<!DOCTYPE html PUBLIC "yes" "xhtml1-strict.dtd">
<html xmlns="http://www.w3.org/1999/xhtml">
<!--GENDOC2XHTML # converter_version: 1.2.15-->
  <head>
    <title>2025-10-202510C123202402340-00-TRA-DOC-HU-CONCL-C-0234-24-202505077-07_00</title>
    <meta content="text/html; charset=utf-8" http-equiv="Content-Type"/>
    <meta content="" name="Gendoc_DGTGeneratedDate"/>
    <meta content="0" name="MSIP_Label_6bd9ddd1-4d20-43f6-abfa-fc3c07406f94_ContentBits"/>
    <meta content="Commission Use" name="MSIP_Label_6bd9ddd1-4d20-43f6-abfa-fc3c07406f94_Name"/>
    <meta content="hu-HU" name="Gendoc_Lang"/>
    <meta content="" name="Gendoc_GenerationDate"/>
    <meta content="" name="IsFlattened"/>
    <meta content="1" name="NumProc"/>
    <meta content="Final" name="Gendoc_EditionType"/>
    <meta content="0001" name="Gendoc_CaseNumberSuite"/>
    <meta content="26/06/2026 15:53:50" name="Gendoc_LastVerificationDate"/>
    <meta content="" name="Gendoc_ProcedureNumber"/>
    <meta content="hu" name="Gendoc_LangCode"/>
    <meta content="CNC" name="TypeDoc"/>
    <meta content="r0bNeHA/DAzTpnspf7BskB36xIvtSx8J8WGyQ/37hVHQvXzA49m0AcFow2uDnkb1SCakibytZ5x7wFfIZBPjzxVrL18loKNDdUhwKlzh7vRhUK99AWfhBJ/8Ui5cuLuk7pXnnQibAKUm8XfLxCxMa/5Hy4s+KtggJh86dEJAUGs=" name="GenDocUID"/>
    <meta content="P" name="TypeProc"/>
    <meta content="" name="CreateCustomParts"/>
    <meta content="OK" name="ReadyToPublish"/>
    <meta content="emn" name="Gendoc_User"/>
    <meta content="" name="EP_Mode"/>
    <meta content="" name="Gendoc_DGTGenerated"/>
    <meta content="" name="Gendoc_Vademecum"/>
    <meta content="true" name="MSIP_Label_6bd9ddd1-4d20-43f6-abfa-fc3c07406f94_Enabled"/>
    <meta content="6be2dde5-2467-41db-9064-e4ec1b08225a" name="MSIP_Label_6bd9ddd1-4d20-43f6-abfa-fc3c07406f94_ActionId"/>
    <meta content="0234" name="NumeroOrdre"/>
    <meta content="2024" name="Annee"/>
    <meta content="P" name="Gendoc_ProcedureType"/>
    <meta content="" name="EP_Version"/>
    <meta content="HU" name="Langue"/>
    <meta content="emn" name="Gendoc_DGTGeneratedUser"/>
    <meta content="b24c8b06-522c-46fe-9080-70926f8dddb1" name="MSIP_Label_6bd9ddd1-4d20-43f6-abfa-fc3c07406f94_SiteId"/>
    <meta content="FAST_document_go_ok" name="Gendoc_LastVerificationStatus"/>
    <meta content="CNC_C" name="Gendoc_GendocTemplateType"/>
    <meta content="TRUE" name="WithoutAuthorBlockFlatP"/>
    <meta content="GenDoc 14-05-25 07:15:53" name="Created"/>
    <meta content="" name="Canevas3_Vademecum"/>
    <meta content="2025-06-10T09:25:04Z" name="MSIP_Label_6bd9ddd1-4d20-43f6-abfa-fc3c07406f94_SetDate"/>
    <meta content="TRUE" name="WithoutAuthorBlock"/>
    <meta content="" name="Gendoc_CaseYear"/>
    <meta content="false" name="Generation_In_Progress"/>
    <meta content="C" name="Juridiction"/>
    <meta content="f097ccf6ea584b40a8b6a02bdc2cfaa4" name="DocumentIdentifier"/>
    <meta content="0234" name="Gendoc_CaseNumber"/>
    <meta content="ImportedWithoutSource" name="SdlIdentifier"/>
    <meta content="RP" name="NatureAff"/>
    <meta content="RP" name="Gendoc_CaseNature"/>
    <meta content="0001" name="NumSuite"/>
    <meta content="C" name="Gendoc_Juridiction"/>
    <meta content="Standard" name="MSIP_Label_6bd9ddd1-4d20-43f6-abfa-fc3c07406f94_Method"/>
  </head>
  <body>
    <div style="header">
      <div id="rId24" style="first"/>
      <div id="rId20" style="even">Kokott főtanácsnok indítványa – C‑234/24. sz. ügy</div>
      <div id="rId21" style="default">Brose Prievidza</div>
    </div>
    <p class="C36Centre" id="para-1" title="page-1">
      JULIANE KOKOTT
    </p>
    <p class="C36Centre" id="para-2" title="page-1">
      FŐTANÁCSNOK INDÍTVÁNYA
    </p>
    <p class="C36Centre" id="para-3" title="page-1">
      Az ismertetés napja: 2025. május 22. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-1" href="#t-1">1</a>
</span>)
      
    </p>
    <p class="C38Centregrasgrandespacement" id="para-4" title="page-1">
      C‑234/24. sz. ügy
    </p>
    <p class="C37Centregras" id="para-5" title="page-1">
      Brose Prievidza, spol. s r. o.
    </p>
    <p class="C37Centregras" id="para-6" title="page-1">
      kontra
    </p>
    <p class="C37Centregras" id="para-7" title="page-1">
      Direktor na Direktsia „Obzhalvane i danachno‑osiguritelna praktika” – Sofia
    </p>
    <p class="C39Centreespacement" id="para-8" title="page-1">
      (a Varhoven administrativen sad [legfelsőbb közigazgatási bíróság, Bulgária] által benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem)
    </p>
    <p class="C71Indicateur" id="para-9" title="page-1">
      „Előzetes döntéshozatal – Közös hozzáadottértékadó‑rendszer – 2006/112/EK irányelv – Az előzetesen felszámított adó külföldön letelepedett adóalanyok részére a 2008/9/EK irányelvnek megfelelően történő visszatérítése – Úgynevezett »tooling« – A helyszínen maradó szerszámok adóköteles vagy adómentes értékesítése – Önálló ügylet vagy az azokkal előállított alkatrészek adómentes Közösségen belüli értékesítéséhez kapcsolódó járulékos szolgáltatás – Önálló ügyletek vagy egyetlen egységet képező összetett Közösségen belüli termékértékesítés – Az ügyletek mesterséges elemekre bontása – Egységet képező Közösségen belüli termékértékesítés a szerszámok szállítása nélkül?”
