(1)

Az eurorendszer fizetési rendszereket működtet a Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank Alapokmányában (a továbbiakban: a KBER Alapokmánya) – különösen annak 17. cikkével összhangban értelmezett 3.1. cikke negyedik franciabekezdésében, 12.1. és 22. cikkében – meghatározott felhatalmazása és hatáskörei alapján, valamint az uniós jog általános elveivel összhangban. Ennek során az eurorendszer kellő figyelmet fordít az (EU) 2024/886 európai parlamenti és tanácsi rendelet (1) 4. cikkével módosított 98/26/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (2) 2. cikkének b) pontjára, amely a pénzforgalmi intézményeket és az elektronikuspénz-kibocsátó intézményeket (a továbbiakban együttesen: nem banki pénzforgalmi szolgáltatók) felveszi azon intézmények jegyzékébe, amelyek bizonyos feltételek mellett jogosultak az említett irányelv alapján kijelölt fizetési rendszerek résztvevőivé válni. Az (EU) 2015/2366 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek (3) az (EU) 2024/886 rendelet 3. cikke által bevezetett 35a. cikke a többi intézményhez képest további feltételeket ír elő, amelyeket az ilyen nem banki pénzforgalmi szolgáltatóknak a 98/26/EK irányelv alapján kijelölt rendszerekben való részvétel kérelmezése előtt teljesíteniük kell. Végezetül az (EU) 2015/2366 irányelvnek az (EU) 2024/886 rendelet 3. cikkével módosított 10. cikkének (1) bekezdése lehetővé teszi a nem banki pénzforgalmi szolgáltatók számára, hogy ügyfeleik pénzeszközeit egy hitelintézetnél vagy valamely központi banknál vezetett külön számlán helyezzék el, ha az adott központi bank ezt elfogadja.

(2)

A nem banki pénzforgalmi szolgáltatók jogosultsága az eurorendszerbeli központi bankok által működtetett fizetési rendszerekhez való hozzáférésre a kisértékű fizetési szektor hatékonyságának és zavartalan működésének növelését célozza, ideértve többek között az azonnali fizetések nyújtásának megkönnyítését is az egész euroövezetben.

(3)

A jogbiztonság és a nem banki pénzforgalmi szolgáltatók között a létrehozásuk helye alapján történő megkülönböztetés elkerülése érdekében az eurorendszerbeli központi bankoknak egységes megközelítést kell alkalmazniuk a nem banki pénzforgalmi szolgáltatók által valamennyi eurorendszerbeli központi bank által működtetett fizetési rendszerhez és az eurorendszerbeli központi banki számlákhoz való hozzáférés tekintetében. Az eurorendszerbeli központi bankoknak ezért megkülönböztetés nélküli, objektív és kockázatalapú követelményrendszert kell alkalmazniuk a nem banki pénzforgalmi szolgáltatók számára az ilyen eurorendszerbeli központi bankok által működtetett fizetési rendszerekhez való közvetlen hozzáférés engedélyezésére. Ez biztosítaná, hogy a nem banki pénzforgalmi szolgáltatók közvetlen hozzáférése előmozdítsa a piac integritását, és támogassa a versenyt és az innovációt a pénzforgalmi szolgáltatási ökoszisztémában, anélkül, hogy kockázatot jelentene a fizetési rendszerek rezilienciájára, integritására és biztonságára nézve, és így anélkül, hogy rendszerszintű kockázat forrásává válna.

(4)

Az (EU) 2015/2366 irányelv 35a. cikkének (1) bekezdése konkrét feltételeket határoz meg a 98/26/EK irányelv alapján kijelölt fizetési rendszerekben részt venni kívánó nem banki pénzforgalmi szolgáltatók számára. A tagállamoknak meg kell határozniuk azt az eljárást, amely alapján a nem banki pénzforgalmi szolgáltatók ezen feltételeknek való megfelelését értékelik. Ezen eljárások sérelme nélkül fontos az eurorendszer szintjén közös minimum-követelményrendszer meghatározása, amelyeket a központi bankok által működtetett fizetési rendszerekhez hozzáférni kívánó nem banki pénzforgalmi szolgáltatóknak teljesíteniük kell. Ezeknek a minimumkövetelményeknek megfelelően tükröződniük kell az eurorendszerbeli központi bankok és a nem banki pénzforgalmi szolgáltatók közötti megállapodások feltételeiben, és magukban kell foglalniuk bizonyos biztonsági követelményeknek való megfelelést, valamint többek között a nem banki pénzforgalmi szolgáltatók vagy az érintett nemzeti hatóság nyilatkozatainak az érintett eurorendszerbeli központi bankhoz történő benyújtását, amelyek megerősítik az (EU) 2015/2366 irányelv 35a. cikkének (1) bekezdését végrehajtó nemzeti jogban meghatározott feltételeknek való kezdeti, majd ezt követően folyamatos megfelelést, valamint az eurorendszerbeli központi bankok kérésére további igazoló dokumentumok benyújtását.

