–

a Nestlé Sverige AB képviseletében F. Sjövall és J. Träsk advokater, valamint K. Lewandowska associate,

–

a Miljönämnden i Helsingborgs kommun képviseletében F. Lund Rydingsvärd, I. Mideljung és A. Wikhäll,

–

a cseh kormány képviseletében S. Šindelková, M. Smolek és J. Vláčil, meghatalmazotti minőségben,

–

az Európai Bizottság képviseletében C. Faroghi, I. Galindo Martín és B. Rous Demiri, meghatalmazotti minőségben,

1

Az előzetes döntéshozatal iránti kérelem a 609/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a speciális gyógyászati célra szánt élelmiszerekre vonatkozó különös összetételi és tájékoztatási követelmények tekintetében való kiegészítéséről szóló, 2015. szeptember 25‑i (EU) 2016/128 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (HL 2016. L 25., 30. o.) 5. cikke (2) bekezdése g) pontjának és 6. cikke (2) bekezdésének értelmezésére vonatkozik.

2

E kérelmet a Nestlé Sverige AB (a továbbiakban: Nestlé) svéd jog szerinti társaság és a Miljönämnden i Helsingborgs kommun (Helsingborg önkormányzatának környezetvédelmi hivatala, Svédország, a továbbiakban: környezetvédelmi hivatal) között folyamatban lévő jogvita keretében terjesztettek elő, amelynek tárgya a hivatal azon határozata, amellyel a Nestlét arra kötelezte, hogy töröljön bizonyos, az e társaság által forgalmazott, speciális gyógyászati célra szánt élelmiszerek csomagolásán szereplő információkat.

Jogi háttér

Az 1169/2011/EU rendelet

3

A fogyasztók élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásáról, az 1924/2006/EK és az 1925/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról és a 87/250/EGK bizottsági irányelv, a 90/496/EGK tanácsi irányelv, az 1999/10/EK bizottsági irányelv, a 2000/13/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, a 2002/67/EK és a 2008/5/EK bizottsági irányelv és a 608/2004/EK bizottsági rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2011. október 25‑i 1169/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL 2011. L 304., 18. o.; helyesbítések: HL 2014. L 331., 40. o.; HL 2015. L 50., 48. o.; HL 2016. L 266., 7. o.; HL 2023. L 142., 41. o.) (41) preambulumbekezdése a következőképpen rendelkezik:

4

E rendeletnek „A kötelező adatok felsorolása” című 9. cikke az (1) bekezdésében a következőket írja elő:

5

Az említett rendeletnek a 9. cikk (1) bekezdésének l) pontjában említett tápértékjelölésre vonatkozó 30. cikkének (1) és (3) bekezdése az alábbiakat mondja ki:

6

Ugyanezen rendelet „Mennyiségek kifejezése 100 g‑ra vagy 100 ml‑re” című 32. cikkének (2) bekezdése a következőképpen rendelkezik:

7

Az 1169/2011 rendelet 33. cikke értelmében:

A 609/2013/EU rendelet

8

A csecsemők és kisgyermekek számára készült, a speciális gyógyászati célra szánt, valamint a testtömeg‑szabályozás céljára szolgáló, teljes napi étrendet helyettesítő élelmiszerekről, továbbá a 92/52/EGK tanácsi irányelv, a 96/8/EK, az 1999/21/EK, a 2006/125/EK és a 2006/141/EK bizottsági irányelv, a 2009/39/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és a 41/2009/EK és a 953/2009/EK bizottsági rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. június 12‑i 609/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL 2013. L 181., 35. o.) (15), (24) és (26) preambulumbekezdése kimondja:

9

E rendelet 2. cikke (2) bekezdésének g) pontja a következőképpen rendelkezik:

10

Az említett rendelet 9. cikkének (5) bekezdése a következőket írja elő:

A 2016/128 felhatalmazáson alapuló rendelet

11

A 2016/128 rendelet (13) és (17) preambulumbekezdése a következőket mondja ki:

