(1)

A Covid19-világjárvány hatalmas szimmetrikus megrázkódtatást jelent a globális és az uniós gazdaságnak , a tagállamokra és a régiókra nézve pedig erőteljes aszimmetrikus társadalmi és gazdasági hatásokkal jár . A járvány megfékezésére irányuló szükséges intézkedések következtében a gazdasági tevékenység jelentősen visszaesett az EU-ban. A Bizottság 2020. nyári európai gazdasági előrejelzése szerint az uniós GDP csökkenése 2020-ban várhatóan 8,3 % körüli lesz , azaz még súlyosabb, mint amely a Bizottság 2020. tavaszi európai gazdasági előrejelzésében szerepelt, és sokkal nagyobb mértékű a 2009-es pénzügyi válság idején tapasztaltnál , bizonyos ágazatokban pedig még ennél is jelentősebb a visszaesés . A világjárvány kitörése felszínre hozta a globális ellátási láncok összekapcsoltságát és egyes sebezhetőségeket, így például a stratégiai iparágak nem diverzifikált külső ellátási forrásoktól való túlzott függését , valamint a kritikus infrastruktúra hiányát . Ezeket a hiányosságokat kezelni kell – különösen a kis- és középvállalkozások, köztük a mikrovállalkozások esetében – az uniós veszélyhelyzet-reagálás, valamint az egész gazdaság rezilienciájának javítása érdekében, ugyanakkor a vonatkozó szabályokkal összhangban meg kell őrizni a  tisztességes verseny és a  tisztességes kereskedelem iránti nyitottságát. A becslések szerint a beruházási tevékenység jelentős mértékben szűkült. Az Unióban a beruházások GDP-hez viszonyított aránya – noha javult – már a világjárvány előtt elmaradt az erőteljes gazdaságélénkülés során elvárható szinttől, és nem volt elegendő a 2009-es válságot követő több éven át tartó beruházási hiány ellensúlyozására. Ennél is fontosabb, hogy a jelenlegi beruházási szintek és előrejelzések a technológiai változás és a globális versenyképesség fényében nem felelnek meg az Unió – többek között az innovációra, a készségekre, az infrastruktúrára és a kis- és középvállalkozásokra (kkv-k) irányuló –, a növekedés újraindításához és hosszú távú fenntartásához szükséges strukturális beruházási igényeinek, és nem elegendők az olyan kulcsfontosságú társadalmi kihívások kezeléséhez, mint a fenntarthatóság vagy a népesség elöregedése. Következésképpen az Unió szakpolitikai célkitűzéseinek elérése – beleértve az európai zöld megállapodásról szóló, 2019. december 11-i, a Fenntartható Európa beruházási tervről szóló, 2020. január 14-i, az új európai iparstratégiáról szóló, 2020. március 10-i és a célzott kkv-stratégiáról szóló, 2020. március 10-i bizottsági közleményeket – , valamint a gyors, fenntartható , inkluzív, tartós és megfelelő gazdasági helyreállítás elősegítése érdekében támogatásra van szükség a piaci hiányosságok és az optimálistól elmaradó beruházási helyzetek kezeléséhez, továbbá a beruházási hiány célágazatokban való csökkentéséhez.

(2)

Az értékelések kiemelték, hogy a 2014 és 2020 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi kerethez kapcsolódó sokféle finanszírozási eszköz alkalmazási körében némi átfedés mutatkozott. Ez a közvetítők és a végső címzettek számára is összetett helyzeteket teremtett azáltal, hogy eltérő támogathatósági és jelentéstételi szabályoknak kellett megfelelniük. A szabályok összehangolatlansága megakadályozta a különböző uniós források ötvözését is, pedig ez észszerű lett volna a különböző finanszírozási formákat igénylő projektek támogatásához. Ezért van szükség egyetlen alap – az InvestEU Alap – létrehozására, amely az európai beruházási terv keretében létrehozott Európai Stratégiai Beruházási Alap (ESBA) tapasztalataira épül, és amelyen keresztül a finanszírozási lehetőségek egyetlen költségvetési garanciamechanizmusba történő integrálása és egyszerűsítése révén a végső címzettek számára hatékonyabban működő támogatást lehet biztosítani, ezáltal fokozva az uniós támogatás hatását az uniós költségvetésből fizetendő költségek csökkentése mellett.

(3)

Az elmúlt években az Unió ambiciózus stratégiákat és szövegeket fogadott el az egységes piac kiteljesítése, valamint a fenntartható és inkluzív növekedés és foglalkoztatás ösztönzése céljából: ilyen az „Európa 2020: Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája” (2010. március 3.), a „Cselekvési terv a tőkepiaci unió megteremtésére” (2015. szeptember 30.), az „Új európai kulturális menetrend” (2018. május 22.), a „Digitális oktatási cselekvési terv 2021–2027”, a „Tiszta energia minden európainak” csomag (2016. november 30.), „Az anyagkörforgás megvalósítása – A körforgásos gazdaságra vonatkozó uniós cselekvési terv” (2015. december 2.), az „alacsony kibocsátású mobilitás európai stratégiája” (2016. július 20.), az „európai védelmi cselekvési terv” (2016. november 30.), „Az Európai Védelmi Alap felállítása” (2017. június 7.), az „Űrstratégia Európa számára” (2016. október 26.), az „Intézményközi nyilatkozat a szociális jogok európai pilléréről” (2017. december 13.), a „Tiszta bolygót mindenkinek” 2050-ig tartó hosszú távú stratégia (2018. november 28.), az európai zöld megállapodás (2019. december 11.), az európai zöld megállapodáshoz kapcsolódó beruházási terv (2020. január 14.), „A méltányos átállást szolgáló erős szociális Európa” (2020. január 14.), az „Európa digitális jövőjének megtervezésére irányuló stratégia”, az európai adatstratégia és a mesterséges intelligenciáról szóló közlemény (2020. február 19.), [a klímasemlegesség elérését célzó keret létrehozásáról és az (EU) 2018/1999 rendelet (az európai klímarendelet) módosításáról szóló rendelet], az „Új európai iparstratégia” (2020. március 10.), a „Kkv-stratégia a fenntartható és digitális Európáért” (2020. március 10.) , a 2030-ig tartó időszakra szóló uniós biodiverzitási stratégia (2020. május 20.), a fenntartható befektetések előmozdítását célzó keret létrehozásáról, valamint az (EU) 2019/2088 rendelet módosításáról szóló (EU) 2020/852 rendelet (2020. június 18.), az energiarendszerek integrációjára vonatkozó stratégia, valamint a hidrogénstratégia (2020. július 8.) . Az InvestEU Alapnak a beruházások és a finanszírozáshoz jutás támogatásával ki kell aknáznia és fokoznia kell az említett egymást is erősítő stratégiák közötti szinergiákat.

(4)

Uniós szinten a gazdaságpolitikai koordináció európai szemesztere szolgál a tagállami reformprioritások meghatározásának és végrehajtásuk nyomon követésének kereteként. Az említett reformprioritások támogatása érdekében a tagállamok – adott esetben a helyi és regionális hatóságokkal együttműködésben – kidolgozzák saját többéves nemzeti beruházási stratégiáikat. E stratégiákat az éves nemzeti reformprogramokkal együtt kell benyújtani a nemzeti és/vagy uniós finanszírozásból támogatandó, kiemelt beruházási projektek ismertetése és koordinálása céljából. Emellett az említett stratégiáknak az uniós finanszírozást koherens módon és az elsősorban az európai strukturális és beruházási alapokból, a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközből és az InvestEU programból származó pénzügyi támogatások hozzáadott értékét maximalizálva kell felhasználniuk.

(5)

Az InvestEU Alapnak hozzá kell járulnia az Unió versenyképességének és társadalmi-gazdasági konvergenciájának és kohéziójának javításához, többek között az innováció és digitalizáció területén, az erőforrásoknak a körforgásos gazdasággal összhangban történő hatékony felhasználásához, az uniós gazdasági növekedés fenntarthatóságához és inkluzivitásához, valamint a társadalom rezilienciájához és az uniós tőkepiacok integrációjához, többek között az uniós tőkepiacok széttagoltságának kezelését és az uniós vállalkozások finanszírozási forrásainak diverzifikálását célzó megoldások révén. Ennek érdekében az InvestEU Alapnak technikai és gazdasági szempontból életképes projekteket kell támogatnia egy olyan keret biztosításával, amely lehetővé teszi a hitelviszonyt megtestesítő, kockázatmegosztási és tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumok , illetve a kvázi-sajáttőke instrumentumok (például a hibrid adósságeszközök, az alárendelt kölcsönök vagy az átváltható részvények) használatát az uniós költségvetésből biztosított garancia mellett és adott esetben a végrehajtó partnerektől származó pénzügyi hozzájárulásokkal. Az InvestEU Alapnak a felmerülő igényekhez kell igazodnia, ugyanakkor arra kell összpontosítania, hogy stratégiai, hosszú távú előnyöket biztosítson az egyébként nem finanszírozott vagy nem kellőképpen finanszírozott kulcsfontosságú uniós szakpolitikai területeken, ily módon hozzájárulva az Unió szakpolitikai célkitűzéseinek eléréséhez. Az InvestEU Alap keretében nyújtott támogatásnak az ágazatok és régiók széles körét kell lefednie, de el kell kerülnie a túlzott ágazati vagy földrajzi koncentrációt, és elő kell segítenie az olyan projekteket, amelyekben ▌több partnerszervezet vesz részt, illetve amelyek előmozdítják a hálózatok, klaszterek és digitális innovációs központok fejlesztését az Unió összes régiójában .

(6)

A kulturális és kreatív ágazatok az Unió kulcsfontosságú és gyorsan növekvő ágazatai, amelyek fontos szerepet tölthetnek be a fenntartható fellendülés biztosításában, és amelyek szellemi tulajdonból és az egyéni kreativitásból gazdasági és kulturális értéket teremtenek. A Covid19-válság kezdetekor a társadalmi kapcsolatok és a rendezvények szervezése vonatkozásában bevezetett korlátozások azonban tovább erősödnek, és súlyos gazdasági hatást gyakoroltak ezekre az ágazatokra és az azokban dolgozókra, ami hosszú távú strukturális károkat okozhat az 1295/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet  (4) alapján létrehozott, a kulturális és kreatív ágazatok garanciaeszközéhez vagy az összetett pénzügyi eszközökhöz való hozzáférés tekintetében . Emellett az említett ágazatok eszközeinek immateriális jellege miatt az e területen tevékenykedő kkv-k és szervezetek korlátozottan férnek hozzá a beruházásokhoz, a kapacitásbővítéshez és a nemzetközi szintű versenyhez elengedhetetlenül szükséges magánfinanszírozáshoz. Az InvestEU programnak továbbra is meg kell könnyítenie a kulturális és kreatív ágazaton belül működő kkv-k és szervezetek forráshoz jutását. A kulturális és kreatív, audiovizuális és médiaágazatok alapvető fontosságúak kulturális sokszínűségünk , valamint a demokratikus és összetartó társadalmak kiépítése szempontjából a digitális korban, szuverenitásunk és autonómiánk szerves részét képezik, az ágazatok versenyképessége és a  színvonalas tartalmak széles közönség számára történő , a pluralizmust és a szólásszabadságot tiszteletben tartó, nemzeti határokon átnyúló előállítására és terjesztésére való hosszú távú kapacitásuk pedig az audiovizuális és médiatartalmakra, továbbá technológiára irányuló stratégiai beruházásoktól függ majd.

(7)

Az InvestEU Alap keretében tárgyi eszközökre és immateriális javakra – köztük a kulturális örökségre – irányuló beruházásokat kell támogatni a fenntartható és inkluzív növekedés, a beruházások és a foglalkoztatás előmozdítása érdekében és ezáltal hozzájárulva a jóllét fokozásához, a méltányosabb jövedelemelosztáshoz és az átfogóbb gazdasági, társadalmi és területi kohézióhoz az Unióban. Az InvestEU Alap által finanszírozott projekteknek meg kell felelniük az Unió környezetvédelmi és szociális normáinak, beleértve a munkavállalói jogokat is. Az InvestEU Alap révén megvalósuló beavatkozásoknak a vissza nem térítendő támogatások útján biztosított uniós támogatás kiegészítésére kell szolgálniuk.

(8)

Az Unió jóváhagyta az ENSZ 2030-ig tartó időszakra szóló fenntartható fejlődési menetrendjében (a továbbiakban: a 2030-ig tartó időszakra szóló menetrend) meghatározott célkitűzéseket és fenntartható fejlődési céljait, valamint az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye keretében elfogadott Párizsi Megállapodást (5) (a továbbiakban: a Párizsi Megállapodás), valamint a 2015–2030-as időszakra szóló sendai katasztrófakockázat-csökkentési keretet. Az említett célkitűzések, valamint az Unió környezetvédelmi szakpolitikáiban meghatározott célok elérése érdekében jelentősen meg kell erősíteni a fenntartható fejlődésre irányuló intézkedéseket. Ezért a fenntartható fejlődés alapelveinek különös hangsúlyt kell kapniuk az InvestEU Alap kialakítása során.

(9)

Az InvestEU programnak hozzá kell járulnia egy olyan fenntartható uniós pénzügyi rendszer kiépítéséhez, amely támogatja a magántőke átirányítását a fenntartható beruházások felé a „Cselekvési terv: A fenntartható növekedés finanszírozása” című, 2018. március 8-i, az új európai iparstratégiáról szóló, 2020. március 10-i, a „Kkv-stratégia a fenntartható és digitális Európáért” című, 2020. március 10-i és az európai zöld megállapodáshoz kapcsolódó beruházási tervről szóló, 2020. január 14-i bizottsági közleményben meghatározott célkitűzésekkel összhangban.

