<?xml version="1.0" encoding="UTF-8"?><JUDGMENT xmlns:fmx="http://opoce" xmlns:xsi="http://www.w3.org/2001/XMLSchema-instance" xsi:noNamespaceSchemaLocation="http://formex.publications.europa.eu/schema/formex-05.58-20161101.xd"><BIB.JUDGMENT><REF.CASE FILE="n.a."><NO.CASE>C-230/16</NO.CASE></REF.CASE><NO.CELEX>62016CJ0230</NO.CELEX><NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2017:941">EU:C:2017:941</NO.ECLI><NO.SEQ>0001</NO.SEQ><PAGE.FIRST.ECR>1</PAGE.FIRST.ECR><PAGE.SEQ>1</PAGE.SEQ><PAGE.LAST.ECR>11</PAGE.LAST.ECR><PAGE.TOTAL>11</PAGE.TOTAL><AUTHOR>CJ</AUTHOR></BIB.JUDGMENT><CURR.TITLE><PAGE.HEADER><P><DATE ISO="20171206">2017. 12. 06‑i</DATE> ítélet – C‑230/16. sz. ügy</P><P>Coty Germany</P></PAGE.HEADER></CURR.TITLE><TITLE><TI><P><HT TYPE="UC">A Bíróság Ítélete</HT> (első tanács)</P><P><DATE ISO="20171206">2017. december 6.</DATE><NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="STAR" NOTE.ID="E0001"><P>Az eljárás nyelve: német.</P></NOTE></P></TI></TITLE><INTERMEDIATE><INDEX IDX.CLOSE="”" SEPARATOR=" – " IDX.OPEN="„"><KEYWORD>Előzetes döntéshozatal</KEYWORD><KEYWORD>Verseny</KEYWORD><KEYWORD>Kartellek</KEYWORD><KEYWORD>Az EUMSZ 101. cikk (1) bekezdése</KEYWORD><KEYWORD>Luxus kozmetikai termékek szelektív forgalmazása</KEYWORD><KEYWORD>A forgalmazókkal szemben az internetes értékesítés keretében nem szerződéses harmadik fél igénybevételét megtiltó kikötés</KEYWORD><KEYWORD>330/2010/EU rendelet</KEYWORD><KEYWORD>A 4. cikk b) és c) pontja</KEYWORD></INDEX></INTERMEDIATE><JUDGMENT.INIT><P>A C‑230/16. sz. ügyben,</P><P>az EUMSZ 267. cikk alapján benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem tárgyában, amelyet az Oberlandesgericht Frankfurt am Main (Frankfurt am Main‑i regionális felsőbíróság, Németország) a Bírósághoz <DATE ISO="20160425">2016. április 25‑én</DATE> érkezett, <DATE ISO="20160419">2016. április 19‑i</DATE> határozatával terjesztett elő</P></JUDGMENT.INIT><PARTIES><PLAINTIFS><P>a <HT TYPE="BOLD">Coty Germany GmbH</HT></P></PLAINTIFS><AGAINST>és</AGAINST><DEFENDANTS><P>a <HT TYPE="BOLD">Parfümerie Akzente GmbH</HT> között folyamatban lévő eljárásban,</P></DEFENDANTS></PARTIES><PREAMBLE><PREAMBLE.INIT><P>A BÍRÓSÁG (első tanács),</P><P>tagjai: R. Silva de Lapuerta tanácselnök (előadó), C. G. Fernlund, A. Arabadjiev, S. Rodin és E. Regan bírák,</P><P>főtanácsnok: N. Wahl,</P><P>hivatalvezető: X. Lopez Bancalari tanácsos,</P></PREAMBLE.INIT><GR.VISA><VISA>tekintettel az írásbeli szakaszra és a <DATE ISO="20170330">2017. március 30‑i</DATE> tárgyalásra,</VISA></GR.VISA><GR.CONSID><CONSID><P>figyelembe véve a következők által előterjesztett észrevételeket:</P><LIST TYPE="NDASH"><ITEM><P>a Coty Germany GmbH képviseletében A. Lubberger és B. Weichhaus Rechtsanwälte,</P></ITEM><ITEM><P>a Parfümerie Akzente GmbH képviseletében O. Spieker és M. Alber Rechtsanwälte,</P></ITEM><ITEM><P>a német kormány képviseletében T. Henze és A. Lippstreu, meghatalmazotti minőségben,</P></ITEM><ITEM><P>a francia kormány képviseletében D. Colas és J. Bousin, meghatalmazotti minőségben,</P></ITEM><ITEM><P>az olasz kormány képviseletében G. Palmieri, meghatalmazotti minőségben, segítője: D. Del Gaizo avvocato dello Stato,</P></ITEM><?PAGE NO="2"?><ITEM><P>a luxemburgi kormány képviseletében A. Germeaux, segítői: P. E. Partsch és T. Evans avocats,</P></ITEM><ITEM><P>a holland kormány képviseletében M. Bulterman, M. de Ree és J. Langer, meghatalmazotti minőségben,</P></ITEM><ITEM><P>az osztrák kormány képviseletében G. Eberhard, meghatalmazotti minőségben,</P></ITEM><ITEM><P>a svéd kormány képviseletében A. Falk, C. Meyer‑Seitz, H. Shev és L. Swedenborg, meghatalmazotti minőségben,</P></ITEM><ITEM><P>az Európai Bizottság képviseletében G. Meessen, H. Leupold és T. Christoforou, meghatalmazotti minőségben,</P></ITEM></LIST></CONSID></GR.CONSID><GR.VISA><VISA>a főtanácsnok indítványának a <DATE ISO="20170726">2017. július 26‑i</DATE> tárgyaláson történt meghallgatását követően,</VISA></GR.VISA><PREAMBLE.FINAL>meghozta a következő</PREAMBLE.FINAL></PREAMBLE><CONTENTS.JUDGMENT><GR.SEQ LEVEL="1"><TITLE><TI><P>Ítéletet</P></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0001"><NO.P>1</NO.P><TXT>Az előzetes döntéshozatal iránti kérelem az EUMSZ 101. cikk (1) bekezdésének értelmezésére, valamint az Európai Unió működéséről szóló szerződés 101. cikke (3) bekezdésének vertikális megállapodások és összehangolt magatartások csoportjaira történő alkalmazásáról szóló, <DATE ISO="20100420">2010. április 20‑i</DATE> 330/2010/EU bizottsági rendelet (<REF.DOC.OJ COLL="L" NO.OJ="102" PAGE.FIRST="1" DATE.PUB="2010">HL 2010. L 102., 1. o.</REF.DOC.OJ>) 4. cikke b) és c) pontjának értelmezésére vonatkozik.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0002"><NO.P>2</NO.P><TXT>E kérelmet a Coty Germany GmbH, a luxus kozmetikai termékek Németországban székhellyel rendelkező forgalmazója, és a Parfümerie Akzente GmbH, az említett termékek szerződéses forgalmazója között azzal kapcsolatban folyó jogvitában terjesztették elő, hogy a Coty Germany és a szerződéses forgalmazói között létrejött szelektív forgalmazási szerződés keretében a Parfümerie Akzente számára megtiltották, hogy a szerződéssel érintett áruk internetes értékesítése során kifelé látható módon harmadik vállalkozások közreműködését vegye igénybe.</TXT></NP.ECR><GR.SEQ LEVEL="2"><TITLE><TI><P>Jogi háttér</P></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0003"><NO.P>3</NO.P><TXT>A 330/2010 rendelet (10) preambulumbekezdése értelmében <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0001" REF.END="QE0001"/>[e]z a rendelet nem mentesítheti az olyan korlátozásokat tartalmazó vertikális megállapodásokat, amelyek valószínűleg korlátozzák a versenyt, és megkárosíthatják a fogyasztókat, vagy amelyek nem nélkülözhetetlenek a hatékonyságnövelő hatások kiváltásához. Az érintett vállalkozások piaci részesedésétől függetlenül különösen azokat a vertikális megállapodásokat kell kizárni az e rendelet által létrehozott csoportmentesség kedvezményéből, amelyekben a verseny súlyos korlátozásának bizonyos típusai, mint például a minimális és rögzített viszonteladási árak, valamint a területvédelem bizonyos típusai megtalálhatók<QUOT.END REF.START="QS0001" CODE="201D" ID="QE0001"/>.