2011R0286 — HU — 19.04.2011 — 000.002
Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért
|
A BIZOTTSÁG 286/2011/EU RENDELETE (2011. március 10.) az anyagok és keverékek osztályozásáról, címkézéséről és csomagolásáról szóló 1272/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a műszaki és tudományos fejlődéshez való hozzáigazítása céljából történő módosításáról (HL L 083, 30.3.2011, p.1) |
Helyesbítette:
A BIZOTTSÁG 286/2011/EU RENDELETE
(2011. március 10.)
az anyagok és keverékek osztályozásáról, címkézéséről és csomagolásáról szóló 1272/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a műszaki és tudományos fejlődéshez való hozzáigazítása céljából történő módosításáról
(EGT-vonatkozású szöveg)
AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,
tekintettel az anyagok és keverékek osztályozásáról, címkézéséről és csomagolásáról, a 67/548/EGK és az 1999/45/EK irányelv módosításáról és hatályon kívül helyezéséről, valamint az 1907/2006/EK rendelet módosításáról szóló, 2008. december 16-i 1272/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre ( 1 ) és különösen annak 53. cikkére,
mivel:|
(1) |
Az 1272/2008/EK rendelet az anyagok, keverékek és egyes meghatározott árucikkek osztályozására és címkézésére vonatkozó rendelkezéseket és kritériumokat harmonizálja az Európai Unión belül. |
|
(2) |
Az említett rendelet figyelembe veszi a vegyi anyagok osztályozásának és címkézésének az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) által létrehozott, egyetemes harmonizált rendszerét (a továbbiakban: GHS). |
|
(3) |
Az ENSZ szintjén rendszeresen felülvizsgálják a GHS osztályozási kritériumait és címkézési szabályait. A GHS harmadik módosított kiadását az ENSZ veszélyes áruk szállításával és a vegyi anyagok osztályozásának és címkézésének egyetemes harmonizált rendszerével foglalkozó szakértői bizottsága (UNCETDG/GHS) 2008 decemberében fogadta el. Ez a változat egyebek között a következőkre vonatkozó módosításokat tartalmaz: a figyelmeztető mondatok feltüntetésére és a címkézésre vonatkozó rendelkezések kisméretű csomagolások esetében, a légzőszervi és bőrszenzibilizáció új alkategóriái, a vízi környezetet érintő hosszú távú veszélyekre (krónikus toxicitás) vonatkozó osztályozási kritériumok felülvizsgálata, valamint az ózonrétegre veszélyes anyagok és keverékek tekintetében új veszélyességi osztály bevezetése. Ennélfogva a GHS harmadik módosított kiadásának megfelelően ki kell igazítani az 1272/2008/EK rendelet mellékleteiben szereplő technikai rendelkezéseket és kritériumokat. |
|
(4) |
A GHS lehetővé teszi a hatóságok számára kiegészítő címkézési rendelkezések elfogadását az olyan vegyi anyagokra eleve allergiás egyének védelme érdekében, amelyek nagyon alacsony koncentráció esetén is allergiás reakciót válthatnak ki. Követelményeket kell bevezetni arra vonatkozóan, hogy az ilyen vegyi anyagok nevét a címkén abban az esetben is feltüntessék, ha azok a keverékben csak igen alacsony koncentrációban vannak jelen. |
|
(5) |
A mellékletek különféle rendelkezéseinek szóhasználatát, valamint bizonyos technikai kritériumokat módosítani kell annak érdekében, hogy a jogszabály szövege következetesebbé és világosabbá váljon, és a gazdasági szereplők és végrehajtásért felelős hatóságok számára egyszerűbb legyen az alkalmazása. |
|
(6) |
Annak biztosítására, hogy az anyagok szállítói alkalmazkodhassanak az e rendelettel bevezetett új osztályozási, címkézési és csomagolási rendelkezésekhez, átmeneti időszakot kell előírni, és a rendelet alkalmazását el kell halasztani. Ez lehetőséget biztosít az e rendeletben megállapított rendelkezéseknek az átmeneti időszak lejárta előtt önkéntes alapon történő alkalmazására. |
|
(7) |
Az ebben a rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak az 1907/2006/EK európai parlamenti és tanácsi ( 2 ) rendelet 133. cikkével létrehozott bizottság véleményével, |
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikk
Az 1272/2008/EK rendelet a következőképpen módosul:
1. a 25. cikk (5) bekezdését el kell hagyni;
2. a 26. cikk (1) bekezdése az alábbi új e) szakasszal egészül ki:
„e) ha a »GHS02« vagy a »GHS06« veszélyt jelző piktogram alkalmazandó, a »GHS04« veszélyt jelző piktogram használata tetszőleges.”;
3. az I. melléklet az e rendelet I. mellékletében foglaltak szerint módosul;
4. a II. melléklet az e rendelet II. mellékletében foglaltak szerint módosul;
5. a III. melléklet az e rendelet III. mellékletében foglaltak szerint módosul;
6. a IV. melléklet az e rendelet IV. mellékletében foglaltak szerint módosul;
7. az V. melléklet az e rendelet V. mellékletében foglaltak szerint módosul;
8. a VI. melléklet az e rendelet VI. mellékletében foglaltak szerint módosul;
9. a VII. melléklet az e rendelet VII. mellékletében foglaltak szerint módosul.
2. cikk
Átmeneti rendelkezések
(1) A 3. cikk második bekezdésétől eltérve az anyagok 2012. december 1. előtt, a keverékek pedig 2015. június 1. előtt osztályozhatók, címkézhetők és csomagolhatók az e rendelettel módosított 1272/2008/EK rendelet szerint.
(2) A 3. cikk második bekezdésétől eltérve az 1272/2008/EK rendeletnek megfelelően osztályozott, címkézett és csomagolt, 2012. december 1-je előtt forgalomba hozott anyagokat 2014. december 1-jéig nem kell e rendeletnek megfelelően újracímkézni és átcsomagolni.
(3) A 3. cikk második bekezdésétől eltérve az 1999/45/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek ( 3 ) vagy az 1272/2008/EK rendeletnek megfelelően osztályozott, címkézett és csomagolt, 2015. június 1-je előtt forgalomba hozott keverékeket 2017. június 1-jéig nem kell e rendeletnek megfelelően újracímkézni és átcsomagolni.
3. cikk
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.
A rendelet az anyagok tekintetében 2012. december 1-jétől, a keverékek tekintetében 2015. június 1-jétől alkalmazandó.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
I. MELLÉKLET
A. Az 1272/2008/EK rendelet I. mellékletének 1. része a következőképpen módosul:
1. Az 1.1.2.2.2. szakaszban az 1.1. táblázat alatti megjegyzés helyébe a következő szöveg lép:
„Megjegyzés
Az általános küszöbértékek tömegszázalékban vannak megadva, kivéve a gáz halmazállapotú keverékeknél azon veszélyességi osztályok esetében, amelyeknél ezek a küszöbértékek térfogatszázalékban megfelelőbben megadhatók.”
2. Az 1.1.3.1. szakaszban az első mondat eleje helyébe a következő szöveg lép: „Ha a vizsgált keveréket”.
3. Az 1.1.3.2., 1.1.3.3. és 1.1.3.4. szakasz helyébe a következő szöveg lép:
„1.1.3.2. Gyártási tételek
Egy keverék egyik vizsgált gyártási tételének veszélyességi kategóriájáról feltételezhető, hogy lényegében megegyezik az ugyanazon kereskedelmi termék ugyanazon szállító által, vagy ugyanazon szállító felügyelete alatt előállított másik, vizsgálaton át nem esett gyártási tételének veszélyességi kategóriájával, kivéve, ha indokolt feltételezni, hogy olyan jelentős az eltérés, hogy a nem vizsgált tétel veszélyességi osztálya módosul. Ha az utóbbi eset áll fenn, akkor új értékelés szükséges.
1.1.3.3. Fokozottan veszélyes keverékek koncentrációja
A 3.1., 3.2., 3.3., 3.8., 3.9., 3.10. és 4.1. szakasz hatálya alá tartozó keverékek osztályozása esetében, ha egy vizsgált keverék a legmagasabb szintű veszélyességi kategóriába vagy alkategóriába van besorolva, és a vizsgált keverékben lévő, e kategóriába vagy alkategóriába tartozó összetevők koncentrációját megnövelik, akkor az új, nem vizsgált keveréket abba a kategóriába vagy alkategóriába kell besorolni további vizsgálat nélkül.
1.1.3.4. Interpoláció egy toxicitási kategórián belül
A 3.1., 3.2., 3.3., 3.8., 3.9., 3.10. és 4.1. szakasz hatálya alá tartozó keverékek osztályozásakor három, azonos összetevőket tartalmazó keverék (»A«, »B« és »C«) esetén, ha az »A« és »B« keveréket vizsgálták, és ugyanabba a veszélyességi kategóriába sorolták, és ha a nem vizsgált »C« keverék ugyanazokat a veszélyes összetevőket tartalmazza, mint az »A« és »B« keverék, de ezen veszélyes összetevők koncentrációja az »A« és »B« keverékekben lévő koncentrációk közé esik, akkor a »C« keverékről feltételezhető, hogy ugyanabba a veszélyességi kategóriába tartozik, mint az »A« és a »B« keverék.”
4. Az 1.1.3.5. szakaszban az utolsó mondat helyébe a következő szöveg lép:
„Ha az i. vagy ii. keverék vizsgálati adatok alapján való osztályozása már megtörtént, akkor a másik keveréket ugyanabba a veszélyességi kategóriába kell besorolni.”
5. Az 1.2., 1.2.1., 1.2.1.1., 1.2.1.2. és 1.2.1.3. szakasz helyébe a következő szöveg lép:
„1.2. Címkézés
1.2.1. A 31. cikkben előírt, a címkék alkalmazására vonatkozó általános szabályok
|
1.2.1.1. |
A veszélyt jelző piktogram alakja az egyik csúcsán álló négyzet. |
|
1.2.1.2. |
Az V. mellékletben meghatározott, veszélyt jelző piktogramok fehér alapon fekete szimbólumok, a jól láthatóság érdekében kellően széles vörös kerettel. |
|
1.2.1.3. |
Az egyes veszélyt jelző piktogramoknak legalább a 17. cikkben előírt információk céljára szolgáló címke minimális területének egytizenötödét kell elfoglalniuk. Az egyes veszélyt jelző piktogramok minimális területe nem lehet kisebb, mint 1 cm2. |
|
1.2.1.4. |
A címke és az egyes piktogramok méretei a következők:
1.3. táblázat A címkék és piktogramok minimális méretei
|
6. Az 1.5.2.1.3. szakasz bevezető mondata helyébe a következő szöveg lép:
„Az alább felsorolt veszélyességi kategóriákhoz kapcsolódó piktogramok, figyelmeztetések, figyelmeztető mondatok és óvintézkedésre vonatkozó mondatok elhagyhatók a címkén feltüntetendő, a 17. cikkben előírt elemek közül, amennyiben:”.
7. Az 1.5.2.2. szakasz b) pontja helyébe a következő szöveg lép:
„b) A feloldódó csomagolás tartalma kizárólag az 1.5.2.1.1. szakasz b) alpontjában, az 1.5.2.1.2. szakasz b) alpontjában vagy az 1.5.2.1.3. szakasz b) alpontjában felsorolt veszélyességi kategóriák egyikébe, illetve ezek közül többe van besorolva; és”.
B. Az 1272/2008/EK rendelet I. mellékletének 2. része a következőképpen módosul:
1. A 2.1.4.1. szakasz a következőképpen módosul:
a) A 2.1.1. ábra alatti lábjegyzet helyébe az alábbi szöveg lép:
„(*) lásd az ENSZ Veszélyes áruk szállítására vonatkozó ajánlásokról szóló mintaszabályzata 16. felülvizsgált kiadásának 2.1.2. alszakaszát”.
b) A 2.1.3. ábra helyébe a következő ábra lép:
„2.1.3. ábra
A robbanóanyagok osztályának egyik alosztályába való besorolásra szolgáló eljárás (1. osztály, szállítás)
”
c) A 2.1.4. ábra helyébe a következő ábra lép:
„2.1.4. ábra
Az ammóniumnitrát-emulziók, szuszpenziók vagy gélek besorolására szolgáló eljárás
”
2. A 2.1.4.2. szakaszban a megjegyzés helyébe a következő szöveg lép:
„Megjegyzés
Sem a detonáció terjedésére irányuló vizsgálat (1. sorozat, a) típus), sem pedig a robbanásból eredő ütésre való érzékenység vizsgálata (2. sorozat, a) típus) nem szükséges, ha a szerves anyagok exoterm bomlási energiája kisebb, mint 800 J/g. Azon szerves anyagok és szerves anyagok azon keverékei esetében, amelyek bomlási energiája legalább 800 J/g, az 1. a) és a 2. a) típusú vizsgálatot nem kell elvégezni, ha az Mk.IIId. ballisztikuságyú-vizsgálat (F.1) vagy a ballisztikuságyú-vizsgálat (F.2) vagy a szabványos 8. sz. detonátorral kiváltott, BAM Trauzl vizsgálat (F.3) (lásd az ENSZ: Veszélyes áruk szállítására vonatkozó ajánlások, Vizsgálatok és kritériumok kézikönyvének 1. függelékét) eredménye »nem«. Ebben az esetben az 1. a) és a 2. a) vizsgálat eredményét »–«-nak kell tekinteni.”
3. A 2.2.2.1. szakaszban a 2.2.1. táblázat alatti megjegyzés helyébe a következő szöveg lép:
„Megjegyzés:
Az aeroszolok nem sorolhatók be tűzveszélyes gázként; lásd a 2.3. szakaszt.”
4. A 2.3.2.1. szakaszban a megjegyzés helyébe a következő szöveg lép:
„1. megjegyzés
Nem tartoznak a tűzveszélyes összetevők közé a piroforos, önmelegedő vagy a vízzel reakcióba lépő anyagok vagy keverékek, mivel az ilyen összetevőket soha nem alkalmazzák aeroszolok részeként.
2. megjegyzés:
A tűzveszélyes aeroszolok nem tartoznak ezen kívül a 2.2. (tűzveszélyes gázok), 2.6. (tűzveszélyes folyadékok) vagy a 2.7. (tűzveszélyes szilárd anyagok) szakasz hatálya alá.”
5. A 2.3.2.2. szakaszban a bekezdés vége a következő megjegyzéssel egészül ki:
„Megjegyzés
Az e szakaszban tűzveszélyességi osztályozási eljárásnak nem alávetett aeroszolokat 1. kategóriájú tűzveszélyes aeroszolként kell besorolni.”
6. A 2.4.2.1. szakaszban a 2.4.1. táblázat alatti megjegyzés helyébe a következő szöveg lép:
„Megjegyzés
Az a gáz, amely a levegőnél nagyobb mértékben okozza vagy segíti elő más anyag égését, olyan tiszta gáz vagy gázkeverék, amelynek a módosított ISO 10156 vagy a módosított ISO 10156-2 szabványban meghatározott módszerrel megállapított oxidáló ereje nagyobb mint 23,5 %.”
7. A 2.5.3. szakasz a 2.5.2. táblázat alatt a következő megjegyzéssel egészül ki:
„Megjegyzés
A GHS04 piktogramot nem kell azon, nyomás alatt lévő gázok esetében alkalmazni, amelyeken a GHS02 vagy GHS06 piktogramot feltüntetik.”
