EURÓPAI BIZOTTSÁG
Brüsszel, 2024.6.19.
COM(2024) 608 final
Ajánlás
A TANÁCS AJÁNLÁSA
Görögország gazdaság-, szociális, foglalkoztatási, strukturális és költségvetési politikájáról
{SWD(2024) 600 final} - {SWD(2024) 608 final}
EURÓPAI BIZOTTSÁG
Brüsszel, 2024.6.19.
COM(2024) 608 final
Ajánlás
A TANÁCS AJÁNLÁSA
Görögország gazdaság-, szociális, foglalkoztatási, strukturális és költségvetési politikájáról
{SWD(2024) 600 final} - {SWD(2024) 608 final}
Ajánlás
A TANÁCS AJÁNLÁSA
Görögország gazdaság-, szociális, foglalkoztatási, strukturális és költségvetési politikájáról
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 121. cikke (2) bekezdésére és 148. cikke (4) bekezdésére,
tekintettel a gazdaságpolitikák hatékony összehangolásáról és a többoldalú költségvetési felügyeletről, valamint az 1466/97/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2024. április 29-i (EU) 2024/1263 európai parlamenti és tanácsi rendeletre 1 és különösen annak 3. cikke (3) bekezdésére,
tekintettel a makrogazdasági egyensúlyhiányok megelőzéséről és kiigazításáról szóló, 2011. november 16-i 1176/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre 2 és különösen annak 6. cikke (1) bekezdésére,
tekintettel az Európai Bizottság ajánlására,
tekintettel az Európai Parlament állásfoglalásaira,
tekintettel az Európai Tanács következtetéseire,
tekintettel a Foglalkoztatási Bizottság véleményére,
tekintettel a Gazdasági és Pénzügyi Bizottság véleményére,
tekintettel a szociális védelemmel foglalkozó bizottság véleményére,
tekintettel a Gazdaságpolitikai Bizottság véleményére,
mivel:
(1)A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközt létrehozó (EU) 2021/241 európai parlamenti és tanácsi rendelet 3 2021. február 19-én hatályba lépett. A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz reformok és beruházások végrehajtásához nyújt pénzügyi támogatást a tagállamoknak, így az Unió által finanszírozott fiskális impulzust biztosít. Az európai szemeszter prioritásaival összhangban hozzájárul a gazdasági és társadalmi helyreállításhoz, valamint fenntartható reformok és beruházások megvalósításához, különösen a zöld és a digitális átállás előmozdítása, valamint a tagállamok gazdasági rezilienciájának megerősítése érdekében. Emellett közép- és hosszú távon elősegíti az államháztartás helyzetének megerősítését, valamint a növekedés és a munkahelyteremtés fellendítését, továbbá hozzájárul az EU-n belüli területi kohézió javításához és a szociális jogok európai pillérének további végrehajtásához.
(2)A 2023. február 27-én elfogadott REPowerEU-rendelet 4 célja, hogy fokozatosan megszűnjön az Unió függősége az orosz fosszilis tüzelőanyagok behozatalától. Ez hozzájárul az energiabiztonsághoz és az EU energiaellátásának diverzifikálásához, egyúttal segíti a megújuló energiaforrások elterjedését, az energiatárolási kapacitások bővítését és az energiahatékonyság javítását. Görögország a REPowerEU célkitűzéseinek elérését elősegítő kulcsfontosságú reformok és beruházások finanszírozása érdekében új REPowerEU-fejezettel egészítette ki nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervét.
(3)2023. március 16-án a Bizottság kiadta „Az EU hosszú távú versenyképessége: előretekintés a 2030 utáni időszakra” című közleményét 5 , amely a szakpolitikai döntések megalapozására és a növekedés fokozásához szükséges keretfeltételek megteremtésére irányult. A közlemény kilenc egymást erősítő tényező mentén határozza meg a versenyképesség keretfeltételeit. Az aktuális termelékenységi kihívások kezelését, valamint az EU és tagállamai hosszú távú versenyképességének fokozását szolgáló tényezőként a közlemény a magántőkéhez való hozzáférést, a kutatást és innovációt, az oktatást és a készségeket, valamint az egységes piacot emeli ki a reformok és a beruházások alapvető célterületeként. A közleményt követően, 2024. február 14-én a Bizottság bemutatta az egységes piacról és a versenyképességről szóló éves jelentését 6 . Az európai egységes piac versenyképességének erősségeit és kihívásait részletesen ismertető jelentés a kilenc versenyképességi tényező alapján követi az éves előrehaladást.
(4)A Bizottság 2023. november 21-én elfogadta a 2024-es éves fenntartható növekedési jelentést 7 , amely elindította a gazdaságpolitikai koordináció 2024. évi európai szemeszterét. Az Európai Tanács 2024. március 22-én jóváhagyta a jelentésnek a versenyképes fenntarthatóság négy dimenziójára vonatkozó prioritásait. A Bizottság 2023. november 21-én az 1176/2011/EU rendelet alapján elfogadta a riasztási mechanizmus keretében készült 2024. évi jelentést is, amelyben Görögországot azon tagállamok közé sorolta, amelyek tekintetében fennállhat egyensúlyhiány vagy annak kockázata, és amelyek vonatkozásában részletes felülvizsgálatra van szükség. Ugyanezen a napon a Bizottság elfogadta a Görögország 2024. évi költségvetésiterv-javaslatára vonatkozó véleményt is. Emellett a Bizottság elfogadta az euroövezet gazdaságpolitikájáról szóló tanácsi ajánlásra vonatkozó ajánlást, amelyet a Tanács 2024. április 12-én elfogadott, valamint a foglalkoztatási iránymutatások és a szociális jogok európai pillérében foglalt elvek végrehajtását elemző 2024. évi együttes foglalkoztatási jelentésre vonatkozó javaslatot is, amelyet a Tanács 2024. március 11-én elfogadott.