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0004"><NO.P>4</NO.P><TXT>E rendelet 1. cikke (1) bekezdésének e) pontja akként határozza meg a <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0002" REF.END="QE0002"/>szelektív forgalmazási rendszert<QUOT.END REF.START="QS0002" CODE="201D" ID="QE0002"/>, mint <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0003" REF.END="QE0003"/>olyan forgalmazási rendszer, amelyben a szállító vállalja, hogy a szerződés szerinti árukat vagy szolgáltatásokat, akár közvetlenül, akár közvetve, csak meghatározott kritériumok alapján kiválasztott forgalmazóknak adja el, és ezek a forgalmazók vállalják, hogy az ilyen árukat vagy szolgáltatásokat nem szerződéses forgalmazók számára nem értékesítik a szállító által e rendszer működtetésére meghatározott területen<QUOT.END REF.START="QS0003" CODE="201D" ID="QE0003"/>.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0005"><NO.P>5</NO.P><TXT>Az említett rendelet 2. cikkének (1) bekezdése így rendelkezik:</TXT><P><QUOT.S LEVEL="1"><ALINEA><QUOT.START CODE="201E" ID="QS0004" REF.END="QE0004"/>[Az EUMSZ 101. cikk] (3) bekezdése alapján és e rendelet rendelkezéseire is figyelemmel [az EUMSZ 101. cikk] (1) bekezdése nem alkalmazandó a vertikális megállapodásokra.</ALINEA><?PAGE NO="3"?><ALINEA>E mentesség annyiban alkalmazandó, amennyiben az ilyen megállapodások vertikális korlátozásokat tartalmaznak.<QUOT.END REF.START="QS0004" CODE="201D" ID="QE0004"/></ALINEA></QUOT.S></P></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0006"><NO.P>6</NO.P><TXT>Ugyanezen rendelet 3. cikkének (1) bekezdése így rendelkezik:</TXT><P><QUOT.S LEVEL="1"><ALINEA><QUOT.START CODE="201E" ID="QS0005" REF.END="QE0005"/>A 2. cikk szerinti mentesség azzal a feltétellel alkalmazható, hogy a szállító piaci részesedése nem haladja meg a 30%‑ot azon az érintett piacon, ahol eladja a szerződés szerinti áruit és szolgáltatásait, és a vevő piaci részesedése nem haladja meg a 30%‑ot azon az érintett piacon, ahol vásárolja a szerződés szerinti árukat és szolgáltatásokat.<QUOT.END REF.START="QS0005" CODE="201D" ID="QE0005"/></ALINEA></QUOT.S></P></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0007"><NO.P>7</NO.P><TXT>A 330/2010 rendelet <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0006" REF.END="QE0006"/>A csoportmentességi kedvezmény megszüntetésével járó korlátozások – különösen súlyos korlátozások<QUOT.END REF.START="QS0006" CODE="201D" ID="QE0006"/> című 4. cikke a következőket mondja ki:</TXT><P><QUOT.S LEVEL="1"><ALINEA><P><QUOT.START CODE="201E" ID="QS0007" REF.END="QE0007"/>A 2. cikkben meghatározott mentességet nem lehet alkalmazni azokra a vertikális megállapodásokra, amelyek célja – közvetlenül vagy közvetve, önmagukban vagy más, a felek irányítása alatt álló tényezőkkel együtt – a következő:</P><P>[…]</P><LIST TYPE="alpha"><ITEM><NP><NO.P>b)</NO.P><TXT>korlátozás arra vonatkozóan, hogy a szerződésben részes valamely vevő – a telephelyére vonatkozó esetleges korlátozás sérelme nélkül – milyen területen, illetve milyen vevőkör számára értékesítheti a szerződés szerinti árukat vagy szolgáltatásokat […]</TXT><P>[…]</P></NP></ITEM><ITEM><NP><NO.P>c)</NO.P><TXT>egy szelektív forgalmazási rendszer kiskereskedőként működő tagjai által a végső felhasználók részére történő aktív vagy passzív értékesítések korlátozása […]</TXT></NP></ITEM></LIST><P>[…]<QUOT.END REF.START="QS0007" CODE="201D" ID="QE0007"/></P></ALINEA></QUOT.S></P></NP.ECR></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="2"><TITLE><TI><P>Az alapeljárás és az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések</P></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0008"><NO.P>8</NO.P><TXT>A Coty Germany Németországban luxus kozmetikai termékeket értékesít. Ezen ágazat bizonyos márkáit szelektív forgalmazási hálózat keretében, olyan szelektív forgalmazási szerződés alapján értékesíti, amelyet a hozzá kapcsolódó vállalkozások is használnak. E szerződést különböző különleges szerződések egészítik ki, amelyek tárgya az említett hálózat megszervezése.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0009"><NO.P>9</NO.P><TXT>A Parfümerie Akzente szerződéses forgalmazóként sok éve forgalmazza a Coty Germany termékeit, mind helyhez kötött árusítóhelyeken, mind pedig az interneten. Az internetes értékesítés részint saját online üzleten, részint pedig az <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0008" REF.END="QE0008"/>amazon.de<QUOT.END REF.START="QS0008" CODE="201D" ID="QE0008"/> platformon keresztül történik.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0010"><NO.P>10</NO.P><TXT>Az előzetes döntéshozatalra utaló határozatból kitűnik, hogy a Coty Germany a szelektív forgalmazási szerződésében a következőképpen indokolja a szelektív forgalmazási rendszerét: <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0009" REF.END="QE0009"/>[a] Coty Prestige márkáinak arculata szelektív forgalmazást kíván meg e márkák luxusimázsának erősítése érdekében<QUOT.END REF.START="QS0009" CODE="201D" ID="QE0009"/>.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0011"><NO.P>11</NO.P><TXT>E tekintetben a szelektív forgalmazási szerződés azt írja elő a helyhez kötött forgalmazás vonatkozásában, hogy a Coty Germanynek a forgalmazó minden egyes konkrét árusítóhelyét engedélyeznie kell, minek körében minden egyes árusítóhelynek meg kell felelnie bizonyos, a szerződés 2. cikkében részletesen felsorolt, ezen árusítóhelyek környékére, kialakítására és berendezésére vonatkozó követelményeknek.</TXT></NP.ECR><?PAGE NO="4"?><NP.ECR IDENTIFIER="NP0012"><NO.P>12</NO.P><TXT>Különösen, e szerződés 2. cikke (1) bekezdésének 3. pontja szerint <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0010" REF.END="QE0010"/>az árusítóhelyek kialakításának és berendezésének, az árukínálatnak, a reklámnak és a megjelenítésnek hangsúlyoznia és erősítenie kell a Coty Prestige márkáinak luxust sugalló arculatát. E kritérium értékelésekor különösen az utcafront, valamint a belső kialakítás, a padlóburkolat, a falak és a mennyezet jellege, a bútorzat, valamint az elárusító tér, továbbá a világítás, valamint a tiszta és rendezett összbenyomás figyelembevételére kerül sor<QUOT.END REF.START="QS0010" CODE="201D" ID="QE0010"/>.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0013"><NO.P>13</NO.P><TXT>Az említett szerződés 2. cikke (1) bekezdésének 6. pontja kimondja, hogy <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0011" REF.END="QE0011"/>az árusítóhely – akár a vállalkozás nevével, akár toldatokkal vagy cégszlogenekkel való – megjelölése nem keltheti korlátozott áruválaszték, alacsony színvonalú kialakítás vagy hiányos tanácsadás benyomását, és azt egyébként úgy kell elhelyezni, hogy ne takarja a hivatalos viszonteladó dekorációit és kirakatát<QUOT.END REF.START="QS0011" CODE="201D" ID="QE0011"/>.