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-10" title="page-2">
      
        <br/>
      
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">I.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Bevezetés</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">1.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A jelen előzetes döntéshozatal iránti kérelemben a Bíróságnak az úgynevezett „tooling” hozzáadottérték‑adó (a továbbiakban: héa) szempontjából történő megítélésével kell foglalkoznia. A tooling különösen a gépjárműipari alvállalkozók körében bevett gyakorlat. Ennek keretében egy alvállalkozót megbíznak bizonyos alkatrészek gyártásával. Ezeket csak speciális szerszámokkal (sőt időnként csak bizonyos gyártólétesítményekkel) lehet előállítani. Ez utóbbiakat szintén az alvállalkozótól rendelik meg, de azok a megrendelő tulajdonában maradnak, és azokat csak az alvállalkozó használja a helyszínen (a jelen esetben Bulgáriában) az alkatrészek gyártásához.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">2.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ha az így gyártott alkatrészeket egy másik tagállamba szállítják a megrendelőnek, úgy e tekintetben adómentes Közösségen belüli termékértékesítésekről van szó. Ha azonban a szerszámokat később külföldi harmadik személy részére értékesítik (azaz a tulajdonjog harmadik személyre száll át) anélkül, hogy a szerszámok helye (a jelen esetben Bulgária) megváltozna, felmerül a kérdés, hogy e szerszámok értékesítése adóköteles‑e. Azt adóköteles értékesítésnek kell‑e tekinteni, vagy a szerszámok értékesítése osztja az azokkal gyártott és adómentesen (Közösségen belül) értékesített alkatrészek sorsát?</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">3.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ez a szerszámok külföldön letelepedett vevője számára releváns, aki az általa az eladónak megfizetett bolgár héa visszatérítését kéri Bulgáriától az előzetesen felszámított adó levonása formájában. A bolgár adóhatóság ezt meg kívánja tagadni, mivel álláspontja szerint a szerszámok értékesítése szintén adómentes Közösségen belüli termékértékesítésnek minősül. Márpedig az adómentes ügyletek tekintetében nem áll fenn adólevonási jog.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">4.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ez az eljárás így kérdéseket vet fel a fő‑ és a járulékos szolgáltatás meghatározásával, illetve az egységet képező összetett ügyletnek adómentes Közösségen belüli értékesítéssel összefüggésben történő meghatározásával kapcsolatban. Ezeket a kérdéseket a Bíróság még soha nem válaszolta meg, és ezek gyakorlati szempontból valószínűleg nem elhanyagolható jelentőséggel bírnak.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">A.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az uniós jog</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">–</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A közös hozzáadottértékadó‑rendszerről szóló 2006/112/EK irányelv (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-2" href="#t-2">2</a>
</span>) (a továbbiakban: héairányelv)</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">5.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A héajogban a Közösségen belüli árumozgások (értékesítések) adóztatása két szakaszban történik. Az egyrészt a termékértékesítés származási országban történő adómentessége, másrészt a Közösségen belüli termékbeszerzés rendeltetési országban történő adóztatása révén valósul meg.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">6.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A termékértékesítés alaptényállását a 14. cikk (1) bekezdése szabályozza:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-20" title="page-4">
      „»Termékértékesítés« a birtokba vehető dolog átengedése, amely tulajdonosként való rendelkezésre jogosít fel.”
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">7.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Közösségen belüli termékbeszerzést a héairányelv 20. cikke szabályozza. Ennek (1) bekezdése értelmében:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-22" title="page-4">
      „»Közösségen belüli termékbeszerzésnek« kell tekinteni a tulajdonosként történő rendelkezési jog megszerzését olyan ingóság felett, amelyet az eladó, a vevő vagy bármelyik megbízásából harmadik személy a vevő számára egy olyan tagállamba ad fel vagy fuvaroz el, amely nem egyezik meg a termék feladásának vagy elfuvarozásának kiindulási helyével.”
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">8.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Közösségen belüli termékértékesítés adómentességét többek között a héairányelv 138. cikkének (1) bekezdése tartalmazza. Ennek értelmében:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-24" title="page-4">
      „A tagállamok mentesítik az adó alól a termékértékesítést, ha a termékeket az eladó vagy a beszerző, vagy megbízásukból más személy adta fel vagy fuvarozta el az érintett tagállam területén kívülre, de a Közösség területén belülre, feltéve, hogy teljesülnek a következő feltételek:
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-25" title="page-4">
      a) a termékeket egy másik, a termékek feladásának vagy elfuvarozásának indulási helye szerinti tagállamtól eltérő tagállamban adóalanyként vagy nem adóalany jogi személyként eljáró személy részére értékesítik;
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-26" title="page-4">
      b) az az adóalany vagy nem adóalany jogi személy, akinek a részére az értékesítés történik, héaazonosító számmal rendelkezik egy, a termékek feladásának vagy elfuvarozásának indulási helye szerinti tagállamtól eltérő tagállamban és ezt a héaazonosító számot közölte az értékesítővel”.
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">9.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A héairányelv 171. cikkének (1) bekezdése a belföldi ügyleteket nem teljesítő, külföldön letelepedett adóalany részére történő visszatérítés részletes szabályaira vonatkozik:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-28" title="page-5">
      „Azon adóalany részére, aki nem telepedett le abban a tagállamban, ahol a HÉA hatálya alá tartozó termékeket szerez be, szolgáltatást vesz igénybe vagy termékimportot teljesít, de egy másik tagállamban letelepedett, a HÉA‑visszatérítés a 2008/9/EK irányelvben megállapított részletes szabályoknak megfelelően történik.”
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">–</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A nem a visszatérítés helye szerinti tagállamban, hanem egy másik tagállamban letelepedett adóalanyok részére a 2006/112/EK irányelvben előírt hozzáadottérték‑adóvisszatérítés részletes szabályainak megállapításáról szóló 2008/9 irányelv (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-3" href="#t-3">3</a>
</span>) (a továbbiakban: visszatérítésről szóló irányelv)</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">10.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A visszatérítési eljárást részletesebben a visszatérítésről szóló irányelv szabályozza. A jelen ügy szempontjából releváns módon azonban a 4. cikk bizonyos esetekben kifejezetten kizárja a héa‑visszatérítést:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-31" title="page-5">
      „Ezen irányelv nem alkalmazandó a következőkre:
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-32" title="page-5">
      a) a visszatérítés helye szerinti tagállam jogszabályai értelmében tévesen kiszámlázott héa;
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-33" title="page-5">
      b) az olyan termékértékesítés tekintetében kiszámlázott héa, amely a 2006/112/EK irányelv 138. cikke vagy 146. cikke (1) bekezdésének b) pontja értelmében adómentességet élvez vagy élvezhet.”
