|
2021.9.24. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 340/83 |
AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2021/1545 ÁLLÁSFOGLALÁSA
(2021. április 29.)
az Európai Unió 2019. évi pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozat szerves részét képező megjegyzésekkel, I. szakasz - Európai Parlament
AZ EURÓPAI PARLAMENT,
|
— |
tekintettel az Európai Unió 2019. évi pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozatára, I. szakasz – Európai Parlament, |
|
— |
tekintettel eljárási szabályzata 100. cikkére, 104. cikkének (3) bekezdésére, valamint V. mellékletére, |
|
— |
tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A9-0044/2021), |
|
A. |
mivel az Európai Parlament (a Parlament) számvitelért felelős tisztviselője a végleges elszámolás igazolásakor úgy nyilatkozott, hogy észszerű bizonyossággal rendelkezik arról, hogy a beszámoló minden lényeges szempontból hűen tükrözi a Parlament pénzügyi helyzetét, működésének eredményét és pénzforgalmát; |
|
B. |
mivel a szokásos eljárásnak megfelelően 192 kérdést küldtek a Parlament igazgatásának, az írásbeli válaszokat pedig a Parlament Költségvetési Ellenőrző Bizottsága fogadta és vitatta meg nyilvánosan, a költségvetésért felelős alelnök, a főtitkár, Európai Politikai Pártok és Európai Politikai Alapítványok Hatóságának (a továbbiakban: hatóság) elnöke és a belső ellenőr jelenlétében; |
|
C. |
mivel a közpénzek kezelése terén továbbra is lehet javulást elérni a minőség, a hatékonyság és az eredményesség tekintetében, és vizsgálat szükséges annak biztosításához, hogy a Parlament igazgatása és politikai vezetősége elszámoltatható legyen az uniós polgárok felé; |
A Parlament költségvetési és pénzgazdálkodása
|
1. |
megállapítja, hogy a Parlament 2019-ben összesen 1 996 978 262 EUR összegű végleges előirányzattal rendelkezett, ami az uniós intézmények 2019. évi igazgatási kiadásaira elkülönített többéves pénzügyi keret (1) V. fejezetének 18,5 %-át tette ki, ami összességében 2,4 %-os növekedést jelentett a 2018. évi költségvetéshez képest (1 950 687 373 EUR); |
|
2. |
tudomásul veszi, hogy az elszámolásban 2019. december 31-én bevételként szereplő összeg 207 521 070 EUR (2018-ban 193 998 910 EUR), ebből 36 566 236 EUR címzett bevétel (2018-ban 30 783 590 EUR); |
|
3. |
hangsúlyozza, hogy a kötelezettségvállalások 67,8 %-át négy fejezet tette ki: 10. fejezet (Az Európai Parlament képviselői), 12. fejezet (Tisztviselők és ideiglenes alkalmazottak) 20. fejezet (Épületek és járulékos költségek) és 42. fejezet (Parlamenti asszisztensek alkalmazásával kapcsolatos költségek), ami a Parlament kiadásai nagy részének jelentős merevségét jelzi; |
|
4. |
tudomásul veszi az alábbi adatokat, melyek alapján a Parlament 2019. évi pénzügyi évre vonatkozó elszámolását lezárták:
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
5. |
rámutat, hogy a Parlament költségvetésében szereplő előirányzatok 98,8 %-át (1 973 232 524 EUR) lekötötték, 1,2 %-os törlési arány mellett; megelégedéssel nyugtázza, hogy a korábbi évekhez hasonlóan ebben az évben is nagyon magas költségvetés-végrehajtási arányt sikerült elérni; megállapítja, hogy a kifizetési előirányzatok 1 698 971 864 EUR-t tettek ki, és hogy végrehajtási arányuk 86,1 %-os volt; |
|
6. |
hangsúlyozza, hogy a 2019. évi törölt előirányzatok (23 745 738 EUR) főleg az épületekkel kapcsolatos kiadásokhoz, valamint a javadalmazáshoz és egyéb jogosultságokhoz kötődtek; |
|
7. |
megjegyzi, hogy a 2019. évi pénzügyi évben tizennyolc átcsoportosítás került jóváhagyásra a költségvetési rendelet 31. és 49. cikke értelmében, és ezek a végleges előirányzatok 3,8 %-át, azaz 76 028 316 EUR-t tettek ki; megjegyzi, hogy az átcsoportosított források 45,3 %-a a Parlament ingatlanpolitikájához kötődött, többnyire különösen az Adenauer ingatlanprojekthez kapcsolódó éves kifizetések finanszírozásához; megjegyzi, hogy 25 %-ot tettek ki az azokhoz a halasztásokhoz kapcsolódó átcsoportosítások, amelyek az Egyesült Királyság Európai Unióból való kilépésről hozott döntésével kapcsolatban merültek fel; |
Az Európai Számvevőszék által a 2019. évi beszámoló megbízhatóságára és az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségére és szabályszerűségére vonatkozóan kiadott vélemények
|
8. |
emlékeztet arra, hogy az Európai Számvevőszék (a továbbiakban: Számvevőszék) valamennyi uniós intézménynél külön, egyetlen szakpolitikai csoportként értékeli az igazgatási és egyéb kiadásokat; kiemeli, hogy igazgatási kiadások alatt a személyi ráfordítások (munkabérek, nyugdíjak, juttatások) – ezek az összes igazgatási kiadás mintegy 60 %-át teszik ki –, valamint az épületekre, felszerelésekre, energiára, kommunikációra és információtechnológiára fordított kiadások értendők; |
|
9. |
tudomásul veszi, hogy az ellenőrzési bizonyítékok összességükben azt mutatják, hogy az igazgatásra fordított kiadásokat nem jellemzi lényeges hibaszint; tudomásul veszi azt is, hogy a három számszerűsített hiba alapján a többéves pénzügyi keret 5. fejezetében (Igazgatás) a becsült hibaarány a lényegességi küszöb alatt van; |
|
10. |
tudomásul veszi a Számvevőszéknek a 2019. évi pénzügyi évre vonatkozóan a költségvetés végrehajtásáról szóló éves jelentésében (számvevőszéki jelentés) a Parlamenttel kapcsolatban tett konkrét megállapítást; aggodalommal állapítja meg, hogy a Számvevőszék hibákat talált az egyik európai politikai pártnak szóló egyik kifizetésben, amelyek a kiadások támogathatósági szabályainak megsértéséhez kapcsolódtak, konkrétan megfogalmazva nem nyújtottak be írásos szerződéses dokumentumokat és alátámasztó bizonylatokat a ténylegesen felmerült költségekről; sajnálja, hogy a Számvevőszék a 2014., 2015. és 2016. évi éves jelentésében hasonló hiányosságokról számolt be a képviselőcsoportokkal és egy európai párttal kapcsolatos tranzakciókban; nagyobb átláthatóságra szólít fel az információcsere terén annak érdekében, hogy a jövőben elkerülhető legyen e hiányosságok megismétlődése; megjegyzi azonban, hogy bár további javításra van lehetőség, az elmúlt években sok pozitív fejlemény történt; |
|
11. |
tudomásul veszi a Parlament által a Számvevőszékkel folytatott kontradiktórius eljárás során adott választ, amely újból megvizsgálta a Számvevőszék megállapításainak eredményeként kiemelt egyedi eseteket, és foglalkozott azokkal; emlékeztet arra, hogy bár az európai politikai pártoknak nyújtott támogatás kifizetése esetében a Parlament igazgatása az engedélyező szervezeti egység, a Parlament nem felelős a tényleges kiadásaikért, hanem az európai politikai pártok maguk felelnek a tranzakcióik jogszerűségéért és szabályszerűségéért; megjegyzi, hogy a Parlament átfogó tájékoztatást és útmutatást adott az európai politikai pártoknak azokról a témákról, amelyekkel kapcsolatban problémákat tárt fel; felhívja a Számvevőszéket, hogy rendszeresen ellenőrizze az európai politikai pártok kiadásait; |
A belső ellenőr éves jelentése
|
12. |
megállapítja, hogy 2020. november 16-án, az illetékes bizottság és a belső ellenőr együttes ülésén a belső ellenőr ismertette éves jelentését, valamint az elvégzett megbízhatósági ellenőrzéseket és a 2019-ben az alábbi témákban készített jelentéseket:
|
|
13. |
üdvözli és támogatja a következő intézkedéseket, amelyekről a belső ellenőr a megbízhatóság ellenőrzésére vonatkozó feladatok eredményeként megállapodott a felelős főigazgatóságokkal, illetve folyamatban van a megállapodás:
|
|
14. |
megjegyzi, hogy a 2019-es nyomonkövetési eljárás a 93 folyamatban lévő intézkedésből 36-ot zárt le; aggodalommal állapítja meg, hogy ezen jóváhagyott intézkedéseken túl az ellenőrzési jelentések összesen 124 folyamatban lévő intézkedést adtak meg, beleértve azokat is, amelyeknek végrehajtása még nem esedékes, és hogy ebből az összes intézkedésből 62 jelentős kockázatokkal foglalkozik; elvárja, hogy a különböző főigazgatóságok erőfeszítéseket tegyenek annak biztosítása érdekében, hogy az esedékessé vált intézkedéseket lezárják, és hogy az egyeztetett intézkedéseket a meghatározott határidőre végrehajtsák; felhívja a főtitkárt, hogy 2021 októberében és novemberében, a Parlament Költségvetési Ellenőrző Bizottságában zajló meghallgatásai során számoljon be a mentesítésért felelős hatóságnak a fennmaradó intézkedések lezárásáról; |
A 2018. évi mentesítési állásfoglalás nyomon követése
|
15. |
tudomásul veszi a 2018. évi mentesítési állásfoglalásra a Parlament Költségvetési Ellenőrző Bizottsága által 2020. szeptember 21-én adott írásbeli válaszokat, a Parlament 2018. évi mentesítésről szóló állásfoglalásában feltett kérdésekre és kérésekre a főtitkár által adott válaszokat, valamint a képviselők azt követő eszmecseréjét; |
|
16. |
sajnálatát fejezi ki, mert a Parlament 2018. évi mentesítésről szóló állásfoglalásában szereplő egyes ajánlásokat illetően nem tettek meg minden szükséges intézkedést, és a mentesítési nyomonkövetési dokumentum nem tartalmazza ennek indokolását; kéri a főtitkárt, hogy továbbítson az Elnökségnek minden, az éves mentesítési állásfoglalásokban az intézkedésekre irányulóan foglalt kérést, dolgozzon ki cselekvési tervet az ajánlások kezelésére és nyomon követésére, és az éves tevékenységi jelentésekbe foglalja bele ennek eredményeit; hangsúlyozza, hogy a főtitkárnak és a költségvetésért felelős alelnöknek gyakrabban kell egyeztetnie a Parlament Költségvetési Ellenőrző Bizottságával a Parlament költségvetését, valamint annak végrehajtását érintő ügyekről; úgy véli, hogy ezeknek az egyeztetéseknek egész évben, és nem csupán a mentesítési eljárás során kell sorra kerülniük; megismétli az Elnökséghez intézett azon felhívását, hogy javítsa döntéshozatali eljárásának átláthatóságát, különös tekintettel a vonatkozó dokumentumoknak és információknak a honlapján időben történő közzétételére; |
|
17. |
tudomásul veszi az annak érdekében tett lépéseket, hogy a Parlament bölcsődéinek új szolgáltatóhoz való átkerülését megkönnyítsék; felhívja az érintett szervezeti egységeket, hogy folyamatosan kövessék figyelemmel az új csapat teljesítményét, garantálva többek között, hogy a szolgáltatások színvonala kielégítő maradjon, illetve biztosítva a gyermekgondozók megfelelő arányának tiszteletben tartását; |
|
18. |
sajnálja, hogy nem tettek további lépéseket az önkéntes nyugdíjpénztárral kapcsolatban, mivel a nyugdíjalap több tagja megtámadta az Elnökség 2018. december 10-i határozatát az Európai Bíróság előtt (a továbbiakban: a Bíróság); felhívja a főtitkárt, hogy haladéktalanul tájékoztassa a Parlament Költségvetési Ellenőrző Bizottságát a Bíróság ítéletéről; |
|
19. |
üdvözli, hogy a készpénzfizetés használata jelentősen csökkent, és hogy a képviselők éltek a felülvizsgált szabályok által kínált lehetőséggel, hogy a támogatott látogatásokkal kapcsolatos pénzügyi felelősséget a szakemberekre, azaz a kifizetőkre vagy az utazási irodákra ruházzák az akkreditált parlamenti asszisztensek helyett; ugyanakkor aggodalommal állapítja meg, hogy a főtitkár még nem tett közzé értékelést az új szabályokról, és kéri ennek az értékelésnek az elkészítését; hangsúlyozza, hogy a belső ellenőrrel egyeztetni kell a meglévő eljárásokról az értékelés elkészítése során; |
|
20. |
sajnálja, hogy a Parlament igazgatásán belül nincs egyensúly a nemek között a vezetői tisztségek tekintetében; elismeri azonban az ezen a téren elért pozitív fejleményeket, és elismeri az új célokat; elismeri, hogy folyamatosan figyelemmel kell kísérni a témát; |
|
21. |
emlékeztet a 2018. évi mentesítési állásfoglalásra, amely arra kérte az Elnökséget, hogy növelje a Parlament igazgatásában dolgozó személyzeten belül a fogyatékossággal élő személyek számát; |
|
22. |
megismétli a főtitkárhoz intézett felhívását, hogy tartson ki amellett, hogy szükség van valódi földrajzi egyensúlyra minden tagállam minden személyzeti szinten való egyenlő képviselete vonatkozásában, ideértve a felsővezetői szinteket is; tudomásul veszi, hogy a Parlament nehézségekbe ütközött egyes nemzetiségek felvétele során; hangsúlyozza annak fontosságát, hogy minden tagállamban növeljék a Parlament mint munkáltató vonzerejét; |
|
23. |
üdvözli a főtitkárnak az Európai Parlament igazgatásán belül a fogyatékossággal élők kezeléséről szóló feljegyzését, és kiemeli, hogy a feljegyzés tíz kötelezettségvállalását a jelenlegi jogalkotási időszakban is követni kell a digitális és fizikai akadálymentesség területén, kéri, hogy a mentesítésért felelős hatóságot folyamatosan tájékoztassák az elért eredményekről; |
|
24. |
emlékeztet arra, hogy az eljárási szabályzat 11. cikke bevezette az előadók, az árnyékelőadók és a bizottsági elnökök arra irányuló kötelezettségét, hogy közzétegyék a jelentéseik készítése során az érdekképviselőkkel tartott találkozóikkal kapcsolatos információkat; elégedetten állapítja meg, hogy az új jogalkotási ciklus kezdete óta a Parlament honlapján rendelkezésre áll a szükséges infrastruktúra, amely lehetővé teszi a képviselők számára, hogy az átláthatóság növelése céljából közzétegyék az érdekképviselőkkel tervezett találkozóikat; megjegyzi, hogy a 705 jelenlegi képviselő közül 324 tett közzé legalább egy érdekképviseleti találkozót a Parlament honlapján 2020. december 1-jéig; ösztönzi azonban az eszköz hozzáférhetőségének és használhatóságának további javítását, többek között azáltal, hogy figyelmezteti az előadókat, az árnyékelőadókat és a bizottsági elnököket az ilyen információk közzétételére vonatkozó kötelezettségre annak érdekében, hogy betöltsék az eszköz azon feladatát, hogy a Parlamentet nyitottabbá, átláthatóbbá és a polgárok felé elszámoltathatóbbá tegye; |
|
25. |
megismétli, hogy a Parlament elnöke megbízta a Parlament szervezeti egységeit, hogy végezzenek el számos módosítást az eszközön, növelve felhasználóbarát jellegét, elsősorban az átláthatósági nyilvántartáshoz és a Jogalkotási Figyelőhöz való hozzákapcsolása révén; felhívja a Parlamentet, hogy haladéktalanul vezesse be ezeket a változtatásokat; |
Általános háttér
|
26. |
tudomásul veszi a költségvetésért felelős alelnök, a főtitkár és a Parlament Költségvetési Ellenőrző Bizottságának tagjai között a belső ellenőr és a hatóság igazgatójának jelenlétében 2020. november 16-án a Parlament 2019. évi mentesítéséről folytatott eszmecserét; |
|
27. |
rámutat, hogy a 2019. májusi európai választások 2019-ben két részre osztották az évet a Parlament számára, az első a jogszabályok elfogadására, a második pedig az új parlamenti ciklus megkezdésére összpontosított; |
|
28. |
megállapítja, hogy a Parlament 9. jogalkotási ciklusában a képviselők 61 %-a új, ami jelentős növekedést jelent a korábbi ciklusokhoz és ahhoz a feltételezett 50 %-hoz képest, amelynek alapján a Parlament 2019. évi költségvetését megállapították; |
|
29. |
emlékeztet arra, hogy az Egyesült Királyság Unióból való kilépésének dátumát három alkalommal halasztották el 2019-ben, ami jelentős hatással volt a Parlament 2019. évi költségvetésére; rámutat, hogy a brit képviselők és asszisztenseik fizetését és juttatásait az eredetileg tervezettnél hosszabb ideig fizették, és emiatt a Parlament költségvetésén belül lényegesen többször és nagyobb összegben kellett elvégezni költségvetési átcsoportosításokat; üdvözli, hogy a Személyzeti Főigazgatóság (DG PERS) rugalmasan kezelte a brit képviselők akkreditált parlamenti asszisztenseinek munkaszerződéseit; |
|
30. |
elégedetten veszi tudomásul az APA Front Office Osztály megerősítését, amely egyablakos ügyintézési pontként működik az akkreditált parlamenti asszisztensek teljes felvételi eljárása során, továbbá megemlíti a Személyzeti Főigazgatóság szerepét, amely megkönnyíti az új képviselők és az akkreditált parlamenti asszisztensek befogadását és beilleszkedését a választások után, és sikeresen vezette a korábbi parlamenti ciklusból az újba való átmenetet a DG PERS 2019-es választásokra kijelölt munkacsoportja keretében, ami biztosította, hogy a 9. parlamenti ciklus első ülésszakára 1 292 akkreditált parlamenti asszisztens felvételéről kötöttek szerződést (azaz a képviselők 93 %-a számára), és az év végére 2 017 szerződés került megkötésre; |
|
