Brüsszel, 2024.12.12.

COM(2024) 566 final

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK

az Innovációs Alap 2023. évi végrehajtásáról


Tartalomjegyzék

1.    AZ INNOVÁCIÓS ALAP    

1.1.    Az Innovációs Alap hozzájárulása az uniós szakpolitikai célkitűzésekhez    

2.    AZ INNOVÁCIÓS ALAP LEGFONTOSABB MÉRFÖLDKÖVEI 2023-BAN    

3.    FŐBB VÉGREHAJTÁSI ESEMÉNYEK 2023-BAN    

3.1.    A nagyléptékű projektekre vonatkozó harmadik pályázati felhívás (LSC 2022) támogatásainak odaítélése    

3.2.    A kisléptékű projektekre vonatkozó harmadik pályázati felhívás (SSC 2022) közzététele és a pályázatok kezdeti kiválasztása    

3.3.    Az Innovációs Alap 2023. évi pályázati felhívásának (IF23) közzététele    

3.4.    A nem biológiai eredetű megújuló üzemanyag (RFNBO) hidrogénre irányuló kísérleti árverés elindítása (IF23 árverés)    

3.5.    Az EU-Catalyst partnerség első két projektjének kiválasztása    

3.6.    Projektfejlesztési támogatás    

3.7.    Tudásmegosztás és kommunikációs tevékenységek    

3.8.    Szinergiák más finanszírozással    

4.    AZ INNOVÁCIÓS ALAP ÖSSZESÍTETT HELYZETE 2023 VÉGÉIG    

4.1.    A rendszeres pályázati felhívások eredményeinek áttekintése    

4.2.    A projektek kiforrottsági szintje, a végrehajtás állapota és a kihívások    

4.3.    Földrajzi megoszlás    

4.4.    A támogatott ágazatok    

4.5.    Az üvegházhatásúgáz-kibocsátás (ÜHG) elkerülése    

5.    KÖVETKEZTETÉSEK    


1.AZ INNOVÁCIÓS ALAP

Az Innovációs Alap a világ egyik legnagyobb finanszírozási programja, amely az innovatív, kereskedelmileg hasznosítható karbonsemleges és karbonszegény technológiák demonstrálására szolgál. Célja, hogy új megoldásokat juttasson piacra az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer (a továbbiakban: EU ETS) hatálya alá tartozó ágazatok dekarbonizálása céljából, támogatva Európa klímasemlegességre való átállását. Az Innovációs Alapot az EU ETS kibocsátási egységek árverés útján történő értékesítéséből származó bevételekből finanszírozzák. Az alap pedig főként vissza nem térítendő támogatások formájában nyújt finanszírozást, hogy öt kulcsfontosságú területen támogasson projekteket (lásd az alábbi 1. ábrát). Az Innovációs Alap keretében a forrásokat jelenleg főként nyílt versenypályázati felhívások vagy versenyeztetéses ajánlattételi eljárások (árverések) útján ítélik oda. Az Innovációs Alap tanácsadási szolgáltatások (projektfejlesztési támogatás), valamint más uniós eszközökkel (pl. InvestEU) való vegyesfinanszírozási műveletekhez nyújtott hozzájárulások révén is támogat projekteket.

1. ábra: Az Innovációs Alap fő elemei

Az Európai Bizottság Éghajlat-politikai Főigazgatósága (a továbbiakban: DG CLIMA) általános felelősséggel tartozik az Innovációs Alap szakpolitikájának kidolgozásáért és végrehajtásáért. A Bizottság felelős továbbá az odaítélt pénzügyi támogatás összegéről szóló határozat elfogadásáért, és megbízta az Európai Éghajlat-politikai és Környezetvédelmi Végrehajtó Ügynökséget (a továbbiakban: CINEA) a pályázati felhívások kiírásával és értékelésével, valamint a támogatási megállapodások kezelésével.

Az EU ETS irányelv 1 10a. cikkének (8) bekezdése értelmében a Bizottság évente jelentést tesz az Éghajlatváltozási Bizottságnak az Innovációs Alap végrehajtásáról. Ez a jelentés ágazatonkénti és tagállamonkénti bontásban ismerteti a finanszírozást elnyert projekteket, és elemzi, hogy ezek a projektek hogyan járulnak hozzá a klímasemlegesség 2050-ig történő elérésére irányuló uniós célkitűzéshez.

Ez a jelentés az Innovációs Alap 2023. december 31-ig történt végrehajtására terjed ki.

1.1.Az Innovációs Alap hozzájárulása az uniós szakpolitikai célkitűzésekhez

Az Innovációs Alap fő célkitűzése továbbra is az, hogy támogassa a dekarbonizációt az EU ETS hatálya alá tartozó ágazatokban, és hozzájáruljon az üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentésére irányuló, az európai klímarendeletben 2 meghatározott uniós célkitűzésekhez, ugyanakkor sürgős szakpolitikai prioritásokat támogasson, és új, a „tiszta ipar” koncepciójára épülő üzleti esettanulmányok létesítése révén elősegítse a gazdasági átállást.

·Az Innovációs Alap portfóliójába tartozó 104 projekt 2023 végéig várhatóan 442 millió tonna szén-dioxid-egyenértéknek (a továbbiakban: CO2-egyenérték) megfelelő kibocsátást fog elkerülni a projektek működésének első évtizedében, hozzájárulva ezáltal az ÜHG-kibocsátás csökkentésére vonatkozóan az európai klímarendeletben megállapított célok eléréséhez, valamint a klímasemlegesség 2050-ig történő megvalósulásához. Egy olyan projekt, mint a NorthSTOR+ , a működése első évtizede alatt várhatóan 34,5 millió tonna CO2-egyenérték kibocsátást kerül el azáltal, hogy innovatív, helyhez kötött energiatároló rendszert fejleszt ki lítiumakkumulátorok számára, amely rendszer az eredetileg az elektromosjármű-ágazatnak szánt technológián alapul.

·Az Innovációs Alap 715 millió EUR-t ítélt oda 16 hidrogénágazati projekt finanszírozására. Az Innovációs Alap portfóliójában szereplő projektek élettartamuk alatt a tervek szerint összesen 6,54 millió tonna hidrogént fognak termelni. Ez a mennyiség várhatóan hozzájárul a megújuló hidrogén termelésének fokozására irányuló uniós célkitűzéshez, amelyet olyan jogszabályok vázolnak fel, mint például a REPowerEU 3 és a megújulóenergia-irányelv, valamint az uniós hidrogénstratégia. A Holland Hydrogen projekt például várhatóan 1,3 millió tonna megújuló hidrogént állít elő a rotterdami kikötőben egy 400 MW teljesítményű elektrolizátorral, amely tízszer nagyobb, mint bármely, Európában jelenleg telepített elektrolizátor.