12

E felhatalmazáson alapuló rendelet 5. cikkének (1) és (2) bekezdése a következőképpen rendelkezik:

13

Az említett felhatalmazáson alapuló rendeletnek „A tápértékjelölésre vonatkozó különös követelmények” című 6. cikke a (2) bekezdésében a következőket írja elő:

14

Ugyanezen elhatalmazáson alapuló rendelet 7. cikkének szövege a következő:

Az alapeljárás és az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

15

A felperes, a Nestlé, élelmiszeripari vállalkozás, amely több terméket forgalmaz speciális gyógyászati célra szánt élelmiszerként (a továbbiakban: érintett termékek).

16

Amint az az előzetes döntéshozatal iránti kérelemből kitűnik, az érintett termékek a csomagolásuk elülső oldalán különböző tápanyagok, például zsírok, fehérjék és rostok energiatartalmára és mennyiségére vonatkozó adatokat tartalmaznak, nem 100 g‑ra vagy 100 ml‑re vonatkozóan kifejezve, hanem adagonként vagy fogyasztási egységenként kifejezve (a továbbiakban: vitatott információk).

17

A hivatal arra kötelezte a Nestlét, hogy törölje ezeket a vitatott információkat azzal az indokkal, hogy azok – a 2016/128 felhatalmazáson alapuló rendelet 6. cikkének (2) bekezdését megsértve – az 1169/2011 rendelet 30. cikkének (1) bekezdése szerinti kötelező tápértékjelölésben szereplő, és e rendelet 32. cikkének (2) bekezdése értelmében 100 g‑ra vagy 100 ml‑re vonatkozóan kifejezett információk megismétlésének minősülnek.

18

A Nestlé, miután sikertelenül próbálta elérni e határozat felülvizsgálatát, keresetet indított a Förvaltningsrätten i Malmö (malmői közigazgatási bíróság, Svédország) előtt e határozat megsemmisítése iránt. E jogorvoslat keretében a Nestlé arra hivatkozott, hogy a vitatott megjelölések nem a kötelező tápértékjelölésben szereplő információk megismétlését jelentik, hanem azokat a 2016/128 felhatalmazáson alapuló rendelet 5. cikke (2) bekezdése g) pontjának megfelelően a tápértékjelölést kiegészítő adatoknak kell tekinteni.

19

E keresetet elutasították azzal az indokkal, hogy még ha a vitatott információkat adagonként vagy fogyasztási egységenként, nem pedig 100 g‑ra vagy 100 ml‑re vetítve fejezik is ki, azok a kötelező tápértékjelölésre vonatkozó adatok e felhatalmazáson alapuló rendelet 6. cikkének (2) bekezdése által tiltott megismétlésének minősülnek.

20

Miután a Kammarrätten i Göteborg (göteborgi közigazgatási fellebbviteli bíróság, Svédország) a fellebbezést elutasította, mivel szintén úgy ítélte meg, hogy a vitatott információk nem tartoznak a 2016/128 felhatalmazáson alapuló rendelet 5. cikke (2) bekezdése g) pontjának hatálya alá, hanem a kötelező tápértékjelölésben szereplő információk megismétlésének minősülnek, a Nestlé felülvizsgálati kérelmet nyújtott be a Högsta förvaltningsdomstolenhez (legfelsőbb közigazgatási bíróság, Svédország), amely a kérdést előterjesztő bíróság.

21

Annak eldöntése érdekében, hogy a szóban forgó termékek címkézése megfelel‑e a 2016/128 felhatalmazáson alapuló rendeletnek, a kérdést előterjesztő bíróság arra keresi a választ, hogy a vitatott információk a termék jellemvonásainak és sajátságainak az e felhatalmazáson alapuló rendelet 5. cikke (2) bekezdésének g) pontja értelmében vett kiegészítő leírásának minősülnek‑e, vagy pedig a kötelező tápértékjelölésben szereplő információk nem engedélyezett megismétlésének, amit az említett felhatalmazáson alapuló rendelet 6. cikkének (2) bekezdése tilt.