(5)

A 98/26/EK irányelv és az (EU) 2015/2366 irányelv nem biztosít a nem banki pénzforgalmi szolgáltatók számára automatikus hozzáférést az eurorendszer azon fizetési rendszereihez, amelyeket a KBER Alapokmánya 3.1. cikkének negyedik franciabekezdése, valamint 17., 18. és 22. cikke alapján működtetnek, mint például az új generációs transzeurópai automatizált valós idejű bruttó kiegyenlítésű expressz átutalási rendszerhez (TARGET). A TARGET több fizetési rendszerként épül fel, és központi banki pénzben biztosít euróban történő elszámolásra szolgáló számlákat, ezért alapvető szerepet játszik az eurorendszer bizonyos alapvető feladatainak ellátásában, ideértve a fizetési rendszerek zavartalan működésének előmozdítását. A TARGET-ben való részvételre vonatkozó csatlakozási feltételeket és szabályokat az (EU) 2022/912 európai központi banki iránymutatás (EKB/2022/8) (4) határozza meg.

(6)

Az eurorendszer célja, hogy valamennyi jogosult résztvevő számára közvetlen hozzáférést biztosítson a TARGET-hez. Ebből fakadóan a TARGET-ben való részvételre jogosult nem banki pénzforgalmi szolgáltatókat a továbbiakban nem tarthatnak nyilván az eurorendszerbeli központi bankok saját számláin címezhető vállalatazonosító kód (BIC) birtokosaként vagy elérhető félként, kivéve a központi bank által működtetett fizetési rendszer technikai számláján a TARGET azonnali fizetéskiegyenlítési (TIPS) rendszerében.

(7)

Annak érdekében, hogy minimalizálni lehessen a fizetések feldolgozásának azon esetleges zavarait vagy negatív hatásait, amelyek a végfelhasználókat érintenék, ha bizonyos nem banki pénzforgalmi szolgáltatókat a továbbiakban már nem tartanak nyilván az eurorendszerbeli központi bankok saját számláin címezhető BIC-birtokosként vagy elérhető félként, átmeneti időszakra van szükség azon nem banki pénzforgalmi szolgáltatók átállásának lehetővé tételére, amelyek a jogosultak és szándékoznak a TARGET közvetlen résztvevőjévé válni. Azok a nem banki pénzforgalmi szolgáltatók, amelyekre ez az átmeneti időszak vonatkozna, az eurorendszerbeli központi bankok saját számláin címezhető BIC-birtokosként vagy elérhető félként vannak nyilvántartva. Az átmeneti időszak hosszának elegendőnek kell lennie ahhoz, hogy megkönnyítse az összes szükséges adminisztratív és technikai végrehajtás befejezését, ideértve a nem banki pénzforgalmi szolgáltatók által az érintett eurorendszerbeli központi bankokkal közösen végzett tesztelési tevékenységeket is, és lehetővé tegye több jogalany új csatlakozási modellre való átállását anélkül, hogy az egyes eurorendszerbeli központi bankokat indokolatlanul túlterhelné. A 2025. december 31-ig tartó átmeneti időszak észszerűnek és megfelelőnek tekinthető az ilyen végrehajtáshoz, valamint ahhoz, hogy egyes nem banki pénzforgalmi szolgáltatók a fizetések feldolgozása céljából fokozatosan megszüntessék a meglévő kapcsolatot.

