<?xml version="1.0" encoding="utf-8"?><CONCLUSION NNC="YES" xmlns:xsi="http://www.w3.org/2001/XMLSchema-instance" xsi:noNamespaceSchemaLocation="http://formex.publications.europa.eu/schema/formex-05.00-20081231.xd"><BIB.CONCLUSION><REF.CASE FILE="ECRCJ2006HUA.1201208301.case.xml"><NO.CASE>C-316/05</NO.CASE></REF.CASE><NO.CELEX>62005C0316</NO.CELEX><NO.SEQ>0013.0001</NO.SEQ><PAGE.FIRST.ECR>12086</PAGE.FIRST.ECR><PAGE.SEQ>1</PAGE.SEQ><PAGE.LAST.ECR>12098</PAGE.LAST.ECR><PAGE.TOTAL>13</PAGE.TOTAL></BIB.CONCLUSION><CURR.TITLE><LEFT>SHARPSTON FŐTANÁCSNOK INDÍTVÁNYA – C-316/05. SZ. ÜGY</LEFT><RIGHT>NOKIA</RIGHT></CURR.TITLE><TITLE><TI><P><HT TYPE="UC">Eleanor Sharpston</HT></P><P><HT TYPE="UC">Főtanácsnok Indítványa</HT></P><P>Az ismertetés napja: <DATE ISO="20060713">2006. július 13.</DATE><NOTE NOTE.ID="E0015"><P>Eredeti nyelv: angol.</P></NOTE></P></TI></TITLE><CONTENTS.CONCLUSION><NP><NO.P>1.</NO.P><TXT>A Högsta Domstolen (Svédország) által előterjesztett előzetes döntéshozatal iránti kérelem a közösségi védjegyről szóló, <DATE ISO="19931220">1993. december 20-i</DATE> 40/94/EK módosított tanácsi rendelet (a továbbiakban: a rendelet) 98. cikke (1) bekezdésének értelmezésére irányul.<NOTE NOTE.ID="E0016" NUMBERING.CONTINUED="YES"><P>A közösségi védjegyről szóló, <DATE ISO="19931220">1993. december 20-i</DATE> 40/94/EK módosított tanácsi rendelet (<REF.DOC.OJ COLL="L" NO.OJ="011" DATE.PUB="1994" PAGE.FIRST="1">HL 1994. L 11., 1. o.</REF.DOC.OJ>; magyar nyelvű különkiadás 17. fejezet, 1. kötet, 146. o.).</P></NOTE></TXT></NP><GR.SEQ LEVEL="1"><TITLE><TI><P>A rendelet</P></TI></TITLE><NP><NO.P>2.</NO.P><TXT>A rendelet 1. cikke a következőképpen rendelkezik:</TXT><P><QUOT.S LEVEL="1"><PARAG IDENTIFIER="001.001"><NO.PARAG><QUOT.START ID="QS0001" REF.END="QE0001" CODE="201E"/>(1)</NO.PARAG><ALINEA>Az e rendeletben foglalt feltételeknek megfelelően és az e rendeletben meghatározott módon lajstromozott áruvédjegy vagy szolgáltatási védjegy a továbbiakban: közösségi védjegy.</ALINEA></PARAG><PARAG IDENTIFIER="001.002"><NO.PARAG>(2)</NO.PARAG><ALINEA>A közösségi védjegyoltalom egységes jellegű, és a Közösség egész területén azonos hatályú: csak a Közösség egésze tekintetében lajstromozható, ruházható át, vagy lehet arról lemondani, illetve képezheti megszűnést megállapító vagy törlést kimondó, illetve használatát tiltó határozat tárgyát. Ha e rendelet eltérően nem rendelkezik, ezt az elvet és jogkövetkezményeit kell alkalmazni.<QUOT.END ID="QE0001" REF.START="QS0001" CODE="201D"/></ALINEA></PARAG></QUOT.S></P></NP><NP><NO.P>3.</NO.P><TXT>A rendelet 9. cikke vonatkozó része szerint:</TXT><P><QUOT.S LEVEL="1"><PARAG IDENTIFIER="009.001"><NO.PARAG><QUOT.START ID="QS0002" REF.END="QE0002" CODE="201E"/>(1)</NO.PARAG><ALINEA><P>A közösségi védjegyoltalom a jogosult számára kizárólagos jogokat biztosít. A kizárólagos jogok alapján a jogosult bárkivel szemben felléphet, aki engedélye nélkül gazdasági tevékenység körében használ:</P><LIST TYPE="alpha"><ITEM><NP><NO.P>(a)</NO.P><TXT>a közösségi védjeggyel azonos megjelölést olyan árukkal, illetve szolgáltatásokkal kapcsolatban, amelyek azonosak a közösségi védjegy árujegyzékében szereplő árukkal, illetve szolgáltatásokkal […].</TXT></NP></ITEM></LIST></ALINEA><ALINEA>[…]</ALINEA></PARAG><?PAGE NO="I-12087"?><PARAG IDENTIFIER="009.002"><NO.PARAG>(2)</NO.PARAG><ALINEA><P>Az (1) bekezdésben szabályozott feltételek megvalósulása esetén tilos különösen:</P><LIST TYPE="alpha"><ITEM><NP><NO.P>(a)</NO.P><TXT>a megjelölés elhelyezése az árun […].<QUOT.END ID="QE0002" REF.START="QS0002" CODE="201D"/></TXT></NP></ITEM></LIST></ALINEA></PARAG></QUOT.S></P></NP><NP><NO.P>4.</NO.P><TXT>A rendelet 91. cikkének (1) bekezdése előírja, hogy a tagállamok korlátozott számban jelölnek ki első- és másodfokon eljáró közösségi védjegybíróságokat. A 92. cikk értelmében a közösségi védjegybíróságnak kizárólagos joghatósága van a közösségi védjegy bitorlásával összefüggő perekben.</TXT></NP><NP><NO.P>5.</NO.P><TXT>A rendelet 98. cikkének (1) bekezdése a következőképpen rendelkezik:</TXT><P><QUOT.S LEVEL="1"><P><QUOT.START ID="QS0003" REF.END="QE0003" CODE="201E"/>Ha a közösségi védjegybíróság úgy találja, hogy az alperes a közösségi védjegyet bitorolja, vagy azt megkísérelte, a bíróság — feltéve, hogy nyomós okból ettől el nem tekint — eltiltja az alperest a közösségi védjegy bitorlásával vagy annak kísérletével összefüggő cselekmények folytatásától. A közösségi védjegybíróság — nemzeti jogszabályaival összhangban — meghozza továbbá azokat az intézkedéseket, amelyek az említett eltiltás végrehajtását biztosítják.