22

E körülmények között határozott úgy a Högsta förvaltningsdomstolen (legfelsőbb közigazgatási bíróság), hogy az eljárást felfüggeszti, és előzetes döntéshozatal céljából a következő kérdéseket terjeszti a Bíróság elé:

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdésekről

23

Kérdéseivel, amelyeket célszerű együttesen vizsgálni, az előterjesztő bíróság lényegében arra vár választ, hogy a 2016/128 felhatalmazáson alapuló rendelet 5. cikke (2) bekezdésének g) pontját és 6. cikkének (2) bekezdését úgy kell‑e értelmezni, hogy a speciális gyógyászati célra szánt élelmiszer csomagolásának elülső oldalán az ezen élelmiszerben található különböző tápanyagok energiatartalmának és mennyiségének adagonként vagy fogyasztási egységenként kifejezett feltüntetése, valamint az e csomagolás hátsó oldalán szereplő kötelező tápértékjelölésben ugyanezen elemek 100 g‑ra vagy 100 ml‑re vonatkoztatott mennyiségének feltüntetése a termék e felhatalmazáson alapuló rendelet 5. cikke (2) bekezdésének g) pontja értelmében vett „jellemvonás[ai] és/vagy sajátság[ai] leírás[ának]” minősül, vagy pedig az említett felhatalmazáson alapuló rendelet 6. cikkének (2) bekezdése által tiltott ismétlésnek.

24

Elöljáróban, amint azt a Bíróság már megállapította, mivel a speciális gyógyászati célokra szánt élelmiszerek sajátosságaik ellenére mindenekelőtt élelmiszernek minősülnek, a 609/2013 rendelet kiegészítéséről szóló 2016/128 felhatalmazáson alapuló rendeletet – a 609/2013 rendelettel együtt – az élelmiszerekre vonatkozó egyéb jogszabályok fényében kell értelmezni (lásd ebben az értelemben: 2023. március 2‑i Kwizda Pharma ítélet, C‑760/21, EU:C:2023:143, 59. pont).

25

Amint az a 609/2013 rendelet (24) preambulumbekezdéséből is kitűnik, alapvetően az 1169/2011 rendeletben meghatározott címkézési követelményeket kell alkalmazni az elsőként említett rendelet alkalmazási körébe tartozó élelmiszer‑kategóriákra is. Ezen túlmenően a 2016/128 felhatalmazáson alapuló rendelet kifejezetten és több helyen hivatkozik az 1169/2011 rendeletre. E felhatalmazáson alapuló rendelet 5. cikkének (1) bekezdéséből különösen az következik, hogy a speciális gyógyászati célokra szánt élelmiszereknek az élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatás tekintetében főszabály szerint meg kell felelniük az 1169/2011 rendeletnek. Egyébiránt a tápértékjelölésre vonatkozó különleges követelmények tekintetében az említett felhatalmazáson alapuló rendelet 6. cikke nagymértékben támaszkodik az említett rendelet előírásaira, és kifejezetten megnevezi azokat az eseteket, amikor a rendelet rendelkezéseitől el kell térni (lásd ebben az értelemben: 2023. március 2‑i Kwizda Pharma ítélet, C‑760/21, EU:C:2023:143, 60. és 61. pont).

26

Így, mivel a speciális gyógyászati célra szánt élelmiszerek a sajátosságaik ellenére mindenekelőtt élelmiszereknek minősülnek, a 2016/128 felhatalmazáson alapuló rendelet 5. cikke (2) bekezdésének g) pontját és 6. cikkének (2) bekezdését, amelyekre a kérdést előterjesztő bíróság kérdései vonatkoznak, az 1169/2011 rendelet és a 609/2013 rendelet fényében kell értelmezni.