·Az Innovációs Alap 177 millió EUR összegű vissza nem térítendő támogatást nyújtott négy olyan projektnek, amelyek bioüzemanyagokkal és biofinomítókkal kapcsolatosak, és járult hozzá ezáltal a ReFuelEU rendeletben és a biometánra vonatkozó cselekvési tervben felvázolt, alternatív üzemanyagok fejlesztésére irányuló célkitűzésekhez, valamint támogatta a FuelEU Maritime rendelet 4 végrehajtását. Például a FirstBio2Shipping projekt várhatóan évi 6 millió normálköbméter (Nm3/év) biogázt, évi 2 400 tonna biometánt és évi 5 000 tonna bio-CO2-t állít elő és szállít a tengerhasznosítási ágazat számára.

·Az Innovációs Alap összesen 360 millió EUR-t ítélt oda 11, a nap-, szél- és geotermikus energiához közvetlenül kapcsolódó projekt számára. Ez az Innovációs Alapból nyújtott támogatás közvetlenül hozzájárul a megújulóenergia-irányelvben és a REPowerEU-ban meghatározott célkitűzésekhez, azaz a megújulóenergia-termelés elterjesztéséhez és a tengeri megújuló energiára vonatkozó uniós stratégia kidolgozásához 5 . A szélenergia-ágazat öt projektje nevezetesen 135 millió EUR támogatásban részesül, ami közvetlenül segíteni fogja az uniós szélenergia-csomag keretében megcélzott technológia bevezetését. A HIPPOW projekt keretében például új offshore szélerőművet fejlesztenek ki Dániában. A prototípus önmagában képes lesz évente 7 000 háztartás energiaellátását biztosítani, amely kapacitás 2030-ra legalább 700-szorosára is növekedhet.

·Az Innovációs Alap 91 millió EUR összegű vissza nem térítendő támogatást ítélt oda hat olyan projekt finanszírozására, amelyek napközbeni villamosenergia-tárolásra irányulnak, 190 millió EUR-t pedig energiatároló alkotóelemek gyártásával foglalkozó projektekre, hozzájárulva ezáltal az elemekről, illetve akkumulátorokról és a hulladékelemekről, illetve -akkumulátorokról szóló rendelet 6 azon célkitűzésének megvalósulásához, hogy előmozdítsa az akkumulátorok tekintetében a hazai körforgásos gazdaságot, amint azt az olyan projektek is példázzák, mint a GigaArctic projekt, azaz egy olyan norvégiai lítiumionakkumulátor-óriásgyár, amely évente 29 gigawattórát (GWh/év) fog termelni.

·Az Innovációs Alap 709 millió EUR-t ítélt oda 11 olyan projekt finanszírozására, amely megújuló energia előállítására vagy energiatárolásra szolgáló alkotóelemek gyártásával kapcsolatos. Az alap ezenkívül 1,08 milliárd EUR-t ítélt oda hat, szén-dioxid-leválasztási és -tárolási (a továbbiakban: CCS) technológiákat alkalmazó projektnek, valamint 3,45 milliárd EUR-t 59 olyan projektnek, amely energiaigényes iparágakat érint. Az Innovációs Alap ezért már most is hozzájárul a „nettó zéró” iparról szóló jogszabály (a továbbiakban: NZIA) 7 és az ipari szén-dioxid-gazdálkodási stratégia (a továbbiakban: ICM) 8 átfogó célkitűzéseihez. E hozzájárulásra példa a HynCrease projekt, amely innovatív bevonási technikákat és automatizálási folyamatokat alkalmazó, elektrolízis- és üzemanyagcellákhoz használt gyártósorok tervezésével, építésével és demonstrálásával foglalkozik. Egy másik projekt, a  TopSOEC , egy 500 megawattos szilárdoxid-elektrolíziscella (a továbbiakban: SOEC) kötegmodulon alapuló gyártólétesítmény építésére irányul. Az Elan projekt olyan anód grafitanyagokat fog gyártani, amelyeket várhatóan 846 000 elektromos járműben fognak felhasználni. Végül pedig az izlandi Silverstone projekt kereskedelmi léptékben alkalmaz CO2-leválasztást és tartós ásványianyag-tárolást.

2.AZ INNOVÁCIÓS ALAP LEGFONTOSABB MÉRFÖLDKÖVEI 2023-BAN

1. A nagyléptékű projektekre vonatkozó harmadik pályázati felhívás (a továbbiakban: LSC 2022) támogatásainak odaítélése.

2. A kisléptékű projektekre vonatkozó harmadik pályázati felhívás (a továbbiakban: SSC 2022) közzététele és a pályázatok kezdeti kiválasztása.

3. Az Innovációs Alap 2023. évi pályázati felhívásának (a továbbiakban: IF23) közzététele.

4. A nem biológiai eredetű megújuló üzemanyag (a továbbiakban: RFNBO) hidrogénre irányuló kísérleti árverés (a továbbiakban: IF23 árverés) elindítása.

5. Az EU-Catalyst partnerség első projektjeinek kiválasztása.

6.További projektfejlesztési támogatás projektekhez.

7.Aktualizált jogi keret 9 annak biztosítására, hogy az Innovációs Alap: i. teljes mértékben összhangban legyen az uniós kibocsátáskereskedelmi irányelv legutóbbi módosításaival, és ii. hasznosítsa a végrehajtás első éveiben levont tanulságokat.

8.Az egyes pályázati felhívásokhoz kapcsolódó, konkrét ágazatokra irányuló kommunikációs és szerepvállalási tevékenységek végrehajtása .