31. |
sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a képviselők hivatali idejük kezdetén nehézségbe ütköznek asszisztenseik felvétele terén, a Személyzeti Főigazgatóság tevékenységeinek megnövekedése miatt; felszólít az akkreditált parlamenti asszisztensek felvételéért felelős parlamenti igazgatási osztályok megerősítésére minden új mandátum kezdete előtt, arra az időre, amíg a fokozott munkaterhelés véget nem ér, hogy a képviselők előzetesen átfogó képzést kapjanak és ne legyenek előttük akadályok asszisztenseik felvétele terén; |
|
32. |
megerősíti, hogy a személyzeti szabályzatnak az újrabeilleszkedési támogatás igénylési határidejére vonatkozó rendelkezéseit valamennyi személyzeti kategória esetében egyenlő feltételek mellett kell végrehajtani; felhívja a DG PERS-t, hogy vizsgálja meg különösen a korábbi akkreditált parlamenti asszisztensek azon eseteit, amelyekben a parlamenti ciklus végén, 2019 júliusában nem alkalmazták helyesen a jogszabályban előírt határidőt; |
|
33. |
üdvözli a képviselői gyakornokok vonatkozásában a humán erőforrások kezelésével kapcsolatos új feladatok átvételét az Elnökség 2019. július 2-i döntését követően, amelynek értelmében megerősítik a felvételük keretét; |
|
34. |
üdvözli a képviselők új brüsszeli és strasbourgi munkakörnyezete kialakításának sikeres befejezését 2019-ben; üdvözli, hogy Brüsszelben (képviselőnként 1 személyes iroda + 2 személyzeti iroda) és Strasbourgban (1 személyes iroda + 1 személyzeti iroda) rekordidő alatt és a tervezett határidő előtt, az ehhez rendelt beruházási költségvetésen belül elvégezték az összes képviselő irodájának felújítását, és hogy az új bútorokat, beleértve az integrált informatikai megoldásokat is, az eredetileg tervezettnél alacsonyabb költségekkel szerelték be; tudomásul veszi, hogy a képviselők és a képviselőcsoportok felülvizsgált irodafelosztási terve a rendelkezésre álló irodaterület leghatékonyabb felhasználásán alapult; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy ez az elv egyes képviselőcsoportok számára azt eredményezte, hogy képviselőik különböző épületekben és szinteken, szétszórva kerültek elhelyezésre, bármilyen logikai kapcsolat nélkül, megtörve a képviselőcsoportok egységét; sajnálatát fejezi ki amiatt is, hogy a képviselőcsoportok irodáinak felosztása arra kényszerít egyes képviselőket, hogy olyan külső épületekbe költözzenek, amelyek már nem kapcsolódnak a Parlament fő tevékenységeihez, és ezáltal a képviselők szerkezetileg elkülönülnek személyzetüktől; megjegyzi, hogy a Trèves 1 épületben a szolgáltatások nem megfelelőek, és kiemelten kell kezelni azt a kérdést, hogy megoldást találjanak a fő épületekhez való hozzákapcsolására; |
|
35. |
megjegyzi, hogy a távmunka, a videokonferenciák és a távszavazás már a parlamenti képviselők munkamódszereinek részét képezik; felhívja az Elnökséget, hogy tárja fel annak módjait és költségeit, hogy ezen munkamódszerek megkönnyítését hogyan lehet folytatni minden olyan képviselő számára, aki ezt szeretné, és vizsgálja meg ezek jövőbeli alkalmazását is, annak érdekében, hogy a képviselők mind választókörzetükben, mind brüsszeli kollégáikkal folytathassanak megbeszéléseket, az úgynevezett „hibrid” hetek során; megjegyzi azonban, hogy a Parlament épületeiben való fizikai jelenlét nem helyettesíthető teljes mértékben távmunkával; |
|
36. |
sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy nincs olyan rendszer, amely biztosítaná, hogy az indokolt okból ideiglenesen távol lévő képviselők, például a szülési szabadságon, szülői szabadságon, tartós betegszabadságon vagy gondozási szabadságon lévők továbbra is elvégezhessék alapvető feladataikat, mindenekelőtt felszólalhassanak a vitákon és szavazhassanak; azon a véleményen van, hogy ez ellentétes az Unió alapvető értékeivel, mert azt sugallja, hogy a női jelöltre leadott szavazat a képviselet ideiglenes hiányához vezethet; felhívja az Elnökséget, hogy vizsgálja meg a távoli részvétel folytatása megkönnyítésének és a képviselők – akár nők, akár férfiak– helyettesítésének lehetőségét a szülői szabadság ideje alatt és a fent említett esetekben; arra szólít fel, hogy a szülői szabadsággal kapcsolatos helyzet orvoslása érdekében módosítsák az Európai Parlament tagjainak közvetlen és általános választójog alapján történő választásáról szóló okmány 6. cikkét; felhívja az Elnökséget, hogy módosítsa az eljárási szabályzatot; |
|
37. |
megjegyzi, hogy az uniós tisztviselők és egyéb alkalmazottak az 1417/2013/EU rendeletben (3) meghatározott feltételek alapján útiokmányt (laissez-passer) kapnak; emlékeztet arra, hogy az eljárási szabályzat 5. cikkének (3) bekezdése meghatározza a képviselők azon jogát, hogy uniós laissez-passer igazolványt kérelmezzenek, „amely lehetővé teszi a képviselő számára a tagállamok és az azt érvényes úti okmányként elismerő más országok területén történő szabad mozgást”, mivel a laissez-passer-t a tagállamok hatóságainak el kell fogadniuk érvényes úti okmányként; sajnálatát fejezi ki egyes képviselők azon bejelentései miatt, miszerint egyes tagállamokban a laissez-passer-t nem ismerik el teljes mértékben úti okmányként; kéri a Parlamentet, hogy vizsgálja meg ezeket a helyzeteket, és egyeztessen az illetékes hatóságokkal annak biztosítása érdekében, hogy ne korlátozzák a képviselők szabad mozgását, amikor a Parlament üléseire mennek vagy azokról visszatérnek; |
|
38. |
elismeri, hogy a Parlament, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság és a Régiók Bizottsága közötti megállapodás olyan pénzügyi és adminisztratív előnyökkel járt, amelyek hozzájárulnak az érintett intézmények hatékony és eredményes pénzgazdálkodásához; megismétli azonban, hogy a bizottságok véleménye szerint ez a megállapodás kiegyensúlyozatlan, és azt a Parlament nem tartotta tiszteletben teljes egészében; úgy véli, hogy a jelenlegi megállapodás meghosszabbításának vagy felülvizsgálatának meg kell oldania az összes lezáratlan kérdést; kéri az érintett intézményeket, hogy készítsenek közös jelentést a Parlament Költségvetési Ellenőrző Bizottsága számára a megállapodásról és annak folyamatban lévő felülvizsgálatáról; |
Kommunikáció és választások
|
39. |
támogatja, hogy a Parlament növelte az európai választások láthatóságát azáltal, hogy a média, a partnerek és az önkéntesek széles hálózatát építette ki, tartotta életben és működtette, akik véleményterjesztőként működtek saját hálózataikon belül; aggodalommal jegyzi meg azonban, hogy a 2019. évi európai választások részvételi aránya bizonyos országokban túl alacsony maradt; úgy véli, hogy az európai választásoknak és a Parlament jogalkotási folyamatban betöltött szerepének láthatóságát biztosító kampánynak folyamatosnak kell lennie, és különösen ezekre az országokra kell összpontosítania; |
|
40. |
üdvözli, hogy a szavazásra jogosult uniós polgárok több mint 50 %-a részt vett a választásokon, és elégedetten veszi tudomásul, hogy az 1979-ben rendezett első közvetlen választás óta az első alkalommal nőtt a részvétel; sajnálja azonban, hogy az Európai Bizottság elnökének kinevezése során a 2014-es választásokkal ellentétben nem követték a csúcsjelölti (Spitzenkandidat) rendszert; megállapítja, hogy a rendszer növeli az átláthatóságot és a Bizottság Parlament felé való elszámoltathatóságát; megjegyzi, hogy az Európai Bizottság elnöke elismeri, hogy ezt a területet fejleszteni kell a politikai iránymutatásokban; hangsúlyozza, hogy a politikai iránymutatásokban foglaltak szerint felül kell vizsgálni az intézmények vezetőinek kinevezési és megválasztási módját; |
|
41. |
hangsúlyozza, hogy az európai választási folyamatot hozzáférhetőbbé kell tenni a fogyatékossággal élők számára; |
|
42. |
megjegyzi, hogy az Egyesült Királyságban is meg kellett tartani az európai választásokat, és hogy a Parlament kiterjesztette kommunikációs kampányát az Egyesült Királyságra is; |
|
43. |
emlékeztet arra, hogy 2019-ben a DG COMM személyzete 813 fő volt, és a főigazgatóság a Parlament teljes költségvetésének 5,3 %-ával gazdálkodott; |
|
44. |
úgy véli, hogy az uniós polgárok tájékoztatása a Parlament politikai jellegéről és a képviselők által folytatott munkáról most fontosabb, mint valaha volt; ösztönzi a Parlament és a Kommunikációs Főigazgatóság arra irányuló erőfeszítéseit, hogy felhívják a figyelmet a Parlamentre, annak hatáskörére és határozataira, valamint tevékenységeire a média, az érdekelt felek és a nyilvánosság körében; kéri a Kommunikációs Főigazgatóságot, hogy folytassa erőfeszítéseit, hogy a Parlament honlapját hozzáférhetőbbé, intuitívabbá, koherensebbé és felhasználóbarátabbá tegye, mivel ez segít abban, hogy az intézményt közelebb hozza a polgárokhoz; |
|
45. |
megjegyzi, hogy az Elnökség megbízta a Kommunikációs Főigazgatóságot azzal a feladattal, hogy a demokratikus részvétel növelése érdekében az egész Unióban felhívja a polgárok figyelmét a közelgő választásokra; üdvözli a Parlament 2019-es választási és tájékoztatási kampányának az elmúlt 20 év legmagasabb részvételi arányához való hozzájárulását; támogatja a Parlament 2019-es európai választásokkal kapcsolatos innovatív intézményi kommunikációs stratégiáját, amelynek célja a választásokkal kapcsolatos tudatosság növelése és az emberek szavazásra buzdítása volt; megjegyzi, hogy a stratégia a médiához fűződő kapcsolatok megszilárdításán és megerősítésén, valamint stabil partneri hálózat kialakításán alapult; rendkívül fontosnak tartja, hogy a Parlament ne csak a választási évben, hanem a teljes jogalkotási ciklus során folyamatosan kapcsolatban legyen az uniós polgárokkal a különféle kommunikációs csatornákon keresztül; hangsúlyozza a meglévő csatornákkal való szinergiák megteremtésének, valamint az Európai Parlament kapcsolattartó irodáival való együttműködés növelésének fontosságát, a párhuzamosságok elkerülése és az adófizetők pénzének hatékony felhasználása érdekében; |
|
46. |
mélységes aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy az „EP Today” weboldal a Parlament nevét és az Unió jelképeit félrevezető módon használja; aggodalommal jegyzi meg az EUvsDesinfo megállapítását, miszerint az „EP Today”-en megjelent cikkek 99 %-át valójában más weboldalakról vették át, mint például a „Voice of America” vagy a „Russia Today”; aggodalommal tölti el, hogy ezt követően az EU DisinfoLab által végzett vizsgálat során felfedtek egy kiterjedt, 15 éves múltra visszatekintő befolyásoló kampányt, amely sikeresen vette célba az Uniót, több mint 750 hamis helyi médiával és több mint 10 „zombiként” működő nem kormányzati szervezettel; aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a kampánynak a képviselőket is sikerült elérnie és bevonnia, mielőtt azt azonosították és kivizsgálták volna; felhívja a Parlament Kommunikációs Főigazgatóságát, hogy működjön együtt az Európai Külügyi Szolgálattal és a Bizottsággal ebben a kérdésben; |
|
47. |
megjegyzi, hogy a választások előtt és alatt a Parlament összes érintett érdekelt fele folyamatosan naprakész tájékoztatást kapott az egység és az európai demokrácia aláásására törekvő szervezetek és szereplők által a Parlamenttel szemben folytatott dezinformációs tevékenységekről és fenyegetésekről; sürgeti a Parlamentet, hogy hozzon határozott intézkedéseket a dezinformáció ellen rendszeres tájékoztatás és figyelmeztetések útján, valamint hogy szervezzen megfelelő képzéseket és figyelemfelhívó tevékenységeket a képviselők, a személyzet és a látogatók számára; felhívja a Parlamentet, hogy erősítse tovább tevékenységeinek külső kommunikációját; |
|
48. |
a decentralizált választási kampánnyal összefüggésben emlékeztet az Európai Parlament kapcsolattartó irodáinak szerepére, amelyek megerősített sajtócsoportokon keresztül fokozták a kapcsolattartást az állampolgárokkal és a médiával, és együttműködtek az érdekelt felekkel és a multiplikátorokkal az új közönség, különösen a fiatal nemzedék elérése érdekében; szorgalmazza, hogy a kapcsolattartó irodák a teljes jogalkotási ciklus alatt folytassák aktív szerepvállalásukat a tagállamokban; |
|
49. |
aggodalmát fejezi ki az európai adatvédelmi biztos által végzett vizsgálattal kapcsolatban, amely szerint a Parlament megbízásából egy Amerikai Egyesült Államokban működő, politikai kampányok lebonyolításával foglalkozó társaság személyes adatokat kezelt a 2019-es európai választással kapcsolatos tevékenysége részeként; megjegyzi, hogy a NationBuilder Parlament általi megbízásának vizsgálata azt eredményezte, hogy az európai adatvédelmi biztos először részesített uniós intézményt megrovásban, az (EU) 2018/1725 rendelet 29. cikkének megsértése miatt, a NationBuilder által alkalmazott adatfeldolgozók kiválasztásával és jóváhagyásával kapcsolatban; megjegyzi továbbá, hogy ezt követően az európai adatvédelmi biztos másodszor is megrovásban részesítette a Parlamentet, miután a „szavaznifogok” weboldalon nem tett közzé megfelelő adatvédelmi nyilatkozatot az európai adatvédelmi biztos által megadott határidőn belül; megelégedéssel nyugtázza, hogy a Parlament mindkét esetben az európai adatvédelmi biztos ajánlásainak megfelelően járt el; megismétli az európai adatvédelmi biztos nyilatkozatait az online manipuláció jelentette fenyegetésről, és hogy a demokrácia szempontjából mennyire fontosak az erős adatvédelmi szabályok, különösen a digitális korban; |
|
50. |
tudomásul veszi a 2019. évi különböző kiadási tételeket, amelyek a következők szerint oszlanak meg:
|
|
51. |
megjegyzi, hogy az Elnökség 2019. február 11-i ülésén megerősítette, hogy a Parlament londoni irodája folytatja működését; megjegyzi, hogy az Elnökség 2020. október 5-én jóváhagyta az edinburghi képviseleti iroda 2020. végi bezárását; elismeri, hogy az Európai Parlament Egyesült Királyságban működő kapcsolattartó irodája, és az uniós küldöttség továbbra is kulcsfontosságú szerepet fog játszani a Parlament szempontjából, hogy szolgáltatásokat nyújtson az Egyesült Királyságba indított küldöttségekbe kerülő képviselőknek, valamint hogy kapcsolatban legyen az állampolgárokkal, a civil társadalommal, a kormánnyal, a parlamenti környezettel és a médiával az országban; ezzel kapcsolatban megjegyzi, hogy az Egyesült Királyságban működő kapcsolattartó iroda együttműködik az Unió küldöttségével a Parlament és az Európai Külügyi Szolgálat vonatkozó hatásköreinek megfelelően; emlékeztet arra, hogy az Egyesült Királyságban a Parlament személyzetének jogállását és autonómiáját a sikeresen működő washingtoni iroda kialakult modelljével összhangban kell garantálni; ezért sajnálja, hogy az Egyesült Királyság kormánya nem ismeri el az Európai Unió Egyesült Királysághoz rendelt nagykövetének teljes körű diplomáciai státuszát; felhívja az Elnökséget és az Európai Külügyi Szolgálatot, hogy találjanak gyakorlati megoldást a brit hatóságokkal arra, hogyan biztosítsák a Parlament londoni kapcsolattartó irodájában dolgozó személyzete számára a diplomáciai státuszt; |
|
52. |
emlékeztet az Európai Unió jakartai ASEAN-missziójának, az Afrikai Unióba delegált, Addisz-Abebában lévő küldöttségének és a New York-i ENSZ-küldöttségének parlamenti támogatásával kapcsolatban hozott 2019. február 11-i elnökségi határozattal kapcsolatban már tavaly kifejezett aggályára; hangsúlyozza, hogy bármilyen új döntésnek átfogó költség-haszon elemzésen kell alapulnia, és megismétli, hogy tekintettel e parlamenti támogatás sajátos jellegére, a Parlament Költségvetési Ellenőrző Bizottságát megfelelő részletes információkkal kell ellátni; sajnálja, hogy még nem dolgoztak ki mérhető mutatókat az éves teljesítmény értékelésére a Parlament stratégiai tervezési, nyomonkövetési és jelentéstételi ciklusának keretében; kéri a főtitkárt, hogy sürgősen végezze el ezt az értékelést, és terjessze a Parlament Költségvetési Bizottsága és Költségvetési Ellenőrző Bizottsága elé, amint rendelkezésre áll; |
|
53. |
hangsúlyozza, hogy a Parlamentben újra fel kell éleszteni a vitakultúrát; üdvözli azt a döntést, hogy a képviselőknek az üléssel szembeni pulpitusról kell felszólalniuk; úgy véli, hogy a vitakultúra azáltal is javítható, ha elegendő idő jut az érvek és ellenérvek cseréjére, például a kék kártyás eljárás kiterjesztésével; |