<QUOT.END ID="QE0003" REF.START="QS0003" CODE="201D"/></P></QUOT.S></P></NP></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="1"><TITLE><TI><P>A TRIPs Megállapodás</P></TI></TITLE><NP><NO.P>6.</NO.P><TXT>A szellemi tulajdonjogok kereskedelmi vonatkozásairól szóló megállapodás<NOTE NOTE.ID="E0017" NUMBERING.CONTINUED="YES"><P>A Kereskedelmi Világszervezetet létrehozó egyezmény 1. C) melléklete; az Európai Közösség nevében a hatáskörébe tartozó ügyek tekintetében az <DATE ISO="19941222">1994. december 22-i</DATE> 94/800/EK határozattal (<REF.DOC.OJ COLL="L" NO.OJ="336" DATE.PUB="1994" PAGE.FIRST="1">HL L 336., 1. o.</REF.DOC.OJ>; magyar nyelvű különkiadás 11. fejezet, 21. kötet, 80. o.) jóváhagyott megállapodás. A TRIPs Megállapodást az alábbi helyen tették közzé: <REF.DOC.OJ COLL="L" NO.OJ="336" DATE.PUB="1994" PAGE.FIRST="213">HL L 336., 213. o.</REF.DOC.OJ></P></NOTE> 41. cikkének (1) bekezdése a következőképpen rendelkezik:</TXT><P><QUOT.S LEVEL="1"><P><QUOT.START ID="QS0004" REF.END="QE0004" CODE="201E"/>A Tagok kötelesek biztosítani, hogy a nemzeti jogukban rendelkezésre álljanak azok a jogérvényesítési eszközök, amelyek a jelen Megállapodásban meghatározott, szellemi alkotásokra vonatkozó jogok megsértése esetén hatékony eljárást tesznek lehetővé, ideértve a jogsértések megelőzésére, valamint a további jogsértésektől való elrettentésre szolgáló, megfelelő jogorvoslatokat. […]<QUOT.END ID="QE0004" REF.START="QS0004" CODE="201D"/></P></QUOT.S></P></NP><NP><NO.P>7.</NO.P><TXT>A TRIPs Megállapodás 44. cikkének (1) bekezdése a következőképpen rendelkezik:</TXT><P><QUOT.S LEVEL="1"><P><QUOT.START ID="QS0005" REF.END="QE0005" CODE="201E"/>A bíróságnak álljon jogában, hogy végzéssel kötelezze a felet valamely jogsértéstől való tartózkodásra, többek közt annak érdekében, hogy meggátolja a vámkezelés után azonnal<?PAGE NO="I-12088"?> olyan importáruknak a kereskedelmi csatornákba való bejutását a joghatósága területén, amelyek behozatala a szellemi tulajdon megsértését jelentené. A Tagok nem kötelesek ilyen felhatalmazást adni olyan védett tárgyak tekintetében, amelyeket valamely személy azt megelőzően szerzett vagy rendelt meg, mielőtt tudomására jutott – vagy tudomására kellett volna kellő alapon jutnia — hogy az ilyen tárgyakkal való foglalkozás szellemi tulajdonjog-sértést von maga után.<QUOT.END ID="QE0005" REF.START="QS0005" CODE="201D"/></P></QUOT.S></P></NP><NP><NO.P>8.</NO.P><TXT>A TRIPs Megállapodás 61. cikke a következőképpen rendelkezik:</TXT><P><QUOT.S LEVEL="1"><P><QUOT.START ID="QS0006" REF.END="QE0006" CODE="201E"/>A Tagok alkossanak büntetőeljárási és büntetési jogszabályokat, éspedig minimálisan a szándékos védjegyhamisítás és a kereskedelmi nagyságrendű (üzletszerű) szerzői jogi kalózkodás esetére. Az alkalmazandó eszközök között szerepeljen a szabadságvesztés és az elrettentéshez (visszatartáshoz) elegendő összegű pénzbüntetés; ezek legyenek összhangban a hasonló súlyú bűncselekményekkel kapcsolatban alkalmazott büntetéssel. Adott esetben a szankciók között szerepeljen a jogsértést megvalósító termék lefoglalása, elkobzása és megsemmisítése; ugyanez vonatkozzon a bűncselekmény elkövetésénél döntő szerepet játszott anyagokra, eszközökre. A tagok a szellemi tulajdonjogok megsértésének egyéb eseteire is létrehozhatnak büntetőeljárási és büntetési szabályokat, különösen, ha a bűncselekményt szándékosan és kereskedelmi méretekben (üzletszerűen) követik el.<QUOT.END ID="QE0006" REF.START="QS0006" CODE="201D"/></P></QUOT.S></P></NP><NP><NO.P>9.</NO.P><TXT>A Bíróság ítélkezési gyakorlatából következik, hogy a nemzeti bíróságok, amikor nemzeti szabályaikat kell alkalmazniuk olyan területhez tartozó jogok védelmét célzó intézkedések elrendelése végett, amelyre a TRIPs Megállapodás alkalmazandó, és amely területen a Közösség már alkotott jogot — mint például a védjegyek esetében —, a közösségi jog értelmében kötelesek ezt, amennyire csak lehetséges, a TRIPs Megállapodás érintett rendelkezéseinek szövege és célja alapján tenni.<NOTE NOTE.ID="E0018" NUMBERING.CONTINUED="YES"><P>A <REF.DOC.ECR NO.CASE="C-245/02" YEAR="2004" EDITION="GEN" PAGE.ECR="I-10989">C-245/02. sz, Anheuser-Busch ügyben <DATE ISO="20041116">2004. november 16-án</DATE> hozott ítélet (EBHT 2004., I-10989. o.)