<?xml version="1.0" encoding="UTF-8"?>
<!DOCTYPE C_Doc_Ref SYSTEM "CNC.dtd">
<C_Doc_Ref C_Langue="hu" C_Version_doc="4.0" C_Debut_ID="HU62014-0516">
   <Properties>
      <Property name="Juridiction">C</Property>
      <Property name="NumeroOrdre">0516</Property>
      <Property name="Annee">2014</Property>
      <Property name="Formation">C</Property>
      <Property name="Langue">HU</Property>
      <Property name="MessInFileNumber">L_Cnc_Mess_De.xml</Property>
      <Property name="DtFilename">TRA-DT-DE-CONCL-C-0516-2014-201600486-01_00.xml</Property>
      <Property name="TypeDoc">CNC</Property>
      <Property name="NatureAff">RP</Property>
      <Property name="CreatedFrom">Litige</Property>
      <Property name="EP_Mode">0</Property>
      <Property name="EP_ModeText">DEF</Property>
      <Property name="EP_Titre1"/>
      <Property name="EP_Titre2"/>
      <Property name="EP_Titre3">VORLÄUFIGE FASSUNG VOM 13/10/2015</Property>
      <Property name="EP_Mention">0</Property>
      <Property name="EP_Mention_Texte">Zur Veröffentlichung bestimmt</Property>
      <Property name="EP_IsMention_Texte">0</Property>
      <Property name="Version"/>
      <Property name="EP_Version">0</Property>
      <Property name="EP_FormJug_Footer"/>
      <Property name="EP_FormJug_ID">-</Property>
      <Property name="EP_FormJug_Texte"/>
      <Property name="NEW">0</Property>
      <Property name="FileDoc">Document1</Property>
      <Property name="TypeOrd"/>
      <Property name="TOC_Position_NotVademecum">0</Property>
      <Property name="NumProc">1</Property>
      <Property name="TypeProc">P</Property>
      <Property name="NumSuite">1</Property>
      <Property name="LitFilePath">C:\Users\ldz\AppData\Local\Temp\canevas\Litige.xml</Property>
      <Property name="Created">Canevas 3.8.8 K 31/07/2015 18:56:42</Property>
      <Property name="FootNotes">False</Property>
      <Property name="EP_Titre0"/>
      <Property name="EP_DocDeTravail">0</Property>
      <Property name="SectionType1">CNC</Property>
      <Property name="SectionData1">§150;pos=46328:lng=HU</Property>
      <Property name="Filename">^CONVERSION^agmn@TRA-DOC-HU-CONCL-C-0516-2014-201600486-06_90</Property>
      <Property name="serveur_nom">Doc2XML_2003_TRAD_SUIVI2</Property>
      <Property name="serveur_config_path">C:\Documents and Settings\gti_prod\Application Data\Doc2XML\PR_Doc2XML_2003_TRAD_SUIVI2.xml</Property>
      <Property name="watch">O:\GTiWebTools\Automates\Suivi_II\conversion\doc2xml_trad\In\</Property>
      <Property name="QuotationMark_Open">„</Property>
      <Property name="QuotationMark_Close">”</Property>
      <Property name="serveur_nom">Doc2XML_2003_PC_TRAD SV2_PUB</Property>
      <Property name="serveur_config_path">C:\Documents and Settings\gti_prod\Application Data\Doc2XML\PR_Doc2XML_2003_SV2_PUB.xml</Property>
      <Property name="watch">P:\GTiWebTools\Automates\Suivi_II\conversion\doc2xml_pub\In\</Property>
   </Properties>
   <C_Header_Gauche>
      <blockquote id="A010000000">
         <para style="header" id="A150000000">KOKOTT FŐTANÁCSNOK INDÍTVÁNYA – C‑516/14. SZ. ÜGY</para>
      </blockquote>
   </C_Header_Gauche>
   <C_Header_Droit>
      <blockquote id="A010000001">
         <para style="header" id="A150000001">BARLIS 06 – INVESTIMENTOS IMOBILIÁRIOS E TURÍSTICOS</para>
      </blockquote>
   </C_Header_Droit>
   <C_Footer_Gauche>
      <blockquote id="A010000002">
         <para style="footer" id="A150000002">I - 20<emphasis role="tab" id="A400000000"/>
         </para>
      </blockquote>
   </C_Footer_Gauche>
   <C_Footer_Droit>
      <blockquote id="A010000003">
         <para style="footer" id="A150000003">
            <emphasis role="tab" id="A400000001"/>
            <emphasis role="tab" id="A400000002"/>I - 21</para>
      </blockquote>
   </C_Footer_Droit>
   <Affaire>
      <Introduction>
         <section id="A000000000">
            <para style="36Centre" id="A150000004">JULIANE KOKOTT</para>
            <para style="36Centre" id="A150000005">FŐTANÁCSNOK INDÍTVÁNYA</para>
            <para style="36Centre" id="A150000006">Az ismertetés napja: 2016. február 18.<footnote role="fNote" id="A110000000">
                  <number>1</number>
                  <para style="40FootnoteLangue" id="A150000007"> –	Eredeti nyelv: német.</para>
               </footnote>
            </para>
            <para style="38Centregrasgrandespacement" id="A150000008">
               <emphasis role="bold" id="A400000003">C‑516/14. sz. ügy</emphasis>
            </para>
            <para style="37Centregras" id="A150000009">
               <emphasis role="bold" id="A400000004">Barlis 06 – Investimentos Imobiliários e Turísticos SA</emphasis>
            </para>
            <para style="37Centregras" id="A150000010">
               <emphasis role="bold" id="A400000005">kontra</emphasis>
            </para>
            <para style="37Centregras" id="A150000011">
               <emphasis role="bold" id="A400000006">Autoridade Tributária e Aduaneira</emphasis>
            </para>
            <para style="39Centreespacement" id="A150000012">(a Tribunal Arbitral Tributário [Centro de Arbitragem Administrativa – CAAD] [adóügyi választottbíróság, Portugália] által benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem)</para>
            <para style="71Indicateur" id="A150000013">
               <phrase role="QuotationMark_Open" id="A410000000">„</phrase>
               <phrase role="motcle" id="A410000001">Adójogszabályok </phrase>
               <phrase role="Separator" id="A410000002">–</phrase>
               <phrase role="motcle" id="A410000003"> Hozzáadottérték‑adó </phrase>
               <phrase role="Separator" id="A410000004">–</phrase>
               <phrase role="motcle" id="A410000005"> A 2006/112/EK irányelv 226. cikkének 6. és 7. pontja </phrase>
               <phrase role="Separator" id="A410000006">–</phrase>
               <phrase role="motcle" id="A410000007"> A nyújtott szolgáltatás mértékére és jellegére, valamint a teljesítésének dátumára vonatkozóan a számlán feltüntetett adatok </phrase>
               <phrase role="Separator" id="A410000008">–</phrase>
               <phrase role="motcle" id="A410000009"> A 2006/112/EK irányelv 178. cikkének a) pontja </phrase>
               <phrase role="Separator" id="A410000010">–</phrase>
               <phrase role="motcle" id="A410000011"> Az adólevonási jog gyakorlása </phrase>
               <phrase role="Separator" id="A410000012">–</phrase>
               <phrase role="motcle" id="A410000013"> A 2006/112/EK irányelv 226. cikkében támasztott követelményeknek megfelelő számlával való rendelkezésre vonatkozó követelmény</phrase>
               <phrase role="QuotationMark_Close" id="A410000014">”</phrase>
            </para>
         </section>
      </Introduction>
      <C_Conclusions role="page break">
         <C_Conc_Txt>
            <section id="B000000000">
               <title style="03Titre1" id="B200000000">
                  <number>I –</number>
                  <titlecontent id="B300000000">
                     <emphasis role="bold" id="B400000000">Bevezetés</emphasis>
                  </titlecontent>
               </title>
               <blockquote id="B010000000">
                  <title id="B210000000">
                     <number>1.</number>
                  </title>
                  <para style="01PointAltN" id="B150000000">Egy számla kézhezvétele általában nem ad okot örömre. A héa esetében kissé más a helyzet. Ilyenkor ugyanis a számla bizonyos körülmények között feljogosítja a címzettjét, hogy az adóhatóságtól visszaigényelje a számlán feltüntetett héát (úgynevezett adólevonás).</para>
               </blockquote>
               <blockquote id="B010000001">
                  <title id="B210000001">
                     <number>2.</number>
                  </title>
                  <para style="01PointAltN" id="B150000001">Mindazonáltal az uniós héajogszabályok is előírják, hogy a számlának minimálisan számos adatot kell tartalmaznia. A portugál adóhatóság ezeket az adatokat egy a jelen előzetes döntéshozatal iránti kérelemre okot adó esetben nem tartotta elégségesnek. Különösen az elszámolt szolgáltatások – pontosabb magyarázat nélküli – „jogi szolgáltatáskénti” megjelölése nem teljesíti a héajogszabályok által a számla szükséges tartalmával szemben támasztott követelményeket. Csak a szabályszerű számla jogosít azonban adólevonásra.</para>
               </blockquote>
               <blockquote id="B010000002">
                  <title id="B210000002">
                     <number>3.</number>
                  </title>
                  <para style="01PointAltN" id="B150000002">Ilyen körülmények alapján a Bíróságnak két problémát kell tisztáznia. Nem csak különösen azt az új kérdést kell megválaszolni, hogy milyen részletesnek kell lennie egy szolgáltatás megjelölésének a számlán. Ezenkívül a Bíróságnak ismételten állást kell foglalnia egy hiányos számlának az adólevonási jogra gyakorolt hatásával kapcsolatban annak érdekében, hogy az e területre vonatkozó eddigi ítélkezési gyakorlatát kiegészítse.</para>
               </blockquote>
            </section>
            <section id="B000000001">
               <title style="03Titre1" id="B200000001">
                  <number>II –</number>
                  <titlecontent id="B300000001">
                     <emphasis role="bold" id="B400000001">Jogi háttér</emphasis>
                  </titlecontent>
               </title>
               <section id="B000000002">
                  <title style="04Titre2" id="B200000002">
                     <number>A –</number>
                     <titlecontent id="B300000002">
                        <emphasis role="italc" id="B400000002">Az uniós jog</emphasis>
                     </titlecontent>
                  </title>
                  <blockquote id="B010000003">
                     <title id="B210000003">
                        <number>4.</number>
                     </title>
                     <para style="01PointAltN" id="B150000003">A héa beszedését az Unióban a közös hozzáadottértékadó‑rendszerről szóló, 2006. november 28‑i 2006/112/EK tanácsi irányelv<footnote role="fNote" id="B110000000">
                           <number>2</number>
                           <para style="footnotetext" id="B150000004"> –	HL L 347., 1. o.</para>
                        </footnote> (a továbbiakban: héairányelv) szabályozza. Ezen irányelv előzménye a tagállamok forgalmi adóra vonatkozó jogszabályainak összehangolásáról – közös hozzáadottértékadó‑rendszer: egységes adóalap‑megállapításról szóló, 1977. május 17‑i 77/388/EGK hatodik tanácsi irányelv<footnote role="fNote" id="B110000001">
                           <number>3</number>
                           <para style="footnotetext" id="B150000005"> –	HL L 145., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 9. fejezet, 1. kötet, 23. o.</para>
                        </footnote> (a továbbiakban: hatodik irányelv). Amennyiben a két irányelv rendelkezései azonosak, a jelen ügyben figyelembe kell venni a Bíróságnak a hatodik irányelvre vonatkozó ítélkezési gyakorlatát is.</para>
                  </blockquote>
                  <blockquote id="B010000004">
                     <title id="B210000004">
                        <number>5.</number>
                     </title>
                     <para style="01PointAltN" id="B150000006">A héairányelv 168. cikke<footnote role="fNote" id="B110000002">
                           <number>4</number>
                           <para style="footnotetext" id="B150000007"> –	E rendelkezésnek a hatodik irányelvben a 77/388/EGK irányelv módosításáról és a hozzáadottérték‑adó tekintetében új egyszerűsítési intézkedések bevezetéséről – bizonyos adómentességek alkalmazási köréről és azok végrehajtásával kapcsolatos gyakorlati intézkedésekről szóló, 1995. április 10‑i 95/7/EK tanácsi irányelv (HL L 102., 18. o.; magyar nyelvű különkiadás 9. fejezet, 1. kötet, 274. o.) 1. cikkének 10. pontjával módosított 28f. cikk szerinti változat 17. cikke (2) bekezdésének a) pontja felel meg.</para>
                        </footnote> többek között a következő adólevonási jogról rendelkezik:</para>
                     <para style="02AlineaAltA" id="B150000008">„Az adóalany, amennyiben a termékeket és szolgáltatásokat az adóköteles tevékenységének folytatása szerinti tagállamban adóköteles tevékenységéhez használja fel, jogosult az általa fizetendő adó összegéből levonni a következő összegeket:</para>
                     <blockquote id="B010000005">
                        <para style="15Margeretrait0" id="B150000009">a)<emphasis role="tab" id="B400000003"/>a részére más adóalany által teljesített vagy teljesítendő termékértékesítés vagy szolgáltatásnyújtás után az ebben a tagállamban fizetendő vagy megfizetett héát;</para>
                     </blockquote>
                     <blockquote id="B010000006">
                        <para style="15Margeretrait0" id="B150000010">[…]”</para>
                     </blockquote>
                  </blockquote>
                  <blockquote id="B010000007">
                     <title id="B210000005">
                        <number>6.</number>
                     </title>
                     <para style="01PointAltN" id="B150000011">„Az adólevonási jog gyakorlásának szabályai” fejezetben a héairényelvnek az alapügyben alkalmazandó eredeti változatának 178. cikke<footnote role="fNote" id="B110000003">
                           <number>5</number>
                           <para style="footnotetext" id="B150000012"> –	A héairányelv 178. cikkének a) pontját a közös hozzáadottértékadó‑rendszerről szóló 2006/112/EK irányelvnek a számlázás szabályai tekintetében történő módosításáról szóló, 2010. július 13‑i 2010/45/EU irányelv (HL L 189., 1. o.) időközben átdolgozta. Eredeti változatának a hatodik irányelvben a hozzáadottérték‑adó közös rendszerének kiegészítéséről és a 77/388/EGK irányelvnek a fiskális határok megszüntetésére tekintettel történő módosításáról szóló, 1991. december 16‑i 91/680/EGK tanácsi irányelv (HL L 376., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 9. fejezet, 1. kötet, 160. o.) 1. cikkének 22. pontjával beiktatott 28f. cikk 2. pontjával módosított 18. cikk (1) bekezdésének a) pontja felel meg.</para>