Támogatott látogatócsoportok
|
54. |
üdvözli, hogy a Parlament jelentős erőfeszítéseket fektet a látogatóknak nyújtott szolgáltatások bővítésébe és javításába; üdvözli azt a figyelemre méltó adatot, hogy 2019-ben több mint 1,5 millió látogatót fogadtak a Parlament összes épületében, és körükben a fiatalok aránya 26 %-kal nőtt 2018-hoz képest; |
|
55. |
elégedetten jegyzi meg, hogy az Elnökség látogatócsoportok fogadására vonatkozó új szabályainak 2017. januári hatálybalépését követően 2019-ben ellenőrzést végeztek a látogatócsoportokkal kapcsolatban, 2019 decemberében pedig cselekvési terveket javasoltak a Kommunikációs Főigazgatóságnak az irányítási és ellenőrzési keret, valamint a látogatócsoportok költségtérítéseire alkalmazandó szabályozási keret javítása érdekében; hangsúlyozza azonban, hogy nem szabad elhanyagolni a látogatócsoportok célkitűzését, ami nem más, mint hogy közelebb hozzák a polgárokhoz a Parlamentet, annak feladatait és a többi uniós intézménnyel folytatott együttműködését, valamint az Unió működését és környezetét, amelybe beletartoznak az intézményeknek otthont adó városok is; |
|
56. |
megjegyzi, hogy a támogatott látogatócsoportoknak fizetett pénzügyi hozzájárulásokra vonatkozó felülvizsgált szabályok 2017. január 1-jén léptek hatályba; emlékeztet arra, hogy az e szabályokban rögzített nonprofit elvnek megfelelően a csoportok vezetői kötelesek visszafizetni a fel nem használt pénzügyi hozzájárulást, miután a Parlament szervezeti egységei ellenőrizték a pénzügyi nyilatkozatot; nagyobb biztosítékot kér arra, hogy a támogatott látogatócsoportok kezelése szigorúan összhangban legyen az alkalmazandó szabályokkal, beleértve a fogyatékossággal élő látogatókkal kapcsolatos költségek megtérítését is; ismételten felszólít arra, hogy töröljék el az akkreditált parlamenti asszisztensek csoportvezetőként való kijelölésének lehetőségét annak érdekében, hogy a támogatott látogatócsoportokkal kapcsolatos pénzügyi felelősséget teljes egészében a csoport egyik tagjára vagy szakemberekre, azaz kifizetőhelyekre vagy utazási irodákra ruházzák át; |
|
57. |
emlékeztet arra, hogy a Parlament belső ellenőre 2019-ben megkezdte az új szabályok végrehajtásának ellenőrzését, és hogy a belső ellenőr a 2020-ban véglegesített megállapításaiban kiemelte, hogy a látogatócsoportoknak nyújtott pénzügyi hozzájárulásokat jobban hozzá kell igazítani a csoportok tényleges költségeihez, hogy az előzetes ellenőrzéseket meg kell erősíteni az első hozzájárulás kifizetésekor, valamint hogy meg kell erősíteni az utólagos ellenőrzések meglévő rendszerét; megismétli, hogy a belső ellenőr megállapításait figyelembe kell venni a meglévő eljárások értékelésekor és szigorúbb előzetes ellenőrzések kidolgozása során annak elkerülése érdekében, hogy az ellenőrzések után pénzt lehessen összegyűjteni; kéri az utólagos ellenőrzések jelenlegi szintjének további értékelését; |
|
58. |
rámutat, hogy a fogyatékossággal élő személyek támogatott látogatócsoportjainak fogadása további költségekkel is járhat, és nagyobb pénzügyi hozzájárulást igényel, ezért javasolja az Elnökségnek, hogy vizsgálja meg a magasabb juttatások lehetőségét az ilyen csoportok összes támogatható kiadásának fedezésére; |
|
59. |
támogatja a brüsszeli Parlamentárium tevékenységét, amely 307 105 látogatót fogadott 2019-ben, ami számottevő növekedés volt 2018-hoz képest, ahogy az Európai Történelem Házát is, amely 199 256 látogatót fogadott 2019-ben, 21 %-kal többet, mint 2018-ban; üdvözli a Berlinben, Ljubljanában, Strasbourgban, Helsinkiben, Koppenhágában és Tallinnban működő Europa Experience központok sikerét; megjegyzi, hogy a Parlament szervezeti egységei közös munkaprogramot hoztak létre, amelynek célja, hogy 2024-re valamennyi tagállamban létrehozzon Europa Experience központokat; |
Épületek
|
60. |
emlékeztet arra, hogy 2019-ben az Infrastrukturális és Logisztikai Főigazgatóság (DG INLO) személyzete 609 főből állt, és a főigazgatóság a Parlament teljes költségvetésének 12,6 %-ával gazdálkodott; |
|
61. |
tudatában van annak, hogy az Elnökség 2019. március 11-én új megközelítést hagyott jóvá az Európai Parlament kapcsolattartó irodáival és az Europa Experience központokkal kapcsolatos jövőbeni ingatlanpiaci javaslatok vonatkozásában több tagállamban; |
|
62. |
tisztában van az ingatlanpolitika fontosságával, különös tekintettel a 2019-ben használatba vett brüsszeli Montoyer 63 épület végleges berendezési munkálatainak befejezésére, valamint a luxembourgi Adenauer projektre, amelyet a tervek szerint 2023 júniusának végére fejeznek be; tudomásul veszi, hogy 2019-ben a Költségvetési Bizottság 31 millió EUR összegű átcsoportosítást engedélyezett a projekt előfinanszírozására, ami nem tartalmazza a projektmenedzsment költségeit, a pénzügyi és a tanúsítási költségeket, stb.; sajnálatát fejezi ki az építkezések késedelméből eredő megnövekedett költségek miatt, és megjegyzi, hogy (a projekt késedelmével összefüggésben) szükség volt az építőipari vállalatokkal folytatott ügyletekre a további késedelmek és költségek (a szerződéses összeg 5-15 %-a) elkerülése érdekében; |
|
63. |
megjegyzi, hogy az Elnökség által 2018 áprilisában elfogadott, „2019 után” című új ingatlanstratégia olyan igényekre összpontosított, amelyekkel még nem foglalkoztak kielégítő mértékben, ideértve a létesítmények megváltozott üléstípusokhoz való hozzáigazítását (az üléstermeket kifejezetten a háromoldalú jogalkotási egyeztetésekre szabva kell megtervezni), a helyi szint és polgárok jobb elérését azáltal, hogy az Európai Parlament kapcsolattartó irodáiban általánosan kialakítják az „Europa Experience”-t, a Parlament épületei biztonságának növelését és felújításukat, valamint a Parlament központi épületeinek összekapcsolásában meglévő hiányosságok megszüntetését azáltal, hogy az épületek vásárlását részesítik előnyben a bérlés helyett; |
|
64. |
aggodalmának ad hangot ki a belső ellenőrrel 2018-ban egyeztetett intézkedések késedelme miatt, amelyek az épületek karbantartásával, felújításával és üzemeltetésével kapcsolatos jelentős fennmaradó kockázatokat hivatottak kezelni; felszólítja az Elnökséget, hogy fogadjon el átfogó karbantartási politikát, és tegyen jelentést a mentesítésért felelős hatóságnak; üdvözli a kiszervezett kezelési feladatokkal kapcsolatos szerződések fokozatos megszüntetését és az ezzel járó megtakarításokat; |
|
65. |
megjegyzi, hogy a Parlament legnagyobb ingatlanprojektje – a luxembourgi Konrad Adenauer épület kibővítése – az első szakasz, a keleti szárny befejezésénél tart; hangsúlyozza, hogy a toronyépületet 2019 ősze óta használja a Parlament személyzete, a keleti szárny többi részébe pedig várhatóan 2020 novemberétől fokozatosan költöznek be; megjegyzi, hogy az épület nyugati szárnyának építését 2020 végén kell megkezdeni, és a tervek szerint 2023-ig befejezik; |
|
66. |
tudomásul veszi a Parlament jelentős infrastruktúráját, amely a következő részekre bontható:
|
||||||||||||||||||||||||
|
67. |
emlékeztet arra, hogy 2020-ban a Parlament nemzetközi építészeti versenypályázatot indított, amely két lehetőségre írt ki felhívást: a Spaak épület átfogó környezetvédelmi felújítására vagy újjáépítésére; hangsúlyozza, hogy a felújításnak/újjáépítésnek fő kritériumként figyelembe kell vennie a költséghatékonyságot és az energiahatékonyságot; elvárja, hogy a lehető leghamarabb részletesen és nyilvánosan értékeljék a költségeket, és a kiválasztott pályázat energiahatékonyságát, a nyertes építész által 2021 folyamán kidolgozandó összefoglaló előkészítő projektre való tekintettel, amelyet be kell mutatni a Költségvetési Bizottságnak és a Költségvetési Ellenőrző Bizottságnak; kéri, hogy a felújítás/újjáépítés vegye figyelembe a Parlament jelenlegi igényeit, a „2019 után” című aktualizált ingatlanstratégiában leírtak szerint; hangsúlyozza, hogy a felújítás/újjáépítés során figyelembe kell venni a képviselők és a személyzet jelenlegi, a közelmúltban bevezetett korlátozásokkal, és az új, kiigazított egészségügyi és biztonsági követelményekkel kapcsolatos igényeit is; |
|
68. |
tudomásul veszi az Elnökség 2019. november 25-i határozatát, amelynek értelmében a jelenlegi jogalkotási ciklus végéig (2024) minden tagállamban létrehozzák az Europa Experience látogatóközpontokat, és tudomásul veszi e határozat jelenlegi végrehajtási arányát; felhívja a főtitkárt, hogy rendszeresen tájékoztassa a Parlament Költségvetési Bizottságát és a Költségvetési Ellenőrző Bizottságot a végrehajtás állásáról; |
|
69. |
üdvözli azt az elképzelést, hogy a Parlament vállalja, hogy elvégzi épületeinek szükséges átalakítását és felújítását annak érdekében, hogy az uniós normákkal és nemzeti jogi keretekkel összhangban minden felhasználó számára akadálymentes környezetet teremtsen; hangsúlyozza, hogy a fogyatékossággal élő és a csökkent mozgásképességű személyek számára való akadálymentesség javítására irányuló munkálatok már megkezdődtek Strasbourgban, és hogy a projektek Brüsszelben és Strasbourgban, valamint az Európai Parlament hat kapcsolattartó irodájában is folytatódni fognak; kitart amellett, hogy folytassák a Parlament összes többi épületének átalakítását, kötelezettséget vállalva az (EU) 2019/882 irányelv (4) III. mellékletében megállapított, épített környezetre vonatkozó funkcionális akadálymentességi követelmények mellett, valamint hogy a közbeszerzési eljárásokban e követelmények teljesítése érdekében hivatkoznak a vonatkozó nemzetközi és európai szabványokra, hogy a csökkent mozgásképességű képviselők, munkatársak és látogatók másokkal egyenlő feltételek mellett juthassanak be az épületekbe és vehessék igénybe azok szolgáltatásait, összhangban a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezmény által meghatározott kötelezettségekkel; hangsúlyozza, hogy forrásokat kell rendelkezésre bocsátani ezeknek az intézkedéseknek/kiadásoknak a tényleges fedezésére; |
|
70. |
aggodalmának ad hangot amiatt, hogy 2017-ben bevezették és azóta is érvényben van a melegvízkörök lezárása a képviselők irodáiban, mind Brüsszelben, mind Strasbourgban; megjegyzi, hogy a brüsszeli és strasbourgi képviselői irodákban a melegvíz-ellátás megszüntetéséről szóló határozatot 2017. október 24-én hozták meg a quaestorok az abból fakadó egészségügyi kockázatok miatt, hogy az épületek elöregedett és leromlott hidraulikai rendszerében káros legionella baktériumok telepedtek meg; megjegyzi, hogy a Parlament épületeiben a melegvíz-előállítás helyreállításának legfőbb kihívása abban áll, hogy az összes elavult csővezeték alapos áttisztításához, amelyek között sok zárt végű csővezeték is van, a rendszer teljes szétszerelésére lenne szükség, és egy ilyen nagyléptékű projekthez mélyreható megvalósíthatósági tanulmányt kell készíteni, amely figyelembe veszi a költözések, az áthelyezések, a por és a zaj által a képviselők jogalkotási munkájára gyakorolt hatást; sürgeti az Infrastrukturális és Logisztikai Főigazgatóságot, hogy léptessen életbe kiegészítő intézkedéseket; |
|
71. |
megjegyzi, hogy 2019-ben hirdették meg az első pályázati felhívást új banki szolgáltatásokra vonatkozó szerződések megkötésére, és végül csak egy bank döntött úgy, hogy ajánlatot nyújt be, az is ugyanarra a helyre, amelyet korábban használt; megjegyzi, hogy 2020-ban egy második pályázati felhívást hirdettek meg, a másik két banki terület vonatkozásában, és erre nem érkezett ajánlat; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az ING fiók csak a jelenlegi parlamenti ciklus első két hónapjában volt nyitva, elég ideig ahhoz, hogy számos újonnan megválasztott képviselő és szerződtetett akkreditált parlamenti asszisztens számlát nyisson, majd bezárt; megjegyzi, hogy a bolt szintén amellett döntött, hogy nem hosszabbítja meg a koncessziós szerződést, de üdvözli, hogy a jövőben egy koncessziós szerződés keretében működő élelmiszerbolt lesz elérhető a Spinelli épület földszintjén; kéri az igazgatást, hogy vizsgálja felül, és tegye vonzóbbá a kereskedelmi koncessziók hasznosítási feltételeit, minőségi szolgáltatók bevonzása érdekében; |
|
72. |
aggodalmát fejezi ki a Trèves 1 épületben a szolgáltatások hiánya miatt; felkéri a Parlamentet, hogy a probléma mielőbbi megoldásaként vizsgálja meg, hogyan lehetne az épületet hatékonyan összekapcsolni a Parlament fő épületeivel, ahol a parlamenti tevékenység nagy része zajlik; |
|
73. |
kiemeli, hogy friss médiabeszámolók szerint a Parlament épületeiben a belépő személyek testhőmérsékletének mérésére használt hőkamerákat a Hikvision, egy Kínából importáló és a kínai Hszincsiang tartomány számára kamerákat gyártó és importáló vállalat szállítja (5); emlékeztet arra, hogy a Hikvisiont megvádolták azzal, hogy megfigyelőberendezésekkel látta el a tartományban lévő internáló táborokat (6); megjegyzi, hogy elfogadhatatlan annak a kockázata, hogy a Hikvision a Hszincsiangban folytatott tevékenységével hozzájárul az emberi jogok súlyos megsértéséhez; emlékeztet arra, hogy a Parlament 2019-ben Ilham Tohtinak ítélte a gondolat szabadságáért járó Szaharov-díjat, a kínai ujgur lakosság jogainak védelmére irányuló erőfeszítéseiért; ezért elfogadhatatlannak tartja e szolgáltató hőkameráinak használatát a Parlament épületeiben; felhívja a főtitkárt, hogy bontsa fel a Hikvisionnel kötött szerződést, és távolítsák el a Hikvision hőkameráit a Parlament épületeiből; hangsúlyozza, hogy az igazgatásnak a jövőben óvatosabban kell kiválasztania a berendezések beszállítóit; |
Biztonság és védelem
|
74. |
emlékeztet arra, hogy 2019-ben a Biztonsági és Védelmi Főigazgatóság (DG SAFE) személyzete 770 főből állt, és a főigazgatóság a Parlament teljes költségvetésének 1,5 %-ával gazdálkodott; |
|
75. |
üdvözli, hogy 2015 óta egyetlen jelentős biztonsági incidens sem történt a Parlament épületeiben; azonban aggodalmának ad hangot azon képviselők, képviselőcsoporti titkárságok és akkreditált parlamenti asszisztensek teljes száma miatt, akik bejelentették, hogy a Parlament épületeiben lopás áldozatai lettek; megjegyzi, hogy a tételek becsült összértéke, amely hozzávetőlegesen évi 60 000 EUR, az elmúlt három évben állandó volt; elvárja a biztonság szintjének folyamatos erősítését; |
|
76. |
tudomásul veszi az Elnökség által a 2020. július 22-i ülésén jóváhagyott azonnali intézkedéseket, amelyek magukban foglalták a tájékoztató kampányt, az értékes informatikai berendezések védelmét, a karbantartási munkák előzetes bejelentését, valamint az egyes emeletekhez tartozó külön mesterkulcsok rendelkezésre bocsátását és az elosztásukra vonatkozó szigorú korlátozásokat; ugyanakkor egyet nem értését fejezi ki a Parlament épületeiben történt betörések elleni figyelemfelhívó kampány konkrét üzeneteivel és általános hangnemével kapcsolatban, mivel úgy tűnik, hogy inkább a képviselőket és a személyzetet hibáztatja, mintsem gyakorlatias biztonsági ajánlásokat terjeszt; elvárja, hogy a Parlament hosszú távú intézkedéseket vegyen fontolóra a lopások megelőzése érdekében, ideértve a Parlament épületein belül a különböző szintű hozzáférési jogosultságok bevezetésére, a zártláncú televízió nagyobb lefedettségére és a kulcskezelési szabályzattal kapcsolatos további intézkedésekre vonatkozó javaslatokat, ideértve az elektronikus ajtózárak felszerelésének lehetőségét is, kellően figyelembe véve a szükséges beruházások és az ellopott tárgyak tényleges értéke közötti szükséges arányosságot; |
|
77. |
sürgeti egy vészhelyzet esetén alkalmazandó, a menekülőutakra vonatkozó belső stratégia létrehozását a csökkent mozgásképességű személyek és a fogyatékossággal élők számára; |
|
78. |
üdvözli a Parlament épületbiztonságának korszerűsítése érdekében tett intézkedéseket, különös tekintettel a külső szolgáltatók személyzetének biztonsági átvilágítására, valamint Luxembourgban az általános biztonsági szolgáltatások házon belüli megszervezésére, amit az Elnökség 2012-ben hagyott jóvá, de befolyásolták az új Adenauer II épület építési munkálatai; hangsúlyozza, hogy a tagállamokban a közintézményekbe bejutó, a személyzetet és a képviselőket fenyegető erőszakos tüntetőkkel kapcsolatos incidensek aggodalomra adnak okot, ezért arra ösztönzi a Biztonsági és Védelmi Főigazgatóságot, hogy értékelje a jelenlegi biztonsági intézkedéseket, és tegyen ajánlásokat a további fejlesztésre; |