3.FŐBB VÉGREHAJTÁSI ESEMÉNYEK 2023-BAN

3.1.A nagyléptékű projektekre vonatkozó harmadik pályázati felhívás (LSC 2022) támogatásainak odaítélése

2022. november 3-án a Bizottság 3 milliárd EUR költségvetéssel közzétette az Innovációs Alap keretében a nagyléptékű projektekre vonatkozó harmadik pályázati felhívást. Ez a pályázati felhívás a projektenként több mint 7,5 millió EUR becsült tőkekiadással (a továbbiakban: CAPEX) járó projektekre irányult. A felhívást első alkalommal négy „témára” bontották: i. általános, 1 milliárd EUR költségvetéssel, ii. a hidrogéntermeléshez, a megújuló energiához és az energiatároláshoz szükséges alkotóelemek tiszta technológiákhoz kapcsolódó gyártása, 700 millió EUR költségvetéssel, iii. innovatív villamosítás az iparban, valamint az innovatív hidrogéntermelés és -felhasználás, 1 milliárd EUR költségvetéssel, továbbá iv. kísérleti projektek építése és működtetése, 300 millió EUR költségvetéssel. A felhívás eredményeit 2023. július 13-án tették közzé.

A felhívásra benyújtott 239 pályázat összesen 22,8 milliárd EUR összegű támogatást igényelt, ami hatszorosa a rendelkezésre álló költségvetésnek. Az értékelést követően 41 pályázatot hívtak meg a támogatási megállapodás előkészítésére irányuló folyamat szakaszába. 2023 végéig 36 projekt esetében írtak alá támogatási megállapodást, összesen 3,3 milliárd EUR 10 értékben. A nyertes projektek révén együttesen várhatóan mintegy 223 millió tonna CO2-egyenérték kibocsátást lehet elkerülni működésük első évtizedében. Az első projektek 2024-ben kezdik meg működésüket, 2027-re pedig a projekteknek több mint a fele (64 %) működésbe lép.

2. ábra: Az LSC 2022 értékelésének eredményei

 

A támogatásban részesülő projektek többsége az „energiaigényes iparágak” kategóriába tartozott (23, a rendelkezésre álló költségvetés 66 %-át igénylő pályázat), és többségük az „alkotóelemek gyártása megújuló energiához”, a „vegyi anyagok” és a „hidrogén” alkategóriákhoz kapcsolódott.

3. ábra: Az LSC 2022 keretében nyertes projektek kategóriái

 

4. ábra: Az LSC 2022 keretében nyertes projektek ágazatai

A nyertes projektek 14 különböző európai országban találhatók, nevezetesen Németországban (7), Spanyolországban (6) és Norvégiában (5).

5. ábra: Az LSC 2022 keretében nyertes projektek földrajzi eloszlása

3.2.A kisléptékű projektekre vonatkozó harmadik pályázati felhívás (SSC 2022) közzététele és a pályázatok kezdeti kiválasztása

2023. március 30-án a Bizottság közzétette a kisléptékű projektekre vonatkozó harmadik pályázati felhívást, azaz a 100 millió EUR költségvetésű, valamint a projektenként 2,5 millió EUR és a projektenként 7,5 millió EUR becsült tőkekiadású (CAPEX) projektekre irányulót.

Az e felhívásra benyújtott 72 pályázat összesen 289 millió EUR összegű támogatást igényelt, ami közel háromszorosa a rendelkezésre álló költségvetésnek. A felhívás eredményeit 2023. december 19-én tették közzé. Az értékelést követően 17 pályázat került benyújtásra összesen 65,4 millió EUR értékben a támogatási megállapodás előkészítési folyamatának szakaszába. A kiválasztott projektek várhatóan mintegy 1,8 millió tonna CO2-egyenérték kibocsátást fognak elkerülni működésük első évtizedében. A legtöbb pályázat a „megújuló energia” (8 projekt) és az „energiaigényes iparág” (7 projekt) kategóriában nyert; az „üveg, kerámia és építőanyagok” és a „megújuló energián alapuló alkotóelemek gyártása” kategóriák – egyenként három projekttel – szintén megfelelően képviseltették magukat. A pályázatok ilyen jellegű túlsúlya a nagyléptékű projektek fő érdeklődési területét, valamint a projektek volumene tekintetében a különböző ágazatokban fennálló eltérő igényeket tükrözi.

6. ábra: Az SSC 2022 keretében kiválasztott projektek ágazatai

Ami a projektek földrajzi szempontból vett megoszlását illeti, e pályázati felhívás keretében 23 jogosult ország nyújtott be pályázatot azzal a céllal, hogy projektjeik támogatásban részesüljenek az Innovációs Alapból, ami a tiszta technológia ágazat és az uniós környezetbarát ipar finanszírozásához szükséges támogatás tekintetében széles földrajzi lefedettséget mutat. Az értékelést követően 10 különböző ország projektjei nyertek el támogatást, és ezek közül Olaszország tudhatta magáénak a legtöbb projektet (5).

7. ábra: Az SSC 2022 keretében kiválasztott projekteket benyújtott országok

Mivel a projektek 2024 második negyedévében nyertek el finanszírozást, e felhívás eredményeinek további részletei az Innovációs Alap 2024. évi éves jelentésében fognak szerepelni.

3.3.Az Innovációs Alap 2023. évi pályázati felhívásának (IF23) közzététele

A pályázati felhívást 2023. november 23-án tették közzé 4 milliárd EUR költségvetéssel az innovatív dekarbonizációs technológiák bevezetésének támogatására irányulóan.

Ez volt az első olyan pályázati felhívás, amely a különböző projektméretek és különféle témakörök tekintetében egyesítette a témákat:

·„Általános dekarbonizáció” (nagyléptékű) – 1,7 milliárd EUR a 100 millió EUR-t meghaladó tőkekiadással járó projektekre.

·„Általános dekarbonizáció” (közepes léptékű) – 500 millió EUR a 20 és 100 millió EUR közötti tőkekiadással járó projektekre.

·„Általános dekarbonizáció” (kisléptékű) – 200 millió EUR a 2,5 millió EUR és 20 millió EUR közötti tőkekiadással járó projektekre.

·„Tiszta technológiákhoz kapcsolódó gyártás” – 1,4 milliárd EUR a 2,5 millió EUR-t meghaladó tőkekiadással járó projektekre, amelyek a megújuló energia, az energiatárolás, a hőszivattyúk és a hidrogéntermelés területéhez alkotóelemek gyártására irányulnak.

·„Kísérleti projektek” – 200 millió EUR a 2,5 millió EUR-t meghaladó tőkekiadással járó projektekre, amelyek a mélyreható dekarbonizálásra összpontosítanak. A kísérleti projektekről úgy vélték, hogy nagyobb fokú innovációt kínálnak, amint az működési környezetben is megmutatkozott, de még nem kapcsolódtak hozzájuk olyan várakozások, hogy nagyléptékű kereskedelmi termelést demonstráljanak.