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0014"><NO.P>14</NO.P><TXT>Egyebekben a feleket kötő szerződéses keret tartalmaz egy, az internetes értékesítésre vonatkozó kiegészítő szerződést, amely 1. cikkének (3) bekezdésében azt írja elő, hogy <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0012" REF.END="QE0012"/>a hivatalos viszonteladó nem használhat olyan nevet, és nem veheti igénybe olyan harmadik vállalkozás közreműködését, amelynek használatára, illetve közreműködésének igénybevételére nem lett feljogosítva<QUOT.END REF.START="QS0012" CODE="201D" ID="QE0012"/>.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0015"><NO.P>15</NO.P><TXT>A 330/2010 rendelet hatálybalépését követően a Coty Germany módosította a szelektív forgalmazást szabályozó hálózati szerződéseket, valamint e kiegészítő szerződést, a kiegészítő szerződés I. kikötése 1. pontjának első bekezdésében azt írva elő, hogy <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0013" REF.END="QE0013"/>a hivatalos viszonteladó jogosult a termékeket az interneten kínálni és értékesíteni. Mindezt mindazonáltal csak azzal a feltétellel, hogy a hivatalos viszonteladó az engedélyezett üzlet <QUOT.START CODE="00BB" ID="QS0014" REF.END="QE0014"/>elektronikus kirakataként<QUOT.END REF.START="QS0014" CODE="00AB" ID="QE0014"/> működteti internetes üzletét, és hogy ennek során megóvja a termékek luxust sugalló arculatát<QUOT.END REF.START="QS0013" CODE="201D" ID="QE0013"/>. Ezenkívül az említett kiegészítő szerződés I. kikötése 1. pontjának 3. alpontja kifejezetten tiltja másik kereskedelmi név használatát, valamint a Coty Prestige szerződéses viszonteladójának nem minősülő harmadik vállalkozás közreműködésének látható módon történő igénybevételét.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0016"><NO.P>16</NO.P><TXT>A Parfümerie Akzente megtagadta a szelektív forgalmazási szerződésen átvezetett módosítások aláírását. A Coty Germany keresetet indított az első fokon eljáró nemzeti bíróság előtt annak érdekében, hogy e bíróság az említett I. kikötés 1. pontjának 3. alpontja alapján tiltsa meg az alapeljárás alperese számára a vitatott márkájú termékek forgalmazását az <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0015" REF.END="QE0015"/>amazon.de<QUOT.END REF.START="QS0015" CODE="201D" ID="QE0015"/> platformon.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0017"><NO.P>17</NO.P><TXT>E bíróság a <DATE ISO="20140731">2014. július 31‑i</DATE> ítéletében elutasította e keresetet azzal az indokkal, hogy a vitatott szerződéses kikötés ellentétes a Gesetz gegen Wettbewerbsbeschränkungen (a versenykorlátozás tilalmáról szóló törvény) 1. §‑ával, valamint az EUMSZ 101. cikk (1) bekezdésével. E bíróság úgy ítélte meg, hogy a magas presztízsű márkaimázs megóvásának célja a <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20111013">2011. október 13‑i</DATE> <NAME.CASE>Pierre Fabre Dermo‑Cosmétique</NAME.CASE> ítéletnek (<NO.CASE>C‑439/09</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2011:649">EU:C:2011:649</NO.ECLI></REF.DOC.ECR>) megfelelően nem igazolhatja ilyen – elvi alapon versenykorlátozó – szelektív forgalmazási rendszer bevezetését. Az említett bíróság szerint e kikötés a 330/2010 rendelet 4. cikkének c) pontja szerinti különösen súlyos korlátozást is képez.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0018"><NO.P>18</NO.P><TXT>Az első fokon eljáró nemzeti bíróság ezenkívül úgy ítélte meg, hogy az említett kikötés nem felel meg azoknak a feltételeknek sem, amelyek lehetővé tehetnék, hogy egyedi mentességben részesüljön, mivel nem nyert bizonyítást, hogy a harmadik felek platformjain történő internetes forgalmazásra vonatkozó, az e kikötésben foglalt általános tilalom olyan hatékonyságnövekedéssel jár, amely ellentételezheti a forgalmazási módok korlátozásából eredő versenyhátrányokat. Mindazonáltal e bíróság úgy ítélte meg, hogy az ilyen általános tilalom nem szükséges, mert éppilyen alkalmas, de kevésbé versenykorlátozó eszközök is léteznek, mint például a harmadik felek platformjaival szemben támasztható konkrét minőségi kritériumok alkalmazása.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0019"><NO.P>19</NO.P><TXT>A Coty Germany az első fokon eljáró nemzeti bíróság ítéletét fellebbezéssel támadta meg az Oberlandesgericht Frankfurt am Main (Frankfurt am Main‑i regionális felsőbíróság, Németország) előtt. Ennek keretében e bíróság felveti a kérdést, hogy a két peres fél között fennálló szerződéses rendelkezés az uniós versenyjogra tekintettel jogszerű‑e.</TXT></NP.ECR><?PAGE NO="5"?><NP.ECR IDENTIFIER="NP0020"><NO.P>20</NO.P><TXT>E feltételek mellett az Oberlandesgericht Frankfurt am Main (Frankfurt am Main‑i regionális felsőbíróság) úgy határozott, hogy az eljárását felfüggeszti, és előzetes döntéshozatal céljából a következő kérdéseket terjeszti a Bíróság elé:</TXT><P><QUOT.S LEVEL="1"><LIST TYPE="OTHER"><ITEM><NP><NO.P><QUOT.START CODE="201E" ID="QS0016" REF.END="QE0016"/>1)</NO.P><TXT>Az EUMSZ 101. cikk (1) bekezdésével összeegyeztethető versenyelemet jelenthet‑e a luxus‑ és magas presztízsű áruk forgalmazására irányuló és elsődlegesen az áruk <QUOT.START CODE="00BB" ID="QS0017" REF.END="QE0017"/>luxusimázsának<QUOT.END REF.START="QS0017" CODE="00AB" ID="QE0017"/> biztosítását szolgáló szelektív forgalmazási rendszer?</TXT></NP></ITEM><ITEM><NP><NO.P>2)</NO.P><TXT>Az első kérdésre adandó igenlő válasz esetén: [a]z EUMSZ 101. cikk (1) bekezdésével összeegyeztethető versenyelemet jelenthet‑e, ha egy szelektív forgalmazási rendszer kiskereskedőként működő tagjai számára általános jelleggel megtiltják, hogy az internetes értékesítések során kifelé látható módon harmadik vállalkozások közreműködését vegyék igénybe, függetlenül attól, hogy a konkrét esetben sérülnek‑e a gyártó jogszerű minőségi követelményei?</TXT></NP></ITEM><ITEM><NP><NO.P>3)</NO.P><TXT>Úgy kell‑e értelmezni a [330/2010] rendelet 4. cikkének b) pontját, hogy annak megtiltása a szelektív forgalmazási rendszer kiskereskedőként működő tagjai számára, hogy az internetes értékesítések során kifelé látható módon harmadik vállalkozások közreműködését vegyék igénybe, a kiskereskedő vevőkörére vonatkozó célzott korlátozást jelent?</TXT></NP></ITEM><ITEM><NP><NO.P>4)</NO.P><TXT>Úgy kell‑e értelmezni a [330/2010] rendelet 4. cikkének c) pontját, hogy annak megtiltása a szelektív forgalmazási rendszer kiskereskedőként működő tagjai számára, hogy az internetes értékesítések során kifelé látható módon harmadik vállalkozások közreműködését vegyék igénybe, a végső felhasználók részére történő passzív értékesítések célzott korlátozását jelenti?