|
79. |
támogatja az intézményközi biztonsági együttműködést, ideértve a Belgiumban lévő uniós intézményekben dolgozó külső szolgáltatók személyzetének átvilágításával kapcsolatos egyetértési megállapodás aláírását, a Parlament kapcsolattartó irodáiban és a Bizottság tagállamokban működő képviseleteinél alkalmazott biztonsági intézkedések harmonizálásáért felelős intézményközi munkacsoport felállítását, az uniós intézmények biztonsági szolgálatai által végzett, folyamatban lévő közös elemzést, amely a megerősített együttműködés legmegfelelőbb területeinek azonosítására és feltérképezésére, valamint a lehetséges együttműködés körére irányul, ideértve egyes szolgáltatások megosztásának lehetőségét is, továbbá az intézményközi belépőkártya bevezetése terén elért haladást; |
|
80. |
megelégedéssel nyugtázza, hogy piaci eljárásokat indítottak a járműparkoló minden bejáratánál és kijáratánál automatikus járműfelismerési rendszert bevezetése, továbbá az Adenauer II épületbe való beköltözés tekintetében; |
|
81. |
emlékeztet azonban arra, hogy a nyilvánosság felé való nyitottság a Parlament egyik alapelve, és hogy a szükséges biztonsági szinttel megfelelő egyensúlyt kell fenntartani; |
Kiberbiztonság és IKT-biztonság
|
82. |
emlékeztet arra, hogy 2019-ben az Innovációs és Technológiai Támogatási Főigazgatóság (DG ITEC) személyzete 480 főből állt, és a főigazgatóság a Parlament teljes költségvetésének 6 %-ával gazdálkodott; |
|
83. |
emlékeztet a 2017-ben bekövetkezett súlyos informatikai incidenssel és az incidensből eredően az üzletmenet-folytonosságára gyakorolt hatással kapcsolatban a belső ellenőrzési szolgálat által végzett konzultációs megbízásra, amely három ajánlást tartalmazott a Parlament IKT-infrastruktúrájának további védelméről, világosabb küldetés-eszköz feltérképezéssel egészítve ki a kritikus fontosságú és alapvető információs rendszerek listáját és dokumentálva a függőségi eszközöket, valamint kezelve a Parlament brüsszeli számítógéptermének otthont adó bérelt helyiségek magasabb szintű tanúsításának szükségességét; |
|
84. |
megérti az elsőbbségi hozzáférési jogok fontosságát a karbantartási és fejlesztési munkában; felszólítja az ITEC főigazgatóságot, hogy dolgozzon ki egyértelmű hozzáférés-ellenőrzési szabályokat ezekre az elsőbbségi fiókokra vonatkozóan, és vizsgálja felül a „szuperfelhasználói” jogosultságok biztosítását; |
|
85. |
jóváhagyja az új adatközpont-projekt elindítását, amely az elavult II. szintű Huizingen adatközpontot az IKT biztonságának, rezilienciájának és folytonosságának javításához szükséges IV. szintűre cseréli; |
|
86. |
támogatja a kiberbiztonsági kockázatok mérséklése érdekében 2019-ben tett parlamenti erőfeszítéseket, ideértve a kiberbiztonsági keretrendszer meghatározását és közzétételét, az új érzékeny alkalmazások módszeres kiberbiztonsági kockázatértékelését és az internetről elvégzett éves áthatolási tesztet; kéri a kockázatok további azonosítását és a lehető legkisebbre való csökkentését, valamint kockázatalapú irányítás végrehajtását; felszólítja az DG ITEC-et, hogy javítsa a helyreállítási képességeket, és hajtson végre a kiberbiztonsági incidensekre vonatkozó reagálási tervet; |
|
87. |
hangsúlyozza a Parlament azon kötelezettségét, hogy a kritikus infrastruktúrákat és az érzékeny, bizalmas adatok kezelését közvetlenül kell irányítania, vagy legalább közvetlen ellenőrzést kell gyakorolnia azok irányítása felett; utasítja igazgatását e kötelezettség végrehajtására; |
|
88. |
emlékeztet a szabad és nyílt forráskódú szoftverek hozzáadott értékére a biztonság javítása terén, mivel ezek lehetővé teszik a Parlament számára a gyenge pontok azonosítását és kijavítását, az adatok feletti ellenőrzés megtartását a saját szervereken való elhelyezéssel, és a saját specifikációknak megfelelő megoldások tervezését, mindeközben megakadályozva a beszállítóktól való függőségi viszony kialakulását; |
|
89. |
emlékeztet arra, hogy új belső alkalmazások mérlegelésekor előnyben részesíti az ingyenes és nyílt forráskódú szoftvermegoldásokat a zárt forráskódúakkal szemben; kéri, hogy jelentsék azokat az eseteket az IKT irányító testületeinek, amikor nem nyílt forráskódú megoldásokat választottak; |
|
90. |
elismeri az információbiztonságot és a magánéletet érintő kockázatokat, amelyek akkor merülnek fel, ha a képviselők és a személyzet harmadik féltől származó megoldásokat használ különleges adatok megosztására anélkül, hogy a Parlament ellenőrizni tudná az adatok kezelésének módját; kéri, hogy a helyzet orvoslása érdekében és az Elnökség által jóváhagyott kiberbiztonsági stratégiai iránymutatásokkal összhangban a Parlament fontolja meg saját szerverein futó, nyílt forráskódú és biztonságos megoldások biztosítását a virtuális megbeszélésekre és az azonnali üzenetküldésre, mint ahogy azt egyes tagállamok központi intézményei, például a francia központi igazgatás és a német szövetségi hadsereg (Bundeswehr) jelenleg is teszik; |
|
91. |
elismerését fejezi ki a DG ITEC erőfeszítéseivel kapcsolatban, hogy az uniós intézmények számítógépes vészhelyzeteket elhárító csoportján (CERT-EU) keresztül egyesíti kiberbiztonsági szakértelmének és erőforrásainak egy részét; |
Technológia, digitalizáció és innováció
|
92. |
üdvözli a Parlament pénzügyi irányítási rendszerének 2019-es sikeres befejezését, amely a 2020. évi pénzügyi évre lépett életbe; aggodalmának ad hangot az elavult hardver miatt, és az informatikai korszerűsítés folytatását kéri az elavult hardverek megújításával és a stratégiai projektek továbbfejlesztésével az e-Parlament, valamint a képviselők és a személyzet mobil környezete területén; |
|
93. |
rámutat, hogy a Parlament alkalmazottainak fizetési besorolásai nem frissülnek automatikusan, és ezeket manuálisan kell beilleszteni az humán erőforrásokra vonatkozó informatikai rendszerekbe; aggodalmának ad hangot a fizetések automatizálásának elmaradásából eredő téves információkon alapuló jogosulatlan kifizetések kockázata miatt; sürgeti a Parlament szervezeti egységeit, hogy más uniós intézményekkel együttműködve dolgozzanak ki fenntartható informatikai rendszert a személyzet fizetési besorolásaira; |
|
94. |
jóváhagyja a pénzügyi folyamatok digitalizálása érdekében végzett folyamatos beruházásokra irányuló jelentős erőfeszítéseket, ideértve az új pénzügyi irányítási és számviteli rendszer (SAP) zökkenőmentes és sikeres bevezetését és alkalmazását 2019 novembere óta a költségvetés végrehajtásával kapcsolatos összes tranzakció esetében, a Blue-Chip központok bevezetését az adminisztratív szolgáltatások stratégiájával kapcsolatban az ügyfélkiszolgálás és az adminisztratív hatékonyság növelése érdekében, továbbá az Elnökség 2019. június 17-i határozatát a központi jelenléti nyilvántartás automatizálásának elindításáról, valamint az e-Portál mint a képviselők egységes digitális belépési pontja funkcióinak kiterjesztését a pénzügyi és szociális jogosultságok kezelésére; |
|
95. |
felszólít arra, hogy a hatékonyság és az átláthatóság növelése érdekében javítsák az informatikai kérdések nyomon követésének jelenlegi rendszerét a parlamenti szervezeti egységek operatív osztályai között; hangsúlyozza, hogy a képviselők számára és az irodákban nyújtott helyszíni támogatás sokszor gyorsabb és hatékonyabb az informatikai problémák megoldásában, mint a telefonos segítségnyújtás; |
|
96. |
kéri annak biztosítását, hogy megfelelő biztonsági intézkedéseket hozzanak a Parlamentnek nyújtott felhőalapú megoldásokkal kapcsolatban, beleértve azokat is, amelyek lehetővé teszik az intézményi szuverenitást; ragaszkodik ahhoz, hogy ez utóbbit az adatok tulajdonjogának, az adatoknak az Unió területén való tárolásának, a beszállítóktól való függetlenségnek és a több beszállítót alkalmazó megközelítésnek a biztosításával kell elérni, hogy lehetővé tegyék a munkaterhelés és az adatok zökkenőmentes migrációját a hibrid felhőalapú szolgáltatások különböző rétegei (helyi szerver, magán és nyilvános felhő), valamint a különböző felhőalapú szolgáltatók között, az igények változása esetén, és nem csak a felhőalapú szolgáltatótól való kilépéskor, annak érdekében, hogy nagyobb mozgékonyságot és több adatfelhasználási lehetőséget lehessen elérni, ahogy azt az IKT innovációs stratégiai munkacsoport elfogadta, és az Elnökség a múlt évben megerősítette; |
|
97. |
emlékeztet arra, hogy a felhőalapú szabályozásnak ezeket a politikailag jelentős követelményeit – azaz a legmagasabb szintű döntést arról, hogy milyen adatkategóriákat tárolhatnak a felhőben, mi a szuverén felhő meghatározása vagy mi alapján válasszák ki a szolgáltatókat – a Parlament alelnökei fogalmazták meg, és azokat az Elnökségnek figyelembe kell vennie a felhőalapú politika elfogadása során, mielőtt bármilyen szerződést aláírnának a felhőalapú szolgáltatókkal; |
|
98. |
kéri, hogy biztosítsák a képviselők és az asszisztensek számára a szabad és nyílt forráskódú irodai alkalmazások használatának jogát; |
|
99. |
emlékeztet arra, hogy a közérdeklődésre számot tartó adatok nyílt, számítógéppel olvasható, a felhasználók számára könnyen hozzáférhető és újrafelhasználható formátumban történő előállításához és konvertálásához felhasználóbarátabb, rendszerezettebb és összehangoltabb megközelítésre van szükség; ismételten hangsúlyozza annak fontosságát, hogy a Parlament saját nyíltadat-politikával rendelkezzen; kéri az illetékes szervezeti egységeket, hogy nyújtsanak be tervezetet az Elnökséghez jóváhagyásra; |
|
100. |
emlékeztet arra, hogy a felhőalapú stratégia átfogó elve az információ és az adatok védelme, ami az adatok adatvédelmi és biztonsági értékeléseken alapuló, speciális kategorizálását kívánja meg; kéri az Elnökséget, hogy az illetékes szolgálatok által készített kockázatelemzés alapján hagyja jóvá, hogy az adatok mely kategóriái és mely alkalmazások kerülhetnek tárolásra a felhőben, és mi az, amit csak a Parlamentben lehet tárolni; |
|
101. |
emlékeztet arra, hogy a nyílt forráskódú szoftverek és nyílt szabványok használatával – ahol csak lehetséges – biztosítani kell a felhőalapú szolgáltatóktól való függetlenséget és a nagyobb biztonságot; |
|
102. |
kéri igazgatását, hogy a Parlament honlapján hozzanak létre egy olyan felületet, ahol elérhetőek az egyes képviselők plenáris üléseken leadott szavazatai, és látható, valamint összehasonlítható a szavazatok képviselőcsoportok és a képviselők nemzetisége szerinti megoszlása; felkéri az illetékes szervezeti egységeket, hogy vizsgálják meg ennek megvalósíthatóságát, és képviselők önkéntes részvételével teszteljék a legfrissebb, bizottságokban és plenáris üléseken aláírt módosítások megjelenítését a képviselők személyes parlamenti weboldalán; |
|
103. |
üdvözli a Digital Workplace4MEP stratégiát, amely megoldásokat kínál a mobilitásra és a hatékonyságra; úgy véli, hogy a kiváló minőségű hibrid eszközök bevezetése hozzá fog járulni a papírfogyasztás 2024-ig 50 %-kal történő csökkentésére vonatkozó környezetirányítási cél eléréséhez; arra számít, hogy ezek bevezetése jelentős költségmegtakarítást eredményez a más típusú eszközök fokozatos kivezetésének köszönhetően; |
|
104. |
felhívja a figyelmet arra, hogy az európai adatvédelmi biztos négy fontos vizsgálatot folytatott a Parlamenttel kapcsolatban, nevezetesen vizsgálta a NationBuilder használatát a Parlament 2019-es európai választással kapcsolatos tevékenységei keretében végzett személyesadat-feldolgozás során, azt, hogy a Parlament elmulasztott megfelelő adatvédelmi nyilatkozatot közzétenni a „thistimeimvoting” weboldalon az adatvédelmi biztos által meghatározott határidőn belül, valamint a Covid19-válság kapcsán a testhőmérséklet-méréseket és a tesztek foglalására szolgáló weboldalt; megjegyzi, hogy a Parlament az első két esetben az európai adatvédelmi biztos ajánlásainak megfelelően járt el; emlékeztet a Parlament adatvédelmi keretének fent említett előzetes felülvizsgálatára; felhívja a Parlament igazgatásának illetékes szervezeti egységeit, hogy vonják le a tanulságokat az említett vizsgálatokból a jövőre nézve; |
|
105. |
megjegyzi, hogy a Parlament brüsszeli épületében elérhető WiFi-hálózat gyakran instabil, és nem biztosítja a virtuális videohívások zavartalan lebonyolítását; kéri a Parlamentet, hogy a jelenlegi rendszer teljesítményét fejlessze olyan szintre, amely elegendő a Parlament teljes mértékben távmunkán alapuló munkavégzéséhez; |
|
106. |
üdvözli a két európai projektet (Red Flags és Digiwhist), amelyek nagy adathalmazokat használnak a korrupció csökkentésére, és ösztönzi a kialakulóban lévő technológiák használatát a digitalizáció részeként; |
Közbeszerzésekhez való hozzáférés
|
107. |
üdvözli a Parlamentnél a közbeszerzésekhez való felhasználói hozzáférés javítását; törekszik digitalizálási folyamatának további fejlesztésére azáltal, hogy válaszokat tesz közzé a beszerzési eljárásokkal kapcsolatos általános, gyakran ismételt kérdésekre, és felhasználóbarát hozzáférést biztosít; |
|
108. |
tudomásul veszi, hogy a jelenleg használt TED e-közbeszerzési eszköz a közbeszerzés digitális átalakulási folyamatának része, ugyanakkor hangsúlyozza, hogy létre kell hozni egy többnyelvű „kérdések és válaszok” felületet, és azt rendszeresen frissíteni kell; |
Kialakulóban lévő technológiák a közbeszerzésben
|
109. |
megismétli, hogy a Parlament elkötelezte magát a közbeszerzés digitális átalakításának folytatása mellett, a közbeszerzésekhez való hozzáférés megkönnyítése és a digitális műszaki innováció előmozdítása érdekében; megjegyzi, hogy a felhőalapú modell DG ITEC általi elfogadása is bizonyítja, hogy fontos elkezdeni a kialakulóban lévő technológiákban rejlő lehetőségek feltérképezését a közbeszerzés területén; |
|
110. |
megjegyzi, hogy az árukra és szolgáltatásokra vonatkozó közbeszerzések becsült értéke 2 billió EUR volt, azaz a GDP 13,3 %-a (7); megjegyzi, hogy egy 2020-ban frissített tanulmány szerint az új technológiák, mint például a blokklánc, a nagy adathalmazok, a mesterséges intelligencia, a dolgok internete és a 3D-nyomtatás használatával különböző dolgokat érhetünk el: a mesterséges intelligencia és a gépi tanulás révén megjósolható a jövőbeli kereslet és kategorizálhatók a beszerzési kiadások, míg a chatbotos szűrés a felhasználói kérdéseknél nyújthat segítséget; megjegyzi továbbá, hogy a blokkláncot arra használják, hogy biztosítsa a közbeszerzés különböző szakaszainak átláthatóságát és minden megállapodás, folyamat és kifizetés digitális nyilvántartását, és egységes közös adatforrásként szolgáljon; megjegyzi végül, hogy a 3D-nyomtatás biztosítja a különböző alkatrészek közvetlen előállítását (8); felhívja a figyelmet arra, hogy a kialakulóban lévő technológiák alkalmazása a közbeszerzésben végső soron elősegíti a közbeszerzési folyamat olyannyira szükséges digitális átalakulását; |
Átláthatóság
|
111. |
rendkívüli aggodalommal állapítja meg, hogy az átláthatósági nyilvántartás legutóbbi éves jelentései szerint a nyilvántartásban szereplő bejegyzések mintegy fele helytelen; attól tart, hogy a nyilvántartás nem tudja betölteni azon célját, hogy nagyobb átláthatóságot biztosítson az érdekképviseletek tevékenységéről, ha a bejegyzések fele hiányos vagy helytelen információt szolgáltat; sürgeti a Parlamentet és a Bizottságot, hogy foglalkozzanak a nagyszámú helytelen bejegyzéssel és legalább ideiglenesen növeljék a közös átláthatósági nyilvántartás titkárságának személyzetét abból a célból, hogy szisztematikusan ellenőrizzék valamennyi bejegyzés helyességét és teljességét, és gondoskodjanak arról, hogy csak helyes bejegyzések kerülhessenek a nyilvántartásba; |
|
112. |