(10)

Az éghajlatváltozás kezelésének fontosságára való tekintettel és összhangban az Uniónak a Párizsi Megállapodás végrehajtása és a fenntartható fejlődési célok elérése tekintetében tett kötelezettségvállalásaival az InvestEU program hozzájárul majd az éghajlat-politikai szempontok érvényesítését célzó intézkedésekhez és ahhoz az átfogó célkitűzéshez, hogy az uniós költségvetési kiadások legalább 30 %-át éghajlat-politikai célkitűzések támogatására fordítsák. Az InvestEU program keretében végrehajtott intézkedések várhatóan az InvestEU program teljes pénzügyi keretösszegének legalább 30 %-át fordítják éghajlat-politikai célkitűzésekre. A releváns intézkedések meghatározására az InvestEU program előkészítése és végrehajtása során, újraértékelésére pedig a vonatkozó értékelések és felülvizsgálatok keretében kerül sor.

(11)

Az InvestEU Alap éghajlat-politikai célok eléréséhez való hozzájárulásának nyomon követése a Bizottság által a lehetséges végrehajtó partnerekkel együttműködésben kidolgozott uniós éghajlat-politikai teljesítménykövetési rendszeren keresztül történik majd, megfelelő módon felhasználva [a fenntartható befektetések előmozdítását célzó keret létrehozásáról szóló rendelet (6)] által előírt kritériumokat annak meghatározására, hogy egy gazdasági tevékenység környezeti szempontból fenntartható-e. Az InvestEU programnak a fenntartható fejlődési célok egyéb dimenzióinak végrehajtásához is hozzá kell járulnia.

(12)

A Világgazdasági Fórum 2018. évi globális kockázati jelentése szerint a világgazdaságot fenyegető tíz legfontosabb kockázat fele összefügg a környezettel. E kockázatok közé tartozik a levegő, a talaj, a szárazföldi vizek és az óceánok szennyezése, a szélsőséges időjárási események, a biológiai sokféleség csökkenése és az éghajlatváltozás mérséklésének és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásnak a hiányosságai. A környezetvédelmi elvek szorosan beágyazódnak a Szerződésekbe és számos uniós szakpolitikába. Ezért az InvestEU Alaphoz kapcsolódó műveletek során elő kell mozdítani a környezetvédelmi célkitűzések általános érvényesítését. A környezetvédelmet és a kapcsolódó kockázatok megelőzését és kezelését be kell építeni a beruházások előkészítésébe és végrehajtásába. Az Uniónak nyomon kell követnie továbbá a biológiai sokféleséggel és a légszennyezés csökkentésével kapcsolatos kiadásait a Biológiai Sokféleség Egyezmény (7) és az (EU) 2016/2284 európai parlamenti és tanácsi irányelv (8) szerinti jelentéstételi kötelezettségek betartása érdekében. Következésképpen a környezeti fenntarthatóság célkitűzéséhez kapcsolódó beruházások nyomon követését olyan egységes módszertan alapján kell végrehajtani, amely összhangban van más uniós programok keretében kidolgozott, az éghajlat, a biológiai sokféleség és a légszennyezés kezelésére alkalmazott módszerekkel, így lehetővé téve a beruházások által a természeti tőke alapvető elemeire, többek között a levegőre, a vízre, a talajra és a biológiai sokféleségre gyakorolt egyedi és együttes hatások értékelését.

(13)

A jelentős uniós támogatásban részesülő, mindenekelőtt az infrastruktúrára irányuló beruházási projekteket a végrehajtó partnernek át kell világítania annak megállapítása érdekében, hogy azoknak van-e környezeti, éghajlati vagy társadalmi hatása. Az említett hatással járó beruházási projekteket fenntarthatósági vizsgálatnak kell alávetni egy olyan iránymutatás alapján, amelyet a Bizottságnak az InvestEU program keretében a lehetséges végrehajtó partnerekkel szoros együttműködésben kell kidolgoznia. Ennek az iránymutatásnak megfelelő módon fel kell használnia [a fenntartható befektetések előmozdítását célzó keret létrehozásáról szóló rendelet] által megállapított kritériumokat annak meghatározásához, hogy a gazdasági tevékenység környezeti szempontból fenntartható-e, továbbá összeegyeztethető-e a más uniós programokhoz kidolgozott iránymutatásokkal. Ennek az iránymutatásnak az arányosság elvével összhangban megfelelő rendelkezéseket kell tartalmaznia az indokolatlan adminisztratív terhek elkerülésére, és az iránymutatásban meghatározandó, bizonyos nagyságrend alatti projekteket ki kell zárni a fenntarthatósági vizsgálatból. Amennyiben a végrehajtó partner arra a megállapításra jut, hogy nincs szükség fenntarthatósági vizsgálat elvégzésére, e megállapítását indokolnia kell az InvestEU Alaphoz létrehozott beruházási bizottság felé. Az éghajlat-politikai célkitűzésekkel össze nem egyeztethető műveletek nem jogosultak az e rendelet szerint nyújtható támogatásra.

(14)

Az uniós infrastrukturális beruházásoknak a pénzügyi válság időszakában, majd a Covid19-válság időszakában ismét tapasztalható alacsony szintje meggyengítette az Unió képességét a fenntartható növekedés, a klímasemlegességre irányuló erőfeszítések, a versenyképesség , az Unió-beli életkörülmények felfelé irányuló konvergenciája és a munkahelyteremtés fellendítésére. Emellett a tagállamokon belüli és a tagállamok közötti eltérések és egyenlőtlenségek növekedésének kockázatához vezet, és hosszú távon befolyásolja a régiók fejlődését , érintve az Unió konvergenciáját és kohézióját is, ami különösen a digitális infrastruktúra tekintetében figyelhető meg . Alapvető fontosságú a gyors és ultragyors széles sávú összekapcsoltság támogatása az Unió összes vidéki és városi térségében, a digitális induló innovatív vállalkozások és innovatív kkv-k támogatása, hogy jobban tudjanak versenyezni és növekedni, valamint az egész gazdaság digitális átalakulásának felgyorsítása mind a hosszú távú versenyképesség, mind az uniós gazdaság ellenálló képességének növelése érdekében. Az uniós infrastruktúrára fordított jelentős beruházások, különösen az összeköttetések és az energiahatékonyság, valamint az egységes európai közlekedési térség kialakítása tekintetében, elengedhetetlenek az Unió fenntarthatósági céljai, többek között a fenntartható fejlődési célokkal kapcsolatos uniós kötelezettségvállalások, valamint a 2030-ra elérendő energiaügyi és éghajlat-politikai célok teljesítéséhez. Ennek megfelelően az InvestEU Alapból nyújtott támogatásnak a közlekedésre, az energiaügyre, többek között az energiahatékonyságra és a megújuló energiaforrásokra, továbbá más, biztonságos és fenntartható, alacsony kibocsátású energiaforrásokra, környezetvédelmi infrastruktúrára, az éghajlat-politikai intézkedésekhez kapcsolódó infrastruktúrára, valamint a tengeri és a digitális infrastruktúrára irányuló beruházásokat kell megcéloznia. Az InvestEU program keretében prioritásként kell kezelni azokat a területeket, ahol a beruházások szintje a szükségesnél alacsonyabb, illetve ahol további beruházásokra van szükség. Az uniós finanszírozási támogatás hatásának és hozzáadott értékének maximalizálása érdekében helyénvaló olyan egyszerűsített beruházási eljárást bevezetni, amely lehetővé teszi a tervezett projektek láthatóságát és a vonatkozó uniós programokkal való szinergiák maximális kiaknázását olyan területeken, mint a közlekedés, az energiaügy és a digitalizáció. A biztonsági és védelmi fenyegetésekre tekintettel az uniós támogatásban részesülő beruházási projekteknek az infrastruktúra rezilienciáját biztosító intézkedésekre, ezeken belül az infrastruktúra karbantartására és biztonságára is ki kell terjedniük, és figyelembe kell venniük a közterületeken tartózkodó polgárok védelmére vonatkozó elveket. Ennek ki kell egészítenie azokat az erőfeszítéseket, amelyek más uniós alapokból, például az Európai Regionális Fejlesztési Alapból a közterületekre, közlekedésre, energiaügyre és más kritikus infrastruktúrára irányuló beruházások biztonsági elemeihez nyújtanak támogatást.

(15)

Az InvestEU programnak adott esetben hozzá kell járulnia az (EU) 2018/2001 európai parlamenti és tanácsi irányelv (9) és az irányítási rendelet (10) célkitűzéseihez, valamint elő kell mozdítania az energiahatékonyság szempontját a beruházási döntések során.

(16)

A valódi multimodalitás lehetőséget nyújt egy hatékony és környezetbarát közlekedési hálózat létrehozására, amely teljes mértékben kihasználja valamennyi közlekedési mód előnyeit, és szinergiát alakít ki közöttük. Az InvestEU programnak támogatást kell biztosítania a multimodális közlekedési csomópontokba való beruházásokhoz, amelyek – a bennük rejlő jelentős gazdasági lehetőségek és üzleti célok ellenére – jelentős kockázatot jelentenek a magánberuházók számára. Az InvestEU programnak emellett hozzá kell járulnia az intelligens közlekedési rendszerek (ITS) fejlesztéséhez és telepítéséhez is. Az InvestEU program keretében segíteni kell az olyan technológiák tervezésére és alkalmazására irányuló erőfeszítések fokozását, amelyek hozzájárulnak a járművek és a közúti infrastruktúra biztonságának javításához.

(17)

Az InvestEU programnak hozzá kell járulnia a tengerekre és óceánokra vonatkozó uniós szakpolitikákhoz a kék gazdaság területén megvalósuló projektek és vállalkozások fejlesztése, valamint a fenntartható kék gazdaságra vonatkozó finanszírozási elvek révén. Ez a tengeri vállalkozási tevékenységek és a tengerhasznosítási ágazat, az innovatív és versenyképes tengeri ipar, valamint a megújuló tengeri energia és a körforgásos gazdaság területét érintő beavatkozásokat foglalhat magában.

(18)

Miközben a Covid19-válságot megelőzően a beruházások szintje összességében véve emelkedett az Unióban, a magasabb kockázattal járó tevékenységekbe, például a kutatásba és innovációba való beruházás szintje változatlanul elégtelen volt, és a válság pedig most várhatóan jelentős mértékben sújtja. A kutatás és innováció döntő szerepet fog játszani a válság leküzdésében, az Unió ellenálló képességének a jövőbeli kihívások kezelése érdekében történő megerősítésében, valamint az uniós politikák és célok eléréséhez szükséges technológiák létrehozásában. Ezért szükséges azon cél elérése, hogy az uniós GDP legalább 3 %-át kutatásra és innovációra fordítsák, amint arról a tagállamok az Európa 2020 stratégia részeként megállapodtak. Az InvestEU Alapnak segítenie kell orvosolni a beruházások elégtelen szintjét azáltal, hogy érdemben hozzájárul a tagállamokban a kutatásba és innovációba történő köz- és magánberuházások növeléséhez, elősegítve ezáltal az uniós GDP legalább 3 %-ának megfelelő általános cél elérését. E cél eléréséhez a tagállamoknak és a magánszektornak a saját megerősített kutatás-fejlesztési és innovációs beruházási tevékenységeikkel kell kiegészíteniük az InvestEU Alapot, hogy elkerüljék a beruházási hiányt a kutatás és innováció terén , amely káros hatással van az Unió ipari és gazdasági versenyképességére, valamint polgárai életminőségére. Az InvestEU Alapnak megfelelő pénzügyi termékeket kell biztosítania az innovációs ciklus különböző szakaszai és az érdekeltek széles köre számára, és lehetővé kell tennie mindenekelőtt az ilyen megoldások kereskedelmi léptékű bevezetését és elterjesztését az uniós piacon annak érdekében, hogy azok a világpiacon is versenyképessé váljanak, valamint hogy az Európai horizont programmal szinergiában, az Európai Innovációs Tanács bevonásával globális szinten elő lehessen mozdítani az Unió kiválóságát a fenntartható technológiák területén. Ennek kapcsán a Horizont 2020 keretében alkalmazott, az innovatív vállalkozások finanszírozáshoz való hozzáférését megkönnyítő és felgyorsító pénzügyi eszközökről, például az InnovFin – uniós finanszírozás innovátoroknak kezdeményezésről gyűjtött tapasztalatoknak szilárd alapot kell majd biztosítaniuk e célzott támogatás megvalósításához.

(19)

A turizmus – és azon belül a vendéglátóipar – az uniós gazdaság stratégiai jelentőségű területe, és olyan ágazat, amely a Covid19-világjárvány, valamint a társadalmi kapcsolatokra vonatkozó korlátozások és a határlezárások következtében különösen súlyos visszaesést szenved el. Ez a visszaesés különösen nagy károkat okoz a kkv-k és a családi vállalkozások számára, és nagyarányú munkanélküliséget idézett elő, főként a nők, a fiatalok, az idénymunkások és a kiszolgáltatott helyzetben lévők körében, továbbá számos vállalkozásnál komoly bevételkiesést eredményezett. Az InvestEU programnak hozzá kell járulnia az ágazat és értékláncai helyreállításának, hosszú távú versenyképességének és fenntarthatóságának megerősítéséhez azáltal, hogy támogatja a fenntartható, innovatív és digitális turizmust előmozdító műveleteket , ideértve az ágazat éghajlati és környezeti lábnyomának csökkentésére irányuló innovatív intézkedéseket is a Covid19-válságra való reagálás keretében . A turizmus fenntartható helyreállításának támogatnia kell, hogy nagyszámú tartós, helyi, színvonalas munkahely jöjjön létre, lehetővé téve a turizmustól erősen függő és gazdasági fejlődésük kapcsán sajátos kihívásokkal küzdő régiók számára, hogy olyan beruházásokat vonzzanak, amelyek nem lennének lehetségesek az InvestEU program pénzügyi ereje, illetve a magánbefektetők vonzására való képessége nélkül, amely az uniós garanciának és az általa generált forrásbevonó hatásnak köszönhető.