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">B.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A bolgár jog</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">11.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A héairányelvet ennek megfelelően a 2007. január 1‑jétől hatályos Zakon za danak varhu dobavenata stoynost (a hozzáadottérték‑adóról szóló törvény, a továbbiakban: ZDDS) ültette át.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">12.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A visszatérítésről szóló irányelvet ennek megfelelően a nem a visszatérítés helye szerinti tagállamban, hanem az Európai Unió egy másik tagállamában letelepedett adóalanyok részére a 2006/112/EK irányelvben előírt hozzáadottértékadó‑visszatérítésről szóló, 2009. december 16‑i N‑9. sz. Naredba (a továbbiakban: N‑9. sz. rendelet) ültette át.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">II.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A tényállás</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">13.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Brose Prievidza, spol. s r. o. (a továbbiakban: Brose SK) egy Szlovákiában alapított, ott héanyilvántartásba vett és letelepedett társaság. E társaság gépjárművekhez való ablakvezérlőket, ajtómodulokat és emelőszerkezeteket gyárt. Tevékenységéhez az „Integrated Micro‑Electronics Bulgaria” EOOD‑tól (a továbbiakban: IME Bulgaria), egy Botevgradban (Bulgária) székhellyel rendelkező társaságtól Közösségen belüli termékértékesítések tárgyát képező alkatrészeket vásárol.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">14.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Brose Coburg, amely egy Németországban bejegyzett társaság, társasági jogi szempontból a Brose SK‑val egy cégcsoporthoz tartozik, és mind Németországban, mind Bulgáriában szerepel a héanyilvántartásban. A Brose Coburg (a továbbiakban: Brose DE) megrendelést adott az IME Bulgariának a Brose SK részére értékesítendő alkatrészek előállításához szükséges speciális szerszámok elkészítésére.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">15.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A megrendelés teljesítését követően az IME Bulgaria 2020. május 14‑én kiállította a 4921038649. sz. számlát a Brose DE részére nettó 62 000 euró összegről, valamint a bolgár héáról a vevő (Brose DE) bolgár héaszámának feltüntetése mellett. A speciális szerszámok a Brose DE tulajdonába kerültek, de az eladónál, az IME Bulgariánál maradtak, amely azokkal kizárólag a Brose SK részére állít elő termékeket.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">16.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">2021. június 7‑én a Brose DE átruházta a speciális szerszámokat a Brose SK‑ra, és erről kiállította „Az S‑T 08‑Р‑9965. melléklet szerinti orsókészlet – Automatikus munkadarabtartó hegesztőrendszerben” szerszámkészlet értékesítésére vonatkozó vitatott 703047. sz. számlát nettó 62 000 euró összegről, valamint a bolgár héáról.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">17.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">2022. március 10‑én a Brose SK kérte a 2021. január 1. és december 31. közötti időszak vonatkozásában a számlán feltüntetett és megfizetett bolgár héa visszatérítését. A Brose SK kérelmét határozattal elutasították azzal az indokkal, hogy a speciális szerszámok értékesítése és az alkatrészek értékesítései gazdasági szempontból oszthatatlan értékesítést képeznek, amelynek esetében a speciális szerszámok az alkatrészek előállítását követően elveszítik gazdasági jelentőségüket. Mivel a Brose SK Közösségen belüli termékértékesítés keretében kapta meg az IME Bulgaria által előállított alkatrészeket, a speciális szerszámok értékesítését szintén ilyen termékértékesítésként kell kezelni. E tekintetben a Brose DE nem az átvevője és nem is a tényleges felhasználója az előállított speciális szerszámoknak. A Brose DE csak alaki tulajdonos volt, mivel az IME Bulgaria a speciális szerszámokat a végtermékek előállításához használja fel, és azok felett irányítást és ellenőrzést gyakorol.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">18.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Brose SK által indított kereset eredménytelen volt. Az elsőfokú bíróság azzal indokolta a kereset elutasítását, hogy bár a felperes teljesíti a feltüntetett héa visszatérítésének a 2008/9 irányelv és az N‑9. sz. rendelet 1. cikkének (2) bekezdése szerinti feltételeit, e szabályozások nem vonatkoznak a jogellenesen feltüntetett héaösszegekre. Ha az alkatrészek értékesítése Közösségen belüli termékértékesítés, ugyanez vonatkozik a kiszámlázott speciális szerszámok értékesítésére is. Következésképpen a speciális szerszámok értékesítésére vonatkozó számlán nem lehetett volna héát feltüntetni. Ezért a Brose SK sem jogosult a megfizetett héa visszatérítésére.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">19.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Brose SK ezzel szemben felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő a kérdést előterjesztő bírósághoz. A kérdést előterjesztő bíróság véleménye szerint helytálló az elsőfokú bíróság azon ténymegállapítása, amely szerint a Brose SK tevékenységéhez szükséges alkatrészek értékesítéseinek a speciális szerszámok értékesítéseiről történő mesterséges leválasztásáról van szó. A kérdést előterjesztő bíróság véleménye szerint azonban nem állították, és nem is bizonyították, hogy az értékesítések elemekre bontásának egyetlen célja abban áll, hogy a Brose SK adóelőnyhöz jusson, és azt sem, hogy adott esetben miben áll ez az előny.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">III.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az előzetes döntéshozatali eljárás</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">20.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Varhoven administrativen sad (legfelsőbb közigazgatási bíróság, Bulgária) felfüggesztette az eljárást, és előzetes döntéshozatal céljából a következő kérdést terjesztette a Bíróság elé:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-47" title="page-7">
      „Fennáll‑e a 2008/9 irányelv alapján a megfizetett hozzáadottérték‑adó visszatérítéséhez való jog, ha a visszatérítést olyan eszközök (tooling) vevője kéri, amelyek nem hagyták el az eladó tagállamának területét, és a tooling értékesítését mesterségesen leválasztották az ezen eszközök használatával előállított termékek ugyanazon vevő részére történő Közösségen belüli értékesítéseiről?”
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">21.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Bíróság előtti eljárásban a Brose SK és a bolgár adóhatóság mellett csak az Európai Bizottság terjesztett elő írásbeli észrevételeket. A Bíróság az eljárási szabályzat 76. cikkének (2) bekezdése alapján mellőzte a tárgyalás tartását.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">IV.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Jogi értékelés</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">A.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A vizsgálat menetéről</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">22.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A jelen előzetes döntéshozatal iránti kérelem ismét azt mutatja, hogy harmonizált héarendszer ellenére az egyes adóhatóságok meglehetősen eltérően értelmezik mind az irányelvet, mind a Bíróság határozatait, és így fennáll annak a veszélye, hogy az Unión belül a héajog szempontjából eltérően kezelnek azonos helyzeteket.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">23.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Wilo Salmson France ügyben, (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-4" href="#t-4">4</a>