A projekteket a következő odaítélési szempontok alapján választották ki: az üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentésének lehetősége; az innováció foka; lejárat; reprodukálhatóság; és költséghatékonyság. Az EU ETS irányelv 11 legutóbbi felülvizsgálatát követően ezt a felhívást a tengeri, a közúti közlekedési és az építőipari ágazat számára is elérhetővé tették. Egy másik újdonság volt a „bónuszpontok” bevezetése, amelyekre bizonyos típusú projektek lehetnek jogosultak.

A felhívás 2024. április 8-án zárult le, és az eredményeket várhatóan 2024 végéig teszik közzé. E felhívás eredményei ezért az Innovációs Alap 2024. évi éves jelentésében fognak szerepelni. Először fog megtörténni, hogy az e pályázati felhívásra benyújtott és az értékelési küszöbértékeket meghaladó projektek STEP-pecsétet 12 kapnak.

3.4.A nem biológiai eredetű megújuló üzemanyag (RFNBO) hidrogénre irányuló kísérleti 13 árverés elindítása (IF23 árverés)

2023. november 23-án a Bizottság az Innovációs Alap keretében és az Európai Hidrogénbank 14 finanszírozási eszköz részeként elindította a nem biológiai eredetű megújuló üzemanyag (RFNBO) hidrogén termelésére irányuló valaha volt első árverést. A megújuló hidrogénre irányuló aukció fő célkitűzései a következők voltak: i. a termelési költségek és a keresleti oldal fizetési hajlandósága közötti rés csökkentése, ii. az árfeltárási mechanizmus és a piac kialakulásának támogatása, iii. a projektek kockázatmentesítésének és a magánberuházások mozgósításának elősegítése, valamint iv. a rendszeres pályázati felhívásokhoz képest a pályázókra háruló adminisztratív terhek csökkentése.

A kísérleti aukció 800 millió EUR költségvetéssel rendelkezett, célja pedig az volt, hogy támogassa az Európai Gazdasági Térségben (a továbbiakban: EGT) működő, RFNBO hidrogént fejlesztő termelőket. A támogatás egy rögzített díj fizetésének formájában fog megvalósulni, amelyet legfeljebb 10 évig nyújtanak. A projektek csak abban az esetben részesülnek támogatásban, amennyiben a megújuló hidrogén termelését tanúsítottan és ellenőrzött módon valósítják meg. Az aukció 2024. február 8-án zárult le és keretében 17 különböző tagállamból 132 ajánlatot nyújtottak be.

Az első alkalommal történt meg, hogy az aukció az „aukció mint szolgáltatás” rendszerben valósult meg, amely lehetővé tette a tagállamok számára, hogy a területükön olyan projekteket támogassanak, amelyek megfeleltek a kritériumoknak, de amelyeket költségvetési korlátok miatt az Innovációs Alap nem választott ki. Németország volt az első olyan tagállam, amely alkalmazta az „aukció mint szolgáltatás” rendszert azáltal, hogy további 350 millió EUR összegű költségvetés-támogatást nyújtott német projektekhez.

E felhívás eredményei az Innovációs Alap 2024. évi éves jelentésében fognak szerepelni.

3.5.Az EU-Catalyst partnerség első két projektjének kiválasztása

A megújuló hidrogénre vonatkozó pályázati felhívások és árverés mellett az Innovációs Alap 220 millió EUR összegű költségvetéssel támogatta az EU-Catalyst partnerséget (a Horizont Európából származó 200 millió EUR összegen felül) az InvestEU garancia zöld prémium kiegészítése révén.

A partnerséget 2021-ben indította el a Glasgow-ban tartott COP26 konferencián Ursula von der Leyen elnök, Werner Hoyer elnök, és Bill Gates, a Breakthrough Energy alapítója. Célja, hogy európai központú, nagyléptékű zöld technológiai projekteket dolgozzon ki, és fellendítse a kritikus éghajlati technológiákba történő beruházásokat. A partnerség a kiválasztott projekteknek tőkét és vissza nem térítendő támogatást nyújtó Breakthrough Energy Catalyst partnerség keretében valósul meg, valamint az Európai Beruházási Bankon (EBB) keresztül, amely kvázisajáttőke-/kockázatihitel-finanszírozást nyújt (az InvestEU garancia zöld prémium kiegészítése mellett), amelyet a Horizont Európa vissza nem térítendő támogatásai egészítenek ki. Ez a partnerség az Innovációs Alap első tapasztalatának számít a más uniós eszközökkel szinergiában nyújtott finanszírozás terén.

A 2023. decemberi COP28 konferencián a partnerség bejelentette az első két projektjének támogatását:

· Ottana (Energy Dome): Az Energy Dome a cseppfolyósított CO2-on alapuló, hosszú távú energiatárolási technológiája részeként fejlesztette ki a CO2-akkumulátort Szardínián. Az EBB 25 millió EUR összegű kockázati hitelben részesítette ezt a projektet, az Innovációs Alap InvestEU garanciájának támogatása mellett.

· FlagshipOne (Ørsted) 15 : A svédországi székhelyű és az Ørsted dán energiavállalat tulajdonában lévő projekt a tervek szerint leválasztott biogén CO2 és megújuló hidrogén felhasználásával évente 55 000 tonna e-metanolt fog előállítani a hajózási ágazat számára, aminek köszönhetően Európa legnagyobb integrált e-metanol-termelő létesítményévé válik.

E jelentés közzétételekor egy harmadik projektet, a villamos energiát hővé alakító technológián alapuló Rondo projektet választották ki a partnerség keretében nyújtott támogatásra, ugyanakkor más projektek is értékelés alatt álltak.

3.6.Projektfejlesztési támogatás

Az Innovációs Alap projektfejlesztési támogatási programja tanácsadási szolgáltatások formájában nyújt személyre szabott támogatást olyan ígéretes projektekhez, amelyek nem voltak kellően kiforrottak ahhoz, hogy ki lehessen választani őket. A projektfejlesztési támogatás célja, hogy segítse e sikertelen projekteket pályázataik továbbfejlesztésében, előmozdítva ezáltal, hogy az Innovációs Alap későbbi felhívásai, valamint más finanszírozás keretében sikerrel pályázhassanak. A projektfejlesztési támogatást az EBB hajtja végre.