(20)

Mihamarabb jelentős erőfeszítéseket kell tenni a digitális transzformációba történő beruházás és e transzformáció fokozása, valamint annak érdekében, hogy a digitális transzformáció előnyei minden uniós polgár és vállalkozás számára rendelkezésre álljanak. A digitális egységes piaci stratégia szilárd szakpolitikai keretéhez most hasonlóan ambiciózus beruházásokat kell biztosítani, többek között a mesterséges intelligencia terén, összhangban a Digitális Európa programmal.

(21)

A kkv-k teszik ki az Unióban a vállalkozások több mint 99 %-át, gazdasági értékük jelentős és alapvető fontosságú. Nehezen jutnak azonban finanszírozáshoz a befektetők által feltételezett nagy kockázat vagy a megfelelő biztosíték hiánya miatt. További kihívást jelent, hogy a kkv-knak és a szociális vállalkozásoknak meg kell őrizniük versenyképességüket, és ennek érdekében intézkedéseket kell tenniük a digitalizáció, a nemzetközivé válás, a körforgásos gazdaság logikájának megfelelő átalakulás és az innovációs tevékenységek terén, és fokozniuk kell alkalmazottaik készségszintjét. A Covid19-válság különösen súlyos hatással volt a kkv-kra, nevezetesen a szolgáltatási szektorban, a gyártásban, az építőiparban, a turizmusban, valamint a kulturális és a kreatív ágazatban működőkre. Emellett a nagyobb vállalkozásokkal összehasonlítva a kkv-k és a szociális vállalkozások finanszírozási források szűkebb köréhez férnek hozzá: jellemzően nem bocsátanak ki kötvényeket, és csak korlátozottan férnek hozzá a tőzsdékhez és a nagy intézményi befektetőkhöz. A kkv-k és a szociális vállalkozások esetében egyre gyakoribbak az innovatív megoldások is, például az, hogy az alkalmazottak felvásárolják e vállalkozásokat vagy tulajdoni hányadot szereznek azokban. Azon kkv-k esetében, amelyek tevékenysége immateriális javakra összpontosul, még nagyobb nehézséget jelent a finanszírozáshoz jutás. Az uniós kkv-k nagymértékben támaszkodnak a bankokra és az idegen tőkével történő finanszírozásra, amely banki folyószámlahitelek, bankhitelek vagy lízing formájában valósul meg. A fenti kihívásokkal szembesülő kkv-k – finanszírozáshoz jutásuk megkönnyítése és diverzifikáltabb finanszírozási források biztosítása révén történő – támogatására van szükség ahhoz, hogy a kkv-k könnyebben tudják finanszírozni a vállalkozás létrehozásával, növekedésével, az innovációval és a fenntartható fejlődéssel kapcsolatos költségeket, biztosítani tudják versenyképességüket, talpon tudjanak maradni gazdasági sokk esetén, továbbá így biztosítható, hogy a gazdaság és a pénzügyi rendszer recesszió esetén reziliensebb legyen, és a kkv-k képesek legyenek munkahelyek és társadalmi jóllét teremtésére. Ez a rendelet kiegészíti a tőkepiaci unió keretében már elindított kezdeményezéseket is. Az InvestEU Alapnak tehát a sikeres uniós programokra, például a vállalkozások versenyképességét és a kis- és középvállalkozásokat segítő programra (COSME) kell építenie, és forgótőkét és beruházásokat kell biztosítania a vállalkozások számára azok teljes életciklusa során, biztosítania kell a lízingügyletek finanszírozását és lehetőséget kell biztosítania a konkrét, célzottabb pénzügyi termékekre való összpontosításra. Maximalizálnia kell továbbá a köz- és magánszférabeli pénzügyi eszközök, például a kkv-k első nyilvános részvénykibocsátását (IPO) támogató alap kapacitását, amelynek célja a kkv-k támogatása azáltal, hogy több magán- és állami tőkét irányít mindenekelőtt a stratégiai vállalatok felé.

(22)

Ahogyan az Európa szociális dimenziójáról szóló, 2017. április 26-i bizottsági vitaanyagban, a szociális jogok európai pilléréről szóló közleményben, a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezményre vonatkozó uniós keretben, valamint a méltányos átállást szolgáló erős szociális Európáról szóló, 2020. január 14-i közleményben megállapításra került, a befogadóbb és méltányosabb Unió létrehozását kiemelt feladatként kell kezelni, hogy Európában meg lehessen szüntetni az egyenlőtlenséget és elő lehessen mozdítani a társadalmi befogadásra irányuló szakpolitikákat. Az esélyegyenlőtlenség mindenekelőtt az oktatáshoz, képzéshez, kultúrához, foglalkoztatáshoz, egészségügyi ellátáshoz és a szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférést érinti. A társadalmi tőkére, készségekre és humántőkére épülő gazdaságra, valamint a lakosság veszélyeztetett csoportjainak társadalomba való integrálására irányuló beruházások – különösen ha uniós szinten összehangolják őket – bővíthetik a gazdasági lehetőségeket. A Covid19-válság megmutatta, hogy az ilyen beruházások segítenek kialakítani a társadalom válságokkal szembeni ellenálló képességét, és felszínre hozta, hogy jelentős igény van a szociális infrastruktúrába, valamint a szociális szolgáltatások, az egészségügyi szolgáltatások, az oktatás, a gondozás és a szociális lakhatás terén megvalósuló projektekbe történő beruházásra. Az InvestEU Alapot fel kell használni az oktatásba és képzésbe való beruházások támogatására, beleértve a munkavállalók átképzését és továbbképzését is, többek között a nagy szén-dioxid-kibocsátású gazdaságtól függő, valamint a karbonszegény gazdaságra való strukturális átállás által érintett régiókban. Az Alapot fel kell használni továbbá olyan projektek támogatására, amelyek – különösen a szakképzetlen és tartósan munkanélküli személyek körében – a foglalkoztatás valamennyi régióban történő növelése révén pozitív társadalmi hatással járnak és megerősítik a társadalmi befogadást, valamint fel kell használni a helyzet javítására a nemek közötti egyenlőség, az esélyegyenlőség, a megkülönböztetésmentesség, az akadálymentesség, a nemzedékek közötti szolidaritás, az egészségügyi és a szociális szolgáltatási ágazat, a szociális lakhatás, a hajléktalanság, a digitális társadalmi befogadás, a közösségfejlesztés, a fiatalok társadalmi szerepe és helye, valamint a kiszolgáltatott személyek, köztük a harmadik országbeli állampolgárok tekintetében. Az InvestEU programnak támogatnia kell a társadalmi célú európai kulturális és kreatív tevékenységeket is.

(22a)

A Covid19-válság mind társadalmi, mind gazdasági szempontból aránytalan mértékben érintette a nőket, többek között a munkahelyek megszűnése, a nem fizetett gondozási munka terhe és a családon belüli erőszak fokozódása révén. Ezt szem előtt tartva és teljes mértékben figyelembe véve a Szerződés 8. cikkét, az InvestEU programnak hozzá kell járulnia a nemek közötti egyenlőséggel, valamint a nők társadalmi szerepvállalásának előmozdításával és megerősítésével kapcsolatos uniós szakpolitikák megvalósításához, többek között a nemek közötti digitális szakadék kezelése, a női kreativitás és vállalkozói potenciál ösztönzésének elősegítése, valamint az ellátási infrastruktúra és az erőszak áldozatait segítő infrastruktúra fejlesztésének támogatása révén.

(23)

Az uniós társadalmak és a munkaerőpiac következő évtizedben várható mélyreható átalakulása által előidézett negatív hatások ellensúlyozása érdekében szükség van a humán tőkébe, a szociális infrastruktúrába, a mikrofinanszírozásba, az etikus és szociális vállalkozások finanszírozásába és új szociális gazdasági üzleti modellekbe való beruházásokra, beleértve a szociális hatású beruházásokat és az eredményorientált szociális közbeszerzést. Az InvestEU programnak meg kell erősítenie a kialakulóban lévő szociális piaci ökoszisztémát, és a leginkább rászorulók szükségleteinek kielégítése érdekében növelnie kell a mikro- és szociális vállalkozások és a társadalmi szolidaritási intézmények rendelkezésére álló források kínálatát és hozzáférhetőségét. Az európai szociális infrastruktúrára irányuló beruházásokkal foglalkozó magas szintű munkacsoport „Az európai szociális infrastruktúrába való beruházás ösztönzése” című 2018. januári jelentése megállapította, hogy a szociális infrastruktúra és szolgáltatások, többek között az oktatás, a képzés, az egészségügy és a lakhatás terén a 2018 és 2030 közötti időszakban összesen legalább 1,5 billió EUR összegű beruházási hiány jelentkezik majd. Ez – többek között uniós szintű – támogatást tesz szükségessé. Ezért ki kell aknázni az állami, vállalati és jótékonysági tőke együttes potenciálját, valamint az alapítványoktól és alternatív típusú finanszírozási szolgáltatóktól, például az etikus, szociális és fenntartható szereplőktől származó támogatást a szociális piaci értéklánc fejlesztésének és az Unió ellenállóbbá válásának támogatása érdekében.

(24)

A Covid19-világjárvány okozta gazdasági válságban az erőforrások piaci elosztása nem teljesen hatékony, és a feltételezett kockázatok jelentősen befolyásolják a magánberuházások áramlását. Ilyen körülmények között különösen értékes az InvestEU Alap azon fő jellemzője, hogy a magánfinanszírozás bevonása érdekében csökkenti a gazdaságilag életképes projektek kockázatát, és ezt a jellemzőt meg kell erősíteni többek között annak érdekében, hogy ellensúlyozza az aszimmetrikus helyreállítás kockázatát és csökkentse a tagállamok közötti eltéréseket . Az InvestEU programnak képesnek kell lennie arra, hogy létfontosságú támogatást nyújtson a vállalkozásoknak – különösen a kkv-knak – a helyreállítási szakaszban, ugyanakkor biztosítsa, hogy a befektetők erőteljesen összpontosítsanak az Unió olyan közép- és hosszú távú szakpolitikai és jogalkotási prioritásaira, mint az európai zöld megállapodás, az európai zöld megállapodáshoz kapcsolódó beruházási terv, [az európai klímarendelet], az Európa digitális jövőjének megtervezésére irányuló stratégia, az új európai iparstratégia, az Európai horizont törekvései, az épületkorszerűsítési program, a szociális jogok európai pillére és a méltányos átállást szolgáló erős szociális Európa , figyelembe véve a „jelentős károkozás elkerülését célzó” elvet . Jelentősen növelnie kell az Európai Beruházási Bank (EBB) Csoport, a nemzeti fejlesztési bankok és intézmények, valamint más végrehajtó partnerek kockázatvállalási képességét az olyan projektek támogatása érdekében, amelyek máskülönben elszalasztott lehetőséget jelentenének, így segítve a gazdaság helyreállítását.

(25)

A Covid19-világjárvány hatalmas megrázkódtatást jelent a globális és az uniós gazdaságnak. Az uniós GDP csökkenése várhatóan sokkal nagyobb mértékű lesz a 2009-es pénzügyi válság idején tapasztaltnál, és elkerülhetetlenül negatív társadalmi hatásokkal jár majd. A világjárvány kitörése rávilágított arra, hogy sürgősen és hatékonyan kezelni kell a stratégiai sebezhetőségeket az Unió veszélyhelyzet-reagálásának, valamint az egész gazdaság rezilienciájának és fenntarthatóságának javítása érdekében. Csak az ellenállóképes, fenntartható, inkluzív és integrált európai gazdaság képes fenntartani az egységes piac integritását és az egyenlő versenyfeltételeket, ami a legnehezebb helyzetben lévő tagállamok és régiók javát is szolgálja.

(26)

Az InvestEU Alapnak hat szakpolitikai keret alapján kell működnie, amelyek megfelelnek a kulcsfontosságú uniós szakpolitikai prioritásoknak, nevezetesen a következőknek: fenntartható infrastruktúra; kutatás, innováció és digitalizáció; kkv-k; szociális beruházás és készségek; európai stratégiai beruházások; és fizetőképesség-támogatás .

(27)

Bár a kkv-kra irányuló szakpolitikai keretnek elsődlegesen a kkv-k támogatására kell összpontosítania, e szakpolitikai keretből a kis méretű, közepes piaci tőkeértékű vállalatok is támogathatók. A közepes piaci tőkeértékű vállalatok a másik öt keretből is jogosultak támogatásra.

