<!DOCTYPE html PUBLIC "yes" "xhtml1-strict.dtd">
<html xmlns="http://www.w3.org/1999/xhtml">
<!--GENDOC2XHTML # converter_version: 1.2.10-->
  <head>
    <title>2023-11-202311C123202202600-00-TRA-DOC-HU-CONCL-C-0260-22-202305131-07_00</title>
    <meta content="text/html; charset=utf-8" http-equiv="Content-Type"/>
    <meta content="" name="Gendoc_DGTGeneratedDate"/>
    <meta content="hu-HU" name="Gendoc_Lang"/>
    <meta content="" name="Gendoc_GenerationDate"/>
    <meta content="" name="IsFlattened"/>
    <meta content="1" name="NumProc"/>
    <meta content="Final" name="Gendoc_EditionType"/>
    <meta content="0001" name="Gendoc_CaseNumberSuite"/>
    <meta content="4/12/2023 13:01:07" name="Gendoc_LastVerificationDate"/>
    <meta content="" name="Gendoc_ProcedureNumber"/>
    <meta content="hu" name="Gendoc_LangCode"/>
    <meta content="CNC" name="TypeDoc"/>
    <meta content="u1TNQPtyUuMmm5zX9rYycOXHe7nidkMNN08pFEZ+ihYmJ4H0kr17zihiosMM6t8VB/mkBzGFEBL14uZAXw8ZxJvfLVIsjtqBplzeNyKB9sbvV2mDQxQkHBJNpzKKk3df4GoNOuDgjNeDeyQeVFDns8WuXxsjCAZ3cV8QbXAZTBw=" name="GenDocUID"/>
    <meta content="P" name="TypeProc"/>
    <meta content="" name="CreateCustomParts"/>
    <meta content="OK" name="ReadyToPublish"/>
    <meta content="emn" name="Gendoc_User"/>
    <meta content="" name="EP_Mode"/>
    <meta content="" name="Gendoc_DGTGenerated"/>
    <meta content="" name="Gendoc_Vademecum"/>
    <meta content="0260" name="NumeroOrdre"/>
    <meta content="2022" name="Annee"/>
    <meta content="P" name="Gendoc_ProcedureType"/>
    <meta content="" name="EP_Version"/>
    <meta content="HU" name="Langue"/>
    <meta content="emn" name="Gendoc_DGTGeneratedUser"/>
    <meta content="FAST_document_go_ok" name="Gendoc_LastVerificationStatus"/>
    <meta content="CNC_C" name="Gendoc_GendocTemplateType"/>
    <meta content="TRUE" name="WithoutAuthorBlockFlatP"/>
    <meta content="GenDoc 05/07/2023 08:32:35" name="Created"/>
    <meta content="" name="Canevas3_Vademecum"/>
    <meta content="TRUE" name="WithoutAuthorBlock"/>
    <meta content="" name="Gendoc_CaseYear"/>
    <meta content="false" name="Generation_In_Progress"/>
    <meta content="C" name="Juridiction"/>
    <meta content="482661003d684557869efe9594246a98" name="DocumentIdentifier"/>
    <meta content="0260" name="Gendoc_CaseNumber"/>
    <meta content="ImportedWithoutSource" name="SdlIdentifier"/>
    <meta content="RP" name="NatureAff"/>
    <meta content="RP" name="Gendoc_CaseNature"/>
    <meta content="0001" name="NumSuite"/>
    <meta content="C" name="Gendoc_Juridiction"/>
  </head>
  <body>
    <div style="header">
      <div id="rId24" style="first"/>
      <div id="rId20" style="even">Collins főtanácsnok indítványa – C‑260/22. sz. ügy</div>
      <div id="rId21" style="default">Seven.One Entertainment Group</div>
    </div>
    <p class="C36Centre" id="para-1" title="page-1">
      ANTHONY MICHAEL COLLINS
    </p>
    <p class="C36Centre" id="para-2" title="page-1">
      FŐTANÁCSNOK INDÍTVÁNYA
    </p>
    <p class="C36Centre" id="para-3" title="page-1">
      Az ismertetés napja: 2023. július 13. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-1" href="#t-1">1</a>
</span>)
      
    </p>
    <p class="C38Centregrasgrandespacement" id="para-4" title="page-1">
      C‑260/22. sz. ügy
    </p>
    <p class="C37Centregras" id="para-5" title="page-1">
      Seven.One Entertainment Group GmbH
    </p>
    <p class="C37Centregras" id="para-6" title="page-1">
      kontra
    </p>
    <p class="C37Centregras" id="para-7" title="page-1">
      Corint Media GmbH
    </p>
    <p class="C39Centreespacement" id="para-8" title="page-1">
      (a Landgericht Erfurt [erfurti regionális bíróság, Németország] által benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem)
    </p>
    <p class="C71Indicateur" id="para-9" title="page-1">
      „Előzetes döntéshozatal – 2001/29/EK irányelv – A 2. cikk e) pontja – Többszörözési jog a műsorsugárzó szervezetek számára műsoraik rögzítése tekintetében – Az 5. cikk (2) bekezdésének b) pontja – A magáncélú másolásra vonatkozó kivétel – A méltányos díjazás feltétele – Üreshordozó-díj – A műsorsugárzó szervezeteknek okozott hátrány – Az Európai Unió Alapjogi Chartája – Egyenlő bánásmód – Az uniós jog elsőbbségének elve és a közvetlen hatály elve – Tág értelemben véve a közszférába tartozó szervek”
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-10" title="page-1">
      
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">I.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Bevezetés</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">1.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Landgericht Erfurt (erfurti regionális bíróság, Németország) jelen előzetes döntéshozatal iránti kérelme a Seven.One Entertainment Group GmbH, a „SAT.1 Gold” (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-2" href="#t-2">2</a>
</span>) műsorainak németországi előállításával és sugárzásával foglalkozó műsorsugárzó szervezet (a továbbiakban: felperes) és a Corint Media GmbH, a magántulajdonban lévő televíziós csatornák és rádióállomások szerzői jogi érdekeit védő és érvényesítő közös jogkezelő szervezet (a továbbiakban: alperes) által kötött kizárólagos szerzői jogkezelési szerződés (a továbbiakban: szerződés) tárgyában indult eljárás keretében merül fel. A szerződés alapján az alperes kötelezettséget vállalt arra, hogy érvényesíti a felperesnek a rögzített műsorai természetes személyek általi magáncélú többszörözése után járó méltányos díjazáshoz való jogát. Az alperes azt állítja, hogy nem köteles e jogot érvényesíteni, mivel a nemzeti szerzői jogi szabályozás ugyan lehetővé teszi a magáncélú másolást a műsorok rögzítése tekintetében, de kizárja a díjazáshoz való megfelelő jogot.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">2.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az előzetes döntéshozatal iránti kérelem a 2001/29/EK irányelv 2. cikke e) pontjának és 5. cikke (2) bekezdése b) pontjának értelmezésére vonatkozik. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-3" href="#t-3">3</a>
</span>) A 2001/29 irányelv 2. cikkének e) pontja kizárólagos többszörözési jogot biztosít a műsorsugárzó szervezetek részére a műsoraik rögzítése tekintetében. A 2001/29 irányelv 5. cikke (2) bekezdésének b) pontja értelmében a tagállamok a 2. cikkben szabályozott kizárólagos többszörözési jog alól korlátozásokat állapíthatnak meg a magáncélú másolásra vonatkozó kivételről rendelkezve. Ez a kivétel a bármely hordozóra természetes személy által magáncélra (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-4" href="#t-4">4</a>
</span>) történő többszörözésre vonatkozik, feltéve, hogy a jogosultak méltányos díjazásban részesülnek. Előzetes döntéshozatal iránti kérelmében a Landgericht Erfurt (erfurti regionális bíróság) arra vár választ, hogy a nemzeti jogi szabályozás megállapíthatja‑e a magáncélú másolásra vonatkozó kivételt a műsorok rögzítésének többszörözése tekintetében, miközben kizárja a műsorsugárzó szervezeteket a méltányos díjazáshoz való jogból. A kérdést előterjesztő bíróság különösen azt kérdezi, hogy a méltányos díjazás kizárását igazolhatja‑e az a tény, hogy egyes műsorsugárzó szervezetek televíziós műsorok előállítójaként díjazásra jogosultak a saját gyártású televíziós műsoraik magáncélú másolása tekintetében. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-5" href="#t-5">5</a>
</span>)
      </p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">II.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Jogi háttér</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">A.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Uniós jog</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">3.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A 2001/29 irányelvnek „A többszörözési jog” című 2. cikke a következőképpen rendelkezik:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-17" title="page-4">
      „A tagállamok biztosítják a közvetett vagy közvetlen, ideiglenes vagy tartós, bármely eszközzel vagy formában, egészben vagy részben történő többszörözés engedélyezésének, illetve megtiltásának kizárólagos jogát:
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-18" title="page-4">
      a) a szerzők számára műveik tekintetében;
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-19" title="page-4">
      b) az előadóművészek számára előadásaik rögzítése tekintetében;
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-20" title="page-4">
      c) a hangfelvétel‑előállítók számára hangfelvételeik tekintetében;
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-21" title="page-4">
      d) a filmek első rögzítése előállítói számára filmjeik eredeti és többszörözött példányai tekintetében;
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-22" title="page-4">
      e) a műsorsugárzó szervezetek számára műsoraik rögzítése tekintetében függetlenül attól, hogy a műsor közvetítése vezeték útján vagy vezeték nélkül történik, ideértve a kábelen keresztül vagy műhold útján történő közvetítést is.”