</REF.DOC.ECR> 55. pontja. A szellemi tulajdonjogok érvényesítéséről szóló 2004/48/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 11. cikke szerint a tagállamok <QUOT.START ID="QS0007" REF.END="QE0007" CODE="201E"/>biztosítják, hogy amennyiben bírósági határozat szellemi tulajdonjog megsértését állapítja meg, a bíróságok a jogsértőt eltiltó határozattal további jogsértéstől eltiltsák<QUOT.END ID="QE0007" REF.START="QS0007" CODE="201D"/>. A 2004/48/EK irányelv átültetésének határideje <DATE ISO="20060429">2006. április 29.</DATE> volt. (<REF.DOC.OJ COLL="L" NO.OJ="157" DATE.PUB="2006" PAGE.FIRST="45">HL L 157., 45. o.</REF.DOC.OJ>).</P></NOTE></TXT></NP></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="1"><TITLE><TI><P>A vonatkozó nemzeti jog</P></TI></TITLE><NP><NO.P>10.</NO.P><TXT>A svéd védjegytörvény 37. cikke<NOTE NOTE.ID="E0019" NUMBERING.CONTINUED="YES"><P>Varumärkeslag (1960:644).</P></NOTE> értelmében a védjegybitorlás, amelyet szándékosan vagy súlyos gondatlanságból követnek el, pénzbüntetéssel vagy szabadságvesztéssel büntetendő.</TXT></NP><NP><NO.P>11.</NO.P><TXT>E törvény 37.a cikke értelmében a bíróság a védjegyjogosult kérelmére pénzbírság<?PAGE NO="I-12089"?> terhe mellett megtilthatja a jogsértőnek a védjegybitorlás folytatását.</TXT></NP></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="1"><TITLE><TI><P>Az alapeljárás és az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések</P></TI></TITLE><NP><NO.P>12.</NO.P><TXT>A Nokia Corporation (a továbbiakban: Nokia) a Nokia közösségi védjegye bitorlására hivatkozással keresetet indított J. Wärdell ellen a Stockholms tingsrätt előtt. A Nokia előadta, hogy J. Wärdell Svédországba importált olyan öntapadós matricákat, amelyeket a mobiltelefonra kell felragasztani, és amelyeken a Nokia védjegy szerepelt.<NOTE NOTE.ID="E0020" NUMBERING.CONTINUED="YES"><P>Ez a lábjegyzet és az azt követő lábjegyzetek az előzetes döntéshozatalra utaló végzésből származnak, amelyek nem járulnak hozzá a ténybeli háttérhez további releváns részlettel.</P></NOTE></TXT></NP><NP><NO.P>13.</NO.P><TXT>A Stockholms tingsrätt úgy ítélte meg, hogy mivel J. Wärdell intézte a matricák importálását Svédországba, a matricákkal foglalkozó ügylete vitathatatlanul védjegybitorlásnak minősül. A fenti bíróság úgy ítélte meg továbbá, hogy fennáll a további bitorlás veszélye. Következésképpen pénzbírság terhe mellett a további bitorlástól eltiltotta.</TXT></NP><NP><NO.P>14.</NO.P><TXT>J. Wärdell fellebbezést nyújtott be a Svea hovrättenhez (Fellebbviteli Bíróság, Svea). Arra hivatkozott, többek között, hogy nem kell a bitorlás ismétlődésétől tartani, mivel a Nokia védjegy használata nem szándékosan vagy gondatlanságból történt.</TXT></NP><NP><NO.P>15.</NO.P><TXT>A Svea hovrätten megerősítette a Stockholms tingsrätt álláspontját, amely szerint J. Wärdell vitathatatlanul bitorolta a védjegyet, és hogy fennáll a további bitorlás veszélye. Azonban mivel J. Wärdell korábban nem követett el védjegybitorlást, és semmi több nem róható fel neki, mint a gondatlanság, a Svea hovrätten szerint nincs semmi oka arra, hogy a matricák behozatalát folyamatos védjegybitorlás részének tekintse. Az a tény, hogy nem zárható ki teljesen, hogy J. Wärdell a jövőben újabb bitorló cselekményt követ el a Nokia védjegyei vonatkozásában, önmagában nem igazolhatja a pénzbírság terhe mellett történő eltiltást. A Svea hovrätten ezért megváltoztatta a Stockholms tingsrätt ítéletét, és elutasította a Nokia keresetét.</TXT></NP><NP><NO.P>16.</NO.P><TXT>A Nokia felülvizsgálati kérelmet nyújtott be a kérdést előterjesztő bírósághoz. Kérelmében a Nokia előadta, hogy pusztán az a tény, hogy J. Wärdell bitorolta a védjegyét, elegendő a pénzbírság terhe mellett a további bitorlástól való eltiltás igazolásához, továbbá fenntartja, hogy fennáll annak a veszélye, hogy J. Wärdell további bitorlást követ el.</TXT></NP><?PAGE NO="I-12090"?><NP><NO.P>17.</NO.P><TXT>A kérdést előterjesztő bíróság úgy véli, hogy a felek közötti jogvita arra irányul, hogy vajon a rendelet 98. cikke tartalmaz-e olyan eltiltásra és ehhez kapcsolódó pénzbírság kivetésére vonatkozó kötelezettséget, amely túlmutat a védjegytörvény 37.a cikkében foglaltakon. Ennek megfelelően előzetes döntéshozatal céljából a következő kérdéseket terjesztette a Bíróság elé:</TXT><P><QUOT.S LEVEL="1"><LIST TYPE="ARAB"><ITEM><NP><NO.P><QUOT.START ID="QS0008" REF.END="QE0008" CODE="201E"/>1)</NO.P><TXT>Úgy kell-e értelmezni a közösségi védjegyről szóló, <DATE ISO="19931220">1993. december 20-i</DATE> 40/94 tanácsi rendelet 98. cikke (1) bekezdésének első mondatában szereplő <QUOT.START ID="QS0009" REF.END="QE0009" CODE="00BB"/>nyomós ok<QUOT.END ID="QE0009" REF.START="QS0009" CODE="00AB"/> fogalmát, hogy eszerint ha a bíróság azt állapítja meg, hogy az alperes bitorol egy közösségi védjegyet, az ügy további körülményeitől függetlenül nem tiltja el a védjegybitorlástól, ha úgy ítéli meg, hogy a további bitorlás veszélye nem nyilvánvaló, vagy legalábbis meglehetősen korlátozott?