(28)

Az európai stratégiai beruházási keretnek elsősorban a valamely tagállamban letelepedett és az Unióban működő azon végső címzettek támogatására kell összpontosítania, amelyek tevékenysége az Unió számára stratégiai jelentőséggel bír , összhangban az új európai iparstratégiában leírt prioritásokkal, amelynek célja a globálisan versenyképes, zöld és digitális Európa megvalósítása az ipari ökoszisztémákon alapuló fejlesztési modell alkalmazásával . A keretnek fokoznia kell az uniós gazdaság versenyképességét is, ideértve a tagállamok termelőkapacitásának újjáépítését, valamint a vállalkozói készséget és a munkahelyteremtést előmozdító, jövőorientált beruházások létrehozását és az ellenálló képesség növelését, többek között a kiszolgáltatott ellátási láncoktól való függőség csökkentése révén. A projekteknek uniós hozzáadott értéket kell teremteniük, és vagy határokon átnyúlónak kell lenniük, vagy átgyűrűző hatások révén valódi hozzáadott értéket kell teremteniük több tagállamban vagy régióban. A támogatás nem áramolhat közvetlenül a nemzeti költségvetésekbe, és nem helyettesítheti a nemzeti költségvetési kiadásokat, például a szociális juttatásokat. A stratégiai fontosságú területek a következők: i. kritikus egészségügyi ellátás biztosítása, gyógyszerek, köztük vakcinák és azok köztes termékei, gyógyszerhatóanyagok és gyógyszeripari alapanyagok , orvostechnikai eszközök, kórházi és egészségügyi felszerelések , például lélegeztetőgépek, védőruházat és védőfelszerelések, diagnosztikai anyagok és eszközök, egyéni védőeszközök, fertőtlenítőszerek és azok köztes termékei, valamint az előállításukhoz szükséges alapanyagok gyártása és készleteinek felhalmozása; az egészségügyi ellátás és az egészségügyi rendszerek rezilienciájának megerősítése, felkészülve a jövőbeli válságok kezelésére, beleértve a nemzeti és regionális egészségügyi rendszerekre irányuló stressztesztek elvégzését , valamint a polgári védelmi rendszer megerősítése az egészségügyi szükséghelyzetekben létfontosságú termékek széles körű elérhetőségének és megfizethetőségének elve alapján ; ii. kritikus infrastruktúrák, fizikai, analóg vagy digitális, beleértve az energia, a közlekedés – többek között a tömegközlekedés és az aktív mobilitás –, a logisztika, a környezet, a víz, az egészségügy, a biztonságos digitális kommunikáció és hálózatok, az 5G és a nagyon nagy sebességű elektronikus kommunikációs hálózatok, a dolgok internete, az online szolgáltatási platformok, a biztonságos peremhálózati és felhőalapú számítástechnika, az adatfeldolgozás vagy -tárolás, a fizetési és pénzügyi infrastruktúra, az űrrepülés, a biztonság és a védelem, a kommunikáció, a média, az audiovizualitás, a kultúra és a kreativitás, az oktatás és képzés, a választási infrastruktúra és a különleges létesítmények, a közigazgatás, a biztonság és a lakhatás területén kritikusként azonosított infrastrukturális elemeket és mobil eszközöket, valamint az ilyen kritikus infrastruktúrák használatához elengedhetetlen földterületet és ingatlanokat; iii. az említett infrastruktúrák és mobil eszközök működtetéséhez és karbantartásához szükséges know-how, áruk, technológiák és szolgáltatások biztosítása; iv. kulcsfontosságú alap-, transzformatív, zöld és digitális technológiák és áttörést jelentő innovációk, ahol a beruházás stratégiai jelentőséggel bír az Unió gazdaságára, illetve fenntartható és innovatív iparának jövőjére nézve, beleértve a mesterséges intelligenciát, a blokkláncot és a megosztott könyvelési technológiákat , a szoftvereket, a robotikát, a félvezetőket, a mikroprocesszorokat, a peremhálózati és felhőtechnológiát, a nagy teljesítményű számítástechnikát, a kiberbiztonságot, a kvantumtechnológiát, a fotonikát, az ipari biotechnológiát, a biztonságos, fenntartható, intelligens és automatizált mobilitást és logisztikát valamennyi közlekedési mód esetében, a megújuló- és egyéb energiatechnológiákat , amelyek hozzájárulnak a klímasemlegesség 2050-re történő eléréséhez , az energiatárolási technológiákat, köztük a fenntartható akkumulátorokat, a fenntartható közlekedési technológiákat, a tisztahidrogén- és üzemanyagcella-alkalmazásokat, az ipari dekarbonizációs technológiákat, például a szén-dioxid-mentes acélgyártást, a szén-dioxid- leválasztási és -tárolási infrastruktúrát az energetikai átállást célzó ipari folyamatokban, bioenergia-erőművekben és gyártó létesítményekben a körforgásos gazdaság technológiáit és ellátási láncait , a biomedicinát, a nanotechnológiát, a gyógyszereket és a fejlett , megújuló és körforgásos anyagokat, az űrrendszereket és -technológiákat, beleértve a kritikus űrtechnológiai komponenseket, valamint az űralapú szolgáltatásokat és alkalmazásokat és az idegenforgalmat ;v. az információs és kommunikációs technológiai alkatrészek és eszközök tömegtermelésére alkalmas újrafeldolgozó és gyártólétesítmények az Unióban, beleértve az energiát, a nyersanyagokat – kivéve ha azt már jogi előírások szabályozzák – vagy az élelmezésbiztonságot, tekintettel a stratégiai értékláncok és stratégiai ökoszisztémák erőforrás-hatékonyságára és körforgásos jellegére ; vi. a közszereplők, vállalkozások vagy fogyasztók számára kritikus inputok biztosítása és készleteinek felhalmozása az EU-ban; vii. az Unió és tagállamai biztonsága szempontjából kritikus technológiák , inputok és alkalmazások , például a  biztonsági, a védelmi és az űrágazat, valamint a kiberbiztonság, ezen belül az 5G hálózat biztonsága terén, továbbá a 428/2009/EK tanácsi rendelet 2. cikkének 1. pontjában meghatározott kettős felhasználású termékek; viia. beruházási és technikai segítségnyújtás vállalkozásoknak, különösen kkv-knak, induló innovatív vállalkozásoknak és családi vállalkozásoknak értékláncaik és üzleti modelljeik ellenálló képességének növelése, a vállalkozói készségek előmozdítása, valamint a vállalkozói szellem fellendítéséhez szükséges feltételek támogatása érdekében, többek között klaszterhálózatok és digitális innovációs központok kialakítása, valamint technológiai és fenntartható ágazati fejlesztés révén; viib. a válságkockázat esetén való reagáláshoz szükséges kritikus korai észlelési és koordinált intézményi és gazdasági reagálási képességek, valamint az üzletmenet- és szolgáltatás-folytonossági megoldások előmozdítása az alapvető köz- és magánintézmények és -ágazatok számára; viic. beruházások a „New Space” űrtevékenységekbe, mind az upstream, mind a downstream űrágazatban, hogy a legígéretesebb technológiákat és alkalmazásokat vezessék be a piacra, biztosítva ezzel az európai űripar versenyképességét; viid. stratégiai beruházások olyan megújulóenergia- és energiahatékonysági projektekbe, többek között épületfelújításokba, amelyek nagy potenciállal rendelkeznek ahhoz, hogy jelentős mértékben hozzájáruljanak az (EU) 2018/2001, az (EU) 2018/2002 és az (EU) 2018/844 irányelvben meghatározott célok eléréséhez, [az épületkorszerűsítésre vonatkozó stratégiában] meghatározottak szerint, az európai zöld megállapodás részeként egy klímasemleges és energiahatékony építőipari ágazat megvalósításához vagy az uniós megújulóenergia-finanszírozási mechanizmus keretébe tartozó fellépésekhez.  A végső címzettek létesítő okirat szerinti székhelyének valamely tagállamban kell lennie, és az Unióban kell tevékenykedniük abban az értelemben, hogy az Unióban jelentős tevékenységet folytatnak a személyzet, gyártás, kutatás és fejlesztés vagy egyéb üzleti tevékenység tekintetében. A végső címzettek nem rendelkezhetnek olyan leányvállalattal, amely tényleges gazdasági tartalom nélküli tevékenységet folytat az adózási szempontból nem együttműködő országok és területek uniós jegyzékében szereplő valamely országban. Biztosítani kell a támogatást az olyan projektekhez, amelyek az Unión belül több helyszínen végrehajtott műveleteken keresztül hozzájárulnak a stratégiai ellátási láncok diverzifikálásához az egységes piacon.

(29)

Az európai stratégiai beruházási keretnek ki kell terjednie az Unióban letelepedett és ott működő olyan beszállítókra is, amelyek tevékenysége az Unió számára stratégiai jelentőséggel bír, és amelyeknek hosszú távú beruházásra lenne szükségük vagy amelyek a közvetlen külföldi befektetésekre vonatkozó átvilágítási mechanizmus hatálya alá tartoznak. Emellett mindenekelőtt a közös európai érdeket szolgáló fontos projektek számára lehetővé kell tenni, hogy részesülhessenek az európai stratégiai beruházási keretből nyújtott támogatásból. A keretnek támogatnia kell az ipari partnerek és a kutatási szereplők közötti stratégiai együttműködést is, ezáltal erősítve az InvestEU és az Európai horizont közötti szinergiákat.

(29a)

A fizetőképesség-támogatási keret célja, hogy a vállalkozások segítséget kapjanak e nehéz időszak átvészeléséhez és ezáltal képesek legyenek folytatni a helyreállítást, megőrizni a foglalkoztatás szintjét és ellensúlyozni az egységes piacon várható torzulásokat, tekintettel arra, hogy nem minden vállalkozás fér hozzá azonos szinten piaci finanszírozáshoz, és bizonyos tagállamok esetleg nem rendelkeznek elegendő költségvetési eszközzel ahhoz, hogy megfelelő támogatást nyújtsanak a rászoruló vállalkozásoknak. A vállalkozásokra irányuló nemzeti fizetőképesség-támogatási intézkedések lehetősége ezért jelentős mértékben eltérő lehet a tagállamok között, ami egyenlőtlen versenyfeltételekhez vezethet. Továbbá, mivel jelentős a kockázata annak, hogy a Covid19-járvány hatása hosszan tartó lesz, rendszerszintű torzuláshoz vezethet az, ha nincs lehetőség az életképes vállalkozások megsegítésére, ami új egyenlőtlenségeket teremt, vagy rögzíti a meglévőket. Tekintettel az uniós gazdaság erős összekapcsoltságára, az Unió egyik részében jelentkező gazdasági visszaesés negatív tovagyűrűző hatással lenne a határokon átnyúló ellátási láncokra és az uniós gazdaság egészére. Megfordítva, ugyanezen okból az Unió egy részén nyújtott támogatás viszont pozitív tovagyűrűző hatással lenne a határokon átnyúló ellátási láncokra és az uniós gazdaság egészére.

(29b)

A visszaélések elkerülése, valamint a reálgazdaságra és a foglalkoztatásra gyakorolt hatás maximalizálása érdekében a fizetőképesség-támogatási keretből legalább 30 millió EUR támogatásban részesülő vállalatokat a garancia időtartama alatt a kifizetések ideiglenes korlátozására kell kötelezni, amely érintheti például az osztalékfizetést, a vezető beosztású alkalmazottak díjazását és a részvény-visszavásárlást.

(30)

Mint arra az európai zöld megállapodás és az európai zöld megállapodáshoz kapcsolódó beruházási terv javaslatot tett, az Unió 2030-as éghajlat-politikai céljának és 2050-es klímasemlegességi céljának megvalósításával járó társadalmi, gazdasági és környezeti kihívások kezelése érdekében egy méltányos átállást támogató mechanizmust kell létrehozni. Ennek a három pillérből – a Méltányos Átállást Támogató Alap (1. pillér), az InvestEU keretében létrehozott célzott méltányos átállási program (2. pillér) és egy közszektor-hitelezési eszköz (3. pillér) – álló mechanizmusnak azokra a régiókra kell összpontosítania, amelyeket a legsúlyosabban érint a zöld átállás, és amelyek kevésbé képesek a szükséges beruházások finanszírozására. Ezzel összhangban az InvestEU-nak a méltányos átállási régiók számára is finanszírozási támogatást kell nyújtania a beruházások ösztönzéséhez , valamint lehetőséget kell nyújtania az adott régióknak arra, hogy az InvestEU tanácsadó központon keresztül célzott technikai segítségnyújtást vegyenek igénybe .

(30a)

A méltányos átállást támogató mechanizmus második pillérének végrehajtása érdekében egy méltányos átállással foglalkozó célzott programot kell létrehozni az InvestEU keretében, amely horizontálisan az összes szakpolitikai keretet átfogja. E programnak a pótlólagos beruházási igényekhez kell finanszírozást nyújtania a [MÁTA-rendelet] rendelettel összhangban a tagállamok által elkészített és a Bizottság által jóváhagyott, a méltányos átállásra vonatkozó területi tervekben megjelölt régiók támogatása céljából.

(31)

Az egyes szakpolitikai kereteknek két komponensből, az uniós komponensből és a tagállami komponensből kell állniuk. Az uniós komponensnek az egész Unióra kiterjedő, illetve egy adott tagállamra jellemző piaci hiányosságok vagy az optimálistól elmaradó beruházási helyzetek arányos módon történő kezelését kell szolgálnia. A támogatásban részesülő műveleteknek egyértelmű uniós hozzáadott értékkel kell rendelkezniük. A tagállami komponens keretében lehetőséget kell biztosítani a tagállamoknak, valamint a tagállamokon keresztül a regionális hatóságoknak arra, hogy a megosztott irányítás alá tartozó alapokból származó forrásaik egy részével vagy a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz keretében készített helyreállítási és rezilienciaépítési tervekből származó hozzájárulások révén hozzájáruljanak az uniós garancia feltöltéséhez annak érdekében, hogy a hozzájárulási megállapodásban foglaltaknak megfelelően az felhasználható legyen meghatározott piaci hiányosságok vagy az optimálistól elmaradó beruházási helyzetek kezelését célzó finanszírozási vagy beruházási műveletekhez a saját területükön, többek között a kiszolgáltatott helyzetben lévő vagy távoli területeken, például az Unió legkülső régióiban, és ezáltal hozzájáruljanak a megosztott irányítású alapok vagy a nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervek célkitűzéseinek megvalósításához. A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz keretében készített helyreállítási és rezilienciaépítési tervek emellett tartalmazhatnak a tagállami komponenshez való hozzájárulást is. Ez lehetővé teheti többek között az érintett tagállamokban alapított vállalkozások fizetőképességének támogatását. Az InvestEU Alap uniós vagy tagállami komponenséből támogatott műveletek nem okozhatnak átfedéseket a magánfinanszírozással, illetve nem szoríthatják ki azt, és a versenyt sem torzíthatják a belső piacon.