                        </footnote> a következőképpen rendelkezik:</para>
                     <para style="02AlineaAltA" id="B150000013">„Az adóalanynak adólevonási joga gyakorlásához az alábbi feltételeket kell teljesítenie:</para>
                     <blockquote id="B010000008">
                        <para style="15Margeretrait0" id="B150000014">a<emphasis role="tab" id="B400000004"/>168. cikk a) pontjában említett, termékértékesítéshez vagy szolgáltatásnyújtáshoz kapcsolódó adólevonáshoz a 220–236., valamint a 238., 239. és 240. cikknek megfelelően kiállított számlával kell rendelkeznie;</para>
                     </blockquote>
                     <blockquote id="B010000009">
                        <para style="15Margeretrait0" id="B150000015">[…]”</para>
                     </blockquote>
                  </blockquote>
                  <blockquote id="B010000010">
                     <title id="B210000006">
                        <number>7.</number>
                     </title>
                     <para style="01PointAltN" id="B150000016">A héairányelv többek között hivatkozott 226. cikke a számlán feltüntetett adatokra vonatkozik, és a következőképpen rendelkezik:</para>
                     <para style="02AlineaAltA" id="B150000017">„Az ebben az irányelvben meghatározott különös rendelkezések sérelme nélkül, a 220. és 221. cikk értelmében kiállított számlákon a héa megállapítása céljából kizárólag a következő adatokat kell kötelezően feltüntetni:</para>
                     <blockquote id="B010000011">
                        <para style="15Margeretrait0" id="B150000018">[…]</para>
                     </blockquote>
                     <blockquote id="B010000012">
                        <para style="15Margeretrait0" id="B150000019">6.<emphasis role="tab" id="B400000005"/>az értékesített termékek mennyisége és jellege, vagy a nyújtott szolgáltatás mértéke és jellege;</para>
                     </blockquote>
                     <blockquote id="B010000013">
                        <para style="15Margeretrait0" id="B150000020">7.<emphasis role="tab" id="B400000006"/>a termékértékesítés vagy szolgáltatásnyújtás teljesítésének vagy befejezésének dátuma, vagy a 220. cikk 4. és 5. pontjában említett előleg átadásának (átutalásának) dátuma, amennyiben ezt a dátumot meghatározták, és az eltér a számla kiállításának dátumától;</para>
                     </blockquote>
                     <blockquote id="B010000014">
                        <para style="15Margeretrait0" id="B150000021">[…]”</para>
                     </blockquote>
                  </blockquote>
                  <blockquote id="B010000015">
                     <title id="B210000007">
                        <number>8.</number>
                     </title>
                     <para style="01PointAltN" id="B150000022">A héairányelv 226. cikkének idézett rendelkezései lényegében megfelelnek a hatodik irányelv 22. cikke (3) bekezdése b) pontja hatodik és hetedik francia bekezdésének a 2001/115/EK irányelvvel módosított<footnote role="fNote" id="B110000004">
                           <number>6</number>
                           <para style="footnotetext" id="B150000023"> –	A hatodik irányelv 28h. cikkét a hozzáadottérték‑adó számlázására megállapított feltételek egyszerűsítése, korszerűsítése és összehangolása tekintetében a 77/388/EGK irányelv módosításáról szóló, 2001. december 20‑i 2001/115/EK tanácsi irányelv (HL L 15., 24. o.; magyar nyelvű különkiadás 9. fejezet, 1. kötet, 352. o.) 2. cikke módosította.</para>
                        </footnote> 28h. cikke<footnote role="fNote" id="B110000005">
                           <number>7</number>
                           <para style="footnotetext" id="B150000024"> –	A hatodik irányelv 28h. cikkét az 5. lábjegyzetben hivatkozott 91/680 irányelv 1. cikkének 22. pontja iktatta be.</para>
                        </footnote> szerinti változatának. Ennélfogva különösen a hatodik irányelvben szereplő ezen előzményrendelkezés keletkezéstörténetét a jelen eljárásban is figyelembe kell venni.</para>
                  </blockquote>
                  <blockquote id="B010000016">
                     <title id="B210000008">
                        <number>9.</number>
                     </title>
                     <para style="01PointAltN" id="B150000025">A számlákkal egyedül a héairányelv (46) preambulumbekezdése foglalkozik, és a következőképpen szól:</para>
                     <blockquote id="B010000017">
                        <para style="15Margeretrait0" id="B150000026">„(46)<emphasis role="tab" id="B400000007"/>Az elektronikus számlázás alkalmazásának lehetővé kell tennie az adóhatóságok ellenőrzési tevékenységének folytatását. A belső piac megfelelő működésének biztosítása érdekében indokolt egy közösségi szinten összehangolt lista összeállítása azon adatokról, amelyeknek szerepelniük kell a számlákon, valamint néhány, az elektronikus számlázás használatát, a számlák elektronikus tárolását, a saját számlakiállítás és a számlázási tevékenység kihelyezésének eseteit szabályozó közös módszer létrehozása.”</para>
                     </blockquote>
                  </blockquote>
               </section>
               <section id="B000000003">
                  <title style="04Titre2" id="B200000003">
                     <number>B –</number>
                     <titlecontent id="B300000003">
                        <emphasis role="italc" id="B400000008">A nemzeti jog</emphasis>
                     </titlecontent>
                  </title>
                  <blockquote id="B010000018">
                     <title id="B210000009">
                        <number>10.</number>
                     </title>
                     <para style="01PointAltN" id="B150000027">A portugál jogban a Código do Imposto sobre o Valor Acrescentado (a továbbiakban: CIVA) 36. cikke (5) bekezdésének b) pontja úgy rendelkezik, hogy a számláknak „a […] nyújtott szolgáltatás szokásos megjelölését és az alkalmazandó adómérték meghatározásához szükséges adatokat” kell tartalmazniuk.</para>
                  </blockquote>
                  <blockquote id="B010000019">
                     <title id="B210000010">
                        <number>11.</number>
                     </title>
                     <para style="01PointAltN" id="B150000028">A számlán feltüntetett héa levonására vonatkozó jog a CIVA 19. cikke (2) bekezdésének a) pontja és (6) bekezdése szerint csak akkor áll fenn, ha a számla többek között megfelel a CIVA 36. cikke (5) bekezdésének b) pontjában szereplő e követelményeknek.</para>
                  </blockquote>
                  <blockquote id="B010000020">
                     <title id="B210000011">
                        <number>12.</number>
                     </title>
                     <para style="01PointAltN" id="B150000029">A Portugál Köztársaság a Bíróság előtti eljárásban előadta ezenkívül, hogy az alapügy szempontjából releváns időszakra vonatkozóan a portugál jog kedvezményes adómértéket írt elő bizonyos ügyvédi tevékenységekre, többek között a nyugdíjasok és a munkanélküliek számára nyújtott szolgáltatásokra, és általánosan a személyek családi állapotára vonatkozó eljárásokra. Ez a rendelkezés, amely a héairányelv kedvezményes adómértékre vonatkozó, uniószerte érvényes rendelkezéseiben nem szerepel, a szerzett jogoknak a héairányelv 113. cikke által biztosított védelmén alapul.</para>
                  </blockquote>
               </section>
            </section>
            <section id="B000000004">
               <title style="03Titre1" id="B200000004">
                  <number>III –</number>
                  <titlecontent id="B300000004">
                     <emphasis role="bold" id="B400000009">Az alapügy</emphasis>
                  </titlecontent>
               </title>
               <blockquote id="B010000021">
                  <title id="B210000012">
                     <number>13.</number>
                  </title>
                  <para style="01PointAltN" id="B150000030">Az alapügy felperese, a Barlis 06 – Investiments Imobiliários e Turísticos SA társaság a szállodaiparban működik.</para>
               </blockquote>
               <blockquote id="B010000022">
                  <title id="B210000013">
                     <number>14.</number>
                  </title>
                  <para style="01PointAltN" id="B150000031">A felperes 2008 és 2010 között szolgáltatásokat vett igénybe egy ügyvédi irodától. E szolgáltatásokról az ügyvédi iroda négy számlát állított ki, amelyek a szolgáltatások alábbi megjelölését tartalmazták:</para>
                  <itemizedlist id="B030000000">
                     <listitem id="B060000000">
                        <blockquote id="B010000023">
                           <title id="B210000014">
                              <number>–</number>
                           </title>
                           <para style="10Tiretlong1" id="B150000032">„2007. december 1‑jétől a mai napig nyújtott jogi szolgáltatások” (2008. augusztus 26‑i számla),</para>
                        </blockquote>
                     </listitem>
                     <listitem id="B060000001">
                        <blockquote id="B010000024">
                           <title id="B210000015">
                              <number>–</number>
                           </title>
                           <para style="10Tiretlong1" id="B150000033">„Júniustól a mai napig nyújtott jogi szolgáltatásokért nyújtott tiszteletdíj” (2008. december 17‑i számla),</para>
                        </blockquote>
                     </listitem>
                     <listitem id="B060000002">
                        <blockquote id="B010000025">
                           <title id="B210000016">
                              <number>–</number>
                           </title>
                           <para style="10Tiretlong1" id="B150000034">„A mai napig nyújtott jogi szolgáltatásokért járó tiszteletdíj” (2009. április 29‑i számla),</para>
                        </blockquote>
                     </listitem>
                     <listitem id="B060000003">
                        <blockquote id="B010000026">
                           <title id="B210000017">
                              <number>–</number>
                           </title>
                           <para style="10Tiretlong1" id="B150000035">„2009. november 1‑jétől a mai napig nyújtott jogi szolgáltatásokért járó tiszteletdíj” (2010. június 2‑i számla).</para>
                        </blockquote>
                     </listitem>
                  </itemizedlist>
               </blockquote>
               <blockquote id="B010000027">
                  <title id="B210000018">
                     <number>15.</number>
                  </title>
                  <para style="01PointAltN" id="B150000036">Az e számlákon feltüntetett héa tekintetében az alapügy felperese adólevonási jogot érvényesített a portugál adóhatóságnál összesen 8689,49 euró erejéig.</para>
               </blockquote>
               <blockquote id="B010000028">
                  <title id="B210000019">
                     <number>16.</number>
                  </title>
                  <para style="01PointAltN" id="B150000037">A portugál adóhatóság egy adóellenőrzést követően megtagadta az adólevonási jogot, mivel a szolgáltatásoknak a számlákon feltüntetett megjelölése nem felel meg a CIVA 36. cikke (5) bekezdésének b) pontjában szereplő követelményeknek. Ezt követően az alapügy felperese kiegészítő dokumentumokat nyújtott be, amelyek a szolgáltatások részletesebb leírását tartalmazták. Mindazonáltal a portugál adóhatóság megtagadta az adólevonást azzal az indokolással, hogy a számlák továbbra sem felelnek meg a törvényi követelményeknek.</para>
               </blockquote>
            </section>
            <section id="B000000005">
               <title style="03Titre1" id="B200000005">
                  <number>IV –</number>
                  <titlecontent id="B300000005">
                     <emphasis role="bold" id="B400000010">A Bíróság előtti eljárás</emphasis>
                  </titlecontent>
               </title>
               <blockquote id="B010000029">
                  <title id="B210000020">
                     <number>17.</number>
                  </title>
                  <para style="01PointAltN" id="B150000038">Az üggyel jelenleg foglalkozó Tribunal Arbitral Tributário (adóügyi választottbíróság) a héairányelv értelmezését a vita szempontjából döntőnek tartja, és ezért 2014. november 17‑én az EUMSZ 267. cikk alapján a következő kérdést terjesztette a Bíróság elé:</para>
                  <para style="02AlineaAltA" id="B150000039">A héairányelv 226. cikke 6. pontjának helyes értelmezése lehetővé teszi‑e, hogy elégtelennek tekintsék az olyan számla tartalmát, amely „meghatározott időponttól a mai napig nyújtott jogi szolgáltatásokat” vagy kizárólag „mai napig nyújtott jogi szolgáltatásokat” említ, figyelembe véve, hogy az együttműködés elve alapján a hatáskörrel rendelkező hatóság az ügyletek megvalósulásának és részletes jellegzetességeinek megerősítéséhez szükséges kiegészítő információkat meg tudja szerezni?</para>
               </blockquote>
               <blockquote id="B010000030">
                  <title id="B210000021">
                     <number>18.</number>
                  </title>
                  <para style="01PointAltN" id="B150000040">Ezzel a kérdéssel kapcsolatban az alapügy felperese, a Portugál Köztársaság, valamint az Európai Bizottság terjesztett elő írásbeli észrevételeket a Bíróság előtt. A 2016. január 14‑i tárgyaláson a Németországi Szövetségi Köztársaság, a Portugál Köztársaság és a Bizottság tett észrevételeket.</para>
               </blockquote>
            </section>
            <section id="B000000006">
               <title style="03Titre1" id="B200000006">
                  <number>V –</number>
                  <titlecontent id="B300000006">
                     <emphasis role="bold" id="B400000011">A jogkérdésről</emphasis>
                  </titlecontent>
               </title>