</TXT></NP></ITEM><ITEM><NP><NO.P>2)</NO.P><TXT>Úgy kell-e értelmezni ezt a fogalmat, hogy eszerint ha a bíróság azt állapítja meg, hogy az alperes bitorolja a közösségi védjegyet, és jóllehet az 1) kérdésben említettek alapján nem indokolt eltekintenie a védjegybitorlástól történő eltiltástól, mégis eltekinthet az eltiltástól azon az alapon, hogy egyértelmű, hogy a további bitorlás a nemzeti jog bitorlásra vonatkozó általános törvényi tilalma hatálya alá tartozik, és a bitorlás szándékos vagy súlyosan gondatlan folytatása esetén az alperes büntetéssel sújtható?</TXT></NP></ITEM><ITEM><NP><NO.P>3)</NO.P><TXT>Amennyiben a 2) kérdésre adott válasz nemleges, kell-e különös intézkedéseket hozni – az eltiltás mellett például pénzbírságot alkalmazva – az eltiltás betartatása érdekében akkor is, ha egyértelmű, hogy a további bitorlás a nemzeti jog bitorlásra vonatkozó általános törvényi tilalma hatálya alá tartozik, és a bitorlás szándékos vagy súlyosan gondatlan folytatása esetén az alperes büntetéssel sújtható?</TXT></NP></ITEM><ITEM><NP><NO.P>4.</NO.P><TXT>Amennyiben a 3) kérdésre adott válasz igenlő, vonatkozik-e ez arra az esetre is, ha egy nemzeti védjegy hasonló bitorlása esetében az ilyen intézkedés elfogadásának nem állnának fenn a feltételei?<QUOT.END ID="QE0008" REF.START="QS0008" CODE="201D"/></TXT></NP></ITEM></LIST></QUOT.S></P></NP><NP><NO.P>18.</NO.P><TXT>A Nokia, J. Wärdell, a francia kormány és a Bizottság írásbeli észrevételeket terjesztettek<?PAGE NO="I-12091"?> elő. Mivel a felek nem kérték, nem is tartottak tárgyalást.</TXT></NP></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="1"><TITLE><TI><P>Az első kérdésről</P></TI></TITLE><NP><NO.P>19.</NO.P><TXT>Az első kérdésével a kérdést előterjesztő bíróság azt kérdezi, hogy a 98. cikk (1) bekezdés első mondatában szereplő <QUOT.START ID="QS0010" REF.END="QE0010" CODE="201E"/>nyomós ok<QUOT.END ID="QE0010" REF.START="QS0010" CODE="201D"/> fogalma azt jelenti-e, hogy az a bíróság, amely úgy ítéli meg, hogy az alperes bitorol egy közösségi védjegyet, az ügy további körülményeitől függetlenül mellőzheti a további bitorlástól való eltiltást azon az alapon, hogy álláspontja szerint a további bitorlás veszélye nem nyilvánvaló, vagy legalábbis meglehetősen korlátozott.</TXT></NP><NP><NO.P>20.</NO.P><TXT>A Nokia, a francia kormány és a Bizottság úgy véli, hogy erre a kérdésre nemmel kell válaszolni. Egyetértek.</TXT></NP><NP><NO.P>21.</NO.P><TXT>J. Wärdell ellentétes állásponton van. Előadja, hogy mind a rendelet szövege, mind annak rendszere az első kérdésre adandó igenlő válasz mellett szól. Továbbá a rendelet célja, hogy elősegítse az áruk szabad mozgását. A kereskedelmi ügyleteket ezért nem kellene szükségtelenül korlátozni.</TXT></NP><NP><NO.P>22.</NO.P><TXT>Úgy tűnik számomra, hogy a rendelet szövege és rendszere éppen ellenkezőleg, a nemleges választ támasztja alá.</TXT></NP><NP><NO.P>23.</NO.P><TXT>Elsősorban, a rendelet 98. cikkének (1) bekezdése felszólítást fogalmaz meg. Ez kimondja, hogy ha az alperes bitorol egy közösségi védjegyet, a bíróságnak eltiltó végzést kell kibocsátania. Ez a megfogalmazás tükrözi a rendelet 9. cikkének (1) bekezdésében biztosított, a védjegyjogosultat megillető alapvető jogot a bitorlás eltiltását illetően. Ha valamely bíróság azt állapítja meg, hogy az alperes bitorol egy közösségi védjegyet, általános szabályként az alperest el kell tiltania a további bitorlástól. Ebből következően csak az általános szabálytól való eltérésként határozhat úgy a bíróság - ha fennáll a <QUOT.START ID="QS0011" REF.END="QE0011" CODE="201E"/>nyomós ok<QUOT.END ID="QE0011" REF.START="QS0011" CODE="201D"/> -, hogy nem bocsát ki eltiltó végzést. A <QUOT.START ID="QS0012" REF.END="QE0012" CODE="201E"/>nyomós ok<QUOT.END ID="QE0012" REF.START="QS0012" CODE="201D"/> fogalmát ezért megszorító módon kell értelmezni.</TXT></NP><NP><NO.P>24.</NO.P><TXT>Másodsorban, a rendelet preambuluma megállapítja, hogy <QUOT.START ID="QS0013" REF.END="QE0013" CODE="201E"/>a közösségi védjegyek érvényessége és bitorlása tárgyában hozott határozatoknak a Közösség egész területére kiterjedő hatállyal kell bírniuk, ugyanis ez az egyetlen módja annak, hogy elkerülhetők legyenek a bíróságok, illetve a Hivatal [OHIM] által hozott határozatok közötti ellentmondások, továbbá, hogy megőrizhető legyen a közösségi védjegyek egységes jellege<QUOT.END ID="QE0013" REF.START="QS0013" CODE="201D"/>.