taishan közvetítésével bonyolítsa az Unióba irányuló üvegrostszövet-exportját. Emiatt a teljes csoporttal szembeni egységes dömpingellenes vám bevezetésére sem lenne szükség.

(38)

A (33) preambulumbekezdésben ismertetett módon a vizsgálat feltárta, hogy közös tulajdonosi köre révén a három vállalat képes jelentősen befolyásolni egymás üzleti döntéseit. A rendelkezésre álló bizonyítékokból kiderült, hogy a vállalatoknál az üvegrost termékekkel kapcsolatos tevékenység konszolidációja és összehangolása zajlik. A Bizottsághoz nem nyújtottak be olyan új információt vagy bizonyítékot, amely érvénytelenné tenné ezeket a ténymegállapításokat. Valójában a Taishan nem vitatta fő tulajdonosának az üvegrostüzletág konszolidálásával kapcsolatos terveit. Az efféle tervek nyilvánvalóan ellentétesek a Taishan minden arra irányuló kötelezettségvállalásával, hogy megszakítja a kereskedelmi kapcsolatokat a Hengshi/Jushi vállalatokkal. Emellett – tekintet nélkül arra, hogy a Bizottság elfogadhatna-e egy ilyen kötelezettségvállalást – a vállalat egyértelműen nincs abban a helyzetben, hogy a felette végső irányítást gyakorlók jóváhagyása nélkül bármiféle kötelezettséget vállaljon. A Bizottság ezért elutasította a Taishan állításait és kötelezettségvállalási kérelmét.

1.5.   Egyedi vizsgálat

(39)

A mintavételi űrlapot visszaküldő kínai exportáló gyártók közül hét jelezte a Bizottságnak, hogy az alaprendelet 17. cikkének (3) bekezdése szerinti egyedi vizsgálatot kíván kérni. A Bizottság a kérdőívet az eljárás megindításának napján hozzáférhetővé tette az interneten. Emellett a Bizottság tájékoztatta a mintában nem szereplő exportáló gyártókat arról, hogy nekik is ki kell tölteniük a kérdőívet, ha egyedi vizsgálatot kívánnak kérni. Ennek ellenére a vállalatok egyike sem nyújtott be kitöltött kérdőívet.

1.6.   Kitöltött kérdőívek és ellenőrző látogatások

(40)

A Bizottság kérdőívet küldött a Kínai Népköztársaság kormányának (a továbbiakban: kínai kormány) az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének b) pontja értelmében vett jelentős torzulások Kínában való fennállására vonatkozóan. A Bizottság az uniós gyártók, az importőrök, a felhasználók és az exportáló gyártók számára összeállított kérdőívet a vizsgálat megindításának napján hozzáférhetővé tette az interneten (14).

(41)

A Bizottsághoz kitöltött kérdőív érkezett a mintában szereplő négy uniós gyártótól, öt felhasználótól, egy független importőrtől, a mintában szereplő valamennyi kínai exportáló gyártótól, valamint két, azonos csoporthoz (CNBM) tartozó egyiptomi exportáló gyártótól. A kínai kormány nem válaszolt a Kínában fennálló jelentős torzulásokkal kapcsolatos kérdőívre.

(42)

A Bizottság minden olyan információt beszerzett és ellenőrzött, amelyet szükségesnek tartott a dömping, az abból eredő kár és az uniós érdek ideiglenes megállapításához. Az alaprendelet 16. cikke szerinti ellenőrző látogatásokra a következő vállalatok telephelyén került sor:

 

Uniós gyártók

—

European Owens Corning Fibreglas SPRL, Belgium (a továbbiakban: OC);

—

Chomarat Textiles Industries S.A.S., Franciaország (a továbbiakban: Chomarat);

—

Saertex GmbH & Co. KG, Németország (a továbbiakban: Saertex);

—

Ahlstrom-Munksjö Glassfibre Oy, Finnország (a továbbiakban: Ahlstrom);

 

Kínai exportáló gyártók

—

China National Building Materials Group (a továbbiakban: CNBM csoport);

—

Jushi Group Co. Ltd, Tongxiang;

—

Zhejiang Hengshi Fiberglass Fabrics Co. Ltd, Tongxiang;

—

Taishan Fiberglass Inc., Tai’an;

—

Yuntianhua Group (a továbbiakban: Yuntianhua csoport);

—

PGTEX China Co. Ltd, Csangcsou;

—

Chongqing Tenways Material Corp., Csungking;

 

Egyiptomi exportáló gyártók

—

Jushi Egypt for Fiberglass Industry S.A.E, Szuez;

—

Hengshi Egypt Fiberglass Fabrics S.A.E., Szuez;

 

A kínai és egyiptomi exportáló gyártókkal kapcsolatban álló, Hongkongban letelepedett kereskedők

—

Huajin Capital Limited;

—

Jushi Group (HK) Sinosia Composite Materials Co., Ltd.;

 

A kínai és egyiptomi exportáló gyártókkal kapcsolatban álló, Kínában letelepedett kereskedők

—

Jushi Group Hong Kong Co. Limited, Tongxiang;

 

Az exportáló gyártókkal kapcsolatban álló, Unióban letelepedett kereskedők/importőrök

—

Jushi France SAS, St. Priest, Franciaország;

—

Jushi Italia SRL, Milánó, Olaszország;

—

Jushi Spain, Madrid, S.A., Spanyolország;

 

Felhasználók

—

Siemens Gamesa Renewable Energy GmbH&Co KG, Dánia (a továbbiakban: SGRE);

—

Vestas Wind Systems A/S, Dánia (a továbbiakban: Vestas).

1.7.   Az együttműködés hiánya

(43)

A mintában szereplő, a CNBM csoporthoz tartozó két kínai exportáló gyártó (a Jushi és a Hengshi) nem működött együtt a vizsgálat során. A Bizottság ezért úgy határozott, hogy a 3.1. szakaszban részletesen kifejtett módon, az alaprendelet 18. cikkének (1) bekezdésével összhangban a rendelkezésre álló tényekre alapozza a megállapításait. A Bizottság ezenkívül információkat fogadott el a CNBM csoport kapcsolatban álló kereskedelmi területétől (CNBM International Corporation, a továbbiakban: CNBM International) is, amely az alaprendelet 18. cikke (3) bekezdésének megfelelően részben a késői szakaszban nyújtotta be a kért információkat (lásd a (85)–(87) preambulumbekezdést).

1.8.   Az alaprendelet 19. cikke szerinti, bizalmas adatkezelésre irányuló kérelem

(44)

A Jushi és a Hengshi exportáló gyártók az egyik beadványuk bizalmas kezelését kérték. A vállalatok a Bizottság többszöri kérése ellenére sem tudták megindokolni, hogy miért szükséges az adott információk bizalmas kezelése. Említést érdemel, hogy gyakorlatilag ugyanazokat az információkat egy másik érdekelt fél már benyújtotta nem bizalmas információként, és azok a nyilvános aktában a többi érdekelt fél rendelkezésére álltak. A Bizottság ezért nem teljesíthette a bizalmas kezelés iránti kérelmet. Tekintettel arra, hogy a vállalatok továbbra sem voltak hajlandóak nem bizalmas információként benyújtani a beadványt, a Bizottság úgy határozott, hogy e rendeletben nem hozza nyilvánosságra a szóban forgó észrevételeket.

(45)

Mindenesetre mivel az említett másik érdekelt fél gyakorlatilag ugyanazokat az észrevételeket/információkat nyújtotta be nem bizalmas információként, e rendelet teljeskörűen figyelembe veszi a Jushi és a Hengshi érveinek lényeges elemeit.

1.9.   Vizsgálati időszak és figyelembe vett időszak

(46)

A dömpingre és a kárra vonatkozó vizsgálat a 2018. január 1-jétől2018. december 31-ig tartó időszakra (a továbbiakban: vizsgálati időszak) terjedt ki. A kárra vonatkozó értékelés szempontjából releváns tendenciák vizsgálata a 2015. január 1-jétől a vizsgálati időszak végéig tartó időszakra (a továbbiakban: figyelembe vett időszak) terjedt ki.

(47)

A jelen dömpingellenes vizsgálat vizsgálati időszaka és figyelembe vett időszaka azonos a (3) preambulumbekezdésben említett szubvencióellenes vizsgálat megfelelő időszakaival.

1.10.   Az ideiglenes intézkedések bevezetésének mellőzése, az eljárás további menete

(48)

A vizsgálat során nyilvánvalóvá vált, hogy egyes gazdasági szereplők amiatt nem jelentkezhettek, mert tévesen értelmezték a vizsgált termék meghatározását. Ezért 2019. szeptember 18-án a Bizottság értesítést tett közzé (a továbbiakban: pontosító értesítés), amelyben pontosabb megfogalmazásban határozta meg az eljárás megindításáról szóló értesítésben megjelölt termékkört (15). A pontosító értesítés arra is lehetőséget adott a feleknek, hogy ha szándékukban áll, az előírt határidőn belül jelentkezzenek, és igényeljenek kérdőívet. A pontosító értesítés kapcsán egyetlen érdekelt fél sem fogalmazott be észrevételt, vagy igényelt kérdőívet.

(49)

Tekintettel arra a lehetőségre, hogy új felek jelentkezhetnek, amelyek védelemhez való eljárási jogait teljes mértékben tiszteletben kell tartani, a Bizottság úgy határozott, hogy ideiglenes intézkedések bevezetése nélkül folytatja a vizsgálatot.

(50)

2019. szeptember 26-án az alaprendelet 19a. cikke (2) bekezdésének megfelelően a Bizottság tájékoztatta az érdekelt feleket arról a szándékáról, hogy nem vezet be ideiglenes intézkedéseket, és folytatja a vizsgálatot.

(51)

A pontosító értesítés közzététele után, majd az azt követő vizsgálat során megerősítést nyert, hogy nem volt olyan gazdasági szereplő, amely az érintett terméknek az eljárás megindításáról szóló értesítésben szereplő meghatározásával kapcsolatos esetleges félreértések miatt mulasztotta volna el a jelentkezést.

2.   AZ ÉRINTETT TERMÉK ÉS A HASONLÓ TERMÉK

2.1.   Az érintett termék

(52)

Az érintett termék (16) a Kínából és az Egyiptomból származó, jelenleg az ex 7019 39 00, ex 7019 40 00, ex 7019 59 00 és ex 7019 90 00 KN-kódok (TARIC-kódok: 7019390080, 7019400080, 7019590080 és 7019900080) alá tartozó, folytonosüvegrostszál előfonatból és/vagy fonalból készült szőtt és/vagy tűzött (stitched) szövet, beleértve a más elemeket tartalmazót is, de kivéve az impregnált vagy előimpregnált (prepreg) termékeket, valamint a hosszában és szélességében egyaránt 1,8 mm-nél nagyobb szemnagyságú, 35 g/m2-nél nagyobb tömegű hálószöveteket (a továbbiakban: üvegrost szövetek).

(53)

Az üvegrost szöveteket széles körben alkalmazzák többek között a szélturbinák lapátjainak gyártásában, a csónakok, teherautók és sporteszközök gyártásában, valamint csőrehabilitációs rendszerekben.

(54)

A végső tájékoztatást követően a CCCLA azt állította, hogy a termékkör meghatározása nem egyértelmű, továbbá tisztázni szükséges, hogy a vizsgálat kiterjed-e a 7019 59 00 és a 7019 90 00 KN-kód alá tartozó termékekre.

(55)

A Bizottság emlékeztetni kíván arra, hogy az eljárás megindításáról szóló értesítésben jelzett módon a vizsgált termék a termékmeghatározás és nem a KN- vagy TARIC-kódok alapján definiálható (a Bizottság ezeket csak tájékoztatás céljából közli). A Bizottság az eljárás megindításáról szóló értesítésben pontosan meghatározta az érintett terméket. Ezt az is megerősítette, hogy miután a Bizottság a (48) preambulumbekezdésben említett módon a termékkörre vonatkozóan pontosító értesítést adott ki, az érdekelt felek egyike sem jelentkezett. A Bizottság ezért elutasította azt az állítást, hogy a termékkör meghatározása nem egyértelmű.

2.2.   A hasonló termék

(56)

A vizsgálat rámutatott arra, hogy a következő termékek azonos alapvető fizikai, kémiai és műszaki tulajdonságokkal rendelkeznek, és alapvető felhasználási területeik is megegyeznek:

—

az érintett termék,

—

az érintett országok belföldi piacán előállított és értékesített termék,

—

az alaprendelet 2. cikkének (6a) bekezdése értelmében reprezentatív országként figyelembe vett Törökországban gyártott és a törökországi belföldi piacon értékesített termék, valamint

—

az uniós gazdasági ágazat által az Unióban gyártott és értékesített termék.

(57)

A Bizottság úgy határozott, hogy az említett termékek az alaprendelet 1. cikkének (4) bekezdése értelmében vett hasonló termékeknek minősülnek.

2.3.   A termékkört érintő állítások

(58)

Az egyik exportáló gyártó és az Egyiptomi Arab Köztársaság Kereskedelmi Minisztériuma azt állította, hogy a vizsgálat hatályát nem helyénvaló kiterjeszteni a vágott üvegrost szövetből készült garnitúrákra. Érvelésük szerint a vágott üvegrost szövetből készült garnitúra továbbfeldolgozott termék, amely további gyártási lépéseket igényel, emellett sokkal kisebb méretéből adódóan a fizikai jellemzőit tekintve is eltérő. Több kisebb szövetdarabból tűzéssel illesztik össze, ezenkívül mind formájában, mind csomagolásában más. Azt is állították, hogy a garnitúrák kizárása miatt nem merül fel a kijátszás kockázata, mivel a vágási folyamat visszafordíthatatlan, és az így kapott termék nem felcserélhető a vágatlan üvegrost szövettel.

(59)

A panaszos azzal érvelt, hogy a vágott üvegrost szövetből készült garnitúrák és a vágatlan üvegrost szövetek alapvető jellemzőiket és végfelhasználásukat tekintve azonosak. Mivel az üvegrost szövetek megerősítő anyagok, a formára vágás szükséges ahhoz, hogy illeszkedjenek a megerősíteni kívánt termék formájához, de önmagában nem változtat alapvető jellemzőiken. A vágási folyamatot az üvegrostszövet-gyártó, egy ipari vágással foglalkozó független vállalkozás, vagy maga a vevő is elvégezheti. Igen egyszerű és olcsó műveletről van szó. A panaszos továbbá azzal érvelt, hogy a felhasználók számára nincs eltérés a vágott és az egyéb üvegrost szövetek között, mivel az üvegrost szöveteket általában a felhasználói előírásoknak megfelelően állítják elő. Ha a vágási folyamat során módosulnának az üvegrost szövetek jellemzői, akkor a szövetek használhatatlanná válnának az adott vevő számára.

(60)

A vizsgálat kimutatta, hogy a vágási és garnitúragyártási folyamatok nem változtatják meg sem az üvegrost szövetek alapvető fizikai, műszaki vagy kémiai jellemzőit, sem a szövetek alapvető végfelhasználását. Mindkét terméket nagyrészt azonos vevőkör vásárolja, és azonos forgalmazási láncon keresztül értékesítik.

(61)

A vizsgálat azt is megerősítette, hogy a legtöbb alkalmazásnál az üvegrost szöveteket a vevők előírásainak megfelelően, rendelésre gyártják. A vágott üvegrost szövetből készült garnitúrák csupán kiegészítő előírásként jelennek meg a vevő rendelésében. Az pedig, hogy a vágott üvegrost szövetből készült garnitúrák eltérő csomagolást kapnak, ugyancsak nem változtatja meg a jellemzőiket. Mivel az üvegrost szöveteket egyre inkább vágott üvegrost szövetből készült garnitúra formájában rendelik, és a külső garnitúragyártók szolgáltatásait is egyre nagyobb mértékben veszik igénybe, a vágott üvegrost szövetből készült garnitúráknak a vizsgálat hatálya alóli kizárása jelentős kijátszási kockázattal járna. Ennélfogva a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy nem helyénvaló a vizsgálat hatálya alól kizárni a vágott üvegrost szöveteket.

(62)

A végső tájékoztatást követően a CCCLA és az egyiptomi kormány azt állította, hogy a termékkörből ki kell zárni a vágott üvegrost szövetből készült garnitúrákat, mivel azok továbbfeldolgozott termékek, amelyeknél további gyártási lépésekre van szükség, eltérő fizikai jellemzőik pedig számottevő hatással vannak a költségekre és az árakra. Mindkét fél azzal érvelt, hogy a vágott üvegrost szövetből készült garnitúráknak az intézkedések hatálya alóli kivonása nem járna kijátszási kockázattal, különösen a felmerülő többletköltségek és amiatt, hogy a vágás visszafordíthatatlan folyamat.

(63)

A Bizottság ezt az állítást nem fogadhatja el. A (61) preambulumbekezdésben kifejtett módon a vágás és a garnitúragyártás nem eredményez továbbfeldolgozott terméket, csupán kiegészítő előírásként szerepel a vevők megrendelésében. A Bizottság ezért elutasította ezt az állítást.

(64)

Egy másik exportáló gyártó érvelése szerint az üvegrost fonalakat a vizsgálat hatálya alól kizártnak kell tekinteni. Ez az exportáló gyártó azt állította, hogy az üvegrost fonalat sem a kérdőív, sem a panasz, sem pedig az eljárás megindításáról szóló értesítés nem említi kifejezetten, ami úgy értelmezhető, hogy az üvegrost fonal nem tartozik a vizsgált termékkörbe. Azt állította továbbá, hogy a fonalból készült üvegrost szövet nem sorolható be a termékkódhoz tartozó jellemzők szerint, a fonalból készült üvegrost szöveteket a panaszban említettektől eltérő KN-kódok alapján importálják, és az üvegrost fonalakra a más eljárásokban az üvegrost előfonatokra vonatkozóan bevezetett intézkedések hatálya sem terjed ki.

(65)

A panaszos és egy másik (a panaszeljárásban nem érintett) uniós gyártó azzal érvelt, hogy a vizsgálatnak csak a sodratlan (vagy nulla sodratszámúnak is nevezett) üvegrost fonalból készül üvegrost szövetekre kell kiterjednie, míg a sodrott fonalak kizárhatók a vizsgálat hatálya alól. A panaszos azzal érvelt, hogy a sodratlan üvegrost fonalak is az üvegrost előfonatok jellemzőivel rendelkeznek annyiban, hogy sodratlan szálakból vagy pászmákból állnak, az előfonatokkal azonos célra használják őket, továbbá átmérőjük általában 13–24 mikrométer, finomsági számuk pedig 300–4800 tex.

(66)

Az üvegrost fonalból készült üvegrost szövetek termékkörbe vonását illetően az eljárás megindításáról szóló értesítés meghatározása szerint a vizsgált termék „folytonosüvegrostszál előfonatból és/vagy fonalból […] készült szőtt és/vagy tűzött (stitched) szövet […]” (17). A vizsgálat kimutatta, hogy a sodratlan üvegrost fonalak is az üvegrost előfonatok alapvető jellemzőivel rendelkeznek annyiban, hogy sodratlan szálakból vagy pászmákból állnak, és az előfonatokkal azonos célra használják őket. Mivel mindkét terméktípus átmérője általában 13–24 mikrométer, finomsági számuk pedig 300–4800 tex., e terméktípusokat nem lenne helyénvaló kizárni a vizsgálat hatálya alól.

(67)

A főként sodrott üvegrost fonalból készült üvegrost szövetekkel kapcsolatban a Bizottság megjegyzi, hogy ezt az eltérő alapvető jellemzőkkel rendelkező és végfelhasználású (pl. nyomtatott áramköri lapok gyártásában alkalmazott) terméket eleve nem sorolta az érintett termékhez. A Bizottság ezt a szempontot egyértelműen tisztázta a pontosító értesítésben.

3.   DÖMPING

KÍNA

3.1.   Előzetes megjegyzések

(68)

A (43) preambulumbekezdésben említett módon a Jushi és a Hengshi nem működött együtt a vizsgálat során. A Bizottság ezenkívül információkat fogadott el egy harmadik kapcsolatban álló vállalattól is, amely a késői szakaszban nyújtotta be a kért információkat. A három vállalat helyzetét és észrevételeit a jelen szakasz ismerteti.

(69)

A Jushi vertikálisan integrált exportáló gyártó sem a kitöltött kérdőíven, sem az azt követő hiánypótlás keretében nem nyújtott be a gyártási folyamatát tükröző nélkülözhetetlen információkat. A hiányzó információk nélkülözhetetlenek voltak ahhoz, hogy az alaprendelet 2. cikkének (6a) bekezdése szerint meg lehessen állapítani a vállalatra vonatkozó rendes értéket, amelynek tükröznie kell egy vertikálisan integrált vállalat gyártási folyamatát. A Bizottság a termékkódonkénti előállítási költségekre vonatkozó információkat kért. Az információkérés a Jushi által az üvegrost szövetek előállításához felhasznált összes termelési tényező mennyiségére és értékére vonatkozott, termékkódonkénti bontásban. A Jushi azonban bizonyos termelési tényezőkre, például az üvegrost szövetek fő nyersanyaga, az üvegrost előfonatok előállításakor alkalmazott méretezési keverékre vonatkozóan nem volt hajlandó termékkódonként megadni a kért információkat. Annak ellenére, hogy a Bizottság többször is kérte ezeket az információkat és a kérését indokolással is alátámasztotta, a Jushi nem volt hajlandó közölni az információkat. Emiatt a Bizottság tájékoztatta a Jushit arról, hogy az alaprendelet 18. cikke alapján a rendelkezésre álló tények felhasználásával kívánja meghatározni a rendes értéket.

(70)

Ezenkívül a vállalat arról is tájékoztatást kapott, hogy az együttműködés megtagadására tekintettel a Bizottság az ellenőrző látogatás során nem fogad el a rendes értékre vonatkozó információkat. Az információk ellenőrző látogatást megelőző elemzése nélkülözhetetlen volt ahhoz, hogy a helyszíni ellenőrzés során az alaprendelet 2. cikkének (6a) bekezdése szerinti eljárással eredményesen és érdemben megállapítható legyen a rendes érték. Ezenkívül a vizsgálatra vonatkozóan jogszabályban előírt határidőkre és arra tekintettel, hogy az exportáló gyártónak bőven lett volna ideje és lehetősége rendelkezésre bocsátani a szükséges információkat, a Bizottságnak ezt követően már nem állt módjában, hogy a rendes értékkel kapcsolatos új információt fogadjon el.

(71)

A Jushi szerint a Bizottság akkor is észszerű megállapításra juthat, ha a vállalatot vertikálisan nem integrált gyártónak tekinti, vagyis ha annak termelési tényezőit és előállítási költségeit az üvegrost szövetek előállításának fő nyersanyaga, az üvegrost előfonat alapján állapítja meg. Azzal érvelt, hogy határidőn belül, ellenőrizhető formában benyújtotta a releváns információkat. Állítása szerint az exportáló gyártó minden tőle telhetőt megtett azzal, hogy a Bizottság előtt maradéktalanul nyilvánosságra hozta az üzleti titoknak nem minősülő információkat. Az exportáló gyártó azt állította, hogy nem adhat át előállítási költséggel kapcsolatos információt az üvegrost előfonatokra, különösen pedig a méretezési keverékre vonatkozóan, mert ez utóbbi a vállalat által alkalmazott egyedi vegyianyag-keverék, ennélfogva pedig üzleti titoknak minősül.

(72)

A hiányzó információk (az üvegrost előfonat előállítási költségei kapcsán a méretezési keverék termékkódonkénti bontású adatai) azonban minden esetben nélkülözhetetlenek lettek volna ahhoz, hogy az alaprendelet 2. cikkének (6a) bekezdése szerint meg lehessen állapítani a vonatkozó rendes értéket, mivel annak tükröznie kell az exportáló gyártó gyártási folyamatát. Ezenkívül az exportáló gyártó nem mutatta be, hogy a Bizottság milyen módon juthat észszerű megállapításra annak ellenére, hogy a vállalat a teljes előállítási költségére vonatkozóan nem hozta nyilvánosságra a szükséges információkat.

(73)

A Bizottság pontosította azt is, hogy az alaprendelet 19. cikke értelmében szigorúan bizalmasan kezeli a dömpingellenes eljárás során a részére átadott bizalmas üzleti információkat, valamint azt, hogy a többi érdekelt fél nem férhet hozzá az ilyen információkhoz.

(74)

A Bizottság ezért elutasította az exportáló gyártó által előadott érveket, és úgy határozott, hogy megállapításait az alaprendelet 18. cikkének (1) bekezdésével összhangban a rendelkezésre álló tényekre alapozza.

(75)

A CNBM csoport másik nem integrált vállalata, a Hengshi valótlan és félrevezető információkat közölt az ellenőrző látogatás során, továbbá fontos információk visszatartásával és az ellenőrzési folyamat ismételt, indokolatlan hátráltatásával komolyan akadályozta az ellenőrzési folyamatot. A Bizottság különösen a termékkódokra, az egyes termékkódokhoz tartozó előállítási költségen belül a felhasznált villamos energia és munkaerő költségének és az általános költségek kiszámításakor alkalmazott felosztási kulcsokra, a 2018. évi főkönyvi kivonatra, valamint a tulajdonosi szerkezetre vonatkozóan kapott információkat találta megbízhatatlannak, ezáltal pedig alkalmatlannak arra, hogy azokat felhasználja az említett exportáló gyártó dömpingkülönbözetének meghatározásához.

(76)

Ezért a Bizottság tájékoztatta az érintett vállalatot arról, hogy az alaprendelet 18. cikkének (1) bekezdésével összhangban a rendes érték kiszámításakor a rendelkezésre álló tényekre kíván támaszkodni abban az esetben, ha a vizsgálat során arra a következtetésre jut, hogy az alaprendelet 2. cikkének (6a) bekezdését kell alkalmazni. A Bizottság az alaprendelet 18. cikkének (4) bekezdésével összhangban tájékoztatta az érdekelt felet az átadott információk figyelmen kívül hagyásának okairól, és lehetőséget biztosított számára arra, hogy további magyarázattal szolgáljon.

(77)

A Hengshi észrevételt fogalmazott meg azzal kapcsolatban, hogy a Bizottság az alaprendelet 18. cikkével összhangban a rendelkezésre álló tényekre kívánja alapozni a megállapításait, és kérte a kereskedelmi ügyekben eljáró meghallgató tisztviselő előtti meghallgatását, amelyre 2019. október 28-án került sor. A vállalat azt állította, hogy nem szándékosan hátráltatta, illetve akadályozta a vizsgálatot, amelynek előrehaladásáért minden tőle telhetőt megtett. Ezen belül kiemelte, hogy nem közölt valótlan vagy félrevezető információt, valamint azt, hogy az ellenőrző látogatás során csaknem teljes egészében helyes változatban adta át a termékkódtáblázatot. Az egyidejűleg folyamatban lévő szubvencióellenes vizsgálat során teljes egészében helyes termékkódtáblázatot nyújtott be, amelyet a szubvencióellenes vizsgálat keretében ellenőriztek, így a vállalat szerint ebben az eljárásban is az említett táblázatot kell felhasználni a rendelkezésre álló tények körében. A vállalat azt is állította, hogy az egyes termékkódokhoz tartozó előállítási költségre vonatkozóan benyújtott felosztási kulcsok olyan szorzók, amelyeket a vállalat régóta használ napi rendszerességgel irányítási és költségelszámolási célokra. A vállalat továbbra is azt állította, hogy a felosztási kulcsok objektíven tükrözik a tényleges előállítási költségeket. A 2018. évi főkönyvi kivonat kapcsán a vállalat kifejtette, hogy az ellenőrző látogatás során az alátámasztó dokumentumok átadásakor elkerülte a figyelmét, hogy a kiigazítások a vállalati rendszer technikai korlátai miatt nem jelentek meg a dokumentumokban. Magyarázata szerint ennek oka az volt, hogy a vállalat 2019. január 1-jével új számviteli rendszerre állt át, amiről előzőleg nem tájékoztatta Bizottságot. A társaság vitatta, hogy az új rendszer meglétére vonatkozó tájékoztatás elmulasztásával indokolatlanul hátráltatta volna az ellenőrzést. Az exportáló gyártó azt állította továbbá, hogy az egyik tulajdonos részesedése elírás miatt szerepelt tévesen, amelyet a helyszíni ellenőrzés során kijavítottak. Az efféle hiba tehát nem tekinthető olyan „félrevezető” információnak, amelyre tekintettel helyénvaló lenne az alaprendelet 18. cikkének alkalmazása. Végül az exportáló gyártó vitatta, hogy több alkalommal akadályozta volna az ellenőrzési folyamatot, különösen azáltal, hogy i. nem adott magyarázatot egy a kérdőívén megjelölt (bizalmas) dokumentumra vonatkozóan, és ii. nem adta át a módosított munkalapokat.

(78)

Először is a Hengshi helytelen termékkódokat nyújtott be a vizsgálat során, és azt annak ellenére sem javította, hogy a hatnapos ellenőrző látogatás alatt több alkalommal is lett volna lehetősége a termékkódok módosítására. A Bizottság a kapott információk alapján nem tudta megbízhatóan meghatározni a termékkódonkénti átlagos eladási árakat, ezért kénytelen volt figyelmen kívül hagyni ezeket az információkat.

(79)

Másodszor: a vizsgálat feltárta, hogy az exportáló gyártó által alkalmazott felosztási kulcs nem tükrözi helyesen az egyes termékkódokhoz tartozó villamosenergia-, munkaerő- és általános költségeket. Ez annak tulajdonítható, hogy a felosztási kulcsok meghatározásakor a vállalat nem vette figyelembe a gyártógépek állásidejét. A hiba miatt a gyártás során felhasznált villamosenergia-mennyiség és az általános költségek allokációja a kis volumenben előállított termékek esetében a valósnál magasabb, míg a nagy volumenben előállított termékek esetében a valósnál alacsonyabb mértéket mutatott. Az exportáló gyártó által alkalmazott felosztási kulcsok eredményeként hibás volt az egyes termékkódokhoz tartozó munkaidő allokációja is. Az exportáló gyártó a Bizottság szolgálatainak küldött 2019. július 22-i levelében elismerte a hibát. Ezenkívül az ellenőrző látogatás során a vizsgálati munkacsoport többször hangsúlyozta a vállalat által javasolt allokációs kulcsok alkalmazásával kapott, egymásnak ellentmondó eredményeket, a vállalat azonban nem volt hajlandó vizsgálni a kérdést. Attól függetlenül, hogy az exportáló gyártó korábban is használta-e a szóban forgó felosztási kulcsokat vagy sem, azok nem tükrözik helyesen az egyes termékkódokhoz tartozó villamosenergia-, munkaerő- és általános költségeket. Ennek alapján a Bizottság megállapította, hogy az alkalmazott felosztási kulcsok alapján nem határozhatók meg megbízhatóan a vállalat termékkódonkénti előállítási költségei. A Bizottság emiatt ezeket az információkat is kénytelen volt figyelmen kívül hagyni.

(80)

Harmadszor: a Bizottság nem fogadja el azt az állítást, hogy a szóban forgó exportáló gyártó nem akadályozta az ellenőrzési folyamatot azzal, hogy nem hozta nyilvánosságra az új számviteli rendszer meglétét. Annak értékelése, hogy az új rendszer milyen hatást gyakorol a vállalat által közölt információkra, az indokoltnál több időt vett igénybe. Ugyancsak meglepő, hogy a társaság pénzügyi vezetője, aki jelen volt az ellenőrző látogatás során, nem tájékoztatta haladéktalanul a vizsgálati munkacsoportot. Ha a szóban forgó tényt nem tartották volna vissza a vizsgálati munkacsoporttól, akkor nem kellett volna ellenőrizni az új rendszer esetleges hatását a 2018-ra vonatkozóan szolgáltatott adatokra. A többletidőt a kérdőív lényegesebb részeinek ellenőrzésére lehetett volna fordítani. A Bizottság megjegyzi, hogy bár a vizsgálati munkacsoport további egy nappal meghosszabbította az ellenőrző látogatást, a rendelkezésre álló (meghosszabbított) határidőn belül így sem tudta kielégítően elvégezni a vállalat által szolgáltatott adatok ellenőrzését.

(81)

Negyedszer: a tulajdonos téves szerepeltetésével elkövetett hiba jelentős hatású volt, ezenkívül döntő jelentőségű annak megállapításában, hogy a vizsgált exportáló gyártó kapcsolatban áll-e más exportáló gyártóval (és ennélfogva az egységes dömpingellenes vám hatálya alá tartozó csoport tagja-e). A Bizottság ezért súlyosnak és félrevezetőnek tekintette a hibát attól függetlenül, hogy a valótlan információk közlése szándékos volt-e vagy sem.

(82)

Végül a Bizottság fenntartja, hogy a vállalat több alkalommal akadályozta az ellenőrzési folyamatot. A kitöltött kérdőívhez mellékelt bizalmas dokumentumra vonatkozó magyarázat hiányával kapcsolatban a Bizottság megjegyzi, hogy a helyszíni ellenőrzés során nélkülözhetetlen információkat tartottak vissza a vizsgálati munkacsoporttól, és azokat csak jelentős késéssel adták át, ahogyan ezt az ellenőrző látogatásról készült és a vállalatnak megküldött jelentés is rögzíti (18). Ezenkívül az ellenőrző látogatás során a Bizottság információt kért annak ellenőrzésére, hogy az érintett termék termékkódstruktúrája helyes-e. A Hengshi azonban csak azután adta át a termékkódstruktúrát részletező információkat, hogy a termékkódok helytelennek bizonyultak. Ezenkívül az ellenőrző látogatás során a vállalat egészen addig visszatartotta a termékkódokkal kapcsolatos módosított aktát, amíg a vizsgálati munkacsoport további hibákat nem tárt fel a korábban átadott aktában. A vizsgálati munkacsoport előzőleg már huzamos ideje próbálta ellenőrizni a termékkódokat, emellett lehetőséget biztosított a vállalatnak is arra, hogy munkadokumentumokat adjon át, és újrakezdje a termékkódok ellenőrzését. Ez a magatartás kétségkívül akadályozta a vizsgálatot, mivel a bizottsági tisztviselők emiatt nem tudták lezárni a kapott termékkódok ellenőrzését. A Bizottság ezért nem fogadja el azt az állítást, hogy a vállalat nem akadályozta komolyan az ellenőrzési folyamatot.

(83)

Mivel az exportáló gyártó által szolgáltatott adatok az ismertetett módon jelentős hiányosságokat mutattak, a Bizottság úgy döntött, hogy figyelmen kívül hagyja ezeket az információkat (valamennyi termékkódot és az egyes termékkódokhoz tartozó előállítási költséget), és az alaprendelet 18. cikkének (1) bekezdése alapján a rendelkezésre álló tényekre alapozza a megállapításait (19).

(84)

Mivel a vállalat által a meghallgató tisztviselő előtti meghallgatás során megfogalmazott észrevételek nem hatottak ki a következtetésekre és ténymegállapításokra, a Bizottság megerősítette, hogy az alaprendelet 18. cikke (1) bekezdésének megfelelően ezen exportáló gyártót illetően az exportár és a rendes érték tekintetében a rendelkezésre álló tényekből fog kiindulni.

(85)

Végül: a CNBM csoporthoz tartozó, kapcsolatban álló kereskedő, a CNBM International nem töltötte ki a kérdőív I. mellékletét. A vizsgálat során azonban kiderült, hogy az üvegrost szövetek értékesítésére vonatkozó szükséges információk hiányoznak, ezért a Bizottság felkérte a CNMB Internationalt, hogy szolgáltasson adatot ezekről az értékesítésekről, és pontosítsa, hogy azok bejelentésére korábban miért nem került sor.

(86)

A CNBM International benyújtotta a kért értékesítési információkat, és azzal érvelt, hogy ezekről az értékesítésekről csak akkor értesült, amikor a (3) preambulumbekezdésben említett párhuzamos szubvencióellenes vizsgálat során összeállította válaszát a Bizottság hiánypótlásra felhívó levelére.

(87)

Az ilyen kései szakaszban benyújtott információk ellenőrzése azonban csak részlegesen volt lehetséges. Az érintett kis volumenre tekintettel a Bizottság úgy határozott, hogy kivételesen elfogadja a szóban forgó értékesítésekkel kapcsolatos információkat, és az alaprendelet 18. cikkének (3) bekezdésével összhangban bizonyos információk, például az SGA-költségek esetében a rendelkezésre álló tényekre támaszkodik.

3.2.   Az alaprendelet 2. cikkének (6a) bekezdése szerinti eljárás a kínai exportáló gyártóra vonatkozó rendes érték megállapításához

(88)

Mivel a vizsgálat megindításakor elegendő arra utaló bizonyíték állt rendelkezésre, hogy az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének b) pontja értelmében jelentős torzulások állnak fenn Kína belföldi piacán, a Bizottság helyénvalónak ítélte, hogy a Kínával szembeni vizsgálatot az alaprendelet 2. cikkének (6a) bekezdése alapján indítsa meg.

(89)

Következésképpen a 2. cikk (6a) bekezdésének alkalmazásához szükséges adatok összeggyűjtése érdekében a Bizottság az eljárás megindításáról szóló értesítésben felkérte a Kínában működő exportáló gyártókat arra, hogy bocsássák rendelkezésre az eljárás megindításáról szóló értesítés III. mellékletében az üvegrost szövetek előállításához felhasznált inputokra vonatkozóan kért információkat. A vizsgálati időszakban az üvegrost szövetek teljes Unióba irányuló kínai exportját bonyolító kilenc kínai exportáló gyártó benyújtotta a releváns információkat.

(90)

A Kína belföldi piacán állítólagosan fennálló, az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének b) pontja értelmében vett jelentős torzulásokra irányuló vizsgálatához szükségesnek tartott információk összegyűjtése érdekében a Bizottság emellett kérdőívet küldött a kínai kormánynak is. A kínai kormánytól nem érkezett válasz. Ezt követően a Bizottság tájékoztatta a kínai kormányt arról, hogy a jelentős torzulások Kínában való fennállásának megállapításához az alaprendelet 18. cikke értelmében a rendelkezésre álló tényeket fogja felhasználni. A kínai kormány nem reagált.

(91)

Az eljárás megindításáról szóló értesítésben a Bizottság minden érdekelt felet felkért arra, hogy az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése Kínával szembeni alkalmazásának megfelelőségét illetően az értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 37 napon belül ismertessék álláspontjukat, szolgáltassanak információkat, és mindezeket támasszák alá bizonyítékokkal. A Kínában fennálló jelentős torzulásokkal kapcsolatban a Hengshi, a Jushi és a CCCLA észrevételt fogalmazott meg, amellyel a (106) és (107) preambulumbekezdés foglalkozik.

(92)

A Bizottság az eljárás megindításáról szóló értesítésben azt is jelezte, hogy a hozzáférhető bizonyítékok alapján szükség lehet az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontja szerinti megfelelő reprezentatív ország kiválasztására a kínai exportáló gyártókra vonatkozó, torzulástól mentes árakon vagy referenciaértékeken alapuló rendes érték meghatározása érdekében.

(93)

A Bizottság 2019. március 27-én feljegyzést fűzött az érdekelt felek számára betekintésre összeállított aktához (a továbbiakban: 2019. márciusi feljegyzés), amelyben az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése e) pontjának második franciabekezdésével összhangban kérte az érdekelt felek véleményét azokról a releváns forrásokról, amelyeket a Bizottság a kínai exportáló gyártókra vonatkozó rendes érték meghatározásához felhasználhat. A feljegyzésben a Bizottság teljeskörűen – többek között az alapanyagokra, az energiára, a munkaerőre és hulladékra is kiterjedően – felsorolta azokat a termelési tényezőket, amelyeket az exportáló gyártók felhasználnak az érintett termék előállításához. Ezenkívül a torzulástól mentes árak, illetve referenciaértékek megválasztására vonatkozó szempontok alapján a Bizottság Brazíliát, Mexikót, Oroszországot és Törökországot jelölte meg lehetséges reprezentatív országként.

(94)

A Bizottság lehetőséget biztosított az érdekelt feleknek észrevételeik megtételére. A Taishan, a Jushi, a Hengshi, valamint a panaszos fogalmazott meg észrevételeket. A kínai kormány nem tett észrevételeket.

(95)

A Bizottság a 2019. márciusi feljegyzés nyomán beérkezett észrevételekre egy második, a rendes érték megállapításához felhasznált forrásokról készített 2019. szeptember 4-i feljegyzésben reagált (a továbbiakban: 2019. szeptemberi feljegyzés). A Bizottság rendelkezésre bocsátotta továbbá a termelési tényezők módosított jegyzékét, és arra a következtetésre jutott, hogy az adott szakaszban Törökország reprezentatív országnak tekinthető az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése a) pontjának első franciabekezdése alapján. A Bizottság ezenkívül összeállította a Törökország által alkalmazott kódok jegyzékét, és a nyilvános aktában hozzáférhetővé tette a vonatkozó török vámstatisztikákat. A Bizottság felkérte az érdekelt feleket, hogy tegyenek észrevételt ezzel kapcsolatban. A CNBM csoporthoz tartozó két kínai exportáló gyártó fogalmazott meg észrevételeket. E rendelet (106), (177) és (207)–(211) preambulumbekezdésben reagál ezekre az észrevételekre.

3.3.   Rendes érték az együttműködő exportáló gyártóknál

(96)

Az alaprendelet 2. cikkének (1) bekezdése szerint „[a] rendes érték rendszerint az exportáló országban a független vevők által a szokásos kereskedelmi forgalom keretében ténylegesen fizetett vagy fizetendő árakon alapszik”.

(97)

Az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontja szerint ugyanakkor „[a]bban az esetben, ha […] megállapítást nyer, hogy az exportáló országban fennálló, b) pont szerinti jelentős torzulások következtében nem helyénvaló az exportáló országbeli belföldi árak és költségek alkalmazása, a rendes értéket a torzulásoktól mentes árakat vagy referenciaértékeket tükröző előállítási és értékesítési költségek alapján kell képezni”, és annak „tartalmaznia kell az igazgatási, értékesítési és általános költségek, valamint a nyereség torzulástól mentes és észszerű összegét” . Az alábbiakban található részletes magyarázat szerint a Bizottság e vizsgálatban a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján – a kínai kormány együttműködésének hiányára is figyelemmel – arra a következtetésre jutott, hogy indokolt az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének alkalmazása.

3.3.1.   Jelentős torzulások fennállása

3.3.1.1.   Bevezetés

(98)

Az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének b) pontjában foglalt meghatározás szerint „[j]elentős torzulások azok a torzulások, amelyek akkor következnek be, ha a jelentett árak vagy költségek – a nyersanyag- és energiaköltségeket is beleértve – jelentős kormányzati beavatkozás hatására nem szabadpiaci erőviszonyok eredményei. A jelentős torzulások fennállásának értékelése során – többek között – figyelembe kell venni az alábbiak közül egy vagy több elem lehetséges hatását:

—

a kérdéses piacot jelentős mértékben olyan vállalkozások szolgálják ki, amelyek az exportáló ország hatóságainak tulajdonában vannak, ellenőrzése vagy szakpolitikai felügyelete vagy irányítása alatt állnak,

—

az állami jelenlét a vállalatokban lehetővé teszi az állam számára, hogy befolyást gyakoroljon az árak és a költségek tekintetében,

—

a belföldi beszállítókat előnyben részesítő vagy a szabadpiaci erőviszonyokat más módon befolyásoló közpolitikák vagy intézkedések,

—

a csődeljárási, a társasági jogi és a tulajdonjogi jogszabályok hiánya, diszkriminatív alkalmazása vagy nem megfelelő érvényesítése,

—

a bérköltségek torzult volta,

—

közpolitikai célokat megvalósító vagy az államtól más tekintetben nem függetlenül tevékenykedő intézmények által nyújtott finanszírozás vehető igénybe”.

(99)

Az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének b) pontja szerint a 2. cikk (6a) bekezdésének a) pontja értelmében vett jelentős torzulások fennállásának értékelése során egyebek mellett a nem kimerítő jelleggel felsorolt elemeket kell figyelembe venni. Az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének b) pontja szerint a jelentős torzulások fennállására vonatkozó értékelés során azt kell vizsgálni, hogy ezen elemek közül egy vagy több milyen hatást gyakorolhat az érintett terméknek az exportáló országban érvényes áraira és költségeire. Mivel a felsorolt elemeknek nem együttesen kell fennállniuk, a jelentős torzulások fennállásának megállapításához nem szükséges mindegyik elemet megvizsgálni. Ráadásul ugyanazok a ténybeli körülmények vehetők alapul a lista egy vagy több eleme fennállásának igazolásához. Mindazonáltal a 2. cikk (6a) bekezdésének a) pontja értelmében vett jelentős torzulások fennállására vonatkozó következtetést az összes rendelkezésre álló bizonyíték alapján kell megfogalmazni. A torzulások fennállására vonatkozó általános értékelés során figyelembe vehetők az exportáló országot jellemző általános összefüggések és körülmények is, különösen olyan esetekben, amikor az exportáló ország gazdasági és közigazgatási berendezkedésének alapelemeiből fakadóan a kormányzat olyan alapvető hatáskörökkel rendelkezik, amelyek segítségével érdemben beavatkozhat a gazdaságba, és ennek hatására az árak és a költségek nem a piaci erőviszonyok szabad alakulásának eredményeként jönnek létre.

(100)

Az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének c) pontja úgy rendelkezik, hogy „[a]mennyiben a Bizottság megalapozott jelzésekkel rendelkezik a b) pontban említettek szerinti torzulások egy adott országban vagy az ország egy adott ágazatában való fennállásáról, és amennyiben az e rendelet eredményes alkalmazása szempontjából helyénvaló, a Bizottságnak jelentést kell készítenie, nyilvánosságra hoznia és rendszeresen frissítenie, amelyben leírja a b) pontban említett piaci körülményeket az adott országban vagy ágazatban”.

(101)

E rendelkezés alapján a Bizottság országjelentést (20) állított össze Kínáról (a továbbiakban: jelentés), amely bemutatja, hogy a kormányzat számos szinten jelentős mértékben beavatkozik a gazdaság működésébe, és ezzel torzulásokat idéz elő különösen több fontos termelési tényező (például a földterület, az energia, a tőke, a nyersanyagok és a munkaerő) esetében, illetve meghatározott ágazatokban (például az acél- és a vegyiparban). A Bizottság a jelentést a vizsgálat megindításakor elhelyezte a vizsgálat iratai között. Az érdekelt felek lehetőséget kaptak arra, hogy megcáfolják a vizsgálat megindításakor a vizsgálat irataiban foglalt bizonyítékokat, észrevételt tegyenek azokkal kapcsolatban, vagy kiegészítsék azokat. Emellett a panasz is tartalmazott néhány olyan releváns bizonyítékot, amely kiegészíti a jelentésben foglaltakat.

(102)

így különösen a panasz információkat tartalmazott arról, hogy a kínai kormány erőteljesen támogatja a kínai üvegrostszövet- és üvegrostelőfonat-ágazatot. A panaszos szerint Kína 12. ötéves terve „stratégiai feltörekvő ágazatként” kiemelt fontosságot tulajdonít az új anyagokkal foglalkozó ágazatnak (ide tartozik az üvegrostszövet-ágazat is), és előírja, hogy azt átfogó szakpolitikai támogatással és irányítással „vezető pillérágazattá” kell fejleszteni. Ezenkívül a 13. ötéves terv célként fogalmazza meg az új anyagokkal foglalkozó ágazat továbbfejlesztését, amelynek eszközeként a kutatás és fejlesztés megerősítését, valamint a feldolgozóipar innovációs képességének fokozását írja elő (21).