(32)

A tagállami komponenst kifejezetten úgy kell kialakítani, hogy lehetővé tegye a megosztott irányítás alá tartozó alapok vagy a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz keretében készített helyreállítási és rezilienciaépítési tervekből származó hozzájárulások felhasználását az Unió által biztosított garancia feltöltéséhez. Ez a lehetőség növelné az uniós garancia hozzáadott értékét azáltal, hogy a támogatást a pénzügyi kedvezményezettek és projektek szélesebb köre számára biztosítaná, valamint diverzifikálná a megosztott irányítás alá tartozó alapok vagy a nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervek célkitűzéseinek elérését szolgáló eszközöket, miközben biztosítja a függő kötelezettségek következetes kockázatkezelését azáltal, hogy az uniós garanciát közvetett irányítás mellett használja fel. Az Uniónak garanciát kell nyújtania a Bizottság és a végrehajtó partnerek között a tagállami komponens keretében megkötött garanciamegállapodásokban előirányzott finanszírozási és beruházási műveletekre. A garancia feltöltését a megosztott irányítás alá tartozó alapoknak vagy a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz keretében készített helyreállítási és rezilienciaépítési tervekből származó hozzájárulásoknak kell biztosítaniuk a Bizottság által a műveletek jellege és az ebből eredő várható veszteségek alapján meghatározott és a tagállammal kötött hozzájárulási megállapodásban foglalt feltöltési rátának megfelelően. A tagállamnak pedig viszontgaranciát kell vállalnia a várható veszteségeket meghaladó veszteségre, az Unió javára. Ezeket a követelményeket az egyes – a lehetőséget önként választó – tagállamokkal kötött átfogó hozzájárulási megállapodásban kell meghatározni. A hozzájárulási megállapodásnak tartalmaznia kell az érintett tagállamban az InvestEU Alap szabályai alapján végrehajtandó egy vagy több egyedi garanciamegállapodást, valamint regionális forráselkülönítést. A feltöltési ráta eseti alapon történő meghatározásához el kell térni az (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendelet (11) (a költségvetési rendelet) 211. cikkének (1) bekezdésétől. Ez a megoldás továbbá egységes szabályrendszert biztosít a központilag irányított alapokból vagy a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz keretében készített helyreállítási és rezilienciaépítési tervekből származó hozzájárulásokból támogatott költségvetési biztosítékokra, ami megkönnyíti kombinációjukat.

(33)

A maximális szakpolitikai hatás, a megvalósítási hatékonyság, valamint a megfelelő költségvetési és kockázatkezelési felügyelet biztosítása érdekében az egyes partnerek relatív erősségeire támaszkodva partnerséget kell létrehozni a Bizottság és az EBB csoport között, amely partnerségnek támogatnia kell az uniós garanciához való hatékony és inkluzív közvetlen hozzáférést.

(34)

Annak érdekében, hogy az Európai Beruházási Alapon (EBA) keresztül támogatást irányíthasson az európai gazdasághoz, a Bizottság számára lehetővé kell tenni, hogy részt vegyen az EBA egy vagy több esetleges tőkeemelésében annak érdekében, hogy az továbbra is támogathassa az európai gazdaságot és annak helyreállítását. Az Uniónak képesnek kell lennie arra, hogy a pénzügyi vonatkozások kellő figyelembevétele mellett fenntartsa az EBA tőkéjében való teljes részesedését. E célból megfelelő pénzügyi keretösszeget kell előirányozni a 2021–2027 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretben.

(35)

A Bizottságnak az inkluzivitás és a működőképesség biztosítása érdekében az irányító szervek felállításáig az EBB csoport mellett adott esetben ki kell kérnie más lehetséges végrehajtó partnerek véleményét a beruházási iránymutatásról, az éghajlat-politikai teljesítménykövetési rendszerről és a fenntarthatósági vizsgálattal kapcsolatos iránymutatásokat tartalmazó dokumentumokról és közös módszertanokról; ezt követően a végrehajtó partnereket az InvestEU program tanácsadó testületének és irányítóbizottságának keretei között kell bevonni.

(36)

Az InvestEU Alapnak nyitva kell állnia az Európai Szabadkereskedelmi Társulásban részes harmadik országok, a csatlakozó országok, a tagjelöltek és potenciális tagjelöltek, az európai szomszédságpolitika hatálya alá tartozó országok és más országok hozzájárulása előtt, az Unió és ezen országok által megállapított feltételek mellett. Ennek adott esetben lehetővé kell tennie az együttműködés folytatását az érintett országokkal, különösen a kutatás és innováció, valamint a kkv-k terén.

(37)

Ez a rendelet meghatározza az InvestEU programnak az uniós garancia feltöltésén kívüli egyéb intézkedéseire vonatkozó pénzügyi keretösszeget, amely [a hivatkozás szükség szerint aktualizálandó az új intézményközi megállapodásnak megfelelően: a költségvetési fegyelemről, a költségvetési ügyekben való együttműködésről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról szóló, az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti 2013. december 2-i intézményközi megállapodásra irányuló javaslat (12) 16. pontja] értelmében az éves költségvetési eljárás során az elsődleges referenciaösszeget jelenti az Európai Parlament és a Tanács számára.

(38)

A (folyó áron) 91 773 320 000 EUR összegű uniós garancia várhatóan több mint 1 200 000 000 000 EUR összegű további beruházást mozgósít uniós szinten, és indikatív módon felosztásra kerül a szakpolitikai keretek között. Az európai stratégiai beruházási keretre vonatkozóan azonban el kell különíteni az uniós garancia egy részét.

(39)

A Bizottság 2019. április 18-i nyilatkozata szerint „a Tanács Stabilitási és Növekedési Paktum végrehajtásával kapcsolatos előjogainak sérelme nélkül, a tagállamok – akár valamely tagállam, akár az államháztartási szektorba sorolt vagy a tagállam nevében eljáró nemzeti fejlesztési bankok – tematikus vagy több országra vonatkozó beruházási platformokhoz történő egyszeri hozzájárulásai elvileg egyszeri intézkedéseknek minősülnek az 1466/97/EK tanácsi rendelet (13) 5. cikkének (1) bekezdése és 9. cikkének (1) bekezdése és az 1467/97/EK tanácsi rendelet (14) 3. cikkének (4) bekezdése értelmében. Emellett a Tanács Stabilitási és Növekedési Paktum végrehajtásával kapcsolatos előjogainak sérelme nélkül a Bizottság ▌meg fogja vizsgálni, hogy a rugalmasságról szóló bizottsági közleménnyel összefüggésben az ESBA esetében alkalmazottal azonos bánásmód milyen mértékben alkalmazható az InvestEU programra mint az ESBA utódjára a tagállamok által a tagállami komponens céljait szolgáló uniós garancia kiegészítő összegének finanszírozására készpénzben nyújtott egyszeri hozzájárulások tekintetében.”

(40)

Az InvestEU Alapot alátámasztó uniós garanciát a Bizottságnak közvetett módon, a pénzügyi közvetítőket és adott esetben a végső címzetteket elérő végrehajtó partnerekre támaszkodva kell végrehajtania. A végrehajtó partnereket átlátható és összeférhetetlenségtől mentes módon kell kiválasztani. A végrehajtó partner – az InvestEU Alap célkitűzéseihez hozzájáruló és a támogathatósági kritériumoknak megfelelő – finanszírozási és beruházási műveleteinek támogatásához a Bizottságnak minden egyes végrehajtó partnerrel garanciamegállapodást kell kötnie, amelyben meghatározza az InvestEU Alapból biztosított garancia kapacitását. Az uniós garanciával kapcsolatos kockázatok kezelése nem akadályozhatja a végrehajtó partnereknek az uniós garanciához való közvetlen hozzáférését. A végrehajtó partnereknek, amint biztosították számukra az uniós garanciát az uniós komponens keretében, teljes felelősséget kell vállalniuk az egész beruházási folyamatért és a finanszírozási vagy beruházási műveletekhez kapcsolódó átvilágításért. Az InvestEU Alapnak olyan projekteket kell támogatnia, amelyek kockázati profilja tipikusan magasabb, mint a végrehajtó partnerek rendes működése körében támogatott projekteké, és amelyek lebonyolítása más magán- vagy állami forrásokból nem, vagy nem ugyanolyan mértékben lett volna lehetséges az InvestEU támogatása nélkül abban az időszakban, amelyben az uniós garancia felhasználható. Az európai stratégiai beruházási kerethez tartozó finanszírozási és beruházási műveletekhez kapcsolódó addicionalitási kritériumokra azonban – a keret célkitűzéséből eredő – egyedi feltételek vonatkozhatnak.

(41)

Az InvestEU Alap számára olyan irányítási struktúrát kell biztosítani, amelynek funkciója arányos azzal a kizárólagos céllal, hogy biztosítsa az uniós garancia megfelelő felhasználását, összhangban a beruházási döntések politikai függetlenségének biztosításával. Ennek az irányítási struktúrának egy tanácsadó testületből, egy irányítóbizottságból és egy teljes mértékben független beruházási bizottságból kell állnia. Az irányítási struktúra összetételében összességében törekedni kell a nemek közötti egyensúly biztosítására. Az irányítási struktúra nem avatkozhat be az EBB csoport vagy más végrehajtó partnerek döntéshozatalába, és nem gyakorolhat befolyást arra, továbbá nem léphet ezek irányító szerveinek helyébe.

(42)

Létre kell hozni egy – a végrehajtó partnerek és a tagállamok képviselőiből, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság által kijelölt egy szakértőből és a Régiók Bizottsága által kijelölt egy szakértőből álló – tanácsadó testületet, amelynek célja az InvestEU Alap keretében bevezetett pénzügyi termékek igénybevételére vonatkozó információ- és eszmecsere, valamint a felmerülő igények és új termékek megvitatása, beleértve az egyes területeken jelentkező konkrét piaci hiányosságokat.

(43)

Annak érdekében, hogy már a kezdetektől létrejöhessen a tanácsadó testület, a Bizottságnak egyéves ideiglenes időszakra a lehetséges végrehajtó partnerek képviselőit kell kineveznie, majd ezt követően a garanciamegállapodásokat aláíró végrehajtó partnerek veszik át ezt a feladatot.

(44)

A Bizottság és a végrehajtó partnerek képviselőiből, valamint az Európai Parlament által kijelölt, szavazati joggal nem rendelkező szakértőből álló irányítóbizottságnak stratégiai és operatív iránymutatást kell meghatároznia az InvestEU Alap számára.

(45)

A Bizottságnak értékelnie kell a végrehajtó partnerek által javasolt beruházási és finanszírozási műveleteknek az összes uniós jogszabállyal és szakpolitikával való összeegyeztethetőségét. A finanszírozási és beruházási műveletekre vonatkozó döntéseket pedig végső soron a végrehajtó partnernek kell meghoznia.

(46)

A támogathatósági kritériumoknak megfelelő finanszírozási és beruházási műveletekhez az uniós garancia keretében nyújtandó támogatásról a független szakértőkből álló beruházási bizottságnak kell döntenie, ezáltal biztosítva a külső szakértelmet a projektekkel kapcsolatos beruházások értékeléséhez. A különböző szakpolitikai területek és az ágazatok lehető legteljesebb figyelembevétele érdekében a beruházási bizottságnak különböző formációkban kell üléseznie.

(47)

Létrehozását követően a beruházási bizottság feladatai közé kell tartoznia az (EU) 2015/1017 rendelet szerinti finanszírozási és beruházási műveletekre vonatkozó uniós garancia biztosításának annak érdekében, hogy elkerülhetők legyenek az uniós garancia igénybevételére irányuló javaslatokat értékelő párhuzamos struktúrák.

(48)

A beruházási bizottság munkáját a Bizottság által működtetett független titkárságnak kell segítenie, amely a beruházási bizottság elnökének tartozik elszámolással.

(49)

A Bizottságnak az InvestEU Alap végrehajtó partnereinek kiválasztásakor fontolóra kell vennie, hogy a partnerek mennyiben képesek hozzájárulni az InvestEU Alap célkitűzéseihez és e célból saját forrásaikat bevonni, annak érdekében, hogy biztosított legyen a megfelelő földrajzi lefedettség és diverzifikáció, a magánbefektetők bevonása és a kockázatok megfelelő diverzifikálása, valamint a piaci hiányosságok és az optimálistól elmaradó beruházási helyzetek kezelésére szolgáló új megoldások kialakítása. Tekintettel a Szerződésekben meghatározott szerepére, tagállamokon átívelő működésére, valamint a jelenlegi finanszírozási eszközökről és az ESBA-ról szerzett tapasztalataira, indokolt, hogy az InvestEU Alap uniós komponense keretében továbbra is az EBB csoport maradjon a Bizottság fő végrehajtó partnere. Az EBB csoport mellett a nemzeti fejlesztési bankok vagy intézmények számára lehetővé kell tenni, hogy kiegészítő pénzügyi termékeket kínáljanak, mivel a nemzeti és regionális szinten szerzett tapasztalataik és képességeik jól felhasználhatók a közszektorbeli források által az Unió teljes területén gyakorolt hatás maximalizálásához, továbbá ezáltal biztosítva a projektek földrajzi egyensúlyát. Az InvestEU programot oly módon kell végrehajtani, hogy az előmozdítsa az egyenlő versenyfeltételek megteremtését a kisebb és újabb fejlesztési bankok és intézmények számára. Emellett lehetővé kell tenni más nemzetközi pénzügyi intézmények végrehajtó partnerként való bevonását különösen akkor, ha szakértelmük és tapasztalatuk alapján egyes tagállamokban komparatív előnyt jelentenek, és uniós többségi részvénytulajdonban vannak. Lehetővé kell tenni továbbá, hogy a költségvetési rendeletben meghatározott feltételeket teljesítő egyéb szervezetek végrehajtó partnerként járjanak el.