</span>) amely egy hasonló romániai tooling‑esetre vonatkozott, nem volt vitatott – amint azt a Bizottság és a Brose SK helyesen hangsúlyozza –, hogy a Romániában alkatrészek gyártásához használt és ott maradó szerszámok értékesítése (Romániában) rendes belföldi termékértékesítést jelentett. Az adólevonás ott csak a számla hiánya miatt volt problematikus. Ezzel szemben Bulgáriában már amiatt megtagadják az adólevonást, hogy a szerszámok értékesítése nem „rendes” értékesítés, hanem adómentes Közösségen belüli termékértékesítés.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">24.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A kérdést előterjesztő bíróság kérdése lényegében a főszolgáltatás és a járulékos szolgáltatás közötti kapcsolatra, illetve az adómentes Közösségen belüli termékértékesítésekhez kapcsolódó, egységet képező összetett ügylet fennállására vonatkozik. E kérdés megválaszolása érdekében először is tisztázni fogom, hogy szó lehet‑e egyáltalán a speciális szerszámok Közösségen belüli értékesítéséről, ha azok soha nem hagyták el Bulgáriát (erről lásd a C. részt). Amennyiben nem ez a helyzet, meg kell vizsgálni, hogy fennállhat‑e nem önálló járulékos szolgáltatás (a speciális szerszámok értékesítése), amely osztja a főszolgáltatás sorsát (az alkatrészek értékesítése), ha a „járulékos szolgáltatást” és a „főszolgáltatást” két különböző személy nyújtja (erről lásd a D. részt). Amennyiben ez lehetséges, és a speciális szerszámok értékesítése járulékos szolgáltatást jelent, meg kell vizsgálni, hogy az utóbbi oszthatja‑e az adómentes Közösségen belüli termékértékesítés (jelen esetben az alkatrészek értékesítése) sorsát anélkül, hogy maga megfelelne a fő feltételnek (másik tagállamba történő szállítás) (erről lásd az E. részt).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">25.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ezt megelőzően azonban megvizsgálom az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdés hátterét, mivel a kérdést előterjesztő bíróság a speciális szerszámok Brose DE által a Brose SK részére történő értékesítése tekintetében mesterséges konstrukcióból indul ki, anélkül azonban, hogy adóelőnyt tudna azonosítani (erről lásd a B. részt).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">B.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdés háttere: az ügylet mesterséges elemekre bontásának feltételezése</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">26.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Nem világos, hogy Bulgáriában abból indulnak‑e ki, hogy a speciális szerszámokat a Brose DE adómentesen értékesítette a Brose SK részére, vagy azt feltételezi, hogy a speciális szerszámokat az IME Bulgaria adómentesen értékesítette a Brose SK részére. Ez valószínűleg azzal függ össze, hogy a kérdést előterjesztő bíróság az ügyletek (az alkatrészek, illetve a szerszámok értékesítése) mesterséges elemekre bontásából indul ki.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">27.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Bizottsághoz és a Brose SK‑hoz hasonlóan ez számomra sem meggyőző. Mindenesetre a Brose DE által a Brose SK részére történő értékesítést nem zárja ki az, hogy a speciális szerszámokat folyamatosan az IME Bulgaria használta alkatrészek gyártásához Bulgáriában. Ellenkezőleg, valamely dolog tulajdonjogának átruházása – amire a jelen esetben a Brose DE és a Brose SK között sor került – éppen a héairányelv 14. cikkének (1) bekezdése szerinti termékértékesítés klasszikus esete. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-5" href="#t-5">5</a>
</span>)
      </p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">28.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A termékértékesítés ugyan magában foglal bármely, materiális javak átruházására irányuló ügyletet, amelynek során az egyik fél feljogosítja a másik felet, hogy e javakkal úgy rendelkezzék, mintha azok tulajdonosa lenne. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-6" href="#t-6">6</a>
</span>) A polgári jogi tulajdonátruházás hiánya tehát nem akadályozza meg a termékértékesítés megvalósulását. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-7" href="#t-7">7</a>
</span>) Ugyanis, még ha a termékértékesítés címzettje nem is rendelkezik „tulajdonosként” az értékesített termékkel, legalábbis eljárhat úgy, „mintha tulajdonos lenne”. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-8" href="#t-8">8</a>
</span>) Mindenesetre ez tűnik ki a héairányelv egyes nyelvi változataiból. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-9" href="#t-9">9</a>
</span>)
      </p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">29.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Sokkal inkább az a döntő, hogy a rendelkezési jogot átruházták‑e. A dolog feletti rendelkezési joggal az rendelkezik, aki (pozitív szempontból) érdemben rendelkezhet a dologgal, és (negatív szempontból) viseli a dolog esetleges megsemmisülésének kockázatát is. A jelen esetben ez nyilvánvalóan a Brose DE volt, mivel – amennyire megállapítható – ez utóbbi az egyetlen, amely a speciális szerszámok gazdasági tartalmát értékesítés és azt követő tulajdonjog‑átruházás útján realizálni tudta. Az ügy irataiból nem tűnik ki, hogy az IME Bulgariának kellett volna viselnie a szerszámok – például a telephelyének víz alá kerülése miatt bekövetkező – esetleges megsemmisülésének kockázatát. Következésképpen a speciális szerszámoknak a Brose DE‑től a Brose SK‑ra történő visszterhes átruházása szintén az utóbbiak közötti értékesítésnek minősül.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">30.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Arra sem utal semmi, hogy egy további fél (különösen nem az IME Bulgaria) e szerszámok felett rendelkezési jogot szerzett volna. Ehhez nem elegendő a birtok átengedése és a dolog alkatrészgyártáshoz való felhasználásának engedélyezése. Ezt egyértelműen mutatja a bérlő példája. A bérlő sem szerez rendelkezési jogot a bérelt lakás felett. E jog sokkal inkább a tulajdonosnál marad, aki éppen a bérbeadás révén „rendelkezik” a tartalomról.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">31.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Úgy tűnik továbbá, hogy a Brose DE‑ről a Brose SK‑ra történő tulajdonjog‑átruházás ténylegesen megtörtént. Nem látok arra utaló jeleket, hogy mesterséges konstrukcióról lenne szó. Amennyiben a kérdést előterjesztő bíróság és a bolgár adóhatóság e feltételezéshez a Bíróság Part Service ügyben hozott ítéletére (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-10" href="#t-10">10</a>
</span>) hivatkozik, ez nyilvánvaló félreértésen alapul. Abban az ügyben egy, valójában egységet képező (adóköteles) ügyletnek egy továbbra is adóköteles bérbeadási szolgáltatásra és egy adómentes biztosítási szolgáltatásra való szétbontásáról volt szó, amely szolgáltatásokat két, ugyanazon cégcsoporthoz tartozó társaság nyújtotta a szolgáltatás igénybevevője részére. Ehhez a jelen ügy egyáltalán nem hasonlítható. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-11" href="#t-11">11</a>
</span>)