(103)

A panasz szerint továbbá az új anyagokkal foglalkozó ágazatot a Made in China 2025 kezdeményezés is ösztönzi, és ebből következően az ágazat szereplői jelentős állami támogatásra lehetnek jogosultak. A panasz számos olyan alapot sorol fel, amelyet a Made in China 2025 kezdeményezés, ennélfogva pedig közvetetten az üvegrostszövet-ágazat támogatására hoztak létre (22).

(104)

Végezetül a panasz megjegyzi, hogy az építőanyag-iparra vonatkozó 13. ötéves terv az ágazati szerkezet optimalizálására szólít fel, többek között az olyan feltörekvő ágazatok bővítésével, mint az üvegalapú anyagok, az ipari kerámiák, az intraokuláris lencsék, a nagy teljesítményű szálak és kompozitok, valamint a grafén és a módosított anyagok. Ezt állami finanszírozási, adózási, pénzügyi, árképzési, energia- és környezetvédelmi politikákkal, valamint az építőanyag-ipari vállalkozások egyesüléséhez, felvásárlásához és szerkezetátalakításához kapcsolódó tőkejuttatások különféle eszközökkel, többek között hitelezés útján történő támogatásával kell elérni (23).

(105)

A (41) preambulumbekezdésben foglaltak szerint a kínai kormánytól nem érkezett olyan észrevétel vagy bizonyíték, amely alátámasztotta vagy cáfolta volna az ügy irataiban, ezen belül a jelentésben meglévő, valamint a panaszos által ezek kiegészítéseképpen nyújtott bizonyítékokat arra vonatkozóan, hogy jelentős torzulások állnak fenn, és/vagy a szóban forgó ügyben helyénvaló az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének alkalmazása.

(106)

A torzulásokkal kapcsolatos észrevételeket a Hengshi, a Jushi és a CCCLA fogalmazott meg; e szervezetek azt állították, hogy a WTO-jog szerint az Unió a rendes érték számtani képzéséhez köteles a költségeket olyan módon megállapítani, hogy az tükrözze a Kínában fennálló körülményeket a dömpingellenes megállapodás 2. cikkével összhangban, ezenkívül hivatkoztak a WTO Fellebbezési Testületének a DS473 EU–biodízel (Argentína) ügyről szóló jelentésére.

(107)

A jelen vizsgálat keretében a Bizottság a (161) preambulumbekezdésben megállapította, hogy helyénvaló az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének alkalmazása. A Bizottság úgy ítéli meg, hogy ennek megfelelően a 2. cikk (6a) bekezdése alkalmazandó. Emellett a Bizottság úgy ítéli meg, hogy ez a rendelkezés összhangban van az Európai Unió WTO-kötelezettségeivel. A Bizottság álláspontja szerint ahogyan az a DS473 EU–biodízel (Argentína) ügyben tisztázásra került, az alaprendelet azon rendelkezései, amelyek valamennyi WTO-tag esetében általánosan alkalmazandók, különösen pedig az alaprendelet 2. cikke (5) bekezdésének második albekezdése, lehetővé teszi, hogy a Bizottság – a szükséges és megalapozott kiigazítások mellett – harmadik ország adatait használja fel. A Bizottság végül emlékeztetett arra, hogy a DS473 EU–biodízel (Argentína) ügy nem érinti az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének alkalmazását, amely a jelen vizsgálat során a rendes érték meghatározásának releváns jogalapja. A Bizottság ezért elutasította ezt az állítást.

(108)

A Bizottság megvizsgálta, hogy az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének b) pontja értelmében fennálló jelentős torzulások figyelembevételével helyénvaló-e vagy sem a Kínában érvényes belföldi árak és költségek alkalmazása. A Bizottság ezt a vizsgálatot a vizsgálat iratai között megtalálható, köztük a jelentésben foglalt bizonyítékokra alapozta, amelyek nyilvánosan hozzáférhető forrásokból származnak. Az elvégzett elemzés általában véve a kínai gazdaságba való jelentős mértékű kormányzati beavatkozással, valamint konkrétan az érintett gazdasági ágazat és az érintett termék piacának sajátos helyzetével foglalkozott.

3.3.1.2.   A kínai belföldi árakat és költségeket befolyásoló jelentős torzulások

(109)

A kínai gazdasági rendszer a „szocialista piacgazdaság” koncepcióján alapul. Ez a kínai alkotmányban is rögzített koncepció határozza meg a kínai gazdaságirányítást. Alapelve, hogy „a termelőeszközök állami tulajdonban, azaz a nép egészének tulajdonában és a dolgozók kollektív tulajdonában vannak”. Az állami tulajdonon alapuló gazdaság „a nemzetgazdaság első számú motorja”, és az államnak feladata a gazdaság „konszolidációjának és növekedésének biztosítása” (24). Következésképpen Kína általános gazdasági berendezkedése nemhogy lehetővé teszi, hanem kifejezetten megköveteli a gazdaságba való jelentős kormányzati beavatkozást. Az állami tulajdon magántulajdonnal szembeni elsőbbsége az egész jogrendszerben megfigyelhető, és minden fontosabb jogszabályban hangsúlyosan, általános elvként jelenik meg. Jó példa erre a kínai ingatlantörvény, amely a szocializmus kezdeti szakaszára hivatkozva az államot olyan alapvető gazdasági rendszer fenntartásával bízza meg, amelyben uralkodó szerepet játszik az állami tulajdon. A jogrendszer megtűr más tulajdoni formákat is, de azoknak az állami tulajdon mellett kell fejlődniük (25).

(110)

A kínai jog szerint a szocialista piacgazdaság fejlesztése a Kínai Kommunista Párt (a továbbiakban: KKP) vezetésével történik. A kínai állam és a KKP struktúrái minden szinten – jogi, intézményi és személyi szinten is – egymásba fonódva olyan felépítményt alkotnak, amelyben a KKP és az állam szerepei nem különböztethetők meg. A kínai alkotmány 2018. márciusi módosítását követően az alkotmány 1. cikkében való megerősítés révén még hangsúlyosabbá vált a KKP vezető szerepe. A módosítás a cikk korábbi első mondata mögé, amely szerint „[a] Kínai Népköztársaság alaprendszere a szocialista rendszer”, beillesztett egy új második mondatot, amely szerint „[a] kínai típusú szocializmus meghatározó eleme a Kínai Kommunista Párt vezető szerepe”. (26) Ez jól szemlélteti, hogy a KKP milyen mértékben gyakorol megkérdőjelezhetetlen és egyre nagyobb mértékű ellenőrzést a kínai gazdasági rendszer felett. Ez a vezető szerep és ellenőrzés alapvető ismérve a kínai rendszernek, és túlmutat a más országokban megszokott helyzeten, ahol a kormány a szabadpiaci erők működése mellett lát el általános makrogazdasági szabályozó szerepet.

(111)

A kínai állam intervencionista gazdaságpolitikát követve valósítja meg céljait, amelyek egybeesnek a KKP politikai programjában foglaltakkal, nem pedig a szabadpiacon uralkodó gazdasági viszonyokat tükrözik. (27) A kínai hatóságok által alkalmazott intervencionista gazdaságpolitikai eszközök sokrétűek, és az ipartervezésre, a pénzügyi rendszerre és a szabályozási környezet szintjére egyaránt kiterjednek.

(112)

Először: az átfogó igazgatási felügyelet szintjén a kínai gazdaság irányítását összetett ipari tervezési rendszer határozza meg, amely az országon belül minden gazdasági tevékenységet érint. A tervek áthatják a gazdasági ágazatok és a horizontális politikák bonyolult szövevényét, és a kormányzat minden szintjén jelen vannak. A tartományi szintű tervek részletesek, míg az országos szintűek általánosabb célokat tűznek ki. A tervek emellett meghatározzák az érintett gazdasági ágazatok támogatásának eszközeit, valamint a célkitűzések megvalósításának időkereteit is. Egyes tervek még mindig rögzítenek konkrét kimeneti célokat, a korábbi tervezési ciklusokban pedig jellemzően ez volt a helyzet. A tervek a kormányzati prioritásoknak megfelelően kijelölik, hogy mely konkrét ipari ágazatokat és/vagy projekteket kell pozitív vagy negatív prioritásnak tekinteni, és milyen konkrét fejlesztési célokat kell velük kapcsolatban teljesíteni (iparkorszerűsítés, nemzetközi terjeszkedés stb.). A gazdasági szereplőknek – a magán- és állami tulajdonban lévőknek egyaránt – gyakorlatilag a tervrendszer által megszabott realitáshoz kell igazítaniuk üzleti tevékenységüket. Ez nem csupán a tervek kötelező jellege miatt van így, hanem azért is, mert az illetékes kínai hatóságok a kormányzat valamennyi szintjén a tervek szerint járnak el, és hatáskörüket ennek megfelelően gyakorolva kényszerítik a gazdasági szereplőket a tervekben lefektetett prioritások betartására (lásd még a 3.3.1.5. szakaszt) (28).

(113)

Másodszor: a pénzügyi források elosztásának szintjén Kína pénzügyi rendszerét állami tulajdonú kereskedelmi bankok uralják. Ezeknek a bankoknak a hitelezési politikájuk kialakításakor és végrehajtásakor a kormányzat iparpolitikai célkitűzéseihez kell igazodniuk, ahelyett, hogy elsődlegesen az adott projekt gazdasági megalapozottságát értékelnék (lásd még a 3.3.1.8. szakaszt). (29) Ugyanez mondható el a kínai pénzügyi rendszer egyéb elemeiről, pl. a részvény- és kötvénypiacokról, a magántőkepiacokról stb. is. A pénzügyi rendszer e bankszektoron kívüli részeinek intézményi berendezkedése és tevékenysége nem a pénzügyi piacok hatékony működését szolgálja, hanem az állam és a KKP számára biztosítja az ellenőrzés és a beavatkozás lehetőségét. (30)

(114)

Harmadszor: a szabályozási környezet szintjén az állami beavatkozás több formában történhet. Például a közbeszerzési szabályokat rendszeresen használják fel a gazdasági hatékonyságtól eltérő szakpolitikai célok érdekében, ami akadályozza a piacközpontú elvek érvényesülését e téren. A vonatkozó jogszabályok kifejezetten úgy rendelkeznek, hogy a közbeszerzés végrehajtásának célja az állami szakpolitikák által meghatározott célok elérése. E célok jellege azonban nincs meghatározva, így a döntéshozó szervek széles mérlegelési jogkörrel rendelkeznek. (31) A kínai kormány a beruházások terén is jelentős irányítást és befolyást gyakorol az állami és a magánberuházások célja és volumene fölött egyaránt. A hatóságok az iparpolitikai célok – például a legfontosabb ágazatok fölötti állami irányítás fenntartása vagy a belföldi ipar megerősítése – támogatásának fontos eszközeként használják a befektetésátvilágítást, valamint a befektetésekhez kapcsolódó különböző ösztönzőket, korlátozásokat és tiltásokat. (32)

(115)

Összefoglalásként elmondható, hogy a kínai gazdasági modell bizonyos alapvető axiómákra épül, amelyek sokféle kormányzati beavatkozást tesznek lehetővé, illetve ösztönöznek. Az ilyen jelentős kormányzati beavatkozások nem férnek össze a piaci erők szabad játékával, aminek a következtében torzul a források piaci elvek szerinti hatékony elosztása. (33)

3.3.1.3.   Jelentős torzulások az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése b) pontjának első franciabekezdése szerint: a kérdéses piacot jelentős mértékben olyan vállalkozások szolgálják ki, amelyek az exportáló ország hatóságainak tulajdonában vannak, ellenőrzése vagy szakpolitikai felügyelete vagy irányítása alatt állnak

(116)

Kínában az állam tulajdonában, ellenőrzése és/vagy szakpolitikai felügyelete vagy irányítása alatt működő vállalkozások a gazdaság alapvető részét képezik.

(117)

A kínai kormány és a KKP olyan struktúrákat tart fenn, amelyekkel biztosítja folyamatos befolyását a vállalatok, különösen pedig az állami tulajdonú vállalatok felett. Az állam (és sok tekintetben a KKP) nem csupán megfogalmazza az általános gazdaságpolitikát és tevékenyen felügyeli annak az egyes állami tulajdonú vállalatoknál történő végrehajtását, hanem jogot formál arra is, hogy részt vegyen az állami tulajdonú vállalatok operatív döntéshozatalában. Ennek jellemző eszközei a kádereknek a kormányzati hatóságok és az állami tulajdonú vállalatok közötti rotációja, a párttagok jelenléte az állami tulajdonú vállalatok irányító szerveiben és a párt alapszervezeteinek jelenléte a vállalatokon belül (lásd még a 3.3.1.4. szakaszt), valamint az állami tulajdonú vállalatok struktúrájának alakítása (34). Cserében az állami tulajdonú vállalatok különleges státuszt élveznek a kínai gazdaságon belül, amely több gazdasági előnyt is magában foglal, különös tekintettel a versennyel szembeni védelemre és a releváns inputokhoz (többek között a finanszírozáshoz) való hozzáférésre (35).

(118)

Az üvegrost szövetek és az üvegrost előfonatok ágazatában továbbra is komoly mértékű a kínai kormányzat tulajdonosi szerepe. Az állam jelentős részesedéssel rendelkezik a mintában szereplő mindkét csoportban (CNBM csoport és Yuntianhua csoport), amelyek az üvegrost szövetek és az üvegrost előfonatok legnagyobb kínai gyártói. Az üvegrost szöveteket és az üvegrost előfonatokat egyaránt magában foglaló üvegrostágazat teljes kínai termelési kapacitásának mintegy 68 %-át ezek a vállalatok adják (36).

(119)

Az üvegrostszövet-ágazatban érvényesülő kormányzati ellenőrzés és beavatkozás magas szintje és az ágazatban működő állami tulajdonú vállalatok fokozott jelenléte mellett a magántulajdonban lévő gyártók sem működhetnek piaci feltételek között. Olyannyira nem, hogy a 3.3.1.5. pontban foglaltaknak megfelelően az üvegrostszövet-ágazatban az állami tulajdonú vállalatok mellett a magántulajdonú vállalatokra is kiterjed a szakpolitikai felügyelet és irányítás. Ugyanez mondható el az üvegrostelőfonat-ágazatról is, amely az üvegrost szövetek fő nyersanyagait állítja elő.

3.3.1.4.   Jelentős torzulások az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése b) pontjának második franciabekezdése szerint: Az állami jelenlét a vállalatokban lehetővé teszi az állam számára, hogy befolyást gyakoroljon az árak és a költségek tekintetében

(120)

Amellett, hogy az állami tulajdonú vállalatok feletti tulajdonjogon és más eszközökön keresztül ellenőrzést gyakorol a gazdaság felett, a kínai kormányzat a vállalatokban való állami jelenlétének köszönhetően abban a helyzetben van, hogy befolyást gyakorolhat az árakra és a költségekre. Amellett, hogy a megfelelő állami hatóságokat a kínai jogszabályok szerint megillető azon jog, hogy kinevezzék és eltávolítsák az állami tulajdonú vállalatok kulcspozíciókban lévő vezetőit, tekinthető úgy, hogy megfelelő tulajdonosi jogokat testesít meg, (37) a KKP-nek az állami és a magántulajdonú vállalatokban egyaránt jelen lévő alapszervezetei révén az állam egy másik olyan fontos csatornával is rendelkezik, amelynek révén befolyásolhatja az üzleti döntéseket. A kínai társasági jog szerint minden vállalatnál KKP-szervezetet kell létrehozni (és ebben a KKP alapszabálya szerint legalább három KKP-tagnak lennie kell (38)), amely számára az adott vállalatnak kell biztosítania a szükséges működési feltételeket. Ezt a szabályt a jelek szerint korábban nem mindig tartották be, illetve érvényesítették szigorúan. Legkésőbb 2016-tól azonban a KKP erőteljesebben, mintegy politikai alapelvként érvényesíti azt az igényét, hogy ellenőrzése alatt tartsa az üzleti döntéseket. A beszámolók szerint emellett a KKP annak érdekében is nyomást gyakorol a magántulajdonú vállalatokra, hogy azok elsődlegesnek tekintsék a „patriotizmust”, és tanúsítsanak pártfegyelmet. (39) Értesülések szerint 2017-ben a mintegy 1,86 millió magántulajdonú vállalat 70 %-ában működött pártalapszervezet, a vállalatok pedig egyre inkább arra kényszerültek, hogy a KKP szervezeteinek engedjék át a végső üzleti döntéshozatal jogát. (40) Ezek a szabályok a kínai gazdaság teljes egészében, minden ágazatra kiterjedően érvényesülnek, így az üvegrost szövetek gyártói és inputjaik beszállítói esetében is.

(121)

A korábban említett módon az üvegrostszövet-gyártók között nagy számban vannak állami tulajdonú vállalatok. A bizalmas jellegű aktában arra vonatkozóan is rendelkezésre állnak bizonyítékok, hogy az állam a mintában szereplő exportáló gyártókon belüli jelenlétével képes befolyásolni a vállalati döntéseket, végső soron pedig beavatkozni az árak, illetve költségek alakulásába. Mivel a konkrét alátámasztó elemek a vállalat alapszabályában vagy egyéb bizalmas jellegű dokumentumokban találhatók meg, ezeket külön-külön hozták nyilvánosságra az érintett fél számára.

(122)

Az államnak a pénzügyi piacokon (lásd még a 3.3.1.8. szakaszt), valamint a nyersanyagokat és más inputokat előállító gazdasági ágazatokban való jelenléte és az azok működésébe való beavatkozása további torzító hatást fejt ki a piacra (41). Az üvegrostszövet-ágazatban és a más ágazatokban (így a pénzügyi és az inputokat előállító ágazatokban) működő vállalatokban – köztük az állami tulajdonú vállalatokban – való állami jelenlét lehetővé teszi a kínai kormány számára, hogy befolyást gyakoroljon az árak és költségek tekintetében.

3.3.1.5.   Jelentős torzulások az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése b) pontjának harmadik franciabekezdése szerint: a belföldi beszállítókat előnyben részesítő vagy a szabadpiaci erőviszonyokat más módon befolyásoló közpolitikák vagy intézkedések

(123)

A kínai gazdaság irányát jelentős mértékben egy részletesen kidolgozott tervrendszer határozza meg, amely prioritásokat állít fel és célokat tűz ki a központi és a helyi kormányzati szervek számára. A tervek a kormányzat valamennyi szintjén jelen vannak, és szinte minden gazdasági ágazatot lefednek. A tervek kötelezően betartandó célokat rögzítenek, miközben a közigazgatás egyes szintjein működő hatóságok figyelemmel kísérik, hogy az alattuk lévő szinten elhelyezkedő kormányzati szervek hogyan hajtják végre őket. Általában elmondható, hogy a kínai tervrendszer miatt a források a kormány által stratégiainak vagy más szempontból politikailag fontosnak tekintett ágazatokba kerülnek, ahelyett, hogy elosztásuk a piaci erőviszonyoknak megfelelően történne. (42)

(124)

Az üvegrostszövet-ágazat fontos ágazatnak minősül, amelyet a kínai kormányzat támogat. Ezt számos ágazati fejlesztési terv megerősíti, például a Kínai Népköztársaság gazdasági és társadalmi fejlesztésére vonatkozó 13. ötéves terv, vagy a Made in China 2025 kezdeményezés (43).

(125)

Ezenkívül az üvegrostszövet-ágazatot gyakran említik „új anyagokkal” összefüggésben. A Made in China 2025 ütemterve (44) ismerteti a 9. ágazatot („Új anyagok”) és annak alkategóriáit, ideértve a fejlett alapvető anyagokat (9.1. pont), a fő stratégiai anyagokat (9.2. pont), ezen belül a nagy teljesítményű szálakat és kompozitokat, valamint az új energetikai anyagokat (45).

(126)

Ezenkívül a Made in China 2025 útiterve alapján 2016 novemberében a 10 stratégiai ágazat listájából pontosított, négy alapelemet tartalmazó jegyzék készült, amelyet a feldolgozóipar fejlesztésével foglalkozó vezetői testület tanácsadó csoportja, a Nemzeti Feldolgozóipari Stratégiai Tanácsadó Bizottság (NMSAC) tett közzé. A katalógusban a 10 stratégiai ágazat mindegyike négy fejezetre oszlik: i. alapvető fontosságú alkatrészek, ii. kulcsfontosságú anyagok, iii. fontos fejlett eljárások/technológiák és iv. ipari technológiai platformok. Az üvegrost a következőkben található meg: 7. ágazat – elektromos berendezések, II. pont, kulcsfontosságú anyag – 16. alpont: „üvegrostas szigetelőtáblák”; valamint 9. ágazat – új anyagok, II. pont, kulcsfontosságú anyagok, 10. alpont: „nagyteljesítményű rostok, monomerek és kompozitok” és 24. alpont: „üvegalapú anyagok”.

(127)

A Kínai Népköztársaság nemzetgazdasági és társadalmi fejlődésének 13. ötéves terve néhány ízben megemlíti az új anyagokat: „Gyorsabban törekszünk arra, hogy alapvető technológiai áttörést érjünk el többek között a következő generációs információs és kommunikációs technológiák, az új energetikai technológiák, valamint az új anyagok területén […]” (46). A terv ezenkívül kulcsfontosságú új anyagok kutatásával, fejlesztésével és alkalmazásával kapcsolatos projektek végrehajtását irányozza elő (47).

(128)

A Made in China 2025 ütemterve 10 stratégiai ágazatot sorol fel, amelyeket a kínai kormány kulcságazatként kezel. A 10 stratégiai ágazat egyike, az új anyagok ágazata részesül a dokumentumban felsorolt támogatási mechanizmusokból származó előnyökből, ideértve többek között a pénzügyi támogatási politikákat, a költségvetési és adópolitikát, valamint az államtanácsi felügyeletet és támogatást (48).

(129)

A Nemzeti Fejlesztési és Reformbizottság iparszerkezeti kiigazításokról szóló útmutató katalógusának 2011. évi kiadása, amely felsorolja az építőanyagok és szövetek fejezeteihez tartozó, kedvezményes finanszírozásra jogosult ágazatokat, ugyancsak kifejezetten említi az üvegrostból készült termékeket az alábbiak szerint:

„ Építőanyagok:

[…]

6.

A kádkemencés huzalgyártási technológia alkalmazása alkálimentes üveg előállításához, valamint nagy teherbírású üvegrost és a belőle készülő termékek technológiai fejlesztése és gyártása 50000 tonna/év mennyiségig

Szövetek:

[…]

4.

Szerves és szervetlen nagyteljesítményű üvegrostak és üvegrostas termékek, valamint ... többek között nagyszilárdságú üvegrost (HT-AR) technológiai fejlesztése és gyártása

[…]

6.

Több fajtájú szállal készült vegyes fonalak előállítása nagysebességű és új típusú fonási technológiák (pl. kompakt fonás, alacsony nyomatékú fonás, sziro-fonás, beágyazott fonás) alkalmazásával, valamint csúcsminőségű fonalak előállítása automatizálási eszközök (automatikus tekercselés, finomtekercselés, gyűjtőleszedés) alkalmazásával.

[…]

9.

A nemzetgazdaság igényeit különböző területeken kielégítő ipari textiltermékek gyártása szőtt, nem szőtt kompozit, többrétegű közvetlen kompozit, tartós többfunkciós kikészítés és egyéb csúcstechnológiák alkalmazásával.”

(130)

Ezenkívül az iparszerkezeti kiigazításokról szóló 2011. évi útmutató katalógus (9. határozat) kifejezetten megemlíti az ösztönzött ágazatok között: „Az e-üvegrost gyártása kohóban […], a nagy teherbírású üvegrost és a belőle készülő termékek fejlesztése és gyártása.”

(131)

Az üvegrost szövetekkel és üvegrost előfonatokkal ezenkívül a 2016–2020 közötti időszakra szóló építőanyag-ipari fejlesztési terv is foglalkozik, amely többek között előirányozza az építőanyag-ipar „nagy ágazatból erős ágazattá” alakítását, az építőipari struktúrák optimalizálását, a kulcsfontosságú anyagok ellátásbiztonságának javítását, az ágazaton belüli koncentráció fokozását, valamint a nemzetközi versenyképesség erősítését (49). A terv mennyiségi fejlesztési célokra, a termelési kapacitás feletti kormányzati ellenőrzésre, részletes termelési célokra, az ágazatoknak a Kínai Népköztársaság tartományai közötti földrajzi megoszlására, az ellátás biztonságára, az egyes ágazatok fejlesztésére, a vállalkozások feletti kormányzati ellenőrzésre és befolyásra, valamint ágazati támogatási intézkedésekre vonatkozó rendelkezéseket tartalmaz (50). Ez bizonyítja az állam erőteljes jelenlétét és beavatkozását az üvegrostágazatban.

(132)

Az üvegrost- és kompozitágazatra vonatkozó 13. ötéves terv (51) kifejezetten az üvegrostas anyagok ágazatára irányul. Egyértelműen irányítja az ágazat fejlődését, például a III.3. szakasz a következő célokat tűzi ki:

„ Aktív integráció és korszerűsítés az ágazati ellátási lánc beszerzési és értékesítési végpontjain az üvegrost- és kompozitágazat egészséges és stabil fejlődésének fenntartása érdekében: A kádkemencés technológiát alkalmazó nagyvállalatok ösztönzése a globális piaci megjelenésre irányuló fejlesztési stratégia folyamatos végrehajtására, valamint a globális termelésikapacitás-minták kialakítására. Ez alapján: - a belföldi üvegrost-előállítási volumen növekedési ütemének ellenőrzését alacsony szinten kell tartani; - ezzel párhuzamosan csökkenteni kell a belföldön előállított üvegrostak és üvegrostas termékek kiviteli arányát; - aktívan módosítani kell a termékstruktúrákat; […] - a termékstruktúra aktív módosítása mellett a differenciált fejlesztés végrehajtás, a csúcsfeldolgozással előállított üvegrost termékek erőteljes fejlesztése, a közép- és csúcskategóriás alkalmazási területeken az üvegrostas és kompozit termékek piacának bővítése, valamint a termékminőség javítása és a hozzáadott érték növelése felé kell orientálni a vállalkozásokat. Biztosítani kell azt, hogy az üvegrost- és kompozitágazat főtevékenységből származó árbevételének éves növekedési üteme körülbelül 5-6 százalékponttal haladja meg az országos GDP növekedési rátáját, tehát 2020-tól kezdve a meghatározott méret feletti vállalkozások együttes árbevétele érje el az 500 milliárd jüant, vagyis a 12. ötéves terv végi érték kétszeresét. ”  (52)

(133)

Ezenkívül a terv IV.3.4. szakasza megalapozza a vállalkozások és a teljes ágazat kormányzati irányítását:

„A vállalkozások különböző típusait – azok egyedi előnyeinek és konkrét piaci szegmenseinek figyelembevételével – orientálni kell a differenciált tevékenységekben való részvételre. Különösen a kis- és középvállalkozásokat kell annak a növekedési pályának a követése felé orientálni, amely a különféle hiányosságok kitöltésére, a nagyokat kiegészítő kisvállalkozásokra, valamint a sikerhez vezető útként felfogott specializációra épül. A differenciált tevékenységeknek köszönhetően egyaránt elkerülhető a nagyvállalatok közötti méretverseny és a hasonló vállalkozások közötti verseny, így kiküszöbölhető a minél alacsonyabb költség versenypiaca. Ugyanakkor a specializált termelés révén a kis- és középvállalkozások kivívhatják a nagyvállalatok tiszteletét és figyelmét, szoros együttműködésen alapuló kapcsolatokat létesíthetnek a nagyvállalatokkal, emellett eredményesen támogathatják és segíthetik a nagyvállalatok fejlődését.”

(134)

A jelentés kifejti, hogy az ágazati szövetségek szorosan kapcsolódnak az államhoz, amelynek elsődleges fontosságú eleme a KKP kiépítése az egyes szövetségeken belül (53). Ezért ugyanennek a tervnek a IV.3.6. szakaszában foglalt rendelkezések is azt jelzik, hogy az állam beavatkozik az üvegrostgyártásba, ezen belül pedig az üvegrostszövet-ágazatba:

„ [A Szövetség]

—

segíti a kormányt az iparpolitika előírásszerű kialakításában és végrehajtásában az ágazat megfelelő fejlődése érdekében;

—

biztosítja az üvegrostágazatban a vállalatok piacra lépését és működését irányító rendszer eredményes bevezetését, ezzel párhuzamosan előkészíti és bevezeti a kompozitágazathoz tartozó vállalatok piacra lépését és működését irányító rendszert;

—

az ágazatra vonatkozóan piacra lépést és működést irányító rendszereket épít ki és vezet be, ezáltal

—

az alacsonyabb szinteken eredményesen korlátozza a kettőződéseket;

—

javítja a vállalkozások önfegyelemmel kapcsolatos tudatosságát és az ágazati kilátásokat;

—

támogatja az elavult termelési kapacitások felszámolását, valamint az ágazat átalakítását és korszerűsítését;

—

fenntartja az egészséges és szabályos versenyt; valamint az ágazat rendezett fejlődését;

—

figyelembe veszi az ágazat fejlesztési igényeit, ösztönző politikák és intézkedések kidolgozására törekszik, irányítja az ágazat stabil fejlődését;

—

aktívan törekszik a csúcsfeldolgozással előállított üvegrost termékek utáni exportadó-visszatérítés igénybevételére, és irányítja a csúcsfeldolgozással előállított üvegrost termékek ágazatának stabil fejlődését;

—

aktívan törekszik az üvegrostas termékek és a kompozitok behozatalát és kivitelét terhelő adókulcsok bevezetésére és fejlesztésére annak érdekében, hogy ösztönözze a magas hozzáadott értékű kompozit termékek exportjának növekedését; ”

(135)

Az elmúlt időszakban Kína aktívan támogatta az üvegrostszövet- és az üvegrostelőfonat-ágazatot a kormányzat különböző szintjein; a mintában szereplő vállalatok egyikére vonatkozó helyi kezdeményezésre példa található Csiucsiang város 13. ötéves gazdasági és társadalmi fejlesztési tervében:

III.2.2. szakasz – A stratégiai és a feltörekvő ágazatok fejlesztési tervének hatékony végrehajtása

—

Új anyagok:

[…]

—

Az új anyagokkal foglalkozó ágazatok ellátási láncának bővítése és támogatása, az új anyagokkal foglalkozó ágazatokon belüli klaszterfejlesztés elősegítése;

—

A Jiujiang gazdasági fejlesztési övezetre, a Jiujiang Chihu kerületi ipari parkra, a Yongxiu Xinghuo ipari parkra és a Lushan szálgyártó bázisra támaszkodva elsősorban új szerves-szilikon anyagok, üvegrostas kompozit anyagok, bioszálas anyagok, fémek és grafének kifejlesztése;

[…]

—

Aktív támogatás nyújtása a JUSHI CSOPORT, a Shengxiang Electronics, a Cabot Chemical Industry és más vezető vállalkozások részére az innovációvezérelt fejlesztéshez, az aktív piaci kapcsolatok kiépítéséhez, valamint az üvegrost és az új kompozit anyagok új felhasználási területeinek feltárásához és fejlesztéséhez az üvegrostágazat gyorsabb átalakítása és korszerűsítése érdekében  (54).

(136)

A nyersanyagokat illetően az együttműködő, vertikálisan nem integrált gyártó esetében a fő nyersanyag az üvegrost előfonat, amely a teljes előállítási költség több mint 70 %-át teszi ki. Az üvegrost előfonatokkal kapcsolatos korábbi szubvencióellenes vizsgálat során már megállapítást nyert, hogy az ágazat a kínai kormány jelentős támogatásában részesül, ezért torzulások jellemzik. Megállapítást nyert, hogy az üvegrostelőfonat-ágazatnak előnye származik kedvezményes kölcsönökből, az új és csúcstechnológiát alkalmazó vállalatok programja keretében kapott adókedvezményekből, a közvetett adó- és behozatalivám-programokból, valamint földhasználati jogok biztosításából (55).

(137)

A vertikálisan integrált gyártók számos termelési tényezőt használnak fel, amelyek szintén torzultak. Például a gázt, az egyik fontos termelési tényezőt elsősorban állami tulajdonú vállalatok termelik (a földgáz 96 %-át a China National Petroleum Corporation (CNPC), China Petroleum & Chemical Corporation (Sinopec) és a China National Offshore Oil Corporation (CNOOC) ellenőrzi), a gázárakat pedig a Nemzeti Fejlesztési és Reformbizottság (a továbbiakban: NDRC) szabályozza (56). Az üvegrostszövet-gyártás egyéb fontos nyersanyagai: a kvarc, a kaolin és a fluorit az ásványi erőforrásokra vonatkozó 13. ötéves tervben, ezenkívül a kvarc és a kaolin az építőanyag-iparra vonatkozó 13. ötéves tervben is szerepelnek. A két terv általánosságban rögzíti az ipar kormányzati ellenőrzését, bányászati mennyiségi előírásokat határoz meg többek között a kvarcra vonatkozóan, ösztönzi az állami tulajdonban lévő vállalatok reformját, emellett számos támogatási intézkedést, valamint magánkezdeményezéseket érintő kormányzati beavatkozást irányoz elő. Megállapítást nyert, hogy az alumínium-oxid kormányzati beavatkozás hatálya alá tartozik Hebei tartományban, ahol szerepelt a kiemelt beruházások listáján, valamint az új anyagokkal foglalkozó ágazatok 2016. évi tartományi fejlesztési tervében, amely állami támogatást írt elő a meghatározott termelési teljesítmény elérése érdekében (57). A nátrium-karbonát a petrolkémiai iparra és a vegyiparra vonatkozó 13. ötéves tervben szerepel, amely rögzíti, hogy az államnak ellenőriznie kell a termelési kapacitást: „szigorúan ellenőrzi az új kapacitásbővítéseket a kapacitásfelesleggel rendelkező ágazatokban, többek között […], a nátrium-karbonát gyártásában, […]” (58). A dolomit szintén olyan termelési tényező, amely Kínában állami támogatásban részesül, termelése például Közép- és Nyugat-Kína külföldi befektetési jegyzékében a Belső-Mongólia Autonóm Régió ösztönzött ágazatai közé tartozik. A polipropilén-ágazat ugyancsak állami támogatást kap, és szerepel az NDRC az iparszerkezeti kiigazításokról szóló útmutató katalógusában is: „új polipropilén-gyártó egységek kiépítése, kevesebb mint 70 000 tonna éves termelési kapacitással (folyamatos és szakaszos eljárással)” (59), valamint Hebei tartomány petrolkémiai 13. ötéves tervében: „Az ágazat optimalizálása: 2020-ig [Hebei] […] biztosítja a szintetikus anyagokkal foglalkozó ágazati klaszterek kialakítását, elsődlegesen a PVC, a kaprolaktám (nejlon), a TDI, az MDI (poliuretán), a polipropilén, […] terén” (60).

(138)

Összességében elmondható, hogy a kínai kormány intézkedései a gazdasági szereplőket az ösztönzött iparágak – többek között a vertikálisan nem integrált gyártók esetében az érintett termék gyártása során felhasznált legfontosabb nyersanyag, az üvegrost előfonat gyártása, valamint a vertikálisan integrált gyártók esetében az üvegrost szövetek előállításához használt számos nyersanyag előállítása – támogatásához kapcsolódó közpolitikai célkitűzések teljesítésére ösztönzik. Az ilyen intézkedések gátolják a piaci erők rendes működését.

3.3.1.6.   Jelentős torzulások az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése b) pontjának negyedik franciabekezdése szerint: a csődeljárási, a társasági jogi és a tulajdonjogi jogszabályok hiánya, diszkriminatív alkalmazása vagy nem megfelelő érvényesítése

(139)

Az ügyben rendelkezésre álló információk szerint a kínai csődjogi rendszer alkalmatlan az elsődleges céljainak elérésére, így például arra, hogy biztosítsa a követelések és a tartozások méltányos rendezését, vagy hogy védelmet nyújtson a hitelezők és az adósok törvényes jogai és érdekei számára. Ennek okai a jelek szerint abban keresendők, hogy bár formálisan a kínai csődjog hasonló elveken nyugszik, mint más országok megfelelő jogszabályai, a kínai rendszert a jogérvényesítés alapvető hiánya jellemzi. A csődesetek száma az ország gazdaságának méretéhez képest feltűnően alacsony, nem utolsósorban azért, mert a fizetésképtelenségi eljárásoknak számos olyan hiányosságuk van, amelyek a gyakorlatban visszatartják a vállalkozásokat a csődvédelem igénybevételétől. Emellett az állam továbbra is határozott és aktív szerepet játszik a fizetésképtelenségi eljárásokban, gyakran közvetlen befolyást gyakorolva az eljárások kimenetelére. (61)

(140)

A tulajdonjogi rendszer hiányosságai Kínában különösen a földterületek tulajdonjogával és a földhasználati jogokkal összefüggésben nyilvánvalóak. (62) Minden földterület a kínai állam tulajdona (a vidéki földterületek kollektív, a városi földterületek állami tulajdonban vannak). A földhasználati jogok kiosztása továbbra is kizárólag az államtól függ. Vannak olyan jogszabályi előírások, amelyek – például árverések előírásával – azt kívánják biztosítani, hogy a földhasználati jogok kiosztása átlátható módon, piaci árakon történjen. Ezeket az előírásokat azonban rendszeresen figyelmen kívül hagyják, és egyes vevők ingyen vagy a piaci ár alatt jutnak földterülethez. (63) Emellett a hatóságok a földterületek kiosztása során gyakran konkrét szakpolitikai célokat próbálnak megvalósítani, ideértve többek között a gazdasági tervek végrehajtását. (64)

(141)

A kínai gazdaság más ágazataihoz hasonlóan az üvegrost szövetek gyártóira is az általános kínai csődjogi, társasági jogi és tulajdonjogi szabályok alkalmazandók. Ennek következtében ezek a vállalatok is ki vannak téve a csődjogi és a tulajdonjogi szabályozás diszkriminatív alkalmazásából és nem megfelelő érvényesítéséből fakadó, felülről lefelé ható torzulásoknak. A jelen vizsgálat nem tárt fel olyan körülményt, amely kétségbe vonná ezeket a ténymegállapításokat. Ennek alapján a Bizottság ideiglenesen arra a következtetésre jutott, hogy a kínai csődjogi és tulajdonjogi inkább: szabályozás nem működik megfelelően, ami torzulásokat idéz elő Kínában a fizetésképtelen vállalatok életben tartása, valamint a földhasználati jogok kiosztása területén. A rendelkezésre álló bizonyítékok alapján e megfontolások maradéktalanul érvényesek az üvegrostszövet-ágazatra is.

(142)

A fentiek alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az üvegrostszövet-ágazatban – az érintett terméket is ideértve – a csődeljárási és a tulajdonjogi jogszabályokat diszkriminatívan alkalmazzák vagy nem érvényesítik megfelelően.

3.3.1.7.   Jelentős torzulások az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése b) pontjának ötödik franciabekezdése szerint: a bérköltségek torzult volta

(143)

Kínában nem fejlődhet ki teljes mértékben piaci alapokon nyugvó bérrendszer, mert a munkavállalók és a munkaadók nem gyakorolhatják kollektív önszerveződési jogaikat. Kína nem erősítette meg a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet több alapegyezményét, köztük azokat sem, amelyek az egyesülés szabadságára és a kollektív tárgyaláshoz való jogra vonatkoznak. (65) A nemzeti jog szerint csak egy szakszervezet aktív. Ez a szakszervezet azonban nem független az állami hatóságoktól, és továbbra is csak korlátozott mértékben vesz részt a kollektív tárgyalásokban és a munkavállalói jogok védelmében. (66) Emellett a kínai munkaerő mobilitását korlátozza a háztartás-nyilvántartási rendszer, amely a szociális és egyéb ellátásokat kizárólag egy adott közigazgatási területen lakók számára teszi maradéktalanul elérhetővé. Ez általában oda vezet, hogy a háztartás-nyilvántartásban nem szereplő munkavállalók kiszolgáltatott foglalkoztatási helyzetbe kerülnek, és a háztartás-nyilvántartásban szereplő munkavállalókhoz képest alacsonyabb bért kapnak (67). Ezek a ténymegállapítások azt mutatják, hogy Kínában torzulnak a bérköltségek.

(144)

A munkaerő fontos termelési tényező az üvegrost szövetek előállításában. A vizsgálat során megállapítást nyert, hogy a munkaerőköltségek a teljes termelési költség 5–25 %-át tették ki.

(145)

A Bizottsághoz nem nyújtottak be arra vonatkozó bizonyítékot, hogy az üvegrostszövet-ágazat ne tartozna az előzőekben bemutatott kínai munkajogi rendszer hatálya alá. Ennélfogva az üvegrostszövet-ágazatban a bérköltségek torzulása közvetlenül (az érintett termék és annak legfontosabb nyersanyaga előállításával összefüggésben) és közvetetten (az ugyanezen kínai munkajogi rendszer hatálya alá tartozó vállalatoktól származó tőke és inputok felhasználásán keresztül) egyaránt érvényesül.

3.3.1.8.   Jelentős torzulások az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése b) pontjának hatodik franciabekezdése szerint: közpolitikai célokat megvalósító vagy az államtól más tekintetben nem függetlenül tevékenykedő intézmények által nyújtott finanszírozás vehető igénybe

(146)

Kínában a vállalati szereplők tőkéhez való hozzáférése terén többféle torzulás is tapasztalható.

(147)

Először: a kínai pénzügyi rendszert az állami tulajdonú bankok erős pozíciója jellemzi, (68) valamint az, hogy ezek a bankok a források kihelyezésekor az adott projekt gazdasági életképességétől eltérő szempontokat vesznek figyelembe. A pénzügyi ágazaton kívüli állami tulajdonú vállalatokhoz hasonlóan a bankok nemcsak a tulajdoni jogviszonyon, hanem személyes kapcsolatokon keresztül is kötődnek az államhoz (a nagy állami tulajdonú pénzügyi intézmények felső vezetőit végső soron a KKP nevezi ki), (69) továbbá – szintén a pénzügyi ágazaton kívüli állami tulajdonú vállalatokhoz hasonlóan – a bankok rendszeresen részt vesznek a kormányzat által kidolgozott közpolitikai intézkedések végrehajtásában. Ezzel a bankok teljesítik kifejezett jogi kötelezettségüket, amely szerint üzleti tevékenységüket a nemzetgazdaság és a társadalmi fejlődés szükségleteinek megfelelően, az állam iparpolitikáinak iránymutatása mellett kell végezniük. (70) Ezt a jelenséget erősítik további olyan szabályok, amelyek a kormány által ösztönzöttnek vagy más szempontból fontosnak nyilvánított ágazatokba csatornázzák a finanszírozási eszközöket. (71)

(148)

Amellett, hogy léteznek olyan jogszabályi rendelkezések, amelyek a rendes banki magatartás követését és a prudenciális követelmények tiszteletben tartását, így például a hitelfelvevők hitelképességi vizsgálatának szükségességét írják elő, a számos bizonyíték – ideértve a piacvédelmi vizsgálatok ténymegállapításait is – azt valószínűsíti, hogy az ilyen szabályok a különböző jogszabályi rendelkezések alkalmazása során csupán másodlagos szerepet töltenek be.

(149)

Emellett a kötvény- és a hitelminősítések gyakran különféle okokból torzultnak tekinthetők, többek között amiatt, hogy a kockázatértékelést befolyásolja az adott vállalat stratégiai fontossága a kínai kormány számára, valamint az implicit állami kezességvállalás ereje. A becslések határozottan arra mutatnak, hogy a kínai hitelminősítések szisztematikusan gyengébb nemzetközi minősítésnek felelnek meg. (72)

(150)

Ezt a jelenséget erősítik további olyan szabályok, amelyek a kormány által ösztönzöttnek vagy más szempontból fontosnak nyilvánított ágazatokba csatornázzák a finanszírozási eszközöket. (73) Emiatt a hitelezés súlypontja az állami tulajdonú vállalatok, a jó összeköttetésekkel rendelkező, nagyobb méretű magántulajdonú vállalatok, valamint a kulcsfontosságú ipari ágazatokban működő vállalatok felé tolódik el, ami azt jelzi, hogy a tőkéhez jutás feltételei és költségei nem minden piaci szereplő számára azonosak.

(151)

Másodszor: az elmúlt időszakban a hitelfelvétel költségeit a beruházások élénkítése érdekében mesterségen alacsonyan tartották. Ez túlhajtotta a tőkeberuházásokat, amelyek egyre kisebb megtérülési ráta mellett valósultak meg. A folyamatot szemlélteti, hogy az állami szektorban a vállalatok tőkeáttételi mutatója az utóbbi időben a jövedelmezőség drasztikus visszaesése ellenére is nőtt, ami arra utal, hogy a bankrendszer mechanizmusai nem a szokásos kereskedelmi reakcióknak megfelelően működnek.

(152)

Harmadszor: bár a nominális kamatláb liberalizációjára 2015 októberében sor került, az árjelzések továbbra sem a szabadpiaci erőviszonyokból következnek, hanem a kormány által kiváltott torzulásoknak vannak kitéve. Erre utal, hogy a referencia-kamatlábbal megegyező vagy annál alacsonyabb kamat melletti hitelnyújtás továbbra is 45 %-os részarányt képvisel a teljes hitelállományon belül, a célzott hitelezés pedig a jelek szerint egyre nagyobb szerephez jut, részaránya a romló gazdasági körülmények ellenére is határozottan nőtt 2015 óta. A mesterségesen alacsony kamatlábak alulárazást eredményeznek, ez pedig túlzott tőkefelhasználáshoz vezet.

(153)

Kínában a hitelállomány általában vett növekedése a tőkeallokáció romló hatékonyságát mutatja, miközben nem láthatók a torzulástól mentes piaci környezetben elvárható hitelmegszorítások jelei. Emiatt az elmúlt években rohamosan nőtt a nemteljesítő hitelek volumene. A veszélyeztetett hitelállomány bővülésével szembesülő kínai kormány a nemteljesítések elkerülése mellett döntött. Következésképpen a rossz hitelekre egyrészt a hitelek megújítása volt a válasz, ami úgynevezett „zombicégek” létrejöttéhez vezetett, másrészt az adósság átruházása (pl. összefonódások vagy hitel-tőke konverzió formájában), ami viszont nem feltétlenül oldotta meg az általános hitelproblémát vagy kezelte annak elsődleges okait.

(154)

Összességében, a piac liberalizációja érdekében a közelmúltban tett lépések ellenére a kínai vállalatihitel-rendszerre hatással vannak a jelentős torzulások, amelyek abból erednek, hogy az állam továbbra is meghatározó szerepet játszik a tőkepiacokon.

(155)

A Bizottsághoz nem nyújtottak be arra vonatkozó bizonyítékot, hogy az üvegrostszövet-ágazat mentes lenne a pénzügyi rendszerre irányuló, az előzőekben bemutatott kormányzati beavatkozástól. Sőt, az üvegrost előfonatokra vonatkozó szubvencióellenes vizsgálat, amelynek ténymegállapításai jelentős mértékben a vertikálisan integrált üvegrostszövet-gyártókra is vonatkoznak, kimutatta, hogy a kínai üvegrostelőfonat-gyártók állami tulajdonban lévő és magánbankoktól egyaránt kaptak kedvezményes kölcsönt (74). Ennek következtében a pénzügyi rendszerbe való jelentős kormányzati beavatkozás minden szinten nagymértékben befolyásolja a piaci viszonyokat. A mintában szereplő exportáló gyártók jelentős összegeket kölcsönöznek a bankoktól, így a kedvezménypolitikák és az említett torzulás révén potenciálisan előnyhöz juthatnak.

