<?xml version="1.0" encoding="UTF-8"?><JUDGMENT xmlns:fmx="http://opoce" xmlns:xsi="http://www.w3.org/2001/XMLSchema-instance" xsi:noNamespaceSchemaLocation="http://formex.publications.europa.eu/schema/formex-05.58-20161101.xd"><BIB.JUDGMENT><REF.CASE FILE="n.a."><NO.CASE>C-799/19</NO.CASE></REF.CASE><NO.CELEX>62019CJ0799</NO.CELEX><NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2020:960">EU:C:2020:960</NO.ECLI><NO.SEQ>0001</NO.SEQ><PAGE.FIRST.ECR>1</PAGE.FIRST.ECR><PAGE.SEQ>1</PAGE.SEQ><PAGE.LAST.ECR>14</PAGE.LAST.ECR><PAGE.TOTAL>14</PAGE.TOTAL><AUTHOR>CJ</AUTHOR></BIB.JUDGMENT><CURR.TITLE><PAGE.HEADER><P><HT TYPE="SC"><DATE ISO="20201125">2020. 11. 25‑i</DATE> ítélet – C‑799/19. sz. ügy</HT></P><P><HT TYPE="SC">Sociálna poisťovňa</HT></P></PAGE.HEADER></CURR.TITLE><TITLE><TI><P><HT TYPE="UC">A Bíróság ítélete</HT> (nyolcadik tanács)</P><P><DATE ISO="20201125">2020. november 25.</DATE><NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="STAR" NOTE.ID="E0001"><P>Az eljárás nyelve: szlovák.</P></NOTE></P></TI></TITLE><INTERMEDIATE><INDEX IDX.CLOSE="”" SEPARATOR=" – " IDX.OPEN="„"><KEYWORD>Előzetes döntéshozatal</KEYWORD><KEYWORD>Szociálpolitika</KEYWORD><KEYWORD>2008/94/EK irányelv</KEYWORD><KEYWORD>2. és 3. cikk</KEYWORD><KEYWORD>A munkavállalók védelme a munkáltató fizetésképtelensége esetén</KEYWORD><KEYWORD>A <QUOT.START CODE="00BB" ID="QS0001" REF.END="QE0001"/>munkavállalók fennálló követelései<QUOT.END REF.START="QS0001" CODE="00AB" ID="QE0001"/> és <QUOT.START CODE="00BB" ID="QS0002" REF.END="QE0002"/>a munkáltató fizetésképtelensége<QUOT.END REF.START="QS0002" CODE="00AB" ID="QE0002"/> fogalma</KEYWORD><KEYWORD>Munkahelyi baleset</KEYWORD><KEYWORD>A munkavállaló halála</KEYWORD><KEYWORD>A nem vagyoni kár megtérítése</KEYWORD><KEYWORD>A követelés behajtása a munkáltatónál</KEYWORD><KEYWORD>Lehetetlenség</KEYWORD><KEYWORD>Garanciaintézet</KEYWORD></INDEX></INTERMEDIATE><JUDGMENT.INIT><P>A C‑799/19. sz. ügyben,</P><P>az EUMSZ 267. cikk alapján benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem tárgyában, amelyet az Okresný súd Košice I (kassai I. sz. járásbíróság, Szlovákia) a Bírósághoz <DATE ISO="20191030">2019. október 30‑án</DATE> érkezett, <DATE ISO="20190805">2019. augusztus 5‑i</DATE> határozatával terjesztett elő az</P></JUDGMENT.INIT><PARTIES><PLAINTIFS><P><HT TYPE="BOLD">NI,</HT></P><P><HT TYPE="BOLD">OJ,</HT></P><P><HT TYPE="BOLD">PK</HT></P></PLAINTIFS><AGAINST>és</AGAINST><DEFENDANTS><P>a <HT TYPE="BOLD">Sociálna poisťovňa</HT></P></DEFENDANTS></PARTIES><P>között folyamatban lévő eljárásban,</P><PREAMBLE><PREAMBLE.INIT><P>A BÍRÓSÁG (nyolcadik tanács),</P><P>tagjai: A. Prechal, a harmadik tanács elnöke, a nyolcadik tanács elnökeként eljárva (előadó), F. Biltgen és L. S. Rossi bírák,</P><P>főtanácsnok: J. Richard de la Tour,</P><P>hivatalvezető: A. Calot Escobar,</P></PREAMBLE.INIT><GR.VISA><VISA>tekintettel az írásbeli szakaszra,</VISA></GR.VISA><GR.CONSID><CONSID><P>figyelembe véve a következők által előterjesztett észrevételeket:</P><LIST TYPE="NDASH"><ITEM><P>NI, OJ és PK képviseletében P. Kerecman advokát,</P></ITEM><ITEM><P>a szlovák kormány képviseletében B. Ricziová, meghatalmazotti minőségben,</P></ITEM><ITEM><P>a cseh kormány képviseletében M. Smolek, J. Pavliš és J. Vláčil, meghatalmazotti minőségben,</P></ITEM><?PAGE NO="2"?><ITEM><P>Írország képviseletében M. Browne, G. Hodge és T. Joyce, meghatalmazotti minőségben, segítőjük: K. Binchy BL,</P></ITEM><ITEM><P>az Európai Bizottság képviseletében A. Tokár és B.‑R. Killmann, meghatalmazotti minőségben,</P></ITEM></LIST></CONSID></GR.CONSID><GR.VISA><VISA>tekintettel a főtanácsnok meghallgatását követően hozott határozatra, miszerint az ügy elbírálására a főtanácsnok indítványa nélkül kerül sor,</VISA></GR.VISA><PREAMBLE.FINAL>meghozta a következő</PREAMBLE.FINAL></PREAMBLE><CONTENTS.JUDGMENT><GR.SEQ LEVEL="1"><TITLE><TI><P><HT TYPE="BOLD">Ítéletet</HT></P></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0001"><NO.P>1</NO.P><TXT>Az előzetes döntéshozatal iránti kérelem a munkáltató fizetésképtelensége esetén a munkavállalók védelméről szóló, <DATE ISO="20081022">2008. október 22‑i</DATE> 2008/94/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (<REF.DOC.OJ COLL="L" NO.OJ="283" PAGE.FIRST="36" DATE.PUB="2008">HL 2008. L 283., 36. o.</REF.DOC.OJ>) 2. és 3. cikkének értelmezésére vonatkozik.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0002"><NO.P>2</NO.P><TXT>E kérelmet az NI, OJ et PK, azaz RL munkavállaló házastársa és két gyermeke, valamint a Sociálna poisťovňa (társadalombiztosítási pénztár, Szlovákia) között folyamatban lévő jogvitában terjesztették elő, amelynek tárgya az, hogy ezen utóbbi megtagadta az említett munkavállaló <DATE ISO="20031016">2003. október 16‑án</DATE> történt munkahelyi baleset miatt bekövetkezett halála folytán e személyeket ért nem vagyoni kár megtérítését.</TXT></NP.ECR></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="1"><TITLE><TI><P><HT TYPE="BOLD">Jogi háttér</HT></P></TI></TITLE><GR.SEQ LEVEL="2"><TITLE><TI><P><HT TYPE="BOLD"><HT TYPE="ITALIC">Az uniós jog</HT></HT></P></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0003"><NO.P>3</NO.P><TXT>A 2008/94 irányelv (3) preambulumbekezdése értelmében:</TXT><P><QUOT.S LEVEL="1"><CONSID><P><QUOT.START CODE="201E" ID="QS0003" REF.END="QE0003"/>A munkáltató fizetésképtelensége esetén szükséges a munkavállalók védelméről rendelkezni és számukra egy minimális szintű védelmet biztosítani, különösen a fennálló követelések kifizetésének biztosítása érdekében, mindeközben figyelembe véve a Közösségen belüli kiegyensúlyozott gazdasági és szociális fejlődés szükségességét. E célból a tagállamok kötelesek egy olyan intézetet létrehozni, amely szavatolja az érintett munkavállalók fennálló követeléseinek teljesítését.<QUOT.END REF.START="QS0003" CODE="201D" ID="QE0003"/></P></CONSID></QUOT.S></P></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0004"><NO.P>4</NO.P><TXT>Ezen irányelv (4) preambulumbekezdése a következőket mondja ki:</TXT><P><QUOT.S LEVEL="1"><CONSID><P><QUOT.START CODE="201E" ID="QS0004" REF.END="QE0004"/>Az érintett munkavállalók méltányos védelmének biztosítása érdekében, a fizetésképtelenség fogalmát a tagállamokban kialakult jogalkotási irányzatok figyelembevételével kell meghatározni, és ez a fogalom magában foglalja a felszámoláson kívüli egyéb, a fizetésképtelenséggel kapcsolatos eljárásokat is. […]<QUOT.END REF.START="QS0004" CODE="201D" ID="QE0004"/></P></CONSID></QUOT.S></P></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0005"><NO.P>5</NO.P><TXT>Az említett irányelv 1. cikkének (1) bekezdése a következőket írja elő:</TXT><P><QUOT.S LEVEL="1"><ALINEA><QUOT.START CODE="201E" ID="QS0005" REF.END="QE0005"/>Ezen irányelvet a munkaszerződésből vagy munkaviszonyból származó, a 2. cikk (1) bekezdésének értelmében fizetésképtelen munkáltatókkal szembeni munkavállalói követelések esetén kell alkalmazni.<QUOT.END REF.START="QS0005" CODE="201D" ID="QE0005"/></ALINEA></QUOT.S></P></NP.ECR><?PAGE NO="3"?><NP.ECR IDENTIFIER="NP0006"><NO.P>6</NO.P><TXT>Ugyanezen irányelv 2. cikkének a szövege a következő:</TXT><P><QUOT.S LEVEL="1"><PARAG IDENTIFIER="002.001"><NO.PARAG><QUOT.START CODE="201E" ID="QS0006" REF.END="QE0006"/>(1)</NO.PARAG><ALINEA><P>Ezen irányelv alkalmazásában fizetésképtelen a munkáltató, amennyiben a munkáltató fizetésképtelensége alapján az adott tagállam törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezései szerinti kollektív eljárás kezdeményezésére irányuló kérelmet terjesztettek elő, amely a munkáltató vagyonának részleges vagy teljes lefoglalásával, valamint felszámoló vagy hasonló feladatot ellátó személy kinevezésével jár, és az említett rendelkezések alapján az illetékes hatóság:</P><LIST TYPE="ARAB"><ITEM><NP><NO.P>1.</NO.P><TXT>elhatározta az eljárás megkezdését;</TXT></NP></ITEM></LIST><LIST TYPE="alpha"><ITEM><NP><NO.P>b)</NO.P><TXT>vagy megállapította, hogy a munkáltató vállalkozása vagy üzeme végleg megszűnt, és a rendelkezésre álló eszközök nem elegendőek az eljárás megkezdésének biztosítására.”