      </p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">32.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A jelen ügyben a vevő vagy a szolgáltatás igénybevevője mindkét értékesítés esetében a Brose SK. E tekintetben egyrészt nincs társasági jogi kapcsolat a két értékesítő (Brose DE és IME Bulgaria) között. Másrészt a jelen esetben az értékesítés egyetlen részét sem kívánták mesterségesen adómentes módon kialakítani, hanem épp ellenkezőleg, a Brose DE adókötelesen értékesítette a speciális szerszámokat (és a bolgár héát nyilvánvalóan szabályszerűen meg is fizették). A jelen ügyben az egyik olyan útmutatás sem releváns, amelyet a Bíróság a fent hivatkozott ítéletben a nemzeti bíróság számára adott annak megítélése érdekében, hogy az egy cégcsoporthoz tartozó két társaság által megvalósított két ügyletről, vagy csak a cégcsoporthoz tartozó egy társaság által megvalósított egy ügyletről van‑e szó. E tekintetben nem érthető, hogy a speciális szerszámoknak a cégcsoporthoz tartozó egyik társaság által a cégcsoporthoz tartozó másik társaság részére történő eladása miért lenne „gazdaságilag logikátlan” pusztán azért, mert a speciális szerszámok továbbra is a bulgáriai beszállítónál maradnak, amint azt a kérdést előterjesztő bíróság az előzetes döntéshozatalra utaló végzésben kifejezetten megállapítja.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">33.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ha jól értem az úgynevezett „tooling” értelmét és célját, elsősorban arról van szó, hogy az eredetileg megbízott alvállalkozó fizetésképtelensége esetén a helyszínen hasonló feltételek mellett egy másik alvállalkozót találjanak, aki a speciális szerszámok segítségével gyorsan folytatni tudja az alkatrészek gyártását a (részben globális) ellátási láncokban bekövetkező fennakadások elkerülése érdekében. A megbízó (vagy a megbízó cégcsoportjához tartozó más társaság) tulajdonjoga megakadályozza, hogy a fizetésképtelen alvállalkozó hitelezői a speciális szerszámokra kérhessenek végrehajtást. Számomra úgy tűnik, hogy ezek érvényes gazdasági okok.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">34.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az, hogy a cégcsoport mely társaságának mérlegében tartják nyilván a speciális szerszámokat, véleményem szerint inkább cégcsoporton belüli kérdésre vonatkozik, amelynek gazdasági logikája a rendelkezésre álló tények alapján nem értékelhető. E kérdés a héa szempontjából történő értékelés céljára sem releváns, amennyiben a rendelkezési jog a Brose DE‑ről ténylegesen átszállt a Brose SK‑ra. Ezzel kapcsolatban azonban a kérdést előterjesztő bíróság által adott magyarázatok szerint sem merül fel egyértelmű kétség.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">C.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Adómentes Közösségen belüli termékértékesítés anélkül, hogy a speciális szerszámok elhagyták volna a tagállamot (Bulgáriát)?</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">35.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Először tehát azt kell tisztázni, hogy a speciális szerszámok értékesítése adómentes Közösségen belüli termékértékesítésnek minősül‑e. Az adómentes Közösségen belüli termékértékesítés fennállásának feltételei a héairányelv 138. cikkéből következnek.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">36.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ez az adómentesség azonban csak akkor alkalmazható, ha az értékesített terméket (a jelen esetben a speciális szerszámokat) az eladó (a jelen esetben a Brose DE), a beszerző (a jelen esetben a Brose SK) vagy a megbízásukból más szermély (általában fuvarozó) „adta fel vagy fuvarozta”. A Bíróság állandó ítélkezési gyakorlata szerint ezért kizárólag akkor vonatkozik adómentesség az ezen cikk értelmében vett termékértékesítésre, ha e termék e feladás vagy szállítás során ténylegesen elhagyta a termékértékesítés helye szerinti tagállam területét. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-12" href="#t-12">12</a>
</span>) Az előzetes döntéshozatal iránti kérelem szerint azonban a speciális szerszámok még mindig Bulgáriában találhatók. Ennyiben furcsának tűnik Közösségen belüli termékértékesítésről beszélni.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">37.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ezt a benyomást erősíti a héairányelv 138. cikkében foglalt rendelkezés értelmének és céljának figyelembevétele. Az ott szabályozott adómentességet ugyanis szándékosan nem vették fel a héairányelv IX. címének 2. és 3. fejezetébe. Itt ugyanis nem a vevőnek vagy a szolgáltatás igénybevevőjének előnyben részesítéséről van szó, mint például a héairányelv 132. cikke szerinti adómentességek esetében. Ez az adómentesség az eladó vagy a szolgáltatásnyújtó számára sem jelent előnyt.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">38.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ez az adómentesség inkább kizárólag a rendeltetési ország elvének alkalmazását szolgálja az Unión belüli adóalanyok közötti értékesítések esetében, ahol az értékesítés a származási országban (ahol a szállítás kezdődik) adómentes (az eladó vagy a szolgáltatásnyújtó adómentes ügylete), a rendeltetési országban viszont adóköteles (a beszerző adóköteles ügylete). A héairányelv 2. cikke (1) bekezdésének b) pontja ugyanis egyértelművé teszi, hogy a Közösségen belüli termékbeszerzés is adóköteles ügylet. A Közösségen belüli termékbeszerzést a héairányelv 20. cikke szabályozza, amely cikk a rendeltetési országba történő értékesítés keretében a termék vevőjét adóztatja meg.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">39.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ez végső soron csak egy másik adóztatási technika, amely végeredményben a származási országból a rendeltetési országba helyezi át az értékesítés helyét, és az adófizetési kötelezettségnek a rendeltetési országbeli vevőre történő áthárításával jár együtt.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">40.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ha a héairányelv 20. cikke szerint a Közösségen belüli termékbeszerzés is megköveteli, hogy a terméket „adj[ák] fel vagy fuvaroz[zák] el” a vevőnek (a jelen esetben a Brose SK‑nak), a jelen ügyben nem lehet megállapítani a Közösségen belüli termékértékesítés fennállását. Következésképpen a héairányelv 138. cikke szerinti adómentesség sem alkalmazható.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">D.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A járulékos szolgáltatás vagy az egységet képező összetett ügylet fennállásáról, ha eladóként vagy szolgáltatásnyújtóként két adóalany érintett</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">1.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A két értékesítés egységes vizsgálatáról</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">41.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Eltérő eredmény legfeljebb akkor képzelhető el, ha az alkatrészek IME Bulgaria általi értékesítését és a speciális szerszámok Brose DE általi értékesítését összességében a Brose SK részére teljesített egyetlen, egységet képező Közösségen belüli termékértékesítésnek lehetne tekinteni. Ugyanakkor ez a megközelítés is meglehetősen távoleső.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">42.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Egyrészt állandó ítélkezési gyakorlatában a Bíróság abból indul ki, hogy a héa szempontjából általában minden egyes ügyletet különállónak és függetlennek kell tekinteni. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-13" href="#t-13">13</a>
</span>) Ez a Bíróság szerint a héairányelv 1. cikke (2) bekezdésének második albekezdéséből és 2. cikkéből következik. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-14" href="#t-14">14</a>
</span>) Ez még akkor is így van, ha bizonyos kapcsolat áll fenn több ügylet között, mert egységes gazdasági célt szolgálnak. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-15" href="#t-15">15</a>