<NOTE NOTE.ID="E0021" NUMBERING.CONTINUED="YES"><P>A 15. preambulumbekezdés.</P></NOTE> Ahogyan azt a Nokia, a francia<?PAGE NO="I-12092"?> kormány és a Bizottság előadja, a 98. cikk (1) bekezdésének egységes értelmezése az egyetlen módja ezen célok elérésének. Ahogyan azt a Högsta domstolen felveti, azon kockázat értékelése, hogy a bitorlás folytatódni fog-e, szükségszerűen eltérő eredményekhez vezet a különböző tagállamokban. Mivel alapelv, hogy a közösségi védjegynek ugyanazt a védelmet kell élveznie a Közösség területén, a kockázat szintje önmagában nem jelenthet olyan <QUOT.START ID="QS0014" REF.END="QE0014" CODE="201E"/>nyomós indokot<QUOT.END ID="QE0014" REF.START="QS0014" CODE="201D"/>, amely a nemzeti bíróságot feljogosítaná arra, hogy ne rendeljen el eltiltást. Ebből következően vannak nyilvánvaló gyakorlati nehézségek a jövőbeni cselekmények veszélyének bizonyítására. Amennyiben a további bitorlás valószínűsége az eltiltás elrendelésének feltételévé válna, az a védjegyjogosultakat hátrányosan érintené, és aláásná közösségi védjegyoltalmuk kizárólagos tartalmának érvényesülését.</TXT></NP><NP><NO.P>25.</NO.P><TXT>Lehetséges, hogy kivételes esetekben a további bitorlási cselekmények kockázatának foka egyike lesz azon számos körülményeknek, amelyeket összességükben vizsgálva a rendelet 98. cikke (1) bekezdésében szerinti <QUOT.START ID="QS0015" REF.END="QE0015" CODE="201E"/>nyomós ok<QUOT.END ID="QE0015" REF.START="QS0015" CODE="201D"/>-nak lehet tekinteni. A nemzeti bíróság kérdése ugyanakkor kifejezetten a további bitorlás kockázatának fokát érinti <QUOT.START ID="QS0016" REF.END="QE0016" CODE="201E"/>az ügy további körülményeitől függetlenül<QUOT.END ID="QE0016" REF.START="QS0016" CODE="201D"/>.<NOTE NOTE.ID="E0022" NUMBERING.CONTINUED="YES"><P>Hasonlóképpen, mivel a nemzeti bíróság nem kér példákat arra vonatkozólag, hogy mi tekinthető <QUOT.START ID="QS0017" REF.END="QE0017" CODE="201E"/>nyomós oknak<QUOT.END ID="QE0017" REF.START="QS0017" CODE="201D"/>, és mivel ezt a kérdést a Bíróság előtti írásbeli szakaszban nem vizsgálták meg, nem vélem úgy, hogy helyénvaló lenne jelen ügyben, amelyben először kérték a Bíróságtól a 98. cikk (1) bekezdésének értelmezését, hogy ilyen példákat adjunk.</P></NOTE></TXT></NP><NP><NO.P>26.</NO.P><TXT>Természetesen igaz, ahogyan azt J. Wärdell előadja, hogy a rendelet egyik fő célkitűzése az, hogy elősegítse az áruk szabad mozgását.<NOTE NOTE.ID="E0023" NUMBERING.CONTINUED="YES"><P>Az első preambulumbekezdés.</P></NOTE> Ugyanakkor nehezen érthető, hogy hogyan befolyásolná hátrányosan az áruk szabad mozgását a bitorlás ellen a közösségi védjegyek erős és egységes védelme.<NOTE NOTE.ID="E0024" NUMBERING.CONTINUED="YES"><P>Vö. a 4. lábjegyzetben hivatkozott 2004/48 irányelv 3. cikkének (2) bekezdésével, amely megállapítja, hogy az intézkedések, eljárások és jogorvoslatok az ezen irányelv által szabályozott szellemi tulajdonjogok érvényesítésének biztosításához szükségesek, <QUOT.START ID="QS0018" REF.END="QE0018" CODE="201E"/>hatásosnak, arányosnak és elrettentőnek kell lenniük, és úgy kell őket alkalmazni, hogy a jogszerű kereskedelemnek ne állítsanak korlátokat, és hogy az azokkal való visszaélések esetére biztosítékok rendelkezésre álljanak<QUOT.END ID="QE0018" REF.START="QS0018" CODE="201D"/> (A kiemelések tőlem). A TRIPs Megállapodás 41. cikke (1) bekezdésének második mondata hasonló tartalommal bír.</P></NOTE> Ellenkezőleg, az ilyen oltalom előírja, hogy általános szabályként a jogsértést meg kell tiltani. Ezenfelül a rendelet kifejezetten összekapcsolja az áruk szabad mozgása elősegítésének célját azzal, hogy rendelkezik az <QUOT.START ID="QS0019" REF.END="QE0019" CODE="201E"/>egységes oltalmat élvező, a Közösség területének egészére kiterjedő hatályú közösségi védjegy<QUOT.END ID="QE0019" REF.START="QS0019" CODE="201D"/> fogalmáról.<NOTE NOTE.ID="E0025" NUMBERING.CONTINUED="YES"><P>A második preambulumbekezdés.</P></NOTE></TXT></NP><NP><NO.P>27.</NO.P><TXT>Végül emlékeztetni kell arra, hogy ahol – mint a jelen ügyben – a hivatkozott bitorlás<?PAGE NO="I-12093"?> megvalósul azáltal, hogy a közösségi védjegygyel azonos megjelöléssel olyan árukat látnak el, amelyek azonosak a lajstromozott védjegy árujegyzékben szereplő árukkal, a közösségi védjegy oltalma feltétlen.<NOTE NOTE.ID="E0026" NUMBERING.CONTINUED="YES"><P>A rendelet hetedik preambulumbekezdése és a 9. cikk (1) bekezdésének a) pontja.