(5)2024. április 30-án hatályba lépett az EU új gazdasági kormányzási kerete. A keret magában foglalja egyrészt a gazdaságpolitikák hatékony összehangolásáról és a többoldalú költségvetési felügyeletről, valamint az 1466/97/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló (EU) 2024/1263 európai parlamenti és tanácsi rendeletet, másrészt a túlzott hiány esetén követendő eljárás végrehajtásáról szóló módosított 1467/97/EK rendeletet és a tagállamok költségvetési keretrendszeréről szóló módosított 2011/85/EU irányelvet 8 . Az új keret célja, hogy fokozatos államháztartási konszolidációval, továbbá reformok és beruházások végrehajtásával fenntarthatóvá tegye az államadósságot és előmozdítsa a fenntartható és inkluzív növekedést. Előmozdítja a nemzeti felelősségvállalást, fokozott hangsúlyt helyez a középtávra, emellett hatékonyabbá és következetesebbé teszi a végrehajtást. Minden tagállamnak nemzeti középtávú költségvetési-strukturális tervet kell benyújtania a Tanácsnak és a Bizottságnak. A nemzeti középtávú költségvetési-strukturális tervek a tagállam költségvetési, reform- és beruházási kötelezettségvállalásait tartalmazzák, amelyek a nemzeti törvényhozás ciklusának rendes hosszától függően 4 vagy 5 éves tervezési időhorizontra vonatkoznak. A nemzeti középtávú költségvetési-strukturális tervben foglalt nettó kiadási pályának 9 meg kell felelnie az (EU) 2024/1263 rendeletben előírt követelményeknek, többek között annak, hogy az államadósságot a kiigazítási időszak végére megalapozottan csökkenő pályára kell állítani, vagy ilyen pályán kell tartani, vagy biztosítani kell, hogy a nettó kiadási pálya prudens szinten, a GDP 60 %-a alatt maradjon, továbbá a költségvetési hiányt középtávon a GDP 3 %-a alá kell csökkenteni, és/vagy e referenciaérték alatt kell tartani. Amennyiben egy tagállam elkötelezi magát az (EU) 2024/1263 rendeletben meghatározott kritériumoknak megfelelő releváns reformok és beruházások mellett, a kiigazítási időszak legfeljebb három évvel meghosszabbítható. Az említett tervek elkészítésének támogatása céljából a Bizottság 2024. [június 21-én] iránymutatást fog nyújtani a tagállamoknak a tervek és az elért eredményekről szóló, későbbiekben benyújtandó éves jelentések tartalmára vonatkozóan, és az (EU) 2024/1263 rendelet 5. cikkének megfelelően (adott esetben referenciapályát és technikai információkat tartalmazó) technikai iránymutatást fog küldeni számukra a költségvetési kiigazításokhoz. A tagállamoknak 2024. szeptember 20-ig kell benyújtaniuk középtávú költségvetési-strukturális terveiket, kivéve, ha az adott tagállam és a Bizottság megállapodik a határidő észszerű időtartammal történő meghosszabbításáról. A tagállamoknak biztosítaniuk kell nemzeti parlamentjük bevonását, valamint adott esetben a független költségvetési intézményekkel, a szociális partnerekkel és más nemzeti érdekelt felekkel folytatott konzultációt.
(6)2024-ben a gazdaságpolitikai koordináció európai szemesztere a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz végrehajtásához igazodóan fejlődik tovább. A helyreállítási és rezilienciaépítési tervek teljes körű végrehajtása változatlanul elengedhetetlen az európai szemeszter szerinti szakpolitikai prioritások teljesítéséhez, mivel a tervek hozzájárulnak az elmúlt években kiadott releváns országspecifikus ajánlásokban azonosított kihívások összességének vagy jelentős részének eredményes kezeléséhez. A 2019., 2020., 2022. és 2023. évi országspecifikus ajánlások ugyanúgy relevánsak maradnak az (EU) 2021/241 rendelet 14., 18. és 21. cikkével összhangban felülvizsgált, aktualizált vagy módosított helyreállítási és rezilienciaépítési tervek tekintetében is.
(7)Görögország 2021. április 27-én az (EU) 2021/241 rendelet 18. cikkének (1) bekezdésével összhangban benyújtotta nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervét a Bizottságnak. Az (EU) 2021/241 rendelet 19. cikkének megfelelően a Bizottság az említett rendelet V. mellékletében foglalt értékelési iránymutatásokkal összhangban értékelte a helyreállítási és rezilienciaépítési terv relevanciáját, eredményességét, hatékonyságát és következetességét. A Tanács 2021. július 13-án elfogadta a Görögország helyreállítási és rezilienciaépítési terve értékelésének jóváhagyásáról szóló határozatát 10 , amelyet 2023. december 8-án módosítottak a vissza nem térítendő pénzügyi támogatásra vonatkozó maximális pénzügyi hozzájárulásnak az (EU) 2021/241 rendelet 18. cikkének (2) bekezdése szerinti aktualizálása, valamint a REPowerEU-fejezet beillesztése céljából 11 . A részletek folyósításának feltétele, hogy a Bizottság az (EU) 2021/241 rendelet 24. cikkének (5) bekezdésével összhangban határozatot hozzon arról, hogy Görögország kielégítően teljesítette a tanácsi végrehajtási határozatban foglalt releváns mérföldköveket és célokat. A kielégítő teljesítés előfeltétele, hogy a korábbi mérföldkövek és célok terén ne következzen be visszalépés.
(8)Görögország 2024. április 30-án benyújtotta 2024. évi nemzeti reformprogramját és 2024. évi stabilitási programját, összhangban az 1466/97/EK rendelet 4. cikkének (1) bekezdésével. Az (EU) 2021/241 rendelet 27. cikkével összhangban a 2024. évi nemzeti reformprogram Görögországnak a helyreállítási és rezilienciaépítési terve megvalósítása terén tett előrehaladásról készített féléves jelentését is tükrözi.
