|
Az Európai Unió |
HU L sorozat |
|
2025/791 |
2025.8.8. |
A BIZOTTSÁG (EU) 2025/791 FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE
(2025. április 23.)
a 2013/36/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a felügyeleti kollégiumok működésével kapcsolatos általános feltételek meghatározására vonatkozó szabályozástechnikai standardok tekintetében történő kiegészítéséről és az (EU) 2016/98 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet hatályon kívül helyezéséről
(EGT-vonatkozású szöveg)
AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,
tekintettel a hitelintézetek tevékenységéhez való hozzáférésről és a hitelintézetek prudenciális felügyeletéről, a 2002/87/EK irányelv módosításáról, a 2006/48/EK és a 2006/49/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. június 26-i 2013/36/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvre (1) és különösen annak 51. cikke (4) bekezdésének második albekezdésére, valamint 116. cikke (4) bekezdésének harmadik albekezdésére,
mivel:
|
(1) |
A 2013/36/EU irányelv szabályokat állapít meg a hitelintézetek illetékes hatóságok általi prudenciális felügyeletére vonatkozó felügyeleti hatáskörökre és eszközökre vonatkozóan. A felügyeleti kollégiumok a felügyeleti tevékenységek összehangolásának eszközei. A 2013/36/EU irányelv 116. cikke értelmében az összevont felügyeletet ellátó hatóságoknak felügyeleti kollégiumokat kell létrehozniuk bizonyos felügyeleti feladatok elvégzésének megkönnyítése, valamint az érintett harmadik országok felügyeleti hatóságaival való megfelelő koordináció és együttműködés biztosítása érdekében. Emellett a más tagállamokban jelentős fióktelepekkel rendelkező intézményt felügyelő illetékes hatóságoknak a 2013/36/EU irányelv 51. cikkének (3) bekezdése értelmében felügyeleti kollégiumokat kell létrehozniuk és azokat elnökölniük kell, amennyiben az említett irányelv 116. cikke nem alkalmazandó. |
|
(2) |
Az (EU) 2016/98 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (2) megállapítja a 2013/36/EU irányelv 51. cikkének (3) bekezdésével és 116. cikkével összhangban létrehozandó felügyeleti kollégiumok működésének általános feltételeit. A 2013/36/EU irányelv új rendelkezéseket vezetett be az egyes pénzügyi holdingtársaságok és vegyes pénzügyi holdingtársaságok engedélyezéséről, a közbenső EU-szintű anyavállalatok létrehozásáról, valamint az Unióban központi irodával rendelkező olyan csoportok kollégiumairól, amelyek leányvállalatai harmadik országokban telepedtek le. Emellett a befektetési vállalkozások kikerültek a 2013/36/EU irányelv hatálya alól, mivel az intézmény fogalommeghatározása már nem foglalja magában a befektetési vállalkozásokat, míg a 2013/36/EU irányelv egyes rendelkezései továbbra is alkalmazandók rájuk. E többszörös módosítások figyelembevétele és a jogbiztonság érdekében az (EU) 2016/98 felhatalmazáson alapuló rendeletet hatályon kívül kell helyezni, és új jogi aktussal kell felváltani. |
|
(3) |
A felügyeleti kollégiumi tagok és a potenciális megfigyelők azonosításához elengedhetetlen a csoportok egy olyan áttekintő táblájának elkészítése, amely azonosítja a csoporthoz tartozó, az Unióban vagy egy harmadik országban működő szervezeteket, és amely a csoporthoz tartozó minden egyes szervezet esetében megadja a szervezet jellegét, helyszínét, a felügyeletében részt vevő hatóságokat, az alkalmazandó prudenciális mentességeket, jelentőségét a csoport és azon ország szempontjából, amelyben engedélyezték vagy ahol letelepedett, valamint e jelentőség meghatározásának kritériumait. Ebben az összefüggésben a fióktelep csoport szempontjából való jelentőségére, valamint azon tagállam szempontjából való jelentőségére vonatkozó információ, amelyben letelepedett, alapvetően fontos annak eldöntéséhez, hogy az adott tagállam illetékes hatóságai milyen mértékben vegyenek részt a kollégium tevékenységeiben. A csoporthoz tartozó szervezetek jellegére vonatkozó információk, legyenek azok intézmények, fióktelepek vagy más pénzügyi ágazatbeli szervezetek, valamint arra az országra vonatkozó információk, ahol engedélyezték azokat vagy ahol letelepedettek, akár tagállam, akár harmadik ország, szintén fontosak a felügyeleti kollégiumi tagok és potenciális megfigyelők kiválasztásánál. E fontosság meghatározásához meg kell fogalmazni bizonyos kritériumokat. |
|
(4) |
A 2013/36/EU irányelv 21b. cikkének (2) bekezdésével összhangban az illetékes hatóságok engedélyezhetik az intézmények számára, hogy két közbenső EU-szintű anyavállalattal rendelkezzenek, ami két felügyeleti kollégium létrehozását vonja maga után. Amennyiben két felügyeleti kollégiumot hoztak létre, szoros együttműködést kell biztosítani közöttük. E célból az összevont felügyeletet ellátó hatóságnak vagy az egyik kollégium csoportfelügyeleti hatóságának megfigyelőként részt kell vennie a másik kollégiumban. |
|
(5) |
A 2013/36/EU irányelv 116. cikkének (1a) bekezdésével összhangban az összevont felügyeletet ellátó hatóságnak abban az esetben is létre kell hoznia felügyeleti kollégiumokat, ha az EU-szintű anyavállalat, az EU-szintű pénzügyi holdingtársaság anyavállalat vagy az EU-szintű vegyes pénzügyi holdingtársaság anyavállalat valamennyi határon túli leányvállalata harmadik országban rendelkezik központi irodával. Az említett cikk alapján létrehozott felügyeleti kollégiumok esetében biztosítani kell, hogy az összevont felügyeletet ellátó hatóság felkérjen minden olyan harmadik országbeli hatóságot, ahol a csoport leányvállalatai működnek, hogy megfigyelőként vegyenek részt az érintett felügyeleti kollégiumban, mivel ez kulcsfontosságú lesz jelentőségük meghatározásához és az EU-szintű anyavállalat szintjén a prudens kockázatkezelés biztosításához. A 2013/36/EU irányelv 116. cikkének (1) bekezdése alapján létrehozott összes többi felügyeleti kollégiumban azonban csak azokat a harmadik országbeli hatóságokat kell felkérni arra, hogy megfigyelőként vegyenek részt a felügyeleti kollégiumban, ahol a csoport jelentős mértékben jelen van. Annak biztosítása érdekében, hogy teljesüljenek az uniós jogban meghatározott szakmai titoktartási követelmények, a harmadik országbeli hatóságok minden esetben csak akkor válhatnak a felügyeleti kollégiumok megfigyelőivé, ha olyan titoktartási követelmények hatálya alá tartoznak, amelyek legalább egyenértékűek az Unióban alkalmazandó követelményekkel. |
|
(6) |