3.3.1.9.   A bemutatott torzulások rendszerszintű jellege

(156)

A Bizottság megállapította, hogy a jelentésben bemutatott torzulások jellemzőek a kínai gazdaságra. A rendelkezésre álló bizonyítékok szerint a kínai rendszer jellemzőiről a 3.3.1.1–3.3.1.5. szakaszban és a jelentés A. részében tett ténymegállapítások az ország egészére és a gazdaság valamennyi ágazatára érvényesek. Ugyanez igaz a termelési tényezőkkel kapcsolatban a 3.3.1.6–3.3.1.8. szakaszban és a jelentés B. részében ismertetett jellemzésre is.

(157)

A Bizottság emlékeztetni kíván arra, hogy az üvegrost szövetek gyártásához számos különböző inputra van szükség. Az ügyben rendelkezésre álló bizonyítékok szerint a mintában szereplő exportáló gyártók az inputok több mint 96 %-át Kínában szerezték be. Amikor az üvegrost szövetek gyártói beszerzik inputjaikat vagy szerződést kötnek inputjaik beszerzése érdekében, az általuk fizetett árakra (amelyeket költségként jelenítenek meg) nyilvánvalóan kihatnak az előzőekben ismertetett rendszerszintű torzulások. Például az inputok beszállítói a torzulásokkal érintett munkaerőt foglalkoztatnak. Olyan kölcsönt vehetnek fel, amelyet szintén érintenek a pénzügyi szektor, illetve a tőkeallokáció torzulásai. Ezenkívül vonatkoznak rájuk a tervrendszer valamennyi kormányzati szinten és gazdasági ágazatban alkalmazott szabályai.

(158)

Következésképpen az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontja értelmében nemcsak az üvegrost szövetek belföldi értékesítési árait nem helyénvaló alkalmazni, hanem az inputköltségeket (ezen belül a nyersanyagok, az energia, a földterület, a finanszírozás, a munkaerő stb. költségeit) sem, hiszen ezekre is kihat a jelentés A. és B. részében bemutatott jelentős mértékű kormányzati beavatkozás. A tőkeallokáció, a földhasználat, a munkaerő, az energia és a nyersanyagok kapcsán bemutatott kormányzati beavatkozások egész Kínában megfigyelhetők. Ebből egyebek mellett az is következik, hogy a Kínában különféle termelési tényezők felhasználásával előállított inputra szintén jelentős torzulások hatnak. Ugyanez vonatkozik az input inputjaira, és így tovább. Sem a kínai kormány, sem a jelen vizsgálatban érintett exportáló gyártók nem szolgáltak ellentétes értelmű bizonyítékkal vagy érvekkel.

(159)

A mintában szereplő exportáló gyártók egyike azt állította, hogy az üvegrost szövetek és más termékek előállításához szükséges anyagok és energia beszerzése Kínában torzulásoktól mentes, mivel e tételek árait a piaci erőviszonyok határozzák meg. Ugyanez az exportáló gyártó arra kérte a Bizottságot, hogy a rendes értéket az anyagok és az energia tényleges beszerzési költségei alapján, vagy az üvegrost szövetek tényleges kínai belföldi értékesítési árainak figyelembevételével képezze.

(160)

Az exportáló gyártó nem nyújtott be bizonyítékot annak igazolására, hogy az üvegrost szövetek előállításához felhasznált anyagokat és energiát torzulástól mentes feltételekkel szerezte be. Ezért a Bizottság a (98)–(162) preambulumbekezdésben bemutatott vizsgálati ténymegállapításokra tekintettel elutasította ezt az állítást.

3.3.1.10.   Következtetés

(161)

A 3.3.1.2–3.3.1.9. szakaszban ismertetett, az egyebek mellett az általában a kínai gazdaságra, konkrétan pedig az üvegrost szövetek ágazatára irányuló állami beavatkozásra vonatkozó bizonyítékok vizsgálatát is tartalmazó elemzés – és az annak során megvizsgált elemek közül egy vagy több tényleges vagy lehetséges hatása – arról tanúskodott, hogy az érintett termék árai és költségei (a nyersanyag-, az energia- és a munkaerőköltségeket is ideértve) az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének b) pontja értelmében jelentős kormányzati beavatkozás hatására alakulnak ki, és nem szabadpiaci erőviszonyok eredményei. Ennek alapján, valamint a kínai kormány együttműködésének hiányában a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a jelen ügyben nem helyénvaló a belföldi árak és költségek alkalmazása a rendes érték megállapításához.

(162)

A Bizottság ezért a rendes értéket az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontjával összhangban kizárólag a torzulásoktól mentes árakat vagy referenciaértékeket tükröző előállítási és értékesítési költségek – ez esetben egy megfelelő reprezentatív országbeli vonatkozó előállítási és értékesítési költségek – alapján, a következő szakaszban foglaltak szerint képezte.

(163)

A végső tájékoztatást követően a Taishan előadta, hogy a vizsgált terméket illetően nem került sor lényeges piaci torzulás megállapítására, mivel a jelentés nem ismertette külön fejezetben az üvegrostszövet- és üvegrostágazatokat. Az említett fél azt is állította, hogy a jelentésben található bizonyítékok 2017 decemberéből valók, és a jelentés időközben nem frissült.

(164)

A Bizottság megjegyezte, hogy az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének alkalmazását megalapozó jelentős torzulások fennállása nem függ össze azzal, hogy a jelentésben külön ágazati fejezet foglalkozik-e a vizsgált termékkel. A jelentés több olyan torzulást ismertet, amelyek a kínai gazdaságban horizontálisan, több ágazatra kiterjedően állnak fenn, és befolyásolják a vizsgált termék árait, illetve nyersanyagait és előállítási költségeit. A 3.3.1.5. szakaszban kifejtett módon az üvegrostágazatot több, a jelentésben ismertetett kormányzati beavatkozás érinti (szerepeltetés az ötéves tervekben és egyéb dokumentumokban, nyersanyagokat érintő torzulások, pénzügyi torzulások), amelyeket e rendelet hivatkozásokkal együtt tételesen felsorol. A jelentésben már bemutatott jelentős torzulások mellett e rendelet (124)–(138) preambulumbekezdése részletesen ismertet több olyan torzulást is, amelyek az üvegrostágazatot, illetve annak nyersanyagait és inputjait érintik. A jelentős torzulásokat előidéző piaci körülmények, valamint az azokat megalapozó szakpolitikák és tervek továbbra is kihatnak az üvegrostágazatra és annak előállítási költségeire attól függetlenül, hogy a jelentést 2017 decemberében tették közzé. Egyetlen fél sem nyújtott be ellentétes értelmű bizonyítékot. Ezenkívül a (98)–(160) preambulumbekezdésben ismertetett jelentős torzulásokra vonatkozó kiegészítő bizonyítékok jelenleg is érvényesek; egyetlen fél sem nyújtott be ellentétes értelmű bizonyítékot. A Bizottság ezért elutasította ezeket az állításokat.

(165)

A végső tájékoztatást követően tartott meghallgatás során a Yuntianhua csoport azt állította, hogy e tekintetben nincs bizonyíték jelentős torzulások fennállására. A vállalat előadta, hogy az alaprendelet 2. cikkének (6a) bekezdése szerint a Bizottságnak vállalatonként külön kell vizsgálnia a jelentős torzulások fennállását. Azzal érvelt továbbá, hogy vertikálisan integrált gyártóként saját gyártási folyamata nem az üvegrost előfonatoknál, hanem az üvegrost előfonatok előállításához felhasznált nyersanyagoknál kezdődik. A Bizottságnak így a rendes érték képzésekor ezeket a nyersanyagokat kellett volna figyelembe vennie.

(166)

Az exportáló gyártó nem nyújtott be bizonyítékot annak igazolására, hogy az üvegrost szövetek előállításával kapcsolatos árai és költségei, ideértve a nyersanyagok, az energia és a munkaerő költségeit is, torzulástól mentesek. A Bizottság megjegyzi továbbá, hogy az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének alkalmazását megalapozó jelentős torzulások fennállását országos szinten kell megállapítani. Ha a jelentős torzulások fennállása megállapítást nyer, a 2. cikk (6a) bekezdését minden kínai exportáló gyártóra alkalmazni kell. Mindenesetre az alaprendelet ugyanezen rendelkezése lehetőséget ad az exportáló gyártóknak annak bizonyítására, hogy saját belföldi költségeiket nem érintik jelentős torzulások; ebben az esetben a Bizottság a rendes érték számítása során felhasználja ezeket a költségeket. Ezért a (98)–(162) preambulumbekezdésben bemutatott vizsgálati ténymegállapításokra tekintettel, valamint arra vonatkozó bizonyíték hiányában, hogy az említett ténymegállapítások nem vonatkoznak a szóban forgó exportáló gyártó belföldi költségeire, a Bizottság elutasította ezt az állítást. Mindenesetre a vizsgálat során megállapítást nyert, hogy jelentős torzulások állnak fenn, amelyek kihatnak az érintett termékre, illetve annak inputjaira, és e hatások mindenképpen érvényesülnek attól függetlenül, hogy a gyártók az előállítás során kész üvegrost előfonatot használnak fel, vagy teljesen integrált gyártási folyamattal rendelkeznek.

(167)

Ezáltal a (162) preambulumbekezdésben levont következtetés megerősítést nyert.

3.3.2.   Reprezentatív ország

3.3.2.1.   Általános megjegyzések

(168)

A reprezentatív ország kiválasztása az alábbi kritériumok szerint történt:

—

Kínához hasonló gazdasági fejlettségi szint. Ebben a vonatkozásban a Bizottság olyan országokat vett figyelembe, amelyek bruttó nemzeti jövedelme a Világbank adatbázisa szerint hasonló Kínáéhoz (75);

—

A vizsgált termék gyártása az adott országban (76);

—

A releváns nyilvános adatok elérhetősége az adott országban;

—

Több lehetséges reprezentatív ország esetén a Bizottság indokolt esetben előnyben részesítette azt az országot, amelyben a szociális védelem és a környezetvédelem szintje megfelelő.

(169)

Az(93)–(95) preambulumbekezdésben ismertetett módon a Bizottság a rendes érték meghatározásához felhasznált forrásokkal kapcsolatban két feljegyzést fűzött az érdekelt felek számára betekintésre összeállított aktához (77).

(170)

A mintában szereplő exportáló gyártók egyike 2019. április 8-i beadványában azt állította, hogy nem helyénvaló, ha a Bizottság alternatív forrásokat keres a kínai exportáló gyártókra vonatkozó rendes érték megállapításához, mivel nem nyert igazolást, hogy a költségek és árak tekintetében jelentős torzulások állnának fenn Kínában az üvegrost szövetek előállítása és értékesítése terén.

(171)

Az alaprendelet 5. cikke (9) bekezdésének és 2. cikke (6a) bekezdése a), b) és e) pontjának együttes értelmezése alapján a panasz elegendő arra utaló bizonyítékot tartalmazott, hogy Kínában jelentős torzulások állnak fenn. Következésképpen a 2. cikk (6a) bekezdésének e) pontjával összhangban a Bizottságnak a potenciálisan megfelelő reprezentatív országokkal kapcsolatos forrásokat kell gyűjtenie abban az esetben, ha a vizsgálat megerősíti a jelentős torzulások fennállását. A Bizottság ezért elutasította ezt az állítást.

3.3.2.2.   Kínához hasonló gazdasági fejlettségi szint

(172)

A Bizottság a 2019. márciusi feljegyzésében a következő négy országot azonosította: Brazíliát, Mexikót, Oroszországot és Törökországot a Világbank Kínához hasonló gazdasági fejlettségi szintű országoknak tekinti, vagyis azok mindegyike „közepes jövedelmű országnak (felső sáv)” minősül a bruttó nemzeti jövedelem (a továbbiakban: GNI) alapján.

(173)

A mintában szereplő exportáló gyártók egyike 2019. április 8-i beadványában megjegyezte, hogy a Világbank GNI-adatbázisa szerint az egy főre jutó GNI (bruttó nemzeti jövedelem) tekintetében Brazília és Mexikó egyaránt közelebb áll Kínához. Ezenkívül megjegyezte, hogy Törökország GNI-je jóval meghaladja a másik négy országét (Kínát is ideértve), valamint azt is, hogy Oroszország egy főre jutó GNI-je magasabb, mint Kínáé, de alacsonyabb, mint Törökországé. A szóban forgó exportáló gyártó szerint ezért e kritérium szempontjából Brazília és Mexikó jobb választásnak tekinthető, mint Oroszország vagy Törökország.

(174)

Az olyan országok esetében, amelyeknél jelentős torzulások állnak fenn, az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontja értelmében a Bizottság az exportáló országhoz hasonló gazdasági fejlettségi szintű reprezentatív országot is figyelembe vehet a rendes érték képzéséhez. A Bizottság torzulásoktól mentes nemzetközi árakat, költségeket vagy referenciaértékeket, valamint egyéb megfelelő információkat is felhasználhat. Annak meghatározásához, hogy mely országok állnak az egyes exportáló országokkal azonos gazdasági fejlettségi szinten, a Bizottság a Világbank besorolása szerint azonos jövedelmi kategóriába tartozó országokat veszi figyelembe. Az adatbázis segítségével a Bizottság elegendő számban azonosíthat hasonló fejlettségi szintű, potenciálisan figyelembe vehető országokat ahhoz, hogy az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontja szerint megfelelő reprezentatív országot választhasson ki.

(175)

Az alaprendelet nem írja elő, hogy az legyen a reprezentatív ország, amely tényleges GNI tekintetében a legközelebb áll az exportáló országhoz. A megfelelő reprezentatív ország kiválasztásában tehát nem meghatározó szempont, hogy valamely ország egy főre jutó bruttó nemzeti jövedelme esetleg Kínáéhoz közelebbi, mint egy másik országé. A jelen ügyben a Világbank releváns kategóriája a közepes jövedelemmel rendelkező országok kategóriájának felső sávja volt, amelybe besorolása szerint Kína is tartozik. Noha igaz, hogy Törökország GNI-je a legmagasabb, mind a négy ország Kínáéhoz hasonló gazdasági fejlettségi szinten áll, és a Bizottság megítélése szerint teljesíti az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése a) pontjának első franciabekezdésében megállapított kritériumot. A Bizottság ezért elutasította ezt az állítást.

(176)

Amint azt a 2019. szeptemberi feljegyzésben is jelezte, a Bizottság úgy ítélte meg, hogy gazdasági fejlettség tekintetében az általa meghatározott négy lehetséges reprezentatív ország mindegyike összehasonlítható Kínával.

(177)

Ugyanaz a mintában szereplő exportáló gyártó 2019. szeptember 16-i beadványában megismételte a (173) preambulumbekezdésben ismertetett érveit, emellett hivatkozott két korábbi – a Kínából származó melegen hengerelt acél szádpalló behozatalára és az egyes Kínából származó szerves bevonatú acéltermékek behozatalára vonatkozó (78) – dömpingellenes vizsgálatra is, amelyekben a Bizottság olyan országok kiválasztására törekedett, amelyeknél az egy főre jutó GNI szintje hasonló volt Kínáéhoz.

(178)

Az alkalmazott módszertan tekintetében nincs különbség a jelenlegi vizsgálat és az exportáló gyártó által említett két korábbi vizsgálat között. A Bizottság mindegyik esetben az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontja szerinti normát alkalmazta, amelynek értelmében a Bizottság az exportáló országhoz hasonló gazdasági fejlettségi szintű reprezentatív országot is figyelembe vehet a rendes érték képzéséhez. A (175) preambulumbekezdésben említett módon az alaprendelet nem azt írja elő, hogy a reprezentatív ország az exportáló országéhoz hasonló GNI-vel rendelkezzen, hanem azt, hogy a két ország gazdasági fejlettségi szintje hasonló legyen. A megfelelő reprezentatív ország kiválasztásában tehát nem döntő szempont, hogy valamely ország egy főre jutó bruttó nemzeti jövedelme esetleg közelebb esik az exportáló országéhoz, mint egy másik országé, ha gazdasági fejlettségi szint tekintetében mindkét ország Kínával azonos kategóriába tartozik. A Bizottság ezért elutasította az állítást.

3.3.2.3.   A vizsgált termék gyártása a reprezentatív országban, valamint a releváns nyilvános adatok rendelkezésre állása a reprezentatív országban

(179)

A Bizottság a 2019. márciusi feljegyzésben jelezte, hogy a rendelkezésre álló információk szerint az üvegrost szöveteket Brazíliában, Mexikóban, Oroszországban és Törökországban gyártják. A Bizottság ezenkívül vizsgálta, hogy milyen nyilvánosan hozzáférhető pénzügyi adatok lelhetők fel e négy országra vonatkozóan. A Bizottság emellett arra is felkérte az érdekelt feleket, hogy nevezzék meg a vizsgált termék más gyártóit.

(180)

Brazíliát illetően a 2019. márciusi feljegyzést követően, amelyben a Bizottság jelezte, hogy nem talált nyilvánosan hozzáférhető pénzügyi információkat brazil vállalatokról, a panaszos benyújtotta az Owens Corning Fiberglas A.S. Ltda. 2017. évi auditált éves jelentését, valamint a Saertex Tecidos Brasil Ltda eredménykimutatását, amely állítólag a vállalat éves jelentéséből származott. A Bizottság a vizsgálat nem bizalmas jellegű aktájában rendelkezésre bocsátotta a dokumentumokat. Ennek alapján a panaszos annak ismételt megfontolására kérte a Bizottságot, hogy Brazília megfelelő reprezentatív országnak tekinthető-e.

(181)

A Bizottság a panaszostól kapott információk mértékét figyelembe véve további kutatásokat végzett Brazíliával kapcsolatban. A Bizottság azonban sem az Orbis adatbázisban, sem a Bloombergen vagy más nyilvános forrásban nem talált további nyilvánosan hozzáférhető pénzügyi információt az üvegrost szövetek vagy az ahhoz kapcsolódó termékek brazil gyártóiról. Miután bizonyos problémákat tárt fel a(196)–(198) preambulumbekezdésben meghatározott termelési tényezőkkel kapcsolatban, és Törökországot a (211) preambulumbekezdésben meghatározott valamennyi releváns tényező alapján megfelelő reprezentatív országnak tekintette, a Bizottság nem tartotta szükségesnek, hogy állást foglaljon az olyan információk felhasználásának lehetőségéről, amelyek a széles nyilvánosság számára nem hozzáférhetők, de a nem bizalmas jellegű aktában minden érdekelt fél számára elérhetők.

(182)

A Bizottság a 2019. márciusi feljegyzésben jelezte, hogy Mexikót sem fogja potenciális reprezentatív országnak tekinteni, mivel nem áll rendelkezésre elegendő pénzügyi információ a két azonosított vállalatról (Oscar Alberto Torres Aguilar és Plásticos Reforzados de México, S.A).

(183)

Ennek ellenére az említett feljegyzés kiadása után elvégzett további kutatások kiderítették, hogy Mexikóban az üvegrost szöveteteknek és/vagy fő nyersanyaguknak, az üvegrost előfonatnak van még két gyártója, nevezetesen a Saint-Gobain Mexico S.A de C.V és az Owens Corning Mexico S.A de C.V. A Bizottság azonban nem talált nyilvánosan hozzáférhető információt a szóban forgó gyártók releváns pénzügyi mutatóiról. A Bizottság nem talált további pénzügyi információkat az Oscar Alberto Torres Aguilar és a Plásticos Reforzados de México, S.A. vállalatokról sem.

(184)

Oroszország kapcsán a Bizottság a 2019. márciusi feljegyzésben jelezte, hogy azonosított három üvegrostszövet-gyártót (P-D Tatneft-Alabuga Steklovolokno LLC (P-D Tatneft), OCV Steklovolokno OJSC (OC Russia), és Steklonit JSC (Steklonit)), amelyekről rendelkezésre álltak 2017. évi adatok az Orbis adatbázisban. Időközben az Orbis adatbázis elérhetővé tette a Steklonit 2018. évi adatait, míg a P-D Tatneft és az OC Oroszország 2018. évi pénzügyi adatai továbbra sem álltak rendelkezésre (sem az Orbis adatbázisban, sem más nyilvánosan hozzáférhető forrásból). A (199) preambulumbekezdésben kifejtett módon azonban a Bizottság a termelési tényezőket érintő problémákat tárt fel.

(185)

Végül Törökországot illetően a Bizottság a 2019. márciusi feljegyzésben jelezte, hogy az üvegrost szövetek nyolc gyártóját azonosította. A Bizottság által végzett további kutatásokból azonban kiderült, hogy a nyolc gyártó közül csak a Metyx gyárt üvegrost szövetet, a Cam Elyaf pedig üvegrost előfonatot gyárt. Az ezt követő kutatások kiderítették, hogy a Metyx kapcsán a 2019. márciusi feljegyzésben említett pénzügyi információk valójában egy kapcsolatban álló vállalatra vonatkoznak, amely nem gyárt üvegrost szövetet. A Metyx pénzügyi adatai egyetlen pénzügyi évre vonatkozóan sem álltak rendelkezésre sem az Orbis adatbázisban, sem a Bloombergen vagy más nyilvánosan hozzáférhető forrásból. A Cam Elyaf esetében a 2018. évi pénzügyi adatok konszolidált formában álltak rendelkezésre a Sisecam csoportra vonatkozóan (ennek része a Cam Elyaf is), a vállalatcsoport weboldalán (79). A pénzügyi adatok a csoport „vegyipari működési szegmensére” vonatkoznak, amelyhez az üvegrost előfonatok is tartoznak. A Sisecam csoport által közzétett pénzügyi tájékoztatóból (80) kiderül, hogy a Cam Elyaf 28 985 tonna üvegrost előfonatot értékesített 2018-ban. A teljes értékesítési volumen Törökországban 21 033 tonna, Törökországon kívül 7 952 tonna volt 2018-ban. 2018-ban a Cam Elyaf 190 millió TRY árbevételt ért el, EBITDA mutatója 39 millió TRY volt. A Bizottság ezért a 2019. szeptemberi feljegyzésben arról is tájékoztatta az érdekelt feleket, hogy a torzulástól mentes SGA-költségek és nyereség meghatározásához a Sisecam török vállalatcsoport üvegrostelőfonat-gyártást is magában foglaló vegyipari szegmensének 2018. évi pénzügyi adatait fogja felhasználni.

(186)

A 2019. szeptemberi feljegyzést követően a mintában szereplő exportáló gyártók egyike azzal érvelt, hogy mivel a Sisecam csoport üvegrostelőfonat-gyártója, a Cam Elyaf nem üvegrost szövetet, hanem üvegrost előfonatot gyárt és értékesít, a vállalat pénzügyi adatai nem tekinthetők megbízhatónak az üvegrost szövetekkel összefüggésben. Ezenkívül 2019. szeptember 13-án benyújtott beadványában a CCCLA és egy másik, a mintában szereplő exportáló gyártó azt állította, hogy nem helyénvaló, ha a Bizottság a Sisecam csoport vegyipari működési szegmensének pénzügyi adatait használja fel, mivel annak tevékenységében az üvegrostelőfonat-gyártás csak kis részt képvisel, és nem biztos, hogy az üvegrostelőfonat-üzletág nyereséges. Közölték azt is, hogy 2017-ben a Cam Elyaf dömpingellenes panaszt nyújtott be a török hatóságokhoz, amelyben jelezte, hogy az üvegrost előfonatok Egyiptomból érkező dömpingelt behozatala miatt kár éri, ebből adódóan pedig a jövedelmezősége elmaradhat a Sisecam csoport vegyipari szegmensének egészétől. A CCCLA és az exportáló gyártó azt javasolta, hogy a Bizottság más török üvegrostszövet-gyártók, például a Setex, a Kivanc Group, a Dost Kimya és az Aytu Teknik pénzügyi adatait használja fel. Azzal is érveltek, hogy a Bizottság a 2019. szeptemberi feljegyzésben nem indokolta meg azt döntését, hogy a torzulástól mentes SGA-költségek és nyereség megállapításakor nem veszi figyelembe lehetséges forrásként az Istanbul Teknik és a Sonmez Holding vállalatokat annak ellenére, hogy azok üvegrosthoz kapcsolódó termékeket is gyártanak.

(187)

A (205) preambulumbekezdésben említett módon a törökországi üvegrostszövet-gyártók egyikéről sem álltak rendelkezésre könnyen hozzáférhető pénzügyi információk. Ezenkívül sem a CCCLA, sem az exportáló gyártó nem nyújtott be pénzügyi információt egyik törökországi üvegrostszövet-gyártóra vonatkozóan sem, pedig azt a 2019. márciusi feljegyzés a vizsgált termék gyártóinak azonosítására szolgáló I. melléklete előírta. A Bizottság sem az Orbis adatbázisban, sem a Bloombergen vagy más nyilvános forrásban nem talált nyilvánosan hozzáférhető pénzügyi információt a CCCLA és az exportáló gyártó által a (186) preambulumbekezdésben említett módon megjelölt üvegrostszövet-gyártókról. Ráadásul az Istanbul Teknik (81) és a Sonmez Holding (82) kapcsán megállapítást nyert, hogy vállalati honlapjuk szerint nem üvegrost előfonathoz vagy üvegrost szövethez kapcsolódó termékeket, hanem poliészterszálas termékeket gyártanak. Ezért a Bizottság elutasította az ezzel összefüggő állításokat. A Bizottság az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontjával összhangban úgy ítélte meg, hogy az üvegrost szövet előállítási költségeinek több mint 70 %-át adó üvegrost előfonatot gyártó vállalatok pénzügyi adatai az üvegrostszövet-gyártók tekintetében is reprezentatívnak tekinthetők.

(188)

Végül a Bizottság elutasította a Jushi/Hengshi azon állítását is, hogy a Cam Elyaf a Sisecam csoport teljes vegyipari szegmenséhez képest kevésbé jövedelmező, mivel a Cam Elyaf 2017-ben az Egyiptomból érkező behozatal kapcsán dömpingellenes panaszt nyújtott be, amelyben azt állította, hogy jelentős kár éri. A Jushi/Hengshi által bemutatott bizonyítékok éppen hogy ellentmondanak annak az állításnak, hogy az egyiptomi behozatal rontotta volna a Cam Elyaf nyereségét. E bizonyítékok szerint a török hatóságok azt állapították meg, hogy a Cam Elyaf nem szenvedett jelentős kárt, és erre tekintettel megszüntették a vizsgálatot. A Jushi/Hengshi beadványa tehát nem felelt meg a valóságnak, ezért azt el kell utasítani.

(189)

Az érdekelt felektől kapott és a vizsgálat aktájában rendelkezésre álló egyéb lényeges információk alapján a Bizottság – többek között az alapanyagokra, az energiára és a munkaerőre is kiterjedően – összeállította azon termelési tényezők előzetes jegyzékét, amelyeket az exportáló gyártók felhasználnak a vizsgált termék előállításához, továbbá mindegyik termelési tényező esetében megjelölte az üvegrost szövetekkel kapcsolatban felhasználni kívánt forrásokat. A mintában szereplő együttműködő exportáló gyártóktól kapott információk és bizonyítékok alapján a harmonizált rendszer szerinti, a 2019. márciusi feljegyzésben közzétett egyes kódok (a továbbiakban: HR-kódok) közül néhány módosult (egyes esetekben az eredeti HR-kód megmaradt és további HR-kódokkal egészült ki, míg más esetekben azt új HR-kód váltotta fel, emellett új termelési tényezők azonosítására is sor került). A termelési tényezők és a HR-kódok frissített listáját a 2019. szeptemberi feljegyzés tartalmazza.

(190)

2019. április 8-án benyújtott beadványában a mintában szereplő együttműködő exportáló gyártók egyike megjegyezte, hogy a Bizottság a 2019. márciusi feljegyzésében minden nyersanyagot csak a hat számjegyű HR-kódok szintjén sorolt fel, és az így meghatározott termékkör valószínűleg számos egyéb terméket is magában foglal azon a konkrét nyersanyagon kívül, amelynek az értékét meg kell határozni. Ezért a nagyobb adatpontosság érdekében ez az exportáló gyártó javasolta, hogy a Bizottság nyolc számjegyű árukódokat vegyen alapul. A Bizottság megállapította, hogy csak a reprezentatív ország kiválasztása után, a konkrét országkódok alapján tudja hat számjegynél részletesebb bontásban meghatározni az árukódokat. Erre a 2019. szeptemberi feljegyzésben került sor, amely legfeljebb 12 számjegyű török árukódokat adott meg (amennyiben azok rendelkezésre álltak).

(191)

Ugyanez az exportáló gyártó 2019. április 8-i beadványában azt állította, hogy a termelési tényezők behozatali adatainak nincs értelme, mivel a harmadik országbeli importárak sem az adott ország tényleges belföldi árait, sem a beszerzési árait nem tükrözik. A szóban forgó exportáló gyártó azt állította, hogy az importárak szintjét olyan tényezők befolyásolják, mint az importált termék mennyisége, a termék típusa, valamint az adott termék rendelkezésre állása az importáló és az exportáló országban. Így egyes termékek esetében a kínai importár alacsonyabb volt a világ többi részéhez képest, míg más termékek esetében épp ennek ellenkezője volt igaz. Oroszország esetében a kínai importárak rendre magasabbak voltak a világ többi részéhez képest. Ugyanez az exportáló gyártó azt is állította, hogy a kvarchomok természetes formában megtalálható a legtöbb országban, ezért minden ország esetében hasonló importárat kell figyelembe venni. Ebből következik, hogy Kína és a világ többi részének árai között a különbségek termékminőségi és osztályozásbeli eltérésekkel magyarázhatók. Ezért az exportáló gyártó azt javasolta, hogy a Bizottság minden potenciális reprezentatív ország esetében az egyes termelési tényezők belföldi árait vegye figyelembe, ha pedig nincs elegendő információ a belföldi árakról, akkor mindenképpen hagyja figyelmen kívül a „rendellenesen magas” importárakat.

(192)

Az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontja előírja, hogy a Bizottság megfelelő reprezentatív országbeli vonatkozó adatokat használjon fel, „feltéve, hogy a vonatkozó adatok könnyen elérhetők”. A Bizottságnak nem állnak rendelkezésére adatok a lehetséges reprezentatív országok belföldi árairól, és ezek az adatok nem könnyen elérhetők. Ezzel szemben az importárakra vonatkozó adatok könnyen elérhetők: a Bizottság ezek forrásaként a Globális Kereskedelmi Atlaszt (GTA) használja. Ha az összegyűjtött bizonyítékok figyelembevételével megalapozott volt az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontjában meghatározott módszertan alkalmazása, a Bizottság az importárak kiigazításával (pl. a vonatkozó vámok hozzáadásával) határozza meg azt az észszerű helyettesítő értéket, amely a kiválasztott reprezentatív országban torzulástól mentes belföldi árnak tekinthető. A Bizottság e behozatalok elégséges, reprezentatív és torzulásoktól mentes mennyiségéről is meggyőződött annak érdekében, hogy az alkalmazott átlagos ár mérsékelje a tartomány szélső értékein potenciálisan megjelenő rendellenes árak hatását. Így az adott input kiigazított árai tükrözik a az input különböző minőségi osztályait, valamint rendelkezésre állását az érintett piacokon. Végül a Bizottság nem vette figyelembe a Kereskedelmi Világszervezetben tagsággal nem rendelkező, az (EU) 2015/755 európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: az (EU) 2015/755 rendelet) (83) I. mellékletében felsorolt országokból érkező behozatalra vonatkozó adatokat sem. Ha a termelési tényezők behozatali mennyisége kellő mértékben reprezentatív, és nem áll fenn olyan egyéb sajátos körülmény, amely miatt e mennyiségek nem tekinthetők reprezentatívnak vagy megfelelőnek, akkor nincs olyan objektív ok, amelyre tekintettel az adatok kizárhatók lennének az elemzésből. Ráadásul az exportáló gyártó egyetlen potenciális reprezentatív ország esetében sem jelölte meg a belföldi árak forrását. Ezért az arra vonatkozó bizonyítékok hiányában, hogy a felhasznált adatok nem reprezentatívak, a Bizottság elutasította az állítást.

(193)

2019. április 4-én benyújtott beadványában egy másik, a mintában szereplő exportáló gyártó azzal érvelt, hogy a török villamosenergia-árak elérhetők a Török Statisztikai Intézet honlapján, míg az Orosz Szövetségi Állami Statisztikai Szolgálat által közzétett orosz villamosenergia-árakat évek óta nem frissítették.

(194)

A Bizottság további kutatásokat végzett az orosz villamosenergia-árakra vonatkozóan. A kutatás megerősítette, hogy az orosz villamosenergia-árakról nyilvánosan hozzáférhető adatok elavultak. Ebből adódóan a nyilvános villamosenergia-árak Oroszországhoz képest Törökországban jobban hozzáférhetők voltak, mivel a török villamosenergia-árak frissebbek.

(195)

Ugyanez a mintában szereplő exportáló gyártó és a panaszos hangsúlyozta, hogy a földgáz – az üvegrost előfonatok és az üvegrost szövetek előállítása során felhasznált energiaforrás – ára torzult Oroszországban. Ennek kapcsán a panaszos azzal érvelt, hogy Oroszország nem megfelelő reprezentatív ország, amellyel összefüggésben utalt az Oroszországból származó ammónium-nitrát behozatalára vonatkozó korábbi dömpingellenes vizsgálatra (84), valamint a Kínai Népköztársaságból származó szilícium behozatalára vonatkozó dömpingellenes vizsgálatra (85). A földgáz az üvegrost szövetek előállítása során felhasznált fontos energiaforrás, amely a mintában szereplő, együttműködő vertikálisan integrált exportáló gyártó előállítási költségeinek 6-10 %-át teszi ki. Ennek alapján és figyelembe véve, hogy a jelek szerint a földgázárak Oroszországban torzultak, az orosz földgázárakra vonatkozó adatok nem lennének alkalmasak referenciaérték meghatározására.

(196)

mivel a 2019. szeptemberi feljegyzésben jelzett módon a Bizottság nem talált mexikói gyártókról rendelkezésre álló pénzügyi adatokat, valamennyi termelési tényezőre vonatkozóan Brazília, Oroszország és Törökország behozatali adatait elemezte. A behozatali adatok kinyerése az egyes országokban rendelkezésre álló legrészletesebb termékosztályozási szinten történt. A Bizottság nem vette figyelembe a reprezentatív országba Kínából és a Kereskedelmi Világszervezetben tagsággal nem rendelkező, az (EU) 2015/755 rendelet mellékletében felsorolt országokból érkező behozatalra vonatkozó adatokat sem.

(197)

Az említett elemzés alapján a Bizottság megállapította, hogy Brazília esetében az üvegrost előfonatokat (az üvegrostszövet-gyártás fő nyersanyagát) elsősorban Kínából importálták. A máshonnan érkező, torzulásoktól mentes behozatal az üvegrost előfonatok teljes behozatalának mindössze 9,35 %-át tette ki. Emiatt a szóban forgó input és az alapul vett érték reprezentativitása jelentősen sérült. A Bizottság megállapítja, hogy az üvegrost előfonatok a vertikálisan nem integrált gyártóknál az üvegrost szövet előállítási költségeinek több, mint 70 %-át adják, ennélfogva számottevő, a rendes értéket jelentős arányban befolyásoló inputnak tekinthetők. Ezenkívül a vertikálisan nem integrált gyártóknál az üvegrost szövet előállítási költségeinek mintegy 2 %-át adó üvegrost fonalak 50 %-át szintén Kínából importálják, ezért az input és az alapul vett érték reprezentativitása ebben az esetben is jelentősen sérült.

(198)

A felsorolt okokból, a 2019. szeptemberi feljegyzésben foglaltaknak megfelelően a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy Brazília nem tekinthető az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontja értelmében vett megfelelő reprezentatív országnak.

(199)

Ezenkívül a torzulástól mentes behozatal teljes behozatalhoz mért aránya a három elemzett ország közül minden termelési tényezőnél Oroszország esetében volt a legalacsonyabb, ezért a behozatali értékeket a Bizottság megítélése szerint jelentősen befolyásolta a Kínából és az (EU) 2015/755 rendelet I. mellékletében felsorolt országokból érkező torzult behozatal. 2018-ban – volumenben kifejezve – a pirofillitnek (a vertikálisan integrált gyártók által használt fő nyersanyag, amely az előállítási költség több mint 5 %-át teszi ki) mindössze 2,32 %-át, az üvegrost előfonatoknak (a vertikálisan nem integrált gyártók által használt fő nyersanyag, amely az előállítási költség több mint 70 %-át teszi ki) 11,23 %-át, a szintetikus fonalak (ezek a az előállítási költségeknek körülbelül 2 %-át teszik ki) 39,78 %-át importálták torzulásoktól mentes piacokkal rendelkező országokból. Ráadásul a (194) preambulumbekezdésben kifejtett módon nem állnak rendelkezésre naprakész statisztikák az orosz villamosenergia-árakról, az utóbbi vizsgálatok pedig a gázárak esetleges torzulásaira utalnak Oroszországban.

(200)

Törökországot illetően elmondható, hogy az üvegrost előfonatok és a pirofillit behozatalának túlnyomó többsége (a teljes behozatal 75,07 %-a, illetve 81,96 %-a) torzulásoktól mentes volt. Összességében a torzulásoktól mentes importált inputok aránya 97,97 % volt. Ezért a torzulástól mentes törökországi behozatal reprezentativitása magas volt.

(201)

A panaszos 2019. április 10-i beadványában azt állította, hogy az orosz rubel euróval szembeni gyengülése 2014 és 2018 között torzító hatással volt Oroszország előállítási költségeire. A rubel árfolyamának euróval szembeni, a panaszos által jelzett alakulása nem különösebben releváns a vizsgálati időszakra nézve, és Oroszország előállítási költségeire gyakorolt hatását sem támasztotta alá bizonyíték. A Bizottság ezért elutasította ezt az állítást.

(202)

Ezenkívül a mintában szereplő exportáló gyártók egyike 2019. április 8-i beadványában megkérdőjelezte az euróra átszámított adatok megbízhatóságát az importárak, az előállítási költségek és a haszonkulcsok tekintetében olyan országoknál, amelyek fizetőeszközében (különösen a török líra és az orosz rubel esetében 2017. január 1–2019. január 1. között) erőteljes leértékelődés figyelhető meg.

(203)

Amikor a rendes értéknek az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontja szerinti kiszámításához alapul vett referenciaérték meghatározása az importárak alapján történik, a reprezentatív országokba irányuló behozatal értékeit végső soron az exportáló ország pénznemére kell átszámítani. A Bizottság megjegyzi: az exportáló gyártó nem bizonyította, hogy Oroszországban és/vagy Törökországban a fizetőeszköz 2017–2019 közötti leértékelődése befolyásolta-e az előállítási költségeket és haszonkulcsokat ezekben az országokban, és ha igen, hogyan. A Bizottság ezért megalapozatlannak találta és elutasította az állítást.

(204)

Oroszországot illetően a (199) preambulumbekezdésben ismertetett elemek alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az Oroszországba irányuló, torzulásoktól mentes behozatalok összességében korlátozott mennyisége miatt, továbbá amiatt, hogy számos kulcsfontosságú, az előállítási költségek jelentős részét adó nyersanyag esetében az árak torzultak (gáz), vagy nem állnak rendelkezésre róluk friss információk (villamos energia), e behozatalok nem kellő mértékben reprezentatívak a rendes érték kiszámításához. Emiatt Oroszország nem minősült az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontja értelmében vett megfelelő reprezentatív országnak.

(205)

Tekintettel arra, hogy a (200) preambulumbekezdésben kifejtett módon Brazíliában és Oroszországban a reprezentatív behozatali adatok korlátozottan hozzáférhetők, míg Törökországban a termelési tényezőkről jó minőségű adatok állnak rendelkezésre, a Bizottság azt is mérlegelte, hogy rendelkezésre állnak-e nyilvános pénzügyi adatok a vizsgált termékkel azonos általános kategóriába és/vagy ágazatba tartozó termékeket Törökországban előállító vállalatokról. A (185) preambulumbekezdésben kifejtett módon a Bizottság nem talált nyilvánosan hozzáférhető adatokat az üvegrostszövet-gyártókról. Erre tekintettel a Bizottság az üvegrostelőfonat-gyártókra összpontosított, mivel a vizsgálat kimutatta, hogy az üvegrost előfonat adja az üvegrost szövetek teljes előállítási költségének több mint 70 %-át. Ezért a Bizottság az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontjával összhangban úgy ítélte meg, hogy az üvegrostelőfonat-gyártók pénzügyi adatai az üvegrostszövet-gyártók tekintetében is reprezentatívnak tekinthetők.

(206)

Az ismertetett tényezők figyelembevételével, a 2019. szeptemberi feljegyzésben foglaltaknak megfelelően a Bizottság úgy határozott, hogy a jelen vizsgálatban az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontja alapján Törökországot választja ki megfelelő reprezentatív országként.

(207)

A mintában szereplő exportáló gyártók egyike megismételte a (191) preambulumbekezdésben már ismertetett észrevételeit, azonban azokat új információkkal nem egészítette ki. Ezért a Bizottság ugyancsak a (192) preambulumbekezdésben vázolt okokra tekintettel elutasította ezeket az észrevételeket.

(208)

Ugyanez az exportáló gyártó megismételte a (202) preambulumbekezdésben ismertetett állítását is. Ezenkívül hozzátette, hogy a török líra árfolyamának a vizsgálati időszak alatti közel 35 %-os gyengülése nagymértékben befolyásolja egy törökországi vállalat költségeit és forgalmát, különösen amiatt, hogy számos importtermék árát dollárban vagy az exportáló ország pénznemében egyenlítik ki. Az exportáló gyártó azzal is érvelt, hogy az átváltási árfolyam közvetlen hatással van egy vállalat végleges haszonkulcsára; ennek kapcsán hivatkozott két korábbi, egyrészt a Kínai Népköztársaságból származó üvegrost előfonatok behozatalára (86), másrészt a Kínai Népköztársaságból származó egyes üvegrostból készült hálószövetek behozatalára vonatkozó (87) dömpingellenes vizsgálatra, amelyek során a Bizottság 5 %-os, illetve 12 %-os nyereségcélt alkalmazott.

(209)

E tekintetben az exportáló gyártó állítása csupán spekuláció, mivel azt nem támasztja alá bizonyíték sem az SGA-költségek és a nyereség mértékének megállapítása céljából figyelembe vett vállalatnál az importtermékek beszerzésekor alkalmazott pénznemre, sem a vállalat költségeit, forgalmát vagy nyereségét ért állítólagos hatásra vonatkozóan. Az említett exportáló gyártó nem jelezte azt sem, hogy az árfolyam gyengülése pozitívan vagy negatívan befolyásolja-e a költségeket, a forgalmat és a nyereséget. A Bizottság nem találta egyértelműnek és megalapozottnak az állítást, ezért elutasította azt.

(210)

A korábbi dömpingellenes vizsgálatokkal kapcsolatos, a (208) preambulumbekezdésben említett hivatkozás kapcsán említést érdemel, hogy a nyereségcél és a reprezentatív országra vonatkozóan megállapított nyereség nem összehasonlítható, mivel eltérő fogalmakat és országokat érint. Így különösen az érdekelt fél által említett nyereségcél valójában az uniós gazdasági ágazat uniós belföldi értékesítésből származó, rendes versenyfeltételek mellett elért nyeresége, amely a kárkülönbözet kiszámítására való. A reprezentatív országban elért nyereséget a Bizottság akkor használja, amikor az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontja szerinti megfelelő reprezentatív országhoz viszonyítva kiszámítja a rendes értéket. Ennek a nyereségnek azt a nyereséget kell tükröznie, amelyet a vizsgált terméket vagy ahhoz hasonló terméket egy reprezentatív országban gyártó vállalat ér el. Mivel a kétféle nyereség nem összehasonlítható, továbbá az állítás az alaprendelet 2. cikkének (6a) bekezdése szerint számtanilag képzett rendes értéktől eltérő összefüggésben értelmezett nyereségfogalmon alapul, a Bizottság nem tekintette relevánsnak az állítást, ezért elutasította azt.

(211)

A Bizottság ezért arra a következtetésre jutott, hogy Törökország az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontja értelmében megfelelő reprezentatív ország.

(212)

A végső tájékoztatást követően a Taishan azt állította, hogy a Bizottság nem elemezte a behozatali adatok pontosságát és kereskedelmi realitását. Például a pirofillit referenciaértékének számításához felhasznált behozatali adatok esetében nem volt meghatározható, hogy a vonatkozó török árukód alatti behozatal mekkora hányada érintette a pirofillitet. Hozzátette, hogy a szóban forgó termelési tényező esetében a vonatkozó árukód alatt Törökország 33 különböző országból importált árukat, amelyek egységára 0,13 EUR/tonna és 207 EUR/tonna között változott. Ezenfelül a pirofillitre vonatkozóan a Bizottság által figyelembe vett referenciaérték 3,89 CNY/kg, a tényleges beszerzési egységár közel tízszerese volt.

(213)

A (192) preambulumbekezdésben kifejtett módon a Bizottság a GTA behozatali adatai alapján határozza meg a referenciaértékeket, ha a vizsgálat olyan jelentős torzulások fennállását állapítja meg, amelyek indokolják az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontja szerinti módszertan alkalmazását. Ezekben az esetekben a Bizottság e behozatalok elégséges, reprezentatív és torzulásoktól mentes mennyiségéről is meggyőződik annak érdekében, hogy az alkalmazott átlagos árat ne befolyásolják jelentős mértékben a tartomány szélső értékein potenciálisan megjelenő rendellenes árak. Így biztosítható, hogy az adott input átlagára tükrözze az input különböző minőségi osztályait, valamint rendelkezésre állását az érintett piacokon. Ha a termelési tényezők behozatali mennyisége kellő mértékben reprezentatív, és nem áll fenn olyan egyéb sajátos körülmény, amely miatt e mennyiségek nem tekinthetők megbízhatónak vagy megfelelőnek, akkor nincs olyan objektív ok, amelyre tekintettel az adatok kizárhatók lennének az elemzésből. A Bizottság továbbá az adatok kinyerését az egyes országokban rendelkezésre álló legrészletesebb termékosztályozási szinten végzi annak érdekében, hogy azok a lehető legpontosabban illeszkedjenek az egyes exportáló gyártók által a saját gyártási folyamataikban felhasznált termelési tényezőkhöz. Ezzel azt kívánja biztosítani, hogy a referenciaértékek megfelelően tükrözzék az adott nyersanyag/input költségét. A fentiek alapján, valamint az arra vonatkozó bizonyítékok hiányában, hogy a felhasznált adatkör és módszertan nem reprezentatív az egyes inputok torzulástól mentes költségeire nézve, a Bizottság elutasította az állítást.