</span>)
      </p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">43.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A jelen esetben már az egységes gazdasági cél hiányzik. Ilyen cél ugyanis nem ismerhető fel két különböző eladó (az IME Bulgaria és a Brose DE) olyan értékesítései tekintetében, amelyek két különböző termékre (a Bulgáriában gyártott alkatrészek és az ott maradó speciális szerszámok) vonatkoznak, amelyekre továbbá egymástól függetlenül került sor.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">44.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Másrészt az ügyletek függetlenségének fentiekben felidézett elve alól csak a nem önálló járulékos szolgáltatás vagy az egységet képező összetett ügylet esete képez kivételt. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-16" href="#t-16">16</a>
</span>) Bár a Bíróság egy újabb ítéletben némiképp összekeverte ezt a két esetkört, (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-17" href="#t-17">17</a>
</span>) továbbra is két különböző helyzetről van szó, amelyek közül a jelen esetben egyik sem áll fenn.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">45.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Valamely szolgáltatást akkor kell a főszolgáltatáshoz képest nem önálló járulékos szolgáltatásnak tekinteni, ha nem önálló célként jelenik meg az ügyfelek számára, hanem arra szolgál, hogy a szolgáltatásnyújtó főszolgáltatását a lehető legjobb feltételek mellett tudják igénybe venni. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-18" href="#t-18">18</a>
</span>) Mivel a Brose DE és az IME Bulgaria egymástól független adóalanyok, itt aligha lehet főszolgáltatást meghatározni. A Bolgár Köztársaság által az észrevételeiben állítottakkal ellentétben ugyanis az említett értékesítések mindegyike saját, eredeti jelleggel bír, és – a célját tekintve – egyik értékesítés sem rendelhető alá a másiknak. Ezen ügyletek egyike sem minősül a másikhoz képest nem önálló járulékos szolgáltatásnak.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">46.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Egyetlen egységet képező összetett ügylet sem áll fenn. Ebben az esetben az ügylet több eleme alkot egyetlen sui generis ügyletet. Ez akkor áll fenn, ha az adóalany által teljesített két vagy több művelet, illetve cselekmény annyira szorosan kapcsolódik egymáshoz, hogy azok objektíve egyetlen oszthatatlan gazdasági ügyletet alkotnak, amelynek elemekre bontása erőltetett lenne. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-19" href="#t-19">19</a>
</span>) A Bíróság úgy állapítja meg, hogy ez a helyzet áll‑e fenn, hogy meghatározza az ügylet egyedi jellemzőit (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-20" href="#t-20">20</a>
</span>) és ezáltal lényegét (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-21" href="#t-21">21</a>
</span>) „az átlagos fogyasztó szempontjából”., (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-22" href="#t-22">22</a>
</span>)
         (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-23" href="#t-23">23</a>
</span>)
      </p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">47.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A jelen esetben a szolgáltatási elemek oszthatatlan jellege sem állapítható meg. Az átlagos fogyasztó szempontjából nem erőltetett az, ha az előállított alkatrészek egy adóalany általi értékesítését és a speciális szerszámok egy másik adóalany általi értékesítését külön kezelik. Éppen ellenkezőleg, a külön kezelés kézenfekvő, mivel a két értékesítést különböző adóalanyok végzik.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">2.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Egységet képező szolgáltatás több (különböző) eladó vagy szolgáltatásnyújtó esetén?</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">48.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ha két szolgáltatás ugyan bizonyos tartalmi közelséget mutat, de azokat két különböző adóalany nyújtja, ez csak kivételes esetben kezelhető egységet képező ügyletként, tudniillik akkor, ha az ügylet két önálló részre történő szétbontása mesterséges volt. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-24" href="#t-24">24</a>
</span>)
      </p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">49.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ebből következik, hogy főszabály szerint mind a nem önálló járulékos szolgáltatás, mind pedig az egységet képező összetett ügylet feltevése ki van zárva, ha a különböző eladók vagy szolgáltatásnyújtók érintettek. Csak akkor más a helyzet, ha valamely ügyletnek a tulajdonképpeni szolgáltatásnyújtó általi, az előbbi által ellenőrzött két adóalany között történő mesterséges szétbontásáról van szó. Amint azt a fenti 26. és azt követő pontokban kifejtettem, ez a jelen esetben kizárt. Ennek megfelelően a Bíróság mindig úgy fogalmaz, hogy az adóalany (azaz egy adóalany) több szolgáltatást nyújt, (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-25" href="#t-25">25</a>
</span>) amelyeket vagy külön, vagy egységesen kell kezelni.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">50.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az alapvető jogok védelme is e következtetés mellett szól. Az adó beszedésében szükségképpen részt vevő adóalany (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-26" href="#t-26">26</a>
</span>) árkalkulációját aligha teheti tönkre utólag és egyoldalúan valamely harmadik személy. Ez lenne a helyzet például egy olyan kisvállalkozás esetében, amely a héairányelv 287. cikke alapján az eljárás egyszerűsítése érdekében ügyletei tekintetében adómentességben részesül. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-27" href="#t-27">27</a>
</span>) Ez utóbbi elveszítené ezt az adómentességet anélkül, hogy erre bármilyen befolyása lenne, pusztán amiatt, hogy a szolgáltatásai tartalmi összefüggést mutatnak egy másik adóalany szolgáltatásaival, amelyeket a szolgáltatás igénybevevője szintén igénybe vett.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">51.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Amennyiben a Bíróság a Horizon College ügyben (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-28" href="#t-28">28</a>
</span>) végeredményben egy (jelenleg a héairányelv 132. cikke (1) bekezdésének i) pontjában foglalt) adómentességet harmadik személyre (alvállalkozóra) is kiterjesztett, úgy ez csak az adómentes tevékenységhez „szorosan kapcsolódó szolgáltatások nyújtásá[ra] vagy termékek értékesítésé[re]” vonatkozott. Ez azonban más esetkört képez, mint fő‑ és járulékos szolgáltatás, illetve az egységet képező összetett ügylet esete. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-29" href="#t-29">29</a>