A prudenciális felügyeletért felelős illetékes hatóságok és a csoport felügyeletében részt vevő egyéb hatóságok közötti együttműködés és információcsere fokozása, valamint a feladataik ellátásához szükséges információk megosztásának biztosítása érdekében az összevont felügyeletet ellátó hatóságnak fel kell kérnie a csoportszintű szanálási hatóságot, a pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni felügyeletet ellátó hatóságok közötti együttműködés megkönnyítése céljából létrehozott kollégium (a továbbiakban: a pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemmel foglalkozó kollégium) vezető felügyeleti hatóságát, a fontos intézmények vagy fióktelepek székhelye szerinti harmadik országok felügyeleti hatóságait, a második közbenső EU-szintű anyavállalat székhelye szerinti tagállam felügyeleti hatóságát, valamint a pénzügyi konglomerátum koordinátorát, amennyiben ezeket a hatóságokat az összevont felügyeletet ellátó hatóság azonosítja, hogy megfigyelőként vegyenek részt a felügyeleti kollégiumban. A megfigyelői státusznak lehetővé kell tennie e hatóságok számára, hogy az összevont felügyeletet ellátó hatóság meghívhassa őket a felügyeleti kollégium üléseire, amennyiben jelenlétük releváns, figyelembe véve ezen ülések napirendjét. |
|
(7) |
Az 1093/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (3) 21. cikke értelmében az Európai Bankhatóságnak (EBH) nyomon kell követnie a felügyeleti kollégiumok működését, és elő kell mozdítania az 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (4), a 2013/36/EU irányelv, az (EU) 2016/98 felhatalmazáson alapuló rendelet és az (EU) 2016/99 bizottsági végrehajtási rendelet (5) alkalmazásával kapcsolatos következetességet és koherenciát. E nyomon követés eredményei azt mutatták, hogy a felügyeleti kollégiumok operatív megállapodásainak bizonyos aspektusait – többek között a korai előrejelző mutatók rendszeres cseréjét, illetve a szanálási hatóságokkal vagy a pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemmel foglalkozó hatóságokkal való együttműködést – még tovább kell erősíteni. Meg kell erősíteni ezért a felügyeleti kollégiumoknak a tagjaik közötti információcsere, valamint a megfigyelőkkel – többek között más ágazati kollégiumokkal – való együttműködés és koordináció eszközeként betöltött szerepét. |
|
(8) |
A felügyeleti kollégiumok hatékonyságának növelése érdekében a 2013/36/EU irányelv 115. cikkében említett írásbeli koordinációs és együttműködési megállapodásoknak a kollégiumi munka valamennyi területére ki kell terjedniük. Az írásbeli megállapodásoknak tartalmazniuk kell azon kollégiumi tagokkal kötött megállapodásokat is, amelyek meghatározott kollégiumi tevékenységben vesznek részt, például a kollégium adott alcsoportjain keresztül. Az írásbeli megállapodásoknak tartalmazniuk kell a kollégiumi munka operatív szempontjait is, mivel ezek alapvetőek a felügyeleti kollégium működésének elősegítése érdekében mind rendes körülmények között, mind pedig vészhelyzetek során. Mivel a csoport szanálásával kapcsolatos kérdésekre vonatkozó adatszolgáltatás céljából és azt megelőzően nagyon fontos az együttműködés a kollégiumon belül, az írásbeli megállapodásoknak rendelkezniük kell a releváns adatszolgáltatás koordinálásának eljárásairól, valamint arról, hogy az összevont felügyeletet ellátó hatóságnak milyen felelőssége és szerepe van az adatoknak a 2014/59/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (6) 2. cikke (1) bekezdésének 44. pontjában meghatározott csoportszintű szanálási hatóságon keresztül a szanálási kollégium felé való továbbításában. Az írásbeli megállapodásoknak teljeskörűnek, koherensnek és kimerítőnek kell lenniük, és elégséges és megfelelő alapot kell nyújtaniuk az illetékes hatóságoknak, hogy azok a felügyeleti kollégiumon belül, és nem azon kívül tudják teljesíteni kötelességeiket és végezni feladataikat. |
|
(9) |
A felügyeleti kollégium tagjainak meg kell tárgyalniuk és el kell fogadniuk az esetleges megfigyelők felügyeleti kollégiumi munkában való részvételének mértékét és szintjét. A megfigyelőkkel, többek között adott esetben a csoportszintű szanálási hatósággal és a pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemmel foglalkozó kollégium vezető felügyeleti hatóságával folytatott együttműködés és információcsere fokozása érdekében az írásbeli koordinációs és együttműködési megállapodásoknak létre kell hozniuk az egyes megfigyelőkkel folytatandó együttműködés és információcsere keretrendszerét. Az írásbeli megállapodásoknak ki kell terjedniük a felügyeleti kollégium azon tagjai közötti megállapodásokra is, akik a kollégium meghatározott tevékenységeiben vesznek részt, beleértve a felügyeleti kollégium meghatározott alcsoportjain keresztül végzett tevékenységeket is. |
|
(10) |
A kollégiumok valamennyi tevékenységének elvégzése érdekében az összevont felügyeletet ellátó hatóságnak és a kollégium többi tagjának át kell tekintenie a csoporthoz tartozó valamennyi szervezet által végzett tevékenységeket, beleértve azokét is, amelyek pénzügyi tevékenységeket folytatnak, de nem minősülnek intézményeknek, valamint azokét, amelyek az Unión kívül működnek. Az összevont felügyeletet ellátó hatóság, a kollégiumi tagok, a harmadik országbeli felügyeleti hatóságok és tagállamok olyan állami hatóságai vagy szervei közötti kapcsolatokat, amelyek a csoporthoz tartozó valamely szervezet felügyeletéért felelősek vagy részt vesznek annak felügyeletében, beleértve azon hatóságokat, melyek a csoporthoz tartozó pénzügyi ágazatbeli szervezetek prudenciális felügyeletéért felelősek, vagy azon illetékes hatóságokat, amelyek a pénzügyi eszközök piacainak felügyeletéért, a pénzügyi rendszereknek a pénzmosásra és terrorizmusfinanszírozásra történő felhasználásának megelőzéséért, valamint a fogyasztóvédelemért felelősek, azzal kell elősegíteni, hogy ezek a harmadik országbeli felügyeleti hatóságok és állami hatóságok vagy szervek, helyzettől függően, megfigyelőként részt vesznek a kollégium munkájában. |
|
(11) |
A csoportot és annak szervezeteit vagy a csoport és szervezetei működési környezetét jelentő rendszert érintő korai figyelmeztető jelek, potenciális kockázatok és sebezhetőségek azonosításának megkönnyítése érdekében, beleértve a csoport vagy annak szervezetei kockázati profiljára gyakorolt bármely lényeges kedvezőtlen hatást és korai beavatkozási intézkedések bevezetését, valamint vészhelyzet esetén fokozni kell a felügyeleti kollégiumokban folytatott információcserét. |
|
(12) |
A 2013/36/EU irányelv 113. cikkében említett feladatok elvégzésében részt vevő felügyeleti kollégiumi tagoknak elsődleges platformként a felügyeleti kollégiumot kell használniuk az irányelv 97. cikkében említett felügyeleti felülvizsgálat és értékelés főbb elemeinek értékelésére vonatkozó információk cseréjére, ha egy határokon átnyúló tevékenységű csoport érintett, felismerve ugyanakkor, hogy a felügyeleti felülvizsgálatot és értékelést más-más módon végezhetik az egyes tagállamokban attól függően, hogy a szóban forgó uniós szabályokat hogyan ültették át a nemzeti jogba, figyelembe véve az EBH által a 2013/36/EU irányelv 107. cikkének (3) bekezdése értelmében kiadott iránymutatást is. |
|
(13) |