</TXT></NP></ITEM></LIST></ALINEA></PARAG><PARAG IDENTIFIER="002.002"><NO.PARAG>(2)</NO.PARAG><ALINEA>Az irányelv nem sérti az egyes tagállamok jogszabályaiban szereplő […] díjazás […] kifejezések meghatározásait.</ALINEA></PARAG><P>[…]</P><PARAG IDENTIFIER="002.004"><NO.PARAG>(4)</NO.PARAG><ALINEA>Ez az irányelv nem akadályozza meg a tagállamokat abban, hogy a munkavállalók védelmét kiterjesszék a fizetésképtelenség más eseteire is, például a kifizetések tényleges és tartós leállítására, amelyet az (1) bekezdésben említett eljárásoktól eltérő, a nemzeti jog rendelkezései szerinti eljárásokkal állapítanak meg.</ALINEA><ALINEA>[…]<QUOT.END REF.START="QS0006" CODE="201D" ID="QE0006"/></ALINEA></PARAG></QUOT.S></P></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0007"><NO.P>7</NO.P><TXT>A 2008/94 irányelv 3. cikke, amely <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0007" REF.END="QE0007"/>A garanciaintézetekre vonatkozó előírások<QUOT.END REF.START="QS0007" CODE="201D" ID="QE0007"/> című II. fejezetben található, így rendelkezik:</TXT><P><QUOT.S LEVEL="1"><ALINEA><QUOT.START CODE="201E" ID="QS0008" REF.END="QE0008"/>A tagállamok meghozzák a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy a 4. cikk hatálya alá tartozó garanciaintézetek [helyesen: a garanciaintézetek a 4. cikk sérelme nélkül] biztosítsák a munkavállalók munkaszerződésből vagy munkaviszonyokból származó, fennálló követeléseinek a kielégítését, és amennyiben a nemzeti jog ezt előírja, a végkielégítést is a munkaviszony megszűnése esetén.</ALINEA><ALINEA>A garanciaintézet által átvállalt követelések azok a fennálló fizetési [helyesen: díjazással kapcsolatos] követelések, amelyek a tagállamok által meghatározott időpont előtti és/vagy – adott esetben – utáni időszakra vonatkoznak.<QUOT.END REF.START="QS0008" CODE="201D" ID="QE0008"/></ALINEA></QUOT.S></P></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0008"><NO.P>8</NO.P><TXT>Az említett irányelv <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0009" REF.END="QE0009"/>Általános és záró rendelkezések<QUOT.END REF.START="QS0009" CODE="201D" ID="QE0009"/> címet viselő 11. cikkének első bekezdése az alábbiakat mondja ki:</TXT><P><QUOT.S LEVEL="1"><ALINEA><QUOT.START CODE="201E" ID="QS0010" REF.END="QE0010"/>Ez az irányelv nem érinti a tagállamok azon lehetőségét, hogy a munkavállalókra nézve kedvezőbb törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezéseket alkalmazzanak vagy vezessenek be.<QUOT.END REF.START="QS0010" CODE="201D" ID="QE0010"/></ALINEA></QUOT.S></P></NP.ECR></GR.SEQ><?PAGE NO="4"?><GR.SEQ LEVEL="2"><TITLE><TI><P><HT TYPE="BOLD"><HT TYPE="ITALIC">A szlovák jog</HT></HT></P></TI></TITLE><GR.SEQ LEVEL="3"><TITLE><TI><P><HT TYPE="ITALIC">A társadalombiztosítási pénztárról szóló törvény</HT></P></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0009"><NO.P>9</NO.P><TXT>A zákon č. 274/1994 Z. z., o Sociálnej poisťovni (a társadalombiztosítási pénztárról szóló 274/1994. sz. törvény 44. cikke), <DATE ISO="20031231">2003. december 31‑ig</DATE> alkalmazandó változatában (a továbbiakban: 274/1994. sz. törvény) az alábbbiak szerint rendelkezett, többek között a munkáltató polgári jogi felelősségének törvény szerinti biztosításával kapcsolatban:</TXT><P><QUOT.S LEVEL="1"><PARAG IDENTIFIER="044A.001"><NO.PARAG><QUOT.START CODE="201E" ID="QS0011" REF.END="QE0011"/>(1)</NO.PARAG><ALINEA>A polgári jogi felelősségbiztosítás kezdőnapja a munkáltató első munkavállalója felvételének napja, és az az utolsó munkavállaló alkalmazási időszakának végéig tart.</ALINEA></PARAG><PARAG IDENTIFIER="044A.002"><NO.PARAG>(2)</NO.PARAG><ALINEA>A munkáltató jogosult arra, hogy amennyiben biztosítási esemény következik be, a társadalombiztosítási pénztár teljesítse helyette a polgári jogi felelősségbiztosítás fennállása során történt munkahelyi baleset […] által okozott egészségkárosodás címén fennálló, megalapozott kártérítési követeléseket.</ALINEA></PARAG><PARAG IDENTIFIER="044A.003"><NO.PARAG>(3)</NO.PARAG><ALINEA><QUOT.START CODE="00BB" ID="QS0012" REF.END="QE0012"/>Biztosítási esemény<QUOT.END REF.START="QS0012" CODE="00AB" ID="QE0012"/> a munkahelyi baleset vagy foglalkozási betegség következtében bekövetkezett egészségkárosodás vagy halál.</ALINEA></PARAG><PARAG IDENTIFIER="044A.004"><NO.PARAG>(4)</NO.PARAG><ALINEA>Ha a kártérítésről a hatáskörrel rendelkező és illetékes bíróság határoz, akkor úgy kell tekinteni, hogy a biztosítási esemény csak abban az időpontban következett be, amikor a társadalombiztosítási pénztárat fizetésre kötelező határozat jogerőre emelkedett.<QUOT.END REF.START="QS0011" CODE="201D" ID="QE0011"/></ALINEA></PARAG></QUOT.S></P></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0010"><NO.P>10</NO.P><TXT>Az említett törvény 44b. cikkének (1) és (2) bekezdése kimondja:</TXT><P><QUOT.S LEVEL="1"><PARAG IDENTIFIER="044B.001"><NO.PARAG><QUOT.START CODE="201E" ID="QS0013" REF.END="QE0013"/>(1)</NO.PARAG><ALINEA>A [társadalombiztosítási pénztár] a 44a. cikk (2) bekezdésében megállapított kártérítést a munkahelyi baleset vagy foglalkozási megbetegedés által egészségkárosodást szenvedett munkavállalónak szlovák koronában folyósítja.</ALINEA></PARAG><PARAG IDENTIFIER="044B.002"><NO.PARAG>(2)</NO.PARAG><ALINEA>Ha a munkáltató az (1) bekezdésben említett munkavállaló számára megtérítette a 44a. cikk (2) bekezdése szerinti kárát vagy annak egy részét, jogosult arra, hogy a [társadalombiztosítási pénztár] visszafizesse számára az általa fizetett kártérítést azon összeg erejéig, amelyet az említett munkavállaló számára kártérítésként fizetnie kellett volna.<QUOT.END REF.START="QS0013" CODE="201D" ID="QE0013"/></ALINEA></PARAG></QUOT.S></P></NP.ECR></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="3"><TITLE><TI><P><HT TYPE="ITALIC">A munka törvénykönyve</HT></P></TI></TITLE><GR.SEQ LEVEL="4"><TITLE><TI><NP><NO.P>–</NO.P><TXT><HT TYPE="ITALIC">A munkavállaló fizetésképtelenségére vonatkozó rendelkezések</HT></TXT></NP></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0011"><NO.P>11</NO.P><TXT>A zákon č. 311/2001 Z. z., zákonník práce (a munka törvénykönyvéről szóló 311/2001. sz. törvény) <DATE ISO="20031231">2003. december 31‑ig</DATE> alkalmazadó változata (a továbbiakban: a munka törvénykönyve) 21. cikkének szövege az alábbi volt:</TXT><P><QUOT.S LEVEL="1"><PARAG IDENTIFIER="021.001"><NO.PARAG><QUOT.START CODE="201E" ID="QS0014" REF.END="QE0014"/>(1)</NO.PARAG><ALINEA><P>A munkavállalók munkaviszonyából eredő követeléseinek fizetésképtelenség esetén történő rendezése céljából a munkáltatót fizetésképtelennek kell tekinteni a fizetésképtelenség megállapítása iránti kérelem benyújtását követően, amennyiben</P><P><LIST TYPE="alpha"><ITEM><NP><NO.P>a)</NO.P><TXT>bíróság megállapította a fizetésképtelenséget, vagy</TXT></NP></ITEM><ITEM><NP><NO.P>b)</NO.P><TXT>bíróság elutasította a fizetésképtelenné nyilvánítás iránti kérelmet a vagyoni eszközök elégtelensége miatt.</TXT></NP></ITEM></LIST></P></ALINEA></PARAG><?PAGE NO="5"?><PARAG IDENTIFIER="021.002"><NO.PARAG>(2)</NO.PARAG><ALINEA>A munkáltató fizetésképtelensége a fizetésképtelenséget megállapító vagy a fizetésképtelenné nyilvánítás iránti kérelmet a vagyoni eszközök elégtelenségének indokával elutasító bírósági határozat időpontjával veszi kezdetét.<QUOT.END REF.START="QS0014" CODE="201D" ID="QE0014"/></ALINEA></PARAG></QUOT.S></P></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0012"><NO.P>12</NO.P><TXT>A munka törvénykönyvének 22. cikke az alábbiak szerint rendelkezett:</TXT><P><QUOT.S LEVEL="1"><PARAG IDENTIFIER="022.001"><NO.PARAG><QUOT.START CODE="201E" ID="QS0015" REF.END="QE0015"/>(1)</NO.PARAG><ALINEA>Ha egy munkavállaló a 21. cikk értelmében fizetésképtelenné válik, és nem tudja rendezni a munkavállalók munkaviszonyból eredő követeléseit, a garanciaalap az alkalmazandó különös szabályozással összhangban rendezi e követeléseket.