<QUOT.END REF.START="QS0016" CODE="201D" ID="QE0016"/></TXT></NP></ITEM></LIST></QUOT.S></P></NP.ECR></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="2"><TITLE><TI><P>Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdésekről</P></TI></TITLE><GR.SEQ LEVEL="3"><TITLE><TI><P><HT TYPE="ITALIC">Az első kérdésről</HT></P></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0021"><NO.P>21</NO.P><TXT>Első kérdésével a kérdést előterjesztő bíróság lényegében azt kívánja megtudni, hogy az EUMSZ 101. cikk (1) bekezdését akként kell‑e értelmezni, hogy e rendelkezéssel összhangban lehet a luxusáruk olyan szelektív forgalmazási rendszere, amely elsődlegesen azt a célt szolgálja, hogy biztosítsa ezen áruk luxusimázsát.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0022"><NO.P>22</NO.P><TXT>Az EUMSZ 101. cikk (1) bekezdése szerint a belső piaccal összeegyeztethetetlen és tilos minden olyan vállalkozások közötti megállapodás, vállalkozások társulásai által hozott döntés és összehangolt magatartás, amely hatással lehet a tagállamok közötti kereskedelemre, és amelynek célja vagy hatása a belső piacon belüli verseny megakadályozása, korlátozása vagy torzítása.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0023"><NO.P>23</NO.P><TXT>A szelektív forgalmazási rendszert képező megállapodásokkal kapcsolatban a Bíróság megállapította, hogy az ilyen megállapodások szükségképpen befolyásolják a versenyt a belső piacon.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0024"><NO.P>24</NO.P><TXT>Ugyanakkor a Bíróság úgy ítélte meg, hogy a szelektív forgalmazási hálózat szervezésére nem vonatkozik az EUMSZ 101. cikk (1) bekezdésében meghatározott tilalom, amennyiben a viszonteladókat valamennyi lehetséges viszonteladó vonatkozásában egységesen meghatározott és hátrányos megkülönböztetéstől mentesen alkalmazott objektív minőségi kritériumok alapján választják ki, továbbá amennyiben a szóban forgó termék jellemzői a termék minőségének megóvása és megfelelő használatának biztosítása érdekében szükségessé teszik az ilyen forgalmazási hálózatot, végül pedig amennyiben a kialakított kritériumok nem haladják meg a szükséges mértéket (<REF.DOC.ECR><DATE ISO="20111013">2011. október 13‑i</DATE> <NAME.CASE>Pierre Fabre Dermo‑Cosmétique</NAME.CASE> ítélet, <NO.CASE>C‑439/09</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2011:649">EU:C:2011:649</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0041">41.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).</TXT></NP.ECR><?PAGE NO="6"?><NP.ECR IDENTIFIER="NP0025"><NO.P>25</NO.P><TXT>Különösen, ami azt a kérdést illeti, hogy a szelektív forgalmazás a luxusárukra tekintettel szükséges lehet‑e, emlékeztetni kell arra, hogy a Bíróság már megállapította, hogy az ilyen áruk minősége nem csupán anyagi jellemzőikből fakad, hanem azon tekintélyből és presztízst sugalló imázsból is, amely luxusérzettel ruházza fel őket, továbbá hogy az ilyen luxusérzet az említett áruk alapvető tényezőjének minősül ahhoz, hogy a fogyasztók azokat más, hasonló áruktól megkülönböztessék, valamint hogy az említett luxusérzet sérelme az ilyen áruknak magára a minőségére is kihatással lehet (lásd ebben az értelemben: <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20090423">2009. április 23‑i</DATE> <NAME.CASE>Copad</NAME.CASE> ítélet, <NO.CASE>C‑59/08</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2009:260">EU:C:2009:260</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0024">24</REF.NP.ECR>–<REF.NP.ECR REF="NP0026">26.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0026"><NO.P>26</NO.P><TXT>Márpedig e vonatkozásban a Bíróság megállapította, hogy egy szelektív értékesítési rendszer sajátos jellemzői és módozatai önmagukban is képesek ezen áruk minőségének megőrzésére és megfelelő használatuk biztosítására (<REF.DOC.ECR><DATE ISO="20090423">2009. április 23‑i</DATE> <NAME.CASE>Copad</NAME.CASE> ítélet, <NO.CASE>C‑59/08</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2009:260">EU:C:2009:260</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0028">28.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0027"><NO.P>27</NO.P><TXT>Ebben az összefüggésben a Bíróság többek között úgy ítélte meg, hogy egy olyan szelektív forgalmazási rendszer megszervezése, amely annak biztosítására irányul, hogy a magas presztízsű árukat értékükhöz méltó módon mutassák be az értékesítési pontokon, hozzájárulhat a szóban forgó áruk jó hírnevéhez, és ezzel az általuk keltett luxusérzet fenntartásához (lásd ebben az értelemben: <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20090423">2009. április 23‑i</DATE> <NAME.CASE>Copad</NAME.CASE> ítélet, <NO.CASE>C‑59/08</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2009:260">EU:C:2009:260</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0029">29.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>).</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0028"><NO.P>28</NO.P><TXT>Ebből az ítélkezési gyakorlatból így az következik, hogy a tulajdonságaikra és jellegükre figyelemmel a luxusáruk szükségessé tehetik egy szelektív forgalmazási rendszer kialakítását, ezen áruk minőségének megőrzése és megfelelő használatuk biztosítása érdekében.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0029"><NO.P>29</NO.P><TXT>Ezért a luxusáruk olyan szelektív forgalmazási rendszere, amely elsődlegesen azt a célt szolgálja, hogy biztosítsa ezen áruk luxusimázsát, összhangban van az EUMSZ 101. cikk (1) bekezdésével, amennyiben tiszteletben tartják a jelen ítélet 24. pontjában felidézett feltételeket.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0030"><NO.P>30</NO.P><TXT>Ellentétben azzal, amit a Parfümerie Akzente, valamint a német és a luxemburgi kormány állít, e következtetést nem cáfolja a <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20111013">2011. október 13‑i</DATE> <NAME.CASE>Pierre Fabre Dermo‑Cosmétique</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑439/09</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2011:649">EU:C:2011:649</NO.ECLI>) <REF.NP.ECR REF="NP0046">46.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>jában tett megállapítás.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0031"><NO.P>31</NO.P><TXT>E megállapítást ugyanis az említett ítélet összefüggéseire tekintettel kell olvasni és értelmezni.