<?xml version="1.0" encoding="UTF-8"?><JUDGMENT xmlns:fmx="http://opoce" xmlns:xsi="http://www.w3.org/2001/XMLSchema-instance" xsi:noNamespaceSchemaLocation="http://formex.publications.europa.eu/schema/formex-05.58-20161101.xd"><BIB.JUDGMENT><REF.CASE FILE="n.a."><NO.CASE>C-34/19</NO.CASE></REF.CASE><NO.CELEX>62019CJ0034</NO.CELEX><NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2020:148">EU:C:2020:148</NO.ECLI><NO.SEQ>0001</NO.SEQ><PAGE.FIRST.ECR>1</PAGE.FIRST.ECR><PAGE.SEQ>1</PAGE.SEQ><PAGE.LAST.ECR>13</PAGE.LAST.ECR><PAGE.TOTAL>13</PAGE.TOTAL><AUTHOR>CJ</AUTHOR></BIB.JUDGMENT><CURR.TITLE><PAGE.HEADER><P><HT TYPE="SC"><DATE ISO="20200304">2020. 03. 04‑i</DATE> ítélet – C‑34/19. sz. ügy</HT></P><P><HT TYPE="SC">Telecom Italia</HT></P></PAGE.HEADER></CURR.TITLE><TITLE><TI><P><HT TYPE="UC">A Bíróság Ítélete</HT> (első tanács)</P><P><DATE ISO="20200304">2020. március 4.</DATE><NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="STAR" NOTE.ID="E0001"><P>Az eljárás nyelve: olasz.</P></NOTE></P></TI></TITLE><INTERMEDIATE><INDEX IDX.CLOSE="”" SEPARATOR=" – " IDX.OPEN="„"><KEYWORD>Előzetes döntéshozatal</KEYWORD><KEYWORD>Jogszabályok közelítése</KEYWORD><KEYWORD>Távközlési szolgáltatások</KEYWORD><KEYWORD>Nyílt távközlési hálózatellátás bevezetése</KEYWORD><KEYWORD>97/13/EK irányelv</KEYWORD><KEYWORD>Az egyedi engedélyekre alkalmazandó illetékek és díjak</KEYWORD><KEYWORD>A 97/13/EK irányelv által engedélyezett díjakat meghaladó díjat bevezető átmeneti rendszer</KEYWORD><KEYWORD>Egy felsőbb szintű bíróság uniós joggal ellentétesnek tartott ítéletéhez kapcsolódó jogerő</KEYWORD></INDEX></INTERMEDIATE><JUDGMENT.INIT><P>A C‑34/19. sz. ügyben,</P><P>az EUMSZ 267. cikk alapján benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem tárgyában, amelyet a Tribunale amministrativo regionale per il Lazio (Lazio tartomány közigazgatási bírósága, Olaszország) a Bírósághoz <DATE ISO="20190117">2019. január 17‑én</DATE> érkezett, <DATE ISO="20181211">2018. december 11‑i</DATE> határozatával terjesztett elő</P></JUDGMENT.INIT><PARTIES><PLAINTIFS><P>a <HT TYPE="BOLD">Telecom Italia SpA</HT></P></PLAINTIFS><AGAINST>és</AGAINST><DEFENDANTS><P>a <HT TYPE="BOLD">Ministero dello Sviluppo Economico</HT>,</P><P>a <HT TYPE="BOLD">Ministero dell’Economia e delle Finanze</HT></P></DEFENDANTS></PARTIES><P>között folyamatban lévő eljárásban,</P><PREAMBLE><PREAMBLE.INIT><P>A BÍRÓSÁG (első tanács),</P><P>tagjai: J.‑C. Bonichot tanácselnök, R. Silva de Lapuerta, a Bíróság elnökhelyettese (előadó), M. Safjan, L. Bay Larsen és C. Toader bírák,</P><P>főtanácsnok: E. Tanchev,</P><P>hivatalvezető: A. Calot Escobar,</P></PREAMBLE.INIT><GR.VISA><VISA>tekintettel az írásbeli szakaszra,</VISA></GR.VISA><GR.CONSID><CONSID><P>figyelembe véve a következő által előterjesztett észrevételeket:</P><LIST TYPE="NDASH"><ITEM><P>a Telecom Italia SpA képviseletében F. Lattanzi avvocato,</P></ITEM><ITEM><P>az olasz kormány képviseletében G. Palmieri, meghatalmazotti minőségben, segítője: P. Gentili avvocato dello Stato,</P></ITEM><ITEM><P>az Európai Bizottság képviseletében L. Malferrari és L. Nicolae, meghatalmazotti minőségben,</P></ITEM></LIST></CONSID></GR.CONSID><?PAGE NO="2"?><GR.VISA><VISA>tekintettel a főtanácsnok meghallgatását követően hozott határozatra, miszerint az ügy elbírálására a főtanácsnok indítványa nélkül kerül sor,</VISA></GR.VISA><PREAMBLE.FINAL>meghozta a következő</PREAMBLE.FINAL></PREAMBLE><CONTENTS.JUDGMENT><GR.SEQ LEVEL="1"><TITLE><TI><P><HT TYPE="BOLD">Ítéletet</HT></P></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0001"><NO.P>1</NO.P><TXT>Az előzetes döntéshozatal iránti kérelem a távközlési szolgáltatások terén az általános felhatalmazásokra és az egyedi engedélyekre vonatkozó közös szabályozási keretről szóló, <DATE ISO="19970410">1997. április 10‑i</DATE> 97/13/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (<REF.DOC.OJ COLL="L" NO.OJ="117" PAGE.FIRST="15" DATE.PUB="1997">HL 1997. L 117., 15. o.</REF.DOC.OJ>) 22. cikkének az értelmezésére vonatkozik.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0002"><NO.P>2</NO.P><TXT>E kérelmet a Telecom Italia SpA, valamint a Ministero dello Sviluppo Economico (gazdaságfejlesztési minisztérium, Olaszország) és a Ministero dell’Economia e delle Finanze (gazdasági és pénzügyminisztérium, Olaszország) között a Telecom Italia SpA‑t az 1998. évi forgalma alapján terhelő díjfizetési kötelezettség tárgyában folyamatban lévő jogvita keretében terjesztették elő.</TXT></NP.ECR></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="1"><TITLE><TI><P><HT TYPE="BOLD">Jogi háttér</HT></P></TI></TITLE><GR.SEQ LEVEL="2"><TITLE><TI><P><HT TYPE="BOLD"><HT TYPE="ITALIC">Az uniós jog</HT></HT></P></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0003"><NO.P>3</NO.P><TXT>A 97/13 irányelv (2), (12) és (26) preambulumbekezdése értelmében:</TXT><QUOT.S LEVEL="1"><CONSID><NP><NO.P><QUOT.START CODE="201E" ID="QS0001" REF.END="QE0001"/>(2)</NO.P><TXT>mivel a távközlési infrastruktúra és a kábeltelevízió‑hálózatok liberalizációjáról szóló zöld könyvvel kapcsolatos konzultációról szóló, <DATE ISO="19950125">1995. január 25‑i</DATE> bizottsági közlemény megerősítette, hogy közösségi szinten szabályokat kell megállapítani annak biztosítása érdekében, hogy az általános felhatalmazások és az egyedi engedélyek rendszere az arányosság elvén alapuljon, továbbá nyílt, átlátható és hátrányos megkülönböztetéstől mentes legyen; mivel a távközlésre vonatkozó jövőbeli szabályozási keret végrehajtásáról szóló, <DATE ISO="19950918">1995. szeptember 18‑i</DATE> tanácsi határozat […] elismeri, hogy a tagállamok általános felhatalmazásaira és egyedi engedélyeire vonatkozó azon közös elveknek – a szubszidiaritás elvének tiszteletben tartása mellett történő – kialakítása, amelyek a kiegyensúlyozott jogok és kötelezettségek rendszerén alapulnak, kulcsfontosságú eleme e szabályozási keret Unión belüli kidolgozásának; mivel ezeknek az elveknek ki kell terjedniük a valamennyi távközlési szolgáltatás nyújtására, valamint a távközlési szolgáltatások nyújtását lehetővé tevő infrastruktúra létesítésére és/vagy üzemeltetésére vonatkozó valamennyi engedélyre;</TXT></NP></CONSID><P>[…]</P><CONSID><NP><NO.P>(12)</NO.P><TXT>mivel az engedélyezési eljárás keretében a vállalkozásokra kivetett bármely díjnak vagy illetéknek tárgyilagos, átlátható és megkülönböztetéstől mentes kritériumokon kell alapulnia;</TXT></NP></CONSID><P>[…]</P><CONSID><NP><NO.P>(26)</NO.P><TXT>mivel ez az irányelv egyaránt alkalmazandó a meglévő és jövőbeli felhatalmazásokra; mivel bizonyos engedélyeket az <DATE ISO="19990101">1999. január 1</DATE>‑jét követő időszakokra adtak ki; mivel ezen engedélyeknek a közösségi joggal ellentétes rendelkezései, különösen azok, amelyek különleges vagy kizárólagos jogokat biztosítanak a jogosultaknak, a Bíróság ítélkezési gyakorlatának megfelelően a vonatkozó közösségi intézkedésekben megjelölt időponttól kezdve hatástalanok; mivel a közösségi jog alapján más vállalkozások érdekeit nem sértő egyéb jogokra tekintettel a tagállamok a kártérítési kérelmek elkerülése érdekében meghosszabbíthatják azok érvényességét.<QUOT.END REF.START="QS0001" CODE="201D" ID="QE0001"/> [nem hivatalos fordítás]</TXT></NP></CONSID></QUOT.S></NP.ECR><?PAGE NO="3"?