emlékeztet arra, hogy a magatartási kódex 4. cikke a pénzügyi érdekek és az összeférhetetlenség tekintetében kimondja, hogy a képviselők pénzügyi érdekeltségekről szóló nyilatkozatait pontosan kell benyújtani; sajnálja, hogy egyes esetekben a fizetett vagy ellenszolgáltatás nélkül végzett külső tevékenységekről szóló nyilatkozatok nem kellően részletesek, ami felveti azt a kérdést, hogy az ilyen tevékenységek ellenőrizhetők-e a képviselők parlamenti tevékenységével való esetleges összeférhetetlenség szempontjából; megjegyzi, hogy amennyiben okkal feltételezhető, hogy a megadott információ elavult, az elnök adott esetben felkérheti a képviselőt, hogy a nyilatkozatot 10 napon belül helyesbítse; felhívja az Elnökséget, hogy vizsgálja felül a nyilatkozatok formátumát; ösztönzi e tekintetben az illetékes tagállami hatóságokkal folytatott konzultációt a bevált gyakorlatok cseréje érdekében; |
Munkaerő-felvétel
|
113. |
emlékeztet arra, hogy 2019-ben a DG PERS 459 alkalmazottal rendelkezett, és a Parlament teljes költségvetésének 48 %-ával gazdálkodott; |
|
114. |
megállapítja, hogy a 2019. évi választások eredményeként a 9. jogalkotási ciklusban az új képviselők aránya elérte a 61 %-ot; hangsúlyozza, hogy a leköszönő képviselők növekvő száma miatt a főtitkárnak és az Elnökségnek szigorú szabályokat kell létrehoznia a forgóajtó-jelenség szabályozására, kötelezve a volt képviselőket arra, hogy tájékoztassák a Parlamentet a megbízatásuk utáni tevékenységükről és munkaviszonyukról legalább addig, amíg a mandátumuk lejárta utáni átmeneti ellátásban részesülnek; független értékelést kér arról, hogy ezek a tevékenységek összeférhetetlenséget okoznak-e; |
|
115. |
meggyőződése, hogy a Parlament sikerének egyik kulcsfontosságú eleme, hogy munkáltatóként nagy a vonzereje; rendkívül aggasztónak tartja az egyes nemzetiségek toborzása és bizonyos munkakörök házon belüli bevezetése során tapasztalt nehézségeket; sajnálja, hogy a Parlament túlzottan függ a külső szakértelemtől; megjegyzi, hogy most folyik a DG PERS „Legjobb tehetségek vonzása és megtartása” elnevezésű projektje, amelynek célja a Parlament politikájának javítása, hogy magához vonzza és megtartsa a tehetségeket, és hozzájáruljon a Parlament jövőbeli munkakörökkel kapcsolatos hosszú távú stratégiai víziójának kidolgozásához; felszólítja a főtitkárt, hogy tegyen meg minden tőle telhetőt a parlamenti személyzet sokféleségének és földrajzi egyensúlyának javítása érdekében, a tagállamok arányos képviselete terén, beleértve a vezetői beosztások számát, és tárja fel az összes rendelkezésre álló lehetőséget a Parlament mint munkáltató versenyképességének és vonzerejének növelése érdekében; |
|
116. |
aggodalmának ad hangot a sokféleség hiánya miatt a parlamenti személyzet körében; felhívja a főtitkárt, hogy kezelje prioritásként a sokféleség növelését; tudomásul veszi az informatikai és pénzügyi szakemberek és az alacsonyabb besorolási fokozatú személyzet felvételének nehézségeit Luxemburgban, különösen az AST-SC kategóriában; hangsúlyozza, hogy e strukturális probléma megoldásához szükséges egy korrekciós együttható bevezetése, amely figyelembe veszi az ezzel a munkahelyszínnel járó magasabb megélhetési költségeket, az alkalmazottakat pedig magasabb besorolási fokozatba kell felvenni, és ezzel kapcsolatban megismétli a 2018. évi mentesítési eljárás keretében a Bizottsághoz intézett kérését; hangsúlyozza, hogy a Számvevőszék által ezzel összefüggésben a főtitkárhoz címzett előzetes tényelemzés azt mutatja, hogy az Európai Személyzeti Felvételi Hivatal által szervezett kiválasztási folyamat nem alkalmas kis méretű, célzott versenyvizsgák szervezésére, amelyek a leginkább megfelelnek az uniós intézmények jelenlegi munkaerő-felvételi igényeinek; elégedetten veszi tudomásul a Parlament aktív részvételét abban az intézményközi munkában, amelynek során azt vizsgálják felül, hogy az Európai Személyzeti Felvételi Hivatal jelenleg milyen módon bonyolítja le a versenyvizsgákat; kéri, hogy dolgozzanak ki egy új kiválasztási keretrendszert a szakértői versenyvizsgákra, és vezessenek be egy mechanizmust a kiválasztási folyamat rendszeres felülvizsgálatára; felhívja a főtitkárt, hogy adott esetben szervezzen házon belül szakértői versenyvizsgákat; |
|
117. |
emellett komoly aggodalmának ad hangot amiatt, hogy a DG ITEC számára nagy nehézséget okoz az elegendő számú magasan képzett, nagyon speciális profillal, tudással és tapasztalattal rendelkező szakértő felvétele; felszólítja a Parlamentet, hogy gondoskodjon e kérésnek az Európai Személyzeti Felvételi Hivatalhoz történő megfelelő továbbításáról annak érdekében, hogy jobban lehessen kezelni az uniós intézmények ilyen jellegű sajátos igényeit, különös tekintettel a Parlament IKT-szakértelmére a kiberbiztonság, a felhőalapú számítástechnika és a mesterséges intelligencia területén; sajnálja, hogy a Parlament túlzottan támaszkodik a külső tanácsadókra, és hangsúlyozza annak fontosságát, hogy a DG ITEC továbbfejlessze „A külső tanácsadóktól a szerződéses alkalmazottakig” elnevezésű stratégiáját a Parlamentet érintő biztonsági kockázatok minimalizálása érdekében; |
|
118. |
emlékeztet annak fontosságára, hogy a Parlament alkalmazottai között megvalósuljon a megfelelő földrajzi egyensúly; megállapítja, hogy a személyzet és az ugyanabból a tagállamból érkező képviselők számának aránya alapján nincs megosztottság a régebbi és az újabb tagállamok között, hogy azok felül- vagy alulreprezentáltak lennének; megjegyzi, hogy az öt legmagasabb arány a Belgiumból, Litvániából, Észtországból, Szlovéniából és Máltáról érkező alkalmazottakat érinti, míg az öt legalacsonyabb a Lengyelországból, Németországból, Ausztriából, Hollandiából és Ciprusról érkezőket; kiemeli, hogy Szlovénia és Litvánia jelenleg azon hét tagállam közé tartozik, ahol a vezetők képviselőkhöz viszonyított aránya a legmagasabb; felkéri a Parlamentet annak biztosítására, hogy a személyzet tagjait minden szinten a képességek, a hatékonyság és a feddhetetlenség alapján vegyék fel és léptessék elő, nemzetiségen alapuló megkülönböztetés nélkül; további erőfeszítéseket kér annak biztosítása érdekében, hogy a Parlamentnél történő munkavégzés egyformán vonzó legyen bármilyen nemzetiségű uniós polgár számára; |
|
119. |
üdvözli, hogy az esélyegyenlőség előmozdítása kulcsfontosságú eleme a Parlament humánerőforrás-politikájának, elősegítve a fogyatékossággal élő személyek foglalkoztatását és beilleszkedését; elégedettségének ad hangot amiatt, hogy a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó ütemtervet továbbra is konkrét intézkedéseken keresztül hajtják végre, és hogy az Elnökség 2020. január 13-án jóváhagyta a Parlament Főtitkárságán a vezetői és középvezetői pozíciókban a nemek közötti egyensúly tekintetében 2024-ig elérendő célértékeket, amelyek szerint az osztályvezetők és igazgatók 50 %-ának és a főigazgatók 40 %-ának nőnek kell lennie; hangsúlyozza, hogy az Elnökségnek erősebb elkötelezettséget kell tanúsítania a nemek közötti egyenlőség iránt és 2022-re ambiciózusabb célokat kell kitűznie, mégpedig azt, hogy az osztályvezetők és igazgatók 50 %-a és a főigazgatók 50 %-a legyen nő; kéri az Elnökséget, hogy az alacsonyabb szintű vezetői pozíciókkal kapcsolatban is fogalmazzon meg ambiciózus célokat; |
|
120. |
megismétli, hogy elengedhetetlennek tartja a személyzet képviselőinek meghallgatását, amikor az Elnökség a személyzeti politikáját érintő általános kérdéseket vitat meg, és ismételten kéri a főtitkárt, hogy tegye meg a megfelelő intézkedéseket e kulcsfontosságú megközelítés alkalmazása érdekében; megismétli a főtitkárhoz intézett azon kérését, hogy tegyen további lépéseket az átláthatóság és a méltányosság biztosítása érdekében a felső vezetők kinevezési eljárásai során; kéri a Parlament 2018. április 18-i állásfoglalásában javasolt intézkedések teljes végrehajtását, nevezetesen azt, hogy a személyzet képviselő testületeinek tisztviselői is kapjanak helyet a Parlament felső vezetőit kiválasztó bizottságokban; felszólít továbbá a felső vezetői álláshelyek külső meghirdetésével kapcsolatban az egységesség, valamint az ilyen álláshelyek közzétételével kapcsolatban a gondosság biztosítására, amikor és amint ezek az álláshelyek megüresednek; |
|
121. |
emlékeztet az európai ombudsman megállapításaira és ajánlásaira a 488/2018/KR és az 514/2018/K sz. egyesített ügyekben, és felkéri a főtitkárt, hogy javítsa tovább a magas rangú tisztviselők kinevezési eljárását, nagyobb fokú átláthatóságot és egyenlőséget biztosítva; felhívja a Parlament igazgatását, hogy évente tegyen jelentést a magas rangú tisztviselők kinevezéséről; |
Személyzet, akkreditált parlamenti asszisztensek és helyi asszisztensek
|
122. |
felhívja a figyelmet az alkalmazotti létszám 6 %-os csökkentésére irányuló célkitűzésre, amely miatt 2019-ben a Parlamentnek 59 álláshelyet kellett törölnie igazgatási létszámtervéből; elismeri, hogy ezzel egyidejűleg nőtt a szerződéses alkalmazottak száma; figyelmeztet azokra a súlyos következményekre, amelyeket az igazgatási költségvetés vagy a személyzeti létszám bármilyen csökkentése gyakorolhat a jövőben az európai közszolgálatra és az uniós politikák végrehajtására; aggodalmának ad hangot különösen e jelentős csökkenésnek a személyzeti szabályzat 2014. évi reformjából eredő, a Parlament teljesítményét érintő rövid és hosszú távú negatív hatások kapcsán, ugyanakkor tisztában van a felelősségteljes költségvetési gazdálkodás és adott esetben a költségmegtakarítás szükségességével; megjegyzi, hogy egyes parlamenti bizottságok munkája és felelősségi köre bővült, hiszen immár felelősek a Next Generation EU európai helyreállítási terv 750 milliárd EUR összegű költségvetésének ellenőrzéséért, ami a 2021–2027-es többéves pénzügyi kerettel együtt összesen 1,8 billió EUR-t tesz ki; aggodalmát fejezi ki az illetékes titkárságok igazgatási személyzeténél fennálló kapacitáshiány miatt; szorgalmazza a személyzeti helyzet újraértékelését; |
|
123. |
megjegyzi, hogy a Számvevőszék megállapította, hogy az uniós intézmények csökkentették a tisztviselők (azaz az állandó és ideiglenes alkalmazottak) álláshelyeinek számát, miközben fokozatosan növelték a szerződéses alkalmazottakét (2012 és 2018 között 121 %-kal, és 2019-ben is hasonló tendencia volt jellemző), ami a szerződéses alkalmazottak arányának jelentős növekedését eredményezte a teljes állományon belül; mélységesen sajnálja, hogy a Parlament igazgatása esetében a szerződéses alkalmazottaknak nincsenek karrierlehetőségeik; felkéri a főtitkárt, hogy értékelje a növekvő számú szerződéses alkalmazott foglalkoztatásával kapcsolatos kockázatokat, ideértve annak veszélyét is, hogy a Parlamenten belül kétszintű személyzeti struktúrát hoznak létre; ragaszkodik ahhoz, hogy a főbb állandó pozíciókat és feladatokat állandó személyzet töltse be illetve lássa el; megjegyzi, hogy a Számvevőszéknek a 2019. évi uniós költségvetés végrehajtásáról szóló jelentése nem vizsgálta azt, hogy ezekre a cserékre a strasbourgi vagy luxemburgi alkalmazottak Brüsszelbe történő áthelyezése miatt került-e sor; felhívja a Parlament emberi erőforrásokkal foglalkozó szervezeti egységét, hogy osszon meg információkat a Parlament három munkavégzési helye közötti áthelyezésekről 2012-től kezdődően, akár az éves mentesítési eljárás részeként, akár a releváns információk Számvevőszékkel történő megosztása révén, a költségvetés végrehajtásáról szóló következő éves jelentésbe való belefoglalás céljából; |
|
124. |
kiemeli azt a tényt, hogy az akkreditált parlamenti asszisztensek szerződésének megszüntetésére vonatkozó jelenlegi szabályok nem rendelkeznek a „kölcsönös megegyezéssel” történő megszüntetés lehetőségéről, amely a képviselők és az asszisztensek közötti különleges politikai kapcsolat elismerésének egy módja lenne, amely kapcsolat során mindkét fél elismerheti, ha a kölcsönös bizalom már nem áll fenn, és kölcsönösen előnyös megoldást találhatnak; az akkreditált parlamenti asszisztenseket megillető szociális jogok aláásása nélkül; megjegyzi, hogy a Parlament számos mentesítési jelentésében hangsúlyozta ezt a problémát, és a lehető leghamarabb intézkedéseket vár e téren; |
|
125. |
megjegyzi, hogy azok az alkalmazottak, akik tíz évnél kevesebbet dolgoztak az uniós intézményeknél, nem igényelhetnek uniós nyugdíjat, és befizetéseiket át kell utaltatniuk egy másik alapba, amely a jellegét és a nyugdíjkorhatárt illetően megfelel a Parlament előírásainak; megjegyzi, hogy számos brit akkreditált parlamenti asszisztens nem tudta átvinni nyugdíjjogosultságait egyes egyesült királyságbeli nyugdíjalapokba, amelyek a Parlament szerint nem felelnek meg a követelményeknek; kéri a főtitkárt, hogy sürgősen foglalkozzon ezzel a kérdéssel, hogy biztosítani lehessen, hogy a személyzet minden tagja hozzáférjen nyugdíjbefizetéseihez; |
|
126. |
emlékeztet arra, hogy a Parlament olyan uniós jogszabályok kidolgozását szorgalmazta, amelyek biztosítják a munkavállalóknak azt a jogot, hogy digitálisan ne legyenek elérhetők munkaadójuk számára anélkül, hogy ez negatív következményekkel járna; kéri a Parlamentet, hogy mozdítsa elő és alkalmazza ezt az elvet saját maga esetében is; |
|
127. |
mélyen aggódik a hosszú távú betegszabadságon lévő alkalmazottak száma miatt, mivel ezen esetek némelyike a kimerültséggel és a munka és a magánélet közötti egyensúly megromlásával függhet össze; felhívja az igazgatást és a képviselőcsoportok vezetőit, hogy proaktívan viszonyuljanak az érintett alkalmazottakhoz, gondosan értékeljék a személyzet munkaterhelését és biztosítsák a feladatok kiegyensúlyozott elosztását; e tekintetben hangsúlyozza, hogy fontos az észszerű munkarend biztosítása és a munkaidőn kívüli megbeszélések elkerülése, amelyek akadályozzák a képviselőket és a személyzetet a munka és a magánélet közötti egyensúly fenntartásában, figyelembe véve ugyanakkor a parlamenti ülésnaptár szabta kereteket; üdvözli a DG PERS által 2018-ban indított „Mind Matters” kampányt, amely a mentális egészséggel kapcsolatos tudatosság növelésére és az ehhez kapcsolódó megbélyegzés leküzdésére irányul; sürgeti a Parlament igazgatását és a képviselőcsoportok vezetőit, hogy végezzenek pszichológiai kockázatértékelést a munkahelyi pszichológiai kockázatok felderítése érdekében, és dolgozzanak ki célzott cselekvési terveket azok kiküszöbölésére vagy negatív hatásaik enyhítésére; kéri az alkalmazandó szabályok újraértékelését, hogy hosszú távú betegszabadság esetén gyorsabban fel lehessen venni helyettesítő munkatársakat; |
|
128. |
hangsúlyozza, hogy sürgősen felül kell vizsgálni az Elnökség határozatát, amely a jogalkotási munkateher alapján állapítja meg a bizottságok kategóriáit, hogy a költségvetéssel kapcsolatos munkájukat is figyelembe vegyék; megjegyzi, hogy a jelenlegi helyzet különösen negatívan érinti a Parlament Költségvetési Ellenőrző Bizottságát, amely már egyébként is krónikus létszámhiányban szenved, és amelyre a mentesítési eljárás miatt hatalmas munkateher hárul, jogalkotási munkaterhelése ellenben alacsony; ismételten kéri a Parlament igazgatását, hogy találjon sürgős megoldásokat a helyzet javítása érdekében; |
|
129. |
kéri a főtitkárt, hogy találjon megoldást arra, hogy az akkreditált parlamenti asszisztensek fizetése kizárólag belga bankszámlákra folyósítható, ami ellentétes az egységes monetáris és fizetési unió elképzelésével; |
|
130. |
üdvözli az olyan intézkedések kidolgozását, amelyek hozzájárulnak a szakmai és a magánélet jobb egyensúlyához, ideértve a parlamenti alkalmazottak kiterjesztett távmunka-lehetőségének és a munkahelyi jóllétet elősegítő intézkedéseknek a bevezetését; ugyanakkor rámutat a Parlamentben való fizikai jelenlét értékére; kiemeli a távmunka és a távszavazás hozzájárulását a Parlament karbonlábnyomának további csökkentéséhez; hangsúlyozza annak szükségességét, hogy a Parlament személyzetének és képviselőinek továbbra is lehetőséget biztosítsanak az úgynevezett hibrid ülésekre, valamint a távszavazásra; felhívja az Elnökséget, hogy továbbra is biztosítson mechanizmusokat e megoldások jövőbeni megkönnyítésére; |
|
131. |