27

Ami először is a 2016/128 felhatalmazáson alapuló rendelet 5. cikke (2) bekezdésének g) pontját illeti, e rendelkezés szerint az 1169/2011 rendelet 9. cikkének (1) bekezdésében felsorolt kötelező adatokon kívül a speciális gyógyászati célra szánt élelmiszerek esetében meg kell adni egyéb kötelező kiegészítő adatokat, mint például azon jellemvonások és/vagy sajátságok leírását, amelyek a terméket különösen hasznossá teszik annak a betegségnek, rendellenességnek, illetve egészségi problémának a tekintetében, amelyre a készítményt szánták, közelebbről adott esetben a termék különleges feldolgozása, összetétele, a megnövelt, lecsökkentett, kivont vagy egyéb módon módosított tápanyagai és alkalmazásának magyarázatát.

28

Végezetül az 1169/2011 rendelet 9. cikke (1) bekezdésének l) pontja, amelyre a 2016/128 felhatalmazáson alapuló rendelet 5. cikke (2) bekezdésének g) pontja utal, előírja, hogy az élelmiszereken kötelezően feltüntetendő adatok egyike „tápértékjelölés”.

29

Az 1169/2011 rendeletnek a kötelező tápértékjelölés tartalmára vonatkozó 30. cikkének (1) bekezdése szerint a kötelező tápértékjelölésnek tartalmaznia kell az energiatartalmat, és különösen bizonyos tápanyagok mennyiségét.

30

Az említett rendelet 32. cikkének (2) bekezdése értelmében az energiatartalmat és a kötelező tápértékjelölésben említett tápanyagok mennyiségét 100 g‑ra vagy 100 ml‑re vonatkozóan kell kifejezni, míg ugyanezen rendelet 33. cikke azokat az eseteket szabályozza, amelyekben ezek az elemek adagonként és/vagy fogyasztási egységként is megadhatók.

31

A jelen ügyben az előzetes döntéshozatal iránti kérelemből kitűnik, hogy a szóban forgó termékek tápértékjelölésében említett energiatartalmát és különböző tápanyagok mennyiségét a csomagolásuk hátsó oldalán 100 g‑ra vagy 100 ml‑re vonatkozóan tüntették fel, e termékek csomagolásának elülső oldalán pedig ugyanezen adatokat adagonként vagy fogyasztási egységenként tüntették fel.

32

Márpedig egyrészt, mivel magából a 2016/128 felhatalmazáson alapuló rendelet 5. cikke (2) bekezdése g) pontjának szövegéből kitűnik, hogy a rendelkezés azokra a kötelező adatokra vonatkozik, amelyek kiegészítik azokat, amelyeket az 1169/2011 rendelet 9. cikkének (1) bekezdése értelmében már fel kell tüntetni, az energiatartalom és különböző tápanyagok mennyisége, amelyek a kötelező tápértékjelölés alkotóelemei, nem minősülhetnek ez utóbbi rendelkezés értelmében kötelező adatoknak, és egyszerre a 2016/128 felhatalmazáson alapuló rendelet 5. cikkének (2) bekezdése értelmében vett kötelező kiegészítő adatoknak is. Az utóbbi rendelkezésben előírt kötelező adatok ugyanis kifejezetten a speciális gyógyászati célra szánt élelmiszerekre alkalmazandók, és kiegészítik az 1169/2011 rendeletben előírt kötelező adatokat.

33

Így a 2016/128 felhatalmazáson alapuló rendelet 5. cikke (2) bekezdése g) pontjának szövege, amely az 1169/2011 rendelet 9. cikkének (1) bekezdésében előírtaktól eltérő adatok kötelező feltüntetésére vonatkozik, nem értelmezhető úgy, hogy a vitatott információkhoz hasonló adatok ezen előbbi rendelkezés hatálya alá tartoznak.

34

Másrészt a 2016/128 felhatalmazáson alapuló rendelet 5. cikke (2) bekezdése g) pontjának szövege a termék jellemvonásainak és sajátságainak „leírását” követeli meg. Bár e rendelkezés nem sorolja fel kimerítően azokat az adatokat, amelyeknek szerepelniük kell az ilyen leírásban, az említett rendelkezés pontosítja, hogy többek között a termék különleges feldolgozásának, összetételének, a megnövelt, lecsökkentett, kivont vagy egyéb módon módosított tápanyagainak és alkalmazásának magyarázatáról van szó.