</ALINEA></PARAG><PARAG IDENTIFIER="022.002"><NO.PARAG>(2)</NO.PARAG><ALINEA><P>A munkavállalók munkaviszonyból eredő és a garanciaalap által rendezendő […] követelései az alábbiak:</P><LIST TYPE="alpha"><ITEM><NP><NO.P>a)</NO.P><TXT>az ügyeleti időszakokra járó bér és díjazás;</TXT></NP></ITEM><ITEM><NP><NO.P>b)</NO.P><TXT>a munkaszüneti napokra és a munkában való akadályoztatásra járó díjazás;</TXT></NP></ITEM><ITEM><NP><NO.P>c)</NO.P><TXT>a fizetett szabadság napjaira járó, azon és az azt megelőző naptári évben megszerzett szabadság napjaira járó díjazás, amelynek folyamán a munkáltató fizetésképtelenné vált;</TXT></NP></ITEM><ITEM><NP><NO.P>d)</NO.P><TXT>a munkavállalót a munkaviszony megszűnése esetén megillető végkielégítés;</TXT></NP></ITEM><ITEM><NP><NO.P>e)</NO.P><TXT>a munkaviszony azonnali hatállyal történő megszüntetése esetén járó végkielégítés (69. cikk);</TXT></NP></ITEM><ITEM><NP><NO.P>f)</NO.P><TXT>a munkaviszony érvénytelen megszüntetése esetén járó végkielégítés (79. cikk);</TXT></NP></ITEM><ITEM><NP><NO.P>g)</NO.P><TXT>utazási, költözési és egyéb, a munkavállaló részéről feladatainak ellátása során felmerült költségek;</TXT></NP></ITEM><ITEM><NP><NO.P>h)</NO.P><TXT>munkahelyi baleset vagy foglalkozási megbetegedés folytán járó kártérítés;</TXT></NP></ITEM><ITEM><NP><NO.P>i)</NO.P><TXT>a munkáltató megszűnése folytán a munkavállaló munkaviszonyból eredő követeléseinek bíróság előtti érvényesítéséhez kapcsolódóan felmerült költségek, ideértve a jogi képviselet költségeit is.<QUOT.END REF.START="QS0015" CODE="201D" ID="QE0015"/></TXT></NP></ITEM></LIST></ALINEA></PARAG></QUOT.S></P></NP.ECR></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="4"><TITLE><TI><NP><NO.P>–</NO.P><TXT><HT TYPE="ITALIC">A munkáltató polgári jogi felelősségére vonatkozó rendelkezések</HT></TXT></NP></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0013"><NO.P>13</NO.P><TXT>Az említett törvénykönyv 195. cikke értelmében:</TXT><P><QUOT.S LEVEL="1"><PARAG IDENTIFIER="195.001"><NO.PARAG><QUOT.START CODE="201E" ID="QS0016" REF.END="QE0016"/>(1)</NO.PARAG><ALINEA>A munkavállalónak feladatai ellátása során vagy azzal közvetlen kapcsolatban bekövetkező egészégkárosodásáért vagy baleset (munkahelyi baleset) miatt bekövetkező haláláért az a munkáltató tartozik felelősséggel, amelynek a baleset időpontjában a munkavállaló az alkalmazásában állt.</ALINEA></PARAG><P>[…]</P><PARAG IDENTIFIER="195.006"><NO.PARAG>(6)</NO.PARAG><ALINEA>A munkáltató akkor is felelős a kárért, ha teljesítette a különös szabályozásokból és más, a munkahelyi biztonság és védelem biztosítását célzó eredő szabályozásokból eredő kötelezettségeket […]<QUOT.END REF.START="QS0016" CODE="201D" ID="QE0016"/>.</ALINEA></PARAG></QUOT.S></P></NP.ECR><?PAGE NO="6"?><NP.ECR IDENTIFIER="NP0014"><NO.P>14</NO.P><TXT>Ugyanezen törvénykönyv 204. cikkének (1) bekezdése a munkavállaló munkahelyi baleset következtében bekövetkező halála esetén nyújtandó kártérítés terjedelmével kapcsolatban az alábbiak szerint rendelkezett:</TXT><P><QUOT.S LEVEL="1"><ALINEA><P><QUOT.START CODE="201E" ID="QS0017" REF.END="QE0017"/>Ha a munkavállaló munkahelyi baleset vagy foglalkozási betegség következtében meghal, a munkáltató felelőssége a következőkre terjed ki:</P><LIST TYPE="alpha"><ITEM><NP><NO.P>a)</NO.P><TXT>a ténylegesen felmerült, indokolt orvosi költségek megtérítése;</TXT></NP></ITEM><ITEM><NP><NO.P>b)</NO.P><TXT>a temetéssel összefüggésben felmerülő észszerű költségek megtérítése;</TXT></NP></ITEM><ITEM><NP><NO.P>c)</NO.P><TXT>a túlélő hozzátartozók megélhetési költségeinek térítése;</TXT></NP></ITEM><ITEM><NP><NO.P>d)</NO.P><TXT>a túlélő hozzátartozók részére fizetendő átalány‑kártérítés;</TXT></NP></ITEM><ITEM><NP><NO.P>e)</NO.P><TXT>a vagyoni kár megtérítése; (a 192. cikkének (3) bekezdését azonos módon kell alkalmazni).<QUOT.END REF.START="QS0017" CODE="201D" ID="QE0017"/></TXT></NP></ITEM></LIST></ALINEA></QUOT.S></P></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0015"><NO.P>15</NO.P><TXT>E törvénykönyv 210. cikke kimondta:</TXT><P><QUOT.S LEVEL="1"><PARAG IDENTIFIER="210.001"><NO.PARAG><QUOT.START CODE="201E" ID="QS0018" REF.END="QE0018"/>(1)</NO.PARAG><ALINEA>Azt a munkáltatót, amely legalább egy munkavállalót alkalmaz, biztosítani kell munkahelyi balesetből vagy foglalkozási megbetegedésből eredő károk iránti felelőssége tekintetében.</ALINEA></PARAG><PARAG IDENTIFIER="210.002"><NO.PARAG>(2)</NO.PARAG><ALINEA>A munkáltató polgári jogi felelősségbiztosítását az alkalmazandó különös szabályozással összhangban a társadalombiztosítási pénztár nyújtja.<QUOT.END REF.START="QS0018" CODE="201D" ID="QE0018"/></ALINEA></PARAG></QUOT.S></P></NP.ECR></GR.SEQ></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="3"><TITLE><TI><P><HT TYPE="ITALIC">A társadalombiztosításról szóló törvény</HT></P></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0016"><NO.P>16</NO.P><TXT>A módosított zákon č. 461/2003 Z. z. o sociálnom poistení v znení neskorších predpisov (a társadalombiztosításról szóló 461/2003. sz. törvény; a továbbiakban: 461/2003. sz. törvény) a 2008/94 irányelvvel módosított és felváltott, a munkáltató fizetésképtelensége esetén a munkavállalók védelmére vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, <DATE ISO="19801020">1980. október 20‑i</DATE> 80/987/EGK tanácsi irányelv (<REF.DOC.OJ COLL="L" NO.OJ="283" PAGE.FIRST="23" DATE.PUB="1980">HL 1980. L 283., 23. o.</REF.DOC.OJ>; magyar nyelvű különkiadás 5. fejezet, 1. kötet, 217. o.) által előírt követelmények átültetését célozta fizetésképtelenség esetén a munkáltató kötelező kiegészítő garanciájának rendszere által.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0017"><NO.P>17</NO.P><TXT><DATE ISO="20040101">2004. január 1</DATE>‑jétől kezdve e törvény 2. cikkének d) pontja értelmében a kiegészítő garancia olyan társadalombiztosítás, amely kiterjed a munkáltató fizetésképtelenségének eseteire, és amelynek rendeltetése az, hogy ilyen garanciális ellátások folyósítása által kielégítse a munkavállalók követeléseit.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0018"><NO.P>18</NO.P><TXT>Az említett törvény 12. cikke azt az időpontot határozza meg, amelytől kezdve a munkáltatót kiegészítő garancia szempontjából fizetésképtelennek kell tekinteni.</TXT><P><ALINEA><P><DATE ISO="20060731">2006. július 31‑ig</DATE> hatályos változatában e cikk így rendelkezett:</P><QUOT.S LEVEL="1"><P><QUOT.START CODE="201E" ID="QS0019" REF.END="QE0019"/>(1) A munkáltató fizetésképtelen, ha</P><LIST TYPE="alpha"><ITEM><NP><NO.P>a)</NO.P><TXT>bíróság megállapította a fizetésképtelenséget, vagy</TXT></NP></ITEM><ITEM><NP><NO.P>b)</NO.P><TXT>bíróság elutasította a fizetésképtelenné nyilvánítás iránti kérelmet a vagyoni eszközök elégtelensége miatt.</TXT></NP></ITEM></LIST><?PAGE NO="7"?><P>(2) A munkáltató fizetésképtelensége a fizetésképtelenséget megállapító vagy a fizetésképtelenné nyilvánítás iránti kérelmet a vagyoni eszközök elégtelenségének indokával elutasító bírósági határozat időpontjával veszi kezdetét.<QUOT.END REF.START="QS0019" CODE="201D" ID="QE0019"/></P><P><DATE ISO="20120101">2012. január 1</DATE>‑jétől hatályos változatában e rendelkezés az alábbiakat írja elő:</P><P><QUOT.START CODE="201E" ID="QS0020" REF.END="QE0020"/>(1) A jelen törvény alkalmazásában a munkáltató fizetésképtelen, ha fizetésképtelenség megállapítása iránti kérelmet nyújtottak be.</P><P>(2) A munkáltató fizetésképtelensége a fizetésképtelenség megállapítása iránti kérelem illetékes bíróság részére történő kézbesítésének napján kezdődik.</P><P>(3) Ha a bíróság különös szabályozás alapján hivatalból fizetésképtelenségi eljárást indít, azt a napot kell a munkáltató fizetésképtelensége kezdetének tekinteni, amikor a bíróság meghozza a fizetésképtelenségi eljárás megindítására vonatkozó végzését.<QUOT.END REF.START="QS0020" CODE="201D" ID="QE0020"/></P></QUOT.S></ALINEA></P></NP.ECR></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="3"><TITLE><TI><P><HT TYPE="ITALIC">A csődtörvény</HT></P></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0019"><NO.P>19</NO.P><TXT>A zákon č. 7/2005 Z. z., o konkurze a reštrukturalizácii a o zmene a doplnení niektorých zákonov (A fizetésképtelenségről és a szerkezetátalakításról, valamint egyes törvények módosításáról szóló 7/2005. sz. törvény; a továbbiakban: csődtörvény) 3. cikke (2) bekezdésének harmadik és negyedik mondata szerint a természetes személy fizetésképtelennek minősül, ha a fizetési határidőt követő 180 napon belül legalább egy fizetési kötelezettségét nem képes teljesíteni. Ha a pénzkövetelést nem lehet az adóstól végrehajtás útján behajtani, az adóst fizetésképtelennek kell tekinteni.