><NP.ECR IDENTIFIER="NP0004"><NO.P>4</NO.P><TXT>Ezen irányelv 3. cikkének (3) bekezdése a következőképpen rendelkezik:</TXT><P><QUOT.S LEVEL="1"><ALINEA><QUOT.START CODE="201E" ID="QS0002" REF.END="QE0002"/>A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a távközlési szolgáltatásokat és/vagy hálózatokat vagy engedély nélkül, vagy olyan általános felhatalmazás alapján lehessen nyújtani, illetve üzemeltetni, amely szükség esetén a pályázatok egyedi elbírálását szükségessé tévő és egy vagy több egyedi engedély kibocsátásához vezető jogokkal és kötelezettségekkel egészül ki. […]<QUOT.END REF.START="QS0002" CODE="201D" ID="QE0002"/> [nem hivatalos fordítás]</ALINEA></QUOT.S></P></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0005"><NO.P>5</NO.P><TXT>Az említett irányelvnek <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0003" REF.END="QE0003"/>Az általános engedélyezési eljárásokban alkalmazandó díjak és illetékek<QUOT.END REF.START="QS0003" CODE="201D" ID="QE0003"/> című 6. cikke a következőket írja elő:</TXT><P><QUOT.S LEVEL="1"><ALINEA><QUOT.START CODE="201E" ID="QS0004" REF.END="QE0004"/>A mellékletben meghatározott, az egyetemes szolgáltatás nyújtására vonatkozó pénzügyi hozzájárulások sérelme nélkül a tagállamok biztosítják, hogy az engedélyezési eljárások során a vállalkozásokra kivetett díjak kizárólagosan azt a célt szolgálják, hogy fedezzék az általános felhatalmazások rendszerének létrehozásával, intézésével, ellenőrzésével és alkalmazásával kapcsolatos igazgatási költségeket. E díjakat megfelelően és kellően részletes formában nyilvánosságra kell hozni annak érdekében, hogy az információk könnyen hozzáférhetők legyenek.<QUOT.END REF.START="QS0004" CODE="201D" ID="QE0004"/> [nem hivatalos fordítás]</ALINEA></QUOT.S></P></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0006"><NO.P>6</NO.P><TXT>Ugyanezen irányelv <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0005" REF.END="QE0005"/>Egyedi engedélyekkel kapcsolatban alkalmazandó díjak és illetékek<QUOT.END REF.START="QS0005" CODE="201D" ID="QE0005"/> című 11. cikkének szövege a következő:</TXT><P><QUOT.S LEVEL="1"><PARAG IDENTIFIER="011.001"><NO.PARAG><QUOT.START CODE="201E" ID="QS0006" REF.END="QE0006"/>(1)</NO.PARAG><ALINEA>A tagállamok ügyelnek arra, hogy az engedélyezési eljárások során a vállalkozásokra kivetett díjak kizárólagosan azt a célt szolgálják, hogy fedezzék az egyedi engedélyek kibocsátásával, intézésével, ellenőrzésével és végrehajtásával kapcsolatos igazgatási költségeket. Az egyedi engedélyeket terhelő díjaknak arányosnak kell lenniük a szükséges munka mennyiségével, és azokat megfelelően és kellően részletes formában nyilvánosságra kell hozni annak érdekében, hogy az információk könnyen hozzáférhetők legyenek.</ALINEA></PARAG><PARAG IDENTIFIER="011.002"><NO.PARAG>(2)</NO.PARAG><ALINEA>Az (1) bekezdés ellenére, szűkös erőforrások esetében a tagállamok felhatalmazhatják a nemzeti szabályozó hatóságaikat, hogy díjat rójanak ki a célból, hogy figyelembe vegyék ezen erőforrás optimális használata biztosításának szükségességét. Ezen díjak hátrányos megkülönböztetéstől mentesek, és különösen az innovatív szolgáltatások és a verseny fejlődésének előmozdítására irányulnak.<QUOT.END REF.START="QS0006" CODE="201D" ID="QE0006"/> [nem hivatalos fordítás]</ALINEA></PARAG></QUOT.S></P></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0007"><NO.P>7</NO.P><TXT>A 97/13 irányelvnek <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0007" REF.END="QE0007"/>Az ezen irányelv hatálybalépésének napján fennálló felhatalmazások<QUOT.END REF.START="QS0007" CODE="201D" ID="QE0007"/> című 22. cikke a következőket írja elő:</TXT><P><QUOT.S LEVEL="1"><PARAG IDENTIFIER="022.001"><NO.PARAG><QUOT.START CODE="201E" ID="QS0008" REF.END="QE0008"/>(1)</NO.PARAG><ALINEA>A tagállamok minden szükséges intézkedést megtesznek annak érdekében, hogy a jelen irányelv hatálybalépésekor már meglévő felhatalmazásokat <DATE ISO="19990101">1999. január 1</DATE>‑jéig ezen irányelv rendelkezéseihez igazítsák.</ALINEA></PARAG><PARAG IDENTIFIER="022.002"><NO.PARAG>(2)</NO.PARAG><ALINEA>Ha a jelen irányelv rendelkezéseinek alkalmazása módosítja a már meglévő felhatalmazások feltételeit, a tagállamok a közösségi jog értelmében megszüntetett vagy megszüntetendő különleges vagy kizárólagos jogokat biztosító feltételek kivételével meghosszabbíthatják a feltételek érvényességi idejét, feltéve hogy azok nem sértik más vállalkozásoknak a közösségi jog alapján fennálló jogait, a jelen irányelvet is ideértve. Hasonlóképpen, a tagállamok tájékoztatják a Bizottságot az e célból hozott, indokolással ellátott intézkedésekről.</ALINEA></PARAG><PARAG IDENTIFIER="022.003"><NO.PARAG>(3)</NO.PARAG><ALINEA>A (2) bekezdésében foglalt rendelkezések sérelme nélkül a jelen irányelv hatálybalépésekor már meglévő felhatalmazásokat érintő, <DATE ISO="19990101">1999. január 1</DATE>‑jéig a jelen irányelv rendelkezéseihez nem igazított kötelezettségek hatástalanokká válnak.</ALINEA><ALINEA>A Bizottság indokolt esetben – a tagállamok kérelmére – ezen időpontot elhalaszthatja.<QUOT.END REF.START="QS0008" CODE="201D" ID="QE0008"/> [nem hivatalos fordítás]</ALINEA></PARAG></QUOT.S></P></NP.ECR><?PAGE NO="4"?><NP.ECR IDENTIFIER="NP0008"><NO.P>8</NO.P><TXT>Ezen irányelvnek <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0009" REF.END="QE0009"/>Az irányelv végrehajtása<QUOT.END REF.START="QS0009" CODE="201D" ID="QE0009"/> című 25. cikke az első bekezdésében a következőket mondja ki:</TXT><P><QUOT.S LEVEL="1"><ALINEA><QUOT.START CODE="201E" ID="QS0010" REF.END="QE0010"/>A tagállamok haladéktalanul, de legkésőbb <DATE ISO="19971231">1997. december 31‑ig</DATE> hatályba léptetik a jelen irányelvnek való megfeleléshez szükséges törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, valamint közzéteszik a felhatalmazásra vonatkozó feltételeket és az arra alkalmazandó eljárásokat. Erről haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot.<QUOT.END REF.START="QS0010" CODE="201D" ID="QE0010"/></ALINEA></QUOT.S></P></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0009"><NO.P>9</NO.P><TXT>Az említett irányelv <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0011" REF.END="QE0011"/>Hatálybalépés<QUOT.END REF.START="QS0011" CODE="201D" ID="QE0011"/> című 26. cikke a következőt mondja ki:</TXT><P><QUOT.S LEVEL="1"><ALINEA><QUOT.START CODE="201E" ID="QS0012" REF.END="QE0012"/>Ez az irányelv az <HT TYPE="ITALIC">Európai Közösségek Hivatalos Lapjában</HT> való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.<QUOT.END REF.START="QS0012" CODE="201D" ID="QE0012"/></ALINEA></QUOT.S></P></NP.ECR></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="2"><TITLE><TI><P><HT TYPE="BOLD"><HT TYPE="ITALIC">Az olasz jog</HT></HT></P></TI></TITLE><GR.SEQ LEVEL="3"><TITLE><TI><P><HT TYPE="ITALIC">A postai és távközlési törvénykönyv</HT></P></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0010"><NO.P>10</NO.P><TXT>A 97/13 irányelv átültetéséig az <DATE ISO="19730329">1973. március 29‑i</DATE> decreto del presidente della Repubblica n. 156 – Approvazione del testo unico delle disposizioni legislative in materia postale, di bancoposta e di telecomunicazionihoz (a postára, a postai bankra és a távközlésre vonatkozó törvényi rendelkezéseket tartalmazó egységes szöveg jóváhagyásáról szóló 156. sz. köztársasági elnöki rendelet; a GURI <DATE ISO="19730503">1973. május 3‑i</DATE> 113. számának rendes melléklete) csatolt codice postale e delle telecomunicazioni (a postai és távközlési törvénykönyv) 1. cikkének első bekezdése értelmében a nyilvános távközlési szolgáltatás Olaszországban az állam részére volt fenntartva.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0011"><NO.P>11</NO.P><TXT>A postai és távközlési törvénykönyv 188. cikke értelmében:</TXT><P><QUOT.S LEVEL="1"><ALINEA><QUOT.START CODE="201E" ID="QS0013" REF.END="QE0013"/>A koncessziójogosult a jelen rendeletben, rendeletben vagy koncessziós szerződésben meghatározott mértékben éves díjat köteles fizetni az államnak.<QUOT.END REF.START="QS0013" CODE="201D" ID="QE0013"/></ALINEA></QUOT.S></P></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0012"><NO.P>12</NO.P><TXT>Ezt a díjat a koncesszió tárgyát képező szolgáltatásból származó bruttó bevétellel vagy nyereséggel arányosan, a közhálózat koncessziójogosultjának fizetett összegek levonásával számították ki.