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">4.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A „Kivételek és korlátozások” című 5. cikk kimondja:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-24" title="page-4">
      „[…]
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-25" title="page-4">
      (2) A tagállamok a 2. cikkben szabályozott többszörözési jog alól kivételeket, illetve korlátozásokat állapíthatnak meg a következő esetekben:
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-26" title="page-4">
      […]
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-27" title="page-4">
      b) bármely hordozóra természetes személy által magáncélra, kereskedelmi célt közvetlenül vagy közvetve sem szolgáló többszörözés tekintetében, feltéve, hogy a jogosultak méltányos díjazásban részesülnek […].”
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">B.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A német jog</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">5.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az 1965. szeptember 9‑i Gesetz über Urheberrecht und verwandte Schutzrechte – Urheberrechtsgesetz (a szerzői jogról és szomszédos jogokról szóló törvény) (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-6" href="#t-6">6</a>
</span>) alapügyben alkalmazandó változata (a továbbiakban: UrhG) 53. §‑ának (1) bekezdése az UrhG 1. részének 6. fejezetében található, és a következőképpen rendelkezik:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-30" title="page-5">
      „A természetes személyek által magáncélra, bármely típusú adathordozóra történő egyedi másolatkészítés megengedett, azzal a feltétellel, hogy a másolatok sem közvetve, sem közvetlenül nem szolgálnak haszonszerzési célt, és azokat nem nyilvánvalóan illegális úton készített vagy a közönség számára hozzáférhetővé tett példány alapján készítik. A másolatkészítésre jogosult személy harmadik személlyel is készíttethet másolatot, amennyiben ez ingyenesen történik, vagy amennyiben a másolatkészítést papírra vagy hasonló hordozóra, fotómechanikai vagy ehhez hasonló hatású eljárással végzik.”
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">6.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az UrhG 54. §‑ának (1) bekezdése szerint:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-32" title="page-5">
      „Ha a mű jellege miatt számítani lehet az 53. § (1) vagy (2) bekezdése, illetve a 60a–60f. § alapján megengedett többszörözésre, a szerző méltányos díjazást követelhet az önmagukban vagy más eszközökkel, adathordozókkal vagy tartozékokkal együtt ilyen másolatok készítésére használt eszközök és adathordozók gyártójától.”
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">7.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az UrhG 87. §‑ának értelmében:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-34" title="page-5">
      „(1) A műsorsugárzó szervezetek kizárólagos joggal rendelkeznek arra, hogy
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-35" title="page-5">
      1. műsorukat újra sugározzák és a nyilvánosság számára hozzáférhetővé tegyék,
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-36" title="page-5">
      2. műsorukról kép‑ és hangfelvételt vagy fényképet készítsenek, valamint a kép‑ és hangfelvételt vagy fényképet többszörösszék és terjesszék, a bérleti jog kivételével.
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-37" title="page-5">
      […]
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-38" title="page-5">
      (4) A 10. § (1) bekezdését és az 1. rész 6. szakaszának rendelkezéseit – a 47. § (2) bekezdésének második mondata és az 54. § (1) bekezdése kivételével – értelemszerűen kell alkalmazni.
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-39" title="page-5">
      […]”
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">III.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az alapeljárás és az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">8.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A felperes azt állítja, hogy az alperesnek érvényesítenie kell a felperes szerződésből eredő „üreshordozó-díjra” vonatkozó jogát az UrhG 53. §‑ának (1) bekezdése szerinti kivétel alapján a magáncélú másolással okozott hátrány ellentételezéseként. A felperes azt állítja, hogy érdekeit „jelentősen érinti” a magáncélú másolás, különösen a csatornájának (online) videofelvevőkkel történő rögzítése. Az alperes válaszában azt állítja, hogy nem tud eleget tenni a felperes követelésének, mivel az UrhG 87. §‑ának (4) bekezdése kizárja a műsorsugárzó szervezeteket az üreshordozó-díjból, amelyet az UrhG 54. §‑ának (1) bekezdése ír elő.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">9.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A kérdést előterjesztő bíróság megállapítja, hogy a 2001/29 irányelv 2. cikkének e) pontja és az UrhG 87. §‑a (1) bekezdésének 2. pontja értelmében a műsorsugárzó szervezeteket kizárólagos többszörözési jog illeti meg a műsoraik rögzítése tekintetében. Az UrhG 87. §‑ának (4) bekezdése és 53. §‑ának (1) bekezdése a magáncélú másolásra vonatkozó kivételt a díjazáshoz való jog biztosítása nélkül alkalmazva korlátozza e többszörözési jogot. Az UrhG 87. §‑ának (4) bekezdése (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-7" href="#t-7">7</a>
</span>) emiatt összeegyeztethetetlen a 2001/29 irányelv 2. cikkének e) pontjával és 5. cikke (2) bekezdésének b) pontjával. A kérdést előterjesztő bíróság a Bíróság ítélkezési gyakorlatára hivatkozik, amely szerint a nemzeti jogi szabályozás alapján elfogadott, a magáncélú másolásra vonatkozó kivétel csak akkor korlátozhatja a kizárólagos többszörözési jogot, ha a jogosultnak méltányos díjazást fizetnek. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-8" href="#t-8">8</a>
</span>) Ha a méltányos díjazáshoz való jognak a nemzeti jog szerinti kizárása összeegyeztethető a 2001/29 irányelvvel, a szerződés értelmében nem kell „üreshordozó-díjat” fizetni, és a kérdést előterjesztő bíróságnak el kell utasítania a hozzá benyújtott keresetet. Ha azonban ez a kizárás összeegyeztethetetlen a 2001/29 irányelvvel, a felperes keresete sikeres lehet, mivel a szerződés értelmében az alperes köteles beszedni az üreshordozó-díjat a felperes nevében.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">10.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A kérdést előterjesztő bíróság tehát úgy véli, hogy a műsorsugárzó szervezetek kizárása a méltányos díjazáshoz való jogból indokolatlan. Az a tény, hogy a műsorsugárzó szervezetek a 2001/29 irányelv 2. cikkének d) pontja alapján filmelőállítóként méltányos díjazásra jogosultak, nem indokolja ezt a kizárást. A kérdést előterjesztő bíróság megjegyzi, hogy a magántulajdonban lévő műsorsugárzó szervezetek számos televíziós csatornája elsősorban megrendelt produkciókból áll, és hogy a filmelőállítói jog általában a gyártó társaságokat illeti meg, nem pedig a műsorsugárzó szervezeteket. Mindenesetre, a rádiós műsorszolgáltató szervezetek nem állítanak elő filmeket. A kérdést előterjesztő bíróság továbbá úgy véli, hogy a műsorsugárzó szervezeteknek az üreshordozó-díjból való kizárása ellentétes az egyenlő bánásmódnak az Európai Unió Alapjogi Chartájának (a továbbiakban: Charta) 20. cikke szerinti elvével. Felmerül az a kérdés is, hogy ez a kizárás ellentétes‑e a Chartának a véleménynyilvánítás szabadságára vonatkozó 11. cikkével, mivel korlátozza a műsorszolgáltatás szabadságát.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">11.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E körülmények között a Landgericht Erfurt (erfurti regionális bíróság, Németország) úgy határozott, hogy az eljárást felfüggeszti, és előzetes döntéshozatal céljából a következő kérdéseket terjeszti a Bíróság elé:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-45" title="page-7">
      „1) Úgy kell‑e értelmezni a [2001/29] irányelvet, hogy a műsorsugárzó szervezetek az úgynevezett magáncélú másolásra vonatkozó kivétel keretében előírt, a [2001/29] irányelv 5. cikke (2) bekezdésének b) pontja szerinti méltányos díjazáshoz való jog közvetlen és eredeti jogosultjai?
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-46" title="page-7">
      2) A [2001/29] irányelv 2. cikkének e) pontjából eredő jogukra tekintettel kizárhatók‑e a műsorsugárzó szervezetek a [2001/29] irányelv 5. cikke (2) bekezdésének b) pontja szerinti méltányos díjazáshoz való jogból azért, mert filmelőállítóként is megilletheti őket [az e rendelkezés]szerinti méltányos díjazáshoz való jog?