Az illetékes hatóságok közötti együttműködés elősegítése, valamint az olyan határozatok összehangolása érdekében, amelyek célja azon módszerekre vonatkozó követelmények intézmények általi betartásához kapcsolódó kérdések kezelése, mely módszereket a szavatolótőke-követelmény kiszámításához való használatuk előtt az illetékes hatóságoknak engedélyezniük kell (belső modellek alkalmazása a hitelkockázat, piaci kockázat, partnerkockázat és működési kockázat esetében), meg kell határozni az összevont felügyeletet ellátó hatóság és az érintett illetékes hatóságok közötti együttműködés feltételeit ezen belső módszerek alkalmazására vonatkozó információcsere, valamint a feltárt hiányosságok kiküszöbölésére szolgáló intézkedések megvitatása és közös elfogadása tekintetében. |
|
(14) |
A felügyeleti kollégiumon belüli együttműködés előmozdítása, valamint a csoportfelügyelet hatékonyságának és eredményességének növelése érdekében az összevont felügyeletet ellátó hatóságnak és a felügyeleti kollégium tagjainak adott esetben meg kell vitatniuk és önkéntes alapon meg kell állapodniuk a feladatok átadásáról és a hatáskörök átruházásáról. |
|
(15) |
Minden felügyeleti kollégiumnak döntenie kell a kicserélendő és rendszeresen frissítendő információkról, és ezeket az információkat fel kell sorolnia az írásbeli koordinációs és együttműködési megállapodásokban. Annak érdekében, hogy a felügyeleti kollégium nagyobb kapacitással rendelkezzen a növekvő kockázatok és sebezhetőségek azonosítására, a felügyeleti kollégium tagjainak és adott esetben a megfigyelőknek rendszeresen mennyiségi és minőségi információkat kell cserélniük. Ezen túlmenően az írásbeli koordinációs és együttműködési megállapodásoknak rendelkezniük kell az érintett információk koordinálására vonatkozó eljárásról, valamint az összevont felügyeletet ellátó hatóságnak az észrevételek megfigyelőkkel való közlésével kapcsolatos felelősségéről és szerepéről. Annak biztosítása érdekében, hogy az összevont felügyeletet ellátó hatóságok és a felügyeleti kollégium tagjai között megkezdődjön az információcsere a csoportra vagy annak szervezeteire lényeges kedvezőtlen hatást gyakorló esemény bekövetkezésekor, az összevont felügyeletet ellátó hatóságnak és a felügyeleti kollégium tagjainak az írásbeli koordinációs és együttműködési megállapodásokban meg kell határozniuk az ilyen esemény fő jellemzőit, figyelembe véve a csoport sajátosságait, és meg kell állapodniuk a megosztandó információkról, amennyiben ilyen lényeges kedvezőtlen hatás bekövetkezik. |
|
(16) |
A releváns információk felügyeleti kollégiumon belüli összegyűjtésének és megosztásának megkönnyítése érdekében a felügyeleti kollégium tagjainak meg kell osztaniuk egymással a felügyeleti kollégium 2013/36/EU irányelv 112. és 113. cikkében említett feladatainak ellátásához szükséges valamennyi információt. Ugyanezen célból az összevont felügyeletet ellátó hatóságnak meg kell osztania a felügyeleti kollégium tagjaival az (EU) 2023/1114 európai parlamenti és tanácsi rendelet (7) 119. cikkének (1) bekezdésével összhangban létrehozott kollégiumtól kapott információkat, amennyiben ezek az információk relevánsak a 2013/36/EU irányelv 112. cikkében említett feladatok ellátása, különösen a felügyeleti tevékenységek tervezése és koordinálása, valamint az említett irányelv 113. cikkében említett feladatok, különösen a csoportszintű kockázatértékelés elvégzése és az együttes határozatok meghozatala szempontjából. |
|
(17) |
A felügyeleti kollégiumi tagoknak össze kell hangolniuk a vészhelyzetre való felkészülés és a vészhelyzet során végzett tevékenységeiket, többek között olyan kedvezőtlen folyamatok bekövetkeztekor, melyek súlyosan veszélyeztethetik a pénzügyi piacok megfelelő működését és integritását vagy az uniós pénzügyi rendszer egészének vagy egy részének stabilitását, vagy egyéb helyzetek esetében, amelyek hatással vannak vagy nyilvánvalóan hatással lehetnek egy bankcsoport vagy annak bármely leányvállalata pénzügyi és gazdasági helyzetére. Ezért a vészhelyzetre való felkészülés és a vészhelyzet során az illetékes hatóságok tevékenységei tervezésének és koordinálásának nem kizárólagos jelleggel magában kell foglalnia a 2014/59/EU irányelv vonatkozó rendelkezéseiben említett tevékenységeket, különösen a vészhelyzetre való felkészülés és vészhelyzet során elvégzendő azon tevékenységeket, amelyek célja a csoport helyreállítási tervének koordinálása, valamint, amennyiben szükséges, a szanálási hatóságok számára történő koordinált adatszolgáltatás. |
|
(18) |
A vészhelyzet kezelése során a felügyeleti kollégiumi tagoknak az összevont felügyeletet ellátó hatóság által végzett koordináció mellett koordinált felügyeleti értékelést kell kidolgozniuk a helyzetre vonatkozóan, meg kell állapodniuk a koordinált felügyeleti válaszlépésekről, és nyomon kell követniük a válaszlépéseik megvalósítását, hogy biztosítva legyen a vészhelyzet megfelelő értékelése és kezelése. A felügyeleti kollégiumi tagoknak azt is biztosítaniuk kell, hogy a külső kommunikáció összehangolt módon történjen, és kitérjen olyan elemekre, amelyekről a kollégium tagjai között előzetes megállapodás született. |
|
(19) |
Tekintettel az elvégzendő számos módosításra, az egyértelműség érdekében az (EU) 2016/98 felhatalmazáson alapuló rendeletet hatályon kívül kell helyezni és új jogi aktussal kell felváltani. Ezért az említett (EU) 2016/98 felhatalmazáson alapuló rendeletre való hivatkozásokat az e rendeletre való hivatkozásként kell értelmezni. |
|
(20) |
E rendelet alapját az EBH által a Bizottságnak benyújtott szabályozástechnikai standardtervezetek képezik. |
|
(21) |
Az EBH nyilvános konzultációt folytatott az e rendelet alapját képező szabályozástechnikai standardtervezetekről, elemezte az azokkal kapcsolatos lehetséges költségeket és hasznokat, továbbá kikérte az 1093/2010/EU rendelet 37. cikkével összhangban létrehozott Banki Érdekképviseleti Csoport szakvéleményét, |
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. FEJEZET
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. cikk
Fogalommeghatározások
E rendelet alkalmazásában:
|
— |
„pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni felügyeletet ellátó hatóság”: az (EU) 2015/849 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek (8) való megfelelés biztosítására vonatkozó közfeladat ellátásával megbízott hatóság; |
|
— |
„csoportfelügyeleti hatóság”: az (EU) 2019/2034 európai parlamenti és tanácsi irányelv (9) 3. cikke (1) bekezdése 15. pontjának meghatározása szerinti csoportfelügyeleti hatóság. |
2. FEJEZET
A 2013/36/EU IRÁNYELV 116. CIKKÉBEN EMLÍTETT FELÜGYELETI KOLLÉGIUMOK LÉTREHOZÁSA ÉS MŰKÖDÉSE
2. cikk
Az intézménycsoportok áttekintő táblája
(1) Az összevont felügyeletet ellátó hatóság az (EU) 2025/790 bizottsági végrehajtási rendelet (10) 1. cikkében rögzített eljárásnak megfelelően áttekintést nyújt az intézménycsoportról a csoporthoz tartozó következő vállalkozások és fióktelepek azonosítása céljából:
|
a) |
valamely tagállamban letelepedett intézmények és fióktelepek, beleértve a 2013/36/EU irányelv 21a. cikkével összhangban jóváhagyott pénzügyi holdingtársaságokat vagy vegyes pénzügyi holdingtársaságokat; |