</TXT></NP.ECR></GR.SEQ></GR.SEQ></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="1"><TITLE><TI><P><HT TYPE="BOLD">Az alapeljárás és az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések</HT></P></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0020"><NO.P>20</NO.P><TXT><DATE ISO="20031016">2003. október 16‑án</DATE> RL, aki NI házastársa és OJ és PK apja, munkahelyi baleset következtében elhunyt, amely balesetért munkáltatóját terhelte a felelősség.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0021"><NO.P>21</NO.P><TXT><DATE ISO="20040421">2004. április 21‑én</DATE> NI, OJ és PK, az alapeljárás felperesei keresetet indítottak az Okresný súd Košice II (kassai II. sz. járásbíróság, Szlovákia) előtt a munkáltatóval szemben az őket állításuk szerint RL halála következtében ért vagyoni és nem vagyoni kár megtérítése iránt.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0022"><NO.P>22</NO.P><TXT>E bíróság két külön eljárásban kártérítést ítélt meg számukra e vagyoni és nem vagyoni károk megtérítése címén 2012‑ben, illetve 2016‑ban. Az első határozatot megerősítette egy fellebbezési eljárásban hozott határozat.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0023"><NO.P>23</NO.P><TXT>A vagyoni kárra vonatkozó, 2016‑ban megállapított kártérítést az érintett munkáltató nevében a társadalombiztosítási pénztár teljes egészében folyósította a munkáltató törvény szerinti biztosításának keretében, amely a munkáltatónak a munkahelyi balesetek által okozott károkra vonatkozó felelősségére terjed ki.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0024"><NO.P>24</NO.P><TXT>A társadalombiztosítási pénztár a nem vagyoni kár megtérítése címén megítélt összeg kifizetését ugyanakkor megtagadta azzal az indokkal, hogy a munkahelyi balesetek által okozott károk megtérítése e kár megtérítését nem foglalja magában.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0025"><NO.P>25</NO.P><TXT>A végrehajtó által a munkáltatóval szemben e kártérítés megfizetése céljából folytatott eljárás e munkáltató fizetésképtelensége folytán sikertelennek bizonyult. Az említett kártérítés semmilyen, még részleges rendezésére sem került sor a felperesek felé.</TXT></NP.ECR><?PAGE NO="8"?><NP.ECR IDENTIFIER="NP0026"><NO.P>26</NO.P><TXT>A felperesek ekkor az említett kártérítés megfizetése iránt keresetet indítottak a társadalombiztosítási pénztárral szemben a kérdést előterjesztő bíróság, az Okresný súd Košice I (kassai I. sz. járásbíróság) előtt.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0027"><NO.P>27</NO.P><TXT>E bíróság kételyeket táplál a <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0021" REF.END="QE0021"/>fizetésképtelenség<QUOT.END REF.START="QS0021" CODE="201D" ID="QE0021"/> 2008/94 irányelv szerinti fogalmának értelmezésével, valamint a <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0022" REF.END="QE0022"/>kár<QUOT.END REF.START="QS0022" CODE="201D" ID="QE0022"/> fogalmának a társadalombiztosítási pénztár által e kifizetéssel szemben előadott korlátozó értelmezésével kapcsolatban.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0028"><NO.P>28</NO.P><TXT>E tekintetben, azon előfeltevésre támaszkodva, amely szerint a munkahelyi baleset által okozott károkra kiterjedő kötelező munkáltatói biztosítás a munkáltató fizetésképtelensége esetén a munkavállalók védelmének eszköze, az említett bíróságban felmerül, hogy a <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0023" REF.END="QE0023"/>munkavállaló fennálló követeléseinek<QUOT.END REF.START="QS0023" CODE="201D" ID="QE0023"/> a 2008/94 irányelv 3. cikke szerinti fogalma magában foglalhatja‑e a nem vagyoni kár túlélő hozzátartozók részére való megtérítését. E biztosítás lehetővé tenné az örökösök számára, hogy a munkahelyi balesetből eredő kárt közvetlenül egy <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0024" REF.END="QE0024"/>garanciaintézet<QUOT.END REF.START="QS0024" CODE="201D" ID="QE0024"/>, azaz a jelen ügyben a társadalombiztosítási pénztár térítse meg számukra a biztosítással rendelkező munkáltató helyett és nevében.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0029"><NO.P>29</NO.P><TXT>A munkáltató fizetésképtelensége esetén a munkavállaló a kérdést előterjesztő bíróság szerint a munka törvénykönyve 204. cikkének (1) bekezdése értelmében, a 274/1994. sz. törvény 44a. cikkének (2) bekezdésével összefüggésben értelmezve, jogosult arra, hogy az említett pénztár kártérítést fizessen számára egy munkahelyi balesetből következő egészségkárosodás címén a munkáltató helyett és nevében. Egy munkavállaló ilyen baleset miatt bekövetkező halálának esetére e rendelkezések a kérdést előterjesztő bíróság szerint jogot biztosítanak továbbá a túlélő hozzátartozók számára az általuk e baleset következtében elszenvedett károk megtérítésére.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0030"><NO.P>30</NO.P><TXT>A kérdést előterjesztő bíróságban felmerül tehát a kérdés, hogy a munkahelyi balesetből eredő kár megtérítése esetében a garanciaintézet tekintetében fennálló biztosítási kötelezettség – a <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0025" REF.END="QE0025"/>kár<QUOT.END REF.START="QS0025" CODE="201D" ID="QE0025"/> 274/1994. sz. törvény 44a. cikkének (2) bekezdése szerinti fogalma keretében – magában foglalja‑e a túlélők nem vagyoni kárának megtérítését is.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0031"><NO.P>31</NO.P><TXT>Egyébiránt, tekintettel arra, hogy a 2008/94 irányelv keretében a munkáltató fizetésképtelensége a munkaszerződésből eredő, fennálló követelések védelmének előfeltétele, a kérdést előterjesztő bíróság e fogalom tartalmával kapcsolatban vár pontosítást.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0032"><NO.P>32</NO.P><TXT>A kérdést előterjesztő bíróság álláspontja szerint a 2008/94 irányelv 2. cikke, annak (4) preambulumbekezdésével összefüggésben értelmezve, a <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0026" REF.END="QE0026"/>fizetésképtelenség<QUOT.END REF.START="QS0026" CODE="201D" ID="QE0026"/> fogalma kiterjesztő értelmezésének kedvez a szóban forgó követelés megfelelő védelmének érdekében. Következésképpen e bíróságban felmerül az a kérdés, hogy egy olyan helyzet, mint amely az alapügyben szerepel, tartozhat‑e ezen irányelv hatálya alá. E tekintetben megjegyzi, hogy jóllehet az alapügyben szereplő munkáltatóval szemben formálisan nem indítottak fizetésképtelenség megállapítása iránti eljárást, a szlovák jog azt írja elő, hogy abban az esetben, ha egy tartozás behajthatatlan végrehajtási eljárás keretében, a természetes személyt fizetésképtelennek kell tekinteni.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0033"><NO.P>33</NO.P><TXT>E körülmények között az Okresný súd Košice I (I. sz. kassai járásbíróság) úgy határozott, hogy az eljárást felfüggeszti, és előzetes döntéshozatal céljából a következő kérdéseket terjesztette a Bíróság elé:</TXT><QUOT.S LEVEL="1"><LIST TYPE="OTHER"><ITEM><NP><NO.P><QUOT.START CODE="201E" ID="QS0027" REF.END="QE0027"/>1)</NO.P><TXT>Úgy kell‑e értelmezni a 2008/94 irányelv 3. cikkét, hogy <QUOT.START CODE="00BB" ID="QS0028" REF.END="QE0028"/>a munkavállalók munkaszerződésből származó, fennálló követeléseinek<QUOT.END REF.START="QS0028" CODE="00AB" ID="QE0028"/> fogalma kiterjed a munkavállaló munkahelyi baleset miatt bekövetkezett halálából eredő nem vagyoni kárra is?</TXT></NP></ITEM><?PAGE NO="9"?><ITEM><NP><NO.P>2.