35

Következésképpen a 2016/128 felhatalmazáson alapuló rendelet 5. cikke (2) bekezdése g) pontjának szó szerinti értelmezéséből kitűnik, hogy valamely speciális gyógyászati célra szánt élelmiszer e rendelkezés értelmében vett „jellemvonás[ainak] és/vagy sajátság[ainak] leírása” nem vonatkozhat olyan adatokra, amelyek – bár másként vannak kifejezve – már fel vannak tüntetve a szóban forgó élelmiszer csomagolásának hátsó oldalán szereplő kötelező tápértékjelölésben, és amelyeket az élelmiszeripari vállalkozó e csomagolás elülső oldalán csak megismétel, anélkül hogy ez utóbbi adatok az élelmiszer jellemvonásainak és sajátságainak leírására irányulnának.

36

E tekintetben nincs jelentősége annak, hogy eltérések vannak e rendelkezés nyelvi változatai között, amint arra a Nestlé hivatkozott a vitatott információk hasznosságának bizonyítására irányuló álláspontjának alátámasztása érdekében.

37

Ugyanis, noha annak francia nyelvi változata nem utal egy termék „hasznosságára” a jellemvonások és sajátságok leírása keretében – eltérően például annak svéd (de egenskaper och/eller kännetecken som gör produkten särskilt användbar), spanyol (propiedades o Características que expliquen la utilidad del producto), dán (egenskaber og/eller karakteristika, der gør produktet nyttigt), angol (properties and/or characteristics that make the product useful) vagy román (proprietăților și/sau a caracteristicilor care fac produsul util) nyelvi változataitól, amelyekben szerepel erre való utalás –, az ilyen nyelvi eltérés a jelen ügyben nem meghatározó, mivel a nyelvi változattól függetlenül a 2016/128 felhatalmazáson alapuló rendelet 5. cikk (2) bekezdése g) pontjának szövege az érintett termék jellemvonásainak és/vagy sajátságainak leírását követeli meg, nem pedig a kötelező tápértékjelölésben már szereplővel azonos, csak más formában kifejezett információk egyszerű feltüntetését.

38

Másodsorban, az előterjesztő bíróság kérdései arra vonatkoznak, hogy a speciális gyógyászati célra szánt élelmiszereket illetően – az 1169/2011 rendelet 30. cikkének (3) bekezdésétől eltérve – a 2016/128 felhatalmazáson alapuló rendelet 6. cikkének (2) bekezdésében megállapított tilalomra tekintettel meg lehet‑e ismételni az alapügyben szóban forgóhoz hasonló információkat.

39

E tekintetben kétségtelen, hogy általában az élelmiszerekre vonatkozóan az említett 30. cikk (3) bekezdése bizonyos feltételek mellett lehetővé teszi az előrecsomagolt élelmiszerek jelölésén bizonyos információk megismétlését. E rendelkezés értelmében ugyanis a kötelező tápértékjelölésnek az előrecsomagolt élelmiszerek jelölésén való feltüntetésekor meg lehet ismételni az energiatartalomra, vagy pedig az energiatartalomra és a zsír‑ és telítettzsírsav‑tartalomra, a cukortartalomra, valamint a sótartalomra vonatkozó információkat.

40

A speciális gyógyászati célra szánt élelmiszereket illetően azonban meg kell állapítani, hogy a 2016/128 felhatalmazáson alapuló rendelet 6. cikkének (2) bekezdése megtiltja, hogy ezen élelmiszerek címkéjén megismételjék a kötelező tápértékjelölésben szereplő információkat. E rendelkezés szerint ugyanis az 1169/2011 rendelet 30. cikkének (3) bekezdésétől eltérve a speciális gyógyászati célra szánt élelmiszerek kötelező tápértékjelölésében szereplő információk nem ismételhetők meg a címkén.