</TXT></NP.ECR></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="3"><TITLE><TI><P><HT TYPE="ITALIC">A 318/1997. sz. rendelet</HT></P></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0013"><NO.P>13</NO.P><TXT>A 97/13 irányelvet különösen az <DATE ISO="19970919">1997. szeptember 19‑i</DATE> decreto del presidente della Repubblica n. 318 – Regolamento per l’attuazione di direttive comunitarie nel settore delle telecomunicazioni (a távközlési ágazatra vonatkozó európai irányelvek végrehajtásáról szóló 318. sz. köztársasági elnöki rendelet; a GURI <DATE ISO="19970922">1997. szeptember 22‑i</DATE> 221. számának rendes melléklete; a továbbiakban: 318/1997. sz. rendelet) ültette át.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0014"><NO.P>14</NO.P><TXT>A 318/1997. sz. rendelet 2. cikkének (3)–(6) bekezdése a következőképpen rendelkezik:</TXT><P><QUOT.S LEVEL="1"><PARAG IDENTIFIER="002.003"><NO.PARAG><QUOT.START CODE="201E" ID="QS0014" REF.END="QE0014"/>(3)</NO.PARAG><ALINEA><DATE ISO="19980101">1998. január 1</DATE>‑jéig fennmaradnak a hangalapú telefonszolgáltatás nyújtására és a kapcsolódó nyilvános távközlési hálózatok bevezetésére és működtetésére vonatkozó különleges és kizárólagos jogok. […]</ALINEA></PARAG><PARAG IDENTIFIER="002.004"><NO.PARAG>(4)</NO.PARAG><ALINEA>A jelen rendelet hatálybalépésekor már meglévő, közhasználatra vonatkozó koncessziók és a postai és távközlési törvénykönyv 184. cikkének (1) bekezdésében szereplő felhatalmazások [a nemzeti szabályozó hatóság] kezdeményezésére az e rendelet rendelkezéseihez való igazítás érdekében <DATE ISO="19990101">1999. január 1</DATE>‑je előtt módosulnak.</ALINEA></PARAG><?PAGE NO="5"?><PARAG IDENTIFIER="002.005"><NO.PARAG>(5)</NO.PARAG><ALINEA>Ha a jelen rendelet rendelkezéseinek alkalmazása módosítja a már meglévő koncessziók és felhatalmazások feltételeit, a jelen rendelet értelmében megszüntetett vagy megszüntetendő különleges vagy kizárólagos jogokat biztosító feltételektől eltérő feltételek – a más vállalkozásoknak többek között a közösségi jog alapján fennálló jogainak sérelme nélkül – érvényben maradnak.</ALINEA></PARAG><PARAG IDENTIFIER="002.006"><NO.PARAG>(6)</NO.PARAG><ALINEA>A (4) és (5) bekezdésben foglalt rendelkezések kivételével a jelen rendelet hatálybalépésekor már meglévő koncessziókból és felhatalmazásokból eredő és az e rendelet rendelkezéseivel összhangban nem lévő kötelezettségek <DATE ISO="19990101">1999. január 1</DATE>‑jével hatályukat vesztik.<QUOT.END REF.START="QS0014" CODE="201D" ID="QE0014"/></ALINEA></PARAG></QUOT.S></P></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0015"><NO.P>15</NO.P><TXT>E rendelet 6. cikkének (20) bekezdése a következőket írja elő:</TXT><P><QUOT.S LEVEL="1"><ALINEA><QUOT.START CODE="201E" ID="QS0015" REF.END="QE0015"/>[…] az egyedi engedélyekre vonatkozó eljárásokkal kapcsolatban a vállalkozásokra kiszabott díjak kizárólag az ügyintézéshez, a tevékenység ellenőrzéséhez és az engedélyekre előírt feltételek folyamatos teljesítésének vizsgálatához kapcsolódó igazgatási költségeket fedezik. […]<QUOT.END REF.START="QS0015" CODE="201D" ID="QE0015"/></ALINEA></QUOT.S></P></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0016"><NO.P>16</NO.P><TXT>Az említett rendelet 21. cikkének (2) bekezdése a következőképpen szól:</TXT><P><QUOT.S LEVEL="1"><ALINEA><QUOT.START CODE="201E" ID="QS0016" REF.END="QE0016"/>A jelen rendelet kifejezett eltérő rendelkezése hiányában a távközlés területére vonatkozó hatályos rendelkezéseket továbbra is alkalmazni kell. Továbbra is alkalmazni kell különösen – a 6. cikk (20) és (21) bekezdésében említett célokból a [nemzeti szabályozó hatóság] ellentétes rendelkezéséig – a postai és távközlési törvénykönyv 188. cikkének rendelkezéseit.<QUOT.END REF.START="QS0016" CODE="201D" ID="QE0016"/></ALINEA></QUOT.S></P></NP.ECR></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="3"><TITLE><TI><P><HT TYPE="ITALIC">Az <DATE ISO="19981223">1998. december 23‑i</DATE> 448. sz. törvény</HT></P></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0017"><NO.P>17</NO.P><TXT>Az <DATE ISO="19981223">1998. december 23‑i</DATE> legge n. 448 – Misure di finanza pubblica per la stabilizzazione e lo sviluppo (a stabilizációs és fejlesztési költségvetési intézkedésekről szóló 448. sz. törvény; a GURI <DATE ISO="19981229">1998. december 29‑i</DATE> 302. számának rendes melléklete) 20. cikkének (3) bekezdése értelmében:</TXT><P><QUOT.S LEVEL="1"><ALINEA><QUOT.START CODE="201E" ID="QS0017" REF.END="QE0017"/>A távközlési közszolgáltatókra <DATE ISO="19990101">1999. január 1</DATE>‑jétől többé nem alkalmazandók a [postai és távközlési törvénykönyv] 188. cikkének rendelkezései.<QUOT.END REF.START="QS0017" CODE="201D" ID="QE0017"/></ALINEA></QUOT.S></P></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0018"><NO.P>18</NO.P><TXT>Az említett törvény 20. cikkének (4) bekezdése alapján a 318/1997. sz. rendelet 21. cikkének (2) bekezdése hatályát veszti.</TXT></NP.ECR></GR.SEQ></GR.SEQ></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="1"><TITLE><TI><P><HT TYPE="BOLD">Az alapeljárás és az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések</HT></P></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0019"><NO.P>19</NO.P><TXT>A postai és távközlési törvénykönyv 188. cikke értelmében a távközlési közszolgáltatás kizárólagos koncessziójogosultja a Telecom Italia volt.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0020"><NO.P>20</NO.P><TXT>A Ministero delle Comunicazioni (kommunikációs minisztérium, Olaszország) <DATE ISO="20030709">2003. július 9‑i</DATE> értesítésben felhívta a Telecom Italiát az 1997. költségvetési évre vonatkozó koncessziós díj kiegyenlítése címén <FT TYPE="DECIMAL">31118630,05</FT> euró, az 1998‑as költségvetési évre vonatkozó koncessziós díj kiegyenlítése címén pedig <FT TYPE="DECIMAL">41025043,06</FT> euró megfizetésére.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0021"><NO.P>21</NO.P><TXT>A Telecom Italia vitatta az említett értesítést a Tribunale amministrativo regionale per il Lazio (Lazio tartomány közigazgatási bírósága, Olaszország) előtt, amely előzetes döntéshozatal céljából a <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20080221">2008. február 21‑i</DATE> <NAME.CASE>Telecom Italia</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑296/06</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2008:106">EU:C:2008:106</NO.ECLI></REF.DOC.ECR>) alapjául szolgáló kérdést terjesztette a Bíróság elé.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0022"><NO.P>22</NO.P><TXT>Az említett ítélet 45. pontjában a Bíróság kimondta, hogy a 97/13 irányelvvel ellentétes, ha valamely tagállam egy korábban, közhasznú távközlési szolgáltatásra vonatkozó kizárólagos joggal rendelkező szolgáltatótól ezen irányelv nemzeti jogba való átültetésére meghatározott végső határidőtől számított<?PAGE NO="6"?> egy évig, azaz <DATE ISO="19981231">1998. december 31‑ig</DATE> olyan pénzügyi teher megfizetését kéri, amelynek az összege megegyezik a korábban a hivatkozott kizárólagos jog megadásának ellentételezéseként követelt összeggel.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0023"><NO.P>23</NO.P><TXT>Ugyanezen ítéletre tekintettel a kérdést előterjesztő bíróság a <DATE ISO="20081215">2008. december 15‑i</DATE> 11386. sz. ítéletében kimondta, hogy a díjat az 1998‑as évre meg kell fizetni.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0024"><NO.P>24</NO.P><TXT>A Telecom Italia vitatta ezen ítéletet a Consiglio di Stato (államtanács, Olaszország) előtt, amely a <DATE ISO="20091201">2009. december 1</DATE>‑jei 7506. sz. ítéletben megerősítette, hogy az 1998. évre vonatkozó díjfizetési kötelezettség – különösen a <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20080221">2008. február 21‑i</DATE> <NAME.CASE>Telecom Italia</NAME.CASE> ítéletre (<NO.CASE>C‑296/06</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2008:106">EU:C:2008:106</NO.ECLI></REF.DOC.ECR>) tekintettel – összeegyeztethető az uniós joggal.