2023-ban a Bizottság 26 projekthez biztosított projektfejlesztési támogatást, amelyek az év végére vagy a projektfejlesztési támogatásról szóló megállapodás aláírására várakoztak, vagy a végrehajtás szakaszában voltak. A program indulása óta 39 projekt esetében már megtörtént a támogatási megállapodás aláírása, 32 projektfejlesztési támogatási megbízást pedig már végre is hajtottak.

A projektfejlesztési támogatás kedvező hatása 2023-ban vált egyértelművé. Az LSC 2022 felhívás keretében kiválasztottak egy olyan projektet, amely sikertelenül pályázott az LSC 2020 keretében, ugyanakkor az LSC 2020 felhívás projektjei közül további három szintén kiválasztásra került. Hasonlóképpen, az SSC 2021 felhívás sikertelen projektjei közül is kiválasztottak egyet, miután az az SSC 2022 keretében újra pályázott.

A projektfejlesztési támogatás, amellett, hogy lehetővé teszi a projektgazdák számára, hogy továbbfejlesszék pályázataikat az Innovációs Alap támogatásaira való sikeres jövőbeni pályázás céljából, az egyéb finanszírozási lehetőségekhez való hozzáférést is megkönnyíti. Például két projektfejlesztési támogatásban részesülő projektet felvettek a közös érdekű projektek listájára, a Breakthrough Energy Catalyst partnerség keretében finanszírozott két másik projekt (többek között az EU–Catalyst partnerség keretében nyertes Ottana projekt) pedig az EBB-től részesült projektfejlesztési támogatásban, négy további projekt pedig nemzeti támogatásban részesült vagy elismerést kapott.

3.7.Tudásmegosztás és kommunikációs tevékenységek

A tudásmegosztás az Innovációs Alap alapvető részét képezi, mivel támogatja az Innovációs Alap által támogatott technológiák vagy megoldások elterjesztését és gyorsabb piaci térnyerését, ezáltal pedig megkönnyíti a szakpolitikai visszajelzés nyújtását.

2023 folyamán az Innovációs Alap folytatta a tematikus tudásmegosztó munkaértekezletek szervezését, megkönnyítve az ágazati vitákat és a know-how cseréjét az Innovációs Alap támogatásában részesülő projektek között. Az év során négy tudásmegosztási rendezvényre került sor a következő témákban: CO2-szállítási és -tárolási piac létrehozása az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközből származó releváns projektekkel együtt (március 30.); hidrogén (szeptember 19.); energiatárolás (október 10.); valamint a szén-dioxid-leválasztási és -tárolási technológiák (egy zárt ajtós rendezvény november 28-án).

2023. január 19-én a Bizottság a CINEA-val együtt az Innovációs Alap keretében megszervezte a tiszta technológiákról szóló 2023. évi konferenciát. A rendezvény politikai döntéshozókat, befektetőket, ágazati vezetőket és más érdekelt feleket vonzott, akik felhívták a köz- és magánfinanszírozók figyelmét az Innovációs Alap által kínált számos üzleti lehetőségre. A rendezvény során összesen 120-an vettek részt a helyszínen, míg mintegy 2 000 online résztvevő csatlakozott az élő közvetítéshez, ami azt mutatja, hogy a rendezvény számos potenciális érdekelt felet és pályázót ért el.

A pályázati felhívások megnyitását követően a Bizottság és a CINEA több munkaértekezletet szervezett, hogy bemutassa a felhívások szövegét, iránymutatást nyújtson a pályázási folyamattal kapcsolatban, és válaszoljon az adott felhívásokkal kapcsolatos kérdésekre.

A Bizottság 2023-ban (március 29-én és október 6-án) is megszervezte az Innovációs Alap szakértői csoportjának rendszeres féléves üléseit. E találkozók célja az volt, hogy információkat gyűjtsenek a tagállamoktól és az ágazat képviselőitől az év során történő végrehajtásról és az Innovációs Alap jövőbeli irányairól.

3.8.Szinergiák más finanszírozással 

Az Innovációs Alap célja, hogy szinergiákat és kompatibilitást biztosítson más beruházástámogatási eszközökkel, például az alap és az uniós kutatási és innovációs keretprogram (azaz a Horizont 2020 és a Horizont Európa) közötti potenciális upstream szinergiákat. Az ilyen szinergiák előmozdítása érdekében 2023-ban külön erőfeszítéseket tettek.

Például a Horizont Európa 2023–2024-es munkaprogram néhány releváns témája (különösen a 4. és 5. klaszterben) arra ösztönözte a pályázókat, hogy a pályázatukba foglaljanak bele egy üzletiesettanulmány-stratégiát és egy megvalósíthatósági tanulmányt, amely később előkészítheti az utat az Innovációs Alaphoz benyújtandó esetleges jövőbeli pályázatok számára. A 2023. évi munkaprogram továbbá az ötödik klaszterre vonatkozóan tartalmazott egy olyan témát, amely öt olyan koordinációs és támogatási intézkedés támogatására irányult, melyek célja a Horizont projektek és az Innovációs Alap közötti szinergiák előmozdítása volt. Mind az öt koordinációs és támogatási intézkedés 2023 januárjában indult.

Emellett 2023. február 8-án az Innovációs Alap megszervezte az európai kutatási és innovációs keretprogram (K+I) – Szinergiák az Innovációs Alappal munkaértekezletét , amelyen az uniós K+I finanszírozási programok (nevezetesen a Horizont 2020) keretében finanszírozott kiforrott K+I-projektek résztvevői vettek részt, hogy feltárják az Innovációs Alap keretében rendelkezésre álló finanszírozási lehetőségeket technológiáik bevezetése érdekében.

4.AZ INNOVÁCIÓS ALAP ÖSSZESÍTETT HELYZETE 2023 VÉGÉIG

4.1.A rendszeres pályázati felhívások eredményeinek áttekintése

2023 végéig az Innovációs Alap már hét rendszeres pályázati felhívást és egy versenyeztetéses ajánlattételi eljárást szervezett. Ennek eredményeként összesen 104 projekt esetében írtak alá támogatási megállapodást, összesen legfeljebb 3,3 milliárd EUR értékben, és 17 további projekt került kiválasztásra, illetve tartott a támogatási megállapodás aláírása előkészítésének szakaszában 16 . A beérkezett pályázatok és a rendelkezésre álló költségvetés összehasonlításakor a szóban forgó pályázatok mind túljelentkezésnek minősültek (a nagyléptékű projektek esetében átlagosan 12-szeres, a kisléptékű projektek esetében pedig 5,3-szoros túljelentkezés történt). Az alábbi grafikon azonban azt mutatja, hogy a kisléptékű felhívásokra benyújtott pályázatok száma az első felhívás esetében csökkenést mutatott: ez a viszonylag alacsony, legfeljebb 7,5 millió EUR tőkekiadási küszöbbel, valamint azzal magyarázható, hogy az ilyen méretű projektek gyakran részesülnek nemzeti finanszírozásban kevesebb verseny közepette és egyszerűbb pályázati eljárások mellett.