(9)A Bizottság 2024. június 19-én közzétette a Görögországra vonatkozó 2024. évi országjelentést 12 . Ebben értékelte a Tanács által 2019 és 2023 között elfogadott releváns országspecifikus ajánlások végrehajtása terén Görögország által elért előrehaladást, és számba vette a helyreállítási és rezilienciaépítési terv Görögország általi végrehajtását. Ezen elemzés alapján az országjelentés rávilágított a helyreállítási és rezilienciaépítési terv által nem vagy csak részben kezelt kihívásokra, valamint újonnan felmerült és kialakulóban lévő kihívásokra hívta fel a figyelmet. A jelentés értékelte továbbá a Görögország által a szociális jogok európai pillérének végrehajtása, a foglalkoztatásra, a készségekre és a szegénység csökkentésére vonatkozó kiemelt uniós célok elérése, valamint az ENSZ fenntartható fejlődési céljainak megvalósítása terén elért eredményeket.
(10)A Bizottság az 1176/2011/EU rendelet 5. cikke alapján Görögország vonatkozásában részletes felülvizsgálatot végzett. A Bizottság szolgálatai által az említett rendelet alkalmazásában Görögország makrogazdasági sebezhetőségeire vonatkozóan készített értékelés főbb megállapításait 2024 áprilisában közzétették 13 . A 2023-ban megállapított túlzott egyensúlyhiányt követően a Bizottság 2024. június 19-én megállapította, hogy Görögországban makrogazdasági egyensúlyhiány áll fenn. Görögország mindenekelőtt a magas munkanélküliség mellett a magas államadóssághoz és a nemteljesítő hitelek magas arányához kapcsolódó sebezhetőségekkel szembesül, amelyek továbbra is relevánsak, bár jelentősen enyhültek, és ez a tendencia várhatóan folytatódik, ugyanakkor a külső pozíció továbbra is gyenge. A GDP-arányos államadósság tovább csökkent, és bár 2023-ban még mindig magas, közel 162 %-os lesz, az adósság fenntarthatóságát fenyegető rövid távú kockázatok mérsékeltnek tűnnek. Az elmúlt években a nominális GDP növekedése volt az egyik fő hajtóereje az adósságráta gyors csökkenésének, a továbbiakban viszont a költségvetési egyenleg várható további javulása biztosíthatja az adósságráta folytatólagos csökkenését. A folyó fizetési mérleg hiánya, amely 2020 és 2022 között jelentősen nőtt, 2023-ban számottevően szűkült, de az élénk belföldi kereslet mellett továbbra is magas maradt. Idén és jövőre csak csekély javulás várható a folyó fizetési mérlegben, mivel a beruházások erőteljes növekedése az előrejelzések szerint az importot magasan tartja. A rendkívül negatív nettó nemzetközi befektetési pozíció GDP-hez viszonyított aránya tavaly szintén javult a magas nominális GDP-növekedésnek köszönhetően, de változatlanul a leggyengébb az EU-ban. A nemteljesítő hitelek állománya az elmúlt években erőteljesen csökkent, és 2023-ban tovább mérséklődött, de a nemteljesítő hitelek bankszektoron kívüli szanálása még mindig lassú, és ennek következtében továbbra is megterhelik a gazdaságot. A foglalkoztatás nőtt, a munkanélküliség pedig tovább csökkent, de még mindig viszonylag magas. Az éveken át tartó szakpolitikai fellépés és kiterjedt strukturális reformok egyértelműen hozzájárultak az azonosított sebezhetőségek csökkentéséhez. A prudens költségvetési irányvonal fenntartása és a helyreállítási és rezilienciaépítési terv időben történő végrehajtásának folytatása továbbra is döntő fontosságú a versenyképesség javítása és a gazdaság egyensúlyának helyreállítása szempontjából, beleértve a külső pozíciót is.
(11)Az Eurostat által hitelesített adatok 14 alapján Görögország GDP-arányos költségvetési hiánya a 2022. évi 2,5 %-ról 2023-ban 1,6 %-ra csökkent, míg a GDP-arányos államadósság a 2022. év végi 172,7 %-ról 2023 végére 161,9 %-ra esett vissza.
(12)A Tanács 2022. július 12-i ajánlása 15 szerint Görögországnak 2023-ban prudens költségvetési politikát kell biztosítania, különösen azáltal, hogy a tagállami finanszírozású elsődleges folyó kiadás növekedését a potenciális kibocsátás középtávú növekedése 16 alatt tartja, figyelembe véve az energiaár-emelkedésnek leginkább kitett háztartásoknak és vállalkozásoknak, valamint az Ukrajnából menekülőknek nyújtott ideiglenes és célzott támogatás fenntartását. Az ajánlás azt is tartalmazta, hogy Görögországnak készen kell állnia arra, hogy a folyó kiadásokat a változó helyzethez igazítsa. Görögország részére egyebek mellett azt az ajánlást is megfogalmazták, hogy a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz és más uniós források felhasználásával fokozza a zöld és a digitális átállásra, illetve a REPowerEU kezdeményezés figyelembevételével az energiabiztonságra irányuló közberuházásokat. A Bizottság becslései szerint a költségvetési irányvonal 17 2023-ban expanzív volt, és a GDP 0,5 %-ának felelt meg, magas inflációs környezetben. A nemzeti finanszírozású (a diszkrecionális bevételi intézkedések nélkül számított) elsődleges folyó kiadások 2023. évi növekedése a GDP 0,6 %-ának megfelelő restriktív hatást gyakorolt a költségvetési irányvonalra, és összhangban volt a tanácsi ajánlással. A nemzeti finanszírozású elsődleges folyó kiadások restriktív hatása arra vezethető vissza, hogy csökkentek az energiaár-emelkedés nyomán a háztartások és a vállalkozások támogatása érdekében hozott (célzott és nem célzott) szükséghelyzeti támogatási intézkedések nettó költségei (a GDP 2,7 %-ával). A nemzeti finanszírozású (a diszkrecionális bevételi intézkedések nélkül számított) elsődleges folyó kiadások növekedésének fő mozgatórugóját a szociális ellátások, többek között a nyugdíjak jelentették. A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz vissza nem térítendő támogatásai és más uniós alapok által finanszírozott kiadások 2023-ban a GDP 2,5 %-át tették ki. A nemzeti finanszírozású beruházások 2023-ban a GDP 2,6 %-át tették ki, ami 2022-höz képest 0,2 százalékpontos növekedést jelent. Görögország addicionális beruházásokat finanszírozott a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközből és más uniós alapokból. Görögország a zöld és a digitális átállásra és az energiabiztonságra irányuló közberuházásokat finanszírozott a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközből és más uniós forrásokból; e beruházások közé tartozott például az átviteli infrastruktúra korszerűsítése, ami lehetővé tette további megújuló energiaforrások alkalmazását a villamosenergia-hálózatban, valamint a digitális megoldások használatát előmozdító, kkv-k számára nyújtott pénzügyi támogatás.