</P></NOTE> E körülményekre tekintettel az eltérés főszabály szerint egyáltalán nem alkalmazandó. Legfeljebb talán akkor alkalmazandó, amikor ténylegesen lehetetlen az alperes számára a bitorlás megismétlése, például (hogy a Nokia által felhozott példákat ismételjük), amennyiben az alperes egy felszámolás alatt álló cég, vagy ha a szóban forgó védjegy oltalmi ideje lejárt.</TXT></NP><NP><NO.P>28.</NO.P><TXT>Ennek megfelelően véleményem szerint a 98. cikk (1) bekezdés első mondatában szereplő <QUOT.START ID="QS0020" REF.END="QE0020" CODE="201E"/>nyomós ok<QUOT.END ID="QE0020" REF.START="QS0020" CODE="201D"/> követelménye nem teljesül, ha az a bíróság, amely úgy ítéli meg, hogy az alperes bitorol egy közösségi védjegyet, az ügy további körülményeitől függetlenül mellőzi a további bitorlástól való eltiltást azon az alapon, hogy álláspontja szerint a további bitorlás veszélye nem nyilvánvaló, vagy legalábbis meglehetősen korlátozott.</TXT></NP></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="1"><TITLE><TI><P>A második kérdésről</P></TI></TITLE><NP><NO.P>29.</NO.P><TXT>Második kérdésével a kérdést előterjesztő bíróság arra vár választ, hogy a rendelet 98. cikke (1) bekezdésében szereplő <QUOT.START ID="QS0021" REF.END="QE0021" CODE="201E"/>nyomós ok<QUOT.END ID="QE0021" REF.START="QS0021" CODE="201D"/> fogalma azt jelenti-e, hogy ha a bíróság azt állapítja meg, hogy az alperes bitorolja a közösségi védjegyet, és jóllehet az 1) kérdésben említettek alapján nem indokolt eltekintenie a védjegybitorlástól történő eltiltástól, mégis eltekinthet az eltiltástól azon az alapon, hogy egyértelmű, hogy a további bitorlás a nemzeti jog bitorlásra vonatkozó általános törvényi tilalma hatálya alá tartozik, és a bitorlás szándékos vagy súlyosan gondatlan folytatása esetén az alperes büntetéssel sújtható.</TXT></NP><NP><NO.P>30.</NO.P><TXT>A Nokia, a francia kormány és a Bizottság előadja, hogy a kérdésre nemmel kell válaszolni. J. Wärdell ezzel ellentétes állásponton van, akkor is, ha nem nyújtott be észrevételt, hanem pusztán az első kérdésre vonatkozó érvelésére hivatkozik.</TXT></NP><NP><NO.P>31.</NO.P><TXT>Ismételten osztom az előbbi véleményt.</TXT></NP><NP><NO.P>32.</NO.P><TXT>Ahogy azt a francia kormány helyesen előadja, a nemzeti szabályozás általános rendelkezése meghatározásánál fogva nem képezhet <QUOT.START ID="QS0022" REF.END="QE0022" CODE="201E"/>nyomós<QUOT.END ID="QE0022" REF.START="QS0022" CODE="201D"/> okot. Ez a kifejezés a szavak általánosan elfogadott jelentése szerint magában foglalja, hogy az oknak különlegesnek kell lennie az egyedi eset vonatkozásában, amely másfelől azt sugalmazza, hogy az rendszerint a tényekre, és nem a<?PAGE NO="I-12094"?> jogra vonatkozik. Mindenesetre a TRIPs Megállapodás 44. cikkének (1) bekezdése és 61. cikke alapján a szellemi tulajdonjogok megsértésének eseteire a tagállamok kötelesek polgári és büntetőjogi szankciókat biztosítani, ideértve az eltiltást. Az tehát, hogy ilyen szankciók léteznek a nemzeti jogban, nem jelenthet olyan nyomós okot, amely következtében a 98. cikk (1) bekezdése alapján az eltiltás ne lenne elrendelhető. Megtagadni a 98. cikk (1) bekezdése alapján az eltiltás elrendelését azon az alapon, hogy a nemzeti jog szankciót ír elő, azzal a következménnyel járna, hogy a közösségi jogi szabályok alkalmazása a nemzeti jogtól függene. Ez viszont beleütközne mind a közösségi jog elsődlegességébe, mind a rendelet egységes jellegébe. Ennek eredményeként kiüresítené a 98. cikk (1) bekezdését.</TXT></NP><NP><NO.P>33.</NO.P><TXT>Ezenfelül egy intézkedés, amely a bitorlástól eltilt, ahogyan azt a 98. cikk (1) bekezdése előírja, bizonyos körülmények között a védjegyjogosult számára hatékonyabb lehet, mint a bitorlás általános tilalma, még pénzbírság terhe mellett is. A francia kormány példaként azt hozza fel, hogy a francia jog alapján a bitorlástól történő eltiltásra vonatkozó speciális végzés feljogosítja a védjegyjogosultat arra, hogy a vámhatósághoz és a rendőrséghez forduljon annak érdekében, hogy azok fellépjenek a bíróság által tiltott cselekmények elkövetésének megakadályozása érdekében, anélkül, hogy új eljárást indítana az új jogsértés vonatkozásában (amely idő-, és költségigényes lenne).</TXT></NP><NP><NO.P>34.</NO.P><TXT>Ezzel összefüggésben meg kell jegyezni, hogy a Nokia szerint a svéd védjegytörvény 37.a cikkében előírt pénzbírság nem szükségszerű következménye a bitorlásnak. Inkább előírja, hogy a védjegyjogosult külön kérelmet nyújtson be erre vonatkozólag, és bizonyítsa, hogy a bitorlás szándékos vagy súlyos gondatlanság eredménye. Amennyiben ez a helyzet áll fenn, akkor ezen rendelkezés által biztosított védelem nyilvánvalóan nem hasonlítható össze a 98. cikk (1) bekezdésében szabályozott védelemmel, amely, megismétlem, kifejezetten előírja a további bitorlástól történő eltiltást, amely a természetes bírói válasz a bitorlás megállapítására.