               <blockquote id="B010000031">
                  <title id="B210000022">
                     <number>19.</number>
                  </title>
                  <para style="01PointAltN" id="B150000041">Az alapügy hátterének ismeretében a kérdést előterjesztő bíróság<footnote role="fNote" id="B110000006">
                        <number>8</number>
                        <para style="footnotetext" id="B150000042"> –	Az Ascendi Beiras Litoral e Alta, Auto Estradas das Beiras Litoral e Alta ítélet (C‑377/13, EU:C:2014:1754, 22–34. pont) szerint a Tribunal Arbitral Tributário (adóügyi választottbíróság) az EUMSZ 267. cikk értelmében vett bíróságnak minősül.</para>
                     </footnote> végső soron két különböző kérdés megválaszolását kéri.</para>
               </blockquote>
               <blockquote id="B010000032">
                  <title id="B210000023">
                     <number>20.</number>
                  </title>
                  <para style="01PointAltN" id="B150000043">Egyrészt azt kell tisztázni, hogy a szóban forgóhoz hasonló számlák eleget tesznek‑e a héairányelv 226. cikkében a számlák tartalmával szemben támasztott követelményeknek (erről rögtön az A. pontban). Másrészt meg kell határozni annak következményeit az adólevonási jogra nézve, ha a számlán feltüntetett adatok nem elégségesek (erről később a B. pontban).</para>
               </blockquote>
               <section id="B000000007">
                  <title style="04Titre2" id="B200000007">
                     <number>A –</number>
                     <titlecontent id="B300000007">
                        <emphasis role="italc" id="B400000012">A számlán feltüntetett adatokról</emphasis>
                     </titlecontent>
                  </title>
                  <blockquote id="B010000033">
                     <title id="B210000024">
                        <number>21.</number>
                     </title>
                     <para style="01PointAltN" id="B150000044">Először is felmerül tehát a kérdés, hogy az alapügyben szóban forgóhoz hasonló számlák megfelelnek‑e a héairányelv 226. cikkében a számlák tartalmával szemben támasztott követelményeknek.</para>
                  </blockquote>
                  <blockquote id="B010000034">
                     <title id="B210000025">
                        <number>22.</number>
                     </title>
                     <para style="01PointAltN" id="B150000045">A számlák szükséges tartalmát a jelen ügyben kötelezően és kimerítő jelleggel a héairányelv 226. cikke határozza meg. Ezt a rendelkezést ugyanis a 220. és 221. cikk értelmében kiállítandó számlákra kell alkalmazni. A szóban forgó számlákat a 220. cikk 1. pontja szerint kellett kiállítani, mivel adóalany részére teljesítettek szolgáltatást. Ezzel szemben a héairányelv 226. cikkének rendelkezésein kívül a portugál jog nem támaszthat messzemenőbb követelményeket a számlák tartalmával szemben. Ez egyrészt magából a 226. cikkből következik, amely szerint a számlákon „kizárólag” az ott felsorolt adatokat kell feltüntetni, másrészt a héairányelv 273. cikkének második bekezdéséből, amely szerint a tagállamok az adóbeszedésre vonatkozóan nem írhatnak elő a már a héairányelvben szereplő kötelezettségeket meghaladó további kötelezettségeket a számlák kiállítása tekintetében.</para>
                  </blockquote>
                  <blockquote id="B010000035">
                     <title id="B210000026">
                        <number>23.</number>
                     </title>
                     <para style="01PointAltN" id="B150000046">Ahogy a Portugál Köztársaság jogosan előadta, a jelen ügyben nem elegendő csak a héairányelv 226. cikke azon 6. pontjának értelmezése, amelyre az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdés összpontosít. Annak érdekében, hogy a kérdést előterjesztő bíróság számára hasznos választ lehessen adni az uniós jog által a számlák tartalmával szemben támasztott követelmények<footnote role="fNote" id="B110000007">
                           <number>9</number>
                           <para style="footnotetext" id="B150000047"> –	Lásd többek között: Viessmann‑ítélet (C‑280/91, EU:C:1993:103, 17. pont); Ville d’Ottignies‑Louvain‑la‑Neuve és társai ítélet (C‑225/13, EU:C:2014:245, 30. pont); Abcur‑ítélet (C‑544/13 és C‑545/13, EU:C:2015:481, 33. pont).</para>
                        </footnote> tekintetében, ezen túlmenően a rendelkezés 7. pontját is be kell vonni a vizsgálatba.</para>
                  </blockquote>
                  <blockquote id="B010000036">
                     <title id="B210000027">
                        <number>24.</number>
                     </title>
                     <para style="01PointAltN" id="B150000048">E két rendelkezés szerint a számlákon „a nyújtott szolgáltatás mértékére és jellegére” (6. pont) és a „szolgáltatásnyújtás teljesítésének vagy befejezésének dátumára” (7. pont) vonatkozó adatokat is fel kell tüntetni.</para>
                  </blockquote>
                  <section id="B000000008">
                     <title style="05Titre3" id="B200000008">
                        <number>1.</number>
                        <titlecontent id="B300000008">A szolgáltatás mértéke és jellege</titlecontent>
                     </title>
                     <blockquote id="B010000037">
                        <title id="B210000028">
                           <number>25.</number>
                        </title>
                        <para style="01PointAltN" id="B150000049">A héairányelv 226. cikkének 6. pontja tekintetében felmerül a kérdés, hogy a szóban forgó számlákon alkalmazott megjelölések, tehát a bizonyos időszakon belül, illetve meghatározott időpontig „nyújtott jogi szolgáltatás” megfogalmazás megfelelően megjelöli‑e a szolgáltatások „jellegét” (erről rögtön az a) pontban) és „mértékét” (erről később a b) pontban).</para>
                     </blockquote>
                     <section id="B000000009">
                        <title style="06Titre4" id="B200000009">
                           <number>a)</number>
                           <titlecontent id="B300000009">A szolgáltatás jellegéről</titlecontent>
                        </title>
                        <blockquote id="B010000038">
                           <title id="B210000029">
                              <number>26.</number>
                           </title>
                           <para style="01PointAltN" id="B150000050">A Bíróság a héairányelv 226. cikkének 6. pontjában a szolgáltatások „jellegének” megjelölésével szemben támasztott követelményekkel eddig egyetlen ügyben – mégpedig a termékértékesítés vonatkozásában – foglalkozott. Termékek esetében ugyanis a 226. cikk 6. pontja éppúgy megköveteli azok „jellegének” feltüntetését, mint szolgáltatások esetében. Az ítélkezési gyakorlatból az következik, hogy e tekintetben nem áll fenn az értékesített állatok füljelzőinek a számlán történő feltüntetésére vonatkozó kötelezettség,<footnote role="fNote" id="B110000008">
                                 <number>10</number>
                                 <para style="footnotetext" id="B150000051"> –	Evita‑K ítélet (C‑78/12, EU:C:2013:486, 52. és 53. pont).</para>
                              </footnote> ami lehetővé tenné minden egyes értékesített terméknek a számlán feltüntetett adatok alapján történő kétségtelen azonosítását.</para>
                        </blockquote>
                        <blockquote id="B010000039">
                           <title id="B210000030">
                              <number>27.</number>
                           </title>
                           <para style="01PointAltN" id="B150000052">Ebből először is arra lehet következtetni, hogy a számlákon a héairányelv 226. cikkének 6. pontja szerint nem kell az értékesített termékről vagy a nyújtott szolgáltatásról rendelkezésre álló összes információt feltüntetni. Ez már a szövegből következik, amely csak a termék, illetve a szolgáltatás „jellegéről” szól, ezzel szemben nem követeli meg a termék vagy a szolgáltatás pontos leírását.</para>
                        </blockquote>
                        <blockquote id="B010000040">
                           <title id="B210000031">
                              <number>28.</number>
                           </title>
                           <para style="01PointAltN" id="B150000053">Ha tehát nem kell a nyújtott szolgáltatásról rendelkezésre álló összes információt a számlán feltüntetni, felmerül viszont a kérdés, hogy milyen mértékben szükségesek információk a szolgáltatás „jellegének” megfelelő megjelöléséhez. A jelen ügyre vonatkoztatva tehát, valamennyi jogi szolgáltatás összessége már ilyen jellegnek minősül, vagy különbséget kell tenni a jogi szolgáltatások különböző fajtái között?</para>
                        </blockquote>
                        <blockquote id="B010000041">
                           <title id="B210000032">
                              <number>29.</number>
                           </title>
                           <para style="01PointAltN" id="B150000054">Ez a kérdés sem a héairányelv 226. cikke 6. pontjának szövegéből, sem annak rendszeréből levezetve nem válaszolható meg. Ennélfogva a kérdést e számlaadat céljára tekintettel kell tisztázni.</para>
                        </blockquote>
                        <blockquote id="B010000042">
                           <title id="B210000033">
                              <number>30.</number>
                           </title>
                           <para style="01PointAltN" id="B150000055">Egy számlaadat célja a számlának a héa adózási rendszerében betöltendő funkciójával függ össze. Ahogy a héairányelv (46) preambulumbekezdéséből levezethető, a számlázás a tagállami adóhatóságok ellenőrzési tevékenységének folytatását szolgálja. Annak érdekében, hogy az ilyen ellenőrzéseket lehetővé tegyék, a héairányelv 244. cikke szerint az adóalanyoknak meg kell őrizniük a kapott számlákat, valamint a saját maguk által kiállított számlák egy példányát.</para>
                        </blockquote>
                        <blockquote id="B010000043">
                           <title id="B210000034">
                              <number>31.</number>
                           </title>
                           <para style="01PointAltN" id="B150000056">E célkitűzés alapján minden egyes számlaadat célja közvetlenül azzal függ össze, hogy mit kell tudniuk ellenőrizni az adóhatóságoknak a számla alapján.</para>
                        </blockquote>
                        <section id="B000000010">
                           <title style="07Titre5" id="B200000010">
                              <number>i)</number>
                              <titlecontent id="B300000010">A megfelelő adó megfizetésének ellenőrzése</titlecontent>
                           </title>
                           <blockquote id="B010000044">
                              <title id="B210000035">
                                 <number>32.</number>
                              </title>
                              <para style="01PointAltN" id="B150000057">A számla először is arra szolgál, hogy ellenőrizzék az adónak a számla kiállítója általi megfizetését.</para>
                           </blockquote>
                           <blockquote id="B010000045">
                              <title id="B210000036">
                                 <number>33.</number>
                              </title>
                              <para style="01PointAltN" id="B150000058">Ez a héairányelv 178. cikkének a) pontjából következik. Eszerint az adóalany az adólevonási jogát csak akkor gyakorolhatja, ha számlával rendelkezik. Az ítélkezési gyakorlat szerint ez a követelmény a héa beszedésének és annak ellenőrzésének biztosítását szolgálja.<footnote role="fNote" id="B110000009">
                                    <number>11</number>
                                    <para style="footnotetext" id="B150000059"> –	Lásd: Terra Baubedarf‑Handel ítélet (C‑152/02, EU:C:2004:268, 37. pont).</para>
                                 </footnote> E rendelkezés alapján ugyanis az adólevonást csak akkor engedélyezik, ha az adóhatóság a számlával egyidejűleg hozzáférhet egy olyan dokumentumhoz, amely a héairányelv 226. cikkének 6. pontja által előírt kötelező adatok alapján tartalmazza a szükséges információkat ahhoz, hogy biztosítsák a héának a számla kiállítója általi párhuzamos megfizetését is. A számla kiállítójának e visszavezethetőségét a héairányelv 203. cikke támasztja alá. Eszerint a kiállítónak a számlán feltüntetett adót attól függetlenül meg kell fizetnie, hogy megvalósult‑e egyáltalán valamely adóztatandó tényállás, különösen, hogy nyújtottak‑e egyáltalán szolgáltatást.<footnote role="fNote" id="B110000010">
                                    <number>12</number>
                                    <para style="footnotetext" id="B150000060"> –	A kiállító mindazonáltal bizonyos körülmények között ismét mentesülhet ezen adó alól, lásd többek között: Schmeink &amp; Cofreth és Strobel ítélet (C‑454/98, EU:C:2000:469).</para>
                                 </footnote> Ez egy ilyen esetben megkíméli az adóhatóságot a megfelelő bizonyítástól.</para>
                           </blockquote>
                           <blockquote id="B010000046">
                              <title id="B210000037">
                                 <number>34.</number>
                              </title>
                              <para style="01PointAltN" id="B150000061">A számla úgy jelent biztosítékot az adóhatóság számára, hogy az adólevonási jogot bizonyos módon összekapcsolja az adó megfizetésével.<footnote role="fNote" id="B110000011">
                                    <number>13</number>
                                    <para style="footnotetext" id="B150000062"> –	Lásd ebben az értelemben: Stroy trans ítélet (C‑642/11, EU:C:2013:54, 31. és 32. pont); LVK‑ítélet (C‑643/11, EU:C:2013:55, 35. és 36. pont).</para>
                                 </footnote> A számla ugyanis, amelynek hiányában az adólevonás nem gyakorolható, legalább lehetőséget ad az adóhatóságnak arra, hogy az adólevonás révén visszafizetendő összegre a számla kiállítójánál fedezetet teremtsen azzal, hogy az adóhatóság ellenőrzi nála a párhuzamos adó megfizetését.</para>