|
b) |
valamely tagállamban engedélyezett pénzügyi ágazatbeli szervezetek; |
|
c) |
harmadik országban letelepedett intézmények és fióktelepek. |
(2) Az (1) bekezdés a) pontjának alkalmazásában az áttekintés a következő információkat jeleníti meg:
|
a) |
a tagállam, ahol az intézményt engedélyezték vagy a fióktelep letelepedett; |
|
b) |
az intézmény felügyeletét ellátó illetékes hatóság vagy azon fogadó tagállam illetékes hatósága, ahol a fióktelep letelepedett, valamint e tagállam pénzügyi ágazatért felelős egyéb hatóságai, köztük a pénzügyi eszközök piacainak felügyeletéért, a pénzügyi rendszer pénzmosásra és terrorizmusfinanszírozásra történő felhasználásának megelőzéséért, továbbá a fogyasztóvédelemért felelős illetékes hatóságok; |
|
c) |
az intézmény egyedi alapú prudenciális felügyelet hatálya alá tartozik-e, vagy az 575/2013/EU rendelet 7., 8. vagy 10. cikke alapján egyedi alapon mentességet kapott-e az említett rendelet második–nyolcadik részében meghatározott követelmények alkalmazása alól; |
|
d) |
az intézmény jelentősége azon tagállam számára, amelyben az intézményt engedélyezték, valamint az illetékes hatóságok által e jelentőség meghatározásához használt kritériumok és különösen a következők:
|
|
e) |
a fióktelep jelentősége a fióktelep letelepedése szerinti tagállam számára, különösen:
|
(3) Az (1) bekezdés b) és c) pontjának alkalmazásában az áttekintés a következő információkat jeleníti meg:
|
a) |
a tagállam, ahol a pénzügyi ágazatbeli szervezet letelepedett, vagy a harmadik ország, ahol az intézmény vagy a fióktelep letelepedett; |
|
b) |
az adott pénzügyi ágazatbeli szervezet, intézmény vagy fióktelep felügyeletéért felelős vagy abban részt vevő hatóság; |
|
c) |
a pénzügyi ágazatbeli szervezet, intézmény vagy fióktelep csoporton belüli jelentőségére vonatkozó információk, feltéve, hogy a szóban forgó pénzügyi ágazatbeli szervezet, intézmény vagy fióktelep teljes eszközállománya és mérlegen kívüli tételei konszolidált alapon meghaladják a csoport teljes eszközállományának és mérlegen kívüli tételeinek 1 %-át. |
(4) Az intézménycsoport áttekintése a következőket tükrözi:
|
a) |
amennyiben a 2013/36/EU irányelv 116. cikkének (1a) bekezdése alkalmazandó, az EU-szintű anyaintézmény, az EU-szintű pénzügyi holdingtársaság anyavállalat vagy az EU-szintű vegyes pénzügyi holdingtársaság anyavállalat valamennyi határokon átnyúló leányvállalatának központi irodája harmadik országokban engedélyezett-e; |
|
b) |
amennyiben a 2013/36/EU irányelv 21b. cikke alkalmazandó, egy vagy két közbenső EU-szintű anyavállalat telepedett-e le az Unióban. |
3. cikk
A felügyeleti kollégium tagjai és megfigyelői
(1) Az összevont felügyeletet ellátó hatóság az (EU) 2025/790 végrehajtási rendelet 2. cikkében rögzített eljárásnak megfelelően felkéri a következő hatóságokat, hogy a felügyeleti kollégiumban tagként vegyenek részt:
|
a) |
azon intézmények felügyeletéért felelős illetékes hatóságok, mely intézmények egy EU-szintű anyaintézmény leányvállalatai, valamint olyan fogadó tagállamok illetékes hatóságai, melyekben a 2013/36/EU irányelv 51. cikke értelmében jelentős fióktelepek letelepedtek; |
|
b) |
a tagállamok KBER központi bankjai, melyek nemzeti jogszabályaik alapján részt vesznek az a) pontban említett jogalanyok prudenciális felügyeletében, de amelyek nem illetékes hatóságok; |
|
c) |
az EBH. |
(2) Az összevont felügyeletet ellátó hatóság az (EU) 2025/790 végrehajtási rendelet 2. cikkében rögzített eljárásnak megfelelően felkéri a következő hatóságokat, hogy a felügyeleti kollégiumban megfigyelőként vegyenek részt:
|
a) |
a 2013/36/EU irányelv 116. cikkének (1) bekezdésében említett felügyeleti kollégiumok esetében azon harmadik országok felügyeleti hatóságai, ahol olyan intézmények vagy fióktelepek telepedtek le, amelyek az e rendelet 2. cikke (3) bekezdésének c) pontjában meghatározottak szerint a csoport szempontjából fontosnak minősülnek, feltéve, hogy a harmadik országok említett felügyeleti hatóságaira vonatkoznak a 2013/36/EU irányelv 116. cikkében meghatározott titoktartási követelmények; |
|
b) |
a 2013/36/EU irányelv 116. cikkének (1a) bekezdésében említett felügyeleti kollégiumok esetében azon harmadik országok felügyeleti hatóságai, ahol az intézményeket engedélyezték, vagy ahol az e rendelet 2. cikke (3) bekezdésének c) pontja szerint fontosnak minősülő fióktelepek letelepedtek, feltéve, hogy az említett felügyeleti hatóságaira a 2013/36/EU irányelv 116. cikkében meghatározott titoktartási követelmények vonatkoznak; |
|
c) |
a csoportszintű szanálási hatóság; |
|
d) |
a pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni felügyeletet ellátó hatóságok közötti együttműködés megkönnyítése céljából létrehozott kollégium (a pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemmel foglalkozó kollégium) vezető felügyeleti hatósága; |
|
e) |
amennyiben a 2013/36/EU irányelv 21b. cikke (3) bekezdésének második albekezdésével összhangban második közbenső EU-szintű anyavállalatot hoztak létre, a 2013/36/EU irányelv 116. cikke szerinti második közbenső EU-szintű anyavállalattal kapcsolatban létrehozott második felügyeleti kollégium összevont felügyeletet ellátó hatósága vagy az (EU) 2019/2034 irányelv 48. cikke szerinti csoportfelügyeleti hatóság; |
|
f) |
pénzügyi konglomerátum esetében a 2002/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (11) 11. cikkének (1) bekezdésében említett koordinátor, amennyiben eltér az összevont felügyeletet ellátó hatóságtól. |
(3) Az összevont felügyeletet ellátó hatóság az (EU) 2025/790 végrehajtási rendelet 2. cikkének (1) bekezdésében rögzített eljárásnak megfelelően felkérheti a következő hatóságokat, hogy a felügyeleti kollégiumban megfigyelőként vegyenek részt:
|
a) |
azon fogadó tagállamok illetékes hatóságai, ahol nem jelentős fióktelepek telepedtek le; |
|
b) |
azon harmadik országoknak a (2) bekezdés a) és b) pontjában említett hatóságoktól eltérő felügyeleti hatóságai, ahol intézmények vagy fióktelepek telepedtek le; |
|
c) |
a csoporthoz tartozó vállalkozás vagy fióktelep felügyeletéért felelős vagy abban részt vevő tagállami hatóságok vagy szervek, feltéve, hogy ugyanazon fogadó tagállam illetékes hatósága elfogadta, hogy a felügyeleti kollégium tagja vagy megfigyelője legyen, beleértve a következő hatóságokat vagy szerveket:
|
|
d) |
a fogadó tagállamok szanálási hatóságai, feltéve, hogy ugyanazon fogadó tagállam illetékes hatósága elfogadta, hogy a felügyeleti kollégium tagja vagy megfigyelője legyen. |
4. cikk
A felügyeleti kollégium létrehozásával és összetételével kapcsolatos kommunikáció
Az összevont felügyeletet ellátó hatóság tájékoztatja a csoport EU-szintű anyavállalatát a felügyeleti kollégium megalapításáról, valamint a tagok és a megfigyelők személyéről, illetve a kollégium összetételében bekövetkező esetleges változásokról.