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-47" title="page-7">
      3) A második kérdésre adandó igenlő válasz esetén:
    </p>
    <p class="C10Marge1" id="para-48" title="page-7">
      Annak ellenére megengedett‑e a műsorsugárzó szervezetek általános jellegű kizárása, hogy azok konkrét műsortervüktől függően részben csak igen csekély mértékben szereznek filmelőállítói jogokat (különösen a harmadik felek által felhasználni engedélyezett műsorokat nagy arányban tartalmazó televíziós műsorok esetében), részben pedig egyáltalán nem szereznek filmelőállítói jogokat (különösen a rádiós műsorszolgáltatók esetében)?”
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">IV.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Bíróság előtti eljárás</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">12.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A felperes, a német, az olasz és az osztrák kormány, valamint az Európai Bizottság írásbeli észrevételeket nyújtott be. A 2023. március 29‑i tárgyaláson a Bíróság meghallgatta a felperes, az alperes, a német és az osztrák kormány, valamint a Bizottság szóbeli előadásait, és a kérdéseire adott válaszait.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">V.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Elemzés</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">13.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A kérdést előterjesztő bíróság kérdései annak megállapítására irányulnak, hogy a 2001/29 irányelv 2. cikkének e) pontja és 5. cikke (2) bekezdésének b) pontja kizárja‑e, hogy valamely tagállam magáncélú másolásra vonatkozó kivételt állapítson meg a műsorsugárzó szervezeteknek a műsoraik rögzítésére vonatkozó kizárólagos többszörözési joga alól, miközben kizárja az e másolat után járó méltányos díjazáshoz való jogot.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">A.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A benyújtott észrevételek összefoglalása</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">14.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A felperes, az alperes és a Bizottság előadja, hogy a műsorsugárzó szervezetek nem zárhatók ki a 2001/29 irányelv 5. cikke (2) bekezdésének b) pontja szerinti méltányos díjazáshoz való jogból, mivel a magáncélú másolás nem csupán minimális, hanem azt meghaladó hátrányt okoz nekik. A felperes és az alperes megjegyzi, hogy a műsorok magáncélú másolása helyhez kötött eszközök és online szolgáltatások felhasználásával széles körben elterjedt, és jelentős hátrányt okoz a műsorsugárzó szervezeteknek. A műsorsugárzó szervezetek vagy kereskedelmi engedélyeseik által a médiatárak számára nyújtott megtekintési szolgáltatások kevésbé vonzóak, mivel a felhasználók díjfizetés nélkül is használhatják magáncélú másolataikat. A műsorsugárzó szervezetek emellett reklámbevételekről is lemondanak, mivel a műsorokat rögzítő nézők gyakran nem élőben nézik azokat. A felperes és az alperes a tárgyaláson jelezte, hogy a német jog nem zárja ki a jogosultak más kategóriáját a méltányos díjazáshoz való jogból. Emellett a díjazásban részesülő jogosultaknak nem kell pénzben kifejezve bizonyítaniuk a hátrány fennállását, illetve számszerűsíteniük a kárt. Az alperes hozzáteszi, hogy álláspontja szerint a magáncélú másolás már önmagában is hátrányt okoz a műsorsugárzó szervezeteknek.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">15.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A felperes úgy véli, hogy az előállítóknak a 2001/29 irányelv 2. cikkének d) pontja szerinti többszörözési joga és a műsorsugárzó szervezeteknek az irányelv 2. cikkének e) pontja szerinti többszörözési joga különálló jogokat képeznek. Sok esetben a műsorsugárzó szervezetek, különösen a rádiós műsorszolgáltatók nem állítanak elő filmeket. Az a tény, hogy a műsorsugárzó szervezetek ritka esetekben filmeket is előállítanak, nem indokolja a műsorok magáncélú másolása után járó díjazáshoz való jog kizárását. A műsorsugárzó szervezeteknek a magáncélú másolás után járó díjazásból való kizárása tehát indokolatlan hátrányos megkülönböztetésnek minősül. Sérti továbbá a véleménynyilvánításnak és a tájékozódásnak a Charta 11. cikkében elismert szabadságát, valamint a Charta 17. cikke által védett, tulajdonhoz való jogot.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">16.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A német és az osztrák kormány azt állítja, hogy a jogosultak egyes kategóriái kizárhatók a magáncélú másolás után járó díjazáshoz való jogból, ha – eredendő jellemzőik vagy a jogaik hasznosításának módja miatt – a nekik okozott hátrány csupán minimális. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-9" href="#t-9">9</a>
</span>) Hangsúlyozzák, hogy a 2001/29 irányelv 2. cikkének e) pontja a „műsorban megtestesülő technikai és szervezési teljesítményt” védi, és hogy a műsor tartalma nem képezi a műsorsugárzó szervezetek e rendelkezés szerinti jogának tárgyát. E tartalom többszörözését tehát meg kell különböztetni a műsor többszörözésétől vagy az azt továbbító jel többszörözésétől. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-10" href="#t-10">10</a>
</span>) E kormányok szerint a műsorsugárzó szervezetek alaptevékenysége vagy hagyományos kereskedelmi modellje az, hogy műsoraik rögzítését a nyilvánosság számára hozzáférhetővé tegyék. Álláspontjuk szerint a műsorsugárzó szervezeteket nem éri közvetlen gazdasági veszteség a műsorok másolásából, mivel az ilyen másolás nem korlátozza a műsorok vételét és így azok reklámhatását. Úgy vélik továbbá, hogy nincs hiteles bizonyíték arra vonatkozóan, hogy a műsorsugárzó szervezetek által nyújtott médiatár szolgáltatásokat közvetlen hátrány érné. Az osztrák kormány a tárgyaláson azt állította, hogy a streaming szolgáltatások megjelenésével csökkent a műsorok másolásának mértéke.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">17.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az olasz kormány megjegyzi, hogy a műsorsugárzó szervezeteknek a méltányos díjazáshoz való jogból való kizárása, amennyiben e szervezetek nem járulnak alkotó jelleggel hozzá az eredeti alkotás létrehozásához, nem eredményez hátrányos megkülönböztetést, továbbá a 2001/29 irányelv (9) és (35) preambulumbekezdésére, valamint 2. és 3. cikkére való hivatkozással igazolható. E kormány mindazonáltal úgy véli, hogy díjazást kell fizetni, ha a műsorsugárzó szervezetek az alkotó jellegű hozzájárulás hiánya ellenére döntő szerepet játszanak valamely audiovizuális alkotás előállításának ösztönzésében, különösen azáltal, hogy finanszírozzák azt. Ezzel szemben, ha a műsorsugárzó szervezetek a többszörözési jogokat tárgyalásos úton szerzik meg, nem jár méltányos díjazás, mivel nem járulnak hozzá döntően az alkotás létrehozásához.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">B.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A 2001/29/EK irányelv 2. cikkének e) pontja – A kizárólagos többszörözési jog</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">18.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A 2001/29 irányelv 2. cikke előírja a tagállamok számára, hogy a szerzők és egyes meghatározott szomszédos jogok jogosultjai számára kizárólagos jogot biztosítsanak arra, hogy engedélyezzék vagy megtiltsák az oltalom alatt álló műveik vagy más teljesítményeik többszörözését. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-11" href="#t-11">11</a>
</span>) Amint az a címéből is kitűnik, a 2001/29 irányelv a szigorú értelemben vett szerzői jog és a szomszédos jogok bizonyos aspektusait harmonizálja, többek között az információs társadalomban az új termékek és szolgáltatások fejlesztésének és forgalmazásának védelme, valamint ösztönzése érdekében. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-12" href="#t-12">12</a>
</span>)
      </p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">19.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A 2001/29 irányelv 2. cikkének e) pontja értelmében a tagállamoknak biztosítaniuk kell a műsorsugárzó szervezetek kizárólagos jogát arra, hogy engedélyezzék vagy megtiltsák a műsoraik rögzítésének többszörözését. A 2001/29 irányelv 2. cikkének e) pontja szerinti kizárólagos többszörözési jog a műsorok „rögzítését”, nem pedig tartalmát védi. E tekintetben a Bíróság a Football Association Premier League és társai ítéletben (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-13" href="#t-13">13</a>
</span>) megállapította, hogy a szerzők a műsorok keretében felhasznált műveikhez kapcsolódó szerzői jogokra hivatkozhatnak. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-14" href="#t-14">14</a>
</span>) Meg kell különböztetni a műsorsugárzó szervezeteknek a 2001/29 irányelv 2. cikkének e) pontja szerinti, a műsoraik rögzítésének többszörözésére vonatkozó jogát a 2006/115/EK irányelv (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-15" href="#t-15">15</a>