                           </blockquote>
                           <blockquote id="B010000047">
                              <title id="B210000038">
                                 <number>35.</number>
                              </title>
                              <para style="01PointAltN" id="B150000063">E biztosítéki funkcióhoz mindazonáltal csak bizonyos adatok szükségesek a számlán, különösen a szolgáltatást nyújtó adóalany teljes neve és címe (a héairányelv 226. cikkének 5. pontja), valamint kiegészítőleg a héa‑azonosítószáma (3. pont). Ezzel szemben a szolgáltatás „jellegének” a számlán történő közelebbi meghatározása nem szükséges ahhoz, hogy az adónak a számla kiállítója általi puszta megfizetését ellenőrizzék. A kiállítónak ugyanis – ahogy láttuk – a héairányelv 203. cikke szerint minden esetben meg kell fizetnie a számlán feltüntetett adót, amelyet annak címzettje adólevonásként érvényesít. A számlának egy ténylegesen nyújtott szolgáltatással történő összekapcsolása itt egyáltalán nem szükséges.</para>
                           </blockquote>
                           <blockquote id="B010000048">
                              <title id="B210000039">
                                 <number>36.</number>
                              </title>
                              <para style="01PointAltN" id="B150000064">Az a körülmény, hogy következésképpen a számlán kötelezően feltüntetendő adatok közé a héairányelv 226. cikke szerint nyilvánvalóan olyan adatok is tartoznak, amelyek az adó puszta megfizetésének ellenőrzéséhez nem szükségesek, világosan jelzi, hogy ebben nem merülhet ki egy számla funkciója. Ezen adatok közé tartozik nem csak az értékesített termék, illetve a nyújtott szolgáltatás jellege (6. pont), hanem különösen a szolgáltatásnyújtás dátumára (7. pont), az adó alapjára (8. pont), az alkalmazott adómértékre (9. pont), illetve az alkalmazott adómentességre (11. pont) vonatkozó adat is.</para>
                           </blockquote>
                           <blockquote id="B010000049">
                              <title id="B210000040">
                                 <number>37.</number>
                              </title>
                              <para style="01PointAltN" id="B150000065">Ezeknek és a további adatoknak az a feladata – ahogy a rendelkezés keletkezéstörténetéből következik<footnote role="fNote" id="B110000012">
                                    <number>14</number>
                                    <para style="footnotetext" id="B150000066"> –	Lásd a hozzáadottérték‑adó számlázására megállapított feltételek egyszerűsítése, korszerűsítése és összehangolása tekintetében a 77/388/EGK irányelv módosításáról szóló tanácsi irányelvre vonatkozó, a fenti 8. pontban hivatkozott 2001/115/EK irányelv elfogadásához vezető javaslat (COM(2000) 650 végleges) indokolásának 1. pontját, valamint a Gazdasági és Szociális Bizottság e javaslatra vonatkozó véleményének 1.1.1 pontját (HL C 193., 53. o.).</para>
                                 </footnote> –, hogy a számlán szerepeljen „az alkalmazandó héaszabályozásra vonatkozó összes információ”.</para>
                           </blockquote>
                           <blockquote id="B010000050">
                              <title id="B210000041">
                                 <number>38.</number>
                              </title>
                              <para style="01PointAltN" id="B150000067">Ezekkel a további adatokkal lehetővé teszik tehát a tagállami adóhatóságok számára annak ellenőrzését, hogy a számla kiállítója a szolgáltatására a <emphasis role="italc" id="B400000013">megfelelő</emphasis> adót számította‑e ki. Ezen adatok alapján ugyanis a tagállami adóhatóságok felülvizsgálhatják különösen azt, hogy a kiállító a teljesítés helyét (a héairányelv 31. és azt követő cikkei), az adóalapot (72. és azt követő cikkek) és az adómértéket (93. és azt követő cikkek) a jogszabályoknak megfelelően állapította‑e meg, jogosan tartotta‑e alkalmazandónak valamely adómentességet (131. és azt követő cikkek), vagy jogosan indult‑e ki abból, hogy helyette a szolgáltatás címzettjének kell az adót megfizetnie (192a. és azt követő cikkek).</para>
                           </blockquote>
                           <blockquote id="B010000051">
                              <title id="B210000042">
                                 <number>39.</number>
                              </title>
                              <para style="01PointAltN" id="B150000068">Az ilyen ellenőrzéshez szükséges a nyújtott szolgáltatásnak a számlán történő megjelölése is. A megfelelő adó ugyanis sok tekintetben a nyújtott szolgáltatás tartalmától függ, mivel a teljesítés helyére, az adómértékre, az adómentességekre, stb. vonatkozó különös szabályok is gyakran a szolgáltatás tartalmához igazodnak. A szolgáltatás „jellegét” ennélfogva olyan részletességgel kell a számlán megjelölni, amely alkalmas a helyes adómérték, valamely adómentesség vagy más különös szabályozás alkalmazásának megítélésére.<footnote role="fNote" id="B110000013">
                                    <number>15</number>
                                    <para style="footnotetext" id="B150000069"> –	Lásd továbbá már: Jacobs főtanácsnok Bockemühl‑ügyre vonatkozó indítványa (C‑90/2, EU:C:2003:585, 73. pont).</para>
                                 </footnote>
                              </para>
                           </blockquote>
                           <blockquote id="B010000052">
                              <title id="B210000043">
                                 <number>40.</number>
                              </title>
                              <para style="01PointAltN" id="B150000070">E mérce alapján a jelen ügyben választott „jogi szolgáltatások” megjelölés elégségesnek tűnik az adó megfelelő kiszámításának ellenőrzéséhez. Számomra ugyanis nem állapítható meg a hatályos uniós héajog olyan rendelkezése, amely a megfelelő adó meghatározását a jogi szolgáltatás jellegétől teszi függővé.<footnote role="fNote" id="B110000014">
                                    <number>16</number>
                                    <para style="footnotetext" id="B150000071"> –	Eleve kizártnak tartom a héairányelv 47. cikkének alkalmazását is, amely „ingatlanokkal kapcsolatos szolgáltatásnyújtások” esetén eltérő teljesítési helyet ír elő, mivel meggyőződésem szerint még az ingatlanok értékesítésével összefüggő jogi szolgáltatások sem tartoznak e rendelkezés hatálya alá, lásd: az RR Donnelley Global Turnkey Solutions Poland ügyre vonatkozó indítványom (C‑155/12, EU:C:2013:57, 37–40. pont).</para>
                                 </footnote>
                              </para>
                           </blockquote>
                           <blockquote id="B010000053">
                              <title id="B210000044">
                                 <number>41.</number>
                              </title>
                              <para style="01PointAltN" id="B150000072">Mindazonáltal a Portugál Köztársaság előadta, hogy a jogi szolgáltatás jellegének részletesebb megjelölése a jelen ügyben azért szükséges, mivel a portugál jog – a héairányelvtől eltérően, azonban a 113. cikkben szereplő, a szerzett jogok védelmére vonatkozó rendelkezéssel lefedve – kedvezményes adómértéket ír elő bizonyos jogi szolgáltatásokra. Következésképpen a „jogi szolgáltatások” általános megjelölésből nem állapítható meg, hogy a szolgáltatások esetében az általános vagy a kedvezményes adómérték alkalmazandó‑e.</para>
                           </blockquote>
                           <blockquote id="B010000054">
                              <title id="B210000045">
                                 <number>42.</number>
                              </title>
                              <para style="01PointAltN" id="B150000073">Ha az alapügyben alkalmazandó nemzeti jogra vonatkozó ezen előadás helytálló – ennek tisztázása kizárólag a kérdést előterjesztő bíróság feladata –, ebből az következne, hogy a jelen ügyben a szolgáltatás jellege nem lenne megfelelően megjelölve ahhoz, hogy az adó megfelelő kiszámításának ellenőrzését lehetővé tegye.</para>
                           </blockquote>
                           <blockquote id="B010000055">
                              <title id="B210000046">
                                 <number>43.</number>
                              </title>
                              <para style="01PointAltN" id="B150000074">Jóllehet ez az eredmény bizonyos mértékben ellentmondana a Tanácsnak a számlán kötelezően feltüntetendő adatokra vonatkozó rendelkezések bevezetéséhez kapcsolódó azon célkitűzésének, hogy „a belső piac megfelelő működésének biztosítása érdekében összehangolt listát állítsanak össze azon részletekről, amelyeknek szerepelniük kell a számlákon”<footnote role="fNote" id="B110000015">
                                    <number>17</number>
                                    <para style="footnotetext" id="B150000075"> –	Lásd a fenti 8. pontban hivatkozott 2001/115 irányelv (4) preambulumbekezdését.</para>
                                 </footnote>. A jogi szolgáltatások nyújtójától ugyanis következésképpen különböző részletességű adatokat kérnek a szolgáltatás jellegéről annak függvényében, hogy a teljesítési hely Portugáliában vagy valamely másik tagállamban található‑e.</para>
                           </blockquote>
                           <blockquote id="B010000056">
                              <title id="B210000047">
                                 <number>44.</number>
                              </title>
                              <para style="01PointAltN" id="B150000076">Mindazonáltal ez végső soron csak a kedvezményes héamértékekre vonatkozó különböző tagállami rendelkezések fennállásának következménye. Ez nem csak a héairányelv 113. cikke szerinti kedvezményes adómértékekre vonatkozóan szerzett jogok védelmének a jelen ügyben a Portugál Köztársaság által előadott esetét érinti. A héairányelv 98. cikke és III. melléklete szerint uniószerte rögzített, kedvezményes adómértékekre vonatkozó tényállások alkalmazása is a tagállamok döntésén múlik. A számlák belső piacán keletkező esetleges súrlódások oka ennélfogva nem a számla tartalmával szemben támasztott követelmények, hanem a kedvezményes adómértékek területén fennálló harmonizáció hiánya.</para>
                           </blockquote>
                           <blockquote id="B010000057">
                              <title id="B210000048">
                                 <number>45.</number>
                              </title>
                              <para style="01PointAltN" id="B150000077">Amennyiben tehát a kérdést előterjesztő bíróság azt állapítja meg, hogy az alapügyben a portugál jog bizonyos jogi szolgáltatásokra kedvezményes adómértéket ír elő, a számlán feltüntetett „jogi szolgáltatás nyújtása” általános megfogalmazás nem tenne eleget a héairányelv 226. cikkének 6. pontjában a szolgáltatás „jellegének” megjelölésével szemben támasztott követelményeknek.</para>
                           </blockquote>
                        </section>
                        <section id="B000000011">
                           <title style="07Titre5" id="B200000011">
                              <number>ii)</number>
                              <titlecontent id="B300000011">Az adólevonásra való jogosultság ellenőrzése</titlecontent>
                           </title>
                           <blockquote id="B010000058">
                              <title id="B210000049">
                                 <number>46.</number>
                              </title>
                              <para style="01PointAltN" id="B150000078">Ezenkívül a számla és annak tartalma nem csak a megfelelő adó számlakiállító általi megfizetésének ellenőrzését szolgálja. Ahogy szintén a héairányelv 226. cikkének keletkezéstörténetéből következik, a számlának ezenkívül azt a funkciót is be kell töltenie, hogy „igazolja” a címzettjének adólevonási jogát.<footnote role="fNote" id="B110000016">
                                    <number>18</number>
                                    <para style="footnotetext" id="B150000079"> –	Lásd a 14. lábjegyzetben hivatkozott bizonyítékokat.</para>
                                 </footnote>
                              </para>
                           </blockquote>
                           <blockquote id="B010000059">
                              <title id="B210000050">
                                 <number>47.</number>
                              </title>
                              <para style="01PointAltN" id="B150000080">Az adólevonásra való jogosultsága tekintetében tehát a számla címzettjét is kell tudnia ellenőrizni az adóhatóságnak a számlán feltüntetett adatok alapján. Ezzel felmerül a kérdés, hogy ezen ellenőrzési funkcióból következnek‑e még messzemenőbb követelmények egy szolgáltatás számlán feltüntetett megjelölésének pontosságával szemben.</para>
                           </blockquote>
                           <blockquote id="B010000060">
                              <title id="B210000051">
                                 <number>48.</number>
                              </title>
                              <para style="01PointAltN" id="B150000081">Az adólevonásra való jogosultság ellenőrzése annak felülvizsgálatával kezdődik, hogy a számla címzettje rendelkezik‑e egyáltalán számlával. Ez bizonyos biztosítékot jelent arra, hogy az elszámolt szolgáltatást ténylegesen teljesítették,<footnote role="fNote" id="B110000017">
                                    <number>19</number>
                                    <para style="footnotetext" id="B150000082"> –	Lásd ebben az értelemben már: Reisdorf‑ítélet (C‑85/95, EU:C:1996:466, 29. pont).</para>
                                 </footnote> ami az adólevonási jog fennállásának feltétele.<footnote role="fNote" id="B110000018">
                                    <number>20</number>