8. ábra: A részvételi eredmények értékelése – Az Innovációs Alap rendszeres pályázati felhívásai

4.2.A projektek kiforrottsági szintje, a végrehajtás állapota és a kihívások

2023 végéig az Innovációs Alap portfóliójában összesen 39 projekt jutott el a pénzügyi megállapodás szakaszába, 12 pedig már megkezdte működését. A nagyléptékű projektek átlagosan a támogatási megállapodás aláírásától számított 20 hónapon belül terveznek eljutni a pénzügyi megállapodás szakaszába (ami jóval az Innovációs alapról szóló felhatalmazáson alapuló rendelet 11. cikke (1) bekezdésének c) pontjában említett kötelező négyéves határidőn belülre esik), és 49 hónapon belül megkezdik működésüket. A kisléptékű projektek esetében a két vonatkozó átlagot a 15 és 31 hónapos időtartamok jelentik. 2023 végéig az Innovációs Alap összesen 120,9 millió EUR támogatást folyósított projekteknek.

9. ábra: Az Innovációs Alap portfóliójában szereplő projektek kiforrottsági szintje 2023 végére

Annak ellenére, hogy a kiválasztott projekteknek figyelemre méltó a kiforrottsági szintje és minősége, az innovatív technológiák fejlesztése bizonyos kockázatokkal jár, amelyek olykor a végrehajtás során jelentkeznek. Ez a támogatási megállapodás módosításához vagy a projekt megszüntetéséhez vezethet.

Az Innovációs Alap az alapítása óta 45 támogatási megállapodást módosított. Az esetek közel 30 %-ában merültek fel késedelmek az ütemtervekben, amelyeket az ellátási lánc zavarai okoztak. A módosításokhoz vezető egyéb általános okok a következők voltak: engedélyezési késedelmek, projektkonzorciumot érintő változások, a finanszírozás biztosításával kapcsolatos kihívások, valamint a nem lényegi pénzügyi vagy technikai szempontok felülvizsgálata.

2023-ban csak két projekt esetében szüntették meg a támogatási megállapodásokat 17 :

· BIOZIN (az LSC 2020 keretében kiválasztott projekt, amely 2023 júliusában megszüntetésre került). A projekt arra irányult, hogy a Shell jogvédett „Integrated Hydropyrolysis and Hydroconversion (IH2)” (integrált hidropirolízis és hidrokonverzió) technológiája felhasználásával kereskedelmi léptékben kifejlessze az első „drop-in” bioüzemanyagokat előállító üzemet. A fejlesztő a technológia újraértékelését követően megváltoztatta az üzleti prioritásait.

· BCP (az SSC 2020 keretében kiválasztott projekt, amely 2023 novemberében megszüntetésre került). A projekt arra irányult, hogy az úsztatott üveg előállítási folyamata során a kemencefüstökből származó hulladékhőt visszanyerje és újrahasznosítsa. A projektnek nem sikerült elhárítania az azzal kapcsolatos bizonytalanságot, hogy végső soron hol helyezkednének el az üzemek.

4.3.Földrajzi megoszlás 

A projektek 55 %-ának a helyszíne öt országban volt: Spanyolország (17), Svédország (11), Németország (12), Franciaország (10) és Hollandia (8). Az odaítélt támogatások aránya azonban más képet mutat: a német projektek kapták a legtöbb támogatást (1,07 milliárd EUR), ezt követi Svédország (964 millió EUR) és Belgium (670,7 millió EUR). A portfólióban szereplő kelet- és közép-európai projektek száma továbbra is viszonylag alacsony.

10. ábra: Az Innovációs Alap portfóliójában szereplő projektek földrajzi megoszlása 18

Az innovációs Alapból nyújtott finanszírozás földrajzi megoszlása az egyes országok súlyozott GDP-je és az EU ETS piacon való részesedése tekintetében is összehasonlítható. Ebből a nézőpontból az olyan országok, mint Németország, Olaszország, Írország és Ausztria, továbbra is alulreprezentáltnak tekinthetők a területükön odaítélt finanszírozás összege tekintetében.

11. ábra: Az országonként odaítélt támogatások és az egyes országok európai GDP-ből való és az EU ETS piacán fennálló részesedésének összehasonlítása

Bár az Innovációs Alapból való részesedés tényleges földrajzi megoszlását szorosan figyelemmel kísérik, még túlságosan korai következtetéseket levonni arról, hogy a végrehajtás földrajzilag mennyire kiegyensúlyozott. 2023-ban az LSC 2022 eredményeként öt új ország (Ausztria, Csehország, Dánia, Horvátország, Írország) hat nagyléptékű projektjének ítéltek oda támogatást, az SSC 2022 felhívás eredményeként pedig kiválasztásra kerültek az első kisléptékű projektek Dániában, Görögországban, Magyarországon és Lettországban.



12. ábra: A beérkezett elfogadható és támogatható pályázatok országonként és felhívásonként

Az Innovációs Alap azonban számos olyan kezdeményezést támogat, amelyek segítik a tagállamokat a projektpályázatok színvonalának javításában és ezáltal a földrajzi megoszlás kiegyensúlyozottságának fokozásában, annak érdekében, hogy kezelje azt a problémát, hogy néhány tagállamból kevesebb pályázat érkezik és esetükben kevesebb a nyertes projekt (amint azt a fenti ábra is mutatja). Ezek közé a kezdeményezések közé tartozik a projektfejlesztési támogatás, az alacsony tényleges részvétellel jellemezhető tagállamoknak nyújtandó célzott technikai segítségnyújtás, valamint a nemzeti kapcsolattartó pontoknak (a továbbiakban: NCP) szánt képzések.