</span>) 7. cikkének (2) bekezdése szerinti, a sugárzott műsoraik rögzítésének (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-16" href="#t-16">16</a>
</span>) engedélyezésére vagy megtiltására vonatkozó kizárólagos joguktól. Ezenfelül, amint azt a Bizottság a tárgyaláson megjegyezte, a műsorsugárzó szervezeteknek a 2001/29 irányelv 2. cikkének e) pontja szerinti többszörözési joga különálló jog, és elkülönül a műsoraik rögzítésének az irányelv 3. cikke (2) bekezdésének d) pontja szerinti, a nyilvánosság számára történő hozzáférhetővé tételéhez való jogától.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">20.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ebből következik, hogy e jogok mindegyike egymással párhuzamosan létezik, és az egyik jog alóli kivétel vagy annak korlátozása nem szükségszerűen jelenti egy másik jog korlátozását. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-17" href="#t-17">17</a>
</span>) Például a 2001/29 irányelv 5. cikke (2) bekezdésének b) pontja szerinti, magáncélú másolásra vonatkozó kivétel nem vonatkozik a műsorsugárzó szervezetek azon jogára, hogy a nyilvánosság számára hozzáférhetővé tegyék műsoraik rögzítését. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-18" href="#t-18">18</a>
</span>)
      </p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">21.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A kérdést előterjesztő bíróság szerint az UrhG 87. §‑a (1) bekezdésének 2. pontja ülteti át a műsorsugárzó szervezeteknek a 2001/29 irányelv 2. cikkének e) pontja szerinti, a műsoraik rögzítésére vonatkozó kizárólagos többszörözési jogát. Ezen átültetés helyessége és e nemzeti rendelkezés alkalmazása nem képezi vita tárgyát a jelen eljárásban, amely ehelyett a 2001/29 irányelv 5. cikke (2) bekezdésének b) pontjában foglalt, a kizárólagos többszörözési jog alóli kivételnek a német jogba történő átültetésére irányul, amely jogot az irányelv 2. cikkének e) pontja írja elő. Az UrhG 54. §‑ának (1) bekezdése „méltányos díjazás” fizetését írja elő „magáncélú hordozói díj” formájában, amelyet a többek között az UrhG 53. §‑ának (1) bekezdése alapján engedélyezett többszörözések készítésére használt eszközök és adathordozók gyártói kötelesek megfizetni. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-19" href="#t-19">19</a>
</span>) Amint azt már korábban jeleztem, az UrhG 53. §‑ának (1) bekezdése kivételt biztosít a magáncélú másolás alól többek között a műsorok rögzítése tekintetében. Az UrhG 87. §‑ának (4) bekezdése azonban kizárja a műsorsugárzó szervezeteket a méltányos díjazáshoz való jogból.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">C.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A 2001/29 irányelv 5. cikke (2) bekezdésének b) pontja – A műsorsugárzó szervezetek kizárása a méltányos díjazáshoz való jogból</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">22.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A 2001/29 irányelv 5. cikke (2) bekezdésének b) pontjával összhangban a tagállamok a természetes személyek által magáncélra elvégzett többszörözések tekintetében kivételt vagy korlátozást állapíthatnak meg az ezen irányelv 2. cikkében foglalt kizárólagos többszörözési jogok alól, feltéve, hogy e kizárólagos jog jogosultjai méltányos díjazásban részesülnek. Ezt gyakran „magáncélú másolásra vonatkozó kivételnek” nevezik.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">23.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az állandó ítélkezési gyakorlat szerint ugyan a 2001/29 irányelv 5. cikke (2) bekezdésének b) pontja opcionális, amennyiben a tagállamok úgy döntenek, hogy végrehajtják azt, biztosítaniuk kell a jogosultak számára a méltányos díjazás tényleges beszedését. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-20" href="#t-20">20</a>
</span>) A 2001/29 irányelv 5. cikke (2) bekezdésének b) pontja úgy rendelkezik, hogy a magáncélú másolásra vonatkozó kivétel azzal a feltétellel alkalmazandó, „hogy a jogosultak méltányos díjazásban részesülnek”. Ez a rendelkezés nem tesz különbséget a jogosultak 2001/29 irányelv 2. cikkében meghatározott öt kategóriája (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-21" href="#t-21">21</a>
</span>) között sem. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-22" href="#t-22">22</a>
</span>) A 2001/29 irányelv 5. cikke (2) bekezdése b) pontjának szó szerinti értelmezése azt eredményezi, hogy a méltányos díjazáshoz való jog a jogosultaknak az irányelv 2. cikkében felsorolt mind az öt kategóriáját megilleti, anélkül, hogy különbséget tennének közöttük.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">24.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A 2001/29 irányelv 5. cikke (2) bekezdésének b) pontja azonban nem határozza meg a méltányos díjazás megfizetésének paramétereit, (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-23" href="#t-23">23</a>
</span>) és a tagállamok széles mérlegelési jogkörrel rendelkeznek e paraméterek megállapítása tekintetében. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-24" href="#t-24">24</a>
</span>) Mindazonáltal, amint az a 2001/29 irányelv (35) és (38) preambulumbekezdéséből kitűnik, (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-25" href="#t-25">25</a>
</span>) az a helyzet, hogy a jogosultakat érő hátrány alapvetően ellentételezéshez való jogot von maga után. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-26" href="#t-26">26</a>
</span>) A 2001/29 irányelv 5. cikkének (5) bekezdése azt is kimondja, hogy a magáncélú másolásra vonatkozó kivétel bevezetése nem károsíthatja indokolatlanul a jogosult jogos érdekeit. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-27" href="#t-27">27</a>
</span>) A magáncélú másolással a jogosultaknak okozott hátrányt túlbecsülő (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-28" href="#t-28">28</a>
</span>) vagy alábecsülő díjazás tehát összeegyeztethetetlen a jogosultaknak a Charta 17. cikkének (2) bekezdése által biztosított érdekei, valamint az oltalom alatt álló teljesítmények felhasználóinak érdekei és alapvető jogai, különösen a véleménynyilvánításnak és a tájékozódásnak a Charta 11. cikke által védett szabadsága közötti megfelelő egyensúly fenntartásával, valamint a közérdekkel. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-29" href="#t-29">29</a>
</span>) A tagállamok nem kötelesek a díjazás rendelkezésre állását biztosítani, ha a jogosultaknak okozott hátrány minimális. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-30" href="#t-30">30</a>
</span>) A fizetési kötelezettség és a méltányos díjazás mértéke tehát szorosan kötődik a magáncélra történő másolás által a jogosultnak okozott hátrány meglétéhez és mértékéhez. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-31" href="#t-31">31</a>
</span>)
      </p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">25.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az állandó ítélkezési gyakorlat szerint tehát a magáncélú másolatot készítő személynek kell főszabály szerint megtérítenie a jogosultnak okozott hátrányt. Egyébiránt a 2014/26/EU irányelv (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-32" href="#t-32">32</a>
</span>) 3. cikkének h) pontjával összhangban valamely közös jogkezelő szervezet által a jogosultak javára a díjazáshoz való jog alapján beszedett összegek szerzői vagy szomszédos jogokból származó jövedelemnek minősülnek.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">26.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Bár a Bíróság elfogadja, hogy a magáncélú másolás után fizetendő díj rendszerei pontatlanok lehetnek, (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-33" href="#t-33">33</a>
</span>) és hogy a díjazás közvetett formában történhet, (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-34" href="#t-34">34</a>
</span>) ez nem indokolja a jogosultak egy egész kategóriájának a méltányos díjazáshoz való jogból való kizárását, ha e jogosultakat hátrány éri. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-35" href="#t-35">35</a>
</span>) Az ilyen hátrány fennállása és mértéke ténykérdés, amely főszabály szerint nem zárható ki vagy hagyható figyelmen kívül a törvény erejénél fogva, kivéve, ha meggyőző bizonyíték van arra nézve, hogy a jogosultak e kategóriáját a magáncélú másolás következtében nem éri minimálisnál nagyobb hátrány. A kérdést előterjesztő bíróság feladata annak vizsgálata, hogy a felpereshez hasonló műsorsugárzó szervezeteket ténylegesen hátrány éri‑e a műsoraik rögzítésének magáncélú másolása miatt.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">27.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A felperes és az alperes azt állítja, hogy a műsorsugárzó szervezeteket többek között a magáncélú másolás miatt hátrány éri, mivel tisztességtelen piaci versennyel szembesülnek a médiatár‑szolgáltatásaik tekintetében, és ez hatással van reklámbevételeikre. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-36" href="#t-36">36</a>