                                    <para style="footnotetext" id="B150000083"> –	Lásd többek között: Genius‑ítélet (C‑342/87, EU:C:1989:635); Fatorie‑ítélet (C‑424/12, EU:C:2014:50, 39. pont).</para>
                                 </footnote> Ahogy ugyanis már kifejtettem,<footnote role="fNote" id="B110000019">
                                    <number>21</number>
                                    <para style="footnotetext" id="B150000084"> –	Lásd a fenti 33. pontot.</para>
                                 </footnote> a kiállító a héairányelv 203. cikke szerint köteles megfizetni a számlán feltüntetett minden héát. Ennek alapján bizonyos akadályt jelent a kiállító számára, hogy számlát állítson ki egy nem teljesített szolgáltatásról. A számla ezen ellenőrzési funkciójához azonban a szolgáltatás jellegének megjelölése éppúgy nem szükséges, ahogy az adó puszta megfizetésének ellenőrzéséhez sem. A számla nem létező szolgáltatásról történő kiállításának akadálya ugyanis a héairányelv 203. cikke szerint fizetendő adón alapul, amely – ahogy láttuk – nem függ a szolgáltatás megjelölésétől.<footnote role="fNote" id="B110000020">
                                    <number>22</number>
                                    <para style="footnotetext" id="B150000085"> –	Lásd a fenti 35. pontot.</para>
                                 </footnote>
                              </para>
                           </blockquote>
                           <blockquote id="B010000061">
                              <title id="B210000052">
                                 <number>49.</number>
                              </title>
                              <para style="01PointAltN" id="B150000086">Ezenkívül annak ellenőrzése, hogy a számla kiállítója a számlán az adót <emphasis role="italc" id="B400000014">megfelelően</emphasis> tüntette‑e fel, ahogy azt a számla egyik céljaként már kifejtettem<footnote role="fNote" id="B110000021">
                                    <number>23</number>
                                    <para style="footnotetext" id="B150000087"> –	Lásd a fenti 37–39. pontot.</para>
                                 </footnote>, ennek tükörképeként a párhuzamos adólevonás megfelelő mértékének felülvizsgálatát szolgálja. Ebből azonban éppúgy nem következnek a már megállapítottakhoz képest messzemenőbb követelmények a szolgáltatás jellegének megjelölésével szemben.</para>
                           </blockquote>
                           <blockquote id="B010000062">
                              <title id="B210000053">
                                 <number>50.</number>
                              </title>
                              <para style="01PointAltN" id="B150000088">Lehetnek azonban ilyen követelmények, ha a számlán feltüntetett adatok alapján az adólevonás egy további feltételét, mégpedig az igénybe vett szolgáltatás adóköteles tevékenységhez történő, a héairányelv 168. cikkének a) pontja által megkövetelt tényleges vagy tervezett<footnote role="fNote" id="B110000022">
                                    <number>24</number>
                                    <para style="footnotetext" id="B150000089"> –	Lásd: Gran Via Moineşti ítélet (C‑257/11, EU:C:2012:759, 27. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).</para>
                                 </footnote> felhasználását kell ellenőrizni.</para>
                           </blockquote>
                           <blockquote id="B010000063">
                              <title id="B210000054">
                                 <number>51.</number>
                              </title>
                              <para style="01PointAltN" id="B150000090">A jelen eljárásban a Portugál Köztársaság és értelemszerűen a Bizottság azt az álláspontot képviselte ezzel kapcsolatban, hogy a szolgáltatás számlán feltüntetett megjelölésének olyan részletesnek kell lennie, hogy lehetséges legyen annak felülvizsgálata, hogy a szolgáltatást a számla címzettjének olyan gazdasági tevékenységéhez használják‑e fel, amely azután adólevonásra jogosító adóköteles forgalmat eredményezhet.</para>
                           </blockquote>
                           <blockquote id="B010000064">
                              <title id="B210000055">
                                 <number>52.</number>
                              </title>
                              <para style="01PointAltN" id="B150000091">Nem értek egyet azonban ezzel az állásponttal.</para>
                           </blockquote>
                           <blockquote id="B010000065">
                              <title id="B210000056">
                                 <number>53.</number>
                              </title>
                              <para style="01PointAltN" id="B150000092">Először is egyáltalán nem lehetséges egy szolgáltatást a számlán olyan részletesen megjelölni, hogy annak magán‑ vagy gazdasági jellege már magából a szolgáltatás megjelöléséből kitűnjön. Ha például egy ceruzáról van szó, a ceruza gyártójának, típusának, tulajdonságainak és állapotának legrészletesebb megjelölése sem ad választ arra a kérdésre, hogy azt ténylegesen magáncélra vagy gazdasági tevékenység keretében használják‑e fel. Az adólevonásra való jogosultság e tekintetben nem ellenőrizhető egy számla alapján, mivel a szolgáltatások bármely tárgya magáncélú és gazdasági felhasználás szempontjából is tekintetbe jön. Ez még a látszólag nyilvánvalóan magánjellegű szolgáltatások – mint például egy mozilátogatás – esetében is érvényes, amelyek mindazonáltal egyedi esetben bizonyos gazdasági tevékenységek folytatását is szolgálhatják.</para>
                           </blockquote>
                           <blockquote id="B010000066">
                              <title id="B210000057">
                                 <number>54.</number>
                              </title>
                              <para style="01PointAltN" id="B150000093">A jelen ügyben sem tudom megállapítani, hogy a „nyújtott jogi szolgáltatások” részletesebb, de – a számla szövegkörnyezetéhez képest – megfelelően rövid megjelölése hogyan ad egyértelmű választ arra a kérdésre, hogy azokat az alapügy felperese gazdasági tevékenységének céljára használják‑e fel. Még a Portugál Köztársaság által vagylagosan javasolt megjelölések – mint például a „képviselet X bírósági eljárásban Y bíróság előtt” – sem felelnének meg az ilyen felülvizsgálat lehetővé tételére vonatkozó követelménynek. Az adólevonásra való jogosultság megítéléséhez ugyanis itt mindazonáltal meg kellene állapítani az X bírósági eljárás tárgyát.</para>
                           </blockquote>
                           <blockquote id="B010000067">
                              <title id="B210000058">
                                 <number>55.</number>
                              </title>
                              <para style="01PointAltN" id="B150000094">Valamely szolgáltatásnak a címzettje gazdasági tevékenysége céljára történő felhasználása tekintetében fennálló kétségeket tehát egy vizsgálat keretében végső soron csak kiegészítő bizonyítékokkal lehet eloszlatni.</para>
                           </blockquote>
                           <blockquote id="B010000068">
                              <title id="B210000059">
                                 <number>56.</number>
                              </title>
                              <para style="01PointAltN" id="B150000095">Jóllehet rendszerint a számla címzettjének saját érdekében áll, hogy a számla kiállítójától a szolgáltatás lehetőleg részletes megjelölését kérje annak érdekében, hogy az adóhatóság általi vizsgálat esetében csökkentse a kiegészítő bizonyítékok benyújtása révén keletkező költségeket. A szolgáltatás részletes megjelölése javára szóló ezen ösztönzés azonban anélkül áll fenn, hogy a szolgáltatás megjelölésének pontosságával szemben támasztott bizonytalan követelmények – mint például „az egyedi eset körülményei szerint” – az adólevonási jog gyakorlását már jogi szempontból elzárnák. Éppen azért, mivel az adólevonási jog gyakorlása a héairányelv 178. cikkének a) pontja alapján főszabály szerint a 226. cikkben szereplő követelményeknek megfelelő számlával való rendelkezéstől függ, a számla tartalmával szemben támasztott követelményeket nem szabad eltúlozni, és ezeknek tiszteletben kell tartaniuk a jogbiztonság elvét. Különösen, ha az uniós jogszabályok pénzügyi következményekkel járnak – ahogy a jelen esetben az adólevonási jog biztosítása vagy megtagadása –, alkalmazásuknak az ítélkezési gyakorlat szerint a jogalanyok számára kiszámíthatónak kell lennie.<footnote role="fNote" id="B110000023">
                                    <number>25</number>
                                    <para style="footnotetext" id="B150000096"> –	Lásd többek között: Cabinet Medical Veterinar Tomiagă Andrei ítélet (C‑144/14, EU:C:2015:452, 34. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).</para>
                                 </footnote>
                              </para>
                           </blockquote>
                           <blockquote id="B010000069">
                              <title id="B210000060">
                                 <number>57.</number>
                              </title>
                              <para style="01PointAltN" id="B150000097">Következésképpen a számla címzettje adólevonásra való jogosultságának ellenőrzése szempontjából nem állapíthatók meg messzemenőbb követelmények a szolgáltatás jellegére vonatkozó számlaadatokkal szemben.</para>
                           </blockquote>
                        </section>
                        <section id="B000000012">
                           <title style="07Titre5" id="B200000012">
                              <number>iii)</number>
                              <titlecontent id="B300000012">Közbenső következtetés</titlecontent>
                           </title>
                           <blockquote id="B010000070">
                              <title id="B210000061">
                                 <number>58.</number>
                              </title>
                              <para style="01PointAltN" id="B150000098">Ennélfogva végeredményben a szolgáltatásoknak a számlákon feltüntetett megjelölése a jelen ügyben csak akkor nem felel meg a héairányelv 226. cikkének 6. pontjában a szolgáltatás „jellegének” megjelölésével szemben támasztott követelményeknek, ha a kérdést előterjesztő bíróság azt állapítja meg, hogy az alapügyben a portugál jog csak bizonyos jogi szolgáltatásokra ír elő kedvezményes adómértéket.</para>
                           </blockquote>
                        </section>
                     </section>
                     <section id="B000000013">
                        <title style="06Titre4" id="B200000013">
                           <number>b)</number>
                           <titlecontent id="B300000013">A szolgáltatás mértékéről</titlecontent>
                        </title>
                        <blockquote id="B010000071">
                           <title id="B210000062">
                              <number>59.</number>
                           </title>
                           <para style="01PointAltN" id="B150000099">A héairányelv 226. cikke szerint nem csak a szolgáltatás „jellegét” kell feltüntetni a számlán, hanem annak „mértékét” is. Felmerül tehát a további kérdés, hogy a „meghatározott időponttól a mai napig nyújtott jogi szolgáltatások”, illetve kizárólag „mai napig nyújtott jogi szolgáltatások” megjelölés megfelelően leírja‑e a jogi szolgáltatások mértékét.</para>
                        </blockquote>
                        <blockquote id="B010000072">
                           <title id="B210000063">
                              <number>60.</number>
                           </title>
                           <para style="01PointAltN" id="B150000100">Egy szolgáltatás mértéke annak „mennyiségét” jelöli meg, amelyet a héairányelv 226. cikke szerint termékértékesítés esetén a szolgáltatás „jellege” mellett a számlán fel kell tüntetni. Ezzel a számla arról ad felvilágosítást, hogy <emphasis role="italc" id="B400000015">mennyi</emphasis> szolgáltatást teljesítettek.</para>
                        </blockquote>
                        <blockquote id="B010000073">
                           <title id="B210000064">
                              <number>61.</number>
                           </title>
                           <para style="01PointAltN" id="B150000101">Az ilyen adat azonban a jelen ügyben hiányzik.</para>
                        </blockquote>
                        <blockquote id="B010000074">
                           <title id="B210000065">
                              <number>62.</number>
                           </title>
                           <para style="01PointAltN" id="B150000102">A szolgáltatás mértékének megjelölését nem helyettesíti annak az időszaknak a megjelölése sem, amelyben a szolgáltatásokat teljesítették. Nem állapítható meg ugyanis, hogy mennyi szolgáltatást teljesítettek az adott időszakban.</para>
                        </blockquote>
                        <blockquote id="B010000075">
                           <title id="B210000066">
                              <number>63.</number>
                           </title>
                           <para style="01PointAltN" id="B150000103">A szolgáltatás mértékének külön megjelölése esetleg akkor maradhat el, ha már a szolgáltatás jellegének megjelöléséből – a jelen ügyre vonatkoztatva például „képviselet X bírósági eljárásban Y bíróság előtt” – megfelelően következik annak mértéke. A jelen ügyben azonban nem ez a helyzet. A szolgáltatásokat ugyanis a jellegük szerint olyan általánosan „jogi szolgáltatásokként” tüntették fel, hogy a mértékük ebből a megjelölésből nem állapítható meg.</para>
                        </blockquote>
                        <blockquote id="B010000076">
                           <title id="B210000067">
                              <number>64.</number>
                           </title>
                           <para style="01PointAltN" id="B150000104">Következésképpen a jelen ügyben az adatok nem felelnek meg a héairányelv 226. cikkének 6. pontjában támasztott követelményeknek abban a tekintetben, hogy nem jelölik meg a teljesített szolgáltatások mértékét.</para>