(214)

Ugyanez az exportáló gyártó azt állította, hogy a Bizottság nem ellenőrizte és nem vette figyelembe a nyereségre vonatkozó referenciaérték kereskedelmi realitását. Állítása alátámasztására az exportáló gyártó összehasonlította a nyereségre vonatkozó 39,26 %-os referenciaértéket az európai gyártók kárt nem okozó árának kiszámítása során alkalmazott 6 %-os nyereségcéllal, valamint az uniós gazdasági ágazat figyelembe vett időszak alatti jövedelmezőségével, amely 2,5 % és -3,4 % között változott. A Yuntianhua csoport emellett arra kérte a Bizottságot, hogy a rendes érték képzése során az uniós gazdasági ágazat nyereségcéljával azonos mértékű, 6 %-os haszonkulcsot vegyen figyelembe a reprezentatív ország alapján megállapított 39,26 % helyett. A vállalat azzal érvelt, hogy a 39,26 %-os haszonkulcs nem észszerű, viszont a 2. cikk (6a) bekezdésének a) pontja észszerű mértékű nyereséget ír elő.

(215)

A (210) preambulumbekezdésben kifejtett módon a nyereségcél, az uniós gazdasági ágazat nyeresége és a reprezentatív országra vonatkozóan megállapított nyereség eltérő fogalmakat takar és eltérő országokat érint, ezért nem összehasonlítható. A nyereségcél az uniós gazdasági ágazat uniós belföldi értékesítésből származó, rendes versenyfeltételek mellett elért nyeresége, amely a kárkülönbözet kiszámítására való. Az uniós gazdasági ágazat haszonkulcsa az uniós gazdasági ágazat által a figyelembe vett időszakban elért nyereség (ennek mértékét befolyásolja a Kínából és Egyiptomból érkező dömpingelt behozatal). Ez a kármutatók egyike, amelyet a Bizottság az uniós gazdasági ágazat helyzetének elemzése során vesz figyelembe. Végül pedig a reprezentatív országra vonatkozóan megállapított nyereség egy ottani vállalat tényleges nyeresége, amellyel megfelelően helyettesíthető a vizsgált országban az érintett termék torzulástól mentes haszonkulcsa. Ezzel összhangban, valamint annak érdekében, hogy az alkalmazott referenciaérték megfelelő legyen, a reprezentatív országnak az alaprendelet 2. cikkének (6a) bekezdése értelmében a vizsgált országgal azonos gazdasági fejlettségűnek kell lennie. Még fontosabb, hogy az exportáló gyártó nem mutatta be, hogy a megfelelő reprezentatív országbeli vállalat haszonkulcsa milyen szempontból és miért nem tekinthető észszerűnek. A Bizottság emlékeztetett arra, hogy a vizsgálat aktájában nem áll rendelkezésre azt alátámasztó egyéb bizonyíték, hogy az adott vállalat nyeresége nem észszerű. A Bizottság ezért megalapozatlannak találta és elutasította ezeket az állításokat.

(216)

A Taishan azt állította továbbá, hogy a Bizottságnak vizsgálnia és ellenőriznie kell a (202) preambulumbekezdésben említett, a fizetőeszköz leértékelődésére vonatkozó állítást. A vállalat kifogásolta az állítás elutasítását annak alapján, hogy az exportáló gyártó nem bizonyította, hogy Törökországban a fizetőeszköz a 2017–2019 közötti leértékelődése befolyásolta-e az előállítási költségeket és haszonkulcsokat ezekben az országokban, és ha igen, hogyan.

(217)

Említést érdemel, hogy a fizetőeszköz leértékelődése pozitívan és negatívan is érintheti egy vállalat nyereségét. Ha az alkalmazott pénznem minden ügylet esetében azonos, negatív költséghatás (a költségek növekedése) esetén az értékesített áruk költsége és az SGA-költségek nőnek, ebből adódóan pedig a vállalat pénzügyi kimutatásaiban megjelenített nyereség is kisebb lesz. Pozitív költséghatás esetén ennek fordítottja történik. A jelen ügyben az exportáló gyártó nem mutatta be, hogy a fizetőeszköz leértékelődése ténylegesen hogyan érintette a pénzügyi kimutatásaiban szereplő költség-, illetve eredménytételt, mindössze egy általános, nem megalapozott állítást fogalmazott meg. Ezért nem helytálló az az általános következtetés, hogy bármilyen ingadozásnak releváns és egyértelmű hatása van valamely adatkészlet megbízhatóságára. A Bizottság ezért fenntartotta azt a következtetését, hogy el kell utasítani az olyan állítást, amely nem bizonyítja átfogóan, hogy a fizetőeszköz leértékelése által az SGA-költségekre és a nyereségre gyakorolt hatás miatt e mutatók nem megfelelőek a rendes értéknek az alaprendelet 2. cikkének (6a) bekezdése szerinti képzésére.

3.3.2.4.   A szociális védelem és a környezetvédelem szintje

(218)

Miután megállapítást nyert, hogy a fenti tényezők összessége alapján Törökország megfelelő reprezentatív ország, a szociális védelem és a környezetvédelem szintjének vizsgálatára az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése a) pontja első franciabekezdésének utolsó fordulatával összhangban már nem volt szükség.

3.3.2.5.   Következtetés

(219)

A fenti elemzés alapján Törökország teljesítette azokat az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése a) pontjának első franciabekezdésében előírt feltételeket, amelyekre tekintettel figyelembe vehető megfelelő reprezentatív országként.

(220)

A végső tájékoztatást követően a Jushi/Hengshi azt állította, hogy a Bizottság részéről nem volt helyénvaló, hogy a (186) és (187) preambulumbekezdésben említett módon a torzulástól mentes SGA-költségek és nyereség megállapításának lehetséges forrásai körében nem vette figyelembe a Kivanc csoport, a Dost Kimya, az Istanbul Teknik és a Sonmez Holding vállalatokat annak ellenére, hogy e vállalatok üvegrost szövetet, illetve ahhoz kapcsolódó termékeket gyártanak, és pénzügyi adataik is nyilvánosan hozzáférhetők. A vállalat azt állította, hogy a Kivanc csoport pénzügyi kimutatásai a 2010–2018 közötti időszakra, a Dost Kimya kimutatásai pedig a 2008–2015 közötti időszakra vonatkozóan rendelkezésre állnak az Orbis adatbázisban. A vállalat azt is állította, hogy a Sonmez Holding üvegrosthoz kapcsolódó termékeket gyárt, az Istanbul Teknik pedig üvegrostas termékeket használ fel más termékek előállításához, ez pedig arra utal, hogy az alaprendelet 2. cikkének (6a) bekezdése értelmében a két vállalat termékkörét „egymáshoz szorosan kapcsolódónak” kell tekinteni.

(221)

Annak ellenére, hogy az exportáló gyártó állítása szerint az említett üvegrostszövet-gyártók pénzügyi adatai hozzáférhetők az Orbis adatbázisban, ezeket az adatokat nem nyújtotta be sem a végső tájékoztatással kapcsolatos észrevételei keretében, sem a 2019. márciusi feljegyzést követően, amelyben a Bizottság arra kérte az érdekelt feleket, hogy azonosítsanak olyan gyártókat, amelyek potenciális reprezentatív országokban állítják elő a vizsgált terméket. Ennek ellenére a vállalat beadványát követően a Bizottság ismételten lekérdezte az Orbis adatbázist, hogy megerősítse: a Jushi/Hengshi által említett adatok rendelkezésre állnak az Orbis adatbázisban, így azokat figyelembe kellett volna vennie. Az újabb lekérdezés (88) azonban azt mutatta, hogy a Jushi/Hengshi beadványával ellentétben az Orbis adatbázisban nem áll rendelkezésre pénzügyi információ üvegrost szövetet vagy hasonló terméket gyártó vállalatról. A Bizottság ennek alapján elutasította az állítást.

(222)

A végső tájékoztatást követően ugyanez az exportáló gyártó azt állította, hogy a Sisecam csoport üvegrostelőfonat-üzletága 2018-ban nagy valószínűséggel veszteségesen működött, mivel értékben a Sisecam vegyipari szegmensében a nyersszóda-értékesítés adta a teljes értékesítés 86 %-át, valamint a működési eredmény 94 %-át. Az exportáló gyártó ezt az állítását sem támasztotta alá bizonyítékokkal.

(223)

A rendelkezésre álló információk nem alapozzák meg azt a következtetést, hogy az üvegrost előfonatok üzleti szegmense veszteséges. Még ha az üvegrostelőfonat-szegmens értékesítése csak kis részét teszi is ki a vegyipari szegmens értékesítésének, és a működési eredményen belüli részaránya is csekély, ez az értékesítés ugyanakkor jelentős mértékben jövedelmező lehet (olyannyira, hogy jövedelmezősége a nyersszóda termékekét is meghaladhatja). A Bizottság ezért spekulatívnak ítélte és elutasította az állítást.

(224)

A Taishan azt állította, hogy a Sisecam csoport vegyipari szegmensének SGA-költségei és nyeresége nem vehető figyelembe a rendes érték számtani képzése során, mivel i. a Sisecam csoporthoz tartozó leányvállalatoknak csak egy része képes üvegrost szövet előállítására; ii. a Sisecam csoport üvegrostas szegmensében jelentős költség merült fel egy új üzem beindítása kapcsán, ezért a Bizottságnak újra kell értékelnie a vizsgált termék előállítási és SGA-költségeit, valamint nyereségét; továbbá iii. a vállalatcsoport vegyipari szegmense és az üvegrostágazat egésze torzult a török kormányzat által nyújtott vissza nem térítendő támogatások miatt.

(225)

Az exportáló gyártó első állítását illetően – a (185) preambulumbekezdésben már részletesen kifejtett módon – a törökországi üvegrostszövet-gyártókra vonatkozó nyilvánosan hozzáférhető pénzügyi információk hiányában a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy Sisecam csoport vegyipari szegmensére vonatkozó 2018. évi pénzügyi adatok megfelelően felhasználhatók a jelen vizsgálat során. Ennek oka, hogy a vizsgált termékre vonatkozó pénzügyi adatok hiányában a Bizottság az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontja szerint a vizsgált termék általános kategóriájába és/vagy ágazatába tartozó más termék előállítását is figyelembe veheti a rendes érték képzése céljából.

(226)

A beindítási költségek miatti kiigazítást illetően megállapítható, hogy noha ezek a költségek az alkalmazott számviteli szabályoktól függően befolyásolhatják az SGA-költségre és a jövedelmezőségre vonatkozóan szolgáltatott adatokat, az exportáló gyártó nem számszerűsítette az állítólagos hatásokat, és nem jelezte azt sem, hogy az állítólagos kiigazításokat milyen módon szükséges elvégezni. Mindenesetre a 2018. évre elszámolt beindítási költségek csökkentenék a tényleges haszonkulcsot. Ezért a vállalat SGA-költségeit és jövedelmezőségét ténylegesen érő hatás esetén is a Bizottság körültekintő, az exportáló gyártók számára kedvező megközelítést alkalmazott. A Bizottság mindezek alapján megállapította, hogy a költségek a jelen vizsgálat szempontjából reprezentatívnak tekinthetők. Hasonlóképpen arra sincs bizonyíték, hogy a vállalatnak állítólagosan nyújtott vissza nem térítendő támogatás miatt az információk a jelen vizsgálat szempontjából nem megbízhatók. Az exportáló gyártó nem nyújtott be információt az állítólagos vissza nem térítendő támogatásokról, valamint arról sem, hogy azok milyen módon fejtenének ki torzító hatást. Ezért a Bizottság úgy határozott, hogy elutasítja a szóban forgó exportáló gyártó állításait.

(227)

Emellett a Yuntianhua csoport azt állította, hogy a reprezentatív országbeli vállalat SGA-költségeinek és nyereségének számítását nem helyénvaló kizárólag a működési bevételek és kiadások alapján végezni, mert a számításnak a bevételek, az értékesített áruk költségének, valamint az egyéb költségek összességén kell alapulnia. Az exportáló gyártó azzal érvelt, hogy az SGA-költségek meghatározását és számszerűsítését a pénzügyi kimutatások tartalmazzák, ezért e költségekben kiegészítés vagy levonás nem szükséges. Az exportáló gyártó azt állította továbbá, hogy a bevételek magukban foglalják a kapcsolt felek részére végzett („csoporton belüli”) értékesítéseket, míg a rendes érték képzése során figyelembe vett SGA-költségek és nyereség köre csak a független felek részére végzett értékesítésre terjedhet ki. Végül az exportáló gyártó azt állította, hogy a rendes érték képzése során figyelembe vett SGA-költségek és nyereség köre csak a török belföldi piacon végzett értékesítésre terjedhet ki, és nem a szóban forgó vállalat teljes értékesítésére.

(228)

Az első szempontot illetően a megfelelő SGA-költségek és nyereség megállapítása során a Bizottság az előállításhoz közvetlenül kapcsolódó tételeket, vagyis a működési bevételeket és költségeket vette figyelembe. Ezt követően, mivel a vegyipari szegmens pozitív pénzügyi eredményt ért el, a pénzügyi nyereséget levonta az SGA-költségekből. Ez a számítási mód a vállalatcsoport vegyipari szegmensére vonatkozóan megbízható SGA-költségeket és nyereséget eredményezett annyiban, hogy nem veszi indokolatlanul figyelembe a gyártáshoz és értékesítéshez egyáltalán nem kapcsolódó költségeket. A vállalat állításával ellentétben az általános költségeket az éves jelentés a teljes csoport, és nem az egyes üzleti szegmensek szintjén tartalmazta. Az adatszolgáltatásban szereplő értékesítés valóban magában foglalja a csoporton belüli értékesítést is, ugyanakkor azokban az esetekben, amikor a 2. cikk (6a) bekezdése alkalmazandó, az átláthatóság és az érdekelt felek védelemhez való jogának biztosítása érdekében az alaprendelet könnyen hozzáférhető adatok felhasználását írja elő, amelyek nem minden esetben állnak rendelkezésre alábontott formában. Az említett rendelkezés alkalmazásakor a Bizottság következetesen ügyel arra, hogy a rendes érték képzése során a nyilvánosan hozzáférhető adatok közül a legjobb minőségűekre támaszkodjon. Az érdekelt feleket az eljárás korai szakaszában értesíti a felhasználni kívánt adatokról, és elegendő lehetőséget ad a számukra ahhoz, hogy észrevételt tegyenek, és részletesebb adatokat nyújtsanak be. A jelen vizsgálat során több érdekelt fél is bírálta a Bizottság által felhasznált információkat, ugyanakkor egyikük sem nyújtott be eltérő, jobb és részletesebb adatokat vagy módszertant. Mindez azt az álláspontot támasztja alá, hogy a Bizottság ebben az összefüggésben a legjobb nyilvánosan hozzáférhető információkra támaszkodott. Ebben az ügyben az értékesítés többségét (85 %-át) független felek részére végezték, így az nagymértékben az ebből az értékesítésből származó eredményt tükrözi. Ugyanígy az SGA-költségek és a nyereség is a reprezentatív országban végzett belföldi értékesítést tükröző mutatók, mivel az értékesítés 61 %-a Törökországban történt. Ez alapján a Bizottság fenntartja, hogy a rendes érték számtani képzéséhez felhasznált adatok teljesítik az alaprendelet 2. cikkének (6a) bekezdésében foglalt előírásokat, és ebben az ügyben a leginkább megbízható és reprezentatív adatok. Ezért az információk minőségét kétségbe vonó állításokat el kell utasítani.

3.3.3.   A torzulástól mentes költségek megállapításához használt források

(229)

A Bizottság a 2019. márciusi feljegyzésben jelezte, hogy a rendes értéknek az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontja szerinti számtani képzéséhez a Globális Kereskedelmi Atlasz (a továbbiakban: a GTA) alapján állapítja meg a legtöbb termelési tényező torzulástól mentes költségét, míg a munkaerő, az energia és a hulladék torzulástól mentes költségének megállapításakor a felhasznált forrás a kiválasztott reprezentatív országtól függ.

(230)

A Bizottság – abból a döntéséből kiindulva, hogy a 2019. szeptemberi feljegyzésnek megfelelően Törökországot tekinti reprezentatív országnak – arról is tájékoztatta az érdekelt feleket, hogy a termelési tényezők torzulástól mentes költségének meghatározásához a Globális Kereskedelmi Atlaszt, a torzulástól mentes munkaerő- és energiaköltségek meghatározásához pedig a Török Statisztikai Intézet adatait fogja felhasználni.

(231)

Ugyanez az exportáló gyártó azt is állította, hogy amennyiben a Bizottság úgy határoz, hogy az anyagok és az energia kínai beszerzési árait referenciaárakkal helyettesíti, akkor öt importált nyersanyag vizsgálati időszak alatti tényleges beszerzési árát kell figyelembe vennie, mivel azok az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése a) pontjának harmadik franciabekezdése szerint torzulásoktól mentesek. Az exportáló gyártó arra kérte a Bizottságot, hogy a Kínában beszerzett anyagok esetében is ezeket az importárakat használja referenciaárként.

(232)

Az exportáló gyártó az állítását alátámasztó bizonyítékokat (beszerzési számlákat, behozatali dokumentációt, szerződéseket) nyújtott be a (231) preambulumbekezdésben említett öt nyersanyagra vonatkozóan. A beszerzéseket amerikai dollárban, olyan piacokról végezték, amelyek esetében nem volt bizonyíték torzulások fennállására. Tekintettel arra, hogy a vizsgálat nem tárt fel torzulásokat az említett nyersanyagok Kínába irányuló, az adott exportáló gyártó részére az adott vizsgálati időszakban végzett behozatalát illetően, a Bizottság elfogadta ezt az állítást. A Kínában beszerzett anyagok esetében azonban a Bizottság nem tudta elfogadni a vállalat állítását. A (219) preambulumbekezdésben említett módon a Bizottság a jelen ügyben Törökországot választotta ki reprezentatív országként, ezért a termelési tényezők torzulásoktól mentes költségeit a vonatkozó, torzulásoktól mentes törökországi importárak alapján kell megállapítani.

(233)

Ugyanez az exportáló gyártó azt állította, hogy amennyiben a Bizottság azt állapítja meg, hogy helyénvaló a referenciaárak alkalmazása, a Bizottságnak mindenképpen ki kell zárnia az összes „rendellenes” árat; így i. az exportáló gyártó által nem használt árukategóriák árait, ii. azoknak az anyagoknak az árait, amelyek nem azonos fajtájúak, tisztaságúak, vagy más fizikai tulajdonságokkal rendelkeznek, mint az exportáló gyártó által használt anyagok; valamint iii. azokat az árakat, amelyek különösen alacsony értékesítési vagy behozatali volumeneken alapulnak. Ezenkívül az exportáló gyártó azt állította, hogy a legalapvetőbb anyagok, például a kvarchomok/por vagy más ércek esetében nem helyénvaló, ha a Bizottság a kiválasztott reprezentatív ország behozatali adatait használja fel. Az exportáló gyártó azzal érvelt, hogy ezeket az anyagokat általában csak nagyon különleges célokra, magas árakon importálják. Szerinte ezekben az esetekben a referenciaország belföldi árai pontosabban tükrözik az árak tényleges szintjét.

(234)

A Bizottság a vizsgálat nem bizalmas jellegű aktájában Törökország valamennyi termelési tényezője tekintetében rendelkezésre bocsátotta a behozatal GTA szerinti volumenét és értékeit. A Bizottság e behozatalok elégséges, reprezentatív és torzulásoktól mentes mennyiségéről is meggyőződött annak érdekében, hogy az alkalmazott átlagos ár mérsékelje a tartomány szélső értékein potenciálisan megjelenő rendellenes árak hatását. Így az adott input kiigazított árai tükrözik a az input különböző minőségi osztályait, valamint rendelkezésre állását az érintett piacokon. Ezenkívül a Bizottsághoz nem nyújtottak be azt alátámasztó bizonyítékot, hogy az alacsony értékesítési, illetve behozatali volumeneken alapuló árak nem megfelelőek, a Bizottságnak tehát nincs objektív oka arra, hogy elemzéseiben figyelmen kívül hagyja ezeket az adatokat. A kvarchomokra és az ércre vonatkozó állítás tekintetében említést érdemel továbbá, hogy ezek a nyersanyagok nem szerepelnek a (242) preambulumbekezdésben felsorolt termelési tényezők között. A Bizottság ezért elutasítja a (233) preambulumbekezdésben foglalt állítást.

(235)

A Bizottság a (185) preambulumbekezdésben említett módon a torzulástól mentes SGA-költségek és nyereség meghatározásához a Sisecam török vállalatcsoport üvegrostelőfonat-gyártást is magában foglaló vegyipari szegmensének 2018. évi pénzügyi adatait fogja felhasználni.

(236)

A végső tájékoztatást követően a Taishan megismételte a (231) preambulumbekezdésben ismertetett állítását, amely szerint a Bizottságnak a torzulástól mentes forrásból importált öt nyersanyag importárát kellene referenciaárként figyelembe vennie az azonos, Kínában beszerzett anyagok esetében is.

(237)

Az exportáló gyártó nem alapozta meg ezt az állítását a jogi előírásoknak megfelelően, vagyis olyan mértékben, hogy annak alapján egyértelműen megállapítható legyen az árak torzulástól mentes volta. Az exportáló gyártó nem nyújtott be arra vonatkozó bizonyítékot, hogy az importár (még ha torzulástól mentesnek tekinthető is) torzulástól mentes referenciaértékként reprezentatív. A Bizottság ezért elutasította az állítást.

3.3.4.   Torzulástól mentes költségek és referenciaértékek

3.3.4.1.   Termelési tényezők

(238)

A (93) preambulumbekezdésben említett módon a 2019. márciusi feljegyzésben a Bizottság – többek között az alapanyagokra, az energiára és a munkaerőre is kiterjedően – megkísérelte összeállítani azon termelési tényezők előzetes jegyzékét, amelyeket az exportáló gyártók felhasználnak az üvegrost szövetek előállításához, továbbá mindegyik termelési tényező esetében megjelölte az üvegrost szövetekre vonatkozóan felhasználni kívánt forrásokat.

(239)

Ezenkívül a (95) preambulumbekezdésben említett módon a Bizottság a 2019. szeptemberi feljegyzésben közölte a termelési tényezők módosított jegyzékét, valamint megállapította az üvegrost szöveteknek a reprezentatív országban, Törökországban történő előállítása során felhasznált termelési tényezőkhöz tartozó török termékkódokat.

(240)

A termelési tényezők jegyzékével kapcsolatban a Bizottsághoz sem a 2019. márciusi, sem a 2019. szeptemberi feljegyzés nyomán nem érkezett észrevétel.

(241)

A Bizottsághoz nem érkezett észrevétel a 2019. szeptemberi feljegyzésben meghatározott török árukódokat illetően sem. A Bizottság mindazonáltal további kutatásokat végzett annak érdekében, hogy a török árukódokat pontosabban megfeleltethesse az együttműködő exportáló gyártók által felhasznált termelési tényezőknek, és ebből a szempontból felülvizsgálta a pirofillit és a poliészterszálak török árukódjait. Ezenkívül az egyik exportáló gyártó cseppfolyósított földgázt használ a gyártási folyamatában. A vizsgálati időszakban azonban Törökországban nem importáltak cseppfolyósított földgázt. Ezért – a cseppfolyósított földgázra vonatkozó behozatali statisztikák hiányában – a Bizottság a cseppfolyósított propán behozatali adataira támaszkodva állapította meg a cseppfolyósított földgáz referenciaértékét. Ezenkívül az egyik exportáló gyártó által szilán kötőanyagként bejelentett nyersanyag neve a vámnómenklatúrának való megfelelés érdekében „szilikontermékekre” változott.

(242)

Az érdekelt felek által szolgáltatott és az ellenőrző látogatások keretében ellenőrzött információk összessége alapján a Bizottság a következő termelési tényezőket és török árukódokat azonosította:

1. táblázat

Termelési tényező

Török árukódok

Torzulástól mentes érték

Nyersanyagok

—

Alumínium-oxid, a mesterséges korund kivételével

281 820 000 000

5,92 CNY/kg

—

Borokalcit (porított colemanit)

252 800 000 000

10,47 CNY/kg

—

Epoxigyanta

390 730 000 000

21,07 CNY/kg

—

üvegrost előfonat

701 912 000 000

7,79 CNY/kg

—

Üvegrost fonal vagy olvasztott üvegrost („olvasztott szál”)

701 919 100 000

701 919 900 000

8,43 CNY/kg

—

Kaolin

250 700 200 011

250 700 200 018

250 700 800 011

250 700 800 012

0,96 CNY/kg

—

Cseppfolyósított propán

271 112 910 000

271 112 940 000

271 112 190 000

271 112 110 000

3,69 CNY/kg

—

Folyékony oxigén

280 440 000 000

0,05 CNY/kg

—

Kenőanyag

340 212 000 000

340 290 100 011

340 290 100 012

340 290 900 015

340 290 900 016

340 391 000 000

340 311 000 000

13,98 CNY/kg

—

Platina megmunkálatlanul vagy por alakban

—

Ródium megmunkálatlanul vagy por alakban

711 011 000 000

711 031 000 000

193 936 CNY/kg

545 542 CNY/kg

—

Poliészter gyanta

390 791 100 000

390 690 900 000

390 950 100 000

390 950 900 000

13,92 CNY/kg

—

Poliészterszál (nagy szakítószilárdságú poliészterszál, impregnált vagy bevont)

560 490 101 100

560 490 101 200

560 490 102 200

106,20 CNY/kg

—

Poliizobutilén

390 230 000 011

390 230 000 019

390 210 000 011

390 210 000 019

9,52 CNY/kg

—

Polipropilén szál

550 340 000 000

13,54 CNY/kg

—

Poli(vinil-acetát) vagy PVAC

390 512 000 000

10,28 CNY/kg

—

Pirofillit

253 090 009 039

3,89 CNY/kg

—

Kvarc

250 610 000 014

250 610 000 018

250 610 000 011

1,69 CNY/kg

—

Égetett mész

252 210 000 000

4,07 CNY/kg

—

Szilikon termékek

391 000 000 011

391 000 000 019

391 000 000 012

33,65 CNY/kg

—

Nátrium-karbonát

283 620 000 011

283 620 000 012

1,38 CNY/kg

—

Szintetikus fonal poliészterből

540 233 001 000

29,81 CNY/kg

—

Porított cirkónium-szilikát (cirkonit vagy cirkonliszt)

261 510 000 000

10,18 CNY/kg

Munkaerő

Feldolgozóipari munkaerőköltségek

N/a

35,86 CNY/óra

Energia

 

Villamos energia

N/a

0,40 –0,45 CNY/kWh

Földgáz

N/a

1,46 CNY/m3

Hulladék

üvegrost előfonat hulladéka

701 912 000 000

1,17 CNY/kg

(1)    Nyersanyagok és hulladék

(243)

Az üvegrostszövet-gyártóknál tett ellenőrző látogatások során a Bizottság ellenőrizte az üvegrost szövetek gyártása során felhasznált nyersanyagokat és a képződő hulladékot.

(244)

A reprezentatív ország piaci áraira vonatkozó információk hiányában a Bizottság mindegyik nyersanyag esetében az importárakra támaszkodott. A (196) preambulumbekezdésben említett módon a reprezentatív országban érvényes importárat a Kínán és a nem piacgazdasággal rendelkező országokon kívüli összes harmadik országból érkező import egységárainak súlyozott átlaga szolgáltatta. A Bizottság azért döntött a Kínából a reprezentatív országba érkező import figyelmen kívül hagyása mellett, mert a (98)–(162) preambulumbekezdésben említett módon arra a következtetésre jutott, hogy az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének b) pontja értelmében vett jelentős torzulások fennállása miatt nem helyénvaló a Kínában érvényes belföldi árak és költségek alkalmazása. Mivel nem áll rendelkezésre arra utaló bizonyíték, hogy ugyanezek a torzulások a kivitelre szánt termékekre nem hatnak ki ugyanilyen módon, a Bizottság úgy ítélte meg, hogy ezek a torzulások az exportárakat is befolyásolták. A jelek szerint továbbá a Kínából Törökországba exportált főbb nyersanyagok importára alacsonyabb, mint más importoké. A Kínából és a nem piacgazdasággal rendelkező országokból Törökországba érkező behozatal kizárását követően a Bizottság megállapította, hogy az egyéb harmadik országokból érkező behozatal továbbra is reprezentatív, a Törökországba érkező teljes volumen 43–100 %-át teszi ki.

(245)

Az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése a) pontjának első franciabekezdésében előírt módon a Bizottság megkísérelte meghatározni az exportáló gyártó telephelyére leszállított, az üvegrost szövetek előállításához felhasznált nyersanyagok torzulástól mentes árát. Ennek érdekében a reprezentatív ország behozatali vámját alkalmazta az egyes származási országokra, majd a belföldi szállítási költségeket hozzáadta az importárhoz. A Bizottság a belföldi fuvarozás költségét valamennyi nyersanyag esetében az együttműködő exportáló gyártók által szolgáltatott ellenőrzött adatok alapján becsülte meg, azokat az 1. táblázatban említett referenciaértékek nem tartalmazzák.

(246)

Az együttműködő exportáló gyártók által bejelentett fő hulladék az üvegrost előfonat gyártási folyamata során keletkező hulladék. A hulladékot az exportáló gyártók a belföldi piacon értékesítették az üvegrost előfonat előállítási költségének mintegy 15 %-ának megfelelő áron. A Bizottság erre tekintettel a hulladék torzulástól mentes árát az üvegrost előfonat torzulástól mentes árának 15 %-ában állapította meg.

(2)    Munkaerő

(247)

A Török Statisztikai Intézet részletes információkat tesz közzé a Törökország különböző gazdasági ágazataiban alkalmazott bérekről. A Bizottság a törökországi feldolgozóiparban, a NACE Rev. 2. (89) besorolása szerinti C.23 gazdasági tevékenységére (egyéb nemfém ásványi termékek gyártása) (90) vonatkozóan 2016-ban közölt béradatokat használta fel. A 2016. évi átlagos havi értéket az infláció tekintetében kiigazította a Török Statisztikai Intézet által közzétett belföldi termelői árindex (91) alapján.

(248)

A végső tájékoztatást követően egy exportáló gyártó és a CCCLA azt állította, hogy a munkaerőköltség 1. táblázatban közölt referenciaértéke nem reális. A 2020. január 16-án tartott meghallgatás során a Bizottság tisztázta, hogy az általános tájékoztató a munkaerő mértékegységét nyilvánvalóan hibásan („CNY/óra” helyett „CNY/kg” formában) tüntette fel. A 2019. december 19-i feljegyzésben, amely az 1. táblázatban közölt valamennyi referenciaérték, így a munkaerőköltség számítását tartalmazta, a helyes mértékegység („CNY/óra”) szerepelt.

(3)    Villamos energia és földgáz

(249)

A villamos energiára és a földgázra vonatkozó referenciaérték megállapításához a Bizottság azokat a villamosenergia- és földgázár-statisztikákat használta fel, amelyeket a Török Statisztikai Intézet (92) tesz közzé rendszeres sajtóközleményeiben. Ezekből a statisztikákból a Bizottság a megfelelő fogyasztási sávba tartozó ipari villamosenergia- és gázárakra vonatkozó, a vizsgálati időszakra kiterjedő kuruș/kWh adatokat használta fel.

(250)

Az 1. táblázat a villamos energia árát értéktartomány formájában tartalmazza, mert az egyes fogyasztóknak a fogyasztás nagyságától függően eltérő egységárat kell fizetniük.

(4)    Fogyóeszközök, elhanyagolható mennyiségek

(251)

A mintában szereplő együttműködő exportáló gyártók termelési tényezőinek nagy száma miatt néhány olyan nyersanyagot, amelyeknek az exportáló gyártó teljes előállítási költségein belül, valamint az egyes termékkódok szintjén csak elhanyagolható súlya volt, a Bizottság a fogyóeszközök kategóriájában vont össze.

(252)

A Bizottság kiszámította a fogyóeszközöknek az alapanyagok összköltségéhez viszonyított százalékos arányát, és a megállapított torzítás nélküli árak használata során ezt az arányszámot alkalmazta az újraszámított nyersanyagköltségekre.

(253)

A végső tájékoztatást követően egy exportáló gyártó és a CCCLA arra kérte a Bizottságot, hogy hozza nyilvánosságra az 1. táblázatban közölt referenciaértékek számítási módszertanát.

(254)

A 2020. január 16-án tartott meghallgatás során a Bizottság felhívta az említett felek figyelmét arra, hogy a közzététel napján, 2019. december 19-én feljegyzést helyezett el a vizsgálat nem bizalmas jellegű aktájában, amelyben ismerteti az 1. táblázatban közölt referenciaértékek számítási módszertanát. Az érdekelt felek a végső tájékoztatás napján a TRON felületén automatikus értesítést kaptak az aktában elhelyezett új dokumentumról. Mivel a kért információ már a felek rendelkezésére állt, újabb tájékoztatásra nem volt szükség.

3.3.4.2.   Általános előállítási költségek, SGA-költségek és nyereség

(255)

A Bizottság az együttműködő exportáló gyártónál felmerült általános előállítási költségeket kifejezte az exportáló gyártók tényleges előállításai költségeinek arányában. Ezt követően a Bizottság ezt a százalékot alkalmazta a torzulástól mentes előállítási költségekre.

(256)

Az SGA-költségek és a nyereség meghatározásához a Bizottság a 2019. szeptemberi feljegyzésben bejelentett és a (185) preambulumbekezdésben említett módon a Sisecam török vállalatcsoport vegyipari szegmensének 2018. évi pénzügyi adatait használta fel.

(257)

A végső tájékoztatást követően a Yuntianhua csoport azt állította, hogy mivel az SGA-költségek tekintetében a Bizottság nem állapított meg lényeges torzulást, helytelenül hagyta figyelmen kívül a vállalat által a 2. cikk (6a) bekezdésének a) pontja alapján bejelentett tényleges SGA-költségek értékét. A vállalat azt állította, hogy a tényleges SGA-költségek figyelembevétele megfelelne a hulladékok, fogyóeszközök és általános költségek referenciaértékeinek megállapítására alkalmazott módszertannak, amelyekre vonatkozóan a vállalat azt állította, hogy a tényleges költségei arányában megadott tényleges értékeket kellett volna figyelembe venni. A vállalat azt állította továbbá, hogy az említett módszertan összhangban áll az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése a) pontjának harmadik franciabekezdésével, amely az egyértelműen megállapítható, torzulástól mentes, tényleges belföldi költségek figyelembevételét írja elő.

(258)

A Bizottság le kívánja szögezni, hogy a szóban forgó exportáló gyártó értelmezésével ellentétben a hulladékok és a fogyóeszközök költségei, valamint az általános költségek az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése a) pontjának harmadik franciabekezdése értelmében nem tekinthetők torzulástól mentesnek. A (251)–(255) preambulumbekezdésben, valamint a szóban forgó exportáló gyártóknak adott egyedi tájékoztatásban kifejtett módon az exportáló gyártó tényleges költségei alapján számított fogyóeszköz- és általános költségeket a Bizottság a reprezentatív ország torzulástól mentes költségeihez viszonyítva fejezte ki. A módszertan alkalmazását egyrészt az indokolta, hogy a rendelkezésre álló adatok nem tartalmaztak az általános költségekre vonatkozó adatot, másrészt pedig az, hogy a fogyóeszközök az általános költségeken belüli hatása nem volt jelentős. A hulladékok tekintetében azokat a Bizottság a (251) preambulumbekezdésben kifejtett módon a fogyóeszközök közé sorolta azon vállalatok esetében, amelyeknél elhanyagolható volt az előállítási költségeken belüli súlyuk. Egyéb esetekben a Bizottság az 1. táblázatban és a (246) preambulumbekezdésben felsorolt referenciaértékeket alkalmazta.

(259)

A Bizottság arra is felhívta a figyelmet, hogy ha az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének b) pontja szerint megállapítást nyer, hogy az exportáló országban jelentős torzulások állnak fenn, akkor a Bizottság a 2. cikk (6a) bekezdésének a) pontja szerint egy megfelelő reprezentatív ország torzulástól mentes árai vagy referenciaértékei alapján számtanilag képezi a rendes értéket. A Bizottság kiemelte, hogy az említett rendelkezés kifejezetten előírja, hogy a számtanilag képzett rendes értéknek tartalmaznia kell egy megfelelő reprezentatív ország SGA-költségeinek torzulástól mentes és észszerű összegét. Miután megállapította, hogy az exportáló országban a vizsgált terméket érintő jelentős torzulások állnak fenn, a Bizottság nem vehette figyelembe az egyes exportáló gyártók tényleges SGA-költségeit, mivel következésképpen e költségeket is torzultnak kellett tekintenie. Végül az exportáló gyártó nem alapozta meg ezt az állítását a jogi előírásoknak megfelelően. A Bizottság ezért elutasította ezt az állítást.

3.3.4.3.   A rendes érték számítása

(260)

A Bizottság a számtanilag képzett rendes értéket az alábbi lépésekben állapította meg.

(261)

Elsőként megállapította az üvegrost szövetek torzulástól mentes előállítási költségeit. Ennek keretében az egyes termelési tényezőkből az egyes együttműködő exportáló gyártók által felhasznált mennyiségeket beszorozta a torzulástól mentes egységköltségekkel.

(262)

Ezt követően a torzulástól mentes előállítási költségek meghatározása érdekében az üvegrost szövetek torzulásmentes előállítási költségeihez hozzáadta a (255) preambulumbekezdésben ismertetett módon meghatározott általános előállítási költségeket.

(263)

Végezetül a (261) preambulumbekezdésben ismertetett módon meghatározott, torzulástól mentes előállítási költségekkel együtt a Bizottság figyelembe vette a Sisecam török vállalatcsoport vegyipari szegmensének 2018. évi, a (185) preambulumbekezdésben ismertetett SGA-költségeit és nyereségét.

(264)

Az értékesített áruk költségének százalékaként kifejezett és a torzulástól mentes előállítási költségekre alkalmazott SGA-költség 20,57 % volt.

(265)

Az értékesített áruk költségének százalékaként kifejezett és a torzulástól mentes előállítási költségekre alkalmazott nyereség 39,26 % volt.

(266)

Ez alapján a Bizottság az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése a) pontjának megfelelően terméktípusonként meghatározta a gyártelepi paritáson számított rendes értéket.

3.4.   A mintában szereplő nem együttműködő vállalatokra vonatkozó rendes érték

(267)

A (68)–(87) preambulumbekezdésben kifejtett módon a Bizottság úgy határozott, hogy a Hengshi és a CNBM csoporthoz tartozó Jushi exportáló gyártók tekintetében az alaprendelet 18. cikkének (1) bekezdésével összhangban a rendes érték kiszámításakor a rendelkezésre álló tényekre kíván támaszkodni.

(268)

Így különösen a Hengshi esetében a (275) és (276) preambulumbekezdésben kifejtett módon a Bizottság úgy határozott, hogy kivételesen elfogadja a (3) preambulumbekezdésben említett szubvencióellenes vizsgálat során figyelembe vett termékkódot az alaprendelet 18. cikkének (1) bekezdése szerinti rendelkezésre álló tényként. A rendes érték meghatározásakor azonban nem tudott a vállalat saját adataira támaszkodni, mivel azokról a (75) – (83) preambulumbekezdésben kifejtett módon megállapította, hogy tévesek. Ezért mindkét exportáló gyártó, a Jushi és a Hengshi esetében is a Bizottság az adott termékkódra vagy az ahhoz nagymértékben hasonló, a mintában szereplő, hasonló gyártási folyamatokat alkalmazó együttműködő exportáló gyártóktól (vertikális vagy nem vertikális integráció) kapott termékkódokra vonatkozó rendes érték felhasználásával állapította meg a rendes értéket. A mintában szereplő, hasonló gyártási folyamattal rendelkező, együttműködő exportáló gyártótól kapott megfelelő termékkód hiányában a Bizottság eltérő gyártási folyamatot alkalmazó másik együttműködő exportáló gyártó adatait használta fel. A két együttműködő exportáló gyártó bármelyikétől kapott megfelelő termékkód hiányában a Bizottság a mintában szereplő, hasonló gyártási folyamatot alkalmazó, együttműködő exportáló gyártóktól kapott, a megfelelő termékkódhoz a leginkább hasonló termékkódot használta fel. A Bizottsághoz nem érkezett észrevétel az érdekelt felektől az alkalmazott megközelítéssel kapcsolatban.

3.5.   A mintában szereplő együttműködő exportáló gyártók exportárai

(269)

Az exportáló gyártók mintában szereplő csoportja az Unióba irányuló exporttevékenységét közvetlenül a független vevők felé, vagy a vállalatokkal kapcsolatban álló exportőrökön vagy importőrökön keresztül végezte.

(270)

A közvetlenül független uniós vevőknek, valamint a kapcsolatban álló kereskedőkön keresztül történő értékesítés esetén az exportár az alaprendelet 2. cikkének (8) bekezdésével összhangban az Unióba irányuló exportra értékesített termékért ténylegesen fizetett vagy fizetendő ár volt.

(271)

A kapcsolatban álló importőrökön keresztül történő értékesítések esetében az exportárat az alaprendelet 2. cikke (9) bekezdésének megfelelően az importált termék független uniós vevők részére történt első viszonteladásakor alkalmazott ár alapján határozták meg. Ebben az esetben a Bizottság az árat a behozatal és a viszonteladás között felmerülő összes költség – ezen belül az SGA-költségek – és egy észszerű haszonkulcs alapján kiigazította.

(272)

A vizsgálatban mindössze egy független kereskedő működött együtt, amely csak elhanyagolható mennyiségű üvegrost szövetet importált a vizsgálati időszak alatt. Ezért haszonkulcsa nem minősült reprezentatívnak. Egyéb információ hiányában a Bizottság 5 %-ra becsülte az üvegrostszövet-ágazatban tevékenységet folytató független kereskedő haszonkulcsát.

3.6.   A mintában szereplő nem együttműködő vállalatok exportára

(273)

A (75) – (84) preambulumbekezdésben említett módon a CNBM csoporthoz tartozó exportáló gyártók egyike nem működött együtt a vizsgálat során, ezért a Bizottság úgy határozott, hogy az exportárat az alaprendelet 18. cikkének (1) bekezdésével összhangban a rendelkezésre álló tények alapján állapítja meg.

(274)

Az alaprendelet 18. cikkének alkalmazására vonatkozó észrevételeiben az exportáló gyártó azt kérte, hogy az exportárra vonatkozóan a Bizottság a (3) preambulumbekezdésben említett párhuzamos szubvencióellenes vizsgálatban benyújtott információt (termékkódot) használja fel.

(275)

Az alaprendelet 19. cikkének (6) bekezdése szerint azonban a kapott információt kizárólag arra a célra lehet felhasználni, amelyre az információkérés vonatkozott. Az (EU) 2016/1037 európai parlamenti és tanácsi rendelet (93) 29. cikkének (6) bekezdésében ugyanez a korlátozás szerepel. Ezért a dömpingellenes vagy szubvencióellenes vizsgálat keretében összegyűjtött adatokat kizárólag arra a célra lehet felhasználni, amelyre az információkérés vonatkozott.

(276)

Ebben az ügyben az érintett termékkel kapcsolatban két párhuzamos vizsgálat folyt, amelyek közül az egyiket körülbelül három hónappal korábban indították meg. A Hengshi kifejezetten azt kérte, hogy a szubvencióellenes vizsgálat során összegyűjtött helyes információkat használják fel a vizsgálatban rendelkezésre álló legjobb információkként. A Hengshi kifejezetten lemondott az alaprendelet 19. cikkének (6) bekezdésében és az (EU) 2016/1037 rendelet 29. cikkének (6) bekezdésében előírt garanciáról, amely szerint a piacvédelmi vizsgálatok során benyújtott információkat csak arra a célra használják fel, amelyre az adatgyűjtés vonatkozott. Ezenkívül a jelen ügyben az (54)–(56) preambulumbekezdésben említett módon a Bizottság nem vezetett be ideiglenes dömpingellenes intézkedéseket, ezért a két vizsgálat ütemezése lehetővé tette a számára, hogy a végleges dömpingellenes vámok kivetése előtt összegyűjtse és ellenőrizze a szubvencióellenes vizsgálat során az exportárra vonatkozóan benyújtott információkat. Ennek eredményeként a Bizottságnak kivételesen még volt elegendő ideje a jelen vizsgálat keretében mérlegelni ezeket az információkat anélkül, hogy azzal sértené más érdekelt felek jogait, vagy veszélyeztetné saját belső döntéshozatali folyamatát. Ezért a Bizottság úgy határozott, hogy kivételesen a (3) preambulumbekezdésben említett szubvencióellenes vizsgálat során termékkód szerint gyűjtött adatokat használja fel az alaprendelet 18. cikkének (1) bekezdése szerinti rendelkezésre álló tényként. Ennek eredményeként az exportáló gyártó saját adatai alapján, a (269)–(272) preambulumbekezdésben ismertetett módszer alkalmazásával számított termékkódonkénti exportárat.

(277)

A CNBM csoporthoz tartozó másik két exportáló gyártó esetében az exportár számítása a (269)–(272) preambulumbekezdésben említett módon történt.

3.7.   Összehasonlítás

(278)

A Bizottság a rendes értéket és az együttműködő exportáló gyártók exportárát gyártelepi paritáson hasonlította össze.

(279)

Azokban az esetekben, amikor azt a méltányos összehasonlítás szükségessé tette, a Bizottság az exportárat az alaprendelet 2. cikkének (10) bekezdésével összhangban az árakat és az árak összehasonlíthatóságát befolyásoló különbségek figyelembevételével kiigazította. Ennek keretében a Bizottság – az együttműködő vállalat tényleges adatai alapján – az anyagmozgatási, fuvarozási és csomagolási költségek, a hitelköltség és a banki költségek, a vámok és az illetékek, valamint az importköltségek és közvetett adók figyelembevétele érdekében végzett kiigazítást. A Bizottság a 2. cikk (10) bekezdésének i) pontja alapján kiigazítást végezett a kapcsolatban álló kereskedőkön keresztül történő értékesítésekre vonatkozóan is. Megállapítást nyert, hogy Hongkongban a kereskedők az ügynökökhöz hasonló funkciót töltöttek be. Ezek a kereskedők ügyfeleket kutattak fel, és kapcsolatot létesítettek velük. Felelősséggel tartoztak az értékesítési folyamatért, és a szolgáltatásaikért díjban részesültek. A kiigazítás a kereskedők SGA-költségeit és 5 %-os nyereségét foglalta magában. Egyéb információk hiányában a Bizottság észszerűnek ítélte ezt a haszonkulcsot.

(280)

A végső tájékoztatást követően a Yuntianhua csoport azt állította, hogy nem lenne méltányos saját exportárát a számtanilag képzett rendes értékkel összehasonlítani. A csoport azt állította, hogy míg a Bizottság minden közvetlen értékesítési költség, így a szállítási költségek és a bankköltségek tekintetében is kiigazította az exportárat, a török Sisecam vállalatcsoport SGA-költségei, amelyeket a Bizottság a rendes érték képzéséhez vett figyelembe, feltehetőleg a törökországi belföldi piacon felmerült egyes közvetlen értékesítési költségeket is magukban foglaltak, ami aszimmetrikussá tette az exportár és a rendes érték összehasonlítását.

(281)

Állításának alátámasztására az exportáló gyártó nem nyújtott be arra utaló bizonyítékot, hogy a rendes érték képzése során felhasznált SGA-költségek közvetlen értékesítési költséget tartalmaznának, vagy hogy a felhasznált adatok ne lennének reprezentatívak.