</TXT></NP><NP><NO.P>35.</NO.P><TXT>Ennek megfelelően azon az állásponton vagyok, hogy a 98. cikk (1) bekezdés első mondatában szereplő <QUOT.START ID="QS0023" REF.END="QE0023" CODE="201E"/>nyomós ok<QUOT.END ID="QE0023" REF.START="QS0023" CODE="201D"/> követelménye nem teljesül, ha az a bíróság, amely megállapította, hogy az alperes bitorolja a közösségi védjegyet, eltekint a bitorló cselekmények eltiltásának elrendelésétől kizárólag azon az alapon, hogy a további bitorlás a nemzeti jog bitorlásra vonatkozó általános törvényi tilalma hatálya alá tartozik, és a bitorlás szándékos vagy súlyosan gondatlan folytatása esetén az alperes pénzbírsággal sújtható.</TXT></NP></GR.SEQ><?PAGE NO="I-12095"?><GR.SEQ LEVEL="1"><TITLE><TI><P>A harmadik és a negyedik kérdésről</P></TI></TITLE><NP><NO.P>36.</NO.P><TXT>Ezeket a kérdéseket együttesen célszerű megvizsgálni.</TXT></NP><NP><NO.P>37.</NO.P><TXT>Harmadik kérdésével, amely csak akkor merül fel, ha javaslatomnak megfelelően a második kérdésre nemmel kell válaszolni, a kérdést előterjesztő bíróság arra vár választ, hogy kell-e különös intézkedéseket hozni – az eltiltás mellett például pénzbírságot alkalmazva – az eltiltás betartatása érdekében akkor is, ha egyértelmű, hogy (i) a további bitorlás a nemzeti jog bitorlásra vonatkozó általános törvényi tilalma hatálya alá tartozik, és (ii) a bitorlás szándékos vagy súlyosan gondatlan folytatása esetén az alperes büntetéssel sújtható.</TXT></NP><NP><NO.P>38.</NO.P><TXT>Negyedik kérdésével, amennyiben a harmadik kérdésre igennel kell válaszolni, a kérdést előterjesztő bíróság arra vár választ, hogy ez akkor is így van-e, ha egy nemzeti védjegy hasonló bitorlása esetében az ilyen intézkedés elfogadásának nem állnának fenn a feltételei.</TXT></NP><NP><NO.P>39.</NO.P><TXT>A Nokia, a francia kormány és a Bizottság előadja, hogy a harmadik és negyedik kérdésre igennel kell válaszolni. Egyetértek.</TXT></NP><NP><NO.P>40.</NO.P><TXT>J. Wärdell ezzel ellentétes állásponton van. A rendelet 14. cikkének (1) bekezdésére hivatkozik, amely megállapítja, hogy <QUOT.START ID="QS0024" REF.END="QE0024" CODE="201E"/>a közösségi védjegy bitorlására a nemzeti jogszabályoknak a nemzeti védjegy bitorlására irányadó rendelkezéseit kell alkalmazni<QUOT.END ID="QE0024" REF.START="QS0024" CODE="201D"/>, és előadja, hogy ha a nemzeti jog a bitorlás általános tilalmát írja elő, és büntetőjogi szankciót helyez kilátásba, elegendő intézkedés áll rendelkezésre a további bitorlástól történő eltiltás betartásának biztosítására.</TXT></NP><NP><NO.P>41.</NO.P><TXT>A 14. cikk (1) bekezdése ugyanakkor a következő szavakkal zárul: <QUOT.START ID="QS0025" REF.END="QE0025" CODE="201E"/>a X. cím rendelkezéseivel összhangban<QUOT.END ID="QE0025" REF.START="QS0025" CODE="201D"/>. A X. cím magában foglalja a 98. cikk (1) bekezdését. Ahogyan azt már hangsúlyoztam, ez a rendelkezés kötelező. Megköveteli a bíróságtól, amely a közösségi védjegy bitorlását megállapította, hogy nemcsak tiltsa el az alperest a bitorlás folytatásától, hanem <QUOT.START ID="QS0026" REF.END="QE0026" CODE="201E"/>- nemzeti jogszabályaival összhangban - meghozza továbbá azokat az intézkedéseket, amelyek az említett eltiltás végrehajtását biztosítják<QUOT.END ID="QE0026" REF.START="QS0026" CODE="201D"/>. A megfogalmazás egyértelműen előírja, hogy a nemzeti jogban különös intézkedések rendelkezésre kell,<?PAGE NO="I-12096"?> hogy álljanak, amelyekkel az ilyen eltiltást megerősítik, és annak betartását biztosítják.<NOTE NOTE.ID="E0027" NUMBERING.CONTINUED="YES"><P>A francia szöveg még világosabb: <QUOT.START ID="QS0027" REF.END="QE0027" CODE="201E"/>Il prend également, conformément à la loi nationale, les mesures propres à garantir le respect de cette interdiction<QUOT.END ID="QE0027" REF.START="QS0027" CODE="201D"/>.</P></NOTE> Következésképpen a nemzeti jog bitorlásra vonatkozó általános törvényi tilalma álláspontom szerint ezért nem lenne elegendő. Hasonlóan a büntetőjogi szankció, amely csak: i) a nemzeti bíróság mérlegelése jogköre alapján; ii) a védjegyjogosult kérelmére; és iii) azon alperes ellen alkalmazható, aki a bitorlást szándékosan vagy súlyos gondatlanságból folytatja, azonban nem elegendő a követelmény teljesítésére.</TXT></NP><NP><NO.P>42.