                        </blockquote>
                     </section>
                  </section>
                  <section id="B000000014">
                     <title style="05Titre3" id="B200000014">
                        <number>2.</number>
                        <titlecontent id="B300000014">A szolgáltatás dátuma</titlecontent>
                     </title>
                     <blockquote id="B010000077">
                        <title id="B210000068">
                           <number>65.</number>
                        </title>
                        <para style="01PointAltN" id="B150000105">Vizsgálni kell továbbá, hogy a számlán feltüntetett „meghatározott időponttól a mai napig nyújtott jogi szolgáltatások”, illetve kizárólag „mai napig nyújtott jogi szolgáltatások” megjelölés eleget tesz‑e a héairányelv 226. cikke 7. pontjának, amely szerint a számlán fel kell tüntetni a „szolgáltatásnyújtás teljesítésének vagy befejezésének” dátumát.</para>
                     </blockquote>
                     <blockquote id="B010000078">
                        <title id="B210000069">
                           <number>66.</number>
                        </title>
                        <para style="01PointAltN" id="B150000106">A vitatott számlák csak egy időszak, illetve egy befejezési dátum megjelölését tartalmazzák több jogi szolgáltatásra vonatkozóan, nem pedig az egyes teljesített szolgáltatásokra vonatkozó egyes dátumokat. A kérdést előterjesztő bíróság által szolgáltatott információkból mindazonáltal nem következik, hogy a szolgáltatás tartalma csak az volt, hogy egy bizonyos időszak alatt általában tanácsadási szolgáltatásra rendelkezésre álljanak;<footnote role="fNote" id="B110000024">
                              <number>26</number>
                              <para style="footnotetext" id="B150000107"> –	Lásd erről a helyzetről: Asparuhovo Lake Investment Company ítélet (C‑463/14, EU:C:2015:542).</para>
                           </footnote> sokkal inkább abból kell kiindulni, hogy egyes konkrétan teljesített szolgáltatásokat kellett elszámolni.</para>
                     </blockquote>
                     <blockquote id="B010000079">
                        <title id="B210000070">
                           <number>67.</number>
                        </title>
                        <para style="01PointAltN" id="B150000108">Jóllehet a héairányelv 223. cikke szerint megengedett, hogy több különböző szolgáltatásról összesítő számlát állítsanak ki. Ez azonban még nem ad választ arra a kérdésre, hogy ezen az összesítő számlán minden egyes szolgáltatás dátumát fel kell‑e tüntetni, vagy elegendő annak az időszaknak a megjelölése, amelyen belül több szolgáltatást teljesítettek.</para>
                     </blockquote>
                     <blockquote id="B010000080">
                        <title id="B210000071">
                           <number>68.</number>
                        </title>
                        <para style="01PointAltN" id="B150000109">Ismét e számlaadat céljából kell kiindulni. Ahogy láttuk, a számla többek között a megfelelő adó számlakiállító általi megfizetésének ellenőrzését szolgálja.<footnote role="fNote" id="B110000025">
                              <number>27</number>
                              <para style="footnotetext" id="B150000110"> –	Lásd a fenti 37. és 38. pontot.</para>
                           </footnote> Ehhez a szolgáltatás teljesítésének dátuma is szükséges. A héairányelv 63. cikke alapján ugyanis főszabály szerint ez a dátum – és nem például a számla kiállításának dátuma – határozza meg, hogy mikor valósult meg a héairányelv 62. cikkének (1) bekezdése szerinti adóztatandó tényállás, és ezáltal azt is, hogy az időbeli hatály szempontjából mely adójogszabályokat kell alkalmazni erre a tevékenységre.</para>
                     </blockquote>
                     <blockquote id="B010000081">
                        <title id="B210000072">
                           <number>69.</number>
                        </title>
                        <para style="01PointAltN" id="B150000111">Mindazonáltal a héairányelv 64. cikkének (1) bekezdése különleges szabályozást ír elő az olyan szolgáltatásokra, amelyek esetében „egymást követő időszakonkénti elszámolásra kerül sor”, ami – úgy tűnik – a jelen ügyben fennáll. Ebben a helyzetben az adóztatandó tényállás megvalósulásának időpontja nem az egyes szolgáltatások teljesítésének időpontja, hanem annak az időszaknak a lejárta, amelyre az elszámolás vonatkozik. Következésképpen ebben a helyzetben a megfelelő adó megfizetésének ellenőrzéséhez nem az összes nyújtott szolgáltatás dátuma szükséges, hanem csak egy időszak megjelölése.</para>
                     </blockquote>
                     <blockquote id="B010000082">
                        <title id="B210000073">
                           <number>70.</number>
                        </title>
                        <para style="01PointAltN" id="B150000112">A jelen ügyre vonatkozóan ez azt jelenti, hogy a „meghatározott időponttól a mai napig nyújtott jogi szolgáltatások” megjelölés eleget tesz a héairányelv 226. cikkének 7. pontjában támasztott követelményeknek, ezzel szemben a „mai napig nyújtott jogi szolgáltatások” megjelölés, amely nem tünteti fel az elszámolási időszak kezdetének dátumát, nem felel meg e követelményeknek.</para>
                     </blockquote>
                  </section>
                  <section id="B000000015">
                     <title style="05Titre3" id="B200000015">
                        <number>3.</number>
                        <titlecontent id="B300000015">Következtetés</titlecontent>
                     </title>
                     <blockquote id="B010000083">
                        <title id="B210000074">
                           <number>71.</number>
                        </title>
                        <para style="01PointAltN" id="B150000113">Végeredményben a szóban forgó számlák először is nem felelnek meg a héairányelv 226. cikkének 6. pontjában a szolgáltatás „mértékének” megjelölésével szemben támasztott követelményeknek, másodszor akkor nem felelnek meg az e rendelkezés szerint a szolgáltatás „jellegének” megjelölésével szemben támasztott követelményeknek, amennyiben a portugál jog csak bizonyos jogi szolgáltatásokra írt elő kedvezményes adómértéket, harmadszor pedig annyiban nem felelnek meg a héairányelv 226. cikkének 7. pontjában a szolgáltatás „dátumának” megjelölésével szemben támasztott követelményeknek, amennyiben a számlákon nem szerepel az adott elszámolási időszak kezdetére vonatkozó adat.</para>
                     </blockquote>
                  </section>
               </section>
               <section id="B000000016">
                  <title style="04Titre2" id="B200000016">
                     <number>B –</number>
                     <titlecontent id="B300000016">
                        <emphasis role="italc" id="B400000016">Az adólevonási jogról</emphasis>
                     </titlecontent>
                  </title>
                  <blockquote id="B010000084">
                     <title id="B210000075">
                        <number>72.</number>
                     </title>
                     <para style="01PointAltN" id="B150000114">Másodszor azt kell tisztázni, hogy milyen hatást gyakorol az adólevonási jognak a számla címzettje általi érvényesítésére az a körülmény, hogy a számlán nem tüntették fel a héairányelv 226. cikkének 6. és 7. pontjában megkövetelt összes adatot.</para>
                  </blockquote>
                  <blockquote id="B010000085">
                     <title id="B210000076">
                        <number>73.</number>
                     </title>
                     <para style="01PointAltN" id="B150000115">A kérdést előterjesztő bíróság különösen azt kívánja megtudni, hogy az adólevonási jog gyakorlása szempontjából elegendő‑e, ha a számla adólevonást kérő címzettje a számlán hiányzó adatokat más dokumentumokkal egészíti ki. A portugál jog szerint ugyanis az adóhatóságnak lehetősége van arra, hogy kiegészítő információkat kérjen az adólevonási jogot érvényesítő adóalanytól. Az alapügy felperese be is nyújtott ilyen kiegészítő információkat a portugál adóhatóságnak.</para>
                  </blockquote>
                  <blockquote id="B010000086">
                     <title id="B210000077">
                        <number>74.</number>
                     </title>
                     <para style="01PointAltN" id="B150000116">Az alapügynek a kérdést előterjesztő bíróság általi ismertetését úgy értem, hogy a jelen ügyben teljesült az adólevonási jognak a héairányelv 168. cikke a) pontja szerinti összes anyagi jogi feltétele. Kizárólag a számla nem felel meg a törvényi követelményeknek. Ezáltal azt kell megvizsgálni, hogy akadályozza‑e az adólevonás érvényesítését önmagában az a körülmény, hogy egy számlán nem tüntették fel a héairányelv 226. cikkének 6. és 7. pontja szerint szükséges összes adatot.</para>
                  </blockquote>
                  <section id="B000000017">
                     <title style="05Titre3" id="B200000017">
                        <number>1.</number>
                        <titlecontent id="B300000017">Az adólevonási jog gyakorlásának feltételei</titlecontent>
                     </title>
                     <blockquote id="B010000087">
                        <title id="B210000078">
                           <number>75.</number>
                        </title>
                        <para style="01PointAltN" id="B150000117">E kérdés megválaszolásához a héairányelv 178. cikkének a) pontját kell értelmezni, amely az adólevonási jog gyakorlását szabályozza. E rendelkezés szerint az adóalanynak a 168. cikk a) pontja szerint fennálló adólevonási joga gyakorlásához a „220–236. [...] cikknek megfelelően kiállított számlával kell rendelkeznie”.</para>
                     </blockquote>
                     <blockquote id="B010000088">
                        <title id="B210000079">
                           <number>76.</number>
                        </title>
                        <para style="01PointAltN" id="B150000118">A törvényi szabályozás a szövege szerint egyértelmű. Ha az adóalany nem rendelkezik a héairányelv 226. cikkében szereplő követelményeknek megfelelő számlával, akkor is megilletheti a 168. cikk a) pontja szerinti adólevonási jog. A héairányelv 178. cikkének a) pontja szerint azonban ezt a jogot mindaddig nem <emphasis role="italc" id="B400000017">gyakorolhatja</emphasis>, amíg nem rendelkezik a héairányelv 226. cikkében szereplő követelményeknek megfelelő számlával.</para>
                     </blockquote>
                     <blockquote id="B010000089">
                        <title id="B210000080">
                           <number>77.</number>
                        </title>
                        <para style="01PointAltN" id="B150000119">Az adólevonási jog gyakorlásához szükséges szabályszerű számlára vonatkozóan előírt szigorú követelményt rendszertani szempontból a héairányelv 181. cikke emeli ki, amely ellenérték fejében történő Közösségen belüli termékbeszerzés esetén a 168. cikk c) pontja szerint fennálló adólevonási jog gyakorlására vonatkozik. Ebben az esetben az adólevonási jog gyakorlásához az adóalanynak a 178. cikk c) pontja szerint szintén „rendelkeznie kell a 220–236. cikknek megfelelően kiállított számlával”. Mindazonáltal a héairányelv 181. cikke szerint a tagállamok abban az esetben is engedélyezhetnek az adóalanyoknak adólevonást, ha nem rendelkeznek a 220–236. cikknek megfelelően kiállított számlával. A jelen ügyben szóban forgó, ellenérték fejében igénybe vett szolgáltatások esetében ezzel szemben nem létezik az adólevonási jogra vonatkozó ilyen rendelkezés. <emphasis role="italc" id="B400000018">E contrario</emphasis> arra lehet következtetni, hogy a héairányelv 178. cikke a) pontjának szóban forgó esetében a tagállamok számára az uniós jog alapján nem megengedett az adólevonási jog engedélyezése, ha az adóalany nem rendelkezik a 226. cikk értelmében szabályszerű számlával.</para>
                     </blockquote>
                     <blockquote id="B010000090">
                        <title id="B210000081">
                           <number>78.</number>
                        </title>
                        <para style="01PointAltN" id="B150000120">Végeredményben a Bíróság ítélkezési gyakorlata is megerősíti a szabályszerű számlának az adólevonási jog gyakorlása szempontjából fennálló ezen alapvető elengedhetetlenségét ellenérték fejében teljesített szolgáltatás esetében.</para>
                     </blockquote>
                     <blockquote id="B010000091">
                        <title id="B210000082">
                           <number>79.</number>
                        </title>
                        <para style="01PointAltN" id="B150000121">Először is különbséget kell tenni a hiányosan kiállított számla esete és az olyan egyéb alaki kötelezettségek megsértése között, amelyek az ítélkezési gyakorlat szerint nem befolyásolják az adólevonási jogot, mint például a szolgáltatásnyújtó<footnote role="fNote" id="B110000026">
                              <number>28</number>
                              <para style="footnotetext" id="B150000122"> –	Dankowski‑ítélet (C‑438/09, EU:C:2010:818, 36. pont); PPUH Stehcemp ítélet (C‑277/14, EU:C:2015:719, 40. pont).</para>
                           </footnote>, illetve a szolgáltatás címzettjének héaalanyként történő nyilvántartásba vételének hiánya<footnote role="fNote" id="B110000027">
                              <number>29</number>
                              <para style="footnotetext" id="B150000123"> –	Nidera Handelscompagnie ítélet (C‑385/09, EU:C:2010:627, 42–51. pont); Salomie és Oltean ítélet (C‑183/14, EU:C:2015:454, 58–61. pont).</para>
                           </footnote> vagy a nyilvántartási követelmények nemteljesítése.<footnote role="fNote" id="B110000028">
                              <number>30</number>
                              <para style="footnotetext" id="B150000124"> –	Ecotrade‑ítélet (C‑95/07 és C‑96/07, EU:C:2008:267, 63–72. pont).</para>