Az Innovációs Alap képzésekkel kombinált projektfejlesztési támogatást kínál a nemzeti kapcsolattartó pontok számára, hogy elősegítse a földrajzilag kiegyensúlyozott megoszlást Európa-szerte. Amint azonban a fenti ábra is mutatja, ennek a célnak az elérése kihívásnak bizonyult a beérkezett pályázatok és a nyertes projektek tekintetében. Ezért az Innovációs Alapról szóló felhatalmazáson alapuló rendeletet felülvizsgálták, hogy belefoglalják az alacsony tényleges részvétellel jellemezhető tagállamoknak biztosítandó szakmai segítségnyújtást. Ennek célja, hogy megerősítse az egyes tagállamok arra való felkészültségét, hogy szükségletfelmérés és a hiányosságok pótlására irányuló megoldások végrehajtása révén támogassa a területükön belüli projektpályázókat.

4.4.A támogatott ágazatok

Az Innovációs Alap a portfóliójába tartozó projekteket négy fő kategóriába sorolja: i. szén-dioxid-leválasztás és geológiai tárolás (CCS), ii. energiaigényes iparágak (EII), iii. energiatárolás (ES), valamint iv. megújuló energia (RES). A projekteket egy ötödik, vegyes kategóriába is be lehet sorolni olyan esetekben, ha szén-dioxid-leválasztási technológiákat és ipari dekarbonizációs tevékenységeket kombinálnak. 2023 végéig a legtöbb támogatott projektet az energiaigényes iparágak (EII) kategóriába sorolták be, 59 projekt pedig az összes odaítélt támogatás 53 %-át tette ki.

13. ábra: A kiválasztott projektek kategóriái

Az Innovációs Alap portfóliójában szereplő legnagyobb számú projektet felmutató ágazatok a következők: hidrogén (16), cement és mész (12), megújuló energián alapuló alkotóelemek gyártása (11), és vegyi anyagok (10). A legtöbb finanszírozási támogatást (1,9 milliárd EUR) a cement- és mészágazat kapta, amely finanszírozásigényes, mivel továbbra is nagymértékben támaszkodik a szén-dioxid-leválasztási és -tárolási technológiákra a dekarbonizálás érdekében.

14. ábra: A nyertes projekteket benyújtó ágazatok

4.5.Az üvegházhatásúgáz-kibocsátás (ÜHG) elkerülése

Az Innovációs Alap 2023. évi portfóliójában szereplő 104 projekt várhatóan összesen 442 millió tonna CO2-egyenérték kibocsátást fog elkerülni működése első évtizedében, amely átlagosan 68 EUR vissza nem térítendő támogatást jelent az elkerült CO2-egyenérték egy kilogrammjára vetítve.

15. ábra: A működés első évtizede során várhatóan elkerülendő kibocsátások

5.KÖVETKEZTETÉSEK 

Az Innovációs Alap kulcsfontosságú eszközzé vált az EU klímasemlegessége 2050-ig történő megvalósításának, a nettó zéró kibocsátásra vonatkozó célkitűzés támogatásának, az innovatív technológiák fejlesztésének és az uniós szakpolitikai célkitűzések elérésének. 2023 végéig az Innovációs Alapból közel 6,5 milliárd EUR összegben 20 ágazatban támogatást elnyert 104 projekttől 442 millió tonna CO2-egyenérték elkerülését várták a projektek működésének első évtizedében. Viszonyításként: ez az EU 2022. évi teljes ÜHG-kibocsátásának mintegy 14 %-nak felel meg.

Az Innovációs Alap nagyléptékű projektfelhívásaira következetesen túljelentkezés történik, mind a beérkezett pályázatok számát, mind pedig a kedvező értékelésben részesült projektek számát illetően (az utóbbi kategóriát illetően 3,25-szörös az átlagos túljelentkezés). Ez jól mutatja az alap iránti erős érdeklődést az európai piacon, és magas szintű versenyt biztosít a projektek között. Ugyanakkor azt is mutatja, hogy az ilyen típusú finanszírozásra uniós szinten nagyon nagy szükség van a zöld átállás felgyorsításához. Az LSC 2022 felhívás is sikeresnek bizonyult: 239 pályázatot nyújtottak be keretében, amelyek közül 81 meghaladta a minimális értékelési küszöbértékeket, és végül 36 nyert el támogatást. A felhívást négy különböző téma köré szervezték, ami kedvezőnek bizonyult abból a szempontból, hogy ösztönözte a versenyt az egyenrangú projektek között, és ezért a 2023. évi felhívást is hasonlóan szervezték meg, amelynek keretében mind a négy téma esetében ismét túljelentkezés mutatkozott.

A kisléptékű felhívások iránti érdeklődés azonban a vártnál alacsonyabb volt. Ez az alacsony, legfeljebb 7,5 millió EUR tőkekiadási küszöbbel, valamint azzal magyarázható, hogy az ilyen méretű projektek gyakran részesülnek nemzeti finanszírozásban kevesebb verseny közepette és egyszerűbb pályázati eljárások mellett. Ezért a 2023. évi Innovációs Alapot úgy alakították ki, hogy háromféle méretű projektre (nagy, közepes, kis) irányuló témákat biztosítson úgy, hogy a „kis” projektek estében a plafont 20 millió EUR tőkekiadásra növelték.

2023-ban az Innovációs Alap sikeresen hajtott végre új allokációs mechanizmusokat, és képes volt rekordidő alatt versenyeztetéses ajánlattételi eljárást alkalmazni az EGT RFNBO hidrogént fejlesztő termelőinek támogatása céljából, amit azzal a lehetőséggel kombinált, hogy a tagállamok kiegészítő forrásokat vonjanak össze az „aukció mint szolgáltatás” rendszer révén, megkönnyítve ezáltal az állami támogatások engedélyezését. Az Innovációs Alap az EU-Catalyst partnerségen keresztül hozzájárul a finanszírozás más uniós eszközökkel való ötvözéséhez is, lehetővé téve egyes projektek számára, hogy az InvestEU program keretében az EBB kockázatihitel-finanszírozásában részesüljenek.

Emellett a 2022. évi pályázati felhívások keretében az Innovációs Alap folyamatosan javította földrajzi kiegyensúlyozottságát azáltal, hogy első alkalommal ítélt oda támogatást több új ország projektjeinek. Ezért az Innovációs Alapról szóló felhatalmazáson alapuló rendeletet is módosították, hogy belefoglalják az alacsony tényleges részvétellel jellemezhető tagállamoknak biztosítandó szakmai segítségnyújtást. Ennek célja, hogy megerősítse az egyes tagállamok arra való felkészültségét, hogy szükségletfelmérés és a hiányosságok pótlására irányuló megoldások végrehajtása révén támogassák a területükön belüli projektpályázókat. 