(8)

A nem banki pénzforgalmi szolgáltatók által az eurorendszerbeli központi bank által működtetett fizetési rendszerben – ideértve a TARGET-et is – vezetett számlák tartása megengedett, de az csak a kiegyenlítési kötelezettségek teljesítéséhez szükséges pénzeszközök elhelyezése céljából történhet. Ezért az ilyen számlán lévő egyenleg vagy állományok nem haladhatják meg az ilyen kötelezettségek teljesítéséhez szükséges mértéket. Az ezen összeget meghaladó pénzeszközöknek egy eurorendszerbeli központi bank által működtetett fizetési rendszerben vezetett számlákon történő elhelyezése ellentétes lenne annak céljával. Az ár- és pénzügyi stabilitás szempontjából fontos, hogy ezeket az számlákat fizetési célokra használják, és ne használják azokat védelmi célokra. Következésképpen maximális állomány-összegkorlátot kell alkalmazni, és ennek a követelménynek, valamint az összegkorlát kiszámítására vonatkozó rendelkezéseknek megfelelően tükröződniük kell az eurorendszerbeli központi bankok és a nem banki pénzforgalmi szolgáltatók közötti megállapodások feltételeiben.

(9)

A TARGET-ben lévő számlákkal kapcsolatban a maximális állományösszegek kiszámításának általában megfelelően figyelembe kell vennie a nem banki pénzforgalmi szolgáltatónak a TARGET-ben kiegyenlített kapcsolódó fizetési rendszerekben való közvetlen részvételéből eredő kiegyenlítési kötelezettségeket, és a maximális állomány-összegkorlátot általában a nem banki pénzforgalmi szolgáltatónak az ilyen kapcsolódó rendszerek TARGET technikai számláin lévő állományaira is alkalmazni kell. A nem banki pénzforgalmi szolgáltató által a TARGET-számlákon tartott egyenlegekre vonatkozó megbízható adatok hiánya azonban a kapcsolódó rendszerek sajátos eljárásai céljából akadályozná a hatékony napi nyomon követést, amit az eurorendszerbeli központi bankoknak kellene végezniük annak érdekében, hogy beazonosítsák a nem banki pénzforgalmi szolgáltatók ilyen számlákkal való visszaélését likviditásfelesleg tartása által. Konkrétan, az eurorendszerbeli központi bankoknak nincs rálátása a nem banki pénzforgalmi szolgáltatók által tartott egyenlegekre az alábbi számlákon: a) az (EU) 2022/912 iránymutatás (EKB/2022/8) I. melléklete VI. részének 6. cikkében említett kapcsolódó rendszer valós idejű bruttó kiegyenlítésre irányuló „D” kiegyenlítési eljárására (a továbbiakban: „D” RTGS AS kiegyenlítési eljárás) szolgáló TARGET számlák; és b) az említett iránymutatás I. mellékletének VII. részében említett kapcsolódó rendszer TARGET azonnali fizetéskiegyenlítésre (TIPS) irányuló kiegyenlítési eljárására (a továbbiakban: TIPS AS kiegyenlítési eljárás) szolgáló TARGET számlák. Ezért jelen esetben a nem banki pénzforgalmi szolgáltató által a TARGET számlákon a „D” RTGS AS kiegyenlítési eljárás vagy a TIPS AS kiegyenlítési eljárások céljából tartott pénzeszközöket nem kell figyelembe venni a maximális állomány-összegkorlát kiszámításakor, és ezekre a pénzeszközökre ez a korlát nem alkalmazandó. Ehelyett adott esetben öntanúsításon alapuló havi adatszolgáltatási rendszert kell bevezetni a nem banki pénzforgalmi szolgáltatók számára, hogy lehetővé tegyék az érintett eurorendszerbeli központi bankok számára annak nyomon követését, hogy a nem banki pénzforgalmi szolgáltatók által a TARGET számlákon ilyen célokra tartott pénzeszközöket ténylegesen a kiegyenlítési kötelezettségek teljesítésére használják-e fel. Ennek az öntanúsításon alapuló adatszolgáltatási rendszernek magában kell foglalnia a nem banki pénzforgalmi szolgáltatók ilyen számlákon lévő csúcs- és átlagos napi állományának havi jelentéseit, valamint a nem banki pénzforgalmi szolgáltatók csúcs- és átlagos napi kiegyenlítési kötelezettségének a megfelelő kapcsolódó rendszerben feldolgozott összegeit.