                           </footnote> Az ilyen alaki kötelezettségek esetében ugyanis hiányzik a héairányelv 178. cikke a) pontjában szereplőhöz hasonló rendelkezés, amely az adólevonási jog gyakorlásához a szabályszerű számlával való rendelkezést írja elő.</para>
                     </blockquote>
                     <blockquote id="B010000092">
                        <title id="B210000083">
                           <number>80.</number>
                        </title>
                        <para style="01PointAltN" id="B150000125">A számlákra vonatkozó alaki kötelezettségek tekintetében tehát különleges jogi helyzet áll fenn. A Bíróság ezért az állandó ítélkezési gyakorlatában az adólevonási jog gyakorlását is attól teszi függővé, hogy a számla tartalmazza‑e a héairányelv 226. cikke szerint előírt adatokat.<footnote role="fNote" id="B110000029">
                              <number>31</number>
                              <para style="footnotetext" id="B150000126"> –	Lásd: Tóth‑ítélet (C‑324/11, EU:C:2012:549, 32. pont); Maks Pen ítélet (C‑18/13, EU:C:2014:69, 47. pont); PPUH Stehcemp ítélet (C‑277/14, EU:C:2015:719, 40. pont); a korábbi jogi helyzetről lásd továbbá: Petroma Transports és társai ítélet (C‑271/12, EU:C:2013:297, 25–36. pont).</para>
                           </footnote> A tagállamok azonban az adólevonási jog gyakorlását nem köthetik a számlák tartalmára vonatkozó olyan <emphasis role="italc" id="B400000019">további</emphasis> feltételekhez, amelyeket a héairányelv rendelkezései nem írnak elő.<footnote role="fNote" id="B110000030">
                              <number>32</number>
                              <para style="footnotetext" id="B150000127"> –	Polsky Trawertyn ítélet (C‑280/10, EU:C:2012:107, 42. pont); Evita‑K ítélet (C‑78/12, EU:C:2013:486, 51. pont).</para>
                           </footnote>
                        </para>
                     </blockquote>
                     <blockquote id="B010000093">
                        <title id="B210000084">
                           <number>81.</number>
                        </title>
                        <para style="01PointAltN" id="B150000128">Jóllehet a Bíróság a fordított adózási eljárás hatálya alá tartozó tevékenységek esetében több ítéletében hangsúlyozta, hogy az anyagi jogi feltételek teljesülése esetén akkor is engedélyezni kell az adólevonást, ha az adóalany bizonyos alaki követelményeknek nem tett eleget,<footnote role="fNote" id="B110000031">
                              <number>33</number>
                              <para style="footnotetext" id="B150000129"> –	Ecotrade‑ítélet (C‑95/07 és C‑96/07, EU:C:2008:267, 63. pont); Nidera Handelscompagnie ítélet (C‑385/09, EU:C:2010:627, 42. pont); EMS‑Bulgaria Transport ítélet (C‑284/11, EU:C:2012:458, 71. pont); Fatorie‑ítélet (C‑424/12, EU:C:2014:50, 35. pont); lásd már: Bockemühl‑ítélet (C‑90/02, EU:C:2004:206, 51. pont).</para>
                           </footnote> és e tekintetben részben a számlákon feltüntetett adatokat is csak jelentéktelen alaki követelményeknek minősítette.<footnote role="fNote" id="B110000032">
                              <number>34</number>
                              <para style="footnotetext" id="B150000130"> –	Lásd: Uszodaépítő‑ítélet (C‑392/09, EU:C:2010:569, 39–46. pont); Idexx Laboratories Italia ítélet (C‑590/13, EU:C:2014:2429, 38–42. pont).</para>
                           </footnote>
                        </para>
                     </blockquote>
                     <blockquote id="B010000094">
                        <title id="B210000085">
                           <number>82.</number>
                        </title>
                        <para style="01PointAltN" id="B150000131">Ez az ítélkezési gyakorlat azonban nem alkalmazható a jelen ügyre. Egyrészt a fordított adózási eljárás olyan különleges esetnek minősül, amelyben a szolgáltatás címzettje egyúttal adóalany is, <emphasis role="italc" id="B400000020">és </emphasis>gyakorolhatja az adólevonási jogot. Ha azonban a fizetendő adó és az adólevonás egy személyben egybeesik, a számla nem tölthet be a jelen ügyre vonatkozóan leírtakhoz hasonló funkciókat.<footnote role="fNote" id="B110000033">
                              <number>35</number>
                              <para style="footnotetext" id="B150000132"> –	Lásd a fenti 32–57. pontot.</para>
                           </footnote> Másrészt a Bíróság által eldöntött ügyekben az adólevonási jog gyakorlásához az uniós jog szerint csak „az egyes tagállamok által előírt alaki követelményeknek” való megfelelés volt szükséges.<footnote role="fNote" id="B110000034">
                              <number>36</number>
                              <para style="footnotetext" id="B150000133"> –	A hatodik irányelv 18. cikke (1) bekezdésének d) pontja, illetve a héairányelv 178. cikkének f) pontja alapján.</para>
                           </footnote> Az uniós héajog tehát a fordított adózási eljárás ezen eseteire éppen hogy nem rendelkezett arról, hogy a szabályszerű számlával való rendelkezés az adólevonási jog feltétele.</para>
                     </blockquote>
                     <blockquote id="B010000095">
                        <title id="B210000086">
                           <number>83.</number>
                        </title>
                        <para style="01PointAltN" id="B150000134">A jelen ügy szempontjából nem bír jelentőséggel, hogy a Bíróság mindazonáltal egy egyedi esetben a Polski Trawertyn ítéletben a kizárólag a fordított adózási eljárás különleges esetére vonatkozó, említett ítélkezési gyakorlatot a héairányelv jelen ügyben alkalmazandó 178. cikkének a) pontjára alkalmazta.<footnote role="fNote" id="B110000035">
                              <number>37</number>
                              <para style="footnotetext" id="B150000135"> –	Polski Trawertyn ítélet (C‑280/10, EU:C:2012:107, 43. pont).</para>
                           </footnote>
                        </para>
                     </blockquote>
                     <blockquote id="B010000096">
                        <title id="B210000087">
                           <number>84.</number>
                        </title>
                        <para style="01PointAltN" id="B150000136">Abban az ítéletben ugyanis a Bíróság felismerhetően csak azt állapította meg, hogy jogutódlás esetén a jogelődnek a számlán történő feltüntetése nem akadályozhatja a jogutód adólevonási jogát.<footnote role="fNote" id="B110000036">
                              <number>38</number>
                              <para style="footnotetext" id="B150000137"> –	Lásd: Polski Trawertyn ítélet (C‑280/10, EU:C:2012:107, 46. pont), Cruz Villalón főtanácsnoknak a Polski Trawertyn ügyre vonatkozót indítványára (C‑280/10, EU:C:2011:592, 72. pont) való hivatkozással.</para>
                           </footnote> Következésképpen ott egy jóllehet meglévő, de nem megfelelő számlaadat nem kérdőjelezhette meg a héairányelv 178. cikkének a) pontja szerinti adólevonási jogot.</para>
                     </blockquote>
                     <blockquote id="B010000097">
                        <title id="B210000088">
                           <number>85.</number>
                        </title>
                        <para style="01PointAltN" id="B150000138">A jelen ügyben azonban nemcsak egy nem megfelelő adatról van szó, hanem a szükséges adatok számláról való teljes hiányáról. Az egy dolog, hogy a héairányelv 226. cikkében megkövetelt adatok egyáltalán nem, illetve nem elégséges mértékben vannak feltüntetve, más azonban az, ha fel vannak tüntetve, de nem megfelelőek.<footnote role="fNote" id="B110000037">
                              <number>39</number>
                              <para style="footnotetext" id="B150000139"> –	Az utóbbi helyzetről lásd egyrészt: Maks Pen ítélet (C‑18/13, EU:C:2014:69, 31. és 32. pont); másrészt: Jagiełło‑végzés (C‑33/13, EU:C:2014:184, 42. pont).</para>
                           </footnote> Az első esetben a héairányelv 226. cikkével összefüggésben értelmezett 178. cikkének a) pontjában támasztott követelményeknek még formálisan sem tesznek eleget.</para>
                     </blockquote>
                     <blockquote id="B010000098">
                        <title id="B210000089">
                           <number>86.</number>
                        </title>
                        <para style="01PointAltN" id="B150000140">Ezenkívül csak a Polski Trawertyn ítélet megszorító értelmezése akadályozhatja meg a Bíróság már hivatkozott állandó ítélkezési gyakorlatával szembeni ellentmondást, amely az adólevonási jog gyakorlásához megköveteli a héairányelv 226. cikkében támasztott követelményeknek megfelelő számlával való rendelkezést.<footnote role="fNote" id="B110000038">
                              <number>40</number>
                              <para style="footnotetext" id="B150000141"> –	Lásd a fenti 80. pontot.</para>
                           </footnote>
                        </para>
                     </blockquote>
                     <blockquote id="B010000099">
                        <title id="B210000090">
                           <number>87.</number>
                        </title>
                        <para style="01PointAltN" id="B150000142">A jelen ügyben tehát az a körülmény, hogy a számlák nem felelnek meg a héairányelv 226. cikkének 6. és 7. pontjában támasztott követelményeknek, a héairányelv 178. cikkének a) pontja alapján főszabály szerint akadályozza az adólevonási jog gyakorlását. Az adóalanynak ezért ilyen esetben az adólevonási joga gyakorlásához helyesbített számlát kell kérnie a számla kiállítójától.<footnote role="fNote" id="B110000039">
                              <number>41</number>
                              <para style="footnotetext" id="B150000143"> –	Pannon Gép Centrum ítélet (C‑368/09, EU:C:2010:441, 43. és 44. pont); Petroma Transports és társai ítélet (C‑271/12, EU:C:2013:297, 34. pont).</para>
                           </footnote>
                        </para>
                     </blockquote>
                  </section>
                  <section id="B000000018">
                     <title style="05Titre3" id="B200000018">
                        <number>2.</number>
                        <titlecontent id="B300000018">További információkkal történő kiegészítés</titlecontent>
                     </title>
                     <blockquote id="B010000100">
                        <title id="B210000091">
                           <number>88.</number>
                        </title>
                        <para style="01PointAltN" id="B150000144">Ettől függetlenül felmerül a kérdés, hogy kiegészítő információk adóellenőrzés keretében történő benyújtása helyettesítheti‑e a számlán hiányzó adatokat.</para>
                     </blockquote>
                     <section id="B000000019">
                        <title style="06Titre4" id="B200000019">
                           <number>a)</number>
                           <titlecontent id="B300000019">Több dokumentumból álló számla</titlecontent>
                        </title>
                        <blockquote id="B010000101">
                           <title id="B210000092">
                              <number>89.</number>
                           </title>
                           <para style="01PointAltN" id="B150000145">E tekintetben először arra a lehetőségre kell utalni, hogy a kiegészítőleg benyújtott dokumentumok a héairányelv 226. cikke értelmében a számla részét képezhetik.</para>
                        </blockquote>
                        <blockquote id="B010000102">
                           <title id="B210000093">
                              <number>90.</number>
                           </title>
                           <para style="01PointAltN" id="B150000146">A héairányelv rendelkezéseiből ugyanis nem állapítható meg, hogy a számlának egyetlen dokumentumból kell állnia. A héairányelv 218. cikkében szereplő jogi meghatározás szerint számlának minősülnek „a papír vagy elektronikus formában létező dokumentumok[...] vagy üzenetek[...]”, ha azok megfelelnek a „számlázásról” szóló 3. fejezetben támasztott követelményeknek. Ezzel nem kizárt, hogy egy számla több dokumentumból álljon.</para>
                        </blockquote>
                        <blockquote id="B010000103">
                           <title id="B210000094">
                              <number>91.</number>
                           </title>
                           <para style="01PointAltN" id="B150000147">Arra az esetre azonban, ha a számla több dokumentumból áll, az egyik dokumentumban a másik dokumentumra utaló megfelelő tartalmi hivatkozásnak kell szerepelnie. Ez a héairányelv 219. cikkének megfelelő alkalmazásából következik. Eszerint számlának kell tekinteni „bármely dokumentumot vagy üzenetet, amely kifejezetten és egyértelműen az eredeti számlára hivatkozik, vagy módosítja azt”. Ha tehát egy számla tartalma csak több dokumentumból tűnik ki, legalább az egyik dokumentumban megfelelő utalásnak kell szerepelnie a másik dokumentumra. Ellenkező esetben a számla tartalma nem magából a számlából következne, hanem kizárólag a két dokumentum közötti összefüggést állító adóalany nyilatkozatán alapulna. Így azonban a dokumentumok nem tudnák betölteni a számla említett ellenőrzési funkcióit<footnote role="fNote" id="B110000040">
                                 <number>42</number>
                                 <para style="footnotetext" id="B150000148"> –	Lásd a fenti 32–57. pontot.</para>
                              </footnote>.</para>
                        </blockquote>
                        <blockquote id="B010000104">
                           <title id="B210000095">
                              <number>92.</number>
                           </title>
                           <para style="01PointAltN" id="B150000149">E mércék alapján kell majd a kérdést előterjesztő bíróságnak az alapügyben adott esetben vizsgálnia, hogy a felperes által az adóellenőrzés keretében benyújtott dokumentumok, amennyiben azok szintén a számla kiállítójától származnak, az adott számla részének tekinthetők‑e.</para>