8. A 2.6.2.1. szakasz a 2.6.1. táblázat alatt a következő megjegyzéssel egészül ki:
„Megjegyzés
Az aeroszolok nem sorolhatók be tűzveszélyes folyadékként; lásd a 2.3. szakaszt.”
9. A 2.6.4.2. szakasz a következőképpen módosul:
a) Az első bekezdés helyébe a következő szöveg lép:
„Az ismert tűzveszélyes folyadékokat meghatározott koncentrációban tartalmazó keverékek ( 4 ) esetében, annak ellenére, hogy ezek nem illékony összetevőket – például polimereket, adalékokat – is tartalmazhatnak, a lobbanáspontot nem szükséges kísérleti úton meghatározni, ha a keveréknek a 2.6.4.3. alatt ismertetett módszerrel számított lobbanáspontja legalább 5 °C-kal ( 5 ) nagyobb, mint a vonatkozó besorolási kritérium (23 °C, illetve 60 °C), és, feltéve, hogy:
b) A b) pontban a „valamint az alsó robbanási határérték kiszámításának módszere is” szöveg helyébe a „valamint a keverék alsó robbanási határértéke kiszámításának módszere is” szöveg lép.
10. A 2.6.4.4. szakasz 2.6.3. táblázatában a „British Standards Institute módosított BS 2000 standard 170. része (Azonos az EN ISO 13736 szabvánnyal)” teljes sort el kell hagyni.
11. A 2.6.4.5. szakasz helyébe a következő szöveg lép:
|
„2.6.4.5. |
A 35 °C feletti és legfeljebb 60 °C lobbanáspontú folyadékokat nem szükséges a 3. kategóriába besorolni, ha az ENSZ Veszélyes áruk szállítására vonatkozó ajánlások, Vizsgálatok és kritériumok kézikönyve 32. szakasza III. részében leírt L.2. – Tartós éghetőségi vizsgálat negatív eredményt ad.” |
12. A szöveg a következő új 2.6.4.6. szakasszal egészül ki:
|
„2.6.4.6. |
A tűzveszélyes folyadékok kezdő forráspontjának meghatározására alkalmazható lehetséges módszereket a 2.6.4. táblázat sorolja fel.
2.6.4. táblázat A tűzveszélyes folyadékok kezdő forráspontjának meghatározására alkalmazható módszerek
|
||||||||
13. A 2.7.2.3. szakaszban a 2.7.1. táblázat alatti megjegyzés helyébe a következő szöveg lép:
„1. megjegyzés
A vizsgálatot az adott fizikai formában lévő anyagon vagy keveréken kell elvégezni. Amennyiben például az ellátás vagy a szállítás érdekében ugyanaz a vegyi anyag a vizsgált fizikai formájától eltérő, olyan fizikai formában jelenik meg, amelyről valószínűsítik, hogy lényegesen megváltoztatja a besorolási vizsgálatban tapasztalható viselkedését, az anyagot az új formában is be kell vizsgálni.
2. megjegyzés:
Az aeroszolok nem sorolhatók be tűzveszélyes szilárd anyagként; lásd a 2.3. szakaszt.”
14. A 2.8.4.2. szakaszban a 2.8.1. ábra 7.4., 8.4. és 9.4. pontjában a „Nem” szó helyébe a „Nincs” szó lép.
15. A 2.11.1.2. szakasz helyébe a következő szöveg lép:
|
„2.11.1.2. |
Egy anyag vagy keverék önmelegedése az a folyamat, amelynek során az anyag vagy keverék (levegőben lévő) oxigénnel való fokozatos reakciója hőt termel. Ha a hőtermelés mértéke meghaladja a hőveszteség mértékét, az anyag vagy keverék hőmérséklete emelkedik, ami egy indukciós idő elteltével öngyulladáshoz és égéshez vezethet.” |
16. A 2.15.4.2. szakaszban a 2.15.1. ábra 7.4., 8.4. és 9.4. pontjában a „Nem” szó helyébe a „Nincs” szó lép.
C. Az 1272/2008/EK rendelet I. mellékletének 3. része a következőképpen módosul:
1. A 3.1.2.1. szakasz helyébe a következő szöveg lép:
|
„3.1.2.1. |
Az anyagokat a szájon át, bőrön át vagy belélegzéssel történő expozíció miatti akut toxicitás alapján négy toxicitási kategória egyikébe lehet besorolni a 3.1.1. táblázatban ismertetett számszerű kritériumok szerint. Az akut toxicitás értékét az LD50 (szájon át, bőrön át) vagy LC50 (belélegzés) (közelítő) értékei, vagy a becsült akut toxicitási érték (acute toxicity estimate – ATE) fejezi ki. Magyarázatok a 3.1.1. táblázat után.
3.1.1. táblázat Az akut toxicitási veszélykategóriák és a kategóriákat meghatározó becsült akut toxicitási értékek (ATE)
Megjegyzések a 3.1.1. táblázathoz: a) a becsült akut toxicitási érték (ATE) meghatározása egy anyag besorolásához az LD50/LC50 segítségével történik, ha van ilyen adat; b) a becsült akut toxicitási érték (ATE) meghatározása egy keverékben lévő anyag besorolásához a következők segítségével történik: — az LD50/LC50, ha van ilyen adat, — a 3.1.2. táblázatból egy tartománymeghatározó vizsgálat eredményeire vonatkozó átváltási érték, vagy — a 3.1.2. táblázatból egy besorolási kategóriára vonatkozó átváltási érték. c) a táblázatban a belélegzéssel történő expozíció miatti toxicitásra vonatkozóan megadott általános koncentráció-határértékek 4 órás vizsgálati expozíción alapulnak. A belélegzéssel történő expozícióra vonatkozóan meglévő, egyórás expozícióval előállított, toxicitási adatok konvertálását gázok és gőzök esetében 2-vel való osztással, míg porok és ködök esetében 4-gyel való osztással lehet elvégezni; d) néhány anyagnál a vizsgálati atmoszféra nem csak gőzt tartalmaz, hanem folyadék- és gőzfázisok keveréke. Más anyagoknál a vizsgálati atmoszféra a gázfázishoz közel álló gőzből áll. Az utóbbi esetekben a besorolás alapjául a ppmV érték szolgál, a következőképpen: 1. kategória (100 ppmV), 2. kategória (500 ppmV), 3. kategória (2 500 ppmV), 4. kategória (20 000 ppmV). A»por«, »köd« és »gőz« kifejezés meghatározása a következő: — por: valamely anyag vagy keverék gázban (rendszerint levegőben) lebegő szilárd részecskéi, — köd: valamely anyag vagy keverék gázban (rendszerint levegőben) lebegő folyékony cseppjei, — gőz: valamely anyag vagy keverék folyékony vagy szilárd halmazállapotból felszabaduló gáz halmazállapotú formája. A por rendszerint mechanikai folyamatok eredményeként keletkezik. A köd rendszerint túltelített gőzök kondenzációja vagy folyadékok nyíró áramlása révén képződik. A por- és ködrészecskék átmérője rendszerint a kisebb, mint 1 μm mérettől körülbelül 100 μm-ig terjed.” |
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
2. A 3.1.3.2. szakasz helyébe a következő szöveg lép:
|
„3.1.3.2. |
A keverékek akut toxicitásúként való besorolásához mindegyik expozíciós útvonalat figyelembe kell venni, de csak az egyik expozíciós útvonal szükséges, ha valamennyi összetevő kizárólag ezt az utat követi (becslés vagy vizsgálat alapján) és nincs többféle expozíciós útvonalon keletkező akut toxicitásra utaló releváns bizonyíték. Amennyiben van többféle expozíciós útvonalon keletkező akut toxicitásra utaló releváns bizonyíték, a besorolást valamennyi megfelelő expozíciós útvonalra el kell végezni. Minden rendelkezésre álló információt figyelembe kell venni. A használt piktogramnak és figyelmeztetésnek a legsúlyosabb veszélyességi kategóriát kell tükröznie, és az összes vonatkozó figyelmeztető mondatot használni kell.” |
3. A 3.1.3.3. szakasz a következő c) és d) ponttal egészül ki:
„c) Ha az átváltással kapott becsült akut toxicitási érték egy keverék valamennyi összetevőjére ugyanabba a kategóriába esik, a keveréket abba a kategóriába kell besorolni.
d) Amennyiben egy keverék összetevőire csak tartományértékek (vagy az akut toxicitási veszély kategóriájára vonatkozó információk) állnak rendelkezésre, akkor ezek a 3.1.2. táblázatnak megfelelően átválthatók becsült értékekre az új keverék besorolásának a 3.1.3.6.1. és 3.1.3.6.2.3. szakaszban található képletekkel történő kiszámításakor.”
4. A 3.1.3.5.2. szakasz helyébe a következő szöveg lép:
|
„3.1.3.5.2. |
Ha egy vizsgált keveréket olyan hígítóval hígítanak, amely a keverék legkevésbé toxikus eredeti összetevőjénél kisebb vagy azzal egyenlő toxicitással rendelkezik, és amely várhatóan nem befolyásolja a többi összetevő toxicitását, akkor az új higított keveréket az eredeti keverékkel azonos veszélyességi kategóriába lehet besorolni. Ehelyett a 3.1.3.6.1. szakaszban ismertetett képlet is használható.” |
5. A 3.1.3.6.1. szakasz a következőképpen módosul:
a) A c) pont helyébe a következő szöveg lép:
„c) figyelmen kívül kell hagyni az összetevőket, ha a rendelkezésre álló adatok egy határdózis-vizsgálatból származnak (a 4. kategóriára megadott felső határértéken a megfelelő expozíciós útvonalra a 3.1.1. táblázatban megadottak szerint) és nem mutatnak akut toxicitást.”
b) A c) pont alatti első mondat helyébe a következő szöveg lép:
„Az e szakasz hatálya alá tartozó összetevők ismert becsült akut toxicitási értékkel (ATE) rendelkező összetevőknek tekintendők. Lásd a 3.1.1. táblázat b) megjegyzését és a 3.1.3.3. szakaszt a rendelkezésre álló adatok alábbi egyenletre és a 3.1.3.6.2.3. szakaszra történő megfelelő alkalmazásához”
6. A 3.1.3.6.2.1. szakasz a) pontjában az 1. lábjegyzet helyébe a következő szöveg lép:
„(1) Amennyiben a keverékek olyan összetevőket tartalmaznak, amelyekre nincsenek akut toxicitási adatok minden expozíciós útvonalra, akkor a rendelkezésre álló adatokból extrapolálni lehet a vonatkozó becsült akut toxicitási értékeket, és azokat lehet a megfelelő útvonalakra alkalmazni (lásd a 3.1.3.2. szakaszt). Ugyanakkor egyedi jogszabályok előírhatják a bevizsgálást egy adott útvonalra. Ezekben az esetekben a besorolást arra az útvonalra az adott jogszabályban foglalt követelmények szerint kell elvégezni.”
7. A 3.1.3.6.2.2. szakasz helyébe az alábbi szöveg lép:
|
„3.1.3.6.2.2. |
Abban az esetben, ha a keverékben 1 %-os vagy annál nagyobb koncentrációban olyan összetevőt használnak, amelynek besorolására vonatkozóan semmilyen használható információ nem áll rendelkezésre, akkor a keverékhez nem lehet elfogadható becsült akut toxicitási értéket rendelni. Ebben az esetben a keveréket kizárólag az ismert összetevők alapján lehet besorolni, azzal a további mondattal a címkén és a biztonsági adatlapon, hogy: »A keverék × százalékban ismeretlen toxicitású összetevő(ke)t tartalmaz«.” |
8. A 3.1.3.6.2.3. szakaszban a 3.1.2. táblázat címe helyébe a következő cím lép:
„Átváltás kísérleti úton meghatározott akut toxicitási értéktartományokról (vagy akut toxicitási veszélyességi kategóriákról) becsült akut toxicitási értékekre a keverékek besorolásához használt képletekben való alkalmazáshoz”
9. A 3.1.4.1. szakasz az alábbi mondattal egészül ki:
„A 27. cikk sérelme nélkül kombinált figyelmeztető mondatok használhatók a III. mellékletnek megfelelően.”
10. A 3.1.3., 3.2.5., 3.3.5., 3.4.4. és 3.8.4. táblázatokban a felkiáltójelet tartalmazó piktogram helyébe az alábbi piktogram lép:
„
”
