Az egyrészről az Európai Közösség, másrészről a csendes-óceáni államok közötti partnerségi megállapodás (a továbbiakban: megállapodás) célja: a) a csendes-óceáni államok számára az Európai Unió (a továbbiakban: EU) által kínált jobb piaci hozzáféréssel járó előnyök kihasználásának lehetővé tétele; b) a fenntartható gazdasági fejlődés előmozdítása és a csendes-óceáni államok fokozatos integrálása a világgazdaságba; c) közös érdeken alapuló szabadkereskedelmi övezetek létrehozása az Európai Unió és a csendes-óceáni államok között a kereskedelem oly módon végrehajtott fokozatos liberalizációjával, amely megfelel az alkalmazandó WTO-szabályoknak és az aszimmetria elvének, valamint figyelembe veszi a csendes-óceáni államok specifikus igényeit és kapacitásbeli korlátait a kötelezettségvállalások szintje és időzítése tekintetében; d) a megfelelő vitarendezési rendelkezések megállapítása; valamint e) a megfelelő intézményi rendelkezések megállapítása.

Az EU 2009. július 13-án aláírta a megállapodást 1 , amelyet Pápua Új-Guinea és a Fidzsi Köztársaság 2009. december 20., illetve 2014. július 28. óta ideiglenesen alkalmaz. Csatlakozásukat követően a Szamoai Független Állam és a Salamon-szigetek szintén ideiglenesen alkalmazza a megállapodást 2018. december 31., illetve 2020. május 17. óta.

Az Európai Bizottság és a csendes-óceáni államok 2019 októberében megállapodtak a „származó termék” fogalmának meghatározásáról és a közigazgatási együttműködés módszereiről szóló II. jegyzőkönyv egyes rendelkezéseinek módosításáról. A módosítás célja a származási szabályokra vonatkozó rendelkezések legújabb fejlemények szerinti aktualizálása, valamint egyszerűbb és rugalmasabb származási szabályok biztosítása a gazdasági szereplők számára.

A Tanács 2020. december 7-én elfogadta a kereskedelmi bizottságban a „származó termék” fogalmának meghatározásáról és a közigazgatási együttműködés módszereiről szóló II. jegyzőkönyv egyes rendelkezéseinek módosítása tekintetében az Európai Unió által képviselendő álláspontról szóló (EU) 2020/2059 tanácsi határozatot 2 , amely magában foglalja a csendes-óceáni államok és a szomszédos fejlődő országok kumulációjával kapcsolatos 4a. cikk és VIIIA. melléklet törlését.

Az elfogadási folyamat során Fidzsi és Szamoa fenntartással élt a szomszédos fejlődő országokkal való kumulációra vonatkozó rendelkezések törlésével kapcsolatban, és kérte e rendelkezéseknek a II. jegyzőkönyvben való megtartását.

A kereskedelmi bizottság 10. ülésén az Európai Bizottság és a csendes-óceáni államok megállapodtak abban, hogy megtartják a szomszédos fejlődő országokkal való kumulációra vonatkozó rendelkezéseket. A felek jóváhagyták továbbá a kereskedelmi bizottság határozattervezetének és a módosított II. jegyzőkönyvnek a végleges változatát, amelyet a kereskedelmi bizottság 2026-ban tartandó 11. ülésén kell elfogadni.

Ezen ajánlás a 2020. december 7-i (EU) 2020/2059 tanácsi határozat módosítására irányul a szomszédos fejlődő országokkal való kumulációra vonatkozó 4a. cikk és VIIIA. melléklet megtartásával, valamint annak lehetővé tételével, hogy a kereskedelmi bizottság határozata a kereskedelmi bizottság 11. ülésén elfogadásra kerüljön.

A módosítás összhangban van az Európai Unió és az afrikai, karibi és csendes-óceáni országok között létrejött egyéb gazdasági partnerségi megállapodások vonatkozó rendelkezéseivel.

A módosítás összhangban van az afrikai, karibi és csendes-óceáni országokkal folytatott kereskedelempolitikával.

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (a továbbiakban: EUMSZ) 218. cikkének (9) bekezdése határozatok elfogadásáról rendelkezik „a megállapodásokkal létrehozott szervekben az Unió által képviselendő álláspontok kialakítására vonatkozóan, amennyiben az ilyen szervnek joghatással bíró jogi aktust kell elfogadnia, kivéve a megállapodás intézményi kereteit kiegészítő vagy módosító jogi aktusokat”.

A „joghatással bíró jogi aktus” fogalmába beletartoznak a nemzetközi jognak a kérdéses szervet szabályozó szabályai szerint joghatással bíró jogi aktusok. Ezenfelül a fogalom magában foglalja azokat az eszközöket is, melyek a nemzetközi jog szerint nem bírnak kötelező erővel, de „meghatározó módon befolyásolják az uniós jogalkotó által [...] elfogadott szabályozás tartalmát” 3 .

A kereskedelmi bizottság által elfogadandó jogi aktus joghatással bíró jogi aktus. és a megállapodás 8., 68. és 78. cikkének megfelelően a nemzetközi jog szerint kötelező érvényű lesz. 

A tervezett jogi aktus nem egészíti ki és nem módosítja a megállapodás intézményi keretét.

Ezért a javasolt határozat eljárási jogalapja az EUMSZ 218. cikkének (9) bekezdése.

Nem került sor hatásvizsgálatra. Ezen ajánlás révén az EU továbbra is teljesíteni fogja a csendes-óceáni államokkal kötött gazdasági partnerségi megállapodás célkitűzését.

Az ajánlás nincs hatással a költségvetésre.

Tárgytalan