(13)A 2024. évi stabilitási program fő előrejelzései a következőképpen foglalhatók össze. A költségvetési előrejelzéseket alátámasztó makrogazdasági forgatókönyv 2024-ben 2,5 %-os, 2025-ben pedig 2,6 %-os reál-GDP-növekedéssel számol, a HICP-inflációt pedig 2024-ben 2,6 %-ra, 2025-ben pedig 2,0 %-ra prognosztizálja. A GDP-arányos államháztartási hiány 2024-ben várhatóan 1,2 %-ra csökken, majd 2025-ben a GDP 0,9 %-ának megfelelő szinten lesz, míg a GDP-arányos államadósság 2024 végére várhatóan 152,7 %-ra, 2025 végére pedig 146,3 %-ra esik vissza. A stabilitási program nem tartalmaz a 2025 utáni időszakra vonatkozó költségvetési előrejelzéseket.
(14)A Bizottság 2024. tavaszi előrejelzése szerint a reál-GDP 2024-ben 2,2 %-kal, 2025-ben pedig 2,3 %-kal nő, a HICP-infláció pedig 2024-ben 2,8 %, 2025-ben pedig 2,1 % lesz.
(15)A Bizottság 2024. tavaszi előrejelzése 2024-re a GDP 1,2 %-ának megfelelő költségvetési hiányt vetít előre, és azzal számol, hogy a GDP-arányos államadósság 2024 végére 153,9 %-ra csökken. A hiány 2024. évi csökkenése elsősorban azzal magyarázható, hogy a bevételek növekedéséhez képest a szociális ellátások csekély mértékben növekedtek. A Bizottság becslései alapján a költségvetési irányvonal 2024-ben várhatóan expanzív lesz, a GDP 0,3 %-ának megfelelő mértékben.
(16)A Bizottság 2024. tavaszi előrejelzése szerint a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközből származó vissza nem térítendő támogatásokból finanszírozott kiadások nagysága 2024-ben a GDP 1,5 %-a lesz, szemben a 2023. évi 1,0 %-kal. A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz vissza nem térítendő támogatásaival finanszírozott kiadások magas színvonalú beruházásokat és termelékenységnövelő reformokat tesznek majd lehetővé anélkül, hogy közvetlen hatással lennének Görögország államháztartási egyenlegére és államadósságára. A Bizottság 2024. tavaszi előrejelzése szerint 2023-ban és 2024-ben várhatóan a kiadásoknak a GDP kevesebb mint 0,1 %-át kitevő részét fedezik a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközből származó hitelekből.
(17)A Tanács 2023. július 14-én azt ajánlotta 18 , hogy Görögország biztosítson prudens költségvetési politikát, különösen azáltal, hogy a nemzeti finanszírozású nettó elsődleges kiadások 19 nominális növekedését 2024-ben legfeljebb 2,6 %-ra korlátozza. A Bizottság a 2023. évi költségvetés végrehajtásával és a 2024. évi költségvetésiterv-javaslatok elkészítésével összefüggésben felhívta a tagállamok figyelmét arra, hogy a 2023. évi tényadatok függvényében javasolni fogja a hiányalapú túlzotthiány-eljárások megindítását a Tanácsnak. A Bizottság 2024. tavaszi előrejelzése szerint Görögország nemzeti finanszírozású nettó elsődleges kiadásai 2024-ben 1,8 %-kal fognak emelkedni 20 , ami az ajánlott maximális növekedési ráta alatt van. Ez összhangban van a Tanács ajánlásával.
(18)A Tanács továbbá azt ajánlotta, hogy Görögország 2023-ban és 2024-ben a lehető leghamarabb szüntesse meg a hatályban lévő szükséghelyzeti energiatámogatási intézkedéseket, és a kapcsolódó megtakarításokat fordítsa a költségvetési hiány csökkentésére. Emellett a Tanács pontosította, hogy amennyiben az energiaárak újbóli emelkedése miatt új támogatási intézkedésekre vagy a meglévők folytatására lesz szükség, Görögországnak biztosítania kell, hogy ezek a kiszolgáltatott helyzetben lévő háztartások és vállalkozások védelmére irányuljanak, beleférjenek a költségvetési keretekbe, és megőrizzék az energiamegtakarításra irányuló ösztönzőket. A Bizottság 2024. tavaszi előrejelzése szerint a szükséghelyzeti energiatámogatási intézkedések nettó költségvetési terhe 21 2023-ban a GDP 0,0 %-át, 2024-ben és 2025-ben pedig 0,1 %-át teszi ki. A becslések szerint 2024-ben és 2025-ben várhatóan továbbra is hatályban marad a megnövelt fűtési támogatás és a dízelüzemanyagra kivetett különadó visszatérítése a mezőgazdasági termelők számára, bár ez csekély hatással jár 22 . Az előrejelzés szerint a szükséghelyzeti energiatámogatási intézkedéseket 2023–2024-ben a lehető leghamarabb megszüntetik. Ez összhangban van a Tanács ajánlásával.