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0032"><NO.P>32</NO.P><TXT>E tekintetben meg kell állapítani, hogy az említett ítélet alapjául szolgáló ügyben a kérdést előterjesztő bíróság nem egy összességében vett szelektív forgalmazási rendszernek, hanem egy ilyen rendszer keretében a szerződéses forgalmazókkal szemben előírt olyan konkrét szerződéses kikötésnek az EUMSZ 101. cikk (1) bekezdésével való összhangjára vonatkozóan tett fel kérdést, amely a szerződés tárgyát képező áruk internetes értékesítésének abszolút tilalmáról rendelkezett. Pontosítani kell azt is, hogy az említett ügy tárgyát képező szelektív forgalmazási rendszerrel érintett áruk nem luxusáruk, hanem kozmetikai és testápoló termékek voltak.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0033"><NO.P>33</NO.P><TXT>A <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20111013">2011. október 13‑i</DATE> <NAME.CASE>Pierre Fabre Dermo‑Cosmétique</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑439/09</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2011:649">EU:C:2011:649</NO.ECLI>) <REF.NP.ECR REF="NP0046">46.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>jában tett megállapítás azon megfontolások keretébe illeszkedik, amelyeket a Bíróság annak érdekében fogalmazott meg, hogy a kérdést előterjesztő, ezen ügyben érintett bíróságnak megadja azokat a szükséges értelmezési támpontokat, amelyek lehetővé teszik számára azon kérdés eldöntését, hogy az e szerződéses kikötésből eredő versenykorlátozást jogszerű cél igazolta‑e, továbbá hogy e korlátozás arányosan próbálta‑e megvalósítani e célt.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0034"><NO.P>34</NO.P><TXT>Ebben az összefüggésben a Bíróság úgy ítélte meg, hogy az érintett kozmetikai és testápoló termékek presztízst sugalló arculata megőrzésének szükségessége az e termékek internetes értékesítésével szembeni abszolút tilalom igazolása szempontjából nem minősül jogszerű követelménynek. Ezért az ezen ítélet 46. pontjában levezetett mérlegelés csak az említett ítélet alapjául szolgáló ügy tárgyát képező árukra és az ezen ügyben érintett szerződéses kikötésre vonatkozott.</TXT></NP.ECR><?PAGE NO="7"?><NP.ECR IDENTIFIER="NP0035"><NO.P>35</NO.P><TXT>Ezzel szemben nem vezethető le a <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20111013">2011. október 13‑i</DATE> <NAME.CASE>Pierre Fabre Dermo‑Cosmétique</NAME.CASE> ítéletből (<NO.CASE>C‑439/09</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2011:649">EU:C:2011:649</NO.ECLI></REF.DOC.ECR>), hogy annak 46. pontja arra irányult volna, hogy olyan elvi szintű kinyilatkoztatást tegyen, amely szerint a luxusimázs védelme ezentúl már nem igazolhat olyan versenykorlátozást, mint amely egy szelektív forgalmazási hálózat fennállásából ered minden áru, köztük különösen a luxusáruk vonatkozásában, ezáltal pedig módosítsa a Bíróságnak a jelen ítélet 25–27. pontjában felidézett állandó ítélkezési gyakorlatát.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0036"><NO.P>36</NO.P><TXT>Az eddigi megfontolásokra tekintettel az első kérdésre azt a választ kell adni, hogy az EUMSZ 101. cikk (1) bekezdését akként kell értelmezni, hogy a luxusáruk olyan szelektív forgalmazási rendszere, amely elsődlegesen azt a célt szolgálja, hogy biztosítsa ezen áruk luxusimázsát, összhangban van e rendelkezéssel, amennyiben a viszonteladókat valamennyi lehetséges viszonteladó vonatkozásában egységesen meghatározott és hátrányos megkülönböztetéstől mentesen alkalmazott objektív minőségi kritériumok alapján választják ki, továbbá amennyiben a kialakított kritériumok nem haladják meg a szükséges mértéket.</TXT></NP.ECR></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="3"><TITLE><TI><P><HT TYPE="ITALIC">A második kérdésről</HT></P></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0037"><NO.P>37</NO.P><TXT>Második kérdésével a kérdést előterjesztő bíróság lényegében azt kívánja megtudni, hogy az EUMSZ 101. cikk (1) bekezdését akként kell‑e értelmezni, hogy azzal ellentétes az alapeljárás tárgyát képezőhöz hasonló olyan szerződéses kikötés, amely a luxusáruk olyan szelektív forgalmazási rendszerének szerződéses forgalmazóival szemben, amely elsődlegesen azt a célt szolgálja, hogy biztosítsa ezen áruk luxusimázsát, megtiltja, hogy a szerződés tárgyát képező áruk internetes értékesítése során kifelé látható módon harmadik felek platformjait vegyék igénybe.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0038"><NO.P>38</NO.P><TXT>E kérdés arra vonatkozik, hogy az EUMSZ 101. cikk (1) bekezdésére tekintettel jogszerű‑e a luxus‑ és magas presztízsű áruk szelektív forgalmazási rendszerének valamely konkrét kikötése.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0039"><NO.P>39</NO.P><TXT>Elöljáróban emlékeztetni kell arra, hogy – mint az kitűnik az első kérdés keretében lefolytatott mérlegelésekből – tekintettel ezen áruk jellegére és sajátos jellemzőire, a luxusimázsuk megőrzésére irányuló célkitűzés igazolhatja az említett áruk szelektív forgalmazási rendszerének megszervezését.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0040"><NO.P>40</NO.P><TXT>Az ilyen rendszerrel összefüggésben az érintett áruk luxusimázsának megőrzésére irányuló egyedi szerződéses kikötés az EUMSZ 101. cikk (1) bekezdése alapján jogszerű, amennyiben az megfelel a jelen ítélet 36. pontjában említett feltételeknek.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0041"><NO.P>41</NO.P><TXT>Jóllehet a kérdést előterjesztő bíróság feladata megvizsgálni, hogy az alapeljárás tárgyát képezőhöz hasonló olyan szerződéses kikötés, amely megtiltja, hogy a szerződés tárgyát képező termékek internetes értékesítéséhez harmadik felek platformjait vegyék igénybe, megfelel‑e e feltételeknek, a Bíróság feladata, hogy a kérdést előterjesztő bíróságnak ennek érdekében megadja az uniós jog értelmezésével kapcsolatos azon támpontokat, amelyek lehetővé teszik számára a határozathozatalt (lásd ebben az értelemben: <REF.DOC.ECR><DATE ISO="19801211">1980. december 11‑i</DATE> <NAME.CASE>L’Oréal</NAME.CASE> ítélet, <NO.CASE>31/80</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:1980:289">EU:C:1980:289</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0014">14.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>).</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0042"><NO.P>42</NO.P><TXT>E tekintetben nem vitatott, hogy az alapeljárás tárgyát képező szerződéses kikötés célja az érintett áruk luxus‑ és magas presztízsű arculatának megőrzése. Másfelől a Bírósághoz benyújtott iratanyagból kitűnik, hogy a kérdést előterjesztő bíróság megítélése szerint e kikötés objektív és egységes, továbbá hátrányos megkülönböztetéstől mentesen alkalmazandó valamennyi szerződéses forgalmazóval szemben.