(282)

A Bizottság emlékeztet arra, hogy az alaprendelet 2. cikkének (6a) bekezdése könnyen hozzáférhető adatok felhasználását írja elő. A Bizottság törekszik arra, hogy a rendes érték képzése során a nyilvánosan hozzáférhető adatok közül a legjobb minőségűekre támaszkodjon, továbbá lehetőséget ad a feleknek arra, hogy észrevételt tegyenek, és eltérő, általuk reprezentatívabbnak tartott adatokat nyújtsanak be. Ebben az ügyben a Bizottság a 2019. szeptemberi feljegyzésben meghatározta az általa felhasználni kívánt SGA-költségeket, de azokkal kapcsolatban sem észrevételt, sem eltérő, részletesebb adatokat nem kapott. A Bizottság ezért elutasította ezt az állítást.

(283)

Ugyanez az exportáló gyártó azt állította, hogy bár az exportra vonatkozó vissza nem térítendő hozzáadottérték-adó tekintetében a Bizottság kiigazította a rendes értéket, nem bizonyította, hogy a török gyártóknál a belföldi piacon végzett értékesítés után teljes mértékben visszatéríthető héa merül fel. Ezért az ilyen kiigazítás jogellenes.

(284)

A Bizottság az alaprendelet 2. cikke (10) bekezdésének b) pontja szerinti kiigazítást hajtott végre az Unióba irányuló, közvetett adó hatálya alá tartozó kínai exportértékesítés, valamint a közvetett adókat (például héát) nem tartalmazó rendes érték közötti különbözetnek megfelelően. Az exportáló gyártó felvetésével ellentétben a Bizottságnak nem szükséges bizonyítania, hogy a török gyártóknál ténylegesen a belföldi piacon végzett értékesítés után teljes mértékben visszatéríthető héa merül fel, mivel ez nem releváns. A (260)–(266) preambulumbekezdésben említett módon számtanilag képzett rendes érték nem tartalmazott héát, mivel reprezentatív országra vonatkozóan megállapított, torzulástól mentes értékeket a Bizottság az exportáló országra vonatkozó rendes érték kiszámítása során nettó értéken, a héa tekintetében való kezelésüktől függetlenül veszi figyelembe. A belföldi piacon végzett értékesítés és az export héa tekintetében való kezelését érintő helyzet kizárólag Kínában áll fenn. A vizsgálat arra a következtetésre jutott, hogy Kínában az exportáló gyártóknak a kivitelük után 16 %-os vagy 17 %-os héakötelezettségük keletkezik, amelyből 5 %-os vagy 10 %-os visszatérítést kapnak.

(285)

A Bizottság ezért az alaprendelet 2. cikke (10) bekezdésének b) pontjának megfelelően elvégezte a rendes érték kiigazítását, amely a közvetett adókból – a jelen ügyben az exportértékesítések után részlegesen visszatérített héából – eredő különbség miatt volt szükséges. A Bizottság ezért elutasította ezt az állítást.

3.8.   Dömpingkülönbözet

(286)

A mintában szereplő exportáló gyártók esetében a Bizottság az alaprendelet 2. cikkének (11) és (12) bekezdésével összhangban összehasonlította a hasonló termék egyes típusaihoz tartozó rendes értékek súlyozott átlagát az érintett termék megfelelő típusaihoz tartozó exportárak súlyozott átlagával.

(287)

Mindezek alapján a végleges súlyozott átlagos dömpingkülönbözet a vámfizetés nélküli, uniós határparitáson számított CIF-ár százalékaként kifejezve a következő értékekre adódott:

Vállalat

Végleges dömpingkülönbözet (%)

CNBM csoport

99,7  %

Yuntianhua csoport

64,7  %

(288)

A (43) preambulumbekezdésben kifejtett módon a mintában szereplő exportáló gyártói csoportok egyike, a CNBM csoport nem működött együtt. Ezért nem volt lehetőség az alaprendelet 9. cikkének (6) bekezdésével összhangban súlyozott átlagos dömpingkülönbözetet meghatározni a mintában nem szereplő együttműködő exportáló gyártók számára. A mintában nem szereplő minden más együttműködő exportáló gyártó esetében a Bizottság a dömpingkülönbözetet a mintában szereplő, egyedüliként együttműködő exportáló gyártói csoport (Yuntianhua csoport) dömpingkülönbözetével azonos mértékben állapította meg.

(289)

Az összes többi esetlegesen Kínában működő exportáló gyártó esetében a Bizottság a dömpingkülönbözetet az alaprendelet 18. cikkével összhangban a rendelkezésre álló tények alapján határozta meg. Tekintettel az exportáló gyártók nagyarányú együttműködésére, amely a Kínából az Unióba irányuló, az Eurostat importstatisztikái szerinti teljes üvegrostszövet-kivitelre kiterjed, a Bizottság úgy ítélte meg, hogy a mintában szereplő exportáló gyártók vagy exportáló gyártói csoportok dömpingkülönbözetei közül a legnagyobb, nevezetesen a CNBM csoporté tekinthető reprezentatívnak a maradvány dömpingkülönbözet megállapításához.

(290)

A végleges dömpingkülönbözetek a vámfizetés nélküli, uniós határparitáson számított CIF-ár százalékában kifejezve a következők:

Vállalat

Végleges dömpingkülönbözet

CNBM csoport

99,7  %

Yuntianhua csoport

64,7  %

Más együttműködő vállalatok

64,7  %

Minden más vállalat

99,7  %

EGYIPTOM

3.9.   Exportáló gyártók

(291)

A vizsgálat feltárta, hogy Egyiptomban egy exportáló gyártói csoport van, amely a vizsgálati időszak alatt a kivitel 100 %-át adta. Két egymással kapcsolatban álló gyártó tartozik ide: A Jushi Egypt for Fiberglass Industry S.A.E (Jushi Egypt) és a Hengshi Egypt Fiberglass Fabrics S.A.E. (Hengshi Egypt). Mindkét vállalat a CNBM csoport tagja, és együttműködött a vizsgálat során.

3.10.   Rendes érték

(292)

A panaszos állítása szerint az Egyiptomra vonatkozó rendes érték számtani képzésekor az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontjával összhangban olyan előállítási és értékesítési költségeket kell alapul venni, amelyek torzulástól mentes árakat vagy referenciaértékeket tükröznek. Azt állította, hogy a rendelet 2. cikke (6a) bekezdésének b) pontja értelmében jelentős torzulások állnak fenn a következő okok miatt: az exportáló gyártók a kínai és egyiptomi kormány közötti hivatalos megállapodás alapján létrehozott speciális gazdasági övezetben telepedtek le, amelyet egy kínai kormányzati ügynökség (China-Africa TEDA Investment Co. Ltd) irányít és ellenőriz. Ezenkívül a panaszos szerint mindkét egyiptomi exportáló gyártó jelentős állami támogatást kapott azért, hogy ebben a speciális gazdasági övezetben telepedjen le.

(293)

Az állításra reagálva mindkét exportáló gyártó kijelentette, hogy az Egyiptomban fennálló piaci torzulásokkal kapcsolatos állításokat nem az alaprendelet előírásainak megfelelően nyújtották be, és elfogadásuk esetén sértenék az exportáló gyártók védelemhez való jogát. Konkrétabban az exportáló gyártók azzal érveltek, hogy a panasz nem fogalmaz meg olyan állítást, illetve nem mutat be olyan bizonyítékot, amely arra utalna, hogy az egyiptomi gazdaságot a 2. cikk (6a) bekezdése értelmében vett jelentős torzulások sújtják. Az exportáló gyártók előadták azt is, hogy az állítások mindenesetre nem elégségesek az alaprendeletben a jelentős torzulások megállapításának feltételeként előírt bizonyítási küszöb eléréséhez.

(294)

Ahogyan ez az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének d) és e) pontjából következik, a panaszosnak a panasz benyújtásakor minden bizonyítékot be kell nyújtania az exportáló országban fennálló jelentős torzulásokról. Ez lehetővé teszi a Bizottság számára annak értékelését, hogy a benyújtott bizonyítékok valóban indokolják-e a jelentős torzulásokra vonatkozó állítás értékelését, és elégségesek-e ahhoz, hogy a vizsgálat során megfelelő következtetéseket lehessen levonni.

(295)

Az arra vonatkozó állítást azonban, hogy Egyiptomban jelentős torzulások állnak fenn, csak néhány hónappal az eljárás megindításáról szóló értesítés közzétételét követően nyújtották be, amikor az érdekelt feleknek szóló kérdőívek kitöltésére szabott határidő lejárt, és az adatgyűjtés már előrehaladott szakaszban járt.

(296)

A Bizottság tehát elutasította az arra vonatkozó kérést, hogy Egyiptom esetében a rendes érték képzésekor az alaprendelet 2. cikkének (6a) bekezdése szerinti eljárást alkalmazza.

3.10.1.   A rendes érték számítása

(297)

Az alaprendelet 2. cikkének (2) bekezdésével összhangban a Bizottság először megvizsgálta, hogy az együttműködő exportáló gyártók mindegyike esetében reprezentatív-e a teljes belföldi értékesítés volumene. A belföldi értékesítés akkor reprezentatív, ha a hasonló termék független vevők részére belföldi piacon történő belföldi értékesítésének teljes volumene az egyes exportáló gyártók esetében eléri az érintett termék Unióba irányuló kivitel keretében értékesített teljes volumenének legalább 5 %-át a vizsgálati időszak alatt.

(298)

Ennek alapján a Bizottság megállapította, hogy a hasonló terméknek a Jushi Egypt által a belföldi piacon bonyolított összértékesítése reprezentatív. A másik exportáló gyártó, a Hengshi Egypt nem végzett belföldi értékesítést.

(299)

A Bizottság ezt követően azonosította azokat a belföldön értékesített terméktípusokat, amelyek a reprezentatív belföldi értékesítésekkel rendelkező exportáló gyártó (Jushi Egypt) esetében azonosak voltak vagy szoros hasonlóságot mutattak az Unióba irányuló kivitel keretében értékesített terméktípusokkal.

(300)

A Bizottság ezután – az alaprendelet 2. cikkének (2) bekezdésével összhangban – az Unióba irányuló kivitel keretében értékesített terméktípusokkal azonos vagy összehasonlítható terméktípusok mindegyike tekintetében megvizsgálta, hogy az adott exportáló gyártó hazai piacon bonyolított belföldi értékesítése reprezentatív volt-e. Egy terméktípus belföldi értékesítései akkor reprezentatívak, ha a terméktípus vizsgálati időszak alatti, független vevők részére végrehajtott belföldi értékesítéseinek teljes volumene eléri az azonos vagy összehasonlítható terméktípus teljes Unióba irányuló exportértékesítés teljes volumenének 5 %-át.

(301)

A Bizottság ezt követően valamennyi terméktípus esetében meghatározta a Jushi Egypt által a belföldi piacon, független vevők részére végrehajtott nyereséges értékesítések vizsgálati időszak alatti részarányát – az alaprendelet 2. cikkének (4) bekezdésével összhangban – annak megállapítása céljából, hogy a rendes érték kiszámítását a tényleges belföldi értékesítések alapján végezze-e el.

(302)

A rendes értéket – függetlenül attól, hogy az értékesítések nyereségesek voltak-e, vagy sem – az egyes terméktípusok tényleges belföldi ára alapján határozta meg, amennyiben:

—

a terméktípusnak a kiszámított termelési költséggel megegyező vagy azt meghaladó nettó áron értékesített volumene meghaladta a terméktípus teljes értékesítési volumenének 80 %-át; valamint

—

e terméktípus súlyozott átlagos értékesítési ára megegyezik a termelési egységköltséggel, vagy meghaladja azt.

(303)

A rendes értéket az egyes terméktípusok vizsgálati időszak alatti – kizárólag nyereséges – belföldi értékesítésének terméktípusonkénti tényleges belföldi áraként határozta meg, amennyiben:

—

a terméktípus nyereségesen értékesített volumene legfeljebb az adott típus teljes értékesítési volumenének 80 %-át tette ki; vagy

—

e terméktípus súlyozott átlagára nem érte el a termelési egységköltséget.

(304)

Azoknál a terméktípusoknál, amelyeknél hasonló terméket nem értékesítettek a belföldi piacon, a Bizottság az alaprendelet 2. cikkének (3) bekezdése és (6) bekezdésének b) pontja alapján képezte a rendes értéket.

(305)

A Bizottság a rendes értéket úgy képezte, hogy a következő tényezőket hozzáadta az együttműködő exportáló gyártók által gyártott hasonló termék vizsgálati időszakban jellemző előállítási költségeihez:

—

az együttműködő exportáló gyártóknál a hasonló termék belföldi, szokásos kereskedelmi forgalom keretében, a vizsgálati időszak alatt történő értékesítése során felmerült SGA-költségek súlyozott átlaga; valamint

—

az együttműködő exportáló gyártóknak a hasonló termék összes belföldi, szokásos kereskedelmi forgalomban, a vizsgálati időszak alatt történő értékesítésével elért nyereségének súlyozott átlaga.

(306)

A Bizottság eredetileg az állapította meg, hogy a Jushi Egypt esetében a nyolcból öt terméktípusnál az exportált terméktípusok azonosak a belföldi piacon reprezentatív mennyiségben értékesített terméktípusokkal, vagy nagyon hasonlók azokhoz.

(307)

A végső tájékoztatást követően a Jushi Egypt kifogásolta azt, hogy a Bizottság a rendes érték és az exportár összehasonlítása során különböző típusú vevőket vett figyelembe. További elemzést követően a Bizottság megerősítette, hogy az eladói funkciók tekintetében nincsenek olyan következetes és határozott eltérések a kereskedelmi szintek között az egyiptomi belföldi piacon, amelyek indokolnák a vevőtípusok közötti különbségtételt. Erre tekintettel elfogadta a vállalat állítását, és a vevőtípusok közötti különbségtétel nélkül újraszámította a haszonkulcsokat. A Bizottság következésképpen módosította a Hengshi Egyptre vonatkozóan számtanilag képzett rendes értéket is.

(308)

A Jushi Egypt belföldi értékesítésének a reprezentatív értékesítéssel rendelkező terméktípusonkénti elemzése azt is kimutatta, hogy a belföldi értékesítés több mint 80 %-a nyereséges volt, és az értékesítési ár súlyozott átlaga meghaladta az előállítási költséget. Ennek megfelelően e terméktípusok esetében a rendes érték számítása a vizsgálati időszak alatt történt összes belföldi értékesítés során alkalmazott árak súlyozott átlagaként történt. A fennmaradó terméktípusnál, amelynél nem került sor belföldi értékesítésre, a Bizottság a (305) preambulumbekezdésben ismertetett módon az alaprendelet 2. cikkének (3) és (6) bekezdése alapján képezte a rendes értéket.

(309)

A másik exportáló gyártó, a Hengshi Egypt kizárólag exportra állított elő üvegrost szövetet, ennélfogva nem végzett belföldi értékesítést. Ezért, mivel hasonló terméket nem értékesítettek a belföldi piacon, a Bizottság az alaprendelet 2. cikkének (3) bekezdése és (6) bekezdésének b) pontja alapján képezte a rendes értéket.

(310)

A vizsgálati időszak alatt a Hengshi Egypt a Jushi Egypttől és egy másik kapcsolatban álló beszállítótól szerezte be az üvegrost szövet előállításához használt fő nyersanyagot, az üvegrost előfonatot.

(311)

Ebben az összefüggésben az exportáló gyártók azt állították, hogy a Jushi Egypt által az üvegrost előfonat Hengshi Egypt részére végzett értékesítésén elért nyereségre tekintettel az ügyletek piaci áron végrehajtottnak minősülnek. A gyártók hivatkoztak a meglévő ítélkezési gyakorlatra is (94), amely alapján a vizsgált vállalat nyilvántartásaiban szereplő adatok felhasználása a szabály, és ezeknek az adatoknak a kiigazítása vagy helyettesítése a kivétel. Megemlítették továbbá a torzító kormányzati intézkedések hiányát, azt, hogy az előállítási költségek helyesen jelennek meg a Hengshi Egypt nyilvántartásában, valamint azt, hogy ezeket a nyilvántartásokat kell felhasználni a Hengshi Egypt előállítási költségeinek, majd a számtanilag képzett rendes érték megállapításához.

(312)

Az exportáló gyártók állításával ellentétben megállapítást nyert, hogy azok az árak, amelyeken a Hengshi Egypt vásárolt üvegrost előfonatot a Jushi Egypttől, nem tekinthetők szokásos piaci árnak, mivel következetesen és lényegesen alacsonyabbak voltak azoknál az áraknál, amelyeken a Jushi Egypt Egyiptom belföldi piacán értékesítette ugyanazt a terméket egyiptomi belföldi független vevőknek. A szóban forgó árak közötti jelentős különbség figyelembevételével a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a Hengshi Egypt által a Jushi Egyptnek fizetett árak nem tekinthetők szokásos piaci árnak. Annak ellenére, hogy ezek az árak jövedelmezőek voltak, nem tükrözték az egyiptomi piaci árakat, és kapcsolt vállalati viszony nélkül a Hengshi Egypt sokkal magasabb árat fizetett volna az üvegrost előfonatért. Ezenkívül a Bizottság nem találta relevánsnak a nyersanyagárak meghatározásában a torzító kormányzati intézkedés hiányának említését sem, mivel a jelen ügyben a szokásos piaci feltételek vizsgálata a meghatározó.

(313)

A végső tájékoztatásra adott válaszában a Jushi/Hengshi Egypt megismételte azt az állítását, hogy a Jushi Egypt az üvegrost előfonatok esetében a szokásos piaci árat számítja fel a Hengshi Egyptnek. Ezt azzal kívánta alátámasztani, hogy a kapcsolt felek közötti értékesítés haszonkulcsa összehasonlítható azzal a nyereségcéllal, amelyet a panaszos a panaszban a „hosszú távon fenntartható piaci működéshez” elégségesként határozott meg. A Bizottság rámutatott, hogy a nyereségcél az a nyereség, amelyet az uniós gazdasági ágazat dömpingelt behozatal nélkül észszerűen képes elérni az uniós piacon, így nem alkalmas referenciaértékként annak értékelésére, hogy a kapcsolt felek között elfogadott ár megfelel-e a szokásos piaci feltételeknek. Az ilyen értékelésben a releváns kritérium az Egyiptomban a kapcsolat nélkül elérhető árszint. A vizsgálat kimutatta, hogy az árak (és a nyereség) szintje az Egyiptomi piacon valóban magasabb a kapcsolatban álló vállalatok egymással bonyolított ügyleteihez képest.

(314)

A fentiekre és a (312) preambulumbekezdésben vázolt okokra tekintettel a Bizottság elutasította azt az állítást, hogy az árak az elért nyereségszint miatt szokásos piaci árnak tekinthetők.

(315)

A Jushi/Hengshi Egypt azt állította továbbá, hogy a (309)–(311) preambulumbekezdésben ismertetett bizottsági módszertan sérti az alaprendelet 2. cikkének (5) bekezdésében foglalt, szigorúan értelmezendő rendelkezéseket, emellett hivatkozott az uniós bíróságok és a WTO ítélkezési gyakorlatára is. A Jushi/Hengshi Egypt szerint a Hengshi Egypt és a Jushi Egypt között az üvegrost előfonatok tekintetében alkalmazott beszerzési ár nem hagyható figyelmen kívül csupán amiatt, mert nem felel meg a szokásos piaci feltételeknek. A Jushi/Hengshi Egypt beadványa szerint a Bizottságnak bizonyítania kell azt is, hogy a Hengshi Egypt nyilvántartása milyen mértékben nem tükrözi megfelelően az üvegrost szövetek előállításával és értékesítésével összefüggő költségeket.

(316)

A Bizottság nem ért egyet ezzel az értelmezéssel, és úgy ítéli meg, hogy a Jushi/Hengshi Egypt által hivatkozott ügyek egyike sem érvényteleníti a Bizottság jelen ügyben tett ténymegállapításait. Valójában a WTO-testületek (95) egybehangzó határozatai értelmében az exportáló gyártók nyilvántartása akkor nem tükrözi észszerűen a szóban forgó termék előállításával és értékesítésével összefüggő költségeket, ha például a gyártó valamely vállalatcsoport tagja (ahogy a Jushi és a Hengshi Egypt is), továbbá ha a szóban forgó termék előállításával és értékesítésével összefüggő inputokat érintő ügyletek nem felelnek meg a szokásos piaci feltételeknek. Ennek következtében ezt az állítást el kellett utasítani.

(317)

Az ítélkezési gyakorlatra (96) hivatkozva a Jushi/Hengshi Egypt azt állította továbbá, hogy a Bizottság hibás módszertant alkalmazott annak értékelése során, hogy az üvegrost előfonatok beszerzési ára megfelel-e a szokásos piaci feltételeknek. A Jushi/Hengshi Egypt érvelése szerint a Bizottság nem összehasonlítható árakat hasonlított össze, ezenkívül figyelembe kellett volna vennie a szóban forgó értékesítéssel összefüggő valamennyi releváns tényezőt, így különösen: i. a szállítási feltételeket; ii. a nyersanyagokra kivetett behozatali vámokat; iii. a nem összehasonlítható mennyiségeket; valamint iv. a Jushi Egypt kapcsolódó ügyletekre vonatkozó árképzési politikáját.

(318)

Az aktában szereplő tényezők felülvizsgálatát követően a Bizottság elfogadta az eltérő szállítási feltételek miatti kiigazítás iránti igényt, és az indokolt esetekben az üvegrost előfonatok értékesítési árából levonta a szállítási költségeket. A Bizottság az üvegrost szövetek általa ellenőrzött, tényleges szállítási költsége alapján becsülte a szállítási költségeket.

(319)

A végső tájékoztatás kiegészítését követően a Jushi/Hengshi Egypt azt állította, hogy a szállítási költségek mellett le kell vonni a hitelköltségeket is. A hitelköltségek kérelmezett levonását illetően a Bizottság megállapította, hogy ezek az eladónál felmerülő költségek a nyílt piacon, szokásos piaci feltételekkel bonyolított ügyletek természetes velejárói. A Bizottságnak ezért el kellett utasítania az állítást.

(320)

A behozatali vámokat illetően – tekintet nélkül arra, hogy ebben a helyzetben indokolt-e a kiigazítás – az ügyben nem állnak rendelkezésre bizonyítékok arról, hogy a Jushi Egypt megfizette, illetve az egyiptomi hatóságok beszedték a vámokat. Beadványában a vállalat nem mutatott be arra vonatkozó bizonyítékot, hogy megfizette az említett vámokat, pontosabban annyit közölt, hogy a vám „rendszerint alkalmazandó”, valamint, hogy azt „a Jushi Egypt köteles megfizetni”. A mennyiségek tekintetében a vállalat nem tudott általánosan alkalmazott kedvezménypolitika meglétére vonatkozó bizonyítékot bemutatni, amely alátámasztotta volna azt az állítását, hogy a kapcsolatban álló és a független felek közötti árakban megállapítható eltérés mennyiségi kedvezményekből adódik. Valójában a társaság által benyújtott egyetlen dokumentumból az derül ki, hogy a Jushi Egypt által a Hengshi Egypttel szemben alkalmazott ár alapja a Jushi Egypt által a független vevőknek az előző évben felszámított és az előfonatok típusától függő mértékben megnövelt átlagár. A piaci realitás, illetve a Hengshi Egypttel szemben alkalmazott és a független vevők közötti árak jelentős eltérése ugyanakkor azt bizonyítja, hogy a Jushi Egypt nem hajtotta végre az említett árképzési politikát. Következésképpen a Jushi Egypt árképzési politikája nem tükrözte a kapcsolt fél (Hengshi Egypt) által ténylegesen megfizetett árat. A Bizottság ezért elutasította azt az állítást, hogy az üvegrost előfonatok értékesítési árát az említett tényezők tekintetében ki kell igazítani.

(321)

Ugyanígy az egyiptomi kormány a végső tájékoztatást követően előadta, hogy annak mérlegelése során, hogy az exportőri nyilvántartások megfelelnek-e a szokásos piaci feltételeknek, az ár csupán az ügylet egyik feltételének számít, továbbá, hogy a végső tájékoztatás nem tartalmazott arra vonatkozó bizonyítékot, hogy a Bizottság figyelembe vette a szóban forgó ügyletek egyéb feltételeit. Az egyiptomi kormány azt állította továbbá, hogy a Bizottság nem a WTO dömpingellenes megállapodása 2.2.1.1. cikkének első mondata szerint járt el akkor, amikor figyelmen kívül hagyta az olyan költségadatokat, amelyek esetében teljesült az említett cikkben foglalt két előírás, hogy az adatok feleljenek meg az általánosan elfogadott számviteli elveknek, és észszerűen tükrözzék a költségeket.

(322)

A (318) és (319) preambulumbekezdésben említett módon a Bizottság a szállítási költségek tekintetében kiigazítást hajtott végre. A jelen ügy körülményeire tekintettel azonban megállapította, hogy a többi tényező esetében a kiigazítás nem indokolt, így a kiigazítás nem releváns annak értékelése szempontjából, hogy az árak megfelelnek-e a szokásos piaci feltételeknek. A Bizottság továbbá a (312) preambulumbekezdésben ismertetett módon megállapította, hogy azok az árak, amelyeken a Hengshi Egypt vásárolt üvegrost előfonatot a Jushi Egypttől, az indokolt kiigazítások után is következetesen és lényegesen alacsonyabbak voltak azoknál az áraknál, amelyeken a Jushi Egypt Egyiptom belföldi piacán értékesítette ugyanazt a terméket egyiptomi belföldi független vevőknek. A szóban forgó árak közötti jelentős különbség figyelembevételével a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy azok nem tekinthetők szokásos piaci árnak. Ennek alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az árak nem tükrözik észszerűen a szóban forgó termék előállításával és értékesítésével összefüggő költségeket az alaprendelet 2. cikkének (5) bekezdése szerint, amelynek szövege megegyezik a WTO dömpingellenes megállapodása 2.2.1.1. cikkével. A Bizottság ezért mindkét állítást elutasította.

(323)

A Jushi/Hengshi Egypt előadta továbbá, hogy a vállalaton belül az üvegrost előfonatokra alkalmazott termékkódokat figyelembe véve a belföldi piacon kapcsolatban álló és független vevők részére értékesített mennyiség összehasonlítása nem ad reprezentatív eredményt. A Jushi/Hengshi Egypt ehelyett a Bizottság által egy másik, a Bahreinből és az Egyiptomból származó folytonosüvegrostszál-termékek behozatalára vonatkozó dömpingellenes vizsgálat (97) során megállapított termékkódstruktúrán alapuló összehasonlítást javasolt. A vállalatok azt állították, hogy ez a megközelítés reprezentatívabb eredményt ad. Azzal érvelt továbbá, hogy mivel a termékkódok alkalmasnak tekinthetők az árak összehasonlítására a dömping- és a kárkülönbözet kiszámítása során, ugyancsak alkalmasnak kell tekinteni őket az üvegrost előfonatok azon árainak az összehasonlítására is, amelyeket a Jushi Egypt számít fel egyrészt a Hengshi Egyptnek, másrészt a belföldi piacon a független vevőknek.

(324)

A vállalat szerint a Bizottság által alkalmazott megközelítésben a Hengshi Egypt és a független felek részére végzett értékesítés pontosan megfeleltetett belső termékkódok alapján hasonlítható össze, ez pedig lehetővé teszi a kétféle vevő részére értékesített releváns terméktípusok pontos összehasonlítását. Jushi/Hengshi Egypt nem igazolta, hogy az eltérő célra meghatározott termékkódok összehasonlítása miért lenne helyénvalóbb az azonos termékek összehasonlításához képest. Miután a Bizottság éppen arra a következtetésre jutott, hogy a Jushi/Hengshi Egypt által javasolt alternatív megközelítés pontatlanabb eredményt adna, elutasította az állítást.

(325)

Következésképpen a Bizottság megerősítette azt a ténymegállapítást, hogy az üvegrost előfonatoknak a vállalat nyilvántartásaiban szerepeltetett költsége nem tükrözi észszerűen a Hengshi Egypt azon költségeit, amelyek az üvegrost szövet előállítása kapcsán merülnek fel. Ezért a rendes érték számtani képzése során az említett költségeket az alaprendelet 2. cikkének (5) bekezdésével összhangban ki kellett igazítani a független vevőkkel szemben a belföldi piacon alkalmazott árak szintjére.

(326)

Az (548) preambulumbekezdésben említett módon a Bizottság 2020. február 10-én kiegészítette a végső tájékoztatást, és felkérte a vállalatokat, hogy tegyenek észrevételt a kiegészítő információk tartalmával kapcsolatban. A Jushi/Hengshi Egypt 2020. február 13-án észrevételeket nyújtott be, ezek azonban nem a kiegészített végső tájékoztatás tartalmához kapcsolódtak. A vállalat ehelyett megismételte a rendes érték számtani képzése során alkalmazott bizottsági módszertannal kapcsolatos kifogásait, éspedig éppen azokat az állításokat, amelyeket a Bizottság nem fogadott el.

(327)

A Bizottság hangsúlyozni kívánja, hogy a vállalat részére az általános tájékoztatóban adott információkra hivatkozó beadvány a végső tájékoztatással kapcsolatos észrevételek benyújtásának 2020. április 9-i határidejét követően érkezett a Bizottsághoz. A Bizottság mindenesetre úgy határozott, hogy ebben a rendeletben reagált az észrevételekre.

(328)

Először: a Jushi/Hengshi azt állította, hogy egyetlen gazdasági egységet alkotnak, mivel azonos övezetben találhatók, és az általuk előállított termékek között nincs átfedés. Másodszor: a vállalatok előadták, hogy a Bizottság megsérti az alaprendelet 2. cikkének (5) bekezdését, amely szerint a Bizottság nem vizsgálhatja a szokásos piaci feltételek teljesülését. Több vizsgálóbizottsági és fellebbezési testületi jelentésre hivatkoztak, amelyek állítólag alátámasztják az említett állítást. Meghallgatásuk során a vállalat képviselői azt állították, hogy a nyereség nem tekinthető költségnek. Végül megismételték azt az állításukat, hogy az üvegrost előfonatok egyiptomi piaci árának felhasználásával (a Jushi által az egyiptomi piacon végzett független felek részére végzett értékesítés alapján) a Bizottság kétszeresen vette figyelembe az üvegrost előfonatok SGA-költségeit és nyereségét.

(329)

Az első állítást illetően a Bizottság csak akkor tekinthet egyetlen gazdasági egységnek több vállalatot, ha a rendelkezésre álló információkból kiderül, hogy minden tekintetben együttműködnek egymással. Egyéb elemek hiányában a helyszín és a termékek típusa önmagában nem jelzi, hogy a vállalatok egyetlen gazdasági egységként működnek. A Bizottság ennélfogva fenntartja, hogy bár a Jushi és a Hengshi azonos csoporthoz tartozik, a rendelkezésre álló bizonyítékok azt mutatják, hogy a két jogalany egymástól függetlenül működik, így nem tekinthető egyetlen gazdasági egységnek.

(330)

A második állítást illetően az alaprendelet 2. cikkének (5) bekezdése úgy rendelkezik, hogy ha a vizsgált termék előállításával és értékesítésével összefüggő költségek nem tükrözik észszerűen az érintett fél nyilvántartásait, akkor e költségeket ki kell igazítani. A Bizottság úgy ítéli meg, hogy a szokásos piaci feltételeknek nem megfelelő transzferár olyannak tekinthető, amely nem tükrözi a vizsgált termékkel összefüggő költségeket. A WTO Fellebbezési Testülete megerősítette ezt az értelmezést (98). a WTO ítélkezési gyakorlata, amelyre a Jushi/Hengshi az összefüggéseiből kiragadva hivatkozott a beadványában (99), valójában ebben az ügyben a Bizottság értelmezését támasztja alá. Erre utal, hogy ebben az összefüggésben a Fellebbezési Testülete megerősítette: az általánosan elfogadott számviteli elveknek egyébként megfelelő nyilvántartásokról ennek ellenére megállapítható, hogy nem tükrözik észszerűen a szóban forgó termék előállításával és értékesítésével összefüggő költségeket akkor, ha például a vizsgálat alá vont exportőr vagy gyártó olyan vállalatcsoport tagja, amelyben a szóban forgó termék előállításával és értékesítésével összefüggő egyes inputok költségeit különböző tagvállalatok nyilvántartásai között megosztva jelenítik meg, vagy ha az adott inputokat érintő ügyletek nem felelnek meg a szokásos piaci feltételeknek. Ebben az esetben pontosan ez a helyzet.

(331)

A jelek szerint az említett exportáló gyártók ugyancsak tévesen értelmezik az alaprendelet 2. cikkének (5) bekezdése szerinti költségfogalmat. Az említett fogalom a vizsgált termék gyártójánál, nem pedig az input gyártójánál felmerült költséget takarja. A vevő szemszögéből az eladó nyeresége költség, amely beépül az egyes inputokért fizetett árba. A Bizottság helyesen járt el, amikor értékelte, hogy a Hengshi nyilvántartásai észszerűen tükrözik-e az üvegrost szövetek előállításával összefüggő költségeket, és megállapította, hogy az üvegrost előfonatok beszerzése kapcsán alkalmazott transzferárak ugyanezen terméktípus egyiptomi piaci árához képest jelentősen alacsonyabbak voltak, vagyis nem feleltek meg a szokásos piaci feltételeknek. Emiatt a Bizottság kiigazította az üvegrost előfonatok költségét annak az árnak megfelelően, amelyet a Jushi független vevőknek számít fel az egyiptomi piacon.

(332)

Végül pedig a kétszeres figyelembevételre vonatkozó állítással e rendelet (337)–(345) preambulumbekezdése teljeskörűen foglalkozik.

(333)

Az üvegrost előfonatnak másik kapcsolatban álló beszállítótól történő beszerzését illetően említést érdemel, hogy a szóban forgó szállító nem értékesített üvegrost előfonatot egyiptomi független vevőknek. Ezért a Bizottság összehasonlította az e beszállítótól beszerzett üvegrost előfonat vételárait a Jushi Egypt által független vevőkkel szemben a belföldi piacon alkalmazott árakkal. Ennek eredményeként a Bizottság megállapította, hogy a Hengshi Egypt által a másik kapcsolatban álló beszállítótól beszerzett üvegrost előfonat vételárai összhangban állnak az egyiptomi belföldi nyílt piacon érvényes árakkal, így megállapítást nyert, hogy ezeket az üvegrostelőfonat-beszerzéseket szokásos piaci feltételek mellett hajtották végre.

(334)

Az SGA-költségek és a nyereség összegét illetően arra tekintettel, hogy a Hengshi Egypt nem rendelkezett belföldi értékesítéssel, az SGA-költségek és a nyereség összege eredetileg a hasonló termék belföldi értékesítésén alapult, amelyet a másik egyiptomi exportáló gyártó, a Jushi Egypt bonyolított a vizsgálati időszak alatti szokásos kereskedelmi forgalomban, a kereskedelem azonos szintjén (vagyis kizárólag végfelhasználók részére).

(335)

A végső tájékoztatást követően a Jushi/Hengshi Egypt azt állította, hogy a Bizottság azon megközelítése, amelyben a Hengshi Egyptre vonatkozó rendes érték képzése céljából kizárólag a Jushi Egypt végfelhasználók részére végzett értékesítésével összefüggő SGA-költségeket és nyereséget veszi figyelembe, nem felel meg az alaprendelet 2. cikke (6) bekezdésének, és ezt a megközelítést semmilyen tényszerű megfontolás nem támasztja alá. A (306) preambulumbekezdésben említett módon valóban nem volt bizonyíték arra, hogy az eladói funkciók tekintetében olyan következetes és határozott eltérések lennének a kereskedelmi szintek között az egyiptomi belföldi piacon, amelyek indokolnák a vevőtípusok közötti különbségtételt. Ennek megfelelően a Jushi Egypt által a szokásos kereskedelmi forgalom keretében végzett, valamennyi értékesítési csatornára kiterjedő belföldi értékesítése képezi a Hengshi Egyptre vonatkozó rendes érték számtani képzésekor figyelembe vett SGA-költségek és nyereség alapját.

(336)

A Hengshi Egypt azt állította, hogy a Jushi Egypt üvegrost előfonat értékesítéséből származó nyereségét le kell vonni a Hengshi Egyptre vonatkozó rendes érték képzésekor. Állítását arra alapozta, hogy i. a vállalatok egyetlen gazdasági egységet alkotnak; valamint ii. a rendes érték számtani képzése és az előállítási költségek számítása során a Jushi Egypt nyereségének figyelembevétele kettős beszámítást eredményezne.

(337)

A Bizottság úgy ítéli meg, hogy a két egyiptomi exportáló gyártó nem alkot egyetlen gazdasági egységet (bár ugyanazon vállalatcsoporthoz, a CNBM csoporthoz tartozik), mivel különálló jogalanyok, amelyek önálló jogi személyiséggel rendelkeznek, továbbá független gyártási és értékesítési folyamatokat működtetnek.

(338)

Ezenkívül a rendes érték számtani képzésekor a Bizottság az alaprendelet 2. cikkének (5) bekezdésével összhangban kiigazította a Hengshi Egypt előállítási költségeit annak érdekében, hogy azok tükrözzék a szokásos piaci feltételek mellett érvényes piaci árakat (ezzel gyakorlatilag figyelmen kívül hagyta a kapcsolt felek közötti üvegrostelőfonat-értékesítést). Ezenkívül a rendelet 2. cikke (6) bekezdésének megfelelően a rendes érték számtani képzéséhez használt haszonkulcs a hasonló termék (üvegrost előfonat helyett üvegrost szövet) független vevők részére, szokásos kereskedelmi forgalom keretében végzett belföldi értékesítésén alapul. A haszonkulcs tükrözi azt a profitszintet is, amelyet a gyártó általában elérhet az üvegrost szövet egyiptomi piacon történő értékesítéséből. A Bizottság ezért elutasította az előző preambulumbekezdésben ismertetett állítást.

(339)

A végső tájékoztatást követően a Jushi/Hengshi Egypt megismételte azt az állítását, hogy a Bizottság mesterségesen megnövelte a Hengshi Egyptre vonatkozóan számtanilag képzett rendes értéket azzal, hogy kétszeresen vette figyelembe a Jushi Egypt által értékesített üvegrost előfonatokkal összefüggő SGA-költségeket és nyereséget. A vállalatok ennek kapcsán két korábbi dömpingellenes vizsgálatra hivatkoztak, amelyek során a Bizottság az SGA-költségeket az egyik esetben a félkész termékek értékesítéséből, míg a másik esetben egy nyersanyag-beszállító értékesítéséből vonta le. (100) A vállalatok azt állították, hogy az említett ügyek és a jelen vizsgálat körülményei összehasonlíthatók. Azzal érveltek tehát, hogy az említett ügyeknek megfelelően a Bizottság részéről az lenne helyénvaló, ha a Jushi Egypt üvegrostelőfonat-értékesítéssel összefüggő SGA-költségeit és nyereségét levonná a Hengshi Egyptre vonatkozóan az üvegrost szövetek számtanilag képzett rendes értékének megállapításakor figyelembe vett SGA-költségekből és nyereségből.

(340)

A Jushi/Hengshi Egypt által említett ügyek körülményei azonban nem azonosak a jelenlegi vizsgálat körülményeivel. Az egyik ügyben a kérdés nem a rendes értéknek az alaprendelet 2. cikkének (6) bekezdése szerinti számtani képzésével összefüggésben, hanem annak megállapítása kapcsán merült fel, hogy a szóban forgó vállalat teljes költségei alapján a belföldi értékesítésre a szokásos kereskedelmi forgalom keretében került-e sor. Abban az ügyben mindkét érintett, kapcsolatban álló vállalat a belföldi piacon értékesítette a vizsgált terméket, így mindkét vállalat SGA-költségei a vizsgált termék értékesítéséhez kapcsolódtak, viszont a jelenlegi vizsgálat esetében nem ez a helyzet.

(341)

A jelenlegi vizsgálat során a Bizottság az üvegrost előfonatok szabadpiaci árát vette figyelembe a Hengshi Egypt üvegrostszövet-előállítási költségének megállapításakor. Az ár magában foglalta az üvegrost előfonat értékesítésével összefüggő SGA-költségeket és nyereséget, és a Hengshi Egypt esetében az üvegrost szövetek teljes előállítási költségét eredményezte. Nem foglalta magában viszont az üvegrost szövetek Hengshi Egypt által végzett belföldi értékesítésével összefüggő SGA-költségeket és nyereséget, mivel a vállalat egyáltalán nem értékesített üvegrost szövetet a belföldi piacon. A rendes érték megállapítása céljából a Bizottság az alaprendelet 2. cikkének (6) bekezdésével összhangban az előállítási költségekhez hozzáadta az SGA-költségek és a nyereség észszerű összegét. Ez az észszerű összeg az üvegrost szövetek egyiptomi piacon végzett értékesítésével összefüggésben viselt SGA-költségeket, valamint elért nyereséget tükrözte.

(342)

A Jushi/Hengshi Egypt által említett másik vizsgálatot illetően az érintett exportáló gyártók arra vonatkozó állítását, hogy az exportáló gyártó előállítási költségeiből le kell vonni a nyersanyag-beszállítók SGA-költségeit, a Bizottság arra hivatkozva utasította el, hogy a fizetett árban minden nyersanyagvásárlásnál szerepelnek SGA-költségek, ezek azonban a beszállító, nem pedig a szóban forgó exportőr SGA-költségei. A jelen esetre ugyanez vonatkozik.

(343)

A fentiekre tekintettel az említett előzmények nem támasztják alá az exportáló gyártó azon állítását, hogy a jelen ügy nincs összhangban a korábbi vizsgálatokkal.

(344)

A Jushi/Hengshi Egypt azzal érvelt továbbá, hogy a Jushi Egypt integrált gyártó, amely az üvegrost előfonatot az üvegrostszövet-gyártás során végzett további feldolgozásra állítja elő, így üvegrostszövet-értékesítése az üvegrost előfonatok előállításával összefüggő SGA-költségeket és nyereséget is magában foglalja. A Jushi/Hengshi Egypt ezért azt állította, hogy az üvegrost előfonatokkal állítólagosan összefüggő SGA-költségeket és nyereséget le kell vonni a Jushi Egypt üvegrostszövet-értékesítésével összefüggő SGA-költségekből és nyereségéből, amelyeket a Bizottság az alaprendelet 2. cikkének (6) bekezdése szerint számtanilag képzett rendes érték megállapításakor a Hengshi Egypt üvegrostszövet-előállítási költségei között vesz figyelembe. A végső tájékoztatást követően az egyiptomi kormány is hasonló érvet fogalmazott meg.

(345)

A Bizottság megjegyezte, hogy az üvegrostszövet-értékesítéssel összefüggő nyereség és SGA-költségek üvegrost előfonatokra való átcsoportosítása teljességgel spekulatív, mivel a nyereséget és az SGA-költségeket a vonatkozó termék értékesítése tartalmazza, így azok nem köthetők az e termékek előállításához felhasznált inputokhoz. Ennek megfelelően a vállalat által az üvegrost szövetek értékesítéséhez rendelt SGA-költségekben és nyereségben nem szerepelhet más termékhez kapcsolódó költség. Emellett számviteli nyilvántartásaiban maga a Jushi Egypt is egyértelműen elkülöníti a vállalat egyes működési szegmenseiben, köztük az üvegrost szövetekkel és az egyéb termékekkel összefüggésben elért bevételeket és felmerült költségeket. Ha a vállalat állítása helytálló lenne, azzal voltaképpen kétségessé válna annak a módszertannak a megbízhatósága, amellyel a Jushi Egypt a jelen vizsgálat során meghatározza az érintett termékhez tartozó költségeket.

(346)

Ezért a Bizottság megállapította, hogy az az állítás, amely szerint a Jushi Egypt üvegrost szövetekhez kapcsolódó SGA-költségeiben és nyereségében a vállalat üvegrostelőfonat-értékesítésével összefüggő SGA-költségek és nyereség is megjelenik, továbbá, hogy emiatt a rendes értéknek az alaprendelet 2. cikkének (6) bekezdése szerinti számtani képzése során a Bizottság kétszeresen vette figyelembe az üvegrost előfonatok SGA-költségeit és nyereségét, a tények tekintetében téves, és ennek megfelelően elutasította azt.

(347)

Az egyiptomi kormány emellett úgy ítélte meg, hogy a Hengshi Egyptre vonatkozó rendes érték számtani képzésének módja miatt a csoportra vonatkozóan számított dömpingkülönbözet is magasabb. Az egyiptomi kormány szerint a Bizottság nem tekinti egyetlen gazdasági egységnek a két gyártót, ugyanakkor éppen a két szervezet kapcsolatára hivatkozva hagyja figyelmen kívül közöttük végzett üvegrostelőfonat-értékesítés árait. Ennek kapcsán a korábbi gyakorlatra hivatkozott, amelyben az egyetlen gazdasági egységet alkotó vállalatok között keletkezett nyereséget levonták.

(348)

Azonban csupán amiatt, hogy a Jushi Egypt és a Hengshi Egypt azonos vállalatcsoporthoz tartozik és kapcsolatban áll egymással, a két vállalat nem tekinthető egyetlen gazdasági egységnek. A (329) preambulumbekezdésben kifejtett módon a vállalatok különálló jogalanyok, amelyek önálló jogi személyiséggel rendelkeznek, továbbá független gyártási és értékesítési folyamatokat működtetnek. Mindezt az érintett vállalatok egyetlen alkalommal sem vitatták. A Bizottság ezért elutasította az állítást.

3.11.   Exportár

(349)

Az együttműködő exportáló gyártók közvetlenül független vevőknek, az Unión kívüli kapcsolatban álló kereskedők közreműködésével, vagy az Unión kívüli kapcsolatban álló importőrökön keresztül exportáltak az Unióba.

(350)

Abban az esetben, ha az exportáló gyártók az érintett terméket közvetlenül az uniós független vevőknek, vagy kapcsolatban álló, kereskedőként közreműködő vállalatnak exportálták, az exportár az alaprendelet 2. cikkének (8) bekezdésével összhangban az Unióba exportra értékesített érintett termékért ténylegesen fizetett vagy fizetendő ár volt.

(351)

Abban az esetben, ha az exportáló gyártók az érintett terméket velük kapcsolatban álló importőrökön keresztül exportálták az Unióba, az exportár megállapítása az alaprendelet 2. cikkének (9) bekezdésével összhangban az importált termék uniós független vevők részére történt első viszonteladásakor alkalmazott ár alapján történt. Ebben az esetben a Bizottság az árat a behozatal és a viszonteladás között az Unión belüli kapcsolatban álló importőröknél felmerülő összes költség, köztük az SGA-költségek, valamint a nyereség figyelembevételével kiigazította.

(352)

A vizsgálatban mindössze egy független kereskedő működött együtt. Mivel csak elhanyagolható mennyiségű üvegrost szövetet importált a vizsgálati időszak alatt, a Bizottság nem tekintette reprezentatívnak a kereskedő haszonkulcsát. Egyéb információ hiányában a Bizottság 5 %-ra becsülte az üvegrostszövet-ágazatban tevékenységet folytató független kereskedő haszonkulcsát.

3.12.   Összehasonlítás

(353)

A Bizottság a rendes értéket és a két együttműködő exportáló gyártó exportárát gyártelepi paritáson hasonlította össze.

(354)

Amennyiben a tisztességes összehasonlítás biztosítása érdekében indokolt volt, a Bizottság az alaprendelet 2. cikke (10) bekezdésének megfelelően kiigazította a rendes értéket és/vagy az exportárat az árakat és az árak összehasonlíthatóságát befolyásoló különbségek tekintetében. Ennek keretében a Bizottság kiigazításokat végzett a fuvarozási, biztosítási, anyagmozgatási, rakodási és mellékköltségek, a hitelköltségek és a banki költségek tekintetében.