</span>) A német és az osztrák kormány határozottan vitatja ezt az állítást. E tekintetben hangsúlyozni kell, hogy a kormányok állításaival ellentétben a műsorsugárzó szervezeteket ért hátrány értékelése nem korlátozódik az úgynevezett „alaptevékenységre”, azaz a műsoraik rögzítésének a 2001/29 irányelv 3. cikke (2) bekezdésének d) pontja által védett, nyilvánosság számára történő hozzáférhetővé tételére. Jóllehet a műsorsugárzó szervezetek „alaptevékenységet” folytathatnak kereskedelmi szempontból tekintve, mindazonáltal e szervezeteket megilleti a 2001/29 irányelv által számukra biztosított jogok teljes köre az irányelv 5. cikkében foglalt kivételek és korlátozások mellett. A 2001/29 irányelv 2. cikkének e) pontja, illetve 3. cikke (2) bekezdésének d) pontja alapján a „műsorsugárzó szervezeteket” külön jogok illetik meg. Tekintettel az uniós jogalkotó azon kifejezett akaratára, hogy e különálló, önálló jogokról rendelkezzen, nem lehet elmosni a köztük lévő különbséget.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">28.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A jogoknak a 2001/29 irányelv 2. cikkének e) pontja által történő biztosításának egyértelmű megfogalmazása nem módosítható vagy sérthető meg az irányelv 5. cikke (2) bekezdésének b) pontjában foglalt kivétel helytelen alkalmazásával vagy kiterjesztésével. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-37" href="#t-37">37</a>
</span>)
         (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-38" href="#t-38">38</a>
</span>) A műsorsugárzó szervezetek méltányos díjazáshoz való joga sem sérülhet azáltal, hogy mesterségesen minősítik vagy lehatárolják annak módját, ahogyan e szervezetek érvényesítik a 2001/29 irányelv 2. cikkének e) pontja által részükre biztosított jogokat.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">29.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az olasz kormány észrevételeivel ellentétben a 2001/29 irányelv 5. cikke (2) bekezdésének b) pontja nem teszi a méltányos díjazás megfizetését az ezen irányelv 2. cikke által védett teljesítmény „eredetiségének” vagy „alkotó jellegének” feltételétől függővé. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-39" href="#t-39">39</a>
</span>) A méltányos díjazás feltétele egyrészt a 2001/29 irányelv 2. cikke alapján védett teljesítmények megengedett magáncélú másolása, másrészt a jogosultat ért hátrány fennállása. A szerzőknek a 2001/29 irányelv 2. cikkének a) pontja értelmében a műveikre vonatkozó többszörözési joga megköveteli, hogy az érintett mű eredeti és a szerző saját szellemi alkotásának kifejezése legyen. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-40" href="#t-40">40</a>
</span>) A 2001/29 irányelv 2. cikkének e) pontja szerinti műsorsugárzó szervezetek, illetve a 2. cikkének c) és d) pontja szerinti hangfelvétel‑ és filmelőállítók szomszédos jogai tekintetében nincs ilyen követelmény. A 2001/29 irányelv 5. cikke (2) bekezdésének b) pontját tehát a Charta 20. cikkében kimondott, egyenlő bánásmódhoz való jog tiszteletben tartása mellett kell alkalmazni, amely megköveteli, hogy az összehasonlítható helyzeteket ne kezeljék eltérően, és az eltérő helyzeteket ne kezeljék azonosan, amennyiben az ilyen bánásmód objektíve nem igazolható. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-41" href="#t-41">41</a>
</span>)
      </p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">30.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az a tény, hogy a műsorsugárzó szervezetek az általuk előállított filmek magáncélú másolása után méltányos díjazásban részesülhetnek, szintén irreleváns. A 2001/29 irányelv 2. cikkének d) és e) pontja szerinti kizárólagos jogok mindegyike önálló és különálló. Az említett irányelv 5. cikke (2) bekezdésének b) pontja értelmében főszabály szerint méltányos díjazás jár az egyes jogok által védett teljesítmények magáncélú másolása után. A műsor rögzítésének többszörözése tehát a műsorsugárzó szervezetek számára a 2001/29 irányelv 5. cikke (2) bekezdésének b) pontja alapján különböző, egymástól független, méltányos díjazáshoz való jogot keletkeztethet. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-42" href="#t-42">42</a>
</span>)
      </p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">D.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A 2001/29 irányelv 2. cikke e) pontjának és 5. cikke (2) bekezdése b) pontjának alkalmazása a jelen eljárásban – A két társaság közötti jogvita – Az uniós jog elsőbbségének elve és a közvetlen hatály elve – Tág értelemben véve a közszférához tartozó szervek</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">31.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Tekintettel arra, hogy a kérdést előterjesztő bíróság egy irányelv értelmezését kéri két korlátolt felelősségű magánjogi társaság (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-43" href="#t-43">43</a>
</span>) közötti jogvita keretében, a Bizottság észrevételeinek fényében (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-44" href="#t-44">44</a>
</span>) meg kell vizsgálni a Bíróság által meghozatalra kerülő ítéletek alkalmazhatóságát.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">32.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az uniós jog elsőbbségének elve többek között megköveteli, hogy a nemzeti bíróságok a lehető legnagyobb mértékben úgy értelmezzék nemzeti jogukat, hogy az összhangban álljon az uniós joggal. A kérdést előterjesztő bíróságnak kell tehát különösen megvizsgálnia, hogy az UrhG 87. §-ának (4) bekezdése a 2001/29 irányelv 2. cikkének e) pontjával és 5. cikke (2) bekezdésének b) pontjával összhangban értelmezhető‑e. Ezt a követelményt mindazonáltal korlátozzák az általános jogelvek, amelyek közé tartozik az a követelmény is, hogy a nemzeti jog rendelkezéseit nem lehet contra legem értelmezni. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-45" href="#t-45">45</a>
</span>)
      </p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">33.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Anélkül, hogy a nemzeti jognak a kérdést előterjesztő bíróság általi végső értelmezésének elébe vágnánk, az előzetes döntéshozatal iránti kérelemben az áll, hogy „a műsorsugárzó szervezetek a nemzeti szerzői jogi szabályozás szerint teljes mértékben ki vannak zárva a díjazáshoz való jogból”. Ezért bizonytalannak tűnik, hogy a kérdést előterjesztő bíróság képes lesz‑e úgy értelmezni a vonatkozó nemzeti jogi rendelkezéseket, különösen az UrhG 87. §-ának (4) bekezdését, hogy azok összhangban álljanak a 2001/29 irányelv 2. cikkének e) pontjával és 5. cikke (2) bekezdésének b) pontjával.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">34.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Amennyiben a kérdést előterjesztő bíróság nem tudja a nemzeti jogot [az uniós joggal] összhangban értelmezni, az uniós jog elsőbbségének elve megköveteli, hogy a folyamatban lévő ügyben mellőzze a nemzeti jog bármely olyan rendelkezésének alkalmazását, amely ellentétes a 2001/29 irányelv valamely alkalmazandó, közvetlen hatályú rendelkezésével. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-46" href="#t-46">46</a>
</span>)
      </p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">35.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Véleményem szerint a 2001/29 irányelv 2. cikkének e) pontja és 5. cikke (2) bekezdésének b) pontja egyaránt ilyen közvetlen hatállyal bír.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">36.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A 2001/29 irányelv 2. cikkének e) pontjában foglalt többszörözési jogot világosan és egyértelműen meghatározták. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-47" href="#t-47">47</a>
</span>) Nem tartalmaz semmiféle feltételt, valamint végrehajtását és joghatásait illetően nincs alárendelve a tagállamok semmiféle konkrét formában hozott közbenső aktusának. Ebből következik, hogy a 2001/29 irányelv 2. cikkének e) pontja a műsorsugárzó szervezeteknek a műsoraik rögzítésére vonatkozó kizárólagos többszörözési jogát illetően teljes körű harmonizációt előirányzó intézkedést képez, és hogy a tagállamok nem rendelkeznek mérlegelési jogkörrel e rendelkezés végrehajtása tekintetében. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-48" href="#t-48">48</a>
</span>)
      </p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">37.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A 2001/29 irányelv 5. cikke (2) bekezdésének b) pontja egyértelműen előírja a jogosultak méltányos díjazásának biztosítására vonatkozó feltétlen és pontos kötelezettséget azon tagállamok számára, amelyek úgy döntenek, hogy nemzeti jogukban bevezetik az irányelvben foglalt magáncélú másolásra vonatkozó kivételt. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-49" href="#t-49">49</a>