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0043"><NO.P>43</NO.P><TXT>Ezért meg kell vizsgálni, hogy az alapeljárás tárgyát képezőkhöz hasonló körülmények között a szállító által a szerződéses forgalmazóival szemben előírt azon tilalom, hogy az érintett luxusáruk internetes értékesítése során kifelé látható módon harmadik felek platformjait vegyék igénybe, a megvalósítani kívánt célra tekintettel arányos‑e, vagyis az ilyen tilalom alkalmas‑e ezen áruk luxusimázsának megőrzésére, és nem haladja‑e meg az e cél megvalósításához szükséges mértéket.</TXT></NP.ECR><?PAGE NO="8"?><NP.ECR IDENTIFIER="NP0044"><NO.P>44</NO.P><TXT>Először is azzal kapcsolatban, hogy az alapeljárás tárgyát képező tilalom alkalmas‑e a kívánt cél megvalósítására, egyrészt meg kell jegyezni, hogy a szerződéses forgalmazókkal szemben előírt azon kötelezettség, hogy a szerződés tárgyát képező árukat az interneten csak a saját online üzleteiken keresztül értékesítsék, továbbá az említett forgalmazókkal szemben előírt azon tilalom, hogy másik kereskedelmi nevet használjanak, valamint hogy látható módon harmadik felek platformjait vegyék igénybe, eleve biztosítják a szállító számára, hogy ezen áruk elektronikus kereskedelme keretében az említett áruk kizárólag a szerződéses forgalmazókhoz kapcsolódjanak.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0045"><NO.P>45</NO.P><TXT>Márpedig, mivel az ilyen kapcsolódás éppen azon célok egyikét képezi, amelyeket az ilyen rendszer kialakításával el kívánnak érni, úgy tűnik, hogy az alapeljárás tárgyát képező tilalom olyan korlátozást tartalmaz, amely a szelektív forgalmazási rendszer sajátos jellemzői szempontjából következetes.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0046"><NO.P>46</NO.P><TXT>Következésképpen, ha – mint az kitűnik a Bíróság ítélkezési gyakorlatából – e jellemzők révén a szelektív forgalmazási rendszer megfelelő eszköznek bizonyul a luxusáruk luxusimázsának megőrzésére, vagyis e jellemzők hozzájárulnak ezen áruk minőségének fenntartásához (lásd ebben az értelemben: <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20090423">2009. április 23‑i</DATE> <NAME.CASE>Copad</NAME.CASE> ítélet, <NO.CASE>C‑59/08</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2009:260">EU:C:2009:260</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0028">28.</REF.NP.ECR> és <REF.NP.ECR REF="NP0029">29.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat), akkor az alapeljárás tárgyát képező tilalomból eredőhöz hasonló azon korlátozást, amelynek az eredménye szerves részét képezi az említett jellemzőknek, szintén olyannak kell tekinteni, mint amely biztosíthatja az említett áruk minőségének és luxusimázsának megőrzését.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0047"><NO.P>47</NO.P><TXT>Másrészt, az alapeljárás tárgyát képező tilalom lehetővé teszi a luxusáruk szállítója számára annak ellenőrzését, hogy az áruinak online értékesítésére olyan környezetben kerüljön sor, amely megfelel azoknak a minőségi feltételeknek, amelyekben a szerződéses forgalmazóival megállapodott.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0048"><NO.P>48</NO.P><TXT>Ha ugyanis valamely forgalmazó nem tartja tiszteletben a szállító által meghatározott minőségi feltételeket, az e két fél között fennálló szerződéses kapcsolat alapján ez lehetővé teszi a szállító számára, hogy e forgalmazóval szemben igényt érvényesítsen. A harmadik felek platformjai és a szállító közötti szerződéses jogviszony hiánya ugyanakkor akadályát képezi annak, hogy a szállító ilyen alapon követelhesse e platformoktól azon minőségi feltételek tiszteletben tartását, amelyeket a szerződéses forgalmazóival szemben előírt.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0049"><NO.P>49</NO.P><TXT>Márpedig a luxusáruknak az ezen áruk szelektív forgalmazási rendszeréhez nem tartozó platformok általi olyan online értékesítése, amelynek keretében a szállítónak nincs lehetősége ellenőrizni az áruinak értékesítési feltételeit, azzal a kockázattal jár, hogy romlik az említett áruk internetes megjelenítése, ami sértheti ezen áruknak a luxusimázsát, következésképpen pedig magát a jellegét.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0050"><NO.P>50</NO.P><TXT>Harmadrészt, figyelembe véve, hogy e platformok az áruk valamennyi típusa vonatkozásában értékesítési csatornát képeznek, az a körülmény, hogy a luxusárukat ilyen platformokon keresztül nem értékesítik, az online értékesítésük pedig kizárólag a szerződéses forgalmazók online üzletein keresztül történik, a fogyasztóknál hozzájárul e luxusimázshoz, ezáltal pedig ahhoz, hogy fennmaradjon ezen áruknak a fogyasztók által keresett egyik fő jellemzője.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0051"><NO.P>51</NO.P><TXT>Ezért a szállító által a szerződéses forgalmazóival szemben előírt azon tilalom, hogy ezen áruk internetes értékesítése során kifelé látható módon harmadik felek platformjait vegyék igénybe, alkalmas az említett termékek luxusimázsának megőrzésére.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0052"><NO.P>52</NO.P><TXT>Másodszor, azon kérdést illetően, hogy az alapeljárás tárgyát képező tilalom meghaladja‑e a megvalósítani kívánt cél eléréséhez szükséges mértéket, meg kell állapítani egyrészt, hogy az alapeljárásban vizsgált kikötés a <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20111013">2011. október 13‑i</DATE> <NAME.CASE>Pierre Fabre Dermo‑Cosmétique</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑439/09</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2011:649">EU:C:2011:649</NO.ECLI></REF.DOC.ECR>) alapjául szolgáló ügyben érintett kikötéstől eltérően nem ír elő abszolút tilalmat a szerződéses forgalmazókkal szemben a szerződés tárgyát képező termékek internetes értékesítésére vonatkozóan. E kikötés alapján ugyanis csak az tiltott, hogy a szerződés tárgyát képező áruk online értékesítését harmadik feleknek a fogyasztók számára látható módon működő platformjain keresztül végezzék.</TXT></NP.ECR><?PAGE NO="9"?><NP.ECR IDENTIFIER="NP0053"><NO.P>53</NO.P><TXT>Következésképpen a szerződéses forgalmazók számára megengedett, hogy a szerződés tárgyát képező áruk online értékesítését végezhessék mind a saját internetes oldalaikon keresztül, amennyiben az engedélyezett üzlet rendelkezik elektronikus kirakattal, és megóvják az áruk luxust sugalló arculatát, mind pedig nem szerződéses harmadik felek platformjain keresztül, amennyiben ez utóbbiak közreműködése a fogyasztó számára nem látható.