11. A 3.4.1.5. szakaszban az „a 3.4.4. szakasz” szöveg helyébe az „a II. melléklet 2.8. szakasza” szöveg lép.
12. A 3.4.1.6. szakasz a „légzőszervi szenzibilizáció;” szöveg után az „és” szóval egészül ki.
13. A 3.4.2–3.4.2.2.4.1. szakasz helyébe a következő szöveg lép:
„3.4.2. Anyagok osztályozási kritériumai
3.4.2.1. Légzőszervi szenzibilizálók
3.4.2.1.1. Veszélyességi kategóriák
|
3.4.2.1.1.1. |
A légzőszervi szenzibilizálókat az 1. kategóriába kell besorolni, ha az adatok az alkategória meghatározásához nem elegendők. |
|
3.4.2.1.1.2. |
Amennyiben az adatok elegendőek, a 3.4.2.1.1.3. szakasz szerinti pontosabb értékelés lehetővé teszi a légzőszervi szenzibilizálók »1A« – erős szenzibilizálók vagy »1B« – más légzőszervi szenzibilizálók alkategóriába történő besorolását. |
|
3.4.2.1.1.3. |
Az embernél vagy állatoknál megjelenő hatások általában indokolják légzőszervi szenzibilizálók esetében a bizonyítékok súlyának mérlegelése alapján történő besorolást. Az anyagok a bizonyítékok súlyának mérlegelésével, a 3.4.1. táblázatban megadott kritériumoknak megfelelően és az emberekkel szerzett tapasztalatokból vagy epidemiológiai vizsgálatokból és/vagy kísérleti állatokon végzett megfelelő vizsgálatokból származó, megbízható és jó minőségű bizonyíték alapján sorolhatók be az »1A« vagy »1B« alkategória egyikébe. |
|
3.4.2.1.1.4. |
Az anyagokat a 3.4.1. táblázat szerinti kritériumok alapján kell légzőszervi szenzibilizálóként besorolni:
3.4.1. táblázat Légzőszervi szenzibilizálók veszélyességi kategóriája és alkategóriái
|
||||||||||
3.4.2.1.2. Emberre vonatkozó bizonyítékok
|
3.4.2.1.2.1. |
Az olyan információ, amely azt bizonyítja, hogy az anyag egyedi légzőszervi túlérzékenységet eredményezhet, általában embereken szerzett tapasztalatokon alapul. Ebben az összefüggésben túlérzékenységnek általában az asztma tekinthető, de más túlérzékenységi reakciókat is figyelembe kell venni, mint például a náthát/kötőhártya-gyulladást és az alveolitiszt. A tüneteknek allergiás reakció klinikai jellemzőivel kell bírniuk. Az immunológiai mechanizmusokat azonban nem kell igazolni. |
|
3.4.2.1.2.2. |
Az emberre vonatkozó bizonyítékok mérlegelésekor, a besorolási döntéshez, az adott esetekből származó információkon kívül figyelembe kell venni a következőket is: a) az expozíciónak kitett populáció mérete; b) az expozíció mértéke. Az emberre vonatkozó adatok felhasználását az 1.1.1.3., 1.1.1.4. és 1.1.1.5. szakasz tárgyalja. |
|
3.4.2.1.2.3. |
A fent említett bizonyítékok lehetnek: a) az anyaggal történő expozíció hatását vizsgáló, megfelelő tüdőfunkció-vizsgálatokból származó adatok és klinikai kórtörténet, alátámasztva más bizonyítékokkal, mint például: i. in vivo immunológiai vizsgálat (például karcolásos módszer); ii. in vitro immunológiai vizsgálat (például szerológiai elemzés); iii. olyan vizsgálatok, amelyek más egyedi túlérzékenységi reakciókra utalnak, ahol az immunológiai reakciómechanizmusokat még nem bizonyították, például ismétlődő kisfokú irritáció, farmakológiailag közvetített hatások; iv. légzőszervi túlérzékenységet okozóként ismert anyagokra jellemző kémiai szerkezet; b) az egyedi túlérzékenységi reakció meghatározására vonatkozó elfogadott iránymutatások szerint az anyaggal lefolytatott pozitív eredményű, egy vagy több bronchitisz-provokációs vizsgálat adatai. |
|
3.4.2.1.2.4. |
A klinikai kórtörténetnek tartalmaznia kell mind az egészségi, mind a foglalkozási előzményeket ahhoz, hogy meg lehessen határozni az összefüggést egy adott anyag expozíciós hatása és a légzőszervi túlérzékenység kialakulása között. A releváns információk közé tartoznak az otthoni és a munkahelyi környezetben jelen lévő súlyosbító tényezők, a betegség kialakulása és lefolyása, a szóban forgó beteg családi és egészségi előzményei. Az egészségi előzményeknek tartalmazniuk kell más allergiás vagy légzőszervi rendellenességekre vonatkozó adatokat a gyermekkortól kezdődően, valamint a beteg dohányzási szokásainak visszamenőleges leírását. |
|
3.4.2.1.2.5. |
A bronchitisz-provokációs vizsgálatok pozitív eredményei önmagukban is elegendően indokolják a besorolást. Tudni kell azonban, hogy a gyakorlatban a fent felsorolt vizsgálatok közül sokat már elvégeztek. |
3.4.2.1.3. Állatkísérletek
|
3.4.2.1.3.1. |
Megfelelő állatkísérletekből származó adatok ( 6 ) (amelyek arra utalhatnak, hogy az adott anyag belélegezve allergiát okozhat embernél ( 7 )) közé tartozhatnak a következők: a) az Immunglobulin E (IgE) és más egyedi immunológiai paraméterek mérése egereknél; b) egyedi tüdőreakciók tengerimalacoknál. |
3.4.2.2. Bőrszenzibilizálók
3.4.2.2.1. Veszélyességi kategóriák
|
3.4.2.2.1.1. |
A bőrszenzibilizálókat az 1. kategóriába kell besorolni, ha az adatok az alkategória meghatározásához nem elegendőek. |
|
3.4.2.2.1.2. |
Amennyiben az adatok elegendőek, a 3.4.2.2.1.3. szakasz szerinti pontosabb értékelés lehetővé teszi a bőrszenzibilizálók »1A« (erős szenzibilizálók) vagy »1B« (más bőrszenzibilizálók) alkategóriába történő besorolását. |
|
3.4.2.2.1.3. |
Az embernél vagy állatoknál megjelenő hatások általában indokolják a 3.4.2.2.2. szakaszban ismertetett bőrszenzibilizálók esetében a bizonyítékok súlyának mérlegelése alapján történő besorolást. Az anyagok a 3.4.2. táblázatban megadott kritériumoknak megfelelően a bizonyítékok mérlegelése és emberekkel szerzett tapasztalatokból vagy epidemiológiai vizsgálatokból és/vagy a kísérleti állatokon végzett megfelelő vizsgálatokból származó, megbízható és jó minőségű bizonyíték alapján sorolhatóak az »1A« vagy »1B« alkategória, az »1A« alkategória esetében a 3.4.2.2.2.1. és 3.4.2.2.3.2. szakaszban, az »1B« alkategória esetében a 3.4.2.2.2.2. és 3.4.2.2.3.3. szakaszban megadott irányértékek szerint. |
|
3.4.2.2.1.4. |
Az anyagokat a 3.4.2. táblázat szerinti kritériumok alapján kell bőrszenzibilizálóként besorolni:
3.4.2. táblázat Bőrszenzibilizálók veszélyességi kategóriája és alkategóriái
|
3.4.2.2.2. Emberre vonatkozó bizonyítékok
|
3.4.2.2.2.1. |
Az »1A« alkategória tekintetében az emberi bizonyítékok közé az alábbiak tartozhatnak: a) pozitív hatás legfeljebb 500 μg/cm2 kitettségnél (HRIPT, HMT – indukciós küszöbérték); b) diagnosztikai tapaszos vizsgálatok adatai, ha egy meghatározott populációban viszonylag alacsony kitettségnél viszonylag gyakori és jelentős reakciók fordulnak elő; c) más epidemiológiai bizonyíték, amennyiben viszonylag alacsony kitettségnél viszonylag gyakori és jelentős az allergiás kontakt dermatitisz előfordulása. |
|
3.4.2.2.2.2. |
Az »1B« alkategória tekintetében az emberi bizonyítékok közé az alábbiak tartozhatnak: a) pozitív hatás 500 μg/cm2 feletti kitettségnél (HRIPT, HMT – indukciós küszöbérték); b) diagnosztikai tapaszos vizsgálatok adatai, ha egy meghatározott populációban viszonylag magas kitettségnél viszonylag ritka, de jelentős reakciók fordulnak elő; c) más epidemiológiai bizonyíték, amennyiben viszonylag magas kitettségnél viszonylag ritka, de jelentős az allergiás kontakt dermatitisz előfordulása. Az emberre vonatkozó adatok felhasználását az 1.1.1.3., 1.1.1.4. és 1.1.1.5. szakasz tárgyalja. |
3.4.2.2.3. Állatkísérletek
|
3.4.2.2.3.1. |
Az 1. kategória esetében a bőrszenzibilizáció hatásfokozó típusú kísérlettel való vizsgálata esetében az állatok legalább 30 %-ánál jelentkező tünetek tekinthetők pozitív eredménynek. Tengerimalacok nem hatásfokozó vizsgálata esetében az állatok legalább 15 %-ánál jelentkező tünetek tekinthetők pozitív eredménynek. Az 1. kategória esetében helyi nyirokcsomó-vizsgálatban a legalább három stimulációs index tekinthető pozitív eredménynek. A bőrszenzibilizáció vizsgálati módszereit az OECD 406. vizsgálati útmutató (tengerimalacon végzett maximalizációs vizsgálat és Bühler-féle tengerimalac-vizsgálat) és a 429. vizsgálati útmutató (helyi nyirokcsomó-vizsgálat) ismerteti. Más módszerek is alkalmazhatók, ha alkalmazásuk jóváhagyott és tudományosan alátámasztottak. Például az egérfül ereinek vizsgálata (MEST) megbízható szűrővizsgálat lehet a mérsékelt-erős szenzibilizálók kimutatására, és a bőrszenzibilizáló képesség értékelésének első lépéseként használható. |
|
3.4.2.2.3.2. |
Az »1A« alkategória állatkísérleteinek eredményei magukban foglalhatják a 3.4.3. táblázatban feltüntetett értéket felvevő adatokat.
3.4.3. táblázat Állatkísérletek eredményei az »1A« alkategória vonatkozásában
|
|
3.4.2.2.3.3. |
Az »1B« alkategória állatkísérleteinek eredményei magukban foglalhatják az alábbi 3.4.4. táblázatban feltüntetett értéket felvevő adatokat:
3.4.4. táblázat Állatkísérletek eredményei az »1B« alkategória vonatkozásában
|
3.4.2.2.4. Egyedi szempontok
|
3.4.2.2.4.1. |
Egy anyag bizonyítékok súlyának mérlegelése alapján történő besorolásához az alábbiak közül egynek vagy valamennyinek szerepelnie kell a bizonyítékok körében: a) általában több bőrgyógyászati klinikán végzett tapaszos vizsgálatból származó pozitív adatok; b) az anyag által okozott allergiás kontakt dermatitiszt mutató epidemiológiai vizsgálatok. Külön figyelemmel kell megvizsgálni azokat a helyzeteket, ahol az anyagnak kitett személyek nagy része jellegzetes tüneteket mutat, még akkor is, ha az esetszám kicsi; c) megfelelő állatkísérletekből származó pozitív eredmények; d) emberen végzett kísérletekből származó pozitív eredmények (lásd az 1.3.2.4.7. szakaszt); e) az allergiás kontakt dermatitisz jól dokumentált előfordulásai, általában egynél több bőrgyógyászati klinikától származó adatok alapján; f) a reakció súlyossága is figyelembe vehető. |
|
3.4.2.2.4.2. |
Az állatkísérletekből származó bizonyítékok általában sokkal megbízhatóbbak, mint az emberi expozícióból származóak. Ha azonban mindkét forrásból egyaránt van bizonyíték, és a vizsgálati eredmények ellentmondásosak, akkor az osztályozás kérdésének megoldásához mindkét forrásból származó bizonyíték minőségét és megbízhatóságát eseti alapon értékelni kell. Általában az emberre vonatkozó adatokat nem önkéntesekkel folytatott ellenőrzött kísérletek során nyerik a veszélyességi osztályozás céljából, hanem az állatkísérletek során a tünetek elmaradásának megerősítésére irányuló kockázatértékelés részeként. Következésképpen a bőrszenzibilizációval kapcsolatos, emberre vonatkozó pozitív adatok rendszerint eseti vagy más, kevésbé definiált vizsgálatokból származnak. Az emberre vonatkozó adatok értékelését ezért körültekintően kell elvégezni, mivel az esetek gyakorisága az anyagok lényegi tulajdonságai mellett olyan tényezőket is tükröz, mint az expozíciós helyzet, a biológiai felvehetőség, az egyéni hajlam és a megtett megelőző intézkedések. Az emberre vonatkozó negatív adatokat általában nem szabad állatkísérletek pozitív eredményeinek figyelmen kívül hagyására használni. Állatokból és emberből származó adatok esetében egyaránt figyelembe kell venni a vivőanyagot is. |
|
3.4.2.2.4.3. |
Ha egyik fent említett feltétel sem teljesül, akkor az anyagot nem kell bőrszenzibilizálóként besorolni. Azonban az alábbiak közül két vagy több bőrszenzibilációs indikátor megváltoztathatja a döntést. Ezt eseti alapon kell figyelembe venni. a) allergiás kontakt dermatitisz elszigetelt előfordulásai; b) korlátozott érvényességű epidemiológiai vizsgálatok, például amelyek során a véletlent, torzítást vagy zavaró tényezőket ésszerű bizonyossággal nem zárták ki teljesen; c) a meglévő iránymutatások szerint végzett állatkísérletekből származó adatok, amelyek nem felelnek meg a 3.4.2.2.3. szakaszban ismertetett, a pozitív eredményre vonatkozó kritériumoknak, de amelyek elég közel vannak a határértékhez ahhoz, hogy jelentősnek lehessen őket minősíteni; d) nem szabványos módszerekkel kapott pozitív adatok; e) közeli szerkezeti analógiákból származó pozitív eredmények. |
|
3.4.2.2.4.4. |
Immunológiai kontakt csalánkiütés A légzőszervi szenzibilizálóként való besorolásra vonatkozó kritériumoknak megfelelő anyagok ezen kívül immunológiai kontakt csalánkiütést is okozhatnak. Számba kell venni az ilyen anyagoknak egyben bőrszenzibilizálóként való besorolását is. Azokat az immunológiai kontakt csalánkiütést okozó anyagokat is számba kell venni bőrszenzibilázóként való besorolás szempontjából, melyek nem teljesítik a légzőszervi szenzibilizálókra vonatkozó kritériumokat. Az immunológiai kontakt csalánkiütést okozó anyagok azonosítására nem áll rendelkezésre elismert állatkísérleti modell. A besorolás ezért általában emberre vonatkozó bizonyítékon alapul, amely a bőrszenzibilizációnál leírtakhoz hasonló. |
14. A 3.4.3.3.1. szakaszban a „3.4.3. táblázatban” hivatkozás helyébe a „3.4.5. táblázatban” hivatkozás lép.
15. A 3.4.3.3.2. szakasz a következőképpen módosul:
a) a „3.4.1. táblázatban” hivatkozás helyébe a „3.4.5. táblázatban” hivatkozás lép;
b) a „3.4.3. táblázathoz” hivatkozás helyébe a „3.4.6. táblázathoz” hivatkozás lép;
c) a 3.4.3. táblázat, az 1., a 2. és a 3. megjegyzés helyébe az alábbi szöveg lép:
„3.4.5. táblázat
Keverék légzőszervi szenzibilizálóként vagy bőrszenzibilizálóként besorolt összetevőinek azon általános koncentráció-határértéke, amely alapján a keveréket be kell sorolni
|
Az összetevő besorolása: |
A keveréket az alábbiak szerint kell az általános koncentráció-határértékek alapján besorolni: |
||
|
Légzőszervi szenzibilizáló 1. kategória |
Bőrszenzibilizáló 1. kategória |
||
|
Szilárd/folyékony |
Gáz |
Valamennyi halmazállapot |
|
|
Légzőszervi szenzibilizáló 1. kategória |
≥ 1,0 % |
≥ 0,2 % |
|
|
Légzőszervi szenzibilizáló »1A« alkategória |
≥ 0,1 % |
≥ 0,1 % |
|
|
Légzőszervi szenzibilizáló »1B« alkategória |
≥ 1,0 % |
≥ 0,2 % |
|
|
Bőrszenzibilizáló 1. kategória |
≥ 1,0 % |
||
|
Bőrszenzibilizáló »1A« alkategória |
≥ 0,1 % |
||
|
Bőrszenzibilizáló »1B« alkategória |
≥ 1,0 %” |
||
d) A szöveg a 3.4.5. táblázatot követően egy új 3.4.6. táblázattal egészül ki:
„3.4.6. táblázat
Keverékek összetevőire vonatkozó kiváltási koncentráció-határértékek
|
Az összetevő besorolása: |
Kiváltási koncentráció-határérték |
||
|
Légzőszervi szenzibilizáló 1. kategória |
Bőrszenzibilizáló 1. kategória |
||
|
Szilárd/folyékony |
Gáz |
Valamennyi halmazállapot |
|
|
Légzőszervi szenzibilizáló 1. kategória |
≥ 0,1 % (1. megjegyzés) |
≥ 0,1 % (1. megjegyzés) |
|
|
Légzőszervi szenzibilizáló »1A« alkategória |
≥ 0,01 % (1. megjegyzés) |
≥ 0,01 % (1. megjegyzés) |
|
|
Légzőszervi szenzibilizáló »1B« alkategória |
≥ 0,1 % (1. megjegyzés) |
≥ 0,1 % (1. megjegyzés) |
|
|
Bőrszenzibilizáló 1. kategória |
≥ 0,1 % (1. megjegyzés) |
||
|
Bőrszenzibilizáló »1A« alkategória |
≥ 0,01 % (1. megjegyzés) |
||
|
Bőrszenzibilizáló »1B« alkategória |
≥ 0,1 % (1. megjegyzés) |
||
1. megjegyzés:
Ezt a koncentráció-határértéket rendszerint a II. melléklet 2.8. szakaszában előírt speciális címkézési követelmények alkalmazásakor használják a már allergiás egyének védelme érdekében. Azon keverékhez, mely az összetevőt e koncentráció felett tartalmazza, biztonsági adatlap szükséges. A 0,1 % alatti egyedi koncentráció-határértékű szenzibilizáló anyagok esetében a kiváltási koncentráció-határértéket az egyedi koncentráció-határérték egytizedében kell meghatározni.”