</NO.P><TXT>Úgy kell‑e értelmezni a 2008/94 irányelv 2. cikkét, hogy azt a munkáltatót is fizetésképtelennek kell tekinteni, akivel szemben a munkavállaló munkahelyi baleset miatt bekövetkezett halálából eredő nem vagyoni kárra vonatkozó, bíróság által megítélt követeléssel kapcsolatos végrehajtási kérelmet nyújtottak be, a végrehajtási eljárásban azonban a követelést behajthatatlannak nyilvánították amiatt, hogy a munkáltató semmilyen vagyonnal nem rendelkezik?<QUOT.END REF.START="QS0027" CODE="201D" ID="QE0027"/></TXT></NP></ITEM></LIST></QUOT.S></NP.ECR></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="1"><TITLE><TI><P><HT TYPE="BOLD">Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdésekről</HT></P></TI></TITLE><GR.SEQ LEVEL="2"><TITLE><TI><P><HT TYPE="BOLD"><HT TYPE="ITALIC">Az időbeli hatáskörről</HT></HT></P></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0034"><NO.P>34</NO.P><TXT>A szlovák kormány vitatja a Bíróság időbeli hatáskörét, és úgy véli, hogy az az ítélkezési gyakorlat, amelyre a kérdést előterjesztő bíróság támaszkodik, nevezetesen a <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20070614">2007. június 14‑i</DATE> <NAME.CASE>Telefónica O2 Czech Republic</NAME.CASE> (<NO.CASE>C‑64/06</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2007:348">EU:C:2007:348</NO.ECLI></REF.DOC.ECR>) ügyben hozott ítélet, amely szerint a Bíróság akkor is hatáskörrel rendelkezik, ha a ténybeli körülmények e tagállamnak az Európai Unióhoz történt csatlakozását megelőzően keletkeztek, mivel azok tartottak az e csatlakozást követő időszakban is, és az említett csatlakozást követően konstitutív jellegű bírósági határozat született, a jelen ügyben nem alkalmazható.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0035"><NO.P>35</NO.P><TXT>Egyrészt ugyanis az alapeljárás felpereseinek az általuk elszenvedett nem vagyoni kár megtérítéséhez való joga abban az időpontban keletkezett, amikor szóban forgó munkahelyi baleset történt, vagyis <DATE ISO="20031016">2003. október 16‑án</DATE>, tehát a Szlovák Köztársaságnak az Unióhoz való csatlakozását, <DATE ISO="20040501">2004. május 1</DATE>‑jét megelőzően. Másrészt a kártérítést megítélő, 2012‑ben és 2013‑ban hozott ítéletek a jelen esetben deklaratív és nem konstitutív jellegűek. E határozatok tehát nem új jogviszonyt hoznak létre, kizárólag egy, már a csatlakozást megelőzően fennálló jog jogi védelmét biztosítják.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0036"><NO.P>36</NO.P><TXT>Ezenkívül, noha a kérdést előterjesztő bíróság a 274/1994. sz. törvény 44a. cikkének (4) bekezdésére támaszkodik annak megállapításához, hogy a káreseményt a végleges határozat meghozatalának időpontjában, azaz 2013‑ban kell megvalósultnak tekinteni, sem a nem vagyoni kár megtérítéséhez való jog, sem az e jogon alapuló, az alapügyben hivatkozott követelés nem tartozik a munkahelyi baleset által okozott károk tekintetében fennálló felelősség biztosítására irányadó szabályozás hatálya alá. E jogok ezzel szemben a polgári törvénykönyv hatálya alá tartoznak. Mindenesetre, még ha nem is így lenne, a munkahelyi baleset biztosítása címén fennálló követelést az alkalmazandó nemzeti jogszabályok értelmében a Szlovák Köztársaságnak az Unióhoz történt csatlakozása előtt hatályos szabályozásra tekintettel kellene értékelni. E jogi rendszer jelenleg is hatályban van.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0037"><NO.P>37</NO.P><TXT>E tekintetben meg kell állapítani, hogy függetlenül a nem vagyoni kár megtérítésére vonatkozó bírósági határozatok jellegétől, vagy a fent említett egyik vagy másik nemzeti szabályozás alkalmazhatóságától, az előzetes döntéshozatalra utaló határozatból kitűnik, hogy az alapjogvita egyrészt abból ered, hogy a társadalombiztosítási pénztár megtagadta az említett bírósági határozatok által már megítélt kártérítés megfizetését, másrészt abból, hogy az elhunyt munkavállaló munkáltatóját ténylegesen fizetésképtelennek nyilvánították.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0038"><NO.P>38</NO.P><TXT>Az alapeljáráshoz vezető e tényállási elemek a Szlovák Köztársaságnak az Európai Unióhoz való csatlakozása előtt valósultak meg.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0039"><NO.P>39</NO.P><TXT>Mivel a nemzeti bíróság az alapjogvita tekintetében alkalmazandó uniós jogszabályok értelmezése tárgyában terjeszt kérdést a Bíróság elé, a Bíróság főszabály szerint anélkül hozhatja meg döntését, hogy meg kellene vizsgálnia azon körülményeket, amelyek a nemzeti bíróságokat a kérdések Bíróság elé terjesztésére késztették, és amelyek alapján úgy ítélik meg, hogy az az uniós jogi rendelkezés alkalmazandó, amelynek értelmezését a Bíróság által kérik (<REF.DOC.ECR><DATE ISO="20101222">2010. december 22‑i</DATE> <NAME.CASE>Bezpečnostní softwarová asociace</NAME.CASE> ítélet, <NO.CASE>C‑393/09</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2010:816">EU:C:2010:816</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0025">25.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>).</TXT></NP.ECR><?PAGE NO="10"?><NP.ECR IDENTIFIER="NP0040"><NO.P>40</NO.P><TXT>Ez csak akkor van másként, amikor az uniós jogi rendelkezés, amelynek az értelmezését a Bíróságtól kérték, az alapeljárás tényállása tekintetében nem alkalmazható, mivel a tényállás az új tagállam Unióhoz való csatlakozását megelőzően keletkezett, vagy nyilvánvaló, hogy a hivatkozott rendelkezés nem kerülhet alkalmazásra (<REF.DOC.ECR><DATE ISO="20101222">2010. december 22‑i</DATE> <NAME.CASE>Bezpečnostní softwarová asociace</NAME.CASE> ítélet, <NO.CASE>C‑393/09</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2010:816">EU:C:2010:816</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0026">26.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0041"><NO.P>41</NO.P><TXT>Márpedig a jelen ügyben nem ez a helyzet. Következésképpen a Bíróság – a szlovák kormány állításával ellentétben – hatáskörrel rendelkezik a 2008/94 irányelv kérdést előterjesztő bíróság által hivatkozott rendelkezéseinek az értelmezésére. Tehát válaszolni kell a kérdést előterjesztő bíróság kérdéseire.</TXT></NP.ECR></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="2"><TITLE><TI><P><HT TYPE="BOLD"><HT TYPE="ITALIC">Az elfogadhatóságról</HT></HT></P></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0042"><NO.P>42</NO.P><TXT>A szlovák kormány az első kérdés elfogadhatatlanságára vonatkozó kifogást ad elő. Az e tagállam által kifejezett kételyek lényegében az e kérelem alapját képező nemzeti jogi konstrukció pontatlanságára, valamint arra vonatkoznak, hogy a kérdést előterjesztő bíróság megsértette az eljárási szabályzat 94. cikkében előírt követelményeket, főként amennyiben e bíróság előzetes döntéshozatal iránti kérelmében nem jelöli meg a vitatott követelés jellegét, az alkalmazandó nemzeti jogot, és nem állít fel kapcsolatot e rendelkezések és az alapeljárásban alkalmazandó nemzeti jog között.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0043"><NO.P>43</NO.P><TXT>E tekintetben emlékeztetni kell arra, hogy a Bíróság és a nemzeti bíróságok között az EUMSZ 267. cikkel létrehozott együttműködés keretében kizárólag az ügyben eljáró és a meghozandó határozatért felelős nemzeti bíróság feladata annak értékelése, hogy az ügy sajátos jellemzőire tekintettel az ítélet meghozatalához szükség van‑e az előzetes döntéshozatalra, és hogy a Bíróságnak feltett kérdések relevánsak‑e. Következésképpen, amennyiben a feltett kérdések az uniós jog értelmezésére vonatkoznak, a Bíróság – főszabály szerint – köteles határozatot hozni (<REF.DOC.ECR><DATE ISO="20190305">2019. március 5‑i</DATE> <NAME.CASE>Eesti Pagar</NAME.CASE> ítélet, <NO.CASE>C‑349/17</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2019:172">EU:C:2019:172</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0047">47.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>).