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0025"><NO.P>25</NO.P><TXT>A Telecom Italia, mivel úgy vélte, hogy a <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20080221">2008. február 21‑i</DATE> <NAME.CASE>Telecom Italia</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑296/06</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2008:106">EU:C:2008:106</NO.ECLI></REF.DOC.ECR>) Consiglio di Stato (államtanács) általi téves értelmezése miatt kár érte, az olasz állammal szemben keresetet indított az igazságszolgáltatási funkciók helytelen gyakorlásából eredő polgári jogi felelősség megállapítása iránt a Corte d’appello di Roma (római fellebbviteli bíróság, Olaszország) előtt, amely a <DATE ISO="20120131">2012. január 31‑i</DATE> határozatával helyt adott az e társaság által benyújtott panasznak, és megállapította, hogy fennáll az uniós jog nyilvánvaló megsértése.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0026"><NO.P>26</NO.P><TXT>E határozatot követően a Telecom Italia az alapügyben szóban forgó keresetében azt kéri a kérdést előterjesztő bíróságtól, hogy állapítsa meg, hogy az 1998‑as évre vonatkozó díj címén követelt összegeket sem kell megfizetni, és következésképpen hagyja figyelmen kívül a Consiglio di Stato (államtanács) <DATE ISO="20091201">2009. december 1</DATE>‑jei 7506. sz. ítéletének jogerejét.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0027"><NO.P>27</NO.P><TXT>Ebben az összefüggésben a kérdést előterjesztő bíróságnak kétségei vannak a 97/13 irányelv hatályát, valamint azt illetően, hogy a nemzeti szabályozás és annak a Consiglio di Stato (államtanács) általi értelmezése összeegyeztethető‑e az uniós joggal.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0028"><NO.P>28</NO.P><TXT>Az előzetes döntéshozatal iránti kérelemből kitűnik, hogy a Consiglio di Stato (államtanács) által a <DATE ISO="20091201">2009. december 1</DATE>‑jei 7506. sz. ítéletben adott értelmezés szerint a Telecom Italiának az 1998. évre vonatkozó díjat azért kellett megfizetnie, mert e díj a távközlési szolgáltatási koncesszió ellenértéke volt, és mert nem vitatott, hogy ebben az évben a Telecom Italia továbbra is koncessziójogosult volt, és ilyen szolgáltatást nyújtott, jóllehet nem kizárólagosan.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0029"><NO.P>29</NO.P><TXT>E tekintetben az előzetes döntéshozatalra utaló határozatból kitűnik, hogy az 1998. évre vonatkozó díjat a Telecom Italia forgalma, nem pedig a 97/13 irányelv 6. és 11. cikkében említett igazgatási és ellenőrzési költségek alapján számították ki. Márpedig a kérdést előterjesztő bíróság szerint nem zárható ki, hogy a <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20080221">2008. február 21‑i</DATE> <NAME.CASE>Telecom Italia</NAME.CASE> ítéletből (<NO.CASE>C‑296/06</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2008:106">EU:C:2008:106</NO.ECLI></REF.DOC.ECR>) az következik, hogy ezen irányelv hatálybalépését követően a távközlési ágazatban működő vállalkozásokra kivetett pénzügyi terheket kizárólag e cikkek szabályozták.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0030"><NO.P>30</NO.P><TXT>A kérdést előterjesztő bíróság szerint ebből az következik, hogy a Consiglio di Stato (államtanács) által adott értelmezés ellentétes lehet a Bíróság által a <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20080221">2008. február 21‑i</DATE> <NAME.CASE>Telecom Italia</NAME.CASE> ítéletben (<NO.CASE>C‑296/06</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2008:106">EU:C:2008:106</NO.ECLI></REF.DOC.ECR>) kialakított ítélkezési gyakorlattal, és amennyiben ez a helyzet, e bíróság felteszi a kérdést, hogy ennek milyen következményei lennének, mivel a Consiglio di Stato (államtanács) <DATE ISO="20091201">2009. december 1</DATE>‑jei 7506. sz. ítélete végleges lett, és ennélfogva a belső jog szerint jogerőre emelkedett.</TXT></NP.ECR><?PAGE NO="7"?><NP.ECR IDENTIFIER="NP0031"><NO.P>31</NO.P><TXT>E körülmények között a Tribunale amministrativo regionale per il Lazio (Lazio tartomány közigazgatási bírósága) úgy határozott, hogy az eljárást felfüggeszti, és előzetes döntéshozatal céljából a következő kérdéseket terjeszti a Bíróság elé:</TXT><QUOT.S LEVEL="1"><LIST TYPE="OTHER"><ITEM><NP><NO.P><QUOT.START CODE="201E" ID="QS0018" REF.END="QE0018"/>1)</NO.P><TXT>Értelmezhető‑e úgy a 97/13 irányelv 22. cikkének (3) bekezdése, hogy az 1998‑as év vonatkozásában is fenntartható az a kötelezettség, amelynek értelmében koncessziós díjat, vagyis olyan ellenértéket kell fizetni, amely az irányelvet megelőző szabályozás alapján fizetendő ellenértéknek felel meg amiatt, hogy meghatározásuk alapját a forgalom azonos hányada képezi?</TXT></NP></ITEM><ITEM><NP><NO.P>2)</NO.P><TXT>A Bíróság <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20030918">2003. szeptember 18‑i</DATE> <NAME.CASE>Albacom és Infostrada</NAME.CASE> ítélete (<NO.CASE>C‑292/01 és C‑293/01</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2003:480">EU:C:2003:480</NO.ECLI></REF.DOC.ECR>) és <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20080221">2008. február 21‑i</DATE> <NAME.CASE>Telecom Italia</NAME.CASE> ítélete (<NO.CASE>C‑296/06</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2008:106">EU:C:2008:106</NO.ECLI></REF.DOC.ECR>) tükrében ellentétes‑e a 97/13/EK irányelvvel a nemzeti bíróság azon jogerős ítélete, amely az irányelv téves értelmezéséből és/vagy félreértelmezéséből ered, aminek következtében az említett jogerős ítélet alkalmazását mellőzheti a másod fokon eljáró azon bíróság, amelynek azonos anyagi jogviszonyon alapuló olyan jogvitában kell határozatot hoznia, amely jogvita azonban eltérő amiatt, hogy a jogerős ítélettel elbírált ügy tárgyát képező kifizetéshez képest az abban kért kifizetés járulékos jellegű?<QUOT.END REF.START="QS0018" CODE="201D" ID="QE0018"/></TXT></NP></ITEM></LIST></QUOT.S></NP.ECR></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="1"><TITLE><TI><P><HT TYPE="BOLD">Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdésekről</HT></P></TI></TITLE><GR.SEQ LEVEL="2"><TITLE><TI><P><HT TYPE="BOLD"><HT TYPE="ITALIC">Az első kérdésről</HT></HT></P></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0032"><NO.P>32</NO.P><TXT>Első kérdésével a kérdést előterjesztő bíróság lényegében arra vár választ, hogy a 97/13 irányelv 22. cikkének (3) bekezdését úgy kell‑e értelmezni, hogy azzal ellentétes az olyan nemzeti szabályozás, amely az 1998‑as évre meghosszabbítja az ezen irányelv hatálybalépésének időpontjában már meglévő felhatalmazással rendelkező távközlési vállalkozás azon kötelezettségét, hogy az üzleti forgalom alapján, és nem csupán az általános felhatalmazások és az egyedi engedélyek kibocsátásával, intézésével, ellenőrzésével és végrehajtásával kapcsolatos költségek alapján számított igazgatási díjat fizessen.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0033"><NO.P>33</NO.P><TXT>A Bíróságnak a <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20080221">2008. február 21‑i</DATE> <NAME.CASE>Telecom Italia</NAME.CASE> ítéletben (<NO.CASE>C‑296/06</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2008:106">EU:C:2008:106</NO.ECLI></REF.DOC.ECR>) már volt alkalma megvizsgálni, hogy összeegyeztethető‑e a 97/13 irányelvvel a Telecom Italiára, vagyis az olaszországi nyilvános távközlési szolgáltatásokra vonatkozó kizárólagos jog korábbi jogosultjára rótt éves pénzügyi teher.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0034"><NO.P>34</NO.P><TXT>A Bíróság az említett ítéletben megállapította, hogy a 97/13/EK irányelvet úgy kell értelmezni, hogy azzal ellentétes az, ha valamely tagállam egy korábban közhasznú távközlési szolgáltatásra vonatkozó kizárólagos joggal, jelenleg általános felhatalmazással rendelkező szolgáltatótól ezen irányelv nemzeti jogba való átültetésére meghatározott végső határidőtől számított egy évig, azaz <DATE ISO="19981231">1998. december 31‑ig</DATE> olyan pénzügyi teher megfizetését kéri, mint amilyen az alapügyben szereplő díj, amelynek összege megegyezik a korábban a hivatkozott kizárólagos jog megadásának ellentételezéseként követelt összeggel.