16. A 3.4.4.1. szakasz helyébe az alábbi szöveg lép:
|
„3.4.4.1. |
Az ebbe a veszélyességi osztályba való besorolás kritériumainak megfelelő anyagoknál vagy keverékeknél a 3.4.7. táblázat szerinti címkeelemeket kell használni.
3.4.7. táblázat Légzőszervi vagy bőrszenzibilizálók címkeelemei
|
17. A 3.8.3.4.5. szakasz a végén a következővel egészül ki:
„A légúti irritációt és a kábító hatásokat külön kell értékelni a 3.8.2.2. szakaszban megadott kritériumok szerint. Az e veszélyek vonatkozásában történő besorolás elvégzésekor az egyes összetevők hozzájárulását additívnak kell tekinteni, amennyiben a hatások additivitásának hiánya nem bizonyított.”
18. A 3.9.1.2. szakasz az „anyagot” szó után a „vagy keveréket” szavakkal egészül ki.
19. A szöveg a következő 3.10.1.6.2a. szakasszal egészül ki:
|
„3.10.1.6.2a. |
Noha az aspiráció 3.10.1.2. szakaszban lévő fogalommeghatározása magában foglalja szilárd anyagok légzőrendszerbe való bekerülését, a 3.10.1. táblázat b) pontja alapján történő 1. kategóriába való besorolás csak folyékony anyagokra és keverékekre vonatkozik.” |
D. Az 1272/2008/EK rendelet I. mellékletének 4. része helyébe a következő szöveg lép:
„4. 4. RÉSZ: KÖRNYEZETI VESZÉLYEK
4.1. A vízi környezetre veszélyes
4.1.1. Fogalommeghatározások és általános szempontok
4.1.1.1. Fogalommeghatározások
a) »akut vízi toxicitás«: egy anyag azon belső tulajdonsága, hogy rövid távú vízi expozíció esetén káros hatást gyakorol egy vízi élőlényre;
b) »akut (rövid távú) veszély«: osztályozási célokra alkalmazva azt a veszélyt jelöli, amelyet az anyag vagy keverék az akut toxicitása révén jelent valamely élőlényre nézve rövid távú vízi expozíció során;
c) »anyag hozzáférhetősége«: azt jelzi, hogy az adott anyag milyen mértékben válik oldódó vagy bomló fajtájúvá. A fémek esetében a hozzáférhetőség azt jelenti, hogy egy fémvegyület (Mo) fémion része milyen mértékben képes leválni a vegyület (molekula) többi részétől;
d) »biológiai felvehetőség«: azt jelzi, hogy egy anyagot milyen mértékben vesz fel egy élő szervezet, és az anyag milyen mértékben terjed el egy területen az élő szervezeten belül. Ezt az adott anyag fizikai-kémiai tulajdonságai, az élő szervezet felépítése és fiziológiája, a farmakokinetika és az expozíciós útvonal határozza meg. A biológiai felvehetőségnek nem előfeltétele a hozzáférhetőség;
e) »bioakkumuláció«: egy anyag felvételének, átalakításának és kiválasztásának végeredménye egy élő szervezetben, bármely expozíciós útvonal (azaz levegő, víz, üledék/talaj és táplálék) esetében;
f) »biokoncentráció«: egy anyag vízi expozíció következtében történő felvételének, átalakításának és kiválasztásának végeredményét jelenti egy élő szervezetben;
g) »krónikus vízi toxicitás«: egy anyag azon belső tulajdonsága, hogy káros hatást gyakorolhat vízi élőlényekre az élőlény életciklusához viszonyítva meghatározott vízi expozíciók során;
h) »lebomlás«: a szerves molekulák kisebb molekulákra, majd végül szén-dioxiddá, vízzé és sókká történő bomlását jelenti;
i) »ECx«: az x %-os hatáshoz társított, hatást okozó koncentráció;
j) »hosszú távú veszély«: osztályozási célokra alkalmazva azt a veszélyt jelöli, amelyet egy anyag vagy keverék krónikus toxicitása révén jelent valamely élőlényre nézve hosszú távú vízi expozíciót követően;
k) »megfigyelhető hatást nem okozó koncentráció (NOEC)«: a statisztikailag jelentős káros hatással járó, legalacsonyabb koncentráció alatti következő vizsgálati koncentráció. A megfigyelhető hatást nem okozó koncentráció az ellenőrző vizsgálathoz képest statisztikailag jelentős káros hatást nem okoz.
4.1.1.2. Alapvető elemek
|
4.1.1.2.0. |
A »veszélyes a vízi környezetre« felosztása az alábbi: — akut vízi toxicitási veszély, — hosszú távú vízi toxicitási veszély. |
|
4.1.1.2.1. |
A vízi környezetre jelentett veszély szerinti besoroláshoz alkalmazott alapvető elemek a következők: — akut vízi toxicitás, — krónikus vízi toxicitás, — bioakkumuláció képessége vagy tényleges bioakkumuláció, illetve — lebomlás (biotikus vagy abiotikus) szerves vegyi anyagok tekintetében. |
|
4.1.1.2.2. |
Az adatokat lehetőleg a 8. cikk (3) bekezdésében hivatkozott szabványosított vizsgálati módszerekkel kell előállítani. A gyakorlatban más szabványosított vizsgálati eljárásokkal, például nemzeti módszerekkel nyert adatok szintén felhasználhatók, ha ekvivalensnek tekinthetők. Ha nem szabványos vizsgálatokból vagy vizsgálat nélküli módszerekből érvényes adatok állnak rendelkezésre, ezeket figyelembe kell venni a besoroláskor, feltéve, hogy ezek megfelelnek az 1907/2006/EK rendelet XI. mellékletének 1. szakaszában előírt követelményeknek. Általában mind az édesvízi, mind a tengeri fajokra vonatkozó toxicitási adatok megfelelőnek tekintendők a besoroláshoz történő felhasználásra, feltéve, hogy a használt vizsgálati módszerek egyenértékűek. Ha ilyen adatok nem állnak rendelkezésre, a besorolást a legjobb elérhető adatok alapján kell elvégezni. Lásd még az 1272/2008/EK rendelet I. mellékletének 1. részét. |
4.1.1.3. Egyéb szempontok
|
4.1.1.3.1. |
Az anyagoknak és keverékeknek környezetre jelentett veszélyek szerinti besorolásához meg kell határozni, hogy milyen veszélyt jelentenek a vízi környezet számára. A vízi környezetet a vízben élő vízi élőlényeknek, valamint annak a vízi ökoszisztémának a szempontjából kell vizsgálni, amelynek azok a részét képezik. Az akut (rövid távú) és krónikus (hosszú távú) veszély meghatározásának alapja ezért az anyag vagy keverék vízi toxicitása, bár ezt módosítani kell úgy, hogy adott esetben figyelembe kell venni a lebomlásra és a bioakkumulációs viselkedésre vonatkozó további információkat. |
|
4.1.1.3.2. |
Bár a besorolási rendszer minden anyagra és keverékre vonatkozik, ismeretes, hogy speciális esetekre (például fémekre) az Európai Vegyianyag-ügynökség ad útmutatást. |
4.1.2. Anyagok osztályozási kritériumai
|
4.1.2.1. |
A besorolási rendszerben ismert, hogy az anyagok akut és hosszú távú toxicitása egyaránt lényeges eredendő veszélyt jelent a vízi élőlényekre. A hosszú távú veszélyre vonatkozóan külön veszélyességi kategóriákat állapítottak meg, amelyek különböző fokozatot képviselnek a meghatározott veszély szintjét illetően. A megfelelő veszélyességi kategória/kategóriák meghatározásához rendszerint a különféle táplálkozási szintek (halak, rákfélék, algák/egyéb vízi növények) közül és azokon belül a rendelkezésre álló legalacsonyabb toxicitási értékeket kell használni. Vannak azonban olyan körülmények, amikor a bizonyítékok súlyának mérlegelése a megfelelő módszer. |
|
4.1.2.2. |
Az anyagok osztályozására szolgáló rendszert alapvetően egy akut veszélyességi kategória és három hosszú távú veszélyességi kategória alkotja. Az akut és a hosszú távú osztályozási kategóriákat egymástól függetlenül kell alkalmazni. |
|
4.1.2.3. |
Az akut 1. kategóriában az anyagok osztályozásának kritériumait kizárólag az akut vízi toxicitásra vonatkozó adatok (EC50 vagy LC50) alapján határozzák meg. Valamely anyag krónikus 1–3 kategóriába történő besorolásának kritériumai többszintű megközelítést követnek, amelyben az első szint annak vizsgálata, hogy a krónikus toxicitásra vonatkozóan rendelkezésre álló információk elegendőek-e a hosszú távú veszélyességi besoroláshoz. A krónikus toxicitásra vonatkozó megfelelő adatok hiányában a következő lépés a kétféle típusú információ, azaz az akut vízi toxicitásra és a környezeti sorsra (lebonthatóságra és bioakkumulációra) vonatkozó adatok kombinálása (lásd a 4.1.1. ábrát).
|
|
4.1.2.4. |
A rendszer ezenkívül bevezet egy »biztonsági háló« besorolást (amelyre krónikus 4. kategóriaként utalnak), ezt akkor alkalmazzák, ha a rendelkezésre álló adatok nem teszik lehetővé az akut 1. és a krónikus 1–3. kategóriára vonatkozó hivatalos kritériumok alapján történő besorolást, de a helyzet nem teljes mértékben megnyugtató (lásd a 4.1.0. táblázatban szereplő példát). |
|
4.1.2.5. |
Az 1 mg/l alatti akut vagy (nem gyorsan lebomló anyagok esetében) 0,1 mg/l alatti, illetve (gyorsan lebomló anyagok esetében) 0,01 mg/l alatti krónikus toxicitással rendelkező anyagok, keverékek alkotóelemeiként – még alacsony koncentrációban is – hozzájárulnak a keverék toxicitásához, és ezek általában nagyobb súlyt kapnak a besorolás összegzése megközelítés alkalmazásakor (lásd a 4.1.0. táblázathoz fűzött 1. megjegyzést és a 4.1.3.5.5. szakaszt). |
|
4.1.2.6. |
Az anyagok »vízi környezetre veszélyesként« történő besorolására és kategorizálására vonatkozó kritériumokat a 4.1.0. táblázat foglalja össze.
4.1.0. táblázat A vízi környezetre veszélyes anyagokra vonatkozó besorolási kategóriák
1. megjegyzés: Egy anyag akut 1. kategóriába és/vagy krónikus 1. kategóriába történő besorolásakor fel kell tüntetni a megfelelő M tényező(ke)t (lásd a 4.1.3. táblázatot). 2. megjegyzés: A besorolás alapja az ErC50 [= EC50(szaporodási sebesség)]. Ha az EC50 alapja nem meghatározott, vagy nincs feljegyezve ErC50, a besorolást a legalacsonyabb ErC50 értéket alapul véve kell elvégezni. 3. megjegyzés: Ha nem áll rendelkezésre lebonthatóságra vonatkozó, kísérleti úton vagy becsléssel meghatározott használható adat, az anyagot nem gyorsan lebomlónak kell tekinteni. 4. megjegyzés: A »nincs akut toxicitás« jelentése, hogy az L(E)C50 értéke(i) meghaladja/meghaladják a vízoldhatóság szintjét. A rosszul oldódó anyagok esetében (vízoldhatóság < 1 mg/l), ha bizonyított, hogy az akut vizsgálat képes az eredendő toxicitás valós mértékét feltárni. |
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
4.1.2.7. |
Vízi toxicitás
|
|
4.1.2.8. |
Bioakkumuláció
|
|
4.1.2.9. |
Szerves anyagok gyors lebonthatósága
|
|
4.1.2.10. |
Szervetlen vegyületek és fémek
|
4.1.3. Keverékek osztályozási kritériumai
|
4.1.3.1. |
A keverékek besorolási rendszere az anyagokra vonatkozó valamennyi besorolási kategóriát alkalmazza, azaz az akut 1. kategóriát és a krónikus 1–4. kategóriákat. Ahhoz, hogy minden rendelkezésre álló adatot felhasználjanak a keverékek vízi környezetre gyakorolt veszélyeinek besorolása érdekében, az alábbiakat alkalmazzák indokolt esetekben: A keverék »releváns összetevői« azok az összetevők, amelyek az »akut, 1. kategóriába« vagy a »krónikus, 1. kategóriába« vannak besorolva és legalább 0,1 tömegszázalékos koncentrációban vannak jelen, valamint azok, amelyek a »krónikus, 2. kategóriába«, a »krónikus, 3. kategóriába« vagy a »krónikus, 4. kategóriába« vannak besorolva és legalább 1 tömegszázalékos koncentrációban vannak jelen, kivéve, ha feltételezhető (mint például a fokozottan mérgező összetevők [lásd 4.1.3.5.5.5.] esetében), hogy a kisebb koncentrációban jelen lévő összetevő még így is meghatározó lehet a keverék vízi környezeti veszélyei alapján történő besorolása szempontjából. Az »akut 1.« vagy a »krónikus 1.« besorolású anyagok esetében általában a (0,1/M) %-os koncentrációt kell figyelembe venni. (Az M tényezővel kapcsolatban a 4.1.3.5.5.5. szakasz nyújt magyarázatot.) |
|
4.1.3.2. |
A vízi környezeti veszélyek besorolásra irányuló megközelítése többszintű, és függ a keverékre magára és a keverék összetevőire vonatkozóan rendelkezésre álló információ típusától. Az alábbi 4.1.2. ábrán látható a követendő folyamat. A többszintű megközelítés elemei: — vizsgált keverékeken alapuló besorolás, — interpolációs elveken alapuló besorolás, — a »minősített összetevők összegzésének« és/vagy egy »összegző képletnek« az alkalmazása.
|
|
4.1.3.3. |
Olyan keverékek besorolása, amelyek esetében a teljes keverékre vonatkozóan rendelkezésre állnak adatok
|
|
4.1.3.4. |
Keverékek osztályozása, ha nem állnak rendelkezésre toxicitási adatok a teljes keverékre vonatkozóan: interpolációs elvek
|
|
4.1.3.5. |
Olyan keverékek besorolása, amelyek esetében a keverék néhány vagy valamennyi összetevőjére vonatkozóan rendelkezésre állnak toxicitási adatok
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
4.1.3.6. |
Az olyan keverékek besorolása, ahol az összetevőkre nincs használható információ
|
4.1.4. Tájékoztatás a veszélyről
|
4.1.4.1. |
Az ebbe a veszélyességi osztályba való besorolás kritériumainak megfelelő anyagoknál vagy keverékeknél a 4.1.4. táblázat szerinti címkeelemeket kell használni.