41

Ebből következik, hogy az uniós jogalkotó meg kívánta tiltani a speciális gyógyászati célra szánt élelmiszerek csomagolásának elülső oldalán az energiatartalom és a különböző tápanyagok adagonként vagy fogyasztási egységenként kifejezett mennyiségének megismétlését, mivel ezek azonosak azokkal az adatokkal, amelyeket a kötelező tápértékjelölés tartalmaz, és amelyek e csomagolás hátsó oldalán szerepelnek, noha 100 g‑ra vagy 100 ml‑re vonatkozóan vannak kifejezve.

42

Márpedig a jelen ügyben pontosan ez a helyzet a vitatott információk esetében, mivel olyan adatokról van szó, amelyek jellegüket illetően, és anélkül, hogy meghatározó lenne, hogyan vannak kifejezve, az 1169/2011 rendelet 30. cikkének (1) bekezdése szerint a kötelező tápértékjelölés részét képezik.

43

Amint arra a főtanácsnok az indítványának 57. pontjában rámutatott, a 2016/128 felhatalmazáson alapuló rendelet 6. cikkének (2) bekezdésében foglalt tilalom, valamint az e felhatalmazáson alapuló rendelet 5. cikke (2) bekezdésének g) pontja szerinti, a speciális gyógyászati célra szánt élelmiszerek címkéjén bizonyos adatok feltüntetésére vonatkozó kötelezettség nem változhat attól függően, hogy ezeket az információkat milyen különböző formákban tüntetik fel, mivel azok mindig ugyanarra az anyagra vonatkoznak.

44

A 2016/128 felhatalmazáson alapuló rendelet 5. cikke (2) bekezdése g) pontjának és 6. cikke (2) bekezdésének szó szerinti értelmezését megerősíti az a szövegkörnyezet, amelybe e rendelkezések illeszkednek, valamint e felhatalmazáson alapuló rendelet és a 609/2013 rendelet célja is.

45

Ami egyrészt e szövegkörnyezetet illeti, a 2016/128 felhatalmazáson alapuló rendelet 5. cikkében említett valamennyi adat – különösen a speciális gyógyászati célra szánt élelmiszerek orvosi ellenőrzés mellett történő használatára, az élelmiszer célközönségeként meghatározott korosztályra, illetve a megfelelő figyelmeztetésekre és ellenjavallatokra vonatkozó adat – túllép az élelmiszer tápértékének keretén, és az utóbbihoz képest kiegészítő információk nyújtására irányul.

46

Ezenkívül, figyelembe véve a speciális gyógyászati célra szánt élelmiszerekre, vagyis – amint az lényegében a 609/2013 rendelet 2. cikke (2) bekezdésének g) pontjában szereplő fogalommeghatározásból kitűnik – meghatározott betegek táplálkozási igényeinek kielégítése céljából különleges eljárással készült, kizárólag orvosi felügyelet mellett használható élelmiszerekre vonatkozó ezen különös követelményeket, amelyek – amint azt a 2016/128 felhatalmazáson alapuló rendelet (17) preambulumbekezdése is tükrözi – meghatározott betegség, rendellenesség vagy egészségi probléma által okozott különleges táplálkozási igények kielégítésére irányulnak, meg kell állapítani, hogy az ezen élelmiszerek megfelelő használatához szükséges információk nem korlátozódhatnak a kötelező tápértékjelölésben már szereplő adatok egyszerű megismétlésére, hanem részletezniük kell az említett élelmiszerek jellemvonásait és sajátságait.

47

Másrészt, ami a 2016/128 felhatalmazáson alapuló rendelet és a 609/2013 rendelet célját illeti, az előbbi rendelet (13) preambulumbekezdéséből, valamint az utóbbi rendelet (15) és (26) preambulumbekezdéséből kitűnik, hogy az uniós jogalkotó bizonyos élelmiszerek címkézésére vonatkozó különleges követelmények előírásával a veszélyeztetett fogyasztói csoportok magas szintű védelmét kívánta biztosítani annak érdekében, hogy pontosan azonosíthatóak legyenek számukra azon termékek, amelyek részben a táplálékforrásukat, vagy az egyedüli táplálékforrásukat képezi. Ezenkívül a 609/2013 rendelet 9. cikkének (5) bekezdése pontosítja, hogy a speciális gyógyászati célra szánt élelmiszerek címkézése, kiszerelése és reklámozása nem lehet megtévesztő.