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0035"><NO.P>35</NO.P><TXT>E választ követően a Tribunale amministrativo regionale per il Lazio (Lazio tartomány közigazgatási bírósága) a <DATE ISO="20081215">2008. december 15‑i</DATE> 11386. sz. ítéletében ugyanakkor megállapította, hogy az 1998. évre vonatkozó díj megfizetése összeegyeztethető a 97/13 irányelvvel, amit a Consiglio di Stato (államtanács) a <DATE ISO="20091201">2009. december 1</DATE>‑jei 7506. sz. ítéletében helybenhagyott.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0036"><NO.P>36</NO.P><TXT>Ebben az összefüggésben a kérdést előterjesztő bíróságnak kétségei vannak a 97/13 irányelv, különösen annak 22. cikke hatályát illetően, és arra keresi a választ, hogy a Consiglio di Stato (államtanács) által a <DATE ISO="20091201">2009. december 1</DATE>‑jei 7506. sz. ítéletben értelmezett nemzeti szabályozás összeegyeztethető‑e az uniós joggal.</TXT></NP.ECR><?PAGE NO="8"?><NP.ECR IDENTIFIER="NP0037"><NO.P>37</NO.P><TXT>E tekintetben emlékeztetni kell egyrészt arra, hogy a 97/13 irányelv 26. cikke szerint ezen irányelv az <HT TYPE="ITALIC">Európai Közösségek Hivatalos Lapjában</HT> való kihirdetését követő huszadik napon, azaz <DATE ISO="19970527">1997. május 27‑én</DATE> lépett hatályba. Ezen irányelv 25. cikke arra kötelezte a tagállamokat, hogy hozzák meg az ahhoz szükséges rendelkezéseket, hogy ezen irányelvnek legkésőbb <DATE ISO="19971231">1997. december 31‑ig</DATE> megfeleljenek.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0038"><NO.P>38</NO.P><TXT>Másrészt a 97/13 irányelv 3. cikkének (3) bekezdése szerint a tagállamok gondoskodnak arról, hogy a távközlési szolgáltatásokat és/vagy hálózatokat akár engedély nélkül, akár általános felhatalmazás vagy egyedi engedély alapján lehessen nyújtani, illetve üzemeltetni. Ezen irányelv 6. cikke az általános felhatalmazásokat illetően előírja, hogy az ezen irányelv mellékletében meghatározott, az egyetemes szolgáltatás nyújtására vonatkozó pénzügyi hozzájárulásokon kívül a tagállamok biztosítják, hogy az engedélyezési eljárások során a vállalkozásokra kivetett díjak kizárólagosan az ezen engedélyek kibocsátásával, intézésével, ellenőrzésével és végrehajtásával kapcsolatos igazgatási költségek fedezetére szolgáljanak. Ugyanez vonatkozik az említett irányelv 11. cikkében az egyedi engedélyekre előírt pénzügyi terhekre is, azon egyetlen kivétellel, amely az e cikk (2) bekezdésében előírt, szűkös erőforrások használata esetén történő díjkivetési lehetőségre vonatkozik.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0039"><NO.P>39</NO.P><TXT>Egyébiránt, tekintettel arra, hogy a 97/13 irányelv – amint annak (26) preambulumbekezdéséből kitűnik – mind a meglévő, mind a jövőbeli felhatalmazásokra alkalmazandó, ezen irányelv 22. cikke átmeneti szabályozást vezetett be az ezen irányelv hatálybalépésének időpontjában már meglévő engedélyekre vonatkozóan. Így először is e cikk (1) bekezdése szerint további egyéves, <DATE ISO="19990101">1999. január 1‑jén</DATE> lejáró határidőt biztosítanak ahhoz, hogy a meglévő felhatalmazásokat ezen irányelv rendelkezéseihez igazítsák. Másodszor, az említett cikk (2) bekezdése előírja a meglévő felhatalmazásokhoz kapcsolódó feltételek érvényessége meghosszabbításának lehetőségét, azzal a feltétellel azonban, hogy azok nem biztosítanak az uniós jog értelmében megszüntetett vagy megszüntetendő különleges vagy kizárólagos jogokat, és hogy az érvényesség ezen meghosszabbítása nem sérti más vállalkozásoknak az uniós jogból eredő jogait. Végül ugyanezen cikk (3) bekezdése előírja, hogy az érintett kötelezettségeket <DATE ISO="19990101">1999. január 1</DATE>‑je előtt kell összhangba hozni az említett irányelvvel, ellenkező esetben azok hatástalanná válnak, kivéve ha az érintett tagállamnak kérelemre a Bizottság engedélyezte ezen időpont elhalasztását.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0040"><NO.P>40</NO.P><TXT>Következésképpen a 97/13 irányelv 22. cikkében előírt átmeneti szabályozásnak megfelelően a tagállamok 1998 folyamán vagy meghosszabbíthatták a meglévő felhatalmazásokra vonatkozóan előírt feltételek érvényességét, a különleges vagy kizárólagos jogokat biztosító feltételek kivételével, vagy kieszközölhették a Bizottságnál a 97/13 irányelvnek való megfelelés időpontjának elhalasztását.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0041"><NO.P>41</NO.P><TXT>A jelen ügyben az előzetes döntéshozatal iránti kérelemből kitűnik, hogy a kommunikációs minisztérium <DATE ISO="20030709">2003. július 9‑i</DATE> értesítésével a Telecom Italiát az 1998‑es költségvetési évre vonatkozó koncessziós díj kiegyenlítése címén <FT TYPE="DECIMAL">41025043,06</FT> euró megfizetésére kötelezték. Ezen értesítést a Tribunale amministrativo regionale per il Lazio (Lazio tartomány közigazgatási bírósága) a <DATE ISO="20081215">2008. december 15‑i</DATE> 11386. sz. ítéletében, majd a Consiglio di Stato (államtanács) a <DATE ISO="20091201">2009. december 1</DATE>‑jei 7506. sz. ítéletében helybenhagyta, mivel e bíróságok úgy ítélték meg, hogy az 1998. évre vonatkozó díj megfizetése összeegyeztethető a 97/13 irányelvvel.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0042"><NO.P>42</NO.P><TXT>Ugyanakkor az említett bíróságok általi ilyen értelmezésnek nincs alapja a 97/13 irányelv rendelkezéseiben, és annak nem adható hely.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0043"><NO.P>43</NO.P><TXT>Először is ugyanis a Bíróság a <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20080221">2008. február 21‑i</DATE> <NAME.CASE>Telecom Italia</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑296/06</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2008:106">EU:C:2008:106</NO.ECLI>) <REF.NP.ECR REF="NP0028">28.</REF.NP.ECR> pontjában</REF.DOC.ECR> kimondta, hogy a 97/13 irányelv 22. cikke nem foglalkozik kifejezetten a felhatalmazással rendelkező távközlési vállalkozások pénzügyi terheivel, akár általános felhatalmazásokról, akár egyedi engedélyekről legyen is szó. Kizárólag ezen irányelv 6. és 11. cikke érinti kifejezetten e kérdést.</TXT></NP.ECR><?PAGE NO="9"?><NP.ECR IDENTIFIER="NP0044"><NO.P>44</NO.P><TXT>Másodszor, a Bíróság az említett ítélet 32. és 34. pontjában rámutatott egyrészt arra, hogy a 97/13 irányelv 22. cikkének célja nem igazolja a korábbi kizárólagos joghoz kapcsolódó pénzügyi teher fenntartását, másrészt pedig, hogy ha valamely tagállam nem kapott bizottsági felhatalmazást a távközlésre vonatkozó különleges és kizárólagos jogok fenntartására, ezen irányelv 22. cikkének (2) bekezdése kizárja az ilyen jogokat biztosító feltételek <DATE ISO="19971231">1997. december 31</DATE>‑e utáni fenntartását. Márpedig, ha egy kizárólagos jog megszűnik, ennek rendes körülmények között kihatással kell lennie azon pénzügyi teherre, amely az e jogért járó ellentételezés.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0045"><NO.P>45</NO.P><TXT>Harmadszor, a Bíróság ugyanezen ítélet 36. pontjában megállapította, hogy a valamely korábbi kizárólagos joghoz kapcsolódó, díj formában megállapított kötelezettség nem tartozik a 97/13 irányelv 22. cikkének (3) bekezdésében érintett kötelezettségek közé, és az ilyen díj ezen irányelv 25. cikke értelmében nem tartható fenn <DATE ISO="19971231">1997. december 31</DATE>‑ét követően.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0046"><NO.P>46</NO.P><TXT>Kétségtelen, hogy a Bíróság a <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20080221">2008. február 21‑i</DATE> <NAME.CASE>Telecom Italia</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑296/06</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2008:106">EU:C:2008:106</NO.ECLI>) <REF.NP.ECR REF="NP0038">38.</REF.NP.ECR> pontjában</REF.DOC.ECR> kimondta, hogy a nemzeti bíróság feladata annak megállapítása, hogy az alapügyben szóban forgó díj a Telecom Italiának a 97/13 irányelv hatálybalépését megelőzően biztosított, a nyilvános távközlési szolgáltatásra vonatkozó kizárólagos joghoz kapcsolódik‑e.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0047"><NO.P>47</NO.P><TXT>Mindazonáltal a nemzeti bíróság elé való e visszautalásnak figyelembe kell vennie azt, hogy – amint a Bíróság az említett ítélet 39. pontjában megállapította – feltéve, hogy az ilyen díj nem kapcsolódik a 97/13 irányelv hatálybalépése előtt biztosított ilyen kizárólagos joghoz, meg kell vizsgálni, hogy az ilyen teher az ezen irányelv 22. cikkének (3) bekezdése szerinti <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0019" REF.END="QE0019"/>kötelezettségnek<QUOT.END REF.START="QS0019" CODE="201D" ID="QE0019"/> minősül‑e, amelyre alkalmazható az ebben a rendelkezésben meghatározott eltérés.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0048"><NO.P>48</NO.P><TXT>Márpedig, amint az a jelen ítélet 43. pontjában megállapításra került, csak a 97/13 irányelv 6. és 11. cikke vonatkozik a távközlési szolgáltatások területén felhatalmazással rendelkező vállalkozásokra alkalmazandó pénzügyi terhekre. Az egyedi engedélyeket illetően ezen irányelv 11. cikkének (1) bekezdése előírja, hogy az egyedi engedéllyel rendelkező vállalkozásokra a tagállamok által kivetett igazgatási díjak kizárólagosan azt a célt szolgálják, hogy fedezzék azokat az igazgatási költségeket, amelyek az említett engedélyekkel járó munkához kapcsolódnak. Ugyanez a megfontolás vonatkozik a tagállamok által a 97/13 irányelv 6. cikke szerinti általános felhatalmazások címén kivetett illetékre, amely rendelkezés ezenkívül egyetlen másik pénzügyi hozzájárulást ír elő, úgymint az egyetemes szolgáltatáshoz kapcsolódó hozzájárulásokat (<REF.DOC.ECR><DATE ISO="20080221">2008. február 21‑i</DATE> <NAME.CASE>Telecom Italia</NAME.CASE> ítélet, <NO.CASE>C‑296/06</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2008:106">EU:C:2008:106</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0042">42.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0049"><NO.P>49</NO.P><TXT>E tekintetben a Bíróság ítélkezési gyakorlatából kitűnik, hogy a 97/13 irányelv nem csupán többek között a felhatalmazások odaítélésével kapcsolatos eljárásokra és e felhatalmazások tartalmára vonatkozó szabályokat ír elő, hanem az ezen eljárásokhoz kapcsolódó azon pénzügyi terhek természetére és akár terjedelmére vonatkozó olyan szabályokat is, amelyeket a tagállamok a távközlési ágazatában a vállalkozások számára előírhatnak. Márpedig az ezen irányelv hatékony érvényesülését gátolná az, ha a tagállamok szabadon határozhatnák meg az ezen ágazat vállalkozásai által viselendő pénzügyi terheket (lásd ebben az értelemben: <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20030918">2003. szeptember 18‑i</DATE> <NAME.CASE>Albacom és Infostrada</NAME.CASE> ítélet, <NO.CASE>C‑292/01 és C‑293/01</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2003:480">EU:C:2003:480</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0036">36.</REF.NP.ECR> és <REF.NP.ECR REF="NP0038">38.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>).</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0050"><NO.P>50</NO.P><TXT>Az ilyen, a 97/13 irányelv 6. és 11. cikkében előírtaktól eltérő terhek azzal járnának, hogy jelentősen megnövelnék azokat az illetékeket és díjakat, amelyeket a tagállamok ezen irányelv alapján kifejezetten előírhatnak, és jelentős akadályát képeznék a távközlési szolgáltatásnyújtás szabadságának, ami ellentétes az uniós jogalkotó által kitűzött célokkal, és kívül esik az említett irányelv által kialakított közös kereten (lásd ebben az értelemben: <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20030918">2003. szeptember 18‑i</DATE> <NAME.CASE>Albacom és Infostrada</NAME.CASE> ítélet, <NO.CASE>C‑292/01 és C‑293/01</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2003:480">EU:C:2003:480</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0040">40.</REF.NP.ECR> és <REF.NP.ECR REF="NP0041">41.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>).</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0051"><NO.P>51</NO.P><TXT>Következésképpen <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0020" REF.END="QE0020"/>a már meglévő felhatalmazások [azon] feltételeinek<QUOT.END REF.START="QS0020" CODE="201D" ID="QE0020"/> a 97/13 irányelv 22. cikkének (2) bekezdése értelmében vett fogalma, amelyeknek az érvényességét az 1998. évre meg lehetett hosszabbítani, különböző jogokra és kötelezettségekre vonatkozik, anélkül azonban, hogy magában<?PAGE NO="10"?> foglalná a felhatalmazással rendelkező távközlési vállalkozásokra kivetett pénzügyi terheket. E fogalom magában foglalja az ezen irányelv 22. cikkének (3) bekezdése értelmében vett <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0021" REF.END="QE0021"/>kötelezettségek<QUOT.END REF.START="QS0021" CODE="201D" ID="QE0021"/> kifejezést, amely következésképpen nem vonatkozhat az olyan pénzügyi teherre, amelyet valamely távközlési vállalkozásra az annak megadott felhatalmazásra vonatkozó feltételektől függetlenül vetnek ki (lásd ebben az értelemben: <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20080221">2008. február 21‑i</DATE> <NAME.CASE>Telecom Italia</NAME.CASE> ítélet, <NO.CASE>C‑296/06</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2008:106">EU:C:2008:106</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0041">41.</REF.NP.ECR>, <REF.NP.ECR REF="NP0043">43.</REF.NP.ECR> és <REF.NP.ECR REF="NP0044">44.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>).</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0052"><NO.P>52</NO.P><TXT>A fenti megfontolások összességére tekintettel az első kérdésre azt a választ kell adni, hogy a 97/13 irányelv 22. cikkének (3) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy azzal ellentétes az olyan nemzeti szabályozás, amely az 1998‑as évre meghosszabbítja az ezen irányelv hatálybalépésének időpontjában már meglévő felhatalmazással rendelkező távközlési vállalkozás azon kötelezettségét, hogy az üzleti forgalom alapján, és nem csupán az általános felhatalmazások és az egyedi engedélyek kibocsátásával, intézésével, ellenőrzésével és végrehajtásával kapcsolatos költségek alapján számított igazgatási díjat fizessen.</TXT></NP.ECR></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="2"><TITLE><TI><P><HT TYPE="BOLD"><HT TYPE="ITALIC">A második kérdésről</HT></HT></P></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0053"><NO.P>53</NO.P><TXT>Második kérdésével a kérdést előterjesztő bíróság lényegében arra vár választ, hogy az uniós jogot úgy kell‑e értelmezni, hogy az arra kötelezi a nemzeti bíróságot, hogy tekintsen el az olyan belső eljárási szabályok alkalmazásától, amelyek alapján valamely bírósági határozat jogerőre emelkedik, amennyiben ez lehetővé tenné valamely uniós jogi rendelkezés megsértésének orvoslását.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0054"><NO.P>54</NO.P><TXT>Előzetesen meg kell jegyezni, hogy a Bíróság rendelkezésére álló iratokból nem tűnik ki egyértelműen, hogy a Consiglio di Stato (államtanács) <DATE ISO="20091201">2009. december 1</DATE>‑jei 7506. sz. ítéletének jogereje az alapügy tekintetében kötheti a kérdést előterjesztő bíróságot.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0055"><NO.P>55</NO.P><TXT>E tekintetben a Telecom Italia és a Bizottság úgy véli, hogy a Consiglio di Stato (államtanács) <DATE ISO="20091201">2009. december 1</DATE>‑jei 7506. sz. ítéletének alapjául szolgáló ügy tárgya és az alapügy tárgya eltérő, mivel az első ügy egy tartozás fennállására vonatkozott, míg az alapügy e tartozás fennmaradó részére vonatkozik, és ennélfogva nem merül fel a jogerő kérdése. Ezzel szemben az olasz kormány azt állítja, hogy a feleknek, valamint az alapeljárásban előterjesztett kérdéseknek és a Consiglio di Stato (államtanács) említett ítéletében elbírált kérdéseknek az azonossága arra kötelezi a kérdést előterjesztő bíróságot, hogy ezen ítélet jogereje alapján ez utóbbinak eleget tegyen.