4.1.4. táblázat A vízi környezetre veszélyes anyagokra vonatkozó címkeelemek
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
E. Az 1272/2008/EK rendelet I. mellékletének 5. része helyébe a következő szöveg lép:
„5. 5. RÉSZ: TOVÁBBI VESZÉLYEK
5.1. Az ózonrétegre veszélyes
5.1.1. Fogalommeghatározások és általános szempontok
|
5.1.1.1. |
Az ózonlebontó potenciál (ODP) egy integrált mennyiség, amely minden egyes halogénezett szénhidrogén-forrás tekintetében egyedi, és amely az adott halogénezett szénhidrogén sztratoszférában kifejtett ózonlebontásának mértékét fejezi ki, a CFC-11-hez viszonyított tömegarányban. Az ózonlebontó potenciál hivatalos meghatározása a teljes ózonréteg integrált zavarának a teljes ózonmennyiséghez viszonyított mértéke, egy adott vegyület differenciált kibocsátásának a CFC-11 ugyanolyan kibocsátásához viszonyított tömege tekintetében. Az ózonrétegre veszélyes anyag olyan anyag, amely a tulajdonságairól és előre jelzett vagy megfigyelt környezeti sorsáról és magatartásáról rendelkezésre álló bizonyítékok alapján veszélyt jelenthet a sztratoszferikus ózonréteg szerkezetére, és/vagy működésére. Ez tartalmazza az ózonréteget lebontó anyagokról szóló, 2009. szeptember 16-i 1005/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet I. mellékletében és annak későbbi módosításaiban felsorolt anyagokat ( 9 ). |
5.1.2. Anyagok osztályozási kritériumai
|
5.1.2.1. |
Az anyagot az ózonrétegre veszélyes anyagként (1. kategória) kell besorolni, ha a tulajdonságairól és előre jelzett vagy megfigyelt környezeti sorsáról és magatartásáról rendelkezésre álló bizonyítékok azt jelzik, hogy veszélyt jelenthet a sztratoszferikus ózonréteg szerkezetére és/vagy működésére. |
5.1.3. Keverékek osztályozási kritériumai
|
5.1.3.1. |
A keverékeket a bennük lévő, a szintén az ózonrétegre veszélyesként (1. kategória) besorolt anyag(ok) egyedi koncentrációja alapján kell az ózonrétegre veszélyesként (1. kategória) besorolni, az 5.1. táblázat szerint.
5.1. táblázat Az ózonrétegre veszélyesként (1. kategória) besorolt (keverékben lévő) anyagok azon általános koncentráció-határértékei, amely alapján a keveréket az ózonrétegre veszélyesként (1. kategória) kell besorolni
|
5.1.4. Tájékoztatás a veszélyről
|
5.1.4.1. |
Az ebbe a veszélyességi osztályba történő besorolás kritériumainak megfelelő anyagoknál vagy keverékeknél az 5.2. táblázat szerinti címkeelemeket kell használni.
5.2. táblázat Az ózonrétegre veszélyes anyagokra vonatkozó címkeelemek
|
II. MELLÉKLET
Az 1272/2008/EK rendelet II. melléklete a következőképpen módosul:
1. A 2. rész a következőképpen módosul:
a) A 2.8. szakasz helyébe az alábbi szöveg lép:
„2.8. Legalább egy szenzibilizáló anyagot tartalmazó keverékek
Az alábbi mondatot kell feltüntetni az olyan keverékek csomagolásán lévő címkén, amelyeket nem soroltak be szenzibilizálóként, de legalább egy szenzibilizálóként osztályozott anyagot tartalmaznak, legalább az I. melléklet 3.4.6. táblázatában megadott koncentrációban:
EUH208 – »(Szenzibilizáló anyag neve)-t tartalmaz. Allergiás reakciót válthat ki.«
A szenzibilizálóként besorolt olyan keverékek esetében, melyek szenzibilizálóként besorolt más anyago(ka)t tartalmaznak (a keverék besorolásához alapot adó anyagon túlmenően) az I. melléklet 3.4.6. táblázatában megadottat elérő vagy azt meghaladó koncentrációban, ezen anyag(ok) nevét a címkén fel kell tüntetni.”
b) A 2.10. szakaszban az első francia bekezdés helyébe a következő lép:
„— ≥ 0,1 térfogatszázalékot meghaladó vagy azzal egyenlő koncentrációjú, 1., 1B kategóriájú bőrszenzibilizálóként, 1., 1B kategóriájú légzőszervi szenzibilizálóként vagy 2. kategóriájú rákkeltőként besorolt anyagot, vagy
— ≥ 0,01 térfogatszázalékot meghaladó vagy azzal egyenlő koncentrációjú, 1A kategóriájú bőrszenzibilizálóként, 1A kategóriájú légzőszervi szenzibilizálóként besorolt anyagot, vagy
— az egyedi koncentráció-határérték legalább egytizedét a bőrszenzibilizálóként vagy légzőszervi szenzibilizálóként besorolt, 0,1 %-nál alacsonyabb egyedi koncentráció-határértékkel rendelkező anyag esetében vagy”.
2. A 3. rész 3.2.2.1. szakasza helyébe az alábbi szöveg lép:
„3.2.2.1. Ez a rendelkezés nem alkalmazandó azokra az aeroszolokra, amelyek besorolása és címkézése csak mint »1. kategóriájú tűzveszélyes aeroszolok« vagy »2. kategóriájú tűzveszélyes aeroszolok« történt. A rendelkezés nem vonatkozik a szállítható gáztartályokra sem.”
III. MELLÉKLET
Az 1272/2008/EK rendelet III. melléklete a következőképpen módosul:
1. Az 1. rész a következőképpen módosul:
a) A bevezető mondat helyébe a következő szöveg lép:
„A figyelmeztető mondatokat az I. melléklet 2., 3., 4. és 5. része szerint kell alkalmazni.
A figyelmeztető mondatoknak a 21. és 27. cikknek megfelelően történő kiválasztása során a szállítók használhatják az e mellékletben megadott kombinált figyelmeztető mondatokat.
A 27. cikknek megfelelően a figyelmeztető mondatok esetében a következő elsőbbségi elvek alkalmazhatók a címkézés során:
a) A H410 »Nagyon mérgező a vízi élővilágra, hosszan tartó károsodást okoz.« figyelmeztető mondat esetében a H400 »Nagyon mérgező a vízi élővilágra« mondat elhagyható.
b) A H314 »Súlyos égési sérülést és szemkárosodást okoz« mondat használata esetén a H318 »Súlyos szemkárosodást okoz« mondat elhagyható.
Az alkalmazási vagy expozíciós útvonal jelzésére az 1.2. táblázat kombinált figyelmeztető mondatai használhatók.”
b) Az 1.1. táblázatban el kell hagyni a H200 kódhoz fűzött lábjegyzetet.
c) Az 1.2. táblázat a következőképpen módosul:
i. A H317 kódnál a 3. oszlop címe helyébe a következő cím lép:
„3.4 – Sensitisation – Skin, Hazard Category 1, 1A, 1B” (3.4. – Szenzibilizáció – Bőr, 1, 1A, 1B veszélyességi kategória).
ii. A H334 kódnál a 3. oszlop címe helyébe a következő cím lép:
„3.4 – Sensitisation – Respiratory, Hazard Category 1, 1A, 1B” (3.4 – Szenzibilizáció – Légzőszervi, 1, 1A, 1B veszélyességi kategória).
iii. A táblázat a H373 kód után a következő kombinált figyelmeztető mondatokkal egészül ki:
|
„H300 + H310 |
Nyelv |
3.1 – Acute toxicity (oral) and acute toxicity (dermal), Hazard Category 1, 2 |
|
BG |
Смъртоносен при поглъщане или при контакт с кожата |
|
|
ES |
Mortal en caso de ingestión o en contacto con la piel |
|
|
CS |
Při požití nebo při styku s kůží může způsobit smrt |
|
|
DA |
Livsfarlig ved indtagelse eller hudkontakt |
|
|
DE |
Lebensgefahr bei Verschlucken oder Hautkontakt |
|
|
ET |
Allaneelamisel või nahale sattumisel surmav |
|
|
EL |
Θανατηφόρο σε περίπτωση κατάποσης ή σε επαφή με το δέρμα |
|
|
EN |
Fatal if swallowed or in contact with skin |
|
|
FR |
Mortel par ingestion ou par contact cutané |
|
|
GA |
Ábhar marfach é seo má shlogtar é nó má theagmhaíonn leis an gcraiceann |
|
|
IT |
Mortale in caso di ingestione o a contatto con la pelle |
|
|
LV |
Var izraisīt nāvi, ja norīts vai saskaras ar ādu |
|
|
LT |
Mirtina prarijus arba susilietus su oda |
|
|
HU |
Lenyelve vagy bőrrel érintkezve halálos |
|
|
MT |
Fatali jekk tinbela’ jew tmiss mal-ġilda |
|
|
NL |
Dodelijk bij inslikken en bij contact met de huid |
|
|
PL |
Grozi śmiercią po połknięciu lub w kontakcie ze skórą |
|
|
PT |
Mortal por ingestão ou contacto com a pele |
|
|
RO |
Mortal în caz de înghițire sau în contact cu pielea |
|
|
SK |
Pri požití alebo styku s kožou môže spôsobiť smrť |
|
|
SL |
Smrtno pri zaužitju ali v stiku s kožo |
|
|
FI |
Tappavaa nieltynä tai joutuessaan iholle |
|
|
SV |
Dödligt vid förtäring eller vid hudkontakt |
|
H300 + H330 |
Nyelv |
3.1 – Acute toxicity (oral) and acute toxicity (inhalation), Hazard Category 1, 2 |
|
BG |
Смъртоносен при поглъщане или при вдишване |
|
|
ES |
Mortal en caso de ingestión o inhalación |
|
|
CS |
Při požití nebo při vdechování může způsobit smrt |
|
|
DA |
Livsfarlig ved indtagelse eller indånding |
|
|
DE |
Lebensgefahr bei Verschlucken oder Einatmen |
|
|
ET |
Allaneelamisel või sissehingamisel surmav |
|
|
EL |
Θανατηφόρο σε περίπτωση κατάποσης ή σε περίπτωση εισπνοής |
|
|
EN |
Fatal if swallowed or if inhaled |
|
|
FR |
Mortel par ingestion ou par inhalation |
|
|
GA |
Ábhar marfach é seo má shlogtar nó má ionanálaítear é |
|
|
IT |
Mortale se ingerito o inalato |
|
|
LV |
Var izraisīt nāvi, ja norīts vai iekļūst elpceļos |
|
|
LT |
Mirtina prarijus arba įkvėpus |
|
|
HU |
Lenyelve vagy belélegezve halálos |
|
|
MT |
Fatali jekk tinbela’ jew tittieħed bin-nifs |
|
|
NL |
Dodelijk bij inslikken en bij inademing |
|
|
PL |
Grozi śmiercią po połknięciu lub w następstwie wdychania |
|
|
PT |
Mortal por ingestão ou inalação |
|
|
RO |
Mortal în caz de înghițire sau inhalare |
|
|
SK |
Pri požití alebo vdýchnutí môže spôsobiť smrť |
|
|
SL |
Smrtno pri zaužitju ali vdihavanju |
|
|
FI |
Tappavaa nieltynä tai hengitettynä |
|
|
SV |
Dödligt vid förtäring eller inandning |
|
H310 + H330 |
Nyelv |
3.1 – Acute toxicity (dermal) and acute toxicity (inhalation), Hazard Category 1, 2 |
|
BG |
Смъртоносен при контакт с кожата или при вдишване |
|
|
ES |
Mortal en contacto con la piel o si se inhala |
|
|
CS |
Při styku s kůží nebo při vdechování může způsobit smrt |
|
|
DA |
Livsfarlig ved hudkontakt eller indånding |
|
|
DE |
Lebensgefahr bei Hautkontakt oder Einatmen |
|
|
ET |
Nahale sattumisel või sissehingamisel surmav |
|
|
EL |
Θανατηφόρο σε επαφή με το δέρμα ή σε περίπτωση εισπνοής |
|
|
EN |
Fatal in contact with skin or if inhaled |
|
|
FR |
Mortel par contact cutané ou par inhalation |
|
|
GA |
Ábhar marfach é seo má theagmhaíonn leis an gcraiceann nó má ionanálaítear é |
|
|
IT |
Mortale a contatto con la pelle o in caso di inalazione |
|
|
LV |
Var izraisīt nāvi, ja saskaras ar ādu vai nonāk elpceļos |
|
|
LT |
Mirtina susilietus su oda arba įkvėpus |
|
|
HU |
Bőrrel érintkezve vagy belélegezve halálos |
|
|
MT |
Fatali f’kuntatt mal-ġilda jew jekk tittieħed bin-nifs |
|
|
NL |
Dodelijk bij contact met de huid en bij inademing |
|
|
PL |
Grozi śmiercią w kontakcie ze skórą lub w następstwie wdychania |
|
|
PT |
Mortal por contacto com a pele ou inalação |
|
|
RO |
Mortal în contact cu pielea sau prin inhalare |
|
|
SK |
Pri styku s kožou alebo pri vdýchnutí môže spôsobiť smrť |
|
|
SL |
Smrtno v stiku s kožo ali pri vdihavanju |
|
|
FI |
Tappavaa joutuessaan iholle tai hengitettynä |
|
|
SV |
Dödligt vid hudkontakt eller inandning |
|
H300 + H310 + H330 |
Nyelv |
3.1 – Acute toxicity (oral), acute toxicity (dermal) and acute toxicity (inhalation), Hazard Category 1, 2 |
|
BG |
Смъртоносен при поглъщане, при контакт с кожата или при вдишване |
|
|
ES |
Mortal en caso de ingestión, contacto con la piel o inhalación |
|
|
CS |
Při požití, při styku s kůží nebo při vdechování může způsobit smrt |
|
|
DA |
Livsfarlig ved indtagelse, hudkontakt eller indånding |
|
|
DE |
Lebensgefahr bei Verschlucken, Hautkontakt oder Einatmen |
|
|
ET |
Allaneelamisel, nahale sattumisel või sissehingamisel surmav |
|
|
EL |
Θανατηφόρο σε περίπτωση κατάποσης, σε επαφή με το δέρμα ή σε περίπτωση εισπνοής |
|
|
EN |
Fatal if swallowed, in contact with skin or if inhaled |
|
|
FR |
Mortel par ingestion, par contact cutané ou par inhalation |
|
|
GA |
Ábhar marfach é seo má shlogtar, má theagmhaíonn leis an gcraiceann nó má ionanálaítear é |
|
|
IT |
Mortale se ingerito, a contatto con la pelle o se inalato |
|
|
LV |
Var izraisīt nāvi, ja norīts, saskaras ar ādu vai iekļūst elpceļos |
|
|
LT |
Mirtina prarijus, susilietus su oda arba įkvėpus |
|
|
HU |
Lenyelve, bőrrel érintkezve vagy belélegezve halálos |
|
|
MT |
Fatali jekk tinbela’, tmiss mal-ġilda jew tittieħed bin-nifs |
|
|
NL |
Dodelijk bij inslikken, bij contact met de huid en bij inademing |
|
|
PL |
Grozi śmiercią po połknięciu, w kontakcie ze skórą lub w następstwie wdychania |
|
|
PT |
Mortal por ingestão, contacto com a pele ou inalação |
|
|
RO |
Mortal în caz de înghițire, în contact cu pielea sau prin inhalare |
|
|
SK |
Pri požití, pri styku s kožou alebo pri vdýchnutí môže spôsobiť smrť |
|
|
SL |
Smrtno pri zaužitju, v stiku s kožo ali pri vdihavanju |
|
|
FI |
Tappavaa nieltynä, joutuessaan iholle tai hengitettynä |
|
|
SV |
Dödligt vid förtäring, hudkontakt eller inandning |
|
H301 + H311 |
Nyelv |
3.1 – Acute toxicity (oral) and acute toxicity (dermal), Hazard Category 3 |
|
BG |
Токсичен при поглъщане или при контакт с кожата |
|
|
ES |
Tóxico en caso de ingestión o en contacto con la piel |
|
|
CS |
Toxický při požití a při styku s kůží |
|
|
DA |
Giftig ved indtagelse eller hudkontakt |
|
|
DE |
Giftig bei Verschlucken oder Hautkontakt |
|
|
ET |
Allaneelamisel või nahale sattumisel mürgine |
|
|
EL |
Τοξικό σε περίπτωση κατάποσης ή σε επαφή με το δέρμα |
|
|
EN |
Toxic if swallowed or in contact with skin |
|
|
FR |
Toxique par ingestion ou par contact cutané |
|
|
GA |
Ábhar tocsaineach má shlogtar é nó má theagmhaíonn leis an gcraiceann |
|
|
IT |
Tossico se ingerito o a contatto con la pelle |
|
|
LV |
Toksisks, ja norīts vai saskaras ar ādu |
|
|
LT |
Toksiška prarijus arba susilietus su oda |
|
|
HU |
Lenyelve vagy bőrrel érintkezve mérgező |
|
|
MT |
Tossika jekk tinbela’ jew tmiss mal-ġilda |
|
|
NL |
Giftig bij inslikken en bij contact met de huid |
|
|
PL |
Działa toksycznie po połknięciu lub w kontakcie ze skórą |
|
|
PT |
Tóxico por ingestão ou contacto com a pele |
|
|
RO |
Toxic în caz de înghițire sau în contact cu pielea |
|
|
SK |
Toxický pri požití a pri styku s kožou |
|
|
SL |