5. cikk
Írásbeli koordinációs és együttműködési megállapodások
A 2013/36/EU irányelv 115. cikkében említett írásbeli koordinációs és együttműködési megállapodások legalább a következő elemeket tartalmazzák:
|
a) |
az érintett csoport általános felépítésére vonatkozó információk, kitérve a csoporthoz tartozó valamennyi szervezetre és fióktelepekre; |
|
b) |
a felügyeleti kollégium tagjainak és megfigyelőinek személye; |
|
c) |
a megfigyelőknek a felügyeleti kollégiumban való, a 3. cikk (2) és (3) bekezdésében említett részvételének feltételei, tekintettel a 17. cikkre, beleértve a következőket:
|
|
d) |
az információcserére vonatkozó szabályok, beleértve az információk körét, az információcsere gyakoriságát és a biztonságos kommunikációs csatornákat; |
|
e) |
a bizalmas információk kezelésére vonatkozó eljárások; |
|
f) |
adott esetben a feladatátadásra és a felelősségi körök átruházására vonatkozó rendelkezések; |
|
g) |
a felügyeleti kollégium alcsoportjainak bemutatása; |
|
h) |
a rendes körülmények között folytatott felügyeleti tevékenységek tervezésének és koordinálásának rendje; |
|
i) |
a felügyeleti tevékenységek tervezésének és koordinálásának rendje vészhelyzetre való felkészülés és vészhelyzet során, beleértve a vészhelyzeti tervezést, valamint a kommunikációs eszközöket és eljárásokat; |
|
j) |
az összevont felügyeletet ellátó hatóságnak és a felügyeleti kollégium tagjainak az EU-szintű anyavállalattal és a csoporthoz tartozó vállalkozásokkal vagy jelentős fióktelepekkel folytatott kommunikációjára vonatkozó politika; |
|
k) |
a felügyeleti kollégium üléseire vonatkozó dokumentumok megküldésére vonatkozóan elfogadott eljárások és határidők; |
|
l) |
a felügyeleti kollégium tagjai között létrejött egyéb megállapodások, beleértve a korai figyelmeztető jelek, potenciális kockázatok és sebezhetőségek azonosítására szolgáló, közösen elfogadott mutatókat; |
|
m) |
a 2014/59/EU irányelv 12., 13., 16., 18., 45h., 91. és 92. cikkével összhangban az összevont felügyeletet ellátó hatóság részére történő adatszolgáltatásra vonatkozó szabályok, többek között a szóban forgó cikkekben említett konzultációs eljárás céljából; |
|
n) |
az összevont felügyeletet ellátó hatóság szerepének bemutatása, különös tekintettel az m) pontban említett, a csoportszintű szanálási hatóságon keresztül az illetékes szanálási kollégium felé történő adatszolgáltatás koordinálására; |
|
o) |
az arra az esetre vonatkozó szabályok, amikor egy tag vagy megfigyelő megszünteti részvételét a felügyeleti kollégiumban; |
|
p) |
a csoport és szervezetei kockázati profiljára gyakorolt lényeges kedvezőtlen hatást kifejtő esemény jellemzői, figyelembe véve a csoport sajátosságait, valamint az összevont felügyeletet ellátó hatóság és a felügyeleti kollégium tagjai által elfogadott, kicserélendő információk, amennyiben ilyen esemény bekövetkezik. |
6. cikk
Részvétel a felügyeleti kollégium ülésein és tevékenységeiben
(1) Amikor döntés születik arról, hogy a 2013/36/EU irányelv 116. cikkének (7) bekezdése értelmében mely hatóságok vesznek részt a felügyeleti kollégium ülésein vagy tevékenységeiben, az összevont felügyeletet ellátó hatóság a következőket veszi figyelembe:
|
a) |
a megvitatandó témák, az elvégzendő tevékenységek és az ülés vagy tevékenység célkitűzései, különös tekintettel arra, hogy mennyire relevánsak a csoporthoz tartozó egyes szervezetek és a megfigyelők feladatainak ellátása szempontjából; |
|
b) |
a csoporthoz tartozó szervezet jelentősége annak a tagállamnak a szempontjából, amelyben a csoporthoz tartozó szervezet letelepedett, és jelentősége a csoport szempontjából. |
(2) Az összevont felügyeletet ellátó hatóság csak az ülés vagy tevékenység azon konkrét napirendi pontjaira is meghívhatja a felügyeleti kollégium megfigyelőit, amelyek relevánsak a megfigyelő feladatainak ellátása szempontjából.
(3) Az összevont felügyeletet ellátó hatóság, a felügyeleti kollégium tagjai a megvitatott témák és a kitűzött célok alapján gondoskodnak arról, hogy a felügyeleti kollégium ülésein vagy tevékenységeiben a legmegfelelőbb képviselők vegyenek részt. A képviselők felhatalmazást kapnak arra, hogy a felügyeleti kollégium tagjaként a hatóságaikat a lehetséges legnagyobb mértékig képviseljék az ülések és a tevékenységek során tervezett döntések meghozatalakor.
(4) Az összevont felügyeletet ellátó hatóság az ülés vagy tevékenység témái és célkitűzései alapján meghívhatja a csoporthoz tartozó vállalkozások képviselőit, hogy vegyenek részt a felügyeleti kollégium valamely ülésén vagy tevékenységében.
7. cikk
Feladatok átadása és hatáskörök átruházása
(1) A felügyeleti kollégium e rendelet 16. cikkében említett vizsgálati programjának kidolgozása és aktualizálása során az összevont felügyeletet ellátó hatóság és a felügyeleti kollégium tagjai véleményt cserélnek a feladatok esetleges átadásáról és a hatáskörök esetleges átruházásáról. Ennek alapján az összevont felügyeletet ellátó hatóság és a felügyeleti kollégium tagjai mérlegelik, hogy önkéntes alapon, a 2013/36/EU irányelv 116. cikke (1) bekezdésének b) pontja szerint megállapodást kössenek a feladatok átadásáról, beleértve adott esetben a hatáskörök esetleges átruházását is, amennyiben az ilyen átadás vagy átruházás várhatóan a csoport hatékonyabb és eredményesebb felügyeletét eredményezi, különösen a felügyeleti követelmények szükségtelen megkettőzésének megszüntetése révén, beleértve az információkérésekkel kapcsolatos követelményeket is.
(2) A feladatok átadásáról és a hatáskörök átruházásáról szóló megállapodás megkötéséről az összevont felügyeletet ellátó hatóság értesíti az EU-szintű anyavállalatot, a feladatait átadó vagy hatásköreit átruházó illetékes hatóság pedig az érintett intézményt.
(3) Amennyiben az összevont felügyeletet ellátó hatóság és a felügyeleti kollégium tagjai nem tudnak megállapodni a feladatok átadásáról vagy a hatáskörök átruházásáról, az összevont felügyeletet ellátó hatóság és a felügyeleti kollégium tagjai ennek megfelelően tájékoztatják az EBH-t.
8. cikk
Információcsere a felügyeleti kollégium tagjai és egy intézménycsoport között
(1) Az összevont felügyeletet ellátó hatóság és a felügyeleti kollégium valamennyi tagja felelős azért, hogy információt szolgáltasson a felügyeletük alá tartozó intézményeknek és fióktelepeknek, illetve azoktól információt kérjen.
(2) Az összevont felügyeletet ellátó hatóság vagy a felügyeleti kollégium azon tagja, amely kivételesen a felügyeleti hatáskörén kívül eső intézménynek vagy fióktelepnek kíván információt közölni, illetve attól kíván információt kérni, erről előzetesen tájékoztatja a felügyeleti kollégium adott intézményért vagy fióktelepért felelős tagját.
9. cikk
Információcsere az összevont felügyeletet ellátó hatóság és a felügyeleti kollégium tagjai között
(1) Az összevont felügyeletet ellátó hatóság és a felügyeleti kollégium tagjai a 2013/36/EU irányelv 112. és 113. cikkében említett feladok elvégzésének és kötelezettségek teljesítésének megkönnyítéséhez szükséges minden információt megosztanak egymással, figyelembe véve az említett irányelv VII. címe 1. fejezetének II. szakaszában rögzített titoktartási követelményeket, valamint, adott esetben, a 2014/65/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (12) 76. és 81. cikkét.
(2) Az összevont felügyeletet ellátó hatóság és a kollégium tagjai a 2014/59/EU irányelv 8. cikkében említett feladok elvégzésének megkönnyítése érdekében szükséges összes információt megosztják egymással.
(3) Az összevont felügyeletet ellátó hatóság és a felügyeleti kollégium tagjai az (1) és (2) bekezdésben említett információkat attól függetlenül kötelesek megosztani egymással, hogy az információ a csoporthoz tartozó egyik szervezettől, egy illetékes vagy felügyeleti hatóságtól vagy más forrásból származik-e, és az információk megosztása során az (EU) 2025/790 végrehajtási rendelet 6. cikkében meghatározott eljárással összhangban kötelesek eljárni. Az információnak a szükséges mértékben elegendőnek, pontosnak és időszerűnek kell lennie.
(4) Az összevont felügyeletet ellátó hatóság a kollégium tagjait tájékoztatja a következőkről:
|
a) |
azon betétbiztosítási rendszer neve, amelyhez az intézmény és fióktelepei a 2014/49/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (13) 4. cikkének (3) bekezdésével összhangban tartoznak; |
|
b) |
a betétbiztosítási rendszer egy jogosult betétesre jutó maximális fedezete; |
|
c) |
a fedezet mértéke és a fedezett betétek típusa; |
|
d) |
a fedezetből való bármilyen kizárás, beleértve a termékeket és a betétesek típusát; |
|
e) |
a betétbiztosítási rendszer finanszírozási megoldásai, különös tekintettel a rendszer előzetes vagy utólagos finanszírozására, illetve a betétbiztosítási rendszer nagyságára; |
|
f) |
a betétbiztosítási rendszer üzemeltetőjének elérhetőségére vonatkozó adatok. |
(5) A felügyeleti kollégium jelentős fióktelepeket felügyelő tagjai tájékoztatják az összevont felügyeletet ellátó hatóságot az adott fióktelephez vagy fióktelepről történő készpénz- és biztosítékátruházás akadályairól.