támogatja az egyenlőségre és a sokszínűségre vonatkozó, 2014–2019 közötti cselekvési terv tevékenységeinek további megvalósítását; hangsúlyozza annak fontosságát, hogy minden szinten javuljon a nemek közötti egyensúly, beleértve a főigazgatók szintjét is; támogatja az Elnökség által 2019. április 3-án elfogadott, „A nemi szempontokon túlmutató sokféleség a Parlament Főtitkárságán – Jelenlegi helyzet és ütemterv” című jelentésben foglalt intézkedéseket; külön örvendetesnek tartja, hogy 2020-ban létrehoztak két kapcsolattartó pontot a Parlamenten belül, egyet az LMBTI+-hoz, egyet pedig a faji megkülönböztetéshez kapcsolódó kérdések számára – mindkettőt a DG PERS Egyenlőség, Befogadás és Sokféleség Osztályának irányítása alatt; |
|
132. |
emlékeztet az európai ombudsman megállapításaira és ajánlásaira (9); sajnálatát fejezi ki az EP szabadságokra vonatkozó jelenlegi politikája miatt, amely azt eredményezte, hogy két ikergyermek apjának csak 10 nap külön szabadságot biztosítottak, mivel nincs anyasági kapcsolata a gyermekeivel; szembeszökőnek tartja, hogy ezzel ellentétben a férj számára a Bizottság 20 hetes eseti különszabadságot biztosított; tudomásul veszi az EP igazgatásának írásbeli válaszát, amelyben megállapítja, hogy az EP szervezeti egységei új szabályokon dolgoznak; felhívja az EP igazgatását, hogy a rendkívüli szabadságra vonatkozó politikáját igazítsa a Bizottságéhoz, amely összhangban van a gyermek mindenek felett álló érdekével; |
|
133. |
üdvözli a Parlament két pozitív cselekvési programját, amely magában foglalta 12 fogyatékossággal élő szerződéses alkalmazott és két fogyatékossággal élő gyakornok felvételét az elmúlt két évben; |
|
134. |
támogatja, hogy 2019-ben figyelemfelhívó kampány indult a munkahelyi zaklatással szembeni zéró tolerancia politikájának előmozdítása érdekében; elismeri, hogy a Parlamentnél a zéró tolerancia politikája van érvényben a zaklatással szemben minden szinten, beleértve a képviselőket, a személyzetet és az akkreditált parlamenti asszisztenseket is; megjegyzi, hogy a 2019-es választásokat követően minden képviselőnek nyilatkozatot kellett aláírnia, amelyben megerősítették elkötelezettségüket a megfelelő magatartásról szóló kódex betartása mellett, amelyet 2019 januárjában beépítettek a Parlament eljárási szabályzatába; sajnálja azonban, hogy 2019-ben 10 új zaklatási ügyet indítottak, amelyek közül négy szexuális zaklatással volt kapcsolatos; üdvözli, hogy a Parlament a munkahelyi méltóságról és tiszteletről szóló önkéntes képzéseket biztosít a képviselők számára annak érdekében, hogy azok jó példával járhassanak elöl; ezzel összefüggésben mély sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az Elnökség nem volt hajlandó teljesíteni azt a plenáris üléseken többször is kinyilvánított igényt (10), hogy minden alkalmazott és képviselő számára vezessenek be kötelező jellegű zaklatásellenes képzéseket; sürgeti az Elnökséget, hogy ezt a kérést haladéktalanul teljesítse; |
|
135. |
azon a véleményen van, hogy a Parlamentnek biztosítania kell a munkahelyen a szoptató anyák számára szükséges alapvető feltételeket, ideértve különösen az időt és a mosdótól eltérő privát helyiséget; |
|
136. |
sajnálattal veszi tudomásul azt a Parlamentet érintő 38 ügyet, amelyek az Európai Csalás Elleni Hivatal előtt voltak folyamatban 2019-ben olyan témákkal kapcsolatban, mint például a parlamenti juttatások megfelelő felhasználása vagy az alkalmazottaknak az európai politikai struktúrák finanszírozásával kapcsolatos magatartása; rámutat arra, hogy 2019-ben 14 ügyet zártak le; mély aggodalmának ad hangot az esetek kimagasló száma miatt; felkéri a parlamenti szervezeti egységeket, hogy elemezzék részletesen az ezen esetekhez vezető meglévő pénzügyi, jogi, etikai és integritási kockázatokat, és javasoljanak megelőző intézkedéseket annak biztosítására, hogy ezek ne ismétlődjenek meg; |
|
137. |
tudomásul veszi, hogy 2019-ben a Parlamentben nem rögzítettek olyan esetet, amikor visszaélést jelentettek be; felhívja a Parlamentet, hogy a személyzeti szabályzatban szereplő saját belső szabályait teljes mértékben igazítsa a közelmúltban elfogadott (EU) 2019/1937 irányelvhez (11), és ennek részeként gondoskodjon átfogó szabályokról és biztonságos eljárásokról biztonságos bejelentési csatornák létrehozása révén; úgy véli, hogy a visszaélést bejelentő személyek védelme a demokrácia szerves eleme és elengedhetetlen a jogellenes tevékenységek és szabálysértések megelőzéséhez, illetve az azoktól való visszatartáshoz; emlékeztet arra, hogy többek között az akkreditált parlamenti asszisztensek munkaszerződésük miatt kiszolgáltatott helyzetben vannak; megjegyzi továbbá, hogy a visszaélést bejelentő személyek a zaklatás áldozataihoz hasonlóan megfelelő védelmet érdemelnek, és ennek magában kell foglalnia egy, a visszaélést bejelentő személyek védelmével foglalkozó tanácsadó bizottság létrehozását is; felhívja a főtitkárt, hogy gondoskodjon róla, hogy a visszaélést bejelentő akkreditált parlamenti asszisztensek a zaklatás áldozatává vált akkreditált parlamenti asszisztensekkel azonos szintű védelemben részesüljenek; kéri a Parlamentet, hogy ahol csak lehetséges, hívja fel a parlamenti személyzet figyelmét a visszaélést bejelentő személyek számára nyújtott védelemre és arra, hogy a személyzeti szabályzat értelmében kötelesek jelenteni a jogellenes tevékenységeket és hivatali visszásságokat, továbbá felhívja a Parlamentet, hogy vegye fontolóra kötelező képzés bevezetését e tekintetben; megismétli az ezzel kapcsolatos tájékoztató kampányokra irányuló kérését; |
|
138. |
ismételten kéri a Parlament igazgatását, hogy a következő parlamenti ciklusban a lehető leghamarabb biztosítson kötelező képzéseket vagy kiadványokat az új akkreditált parlamenti asszisztenseknek, különösen pénzügyi és adminisztratív kérdésekkel kapcsolatban (kiküldetési megbízások, orvosi vizsgálatok, akkreditáció, parkolómatricák, látogatócsoportok, kiállítások stb.) az őket érintő adminisztratív eljárások zavartalan menetét akadályozó rendszerszintű hibák elkerülése érdekében; e tekintetben kiemeli a parlamenti bizottságok munkájával kapcsolatos technikai képzés szükségességét, valamint a munkaidőn kívüli nyelvtanfolyamokon való részvétel lehetőségét; |
|
139. |
súlyos aggodalmának ad hangot a Parlament két, nevezetesen a takarítási és az étkeztetési szolgáltatásokat nyújtó külső szerződéses partnerénél dolgozók munkakörülményei miatt; aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy egyre gyakrabban veszik igénybe ideiglenes vagy helyettesítő személyzet munkáját, ami munkakörülményeikre és a szolgáltatás minőségére is hatással van; megismétli a DG INLO-hoz az elmúlt években intézett azon felhívását, hogy végezzen független elégedettségi felmérést az érintett személyzet munkakörülményeiről; felhívja az igazgatást a Parlament közbeszerzési politikájának értékelésére az alvállalkozáson keresztül foglalkoztatott személyzet számára átlátható és kiszámítható munkakörülmények biztosítása érdekében; kéri a főtitkárt, hogy mielőbb kezdeményezzen tanulmányt arról, hogy e szolgáltatások belső hatáskörbe vonása milyen előnyökkel járhatna mind az intézmény, mind a munkavállalók munkavállalói jogai szempontjából, és azt terjessze a Költségvetési Bizottság és a Költségvetési Ellenőrző Bizottság elé, amint elkészül; |
|
140. |
üdvözli, hogy a Parlament önkiszolgáló éttermében változatosabb és fenntarthatóbb ételkínálatot vezettek be, ideértve a vegetáriánus és vegán termékek nagyobb választékát; megjegyzi, hogy a brüsszeli, strasbourgi és luxembourgi főbb létesítményekben visszajelzési terminálokat állítottak fel egy független ügyfél-elégedettségi felmérés elvégzése érdekében, amelynek célja annak megállapítása, hogy mely létesítményekben van szükség változtatásokra és fejlesztésekre; megállapítja, hogy a visszajelzési terminál az étkeztetési szolgáltatások tartós és határozott javulását mutatta a Kohl és a Martens épületekben, míg az elégedettségi arány alacsonyabb a Spinelli és a Paul-Henri Spaak épületekben; kéri, hogy a szükséges változtatások igazodjanak az ügyfelek igényeihez; megjegyzi, hogy a nem vegetáriánus ételek gyakran többe kerülnek, mint a vegetáriánus ételek; kéri, hogy valamennyi étkezde megfelelő módon helyezze ki az ételallergiásoknak szóló menüt a pult mellé, és kínáljon napi egy gluténmentes fogást; |
|
141. |
kiemeli, hogy a Covid19 okozta válság olyan döntéseket tett szükségessé, amelyek közvetlen hatást gyakorolnak a Parlament személyzetére, beleértve az alvállalkozóként foglalkoztatott és a szabadúszó alkalmazottakat is; e tekintetben rámutat többek között az Európai Történelem Háza, az Europa Experience helyszínek és az uniós kapcsolattartó irodák bezárásáról szóló határozatra, valamint a szabadúszó tolmácsok, továbbá a takarító és étkeztető személyzet megváltozott munkakörülményeire; elismeri, hogy a Covid19-világjárvány terjedéséhez kapcsolódó jelenlegi helyzetben az intézményeknek, a Parlamentet is beleértve, gyors és bürokráciamentes döntéseket kell hozniuk a vírus továbbterjedésének megelőzése és a személyzet biztonságának megóvása érdekében; felhívja azonban a Parlamentet, hogy minden döntésében tegyen eleget társadalmi kötelezettségeinek, kerülje el vagy kompenzálja az esetleges jövedelmi változásokat, és minden eszközzel kerülje el a Parlament épületeiben dolgozó személyek koronavírussal összefüggő elbocsátását; |
|
142. |
helyteleníti a COMPASS-csoport azon döntését, hogy 2021 januárjáig elbocsátja az étkeztetési szolgálat 80 alkalmazottját; üdvözli a COMPASS-csoporttal folytatott tárgyalást, amely az elbocsátások számát 49-re csökkentette, de továbbra is határozott elégedetlenségének ad hangot amiatt, hogy alkalmazottak elbocsátására kerül sor; megjegyzi, hogy az elbocsátott alkalmazottakat erről nem sokkal 2020 karácsonya előtt, egy világjárvány közepén tájékoztatták; hangsúlyozza, hogy az elbocsátott alkalmazottak egy része évtizedek óta a Parlament épületében dolgozott; emlékeztet arra, hogy a Parlament Unió-szerte többször kérte a vállalatokat, hogy tartsák meg alkalmazottaikat a világjárvány idején; felkéri a Parlament illetékes szerveit, hogy vizsgáljanak meg minden lehetséges alternatív megoldást, amely biztosíthatná valamennyi étkezde dolgozóinak megtartását, és kéri a Parlament igazgatását, hogy keressen megoldásokat a szociális párbeszéd keretében; felkéri az Elnökséget, hogy vizsgálja felül a Parlament kiszervezési politikáját; sürgeti a főtitkárt, hogy haladéktalanul válaszoljon a 355 képviselő által aláírt, az elbocsátással kapcsolatban küldött levélre; kéri a Parlament közbeszerzési politikájának értékelését az alvállalkozásban nyújtott szolgáltatásokkal kapcsolatos munkakörülmények átláthatóbbá és kiszámíthatóbbá tétele érdekében; felhívja a Parlamentet, hogy számoljon be a mentesítésért felelős hatóságnak ezen értékelés eredményéről; |
|
143. |
hangsúlyozza, hogy a napi szolidaritási étkeztetés és a Parlament egyéb szolidaritási intézkedései, amelyekről az Elnökség határozott, csökkentették a parlamenti étkeztetési szolgáltatókat és alkalmazottaikat érintő pénzügyi, gazdasági és szociális hatásokat; megjegyzi, hogy a Parlament igyekszik minél több munkahelyet megmenteni a foglalkoztatási szempontból észszerű és egyben a parlamenti költségvetés felhasználása szempontjából is indokolt mértékben; |
|
144. |
megemlíti az azon akkreditált parlamenti asszisztensek helyzetére talált megoldásokat, akik megszakítás nélkül két parlamenti jogalkotási cikluson keresztül dolgoztak, de legfeljebb két hónap hiányzik az uniós intézmények nyugdíjrendszere szerinti nyugdíjjogosultsághoz szükséges tíz ledolgozott évükből; sajnálja, hogy a nagy számú és folyamatos figyelmeztetés ellenére túl későn született megoldási javaslat az előző jogalkotási ciklus folyamán; továbbá sajnálja, hogy az egyetlen rendelkezésre álló megoldás kizárólag néhány képviselő jóindulatától függött, akik tisztában voltak a helyzettel és szolidaritást tanúsítottak ezen akkreditált parlamenti asszisztensekkel szemben; továbbá helyteleníti, hogy az igazgatás nem tájékoztatta erről az új parlamenti ciklusra megválasztott képviselőket, valamint arról sem, hogy ezekben az esetekben köthetnek hat hónapnál rövidebb idejű szerződéseket, és ennek eredményeként ezen akkreditált parlamenti asszisztensek közül sokan nehezen – sőt néhányan egyáltalán nem – tudtak találni olyan képviselőt, aki hajlandó rövid időre, megszakítás nélküli szerződéssel alkalmazni őket; |
|
145. |
ismételten aggodalmát fejezi ki azon állítólagos gyakorlat miatt, hogy a képviselők arra kötelezik az akkreditált parlamenti asszisztenseket, hogy kiküldetési megbízás, kiküldetési költségtérítés vagy akár utazási költségtérítés nélkül is vállaljanak kiküldetéseket, elsősorban Strasbourgba; véleménye szerint az efféle gyakorlat teret enged a visszaéléseknek, mivel ha az akkreditált parlamenti asszisztensek kiküldetési megbízás nélkül utaznak, nemcsak saját forrásaikból kell fizetniük költségeiket, hanem munkahelyi biztosítással sem rendelkeznek; megismétli a főtitkárhoz intézett azzal kapcsolatos felhívásait, hogy ezt vizsgálja ki; |
|
146. |
ismételten kéri, hogy amikor az akkreditált parlamenti asszisztensek kiküldetésben strasbourgi üléseken vesznek részt, ugyanolyan napidíjat kapjanak, mint a tisztviselők; tudomásul veszi a főtitkár nyomon követő válaszát a Parlament három munkahelye közötti szolgálati utazások megtérítésére vonatkozó különböző szabályokról, amelyek a Parlament főtitkárságára és az akkreditált parlamenti asszisztensekre vonatkoznak; ragaszkodik a főtitkár által említett vonatkozó szabályok későbbi megváltoztatására irányuló kéréséhez; |
|
147. |
ismételten kéri az Elnökök Értekezletét és az Elnökséget, hogy újból mérlegeljék annak lehetőségét, hogy az akkreditált parlamenti asszisztensek bizonyos feltételek teljesülése mellett elkísérhessék a képviselőket a Parlament hivatalos küldöttségei és kiküldetései keretében, amint azt már több képviselő is kérte; tudomásul veszi a főtitkár által a 2018. évi mentesítés nyomon követése során ismertetett becsült pénzügyi hatást, azonban ragaszkodik ahhoz, hogy e lehetőséget korlátozottan alkalmazzák; új megbeszélést javasol az Elnökség és az Elnökök Értekezletének szintjén; |
|
148. |
kiemeli, hogy felül kell vizsgálni a Parlament humánpolitikáját annak érdekében, hogy az intézmény hasznosíthassa a Parlament alkalmazottainak tapasztalatait; úgy véli, hogy ezért meg kell változtatni a szabályokat annak érdekében, hogy az alkalmazottak összes kategóriája, beleértve az akkreditált parlamenti asszisztenseket is, részt vehessen a belső versenyvizsgákon, és, hogy olyan HR-fejlesztési rendszereket hozzanak létre, amelyek lehetővé teszik a Parlament számára, hogy az e kategóriákba tartozó személyzet szakértelmét az intézmény szolgálatában tartsa; |
A Parlament földrajzi szétszórtsága – Egyetlen székhely
|
149. |
megjegyzi, hogy a Számvevőszék becslései szerint a Strasbourgból Brüsszelbe való átköltözés évi 114 millió EUR megtakarítást eredményezhet, továbbá egyszeri 616 millió EUR megtakarítást, ha a strasbourgi épületektől sikerül megválni, ellenkező esetben viszont 40 millió EUR egyszeri költséggel kell számolni; megjegyzi, hogy az egyetlen székhely csak a Szerződés egyhangú módosításával valósulhat meg; emlékeztet arra, hogy a Parlament nagy többsége különféle állásfoglalásokban kifejezte az egyetlen székhely iránti támogatását az uniós adófizetők pénzének hatékony felhasználása érdekében; sürgeti a Tanácsot, hogy vegye tudomásul a Parlament álláspontját; |
|
150. |
emlékeztet arra, hogy a strasbourgi utazások által okozott többletköltségek ellentétesek a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvével; |
|
151. |
rámutat a Parlament Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottságához nemrégiben benyújtott tanulmányra (12); kiemeli a tanulmány következtetését, miszerint „a karbonsemlegességre törekedve egyértelmű, hogy a Parlamentnek fontolóra kell vennie az egy helyszínen való működést”; emlékeztet arra, hogy a Parlament az éghajlati és környezeti vészhelyzetről szóló, 2019. november 28-i állásfoglalásában (13) elkötelezte magát karbonlábnyomának csökkentése mellett; emlékeztet arra, hogy ugyanebben az állásfoglalásban a Parlament kinyilvánította az éghajlati és környezeti vészhelyzet tényét; megjegyzi, hogy a Parlament tevékenységeinek legnagyobb központja Brüsszel, és itt található a Tanács és a Bizottság, valamint más érdekeltek, nem kormányzati szervezetek, civil társadalmi szervezetek és a tagállamok képviseletei is; ezért úgy véli, hogy a strasbourgi székhely megtartása nem fenntartható és nem igazolható; |