Strupeno pri zaužitju ali v stiku s kožo |
|
|
FI |
Myrkyllistä nieltynä tai joutuessaan iholle |
|
|
SV |
Giftigt vid förtäring eller hudkontakt |
|
H301 + H331 |
Nyelv |
3.1 – Acute toxicity (oral) and acute toxicity (inhalation), Hazard Category 3 |
|
BG |
Токсичен при поглъщане или при вдишване |
|
|
ES |
Tóxico en caso de ingestión o inhalación |
|
|
CS |
Toxický při požití a při vdechování |
|
|
DA |
Giftig ved indtagelse eller indånding |
|
|
DE |
Giftig bei Verschlucken oder Einatmen |
|
|
ET |
Allaneelamisel või sissehingamisel mürgine |
|
|
EL |
Τοξικό σε περίπτωση κατάποσης ή σε περίπτωση εισπνοής |
|
|
EN |
Toxic if swallowed or if inhaled |
|
|
FR |
Toxique par ingestion ou par inhalation |
|
|
GA |
Ábhar tocsaineach má shlogtar nó má ionanálaítear é |
|
|
IT |
Tossico se ingerito o inalato |
|
|
LV |
Toksisks, ja norīts vai iekļūst elpceļos |
|
|
LT |
Toksiška prarijus arba įkvėpus |
|
|
HU |
Lenyelve vagy belélegezve mérgező |
|
|
MT |
Tossika jekk tinbela’ jew tittieħed bin-nifs |
|
|
NL |
Giftig bij inslikken en bij inademing |
|
|
PL |
Działa toksycznie po połknięciu lub w następstwie wdychania |
|
|
PT |
Tóxico por ingestão ou inalação |
|
|
RO |
Toxic în caz de înghițire sau prin inhalare |
|
|
SK |
Toxický pri požití alebo vdýchnutí |
|
|
SL |
Strupeno pri zaužitju ali vdihavanju |
|
|
FI |
Myrkyllistä nieltynä tai hengitettynä |
|
|
SV |
Giftigt vid förtäring eller inandning |
|
H311 + H331 |
Nyelv |
3.1 – Acute toxicity (dermal) and acute toxicity (inhalation), Hazard Category 3 |
|
BG |
Токсичен при контакт с кожата или при вдишване |
|
|
ES |
Tóxico en contacto con la piel o si se inhala |
|
|
CS |
Toxický při styku s kůží a při vdechování |
|
|
DA |
Livsfarlig ved hudkontakt eller indånding |
|
|
DE |
Giftig bei Hautkontakt oder Einatmen |
|
|
ET |
Nahale sattumisel või sissehingamisel mürgine |
|
|
EL |
Τοξικό σε επαφή με το δέρμα ή σε περίπτωση εισπνοής |
|
|
EN |
Toxic in contact with skin or if inhaled |
|
|
FR |
Toxique par contact cutané ou par inhalation |
|
|
GA |
Ábhar tocsaineach má theagmhaíonn leis an gcraiceann nó má ionanálaítear é |
|
|
IT |
Tossico a contatto con la pelle o se inalato |
|
|
LV |
Toksisks saskarē ar ādu vai ja iekļūst elpceļos |
|
|
LT |
Toksiška susilietus su oda arba įkvėpus |
|
|
HU |
Bőrrel érintkezve vagy belélegezve mérgező |
|
|
MT |
Tossika jekk tmiss mal-ġilda jew tittieħeb bin-nifs |
|
|
NL |
Giftig bij contact met de huid en bij inademing |
|
|
PL |
Działa toksycznie w kontakcie ze skórą lub w następstwie wdychania |
|
|
PT |
Tóxico em contacto com a pele ou por inalação |
|
|
RO |
Toxic în contact cu pielea sau prin inhalare |
|
|
SK |
Toxický pri styku s kožou alebo pri vdýchnutí |
|
|
SL |
Strupeno v stiku s kožo ali pri vdihavanju |
|
|
FI |
Myrkyllistä joutuessaan iholle tai hengitettynä |
|
|
SV |
Giftigt vid hudkontakt eller förtäring |
|
H301 + H311 + H331 |
Nyelv |
3.1 – Acute toxicity (oral), acute toxicity (dermal) and acute toxicity (inhalation), Hazard Category 3 |
|
BG |
Токсичен при поглъщане, при контакт с кожата или при вдишване |
|
|
ES |
Tóxico en caso de ingestión, contacto con la piel o inhalación |
|
|
CS |
Toxický při požití, při styku s kůží a při vdechování |
|
|
DA |
Giftig ved indtagelse, hudkontakt eller indånding |
|
|
DE |
Giftig bei Verschlucken, Hautkontakt oder Einatmen |
|
|
ET |
Allaneelamisel, nahale sattumisel või sissehingamisel mürgine |
|
|
EL |
Τοξικό σε περίπτωση κατάποσης, σε επαφή με το δέρμα ή σε περίπτωση κατάποσης |
|
|
EN |
Toxic if swallowed, in contact with skin or if inhaled |
|
|
FR |
Toxique par ingestion, par contact cutané ou par inhalation |
|
|
GA |
Ábhar tocsaineach má shlogtar, má theagmhaíonn leis an gcraiceann nó má ionanálaítear é |
|
|
IT |
Tossico se ingerito, a contatto con la pelle o se inalato |
|
|
LV |
Toksisks, ja norīts, saskaras ar ādu vai iekļūst elpceļos |
|
|
LT |
Toksiška prarijus, susilietus su oda arba įkvėpus |
|
|
HU |
Lenyelve, bőrrel érintkezve vagy belélegezve mérgező |
|
|
MT |
Tossika jekk tinbela’, tmiss mal-ġilda jew tittieħed bin-nifs |
|
|
NL |
Giftig bij inslikken, bij contact met de huid en bij inademing |
|
|
PL |
Działa toksycznie po połknięciu, w kontakcie ze skórą lub w następstwie wdychania |
|
|
PT |
Tóxico por ingestão, contacto com a pele ou inalação |
|
|
RO |
Toxic în caz de înghițire, în contact cu pielea sau prin inhalare |
|
|
SK |
Toxický pri požití, styku s kožou alebo pri vdýchnutí |
|
|
SL |
Strupeno pri zaužitju, v stiku s kožo ali pri vdihavanju |
|
|
FI |
Myrkyllistä nieltynä, joutuessaan iholle tai hengitettynä |
|
|
SV |
Giftigt vid förtäring, hudkontakt eller inandning |
|
H302 + H312 |
Nyelv |
3.1 – Acute toxicity (oral) and acute toxicity (dermal), Hazard Category 4 |
|
BG |
Вреден при поглъщане или при контакт с кожата |
|
|
ES |
Nocivo en caso de ingestión o en contacto con la piel |
|
|
CS |
Zdraví škodlivý při požití a při styku s kůží |
|
|
DA |
Livsfarlig ved indtagelse eller hudkontakt |
|
|
DE |
Gesundheitsschädlich bei Verschlucken oder Hautkontakt |
|
|
ET |
Allaneelamisel või nahale sattumisel kahjulik |
|
|
EL |
Επιβλαβές σε περίπτωση κατάποσης ή σε επαφή με το δέρμα |
|
|
EN |
Harmful if swallowed or in contact with skin |
|
|
FR |
Nocif en cas d’ingestion ou de contact cutané |
|
|
GA |
Ábhar dochrach má shlogtar é nó má theagmhaíonn leis an gcraiceann |
|
|
IT |
Nocivo se ingerito o a contatto con la pelle |
|
|
LV |
Kaitīgs, ja norīts vai saskaras ar ādu |
|
|
LT |
Kenksminga prarijus arba susilietus su oda |
|
|
HU |
Lenyelve vagy bőrrel érintkezve ártalmas |
|
|
MT |
Tagħmel ħsara jekk tinbela’ jew jekk tmiss mal-ġilda |
|
|
NL |
Schadelijk bij inslikken en bij contact met de huid |
|
|
PL |
Działa szkodliwie po połknięciu lub w kontakcie ze skórą |
|
|
PT |
Nocivo por ingestão ou contacto com a pele |
|
|
RO |
Nociv în caz de înghițire sau în contact cu pielea |
|
|
SK |
Zdraviu škodlivý pri požití alebo pri styku s kožou |
|
|
SL |
Zdravju škodljivo pri zaužitju ali v stiku s kožo |
|
|
FI |
Haitallista nieltynä tai joutuessaan iholle |
|
|
SV |
Skadligt vid förtäring eller hudkontakt |
|
H302 + H332 |
Nyelv |
3.1 – Acute toxicity (oral) and acute toxicity (inhalation), Hazard Category 4 |
|
BG |
Вреден при поглъщане или при вдишване |
|
|
ES |
Nocivo en caso de ingestión o inhalación |
|
|
CS |
Zdraví škodlivý při požití a při vdechování |
|
|
DA |
Farlig ved indtagelse eller indånding |
|
|
DE |
Gesundheitsschädlich bei Verschlucken oder Einatmen |
|
|
ET |
Allaneelamisel või sissehingamisel kahjulik |
|
|
EL |
Επιβλαβές σε περίπτωση κατάποσης ή σε περίπτωση εισπνοής |
|
|
EN |
Harmful if swallowed or if inhaled |
|
|
FR |
Nocif en cas d’ingestion ou d’inhalation |
|
|
GA |
Ábhar dochrach má shlogtar nó má ionanálaítear é |
|
|
IT |
Nocivo se ingerito o inalato |
|
|
LV |
Kaitīgs, ja norīts vai iekļūst elpceļos |
|
|
LT |
Kenksminga prarijus arba įkvėpus |
|
|
HU |
Lenyelve vagy belélegezve ártalmas |
|
|
MT |
Tagħmel ħsara jekk tinbela’ jew tittieħed bin-nifs |
|
|
NL |
Schadelijk bij inslikken en bij inademing |
|
|
PL |
Działa szkodliwie po połknięciu lub w następstwie wdychania |
|
|
PT |
Nocivo por ingestão ou inalação |
|
|
RO |
Nociv în caz de înghițire sau inhalare |
|
|
SK |
Zdraviu škodlivý pri požití alebo vdýchnutí |
|
|
SL |
Zdravju škodljivo pri zaužitju in vdihavanju |
|
|
FI |
Haitallista nieltynä tai hengitettynä |
|
|
SV |
Skadligt vid förtäring eller inandning |
|
H312 + H332 |
Nyelv |
3.1 – Acute toxicity (dermal) and acute toxicity (inhalation), Hazard Category 4 |
|
BG |
Вреден при контакт с кожата или при вдишване |
|
|
ES |
Nocivo en contacto con la piel o si se inhala |
|
|
CS |
Zdraví škodlivý při styku s kůží a při vdechování |
|
|
DA |
Farlig ved hudkontakt eller indånding |
|
|
DE |
Gesundheitsschädlich bei Hautkontakt oder Einatmen |
|
|
ET |
Nahale sattumisel või sissehingamisel kahjulik |
|
|
EL |
Επιβλαβές σε επαφή με το δέρμα ή σε περίπτωση εισπνοής |
|
|
EN |
Harmful in contact with skin or if inhaled |
|
|
FR |
Nocif en cas de contact cutané ou d’inhalation |
|
|
GA |
Ábhar dochrach má theagmhaíonn leis an gcraiceann nó má ionanálaítear é |
|
|
IT |
Nocivo a contatto con la pelle o se inalato |
|
|
LV |
Kaitīgs saskarē ar ādu vai ja iekļūst elpceļos |
|
|
LT |
Kenksminga susilietus su oda arba įkvėpus |
|
|
HU |
Bőrrel érintkezve vagy belélegezve ártalmas |
|
|
MT |
Tagħmel ħsara jekk tmiss mal-ġilda jew jekk tittieħed bin-nifs |
|
|
NL |
Schadelijk bij contact met de huid en bij inademing |
|
|
PL |
Działa szkodliwie w kontakcie ze skórą lub w następstwie wdychania |
|
|
PT |
Nocivo em contacto com a pele ou por inalação |
|
|
RO |
Nociv în contact cu pielea sau prin inhalare |
|
|
SK |
Zdraviu škodlivý pri styku s kožou alebo pri vdýchnutí |
|
|
SL |
Zdravju škodljivo v stiku s kožo in pri vdihavanju |
|
|
FI |
Haitallista joutuessaan iholle tai hengitettynä |
|
|
SV |
Skadligt vid hudkontakt eller inandning |
|
H302 + H312 + H332 |
Nyelv |
3.1 – Acute toxicity (oral), acute toxicity (dermal) and acute toxicity (inhalation), Hazard Category 4 |
|
BG |
Вреден при поглъщане, при контакт с кожата или при вдишване |
|
|
ES |
Nocivo en caso de ingestión, contacto con la piel o inhalación |
|
|
CS |
Zdraví škodlivý při požití, při styku s kůží a při vdechování |
|
|
DA |
Farlig ved indånding, hudkontakt eller indånding |
|
|
DE |
Gesundheitsschädlich bei Verschlucken, Hautkontakt oder Einatmen |
|
|
ET |
Allaneelamisel, nahale sattumisel või sissehingamisel kahjulik |
|
|
EL |
Επιβλαβές σε περίπτωση κατάποσης, σε επαφή με το δέρμα ή σε περίπτωση εισπνοής |
|
|
EN |
Harmful if swallowed, in contact with skin or if inhaled |
|
|
FR |
Nocif en cas d’ingestion, de contact cutané ou d’inhalation |
|
|
GA |
Ábhar dochrach má shlogtar, má theagmhaíonn leis an gcraiceann nó má ionanálaítear é |
|
|
IT |
Nocivo se ingerito, a contatto con la pelle o se inalato |
|
|
LV |
Kaitīgs, ja norīts, saskaras ar ādu vai nonāk elpceļos |
|
|
LT |
Kenksminga prarijus, susilietus su oda arba įkvėpus |
|
|
HU |
Lenyelve, bőrrel érintkezve vagy belélegezve ártalmas |
|
|
MT |
Tagħmel il-ħsara jekk tinbela’, tmiss mal-ġilda jew tittiħed bin-nifs |
|
|
NL |
Schadelijk bij inslikken, bij contact met de huid en bij inademing |
|
|
PL |
Działa szkodliwie po połknięciu, w kontakcie ze skórą lub w następstwie wdychania |
|
|
PT |
Nocivo por ingestão, contacto com a pele ou inalação |
|
|
RO |
Nociv în caz de înghițire, în contact cu pielea sau prin inhalare |
|
|
SK |
Zdraviu škodlivý pri požití, styku s kožou alebo pri vdýchnutí |
|
|
SL |
Zdravju škodljivo pri zaužitju, v stiku s kožo ali pri vdihavanju |
|
|
FI |
Haitallista nieltynä, joutuessaan iholle tai hengitettynä |
|
|
SV |
Skadligt vid förtäring, hudkontakt eller inandning” |
d) Az 1.3. táblázat a következőképpen módosul:
i. A táblázat a H413 kód után a következő új figyelmeztető mondattal egészül ki:
|
„H420 |
Nyelv |
5.1– Hazardous to the ozone layer – Hazard Category 1 |
|
BG |
Вреди на общественото здраве и на околната среда, като разрушава озона във високите слоеве на атмосферата |
|
|
ES |
Causa daños a la salud pública y el medio ambiente al destruir el ozono en la atmósfera superior |
|
|
CS |
Poškozuje veřejné zdraví a životní prostředí tím, že ničí ozon ve svrchních vrstvách atmosféry |
|
|
DA |
Skader folkesundheden og miljøet ved at ødelægge ozon i den øvre atmosfære |
|
|
DE |
Schädigt die öffentliche Gesundheit und die Umwelt durch Ozonabbau in der äußeren Atmosphäre |
|
|
ET |
Kahjustab rahvatervist ja keskkonda, hävitades kõrgatmosfääris asuvat osoonikihti |
|
|
EL |
Βλάπτει τη δημόσια υγεία και το περιβάλλον καταστρέφοντας το όζον στην ανώτερη ατμόσφαιρα |
|
|
EN |
Harms public health and the environment by destroying ozone in the upper atmosphere |
|
|
FR |
Nuit à la santé publique et à l’environnement en détruisant l’ozone dans la haute atmosphère |
|
|
GA |
Déanann an t-ábhar seo díobháil don tsláinte phoiblí agus don chomhshaol trí ózón san atmaisféar uachtarach a scriosadh |
|
|
IT |
Nuoce alla salute pubblica e all’ambiente distruggendo l’ozono dello strato superiore dell’atmosfera |
|
|
LV |
Bīstams sabiedrības veselībai un videi, jo iznīcina ozonu atmosfēras augšējā slānī |
|
|
LT |
Kenkia visuomenės sveikatai ir aplinkai, nes naikina ozono sluoksnį viršutinėje atmosferoje |
|
|
HU |
Károsítja a közegészséget és a környezetet, mert a légkör felső rétegeiben lebontja az ózont |
|
|
MT |
Tagħmel ħsara lis-saħħa tal-pubbliku u lill-ambjent billi teqred l-ożonu fl-atmosfera ta’ fuq |
|
|
NL |
Schadelijk voor de volksgezondheid en het milieu door afbraak van ozon in de bovenste lagen van de atmosfeer |
|
|
PL |
Szkodliwe dla zdrowia publicznego i środowiska w związku z niszczącym oddziaływaniem na ozon w górnej warstwie atmosfery |
|
|
PT |
Prejudica a saúde pública e o ambiente ao destruir o ozono na alta atmosfera |
|
|
RO |
Dăunează sănătății publice și mediului înconjurător prin distrugerea ozonului în atmosfera superioară |
|
|
SK |
Poškodzuje verejné zdravie a životné prostredie tým, že ničí ozón vo vrchných vrstvách atmosféry |
|
|
SL |
Škodljivo za javno zdravje in okolje zaradi uničevanja ozona v zgornji atmosferi |
|
|
FI |
Vahingoittaa kansanterveyttä ja ympäristöä tuhoamalla otsonia ylemmässä ilmakehässä |
|
|
SV |
Skadar folkhälsan och miljön genom förstöring av ozonet i övre delen av atmosfären” |