</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0044"><NO.P>44</NO.P><TXT>Ebből az következik, hogy még ha relevánsak lennének is a szlovák kormánynak az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések alapját képező jogi háttér pontatlan jellegére vonatkozó észrevételei, a nemzeti bíróság által saját hatáskörében meghatározott jogszabályi és ténybeli háttér alapján – amelynek helytállóságát a Bíróság nem vizsgálhatja – az uniós jog értelmezésére vonatkozóan előterjesztett kérdések releváns voltát vélelmezni kell (<REF.DOC.ECR><DATE ISO="20190703">2019. július 3‑i</DATE> <NAME.CASE>UniCredit Leasing</NAME.CASE> ítélet, <NO.CASE>C‑242/18</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2019:558">EU:C:2019:558</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0046">46.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>).</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0045"><NO.P>45</NO.P><TXT>Ezenkívül a Bíróság többször is kimondta, hogy nem feladata, hogy valamely előzetes döntéshozatal iránti kérelem keretén belül nemzeti rendelkezések értelmezése tárgyában határozzon, vagy hogy eldöntse, a kérdést előterjesztő bíróság által adott értelmezés helytálló‑e, mivel az ilyen értelmezés a nemzeti bíróságok kizárólagos hatáskörébe tartozik (<REF.DOC.ECR><DATE ISO="20190703">2019. július 3‑i</DATE> <NAME.CASE>UniCredit Leasing</NAME.CASE> ítélet, <NO.CASE>C‑242/18</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2019:558">EU:C:2019:558</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0047">47.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0046"><NO.P>46</NO.P><TXT>Másodszor, az eljárási szabályzat 94. cikkének állítólagos megsértésével kapcsolatban meg kell állapítani, hogy a jelen ügyben az előzetes döntéshozatal iránti kérelem megfelel az e cikk által előírt kritériumoknak. E kérelem ugyanis kellő pontossággal ismerteti a releváns tényeket és az alapjogvita tárgyát, amely egy munkavállaló munkahelyi baleset miatt történt halála folytán hozzátartozóit ért nem vagyoni kár megtérítésének kifizetése. A kérelem bemutatja azon nemzeti jogi rendelkezések, a munka törvénykönyve, a 274/1994. sz. törvény, valamint a csődtörvény tartalmát is, amelyek a kérdést előterjesztő bíróság szerint alkalmazhatók az alapügy tekintetében. Végül a kérdést előterjesztő bíróság ismerteti egyrészt azokat az okokat, amelyek miatt kérdés merült fel benne a 2008/94 irányelv értelmezésére vonatkozóan, másrészt azt a kapcsolatot, amelyet e bíróság e rendelkezések és az alapeljárásban alkalmazandó nemzeti jog között felállít.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0047"><NO.P>47</NO.P><TXT>Következésképpen a kérelem, ideértve az első kérdést is, elfogadható.</TXT></NP.ECR></GR.SEQ><?PAGE NO="11"?><GR.SEQ LEVEL="2"><TITLE><TI><P><HT TYPE="BOLD"><HT TYPE="ITALIC">Az ügy érdeméről</HT></HT></P></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0048"><NO.P>48</NO.P><TXT>Mivel a 2008/94 irányelv által nyújtandó védelem feltétele a munkáltató ezen irányelv 2. cikkének (1) bekezdése szerinti fizetésképtelenségének megállapítása (lásd ebben az értelemben: <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20130418">2013. április 18‑i</DATE> <NAME.CASE>Mustafa</NAME.CASE> ítélet, <NO.CASE>C‑247/12</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2013:256">EU:C:2013:256</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0030">30.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>), elsőként a második kérdést célszerű tárgyalni.</TXT></NP.ECR><GR.SEQ LEVEL="3"><TITLE><TI><P><HT TYPE="ITALIC">A második kérdésről</HT></P></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0049"><NO.P>49</NO.P><TXT>Második kérdésével a kérdést előterjesztő bíróság lényegében arra keres választ, hogy a 2008/94 irányelv 2. cikkének (1) bekezdését akként kell‑e értelmezni, hogy egy munkáltató <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0029" REF.END="QE0029"/>fizetésképtelennek<QUOT.END REF.START="QS0029" CODE="201D" ID="QE0029"/> tekinthető, amennyiben vele szemben bírósági határozat által elismert kártérítéshez való jog címén végrehajtási eljárás megindítását kérték, de a követelést a végrehajtási eljárás keretében e munkáltató tényleges fizetésképtelensége folytán behajthatatlannak nyilvánították.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0050"><NO.P>50</NO.P><TXT>Amint azt a Bíróság már kifejtette <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20130418">2013. április 18‑i</DATE> <NAME.CASE>Mustafa</NAME.CASE> ítéletében (<NO.CASE>C‑247/12</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2013:256">EU:C:2013:256</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0031">31.</REF.NP.ECR> és <REF.NP.ECR REF="NP0032">32.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>), a 2008/94 irányelv 2. cikke (1) bekezdésének magából a szövegéből az következik, hogy két feltételnek kell teljesülnie ahhoz, hogy a munkáltató fizetésképtelennek minősüljön. Egyrészt az szükséges, hogy előzetesen kérelmezzék a munkáltató fizetésképtelenségén alapuló kollektív eljárás megindítását, másrészt pedig előzetesen vagy határozatot kell hozni ezen eljárás megindításáról, vagy ha az ilyen eljárás megindításához a vagyontömeg nem elegendő, meg kell állapítani a vállalkozás végleges megszűnését.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0051"><NO.P>51</NO.P><TXT>Az első feltétellel kapcsolatban meg kell állapítani, hogy sem a végrehajtási eljárásnak a munkáltatóval szemben, egy bíróság által elismert kártérítés címén történő megindítása iránti kérelem benyújtása, sem ezen eljárásnak maga a megindítása nem felel meg annak a követelménynek, hogy e munkáltató fizetésképtelensége alapján kollektív eljárás kezdeményezésére irányuló kérelmet terjesszenek elő.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0052"><NO.P>52</NO.P><TXT>Egy olyan végrehajtási eljárás ugyanis, amely egy adós jogát elismerő bírósági határozat kikényszerített végrehajtására irányul, mint az alapügyben, több ponton is eltér a 2008/94 irányelv 2. cikkének (1) bekezdésében megjelölt kollektív eljárástól, főként egyrészt célja tekintetében, amennyiben nem a hitelezők követeléseinek együttes kielégítésére irányul (lásd ebben az értelemben: <REF.DOC.ECR><DATE ISO="19970710">1997. július 10‑i</DATE> <NAME.CASE>Bonifaci és társai és Berto és társai</NAME.CASE> ítélet, <NO.CASE>C‑94/95 és C‑95/95</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:1997:348">EU:C:1997:348</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0034">34.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>; <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20160225">2016. február 25‑i</DATE> <NAME.CASE>Stroumpoulis és társai</NAME.CASE> ítélet, <NO.CASE>C‑292/14</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2016:116">EU:C:2016:116</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0034">34.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>), másrészt a szóban forgó adóst érintő következmények tekintetében, amennyiben az eljárás nem jár sem a munkáltató vagyonának részleges vagy teljes lefoglalásával, sem felszámoló vagy hasonló feladatot ellátó személy kinevezésével.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0053"><NO.P>53</NO.P><TXT>Következésképpen, mivel a 2008/94 irányelv 2. cikke (1) bekezdésének a szövegéből az következik, hogy a jelen ítélet 50. pontjában felidézett két feltételnek együttesen kell teljesülnie, az, hogy a munkáltató fizetésképtelenségén alapuló kollektív eljárás kezdeményezése hiányában egy követelést behajthatatlannak minősítettek e munkáltató tényleges fizetésképtelensége folytán, önmagában nem lehet elegendő az említett irányelv e rendelkezés alapján történő alkalmazásának igazolásához.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0054"><NO.P>54</NO.P><TXT>Mindazonáltal meg kell jegyezni, hogy a 2008/94 irányelv 2. cikke (4) bekezdésének első albekezdése felruházza a tagállamokat az uniós jog alapján történő jogalkotás lehetőségével, hogy a munkavállalók ezen irányelv által előírt védelmét a fizetésképtelenség más eseteire is kiterjessze (lásd ebben az értelemben: <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20140710">2014. július 10‑i</DATE> <NAME.CASE>Julián Hernández és társai</NAME.CASE> ítélet, <NO.CASE>C‑198/13</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2014:2055">EU:C:2014:2055</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0044">44.