</span>) Noha a 2001/29 irányelv nem tartalmaz további részleteket a méltányos díjazás rendszerének különböző elemeire vonatkozóan, és a tagállamok e tekintetben széles mérlegelési jogkörrel rendelkeznek, a jogosultak méltányos díjazásának biztosítására vonatkozó kötelezettség közvetlen hatállyal bír. A többszörözési jog jogosultja „a törvény erejénél fogva, közvetlenül és eredetileg jogosult a 2001/29 irányelv 5. cikke (2) bekezdésének b) pontjában az ún. »magáncélú másolásra« vonatkozó kivétel címén biztosított méltányos díjazásra”, és a jogosultnak „»feltétlenül« méltányos díjazásban kell részesülnie”. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-50" href="#t-50">50</a>
</span>)
      </p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">38.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A jelen ügyben az a kérdés merül fel, hogy a felperes hivatkozhat‑e a 2001/29 irányelv 2. cikkének e) pontjára és 5. cikke (2) bekezdésének b) pontjára az alperes elleni eljárásban az ezen irányelvvel ellentétes nemzeti szabályozás mellőzése érdekében. Az EUMSZ 288. cikk harmadik bekezdése úgy rendelkezik, hogy az irányelvek önmagukban nem írhatnak elő kötelezettségeket magánfelek számára, és ennélfogva azokra nem lehet hivatkozni magánfelekkel szemben a nemzeti bíróság előtt. A 2001/29 irányelv 2. cikkének e) pontjához és 5. cikke (2) bekezdésének b) pontjához hasonló irányelvi rendelkezések még akkor sem tehetik lehetővé a nemzeti bíróság számára azt, hogy a belső jognak az azokkal ellentétes rendelkezésének alkalmazását mellőzze, ha az máskülönben egyértelmű, pontos és feltétel nélküli, amennyiben ez valamely magánszemély terhére további kötelezettséget keletkeztetne. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-51" href="#t-51">51</a>
</span>)
      </p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">39.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az irányelvre mindazonáltal lehet hivatkozni egy tagállammal szemben, függetlenül attól, hogy ez utóbbi milyen minőségben jár el. A nemzeti bíróság ugyanis köteles az irányelvvel ellentétes nemzeti rendelkezést mellőzni, ha arra valamely tagállammal, annak közigazgatási szerveivel – ideértve a decentralizált szerveket is –, az állam felügyelete vagy ellenőrzése alatt álló szervekkel vagy szervezetekkel, vagy azon szervezetekkel szemben hivatkoznak, amelyeket valamely tagállam közfeladat ellátásával bízott meg, és amelyek e célból a magánszemélyek közötti viszonyokra alkalmazandó szabályokhoz képest többletjogosultságokkal rendelkeznek. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-52" href="#t-52">52</a>
</span>)
      </p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">40.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A tárgyaláson mind az alperes, mind a német kormány megerősítette, hogy az alperes olyan közös jogkezelő szervezet, amelyre a törvény többletjogosultságokat ruházott, és amelynek a köz érdekében kell eljárnia. Ebből következik, hogy amennyiben a kérdést előterjesztő bíróság maga is úgy ítéli meg, hogy az UrhG 87. §-ának (4) bekezdését nem tudja úgy értelmezni, hogy az összhangban legyen a 2001/29 irányelv 2. cikkének e) pontjával és 5. cikke (2) bekezdésének b) pontjával, a felperes az alperessel folytatott jogvitájában hivatkozhat ez utóbbi rendelkezésekre annak elérése érdekében, hogy e bíróság az UrhG 87. §-a (4) bekezdésének alkalmazását mellőzze.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">VI.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Végkövetkeztetés</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">41.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A fenti megfontolásokra tekintettel azt javaslom a Bíróságnak, hogy a Landgericht Erfurt (erfurti regionális bíróság, Németország) által előterjesztett kérdéseket a következőképpen válaszolja meg:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-86" title="page-19">
      Az információs társadalomban a szerzői és szomszédos jogok egyes vonatkozásainak összehangolásáról szóló, 2001. május 22‑i európai parlamenti és tanácsi irányelv 2. cikkének e) pontját és 5. cikke (2) bekezdésének b) pontját
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-87" title="page-19">
      úgy kell értelmezni, hogy azok kizárják, hogy valamely tagállam magáncélú másolásra vonatkozó kivételt állapítson meg a műsorsugárzó szervezeteknek a műsoraik rögzítésére vonatkozó kizárólagos többszörözési joga alól, úgy, hogy közben kizárja e másolás tekintetében a méltányos díjazáshoz való jogot, miközben az a minimálisnál nagyobb hátrányt okoz nekik. Az a tény, hogy a műsorsugárzó szervezetek a 2001/29 irányelv 5. cikke (2) bekezdésének pontja alapján filmelőállítóként méltányos díjazásra jogosultak, irreleváns.
    </p>
    <div/>
  <hr class="note"/>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-1" href="#c-1">1</a>
</span>) Eredeti nyelv: angol.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-2" href="#c-2">2</a>
</span>) A SAT.1 Gold egy magántulajdonban lévő televíziós csatorna, amelyet reklámokból finanszíroznak.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-3" href="#c-3">3</a>
</span>) A legutóbb a digitális egységes piacon a szerzői és szomszédos jogokról, valamint a 96/9/EK és a 2001/29/EK irányelv módosításáról szóló, 2019. április 17‑i (EU) 2019/790 európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (HL 2019. L 130., 92. o.) módosított, az információs társadalomban a szerzői és szomszédos jogok egyes vonatkozásainak összehangolásáról szóló, 2001. május 22‑i európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL 2001. L 167., 10. o.; magyar nyelvű különkiadás 17. fejezet, 1. kötet, 230. o.; helyesbítések: HL 2008. L 314., 16. o.; HL 2014. L 10., 32. o.).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-4" href="#c-4">4</a>
</span>) Valamint kereskedelmi célt közvetlenül vagy közvetve sem szolgáló célból.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-5" href="#c-5">5</a>
</span>) A 2001/29 irányelv 2. cikkének d) pontja.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-6" href="#c-6">6</a>
</span>) BGBl. 1965., I. 1273. o.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-7" href="#c-7">7</a>
</span>) Amely kizárja a műsorsugárzó szervezeteket a méltányos díjazáshoz való jogból.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-8" href="#c-8">8</a>
</span>) 2010. október 21‑i Padawan ítélet (C‑467/08, EU:C:2010:620, 36. pont); 2011. június 16‑i Stichting de Thuiskopie ítélet (C‑462/09, EU:C:2011:397, 34. pont); 2016. június 9‑i EGEDA és társai ítélet (C‑470/14, EU:C:2016:418, 21. pont).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-9" href="#c-9">9</a>
</span>) A német kormány úgy véli, hogy e küszöb meghatározása a tagállamok feladata.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-10" href="#c-10">10</a>
</span>) A német kormány úgy véli, hogy „amennyiben egy magánfelhasználó rögzít egy műsort, különbséget kell tenni a műsor rögzítése és a sugárzott tartalom rögzítése között. A műsorsugárzót nem éri közvetlen gazdasági veszteség a műsor rögzítése miatt.”</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-11" href="#c-11">11</a>
</span>) 2013. június 27‑i VG Wort és társai ítélet (C‑457/11-C‑460/11, EU:C:2013:426, 61. pont).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-12" href="#c-12">12</a>
</span>) A szigorú értelemben vett szerzői jog és a szomszédos jogok közötti kettősséget nemzetközi szinten a többek között az 1979. szeptember 28‑án módosított, az irodalmi és művészeti művek védelméről szóló Berni Egyezmény (Párizsban, 1971. július 24‑én felülvizsgált szöveg) (kihirdette: 1975. évi 4. tvr.), valamint az előadóművészek, hangfelvétel‑előállítók és műsorsugárzó szervezetek védelméről szóló, 1961. október 26‑án Rómában kelt nemzetközi egyezmény (kihirdette: 1998. évi XLIV. törvény; a továbbiakban: Római Egyezmény) által biztosított külön védelem tükrözi. A Római Egyezmény 13. cikke b) pontja úgy rendelkezik, hogy a műsorsugárzó szervezetek joga, hogy engedélyezzék vagy megtiltsák a sugárzott műsoraikról készített rögzítéseket. A Római Egyezmény 13. cikke c) pontjának i. alpontja szerint jogukban áll engedélyezni vagy megtiltani a sugárzott műsoraikról engedélyük nélkül készített rögzítések többszörözését.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-13" href="#c-13">13</a>
</span>) 2011. október 4‑i ítélet (C‑403/08 és C‑429/08, EU:C:2011:631, 148–150. pont).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-14" href="#c-14">14</a>
</span>) Például mind a főrendező mint a filmalkotás szerzője, mind az előállító mint a filmalkotás létrehozásához szükséges befektetések felelőse, a többszörözési jog jogosultja film esetén. Lásd: a 2001/29 irányelv (2) cikkének a) és d) pontja, valamint a 2012. február 9‑i Luksan ítélet (C 277/10, EU:C:2012:65, 92. pont).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-15" href="#c-15">15</a>