(10)

Az eurorendszernek meghatározott időközönként felül kell vizsgálnia a maximális állományösszegek kiszámításának módszerét a működési modell stabilizálódását követően, továbbá ezen összegek tartósan emelkedő tendenciájának korlátozása érdekében.

(11)

A maximális állomány-összegkorlátokra vonatkozó követelményeknek való megfelelés kultúrájának előmozdítása érdekében az érintett eurorendszerbeli központi banknak bírságot kell kiszabnia arra a nem banki pénzforgalmi szolgáltatóra, amely az ilyen számlákon a vonatkozó maximális állományösszeget meghaladó összegeket tart. Az ismételt vagy rendszeres jogsértések megakadályozása érdekében az alkalmazandó követelményeknek való lényeges meg nem felelésnek minősülő események közé kell tartoznia minden olyan jogsértésnek, amely a vonatkozó maximális állományösszeget meghaladó jelentős összegeket foglal magában, illetve a nem banki pénzforgalmi szolgáltató számláin lévő ilyen többletösszegeknek azok beérkezését követő azonnali csökkentése elmulasztásának. Ilyen esetekben az érintett eurorendszerbeli központi bank számára lehetővé kell tenni, hogy megszüntesse a nem banki pénzforgalmi szolgáltatónak az érintett központi bank által működtetett fizetési rendszerben való részvételét, és további bírságot szabjon ki az ennek következtében lezárt számlák tekintetében.

(12)

Bár az (EU) 2015/2366 irányelv előírja a nem banki pénzforgalmi szolgáltatók számára, hogy védelem céljára igénybe vett számlák nyitásával vagy egyéb módon védjék ügyfeleik pénzeszközeit, a központi bankoknak nem az a fő feladata, hogy a hitelintézeteket helyettesítsék a védelmi szolgáltatások nyújtása során. A védelem céljára igénybe vett számlák központi bankok általi felkínálása hatással lehet a monetáris politika transzmissziós mechanizmusa és általában a pénzügyi rendszer általános biztonságára és megbízhatóságára, és jelentős kockázatok merülhetnek fel az eurorendszer – különösen a központi bankokra vonatkozó – célkitűzéseinek elérése szempontjából. Az ilyen kockázatok közé tartoznak a hitelintézetektől származó betétkiáramlások, például egy olyan forgatókönyv esetén, amikor a betéteket a központi bankban tartanák, ami a kereskedelmi bankszektor közvetítő tevékenységének fokozatos megszűnéséhez vezetne, és ez negatív hatással lenne a likviditás rendelkezésre állására, és ezáltal akadályozná a monetáris politika hatékony transzmisszióját. Hasonlóképpen, a szintetikus központi banki digitális valuta, például a nem banki pénzforgalmi szolgáltató által kibocsátott és teljes mértékben központi banki pénzzel fedezett elektronikus pénz elmoshatja a különbséget a központi banki pénz, a hitel- és likviditási kockázat nélküli kiegyenlítési eszköz és a kereskedelmi banki pénz között. Az ügyfelek pénzeszközeinek központi bankoknál történő elhelyezése azzal a kockázattal járhat, hogy a nyilvánosság szemében összemosódnak az elektronikus pénz és a pénz egyéb formái, ideértve a központi banki pénzt is, ezáltal torzítva a kockázat megítélését.

(13)

A 2024. december 30-tól alkalmazandó (EU) 2023/1114 európai parlamenti és tanácsi rendelet (5) arra kötelezi a kriptoeszköz-szolgáltatókat, hogy ügyfeleik pénzeszközeinek védelmét egy hitelintézetben vagy – amennyiben ilyen számla rendelkezésre áll – egy központi bankban biztosítsák. Ez utóbbi esetben az eurorendszer központi bankjainak mérlegelési jogkörébe tartozik minden olyan döntés, amely védelem céljára szolgáló számlákat felkínálása vonatkozik. Az eurorendszerbeli központi bankoknál ugyanazon okokból nem kínálható fel védelmi lehetőség a kriptoeszköz-szolgáltatóknak, mint a nem banki pénzforgalmi szolgáltatóknak, valamint a pénzforgalmi szolgáltatások piacán részt vevő különböző intézmények közötti egyenlő versenyfeltételek fenntartása érdekében.