(50)

A jobb földrajzi diverzifikáció előmozdítása érdekében beruházási platformok hozhatók létre, amelyek egyesítik a végrehajtó partnerek és a pénzügyi instrumentumok felhasználása terén korlátozott tapasztalattal rendelkező más nemzeti fejlesztési bankok vagy intézmények erőfeszítéseit és szakértelmét. Az ilyen struktúrákat ösztönözni kell, többek között az InvestEU tanácsadó központ keretében rendelkezésre álló támogatás révén. A beruházási platformok megfelelő ágazatokban való előmozdítása érdekében célszerű uniós, nemzeti és regionális szinten összefogni a társberuházókat, hatóságokat, szakértőket, oktatási, képzési és kutatási intézményeket, az érintett szociális partnereket és a civil társadalom képviselőit, valamint a többi érintett szereplőt.

(51)

A tagállami komponenshez tartozó uniós garanciát olyan végrehajtó partnerekhez kell allokálni, amelyek a költségvetési rendelet 62. cikke (1) bekezdésének c) pontja értelmében támogatásra jogosultak, beleértve a nemzeti vagy regionális fejlesztési bankokat vagy intézményeket, az EBB-t, az Európai Beruházási Alapot és más nemzetközi pénzügyi intézményeket. A tagállami komponenshez kapcsolódó végrehajtó partnerek kiválasztásakor a Bizottságnak figyelembe kell vennie az egyes tagállamok javaslatait, a hozzájárulási megállapodásban foglaltak szerint. A költségvetési rendelet 154. cikkének megfelelően a Bizottságnak el kell végeznie a végrehajtó partner szabályainak és eljárásainak értékelését annak megállapítása érdekében, hogy azok biztosítják-e az Unió pénzügyi érdekeinek a Bizottság által nyújtottal egyenértékű védelmét.

(52)

A finanszírozási és beruházási műveletekről végső soron a végrehajtó partnernek kell döntenie a saját nevében, és azokat belső szabályainak, politikáinak és eljárásainak megfelelően kell végrehajtania, valamint saját pénzügyi kimutatásaiban kell elszámolnia, illetve adott esetben közzétennie a pénzügyi kimutatáshoz fűzött megjegyzésekben. Következésképpen a Bizottságnak kizárólag az uniós garanciából eredő pénzügyi kötelezettségeket kell elszámolnia és a garancia maximális összegét kell nyilvánosságra hoznia, beleértve a nyújtott garanciával kapcsolatos valamennyi lényeges információt.

(53)

Adott esetben az InvestEU Alapnak lehetővé kell tennie az uniós garanciának az uniós költségvetésből vagy más alapokból, például az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer innovációs alapjából finanszírozott vissza nem térítendő támogatásokkal és/vagy finanszírozási eszközökkel való zökkenőmentes, gördülékeny és hatékony ötvözését, amennyiben meghatározott piaci hiányosságok vagy az optimálistól elmaradó beruházási helyzetek kezelésére irányuló beruházások megerősítéséhez arra szükség van.

(54)

A végrehajtó partnerek által az InvestEU program keretében nyújtott támogatás igénylése céljából benyújtott olyan projekteknek, amelyek az InvestEU Alap támogatását más uniós programokból származó támogatással ötvözve valósulnának meg, teljességükben meg kell felelniük a más releváns uniós programokban meghatározott célkitűzéseknek és támogathatósági kritériumoknak. Az uniós garancia igénybevételéről az InvestEU program keretében kell döntést hozni.

(55)

Az InvestEU tanácsadó központnak az EBB csoport vagy más tanácsadó partnerek, illetőleg közvetlenül a Bizottság által megvalósított tanácsadási kezdeményezéseken keresztül támogatást kell nyújtania megalapozott beruházási projektek fejlesztéséhez minden egyes szakpolitikai kerethez kapcsolódóan. Az InvestEU tanácsadó központnak a gazdasági, társadalmi és területi kohézióra vonatkozó uniós célkitűzéshez és a regionális egyenlőtlenségek csökkentéséhez való hozzájárulás érdekében elő kell mozdítania a földrajzi diverzifikációt. Az InvestEU tanácsadó központnak különös figyelmet kell fordítania a kis méretű projektek nagyobb portfóliókba való összevonására. A Bizottságnak, az EBB csoportnak és a többi tanácsadó partnernek szorosan együtt kell működnie annak érdekében, hogy Unió-szerte biztosítsák a támogatás hatékonyságát, a szinergiákat és a kellő földrajzi lefedettséget, figyelembe véve a helyi végrehajtó partnerek szakértelmét és helyi kapacitásait, valamint az (EU) 2015/1017 európai parlamenti és tanácsi rendelettel (15) létrehozott Európai Beruházási Tanácsadó Platformot. Emellett az InvestEU tanácsadó központnak központi ügyintézési pontot kell biztosítania az InvestEU tanácsadó központ keretében az állami hatóságoknak és a projektgazdáknak nyújtandó projektfejlesztési tanácsadáshoz.

(56)

Az InvestEU tanácsadó központot a Bizottságnak az EBB csoporttal mint fő partnerrel kell létrehoznia, és ennek során az Európai Beruházási Tanácsadó Platform révén szerzett tapasztalatokra kell építeni. A Bizottságnak kell felelnie az InvestEU tanácsadó központ szakpolitikai irányvonaláért, valamint a központi ügyintézési pont irányításáért. Az EBB csoportnak a szakpolitikai kereteknek megfelelő tanácsadási kezdeményezéseket kell tennie. Emellett az EBB csoportnak operatív szolgáltatásokat kell nyújtania a Bizottságnak, többek között a tanácsadási kezdeményezésekre vonatkozó stratégiai és szakpolitikai iránymutatásokban való közreműködés, a meglévő és az újonnan felmerülő tanácsadási kezdeményezések feltérképezése, a tanácsadási szükségletek felmérése és ezen szükségletek meglévő vagy új tanácsadási kezdeményezéseken keresztül történő optimális kezelésével kapcsolatban a Bizottság számára biztosított tanácsadás révén.

(57)

Annak biztosításához, hogy a tanácsadási szolgáltatások földrajzi hatóköre minél szélesebb legyen az Unión belül, valamint hogy az InvestEU Alappal kapcsolatos helyi ismereteket sikeresen ki lehessen aknázni, szükség szerint és a meglévő támogatási rendszerek és a helyi partnerek jelenlétének figyelembevételével biztosítani kell az InvestEU tanácsadó központ helyi jelenlétét abból a célból, hogy kézzelfogható, proaktív és testre szabott helyszíni támogatást lehessen nyújtani. A helyi szintű tanácsadási támogatás megkönnyítése és a hatékonyság, a szinergiák és a tényleges földrajzi lefedettség Unió-szerte történő biztosítása érdekében az InvestEU tanácsadó központnak együtt kell működnie a nemzeti fejlesztési bankokkal vagy intézményekkel, továbbá hasznosítania kell és saját javára kell fordítania azok szakértelmét.

(58)

Az InvestEU tanácsadó központnak tanácsadási támogatást kell nyújtania kis méretű projektek és az induló innovatív vállalkozások projektjei számára, különösen abban az esetben, ha az induló innovatív vállalkozások kutatási és innovációs beruházásaikat a szellemi tulajdonhoz fűződő jogcímek, például szabadalmak megszerzésével kívánják megvédeni, figyelmet fordítva ennek során az ilyen intézkedéseket nyújtó egyéb szolgálatokra és azokkal szinergiák kialakítására törekedve.

(59)

Az InvestEU Alap keretében projektfejlesztési és kapacitásépítési támogatást kell nyújtani a minőségi projektek kezdeményezéséhez szükséges szervezeti kapacitás és piacfejlesztési tevékenységek kialakításához. E támogatást olyan pénzügyi közvetítők számára is biztosítani kell, amelyek kulcsfontosságúak ahhoz, hogy segítsék a  kkv-kat és más szereplőket a finanszírozáshoz való hozzáférésben és lehetőségeik teljes körű kiaknázásában , és ennek technikai segítségnyújtást is magában kell foglalnia . Emellett a tanácsadási támogatás célja olyan feltételek megteremtése, amelyek segítik a támogatásra jogosult címzettek potenciális számának növelését a kialakulóban lévő piaci szegmensekben, különösen abban az esetben, ha egyes projektek kis mérete miatt jelentős ügyleti többletköltségekkel kellene számolni projektszinten, mint például a szociális finanszírozási ökoszisztéma, ezen belül a jótékonysági szervezetek, vagy a kulturális és kreatív ágazatok esetében. A kapacitásépítési támogatást konkrét szakpolitikai területekre irányuló más uniós programok keretében végrehajtott intézkedések mellett, azokat kiegészítve kell nyújtani. Erőfeszítést kell tenni a potenciális projektgazdák, különösen a helyi szervezetek és hatóságok kapacitásbővítésének támogatására is.

(60)

Az InvestEU portál létrehozásával könnyen hozzáférhető és felhasználóbarát projektadatbázist kell biztosítani, amely elősegíti a finanszírozási lehetőségeket kereső beruházási projektek láthatóságát, és amelynek kiemelt célja, hogy a végrehajtó partnerek számára hozzáférhetővé tegyen az uniós joggal és szakpolitikákkal összhangban levő lehetséges beruházási projektterveket.

(61)

Az [Európai Uniós Helyreállítási Eszközről szóló] rendelettel összhangban és az abban előirányzott források keretein belül az InvestEU keretében helyreállítási és rezilienciaépítési intézkedéseket kell végrehajtani a Covid19-válság példátlan hatásainak kezelése és az uniós gazdaság hosszú távú megerősítése érdekében. Ezeket a kiegészítő forrásokat az [EURI] rendeletben előírt határidők betartását biztosító módon kell felhasználni. Ez a követelmény a vonatkozó garanciamegállapodásoknak a végrehajtó partnerekkel 2023. december 31-ig történő megkötésével teljesülne.

(62)

A jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodás (16) (22) és (23) bekezdésének megfelelően az InvestEU programot konkrét nyomonkövetési követelmények szerint gyűjtött információk alapján kell értékelni, elkerülve ugyanakkor a túlszabályozást és az adminisztratív terheket, különösen a tagállamok tekintetében. Ezek a követelmények adott esetben – az InvestEU program gyakorlati hatásai értékelésének alapjaként – mérhető mutatókat is magukban foglalhatnak.

(63)

Az uniós célkitűzések megvalósítása terén elért haladás nyomon követése érdekében teljesítmény-, eredmény- és hatásmutatókon alapuló, megbízható nyomonkövetési keretrendszert kell alkalmazni. Az uniós polgárok felé történő elszámoltathatóság biztosítása érdekében a Bizottságnak évente jelentést kell tennie az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az InvestEU program terén elért haladásról, annak hatásairól és tevékenységeiről.

(64)

Erre a rendeletre az Európai Parlament és a Tanács által az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 322. cikke alapján elfogadott horizontális költségvetési szabályok alkalmazandók. E szabályokat a költségvetési rendelet állapítja meg, meghatározva különösen a költségvetés elkészítésére és – vissza nem térítendő támogatás, közbeszerzés és pénzdíjak útján, valamint közvetett végrehajtás keretében történő – végrehajtására vonatkozó eljárást, továbbá rendelkezve a pénzügyi szereplők felelősségével kapcsolatos ellenőrzésekről. Az EUMSZ 322. cikke alapján elfogadott szabályok az Unió költségvetésének abban az esetben történő védelmére is vonatkoznak, amikor a tagállamokban a jogállamiság tekintetében általánossá vált hiányosságok állnak fenn, mivel a jogállamiság tiszteletben tartása a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás és a hatékony uniós finanszírozás alapvető előfeltétele.

(65)

Az InvestEU programra a költségvetési rendelet alkalmazandó. A rendelet megállapítja az uniós költségvetés végrehajtására – többek között a költségvetési biztosítékokra – vonatkozó szabályokat.