(6) Amennyiben az e cikkel összhangban nyújtott információk tartalmában változás áll be, az összevont felügyeletet ellátó hatóság és a felügyeleti kollégium tagjai indokolatlan késedelem nélkül továbbítják az aktualizált információkat.
10. cikk
Információcsere a csoportszintű kockázatértékelések elvégzése és az együttes határozatok meghozatala céljából végzett felügyeleti felülvizsgálat és értékelés eredményéről
(1) A 2013/36/EU irányelv 113. cikkében említett intézményspecifikus prudenciális követelményekre vonatkozó együttes határozatok elfogadása céljából az összevont felügyeletet ellátó hatóság és a kollégiumi tagok indokolatlan késedelem nélkül minden szükséges, egyéni és konszolidált szintre vonatkozó információt megosztanak egymással.
(2) Az összevont felügyeletet ellátó hatóság és a felügyeleti kollégium tagjai információt cserélnek a 2013/36/EU irányelv 97. cikkével összhangban elvégzett felügyeleti felülvizsgálat és értékelés eredményéről. Az információnak tartalmaznia kell a következőket:
|
a) |
az üzleti modell elemzése, beleértve a jelenlegi üzleti modell életképességének és az intézmény előretekintő üzleti stratégiája fenntarthatóságának értékelését; |
|
b) |
belső irányítási intézkedések és intézményszintű ellenőrzések; |
|
c) |
az intézmény tőkéjét érintő egyedi kockázatok, amelyek a következőkre térnek ki:
|
|
d) |
a tőkemegfelelés értékelése és a túlzott tőkeáttétel kockázatának értékelése, beleértve a 2013/36/EU irányelv 104. cikke (1) bekezdésének a) pontjában előírt, javasolt kiegészítő szavatolótőkét; |
|
e) |
az intézmény likviditását és forrásellátottságát érintő kockázatok, melyek a következőkre térnek ki:
|
|
f) |
likviditásmegfelelőség-értékelés, beleértve a 2013/36/EU irányelv 105. cikke alapján javasolt mennyiségi és minőségi likviditási intézkedéseket; |
|
g) |
egyéb felügyeleti intézkedések, beleértve a 2013/36/EU irányelv 102. cikke szerinti felügyeleti intézkedéseket, vagy a felügyeleti felülvizsgálat és értékelés eredményeként azonosított hatékonysági hiányosságok kezelése érdekében hozott vagy tervezett korai beavatkozási intézkedéseket; |
|
h) |
a 2013/36/EU irányelv 100. cikkével összhangban elvégzett felügyeleti stressztesztek eredményei, beleértve a stresszhelyzeti tőkemegfelelést és a 2013/36/EU irányelv 104b. cikkével összhangban a kiegészítő szavatolótőkére vonatkozóan javasolt iránymutatást; |
|
i) |
a helyszíni vizsgálatok és a helyszínen kívüli nyomon követés megállapításai, melyek relevánsak a csoport vagy valamely szervezete kockázati profiljának értékelése szempontjából. |
11. cikk
A belső módszer használatára vonatkozó engedély folyamatos felülvizsgálatával és a belső modellek nem lényeges kiterjesztésével vagy módosításával kapcsolatos információcsere
(1) Az összevont felügyeletet ellátó hatóság és a felügyeleti kollégium azon érintett tagjai, amelyek az 575/2013/EU rendelet 143. cikkének (1) bekezdésével, 151. cikkének (4) vagy (9) bekezdésével, 283. cikkével, 312. cikkének (2) bekezdésével vagy 363. cikkével összhangban engedélyt kaptak a belső módszerek alkalmazására, kicserélnek egymással minden releváns információt a belső módszerek használatára vonatkozó, a 2013/36/EU irányelv 101. cikkében említett engedély folyamatos felülvizsgálatának eredményével kapcsolatban.
(2) Amennyiben az összevont felügyeletet ellátó hatóság vagy a felügyeleti kollégium bármely, az (1) bekezdésben említett érintett tagja megállapította, hogy egy valamely tagállamban letelepedett intézmény, beleértve az EU-szintű anyavállalatot, többé már nem felel meg a belső módszer alkalmazására vonatkozó összes követelménynek, vagy súlyos hiányosságot állapított meg a 2013/36/EU irányelv 101. cikke alapján, az összevont felügyeletet ellátó hatóság vagy a felügyeleti kollégium tagja köteles haladéktalanul megosztani a következő információkat az (EU) 2025/790 végrehajtási rendelet 8. cikkében említett közös megállapodás elősegítése érdekében:
|
a) |
értékelés a feltárt hiányosságok és a belső módszer használatára vonatkozó követelményeknek való meg nem feleléssel kapcsolatos problémák hatásáról, valamint e hiányosságok és problémák lényegességéről; |
|
b) |
az EU-szintű anyaintézmény vagy valamely tagállamban letelepedett bármely intézmény által benyújtott, a belső módszerek alkalmazására vonatkozó követelményeknek való megfelelés helyreállítását és a feltárt hiányosságok kezelését célzó terv értékelése, beleértve a terv végrehajtásának ütemtervére vonatkozó információkat is; |
|
c) |
tájékoztatás az összevont felügyeletet ellátó hatóság vagy a felügyeleti kollégium bármely érintett tagja azon szándékáról, hogy visszavonja a belső módszerek alkalmazására szóló engedélyt, vagy a belső módszerek használatát azokra a területekre korlátozza, amelyek megfelelnek az előírásoknak, vagy amelyeken a megfelelés az elfogadható határidőn belül megvalósítható, vagy amelyeket nem érintenek a megállapított hiányosságok; |
|
d) |
információ a javasolt kiegészítő szavatolótőke-követelményekre vonatkozóan, mely a 2013/36/EU irányelv 104. cikke (1) bekezdésének d) pontja értelmében bevezetett felügyeleti intézkedésnek tekinthető az előírások nem teljesítése vagy a megállapított hiányosságok kezelése tekintetében. |
(3) Az összevont felügyeletet ellátó hatóság és az (1) bekezdésben említett érintett felügyeleti kollégiumi tagok az említett belső módszerek felhasználására vonatkozó engedély olyan kiterjesztésére vagy módosítására vonatkozó információkat is kicserélik egymással, amely nem érdemi, az (EU) 2016/100 bizottsági végrehajtási rendelet (14) 13. cikkében foglaltak értelmében.
(4) Az (1) és (2) bekezdésben említett információkat a csoport kockázatértékelésének elkészítése és a 2013/36/EU irányelv 113. cikke (1) bekezdése a) pontjának megfelelő együttes határozat meghozatala során meg kell vitatni és figyelembe kell venni.
(5) Az összevont felügyeletet ellátó hatóság tájékoztatja azon fogadó tagállamok illetékes hatóságait, amelyekben jelentős fióktelepek telepedtek le, az (1) és (2) bekezdésben említett információkról, amennyiben ezen információk relevánsak az említett illetékes hatóságok számára.
12. cikk
A korai figyelmeztető jelekkel, potenciális kockázatokkal és sebezhetőségekkel kapcsolatos információcsere
(1) Az összevont felügyeletet ellátó hatóság és a felügyeleti kollégium azon tagjai, amelyek részt vesznek a 2013/36/EU irányelv 113. cikke (2) bekezdésének a) pontjában említett, a csoport kockázatértékelését tartalmazó jelentésnek, valamint az említett irányelv 113. cikke (2) bekezdésének b) pontjában említett, a csoport likviditásikockázat-értékelését tartalmazó jelentésnek abból a célból történő elkészítésében, hogy az említett cikk értelmében együttes határozatot hozzanak az intézményspecifikus prudenciális követelményekre vonatkozóan, mennyiségi információkat osztanak meg egymással, hogy azonosítsák a korai figyelmeztető jeleket, potenciális kockázatokat és sebezhetőségeket, valamint annak érdekében, hogy hozzájáruljanak a csoport kockázatértékelését és likviditásikockázat-értékelését tartalmazó jelentéshez. Ennek érdekében az összevont felügyeletet ellátó hatóság és a felügyeleti kollégium tagjai megállapodnak a rendszeresen kicserélendő mutatók jegyzékéről az (EU) 2025/790 végrehajtási rendelet 10. cikkének megfelelően.