2. A 2. részben a 2.3. táblázatot el kell hagyni.
3. A 3. rész a következőképpen módosul:
a) A címből az „anyagok és” szavakat el kell hagyni.
b) Az EUH201/201A kódnál az első oszlopban az összes „201/201A” hivatkozást el kell hagyni.
c) Az EUH209/209A kódnál az első oszlopban az összes „209/209A” hivatkozást el kell hagyni.
IV. MELLÉKLET
A 1272/2008/EK rendelet IV. melléklete a következőképpen módosul:
1. Az 1. rész a következőképpen módosul:
a) A 6.2. táblázat a következőképpen módosul:
i. A P261 kód helyébe a következő lép:
|
„P261 |
Kerülje a por/füst/gáz/köd/gőzök/permet belélegzését. |
Akut toxicitás, belélegzés (3.1. szakasz) |
3, 4 |
A gyártó/szállító határozza meg a vonatkozó feltételeket.” |
|
Légzőszervi szenzibilizáció (3.4. szakasz) |
1, 1A, 1B |
|||
|
Bőrszenzibilizáció (3.4. szakasz) |
1, 1A, 1B |
|||
|
Célszervi toxicitás – egyszeri expozíció; légúti irritáció (3.8. szakasz) |
3 |
|||
|
Célszervi toxicitás – egyszeri expozíció; narkózis (3.8. szakasz) |
3 |
ii. A P272 kód helyébe a következő lép:
|
„P272 |
Szennyezett munkaruhát tilos kivinni a munkahely területéről. |
Bőrszenzibilizáció (3.4. szakasz) |
1, 1A, 1B” |
iii. A P280 kód helyébe a következő lép:
|
„P280 |
Védőkesztyű/védőruha/szemvédő/arcvédő használata kötelező. |
Robbanóanyagok (2.1. szakasz) |
1.1., 1.2., 1.3., 1.4., 1.5. alosztály |
A gyártó/szállító határozza meg a védőfelszerelés típusát. — Pontosan le kell írni az arcvédelmet. |
|
Tűzveszélyes folyadékok (2.6. szakasz) |
1, 2, 3 |
A gyártó/szállító határozza meg a védőfelszerelés típusát. — Pontosan le kell írni a védőkesztyűt és a szemvédelmet/arcvédelmet. |
||
|
Tűzveszélyes szilárd anyagok (2.7. szakasz) |
1, 2 |
|||
|
Önreaktív anyagok és keverékek (2.8. szakasz) |
A., B., C., D., E., F. típus |
|||
|
Piroforos folyadékok (2.9. szakasz) |
1 |
|||
|
Piroforos szilárd anyagok (2.10. szakasz) |
1 |
|||
|
Önmelegedő anyagok és keverékek (2.11. szakasz) |
1, 2 |
|||
|
Vízzel érintkezve tűzveszélyes gázokat kibocsátó anyagok és keverékek (2.12. szakasz) |
1, 2, 3 |
|||
|
Oxidáló folyadékok (2.13. szakasz) |
1, 2, 3 |
|||
|
Oxidáló szilárd anyagok (2.14. szakasz) |
1, 2, 3 |
|||
|
Szerves peroxidok (2.15. szakasz) |
A., B., C., D., E., F. típus |
|||
|
Akut toxicitás, bőrön át (3.1. szakasz) |
1, 2, 3, 4 |
A gyártó/szállító határozza meg a védőfelszerelés típusát. — Pontosan le kell írni a védőkesztyűt/védőruházatot. |
||
|
Bőrmarás/bőrirritáció (3.2. szakasz) |
1A, 1B, 1C |
A gyártó/szállító határozza meg a védőfelszerelés típusát. — Pontosan le kell írni a védőkesztyűt/védőruházatot és a szemvédelmet/arcvédelmet. |
||
|
Bőrirritáció (3.2. szakasz) |
2 |
A gyártó/szállító határozza meg a védőfelszerelés típusát. — Pontosan le kell írni a védőkesztyűt. |
||
|
Bőrszenzibilizáció (3.4. szakasz) |
1, 1A, 1B |
|||
|
Súlyos szemkárosodás (3.3. szakasz) |
1 |
A gyártó/szállító határozza meg a védőfelszerelés típusát. — Pontosan le kell írni a szemvédelmet/arcvédelmet.” |
||
|
Szemirritáció (3,3. szakasz) |
2 |
iv. A P285 kód helyébe a következő lép:
|
„P285 |
Nem megfelelő szellőzés esetén légzésvédelem kötelező. |
Légzőszervi szenzibilizáció (3.4. szakasz) |
1, 1A, 1B |
A gyártó/szállító határozza meg a védőfelszerelést.” |
v. A P273 kód a következőképpen módosul:
— a 3. oszlop 2. sorában a „Vízi környezetre veszélyes, krónikus (4.1. szakasz)” szavak helyébe a „Vízi környezetre veszélyes, hosszú távú (4.1. szakasz)” szavak lépnek,
— az utolsó sort el kell hagyni.
b) A 6.3. táblázat a következőképpen módosul:
i. A P302 kód helyébe a következő lép:
|
„P302 |
HA BŐRRE KERÜL: |
Piroforos folyadékok (2.9. szakasz) |
1 |
|
|
Akut toxicitás, bőrön át (3.1. szakasz) |
1, 2, 3, 4 |
|||
|
Bőrirritáció (3.2. szakasz) |
2 |
|||
|
Bőrszenzibilizáció (3.4. szakasz) |
1, 1A, 1B” |
ii. A P304 kód helyébe a következő lép:
|
„P304 |
BELÉLEGZÉS ESETÉN: |
Akut toxicitás, belélegzéssel (3.1. szakasz) |
1, 2, 3, 4 |
|
|
Bőrmarás/bőrirritáció (3.2. szakasz) |
1A, 1B, 1C |
|||
|
Légzőszervi szenzibilizáció (3.4. szakasz) |
1, 1A, 1B |
|||
|
Célszervi toxicitás – egyszeri expozíció; légúti irritáció (3.8. szakasz) |
3 |
|||
|
Célszervi toxicitás – egyszeri expozíció; narkózis (3.8. szakasz) |
3” |
iii. A P311 kód helyébe a következő lép:
|
„P311 |
Forduljon TOXIKOLÓGIAI KÖZPONTHOZ vagy orvoshoz. |
Akut toxicitás, belélegzéssel (3.1. szakasz) |
3 |
|
|
Légzőszervi szenzibilizáció (3.4. szakasz) |
1, 1A, 1B |
|||
|
Célszervi toxicitás – egyszeri expozíció (3.8. szakasz) |
1, 2” |
iv. A P313 kód helyébe a következő lép:
|
„P313 |
Orvosi ellátást kell kérni. |
Bőrirritáció (3.2. szakasz) |
2, 3 |
|
|
Szemirritáció (3.3. szakasz) |
2 |
|||
|
Bőrszenzibilizáció (3.4. szakasz) |
1, 1A, 1B |
|||
|
Csírasejt-mutagenitás (3.5. szakasz) |
1A, 1B, 2 |
|||
|
Rákkeltő hatás (3.6. szakasz) |
1A, 1B, 2 |
|||
|
Reprodukciós toxicitás (3.7. szakasz) |
1A, 1B, 2 |
|||
|
Reprodukciós toxicitás – laktációra gyakorolt hatások és a laktáció révén kialakuló hatások (3.7. szakasz) |
Kiegészítő kategória” |
v. A P321 kód helyébe a következő lép:
|
„P321 |
Szakellátás (lásd … a címkén). |
Akut toxicitás, szájon át (3.1. szakasz) |
1, 2, 3 |
… Lásd a kiegészítő elsősegély-nyújtási utasítást. – ha azonnal ellenszert kell beadni. |
|
Akut toxicitás, belélegzés (3.1. szakasz) |
3 |
… Lásd a kiegészítő elsősegély-nyújtási utasítást. – ha azonnali szakellátás szükséges. |
||
|
Célszervi toxicitás (egyszeri expozíció) (3.8. szakasz) |
1 |
… Lásd a kiegészítő elsősegély-nyújtási utasítást. – ha azonnali intézkedések szükségesek. |
||
|
Bőrszenzibilizáció (3.4. szakasz) |
1, 1A, 1B |
… Lásd a kiegészítő elsősegély-nyújtási utasítást. – a gyártó/szállító adott esetben meghatározhat lemosószert.” |
||
|
Bőrmarás/Bőrirritáció (3.2. szakasz) |
1A, 1B, 1C |
|||
|
Bőrirritáció (3.2. szakasz) |
2 |
vi. A P333 kód helyébe a következő lép:
|
„P333 |
Bőrirritáció vagy kiütések megjelenése esetén: |
Bőrszenzibilizáció (3.4. szakasz) |
1, 1A, 1B” |
vii. A P341 kód helyébe a következő lép:
|
„P341 |
Légzési nehézségek esetén az érintett személyt friss levegőre kell vinni, és olyan nyugalmi testhelyzetbe kell helyezni, hogy könnyen tudjon lélegezni. |
Légzőszervi szenzibilizáció (3.4. szakasz) |
1, 1A, 1B” |
viii. A P342 kód helyébe a következő lép:
|
„P342 |
Légzési problémák esetén: |
Légzőszervi szenzibilizáció (3.4. szakasz) |
1, 1A, 1B” |
ix. A P352 kód helyébe a következő lép:
|
„P352 |
Lemosás bő szappanos vízzel. |
Akut toxicitás, bőrön át (3.1. szakasz) |
3, 4 |
|
|
Bőrirritáció (3.2. szakasz) |
2 |
|||
|
Bőrszenzibilizáció (3.4. szakasz) |
1, 1A, 1B” |
x. A P363 kód helyébe a következő lép:
|
„P363 |
A szennyezett ruhát újbóli használat előtt ki kell mosni. |
Akut toxicitás, bőrön át (3.1. szakasz) |
1, 2, 3, 4 |
|
|
Bőrmarás/Bőrirritáció (3.2. szakasz) |
1A, 1B, 1C |
|||
|
Bőrszenzibilizáció (3.4. szakasz) |
1, 1A, 1B” |
xi. A P302 + P352 kód helyébe a következő lép:
|
„P302 + P352 |
HA BŐRRE KERÜL: Lemosás bő szappanos vízzel. |
Akut toxicitás, bőrön át (3.1. szakasz) |
3, 4 |
|
|
Bőrirritáció (3.2. szakasz) |
2 |
|||
|
Bőrszenzibilizáció (3.4. szakasz) |
1, 1A, 1B” |
xii. A P304 + P341 kód helyébe a következő lép:
|
„P304 + P341 |
BELÉLEGZÉS ESETÉN: Légzési nehézségek esetén az érintett személyt friss levegőre kell vinni, és olyan nyugalmi testhelyzetbe kell helyezni, hogy könnyen tudjon lélegezni. |
Légzőszervi szenzibilizáció (3.4. szakasz) |
1, 1A, 1B” |
xiii. A P333 + P313 kód helyébe a következő lép:
|
„P333 + P313 |
Bőrirritáció vagy kiütések megjelenése esetén: orvosi ellátást kell kérni. |
Bőrszenzibilizáció (3.4. szakasz) |
1, 1A, 1B” |
xiv. A P342 + P311 kód helyébe a következő lép:
|
„P342 + P311 |
Légzési problémák esetén: Forduljon TOXIKOLÓGIAI KÖZPONTHOZ vagy orvoshoz. |
Légzőszervi szenzibilizáció (3.4. szakasz) |
1, 1A, 1B” |
xv. A P391 kód 3. oszlopának 2. sorában a „Vízi környezetre veszélyes, krónikus (4.1. szakasz)” szavak helyébe a „Vízi környezetre veszélyes, hosszú távú (4.1. szakasz)” szavak lépnek.