(355)

Ezenkívül a vizsgálati időszakban mindkét együttműködő gyártó exportált üvegrost szövetet az Unióba, ezt az Unión kívül, Hongkongban található, velük kapcsolatban álló kereskedőkön keresztül végezték. A hongkongi kereskedők ügyfeleket kutattak fel, és kapcsolatot létesítettek velük. Emellett felelősséggel tartoztak az értékesítési folyamatért, és a szolgáltatásaikért díjban részesültek. A Bizottság ennek alapján megállapította, hogy e kereskedők az ügynökökhöz hasonló funkciót töltöttek be. Következésképpen a Bizottság a 2. cikk (10) bekezdésének i) pontja alapján kiigazítást végezett az említett kapcsolatban álló kereskedőkön keresztül történő értékesítésekre vonatkozóan is. A kiigazítás a kereskedők SGA-költségeinek levonását és 5 %-os haszonkulcs alkalmazását foglalta magában. Egyéb információk hiányában a Bizottság észszerűnek ítélte ezt a haszonkulcsot.

3.13.   Dömpingkülönbözetek

(356)

Az alaprendelet 2. cikkének (11) és (12) bekezdésével összhangban a két együttműködő exportáló gyártó esetében úgy állapította meg a dömpingkülönbözetet, hogy a hasonló termék minden egyes típusára vonatkozó rendes érték súlyozott átlagát gyártelepi paritáson összehasonlította az érintett termék megfelelő típusára vonatkozó exportár súlyozott átlagával.

(357)

mivel a két együttműködő gyártó kapcsolatban állt egymással, a Bizottság egységes dömpingkülönbözetet állapított meg az egyedi dömpingkülönbözetek súlyozott átlaga alapján.

(358)

A végső tájékoztatást követően az egyiptomi kormány vitatta azt a módszert, amellyel a Bizottság a CNBM csoportra vonatkozó dömpingkülönbözetet számította ki. Az egyiptomi kormány azt állította, hogy a WTO dömpingellenes megállapodásának 6.10. cikkével összhangban az adott vizsgálatban együttműködő valamennyi exportáló gyártóra vonatkozóan egyenként kell különbözetet számítani. Ezzel összefüggésben a Jushi Egypt tényleges belföldi értékesítési árait kellett volna figyelembe venni a teljes CNBM csoportra vonatkozó rendes érték alapjaként, valamint a Hengshi Egypt és a Jushi Egypt exportárának súlyozott átlagát.

(359)

A (34) preambulumbekezdésben említett módon az alaprendelet 9. cikkének (5) bekezdése lehetővé teszi a Bizottság számára, hogy az exportáló gyártók között fennálló vállalati kapcsolatok esetén egységes dömpingellenes vámtételt állapítson meg. A jelen vizsgálat során megállapítást nyert, hogy a Jushi Egypt és a Hengshi Egypt kapcsolatban áll egymással, és ezt egyetlen érdekelt fél sem vitatta. A Bizottság ezért egységes dömpingkülönbözetet számított a CNBM csoportra vonatkozóan az alaprendelet 9. cikkének (5) bekezdésével összhangban. A csoportra vonatkozó egységes dömpingkülönbözet számítása az érintett vállalatok egyedi dömpingkülönbözetein alapul. Ennek kapcsán az alaprendelet 2. és 3. cikkének megfelelően az egyes vállalatokra vonatkozóan egyedileg kell megállapítani a rendes értéket és az exportárat. Az alaprendelet 2. cikke ismerteti a rendes érték megállapítására akkor alkalmazandó módszertant, ha a belföldi értékesítési árak nem reprezentatívak, amely nem azt írja elő, hogy a rendes értéket elegendő egy másik vállalat belföldi értékesítési áraira alapozni. Ugyanígy az alaprendelet 3. cikke sem engedi meg, hogy a dömpingkülönbözet számítása két vagy több vállalat exportárainak súlyozott átlagán alapuljon. A Bizottság ezért elutasította az erre vonatkozó állítást.

(360)

A végső tájékoztatás kiegészítését követően az egyiptomi kormány megállapította, hogy a Bizottság a Hengshi/Jushi Egypt által a végső tájékoztatást követően megfogalmazott észrevételek és érvek többségével nem foglalkozott. Az egyiptomi kormány előadta, hogy ezeket az észrevételeket és érveket is figyelembe kell venni. A Bizottság megjegyezte, hogy a Hengshi/Jushi Egypt által a végső tájékoztatást, valamint a végső tájékoztatás kiegészítését követőn benyújtott valamennyi észrevétellel e rendelet a megelőző preambulumbekezdéseiben teljeskörűen foglalkozik. Az (548) preambulumbekezdésben ugyancsak említett módon a végső tájékoztatás kiegészítése azokra a végső tájékoztatáshoz képest módosult tényekre és megfontolásokra szorítkozott, amelyek alapján a Bizottság végleges megállapításokat tett.

(361)

A jelen ügyben az együttműködés szintje magas, mivel az Eurostat importstatisztikái alapján az érintett terméknek a vizsgálati időszak alatt az Unióba érkező teljes behozatalát lényegében a vizsgálatban együttműködő exportáló gyártók adták. Ennek alapján a Bizottság úgy döntött, hogy a maradvány dömpingkülönbözetet az együttműködő vállalatokra meghatározott egyedi dömpingkülönbözet szintjének megfelelően állapítja meg.

(362)

A végleges dömpingkülönbözetek a vámfizetés nélküli, uniós határparitáson számított CIF-ár százalékában kifejezve a következők:

Vállalat

Végleges dömpingkülönbözet

CNBM csoport

20,0  %

Minden más vállalat

20,0  %

4.   KÁR

4.1.   Az uniós gazdasági ágazat és az uniós termelés meghatározása

(363)

A vizsgálati időszakban a hasonló terméket 16 uniós gyártó gyártotta az Unióban. Ezek a vállalatok alkotják az alaprendelet 4. cikkének (1) bekezdése értelmében vett uniós gazdasági ágazatot.

(364)

A vizsgálati időszakban az üvegrost szövetek teljes uniós termelése közel 115 000 tonna volt. Ezt a számadatot a Bizottság a panaszos kitöltött kérdőívében található ellenőrzött adatokból kiindulva, azokat a mintában szereplő uniós gyártók kitöltött kérdőíveiben található ellenőrzött adatokkal összevetve és a szükséges mértékben kiigazítva határozta meg. A (12) preambulumbekezdésben jelzett módon a minta négy uniós gyártóból állt, amelyek együtt a hasonló termék teljes uniós termelésének több mint 40 %-át képviselték.

4.2.   Uniós felhasználás

(365)

A Bizottság az uniós felhasználás és a behozatali volumenek megállapításához az Eurostat kiigazított adataira támaszkodott, a panaszos által javasolt, nem vitatott módszer szerint. A Bizottság a TARIC-adatok alapján az inputok kis részét eltávolította a használt importstatisztikákból. A Bizottság az együttműködő kínai és egyiptomi együttműködő exportáló gyártóktól kapott információk alapján ellenőrizte és megerősítette a panaszos becsléseit az eljárás megindításáról szóló értesítésben (101) említett KN-kódok (102) alatti mennyiségben behozott érintett termék arányára vonatkozóan.

(366)

Az egyéb harmadik országokból érkező behozatal volumenét és értékét a vizsgálat során a Bizottság az egyéb harmadik országokban üvegrost szövetet előállító és azt az Unióba importáló vállalatok közvetlen ismeretei alapján állapította meg. A panaszban említett számadatok mellett a panaszos a vizsgálati időszakra vonatkozó frissített piaci információkat is közölt minden harmadik országról.

(367)

A Bizottság az uniós felhasználást az uniós gazdasági ágazat által az uniós piacon értékesített mennyiség és az összes harmadik országból behozott mennyiség összegeként határozta meg az Eurostat Comext adatbázisában szereplő, a (365) és (366) preambulumbekezdés szerint kiigazított adatok alapján.

(368)

Az uniós felhasználás a következőképpen alakult:

2. táblázat

Uniós felhasználás (tonna)

 

2015

2016

2017

Vizsgálati időszak

Teljes uniós felhasználás

153 287

175 827

181 464

168 270

Index

100

115

118

110

Forrás:

Comext, a panasz

(369)

Az uniós felhasználás a figyelembe vett időszakban, 2015 és a vizsgálati időszak között nagyjából 153 000 tonnáról 168 000 tonnára, 9,8 %-kal nőtt.

(370)

A végső tájékoztatással kapcsolatos észrevételeiben a Jushi/Hengshi China és a CCCLA arra kérte a Bizottságot, hogy újabb tájékoztatás keretében pontosítsa az alapul vett behozatali és felhasználási adatokat, valamint az azok megállapítására alkalmazott részletes módszertant. Érvelésük szerint erre azért volt szükség, mert a panaszban felhasznált és a nyilvánosságra hozott számadatok nem azonosak.

(371)

Téves állítás, hogy a Bizottság releváns számadatokat nem hozott nyilvánosságra. A Bizottság a 2019. december 19-i végső tájékoztatásban valamennyi érdekelt fél számára nyilvánosságra hozta az üvegrost szövetek uniós felhasználásának megállapításához alapul vett számadatokat. A panaszban szereplő számadatok nem a módszertan megváltozása miatt térnek el, hanem egyrészt amiatt, hogy a panasz és a vizsgálat nem azonos időszakra esik, másrészt pedig amiatt, hogy a vizsgálat során gyűjtött részletesebb adatok is rendelkezésre állnak. Míg a panaszosnak piaci értesülések alapján kellett a releváns KN-kódok alá tartozó behozatalból eltávolítania az üvegrost szövetet nem tartalmazó tételeket, a Bizottságnak TARIC-szintű behozatali adatok álltak a rendelkezésére. A (365) preambulumbekezdésben említett módon a Bizottság ezeket az adatokat használta fel az olyan termékek eltávolítására, amelyeket más termékekhez tartozó TARIC-kódok alatt importáltak. Az időszakok eltérése mellett a Bizottság hozzáfért a mintában szereplő európai gyártók tényleges adataihoz is, amelyek ellenőrzése nyomán esetenként módosítania kellett a bejelentett számadatokat.

4.3.   Az érintett országokból érkező behozatal

4.3.1.   Az érintett országokból érkező behozatal hatásainak összesített értékelése

(372)

A Bizottság megvizsgálta, hogy az érintett országokból származó üvegrost szövet behozatalát az alaprendelet 3. cikkének (4) bekezdése értelmében összesítve kell-e értékelni.

(373)

Az említett rendelkezés előírja, hogy az egynél több országból történő behozatalt csak abban az esetben kell összesítve értékelni, ha megállapítást nyer, hogy:

—

az egyes érintett országokból érkező behozatalra vonatkozóan megállapított dömpingkülönbözetek magasabbak az alaprendelet 9. cikke (3) bekezdésében meghatározott csekély mértékű (de minimis) küszöbértékeknél, és egyik ország importjának mennyisége sem elhanyagolható; valamint

—

egyrészről a behozatal közötti versenyfeltételek szempontjából, másrészről az importált termékek és az Unió hasonló termékei közötti versenyfeltételek szempontjából a behozatal hatásainak összesített értékelése indokolt.

(374)

A Kínából és Egyiptomból érkező behozatalra vonatkozóan megállapított dömpingkülönbözetek az alaprendelet 9. cikke (3) bekezdésében meghatározott csekély mértékű (de minimis) küszöbértékek felett voltak. A behozatal volumene az alaprendelet 5. cikkének (7) bekezdése értelmében nem volt elhanyagolható. Olyannyira nem, hogy a vizsgálati időszakban a Kínából érkező behozatal piaci részesedése 22,3 % (37 558 tonna), az Egyiptomból érkező behozatalé 9,1 % (15 334 tonna) volt.

(375)

A Kínából és az Egyiptomból érkező dömpingelt behozatal, valamint ezek és a hasonló termék közötti verseny feltételei is hasonlóak voltak. Konkrétabban, a behozott termékek egymással és az Unióban gyártott üvegrost szövettel versengtek, mivel azokat ugyanazon értékesítési csatornákon keresztül és a fogyasztók hasonló kategóriái részére értékesítik. Az importárakat illetően a 4. táblázat azt mutatja, hogy bár az általános árszint mindegyik érintett ország esetében eltérő volt, a tendenciák nagyjából megegyeztek, nevezetesen a figyelembe vett időszakban általános csökkenést mutattak, amelynek során 2017-ben és a vizsgálati időszakban került sor stabilizációra, mindkét esetben úgy, hogy az importárak jelentősen alákínáltak az uniós gazdasági ágazat uniós piaci értékesítési árainak.

(376)

Következésképpen az alaprendelet 3. cikkének (4) bekezdésében meghatározott követelmények teljesültek, így a Bizottság a kár meghatározása céljából összesítve vizsgálta a Kínából és Egyiptomból érkező behozatalt.

4.3.2.   Az érintett országokból érkező behozatal volumene és piaci részesedése

(377)

A (365) és (366) preambulumbekezdésben kifejtett módon a Bizottság az Eurostat kiigazított adatai alapján állapította meg a behozatal volumenét. A Bizottság a behozatal piaci részesedését a behozatali volumen és az uniós felhasználás összehasonlításával állapította meg.

(378)

A Kínából és Egyiptomból az Unióba érkező behozatal a következőképpen alakult:

3. táblázat

A behozatal volumene és piaci részesedése

 

2015

2016

2017

Vizsgálati időszak

A Kínából érkező behozatal tonnában

34 470

42 507

44 278

37 558

Index

100

123

129

109

Az Egyiptomból érkező behozatal tonnában

108

417

6 092

15 334

Index

100

386

5 641

14 198

Az érintett országokból érkező behozatal tonnában

34 578

42 924

50 370

52 892

Index

100

124

145

153

Kína piaci részesedése (%)

22,5

24,2

24,4

22,3

Index

100

108

109

99

Egyiptom piaci részesedése (%)

0,1

0,2

3,4

9,1

Index

100

337

4 765

12 934

Az érintett országok piaci részesedése (%)

22,6

24,4

27,8

31,4

Index

100

108

123

139

Forrás:

Comext, az érintett országok exportáló gyártóitól a mintavételi űrlapra kapott válaszok

(379)

Az érintett országok behozatala a figyelembe vett időszakban, 2015 és a vizsgálati időszak között 53 %-kal, közel 35 000 tonnáról csaknem 53 000 tonnára nőtt. Az érintett országok piaci részesedése ennek megfelelően a 2015. évi 22,6 %-hoz képest közel 9 százalékponttal, 31,4 %-ra nőtt a vizsgálati időszakban. Ez a növekedés abszolút és relatív értelemben egyaránt folyamatos volt a figyelembe vett időszakban.

4.3.3.   Az érintett országokból érkező behozatal árai és áralákínálás

(380)

A (365) preambulumbekezdésben kifejtett módon a Bizottság az Eurostat adatai alapján állapította meg az importárak alakulását.

(381)

Ez alapján az érintett országokból az Unióba érkező behozatal átlagárai a következőképpen alakultak:

4. táblázat

Importárak (EUR/kg)

 

2015

2016

2017

Vizsgálati időszak

Importár – Kína

1,78

1,75

1,69

1,63

Index

100

99

95

91

Importár – Egyiptom

1,36

1,40

1,32

1,32

Index

100

103

98

97

Importár – Érintett országok

1,78

1,75

1,64

1,54

Index

100

99

92

86

Forrás:

Comext

(382)

Az érintett országok importárai minden esetben alacsonyabbak voltak a mintában szereplő uniós gyártók átlagos értékesítési árainál (lásd a 8. táblázatot). Az érintett országokból érkező behozatal átlagos importárai a közel 14 %-kal, 1,78 EUR/kg-ról 1,54 EUR/kg-ra csökkentek a figyelembe vett időszakban.

(383)

A vizsgálati időszak alatti áralákínálás meghatározása érdekében a Bizottság összehasonlította egymással:

—

a mintában szereplő együttműködő kínai és egyiptomi gyártóktól érkező behozatal tekintetében az első független uniós vevő részére történő értékesítéshez (103) tartozó, CIF-alapon (a költségek, a biztosítások és a fuvardíjak megfizetésének feltételezésével) megállapított, valamint csak Kína esetében a vámokkal és mindkét ország esetében a behozatal után felmerülő költségekkel megfelelő módon kiigazított terméktípusonkénti súlyozott átlagárakat, valamint

—

a mintában szereplő uniós gyártók által az Unió piacán a független vevők felé felszámított értékesítési árak gyártelepi szintre átszámított terméktípusonkénti súlyozott átlagát.

(384)

Az árak összehasonlítása terméktípusonként, az adatok szükség szerinti kiigazításával, a kedvezmények és az árengedmények levonásával történt. Az összehasonlítás eredményét a Bizottság a vizsgálati időszak alatti feltételezett forgalom százalékában fejezte ki. Ez az uniós gazdasági ágazat terméktípusonkénti átlagos értékesítési árát az összehasonlítható terméktípusnak az Unióba exportált mennyiségével megszorozva számítható ki. Az ár-összehasonlítás jelentős, Kína esetében 15,4–55,8 % közötti, Egyiptom esetében 30,5–54,9 % közötti áralákínálást mutatott, amelyből a mintában szereplő, együttműködő kínai exportáló gyártók tekintetében 15,4 %-os, az egyiptomi együttműködő exportáló gyártók tekintetében pedig 31,5 %-os súlyozott átlagos alákínálási különbözet adódott.

(385)

A végső tájékoztatással kapcsolatos észrevételeiben a Jushi/Hengshi China és a CCCLA megjegyezte, hogy az együttműködő gyártókra vonatkozóan nyilvánosságra hozott 41,1 %-os alákínálási különbözet valószínűleg téves.

(386)

A Bizottság figyelembe vette az észrevételt, és tisztázta, hogy a téves adat elírásból adódott. Az együttműködő gyártókra vonatkozó alákínálási különbözet valójában nem 41,1 %, hanem 15,4 %.

(387)

A végső tájékoztatással kapcsolatos észrevételeiben a Jushi/Hengshi China rámutatott saját alákínálási és alulértékesítési különbözetére (42,4 %, illetve 116,9 %), és a két adatot összevetette a Jushi/Hengshi Egypt vonatkozásában megállapított különbözetekkel (30,5 %, illetve 61,4 %). Az exportáló gyártó rámutatott továbbá arra, hogy jelentős eltérés tapasztalható az említett összehasonlítás eredményében egyrészt mindkét különbözet abszolút értékben vett százalékos aránya, másrészt az alulértékesítési különbözet alákínálási különbözethez viszonyított növekedése tekintetében. Az exportáló gyártó meglepőnek tartotta mindezt, különösen annak fényében, hogy a Jushi/Hengshi China és Jushi/Hengshi Egypt esetében a CIF-paritáson számított egységárak súlyozott átlaga hasonló.

(388)

A Bizottság megjegyezte, hogy az eltérés nem szokatlan, ha a szóban forgó vállalatok eltérő termékösszetételben értékesítenek az uniós piacon. Ha a termékösszetétel eltérő, ahogy a jelen ügyben is, a CIF-paritáson számított átlagos egységárak hasonlósága alapján nem hasonlítható össze érdemben a két vállalatra vonatkozó alákínálási és alulértékesítési különbözet, sem pedig e különbözetek változása. A Bizottság ezért elutasította az észrevételt.

(389)

A Jushi/Hengshi China és a Jushi/Hengshi Egypt megjegyezte, hogy az exportáló gyártók által kapcsolatban álló importőrökön keresztül végzett értékesítések esetében a CIF-értéket az importált termék független uniós vevők részére történt első viszonteladásakor alkalmazott ár alapján határozták meg, majd a behozatal és a viszonteladás között felmerült összes költséggel kiigazítják. Az exportáló gyártó érvelése szerint az alákínálási és alulértékesítési különbözet számítások során az így képzett CIF-érték alkalmazása sérti az alaprendelet 3. cikkének (1) bekezdését, mivel az alaprendelet 3. cikke nem tartalmaz olyan rendelkezést, amely előírná a Bizottság számára, hogy a kárkülönbözet számításához számtanilag képzett CIF-exportárat használjon fel.

(390)

Az exportáló gyártók azzal érveltek továbbá, hogy az alákínálási különbözet számtanilag képzett CIF-értéken alapuló számítása hibás. Az említett exportáló gyártók szerint azzal, hogy nem értékelte az állítólagosan dömpingelt behozatalnak az uniós gazdasági ágazat által értékesített hasonló termékek árára gyakorolt árhatásait olyan módon, hogy az uniós gazdasági ágazat értékesítését összehasonlítja az exportáló gyártók első független vevőnek felszámított végső értékesítési árával, a Bizottság megsértette az alaprendelet 3. cikkének (2) és (3) bekezdését, ebből adódóan pedig a 3. cikk (5), (6), (7) és (8) bekezdését is.

(391)

Egyrészt az alaprendelet 3. cikkének (2) bekezdése a dömpingelt behozatal olyan hatásaira vonatkozik, amelyek kárt okoznak az uniós gazdasági ágazatnak, nem pedig a vállalatok (kapcsolatban álló importőrök) azon viszonteladói árára, amelyet az Unióban egyéb ügyfelekkel szemben alkalmaznak.

(392)

Másrészt az aláajánlási különbözet tekintetében az alaprendelet nem ír elő semmilyen konkrét módszertant. A Bizottság ezért széles mérlegelési mozgástérrel rendelkezik e kártényező értékelése során. Ezt a mérlegelési mozgásteret korlátozza az alaprendelet 3. cikkének (2) bekezdése, amely előírja, hogy a kár megállapításának egyértelmű bizonyítékokon és tárgyilagos vizsgálaton kell alapulnia.

(393)

Az alákínálási különbözet (különösen az exportár) kiszámításánál figyelembe vett elemek tekintetében a Bizottságnak azonosítania kell az első olyan pontot, ahol az Unió piacán az uniós gazdasági ágazattal folytatott versenyre kerül (vagy kerülhet) sor. Ez a pont valójában az első független importőr beszerzési ára, mivel az adott vállalat elvben választhat, hogy az uniós gazdasági ágazattól vagy tengerentúli beszállítóktól szerez-e be. Ezzel szemben a független importőrök viszonteladói árai nem tükrözik azt a pontot, ahol a valódi versenyre sor kerül. Ez csak az a pont, ahol az exportőr kialakított értékesítési struktúrája megpróbál vevőket találni, de már azt a pontot követően, ahol az importtal kapcsolatos döntés megszületett. Valójában, miután az exportáló gyártó kialakította az Unióban a vele kapcsolatban álló vállalatok rendszerét, már eldőlt, hogy áruknak tengerentúli lesz a forrása. Ezért az összehasonlítási pontnak rögtön az áru uniós határon való átlépése után kell lennie, nem pedig az értékesítési lánc egy későbbi szakaszában, például amikor az árut a végső felhasználónak értékesítik.

(394)

Ez a megközelítés biztosítja a következetességet olyan esetekben is, amikor egy exportáló gyártó közvetlenül értékesíti az árukat egy független vevőnek (legyen ez akár importőr, akár végső felhasználó), mivel e forgatókönyv esetében annak jellegénél fogva nem alkalmaznának viszonteladói árakat. Egy ettől eltérő megközelítés az exportáló gyártók közötti hátrányos megkülönböztetéshez vezetne, csupán az általuk igénybe vett értékesítési csatorna alapján.

(395)

Ebben az esetben az importár annak névértékén nem vehető figyelembe, mivel az exportáló gyártó és az importőr kapcsolatban állnak egymással. Következésképpen egy megbízható importár szokásos piaci feltételek melletti megállapításához ezt az árat úgy kell képezni, hogy kiindulási pontnak a kapcsolatban álló importőr viszonteladói árát használják fel. Ennek az árképzésnek az elvégzésekor az alaprendelet 2. cikke (9) bekezdésében szereplő exportár-képzési szabályokat kell alkalmazni csakúgy, mint az exportár dömpinghez kapcsolódó meghatározásakor. Az alaprendelet 2. cikke (9) bekezdésének alkalmazása lehetővé teszi egy olyan ár meghatározását, amely teljes mértékben összehasonlítható a független vevők részére történő értékesítések vizsgálatakor felhasznált (uniós határparitáson számított) CIF-árral.

(396)

A Bizottság megjegyzi továbbá, hogy a jelen ügyben az értékesítés az uniós gazdasági ágazat és az exportáló gyártók részéről is többnyire közvetlenül, azaz kereskedők vagy importőrök közreműködése nélkül történik. A közvetlen értékesítés az uniós gazdasági ágazat értékesítésének több mint 95 %-át, az exportáló gyártók értékesítésének pedig több mint 95 %-át teszi ki.

(397)

Noha a Bizottság kitart a fent vázolt okfejtése mellett, a teljesség kedvéért további számításokat végzett az alákínálási különbözetre vonatkozóan.

(398)

Az első számítás figyelembe vette a végső vevőt, ennek keretében sor került a terméktípusok összehasonlítására a végső vevők típusa szerint, ez utóbbi pedig jellemzőként kiegészítette a termékkódot. A számítás alapján megállapítást nyert, hogy a kínai CNBM csoport, az egyiptomi CNBM csoport, valamint a Yuntianhua csoport árai rendre 42,7 %-kal, 32,1 %-kal, illetve 17,2 %-kal kínáltak az uniós gazdasági ágazat árai alá.

(399)

Az alákínálási különbözetre vonatkozó második számítás során a Bizottság kizárólag az uniós gazdasági ágazat és az exportáló gyártók közvetlen értékesítését vette figyelembe, amely a fent említett módon mindkét oldalon az értékesítés túlnyomó többségét tette ki. A számítás alapján megállapítást nyert, hogy a kínai CNBM csoport, az egyiptomi CNBM csoport, valamint a Yuntianhua csoport árai rendre 45,4 %-kal, 30,8 %-kal, illetve 14,7 %-kal kínáltak az uniós gazdasági ágazat árai alá.

(400)

Az alákínálási különbözetekben tehát a számítás módjától függetlenül nincs jelentős különbség. Ez nem meglepő annak ismeretében, hogy az uniós gazdasági ágazat és az exportáló gyártók hasonló típusú termékeket értékesítenek, döntő többségükben hasonló típusú vevőknek. A Bizottság ezért elutasította az állítást.

(401)

A végső tájékoztatást követően a Yuntianhua csoport újabb tájékoztatást kért saját vállalatát érintően az alákínálási és az alulértékesítési különbözetre vonatkozó, terméktípusonként elvégzett részletes számításokról. Arra kérte a Bizottságot, hogy közölje az uniós gazdasági ágazat által értékesített termékek termékkódjait, valamint termékkódonként az átlagos értékesítési mennyiséget, továbbá az átlagos értékesítési árat. A 2020. január 17-i meghallgatás során a Yuntianhua csoport a kérelmét többek között azzal a megjegyzéssel egészítette ki, hogy a nyilvánosságra hozott adatokból nem derül ki egyértelműen, hogy a Bizottság alkalmaz-e nullázást. A Yuntianhua csoport újabb tájékoztatást kért az uniós gazdasági ágazat uniós piaci értékesítéseiről és értékesítési láncairól is.

(402)

A Bizottság megerősítette, hogy ebben a vizsgálatban nem került sor nullázásra. Az üzleti titkok védelmének általános gyakorlatával összhangban azonban a Bizottságnak nem állt módjában terméktípusonként átadni a kért adatok teljes körét. Az ilyen részletességű nyilvánosságra hozatal – akár közvetlenül, akár piaci értesülésekkel kiegészítve – lehetővé tenné az egyes uniós gyártók bizalmas értékesítési vagy gyártási adatainak rekonstrukcióját. A bizalmas üzleti információk védelmére vonatkozó gyakorlatával összhangban a Bizottság úgy határozott, hogy részben elfogadja a vállalat állítását, és nyilvánosságra hozza az adatokat azon terméktípusokra vonatkozóan, amelyeket a mintában szereplő uniós gyártók közül legalább három értékesít. A Bizottság ezeket egyedileg, a végső tájékoztatás kiegészítésével együtt hozta nyilvánosságra valamennyi érintett exportáló gyártó számára.

(403)

Miután a Yuntianhua csoport újabb tájékoztatást kért az uniós gazdasági ágazat értékesítési és forgalmazási csatornáiról, a Bizottság kérésére a mintában szereplő valamennyi uniós gyártó további információkat nyújtott értékesítési csatornáiról. A Bizottság röviddel a kérelmet követően rendelkezésre bocsátotta az információkat az érdekelt felek számára betekintésre összeállított aktában, majd tájékoztatta erről az érdekelt feleket. Az uniós gyártók emellett az értékesítési csatornáikkal kapcsolatos részletesebb információk bizalmas kezelését kérték. A Bizottság a kérelmek elbírálását követően arra a következtetésre jutott, hogy azok kellően megalapozottak, és indokolják az alaprendelet 19. cikke szerinti bizalmas kezelést.

(404)

A végső nyilvánosságra hozatallal kapcsolatos észrevételeiben a Yuntianhua csoport azzal érvelt, hogy mivel a Yuntianhua csoporton kívül a mintában szereplő valamennyi uniós gyártó kapcsolatban álló kereskedőkön keresztül értékesíti az érintett terméket, a Bizottságnak az SGA-költségek, valamint az uniós gyártókkal kapcsolatban álló és a mintában szereplő kereskedők névleges haszonkulcsa tekintetében felfelé kell igazítania a Yuntianhua csoportra vonatkozó CIF-értéket annak érdekében, hogy az uniós gazdasági ágazat értékesítési áraival történő összehasonlítást a kereskedelem azonos szintjén lehessen elvégezni.

(405)

A (396) preambulumbekezdésben említett módon az uniós gazdasági ágazat értékesítésének több mint 95 %-a közvetlen értékesítés. Ezenkívül a (397)–(400) preambulumbekezdésben említett módon az alákínálási különbözetre vonatkozó számítások a végfelhasználók részére végzett értékesítés és kizárólag a közvetlen értékesítés alapján egyaránt valamennyi exportáló gyártó, így a Yuntianhua csoport esetében is áralákínálási különbözeteket mutatnak. A Bizottság ezért elutasította az észrevételt.

(406)

A végső tájékoztatás kiegészítését követő észrevételeiben a Yuntianhua csoport megismételte azt az állítását, hogy a kárkülönbözetre vonatkozó számítások nyilvánosságra hozatala nem elegendő. A vállalat azt állította, hogy nyilvánosságra kell hozni előtte az uniós gazdasági ágazat által értékesített valamennyi terméktípus értékesítési árait és mennyiségeit attól függetlenül, hogy egy adott termékkód alá tartozó terméket a mintában szereplő uniós gyártók közül hány értékesít. A csoport elutasította a Bizottság azon álláspontját, hogy ha egy adott termékkódhoz kapcsolódó értékesítési adatok legfeljebb két uniós gyártóhoz köthetők, akkor egy harmadik fél képes lehet az adatokat az uniós gazdasági ágazaton belül konkrét gyártónak megfeleltetni. Mivel a Yuntianhua csoport nem rendelkezik az ehhez szükséges releváns piacismerettel, nem indokolt az adatok bizalmas kezelése. A Yuntianhua csoport azzal érvelt, hogy alternatív megoldásként a Bizottságnak legalább a kárkülönbözetre vonatkozó számítás érdemi, betekinthető összefoglalóját rendelkezésre kell bocsátania, amelyben értéktartomány formájában megadja azon termékkódok értékesítési adatait, amelyeknél a kapcsolódó terméket legfeljebb két uniós gyártó értékesíti.

(407)

A Bizottság megismétli, hogy a csak egy vagy két uniós gyártóra vonatkozó adatokat azok bizalmas jellege miatt nem hozhatja nyilvánosságra. Ugyanezt a kezelési módot kell alkalmazni azon exportáló gyártók esetében, amelyek még anonimizált formában sem bocsátották rendelkezésre egyedi információkat. A vizsgálat kimutatta, hogy az üvegrostszövet-piac viszonylag átlátható: a nagy tételben vásárló vevők korlátozott számú tanúsított uniós és kínai gyártótól szerzik be a termékeket. Ennek alapján észszerűen feltételezhető, hogy az Unióban és az érintett országokban működő üvegrostszövet-gyártók sok esetben tudják, hogy egy adott terméktípust melyikük szállít. Az adattartomány nyilvánosságra hozatalával magas lenne annak a kockázata is, hogy olyan bizalmas üzleti adatok kerülhetnek nyilvánosságra, amelyeket a Bizottság védeni kíván. A Bizottság mindenesetre részletes számításokat tett közzé minden olyan terméktípusra vonatkozóan, amelyet három vagy több uniós gyártó állított elő. A számítások a Yuntianhua csoport által az Unió részére értékesített volumen körülbelül 70 %-ára, az uniós gazdasági ágazat által értékesített megfelelő terméktípusok volumenének több mint 70 %-ára terjedtek ki. A Yuntianhua csoportnak nem volt ellenvetése a számításokkal kapcsolatban. A vállalat nem vette igénybe a meghallgató tisztviselő segítségét sem, aki felajánlotta, hogy a vállalat részére elvégzi a nem közzétett adatok szükséges ellenőrzését. A Bizottság ezért elutasította az állítást.

(408)

A végső tájékoztatás kiegészítését követő észrevételeiben a meghallgató tisztviselő előtti meghallgatás alapján a Yuntianhua csoport azzal érvelt, hogy a mintában szereplő uniós gyártók mindegyike az érintett termék egy vagy több, kifejezetten egy adott felhasználó részére gyártott típusának előállítására szakosodott. A Yuntianhua csoport ezt követően azzal érvelt, hogy vevőspecifikus OEM-termékekről van szó, amelyekre vonatkozóan a Bizottság nem állapított meg áralákínálási vagy alulértékesítési különbözetet. A Yuntianhua csoport szerint ezért a dömping és a kár elemzését szegmensenként kell elvégezni, az OEM-szegmens esetében pedig nem lenne helyénvaló intézkedést bevezetni.

(409)

Az exportáló gyártó feltevése a tények tekintetében téves. A vizsgálat kimutatta, hogy az üvegrost szövetet nem OEM jelleggel állítják elő. A (61) preambulumbekezdésben említett módon a Bizottság megállapította, hogy a legtöbb alkalmazás esetében az üvegrost szöveteket rendelésre, vevői előírásoknak megfelelően gyártják, így az értékesítés túlnyomó többsége (az uniós gyártók és az exportáló gyártók esetében egyaránt) közvetlenül független végső vevők részére történik. A vevői előírások szerinti értékesítés tehát az üvegrostszövet-piac jellemzője, és semmi esetre sem utal egy önálló OEM-szegmens meglétére. Ez az Yuntianhua csoporttal közölt adatokból is kiderül. A Yuntianhua csoport uniós exportjában szereplő termékkódok alá tartozó termékek mintegy 70 %-át a mintában szereplő uniós gyártók közül 3-4 gyártja. A Bizottság megjegyzi továbbá, hogy a vizsgálati időszak alatt az uniós gazdasági ágazat és a Yuntianhua csoport értékesítése 92 %-ban volt megfeleltethető egymásnak. Ez ugyancsak ellentmond annak, hogy a piacon különösebb specializáció zajlik, és az uniós gyártók egy adott felhasználónak gyártanak egy vagy több típust. Ezenkívül nem helytálló az a kijelentés sem, hogy a legfeljebb két uniós gyártó által előállított termékek értékesítési árai esetében nincs szó alákínálásról vagy alulértékesítésről az uniós gazdasági ágazat értékesítési áraihoz képest. A Bizottság a hét termékkód közül négy esetében állapított meg áralákínálást, ezekre vonatkozóan azonban az adatok bizalmas jellege miatt nem hozhat nyilvánosságra részletes számításokat. Ez azt jelenti, hogy a 18 megfeleltethető termékkód közül mindössze négy esetben (a Yuntianhua csoport exportvolumenéhez képest csekély arányban) állapítható meg, hogy az értékesítés nem kínált az uniós gazdasági ágazat árai alá. Magától értetődik, hogy a termékkódok szintjén megállapított áralákínálás csupán köztes és előkészítő jellegű lépés az alaprendelet 3. cikkének (3) bekezdésében előírt ár-összehasonlításban, vagyis az áralákínálásnak az érintett termék egészével összefüggésben történő megállapításában. A fentiek alapján a Bizottság elutasította azt az állítást, hogy az egyes szegmenseket elkülönítetten kellett volna elemezni.

(410)

A végső tájékoztatás kiegészítését követő észrevételeiben a Yuntianhua csoport azzal érvelt, hogy a Bizottság a kárra vonatkozó ténymegállapításokban olyan termékeket is figyelembe vett, amelyek nem minősülnek érintett terméknek. A vállalatcsoport állítása szerint az érintett termékkódok egyike alatt gyártott termékük exportja olyan KN-kód alatt történik, amelyre a vizsgálat nem terjed ki.

(411)

Amint azt a Bizottság a jelen eljárást megindító értesítésben jelezte, „[a] megadott KN- és TARIC-kódok csak tájékoztató jellegűek”. Nem minősülnek a vizsgált termék leírásának. A jelen ügyben az (EU) 2020/44 bizottsági végrehajtási rendeletben (104) már megállapítást nyert, hogy a vizsgált termékre vonatkozóan az eljárás megindítását követően is gyakori a valótlan nyilatkozattétel. Emellett a vizsgálat során a mintában szereplő exportáló gyártók arra kaptak felkérést, hogy az eljárást megindító értesítésben közölt leírásnak megfelelő termék Unióba irányuló exportjáról szolgáltassanak adatot. Ennek keretében a Yuntianhua csoport a szóban forgó termékkódot jelentette be érintett termékként. Mindenesetre a Bizottság a helyszíni vizsgálat során ellenőrizte és megerősítette, hogy a kérdőíven megjelölt termékkódok mindegyike a vizsgálat hatálya alá tartozik. A Bizottság 2019. december 19-én ugyancsak közölte a Yuntianhua csoporttal, hogy a dömpingre és a kárra vonatkozó számításokban ezeket a termékkódokat használja fel. A Yuntianhua csoport nem vitatta ezt. A Bizottság ezért elutasította az állítást.

4.4.   Az uniós gazdasági ágazat gazdasági helyzete

4.4.1.   Általános megjegyzések

(412)

A dömpingelt behozatal által az uniós gazdasági ágazatra kifejtett hatás vizsgálata az alaprendelet 3. cikkének (5) bekezdésével összhangban valamennyi olyan gazdasági mutató értékelésére kiterjedt, amely a figyelembe vett időszakban hatást gyakorolt az uniós gazdasági ágazat helyzetére.

(413)

A Bizottság a (12) preambulumbekezdésben említett módon az uniós gazdasági ágazat által elszenvedett esetleges kár megállapítására mintavételt alkalmazott.

(414)

A kár meghatározásával összefüggésben a Bizottság különbséget tett a makrogazdasági és a mikrogazdasági kármutatók között. A Bizottság a makrogazdasági mutatókat a panaszban, valamint a panaszos által kitöltött speciális kérdőíven található adatok alapján értékelte. Az adatok mindegyik uniós gyártóra vonatkoztak, és a Bizottság a mintában szereplő uniós gyártók telephelyén végzett ellenőrzések nyomán szükség szerint kiigazította őket. A Bizottság a mikrogazdasági mutatókat a mintában szereplő uniós gyártók kitöltött és ellenőrzött kérdőíveiben található adatok alapján értékelte. Mindkét adatcsoport reprezentatívnak bizonyult az uniós gazdasági ágazat gazdasági helyzete szempontjából.

(415)

A makrogazdasági mutatók a következők: termelés, termelési kapacitás, kapacitáskihasználás, értékesítési volumen, piaci részesedés, növekedés, foglalkoztatás, termelékenység és a dömpingkülönbözetek nagysága.

(416)

A mikrogazdasági mutatók a következők: átlagos egységárak, egységköltség, átlagos munkaerőköltség, készletek, jövedelmezőség, pénzforgalom, beruházások, a beruházások megtérülése és tőkebevonási képesség.

4.4.2.   Makrogazdasági mutatók

4.4.2.1.   Termelés, termelési kapacitás és kapacitáskihasználás

(417)

A teljes uniós termelés, termelési kapacitás és kapacitáskihasználás a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban:

5. táblázat

Termelés, termelési kapacitás és kapacitáskihasználás

 

2015

2016

2017

Vizsgálati időszak

Termelési volumen (kg)

124 892 518

134 134 913

130 312 563

114 509 129

Index

100

107

104

92

Termelési kapacitás (kg)

196 926 458

200 135 505

199 124 465

193 699 831

Index

100

102

101

98

Kapacitáskihasználás (%)

63

67

65

59

Index

100

106

103

93

Forrás:

A panasz, valamint a mintában szereplő uniós gyártók által kitöltött, ellenőrzött kérdőívek

(418)

A figyelembe vett időszakban az uniós gazdasági ágazat termelése ingadozott, de összességében 8 %-kal csökkent. Mivel a termelési kapacitás a figyelembe vett időszakban mindvégig csaknem állandó volt, a kapacitáskihasználás 63 %-ról 59 %-ra esett vissza.

4.4.2.2.   Értékesítési volumen és piaci részesedés

(419)

Az uniós gazdasági ágazat értékesítési volumene és piaci részesedése a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban:

6. táblázat

Az értékesítés volumene és piaci részesedése

 

2015

2016

2017

Vizsgálati időszak

Teljes értékesítési volumen az uniós piacon (tonna)

112 925

125 056

123 108

106 723

Index

100

111

109

95

Piaci részesedés (%)

73,7

71,1

67,8

63,4

Index

100

97

92

86

Forrás:

A panasz, valamint a mintában szereplő uniós gyártók által kitöltött, ellenőrzött kérdőívek

(420)

A figyelembe vett időszakban az uniós gazdasági ágazat értékesítési volumene 5 %-kal csökkent, miközben a Kínából és Egyiptomból érkező behozatal együttes volumene 53 %-kal nőtt. A bővülő felhasználást is figyelembe véve ebből adódóan a piaci részesedés a 2015. évi 73,7 %-ról a vizsgálati időszak alatt 63,4 %-ra csökkent, ami több mint 10 százalékpontos veszteségnek felel meg, míg Kína és Egyiptom a 2015. évi 22,6 %-ról a vizsgálati időszak alatt 31,4 %-ra, azaz közel 9 százalékponttal növelte piaci részesedését.

4.4.2.3.   Növekedés

(421)

A termelésre, az értékesítésre, a volumenekre és a piaci részesedésre vonatkozó fenti adatok azt mutatják, hogy az uniós gazdasági ágazat a figyelembe vett időszakban sem az abszolút számadatokat tekintve, sem a felhasználáshoz viszonyítva nem volt képes növekedni a növekedő piacon.

4.4.2.4.   Foglalkoztatás és termelékenység

(422)

A foglalkoztatás és a termelékenység a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban:

7. táblázat

Foglalkoztatás és termelékenység

 

2015

2016

2017

Vizsgálati időszak

Alkalmazottak létszáma

1 184

1 221

1 207

1 197

Index

100

103

102

101

Termelékenység (kg/alkalmazott)

105 504

109 839

108 001

95 665

Index

100

104

102

91

Forrás:

A panasz, valamint a mintában szereplő uniós gyártók által kitöltött, ellenőrzött kérdőívek

(423)

A figyelembe vett időszakban az uniós foglalkoztatás viszonylag állandó maradt, mindössze 1 %-kal nőtt. A felhasználás növekedését nem kísérte a foglalkoztatás és az értékesítések hasonló mértékű növekedése, a termelt mennyiségek pedig visszaestek. A termelés 8 %-os csökkenésével párhuzamosan az uniós gazdasági ágazat termelékenysége 9 %-kal lett kisebb a figyelembe vett időszak alatt.

4.4.2.5.   A dömpingkülönbözet nagysága és a korábbi dömpingelt behozatal hatásaiból való felépülés

(424)

Minden dömpingkülönbözet jóval meghaladta a csekély mértékű (de minimis) szintet. Figyelembe véve a Kínából és Egyiptomból érkező behozatal volumenét és árait, a dömpingkülönbözet tényleges nagysága jelentős hatást gyakorolt az uniós gazdasági ágazatra.

4.4.3.   Mikrogazdasági mutatók

4.4.3.1.   Árak és az árakat befolyásoló tényezők

(425)

A mintában szereplő uniós gyártók által az Unióban a vevők részére felszámított súlyozott átlagos értékesítési egységárak a következőképpen alakultak a figyelembe vett időszakban:

8. táblázat

Átlagos értékesítési árak az Unióban (EUR/kg)

 

2015

2016

2017

Vizsgálati időszak

Független vevőknek felszámított átlagos gyártelepi szintű (EXW) kilogrammonkénti értékesítési egységár az Unióban

2,20

2,11

2,10

2,05

Index

100

96

96

93

Kilogrammonkénti előállítási költség

2,18

2,15

2,15

2,25

Index

100

99

99

103

Forrás:

a mintában szereplő uniós gyártók által kitöltött, ellenőrzött kérdőívek

(426)

Míg a figyelembe vett időszakban az uniós gazdasági ágazat előállítási költsége 3 %-kal nőtt főként a szélturbina-ágazat nagy értékű szerződéseinek kiesése miatt, az uniós gazdasági ágazat uniós független vevőkkel szemben alkalmazott átlagos értékesítési egységára 7 %-kal csökkent a vizsgálati időszak alatt. Ez jelzi azt az erős árlenyomást, amelyet az érintett termék jelentősen növekedő behozatali volumene eredményezett. Ez a (431) és (439) preambulumbekezdésben kifejtett módon jelentős hatást gyakorolt az uniós gazdasági ágazat pénzügyi helyzetére, olyannyira, hogy az uniós gazdasági ágazat a vizsgálati időszakra veszteségessé vált.

4.4.3.2.   Munkaerőköltség

(427)

A mintában szereplő uniós gyártók átlagos munkaerőköltsége a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban:

9. táblázat

Alkalmazottankénti átlagos munkaerőköltség (EUR)

 

2015

2016

2017

Vizsgálati időszak

Alkalmazottankénti átlagos munkaerőköltség

50 005

51 591

52 483

53 092

Index

100

103

105

106

Forrás:

A mintában szereplő uniós gyártók által kitöltött kérdőívek

(428)

A mintában szereplő uniós gyártók alkalmazottankénti átlagos munkaerőköltsége 2015 és a vizsgálati időszak között 6 %-kal nőtt.

4.4.3.3.   Készletek

(429)

Az uniós gyártók készletszintjei a következőképpen alakultak a figyelembe vett időszakban:

10. táblázat

Készletek

 

2015

2016

2017

Vizsgálati időszak

Zárókészlet (kg)

5 426 656

6 841 685

6 941 733

6 822 739

Index

100

126

128

126

Zárókészlet a termelés százalékában (%)

4,3

5,1

5,3

6,0

Index

100

117

122

137

Forrás:

A mintában szereplő uniós gyártók által kitöltött, ellenőrzött kérdőívek

(430)

Annak ellenére, hogy a megszokott piaci körülmények között az üvegrost szöveteket elsősorban megrendelésre és nem készletre gyártják, a figyelembe vett időszakban a készletek meredeken, 26 %-kal nőttek. Ez azzal magyarázható, hogy az uniós gazdasági ágazat kénytelen volt kompenzálni azoknak a nagy volumenű megrendeléseknek az elvesztését, amelyeket az érintett országokban található versenytársai szereztek meg. Annak érdekében, hogy az átlagos egységköltséget alacsonyabb szinten tartsa, az uniós gazdasági ágazat minimálisra csökkentette a gépek állásidejét, és olyan üvegrost szöveteket gyártott, amelyeket nem lehetett azonnal értékesíteni a vevőknek.