(19)A Tanács emellett azt is ajánlotta, hogy Görögország tartsa fenn a nemzeti finanszírozású közberuházások szintjét, és biztosítsa a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközből származó vissza nem térítendő támogatások és más uniós alapok hatékony felhasználását, különösen a zöld és a digitális átállás előmozdítása érdekében. A Bizottság 2024. tavaszi előrejelzése szerint a nemzeti finanszírozású közberuházások (a 2023. évi GDP-arányos 2,6 %-hoz képest) 2024-ben a GDP 2,4 %-ára csökkennek. Ennek oka az uniós strukturális alapok programozási időszakainak ütemezése. Az új program keretében végrehajtott beruházások uniós társfinanszírozási aránya a feltételezések szerint magasabb, mint az előző programozási időszakban megvalósított beruházásoké. Ennek következtében a beruházásokra fordított, társfinanszírozott nemzeti kiadások csökkennek. A 2024. évi költségvetési kiigazítás elsősorban nem a beruházások csökkenésének tudható be. Ezen addicionális tényezők figyelembevételével az értékelés szerint a 2024. évi közberuházások megfelelnek a tanácsi ajánlásnak. Másrészről az uniós forrásokból (többek között a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközből származó vissza nem térítendő támogatásokból) finanszírozott közkiadások mértéke a 2023. évi GDP-arányos 2,5 %-hoz képest 2024-ben a GDP 3,4 %-ára nő.
(20)Az előrejelzés zárónapján ismert gazdaságpolitikai intézkedések alapján, és változatlan szakpolitikát feltételezve a Bizottság 2024. tavaszi előrejelzése 2025-ben a GDP 0,8 %-ának megfelelő költségvetési hiányt valószínűsít. A hiány 2025. évi csökkenése elsősorban a kamatkiadások csökkenésének, valamint a közszektorbeli bérek visszafogott emelkedésének tudható be. A GDP-arányos államadósság 2025 végére várhatóan 149,3 %-ra csökken. A GDP-arányos államadósság 2025. évi csökkenése főként az elsődleges többlet növekedésével és a nominális GDP-növekedés erősödésével, valamint az SFA-tételekkel magyarázható. A prudens költségvetési politikának a külső pozíció megerősítéséhez is hozzá kell járulnia.
(21)A helyreállítási és rezilienciaépítési terv keretében megkezdett bevált módszerekre és reformokra építve – beleértve egy olyan új reformot is, amelynek célja Görögország adókijátszás elleni küzdelemre irányuló erőfeszítéseinek további erősítése – tovább kell erősíteni az adópolitikai keretet, hogy Görögország több beruházást vonzhasson, ezáltal csökkentve a továbbra is jelentős beruházási hiányt. Konkrétabban, egy szélesebb körű, az uniós bevált gyakorlatokkal összhangban álló feltételes adómegállapítási rendszer bevezetése biztosíthatja az adófizetők számára a meglévő adójogszabályok átlátható értelmezését, ezáltal nagyobb jogbiztonságot nyújtva a befektetőknek. Ezen túlmenően a független állami adóhatóság kapacitásának bővítésére irányuló erőfeszítések fokozása – különösen az emberi erőforrások irányítására és fejlesztésére vonatkozó autonómiájának megerősítése révén – hozzájárulhat az adóügyi megfelelés további növeléséhez.
(22)Görögország további lépéseket tett a közigazgatás modernizálása érdekében, de még mindig van mit tenni a hatékonyság további növelése terén. A 2010 utáni jelentős kiigazítást követően a közigazgatás mérete és költsége nagyjából összhangba került az uniós átlaggal. Görögország közszektorbeli bérköltsége 2023-ban stabilan a GDP 10,8 %-án maradt, ami némileg meghaladta az uniós átlagot (a GDP 10,2 %-a), figyelembe véve a 2010 óta először bekövetkezett béremeléseket. A juttatások 2024 elején hatályba lépett kiigazítása – többek között a vezetői felelősséggel járó pozíciók esetében – összhangban volt az egységes bértáblával, mivel azt a közigazgatás egészében alkalmazták. Az elért eredmények megőrzéséhez kulcsfontosságú lesz: i. az egységes bértábla folyamatos alkalmazása úgy, hogy közben az állandó alkalmazottak tekintetében a felvettek és a távozók létszámának egyensúlyban tartására vonatkozó felvételi szabály alkalmazása révén fenntartják a jelenlegi személyzeti létszámot, valamint ii. az ideiglenes alkalmazottak tekintetében a 2022-ben bevezetett felső határ folyamatos alkalmazása. A helyreállítási és rezilienciaépítési terv magában foglal a közigazgatás hatékonyságának javítására irányuló intézkedéseket, beleértve a 2023-ban elfogadott többszintű kormányzási keret létrehozását. Ahhoz, hogy a központi, regionális és helyi szintek közötti koordináció terén várható javulás megvalósulhasson, a keret – beleértve a tervezett irányítási struktúrákat és információs rendszert is – várhatóan 2024-ben válik teljes mértékben működőképessé.