</span>) A héairányelv 138. cikke éppen hogy nem említi a szorosan kapcsolódó szolgáltatások nyújtását vagy termékek értékesítését.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">3.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Közbenső következtetés</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">52.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Mivel a jelen ügyben a speciális szerszámok értékesítése tekintetében az értékesítő (Brose DE) és a gyártott alkatrészek Közösségen belüli értékesítései tekintetében az értékesítő (IME Bulgaria) két, egymástól független adóalany, az egyes értékesítések héa szempontjából történő megítélésének befolyásolása nem jön szóba. A nem önálló járulékos szolgáltatás ugyanúgy kizárt, mint az egységet képező összetett ügylet. Ezért minden egyes ügyletet továbbra is önmagában véve kell vizsgálni. A speciális szerszámok értékesítése tehát továbbra is „rendes” termékértékesítés, amelyre a héairányelv 31. cikke értelmében Bulgáriában került sor, és amelynek tekintetében nem állapítható meg adómentesség.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">E.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Másodlagosan: Közösségen belüli termékértékesítést teljessé tevő értékesítés, amely azonban nem hagyja el a tagállamot</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">53.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ha a Bíróság mégis úgy ítélné meg, hogy a speciális szerszámok értékesítése az azokkal előállított alkatrészek értékesítéséhez képest nem önálló járulékos szolgáltatásnak minősül, úgy további – nem kevésbé érdekes – kérdéseket kell még megválaszolni.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">54.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Amint azt a fentiekben (37. és azt követő pontok) kifejtettem, a Közösségen belüli termékértékesítés adómentessége elsősorban a rendeltetési ország elvének megvalósítását szolgálja, és szorosan kapcsolódik a vevő adóztatásához, akinek a Közösségen belüli termékbeszerzés után a rendeltetési országbeli ügyletként kell adót fizetnie. E feltételek mellett kézenfekvő, hogy egy olyan értékesítésnek, amely a Közösségen belüli termékértékesítéshez képest nem önálló járulékos szolgáltatásnak minősül, legalábbis szintén el kell hagynia a származási országot, és meg kell érkeznie a rendeltetési országba.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">55.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Rendszertani szempontból tulajdonképpen nem létezhet Közösségen belüli termékértékesítés Közösségen belüli termékbeszerzés nélkül. A kettő ugyanazon érme két oldala. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-30" href="#t-30">30</a>
</span>) Valóban adót kell‑e fizetnie a Brose SK‑nak Szlovákiában a speciális szerszámok Közösségen belüli beszerzése után annak ellenére, hogy azok még mindig Bulgáriában találhatók? Ha a speciális szerszámokat később a bolgár beszállítónak (IME Bulgaria) értékesítik, az Közösségen belüli termékértékesítésnek minősül‑e azért, mert a terméket Szlovákiában Közösségen belüli termékbeszerzésként megadóztatták? A szlovák adóalany részére történő értékesítés, akihez ezt követően elszállítják a speciális szerszámokat, tisztán belföldi értékesítésnek minősülne‑e (Szlovákiában) annak ellenére, hogy az árukat Bulgáriából Szlovákiába szállítják?</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">56.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Már ezek a kérdések is alkalmasak arra, hogy zavart keltsenek, és ez még inkább érvényes a lehetséges válaszokra. Az adómentesség értelme és célja azonban nem érvényesül, ha a „járulékos szolgáltatás” még a származási országban maradt. Ezért úgy vélem, hogy a héairányelv 138. cikke szerinti különös adómentesség igénybevételéhez a fő feltételnek (másik tagállamba történő szállítás) a nem önálló járulékos szolgáltatás tekintetében is teljesülnie kell (amennyiben az is értékesítés) annak érdekében, hogy sor kerüljön az adóztatásnak a rendeltetési országba történő áthelyezésére és a beszerző ebben az országban fennálló adófizetési kötelezettségére.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">57.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Mivel (a fenti 35. és azt követő pontokban kifejtettek szerint) a speciális szerszámok még mindig Bulgáriában vannak, és fuvarozás vagy feladás hiányában kizárt az adómentes Közösségen belüli termékértékesítés, az adómentesség akkor sem jöhet szóba, ha a jelen ügyben nem önálló járulékos szolgáltatásról lenne szó. Valamely terméknek Közösségen belüli termékértékesítéshez kapcsolódó értékesítése csak akkor teheti teljessé vagy egészítheti ki ezt az adómentes ügyletet, ha az érintett terméket is a főszolgáltatás rendeltetési helye szerinti országba szállítják.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">V.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Végkövetkeztetés</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">58.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ezért azt javaslom, hogy a Bíróság a Varhoven administrativen sad (legfelsőbb közigazgatási bíróság, Bulgária) által előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdést a következőképpen válaszolja meg:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-96" title="page-17">
      Ha a Közösségen belül adómentesen értékesített és alvállalkozó által Bulgáriában található speciális szerszámokkal előállított alkatrészek vevője ezeket a speciális szerszámokat a tulajdonostól (külföldön letelepedett harmadik féltől) megszerzi, és azokat továbbra is alkatrészek Bulgáriában történő előállításához használja, Bulgáriában adóköteles értékesítésről van szó. A speciális szerszámokkal való rendelkezési jog megszerzése önmagában nem minősül adómentes Közösségen belüli értékesítésnek, és nem tekinthető az előállított alkatrészek adómentes Közösségen belüli értékesítéséhez képest az alvállalkozó nem önálló járulékos szolgáltatásának vagy adómentes, egységet képező összetett Közösségen belüli értékesítés részének sem. Következésképpen a 2008/9 irányelv 4. cikke nem zárja ki a megfizetett héa visszatérítéséhez való jogot.
    </p>
    <div/>
  <hr class="note"/>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-1" href="#c-1">1</a>
</span>) Eredeti nyelv: német.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-2" href="#c-2">2</a>
</span>) A 2006. november 28‑i tanácsi irányelvnek (HL 2006. L 347., 1. o.; helyesbítések: HL 2007. L 335., 60. o.; HL 2015. L 323., 31. o.) a jogvita tárgyát képező 2021. évre alkalmazandó, e tekintetben legutóbb a 2020. december 7‑i (EU) 2020/2020 tanácsi irányelvvel (HL 2020. L 419., 1. o.) és a 2021. július 13‑i (EU) 2021/1159 tanácsi irányelvvel (HL 2021. L 250., 1. o.) módosított változata.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-3" href="#c-3">3</a>
</span>) A legutóbb a 2010. október 14‑i 2010/66/EU tanácsi irányelvvel (HL 2010. L 275., 1. o.) módosított 2008. február 12‑i tanácsi irányelv (HL 2008. L 44., 23. o.).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-4" href="#c-4">4</a>
</span>) 2021. október 21‑i ítélet (C‑80/20, EU:C:2021:870, 34. és azt követő pontok).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-5" href="#c-5">5</a>
</span>) Lásd csak: 2018. december 19‑i AREX CZ ítélet (C‑414/17, EU:C:2018:1027, 78. pont).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-6" href="#c-6">6</a>
</span>) 2024. október 17‑i Digital Charging Solutions ítélet (C‑60/23, EU:C:2024:896, 21. pont); 2015. július 2‑i NLB Leasing ítélet (C‑209/14, EU:C:2015:440, 29. pont); 2013. július 18‑i Evita‑K ítélet (C‑78/12, EU:C:2013:486, 33. pont); 2010. június 3‑i De Fruytier ítélet (C‑237/09, EU:C:2010:316, 24. pont); 2005. július 14‑i British American Tobacco és Newman Shipping ítélet (C‑435/03, EU:C:2005:464, 35. pont); 1990. február 8‑i Shipping and Forwarding Enterprise Safe ítélet (C‑320/88, EU:C:1990:61, 7. pont).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-7" href="#c-7">7</a>
</span>) 2024. október 17‑i Digital Charging Solutions ítélet (C‑60/23, EU:C:2024:896, 26. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat); 1990. február 8‑i Shipping and Forwarding Enterprise Safe ítélet (C‑320/88, EU:C:1990:61, 9. pont).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-8" href="#c-8">8</a>