c) A 6.5. ábra helyébe az alábbi ábra lép:
„6.5. táblázat
Óvintézkedésre vonatkozó mondatok – Elhelyezés hulladékként
|
Kód |
Óvintézkedésre vonatkozó mondatok – Elhelyezés hulladékként |
Veszélyességi osztály |
Veszélyességi kategória |
Használati feltételek |
|
(1) |
(2) |
(3) |
(4) |
(5) |
|
P501 |
A tartalom/edény elhelyezése hulladékként: … |
Robbanóanyagok (2.1. szakasz) |
Instabil robbanóanyagok és 1.1., 1.2., 1.3., 1.4., 1.5. alosztály |
… A helyi/területi/országos/nemzetközi előírásoknak (meghatározandó) megfelelően. |
|
Tűzveszélyes folyadékok (2.6. szakasz) |
1, 2, 3 |
|||
|
Önreaktív anyagok és keverékek (2.8. szakasz) |
A., B., C., D., E., F. típus |
|||
|
Vízzel érintkezve tűzveszélyes gázokat kibocsátó anyagok és keverékek (2.12. szakasz) |
1, 2, 3 |
|||
|
Oxidáló folyadékok (2.13. szakasz) |
1, 2, 3 |
|||
|
Oxidáló szilárd anyagok (2.14. szakasz) |
1, 2, 3 |
|||
|
Szerves peroxidok (2.15. szakasz) |
A., B., C., D., E., F. típus |
|||
|
Akut toxicitás, szájon át (3.1. szakasz) |
1, 2, 3, 4 |
|||
|
Akut toxicitás, bőrön át (3.1. szakasz) |
1, 2, 3, 4 |
|||
|
Akut toxicitás, belélegzés (3.1. szakasz) |
1, 2 |
|||
|
Bőrmarás/Bőrirritáció (3.2. szakasz) |
1A, 1B, 1C |
|||
|
Légzőszervi szenzibilizáció (3.4. szakasz) |
1, 1A, 1B |
|||
|
Bőrszenzibilizáció (3.4. szakasz) |
1, 1A, 1B |
|||
|
Csírasejt-mutagenitás (3.5. szakasz) |
1A, 1B, 2 |
|||
|
Rákkeltő hatás (3.6. szakasz) |
1A, 1B, 2 |
|||
|
Reprodukciós toxicitás (3.7. szakasz) |
1A, 1B, 2 |
|||
|
Célszervi toxicitás (egyszeri expozíció) (3.8. szakasz) |
1, 2 |
|||
|
Célszervi toxicitás (egyszeri expozíció), légúti irritáció (3.8. szakasz) |
3 |
|||
|
Célszervi toxicitás – egyszeri expozíció, narkózis (3.8. szakasz) |
3 |
|||
|
Célszervi toxicitás – ismétlődő expozíció (3.9. szakasz) |
1, 2 |
|||
|
Aspirációs veszély (3.10. szakasz) |
1 |
|||
|
Vízi környezetre veszélyes, akut (4.1. szakasz) |
1 |
|||
|
Vízi környezetre veszélyes, hosszú távú (4.1. szakasz) |
1, 2, 3, 4 |
|||
|
P502 |
A gyártó/szállító határozza meg a hasznosításra és újrafeldolgozásra vonatkozó információkat |
Veszélyes az ózonrétegre (5.1. szakasz) |
1” |
2. A 2. rész 1.5. táblázata a P501 kód után a következő óvintézkedésre vonatkozó mondattal egészül ki:
|
„P502 |
Nyelv |
|
|
BG |
Обърнете се към производителя/доставчика за информация относно възстановяването/рециклирането |
|
|
ES |
Pedir información al fabricante o proveedor sobre su recuperación o reciclado |
|
|
CS |
Informujte se u výrobce nebo dodavatele o regeneraci nebo recyklaci |
|
|
DA |
Indhent oplysninger om genvinding/genanvendelse hos producenten/leverandøren |
|
|
DE |
Informationen zur Wiederverwendung/Wiederverwertung beim Hersteller/Lieferanten erfragen |
|
|
ET |
Hankida valmistajalt/tarnijalt teavet kemikaali taaskasutamise/ringlussevõtu kohta |
|
|
EL |
Απευθυνθείτε στον παραγωγό/προμηθευτή για την ανάκτηση/ανακύκλωση |
|
|
EN |
Refer to manufacturer/supplier for information on recovery/recycling |
|
|
FR |
Se reporter au fabricant/fournisseur pour des informations concernant la récupération/le recyclage |
|
|
GA |
Féach an fhaisnéis ón monaróir/soláthróir maidir le haisghabháil/athchúrsáil |
|
|
IT |
Chiedere informazioni al produttore o fornitore per il recupero/riciclaggio |
|
|
LV |
Informācija par rekuperāciju/pārstrādi saņemama pie ražotāja/piegādātāja |
|
|
LT |
Kreiptis į gamintoją (tiekėją) informacijai apie šių medžiagų ar preparatų panaudojimą arba perdirbimą gauti |
|
|
HU |
A gyártó/szállító határozza meg a hasznosításra és újrafeldolgozásra vonatkozó információkat |
|
|
MT |
Irreferi għall-manifattur/fornitur rigward informazzjoni dwar l-irkupru/riċiklaġġ |
|
|
NL |
Raadpleeg fabrikant/leverancier voor informatie over terugwinning/recycling |
|
|
PL |
Przestrzegać wskazówek producenta lub dostawcy dotyczących odzysku lub wtórnego wykorzystania |
|
|
PT |
Solicitar ao fabricante/fornecedor informações relativas à recuperação/reciclagem |
|
|
RO |
Adresați-vă producătorului pentru informații privind recuperarea/reciclarea |
|
|
SK |
Informujte sa u výrobcu alebo dodávateľa o regenerácii alebo recyklácii |
|
|
SL |
Za podatke glede obnovitve/reciklaže se obrnite na proizvajalca/dobavitelja |
|
|
FI |
Hanki valmistajalta/toimittajalta tietoja uudelleenkäytöstä/kierrätyksestä |
|
|
SV |
Rådfråga tillverkare/leverantör om återvinning/återanvändning” |
V. MELLÉKLET
Az 1272/2008/EK rendelet V. melléklete a következőképpen módosul:
1. Az első mondat helyébe az alábbi szöveg lép:
„Az egyes veszélyességi osztályok veszélyt jelző piktogramjainak, a veszélyességi osztály és a veszélyességi kategória megkülönböztetésének meg kell felelnie e mellékletnek és az I. melléklet 1.2. szakaszának, és a szimbólumok és általános formátum tekintetében a megadott mintának.”
2. A 2. részben a 2.3. szakasz a következőképpen módosul:
a) Az 1. oszlopban a GHS07 piktogram helyébe az alábbi piktogram lép:
„GHS07
”
b) A 2. oszlopban a „Bőrszenzibilizáció, 1. veszélyességi kategória” szavak helyébe a „Bőrszenzibilizáció, 1., 1A., 1B. veszélyességi kategória” szavak lépnek.
3. A 2. részben a 2.4. szakasz 2. oszlopában a „Légzőszervi szenzibilizáció, 1. veszélyességi kategória” szavak helyébe a „Légzőszervi szenzibilizáció, 1., 1A., 1B. veszélyességi kategória” szavak lépnek.
4. A 3. részben a GHS09 piktogram helyébe az alábbi piktogram lép:
„GHS09
”
5. A melléklet a következő 4. résszel egészül ki:
„4. 4. RÉSZ: TOVÁBBI VESZÉLYEK
4.1. Szimbólum: felkiáltójel
|
Piktogram |
Veszélyességi osztály és veszélyességi kategória |
|
(1) |
(2) |
|
GHS07
|
5.1. szakasz Veszélyes az ózonrétegre, 1. veszélyességi kategória” |
VI. MELLÉKLET
Az 1272/2008/EK rendelet VI. melléklete a következőképpen módosul:
1. Az 1. rész a következőképpen módosul:
a) Az 1.1. táblázat a következőképpen módosul:
i. A légzőszervi/bőr szenzibilizáció veszélyességi osztály sorban a „Resp. Sens. 1” kategóriakód helyébe „Resp. Sens. 1, 1A, 1B” kód lép, valamint a „Skin Sens. 1” kategóriakód helyébe „Skin Sens. 1, 1A, 1B” kód lép.
ii. Az ózonrétegre veszélyes veszélyességi osztály sorban az „Ozone” kategóriakód helyébe az „Ozone 1” kód lép.
b) Az 1.1.2.3. szakaszban az utolsó bekezdés helyébe a következő szöveg lép:
„Ha a harmonizálás eredményeként M tényező lett megállapítva a vízi környezetre veszélyesként besorolt anyagokra a” Vízi, akut 1 „vagy” Vízi, krónikus 1 „kategóriában, akkor ez az M tényező a 3.1. táblázatban ugyanabban az oszlopban jelenik meg, mint az egyedi koncentráció-határértékek. Ha a harmonizálás eredményeként M tényező lett megállapítva a” Vízi, akut 1 „vagy” Vízi, krónikus 1 „kategóriában, akkor mindegyik M tényezőt ugyanabban az oszlopban kell felsorolni, mint a megfelelő felosztás. Amennyiben a 3.1. táblázatban egyetlen M tényező van megadva és az anyagot” Vízi, akut 1 „vagy »Vízi, krónikus 1« kategóriába sorolták, az anyagot tartalmazó keverék vízi akut és hosszú távú veszélyek szempontjából történő besorolásához a gyártónak, importőrnek vagy továbbfelhasználónak ezt az M tényezőt kell használnia az összegzéses módszer alkalmazása során. Amennyiben a 3.1. táblázatban M tényezőt nem adtak meg, a gyártónak, importőrnek vagy továbbfelhasználónak kell meghatároznia az M tényező(ke)t a rendelkezésre álló adatokból. Az M tényezők meghatározására lásd az I. melléklet 4.1.3.5.5.5. szakaszát.”
c) Az 1.1.3.1. szakaszban el kell hagyni a „H. megjegyzés: (3.1. táblázat)” és a „H. megjegyzés: (3.2. táblázat)” szöveget.
d) Az 1.1.4.4. szakaszt el kell hagyni.
2. A 3. rész a következőképpen módosul:
a) Az első két bekezdés helyébe az alábbi szöveg lép:
„3.1. táblázat: Veszélyes anyagok harmonizált osztályozási és címkézési jegyzéke
3.2. táblázat A 67/548/EGK irányelv I. mellékletéből a veszélyes anyagok harmonizált osztályozásának és címkézésének jegyzéke.”
b) A 3.1. és 3.2. táblázat utolsó oszlopában az összes „H. megjegyzésre” való hivatkozást el kell hagyni.
c) A 3.1. táblázatban a 602-002-00-2, 602-008-00-5, 602-013-00-2 és 602-084-00-X bejegyzés helyébe a következő lép:
|
„Indexszám |
Nemzetközi vegyianyag-azonosítás |
EK-szám |
CAS-szám |
Besorolás |
Címkézés |
Egyedi koncentráció-határértékek és M tényezők |
Megjegyzések |
|||
|
Veszélyességi osztályok és kategóriák kódjai |
Figyelmeztető mondatok kódjai |
Veszélyt jelző piktogramok, figyelmeztetés ek kódjai |
Figyelmeztető mondatok kódjai |
Kiegészítő figyelmeztető mondatok kódjai |
||||||
|
602-002-00-2 |
bromomethane; methylbromide |
200-813-2 |
74-83-9 |
Press. Gas Muta. 2 Acute Tox. 3 * Acute Tox. 3 * STOT RE 2 * Eye Irrit. 2 STOT SE 3 Skin Irrit. 2 Aquatic Acute 1 Ozone 1 |
H341 H331 H301 H373 ** H319 H335 H315 H400 H420 |
GHS04 GHS06 GHS08 GHS09 Dgr |
H341 H331 H301 H373 ** H319 H335 H315 H400 H420 |
U |
||
|
602-008-00-5 |
carbon tetrachloride; tetrachloromethane |
200-262-8 |
56-23-5 |
Carc. 2 Acute Tox. 3 * Acute Tox. 3 * Acute Tox. 3 * STOT RE 1 Aquatic Chronic 3 Ozone 1 |
H351 H331 H311 H301 H372 ** H412 H420 |
GHS06 GHS08 Dgr |
H351 H331 H311 H301 H372 ** H412 H420 |
* STOT RE 1; H372: C ≥ 1 % STOT RE 2; H373: 0,2 % ≤ C < 1 % |
||
|
602-013-00-2 |
1,1,1-trichloroethane; methyl chloroform |
200-756-3 |
71-55-6 |
Acute Tox. 4 * Ozone 1 |
H332 H420 |
GHS07 Wng |
H332 H420 |
F” |
||
|
602-084-00-X |
1,1-dichloro-1-fluoroethane |
404-080-1 |
1717-00-6 |
Aquatic Chronic 3 Ozone 1 |
H412 H420 |
►C1 GHS07 Wng ◄ |
H412 H420 |
|||
VII. MELLÉKLET
Az 1272/2008/EK rendelet VII. melléklete a következőképpen módosul:
Az 1.1. táblázat utolsó sorában az „EUH059” figyelmeztető mondat helyébe a „H420” mondat lép.
( 1 ) HL L 353., 2008.12.31., 1. o.
( 2 ) HL L 396., 2006.12.30., 1. o.
( 3 ) HL L 200., 1999.7.30., 1. o.
( 4 ) Jelenleg a számítási módszer a legfeljebb hat illékony összetevőt tartalmazó keverékekre van hitelesítve. Ezek az összetevők lehetnek tűzveszélyes folyadékok, mint például a szénhidrogének, éterek, alkoholok és észterek (az akrilátok kivételével), valamint a víz. A halogénezett szulfátokat és/vagy foszfortartalmú vegyületeket és reaktív akrilátokat tartalmazó keverékekre azonban még nincs hitelesítve.
( 5 ) Ha a számított lobbanáspont kevesebb mint 5 °C-kal nagyobb, mint a vonatkozó besorolási kritérium, a számítási módszer nem alkalmazható, és a lobbanáspontot kísérleti úton kell meghatározni.”
( 6 ) Jelenleg nem állnak rendelkezésre a légzőszervi túlérzékenység vizsgálatára szolgáló, elismert és validált állatkísérleti modellek. Bizonyos körülmények között az állatkísérletek adatai értékes információkkal szolgálhatnak a bizonyítékok súlyán alapuló értékelésben.
( 7 ) Még nem teljesen ismertek azok a mechanizmusok, amelyekkel az anyagok asztmatikus tüneteket váltanak ki. Megelőző intézkedésként ezek az anyagok légúti allergéneknek tekintendők. Ha azonban bizonyítékok alapján igazolható, hogy ezek az anyagok csak a hörgő-túlérzékenységben szenvedőknél váltanak ki irritációs asztmatikus tüneteket, nem kell azokat légzőszervi szenzibilizálónak tekinteni.”
( 8 ) Az Európai Vegyianyag-ügynökség külön útmutatást adott ki arról, hogy az ilyen anyagokra vonatkozó ezen adatok a besorolási kritériumok követelményeinek teljesítésében miként használhatóak.
( 9 ) HL L 286., 2009.10.31., 1. o.”