|
152. |
ismételten hangsúlyozza, hogy a Covid19 okozta válság vis maior helyzetet jelent, amely arra kényszerítette a Parlamentet, hogy a 12 strasbourgi ülés jelentős részét törölje a 2020-as parlamenti ülésnaptárból; fenntartja, hogy a Covid19 okozta válság költségeit és egészségügyi következményeit nem szabad a Strasbourgba való költséges átköltözésekkel súlyosbítani; határozottan sürgeti a tagállamokat, hogy a Szerződéstől eltérve ne ragaszkodjanak a strasbourgi kompenzációs ülésekhez; |
Önkéntes nyugdíjalap
|
153. |
emlékeztet a képviselők statútuma 27. cikkének (1) és (2) bekezdésére, amely szerint „Az Európai Parlament által létrehozott önkéntes nyugdíjalap e statútum hatálybalépése után továbbra is működik azon képviselők vagy volt képviselők számára, akik ezen alapban jogokat vagy várományokat szereztek”, és hogy „A szerzett jogok és várományok teljeskörűen fennmaradnak”; |
|
154. |
megjegyzi továbbá, hogy 2019 végén a figyelembe veendő nettó eszközök összege 111 millió EUR, míg a biztosításmatematikai kötelezettségeké 439,6 millió EUR volt, aminek következtében a becsült biztosításmatematikai hiány 328,6 millió EUR-ra nőtt; mélységesen aggódik az önkéntes nyugdíjalap kimerülésének lehetősége miatt; hangsúlyozza, hogy az alap jelenlegi helyzete nem teszi lehetővé jövőbeli kötelezettségvállalásainak teljesítését; meggyőződése, hogy a szabályok jogi következményei további magyarázatot igényelnek és/vagy szükség van a szabályok módosítására; felkéri a Számvevőszéket, hogy terjesszen elő új véleményt az önkéntes nyugdíjalapról, és abban vizsgálja meg a hiány csökkentésének minden lehetőségét; kijelenti, hogy a Parlament megvárja a Számvevőszék határozatát, és azt haladéktalanul végrehajtja; |
|
155. |
emlékeztet a 2017. évi mentesítésről szóló parlamenti állásfoglalás 118. bekezdésére, amely felszólított az önkéntes nyugdíjalap jogi alapjainak vizsgálatára, különös tekintettel arra, hogy a Parlamentnek van-e jogi kötelezettsége arra, hogy garantálja a várományok teljes körű fenntartását, valamint, hogy pótolja az alap potenciális hiányait vagy „friss” pénzt helyezzen az alapba, tekintettel arra, hogy az önkéntes nyugdíjalap a luxemburgi jog szerint változó alaptőkéjű befektetési társaság (SICAV), nem pedig hagyományos nyugdíjalap, ami azt jelentené, hogy elvben nincs ilyen kötelezettség; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a vizsgálatra irányuló felhívásra válaszul a főtitkár még nem terjesztett elő semmilyen megállapítást; |
|
156. |
emlékeztet arra, hogy ezek a várható jövőbeli kötelezettségek több évtizedre oszlanak el, de mélységesen aggódik amiatt, hogy bár az önkéntes nyugdíjalap által 2019-ben fizetett teljes összeg körülbelül 18 millió EUR-t tesz ki és ez a szám 2025-re várhatóan 20 millió EUR-ra nő; |
|
157. |
emlékeztet arra, hogy 2018. december 10-i ülésén az Elnökség úgy határozott, hogy módosítja a nyugdíjrendszerre vonatkozó szabályokat: a nyugdíjkorhatárt 63 évről 65 évre emeli, és a nyugdíjrendszer fenntarthatóságának javítása érdekében a jövőbeli nyugdíjasok nyugdíjkifizetéseire 5 %-os adókulcsot vezet be; üdvözli, hogy a szabályváltozás azzal az azonnali hatással járt, hogy a 2019-es nyugdíjkifizetésekben megközelítőleg 325 000 EUR megtakarítást sikerült elérni, ebből 306 000 EUR a nyugdíjkorhatár emeléséből eredt, 19 000 EUR pedig abból, hogy 5 %-os adót vezettek be minden 2019. január 1. után megállapított nyugdíjra; kéri, hogy az Elnökség – amint a Bíróság meghozta a jelenlegi intézkedésekkel kapcsolatos határozatait – értékelje az összes szóba jövő lehetőséget annak érdekében, hogy igazságos megoldást találjon az önkéntes nyugdíjrendszerre és nyugdíjalapra, a lehető legkisebb mértékűre szorítva vissza a Parlament felelősségét, mivel uniós adófizetők pénzéről van szó; |
|
158. |
felszólítja a főtitkárt és az Elnökséget, hogy teljes mértékben tartsák tiszteletben a képviselők statútumát, és a nyugdíjalappal dolgozzanak ki egyértelmű tervet arra vonatkozóan, hogy a Parlament hogyan vállalja és vegye át a képviselők önkéntes nyugdíjalapjára vonatkozó kötelezettségeket; támogatja az Elnökségnek a főtitkárhoz intézett azon kérését, hogy meg kell vizsgálni, miként biztosítható az önkéntes nyugdíjalap fenntartható finanszírozása a képviselői statútum rendelkezéseivel összhangban, a teljes átláthatóság biztosítása mellett; kéri az Elnökséget és az önkéntes nyugdíjalap tagjait, hogy támogassák az önkéntes nyugdíjalap hiányának csökkentését célzó intézkedéseket; |
A Parlament működésének ökológiai és fenntarthatósági szempontjai
|
159. |
támogatja a környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszer (EMAS) használatát, amely az Európai Unió irányítási eszköze a magán- és állami szervezetek számára környezeti teljesítményüknek az 1221/2009/EK rendelettel (14) összhangban történő értékeléséhez és javításához; elismeri, hogy a Parlament az első olyan uniós intézmény, amely 2016-ban karbonsemlegessé vált, mivel a nem csökkenthető kibocsátásának 100 %-át ellentételezte; támogatja a Parlament kibocsátásainak további csökkentésére irányuló intézkedéseket, ideértve a távmunka célkitűzéseinek növelését a különböző főigazgatóságokon, a kiküldetések utazási idejének korlátozását és optimalizálását, valamint a fenntartható közlekedési módok használatának ösztönzését, pl. a kerékpár-parkolóhelyek számának növelésével; |
|
160. |
üdvözli, hogy a Parlament irodáiban használt A4-es papír 100 %-át újrahasznosítják, továbbá üdvözli a papírvásárlás 2019. évi jelentős csökkenését 2018-hoz viszonyítva; üdvözli a Parlament arra irányuló erőfeszítéseit, hogy növelje a papírmentes ülések számát, és felszólít arra, hogy szervezzenek több képzést valamennyi képviselő, alkalmazott és akkreditált parlamenti asszisztens számára a papírmentes eszközökről, amelyeket azért hoztak létre, hogy kevesebb dokumentum kinyomtatására kerüljön sor, valamint további kommunikációs kampányokat szorgalmaz; |
|
161. |
felszólít további ambiciózus intézkedések gyors végrehajtására, és úgy véli, hogy a végső célnak az egyszer használatos műanyagoktól mentes Parlamentnek kell lennie; |
|
162. |
megjegyzi, hogy a Parlamentnek szállított megújuló energia aránya 2019-ben 67 % maradt, és ezen arány legnagyobb részét a zöld villamos energia vásárlása adta; felhívja a Parlamentet, hogy növelje tovább a Parlament megújulóenergia-ellátásának arányát annak érdekében, hogy a lehető leghamarabb megvalósuljon a 100 %-os megújulóenergia-ellátás, ideértve azt is, hogy a Parlament tetőjét saját napenergia előállítására használják fel; |
|
163. |
emlékeztet arra, hogy az energiahatékonyságról szóló 2012/27/EU irányelv (15) értelmében az energiateljesítményre vonatkozó minimumkövetelmények teljesítése érdekében minden évben épületeink teljes alapterületének 3 %-át fel kell újítani; ajánlja, hogy az éves költségvetési tervezés során vegyék figyelembe az összes épület rendszeres felújítását, és hogy az összes épület teljes területe 3 %-ának megfelelő összeget különítsék el erre a célra, amint azt az Elnökség által 2018. április 16-án elfogadott „2019 után” című ingatlanstratégia is tükrözi; úgy véli, hogy ez az előirányzat a rendszeres és előrelátó ingatlanpolitika részét képezi, amelynek a mélyreható utólagos átalakításra is összpontosítania kell, továbbá biztosítania kell, hogy a Parlament az energiahatékonyság maximális javítására és ezzel megtakarításokra törekedjen a Parlament létesítményeinek energiafogyasztása és -költségei terén; |
|
164. |
üdvözli, hogy sikeresen házon belüli szolgáltatássá szervezték át a gépjárműszolgálatot és üdvözli a nulla kibocsátású járművekre történő fokozatos átállást annak érdekében, hogy legkésőbb 2024-re karbonsemleges szolgálati járműflotta álljon rendelkezésre; elismeri a nagy volumenű napi működést, és dicséri a szolgálat munkáját, amely magas elégedettségi arányt ért el a képviselők körében; felhívja a főtitkárt, hogy vezessen be felhasználóbarát online foglalási rendszert és vizsgálja meg a kihasználtság növelésének lehetőségeit, amely 2019-ben mindössze 3 %-os volt, továbbá bővítse a Brüsszel–Strasbourg útvonalon gépkocsifoglalásra jogosult felhasználók körét a Parlament környezeti hatásának csökkentése érdekében; kéri, hogy e lehetőséget jobban kommunikálják annak biztosítása érdekében, hogy egyetlen autó se utazzon üresen Strasbourgba, illetve onnan vissza; |
|
165. |
üdvözli, hogy az Elnökség 2019. december 16-án elfogadta a Parlament környezetközpontú irányítási rendszerének új, ambiciózus fő teljesítménymutatóit, köztük a szén-dioxid-kibocsátás 40 %-os csökkentésére kitűzött célt, amelyet 2024-ig, az új jogalkotási ciklusig kell elérni; kéri a szükséges intézkedések eredményes végrehajtását a cél időben történő elérése érdekében és rendszeres jelentéstételt a mentesítésért felelős hatóságnak az elért eredményekről; felhívja továbbá a Parlamentet, hogy a Covid19-világjárvány által okozott kibocsátáscsökkentés fényében értékelje újra EMAS-célkitűzését; |
|
166. |
elismerését fejezi ki a Parlament zöld közbeszerzés iránti elkötelezettségéért; megjegyzi, hogy a Parlament célja a szerződések értéksúlyozott százalékos arányának növelése egyes „környezetbarát”, „nagyon környezetbarát” vagy „jellegéből adódóan környezetbarát” minősítésű kiemelt termékek között; üdvözli, hogy 2019-ben a kiemelt termékkategóriákban a szerződések érték szerinti 89,1 %-a „környezetbarát”, „nagyon környezetbarát” vagy „jellegéből adódóan környezetbarát” minősítésű volt; üdvözli, hogy az Elnökség 2019. december 16-án új, ambiciózus fő teljesítménymutatókat fogadott el a zöld közbeszerzésre, ami azt jelenti, hogy a kiemelt termékkategóriákba tartozó szerződések átlagosan 90 %-ának „környezetbarát” vagy „jellegéből adódóan környezetbarát” besorolásúnak kell lennie a 2020 és 2024 közötti időszakban; hangsúlyozza, hogy tovább kell fejleszteni a zöld közbeszerzést a szerződések ökologizálására vonatkozó középtávú ambiciózus célok kitűzése révén; |
|
167. |
üdvözli a Parlament fenntarthatósági jelentés bevezetésére irányuló szándékát, amely magában foglalja a beszerzés társadalmi vonatkozásait, és felhívja a Parlamentet, hogy kövesse nyomon a szociális és fenntartható közbeszerzés területén mutatkozó fejleményeket, például az OECD közbeszerzéssel és felelős üzleti magatartással kapcsolatos munkáját és a vállalati átvilágítással kapcsolatos közelgő uniós jogszabályokat; úgy véli, hogy a felelős üzleti normák közbeszerzési és beszerzési politikáiba történő beépítésével a Parlament példát mutathat, megvédheti a közérdeket és biztosíthatja a közkiadások elszámoltathatóságát; |
|
168. |
üdvözli a Parlament parkolóira vonatkozóan kidolgozott új parkolási politikát, amelynek célja az elektromos járművek, nevezetesen a kerékpárok, teherszállító kerékpárok, robogók és autók használatának ösztönzése elektromos töltőállomások létesítése révén; felszólít arra, hogy ezt a politikát terjesszék ki a Parlament összes parkolójára; |
|
169. |
hangsúlyozza, hogy a Parlamentnek teljesítenie kell az éghajlatváltozással szembeni küzdelemmel kapcsolatos kötelezettségvállalásait, és ezért minden épületében megfelelő intézkedéseket kell tennie annak érdekében, hogy elegendő számú, minden alkalmazott számára hozzáférhető beltéri és kültéri kerékpáros parkolóról gondoskodjon, amelyek lopással, vandalizmussal és időjárási viszontagságokkal szembeni védelemmel vannak ellátva, és legalább a gépkocsiparkolókkal azonos szintű feltételeket biztosítanak; e tekintetben érdemes lehet egy matricával működő azonosítási rendszer bevezetése; |
|
170. |
üdvözli a kerékpárhasználat 2019. évi jelentős növekedését Brüsszelben 2018-hoz viszonyítva; |
|
171. |
tudomásul veszi a Parlament Strasbourgba történő rendszeres áthelyezésének környezeti hatásait; |
Tolmácsolás és fordítás
|
172. |
emlékeztet arra, hogy 2019-ben a Konferencialogisztikai és -tolmácsolási Főigazgatóság 530 alkalmazottal rendelkezett, és a Parlament teljes költségvetésének 2,6 %-ával gazdálkodott; |
|
173. |
elismerését fejezi ki a 2019-ben lezárult „egyablakos konferenciaszervezés (OSCO)” elnevezésű projekttel kapcsolatban, amely jelentősen egyszerűsítette a konferenciaszervezéssel kapcsolatos munkafolyamatokat, és lehetővé tette, hogy a Konferencialogisztikai és -tolmácsolási Főigazgatóság egységes kapcsolattartási ponttá váljon a parlamenti ülések, konferenciák és rendezvények szervezői számára nyújtott kiváló minőségű konferenciaszolgáltatások tekintetében; |
|
174. |
megjegyzi, hogy az Elnökség által 2019 júliusában elfogadott, többnyelvűségre vonatkozó felülvizsgált magatartási kódex egy aktualizált működési keretet teremtett, és lehetővé tette, hogy a magas színvonalú tolmácsolást erőforrás-hatékony módon, a felhasználók igényeihez igazodva lehessen biztosítani; sajnálatának ad hangot amiatt, hogy a többnyelvűségre vonatkozó felülvizsgált magatartási kódex továbbra sem tesz különbséget az Unió elsődleges jogon alapuló költségvetési és mentesítési gyakorlata és a nem jogalkotási munka között, és emiatt a Parlament Költségvetési Bizottságának és Költségvetési Ellenőrző Bizottságának minden évben az Elnökség engedélyét kell kérnie a fordításra benyújtott szövegekre vonatkozó évi 45 oldalas tartalék túllépéséhez; felszólítja a Parlamentet annak biztosítására, hogy a többnyelvűségre vonatkozó magatartási kódexet olyan módon alkalmazzák, hogy a Parlament Költségvetési Bizottsága és Költségvetési Ellenőrző Bizottsága ilyen éves eltérés kérelmezése nélkül gyakorolhassa a Parlament alapvető költségvetési és mentesítési feladatköreit; |
|
175. |
elismeréssel veszi tudomásul a vezetőség és a tolmácsszemélyzet képviselői között folytatott szociális párbeszédet, amelynek eredményeként 2018. szeptember 8-án új munkafeltételeket vezettek be; támogatja a vezetőség és a tolmácsok képviselői által az erőforrás-hatékony és teljes körű többnyelvűség biztosítása érdekében tett folyamatos erőfeszítéseket; |
|
176. |
megjegyzi, hogy sok közlemény és dokumentum csak angol nyelven érhető el; megjegyzi továbbá, hogy a munkaülések tolmácsolási lehetőség nélkül zajlanak; kéri a Parlamentet, hogy tartsa tiszteletben az Alapjogi Chartában és az 1/1958 rendeletben, valamint a belső iránymutatásokban és határozatokban, például a helyes hivatali magatartásra vonatkozó szabályzatban foglalt elveket, jogokat és kötelezettségeket; következésképpen kéri a Parlamentet, hogy biztosítsa a többnyelvűség tiszteletben tartásához szükséges emberi erőforrásokat, növelve a fordítást és a tolmácsolást ellátó személyzet számát; |
|
177. |
emlékeztet arra, hogy 2019-ben a Fordítási Főigazgatóság 1 117 alkalmazottal rendelkezett, és a Parlament teljes költségvetésének 0,5 %-ával gazdálkodott; |
|
178. |
elismerését fejezi ki a kiszervezett fordítások minőségének javítása érdekében a külső fordítók akkreditálására szolgáló rendszer bevezetésével kapcsolatban, amelynek központi elemei az olyan „akkreditált” fordítók alkalmazása, akiknek tesztelték a fordítási képességeit, a kiszervezett fordítások fokozott minőségellenőrzése a nyelvi osztályokon, valamint az elvárt színvonaltól elmaradó minőség esetén a szerződéses következmények szigorítása; |
|
179. |
felhívja a főtitkárt, hogy a plenáris ülésen elfogadott kérelmeknek megfelelően vizsgálja meg a nemzetközi jelnyelvi tolmácsolás valamennyi plenáris vitán történő bevezetésének megvalósíthatóságát, és a valamennyi állampolgár egyenlő hozzáférésének elvével összhangban hajtsa végre ezt a határozatot; |
Pénzügyek és igazgatás
|
180. |
emlékeztet arra, hogy 2019-ben a DG FINS 222 alkalmazottal rendelkezett, és a Parlament teljes költségvetésének 22,7 %-ával gazdálkodott; |
|
181. |