                        </blockquote>
                     </section>
                     <section id="B000000020">
                        <title style="06Titre4" id="B200000020">
                           <number>b)</number>
                           <titlecontent id="B300000020">Az arányosság elve</titlecontent>
                        </title>
                        <blockquote id="B010000105">
                           <title id="B210000096">
                              <number>93.</number>
                           </title>
                           <para style="01PointAltN" id="B150000150">Amennyiben azonban a kérdést előterjesztő bíróság azt állapítja meg, hogy a kiegészítőleg benyújtott dokumentumok a héairányelv 226. cikke értelmében nem tekinthetők a számla részének, felmerül a kérdés, hogy a szóban forgó hiányos számlák tartalma kiegészíthető‑e mindazonáltal egyéb információkkal az adólevonási jog érvényesíthetősége céljából.</para>
                        </blockquote>
                        <blockquote id="B010000106">
                           <title id="B210000097">
                              <number>94.</number>
                           </title>
                           <para style="01PointAltN" id="B150000151">Jóllehet már megállapítottam, hogy a héairányelv 178. cikkének a) pontja főszabály szerint megtagadja az adólevonást szabályszerű számla birtokának hiányában, így az adólevonást érvényesíteni kívánó adóalanynak először kapnia kell egy a kiállító által helyesbített számlát.<footnote role="fNote" id="B110000041">
                                 <number>43</number>
                                 <para style="footnotetext" id="B150000152"> –	Lásd a fenti 87. pontot.</para>
                              </footnote> E rendelkezés értelmezése során azonban figyelembe kell venni az arányosság elvét is.<footnote role="fNote" id="B110000042">
                                 <number>44</number>
                                 <para style="footnotetext" id="B150000153"> –	Az elsődleges joggal összhangban álló értelmezés követelményéről lásd többek között: Sturgeon és társai ítélet (C‑402/07, EU:C:2009:716, 48. pont); Chatzi‑ítélet (C‑149/10, EU:C:2010:534, 43. pont); Orfey‑ítélet (C‑549/11, EU:C:2012:832, 32. pont); Bizottság kontra Strack ítélet (C‑579/12 RX‑II, EU:C:2013:570, 40. pont).</para>
                              </footnote> Eszerint az uniós intézmények aktusai nem haladhatják meg a szabályozás által kitűzött cél eléréséhez szükséges mértéket.<footnote role="fNote" id="B110000043">
                                 <number>45</number>
                                 <para style="footnotetext" id="B150000154"> –	Lásd többek között: Omega Air és társai ítélet (C‑27/00 és C‑122/00, EU:C:2002:161, 62. pont); Afton Chemical ítélet (C‑517/07, EU:C:2008:751, 45. o.); Schaible‑ítélet (C-101/12, EU:C:2013:661, 29. pont).</para>
                              </footnote>
                           </para>
                        </blockquote>
                        <blockquote id="B010000107">
                           <title id="B210000098">
                              <number>95.</number>
                           </title>
                           <para style="01PointAltN" id="B150000155">Ha a jelen ügyhöz hasonló esetben a héairányelv 168. cikkének a) pontja szerinti adólevonási jog anyagi jogi feltételei kiegészítő információk alapján nem kétségesek, a héairányelv 178. cikkének a) pontja szerint ezen kívül fennálló, a 226. cikkben szereplő követelményeknek megfelelő számlával való rendelkezésre vonatkozó követelménynek még egy meghatározott célt kell szolgálnia, és nem jelenthet az adóalany számára sem túlzott mértékű terhet.</para>
                        </blockquote>
                        <blockquote id="B010000108">
                           <title id="B210000099">
                              <number>96.</number>
                           </title>
                           <para style="01PointAltN" id="B150000156">Először is meg kell állapítani, hogy egy olyan helyzetben, amelyben az adólevonási jog anyagi jogi feltételeinek fennállása már nem kétséges, a számla ellenőrzési funkciója annyiban nyilvánvalóan nem releváns, hogy az adólevonásra való jogosultság ellenőrzésére szolgál.<footnote role="fNote" id="B110000044">
                                 <number>46</number>
                                 <para style="footnotetext" id="B150000157"> –	Lásd a fenti 46–57. pontot.</para>
                              </footnote> E tekintetben tehát aránytalan lenne, ha az adólevonási jogát érvényesítő adóalanytól megkövetelnék, hogy a számla kiegészítését kérje annak kiállítójától.</para>
                        </blockquote>
                        <blockquote id="B010000109">
                           <title id="B210000100">
                              <number>97.</number>
                           </title>
                           <para style="01PointAltN" id="B150000158">Mindazonáltal a számla – ahogy láttuk – a megfelelő adó számlakiállító általi megfizetésének ellenőrzését is szolgálja.<footnote role="fNote" id="B110000045">
                                 <number>47</number>
                                 <para style="footnotetext" id="B150000159"> –	Lásd a fenti 32–45. pontot.</para>
                              </footnote> A jelen ügyben a számla kiállítója csak a héairányelv 226. cikkében szereplő követelményeknek nem megfelelő számla másolatával rendelkezik. E tekintetben a számla és különösen annak helyesbítése még egy ellenőrzési funkciót tölt be. Egyfelől ugyanis a számla kiállítója a számla címzettjének helyesbítésre irányuló kérése révén maga is annak ellenőrzésére kényszerül, hogy az elszámolt szolgáltatás után a megfelelő adót fizette‑e meg. Másfelől a számla helyesbítése alapján a számla kiállítója tekintetében illetékes adóhatóságok is jobb alapot kapnak annak felülvizsgálatára, hogy a számla kiállítója a megfelelő adót fizette‑e meg a szolgáltatása után.</para>
                        </blockquote>
                        <blockquote id="B010000110">
                           <title id="B210000101">
                              <number>98.</number>
                           </title>
                           <para style="01PointAltN" id="B150000160">A számlának a kiállítója ellenőrzésével kapcsolatos funkciójára tekintettel tehát főszabály szerint a jelen ügyben fennállóhoz hasonló esetben arányosnak minősül, ha az adóalanynak az adólevonási joga érvényesítéséhez ki kell eszközölnie a számla helyesbítését a szerződéses partnerénél. Ez mindenesetre akkor érvényes, ha az ilyen helyesbítésre vonatkozó követelmény nem eredményezi az adólevonási jog tartalmának változását. E tekintetben bizonyos körülmények között más megítélés válhat szükségessé, ha a Bíróság egy párhuzamosan folyamatban lévő ügyben<footnote role="fNote" id="B110000046">
                                 <number>48</number>
                                 <para style="footnotetext" id="B150000161"> –	Senatex‑ügy (C‑518/14; HL 2015., C 34., 12. o.).</para>
                              </footnote> arra az eredményre jutna, hogy a számla helyesbítése – <emphasis role="italc" id="B400000021">prima facie</emphasis> a héairányelv 167. cikkével ellentétben – az adólevonási jog későbbi esedékességét eredményezheti.<footnote role="fNote" id="B110000047">
                                 <number>49</number>
                                 <para style="footnotetext" id="B150000162"> –	Például a héairányelv 180. és 182. cikke szerinti tagállami hatáskörök alapján.</para>
                              </footnote>
                           </para>
                        </blockquote>
                        <blockquote id="B010000111">
                           <title id="B210000102">
                              <number>99.</number>
                           </title>
                           <para style="01PointAltN" id="B150000163">Ettől függetlenül kivételt jelenthet azonban a számla helyesbítésére vonatkozóan az adólevonási jog gyakorlásához támasztott követelmény alól az az eset, ha a számla helyesbítése a számla kiállítójának ellenőrzésével kapcsolatos funkciót már nem tudja betölteni. Ezt különösen akkor kell megállapítani, ha a kiállító társaságot vagyon hiánya miatt már felszámolták. Ebben az esetben szükségtelen a megfelelő adó számlakiállító általi megfizetésének ellenőrzése. Az értelmetlen helyesbítéshez való ragaszkodás itt aránytalan lenne.<footnote role="fNote" id="B110000048">
                                 <number>50</number>
                                 <para style="footnotetext" id="B150000164"> –	Ez nem ellentétes a Fatorie‑ítéletben (C‑424/12, EU:C:2014:50) tett megállapításokkal, mivel ott csak látszólag volt szó a hiányos számlák következményeiről, valójában azonban az adólevonási jog anyagi jogi feltételeit tárgyalták.</para>
                              </footnote> A jelen ügyben azt nem kell eldönteni, hogy ugyanez érvényes‑e arra az esetre, ha a számla kiállítója megtagadja a helyesbítés elvégzését.</para>
                        </blockquote>
                        <blockquote id="B010000112">
                           <title id="B210000103">
                              <number>100.</number>
                           </title>
                           <para style="01PointAltN" id="B150000165">A kérdést előterjesztő bíróság fejtegetései alapján nincsenek támpontok efféle kivételes helyzetekre. Ennélfogva a jelen ügyben nem aránytalan az alapügy felperesétől az adólevonási jog érvényesítéséhez megkövetelni azt, hogy kérje a számlák kiállítójánál a számlák helyesbítését annak érdekében, hogy azok megfeleljenek a héairányelv 226. cikkében szereplő követelményeknek.</para>
                        </blockquote>
                     </section>
                  </section>
                  <section id="B000000021">
                     <title style="05Titre3" id="B200000021">
                        <number>3.</number>
                        <titlecontent id="B300000021">Következtetés</titlecontent>
                     </title>
                     <blockquote id="B010000113">
                        <title id="B210000104">
                           <number>101.</number>
                        </title>
                        <para style="01PointAltN" id="B150000166">Végeredményben azt kell tehát megállapítani, hogy a héairányelv 178. cikkének a) pontja szerint az adólevonási jog gyakorlásához főszabály szerint nem elégséges, ha a számlának az adólevonást kérő címzettje a számláról hiányzó adatokat más információkkal egészíti ki, ha nem olyan dokumentumokról van szó, amelyek maguk is a számla részét képezik. Más akkor érvényes, ha a számla helyesbítése már nem tudja betölteni az ellenőrzési funkcióját a számla kiállítója tekintetében.</para>
                     </blockquote>
                  </section>
               </section>
            </section>
         </C_Conc_Txt>
         <C_Conc_Conc>
            <section id="C000000000">
               <title style="03Titre1" id="C200000000">
                  <number>VI –</number>
                  <titlecontent id="C300000000">
                     <emphasis role="bold" id="C400000000">Végkövetkeztetések</emphasis>
                  </titlecontent>
               </title>
               <blockquote id="C010000000">
                  <title id="C210000000">
                     <number>102.</number>
                  </title>
                  <para style="01PointAltN" id="C150000000">A fenti megfontolások alapján a következő választ kellene adni a Tribunal Arbitral Tributário (adóügyi választottbíróság) előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdésére:</para>
                  <blockquote id="C010000001">
                     <para style="15Margeretrait0" id="C150000001">1.<emphasis role="tab" id="C400000001"/>Az olyan számla, amelyen a szolgáltatás jellegének megjelöléseként csupán a „jogi szolgáltatások nyújtása” megjelölést tüntették fel, eleget tesz a 2006/112/EK irányelv 226. cikkének 6. pontjában támasztott követelményeknek, kivéve, ha a nemzeti jog az uniós joggal összhangban álló módon bizonyos jogi szolgáltatások esetében eltérő bánásmódot ír elő a héa tekintetében.</para>
                  </blockquote>
                  <blockquote id="C010000002">
                     <para style="15Margeretrait0" id="C150000002">2.<emphasis role="tab" id="C400000002"/>Az olyan számla, amelyen a szolgáltatás mértékének megjelöléseként csupán a „meghatározott időponttól a mai napig nyújtott jogi szolgáltatások” vagy a „mai napig nyújtott jogi szolgáltatások” megjelölést tüntették fel, nem tesz eleget a 2006/112/EK irányelv 226. cikkének 6. pontjában támasztott követelményeknek.</para>
                  </blockquote>
                  <blockquote id="C010000003">
                     <para style="15Margeretrait0" id="C150000003">3.<emphasis role="tab" id="C400000003"/>Az olyan számla, amelyen a szolgáltatás dátumának megjelöléseként csupán a „mai napig nyújtott jogi szolgáltatások” megjelölést tüntették fel, nem tesz eleget a 2006/112/EK irányelv 226. cikkének 7. pontjában támasztott követelményeknek.</para>
                  </blockquote>
                  <blockquote id="C010000004">
                     <para style="15Margeretrait0" id="C150000004">4.<emphasis role="tab" id="C400000004"/>A 2006/112/EK irányelv 178. cikkének a) pontja szerint az adólevonási jog gyakorlásához főszabály szerint nem elégséges, ha a számla adólevonást kérő címzettje a számláról a 2006/112/EK irányelv 226. cikke 6. vagy 7. pontjának rendelkezésével ellentétesen hiányzó adatokat más információkkal egészíti ki, ha nem olyan dokumentumokról van szó, amelyek maguk is a számlák részének tekintendők. Ebben az esetben a számla helyesbítésének hiányában az adólevonási jog érvényesítése akkor lehetséges, ha a helyesbítés már egyébként sem tudja betölteni az ellenőrzési funkcióját a számla kiállítója tekintetében.</para>
                  </blockquote>
               </blockquote>
            </section>
         </C_Conc_Conc>
      </C_Conclusions>
   </Affaire>
</C_Doc_Ref>