(66)

A költségvetési rendelettel, a 883/2013/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelettel (17), a 2988/95/EK, Euratom tanácsi rendelettel (18), a 2185/96/Euratom, EK tanácsi rendelettel (19) és az (EU) 2017/1939 tanácsi rendelettel (20) összhangban az Unió pénzügyi érdekeit arányos intézkedésekkel kell védeni, ideértve a szabálytalanságok – és különösen a csalás – megelőzését, felderítését, korrekcióját és kivizsgálását, az eltűnt, jogalap nélkül kifizetett vagy szabálytalanul felhasznált pénzeszközök visszafizettetését, valamint adott esetben a közigazgatási szankciók alkalmazását is. Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) a 883/2013/EU, Euratom és a 2185/96/Euratom, EK rendelettel összhangban igazgatási vizsgálatokat – ezen belül különösen helyszíni ellenőrzéseket és vizsgálatokat – folytathat le annak megállapítása céljából, hogy történt-e olyan csalás, korrupció vagy más jogellenes tevékenység, amely sérti az Unió pénzügyi érdekeit. Az (EU) 2017/1939 rendelettel összhangban az Európai Ügyészség (EPPO) nyomozást és vádhatósági eljárást indíthat az (EU) 2017/1371 európai parlamenti és tanácsi irányelv (21) szerinti, az Unió pénzügyi érdekeit sértő bűncselekmények esetében. A költségvetési rendelettel összhangban minden olyan személynek vagy szervezetnek, aki vagy amely uniós forrásban részesül, maradéktalanul együtt kell működnie az Unió pénzügyi érdekeinek védelme céljából, biztosítania kell a Bizottság, az OLAF, az (EU) 2017/1939 rendelet szerinti megerősített együttműködésben részt vevő tagállamok esetében az Európai Ügyészség, valamint az Európai Számvevőszék számára a szükséges jogokat és hozzáférést, továbbá gondoskodnia kell arról, hogy az uniós források felhasználásában részt vevő harmadik felek ezekkel egyenértékű jogokat biztosítsanak.

(67)

Azok a harmadik országok, melyek az Európai Gazdasági Térség (EGT) tagjai, részt vehetnek az uniós programokban az EGT-megállapodás alapján létrehozott együttműködés keretében, amely megállapodás értelmében a programok végrehajtásának a megállapodás alapján hozott határozaton kell alapulnia. Harmadik országok részvételére más jogi eszközök alapján is lehetőség van. E rendeletbe külön rendelkezést kell bevezetni, amely biztosítja az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő, az OLAF és az Európai Számvevőszék számára a hatáskörük teljes körű gyakorlásához szükséges jogokat és hozzáférést.

(68)

A [az Európai Unió és a tengerentúli országok és területek közötti, az egyrészről az Európai Unió, másrészről Grönland és a Dán Királyság közötti kapcsolatokat is magában foglaló társulásról szóló tanácsi határozatra irányuló javaslat (tengerentúli társulási határozat)] (22) 83. cikke alapján a tengerentúli országokban és területeken (TOT-ok) letelepedett személyek és szervezetek jogosultak finanszírozásban részesülni, figyelemmel az InvestEU program szabályaira és célkitűzéseire, valamint azon tagállam esetleges megállapodásaira is, amelyhez az érintett tengerentúli ország vagy terület kapcsolódik.

(69)

E rendelet egyes nem alapvető rendelkezéseinek beruházási iránymutatással és egy mutatókat tartalmazó eredménytáblával való kiegészítése, a teljesítménymutatók haladéktalan és rugalmas kiigazítása, valamint a feltöltési ráta módosítása céljából a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az EUMSZ 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el a Covid19-világjárvány által gazdaságilag legsúlyosabban érintett tagállamok és ágazatok, valamint az állami fizetőképesség-támogatás nyújtására korlátozottabb lehetőséggel rendelkező tagállamok meghatározására az irányítóbizottság által használandó mutatók és azok alkalmazási módszertanának megállapítása, valamint a különböző szakpolitikai keretekhez tartozó finanszírozási és beruházási műveletekre vonatkozó beruházási iránymutatások és az eredménytábla kidolgozása, e rendelet III. mellékletének a mutatók felülvizsgálata vagy kiegészítése céljából történő módosítása és a feltöltési ráta kiigazítása céljából. Az arányosság elvével összhangban ezeknek a beruházási iránymutatásoknak megfelelő rendelkezéseket kell tartalmazniuk az indokolatlan adminisztratív terhek elkerülésére. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten is, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban megállapított elvekkel összhangban kerüljön sor. Így különösen a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.

(69a)

Biztosítani kell azt, hogy az InvestEU a hatálybalépését követően a lehető leghamarabb végrehajtásra kerüljön. Ezért helyénvaló lehetővé tenni a végrehajtó partnerek számára, hogy a finanszírozási és beruházási műveleteket a beruházási bizottság felállítása, illetve a vonatkozó garanciamegállapodás megkötése előtt benyújtsák a Bizottságnak. Ilyen esetekben a Bizottság felelős a műveletek jóváhagyásáért. Lehetővé kell tenni továbbá – adott esetben és előzetes értékelés alapján – az e rendelet IV. mellékletében említett programok által létrehozott két finanszírozási eszköznek és az (EU) 2015/1017 rendelet által létrehozott uniós garanciának az e rendelet szerinti pénzügyi eszközökkel történő összevonását.

(70)

Az InvestEU programnak uniós szintű és tagállam-specifikus piaci hiányosságokat és az optimálistól elmaradó beruházási helyzeteket kell kezelnie, és biztosítania kell – új vagy összetett piaci hiányosságok kezelésére irányuló – innovatív pénzügyi termékek uniós piacokon történő tesztelését, valamint az elterjesztésüket lehetővé tevő rendszert. Következésképpen uniós szintű intézkedésre van szükség,

a)

legfeljebb 20 051 970 000 EUR a 3. cikk (2) bekezdésének a) pontjában meghatározott célkitűzésekre;

b)

legfeljebb 11 250 000 000 EUR a 3. cikk (2) bekezdésének b) pontjában meghatározott célkitűzésekre;

c)

legfeljebb 12 500 000 000  EUR a 3. cikk (2) bekezdésének c) pontjában meghatározott célkitűzésekre;

d)

legfeljebb 5 567 500 000  EUR a 3. cikk (2) bekezdésének d) pontjában meghatározott célkitűzésekre;

e)

legfeljebb 31 153 850 000 EUR a 3. cikk (2) bekezdésének e) pontjában meghatározott célkitűzésekre;

ea)

legfeljebb 11 250 000 000 EUR a 3. cikk (2) bekezdésének ea) pontjában meghatározott célkitűzésekre.

(1)

Az energiaágazat fejlesztése az energiaunió prioritásaival, többek között az energiaellátás biztonságával, a tiszta energiára való átállással, valamint a 2030-ig tartó időszakra szóló fenntartható fejlődési menetrend és a Párizsi Megállapodás keretében vállalt kötelezettségekkel összhangban, különösen a következők révén:

(2)

Fenntartható és biztonságos közlekedési infrastruktúrák és mobilitási megoldások, valamint berendezések és innovatív technológiák fejlesztése az uniós közlekedési prioritásokkal, valamint a Párizsi Megállapodás keretében vállalt kötelezettségekkel összhangban, különösen a következők révén:

(3)

Környezetvédelem és erőforrások, különös tekintettel a következőkre:

(4)

A digitális konnektivitási infrastruktúra fejlesztése, különösen a nagyon nagy kapacitású digitális hálózatok telepítését és az 5G kapcsolatokat támogató, vagy a digitális konnektivitást és a hozzáférést – különösen a vidéki térségek és a periferikus régiók esetében – javító projektek révén.

(5)

Kutatás, fejlesztés és innováció, különösen a következők révén:

(6)

Mindenekelőtt a Digitális Európa program célkitűzéseihez hozzájáruló digitális technológiák és szolgáltatások fejlesztése, telepítése és bővítése, különösen a következők révén:

(7)

Pénzügyi támogatás a legfeljebb 499 alkalmazottat foglalkoztató szervezetek számára, különös hangsúlyt helyezve a kkv-kra és a kis méretű, közepes piaci tőkeértékű vállalatokra, különösen a következők révén:

(8)

Kulturális és kreatív ágazatok; kulturális örökség, média, audiovizuális ágazat, újságírás és sajtó, különösen, de nem kizárólag az új technológiák fejlesztése, a digitális technológiák alkalmazása és a szellemi tulajdonjogok technológiai kezelése révén.

(9)

Turizmus.

(10)

Az ipartelepek (többek között a szennyezett területek) rehabilitációja és helyreállítása fenntartható használatra.

(11)

Fenntartható mezőgazdaság, erdészet, halászat, akvakultúra és a tágabb értelemben vett fenntartható biogazdaság egyéb területei.

(12)

Szociális beruházások, beleértve a szociális jogok európai pillérének végrehajtását támogató beruházásokat, különösen a következők révén:

(13)

A védelmi ipar fejlesztése, hozzájárulva ezáltal az Unió stratégiai autonómiájához, különösen a következők támogatása révén:

(14)

Űrkutatás, különösen az űrágazatnak az űrstratégia alábbi célkitűzéseivel összhangban történő fejlesztése révén:

(15)

Tengerek és óceánok, a kék gazdaság területén megvalósuló projektek és vállalkozások, valamint a fenntartható kék gazdaság pénzügyi alapelvei fejlesztése révén, különösen a tengerészeti vállalkozások és ipar, a megújuló tengeri energia és a körforgásos gazdaság megoldásai révén.

1.1

1.2

1.3

1.4

2.1

2.2

2.3

3.1

3.2

3.3

3.4.

4.1

4.2

4.3

4.4

4.5

4.6

4.7

4.8

5.1

5.2

6.1

6.2

6.3

6.4

6.5

7.1

7.2

7.3

8.1

8.2

8.3

8.4

8.4a

8.5

8.6

8.7

8.7a

8.7b

8.7c

8.7d

8.7e

8.7f

—

Európai Technológiai Hitelkeret (ETF98): Az innovatív és munkahelyteremtő kis- és középvállalkozások (kkv-k) pénzügyi támogatásához szükséges intézkedésekről – a növekedési és foglalkoztatási kezdeményezésről szóló, 1998. május 19-i 98/347/EK tanácsi határozat (HL L 155., 1998.5.29., 43. o.).

—

Technológiatranszfer kísérleti projekt (TTP): A Bizottság határozata a Vállalkozáspolitikai és Ipari Főigazgatóság „Belső árupiac és ágazati politikák” tevékenységhez tartozó 2007. évi intézkedéseinek finanszírozására vonatkozó kiegészítő finanszírozási határozat elfogadásáról, valamint a Vállalkozáspolitikai és Ipari Főigazgatóság „Az EU elfoglalja helyét a globalizált világban” elnevezésű előkészítő intézkedés, továbbá négy kísérleti projekt („Erasmus fiatal vállalkozóknak”, „A mikro-, kis- és középvállalkozások közötti együttműködés és partnerségek előmozdítását szolgáló intézkedések”, a „Technológiatranszfer” és a „Kiemelt európai turisztikai célterületek”) 2007. évi finanszírozására vonatkozó kerethatározat elfogadásáról.

—

Európai Technológiai Hitelkeret (ETF01): A vállalkozásokra és különösen a kis- és középvállalkozásokra (kkv-kre) vonatkozó többéves programról (2001–2005) szóló, 2000. december 20-i 2000/819/EK tanácsi határozat (HL L 333., 2000.12.29., 84. o.).

—

A Versenyképességi és innovációs programhoz tartozó, a gyorsan növekvő és innovatív kkv-k támogatására létrehozott eszköz (CIP-GIF): A versenyképességi és innovációs keretprogram (2007–2013) létrehozásáról szóló, 2006. október 24-i 1639/2006/EK európai parlamenti és tanácsi határozat (HL L 310., 2006.11.9., 15. o.).

—

Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF): Az Európai Parlament és a Tanács 725/1316/2013/EU rendelete (2013. december 11.) az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz létrehozásáról, a 913/913/2010/EU rendelet módosításáról, valamint a 680/680/2007/EK és a 680/67/2010/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 348., 2013.12.20., 129. o.) módosítva az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/1017 rendelete (2015. június 25.) az Európai stratégiai Beruházási Alapról, az Európai Beruházási Tanácsadó Platformról és az Európai Beruházási projektek Portáljáról, valamint a 680/1291/2013/EU és a 680/1316/2013/EU rendelet módosításáról — az Európai stratégiai Beruházási Alap (HL L 169., 2015.7.1., 1. o.) által.

—

COSME Növekedésösztönző Tőkefinanszírozási Eszköz (COSME EFG): Az Európai Parlament és a Tanács 1287/2013/EU rendelete (2013. december 11.) a vállalkozások és a kis- és középvállalkozások versenyképességét segítő program (COSME) (2014–2020) létrehozásáról és az 1639/2006/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 33. o.).

—

InnovFin tőkefinanszírozási eszköz:

—

Az EaSI (foglalkoztatás és a szociális innováció európai uniós programja) kapacitásépítési beruházási keret: Az Európai Parlament és a Tanács 1296/2013/EU rendelete (2013. december 11.) az Európai Unió foglalkoztatás és társadalmi innováció programjáról és a foglalkoztatási és társadalmi befogadási célú európai Progress mikrofinanszírozási eszköz létrehozásáról szóló 283/2010/EU európai parlamenti és tanácsi határozat módosításáról (HL L 347., 2013.12.20., 238. o.).

—

Kkv-garanciakeret '98 (SMEG98): Az innovatív és munkahelyteremtő kis- és középvállalkozások (kkv-k) pénzügyi támogatásához szükséges intézkedésekről – a növekedési és foglalkoztatási kezdeményezésről szóló, 1998. május 19-i 98/347/EK tanácsi határozat (HL L 155., 1998.5.29., 43. o.).

—

Kkv-garanciakeret '01 (SMEG01): A vállalkozásokra és különösen a kis- és középvállalkozásokra (kkv-kre) vonatkozó többéves programról (2001–2005) szóló, 2000. december 20-i 2000/819/EK tanácsi határozat (HL L 333., 2000.12.29., 84. o.).

—

Versenyképességi és innovációs keretprogram – kkv-garanciakeret '07 (CIP SMEG07): A versenyképességi és innovációs keretprogram (2007–2013) létrehozásáról szóló, 2006. október 24-i 1639/2006/EK európai parlamenti és tanácsi határozat (HL L 310., 2006.11.9., 15. o.).