helyteleníti az utazási költségek 2019-es visszatérítésében tapasztalható jelentős elmaradást; szorgalmazza, hogy biztosítsanak és tartsanak fenn elégséges erőforrást a DG FINS számára, és ezeket az erőforrásokat olyan módon osszák el, amellyel elkerülhető az elmaradások felhalmozódása; |
|
182. |
tudomásul veszi, hogy a Parlament új utazási irodája 2019. január 1-jén megkezdte működését; megjegyzi, hogy a képviselők nehezen tudták elérni az utazási iroda telefonos ügyfélszolgálatát munkaidőben és munkaidőn kívül egyaránt; kéri a rendelkezésre állás javítását; megjegyzi, hogy a képviselők esetében az utazási iroda a Képviselői Útiköltségek és Napidíjak Osztályának irányelveit követi, amelyek szerint a felajánlott járatoknak mindig az indulás helye és a célpont közötti legközvetlenebb útvonalon, valamint a legolcsóbb viteldíjakon kell alapulniuk, ha több légitársaság tesz ajánlatot ugyanarra az összeköttetésre; megjegyzi, hogy az utazási iroda által a Parlamentnek nyújtott szolgáltatások forgalmának eredményeként kapott minden bevételt vissza kell téríteni a Parlamentnek; megjegyzi, hogy az előző évhez képest a panaszok éves száma állandó maradt: 2019-ben 63 panaszt vettek nyilvántartásba, ami az abban az évben összesen lebonyolított 144 913 tranzakció 0,043 %-át tette ki, és a nyilvántartásba vett panaszok többsége az új utazási iroda által nyújtott szolgáltatások minőségére vonatkozott és az átállásból, valamint az új iroda működésének megkezdéséből adódott, ideértve a késői járattörléseket és az utazási késéseket is; |
|
183. |
határozottan megkérdőjelezi a Parlament 2021. évi pénzügyi évre tervezett bevételeiről és kiadásairól szóló, 2020. május 14-i európai parlamenti állásfoglalás (16) (2019/2214(BUD)) 40. bekezdését, amely felkéri az Elnökséget, hogy vizsgálja felül az európai parlamenti képviselők statútumának végrehajtási intézkedéseit annak érdekében, hogy a képviselők számára juttatott visszatérítés Unión belüli utazásaik során a turistaosztályra szóló rugalmas repülőjegyek ára alapján történjen, kivételt téve a négy óránál hosszabb vagy átszállással közlekedő repülőutakkal; szorgalmazza, hogy a felkínált repülőjegyek tekintetében továbbra is biztosítsanak egyenlő bánásmódot a képviselők számára; emlékeztet továbbá a Parlament azon céljára, hogy tovább kívánja csökkenteni a kibocsátását, és hangsúlyozza, hogy a szükséges légi utazások legkevésbé szennyező módja a közvetlen járatok és a rugalmas repülőjegyek alkalmazása; |
Általános költségtérítés
|
184. |
emlékeztet arra a határozatra, hogy minden képviselőnek külön bankszámlával kell rendelkeznie, amelyre az általános költségtérítésük érkezik; üdvözli, hogy a Parlament szigorúan végrehajtotta ezt a kötelezettséget, ami 100 %-os megfelelési arányt eredményezett; |
|
185. |
emlékeztet a Parlament – az Elnökség által 2019. március 11-én elfogadott – eljárási szabályzata 11. cikkének (4) bekezdésére, amely úgy rendelkezik, hogy „Az Elnökség a Parlament weboldalán a képviselők személyes online oldalán biztosítja a szükséges infrastruktúrát azon képviselők számára, akik a képviselői statútumban és annak végrehajtási rendelkezéseiben foglalt alkalmazandó szabályoknak megfelelően közzé kívánják tenni az önkéntes ellenőrzés eredményét vagy a megerősítést arra vonatkozóan, hogy a számukra juttatott általános költségtérítés megfelel a képviselői statútumban és annak végrehajtási intézkedéseiben foglalt alkalmazandó szabályoknak”; megjegyzi, hogy a képviselők saját felelősségükre, egyénileg és saját választásuk szerint teszik közzé ezeket, és a Parlament igazgatása nem felel a szolgáltatott információk összegyűjtéséért; felhívja a Parlament szervezeti egységeit, hogy küldjenek évente emlékeztetőt a képviselőknek erről a lehetőségről; felhívja a Parlamentet, hogy rendszeresen tájékoztassa a mentesítésért felelős hatóságot arról, hogy hány képviselő követi ezeket az ajánlásokat annak érdekében, hogy növeljék az átláthatóságot és az elszámoltathatóságot az uniós adófizetők pénzének felhasználása kapcsán; |
|
186. |
emlékeztet arra, hogy az eljárási szabályzat 2. cikkében foglaltak szerint a képviselők megbízatásukat függetlenül és szabadon gyakorolják; hangsúlyozza, hogy az etikai szabályok és normák kidolgozásával megbízott bármely szerv feladata a kijelölt feladatokra korlátozódik, és annak biztosítania kell, hogy ajánlásai ne korlátozzák vagy akadályozzák a képviselők megbízatásának szabad gyakorlását; |
|
187. |
hangsúlyozza, hogy az általános költségtérítés egyösszegű juttatás, és kiemeli a megbízatás független és szabad gyakorlásának szükségességét az eljárási szabályzatban foglaltak szerint; üdvözli az Elnökség azon döntését, hogy munkacsoportot bíz meg azzal, hogy értékelje, miként működött az általános költségtérítés az elmúlt években, és keressen megvalósítható módszereket az általános költségtérítés kezelésére; felkéri az Elnökséget, hogy 2021 végéig hozzon határozatot; hangsúlyozza, hogy az általános költségtérítések kezelése nem növelheti a bürokráciát a képviselői irodák és a Parlament igazgatása számára; |
|
188. |
kiemeli, hogy az Elnökség általános költségtérítésről szóló 2018. évi határozata kimondja, hogy az Elnökség ezt a határozatot 2022 végéig fenntartja, és a 9. parlamenti ciklus során szerzett tapasztalatok alapján értékeli fogja; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az Elnökség továbbra is figyelmen kívül hagyja a plenáris ülés számos alkalommal kifejezett, az általános költségtérítés további reformjára vonatkozó akaratát (17), ezáltal aktívan megakadályozva, hogy a képviselőknek az uniós adófizetők pénzéből finanszírozott kiadásai átláthatóbbá és elszámoltathatóbbá váljanak; sürgeti az Elnökséget, hogy haladéktalanul hajtsa végre a plenáris ülés 2017. és 2018. évi parlamenti mentesítési jelentésben foglalt, az általános költségtérítésre vonatkozó szabályok módosításáról szóló határozatait; hangsúlyozza, hogy a nagyobb átláthatóság és pénzügyi elszámoltathatóság érdekében hozott új önkéntes és/vagy választható intézkedések nem teremthetnek szükségtelen bürokráciát a képviselők és irodáik számára; |
|
189. |
hangsúlyozza, hogy a jó kormányzás hatékony és eredményes pénzgazdálkodáson és arányosságon alapul; felkéri az Elnökséget, hogy vegye figyelembe minden további beruházás költséghatékonyságát és arányosságát, valamint az adófizetők pénzének további költésével és a bürokrácia növelésével elért előnyöket; |
Éves jelentés az odaítélt szerződésekről
|
190. |
emlékeztet arra, hogy a költségvetési rendelet rögzíti, hogy milyen információkat kell biztosítani a költségvetési hatóság és a nyilvánosság számára az intézmény által odaítélt szerződések tekintetében; megjegyzi, hogy a költségvetési rendelet értelmében közzé kell tenni a több mint 15 000 EUR értékű odaítélt szerződéseket, amely összeg egyben az az értékhatár is, amely felett kötelező versenytárgyalási eljárást kiírni; |
|
191. |
megállapítja, hogy 2019-ben összesen 225 szerződést ítéltek oda, amelyek közül 83 szerződés 597,3 millió EUR összértékben nyílt és meghívásos eljárások alapján jött létre, míg 141 szerződés 208,5 millió EUR összértékben tárgyalásos eljárásokon alapult; megállapítja, hogy a tárgyalásos eljárás keretében odaítélt szerződések teljes száma az odaítélt szerződések összértékének százalékában kifejezve a 2018. évi 6 %-ról 2019-ben 26 %-ra, a mennyiség tekintetében pedig a 2018. évi 35,86 millió EUR-ról 2019-ben 208,53 millió EUR-ra nőtt; |
|
192. |
megállapítja, hogy a 2019-ben és 2018-ban odaítélt szerződések – köztük ingatlanszerződések – szerződéstípus szerinti lebontása a következő:
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
193. |
megállapítja, hogy a 2019-ben és 2018-ban odaítélt szerződések alkalmazott eljárás szerinti darabszámra és összegre való lebontása a következő:
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
194. |
sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a Parlament áru- és szolgáltatás-beszerzési szerződéseire vonatkozó összes nyilvános tender között 1 369 egy ajánlattevős tender volt; megjegyzi, hogy az egy ajánlattevős tenderek jelentősen veszélyeztetik a közpénzek megfelelő felhasználását; felhívja a Parlamentet, hogy vizsgálja meg a verseny nyilvánvaló hiányának okait, és tegye meg a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy a jövőbeni eljárásokban ne legyenek egy ajánlattevős tenderek; |
Képviselőcsoportok (4 0 0. költségvetési tétel)
|
195. |
tudomásul veszi, hogy a 4 0 0. költségvetési tételben a képviselőcsoportok és a független képviselők számára beállított előirányzatokat 2019-ben a következőképpen használták fel (18):
Megjegyzések a fenti táblázathoz:
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
196. |
üdvözli, hogy a képviselőcsoportok független külső könyvvizsgálói a 2019. évi pénzügyi évre vonatkozóan csak korlátozás nélküli véleményeket adtak ki; |
Európai politikai pártok és európai politikai alapítványok
|
197. |
megjegyzi, hogy a hatóságot 2016-ban hozták létre azzal a feladattal, hogy értékelje a nyilvántartásba vételi kérelmeket, nyilvántartásba vegye az új uniós pártokat és alapítványokat, figyelemmel kísérje azok finanszírozását, és szankciókat szabjon ki, ha elmulasztják kötelezettségeiket; tudomásul veszi, hogy a hatóság 2017-ben vált teljes mértékben működőképessé; |
|
198. |
megjegyzi, hogy 2018 volt az 1141/2014/EU, Euratom rendelet (19) minden részre kiterjedő végrehajtásának első éve, különös tekintettel a hatóság szerepére; megállapítja, hogy az említett rendelet alapján a hatóság 2019-ben első alkalommal vizsgálta felül az európai politikai pártok és alapítványok 2018-as pénzügyi évre vonatkozó elszámolásait; |
|
199. |
megjegyzi, hogy a 2019-es európai választások keretében a hatóság a Pénzügyi Főigazgatósággal közösen elvek egész sorát dolgozta ki annak érdekében, hogy érvényesíthetővé tegye az európai politikai pártoknak az európai választásokon folytatott kampányokhoz való jogát, ugyanakkor meghatározza annak korlátait; elismeri a rendelet jellegéből adódó gyakorlati nehézségeket, és hangsúlyozza a rendelet felülvizsgálatának szükségességét; megállapítja, hogy a szankciók automatikus jellegűek, és rámutat arra, hogy nagyobb arányosságra és rugalmasságra van szükség; |
|
200. |
üdvözli, hogy a hatóság a nagyobb átláthatóság felé mozdult el, ami kiterjedt arra, hogy 2020-ban első alkalommal korlátozás nélkül közzétette a 2019-re vonatkozó éves tevékenységi jelentését, valamint az igazgatója részt vett a Parlament mentesítéséről 2020. november 16-án tartott éves meghallgatáson; |
|
201. |
felszólítja a hatóságot annak biztosítására, hogy az európai politikai pártok és alapítványok nyilvántartásba vételére és pénzügyi helyzetére vonatkozó információk a lehető legnagyobb mértékben – felhasználóbarát, teljes és naprakész módon – nyilvánosan elérhetőek legyenek; |
|
202. |
tudomásul veszi, hogy 2019-ben a 4 0 2. költségvetési tétel előirányzatait a következőképpen használták fel (20):
Megjegyzések: Megjegyzés (1): A 2018. évi végleges finanszírozás második részéből és a 2021. január 18-i elnökségi határozat szerinti 2019. évi végleges finanszírozás első részéből áll. |
|
203. |
tudomásul veszi, hogy 2019-ben a 4 0 3. költségvetési tétel előirányzatait a következőképpen használták fel (21):
|
|
204. |
üdvözli a Bizottság azon szándékát, hogy 2021 végén felülvizsgálja az európai politikai pártok és az európai politikai alapítványok jogállásáról és finanszírozásáról szóló (EU, Euratom) 2018/673 rendeletet (22) azzal a céllal, hogy túllépjen a finanszírozási és átláthatósági szabályokra vonatkozó jelenlegi célkitűzésen, és könnyítse az 1141/2014/EU, Euratom rendelet 3. cikke szerinti bejegyzési feltételeket, továbbá valamennyi uniós polgár számára megnyissa a tagságot az európai szinten tevékenykedő politikai pártok inkluzívabb képviseletének biztosítása érdekében; |
|
205. |
aggodalommal jegyzi meg, hogy számos, az európai politikában aktív és a Parlamentben képviselt transznacionális politikai párt nem jogosult hivatalosan európai politikai pártként bejegyeztetni magát az (EU, Euratom) 2018/673 rendeletben felsorolt követelmények miatt, ami akadályozza a kisebb politikai pártok európai szintű demokratikus képviseletét; javasolja, hogy e tekintetben a Bizottság 2021 végéig terjesszen elő nagyratörő reformjavaslatot. |
(1) A Tanács 1311/2013/EU, Euratom rendelete (2013. december 2.) a 2014–2020-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről (HL L 347., 2013.12.20., 884. o.).
(2) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1725 rendelete (2018. október 23.) a természetes személyeknek a személyes adatok uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek általi kezelése tekintetében való védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 45/2001/EK rendelet és az 1247/2002/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 295., 2018.11.21., 39. o.).
(3) A Tanács 1417/2013/EU rendelete (2013. december 17.) az Európai Unió által kibocsátott laissez-passer formátumának megállapításáról (HL L 353., 2013.12.28., 26. o.).
(4) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/882 irányelve (2019. április 17.) a termékekre és a szolgáltatásokra vonatkozó akadálymentességi követelményekről (HL L 151., 2019.6.7., 70. o.).
(5) https://www.dw.com/en/exclusive-eu-taps-chinese-technology-linked-to-muslim-internment-camps-in-xinjiang/a-55362125
(6) https://www.npr.org/2019/10/08/768150426/u-s-blacklists-chinese-tech-firms-over-treatment-of-uighurs?t=1611915285989
(7) https://ec.europa.eu/trade/policy/accessing-markets/public-procurement/
(8) https://joinup.ec.europa.eu/sites/default/files/news/2020-06/D.01.06_Final_report_v3.00.pdf
(9) A „Stratégiai kezdeményezés egyes alkalmazottak szabadságjogairól és a gyermek mindenek felett álló érdekéről” című dokumentumban (SI/1/2019/AMF).
(10) Az Európai Parlament (EU) 2020/1880 állásfoglalása (2020. május 14.) az Európai Unió 2018. évi pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozat szerves részét képező megjegyzésekkel, I. szakasz – Európai Parlament (115. bekezdés) (HL L 417., 2020.12.11., 122. o.); az Európai Parlament 2017. október 26-i állásfoglalása a szexuális zaklatás és bántalmazás ellen az Unióban folytatott küzdelemről (17. bekezdés) (HL C 346., 2018.9.27., 192. o.).
(11) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/1937 irányelve (2019. október 23.) az uniós jog megsértését bejelentő személyek védelméről (HL L 305., 2019.11.26., 17. o.).
(12) https://www.europarl.europa.eu/meetdocs/2014_2019/plmrep/COMMITTEES/ENVI/DV/2020/11-16/IPOL_STU2020652735_EN.pdf
(13) Elfogadott szövegek, P9_TA(2019)0078.
(14) Az Európai Parlament és a Tanács 1221/2009/EK rendelete (2009. november 25.) a szervezeteknek a közösségi környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszerben (EMAS) való önkéntes részvételéről és a 761/2001/EK rendelet, a 2001/681/EK és a 2006/193/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 342., 2009.12.22., 1. o.).
(15) Az Európai Parlament és a Tanács 2012/27/EU irányelve (2012. október 25.) az energiahatékonyságról, a 2009/125/EK és a 2010/30/EU irányelv módosításáról, valamint a 2004/8/EK és a 2006/32/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 315., 2012.11.14., 1. o.).
(16) Elfogadott szövegek, P9_TA(2020)0123.
(17) 2017. évi mentesítés: Az EU általános költségvetése – Európai Parlament, 2019. március 26.; 2018. évi mentesítés: Az EU általános költségvetése – Európai Parlament, 2020. május 14.
(18) Valamennyi összeg ezer EUR-ban.
(19) Az Európai Parlament és a Tanács 1141/2014/EU, Euratom rendelete (2014. október 22.) az európai politikai pártok és az európai politikai alapítványok jogállásáról és finanszírozásáról (HL L 317., 2014.11.4., 1. o.).
(20) Valamennyi összeg ezer EUR-ban.
(21) Valamennyi összeg ezer EUR-ban.
(22) Az Európai Parlament és a Tanács (EU, Euratom) 2018/673 rendelete (2018. május 3.) az európai politikai pártok és az európai politikai alapítványok jogállásáról és finanszírozásáról szóló 1141/2014/EU, Euratom rendelet módosításáról (HL L 114. I, 2018.5.4., 1. o.).