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0054"><NO.P>54</NO.P><TXT>Másrészt hangsúlyozni kell, hogy – mint az kitűnik [az EUMSZ 101. cikkben] és [az EUMSZ 102. cikkben] meghatározott versenyszabályok végrehajtásáról szóló, <DATE ISO="20021216">2002. december 16‑i</DATE> 1/2003/EK tanácsi rendelet (<REF.DOC.OJ COLL="L" NO.OJ="001" PAGE.FIRST="1" DATE.PUB="2003">HL 2003. L 1., 1. o.</REF.DOC.OJ>; magyar nyelvű különkiadás 8. fejezet, 2. kötet, 205. o.) 17. cikke alapján a Bizottság által az elektronikus kereskedelemre vonatkozóan lefolytatott ágazati vizsgálat <DATE ISO="20160915">2016. szeptember 15‑én</DATE> elfogadott előzetes eredményeiből – a harmadik felek platformjainak a forgalmazói árukereskedelemben betöltött növekvő jelentősége ellenére az internetes forgalmazás keretében a legfontosabb forgalmazási csatornát továbbra is a forgalmazók saját online üzletei képezik, amelyeket a megkérdezett forgalmazóknak több mint 90%‑a működtetett. E körülményt megerősítette az e vizsgálatról szóló, <DATE ISO="20170510">2017. május 10‑én</DATE> kelt végleges jelentés is.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0055"><NO.P>55</NO.P><TXT>A fenti tényezők alapján megállapítható, hogy az alapeljárás felperese által a szerződéses forgalmazóival szemben előírthoz hasonló azon tilalom, hogy a luxusáruk internetes értékesítése során kifelé látható módon harmadik felek platformjait vegyék igénybe, nem haladja meg az említett áruk luxusimázsának megőrzéséhez szükséges mértéket.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0056"><NO.P>56</NO.P><TXT>Különösen, tekintettel arra, hogy a harmadik felek platformjai és a szállító között nem áll fenn olyan szerződéses jogviszony, amely lehetővé tenné a szállítónak, hogy e platformoktól megkövetelje azon minőségi feltételek tiszteletben tartását, amelyeket a szerződéses forgalmazóival szemben előírt, nem tekinthető az alapeljárás tárgyát képező tilalommal azonos hatékonyságúnak az, ha az említett forgalmazóknak azzal a feltétellel engedélyezik ilyen platformok igénybevételét, ha e platformok megfelelnek bizonyos előre meghatározott minőségi követelményeknek.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0057"><NO.P>57</NO.P><TXT>A fentiekből következik, hogy a kérdést előterjesztő bíróság által elvégzendő vizsgálatoktól függően az ilyen tilalom az EUMSZ 101. cikk (1) bekezdése alapján jogszerűnek tűnik.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0058"><NO.P>58</NO.P><TXT>Az eddigi megfontolásokra tekintettel a második kérdésre azt a választ kell adni, hogy az EUMSZ 101. cikk (1) bekezdését akként kell értelmezni, hogy azzal nem ellentétes az alapeljárás tárgyát képezőhöz hasonló olyan szerződéses kikötés, amely a luxusáruk olyan szelektív forgalmazási rendszerének szerződéses forgalmazóival szemben, amely elsődlegesen azt a célt szolgálja, hogy biztosítsa ezen áruk luxusimázsát, megtiltja, hogy a szerződés tárgyát képező áruk internetes értékesítése során kifelé látható módon harmadik felek platformjait vegyék igénybe, amennyiben e kikötés az említett áruk luxusimázsának megőrzésére irányul, továbbá azt egységesen határozzák meg, és hátrányos megkülönböztetéstől mentesen alkalmazzák, valamint az a megvalósítani kívánt célra tekintettel arányos, amit a kérdést előterjesztő bíróságnak kell megvizsgálnia.</TXT></NP.ECR></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="3"><TITLE><TI><P><HT TYPE="ITALIC">A harmadik és a negyedik kérdésről</HT></P></TI></TITLE><GR.SEQ LEVEL="4"><TITLE><TI><P><HT TYPE="ITALIC">Előzetes észrevételek</HT></P></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0059"><NO.P>59</NO.P><TXT>Az a kérdés, hogy az alapeljárás tárgyát képezőhöz hasonló kikötés az EUMSZ 101. cikk (3) bekezdése alapján a 330/2010 rendelet jogcímén mentességben részesülhet‑e, csak abban az esetben merülhet fel, ha a kérdést előterjesztő bíróságnak azt kellene megállapítania, hogy e kikötés az EUMSZ 101. cikk (1) bekezdése értelmében korlátozza a versenyt. Az előzetes döntéshozatalra utaló határozatból kitűnik, hogy nem lépték túl a piaci részesedésre vonatkozó, az említett rendelet 3. cikkében meghatározott küszöbértékeket. Ezért az említett kikötés részesülhet az említett rendelet 2. cikkében biztosított védelemben.</TXT></NP.ECR><?PAGE NO="10"?><NP.ECR IDENTIFIER="NP0060"><NO.P>60</NO.P><TXT>Ugyanakkor a 330/2010 rendelet az érintett vállalkozások piaci részesedésétől függetlenül kizárja a csoportmentességből a korlátozások bizonyos olyan típusait, amelyek annak kockázatával járnak, hogy súlyosan versenyellenes hatásokat fejtenek ki. Az említett rendelet 4. cikkében meghatározott különösen súlyos korlátozásokról van szó.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0061"><NO.P>61</NO.P><TXT>A 330/2010 rendelet 2. cikkében biztosított csoportmentesség ezért nem alkalmazható az alapeljárás tárgyát képezőhöz hasonló tilalomra, amennyiben e tilalom az említett különösen súlyos korlátozások egyikét képezi.</TXT></NP.ECR></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="4"><TITLE><TI><P><HT TYPE="ITALIC">A 330/2010 rendelet 4. cikke b) és c) pontjának értelmezéséről</HT></P></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0062"><NO.P>62</NO.P><TXT>Harmadik és negyedik kérdésével – amelyeket együtt kell megvizsgálni – a kérdést előterjesztő bíróság lényegében azt kívánja megtudni, hogy a 330/2010 rendelet 4. cikkét akként kell‑e értelmezni, hogy az alapeljárás tárgyát képezőkhöz hasonló körülmények között a luxusáruk szelektív forgalmazási rendszerének piaci forgalmazóként működő tagjaival szemben annak megtiltása, hogy az internetes értékesítések során kifelé látható módon harmadik vállalkozások közreműködését vegyék igénybe, a vevőkörre vonatkozó, az e rendelet 4. cikkének b) pontja értelmében vett korlátozásnak, vagy a végső felhasználók részére történő passzív értékesítésekre vonatkozó, az említett rendelet 4. cikkének c) pontja értelmében vett korlátozásnak minősül.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0063"><NO.P>63</NO.P><TXT>A 330/2010 rendelet 4. cikkének b) és c) pontja szerint a 2. cikkben biztosított mentesség nem alkalmazható azokra a vertikális megállapodásokra, amelyek célja akár annak korlátozása, hogy a szerződésben részes valamely vevő milyen területen, illetve milyen vevőkör számára értékesítheti a szerződés szerinti árukat vagy szolgáltatásokat, akár pedig valamely szelektív forgalmazási rendszer kiskereskedőként működő tagjai által a végső felhasználók részére történő aktív vagy passzív értékesítések korlátozása.