(23)Az (EU) 2021/241 rendelet 19. cikke (3) bekezdésének b) pontjával és V. mellékletének 2.2. kritériumával összhangban a helyreállítási és rezilienciaépítési terv 2026-ig végrehajtandó, egymást erősítő reformok és beruházások széles körét tartalmazza. Ezek várhatóan hatékonyan hozzájárulnak a releváns országspecifikus ajánlásokban azonosított kihívások összességének vagy jelentős részének kezeléséhez. Görögország hosszú távú versenyképességének a zöld és a digitális átállás révén történő fokozásához, és ezzel egyidejűleg a társadalmi méltányosság biztosításához elengedhetetlenül fontos, hogy a REPowerEU-fejezettel kiegészített terv eredményes végrehajtása e szűkös időkereten belül gyorsan megvalósuljon. A tervben foglalt kötelezettségvállalások 2026 augusztusáig történő teljesítése szempontjából meghatározó jelentőséggel bír, hogy Görögország – az esetleges késedelmek kockázatának kezelésével – folytassa a reformok végrehajtását és felgyorsítsa a beruházásokat, miközben stabil igazgatási kapacitást biztosít. A görög hatóságok intézkedéseket fogadtak el a végrehajtás javítása és a közigazgatási kapacitás növelése érdekében, míg a helyreállítási és rezilienciaépítési terv további konkrét intézkedéseket tartalmaz, amelyek várhatóan hozzájárulnak e célkitűzés eléréséhez. A Görögország előtt álló konkrét kihívások közé tartoznak a következők: i. a közbeszerzési eljárásokkal szembeni jogos igények kezelésére irányuló hosszadalmas peres eljárások, amelyek azzal a kockázattal járnak, hogy a beruházások lezárásának tervezett időpontja egy 2026 augusztusát követő időpontra csúszik, ii. a tulajdonjogok lassú átruházása, valamint iii. a gyenge koordináció, különösen az egy-egy minisztérium hatáskörén túlmutató szakpolitikai területeket érintő beruházások és reformok tekintetében. A helyreállítási és rezilienciaépítési terv sikeres végrehajtásához alapvető fontosságú a helyi és regionális hatóságok, a szociális partnerek, a civil társadalom szereplői és más releváns érdekelt felek szisztematikus bevonása a széles körű felelősségvállalás biztosítása érdekében.
(24)A kohéziós politikai alapok félidős felülvizsgálatának részeként Görögországnak az (EU) 2021/1060 rendelet 18. cikkével összhangban 2025 márciusáig felül kell vizsgálnia az egyes programokat, figyelembe véve többek között a 2024. évi országspecifikus ajánlásokban azonosított kihívásokat, valamint nemzeti energia- és klímatervét. Az egyes programokhoz nyújtott uniós finanszírozás végleges összegét e felülvizsgálat alapján fogják meghatározni. Görögország haladást ért el a kohéziós politika és a szociális jogok európai pillérének végrehajtása terén, ugyanakkor továbbra is vannak kihívások. Görögországban különösen a periférikusabb régiókban továbbra is lassú a növekedés, és jelentős egyenlőtlenségek mutatkoznak a városi és nem városi területek között. Elengedhetetlen a kohéziós politikai programok végrehajtásának felgyorsítása és az adminisztratív kapacitás nemzeti és regionális szinten történő megerősítése. Továbbra is relevánsak a program keretében elfogadott prioritások. Különösen a vállalkozások innovációs képességét javító és a vállalkozások célzott támogatására összpontosító intézkedések elengedhetetlenek a versenyképesség fokozásához. A zöld átállás részeként hulladékgazdálkodási beruházásokra van szükség az újrafeldolgozási célok elérése és a hulladéklerakókban való elhelyezés csökkentése érdekében. Alapvető fontosságú a vízgazdálkodás átfogó fejlesztése, amely magában foglalja a vízgazdálkodást és a szennyvízkezelést, az energetikai hasznosítást, a digitalizációt, a víz újrafelhasználását, az esővizet és a megújuló energiaforrásokon alapuló fenntartható sótalanítást. Az energiaágazat átalakulásához a megújuló energia részarányának növelésére, energiatárolási megoldásokra és az energiahatékonyság javítására, valamint az energiaszegénység kezelésére van szükség. A tiszta városi közlekedés arányának növelése szintén kulcsfontosságú a karbonsemlegesség eléréséhez. A kohéziós politikai programoknak folytatniuk kell a készségekbe való, átfogó stratégián alapuló beruházásokat, a gyermekgarancia végrehajtását, a minőségi és megfizethető tartós ápolási-gondozási szolgáltatások és a szociális lakhatás előmozdítását, valamint a marginalizált közösségek, például a romák és a migráns háttérrel rendelkezők munkaerőpiaci aktivizálásának és társadalmi integrációjának fokozását. A kohéziós politikai programok félidős felülvizsgálatával összefüggésben az éghajlatváltozással kapcsolatos kockázatok megelőzése és az azokkal szembeni felkészültség további figyelmet érdemel. Görögország a Stratégiai Technológiák Európai Platformja kezdeményezést is felhasználhatná ipari átalakulásának támogatására, különösen a tisztaenergia-termelés és -tárolás, a zöld hajózás és a biotechnológia, valamint a zöld és digitális készségek fejlesztése terén.
(25)A helyreállítási és rezilienciaépítési terv és más uniós alapok által kezelt gazdasági és társadalmi kihívásokon túl Görögország számos további kihívással néz szembe a gazdasági növekedéssel, a szabályozási kerettel és a munkaerő továbbképzésével kapcsolatban, amelyek, ha foglalkoznak velük, fokozhatják az ország versenyképességét. A foglalkoztatási ráta – bár növekszik – az egyik legalacsonyabb az EU-ban, és a munkaerőpiachoz való hozzáférés továbbra is kihívást jelent, különösen a nők és a fiatalok számára. Ami az oktatást illeti, Görögország az elmúlt években lépéseket tett a tantervek felülvizsgálatára, többek között a helyreállítási és rezilienciaépítési terv összefüggésében, valamint a humán és digitális készségekről szóló egyes tanfolyamok beépítésére. Az alapkészségek terén elért teljesítmény azonban továbbra is rendkívül alacsony, ami aláássa a munkaerőpiaci eredményeket, a termelékenységet és a versenyképességet. Ezt mutatja a 15 éves diákok teljesítménye a matematika, az olvasás és a természettudományok terén, amely 2012 óta jelentős mértékben romlott, és az OECD legutóbbi nemzetközi tanulói teljesítménymérési programja szerint a legalacsonyabbak között van az EU-ban. Az alulteljesítő diákok – többek között az előnyösebb háttérrel rendelkezők körében is tapasztalható – magas és növekvő aránya, valamint a legjobban teljesítő diákok alacsony aránya strukturális kihívásokra utal az oktatási rendszer minősége és méltányossága tekintetében. Görögország az utolsó helyen áll az uniós tagállamok között a kisgyermekkori nevelésben és gondozásban való részvétel tekintetében is, amelyről megállapították, hogy pozitívan befolyásolja a későbbi oktatási eredményeket. A Görögország oktatási eredményeit aláásó kihívások a következőkhöz kapcsolódhatnak: i. az oktatási rendszer alulfinanszírozottsága, ii. nincs elegendő hangsúly a kompetenciaalapú tanítási és tanulási módszereken, amelyek nagy hangsúlyt fektetnek a vállalkozói, humán és transzverzális készségekre, iii. az iskolai autonómia alacsony szintje, valamint iv. a tanárok szisztematikus értékelésének hiánya.