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>), például a kifizetések tényleges és tartós leállítására, amelyet az (1) bekezdésben említett eljárásoktól eltérő, a nemzeti jog rendelkezései szerinti eljárásokkal állapítanak meg.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0055"><NO.P>55</NO.P><TXT>Tehát nem kizárt, hogy a tényleges fizetésképtelenség olyan esete, mint amely az alapügyben megállapítást nyert, és amelyre a kérdést előterjesztő bíróság a csődtörvény alapján hivatkozik, a 2008/94 irányelv 2. cikke (4) bekezdésének első albekezdésében említett esetek körébe tartozzon.</TXT></NP.ECR><?PAGE NO="12"?><NP.ECR IDENTIFIER="NP0056"><NO.P>56</NO.P><TXT>A szlovák kormány felhívja a figyelmet arra, hogy van olyan különös nemzeti szabályozás, nevezetesen a 461/2003. sz. törvény, amely önálló jelleggel határozza meg a fizetésképtelenséget a munkavállalóknak a 2008/94 irányelv szerinti védelme érdekében. Ez a törvény, amely pontosan ezen irányelv átültetését célozza, a munkáltató fizetésképtelensége feltételének bizonyítását a munkáltató fizetésképtelenségének eseteit fedező társadalombiztosítás szempontjából kizárólag a 12. cikkében előírt különös fizetésképtelenségi eljáráshoz köti.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0057"><NO.P>57</NO.P><TXT>A szlovák kormány szerint az említett törvény alkalmazandó minden olyan esetre, amikor a fizetésképtelenség <DATE ISO="20040101">2004. január 1</DATE>‑jét követően jön létre, és e törvény <HT TYPE="ITALIC">lex specialisnak</HT> minősül a kérdést előterjesztő bíróság által hivatkozott csődtörvényhez képest. Ugyanis kizárólag a 461/2003. sz. törvény szabályozza kifejezetten a munkáltató fizetésképtelenségét, míg a csődtörvény, amelyre a kérdést előterjesztő bíróság támaszkodott, általános jelleggel határozza meg a fizetésképtelenséget a fizetésképtelenségi eljárás szempontjából.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0058"><NO.P>58</NO.P><TXT>Ebből az következik, hogy a tényleges fizetésképtelenség megállapítása a csődtörvény értelmében, amelyre a kérdést előterjesztő bíróság hivatkozik, nem elegendő a jelen ügyben annak megállapításához, hogy a fizetésképtelenség feltétele az alkalmazandó nemzeti jog értelmében teljesült.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0059"><NO.P>59</NO.P><TXT>Mindazonáltal a Bíróság és a nemzeti bíróságok közötti, a jelen ítélet 44. és 45. pontjában felidézett hatáskörmegosztásra tekintettel a nemzeti bíróság feladata, hogy a jelen ügyben mérlegelje egyrészt azt, hogy az alapügy tényállása tekintetében alkalmazni kell‑e a szlovák kormány által írásbeli észrevételeiben vázolt és a jelen ítélet 56–58. pontjában összefoglalt különös szabályozást, másrészt hogy a szlovák jogalkotó élt‑e 2008/94 irányelv 2. cikkének (4) bekezdésében kínált lehetőséggel, az e rendelkezés által előírt védelemnek a fizetésképtelenség egyéb, olyan esetekre való kiterjesztésével, mint amely az alapügyben megállapítást nyert.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0060"><NO.P>60</NO.P><TXT>A fenti megfontolásokra tekintettel a második kérdésre azt a választ kell adni, hogy a 2008/94 irányelv 2. cikkének (1) bekezdését akként kell értelmezni, hogy egy munkáltató nem tekinthető <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0030" REF.END="QE0030"/>fizetésképtelennek<QUOT.END REF.START="QS0030" CODE="201D" ID="QE0030"/>, amennyiben vele szemben bírósági határozat által elismert kártérítéshez való jog címén végrehajtási eljárás megindítását kérték, de a követelést a végrehajtási eljárás keretében e munkáltató tényleges fizetésképtelensége folytán behajthatatlannak nyilvánították. A kérdést előterjesztő bíróságnak mindazonáltal meg kell vizsgálnia, hogy az érintett tagállam, ezen irányelv 2. cikkének (4) bekezdésével összhangban, úgy határozott‑e, hogy a munkavállalók ezen irányelv által előírt védelmét kiterjeszti a fizetésképtelenség ezen esetére is, amelyet az e 2. cikk (1) bekezdésében említett eljárásoktól eltérő, a nemzeti jog rendelkezései szerinti eljárásokkal állapít meg.</TXT></NP.ECR></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="3"><TITLE><TI><P><HT TYPE="ITALIC">Az első kérdésről</HT></P></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0061"><NO.P>61</NO.P><TXT>Mivel a 2008/94 irányelv alkalmazhatósága a munkáltató fizetésképtelenségének megállapításától függ, a Bíróság csak arra az esetre válaszol az első kérdésre, ha a kérdést előterjesztő bíróság azt állapítaná meg egyrészt, hogy a szlovák jogalkotó a munkavállalók ezen irányelv által előírt védelmét kiterjesztette a fizetésképtelenség egyéb eseteire, másrészt azt, hogy a nemzeti jog által e tekintetben előírt feltételek teljesülnek.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0062"><NO.P>62</NO.P><TXT>Első kérdésével a kérdést előterjesztő bíróság lényegében arra keres választ, hogy a 2008/94 irányelv 1. cikkének (1) bekezdését és 3. cikkét akként kell‑e értelmezni, hogy a munkavállaló munkahelyi baleset miatt bekövetkezett halálából eredő nem vagyoni kár címén a túlélő hozzátartozókat a munkáltató részéről megillető kártérítés tekinthető ezen irányelv 1. cikkének (1) bekezdése értelmében <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0031" REF.END="QE0031"/>a munkavállalók munkaszerződésből vagy munkaviszonyokból származó, fennálló követelésének<QUOT.END REF.START="QS0031" CODE="201D" ID="QE0031"/>.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0063"><NO.P>63</NO.P><TXT>Az első kérdés tehát a garanciaintézetek 2008/94 irányelv 3. cikkében előírt fizetési kötelezettségének tárgyát képező <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0032" REF.END="QE0032"/>munkavállalók munkaszerződésből vagy munkaviszonyokból származó, fennálló követelései<QUOT.END REF.START="QS0032" CODE="201D" ID="QE0032"/> fogalmának körülhatárolására irányul.</TXT></NP.ECR><?PAGE NO="13"?><NP.ECR IDENTIFIER="NP0064"><NO.P>64</NO.P><TXT>A Bíróság állandó ítélkezési gyakorlata szerint ezen irányelv szociális célja az, hogy valamennyi munkavállaló számára garantáljon egy minimális szintű európai uniós védelmet a munkáltató fizetésképtelensége esetén a munkaszerződésből vagy munkaviszonyokból származó olyan fennálló követelések kielégítése révén, amelyek egy meghatározott időpont előtti időszak díjazását érintik (lásd: <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20180725">2018. július 25‑i</DATE> <NAME.CASE>Guigo</NAME.CASE> ítélet, <NO.CASE>C 338/17</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2018:605">EU:C:2018:605</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0028">28.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0065"><NO.P>65</NO.P><TXT>E tekintetben a 2008/94 irányelv 1. cikke (1) bekezdésének és 3. cikkének egymással összefüggő értelmezéséből, valamint a Bíróságnak mind az ezen irányelvre, mind az említett irányelv által hatályon kívül helyezett 80/987 irányelvre vonatkozó ítélkezési gyakorlatából az következik, hogy a munkavállalóknak csak azon, munkaszerződésből vagy munkaviszonyokból származó, fennálló követeléseit kell tekintetbe venni, amelyek a díjazásra vonatkoznak. Nem kell tekintetbe venni tehát megkülönböztetés nélkül a munkavállalók munkaszerződésből vagy munkaviszonyokból származó minden követelését (lásd ebben az értelemben: <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20041216">2004. december 16‑i</DATE> <NAME.CASE>Olaso Valero</NAME.CASE> ítélet, <NO.CASE>C‑520/03</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2004:826">EU:C:2004:826</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0030">30.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat; <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20180628">2018. június 28‑i</DATE> <NAME.CASE>Checa Honrado</NAME.CASE> ítélet, <NO.CASE>C‑57/17</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2018:512">EU:C:2018:512</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0028">28.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>).