</NO.P><TXT>Jóllehet az intézkedések kialakításának részletes szabályozása a nemzeti jogra tartozik, nemcsak különösnek, hanem a célnak megfelelően hatékonynak is kell lenniük. Ez abból az elvből származik, hogy ha a közösségi jog hatálya alá tartozó területen nem született közösségi szabályozás egy adott kérdésben, akkor a jogalanyok számára a közösségi jogból származó jogok védelmét biztosító keresetekre vonatkozó eljárási szabályok kialakítása az egyes tagállamok belső jogrendjének feladata, e szabályok azonban egyrészt nem lehetnek kedvezőtlenebbek, mint azok, amelyek a hasonló tagállami jogi keresetekre vonatkoznak (egyenértékűség elve), másrészt nem tehetik a gyakorlatban lehetetlenné vagy rendkívül nehézzé a közösségi jogrend által biztosított jogok gyakorlását (tényleges érvényesülés elve).<NOTE NOTE.ID="E0028" NUMBERING.CONTINUED="YES"><P>Lásd pl. a <REF.DOC.ECR NO.CASE="C-472/99" YEAR="2001" EDITION="GEN" PAGE.ECR="I-9687">C-472/99. sz., Clean Car Autoservice ügyben <DATE ISO="20011206">2001. december 6-án</DATE> hozott ítélet (EBHT 2001., I-9687. o.)</REF.DOC.ECR> 28. pontját.</P></NOTE> Egyértelmű, hogy a tilalom kényszerítő erő nélkül nem valószínű, hogy az utóbbi elvet teljesíti. Ez álláspontom szerint ugyanakkor nem követeli meg feltétlenül, hogy a bitorlástól történő eltiltást közvetlenül egy másik szankcióval vagy büntetéssel összekösse. Inkább a tilalom megszegésének következményét világosan meg kell határozni, vagy egyedileg a szóban forgó nemzeti bíróságnak, vagy általánosan a nemzeti jogban.</TXT></NP><NP><NO.P>43.</NO.P><TXT>Tekintettel a negyedik kérdésre szerintem a fenti elemzés vonatkozásában nincs jelentősége annak, ha egy adott esetben a 98. cikk (1) bekezdésében előírtakhoz hasonlóan elfogadott különös intézkedés feltételeire úgy tekintenénk, mint amelyek nem állnak fenn a megfelelő nemzeti védjegy bitorlása esetében. A 98. cikk (1) bekezdése meghatározza azt a különös követelményt, amelynek részleteit a nemzeti jog köteles kidolgozni, és amely a közösségi védjegybitorlás esetén alkalmazandó. Az egyenértékűség elve nem követeli meg, hogy akkor, amikor a közösségi jog a közösségi jogból származó jogot magas szintű védelemmel ruházza fel, a nemzeti jog rendelkezéseiből (még a harmonizált nemzeti jogból is) adódó egyenértékű jogok feltétlenül ugyanolyan szintű védelmet élvezzenek.</TXT></NP></GR.SEQ><?PAGE NO="I-12097"?><GR.SEQ LEVEL="1"><TITLE><TI><P>Végkövetkeztetések</P></TI></TITLE><NP><NO.P>44.</NO.P><TXT>A fenti okok alapján azon a véleményen vagyok, hogy a Högsta Domstolen által előterjesztett kérdéseket a következőképpen kell megválaszolni:</TXT><P><LIST TYPE="NONE"><ITEM><P>Az 1) és 2) kérdés</P><P><LIST TYPE="DASH"><ITEM><P>A közösségi védjegyről szóló, <DATE ISO="19931220">1993. december 20-i</DATE> 40/94 tanácsi rendelet 98. cikke (1) bekezdésében szereplő <QUOT.START ID="QS0028" REF.END="QE0028" CODE="201E"/>nyomós ok<QUOT.END ID="QE0028" REF.START="QS0028" CODE="201D"/> követelménye nem teljesül, ha az a bíróság, amely úgy ítéli meg, hogy az alperes bitorol egy közösségi védjegyet, az ügy további körülményeitől függetlenül mellőzi a további bitorlástól való eltiltást azon az alapon, hogy (1) álláspontja szerint a további bitorlás veszélye nem nyilvánvaló, vagy legalábbis meglehetősen korlátozott, vagy (2) azon az alapon, hogy a további bitorlás a nemzeti jog bitorlásra vonatkozó általános törvényi tilalma hatálya alá tartozik, és a bitorlás szándékos vagy súlyosan gondatlan folytatása esetén az alperes pénzbírsággal sújtható.</P></ITEM></LIST></P></ITEM><ITEM><P>A 3) és 4) kérdés</P><P><LIST TYPE="DASH"><ITEM><P>A nemzeti jog feladata azon különös intézkedések részleteinek meghatározása, amelyeket a 40/94 rendelet 98. cikkének (1) bekezdése előír, az alperest a közösségi védjegy bitorlásának folytatásától eltiltó bíróság részére, hogy<?PAGE NO="I-12098"?> biztosítsa az eltiltás tiszteletben tartását. Az ilyen intézkedéseknek hatékonyaknak kell lenniük. A 98. cikk (1) bekezdésében foglalt követelmény nem teljesül azon az alapon, hogy (i) a további bitorlás a nemzeti jog bitorlásra vonatkozó általános törvényi tilalma hatálya alá tartozik, és (ii) a bitorlás szándékos vagy súlyosan gondatlan folytatása esetén az alperes büntetéssel sújtható. Különös intézkedéseket kell hozni, amelyek az eltiltás végrehajtását biztosítják, akkor is, ha a megfelelő nemzeti védjegy bitorlása esetében az ilyen intézkedés elfogadásának nem állnak fenn a feltételei.</P></ITEM></LIST></P></ITEM></LIST></P></NP></GR.SEQ></CONTENTS.CONCLUSION></CONCLUSION>