</span>) A bérleti jogról és a haszonkölcsönzési jogról, valamint a szellemi tulajdon területén a szerzői joggal szomszédos bizonyos jogokról [helyesen: a szellemi tulajdon területén a bérleti jogról, a haszonkölcsönzési jogról és a szerzői joggal szomszédos bizonyos jogokról] szóló, 2006. december 12‑i 2006/115/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL 2006. L 376., 28. o.). Az Európai Unióban a műsorsugárzó szervezetek különböző szomszédos jogainak áttekintése tekintetében lásd: 2022. szeptember 8‑i RTL Television ítélet (C‑716/20, EU:C:2022:643, 58. pont).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-16" href="#c-16">16</a>
</span>) Függetlenül attól, hogy a közvetítés vezeték útján vagy vezeték nélkül történik, ideértve a kábelen keresztül vagy műhold útján történő közvetítést is.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-17" href="#c-17">17</a>
</span>) 2017. november 29‑i VCAST‑ítélet (C‑265/16, EU:C:2017:913, 40. és 52. pont). Úgy tűnik, hogy az UrhG 87. §‑a ezt a megkülönböztetést tükrözi, amely kérdést a kérdést előterjesztő bíróságnak kell megvizsgálnia. Lásd a jelen indítvány 7. pontját.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-18" href="#c-18">18</a>
</span>) Lásd ebben az értelemben: Szpunar főtanácsnok Ocilion IPTV Technologies ügyre vonatkozó indítványa (C‑426/21, EU:C:2022:999, 42–44. pont).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-19" href="#c-19">19</a>
</span>) Figyelemmel a magáncélú felhasználók azonosításának, valamint a tulajdonosok kártalanítására való kötelezésüknek a gyakorlati nehézségeire, és tekintettel arra a tényre, hogy az egyes magáncélú felhasználások külön-külön véve minimális hátrányt okoznak és nem keletkeztetnek díjfizetési kötelezettséget, a tagállamok a méltányos díjazás finanszírozása érdekében bevezethetik a „magáncélú másolás utáni díjat” az érintett magánszemélyek helyett azon személyek tekintetében, akik a digitális többszörözésre alkalmas berendezéseket, készülékeket és adathordozókat magánszemélyek rendelkezésére bocsátják, vagy ez utóbbiak számára többszörözésre irányuló szolgáltatást nyújtanak. E rendszer alapján az ilyen berendezéssel rendelkező személyek magáncélú másolás utáni díjat fizetnek, amelyet viszont beépítenek a többszörözésre alkalmas berendezések, készülékek és adathordozók rendelkezésre bocsátásának árába vagy a nyújtott többszörözésre irányuló szolgáltatás árába. A magánfelhasználó viseli tehát végső soron a díj terhét. 2022. március 24‑i Austro-Mechana ítélet (C‑433/20, EU:C:2022:217, 45. pont); 2022. szeptember 8‑i Ametic ítélet (C‑263/21, EU:C:2022:644, 37. és 38. pont).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-20" href="#c-20">20</a>
</span>) 2011. június 16‑i Stichting de Thuiskopie ítélet (C‑462/09, EU:C:2011:397, 34. pont); 2022. szeptember 8‑i Ametic ítélet (C‑263/21, EU:C:2022:644, 69. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-21" href="#c-21">21</a>
</span>) Az állandó ítélkezési gyakorlat szerint a 2001/29 irányelv 5. cikkének (2) bekezdésében a többszörözés joga alól előírt különböző kivételeket és korlátozásokat mint eltéréseket szigorúan kell értelmezni. 2014. április 10‑i ACI Adam és társai ítélet (C‑435/12, EU:C:2014:254, 21. és 22. pont).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-22" href="#c-22">22</a>
</span>) Lásd: 2013. július 11‑i Amazon.com International Sales és társai ítélet (C‑521/11, EU:C:2013:515, 17. és 18. pont). Lásd analógia útján: 2012. február 9‑i Luksan ítélet (C‑277/10, EU:C:2012:65, 90–94. pont).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-23" href="#c-23">23</a>
</span>) Mint például e díjazás formája, szabálya és mértéke.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-24" href="#c-24">24</a>
</span>) 2016. június 9‑i EGEDA és társai ítélet (C‑470/14, EU:C:2016:418, 21. és 22. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat); 2022. március 24‑i Austro-Mechana ítélet (C‑433/20, EU:C:2022:217, 36–38. pont).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-25" href="#c-25">25</a>
</span>) A 2001/29 irányelv (35) preambulumbekezdése úgy rendelkezik, hogy „[a] kivételek vagy korlátozások egyes eseteiben a jogosultaknak méltányos díjazás jár, hogy ezáltal a védelemben részesülő műveik és egyéb teljesítményeik felhasználása ellenében megfelelő ellentételezésben részesüljenek. E méltányos díjazás formájának, részletszabályainak és lehetséges mértékének megállapításánál figyelembe kell venni minden egyes eset sajátos körülményeit. A körülmények értékelésénél alkalmazható szempont lehet a jogosultaknál az érintett cselekmény miatt felmerülő esetleges kár mértéke. Amennyiben a jogosultak már valamilyen formában – például egy felhasználási díj részeként – díjazásban részesültek, külön vagy további díjazás őket nem illetheti meg. […] Olyan helyzetekben, amikor a jogosultat ért hátrány csak minimális lenne, díjfizetési kötelezettség nem keletkezhet [helyesen: Olyan helyzetekben, amikor a jogosultat ért hátrány csak minimális lenne, előírható, hogy ne keletkezzen díjfizetési kötelezettség.].” A 2001/29 irányelv (38) preambulumbekezdése úgy rendelkezik, hogy „[a] tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy méltányos díjazás biztosítása fejében a hang‑, kép‑ és audiovizuális anyagok magáncélú többszörözésének egyes fajtái tekintetében a többszörözés joga alól kivételt, illetve korlátozást állapítsanak meg. […]”.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-26" href="#c-26">26</a>
</span>) 2016. szeptember 22‑i Microsoft Mobile Sales International és társai ítélet (C‑110/15, EU:C:2016:717, 26. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-27" href="#c-27">27</a>
</span>) A 2001/29 irányelv 5. cikkének (5) bekezdését általánosságban kell alkalmazni a jogosultakra. Nem tesz különbséget a szerzői és a szomszédos jogok jogosultjai között.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-28" href="#c-28">28</a>
</span>) A díjazás nem haladhatja meg a jogosultaknak okozott esetleges hátrányt, és nem követelhető a kereskedelmi célból készített másolatok tekintetében. Lásd analógia útján: 2022. március 24‑i Austro-Mechana ítélet (C‑433/20, EU:C:2022:217, 50. és 53. pont). Lásd még: 2022. szeptember 8‑i Ametic ítélet (C‑263/21, EU:C:2022:644, 39–43. pont).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-29" href="#c-29">29</a>
</span>) A 2001/29 irányelv (3) preambulumbekezdése kimondja, hogy a „harmonizáció […] összefügg az alapvető jogelvek – különösen a szellemi tulajdont is magában foglaló tulajdon, a véleménynyilvánítás szabadsága, valamint a közérdek – tiszteletben tartásával”. A 2001/29 irányelv (31) preambulumbekezdése értelmében „[m]egfelelő egyensúlyt kell biztosítani a jogosultak különböző csoportjainak, valamint a jogosultak és a védelemben részesülő művek és teljesítmények felhasználói csoportjainak [helyesen: a védelem alatt álló teljesítmények felhasználóinak] jogai és érdekei között […]”.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-30" href="#c-30">30</a>
</span>) 2015. március 5‑i Copydan Båndkopi ítélet (C‑463/12, EU:C:2015:144, 59. pont). Lásd analógia útján: 2021. március 9‑i VG Bild-Kunst ítélet (C‑392/19, EU:C:2021:181, 54. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-31" href="#c-31">31</a>
</span>) 2010. október 21‑i Padawan ítélet (C‑467/08, EU:C:2010:620, 39–42. pont). Az ítélet 42. pontjában a Bíróság megállapította, hogy „a méltányos díjazást szükségképpen a védelem alatt művek magáncélú másolatai kivételének bevezetésével a szerzőknek okozott hátrány alapján kell kiszámítani”. A 2001/29 irányelv (35) preambulumbekezdése is tesz utalást.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-32" href="#c-32">32</a>
</span>) A szerzői és szomszédos jogokra vonatkozó közös jogkezelésről és a zeneművek belső piacon történő online felhasználásának több területre kiterjedő hatályú engedélyezéséről szóló, 2014. február 26‑i 2014/26/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL 2014. L 84., 72. o.; helyesbítés: HL 2015. L 233., 8. o.). Lásd még: 2022. szeptember 8‑i Ametic ítélet (C‑263/21, EU:C:2022:644, 46. pont).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-33" href="#c-33">33</a>
</span>) Az osztrák kormány a tárgyaláson jelezte, hogy a méltányos díjazást általában absztrakt módon szabályozzák, mivel a díjazást nem lehet minden egyes esetben értékelni. A Bíróság megállapította, hogy a 2001/29 irányelv 5. cikke (2) bekezdésének b) pontjával nem ellentétes az üres vagy rögzítésre alkalmas adathordozók magáncélú használatával kapcsolatos megdönthető vélelem, amennyiben azok forgalomba hozatalára természetes személyek körében kerül sor, feltéve, hogy e vélelem nem eredményezi a magáncélú másolás után fizetendő díj előírását olyan esetben, amikor az adathordozók végső használata egyértelműen kereskedelmi célú. Lásd ebben az értelemben: 2013. július 11‑i Amazon.com International Sales és társai ítélet (C‑521/11, EU:C:2013:515, 45. pont).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-34" href="#c-34">34</a>