—

Európai Progress mikrofinanszírozási eszköz – Garancia (EPMF-G): Az Európai Parlament és a Tanács 283/2010/EU határozata (2010. március 25.) a foglalkoztatási és társadalmi befogadási célú európai Progress mikrofinanszírozási eszköz létrehozásáról (HL L 87., 2010.4.7., 1. o.).

—

Kockázatmegosztási finanszírozási mechanizmus, kockázatmegosztási eszköz (RSI):

—

EaSI (a foglalkoztatás és a szociális innováció európai uniós programja) garanciafinanszírozási eszköz: Az Európai Parlament és a Tanács 1296/2013/EU rendelete (2013. december 11.) az Európai Unió foglalkoztatás és társadalmi innováció programjáról és a foglalkoztatási és társadalmi befogadási célú európai Progress mikrofinanszírozási eszköz létrehozásáról szóló 283/2010/EU európai parlamenti és tanácsi határozat módosításáról (HL L 347., 2013.12.20., 238. o.).

—

COSME hitelgarancia-eszköz (COSME LGF): Az Európai Parlament és a Tanács 1287/2013/EU rendelete (2013. december 11.) a vállalkozások és a kis- és középvállalkozások versenyképességét segítő program (COSME) (2014–2020) létrehozásáról és az 1639/2006/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 33. o.).

—

Hitel- és garancianyújtási szolgáltatás (InnovFin Debt):

—

A kulturális és kreatív ágazatok garanciaeszköze (CCS GF): Az Európai Parlament és a Tanács 1295/2013/EU rendelete (2013. december 11.) a Kreatív Európa program (2014–2020) létrehozásáról és az 1718/2006/EK, az 1855/2006/EK és az 1041/2009/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 221. o.).

—

Diákhitelgarancia-eszköz (SLGF): Az Európai Parlament és a Tanács 1288/2013/EU rendelete (2013. december 11.) az „Erasmus+” elnevezésű uniós oktatási, képzési, ifjúsági és sportprogram létrehozásáról, valamint az 1719/2006/EK, az 1720/2006/EK és az 1298/2008/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12. 20., 50. o.).

—

Energiahatékonysági magánfinanszírozási eszköz (PF4EE): A környezetvédelmi és éghajlat-politikai program (LIFE) létrehozásáról és a 614/2007/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 11-i 1293/2013/EU európai parlamenti és a tanácsi rendelet (HL L 347., 2013.12.20., 185. o.).

—

Kockázatmegosztási finanszírozási mechanizmus (RSFF): Az Európai Parlament és a Tanács 1982/2006/EK határozata (2006. december 18.) az Európai Közösség kutatási, technológiafejlesztési és demonstrációs tevékenységekre vonatkozó hetedik keretprogramjáról (2007–2013), a Bizottság nyilatkozatai (HL L 412., 2006.12.30., 1. o.);

—

InnovFin – uniós finanszírozás innovátoroknak:

—

Az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz hitelfinanszírozási eszköze (CEF DI): Az Európai Parlament és a Tanács 1316/2013/EU rendelete (2013. december 11.) az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz létrehozásáról, a 913/2010/EU rendelet módosításáról, valamint a 680/2007/EK rendelet és a 67/2010/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 348., 2013.12.20., 129. o.).

—

Természetitőke-finanszírozási Eszköz (NCFF): A környezetvédelmi és éghajlat-politikai program (LIFE) létrehozásáról és a 614/2007/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 11-i 1293/2013/EU európai parlamenti és a tanácsi rendelet (HL L 347., 2013.12.20., 185. o.).

—

Európai Progress mikrofinanszírozási eszköz – Fonds commun de placements – fonds d'investissements spécialisés (EPMF FCP-FIS): Az Európai Parlament és a Tanács 283/2010/EU határozata (2010. március 25.) a foglalkoztatási és társadalmi befogadási célú európai Progress mikrofinanszírozási eszköz létrehozásáról (HL L 87., 2010.4.7., 1. o.).

—

Marguerite Alap:

—

Európai Energiahatékonysági Alap (EEEF): Az Európai Parlament és a Tanács 1233/2010/EU rendelete (2010. december 15.) az energiaágazatbeli projektek közösségi pénzügyi támogatásán alapuló gazdaságélénkítő program létrehozásáról szóló 663/2009/EK rendelet módosításáról (HL L 346., 2010.12.30., 5. o.).

a)

Közjó jelleg (például oktatás és készségek, egészségügyi ellátás és akadálymentesség, biztonság és védelem, valamint az ingyenesen vagy elhanyagolható költségek mellett rendelkezésre álló infrastruktúra), amelyek esetében az üzemeltető vagy a vállalkozás nem tud elegendő pénzügyi hasznot elérni.

b)

Olyan externáliák, melyeket az üzemeltető vagy a vállalkozás általában nem képes internalizálni, ilyen például a K+F-be történő beruházás, az energiahatékonyság, az éghajlat- vagy a környezetvédelem.

c)

Információs aszimmetriák, különösen a kkv-k és a kis méretű, közepes piaci tőkeértékű vállalatok esetében, ideértve a korai szakaszban lévő vállalkozásokhoz kapcsolódó magasabb kockázati szinteket, a főként immateriális eszközökkel vagy elégtelen biztosítékkal rendelkező vállalkozásokat, illetve a magasabb kockázatú tevékenységekre összpontosító vállalkozásokat.

d)

Határokon átnyúló infrastrukturális projektek és kapcsolódó szolgáltatások vagy alapok, amelyek határokon átnyúló alapon ruháznak be a belső piac széttagoltságának kezelése és a belső piacon belüli koordináció fokozása céljából.

e)

Az egyes ágazatokban, országokban vagy régiókban a pénzügyi magánszereplők által elfogadható vagy elfogadni kívánt szinten túlmenő, magasabb szintű kockázatoknak való kitettség. Ez magában foglalja, hogy a beruházásra nem, vagy nem ugyanolyan mértékben került volna sor annak újszerűsége vagy az innovációhoz vagy a nem bizonyított technológiához kapcsolódó kockázatok miatt.

f)

Amennyiben a finanszírozási és beruházási műveletek támogatására az európai stratégiai beruházási keretből kerül sor, a beruházást nem vagy nem ugyanolyan mértékben hajtották volna végre az Unióban letelepedett és működő szervezetek piaci finanszírozása mellett, mivel nehézségekbe ütközik az európai stratégiai érdeket érintő előnyök internalizálása.

g)

Az e rendelet 8. cikke (1) bekezdése a) pontjának iii. alpontja szerinti új vagy összetett piaci hiányosságok vagy optimálistól elmaradó beruházási helyzetek.

(1)

Ahhoz, hogy a költségvetési rendelet 209. cikke (2) bekezdésének b) pontjában említett magánforrásokon túl addicionálisnak lehessen tekinteni, az InvestEU Alap a végrehajtó partnerek olyan beruházásokat célzó finanszírozási és beruházási műveleteit támogatja, amelyek jellemzőik (közjó jelleg, externáliák, információs aszimmetriák, társadalmi-gazdasági kohéziós megfontolások vagy egyéb) miatt nem képesek elégséges piaci szintű pénzügyi megtérülést biztosítani, vagy túl kockázatosnak tűnnek (összehasonlítva azon kockázati szintekkel, amelyeket az érintett magánszervezetek hajlandók elfogadni). Az említett jellemzők miatt az ilyen finanszírozási és beruházási műveletek az árképzés, a biztosítéknyújtási követelmények, a finanszírozás típusa, a nyújtott finanszírozás futamideje vagy egyéb feltételek tekintetében észszerű feltételek mellett nem férnek hozzá a piaci finanszírozáshoz, és nem valósulnának meg egyáltalán vagy ugyanolyan mértékben állami támogatás nélkül az Unióban.

(2)

Ahhoz, hogy a költségvetési rendelet 209. cikke (2) bekezdésének b) pontjában említett egyéb közforrásokból származó meglévő támogatáson felül addicionálisnak lehessen tekinteni, az InvestEU Alap csak olyan finanszírozási és beruházási műveleteket támogat, amelyekre az alábbi feltételek vonatkoznak:

(3)

Az európai stratégiai beruházási kerethez tartozó finanszírozási és beruházási műveletek akkor is addicionálisnak tekinthetők, ha ezeket a műveleteket az Unióban letelepedett és működő más magán- és állami szervezetek nem, vagy nem ugyanolyan mértékben hajthatták volna végre az InvestEU Alap támogatása nélkül.

a)

Egyéb állami vagy magánhitelezőkhöz kapcsolódó vagy a finanszírozási struktúrán belüli alárendelt pozíciók révén nyújtott támogatás.

b)

Saját tőkéből és kvázi-sajáttőkéből, vagy hosszú lejáratú adóssággal, árazással, biztosítékeszközökre vonatkozó követelményekkel vagy egyéb, a piacon vagy más közforrásból nem kellően elérhető feltételekkel nyújtott támogatás.

c)

Olyan műveletek támogatása, amelyek nagyobb kockázati profillal rendelkeznek, mint a végrehajtó partner saját standard tevékenységei által általánosan elfogadott kockázat, illetve támogatás a végrehajtó partnereknek az ilyen műveletek támogatását szolgáló saját kapacitáson felül.

d)

Részvétel olyan szakpolitikai területeket célzó kockázatmegosztási mechanizmusokban, amelyek a végrehajtó partnert az általa általában elfogadott szintekhez képest magasabb kockázati szinteknek teszi ki, vagy amelyeket a magán pénzügyi szereplők képesek vagy hajlandóak elfogadni.

e)

Az InvestEU Alap keretében nyújtott támogatás jelzésértékű voltának eredményeként az egyéb magán- és kereskedelmi forrásokat kiegészítő, különösen a hagyományosan kockázatkerülő befektetői osztályoktól vagy intézményi befektetőktől származó, addicionális magán- vagy közfinanszírozást katalizáló/közösségi finanszírozást nyújtó támogatás.

f)

A célországokban vagy -régiókban a hiányos, alulfejlett vagy nem teljes piacok miatt nem megfelelő szinten elérhető vagy kínált pénzügyi termékek révén nyújtott támogatás.

(1)

olyan tevékenységeket, melyek korlátozzák az egyéni jogokat és szabadságokat, vagy megsértik az emberi jogokat;

(2)

nem támogatja a védelmi tevékenységek terén az alkalmazandó nemzetközi jog szerint tiltott termékek és technológiák használatát, fejlesztését vagy előállítását;

(3)

dohányhoz kapcsolódó termékeket és tevékenységeket (termelés, elosztás, feldolgozás és kereskedelem);

(4)

az [Európai horizontról] szóló rendelet [X]. cikke alapján a finanszírozásból kizárt tevékenységeket (30): reprodukciós célú emberklónozási kutatás; az ember génállományának olyan módosítására irányuló tevékenység, amelynek eredményeképpen ezek a változtatások örökölhetővé válhatnak; az emberi embriók kizárólag kutatási célból vagy őssejtekhez jutás céljából történő létrehozására irányuló tevékenységek, beleértve a szomatikus sejtek maganyagának átvitelén alapuló eljárást is;

(5)

szerencsejátékot (előállításhoz, építkezéshez, terjesztéshez, feldolgozáshoz, kereskedelemhez vagy szoftverhez kapcsolódó tevékenységek);

(6)

szexkereskedelmet, ill. ahhoz kapcsolódó infrastruktúrát, szolgáltatásokat vagy médiát;

(7)

élő állatokat érintő, kísérleti vagy tudományos célú tevékenységeket, amennyiben nem garantálható a kísérleti és más tudományos célra használt gerinces állatok védelméről szóló európai egyezményének (31) való megfelelés;

(8)

ingatlanfejlesztési tevékenységet, például olyan tevékenységeket, melyek kizárólagos célja meglévő épületek felújítása, újbóli lízingje vagy újbóli eladása, valamint új projektek építése; ugyanakkor támogathatók az ingatlanágazatban a 3. cikk (2) bekezdésében meghatározott, az InvestEU program konkrét célkitűzéseihez kapcsolódó tevékenységek, és a II. melléklet szerinti finanszírozási és beruházási műveletek támogatható területei, például energiahatékonysági projektekre vagy szociális lakásokra irányuló beruházások;

(9)

pénzügyi tevékenységeket, például pénzügyi eszközök vásárlását vagy kereskedelmét. Ki vannak zárva különösen a vállalati vagyon kivonását célzó kivásárlásokra irányuló beavatkozások és a vállalati vagyon kivonását célzó üzletrész-visszavásárlások;

(10)

az alkalmazandó nemzeti jogszabályok által tiltott tevékenységeket;

(11)

atomerőmű-leállítást, -üzemeltetést, -átalakítást vagy -építést;

(12)

szilárd fosszilis tüzelőanyagok és olaj bányászatához vagy kitermeléséhez, feldolgozásához, forgalmazásához, tárolásához vagy elégetéséhez, valamint a földgázkitermeléshez kapcsolódó beruházásokat. Ez a kizárás nem vonatkozik az alábbiakra:

(13)

a hulladékok hulladéklerakóban történő elhelyezésére irányuló beruházásokat. Ez a kizárás nem vonatkozik az alábbi beruházásokra:

(14)

mechanikai-biológiai kezelő (MBT) üzemekre irányuló beruházásokat. Ez a kizárás nem vonatkozik azokra a beruházásokra, amelyek célja a meglévő mechanikai-biológiai üzemek utólagos átalakítása oly módon, hogy a hulladékból energiát állítsanak elő, vagy a szétválogatott hulladékot újrafeldolgozzák, például komposztálás és anaerob lebontás révén;

(15)

beruházások a hulladék kezelése céljából hulladékot égető létesítményekbe. Ez a kizárás nem vonatkozik az alábbi beruházásokra: