EURÓPAI BIZOTTSÁG
Brüsszel, 2025.6.13.
COM(2025) 313 final
MELLÉKLET
a következőhöz:
Javaslat
A TANÁCS HATÁROZATA
az Európai Unió által az EGT Vegyes Bizottságban az EGT-megállapodás II. mellékletének (Műszaki előírások, szabványok, vizsgálatok és tanúsítás) és IV. mellékletének (Energia) módosításával kapcsolatban képviselendő álláspontról
(EED)
MELLÉKLET
AZ EGT VEGYES BIZOTTSÁG
[...] HATÁROZATTERVEZETE
[…]
az EGT-megállapodás II. mellékletének (Műszaki előírások, szabványok, vizsgálatok és tanúsítás) és IV. mellékletének (Energia) módosításáról
AZ EGT VEGYES BIZOTTSÁG,
tekintettel az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásra (a továbbiakban: az EGT-megállapodás) és különösen annak 98. cikkére,
mivel:
(1)Az energiahatékonyságról, a 2009/125/EK és a 2010/30/EU irányelv módosításáról, valamint a 2004/8/EK és a 2006/32/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 2012/27/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvet 1 bele kell foglalni az EGT-megállapodásba.
(2)Az energiahatékonyságról szóló 2012/27/EU irányelv módosításáról szóló, 2018. december 11-i (EU) 2018/2002 európai parlamenti és tanácsi irányelvet 2 bele kell foglalni az EGT-megállapodásba.
(3)Az EFTA-államok nem szerepelnek az energiahatékonyságra vonatkozó kiemelt uniós célkitűzésben, amely szerint 2020-ra 20 %-os energiamegtakarítást kell elérni. A 2012/27/EU irányelv 3. cikke alkalmazandó az EFTA-államokra, kivéve a 3. cikk (1) bekezdésének a) pontjában és a 3. cikk (5) bekezdésében foglalt rendelkezéseket.
(4)Az EFTA-államok nem szerepelnek a 2030-ra kitűzött, legalább 32,5 %-os kiemelt uniós energiahatékonysági célkitűzések között. Az (EU) 2018/2002 irányelvvel módosított 2012/27/EU irányelv 1. cikkének (1) bekezdése ezért az EFTA-államokra nem alkalmazandó. Az EFTA-államok ehelyett 2030-ra nemzeti indikatív energiahatékonysági célkitűzéseket határoznak meg.
(5)Az Izlandra vonatkozó eltérések célja annak biztosítása, hogy Izland az energiahatékonysági intézkedéseket az elszigetelt és fosszilis tüzelőanyagoktól szinte mentes, magas szintű ellátásbiztonsággal és energiafüggetlenséggel rendelkező energiarendszerének megfelelően, költséghatékonyan és megfelelően hajtsa végre. Izlandon széles körben elterjedt a különleges jellemzőkkel rendelkező megújuló geotermikus energia, ami többek között szükségessé teszi, hogy Izland eltérjen a 9a., 9b. és 9c. cikkben foglalt fogyasztásmérési követelményektől.
(6)Az (EU) 2018/2002 irányelvvel módosított 2012/27/EU irányelv 5. cikke utal az épületek energiahatékonyságáról szóló 2010/31/EU irányelv 4. cikke alapján teljesítendő energiahatékonysági minimumszabványokra. Izland a 135/2022 EGT vegyes bizottsági határozattal összhangban mentesül a 2010/31/EU irányelv alkalmazása alól. Ezért az épületek minimális energiahatékonyságára vonatkozó kötelezettségeket az izlandi nemzeti jogszabályok írják elő.
(7)Izlandon aránytalanul magas az energiaigényes iparágak aránya, ami az uniós átlaghoz képest többszörös megtakarítási kötelezettséget eredményez. Izlandon a primer energia 88 %-a megújuló forrásból származik, a villamos energia és a fűtés költsége pedig alacsony, ami kevesebb költségoptimalizált megtakarítást eredményez. Ezért a 7. cikk (1) bekezdésének megfelelően, Izlandnak 2021. január 1-jétől 2030. december 31-ig minden évben a végsőenergia-fogyasztás 0,24 %-ának megfelelő új megtakarítást kell elérnie a 2019. január 1-jét megelőző legutóbbi hároméves időszak átlagában.
(8)Izland nem rendelkezik földgáz-infrastruktúrával, és a 93/2017 EGT vegyes bizottsági határozattal összhangban mentesül a földgáz belső piacáról szóló 2009/73/EK irányelv hatálya alól. Ezért a földgázfogyasztás mérése és a földgázfogyasztásra vonatkozó számlainformációk tekintetében a 9. és 10. cikk nem alkalmazandó Izlandra.
(9)A hasznos hőigényen alapuló kapcsolt energiatermelés belső energiapiacon való támogatásáról szóló 2004/8/EK irányelv a 151/2006 EGT vegyes bizottsági határozattal összhangban Izland tekintetében nem alkalmazandó a geotermikus kapcsolt energiatermelésre. Az (EU) 2018/2002 irányelvvel módosított 2012/27/EU irányelv kapcsolt energiatermelésre vonatkozó 14. és 15. cikke megfelel a 2004/8/EK irányelv kapcsolt energiatermelésre vonatkozó cikkeinek. Izland a teljes hőigény 90 %-át már geotermikus energiával fedezi, és nemzeti jogi keretén belül továbbra is támogatja a geotermikus kapcsolt energiatermelés fejlesztését, amennyiben ez műszakilag megvalósítható. Ezért a 14. és 15. cikk Izland tekintetében nem alkalmazandó a geotermikus kapcsolt energiatermelésre.
(10)Megállapodás született arról, hogy kiegészítő rugalmasság alkalmazható az (EU) 2018/2002 irányelvvel módosított 2012/27/EU irányelv 5. és 20. cikkének alkalmazása során. A 20. cikk (5) bekezdésében az 5. cikk (1) bekezdésére való hivatkozás helyébe az 5. cikkre való hivatkozásnak kell lépnie annak érdekében, hogy a teljes 5. cikkben foglalt kötelezettségeket egy alaphoz való hozzájárulással lehessen teljesíteni.
(11)A 2012/27/EU irányelv hatályon kívül helyezi az EGT-megállapodásba foglalt 2004/8/EK irányelvet 3 , amelyet ezért el kell hagyni az EGT-megállapodásból.
(12)Az EGT-megállapodás II. és IV. mellékletét ezért ennek megfelelően módosítani kell,
ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:
1. cikk
Az EGT-megállapodás II. melléklete IV. fejezetének 6. pontja (2009/125/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv) a következő szöveggel egészül ki:
„ , módosította:
–32012 L 0027: Az Európai Parlament és a Tanács 2012/27/EU irányelve (2012. október 25.) (HL L 315., 2012.11.14., 1. o.).”
2. cikk
Az EGT-megállapodás IV. melléklete a következőképpen módosul:
1.A 24. pont (2004/8/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv) helyébe a következő szöveg lép:
„32012 L 0027: Az Európai Parlament és a Tanács 2012/27/EU irányelve (2012. október 25.) az energiahatékonyságról, a 2009/125/EK és a 2010/30/EU irányelv módosításáról, valamint a 2004/8/EK és a 2006/32/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 315., 2012.11.14., 1. o.), módosította:
–32018 L 2002: Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/2002 irányelve (2018. december 11.) (HL L 328., 2018.12.21., 210. o.).
Az irányelv rendelkezései e megállapodás alkalmazásában a következő kiigazításokkal értendők:
a)Az 1. cikk (1) bekezdése, a 3. cikk (1) bekezdésének a) pontja és a 7. cikk (1) bekezdésének harmadik albekezdése nem alkalmazandó az EFTA-államokra.
b)A 3. cikk (5) bekezdése a következő albekezdéssel egészül ki:
»Minden EFTA-állam az (EU) 2018/1999 rendelet 3. és 7–12. cikkével összhangban saját integrált nemzeti energia- és klímatervének részeként 2030-ra nemzeti indikatív energiahatékonysági célt határoz meg, amely vagy a primerenergia- vagy végsőenergia-fogyasztáson, vagy az energiaintenzitáson alapul.«
c)Az 5. cikk az »a 2010/31/EU irányelv 4. cikkének alkalmazásában« szövegrész után a »vagy Izland tekintetében az izlandi nemzeti jogszabályok szerinti kötelezettségek alkalmazásában« szövegrésszel egészül ki.
d)A 7. cikk (1) bekezdésének b) pontja a következő franciabekezdéssel egészül ki:
»Az e pont első mondatában foglalt követelménytől eltérve, Izland 2021. január 1-jétől 2030. december 31-ig minden évben a végsőenergia-fogyasztás 0,24 %-ának megfelelő új megtakarítást ér el a 2019. január 1-jét megelőző legutóbbi hároméves időszak átlagában.«
e)A földgázfogyasztás mérése tekintetében a 9. cikk nem alkalmazandó Izlandra.
f)A 9a. cikk (1) bekezdése az »azok tényleges energiafogyasztását« szövegrész után a „vagy Izland tekintetében az ezzel egyenértékű energiafogyasztást” szövegrésszel egészül ki.
g)A 9a. és 9c. cikk nem alkalmazandó az 1500-nál kevesebb végfelhasználóval rendelkező izlandi távfűtési rendszerekre.
h)A 9b. cikk nem alkalmazandó Izlandra.
i)A földgázra vonatkozó számlainformációk tekintetében a 10. cikk nem alkalmazandó Izlandra.
j)A 20. cikk (5) bekezdésében az 5. cikk (1) bekezdésére való hivatkozás helyébe az 5. cikkre való hivatkozás lép.
k)A geotermikus kapcsolt energiatermelés tekintetében a 14. és 15. cikk nem alkalmazandó Izlandra.”
2.A 26. pont (2009/125/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv) a következő szöveggel egészül ki:
„ , módosította:
–32012 L 0027: Az Európai Parlament és a Tanács 2012/27/EU irányelve (2012. október 25.) (HL L 315., 2012.11.14., 1. o.).”
3. cikk
A 2012/27/EU és az (EU) 2018/2002 irányelvnek az Európai Unió Hivatalos Lapja EGT-kiegészítésében közzéteendő izlandi és norvég nyelvű szövege hiteles.
4. cikk
Ez a határozat [...]-án/-én lép hatályba, feltéve hogy az EGT-megállapodás 103. cikkének (1) bekezdésében előírt összes bejelentést megtették 4*.
5. cikk
Ezt a határozatot az Európai Unió Hivatalos Lapjának EGT-re vonatkozó részében és EGT-kiegészítésében is ki kell hirdetni.
Kelt Brüsszelben, […]-án/-én.
az EGT Vegyes Bizottság részéről
az elnök
[…]
az EGT Vegyes Bizottság
titkárai
[…]
Az EFTA-államok nyilatkozata
a 2012/27/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvet az EGT-megállapodásba belefoglaló [...] EGT vegyes bizottsági határozathoz
[a határozattal együtt elfogadandó és a HL-ban közzéteendő]
A 2012/27/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek az EGT-megállapodásba való belefoglalása kiterjeszti az energiahatékonyság előmozdítását célzó intézkedések közös szabályozási keretét az EFTA-államokra. Az EFTA-államok nem szerepelnek a kiemelt uniós energiahatékonysági célkitűzésben. Az EFTA-államok azonban a következő indikatív nemzeti energiahatékonysági célkitűzéseket határozták meg:
·Az izlandi kormány azt a nemzeti célt tűzte ki, hogy 2030-ra 25 %-kal hatékonyabb energiafelhasználást kell elérni 2015-höz képest. A célt az energiaintenzitás csökkentésére irányuló ágazatközi célkitűzésként fejezik ki, mégpedig az energiafogyasztásnak (végső) a reál-GDP-hez viszonyított arányaként a vásárlóerő-paritáson kiigazított értékben. A mutató az Izlandi Környezetvédelmi és Energiaügynökség által évente közzétett energia-előrejelzés része.
·2020. november 6-án a liechtensteini parlament (Landtag) elfogadta a 2030-ig tartó időszakra szóló energiastratégiáját, amelyben 2008-hoz képest 20 %-os nemzeti energiahatékonysági célkitűzést határozott meg. A 2030-ig tartó időszakban a hatékonyságnövekedés központi elemei az épületek energetikai felújítása, a nagy hatékonyságú új épületek, valamint a világítás, a motormeghajtók és a háztartási készülékek hatékonyságának javítása. Mind a hőellátásra szolgáló elektromos hőszivattyúk, mind a közlekedés villamosítása a jövőben nagymértékben helyettesíteni fogja a fosszilis tüzelőanyagokat. A célkitűzések megvalósításáról évente jelentést kell tenni (a parlamentnek szóló nyomonkövetési jelentés részeként).
·A norvég parlament (Storting) azt a nemzeti célt tűzte ki, hogy 2030-ra 30 %-kal hatékonyabb energiafelhasználást kell elérni 2015-höz képest (St. 25 [2015-2016] kormányzati törvénytervezet). A célt az energiaintenzitás csökkentésére irányuló ágazatközi célkitűzésként fejezik ki, mégpedig az energiabevitel (elsődleges) és a reál-GDP arányaként. Az Energiaügyi Minisztérium a nemzeti költségvetésről szóló jelentésben (fehér könyv) éves jelentést készít a célkitűzésről.