48

Márpedig, amint arra az Európai Bizottság az írásbeli észrevételeiben rámutatott, a kötelező tápértékjelölésben már szereplő információk közül csupán egyes adatok feltüntetése megtévesztő lehet valamely élelmiszer általános összetétele tekintetében, és ezáltal félrevezetheti a fogyasztókat. Az uniós jogalkotó által az 1169/2011 rendelet 30. cikkének (3) bekezdésében foglalt, egyes tápanyag‑összetétellel kapcsolatos információk megismétlésének engedélyezésével követett cél – nevezetesen az, hogy az élelmiszer‑vásárláskor segítse a fogyasztókat a tápanyag‑összetételre vonatkozó legfontosabb információk egyszerű megismerésében – nem releváns a speciális gyógyászati célra szánt élelmiszerek esetében, mivel e termékeket egészségügyi szakemberek felügyelete mellett történő fogyasztásra szánják.

49

Egyébiránt a 2016/128 felhatalmazáson alapuló rendelet 7. cikke tiltja, hogy a speciális gyógyászati célra szánt élelmiszerekkel kapcsolatban tápanyag‑összetételre és egészségre vonatkozó állításokat alkalmazzanak. E tekintetben, amint azt e rendelet (17) preambulumbekezdése is tükrözi, mivel a speciális gyógyászati célra szánt élelmiszerek fogyasztói betegségben, rendellenességben vagy egészségi problémában szenvedő betegek, és ezért nem tartoznak az átlagos egészséges népességhez, el kell kerülni, hogy ezeket az élelmiszereket közvetlenül a fogyasztók körében reklámozzák e termékek értékesítésének ösztönzése érdekében, mivel az említett élelmiszerek az egészségügyi szakemberek felügyelete melletti használathoz vannak igazítva.

50

Ebből következik, hogy ezen élelmiszerek sajátos jellegére tekintettel a 2016/128 felhatalmazáson alapuló rendelet 5. cikke (2) bekezdése g) pontjának és 6. cikke (2) bekezdésének elfogadott értelmezése ugyancsak megfelel mind az e felhatalmazáson alapuló rendelet, mind pedig a 609/2013 rendelet által követett célnak.

51

A fenti megfontolások összességére tekintettel az előterjesztett kérdésekre azt a választ kell adni, hogy a 2016/128 felhatalmazáson alapuló rendelet 5. cikke (2) bekezdésének g) pontját és 6. cikkének (2) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy a speciális gyógyászati célra szánt élelmiszer csomagolásának elülső oldalán az ezen élelmiszerben található különböző tápanyagok energiatartalmának és mennyiségének adagonként vagy fogyasztási egységenként kifejezett feltüntetése, valamint az e csomagolás hátsó oldalán szereplő kötelező tápértékjelölésben ugyanezen elemek 100 g‑ra vagy 100 ml‑re vonatkoztatott mennyiségének feltüntetése nem az említett élelmiszer e felhatalmazáson alapuló rendelet 5. cikke (2) bekezdésének g) pontja értelmében vett „jellemvonás[ai] és/vagy sajátság[ai] leírás[ának]”, hanem az e kötelező tápértékjelölésben szereplő információknak az említett felhatalmazáson alapuló rendelet 6. cikkének (2) bekezdése által tiltott megismétlésének minősül.

A költségekről

52

Mivel ez az eljárás az alapeljárásban részt vevő felek számára a kérdést előterjesztő bíróság előtt folyamatban lévő eljárás egy szakaszát képezi, ez a bíróság dönt a költségekről. Az észrevételeknek a Bíróság elé terjesztésével kapcsolatban felmerült költségek, az említett felek költségeinek kivételével, nem téríthetők meg.