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0056"><NO.P>56</NO.P><TXT>Márpedig emlékeztetni kell arra, hogy ami a nemzeti jogrend rendelkezéseinek értelmezését illeti, a Bíróságnak főszabály szerint az előzetes döntéshozatalra utaló határozatban foglalt minősítésre kell hagyatkoznia. Az állandó ítélkezési gyakorlat szerint ugyanis a Bíróság nem rendelkezik hatáskörrel valamely tagállam belső jogának értelmezésére (<REF.DOC.ECR><DATE ISO="20190110">2019. január 10‑i</DATE> <NAME.CASE>ET</NAME.CASE> ítélet, <NO.CASE>C‑97/18</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2019:7">EU:C:2019:7</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0024">24.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>).</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0057"><NO.P>57</NO.P><TXT>Az előzetes döntéshozatalra utaló határozatból kitűnik, hogy az alapeljárás ugyanazon anyagi jog jogviszonyon alapul, mint amely a Consiglio di Stato (államtanács) <DATE ISO="20091201">2009. december 1</DATE>‑jei 7506. sz. ítéletének alapjául szolgált, de különbözik az utóbbi ítélet alapjául szolgáló ügytől, mivel a kért kifizetés járulékos jellegű ahhoz képest, amelyre ezen ügy vonatkozott. Mindenesetre a kérdést előterjesztő bíróság feladata annak vizsgálata, hogy a belső jog szerint az ezen ítélethez kapcsolódó jogerő kiterjed‑e a jelen ügyre vagy annak elemeire, és e bíróságnak adott esetben meg kell vizsgálnia az említett jog által előírt következményeket.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0058"><NO.P>58</NO.P><TXT>A tárgykörre vonatkozó uniós szabályozás hiányában ugyanis a jogerő elve megvalósításának részletes szabályai a tagállamok eljárási autonómiájának elve alapján azok belső jogrendjébe tartoznak. Nem lehetnek kedvezőtlenebbek azonban, mint a hasonló belső jellegű esetekre vonatkozó szabályok (az<?PAGE NO="11"?> egyenértékűség elve), és nem tehetik a gyakorlatban lehetetlenné vagy rendkívül nehézzé az uniós jogrend által biztosított jogok gyakorlását (a tényleges érvényesülés elve) (<REF.DOC.ECR><DATE ISO="20090903">2009. szeptember 3‑i</DATE> <NAME.CASE>Fallimento Olimpiclub</NAME.CASE> ítélet, <NO.CASE>C‑2/08</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2009:506">EU:C:2009:506</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0024">24.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>).</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0059"><NO.P>59</NO.P><TXT>Ebben az összefüggésben, ha a kérdést előterjesztő bíróság úgy ítéli meg, hogy a Consiglio di Stato (államtanács) <DATE ISO="20091201">2009. december 1</DATE>‑jei 7506. sz. ítéletének jogereje nem meghatározó az alapeljárás eldöntése szempontjából, e bíróságnak az alkalmazandó nemzeti jogot a lehető legteljesebb mértékben a 97/13 irányelv szövegének és céljának fényében kell értelmeznie az abból eredő kötelezettségek tiszteletben tartása érdekében. Amint a Bíróság állandó ítélkezési gyakorlatából kitűnik, a nemzeti jog uniós joggal összhangban álló értelmezésének e kötelezettsége az EUM‑Szerződés rendszerének szerves részét képezi annyiban, amennyiben lehetővé teszi a nemzeti bíróságoknak, hogy az előttük folyamatban lévő ügyek elbírálása során hatáskörüknek megfelelően biztosítsák az uniós jog teljes érvényesülését. Ez megköveteli, hogy a nemzeti bíróság adott esetben a teljes nemzeti jogot figyelembe véve mérlegelje, hogy mennyiben alkalmazható a nemzeti jog úgy, hogy az ne vezessen az uniós joggal, többek között a 97/13 irányelvvel ellentétes eredményre (lásd ebben az értelemben: <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20161108">2016. november 8‑i</DATE> <NAME.CASE>Ognyanov</NAME.CASE> ítélet, <NO.CASE>C‑554/14</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2016:835">EU:C:2016:835</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0059">59.</REF.NP.ECR> és <REF.NP.ECR REF="NP0066">66.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>).</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0060"><NO.P>60</NO.P><TXT>Fontos pontosítani, hogy az összhangban álló értelmezés követelménye a nemzeti bíróságok – beleértve a végső fokon eljáró bíróságokat is – azon kötelezettségével jár, hogy adott esetben módosítaniuk kell az állandó ítélkezési gyakorlatot, amennyiben az a nemzeti jognak az uniós joggal összeegyeztethetetlen értelmezésén alapul (lásd ebben az értelemben: <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20180911">2018. szeptember 11‑i</DATE> <NAME.CASE>IR</NAME.CASE> ítélet, <NO.CASE>C‑68/17</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2018:696">EU:C:2018:696</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0064">64.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0061"><NO.P>61</NO.P><TXT>Következésképpen valamely nemzeti bíróság nem tekintheti megalapozottan úgy, hogy csupán azon okból kifolyólag nem tudja a kérdéses nemzeti rendelkezést az uniós joggal összhangban értelmezni, mivel e rendelkezést korábban e joggal összeegyeztethetetlen módon értelmezték, vagy azt a hatáskörrel rendelkező nemzeti hatóságok ily módon alkalmazzák (<REF.DOC.ECR><DATE ISO="20190624">2019. június 24‑i</DATE> <NAME.CASE>Popławski</NAME.CASE> ítélet, <NO.CASE>C‑573/17</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2019:530">EU:C:2019:530</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0079">79.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>).</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0062"><NO.P>62</NO.P><TXT>A jelen ügyben, amint az első kérdésre adott válaszból kitűnik, a Consiglio di Stato (államtanács) a <DATE ISO="20091201">2009. december 1</DATE>‑jei 7506. sz. ítéletben annak megállapításával, hogy a 97/13 irányelv hatálybalépésének időpontjában meglévő felhatalmazással rendelkező Telecom Italiától az 1998. év tekintetében követelt díjat meg kell fizetni, a nemzeti jogot – amint az előzetes döntéshozatalra előterjesztett első kérdésre adott válaszból kitűnik – a Bíróság által a <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20080221">2008. február 21‑i</DATE> <NAME.CASE>Telecom Italia</NAME.CASE> ítéletében (<NO.CASE>C‑296/06</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2008:106">EU:C:2008:106</NO.ECLI></REF.DOC.ECR>) értelmezett uniós joggal összeegyeztethetetlen módon értelmezte.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0063"><NO.P>63</NO.P><TXT>Következésképpen a jelen ítélet 59. pontjában említett eset keretében a kérdést előterjesztő bíróság feladata az uniós jog teljes érvényesülésének biztosítása, szükség esetén – saját hatáskörénél fogva – eltekintve a Consiglio di Stato (államtanács) által a <DATE ISO="20091201">2009. december 1</DATE>‑jei 7506. sz. ítéletben elfogadott értelmezés alkalmazásától, mivel ez az értelmezés nem egyeztethető össze az uniós joggal (<REF.DOC.ECR><DATE ISO="20161108">2016. november 8‑i</DATE> <NAME.CASE>Ognyanov</NAME.CASE> ítélet, <NO.CASE>C‑554/14</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2016:835">EU:C:2016:835</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0070">70.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>).</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0064"><NO.P>64</NO.P><TXT>Ezzel szemben, ha a kérdést előterjesztő bíróság úgy ítéli meg, hogy a nemzeti jog szerint a Consiglio di Stato (államtanács) <DATE ISO="20091201">2009. december 1</DATE>‑jei 7506. sz. ítéletének jogereje kiterjed az alapügyre, és így meghatározza annak megoldását, emlékeztetni kell arra, hogy a <HT TYPE="ITALIC">res iudicata</HT> elve úgy az európai uniós, mint a nemzeti jogrendekben jelentős szerepet tölt be. Ugyanis mind a jog, mind a jogviszonyok stabilitásának, illetve az igazságszolgáltatás megfelelő működésének biztosításához fontos, hogy ne lehessen többé vita tárgyává tenni azokat a bírósági határozatokat, amelyek a rendelkezésre álló jogorvoslatok kimerülését, illetve az azok előterjesztésére nyitva álló határidők elteltét követően jogerőre emelkedtek (<REF.DOC.ECR><DATE ISO="20090903">2009. szeptember 3‑i</DATE> <NAME.CASE>Fallimento Olimpiclub</NAME.CASE> ítélet, <NO.CASE>C‑2/08</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2009:506">EU:C:2009:506</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0022">22.