4.4.3.4.   Jövedelmezőség, pénzforgalom, beruházások, a beruházások megtérülése és tőkebevonási képesség

(431)

A mintában szereplő uniós gyártók jövedelmezősége, pénzforgalma, beruházásai és beruházásainak megtérülése a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban:

11. táblázat

Jövedelmezőség, pénzforgalom, beruházások és a beruházások megtérülése

 

2015

2016

2017

Vizsgálati időszak

Az Unióban független vevők részére végrehajtott értékesítések jövedelmezősége (az értékesítési forgalom százalékában)(%)

2,5

2,2

2,0

–3,4

Index

100

88

80

– 139

Pénzforgalom (EUR)

8 928 397

5 507 539

8 100 306

1 257 171

Index

100

62

91

14

Beruházások (EUR)

4 572 837

5 164 214

3 963 173

5 050 438

Index

100

113

87

110

A beruházások megtérülése (%)

15

14

13

–17

Index

100

93

89

– 118

Forrás:

A mintában szereplő uniós gyártók által kitöltött, ellenőrzött kérdőívek

(432)

A Bizottság a mintában szereplő uniós gyártók jövedelmezőségét úgy állapította meg, hogy a hasonló termék független vevők részére végrehajtott uniós értékesítéseiből származó adózás előtti nettó nyereséget kifejezte az értékesítési forgalom százalékában. A figyelembe vett időszakban a jövedelmezőség csökkenő tendenciát követett, és a vizsgálati időszakra negatívba fordult.

(433)

A nettó pénzforgalom az uniós gyártók önfinanszírozó képességét jelzi. A nettó pénzforgalom negatív tendenciát mutatott a figyelembe vett időszakban. Folyamatos romlást mutat, különösen a vizsgálati időszak végén.

(434)

A figyelembe vett időszakban a beruházások kismértékben, 10 %-kal növekedtek, az időszak során azonban váltakozó tendenciát mutattak. A beruházások többsége a gyártósorok karbantartására irányult. Új üvegrostszövet-gyártó kapacitásra irányuló beruházásra nem került sor, ami tükrözi a csökkenő piaci részesedést.

(435)

A beruházások megtérülése a beruházások könyv szerinti nettó értékének százalékában kifejezett nyereség. A figyelembe vett időszakban romlott, ami a vizsgálati időszakban negatív értéket eredményezett.

(436)

A végső tájékoztatással kapcsolatos észrevételeiben a Jushi/Hengshi China arra kérte a Bizottságot, hogy tisztázza az uniós gazdasági ágazat jövedelmezőségére és értékesítési áraira vonatkozóan a panaszban és a végső tájékoztatásban közölt adatok eltérését.

(437)

Az érdekelt felek számára nyilvánosságra hozott bizottsági ténymegállapítások a mintában szereplő gyártók pontos mikrogazdasági adatain alapulnak, amelyeket a Bizottság a helyszínen ellenőrzött. Ezzel szemben a panasz, mint arra az exportáló gyártók a végső tájékoztatással kapcsolatos észrevételeikben rámutatnak, valóban nem terjed ki a teljes vizsgálati időszakra, és a rá vonatkozó bizonyítási és közzétételi kötelezettségek is mások. Az eltérést valószínűleg okozhatja az értékesítési adatoknak az ellenőrző látogatást követő módosítása, valamint az olyan vállalat felvétele az uniós gyártók mintájába, amely nem vett részt a panasz előkészítésében.

4.5.   A kárra vonatkozó következtetés

(438)

A figyelembe vett időszak alatt valamennyi fő kármutató kedvezőtlen tendenciát mutatott. A termelési volumen és az értékesítési volumen mintegy 8 %, illetve 5 %-kal csökkent. A bővülő felhasználást is figyelembe véve az értékelési volumen visszaeséséből adódóan a piaci részesedés a 2015. évi 73,7 %-ról a vizsgálati időszak alatt 63,4 %-ra csökkent, ami több mint 10 százalékpontos veszteségnek felel meg.

(439)

Hasonlóképpen a fő pénzügyi mutatók is negatív tendenciát mutattak, ami az uniós piacra gyakorolt jelentős árlenyomást tükrözi (8. táblázat). Így a figyelembe vett időszakban az értékesítési egységárak 7 %-kal csökkentek, ezzel egyidejűleg az uniós gazdasági ágazat termelési egységköltsége 3 %-kal nőtt. Az átlagos egységköltség növekedését a termelési volumen amiatti csökkenése okozta, hogy a szélturbina-ágazat különösen nagy volumenű megrendeléseit kínai és egyiptomi gyártók szerezték meg. Ebből adódóan az uniós gazdasági ágazat jövedelmezősége a 2015. évi 2,5 %-os nyereséghez képest a vizsgálati időszakban már -3,4 %-os veszteséget mutatott. Hasonló kedvezőtlen hatások figyelhetők meg a pénzforgalomban és a beruházások megtérülésében is.

(440)

Ennek alapján a Bizottság arra a követvezetésre jut, hogy az uniós gazdasági ágazatot egyértelműen jelentős kár érte.

5.   OK-OKOZATI ÖSSZEFÜGGÉS

(441)

Az alaprendelet 3. cikkének (6) bekezdésével összhangban a Bizottság megvizsgálta, hogy a Kínából és Egyiptomból érkező dömpingelt behozatal okozott-e jelentős kárt az uniós gazdasági ágazatnak. A Bizottság emellett az alaprendelet 3. cikkének (7) bekezdésével összhangban azt is megvizsgálta, hogy ezzel egy időben más ismert tényezők okozhattak-e kárt az uniós gazdasági ágazatnak. A Bizottság gondoskodott arról, hogy a Kínából és Egyiptomból érkező dömpingelt behozatalon kívüli egyéb tényezők által esetlegesen okozott károkat ne a dömpingelt behozatalnak tulajdonítsa. Ilyen tényező volt az egyéb harmadik országokból érkező behozatal, az üvegrost szövetek iránti kereslet csökkenése a 2017–2018 közötti időszakban, a nyersanyagköltségek alakulása, a rugalmatlan kínálat miatt az ágazat önmagának okozott kára, valamint a szélturbinák telepítésének csökkenése 2017–2018 között.

5.1.   A dömpingelt behozatal hatásai

(442)

A Kínából és Egyiptomból érkező behozatal volumene 53 %-kal, összesített piaci részesedése 39 %-kal nőtt a figyelembe vett időszakban. Ez a növekedés lényegesen meghaladja a felhasználás azonos időszakban mért, közel 9 %-os növekedését. Ezzel egyidejűleg az uniós gazdasági ágazat értékesítési volumene több mint 5 %-kal, piaci részesedése több mint 10 százalékponttal csökkent. Emellett a Kínából és Egyiptomból érkező behozatal árai átlagosan közel 14 %-kal csökkentek a figyelembe vett időszak alatt, és a vizsgálati időszakban 15,4–55,8 % közötti mértékben, átlagosan 32,3 %-kal kínáltak alá az uniós gazdasági ágazat árainak. A Kínából és Egyiptomból érkező alacsony árú és egyre nagyobb volumenű behozatal továbbá jelentős árlenyomást is eredményezett a vizsgálati időszakban, emiatt pedig az uniós gyártók képtelenek voltak áraikat az átlagos előállítási költségek fölé emelni. Ezzel szemben az uniós gazdasági ágazat árai a figyelembe vett időszak alatt közel 7 %-kal csökkentek. Következésképpen az uniós gazdasági ágazat jövedelmezősége folyamatos romlással -3,4 %-os veszteséget ért el a vizsgálati időszak alatt.

(443)

A kármutatókra vonatkozóan a (363)–(440) preambulumbekezdésben bemutatott elemzés tanúsága szerint az uniós gazdasági ágazatnak a figyelembe vett időszak alatt romlott a gazdasági helyzete, és ez a romlás úgy következett be, hogy közben a Kínából és Egyiptomból érkező dömpingelt behozatal növekedett, és megállapítást nyert, hogy annak árai az a vizsgálati időszak alatt az uniós gazdasági ágazat árai alá kínáltak.

(444)

Egy felhasználó azt állította, hogy az uniós gazdasági ágazat által elszenvedett jelentős kár és az érintett országokból érkező behozatal növekedése időben nem esik egybe. A felhasználó szerint amikor 2017 és a vizsgálati időszak között az uniós gazdasági ágazat helyzete romlott, az érintett országokból érkező behozatal volumene és piaci részesedése valójában csökkent.

(445)

A (378) preambulumbekezdés 3. táblázatában bemutatott módon azonban 2017 és a vizsgálati időszak között az érintett országokból érkező behozatal volumene 50 370 tonnáról 52 892 tonnára, piaci részesedése pedig 27,8 %-ról 31,4 %-ra nőtt. A Bizottság ezért elutasította az állítást.

5.2.   Az egyéb tényezők hatásai

5.2.1.   Egyéb harmadik országokból érkező behozatal

(446)

Az egyéb harmadik országokból érkező behozatal volumene a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban:

12. táblázat

Harmadik országokból érkező behozatal

Ország

 

2015

2016

2017

Vizsgálati időszak

India

Behozatal volumene (tonna)

1 057

2 495

3 290

3 095

Index

100

236

311

293

Piaci részesedés (%)

0,7

1,4

1,8

1,8

Index

100

206

263

267

Importár (EUR/kg)

1,45

1,46

1,42

1,34

Index

100

101

98

93

Oroszország

Behozatal volumene (tonna)

2 071

2 013

2 047

2 352

Index

100

97

99

114

Piaci részesedés (%)

1,4

1,1

1,1

1,4

Index

100

85

84

103

Importár (EUR/kg)

1,47

1,41

1,39

1,31

Index

100

96

94

89

Egyéb harmadik országok (India és Oroszország kivételével)

Behozatal volumene (tonna)

2 657

3 339

2 649

3 208

Index

100

126

100

121

Piaci részesedés (%)

1,7

1,9

1,5

1,9

Index

100

110

84

110

Importár (EUR/kg)

2,39

2,20

2,16

2,12

Index

100

92

90

89

Forrás:

Comext, az uniós gyártók kérdőívre adott válaszai, a panaszos által közölt piaci értesülések

(447)

Az egyéb harmadik országokból érkező behozatal főként két országból, Indiából és Oroszországból érkezett. E két ország piaci részesedése külön-külön 1 % felett volt a vizsgálati időszakban, míg a többi harmadik ország behozatala önállóan kevesebb, mint 1 %-os piaci részesedésnek felelt meg, együttesen pedig 1,9 %-ot tett ki.

(448)

Az indiai exportőrök kapcsolatban állnak az uniós gazdasági ágazattal. Az Indiából érkező behozatal piaci részesedése a figyelembe vett időszak alatt fokozatosan, 0,7 %-ról 1,8 %-ra nőtt. Ezek a vállalaton belüli értékesítések azonban nem gyakoroltak nyomást az uniós árakra, mivel belső elszámolóáron zajlottak. A szóban forgó behozatal olyan félkész termékeket érint, amelyeket a végtermék előállítása során, egy adott európai gyártó technológiája alapján használnak fel, és nem értékesítenek a nyílt piacon. A Bizottság ezért arra a következtetésre jutott, hogy e behozatal nem járult hozzá az uniós gazdasági ágazatot ért kárhoz.

(449)

Az orosz behozatal piaci részesedése a figyelembe vett időszakban stabil maradt, 2015–2017 között csökkent is, majd a vizsgálati időszakban a 2015. évihez hasonló szintet ért el. Bár az Oroszországból érkező behozatal árai az uniós gyártók árai alá kínáltak, összesített piaci részesedését és a tendenciáját figyelembe véve nem valószínű, hogy e behozatalnak bármilyen hatása volt az elszenvedett kárra. Az árak inkább a Kína és Egyiptom által gyakorolt árnyomásra reagáltak. Ennélfogva az orosz behozatal nem járult hozzá az uniós gazdasági ágazat piacvesztéséhez a figyelembe vett időszakban. Ezenkívül a vizsgálat megállapította, hogy az orosz exportőrök az uniós gazdasági ágazattal kapcsolatban álló vállalatok, így a tőlük érkező behozatalok nem gyakoroltak nyomást az uniós árakra, mivel vállalaton belüli, belső elszámolóáron végrehajtott értékesítések voltak.

(450)

A (412)–(440) preambulumbekezdésben ismertetett kár tehát nem tulajdonítható az egyéb harmadik országokból érkező behozatalnak.

5.2.2.   Az üvegrost szövetek iránti uniós kereslet csökkenése 2017 és a vizsgálati időszak között

(451)

Az egyik felhasználó azt állította, hogy az uniós gazdasági ágazat kárát a felhasználás 2017 és a vizsgálati időszak közötti csökkenése okozta, egy másik felhasználó állítása szerint pedig a kár annak tulajdonítható, hogy ugyanebben az időszakban kevesebb szélturbina telepítésére került sor. A felhasználás 2017–2018 közötti, -7,3 %-os csökkenése nem magyarázza az uniós gyártók értékesítési volumenének -13,3 %-os visszaesését ugyanebben az időszakban, különös tekintettel arra, hogy 2017 és a vizsgálati időszak között az érintett országokból érkező behozatal volumene 5 %-kal, 50 370 tonnáról 52 892 tonnára, piaci részesedése pedig 27,8 %-ról 31,4 %-ra nőtt.

(452)

Az, hogy a kárt nem a felhasználás 2018. évi csökkenése okozta, még nyilvánvalóbbá válik akkor, ha az összehasonlítás a teljes figyelembe vett időszakra, és nem csak az elmúlt két évre terjed ki. Az uniós felhasználás a figyelembe vett időszak alatt nőtt, míg az uniós gazdasági ágazat piaci részesedése ugyanebben az időszakban folyamatosan csökkent, az érintett országoké pedig folyamatosan nőtt. A felhasználás általános növekedéséből az uniós gazdasági ágazatnak nem származhatott előnye az érintett országokból érkező dömpingelt behozatal miatt, amely következetesen és jelentősen alákínált az uniós gazdasági ágazat értékesítési árainak. Bár az uniós gazdasági ágazat csak a vizsgálati időszakban vált veszteségessé, a (431) preambulumbekezdésben bemutatott módon már a többi évben is folyamatosan csökkent a nyeresége a 2015–2017 közötti időszakhoz képest.

(453)

Emiatt a Bizottság elutasította ezeket az állításokat.

5.2.3.   A nyersanyagköltségek növekedése

(454)

Mindkét együttműködő felhasználó azzal érvelt, hogy a kárt a Kínából behozott fő nyersanyag (üvegrost előfonat) költségeinek az e termékekre kivetett végleges kiegyenlítő vám miatti növekedése, valamint az energiaköltségek növekedése okozta. A figyelembe vett időszakban az uniós gazdasági ágazat átlagos egységköltsége kismértékben, 3 %-kal nőtt, miközben az érintett országokból érkező behozatal importárai közel 14 %-kal csökkentek, és 32,3 %-kal kínáltak az uniós árak alá. Az elszenvedett kár tehát nem a költségek növekedésének tulajdonítható, hanem a dömpingelt behozatal nyomásának, amely nem tette lehetővé, hogy az uniós gazdasági ágazat a megnövekedett költségekre tekintettel árat emeljen.

(455)

Emiatt a Bizottság elutasította ezeket az állításokat.

5.2.4.   Az uniós gazdasági ágazat rugalmatlansága

(456)

A felhasználók szerint az uniós gazdasági ágazat rugalmatlan, és csak hosszú távú kötelezettségvállalások fejében szállít nagy mennyiségben, ezek azonban jelentős pénzügyi kockázatot jelentenek a felhasználók (szélenergia-ágazati szereplők) számára, amelyek emiatt más szállítókat választanak. A vizsgálat ugyanakkor megállapította, hogy a szélenergia-ágazat a diverzifikált ellátás politikáját követi, így az ellátási láncában mindig megtalálhatók az uniós üvegrostszövet-gyártók is. A vizsgálat azt is kimutatta, hogy a szélenergia-termelőknek csak uniós üvegrostszövet-gyártókkal volt lehetőségük több forrásra támaszkodó stratégia kialakítására. Ez azt bizonyítja, hogy vannak olyan uniós üvegrostszövet-gyártók, amelyek a (471) preambulumbekezdésben részletesebben kifejtett módon a szélenergia-ágazat számára az általa elvárt feltételek mellett biztosítják a termékminőséget.

(457)

Emiatt a Bizottság elutasította ezeket az érveket.

5.3.   Az ok-okozati összefüggésre vonatkozó következtetés

(458)

Egyértelmű időbeli egybeesés állapítható meg az érintett országokból érkező behozatal jelentős növekedése és az uniós gazdasági ágazat helyzetének romlása között.

(459)

A Bizottság további kárt okozó tényezőket is megvizsgált, de nem talált olyan egyéb tényezőt, amely hozzájárult az uniós gazdasági ágazat által elszenvedett jelentős kárhoz. Tulajdonképpen a többi tényező egyike és összessége alapján sem vonható kétségbe, hogy valós és lényeges összefüggés áll fenn a Kínából és Egyiptomból érkező dömpingelt behozatal és az uniós gazdasági ágazat által elszenvedett jelentős kár között.

(460)

A végső tájékoztatással kapcsolatos észrevételeiben az egyiptomi kormány és a CCCLA általánosságban azt állította, hogy az uniós gazdasági ágazatot ért jelentős kárt az egyéb harmadik országokból érkező behozatal, a felhasználás 2017 és a vizsgálati időszak közötti csökkenése, a nyersanyagköltségek alakulása, az uniós gazdasági ágazat kínálattal szembeni rugalmatlansága, valamint a telepített szélturbina-kapacitás 2017 és 2018 közötti csökkenése okozta. Az állítást alátámasztó információt vagy bizonyítékot sem az egyiptomi kormány, sem a CCCLA nem nyújtott be. Nem vitatták továbbá a (442)–(458) preambulumbekezdésben részletesen bemutatott konkrét ténymegállapítások egyikét sem. A Bizottság ezért elutasította ezt az állítást.

6.   UNIÓS ÉRDEK

(461)

Az alaprendelet 21. cikkével összhangban a Bizottság megvizsgálta, hogy a kárt okozó dömping megállapítása ellenére egyértelműen kijelenthető-e, hogy a jelen ügyben az intézkedések elfogadása nem szolgálja az Unió érdekét. Az uniós érdek meghatározása az összes érintett érdek értékelésén alapult, beleértve az uniós gazdasági ágazat, az importőrök, a felhasználók, a beszállítók, valamint a kapcsolódó vágó/garnitúragyártó ágazat érdekeit is.

6.1.   Az uniós gazdasági ágazat érdeke

(462)

A vizsgálat rámutatott arra, hogy az uniós gazdasági ágazatot jelentős kár éri amiatt, hogy – a (412)–(458) preambulumbekezdésben ismertetett módon – a dömpingelt behozatal alákínál az Unió árainak és árlenyomást eredményez, ezzel pedig a közelmúltban jelentős piacvesztést, illetve a vizsgálati időszakban veszteségeket okozott.

(463)

Az uniós gazdasági ágazat előnyét fogja látni az intézkedéseknek, amelyek valószínűsíthetően megakadályozzák a rendkívül alacsony árú kínai és egyiptomi behozatal további jelentős megnövekedését. Intézkedések nélkül a kínai és az egyiptomi gyártók az üvegrost szövetek uniós piacra irányuló dömpingelt exportját folytatva további árnyomást gyakorolnak, ami akadályozza az uniós gazdasági ágazatot az üvegrost szövetek megfelelően nyereséges értékesítésében, ezáltal pedig további jelentős kárt okoz az uniós gazdasági ágazatnak.

6.2.   A felhasználók érdeke

(464)

A szélturbinagyártók az üvegrost szövetek legnagyobb felhasználóiként az Unió üvegrostszövet-keresletének mintegy 60-70 %-át adják. Az egyéb felhasználók között hajót (~11 %), teherautót (~8 %) és sporteszközt (~2 %) gyártó, valamint csőrehabilitációs rendszerszolgáltató (~8 %) vállalkozások találhatók.

(465)

Az eljárás megindításakor a Bizottság 25 ismert uniós felhasználót keresett meg és kért fel az együttműködésre. Két olyan szélturbinagyártó jelentkezett, amely ellenezte az üvegrost szövetekre vonatkozó potenciális intézkedéseket. Három szélturbinagyártó jelentkezett, de nem fogalmazták meg álláspontjukat annak ellenére, hogy erre az eljárás megindításáról szóló értesítésben, valamint az általuk kitöltött felhasználói kérdőíven is felkérést kaptak. Az intézkedéseket ellenző szélturbinagyártókat az európai szélenergia-ágazatot képviselő szövetség támogatta. Egyik tagja, egy francia szélenergia-szövetség azonban határozottan jelezte, hogy semleges kíván maradni a potenciális vámokat illetően.

(466)

A végső tájékoztatást követően az európai szélenergia-ágazatot képviselő szövetség határozottan kijelentette, hogy szövetségként ellenzi az intézkedések bevezetését. A szövetség pontosította azt is, hogy a két együttműködő szélturbinagyártót képviseli. A két szélturbinagyártó kitöltött kérdőívet nyújtott be. Egy harmadik szélturbinagyártó úgy nyilatkozott, hogy kizárólag uniós gyártóktól szerez be üvegrost szövetet. Ezenkívül több, a potenciális intézkedéseket támogató sífelszerelés-gyártó és garnitúragyártó is jelentkezett.

6.2.1.   Szélturbinagyártók

(467)

A szélturbina két fő típusa i. a part menti turbina, amely általában nagyobb, és partvonal mentén telepítve működik, valamint ii. a szárazföldi turbina.

(468)

Az Unióban a szélerőműpark-projekteket hagyományosan projektfejlesztők (energetikai vállalatok vagy befektetők), és nem maguk a szélturbinagyártók valósítják meg. Eredetileg a tagállamok garantálták a szélerőműparkokban termelt energia átvételi árát, 2014-től viszont a támogatások olyan pályázati alapú projektek keretében elérhetők, amelyekben a különféle projektfejlesztők versenyeznek egymással, legújabban energiasemlegesen (azaz a szélenergia a napenergiával is versenyezhet).

(469)

A két együttműködő felhasználó az Unió legnagyobb szélturbinagyártói közé tartozik, együttesen az üvegrost szövetek teljes uniós keresletének több mint 20 %-át használják fel. Együttesen az érintett országokból érkező teljes behozatal több mint 30 %-a érkezik hozzájuk. Mindkét vállalat több állítást fogalmazott meg, nevezetesen i. az instabillá vált ellátásra; ii. a szélenergia-ágazat megszűnt versenyképességére; iii. a termelés részleges áthelyezésének kockázatára, valamint iv. az intézkedések bevezetése esetén az Unió megújuló energiával kapcsolatos céljaival való összeegyeztethetőségre vonatkozóan.

i.    Az ellátás stabilitása

(470)

A szélturbinagyártók szerint a turbinalapátokhoz használt üvegrost szövetek összetett tanúsítási folyamaton mennek keresztül, amely intenzív és hosszadalmas tesztfázisokat foglal magában. A felhasználók azt is állították, hogy – vertikális integrációjuknak köszönhetően – csak a kínai üvegrostszövet-gyártók képesek nagy mennyiségű, egyenletes minőségű terméket rövid határidőre szállítani. Azzal is érveltek, hogy az uniós gyártók termelési volumene nem elégséges, mivel nem éri el a teljes uniós felhasználást. A felhasználók szerint a szélturbina-ágazat szereplői az említett okokból nem képesek gyorsan beszállítót váltani, de még ha ez lehetséges lenne is, az Unióban nem állítanak elő kellő mennyiségű üvegrost szövetet.

(471)

Az uniós gyártók többsége vertikálisan nem integrált, ugyanakkor a vizsgálat kimutatta, hogy az ellátási nehézségek elkerülése érdekében a szélturbinagyártók általában több forrásra támaszkodó stratégiát követnek, és rendszeresen vásárolnak azonos típusú üvegrost szövetet uniós gyártótól és kínai vagy egyiptomi gyártótól is. A Bizottság azonban kapott adatokat egy harmadik szélturbinagyártótól is, amelynek beszállítói között kizárólag uniós gyártók találhatók. Az, hogy egy adott üvegrost szövet több forrásra támaszkodó beszerzésekor a vertikálisan integrált és a nem integrált uniós gyártókat is rendszeresen igénybe veszik, igazolja, hogy a nem integrált gyártók éppúgy képesek biztosítani a szélturbinák előállításához szükséges üvegrost szöveteket.

(472)

Az 5. táblázatban bemutatott uniós termelési kapacitást illetően az uniós termelés ugyan jelenleg alacsonyabb, mint a 2. táblázatban bemutatott felhasználás, az Unió teljes termelési kapacitása viszont meghaladja azt. A vizsgálat kimutatta, hogy jelenleg számottevő, 40 %-ot meghaladó szabad kapacitás áll rendelkezésre, ami annak tulajdonítható, hogy a Kínából és Egyiptomból alacsony áron, egyre nagyobb mennyiségben érkező dömpingelt behozatal az uniós gazdasági ágazat rovására növelte piaci részesedését. A szabad kapacitás 16 uniós gyártó közötti megoszlása versenypiaccá teszi az Uniót, ahol eltérő belső ellátási források állnak rendelkezésre. Ezenkívül többletkapacitás is könnyen kiépíthető, mivel az nem igényel jelentős beruházásokat. Mivel az uniós gazdasági ágazat már szállít a szélturbina-ágazatnak, tanúsított szállítónak minősül, amely ennélfogva méltányos piaci feltételek mellett könnyen növelheti kínálatát.

(473)

Ezenkívül a szélturbinagyártók közép- és hosszú távon további üvegrostszövet-gyártókat is tanúsíthatnak akár az Unióból, akár más, nem dömpingelt forrásokból. A (465) preambulumbekezdésben említett módon az egyik szélturbinagyártó több forrásra támaszkodó stratégiát alakított ki, amely uniós gyártókra épül. Ráadásul ezt az Unióban rendelkezésre álló szabad kapacitás a nagy szélturbinagyártók által igényelt méretekben is lehetővé teszi.

(474)

A végső tájékoztatást követően az egyik szélturbinagyártó azt állította, hogy a Bizottság nem vont le következtetéseket a tanúsítási folyamat alapján, továbbá, hogy a Bizottság tévesen jutott arra a következtetésre, hogy a felhasználók egyszerűen válthatnak üvegrostszövet-beszállítót. Ugyanez a szélturbinagyártó rámutatott, hogy az uniós gyártók szabad kapacitása 16 uniós gyártó között oszlik meg, és mind a 16 uniós gyártó tanúsítása nem kivitelezhető. Ugyanez a fél azzal érvelt, hogy a hosszadalmas és költséges tanúsítási folyamat és amiatt, hogy az uniós gazdasági ágazat nem képes nagy mennyiségben egységes minőségű terméket előállítani, sem a beszállítók közötti váltás, sem az uniós gyártóktól való kizárólagos beszerzés nem lenne gazdaságos. A szélturbinagyártó további érvelése szerint a felhasználók arra sem számíthatnak, hogy az uniós gyártók egyszerűen bővíthetik kapacitásaikat.

(475)

Először is a (472)–(473) preambulumbekezdésben ismertetett módon, a megfogalmazott állítással ellentétben a Bizottság figyelembe vette azt a tényt, hogy az üvegrostszövet-gyártók kizárólag tanúsítási folyamatot követően szállíthatnak a jelen eljárásban vizsgált szélturbina-ágazatnak. A Bizottság említette, hogy közép- és hosszú távon lehetséges további üvegrostszövet-gyártók tanúsítása, de nem vonta le azt a következtetést, hogy a beszállítók közötti váltás okvetlenül „egyszerű” volna. Éppen ellenkezőleg: a Bizottság kellő körültekintéssel figyelembe vette a hosszadalmas tanúsítási folyamatot, valamint azt, hogy nem tanúsítható minden uniós gyártó az üvegrost szövetek minden típusára. Ennek ellenére a vizsgálat a (472) preambulumbekezdésben már ismertetett módon kiderítette, hogy egy adott gyártó gyártási kapacitása gazdaságosan bővíthető akkor, ha egy szélturbinagyártó valamelyik tanúsított uniós gyártótól kíván nagy volumenben vásárolni. A végső nyilvánosságra hozatalt követően a szóban forgó érdekelt fél nem nyújtott be olyan kiegészítő információkat, amelyek csökkentették volna e ténymegállapítások értékét.

(476)

Másodszor: a (472)–(473) preambulumbekezdésben részletesebben kifejtett módon a vizsgálat kiderítette, hogy közép- és hosszú távon meglehetősen csekély a kínálati hiány kockázata. Hasonlóképpen az érdekelt fél nem közölt olyan kiegészítő információkat, amelyek érvénytelenítették volna az említett ténymegállapításokat.

(477)

Végül említést érdemel, hogy a dömpingellenes intézkedéseknek célja a tisztességes verseny és az egyenlő versenyfeltételek helyreállítása az uniós piacon, nem célja ugyanakkor az érintett országokból érkező behozatal megakadályozása. A jelen ügyben a vizsgálat során megállapítást nyert, hogy a dömpingellenes vámok nem akadályozzák majd a szélturbinagyártókat abban, hogy a továbbiakban is tisztességes áron szerezzenek be az érintett országokban működő, tanúsítással rendelkező beszállítóiktól. Ezt támasztják alá különösen a (481)–(484) preambulumbekezdésben felvázolt ténymegállapítások, így különösen az, hogy a vámoknak csak igen minimális hatásuk lenne a szélturbinagyártók költségeire és jövedelmezőségére.

(478)

A Bizottság ezért elutasította az ellátás stabilitására vonatkozó állításokat.

ii.    A szélenergia-ágazat versenyképessége

(479)

Az együttműködő szélturbinagyártók azzal érveltek, hogy az üvegrost szövetek áremelkedése nagymértékben befolyásolná a versenyképességüket. Állításuk szerint az üvegrost szövetek költséghányadát a turbinalapátok gyártásának szintjén, nem pedig egy teljes szélerőműparkhoz viszonyítva célszerű értékelni. Azt állították továbbá, hogy a potenciális vámok miatti költségnövekedést nem lehet a szélerőműparkok fejlesztőire hárítani a szélerőműpark-projektre vonatkozó ajánlattétel és a tényleges megvalósítás közötti jelentős időbeli eltérés miatt. A szélturbinagyártók szerint a vámok miatti költségnövekedés befolyásolja a teljes uniós szélenergia-ágazat hosszú távú technológiai túlélését, mivel a kutatási és fejlesztési beruházások nélkülözhetetlenek ahhoz, hogy a gyártók megőrizzék vezető helyüket a leghatékonyabb technológia terén.

(480)

A vizsgálat kimutatta, hogy a turbinalapátokat nem önállóan, hanem szélturbina részeként értékesítik. Ezzel összefüggésben a szélerőműparkok projektfejlesztői rendszeresen vásárolnak egyéb szélerőmű-infrastruktúrát a szélturbinagyártóktól. Ezért a szélturbinagyártók versenyképessége szempontjából az üvegrost szövetek költséghányadát vagy a teljes szélturbinához, vagy a szélturbinagyártók által értékesített teljes szélerőműpark-technológiához viszonyítva kell megállapítani, nem pedig – ahogyan az állításban szerepel – csak a turbinalapátok gyártásához viszonyítva, mivel ez nem tükrözné a piaci realitásokat.

(481)

A turbinalapátok gyártásának két fő alkotóeleme az üvegrost szövet és az epoxigyanta. Ennek megfelelően az üvegrost szövet lapátok nyersanyagköltségének [10-35] %-át teszi ki, egyrészt az üvegrost szövet, másrészt a felhasznált egyéb anyagok arányától függően. A vizsgálat azonban azt is kimutatta, hogy a lapátgyártás munkaigényes, ezért az üvegrost szövet aránya a lapátok teljes előállítási költségén belül lényegesen alacsonyabb, mindössze [4-14] %. Még alacsonyabb, [0,1-2] %-os arány adódik a szélturbina teljes költségét, illetve egy egész szélerőműpark teljes létesítési költségét alapul véve.

(482)

Tekintettel arra, hogy az üvegrost szövet egy szélerőműpark költségeinek csekély, mindössze [0,1-2] %-os hányadát teszi ki, a végleges vámoknak a szélerőműpark teljes költségére gyakorolt hatása elhanyagolhatónak tekinthető, különösen amiatt, hogy az üvegrost szövetet nagyrészt az Unióban szerzik be. A vizsgálat kimutatta azt is, hogy az uniós szélturbinagyártók számottevő tárgyalóerejük révén képesek a szélerőműpark-fejlesztőkre hárítani a többletköltségeket, mivel együttesen az uniós piac fő szélturbina-szállítójának számítanak. Figyelembe véve az üvegrost szövetek csekély arányát egy szélerőműpark költségein belül, olyan mértékű jövedelmezőségre van szükség, amellyel fenntartható a kutatási és fejlesztési beruházások szintje, mivel azok nélkülözhetetlenek ahhoz, hogy a gyártók megőrizzék vezető helyüket a leghatékonyabb technológia terén.

(483)

Bár nem zárható ki, hogy a pályázati eljárásban való közvetett részvétel versenyjellege megnehezítheti az áthárítást, azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy az üvegrostszövet-gyártókkal ellentétben az együttműködő szélturbinagyártók stabil pénzügyi helyzetben vannak, és olyan haszonkulcsokkal működnek, amelyek mellett könnyen elviselik a vámok csekély hatását. Ezenkívül mindkét együttműködő szélturbinagyártó a szélturbinák mellett kapcsolódó karbantartási szolgáltatásokat is értékesít a szélerőműpark-fejlesztők részére. Az ilyen szerződések igen jövedelmezőek. A tevékenység szolgáltatási részének vonzerejét tükrözi az is, hogy az egyik együttműködő felhasználó a közelmúltban felvásárolta fizetésképtelen versenytársának szolgáltatási részlegét (105).

(484)

A szélturbinagyártók tehát könnyen elviselnek bármilyen dömpingellenes vám miatti költségnövekedést, amely nem hárítható át a szélerőműpark-fejlesztőkre. Ezenkívül a (473) preambulumbekezdésben említett módon a szélturbinagyártóknak minden bizonnyal arra is van lehetőségük, hogy az üvegrost szövetet dömpinggel nem érintett forrásból szerezzék be, függetlenül attól, hogy az adott beszállító az Unióban található vagy sem.

(485)

A végső tájékoztatást követően két szélturbinagyártó megismételte azt az érvét, hogy a vámoknak a szélturbina-ágazat versenyképességére gyakorolt hatását nem egy teljes szélerőműparkkal vagy egy szélturbinával, csupán a turbinalapátokkal összefüggésben lenne helyénvaló értékelni. A két gyártó egyike azzal érvelt, hogy a lapátokat nem a szélturbinák egyéb alkotóelemeivel együtt állítják elő, továbbá, hogy a vámok hatásának egy teljes szélerőműparkkal összefüggésben történő értékelése figyelmen kívül hagyja az üzleti realitást.

(486)

A másik szélturbinagyártó vitatta azt a megállapítást, hogy a szélturbina-ágazat pénzügyi helyzete általánosságban stabil. Azt állította, hogy az értékelést nem helyénvaló kiterjeszteni a szélturbina-szervizelési üzletágra is, mivel az önálló üzleti egység a vállalaton belül.

(487)

Ugyanez a fél megismételte, hogy a beruházásoknál a szélenergia közvetlenül versenyez a más energiaforrásokat, különösen a napenergiát hasznosító termelőkkel. A napelemeket ugyanakkor az Európai Unión kívül, alacsonyabb munkaerőköltséggel állítják elő. Azt állították, hogy a Bizottságnak ezt figyelembe kell vennie az elemzésében.

(488)

Ugyanez az érdekelt fél azzal érvelt továbbá, hogy az árnyomás miatt nincs megfelelő tárgyalóerejük a költségek áthárításához.

(489)

Egy szélturbinagyártó azzal érvelt továbbá, hogy a szervizüzletág más üzleti egységhez tartozik, a versenyképességet pedig üzleti egységenként célszerű vizsgálni. A szélenergia-ágazatot képviselő szövetség ugyancsak azzal érvelt, hogy az ágazat általános pénzügyi helyzete nem mondható kellően stabilnak ahhoz, hogy elviselje a nyersanyagárak emelkedését, mivel egyes szélturbinagyártók veszteségesek, a haszonkulcsok pedig általában mérséklődtek az elmúlt évek során.

(490)

A Bizottság emlékeztetni kíván arra, hogy a vizsgálat kiderítette: a lapátokat nem önállóan értékesítik, hanem szélturbinával együtt, vagy akár teljes szélerőműpark részeként. A vámoknak a lapátokat érintő hatásait ezért a lapátgyártás áthelyezéséhez kapcsolódó kockázattal összefüggésben szükséges elemezni, a szélturbinagyártók versenyképességének vizsgálata során azonban nem. A Bizottság elemezte a mintában szereplő szélturbinagyártók pénzügyi helyzetét, amely stabilnak bizonyult. A vállalaton belüli különféle üzleti egységekbe történő szerveződés ellenére a szélturbinák szervizelése szorosan kapcsolódik az értékesítésükhöz. A belső üzleti egységek szerinti felosztás ezért nincs hatással a versenyképességi vizsgálatra, amelynek a teljes üzleti modellre ki kell terjednie.

(491)

A Bizottság figyelembe vette továbbá, hogy a szélenergia más energiaforrásokkal, így a napenergiával is versenyez többek között az energiasemleges pályázati eljárásokban, valamint azt is, hogy a napelemek többségét jelenleg az Unión kívül állítják elő. A szélenergia a teljes szélerőműpark-technológia költsége alapján versenyez más energiaforrásokkal. A vizsgálat kimutatta azt a csekély hatást, amelyet az üvegrost szövetekre kivetett vám gyakorolna a teljes szélerőműpark-technológia költségére. Az elmúlt évtizedben az újonnan telepített szélenergia-kapacitás költséghatékonysága jelentős mértékben javult. Ennélfogva a vámok nem befolyásolhatják a szélenergia versenyképességét más energiaforrásokkal szemben.

(492)

A Bizottság figyelembe vette az árnyomást is, amely alá a pályáztatási rendszer miatt kerültek a szélturbinagyártók. Az uniós szélturbinagyártók erős piaci pozíciója azonban bizonyos mértékű tárgyalóerőt biztosít a számukra.

(493)

Az, hogy egyes szélturbinagyártók veszteségesek, a haszonkulcsok pedig általában mérséklődtek az elmúlt évek során, nem mond ellent az ágazat stabil pénzügyi helyzetéről felvázolt általános képnek. A haszonkulcsok elmúlt években tapasztalt csökkenése nem a nyersanyagárak emelkedésével, hanem leginkább a szélerőműparkok megváltozott pályázati rendszerével függ össze. A változás piaci konszolidációs szakaszt idézett elő, amelyben egyes szélturbinagyártók veszteségesen működtek. Nem szokatlan azonban, hogy a piaci konszolidáció szakaszában egyes piaci szereplők veszteségesen működnek.

(494)

A végső tájékoztatással kapcsolatos észrevételeiben a CCCLA azzal érvelt, hogy ha a Bizottság magas dömpingellenes vámokat vezet be a Kínából és az Egyiptomból importált üvegrost szövetekre, az uniós üvegrostszövet-ágazat jövedelmezőbbé válhat, egyúttal viszont nőnek az európai szélturbinagyártók üvegrost szövetekkel kapcsolatos költségei is. A CCCLA azzal érvelt továbbá, hogy a kompozitok, amelyek közé az üvegrost szövetek is tartoznak, a turbinalapátok előállítási költségének több mint 90 %-át teszik ki. A CCCLA szerint nincs értelme, hogy a Bizottság az üvegrost szövetek költségét egy szélerőműpark teljes költségével hasonlítsa össze. A CCCLA hangsúlyozta, hogy az európai szélturbinagyártóknak a költségek tekintetében kell versenyképesnek lenniük. E tekintetben a CCCLA szerint figyelemmel kell lenni arra, hogy a szélenergia-ágazat a megújuló energiaforrások más típusaival is versenyez (ideértve az Európai Unión kívül gyártott napelemeket is).

(495)

A Bizottság megjegyzi, hogy a (481) preambulumbekezdésben említett módon az üvegrost szövet a lapát előállítási költségének [4-14] %-át teszi ki. Ezt az említett adatokat szolgáltató szélturbinagyártók nem vitatták. Emellett a CCCLA nem pontosítja, hogy szerinte miért „nincs értelme, hogy a Bizottság az üvegrost szövetek költségét egy szélerőműpark teljes költségével hasonlítsa össze” olyankor, amikor a teljes szélerőműpark-technológiát értékesítő vállalatok versenyképességét vizsgálja. Az állítást további bizonyítékokkal nem támasztották alá. Ennek kapcsán a (480) preambulumbekezdésben kifejtett módon a vizsgálat kimutatta, hogy a turbinalapátokat nem önállóan, hanem szélturbina részeként értékesítik. A Bizottság ezért elutasította a CCCLA erre vonatkozó észrevételeit.

(496)

A fentiekre tekintettel a Bizottság elutasította a szélturbinagyártók versenyképességével kapcsolatos állításokat.

iii.    A lapátgyártás áthelyezése

(497)

Az együttműködő felhasználók azt is állították, hogy a lapátgyártási költségek bármilyen növekedése a szóban forgó gyártási lépés Unión kívülre helyezéséhez vezet, amelynek eredményeként több ezer munkahely szűnik meg az Unióban.

(498)

A szárazföldi lapátok gyártását illetően a vizsgálat kimutatta, hogy a gyártás áthelyezése jelenleg, az üvegrost szövetekre vonatkozó intézkedések alkalmazása nélkül is zajlik. Ennek oka a szélerőműpark-projektek Unión kívüli piacának bővülése, valamint az Unióban tapasztalt visszaesés az új szélerőműpark-projektek fejlesztésében, amely például Németországban 20 éves mélypontot ért el. További ok a munkaerőköltség magas aránya a lapátgyártásban. A vizsgálat kimutatta, hogy a lapátgyártás munkaigényes, valamint azt is, hogy a munkaerőköltségek [300-700] %-kal haladják meg az üvegrost szövetek költségét. Ezért a harmadik országok alacsonyabb munkaerőköltsége jelentős mértékben ösztönzi a lapátgyártás áthelyezését. Ha az üvegrost szövetekre kivetett dömpingellenes vámoknak van egyáltalán bármilyen hatásuk e tekintetben, az semmi esetre sem számottevő.

(499)

A vizsgálat azt is feltárta, hogy a part menti turbinákhoz való lapátok esetében a szállítási költségek fontosabb szerepet játszanak, mint a lapátok gyártásához felhasznált nyersanyagok, például az üvegrost szövetek költségei. Mivel a szárazföldi turbinákhoz való lapátokhoz képest a part menti turbinákhoz valók hosszabbak és nehezebbek, szállításuk is bonyolultabb és drágább. Nem valószínű tehát, hogy a part menti turbinákhoz való lapátok gyártását az érintett termékre vonatkozó dömpingellenes vámok miatt helyeznék át.

(500)

A végső tájékoztatást követően az egyik szélturbinagyártó megismételte, hogy az intézkedések bevezetése a lapátgyártás áthelyezését eredményezi, továbbá, hogy a Bizottság elemzése hibás feltevéseken alapul.

(501)

A (498) és (499) preambulumbekezdésben kifejtett értékelésben szereplő módon a vizsgálat több más tényezőt is azonosított, amelyek jelentősen befolyásolják a lapátgyártás elhelyezésére vonatkozó döntést, továbbá megállapította, hogy az üvegrost szövetek költségeinek emelkedése az áthelyezés kapcsán valószínűleg nem meghatározó. Az a tény, miszerint a gyártás áthelyezése (498) és (499) preambulumbekezdésben említett tényezők miatt már megtörtént, alátámasztja ezt az értékelést. Emellett az, hogy az alacsonyabb munkaerőköltségek és a fontos grátási kapacitás ellenére maradt gyártási kapacitás az Unióban, úgyszintén a szállítási költségek fontosságát emeli ki, amelyek meggátolják az áthelyezést, ha azt kizárólag az előállítási költségek tekintetében szerzett előny motiválja.

(502)

Ezért a Bizottság elutasította a lapátgyártás más harmadik országokba történő áthelyezésére vonatkozó állításokat.

iv.    Megújulóenergia-politika

(503)

Az egyik felhasználó azt állította, hogy az intézkedések bevezetése ellentmond az Unió megújulóenergia-politikájában megfogalmazott célkitűzéseknek, mivel jelentősen növeli a szélturbinák előállítási költségeit. Ennek alátámasztására hivatkozott a Bizottság szélenergiával kapcsolatos európai ipari kezdeményezésére, amelyben célkitűzésként szerepel a szélturbinák és alkatrészeik előállítási költségeinek 20 %-os csökkentése 2020-ig.

(504)

A (480)–(484) preambulumbekezdésben bemutatott módon a vizsgálat nem igazolta az állítást, mivel azt állapította meg, hogy bármilyen dömpingellenes intézkedésnek csak elhanyagolható hatása lenne a szélturbinagyártók költségeire. Ezenkívül a felhasználó azt sem tudta bemutatni, hogy a szélerőműpark-technológia költségeinek csupán töredékét kitevő üvegrost szövetekre vonatkozó dömpingellenes intézkedések hogyan akadályoznák a szélenergia folyamatosan növekvő arányát Európában, vagy a 2020. évi cél elérését. A Bizottság ezért elutasította az állítást.

(505)

A szélturbinagyártók egyike megismételte, hogy a vámok ellentétesek lennének az Unió megújulóenergia-politikájában foglalt célkitűzésekkel, továbbá azt állította, hogy a Bizottság nem mutatott be ezt cáfoló bizonyítékot vagy érveket.

(506)

Az (504) preambulumbekezdésben említett módon a Bizottság a ténymegállapításait a szélerőműpark-technológiát érő költséghatás elemzésére alapozta. A vizsgálat szerint e hatás nem tekinthető számottevőnek, és valószínűleg nem jár jelentős negatív hatással a szélenergia-ágazat egészére sem. A vizsgálat kimutatta továbbá, hogy az üvegrost szövetek uniós gyártói fontos szerepet játszanak abban, hogy az uniós megújulóenergia-politika számára úgy biztosítanak hosszú távú beszerzési stratégiát, hogy nem vezetnek függőséghez a kizárólag harmadik országokból érkező kínálattól. Az európai üvegrostszövet-gyártókra szükség van ahhoz, hogy a megújulóenergia-politika részét képező szélturbinagyártók megbízható partnerrel rendelkezzenek az új nyersanyagok fejlesztése terén, és megőrizzék a harmadik országbeli gyártókkal szembeni versenyelőnyüket. Végül pedig úgy tekinthető, hogy az Unión belüli egyenlő versenyfeltételek politikája nem ellentétes a megújulóenergia-politika céljaival.

(507)

A Bizottság ezért elutasította az érdekelt felek erre vonatkozó állításait.