(26)A lakosságnak nyújtott szolgáltatások javítása, valamint a gazdasági, költségvetési és éghajlati fenntarthatóság növelése továbbra is fontos prioritások. Ebben az összefüggésben tovább kell javítani az állami eszközök kezelését, többek között az állami tulajdonú vállalatok korszerűsítése és az állami ingatlanok fejlesztése révén. Egyes állami tulajdonú vállalatoknál sikeresen végrehajtottak néhány reformot, amelyek hozzájárultak a működési rugalmasság és a gazdasági önállóság növeléséhez, belső irányítási kapacitásuk megerősítéséhez, valamint beszerzési, javadalmazási és munkaerő-felvételi politikáik és eljárásaik javításához. Az ilyen gyakorlatok átvétele előnyös lenne más állami tulajdonú vállalatok esetében is, hogy mind a társadalom, mind a gazdaság számára nagyobb értéket teremthessenek. A Görög Köztársaság eszköz- és részesedéskezelő társasága és leányvállalatai központi szerepet játszanak az ilyen állami eszközök kezelésében. Mérlegelik, hogy miként lehetne tovább javítani a társaság hatékonyságát és eredményességét, például szervezeti és funkcionális kapacitásának növelésével, valamint működési autonómiájának és belső beruházási szakértelmének megerősítésével.
(27)A környezetvédelmi engedélyezés többek között szabályozási hiányosságok miatti elhúzódása továbbra is akadályozza a központi és regionális szintű beruházásokat. A környezetvédelmi engedélyezés szerves részét képezi bármilyen típusú beruházás általános engedélyezési folyamatának, a környezetvédelmi engedély megszerzésének folyamata pedig összetett és hosszadalmas. Nevezetesen, továbbra sem létezik a megújuló energiaforrások környezetvédelmi osztályozása, illetve nincsenek olyan feltételek, amelyek meghatároznák, hogy milyen körülmények között engedélyezhetők a korlátozott környezeti hatással járó ipari tevékenységek. Meg kell határozni a nem jelentős változások miatt egyszerűsített engedélyezési eljárást igénylő esetekre vonatkozó kritériumokat is. Az e problémák megoldását elősegítő szabályozási aktusok hiánya megakadályozza, hogy a korábban bevezetett, a környezetvédelmi engedélyezés racionálisabb és kockázatalapúbb kritériumokra való alapozását célzó jogalkotási fejlesztések bármilyen hatást gyakoroljanak. E függőben lévő szabályozási aktusok elfogadása jelentős hatást gyakorolhat az érintett beruházások új vagy módosított/megújított engedélyeihez szükséges környezeti vizsgálatok idejére és minőségére. Továbbá, a magánszektorból származó környezetvédelmi értékelők alkalmazására vonatkozó szabályozási keret elkészülte ellenére a vonatkozó nyilvántartás továbbra is kihasználatlan, a rendszer pedig még nem lépett működésbe. A szabályozási keret kiegészítése a hiányzó másodlagos jogszabályok elfogadásával és a tanúsított magán környezetvédelmi értékelők rendszerének bevezetésével hozzájárulna Görögország üzleti környezetének megerősítéséhez, mivel ezek várhatóan csökkentik a környezetvédelmi engedélyezési eljárás szűk keresztmetszeteit és növelik a befektetői bizalmat. A fent említett szakpolitikai intézkedések várhatóan megkönnyítik a beruházásokat, amelyek várhatóan növelik a termelékenységet és bővítik az exportbázist, ezáltal csökkentik az importfüggőséget, javítják a növekedési kilátásokat, és támogatják a külső egyensúly helyreállítását, valamint az állományok egyensúlyhiányának felszámolását.
(28)A – különösen a megújuló energiaforrások részarányának a teljes villamosenergia-termelésen belüli növelésére irányuló – erőfeszítések ellenére Görögország továbbra is nagymértékben függ a fosszilis tüzelőanyagoktól: 2022-ben az olaj és a gáz tette ki energiaszerkezetének 55 %-át, illetve 20 %-át. Bár a Görögország felülvizsgált helyreállítási és rezilienciaépítési tervéhez hozzáadott REPowerEU-fejezet számos olyan reformot és beruházást tartalmaz, amelyek várhatóan felgyorsítják Görögország dekarbonizációs erőfeszítéseit, további intézkedésekre van szükség Görögország fosszilis tüzelőanyagoktól való függőségének csökkentése érdekében. Görögország rendelkezik az EU egyik legöregebb járműparkjával, és a közlekedésben továbbra is nagyon alacsony a megújuló energiaforrások használata. Ennek következtében Görögország közlekedési ágazata továbbra is az egyik legnagyobb szén-dioxid-kibocsátó. A közlekedési ágazat villamosításának felgyorsításához egy ambiciózusabb politika adhatná meg az alaphangot. Ez magában foglalhatja a nemzeti éghajlat-politikai jogszabályok által a belső égésű motorokról az elektromos motorokra való átállásra kötelezett járműkategóriák kiterjesztését, valamint a súlyosan szennyező járművek forgalomból való kivonásának kikényszerítéséét.