</span>) Lásd csak: a Herst ügyre vonatkozó indítványom (C‑401/18, EU:C:2019:834, 34. pont).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-9" href="#c-9">9</a>
</span>) Így a német („wie ein Eigentümer”) és a francia változatban („comme un propriétaire”); az angol változatban azonban esetleg eltérően („as owner”). Lásd e tekintetben már: a Herst ügyre vonatkozó indítványom (C‑401/18, EU:C:2019:834, 34. pont, a 16. lábjegyzetben).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-10" href="#c-10">10</a>
</span>) 2008. február 21‑i ítélet (C‑425/06, EU:C:2008:108, 56. és 57. pont).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-11" href="#c-11">11</a>
</span>) Ez magyarázatot ad arra is, hogy a kérdést előterjesztő bíróság miért nem talált a „mesterséges konstrukcióból” eredő adóelőnyt.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-12" href="#c-12">12</a>
</span>) 2017. július 26‑i Toridas ítélet (C‑386/16, EU:C:2017:599, 30. pont); 2010. december 16‑i Euro Tyre Holding ítélet (C‑430/09, EU:C:2010:786, 29. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-13" href="#c-13">13</a>
</span>) 2024. október 17‑i Digital Charging Solutions ítélet (C‑60/23, EU:C:2024:896, 47. pont); 2020. július 2‑i Blackrock Investment Management (UK) ítélet (C‑231/19, EU:C:2020:513, 23. pont); 2018. január 18‑i Stadion Amsterdam ítélet (C‑463/16, EU:C:2018:22, 22. pont); 2011. március 10‑i Bog és társai ítélet (C‑497/09, C‑499/09, C‑501/09 és C‑502/09, EU:C:2011:135, 53. pont).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-14" href="#c-14">14</a>
</span>) Lásd: a Frenetikexito ügyre vonatkozó indítványom (C‑581/19, EU:C:2020:855, 16. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-15" href="#c-15">15</a>
</span>) Lásd: a Frenetikexito ügyre vonatkozó indítványom (C‑581/19, EU:C:2020:855, 18. pont); lásd: 2019. szeptember 4‑i KPC Herning ítélet (C‑71/18, EU:C:2019:660, 44. pont); ebben az értelemben továbbá: 2013. január 17‑i BGŻ Leasing ítélet (C‑224/11, EU:C:2013:15, 42. pont).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-16" href="#c-16">16</a>
</span>) Így teljes mértékben helytállóan ismét: 2024. október 17‑i Digital Charging Solutions ítélet (C‑60/23, EU:C:2024:896, 47. és 48. pont); valamint korábban: 2005. október 27‑i Levob Verzekeringen és OV Bank ítélet (C‑41/04, EU:C:2005:649, 21. és 22. pont).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-17" href="#c-17">17</a>
</span>) Lásd: 2023. május 4‑i Finanzamt X (Tartósan beépített berendezések és gépek) ítélet (C‑516/21, EU:C:2023:372, 39. pont – „amennyiben e bérbeadás az épület haszonbérbeadására irányuló főszolgáltatáshoz képest […] járulékos szolgáltatásnak minősül, és [kiemelés tőlem] amennyiben e szolgáltatások egyetlen egységet képező gazdasági ügyletet alkotnak”). Közelebbről megvizsgálva ez a megfogalmazás válaszként csak korlátozottan használható. Az, hogy valamely folyamat egyszerre egységet képező ügyletnek és a főszolgáltatáshoz képest járulékos szolgáltatásnak minősül, a héajogban (és tulajdonképpen korábban a Bíróság ítélkezési gyakorlatában is – lásd csak: 2024. október 17‑i Digital Charging Solutions ítélet [C‑60/23, EU:C:2024:896, 47. és 48. pont]; 2005. október 27‑i Levob Verzekeringen és OV Bank ítélet [C‑41/04, EU:C:2005:649, 21. és 22. pont]) logikailag kizárt volt és jelenleg is kizárt. A Bíróság az „és” helyett valószínűleg „vagy”‑ra gondolt.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-18" href="#c-18">18</a>
</span>) Lásd: a Frenetikexito ügyre vonatkozó indítványom (C‑581/19, EU:C:2020:855, 34. pont); valamint: 2018. január 18‑i Stadion Amsterdam ítélet (C‑463/16, EU:C:2018:22, 23. pont); 2016. november 10‑i Baštová ítélet (C‑432/15, EU:C:2016:855, 71. pont); 2008. február 21‑i Part Service ítélet (C‑425/06, EU:C:2008:108, 52. pont); 2001. május 15‑i Primback ítélet (C‑34/99, EU:C:2001:271, 45. pont); 1999. február 25‑i CPP ítélet (C‑349/96, EU:C:1999:93, 30. pont).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-19" href="#c-19">19</a>
</span>) 2020. július 2‑i Blackrock Investment Management (UK) ítélet (C‑231/19, EU:C:2020:513, 23. pont); 2018. december 19‑i Mailat ítélet (C‑17/18, EU:C:2018:1038, 33. pont); 2018. január 18‑i Stadion Amsterdam ítélet (C‑463/16, EU:C:2018:22, 22. pont); 2016. november 10‑i Baštová ítélet (C‑432/15, EU:C:2016:855, 70. pont); 2007. március 29‑i Aktiebolaget NN ítélet (C‑111/05, EU:C:2007:195, 23. pont).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-20" href="#c-20">20</a>
</span>) 2007. március 29‑i Aktiebolaget NN ítélet (C‑111/05, EU:C:2007:195, 22. pont); 2005. október 27‑i Levob Verzekeringen és OV Bank ítélet (C‑41/04, EU:C:2005:649, 20. pont).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-21" href="#c-21">21</a>
</span>) 2018. január 18‑i Stadion Amsterdam ítélet (C‑463/16, EU:C:2018:22, 30. pont); 2012. szeptember 27‑i Field Fisher Waterhouse ítélet (C‑392/11, EU:C:2012:597, 18. pont); 1999. február 25‑i CPP ítélet (C‑349/96, EU:C:1999:93, 29. pont). Ugyanakkor eredeti (azaz francia) nyelvi változatukban az ítéletek mindig ugyanazt a fogalmat használják: „éléments caractéristiques”.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-22" href="#c-22">22</a>
</span>) 2012. július 19‑i Deutsche Bank ítélet (C‑44/11, EU:C:2012:484, 21. pont); 2010. december 2‑i Everything Everywhere ítélet (C‑276/09, EU:C:2010:730, 26. pont); 1999. február 25‑i CPP ítélet (C‑349/96, EU:C:1999:93, 29. pont).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-23" href="#c-23">23</a>
</span>) Lásd még e tekintetben: a Frenetikexito ügyre vonatkozó indítványom (C‑581/19, EU:C:2020:855, 22. pont).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-24" href="#c-24">24</a>
</span>) Ilyen esetre vonatkozik a Part Service ügyben hozott határozat: 2008. február 21‑i Part Service ítélet (C‑425/06, EU:C:2008:108, 56. és 57. pont).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-25" href="#c-25">25</a>
</span>) 2012. szeptember 27‑i Field Fisher Waterhouse ítélet (C‑392/11, EU:C:2012:597, 16. pont); 2009. június 11‑i RLRE Tellmer Property ítélet (C‑572/07, EU:C:2009:365, 19. pont); 2005. október 27‑i Levob Verzekeringen és OV Bank ítélet (C‑41/04, EU:C:2005:649, 20. pont).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-26" href="#c-26">26</a>
</span>) A Bíróság állandó ítélkezési gyakorlatában az államkincstár érdekében adóbeszedőként eljáró vállalkozásról beszél: 2021. november 11‑i ELVOSPOL ítélet (C‑398/20, EU:C:2021:911, 31. pont); 2020. október 15‑i E. (Héa – Adóalap‑csökkentés) ítélet (C‑335/19, EU:C:2020:829, 31. pont); 2019. május 8‑i A‑PACK CZ ítélet (C‑127/18, EU:C:2019:377, 22. pont); 2017. november 23‑i Di Maura ítélet (C‑246/16, EU:C:2017:887, 23. pont); 2008. március 13‑i Securenta ítélet (C‑437/06, EU:C:2008:166, 25. pont); 2004. április 1‑jei Bockemühl ítélet (C‑90/02, EU:C:2004:206, 39. pont).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-27" href="#c-27">27</a>
</span>) Lásd: az UP CAFFE ügyre vonatkozó indítványom (C‑171/23, EU:C:2024:417, 52. és azt követő pontok).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-28" href="#c-28">28</a>
</span>) 2007. június 14‑i ítélet (C‑434/05, EU:C:2007:343, 46. pont).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-29" href="#c-29">29</a>
</span>) Lásd ezzel kapcsolatban részletesen: a Frenetikexito ügyre vonatkozó indítványom (C‑581/19, EU:C:2020:855, 44. és azt követő pontok).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-30" href="#c-30">30</a>
</span>) Ebben az értelemben továbbá: 2017. július 26‑i Toridas ítélet (C‑386/16, EU:C:2017:599, 31. és azt követő pontok).</p>
</body>
</html>