Az EBB által megvalósított projektfejlesztési támogatási program 2021-ben kezdte meg teljes körű működését. 2023 végéig 17 projekt kapott segítséget a pályázat finomhangolásához, hogy kellően kiforrottak legyenek a finanszírozásra való sikeres pályázáshoz. Ennek eredményeként öt olyan projekt javított az eredményein és került kiválasztásra az Innovációs Alapból történő finanszírozásra, amelyeket ismételten nyújtottak be.

Az év során az Innovációs Alap teljesítette tudásmegosztási és kapacitásfejlesztési kötelezettségvállalásait, a következők útján: szinergiák kialakítása más uniós finanszírozási forrásokkal; tájékoztató napok szervezése az alap pályázati felhívásaihoz, valamint a támogatott projektek és a főbb ágazati érdekelt felek közötti tudásmegosztó rendezvények szervezése; továbbá hozzáférhető információs eszközök bevezetése az új alkalmazások megkönnyítése érdekében. Egyszerűsödtek az Innovációs Alap pályázati eljárásai is. 2023-ban egyszerűsítették a „releváns költségek” kiszámításának módszertanát azáltal, hogy a rendelkezésre álló módszertanok számát háromról kettőre csökkentették (a „fajlagos költség” módszer visszavonása), és a „nincs referenciaüzem” lett az alapértelmezett módszer. Az árverések 2023-as kidolgozása szintén elősegítette olyan odaítélési mechanizmusok végrehajtását, amelyek kisebb adminisztratív terhet rónak a pályázókra.

Az Innovációs Alap 2024-ben az alap 2023. évi felhívásai nyerteseinek kiválasztásával és a vonatkozó aukció révén folytatja munkáját; emellett olyan „aukció mint szolgáltatás” rendszerek kifejlesztésén is dolgozik, amelyek segíthetnek abban, hogy további tagállami költségvetéseket lehessen mozgósítani az eszközeihez. Az alap továbbra is a sürgős szakpolitikai igényekre való reagálás kulcsfontosságú eszközként fog szolgálni, miközben a források felhasználásának egyszerűsítése és felgyorsítása révén megkönnyíti a pályázatok benyújtását.

(1)

 Az Európai Parlament és a Tanács 2003/87/EK irányelve (2003. október 13.) az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei Unión belüli kereskedelmi rendszerének létrehozásáról és a 96/61/EK tanácsi irányelv módosításáról (HL L 275., 2003.10.25., 32. o.).

(2)

 Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/1119 rendelete (2021. június 30.) a klímasemlegesség elérését célzó keret létrehozásáról és a 401/2009/EK rendelet, valamint az (EU) 2018/1999 rendelet módosításáról (európai klímarendelet) (HL L 243., 2021.7.9.).

(3)

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2023/435 rendelete (2023. február 27.) az (EU) 2021/241 rendeletnek a helyreállítási és rezilienciaépítési tervekbe beillesztendő REPowerEU-fejezet tekintetében történő módosításáról, valamint az 1303/2013/EU rendelet, az (EU) 2021/1060 rendelet és az (EU) 2021/1755 rendelet, valamint a 2003/87/EK irányelv módosításáról (HL L 63., 2023.2.28.).

(4)

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2023/1805 rendelete (2023. szeptember 13.) a megújuló és alacsony kibocsátású tüzelőanyagok tengeri szállításban való alkalmazásáról, valamint a 2009/16/EK irányelv módosításáról (HL L 234., 2023.9.22.).

(5)

A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – A tengeri megújuló energiában rejlő lehetőségeknek a klímasemleges jövő érdekében való kiaknázását célzó uniós stratégia, COM(2020) 741 final.

(6)

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2023/1542 rendelete (2023. július 12.) az elemekről, illetve akkumulátorokról és a hulladékelemekről, illetve -akkumulátorokról, a 2008/98/EK irányelv és az (EU) 2019/1020 rendelet módosításáról, valamint a 2006/66/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 191., 2023.7.28.).

(7)

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2024/1735 rendelete (2024. június 13.) a „nettó zéró” technológiák európai gyártási ökoszisztémájának megerősítését célzó intézkedési keret létrehozásáról és az (EU) 2018/1724 rendelet módosításáról (HL L 2024/1735, 2024.6.28.).

(8)

A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: Az ambiciózus uniós ipari szén-dioxid-gazdálkodás felé vezető lépések, COM(2024) 62 final.

(9)

A Bizottság (EU) 2019/856 felhatalmazáson alapuló rendelete, a 2023. november 21-én aktualizált változat szerint.

(10)

Rugalmassági szabályt alkalmaztak, amely a rendelkezésre álló költségvetés akár 20 %-os növelését is lehetővé tette.

(11)

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2023/959 irányelve (2023. május 10.) az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei Unión belüli kereskedelmi rendszerének létrehozásáról szóló 2003/87/EK irányelv, valamint az üvegházhatású gázok uniós kibocsátáskereskedelmi rendszeréhez piaci stabilizációs tartalék létrehozásáról és működtetéséről szóló (EU) 2015/1814 határozat módosításáról.

(12)

Az EU új minőségi védjegye, amelyet a Stratégiai Technológiák Európai Platformjának (STEP) célkitűzéseihez hozzájáruló magas színvonalú projekteknek ítélnek oda. A STEP-pecsét célja az, hogy megkönnyítse e projektek számára a további állami és magán támogatási lehetőségekhez való hozzáférést.

(13)

Ezt az első árverést „kísérletinek” tekintették, amelynek a tanulságait a következő árverések során gyakorlatba kell ültetni.

(14)

A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának az Európai Hidrogénbankról, COM(2023) 156 final.

(15)

 E jelentés közzétételének időpontjában az Ørsted bejelentette, hogy megszünteti a projektet. 

(16)

Ezek az SCC 2022 keretében kiválasztott projektek 2023 végéig még nem részesültek az odaítélt támogatásban, ezért az Innovációs Alap 2024. évi jelentésében fognak szerepelni.

(17)

A megszüntetés időpontjában egyik esetben sem került sor folyósításra. A ki nem fizetett források visszakerülnek az Innovációs Alap költségvetésébe.

(18)

Csak az aláírt támogatási megállapodásokkal rendelkező projektek (2023 végéig az SSC 2022 keretében kiválasztott projektek még a támogatási megállapodások aláírása előtt álltak).