(29)A Görögországot sújtó természeti katasztrófák növekvő gyakorisága és súlyossága súlyos terhet rótt a polgári védelmi rendszerre. 2023-ban Görögországot súlyos erdőtüzek és áradások sújtották, amelyek emberéletet követeltek, katasztrofális károkat okoztak a természeti környezetben, valamint jelentős károkat okoztak a vagyonban és az infrastruktúrában. A helyreállítási és rezilienciaépítési terv és a kohéziós alapok keretében végrehajtott polgári védelmi beruházások várhatóan javítani fogják a katasztrófareagálási képességeket. A megelőzésre irányuló erőfeszítések azonban tovább fokozhatók. A korai előrejelzés, az éghajlatváltozás hatásaival szemben ellenálló infrastruktúra és más kockázatmegelőzési intézkedések hatékonyságának és eredményességének javítását célzó reformok és beruházások kiegészíthetik a felkészültségi intézkedéseket, és segíthetnek a jövőbeli természeti katasztrófák által okozott károk csökkentésében. Emellett a beruházásokat azokra az intézkedésekre lehetne összpontosítani, amelyek a megelőzésre és a felkészültségre, valamint az ökoszisztéma-alapú megközelítések alkalmazására irányulnak és így erősítik a rezilienciát.
(30)Az euroövezeti tagállamok gazdaságai közötti szoros összefonódásokra és a gazdasági és monetáris unió működéséhez való együttes hozzájárulásukra tekintettel 2024-ben a Tanács azt ajánlotta, hogy az euroövezeti tagállamok tegyenek intézkedéseket – többek között helyreállítási és rezilienciaépítési terveik révén – az euroövezet gazdaságpolitikájáról szóló ajánlás végrehajtása érdekében. Görögország esetében az 1., 2., és 3. ajánlás hozzájárul az első, a második, a harmadik, a negyedik és az ötödik euroövezeti ajánlás végrehajtásához.
(31)A Bizottság részletes felülvizsgálata és az egyensúlyhiány fennállására vonatkozó következtetése alapján az 1176/2011/EU rendelet 6. cikke szerinti ajánlásokat az alábbi 1., 2. és 3. ajánlás tükrözi. Az 1. ajánlásban említett szakpolitikák hozzájárulnak az államadóssággal, a külső pozícióval és a nemteljesítő hitelekkel kapcsolatos sebezhetőségek kezeléséhez. A 2. és a 3. ajánlásban említett szakpolitikai intézkedések támogatják a potenciális GDP növekedését, és ennek eredményeképpen hozzájárulnak az 1. ajánlás kezeléséhez is. Az 1., 2., és 3. ajánlás – a (30) preambulumbekezdéssel összhangban – egyaránt hozzájárul az egyensúlyhiány kezeléséhez és az euroövezetre vonatkozó ajánlás végrehajtásához,
AJÁNLJA, hogy Görögország 2024-ben és 2025-ben tegyen intézkedéseket a következők érdekében:
1.Kellő időben nyújtsa be a középtávú költségvetési-strukturális tervet. A megreformált Stabilitási és Növekedési Paktum követelményeinek megfelelően 2025-ben korlátozza a nettó kiadások 23 növekedését olyan mértékűre, amely összhangban van azzal, hogy az államadósság középtávon megalapozottan csökkenő pályára kerül, és hogy az államháztartási hiány a Szerződésben a GDP 3 %-ában meghatározott referenciaérték alatt marad. Javítsa tovább az adórendszer beruházásokat ösztönző jellegét a jogbiztonság megerősítése révén, és növelje tovább az adóhatóságnak az emberi erőforrások irányítására és fejlesztésére vonatkozó működési autonómiáját. Őrizze meg a közigazgatás hatékonyságát, a megfelelő készségek vonzásának biztosítása és az egységes bértáblával való összhang megőrzése, valamint a többszintű kormányzási keret működőképessé tétele mellett. A kiegyensúlyozott növekedés előmozdítása és a belföldi termelőberuházások támogatása révén biztosítsa, hogy a külső egyenleg továbbra is javuló pályán maradjon. Folytassa a bankok és hitelgondozók birtokában lévő nemteljesítő hitelek állományának folyamatos csökkentését, többek között az elektronikus árverési folyamatok további javításával a sikertelen árverések arányának csökkentése érdekében.
2.Erősítse meg az uniós alapok kezeléséhez szükséges közigazgatási kapacitást, gyorsítsa fel a beruházásokat és tartsa fenn a reformok végrehajtásának lendületét. Kezelje a felmerülő késedelmeket annak érdekében, hogy lehetővé váljon a REPowerEU-fejezetet tartalmazó helyreállítási és rezilienciaépítési terv gyors és hatékony végrehajtásának folytatása, biztosítva a reformok és beruházások 2026 augusztusáig történő befejezését. Gyorsítsa fel a kohéziós politikai programok végrehajtását. Félidős felülvizsgálata keretében továbbra is összpontosítson az elfogadott prioritásokra, hozzon intézkedéseket az éghajlatváltozással kapcsolatos kockázatok megelőzése és az azokra való felkészültség terén felmerülő igények jobb kezelése érdekében, figyelembe véve a Stratégiai Technológiák Európai Platformja kezdeményezés által a versenyképesség javítására kínált lehetőségeket.
3.Fokozza a versenyképességet az alapkészségek terén mutatkozó alulteljesítés megszüntetése, az állami eszközök kezelésének megerősítése és a környezetvédelmi engedélyezés szabályozási keretének kiegészítése révén.
4.Csökkentse a fosszilis tüzelőanyagoktól való függőséget a közlekedési ágazat dekarbonizációjának felgyorsítása révén. Erősítse meg a természeti katasztrófák kezelését egy hatékony korai előrejelző és kockázatmegelőzési rendszer bevezetésével.
Kelt Brüsszelben, -án/-én.
a Tanács részéről
az elnök