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0064"><NO.P>64</NO.P><TXT>Meg kell tehát vizsgálni, hogy az alapeljárás tárgyát képezőhöz hasonló szerződéses kikötés korlátozza‑e azt a vevőkört, amelynek részére a szerződéses forgalmazók értékesíthetik az érintett luxusárukat, illetve korlátozza‑e a szerződéses forgalmazók által a végső felhasználók részére történő passzív értékesítéseket.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0065"><NO.P>65</NO.P><TXT>E tekintetben mindenekelőtt emlékeztetni kell arra, hogy a jelen ügy tárgyát képező kikötés a <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20111013">2011. október 13‑i</DATE> <NAME.CASE>Pierre Fabre Dermo‑Cosmétique</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑439/09</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2011:649">EU:C:2011:649</NO.ECLI></REF.DOC.ECR>) alapjául szolgáló ügyben vizsgált kikötéstől eltérően nem tiltja meg, hogy a szerződés tárgyát képező áruk forgalmazásának módjaként az internetet használják, mint azt a jelen ítélet 52. és 53. pontja is kifejtette.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0066"><NO.P>66</NO.P><TXT>Továbbá a Bírósághoz benyújtott iratanyag alapján megállapítható, hogy nem tűnik lehetségesnek az online vevők csoportján belül körülhatárolni a harmadik felek platformjainak minősülő ügyfeleket.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0067"><NO.P>67</NO.P><TXT>Végül a Bíróság rendelkezésére álló iratanyagból az is kitűnik, hogy az alapeljárás tárgyát képező szelektív forgalmazási szerződés bizonyos feltételek mellett megengedi a szerződéses forgalmazóknak, hogy az interneten keresztül harmadik felek platformjain reklámozzanak, valamint hogy online keresőmotorokat alkalmazzanak, vagyis – mint azt a főtanácsnok is megállapította az indítványának 147. pontjában – az ügyfeleknek rendes körülmények között módjukban áll a szerződéses forgalmazók kínálatát ilyen keresőmotorok alkalmazásával megtalálni.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0068"><NO.P>68</NO.P><TXT>E feltételek mellett az alapeljárás tárgyát képezőhöz hasonló tilalom, még ha korlátozza is az internetes értékesítés valamely konkrét formáját, nem minősül a forgalmazók vevőkörére vonatkozó, a 330/2010 rendelet 4. cikkének b) pontja értelmében vett korlátozásnak, sem pedig a szerződéses forgalmazók által a végső felhasználók részére történő passzív értékesítésekre vonatkozó, e rendelet 4. cikkének c) pontja értelmében vett korlátozásnak.</TXT></NP.ECR><?PAGE NO="11"?><NP.ECR IDENTIFIER="NP0069"><NO.P>69</NO.P><TXT>Az eddigi megfontolásokra tekintettel a harmadik és a negyedik kérdésre azt a választ kell adni, hogy a 330/2010 rendelet 4. cikkét akként kell értelmezni, hogy az alapeljárás tárgyát képezőkhöz hasonló körülmények között a luxusáruk szelektív forgalmazási rendszerének piaci forgalmazóként működő tagjaival szemben annak megtiltása, hogy az internetes értékesítések során kifelé látható módon harmadik vállalkozások közreműködését vegyék igénybe, nem minősül a vevőkörre vonatkozó, az e rendelet 4. cikkének b) pontja értelmében vett korlátozásnak, sem pedig a végső felhasználók részére történő passzív értékesítésekre vonatkozó, az említett rendelet 4. cikkének c) pontja értelmében vett korlátozásnak.</TXT></NP.ECR></GR.SEQ></GR.SEQ></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="2"><TITLE><TI><P>A költségekről</P></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0070"><NO.P>70</NO.P><TXT>Mivel ez az eljárás az alapeljárásban részt vevő felek számára a kérdést előterjesztő bíróság előtt folyamatban lévő eljárás egy szakaszát képezi, ez a bíróság dönt a költségekről. Az észrevételeknek a Bíróság elé terjesztésével kapcsolatban felmerült költségek, az említett felek költségeinek kivételével, nem téríthetők meg.</TXT></NP.ECR></GR.SEQ></GR.SEQ><JURISDICTION><INTRO>A fenti indokok alapján a Bíróság (első tanács) a következőképpen határozott:</INTRO><LIST TYPE="ARAB"><ITEM><NP><NO.P><HT TYPE="BOLD">1)</HT></NO.P><TXT><HT TYPE="BOLD">Az EUMSZ 101. cikk (1) bekezdését akként kell értelmezni, hogy a luxusáruk olyan szelektív forgalmazási rendszere, amely elsődlegesen azt a célt szolgálja, hogy biztosítsa ezen áruk luxusimázsát, összhangban van e rendelkezéssel, amennyiben a viszonteladókat valamennyi lehetséges viszonteladó vonatkozásában egységesen meghatározott és hátrányos megkülönböztetéstől mentesen alkalmazott objektív minőségi kritériumok alapján választják ki, továbbá amennyiben a kialakított kritériumok nem haladják meg a szükséges mértéket.</HT></TXT></NP></ITEM><ITEM><NP><NO.P><HT TYPE="BOLD">2)</HT></NO.P><TXT><HT TYPE="BOLD">Az EUMSZ 101. cikk (1) bekezdését akként kell értelmezni, hogy azzal nem ellentétes az alapeljárás tárgyát képezőhöz hasonló olyan szerződéses kikötés, amely a luxusáruk olyan szelektív forgalmazási rendszerének szerződéses forgalmazóival szemben, amely elsődlegesen azt a célt szolgálja, hogy biztosítsa ezen áruk luxusimázsát, megtiltja, hogy a szerződés tárgyát képező áruk internetes értékesítése során kifelé látható módon harmadik felek platformjait vegyék igénybe, amennyiben e kikötés az említett áruk luxusimázsának megőrzésére irányul, továbbá azt egységesen határozzák meg, és hátrányos megkülönböztetéstől mentesen alkalmazzák, valamint az a megvalósítani kívánt célra tekintettel arányos, amit a kérdést előterjesztő bíróságnak kell megvizsgálnia.</HT></TXT></NP></ITEM><ITEM><NP><NO.P><HT TYPE="BOLD">3)</HT></NO.P><TXT><HT TYPE="BOLD">Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 101. cikke (3) bekezdésének vertikális megállapodások és összehangolt magatartások csoportjaira történő alkalmazásáról szóló, <DATE ISO="20100420">2010. április 20‑i</DATE> 330/2010/EU bizottsági rendelet 4. cikkét akként kell értelmezni, hogy az alapeljárás tárgyát képezőkhöz hasonló körülmények között a luxusáruk szelektív forgalmazási rendszerének piaci forgalmazóként működő tagjaival szemben annak megtiltása, hogy az internetes értékesítések során kifelé látható módon harmadik vállalkozások közreműködését vegyék igénybe, nem minősül a vevőkörre vonatkozó, az e rendelet 4. cikkének b) pontja értelmében vett korlátozásnak, sem pedig a végső felhasználók részére történő passzív értékesítésekre vonatkozó, az említett rendelet 4. cikkének c) pontja értelmében vett korlátozásnak.</HT></TXT></NP></ITEM></LIST></JURISDICTION></CONTENTS.JUDGMENT><SIGNATURE.CASE><SIGNATORY><P>Aláírások</P></SIGNATORY></SIGNATURE.CASE></JUDGMENT>