</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0066"><NO.P>66</NO.P><TXT>A tagállamok tehát azon felső határ keretein belül, amelyek meghatározására a fennálló követelések biztosítása tekintetében jogosultak, az említett összes fennálló követelés megfizetését kötelesek biztosítani (lásd: <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20170302">2017. március 2‑i</DATE> <NAME.CASE>Eschenbrenner</NAME.CASE> ítélet, <NO.CASE>C‑496/15</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2017:152">EU:C:2017:152</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0053">53.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>).</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0067"><NO.P>67</NO.P><TXT>Ugyanakkor, jóllehet ily módon a garanciaintézeteknek kell magukra vállalniuk az említett, díjazásra vonatkozan fennálló követeléseket, a 2008/94 irányelv 2. cikke (2) bekezdése első albekezdésének megfelelően a nemzeti jogra tartozik a <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0033" REF.END="QE0033"/>díjazás<QUOT.END REF.START="QS0033" CODE="201D" ID="QE0033"/> fogalmának, meghatározása (lásd ebben az értelemben: <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20170302">2017. március 2‑i</DATE> <NAME.CASE>Eschenbrenner</NAME.CASE> ítélet, <NO.CASE>C‑496/15</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2017:152">EU:C:2017:152</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0054">54.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>) és ennélfogva annak meghatározása is, hogy mely kártérítések tartoznak ezen irányelv 3. cikke első bekezdésének hatálya alá (lásd: <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20180628">2018. június 28‑i</DATE> <NAME.CASE>Checa Honrado</NAME.CASE> ítélet, <NO.CASE>C 57/17</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2018:512">EU:C:2018:512</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0030">30.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>).</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0068"><NO.P>68</NO.P><TXT>Következésképpen az a kérdést, hogy a munkavállaló munkahelyi baleset miatt bekövetkezett halálából eredő nem vagyoni kár címén a túlélő hozzátartozókat a munkáltató részéről megillető kártérítés, mint amilyen az alapügy tárgyát képező kártérítés, a <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0034" REF.END="QE0034"/>díjazás<QUOT.END REF.START="QS0034" CODE="201D" ID="QE0034"/> fogalma alá tartozik‑e, a nemzeti jog, a jelen esetben a szlovák jog fényében kell értékelni. Tehát a nemzeti bíróság feladata annak megítélése, hogy a jelen ügyben ez a helyzet áll‑e fenn.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0069"><NO.P>69</NO.P><TXT>Egyébiránt rá kell mutatni, hogy a 2008/94 irányelv 11. cikkének első bekezdése lehetőséget biztosít a tagállamok számára arra, hogy a munkavállalók számára kedvezőbb rendelkezéseket alkalmazzanak vagy vezessenek be.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0070"><NO.P>70</NO.P><TXT>Így fokozottabb védelem nyújtható azzal, ha a garanciaintézet számára a munkavállalók bérjellegű költségeken kívüli költségeinek fedezetét is előírják.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0071"><NO.P>71</NO.P><TXT>Ugyanakkor a Bíróságnak a tagállamok saját hatásköreinek gyakorlására vonatkozó ítélkezési gyakorlatából az következik, hogy e nemzeti rendelkezéseket a nemzeti jog a szóban forgó irányelv által biztosított minimális védelem határain belül szabályozza (lásd ebben az értelemben: <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20191119">2019. november 19‑i</DATE> <NAME.CASE>TSN és AKT</NAME.CASE> ítélet, <NO.CASE>C‑609/17 és C‑610/17</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2019:981">EU:C:2019:981</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0034">34.</REF.NP.ECR> és <REF.NP.ECR REF="NP0035">35.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>; <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20200604">2020. június 4‑i</DATE> <NAME.CASE>Fetico és társa</NAME.CASE> ítélet, <NO.CASE>C‑588/18</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2020:420">EU:C:2020:420</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0031">31.</REF.NP.ECR> és <REF.NP.ECR REF="NP0032">32.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>).</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0072"><NO.P>72</NO.P><TXT>A fenti megfontolások összességére tekintettel az első kérdésre azt a választ kell adni, hogy a 2008/94 irányelv 1. cikkének (1) bekezdését és 3. cikkét akként kell értelmezni, hogy a munkavállaló munkahelyi baleset miatt bekövetkezett halálából eredő nem vagyoni kár címén a túlélő hozzátartozókat a munkáltató részéről megillető kártérítés kizárólag akkor tekinthető ezen irányelv 1. cikkének (1) bekezdése értelmében <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0035" REF.END="QE0035"/>a munkavállalók munkaszerződésből vagy munkaviszonyokból származó, fennálló követelésének<QUOT.END REF.START="QS0035" CODE="201D" ID="QE0035"/>, ha az a <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0036" REF.END="QE0036"/>díjazásnak<QUOT.END REF.START="QS0036" CODE="201D" ID="QE0036"/> a nemzeti jog által pontosított fogalmába tartozik, amit a nemzeti bíróságnak kell meghatároznia.</TXT></NP.ECR></GR.SEQ></GR.SEQ></GR.SEQ><?PAGE NO="14"?><GR.SEQ LEVEL="1"><TITLE><TI><P><HT TYPE="BOLD">A költségekről</HT></P></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0073"><NO.P>73</NO.P><TXT>Mivel ez az eljárás az alapeljárásban részt vevő felek számára a kérdést előterjesztő bíróság előtt folyamatban lévő eljárás egy szakaszát képezi, ez a bíróság dönt a költségekről. Az észrevételeknek a Bíróság elé terjesztésével kapcsolatban felmerült költségek, az említett felek költségeinek kivételével, nem téríthetők meg.</TXT></NP.ECR></GR.SEQ><JURISDICTION><INTRO>A fenti indokok alapján a Bíróság (nyolcadik tanács) a következőképpen határozott:</INTRO><LIST TYPE="ARAB"><ITEM><NP><NO.P><HT TYPE="BOLD">1)</HT></NO.P><TXT><HT TYPE="BOLD">A munkáltató fizetésképtelensége esetén a munkavállalók védelméről szóló, <DATE ISO="20081022">2008. október 22‑i</DATE> 2008/94/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 2. cikkének (1) bekezdését akként kell értelmezni, hogy egy munkáltató nem tekinthető <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0037" REF.END="QE0037"/>fizetésképtelennek<QUOT.END REF.START="QS0037" CODE="201D" ID="QE0037"/>, amennyiben vele szemben bírósági határozat által elismert kártérítéshez való jog címén végrehajtási eljárás megindítását kérték, de a követelést a végrehajtási eljárás keretében e munkáltató tényleges fizetésképtelensége folytán behajthatatlannak nyilvánították. A kérdést előterjesztő bíróságnak mindazonáltal meg kell vizsgálnia, hogy az érintett tagállam, ezen irányelv 2. cikkének (4) bekezdésével összhangban, úgy határozott‑e, hogy a munkavállalók ezen irányelv által előírt védelmét kiterjeszti a fizetésképtelenség ezen esetére is, amelyet az e 2. cikk (1) bekezdésében említett eljárásoktól eltérő, a nemzeti jog rendelkezései szerinti eljárásokkal állapít meg.</HT></TXT></NP></ITEM><ITEM><NP><NO.P><HT TYPE="BOLD">2)</HT></NO.P><TXT><HT TYPE="BOLD">A 2008/94/EK irányelv 1. cikkének (1) bekezdését és 3. cikkét akként kell értelmezni, hogy a munkavállaló munkahelyi baleset miatt bekövetkezett halálából eredő nem vagyoni kár címén a túlélő hozzátartozókat a munkáltató részéről megillető kártérítés kizárólag akkor tekinthető ezen irányelv 1. cikkének (1) bekezdése értelmében <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0038" REF.END="QE0038"/>a munkavállalók munkaszerződésből vagy munkaviszonyokból származó, fennálló követelésének<QUOT.END REF.START="QS0038" CODE="201D" ID="QE0038"/>, ha az a <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0039" REF.END="QE0039"/>díjazásnak<QUOT.END REF.START="QS0039" CODE="201D" ID="QE0039"/> a nemzeti jog által pontosított fogalmába tartozik, amit a nemzeti bíróságnak kell meghatároznia.</HT></TXT></NP></ITEM></LIST></JURISDICTION></CONTENTS.JUDGMENT><SIGNATURE.CASE><SIGNATORY><P>Aláírások</P></SIGNATORY></SIGNATURE.CASE></JUDGMENT>