6.2.2.   Sífelszerelés-gyártók és egyéb felhasználók

(508)

Több síágazati felhasználó érvelt azzal, hogy stabil ellátásukhoz nélkülözhetetlenek az uniós üvegrostszövet-gyártók, mivel helyi partnerre van szükségük a szoros együttműködéshez, valamint kisebb volumenben, egyedi igény szerint gyártott üvegrost szövetekre, amelyeket jelenleg nem állítanak elő az Unión kívül. Hangsúlyozták továbbá, hogy az uniós üvegrostszövet-ágazat nélkülözhetetlen partner a termékeik fejlesztésében és az új megoldások kidolgozásában. Az üvegrostszövet-gyártókkal folytatott kutatási és fejlesztési együttműködés az utóbbi években számos esetben vezetett hatékonyságnövekedéshez, jobb termékteljesítményhez és új, környezetbarátabb termékek kifejlesztéséhez. Ezek a felhasználók azt állították, hogy az uniós sífelszerelés-gyártók nem folytathatnak ugyanilyen szintű együttműködést az üvegrost szövetek kínai vagy egyiptomi beszállítóival, mivel így nem maradhatnának a (zöld és fenntartható) innovációk élvonalában, egyúttal kiszolgáltatottabbá is válnának a tisztességtelen versenyfeltételek melletti behozatallal szemben.

(509)

A Bizottság meggyőzőnek találta az előadott érveket, különösen arra tekintettel, hogy azok egy K+F-orientált ágazat kutatási és fejlesztési tevékenységét érintik. Az exportáló gyártók nem fogalmaztak meg ellenérveket a felvetett kérdésekkel kapcsolatban. A Bizottság ugyanakkor azt is megállapította, hogy a sífelszerelés-gyártók a szélturbinagyártókhoz képest kisebb volumenben használnak fel üvegrost szövetet.

(510)

A vizsgálat során nem jelentkezett más uniós felhasználó.

(511)

Ezért a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy felhasználói oldalon nem áll fenn kényszerítő ok a dömpingellenes intézkedések bevezetése ellen, épp ellenkezőleg: az uniós üvegrostszövet-ágazat fennmaradása több felhasználói csoport számára fontos.

6.3.   Beszállítók

(512)

Jelentkezett az üvegrost szövetek fő inputját, az üvegrost előfonatot előállító két uniós gyártó, valamint az uniós üvegrostelőfonat-gyártókat képviselő szövetség, amelyek a dömpingellenes intézkedések bevezetése mellett érveltek. Állításuk szerint az uniós üvegrostelőfonat-gyártók számára káros lenne, ha elveszítenék fő vevőiket, mivel ez saját fennmaradásukat veszélyeztetné az Unióban.

(513)

A Bizottság ezért arra a következtetésre jutott, hogy az intézkedések bevezetése egyértelműen az Unión belüli üvegrostelőfonat-gyártók érdekében áll, amelyek az üvegrostszövet-gyártók beszállítói.

6.4.   Importőrök

(514)

A (16) preambulumbekezdésben említett módon csak egy független importőr jelentkezett, amely azonban csupán elhanyagolható, 25 tonna alatti volumenben importált üvegrost szövetet Kínából. Mivel a legtöbb nagyfelhasználó egyedi megrendelésre készített üvegrost szöveteket igényel, nem olyan termékről van szó, amelyet független kereskedők rendszeresen nagy mennyiségben importálnak.

(515)

Ezért a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a független importőrök oldalán nem áll fenn kényszerítő ok az intézkedések bevezetése ellen, mivel ezen importőrök csak elhanyagolható volumenben importálnak üvegrost szövetet.

6.5.   Vágással és garnitúragyártással foglalkozó szolgáltatók

(516)

A felhasználók – különösen a szélturbina-ágazatban – az üvegrost szöveteket egyre inkább garnitúrák formájában igénylik (lásd a (58)–(66) preambulumbekezdést), amelyek különböző formára vágott üvegrostszövet-rétegek egymáshoz varrásával készülnek, ezáltal a felhasználó ágazat számára gyorsabb gyártást tesznek lehetővé. Az elmúlt években ez piacot teremtett a szolgáltatók számára az Unióban. Egy vágással foglalkozó vállalkozás jelentkezett, és jelezte, hogy támogatja az intézkedések bevezetését. Mivel az uniós gazdasági ágazattal szemben a kínai és egyiptomi exportáló gyártók egyre inkább integrálják ezeket a kiegészítő szolgáltatásokat, a szolgáltatók a megrendeléseik jelentős részét elveszítenék, ha az uniós gyártók eltűnnének a piacról. A vágással foglalkozó szolgáltatók becslései szerint az uniós vágóágazat több mint 2 000 főt foglalkoztat.

(517)

A Bizottság ezért arra a következtetésre jutott, hogy az intézkedések bevezetése egyértelműen azoknak a garnitúragyártással és vágással foglalkozó, Unión belüli vállalatoknak az érdekében áll, amelyek az üvegrostszövet-gyártókat szolgálják ki.

6.6.   Az uniós érdekre vonatkozó következtetés

(518)

Az intézkedések bevezetése egyértelműen az uniós üvegrostszövet-ágazat érdeke, amelynek fennmaradását veszélyezteti az érintett termék dömpingelt behozatala. Az uniós üvegrostszövet-ágazat fennmaradása fontos az ágazat uniós vevőinek stabil ellátásához, különös tekintettel a szoros helyi együttműködéstől függő felhasználókra, amelyek kisebb volumenű, de egyedi rendelésre gyártott, Kínából vagy Egyiptomból nem beszerezhető üvegrost szöveteket igényelnek. Egyes felhasználók számára emellett azért is elengedhetetlen az új üvegrost szövetek fejlesztésének fenntartása az Unióban, hogy maguk ne kerüljenek hátrányos helyzetbe az Unión kívüli behozatallal való versenyben. Ezenkívül az uniós üvegrostszövet-ágazat fennmaradása elengedhetetlen az e felhasználókat ellátó uniós üvegrostelőfonat-beszállítók, valamint vágással és garnitúragyártással foglalkozó uniós szolgáltatók fennmaradásához is.

(519)

Az intézkedések bevezetése azonban a (467)–(504) preambulumbekezdésben bemutatott módon nem járna jelentős káros hatással a szélturbinagyártók számára.

(520)

Ennek alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy nem állnak fenn olyan kényszerítő okok, amelyek miatt a Kínából és Egyiptomból származó üvegrost szövetek behozatalára vonatkozó végleges intézkedések bevezetése ne szolgálná az Unió érdekét.

7.   VÉGLEGES DÖMPINGELLENES INTÉZKEDÉSEK

(521)

A dömpinggel, a dömpingből származó kárral, az ok-okozati összefüggéssel és az uniós érdekkel kapcsolatban levont következtetéseket figyelembe véve végleges dömpingellenes intézkedéseket kell bevezetni annak megakadályozása érdekében, hogy az érintett termék dömpingelt behozatala további kárt okozzon az uniós gazdasági ágazatnak.

7.1.   A kár megszüntetéséhez szükséges mérték (kárkülönbözet)

(522)

Az intézkedések szintjének meghatározásához a Bizottság először az uniós gazdasági ágazatot érő kár megszüntetéséhez szükséges összeget állapította meg.

(523)

A jelen ügyben a kár akkor szűnne meg, ha az uniós gazdasági ágazat fedezni tudná előállítási költségeit, beleértve azokat a költségeket is, amelyek az alaprendelet Ia. mellékletében felsorolt ILO-egyezmények jegyzőkönyveiből, valamint olyan többoldalú környezetvédelmi megállapodásokból és azok jegyzőkönyveiből fakadnak, amelyeknek az Unió részes fele, továbbá észszerű nyereségre (a továbbiakban: nyereségcél) is szert tudna tenni.

(524)

Az alaprendelet 7. cikkének (2c) bekezdése szerint a nyereségcélt legalább 6 %-ban kell megállapítani. E rendelkezésnek megfelelően a Bizottság a nyereségcél megállapítása során figyelembe vette a Kínából és Egyiptomból érkező behozatal megnövekedése előtti jövedelmezőséget, a költségek, a beruházások, a kutatás-fejlesztés (a továbbiakban: K+F) és az innováció teljes költségének fedezéséhez szükséges jövedelmezőséget, valamint azt a jövedelmezőséget, amelyre rendes versenykörülmények között számítani lehet.

(525)

A 3. táblázatban bemutatott módon a Kínából és Egyiptomból érkező összesített behozatal a figyelembe vett időszakban folyamatosan nőtt. Ezért ezen évek egyike sem használható fel az alaprendelet 7. cikkének (2c) bekezdése alkalmazásában a nyereségcél megállapításához. Emellett egyetlen, a mintában szereplő gyártó sem fogalmazott meg kellően alátámasztott állítást az elmaradt beruházások összegéről, illetve a K+F és az innováció költségeiről. Mindezek miatt a Bizottság a 6 %-os minimális nyereségcélból indult ki, és a kárt nem okozó ár megállapítása érdekében ezzel növelte meg az uniós gazdasági ágazat tényleges előállítási költségét.

(526)

mivel a 7. cikk (2d) bekezdésével összhangban az érdekelt felek a felsorolt ILO-egyezmények, illetve a többoldalú környezetvédelmi megállapodások és azok jegyzőkönyvei következtében felmerülő jelenlegi vagy jövőbeli költségekkel kapcsolatban nem fogalmaztak meg észrevételeket, a Bizottság az így megállapított kárt nem okozó árat nem növelte meg további költségösszeggel.

(527)

A Bizottság ezt követően a mintában szereplő kínai együttműködő exportáló gyártó súlyozott átlagos importárának, valamint a mintában szereplő uniós gyártók által az uniós piacon a vizsgálati időszak alatt értékesített hasonló termék kárt nem okozó súlyozott átlagárának összehasonlításával meghatározta a kár megszüntetéséhez szükséges mértéket. A Bizottság az ebből az összehasonlításból kiadódó különbséget kifejezte a behozatalok CIF-alapon számított súlyozott átlagos értékének százalékaként. Ebből 79,5 %-os alulértékesítési különbözet adódott.

(528)

Az e rendelet mellékletében felsorolt egyéb kínai együttműködő vállalatokra vonatkozóan a Bizottság a kár megszüntetéséhez szükséges mértéket a mintában szereplő, egyedüliként együttműködő exportáló gyártói csoportra (a Yuntianhua csoportra) vonatkozóan a (288) preambulumbekezdésben kifejtett módon megállapítottal azonos mértékben, 37,6 %-ban állapította meg.

(529)

A „minden más vállalat” kategóriába tartozó kínai vállalatok esetében a Bizottság a kár megszüntetéséhez szükséges mértéket a (289) preambulumbekezdésben az e vállalatok dömpingkülönbözetének megállapítása kapcsán ismertetett módszert követve, a legnagyobb egyedi alulértékesítési különbözet mértékében, 109,3 %-ban határozta meg. A Bizottság a kárkülönbözetet az alaprendelet 18. cikkével összhangban a rendelkezésre álló tények alapján határozta meg. Tekintettel az exportáló gyártók nagyarányú együttműködésére, amely a Kínából az Unióba irányuló, az Eurostat importstatisztikái szerinti teljes üvegrostszövet-kivitelre kiterjed, a Bizottság úgy ítélte meg, hogy a mintában szereplő exportáló gyártók vagy exportáló gyártói csoportok kárkülönbözetei közül a legnagyobb, nevezetesen a CNBM csoporté tekinthető reprezentatívnak a maradvány kárkülönbözet megállapításához.

(530)

A Bizottság ezt követően a mintában szereplő egyiptomi együttműködő exportáló gyártó súlyozott átlagos importárának, valamint a mintában szereplő uniós gyártók által az uniós piacon a vizsgálati időszak alatt értékesített hasonló termék kárt nem okozó súlyozott átlagárának összehasonlításával meghatározta a kár megszüntetéséhez szükséges mértéket. A Bizottság az ebből az összehasonlításból kiadódó különbséget kifejezte a behozatalok CIF-alapon számított súlyozott átlagos értékének százalékaként. Ebből 63,9 %-os alulértékesítési különbözet adódott.

(531)

A „minden más vállalat” kategóriába tartozó egyiptomi vállalatok esetében a Bizottság a kár megszüntetéséhez szükséges mértéket a (361) preambulumbekezdésben az e vállalatok dömpingkülönbözetének megállapítása kapcsán ismertetett módszert követve, az együttműködő vállalatokra vonatkozóan megállapított egyedi alulértékesítési különbözet mértékében, 63,9 %-ban határozta meg.

(532)

A végső tájékoztatással kapcsolatos észrevételeiben a Jushi/Hengshi China azzal érvelt, hogy garnitúraértékesítésüket helyénvaló lenne kizárni a kárkülönbözet számításából, hogy az alákínálási és alulértékesítési különbözet számítása tekintetében tisztességes összehasonlítást lehessen végezni. Az exportáló gyártó szerint a garnitúrák többféle eltérő minőségű, alakú, területű, súlyú és sűrűségű, egyedi előírások szerint összerendezett szövetet tartalmaznak. Ennélfogva nem hasonlíthatók össze az uniós gyártók által értékesített garnitúrákkal.

(533)

A Bizottság az exportáló gyártók érvelését mérlegelve elfogadta, hogy a garnitúrák egyedi összeállítására tekintettel az összehasonlítás különböző garnitúrákat venne alapul. A Bizottság szem előtt tartotta, hogy az exportáló gyártók és az uniós gazdasági ágazathoz tartozó gyártók egyaránt aggodalmukat fejezték ki annak kapcsán, hogy a jelen vizsgálat céljából megfelelő pontossággal osztályozhatók-e a garnitúrák. Noha kétségtelen, hogy a garnitúrák az érintett termék részét képezik és kárt okoztak az uniós gazdasági ágazatnak, a Bizottság az exportáló gyártók kérelmével összhangban észszerűnek ítélte, hogy a garnitúrák ne szerepeljenek az alákínálási és az alulértékesítési különbözetek számszerűsítésében. A Bizottság ennek megfelelően újraszámította az alulértékesítési és az alákínálási különbözetek mértékét. Az újraszámításnak csekély hatása volt a (384) preambulumbekezdésben említett, alákínálási különbözetre vonatkozó számításokra, mivel a garnitúrák értékesítése, illetve behozatala nem volt jelentős. Az újraszámítással érintett egyetlen exportáló gyártóra vonatkozóan megállapított alákínálás 42,4 %-ról 42,1 %-ra változott.

7.2.   Végleges intézkedések

(534)

A Kínai Népköztársaságból és Egyiptomból származó üvegrost szövet behozatalára végleges dömpingellenes intézkedéseket kell bevezetni az alaprendelet 7. cikke (2) bekezdésében foglalt alacsonyabb vám szabályának megfelelően. A vám összegét a dömping-, illetve kárkülönbözetek közül az alacsonyabb szintjén kell rögzíteni.

(535)

Mindezek alapján a végleges dömpingellenes vámtételek a vámfizetés nélküli, uniós határparitáson számított CIF-ár százalékában kifejezve a következők:

Érintett ország

Vállalat

Dömpingkülönbözet (%)

Kárkülönbözet (%)

Végleges dömpingellenes vám (%)

Kína

CNBM csoport

99,7

108,9

99,7

Kína

Yuntianhua csoport

64,7

37,6

37,6

Kína

Más együttműködő vállalatok

64,7

37,6

37,6

Kína

Minden más vállalat

99,7

108,9

99,7

Egyiptom

CNBM csoport

20,0

63,9

20,0

Egyiptom

Minden más vállalat

20,0

63,9

20,0

(536)

Az e rendeletben az egyes meghatározott vállalatok esetében megállapított egyedi dömpingellenes vámtételek a vizsgálat ténymegállapításain alapulnak. Ennek megfelelően ezek a vámtételek a jelen vizsgálat során feltárt helyzetet tükrözik. Ezek a vámtételek kizárólag a Kínából és Egyiptomból származó és a megnevezett jogalanyok által gyártott érintett termék behozatalára vonatkoznak. Az e rendelet rendelkező részében kifejezetten meg nem jelölt vállalatok – köztük a kifejezetten megjelölt vállalatokkal kapcsolatban álló vállalatok – által gyártott érintett termék behozatalaira a „minden más vállalatra” vonatkozó vámtételt kell alkalmazni. E vállalatok esetében az egyedi dömpingellenes vámtételek nem alkalmazhatók.

(537)

Ha egy vállalatnak a későbbiekben megváltozik a neve, a rá vonatkozó egyedi dömpingellenes vámtételek a kérelme alapján alkalmazhatók. A kérelmet a Bizottsághoz kell intézni (106). A kérelemnek tartalmaznia kell minden olyan releváns információt, amely alapján bizonyítható, hogy a változás nem érinti a vállalatnak a rá vonatkozó vámtételre való jogosultságát. Ha a vállalat nevének megváltozása nem érinti a vállalatra vonatkozó vámtétel igénybevételére való jogosultságot, a névváltoztatásról a Bizottság értesítést tesz közzé az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

(538)

A dömpingellenes vámok megfelelő érvényesítése érdekében a „minden más vállalatra” megállapított dömpingellenes vám nemcsak az e vizsgálatban nem együttműködő exportáló gyártókra alkalmazandó, hanem azokra a gyártókra is, amelyek a vizsgálati időszak alatt nem exportáltak az Unióba.

(539)

Figyelembe véve az (EU) 2018/1046 rendelet (107) 109. cikkét, az Európai Unió Bíróságának ítéletében előírt visszatérítés esetén az Európai Központi Bank irányadó refinanszírozási műveleteire alkalmazott, az Európai Unió Hivatalos Lapjának C sorozatában közzétett, az esedékesség napja szerinti hónap első naptári napján érvényes kamatláb egy százalékponttal megnövelt értékének megfelelő késedelmi kamat fizetendő.

(540)

A végső tájékoztatást követően az egyiptomi kormány a WTO dömpingellenes megállapodásának 15. pontjára hivatkozva azzal érvelt, hogy a dömpingellenes intézkedések alkalmazásának mérlegelése során az említett cikk értelmében a Bizottságnak kiemelt figyelmet szükséges fordítania Egyiptom mint fejlődő ország helyzetére. A Bizottság megjegyzi, hogy kifejezetten felkérte az egyiptomi exportáló gyártókat arra, hogy az alaprendelet 8. cikkének megfelelően nyújtsanak be kötelezettségvállalási ajánlatot, azonban erre alapozott javaslat az exportáló gyártók egyikétől sem érkezett. A Bizottság ezért úgy ítéli meg, hogy maradéktalanul teljesítette a WTO dömpingellenes megállapodásának 15. cikkében foglalt előírást, amely szerint vizsgálnia kell a konstruktív jogorvoslati lehetőségeket.

7.3.   Különleges ellenőrzésre vonatkozó záradék

(541)

A vámtételek közötti jelentős különbségből adódó, az intézkedések kijátszásával kapcsolatos kockázat lehető legkisebbre csökkentése érdekében az egyedi dömpingellenes vámok alkalmazásának biztosításához különleges intézkedésekre van szükség. Azoknak a vállalatoknak, amelyekre egyedi dömpingellenes vámok vonatkoznak, be kell mutatniuk egy érvényes kereskedelmi számlát a tagállamok vámhatóságai előtt. A számlának meg kell felelnie az e rendelet 1. cikkének (3) bekezdésében meghatározott követelményeknek. Ha a behozatalt nem kíséri ilyen számla, a „minden más vállalatra” megállapított dömpingellenes vámot kell alkalmazni.

(542)

Bár a számla bemutatása szükséges ahhoz, hogy a tagállamok vámhatóságai egyedi dömpingellenes vámtételeket alkalmazhassanak a behozatalokra, nem a számla jelenti az egyetlen olyan elemet, amelyet a vámhatóságoknak figyelembe kell venniük. Ugyanis, még ha a bemutatott számla teljesíti is az e rendelet 1. cikkének (3) bekezdésében előírt összes követelményt, a tagállamok vámhatóságainak akkor is el kell végezniük a szokásos ellenőrzéseket, és – minden más esethez hasonlóan – további dokumentumokat (fuvarokmányokat stb.) is be kell kérniük a nyilatkozatban foglalt adatok pontosságának ellenőrzése céljából, valamint annak érdekében, hogy az alacsonyabb vámtétel alkalmazása a vámjognak megfelelően indokolt legyen.

(543)

Amennyiben az érintett dömpingellenes intézkedések bevezetését követően az alacsonyabb egyedi vámtételekben részesülő vállalatok kivitelének mennyisége jelentősen megnő, ez a mennyiségi növekedés önmagában is az alaprendelet 13. cikkének (1) bekezdése szerinti, a kereskedelem szerkezetében az intézkedések bevezetése nyomán bekövetkezett változásnak tekinthető. Ilyen körülmények között, és amennyiben a feltételek teljesülnek, a kijátszások feltárására vizsgálatot lehet indítani. E vizsgálat többek között irányulhat annak megállapítására, hogy szükség van-e az egyedi vámtételek eltörlésére és ebből következően országos vám kivetésére.

8.   AZ ÉRDEKELT FELEK TÁJÉKOZTATÁSA

(544)

2019. december 19-én az érdekelt felek tájékoztatást kaptak azokról a lényeges tényekről és szempontokról, amelyek a Kínából és Egyiptomból származó üvegrost szövetek behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vám bevezetésére irányuló javaslathoz vezettek.

(545)

Az érdekelt felek lehetőséget kaptak továbbá arra, hogy a tájékoztatást követően adott határidőn belül benyújtsák észrevételeiket. A tájékoztatással kapcsolatban az uniós gyártók szövetsége, a két együttműködő szélturbinagyártó felhasználó, az európai szélenergia-ágazati szövetség, az érintett országokban működő három exportáló gyártó (a Jushi/Hengshi, a Taishan és a Yuntianhua csoport), a CCCLA, valamint az egyiptomi kormány nyújtott be észrevételeket.

(546)

A Jushi/Hengshi China, a Jushi/Hengshi Egypt, valamint a Yuntianhua csoport kérelme alapján sor került az említett felek meghallgatására. A meghallgató tisztviselő közbenjárását a Yuntianhua csoport kérelmezte. A meghallgatásra 2020. január 17-én került sor.

(547)

Az egyiptomi kormány előadta, hogy érdekelt félként nem kapott tájékoztatást azokról az alapvető tényekről, amelyek vizsgálatán a végleges intézkedésről szóló döntés alapul. A Bizottság jelezni kívánja: azáltal, hogy az alaprendelet 20. cikkével összhangban 2019. december 19-én közzétette az általános tájékoztatót, az említett napon teljeskörűen tájékoztatta az egyiptomi kormányt a bizottsági következtetéseket megalapozó lényeges tényekről és szempontokról. Az (545) preambulumbekezdésben említett módon az egyiptomi kormány a tájékoztatást követően észrevételeket nyújtott be.

(548)

A végső tájékoztatást követően benyújtott, a vizsgálat eredményét befolyásoló egyes állításokat figyelembe véve a Bizottság 2020. február 10-én nyilvánosságra hozta azokat a tényeket és megfontolásokat, amelyek alapján módosította az előzőleg nyilvánosságra hozott végleges ténymegállapításokat. Az érdekelt felek lehetőséget kaptak továbbá arra, hogy az újabb tájékoztatást követően adott határidőn belül benyújtsák észrevételeiket. A Jushi/Hengshi Egypt, az egyiptomi kormány és a Yuntianhua csoport észrevételt nyújtott be. A Jushi/Hengshi Egypt kérelme alapján meghallgatásra került sor. A meghallgató tisztviselő közbenjárását a Jushi/Hengshi Egypt kérelmezte. A meghallgatásra 2020. február 25-én került sor.

(549)

Az érdekelt felek által benyújtott észrevételeket a Bizottság kellően figyelembe vette, és az indokolt esetekben a ténymegállapításokat ennek megfelelően módosította.

(550)

Az (EU) 2016/1036 rendelet 15. cikkének (1) bekezdésével létrehozott bizottság nem nyilvánított véleményt,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

(1)   A Bizottság végleges dömpingellenes vámot vet ki a Kínai Népköztársaságból és az Egyiptomból származó, jelenleg az ex 7019 39 00, ex 7019 40 00, ex 7019 59 00 és ex 7019 90 00 KN-kódok (TARIC-kódok: 7019390080, 7019400080, 7019590080 és 7019900080) alá tartozó, következőképpen meghatározott termék behozatalára: folytonosüvegrostszál előfonatból és/vagy fonalból készült szőtt és/vagy tűzött (stitched) szövet, beleértve a más elemeket tartalmazót is, de kivéve az impregnált vagy előimpregnált (prepreg) termékeket, valamint a hosszában és szélességében egyaránt 1,8 mm-nél nagyobb szemnagyságú, 35 g/m2-nél nagyobb tömegű hálószöveteket.

(2)   Az (1) bekezdésben meghatározott és az alább felsorolt vállalatok által gyártott termék vámfizetés előtti, nettó, uniós határparitáson megállapított árára alkalmazandó végleges dömpingellenes vámtételek a következők:

Ország

Vállalat

Végleges dömpingellenes vám

TARIC-kiegészítő kód

Kínai Népköztársaság

Jushi Group Co., Ltd;

Zhejiang Hengshi Fiberglass Fabrics Co. Ltd;

Taishan Fiberglass Inc.

99,7  %

C531

Kínai Népköztársaság

PGTEX China Co. Ltd;

Chongqing Tenways Material Corp.

37,6  %

C532

Kínai Népköztársaság

A (mellékletben felsorolt) mintavételben nem szereplő egyéb együttműködő vállalatok

37,6  %

 

Kínai Népköztársaság

Minden más vállalat

99,7  %

C999

Egyiptom

Jushi Egypt for Fiberglass Industry S.A.E;

Hengshi Egypt Fiberglass Fabrics S.A.E.

20,0  %

C533

Egyiptom

Minden más vállalat

20,0  %

C999

(3)   A (2) bekezdésben megjelölt vállalatok esetében meghatározott egyedi vámtételek alkalmazásának feltétele olyan érvényes kereskedelmi számla bemutatása a tagállamok vámhatóságainak, amelyen szerepel a számlát kibocsátó vállalat név és beosztás szerint azonosított tisztségviselője által keltezett és aláírt következő nyilatkozat: „Alulírott igazolom, hogy az e számla tárgyát képező, az Európai Unióba történő kivitelre értékesített (mennyiség) (érintett terméket) a(z) (vállalat neve és címe) (TARIC-kiegészítő kód) állította elő [érintett ország]-ban/-ben. Kijelentem, hogy az e számlán szereplő adatok hiánytalanok és megfelelnek a valóságnak.” Ha ilyen számlát nem mutatnak be, a minden más vállalatra alkalmazandó vámot kell alkalmazni.

4.   Eltérő rendelkezés hiányában a vámokra vonatkozó hatályos rendelkezések alkalmazandók.

2. cikk

Amennyiben egy új kínai exportáló gyártó elegendő bizonyítékot nyújt a Bizottságnak, a Bizottság módosíthatja a mellékletet úgy, hogy az új exportáló gyártót felveszi a mintában nem szereplő együttműködő vállalatok közé, és ennek megfelelően a gyártóra a 37,6 %-os súlyozott átlagos dömpingellenes vámtételt alkalmazza. Az új exportáló gyártónak bizonyítania kell, hogy:

a)

a vizsgálati időszakban, azaz 2018. január 1-jétől2018. december 31-ig nem exportálta a Kínai Népköztársaságból származó, az 1. cikk (1) bekezdésében megnevezett árut;

b)

nem áll kapcsolatban olyan exportőrrel vagy gyártóval, amelyre az e rendelettel bevezetett intézkedések alkalmazandók; valamint

c)

a vizsgálati időszak vége után exportálta ténylegesen az érintett terméket, vagy vállalt visszavonhatatlan szerződéses kötelezettséget arra, hogy jelentős mennyiséget exportál az Unióba.

3. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2020. április 1-jén.

a Bizottság részéről

az elnök

Ursula VON DER LEYEN


(1)   HL L 176., 2016.6.30., 21. o.

(2)  Értesítés a Kínai Népköztársaságból és az Egyiptomból származó egyes szőtt és/vagy tűzött üvegrost szövetek behozatalára vonatkozó dömpingellenes eljárás megindításáról (HL C 68., 2019.2.21., 29. o.).

(3)  Értesítés a Kínai Népköztársaságból és az Egyiptomból származó egyes szőtt és/vagy tűzött üvegrost szövetek behozatalára vonatkozó szubvencióellenes eljárás megindításáról (HL C 167., 2019.5.16., 11. o.).

(4)  A Bizottság (EU) 2015/2447 végrehajtási rendelete (2015. november 24.) az Uniós Vámkódex létrehozásáról szóló 952/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet egyes rendelkezéseinek végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról (HL L 343., 2015.12.29., 558. o.).

(5)  WT/DS312/R (2005. október 28.)

(6)  A Tanács 1238/2013/EU végrehajtási rendelete (2013. december 2.) a Kínai Népköztársaságból származó vagy ott feladott kristályos szilícium fotovillamos modulok és alapvető részeik (azaz elemek) behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vám kivetéséről és a kivetett ideiglenes vám végleges beszedéséről (HL L 325., 2013.12.5., 1. o.).

(7)  http://cnbm.wsfg.hk/index.php?SectionID=FinancialReports&PageID=2019&Language=eng (utolsó hozzáférés: 2019. november 20. )

(8)  https://www1.hkexnews.hk/listedco/listconews/sehk/2017/0908/ltn20170908865.pdf (utolsó hozzáférés: 2019. november 20.)

(9)  https://img3.gelonghui.com/pdf/3a1a2-2862061c-769f-43a8-823e-ebbf7ac6de94.pdf (4. oldal, utolsó hozzáférés: 2019. november 20. )

(10)  WT/DS312/R (2005. október 28.)

(11)  WT/DS312/R (2005. október 28.), 7.162. bekezdés.

(12)  WT/DS397AB/R (2011. július 15.), 376. bekezdés. Ugyanez a megfogalmazás jelenik meg a dömpingellenes alaprendelet 9. cikke (5) bekezdésének második albekezdésében is.

(13)  A Tanács 1238/2013/EU végrehajtási rendelete (2013. december 2.) a Kínai Népköztársaságból származó vagy ott feladott kristályos szilícium fotovillamos modulok és alapvető részeik (azaz elemek) behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vám kivetéséről és a kivetett ideiglenes vám végleges beszedéséről (HL L 325., 2013.12.5., 1. o.).

(14)  Megtekinthető a következő internetcímen: http://trade.ec.europa.eu/tdi/case_details.cfm?id=2385

(15)  Értesítés a Kínai Népköztársaságból és az Egyiptomból származó egyes szőtt és/vagy tűzött üvegrost szövetek behozatalára vonatkozó dömpingellenes, illetve szubvencióellenes eljárás megindításáról szóló értesítések pontosításáról (HL C 314., 2019.9.18., 6. o.).

(16)  A pontosító értesítésben pontosított formában.

(17)  Az eljárás megindításáról szóló értesítés, a pontosító értesítéssel pontosított formában.

(18)  Az ellenőrző látogatásról készült jelentés korlátozott, a vállalatnak 2019. október 4-én elküldött változata.

(19)  Lásd a 3.1. szakaszt.

(20)  Bizottsági szolgálati munkadokumentum piacvédelmi vizsgálatokhoz a Kínai Népköztársaság gazdaságának jelentős torzulásairól, 2017. december 20., SWD(2017) 483 final/2.

(21)  Lásd a 13. ötéves tervet (23. és 24. o.).

(22)  Lásd: USA–Kína Gazdasági és Biztonsági Felülvizsgálatot végző Bizottság: A 13. ötéves terv (12. o.).

(23)  Lásd az építőanyag-iparra vonatkozó 13. ötéves tervet.

(24)  A jelentés 2. fejezete, 6–7. o.

(25)  A jelentés 2. fejezete, 10. o.

(26)  Megtekinthető a következő internetcímen: http://www.fdi.gov.cn/1800000121_39_4866_0_7.html (legutóbbi hozzáférés: 2019. július 15. ).

(27)  A jelentés 2. fejezete, 20–21. o.

(28)  A jelentés 3. fejezete, 41. és 73–74. o.

(29)  A jelentés 6. fejezete, 120–121. o.

(30)  A jelentés 6. fejezete, 122–135. o.

(31)  A jelentés 7. fejezete, 167–168. o.

(32)  A jelentés 8. fejezete, 169–170. és 200–201. o.

(33)  A jelentés 2. fejezete, 15–16. o.; 4. fejezet, 50. és 84. o.; 5. fejezet, 108–109. o.

(34)  A jelentés 3. fejezete, 22–24. o.; 5. fejezet, 97–108. o.

(35)  A jelentés 5. fejezete, 104–109. o.

(36)  Az Essence Securities által készített, 2019. április 25-i keltezésű dokumentum. Az interneten már nem elérhető, másolati példánya azonban rendelkezésre áll a vizsgálat nem bizalmas jellegű aktájában (23. ábra, 16. o.).

(37)  A jelentés 5. fejezete, 100–101. o.

(38)  A jelentés 2. fejezete, 26. o.

(39)  A jelentés 2. fejezete, 31–32. o.

(40)  Megtekinthető a következő internetcímen: https://www.reuters.com/article/us-china-congress-companies-idUSKCN1B40JU (legutóbbi hozzáférés: 2019. július 15. )

(41)  A jelentés 14.1–14.3. fejezete.

(42)  A jelentés 4. fejezete, 41–42. és 83. o.

(43)  https://urldefense.com/v3/__http://english.www.gov.cn/policies/latest_releases/2015/05/19/content_281475110703534.htm__;!!DOxrgLBm!Qx1Y6Etr7MfxDwEJQzueGBrq8htyy6lrbQbZQQR0llcNIGCyZoVG9l2erto3XU0UWMag-g$ és http://www.gov.cn/zhengce/content/2015-05/19/content_9784.htm.

(44)  https://www.cae.cn/cae/html/files/2015-10/29/20151029105822561730637.pdf

(45)  Lásd a Made in China 2025 ütemtervét, 142. és 152. o.

(46)  Lásd a Kínai Népköztársaság nemzetgazdasági és társadalmi fejlődésének 13. ötéves tervét (II. rész, 6. fejezet, 1. szakasz).

(47)  Uo., II. rész, 6. fejezet, 4. szakasz.

(48)  Lásd: Made in China 2025, 4. fejezet – Stratégiai támogatás és biztosítékok.

(49)  Az építőanyag-iparra vonatkozó 13. ötéves terv, III-1. és III-3. szakasz.

(50)  A jelentés 12.3.1.4. fejezete, 283–286. o.

(51)  Az üvegrost- és kompozitágazatra vonatkozó 13. ötéves terv, kiadta a Kínai üvegrostágazati Szövetség és a Kínai Kompozitgyártók Szövetsége 2015. június 2-án.

(52)  Uo., III.3. szakasz.

(53)  Lásd a jelentést (33–34. o.).

(54)  Csiucsiang város 13. ötéves gazdasági és társadalmi fejlesztési terve

(55)  A Bizottság 1379/2014/EU végrehajtási rendelete (2014. december 16.) a Kínai Népköztársaságból származó egyes üvegszálból készült termékek behozatalára vonatkozó végleges kiegyenlítő vám kivetéséről és a Kínai Népköztársaságból származó egyes, folytonos üvegszálból készült termékek behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vám kivetéséről szóló 248/2011/EU tanácsi végrehajtási rendelet módosításáról.

(56)  Lásd a jelentést (219. o., 757. lábjegyzet; 221. o.).

(57)  Lásd a jelentést (64. és 294. o.).

(58)  A petrolkémiai iparra és a vegyiparra vonatkozó 13. ötéves terv, III.2. szakasz.

(59)  Útmutató katalógus az iparszerkezeti kiigazításokról (2013. évi átdolgozott változat), a Nemzeti Fejlesztési és Reformbizottság 21. határozata, II. kategória, korlátozó intézkedések, IV. szakasz.

(60)  Hebei tartomány petrolkémiai 13. ötéves terve, II-3. szakasz.

(61)  A jelentés 6. fejezete, 138–149. o.

(62)  A jelentés 9. fejezete, 216. o.

(63)  A jelentés 9. fejezete, 213–215. o.

(64)  A jelentés 9. fejezete, 209–211. o.

(65)  A jelentés 13. fejezete, 332–337. o.

(66)  A jelentés 13. fejezete, 336. o.

(67)  A jelentés 13. fejezete, 337–341. o.

(68)  A jelentés 6. fejezete, 114–117. o.

(69)  A jelentés 6. fejezete, 119. o.

(70)  A jelentés 6. fejezete, 120. o.

(71)  A jelentés 6. fejezete, 121–122., 126–128. és 133–135. o.

(72)  Lásd az IMF munkadokumentumát: Resolving China’s Corporate Debt Problem (A kínai vállalatok adósságproblémájának megoldása), szerzők: Wojciech Maliszewski, Serkan Arslanalp, John Caparusso, José Garrido, Si Guo, Joong Shik Kang, W. Raphael Lam, T. Daniel Law, Wei Liao, Nadia Rendak, Philippe Wingender, Jiangyan Yu és Longmei Zhang, 2016. október, WP/16/203.

(73)  A jelentés 6. fejezete, 121–122., 126–128. és 133–135. o.

(74)  A Bizottság 1379/2014/EU végrehajtási rendelete (2014. december 16.) a Kínai Népköztársaságból származó egyes üvegszálból készült termékek behozatalára vonatkozó végleges kiegyenlítő vám kivetéséről és a Kínai Népköztársaságból származó egyes, folytonos üvegszálból készült termékek behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vám kivetéséről szóló 248/2011/EU tanácsi végrehajtási rendelet módosításáról (HL L 367., 2014.12.23., 22. o.), 138. bekezdés.

(75)  World Bank Open Data – Upper Middle Income (A Világbank nyílt hozzáférésű adatai – közepes jövedelmű országok, felső sáv), megtekinthető a következő internetcímen: https://data.worldbank.org/income-level/upper-middle-income (legutóbbi hozzáférés: 2019. július 15. )

(76)  Ha egyetlen hasonló fejlettségű országban sem folyik a vizsgált termék előállítása, mérlegelhető valamely más termék előállítása a vizsgált termék általános kategóriájában és/vagy ágazatában.

(77)  A 2019. márciusi feljegyzés és a 2019. szeptemberi feljegyzés.

(78)  A Bizottság (EU) 2019/1146 végrehajtási határozata (2019. július 4.) a Kínai Népköztársaságból származó melegen hengerelt acél szádpalló behozatalára vonatkozó dömpingellenes eljárás megszüntetéséről (HL L 181., 2019.7.5., 89. o.), valamint a Bizottság (EU) 2019/687 végrehajtási rendelete (2019. május 2.) a Kínai Népköztársaságból származó egyes szerves bevonatú acéltermékek behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vámnak az (EU) 2016/1036 európai parlamenti és tanácsi rendelet 11. cikkének (2) bekezdése szerinti hatályvesztési felülvizsgálatot követő kivetéséről (HL L 116., 2019.5.3., 5. o.)

(79)  http://www.sisecam.com.tr/en/investor-relations/presentations-and-bulletins/annual-reports

(80)  https://www.ise.ie/debt_documents/Prospectus%20-%20Standalone_c5b7db48-30e0-4939-8773-1d0e744aa7cc.pdf

(81)  https://www.istanbulteknik.com/en/

(82)  https://www.sonmezholding.com.tr/en/

(83)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/755 rendelete (2015. április 29.) az egyes harmadik országokból történő behozatalra vonatkozó közös szabályokról (HL L 123., 2015.5.19., 33. o.).

(84)  A Bizottság (EU) 2018/1722 végrehajtási rendelete (2018. november 14.) az Oroszországból származó ammónium-nitrát behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vám kivetéséről szóló 999/2014/EU végrehajtási rendeletnek az (EU) 2016/1036 európai parlamenti és tanácsi rendelet 11. cikkének (3) bekezdése szerinti időközi felülvizsgálatot követő módosításáról (HL L 287., 2018.11.15., 3. o.).

(85)  A Bizottság (EU) 2016/1077 végrehajtási rendelete (2016. július 1.) a Kínai Népköztársaságból származó szilícium behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vámnak az 1225/2009/EK tanácsi rendelet 11. cikkének (2) bekezdése szerinti hatályvesztési felülvizsgálatot és a 11. cikkének (3) bekezdése szerinti részleges időközi felülvizsgálatot követő kivetéséről (HL L 179., 2016.7.5., 1 o.).

(86)  A Tanács 2011. március 9-i 248/2011/EU végrehajtási rendelete a Kínai Népköztársaságból származó egyes, folytonos üvegszálból készült termékek behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vám kivetéséről és a kivetett ideiglenes vám végleges beszedéséről (HL L 67., 2011.3.15., 1. o.).

(87)  A Tanács 791/2011/EU végrehajtási rendelete (2011. augusztus 3.) a Kínai Népköztársaságból származó egyes üvegrostból készült hálószövetek behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vám kivetéséről és a kivetett ideiglenes vám végleges beszedéséről (HL L 204., 2011.8.9., 1. o.).

(88)  Az Orbis adatbázisának a „Kivanc”, „Dost Kimya”, „Istanbul Teknik” és „Sonmez” kulcsszavakkal végrehajtott lekérdezése 91 törökországi szervezetet adott eredményül. E vállalatok több főágazatban is folytatnak tevékenységet, például a feldolgozóipar, a nagy- és kiskereskedelem, a szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás, a szállítás és raktározás, a mezőgazdaság, az erdőgazdálkodás és halászat, az építőipar, az ingatlanszolgáltatások stb. területein. A 91 vállalat közül 25 a feldolgozóiparban működik, ezek azonban eltérő termékekkel (pl. textil- és ruházati termékek gyártásával, ipari, elektromos és elektronikus berendezésekkel, vegyipari termékekkel, ásványolajjal, gumival és műanyagokkal stb.) foglalkoznak. A vegyipari termékek, az ásványolaj, a gumi és a műanyag ágazatához, az egyéb feldolgozóipari termékek ágazatához, valamint a bőrből, kőből, agyagból és üvegből készült termékekhez nyolc vállalat tevékenysége kapcsolódik. E nyolc vállalat közül háromról találhatók 2018. évi pénzügyi adatok az Orbis adatbázisban. Ez a három vállalat azonban az üvegrost szövetekhez nem kapcsolódó műanyagtermékeket és cementanyagokat gyárt.

(89)  Az Eurostat rendszere a gazdasági tevékenységek statisztikai célú osztályozására (https://ec.europa.eu/eurostat/web/nace-rev2, legutóbbi hozzáférés: 2019. december 2. ).

(90)  http://www.turkstat.gov.tr/PreIstatistikTablo.do?istab_id=2090, utolsó hozzáférés: 2019. december 2.

(91)  http://www.turkstat.gov.tr/PreIstatistikTablo.do?istab_id=2104 (legutóbbi hozzáférés: 2019. december 2. ).

(92)  http://www.turkstat.gov.tr => Press releases => Electricity and Natural Gas prices

(93)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/1037 rendelete (2016. június 8.) az Európai Unióban tagsággal nem rendelkező országokból érkező támogatott behozatallal szembeni védelemről (HL L 176., 2016.6.30., 55. o.).

(94)  A T-121/14. sz., PT Pelita Agung Agrindustri kontra Tanács ügy (EU:T:2016:500, 47–49. pont.).

(95)  Lásd: a Fellebbezési Testület jelentése az EU–biodízel (Argentína) ügyről (WT/DS473/AB/R, 6.33. bekezdés); a vizsgálóbizottság jelentése az EU–biodízel (Argentína) ügyről (WT/DS473/R, 400. lábjegyzet); a Fellebbezési Testület jelentése az Ukrajna–ammónium-nitrát (Oroszország) ügyről (WT/DS493/AB/R, 6.94. és 6.96. bekezdés). Lásd még a T-607/15. sz., Yieh United Steel Corp ügyben hozott ítéletet (ECLI:EU:T:2019:831, 62–67. és 83. pont).

(96)  A C-393/13 P. sz., az Európai Unió Tanácsa kontra Alumina d.o.o. ügyben hozott ítélet (EU:C:2014:2245, 30. pont).

(97)  A Bahreinből és az Egyiptomból származó folytonosüvegrostszál-termékek behozatalára vonatkozó, az Európai Unió Hivatalos Lapjában 2019. május 3-án közzétett értesítéssel megindított dömpingellenes eljárás (HL C 151., 2019.5.3., 4. o.).

(98)  Fellebbezési Testület, EU–biodízel (Argentína) ügy.

(99)  Fellebbezési Testület, EU–biodízel (Argentína) ügy, a vizsgálóbiztosság jelentése az EU–biodízel (Indonézia) ügyről, a vizsgálóbiztosság jelentése az EU–biodízel (Argentína) ügyről.

(100)  Nevezetesen a Bizottság (EU) 2019/1295 végrehajtási rendelete (2019. augusztus 1.) az Oroszországból és Ukrajnából származó egyes varrat nélküli vas- és acélcsövek behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vám kivetéséről szóló (EU) 2018/1469 végrehajtási rendeletnek az (EU) 2016/1036 rendelet 11. cikkének (3) bekezdése szerinti részleges időközi felülvizsgálatot követő módosításáról (HL L 204., 2019.8.2., 22. o., (32) és (33) preambulumbekezdés), valamint a Tanács 695/2006/EK rendelete (2006. május 5.) a Pakisztánból származó pamutféle ágyneműk behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vám kivetéséről szóló 397/2004/EK rendelet módosításáról (HL L 121., 2006.5.6., 14. o., (44) preambulumbekezdés).

(101)   7019 39 00, 7019 40 00, 7019 59 00 és 7019 90 00 KN-kódok.

(102)  Kombinált nómenklatúra szerinti kódok.

(103)  Az üvegrost szöveteket többnyire a vevők előírásainak megfelelően, rendelésre gyártják. ezért az értékesítések túlnyomó többsége közvetlenül független végfelhasználóknak történt. A nagykereskedőknek történő értékesítések az érintett országok teljes értékesítésének [1-5] %-át tették ki (a fennmaradó hányadot végfelhasználóknak értékesítették). A kínai exportáló gyártók és az egyiptomi exportáló gyártók értékesítéseinek [95-99] %-a közvetlenül az Unióba irányult (a fennmaradó hányadot kapcsolatban álló importőrökön keresztül bonyolították). A mintában szereplő uniós gyártók túlnyomórészt közvetlenül a végfelhasználók ugyanazon típusainak értékesítenek, ami a teljes értékesítésükön belül [90-95] %-os arányt képvisel, szemben a nagykereskedők részére történő értékesítés mindössze [5-10] %-os arányával.

(104)   HL L 16., 2020.1.21., 1. o.

(105)  A Senvion egyes eszközeit a Siemens Gamesa vásárolta meg 2019 októberében.

(106)  European Commission, Directorate-General for Trade, Directorate H, Rue de la Loi 170, 1040 Bruxelles/Brussel, Belgique/België.

(107)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU, Euratom) 2018/1046 rendelete (2018. július 18.) az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról, az 1296/2013/EU, az 1301/2013/EU, az 1303/2013/EU, az 1304/2013/EU, az 1309/2013/EU, az 1316/2013/EU, a 223/2014/EU és a 283/2014/EU rendelet és az 541/2014/EU határozat módosításáról, valamint a 966/2012/EU, Euratom rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 193., 2018.7.30., 1. o.).


MELLÉKLET

A mintában nem szereplő együttműködő kínai exportáló gyártók

Vállalat neve

TARIC-kiegészítő kód

Changshu Dongyu Insulated Compound Materials Co., Ltd

B995

Changzhou Pro-Tech Industry Co., Ltd

C534

Jiangsu Changhai Composite Materials Holding Co., Ltd;

C535

Jiangsu Jiuding New Material Co., Ltd

C536

Neijiang Huayuan Electronic Materials Co., Ltd

C537

NMG Composites Co., Ltd

C538

Zhejiang Hongming Fiberglass Fabrics Co., Ltd

C539