(14)

A TARGET-en kívüli, azaz a nemzeti fizetési rendszerekben vagy közvetlenül az eurorendszerbeli központi bankok könyveiben szereplő, védelem céljára igénybe vett számlák biztosítása releváns a monetáris politika végrehajtásának és a fizetési rendszerek zavartalan működése biztosításának alapvető feladatai szempontjából, és így az a KBER Alapokmánya 17. és 22. cikkének hatálya alá tartozik. Ezért, szintén emiatt az egyes eurorendszerbeli központi bankoknak nem lehet védelem céljára igénybe vett számlákat kínálniuk vagy biztosítaniuk a nem banki pénzforgalmi szolgáltatók és a kriptoeszköz-szolgáltatók számára. A kétségek elkerülése érdekében a „D” RTGS AS kiegyenlítési eljárás céljára szolgáló kapcsolódó rendszerek technikai számlái vagy a TIPS AS technikai számlák, miközben garancialap-számlák, nem védelem céljára igénybe vett számlák az (EU) 2015/2366 irányelv 10. cikke (1) bekezdésében a) pontja vagy az (EU) 2023/1114 európai parlamenti és tanácsi rendelet 70. cikke alkalmazásában.

(15)

A központi bankok által működtetett fizetési rendszerekhez hozzáféréssel rendelkező nem banki pénzforgalmi szolgáltatók számára lehetővé kell tenni, hogy a fizetésirendszer-üzemeltető felkínálásától függően több kiegyenlítési számlát nyissanak. Mivel ezek a többes számlák nem tennék lehetővé az ügyfelek pénzeszközeinek elkülönítését, az ilyen számlák nem lennének védve a fizetésképtelenséggel szemben.

(16)

Az (EU) 2022/912 iránymutatást (EKB/2022/8) módosítani kell, és ezért e határozat azon rendelkezéseinek alkalmazását, amelyek a nem banki pénzforgalmi szolgáltatók TARGET-hez való hozzáférés iránti kérelmeire vonatkoznak, 2025. június 16-ig el kell halasztani, amely időponttól az (EU) 2022/912 iránymutatás (EKB/2022/8) módosításait technikai okokból alkalmazni kell.

(17)

A jogbiztonság, valamint annak megkönnyítése érdekében, hogy az eurorendszerbeli központi bankok mint fizetésirendszer-üzemeltetők vagy számlakezelő központi bankok megfeleljenek a közelmúltbeli vonatkozó uniós jogszabály-módosításoknak, e határozat alkalmazásának kezdőnapját össze kell hangolni azzal az időponttal, amikorra a tagállamoknak át kell ültetniük a 98/26/EK irányelv és az (EU) 2015/2366 irányelv (EU) 2024/886 rendelettel végrehajtott módosításait, amely 2025. április 9. napja,

1.

„eurorendszerbeli központi bank”: az Európai Központi Bank vagy valamely olyan tagállam nemzeti központi bankja, amelynek pénzneme az euro;

2.

„központi bank által működtetett fizetési rendszer”: egy eurorendszerbeli központi bank által működtetett fizetési rendszer, amely TARGET tagrendszert is magában foglal;

3.

„nem banki pénzforgalmi szolgáltató”: a következők bármelyike:

4.

„védelem céljára igénybe vett számla”: hitelintézetnél vagy egy eurorendszerbeli központi bank döntésétől függően az adott központi banknál vezetett olyan elkülönített számla, amelyet az alábbiak valamelyike nyit:

5.

„kriptoeszköz-szolgáltató”: az (EU) 2023/1114 irányelv 3.cikke (1) bekezdésének 15. pontjában meghatározott kriptoeszköz-szolgáltató;

6.

„átutalási megbízás”: az (EU) 2022/912 iránymutatás (EKB/2022/8) III. mellékletének 16. pontjában meghatározott átutalási megbízás;

7.

„üzleti nap vége”: az adott üzleti napra vonatkozó átutalási megbízások kiegyenlítésére az érintett központi bank által működtetett fizetési rendszer szabályaiban meghatározott végső határidő.