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat; <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20190911">2019. szeptember 11‑i</DATE> <NAME.CASE>Călin</NAME.CASE> ítélet, <NO.CASE>C‑676/17</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2019:700">EU:C:2019:700</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0026">26.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>).</TXT></NP.ECR><?PAGE NO="12"?><NP.ECR IDENTIFIER="NP0065"><NO.P>65</NO.P><TXT>E tekintetben állandó ítélkezési gyakorlat, hogy az uniós jog nem kötelezi arra a nemzeti bíróságot, hogy eltérjen a bírósági határozatokat jogerőre emelő belső eljárási szabályok alkalmazásától, még akkor sem, ha ez lehetővé tenné valamely uniós jogi rendelkezés bármiféle megsértésének orvoslását (lásd ebben az értelemben: <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20161221">2016. december 21‑i</DATE> <NAME.CASE>Gutiérrez Naranjo és társai</NAME.CASE> ítélet, <NO.CASE>C‑154/15, C‑307/15 és C‑308/15</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2016:980">EU:C:2016:980</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0068">68.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>).</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0066"><NO.P>66</NO.P><TXT>Következésképpen az uniós jog nem követeli meg, hogy valamely bírósági szervnek főszabály szerint vissza kell vonnia a jogerőre emelkedett határozatát az uniós jog releváns rendelkezése Bíróság által elfogadott értelmezésének figyelembevétele céljából (<REF.DOC.ECR><DATE ISO="20190911">2019. szeptember 11‑i</DATE> <NAME.CASE>Călin</NAME.CASE> ítélet, <NO.CASE>C‑676/17</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2019:700">EU:C:2019:700</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0028">28.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>).</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0067"><NO.P>67</NO.P><TXT>Mindenesetre emlékeztetni kell arra, hogy azon elv, amely szerint a tagállam felelős az uniós jog neki betudható megsértésével magánszemélyeknek okozott károkért, szerves része a Szerződés rendszerének, függetlenül attól, hogy a kár oka a törvényhozó, igazságszolgáltató vagy végrehajtó hatalomnak tudható be (<REF.DOC.ECR><DATE ISO="20030930">2003. szeptember 30‑i</DATE> <NAME.CASE>Köbler</NAME.CASE> ítélet, <NO.CASE>C‑224/01</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2003:513">EU:C:2003:513</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0030">30.</REF.NP.ECR> és <REF.NP.ECR REF="NP0032">32.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>).</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0068"><NO.P>68</NO.P><TXT>Az igazságszolgáltatásnak a magánszemélyeket az uniós jogszabályok alapján megillető jogok védelmében betöltött alapvető szerepére tekintettel ezen szabályok teljes hatékonysága kérdőjeleződne meg, és az általuk elismert jogok védelme gyengülne meg, ha ki lenne zárva, hogy a magánszemélyek bizonyos körülmények között kártérítést kaphatnak, amennyiben jogaikat a végső fokon eljáró tagállami bíróság által hozott, az uniós joggal ellentétes határozat sérti (<REF.DOC.ECR><DATE ISO="20030930">2003. szeptember 30‑i</DATE> <NAME.CASE>Köbler</NAME.CASE> ítélet, <NO.CASE>C‑224/01</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2003:513">EU:C:2003:513</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0033">33.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>).</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0069"><NO.P>69</NO.P><TXT>Egyébiránt, többek között amiatt, hogy az uniós jogból eredő jogoknak egy véglegessé és így jogerőssé vált határozat általi megsértése rendes körülmények között már nem képezheti utólagos felülvizsgálat tárgyát, a magánszemélyeket nem lehet megfosztani az állami felelősség megállapításának lehetőségétől annak érdekében, hogy ezáltal az uniós jog által elismert jogaik védelemben részesüljenek (<REF.DOC.ECR><DATE ISO="20181024">2018. október 24‑i</DATE> <NAME.CASE>XC és társai</NAME.CASE> ítélet, <NO.CASE>C‑234/17</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2018:853">EU:C:2018:853</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0058">58.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>).</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0070"><NO.P>70</NO.P><TXT>Így az előzetes döntéshozatal iránti kérelemből kitűnik, hogy az alapügyben a Telecom Italia keresetet indított az olasz állammal szemben az igazságszolgáltatási funkciók helytelen gyakorlásából eredő polgári jogi felelősség megállapítása iránt, és hogy a Corte d’appello di Roma (római fellebbviteli bíróság) helyt adott a benyújtott panasznak, megállapítva, hogy a Consiglio di Stato (államtanács) nyilvánvalóan megsértette az uniós jogot.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0071"><NO.P>71</NO.P><TXT>A fenti megfontolások összességére tekintettel a második kérdésre azt a választ kell adni, az uniós jogot úgy kell értelmezni, hogy az nem kötelezi a nemzeti bíróságot arra, hogy eltekintsen az olyan belső eljárási szabályok alkalmazásától, amelyek alapján valamely bírósági határozat jogerőre emelkedik, még akkor sem, ha ez lehetővé tenné valamely uniós jogi rendelkezés megsértésének orvoslását, ami nem zárja ki annak lehetőségét, hogy az érintettek elérjék az állam felelősségének megállapítását a célból, hogy az uniós jog által elismert jogaik ily módon védelemben részesüljenek.</TXT></NP.ECR></GR.SEQ></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="1"><TITLE><TI><P><HT TYPE="BOLD">A költségekről</HT></P></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0072"><NO.P>72</NO.P><TXT>Mivel ez az eljárás az alapügyben részt vevő felek számára a kérdést előterjesztő bíróság előtt folyamatban lévő eljárás egy szakaszát képezi, ez a bíróság dönt a költségekről. Az észrevételeknek a Bíróság elé terjesztésével kapcsolatban felmerült költségek, az említett felek költségeinek kivételével, nem téríthetők meg.</TXT></NP.ECR></GR.SEQ><?PAGE NO="13"?><JURISDICTION><INTRO>A fenti indokok alapján a Bíróság (első tanács) a következőképpen határozott:</INTRO><LIST TYPE="ARAB"><ITEM><NP><NO.P><HT TYPE="BOLD">1)</HT></NO.P><TXT><HT TYPE="BOLD">A távközlési szolgáltatások terén az általános felhatalmazásokra és az egyedi engedélyekre vonatkozó közös szabályozási keretről szóló, <DATE ISO="19970410">1997. április 10‑i</DATE> 97/13/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 22. cikkének (3) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy azzal ellentétes az olyan nemzeti szabályozás, amely az 1998‑as évre meghosszabbítja az ezen irányelv hatálybalépésének időpontjában már meglévő felhatalmazással rendelkező távközlési vállalkozás azon kötelezettségét, hogy az üzleti forgalom alapján, és nem csupán az általános felhatalmazások és az egyedi engedélyek kibocsátásával, intézésével, ellenőrzésével és végrehajtásával kapcsolatos költségek alapján számított igazgatási díjat fizessen.</HT></TXT></NP></ITEM><ITEM><NP><NO.P><HT TYPE="BOLD">2)</HT></NO.P><TXT><HT TYPE="BOLD">Az uniós jogot úgy kell értelmezni, hogy az nem kötelezi a nemzeti bíróságot arra, hogy eltekintsen az olyan belső eljárási szabályok alkalmazásától, amelyek alapján valamely bírósági határozat jogerőre emelkedik, még akkor sem, ha ez lehetővé tenné valamely uniós jogi rendelkezés megsértésének orvoslását, ami nem zárja ki annak lehetőségét, hogy az érintettek elérjék az állam felelősségének megállapítását a célból, hogy az uniós jog által elismert jogaik ily módon védelemben részesüljenek.</HT></TXT></NP></ITEM></LIST></JURISDICTION></CONTENTS.JUDGMENT><SIGNATURE.CASE><SIGNATORY><P>Aláírások</P></SIGNATORY></SIGNATURE.CASE></JUDGMENT>