</span>) 2013. július 11‑i Amazon.com International Sales és társai ítélet (C‑521/11, EU:C:2013:515, 49. és 51. pont).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-35" href="#c-35">35</a>
</span>) Amely hátrány meghaladja a minimális hátrányt.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-36" href="#c-36">36</a>
</span>) Szpunar főtanácsnok utalt arra, hogy „egy televíziós műsor rögzítése először is lehetővé teszi e műsornak azon időkereten kívül történő megtekintését, amelyben annak sugárzását tervezték, másodszor pedig lehetővé teszi arról másolat megőrzését másodszori megtekintés céljából vagy abból a célból, hogy azt a televíziókészüléktől eltérő valamely más berendezésre, például egy hordozható eszközre áthelyezzék. Ez tehát egy kiegészítő szolgáltatást jelent az eredeti sugárzáshoz képest. A televíziós műsorsugárzó szervezetek maguk is kívánhatnak ilyen szolgáltatást nyújtani, ez esetben a birtokukban lévő műveket felhasználják, és abból kiegészítő jövedelemre tesznek szert.” A magántulajdonban lévő műsorsugárzó szervezeteket emellett főként reklámbevételekből finanszírozzák. E bevételeket a magáncélú másolás csökkenti. Lásd ebben az értelemben: a VCAST ügyre vonatkozó indítvány (C‑265/16, EU:C:2017:649, 67. és 68. pont). Az alperes hangsúlyozta, hogy a magántulajdonban lévő műsorsugárzó szervezeteknek – a közszolgálati műsorsugárzó szervezetekkel ellentétben – nincs más forrásuk a magáncélú másolás ellentételezésére, mivel nem részesülnek a nézőktől beszedett felhasználási díjakból.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-37" href="#c-37">37</a>
</span>) A méltányos díjazás esedékességkor történő megfizetésének elmulasztása kiterjeszti a 2001/29 irányelv 5. cikke (2) bekezdésének b) pontjában foglalt kivétel hatályát, és olyan módon korlátozza az irányelv 2. cikke által biztosított jogokat, amelyet az uniós jogalkotó nem láthatott előre.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-38" href="#c-38">38</a>
</span>) A 2001/29 irányelv 5. cikke (2) bekezdésének b) pontja nem terjedhet túl annak kifejezett rendelkezésein. A többszörözés joga alóli kivétel tehát nem foglalja magában a méltányos díjazáshoz való jogot, és a kizárólagos jogosult nem mondhat le e jogáról: 2012. február 9‑i Luksan ítélet (C‑277/10, EU:C:2012:65, 105. pont). Az uniós jogalkotó azon kifejezett szándéka ellenére, hogy lehetővé tegye a tagállamok számára a kizárólagos többszörözési jogtól való eltérést, ha ezt nem az irányelv 5. cikkében előírt módon tennék, azzal veszélyeztetnék a szerzői és szomszédos jogok harmonizációjának tényleges érvényesülését, amely harmonizációt az irányelv valósítja meg, valamint az általa követett jogbiztonság célját. Lásd analógia útján: 2019. július 29‑i Pelham és társai ítélet (C‑476/17, EU:C:2019:624, 60–63. pont).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-39" href="#c-39">39</a>
</span>) Bár a 2001/29 irányelv preambulumbekezdései bizonyos esetekben az alkotótevékenység előmozdításának szükségességére hivatkoznak, ugyanúgy utalnak arra is, hogy biztosítani kell a jogosultak díjazását és a befektetéseik megtérülését. Lásd a 2001/29 irányelv (4), (10) és (11) preambulumbekezdését.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-40" href="#c-40">40</a>
</span>) 2018. november 13‑i Levola Hengelo ítélet (C‑310/17, EU:C:2018:899, 36. és 37. pont); 2020. június 11‑i Brompton Bicycle ítélet (C‑833/18, EU:C:2020:461, 21. és 22. pont). Lásd még: 2009. július 16‑i Infopaq International ítélet (C‑5/08, EU:C:2009:465 33–35. pont).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-41" href="#c-41">41</a>
</span>) Lásd e tekintetben: 2022. szeptember 8‑i Ametic ítélet (C‑263/21, EU:C:2022:644, 56. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat). A tagállamoknak következetesen alkalmazniuk kell a 2001/29 irányelv 5. cikke (2) bekezdésének b) pontjában foglalt kivételt. Ez a követelmény sérül, ha a tagállamok szabadon rendelkezhetnek olyan, magáncélú másolásra vonatkozó kivételről, amely nem felel meg az említett rendelkezés kifejezett szövegének, amely előírja, hogy a jogosultaknak méltányos díjazásban kell részesülniük.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-42" href="#c-42">42</a>
</span>) Az alperes a tárgyaláson azt állította, hogy a műsorsugárzó szervezetek az általuk sugárzott tartalomnak csupán 1%‑át állítják elő. A rádiós műsorszolgáltatók nem filmelőállítók, így ilyen minőségben nem jogosultak méltányos díjazásra. Úgy tűnik, hogy a kérdést előterjesztő bíróság második kérdésének középpontjában álló problémáknak az előtte folyamatban lévő eljárás eldöntése szempontjából nincs vagy csak csekély gyakorlati jelentősége van, így azokat a kérdést előterjesztő bíróságnak kell megvizsgálnia.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-43" href="#c-43">43</a>
</span>) Gesellschaft mit beschränkter Haftung (GmbH).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-44" href="#c-44">44</a>
</span>) A Bizottság azt állítja, hogy a kérdést előterjesztő bíróságnak először meg kell vizsgálnia, hogy az UrhG 87. §-ának (4) bekezdése a 2001/29 irányelv 5. cikke (2) bekezdésének b) pontjával összhangban értelmezhető‑e. Ha ez nem lehetséges, a Bizottság úgy véli, hogy az irányelv feltétlen és kellően pontos rendelkezéseire hivatkozni lehet olyan szervezetekkel vagy testületekkel szemben, amelyek a magánszemélyek közötti viszonyokra alkalmazandó szabályokhoz képest többletjogosultságokkal rendelkeznek. Bár ez végső soron a kérdést előterjesztő bíróság feladata, úgy tűnik, hogy az alperes közös jogkezelő szervezet többletjogosultságokkal rendelkezik, így a felperes a jelen eljárásban a 2001/29 irányelv feltétlen és kellően pontos rendelkezéseire hivatkozhat vele szemben.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-45" href="#c-45">45</a>
</span>) 2022. január 18‑i Thelen Technopark Berlin ítélet (C‑261/20, EU:C:2022:33, 25., 27. és 28. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-46" href="#c-46">46</a>
</span>) Uo, 28–30. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-47" href="#c-47">47</a>
</span>) A 2001/29 irányelv (21) preambulumbekezdése kimondja, hogy a többszörözési jog hatálya alá tartozó cselekményeket tágan kell meghatározni. Ez a követelmény kitűnik a 2001/29 irányelv 2. cikkének szövegéből és az olyan kifejezések használatából, mint a „közvetlen vagy közvetett”, „ideiglenes vagy tartós”, „bármely eszközzel” és „bármely formában”. 2009. július 16‑i Infopaq International ítélet (C‑5/08, EU:C:2009:465, 40–42. pont).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-48" href="#c-48">48</a>
</span>) Lásd analógia útján: 2019. július 29‑i Pelham és társai ítélet (C‑476/17, EU:C:2019:624, 83–85. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat). Lásd még: 2019. július 29‑i Funke Medien NRW ítélet (C‑469/17, EU:C:2019:623, 35–38. pont).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-49" href="#c-49">49</a>
</span>) Lásd analógia útján: 2016. június 9‑i EGEDA és társai ítélet (C‑470/14, EU:C:2016:418, 20. pont).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-50" href="#c-50">50</a>
</span>) Lásd ebben az értelemben: 2012. február 9‑i Luksan ítélet (C‑277/10, EU:C:2012:65, 95. és 109. pont). Lásd még: 2010. október 21‑i Padawan ítélet (C‑467/08, EU:C:2010:620, 37. pont). A Bíróság megállapította, hogy a 2001/29 irányelv 5. cikke (2) bekezdésének b) pontja értelmében vett „méltányos díjazás” fogalma az uniós jog önálló fogalma, amelyet minden olyan tagállamban, amelyben a magáncélú másolás kivételét bevezették, egységesen kell értelmezni, függetlenül a tagállamok azon mérlegelési jogkörétől, hogy ők maguk határozhatják meg e díjazás részletszabályait, valamint mértékét.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-51" href="#c-51">51</a>
</span>) 2022. január 18‑i Thelen Technopark Berlin ítélet (C‑261/20, EU:C:2022:33, 31. és 32. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat). Lásd még: 2019. március 27‑i Pawlak ítélet (C‑545/17, EU:C:2019:260, 89. és 90. pont); 2020. április 30‑i D. Z. – Airline Management Solutions ítélet (C‑584/18, EU:C:2020:324, 81. pont).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-52" href="#c-52">52</a>
</span>) 2018. augusztus 7‑i Smith ítélet (C‑122/17, EU:C:2018:631, 45. pont). Lásd még: 2021. március 2‑i Bizottság kontra Olaszország és társai ítélet (C‑425/19 P, EU:C:2021:154, 77. pont). Az a feltétel, hogy a szervezet az állam ellenőrzése alatt álljon, vagy hogy a magánszemélyek közötti viszonyokra vonatkozó alkalmazandó szabályokhoz képest többletjogosultságokkal rendelkezzen, nem konjunktív. 2017. október 10‑i Farrell ítélet (C‑413/15, EU:C:2017:745, 22–29. pont).</p>
</body>
</html>