(2) Az (1) bekezdésben említett információknak az illetékes hatóságok által az (EU) 2024/3117 bizottsági végrehajtási rendelettel (15) összhangban gyűjtött információkon kell alapulniuk. Ezeknek az információknak a valamely tagállamban letelepedett, a csoporthoz tartozó valamennyi szervezetre és legalább a következő területekre ki kell terjedniük:
|
a) |
tőke és tőkeáttétel; |
|
b) |
likviditás; |
|
c) |
eszközminőség; |
|
d) |
finanszírozás; |
|
e) |
nyereségesség; |
|
f) |
koncentrációs kockázat. |
(3) Az (1) bekezdésben említett információkon túlmenően az összevont felügyeletet ellátó hatóság és a felügyeleti kollégium tagjai a következőkre vonatkozó minőségi és mennyiségi információk cseréje révén azonosítják a csoportot és annak szervezeteit érintő kockázatokat és sebezhetőségeket:
|
a) |
az intézménycsoport és a csoporthoz tartozó szervezetek makrogazdasági környezete; |
|
b) |
kedvezőtlen piaci fejlemények, amelyek veszélyeztethetik a piaci likviditást és a pénzügyi rendszer stabilitását azokban a tagállamokban, ahol egy csoporthoz tartozó szervezetek vagy jelentős fióktelepek letelepedtek, és amelyek hátrányosan érinthetik a csoport tagjait vagy annak jelentős fióktelepeit. |
(4) Amennyiben egy csoporthoz tartozó szervezet megsérti, vagy többek között a gyorsan romló pénzügyi helyzet miatt a közeljövőben valószínűleg megsérti az 575/2013/EU rendeletben vagy a 2013/36/EU irányelvben foglalt, a 2014/59/EU irányelv 27. cikkének (1) bekezdésében említett követelményeket, az összevont felügyeletet ellátó hatóságnak és a felügyeleti kollégium tagjainak a következő információkat kell egymás rendelkezésére bocsátaniuk:
|
a) |
teljesülnek-e a korai intervenciós intézkedések alkalmazásának feltételei; |
|
b) |
a csoportra vagy a csoporthoz tartozó bármely szervezetre vonatkozóan hoztak-e vagy terveznek-e korai intervenciós intézkedéseket a 2014/59/EU irányelv 27. és 30. cikkével összhangban; |
|
c) |
az említett korai intervenciós intézkedések lehetséges következményeinek jelzése. |
(5) Az összevont felügyeletet ellátó hatóság adott esetben közli az (1), (2) és (3) bekezdésben említett információkat azon fogadó tagállamok illetékes hatóságaival, amelyekben jelentős fióktelepek telepedtek le.
13. cikk
A meg nem feleléssel, szankciókkal és egyéb korrekciós intézkedésekkel kapcsolatos információcsere
(1) Az összevont felügyeletet ellátó hatóság tájékoztatja a felügyeleti kollégium tagjait minden olyan helyzetről, amellyel kapcsolatban az összevont felügyeletet ellátó hatóság megállapította, hogy a felügyeleti hatáskörébe tartozó EU-szintű anyaintézmény egyedi vagy összevont szinten:
|
a) |
nem felelt meg az 575/2013/EU rendeletnek és a 2013/36/EU irányelvnek; |
|
b) |
a 2013/36/EU irányelv 64–67. cikkével összhangban kiszabott közigazgatási szankciók vagy egyéb közigazgatási intézkedések hatálya alá tartozik. |
(2) A felügyeleti kollégium tagjai tájékoztatják az összevont felügyeletet ellátó hatóságot minden olyan helyzetről, amellyel kapcsolatban az említett tagok megállapították, hogy a felügyeleti hatáskörükbe tartozó intézmény vagy fióktelep:
|
a) |
nem felelt meg az 575/2013/EU rendeletnek és a 2013/36/EU irányelvnek; |
|
b) |
a 2013/36/EU irányelv 64–67. cikkével összhangban kiszabott közigazgatási szankciók vagy egyéb közigazgatási intézkedések hatálya alá tartozik. Az összevont felügyeletet ellátó hatóság közli a vonatkozó információkat az (EU) 2025/790 végrehajtási rendelet 6. cikkével összhangban a felügyeleti kollégium azon tagjaival, akik számára ezek az információk relevánsak. |
(3) Az (1) és (2) bekezdéssel összhangban kicserélt információk alapján az összevont felügyeletet ellátó hatóság és a felügyeleti kollégium tagjai megvitatják az (1) és (2) bekezdésben említett meg nem felelésnek és szankcióknak az érintett csoporthoz tartozó szervezetekre vagy a csoport egészére gyakorolt lehetséges hatását.
14. cikk
A csoport helyreállítási tervének értékelésével kapcsolatos információcsere
(1) Az összevont felügyeletet ellátó hatóság és a felügyeleti kollégium azon tagjai, akik részt vesznek a 2014/59/EU irányelv 8. cikkének (2) bekezdésében említett kérdésekre vonatkozó együttes határozathozatal folyamatában, minden szükséges információt kicserélnek egymással.
(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában az összevont felügyeletet ellátó hatóság az (EU) 2025/790 végrehajtási rendelet 6. cikkében rögzített eljárással összhangban átadja a csoport helyreállítási tervét a felügyeleti kollégium tagjainak.
(3) Az összevont felügyeletet ellátó hatóság tájékoztatja a felügyeleti kollégium valamennyi tagját az (1) bekezdésben említett eljárás eredményéről.
15. cikk
A csoporton belüli pénzügyi támogatási megállapodásokkal kapcsolatos információcsere
Az összevont felügyeletet ellátó hatóság tájékoztatja a felügyeleti kollégium valamennyi tagját azon csoporton belüli pénzügyi támogatási megállapodások engedélyezésének főbb feltételeiről, amelyeket a 2014/59/EU irányelv 20. cikke értelmében engedélyeztek.
16. cikk
Vizsgálati program
(1) A 2013/36/EU irányelv 116. cikke (1) bekezdésének c) pontja értelmében a kollégiumi felügyeleti vizsgálati program elfogadása céljából az összevont felügyeletet ellátó hatóság és a felügyeleti kollégium tagjai meghatározzák az elvégzendő felügyeleti tevékenységeket.
(2) A felügyeleti kollégium vizsgálati programjának legalább a következőket kell tartalmaznia:
|
a) |
a közös munka területeinek meghatározása a csoport kockázatértékelése és likviditásikockázat-értékelése, a 2013/36/EU irányelv 113. cikke értelmében az intézményspecifikus prudenciális követelményekre vonatkozóan hozott együttes határozatok, valamint bármely más felügyeleti kollégium által végzett tevékenység alapján, beleértve a felügyelet hatékonyságának a felügyeleti követelmények felesleges megkettőzésének kiküszöbölése révén történő fokozására irányuló erőfeszítéseket az említett irányelv 116. cikke (1) bekezdésének d) pontjával összhangban; |
|
b) |
az összevont felügyeletet ellátó hatóság és a felügyeleti kollégium tagjainak a valamely tagállamban letelepedett intézményekre és fióktelepekre vonatkozó egyes felügyeleti vizsgálati programjai; |
|
c) |
a felügyeleti kollégium munkájának és tervezett felügyeleti tevékenységeinek fókuszterületei, beleértve a 2013/36/EU irányelv 99. cikke (1) bekezdésének c) pontjában említett csoportszintű szabályzatok végrehajtásának értékelését, valamint a tervezett helyszínen kívüli tevékenységeket és helyszíni ellenőrzéseket; |
|
d) |
a tervezett felügyeleti tevékenységek elvégzéséért felelős felügyeleti kollégiumi tagok; |
|
e) |
adott esetben a feladatok és felelősségi körök kiosztása a feladatok átadásával, illetve a hatáskörök átruházásával kapcsolatban; |
|
f) |
adott esetben a felügyeleti kollégium megfigyelői, amennyiben ezek a megfigyelők felügyeleti tevékenységben vesznek részt; |
|
g) |
a tervezett egyes felügyeleti tevékenységek várható ütemterve mind időpont, mind időtartam szempontjából. |
17. cikk
Információcsere az összevont felügyeletet ellátó hatóság és a felügyeleti kollégium megfigyelői között
(1) Amennyiben a 12–18. cikkben említett információk relevánsak a megfigyelők feladatainak ellátása szempontjából, az összevont felügyeletet ellátó hatóság közli ezeket az információkat az érintett megfigyelőkkel.
(2) Az összevont felügyeletet ellátó hatóság a csoportszintű szanálási hatóság rendelkezésére bocsátja a következőket:
|
a) |
a 2013/36/EU irányelv 104. cikke (1) bekezdésének a) pontja szerinti előírt szavatolótőke, valamint az említett irányelv 104b. cikkével összhangban az intézményekkel közölt, a kiegészítő szavatolótőkére vonatkozó bármely iránymutatás; |
|
b) |
a 2014/59/EU irányelv 12., 13., 16., 18., 25., 30., 45h., 91. és 92. cikkének alkalmazásában releváns információk; |
|
c) |
a csoportszintű helyreállítási terv felülvizsgálatáról és értékeléséről szóló együttes határozat ütemterve a 2014/59/EU irányelv 8. cikkének (2) bekezdésével összhangban, beleértve azt az időpontot, amelyen belül a csoportszintű szanálási hatóság adott esetben az említett irányelv 6. cikkének (4) bekezdésével összhangban ajánlásokat tehet; |
|
d) |
az intézményspecifikus prudenciális követelményekre vonatkozó együttes határozatok ütemterve a 2013/36/EU irányelv 113. cikkével összhangban; |
|
e) |
az e rendelet 12. cikkének (4) bekezdése és 15. cikke szerinti tájékoztatás. |
18. cikk
A csoport vagy annak szervezetei kockázati profiljára lényeges kedvezőtlen hatást gyakorló esemény
(1) Az összevont felügyeletet ellátó hatóság és a felügyeleti kollégium érintett tagjai mennyiségi és minőségi információkat cserélnek a 2013/36/EU irányelv 117. cikke (1) bekezdésének c) pontjában említett, az intézményeket vagy a csoporthoz tartozó más szervezeteket érintő minden olyan kedvezőtlen hatásról, amely súlyosan érintheti az intézményeket.
(2) Abban az esetben, ha a csoport vagy annak valamely tagállamban letelepedett, a 2. cikk (2) bekezdése értelmében jelentős intézményei, vagy annak jelentős fióktelepei kockázati profilját lényeges kedvezőtlen hatás éri, az illetékes hatóságok értékelik az ilyen eseménynek a csoportra és annak szervezeteire gyakorolt következményeit, és meghatározzák a következőket:
|
a) |
az esemény jellege és súlyossága; |
|
b) |
az esemény hatása vagy potenciális hatása a csoport vagy szervezetei rendelkezésre álló szavatolótőkéjére és likviditási szintjére, valamint, hogy a csoport és szervezetei a kedvezőtlen makro-, mikrogazdasági és geopolitikai feltételek mellett továbbra is megfelelnek-e az 575/2013/EU rendeletnek vagy a 2013/36/EU irányelvnek; |
|
c) |
képesség súlyos üzleti zavarok esetén történő működésre; |
|
d) |
a más országokra való átterjedés kockázata és a lehetséges rendszerszintű hatás. |
(3) Az összevont felügyeletet ellátó hatóság, amint a felügyeleti kollégium bármely tagjától riasztás érkezik hozzá a kockázati profilra lényeges kedvezőtlen hatással járó eseményről, vagy ilyen eseményt azonosít, tájékoztatja erről az EBH-t és a felügyeleti kollégium azon tagjait, amelyek az esemény által érintett vagy valószínűleg érintett, csoporthoz tartozó szervezeteket vagy jelentős fióktelepeket felügyelik. A megfigyelőket, különösen a csoportszintű szanálási hatóságot akkor kell tájékoztatni, ha az információk feladataik ellátása szempontjából relevánsak.
(4) Az összevont felügyeletet ellátó hatóság és a felügyeleti kollégium azon tagjai, amelyek felügyelik a csoporthoz tartozó azon vállalkozásokat vagy jelentős fióktelepeket, amelyeket érint vagy valószínűsíthetően érint a lényeges kedvezőtlen hatás eseménye, nyomon követik a helyzetet, és adott esetben haladéktalanul frissítik az (1) bekezdésben említett információkat, amint releváns új információk állnak rendelkezésre.
(5) A (2) bekezdésben említett, a lényeges kedvezőtlen hatás eseményére vonatkozó értékelés eredménye és az esemény várható alakulása alapján az összevont felügyeletet ellátó hatóság és a felügyeleti kollégium érintett tagjai összehangolhatják a koordinált felügyeleti válaszlépés kidolgozását.
19. cikk
A vészhelyzetekre vonatkozó kollégiumi keretrendszer
(1) Az összevont felügyeletet ellátó hatóság és a felügyeleti kollégium tagjai a 2013/36/EU irányelv 112. cikke (1) bekezdésének c) pontjával összhangban a lehetséges vészhelyzetekre való tekintettel kollégiumi keretrendszert hoznak létre (a továbbiakban: vészhelyzetekre vonatkozó kollégiumi keretrendszer), figyelembe véve az intézménycsoport sajátosságait és szerkezetét.
(2) A vészhelyzetekre vonatkozó kollégiumi keretrendszernek a következőket kell tartalmaznia:
|
a) |
azokat a kollégiumspecifikus eljárásokat, amelyeket a 2013/36/EU irányelv 114. cikkének (1) bekezdésében említett vészhelyzet esetében kell alkalmazni; |
|
b) |
azokat a minimális információkat, amelyeket a 2013/36/EU irányelv 114. cikkének (1) bekezdésében említett vészhelyzet bekövetkeztekor meg kell osztani. |
(3) A (2) bekezdés b) pontjában említett minimális információk az alábbiakat tartalmazzák:
|
a) |
a bekövetkezett vészhelyzet vázlatos összefoglalása, mely tartalmazza a vészhelyzet meghatározó okát, valamint várható hatását a csoporthoz tartozó szervezetekre és a csoport egészére, a piaci likviditásra és a pénzügyi rendszer stabilitására nézve; |
|
b) |
az összevont felügyeletet ellátó hatóság vagy a felügyeleti kollégium bármely tagja vagy a csoporthoz tartozó szervezetek által a vészhelyzetre válaszul hozott vagy meghozni tervezett intézkedések és fellépések ismertetése; |
|
c) |
a legutóbbi rendelkezésre álló mennyiségi információk a vészhelyzet által érintett vagy várhatóan érintett, csoporthoz tartozó szervezetek likviditására és tőkepozíciójára vonatkozóan, egyedi és összevont alapon is. |
20. cikk
Információcsere vészhelyzet során
(1) Az összevont felügyeletet ellátó hatóság és a felügyeleti kollégium tagjai a 2013/36/EU irányelv 114. cikkének (1) bekezdésében említett feladatok elvégzésének megkönnyítéséhez szükséges minden információt megosztanak egymással, figyelembe véve az említett irányelv VII. címe 1. fejezetének II. szakaszában rögzített titoktartási követelményeket, valamint adott esetben a 2014/65/EU irányelv 76. és 81. cikkét.
(2) Az összevont felügyeletet ellátó hatóság, amint a felügyeleti kollégium valamely tagjától vagy megfigyelőjétől riasztás érkezik hozzá vészhelyzetről, vagy ilyen helyzetet azonosít, a 19. cikk (2) bekezdésének a) pontjában meghatározott eljárásokat követve közli a szóban forgó bekezdés b) pontjában említett információkat az EBH-val és azokkal a felügyeleti kollégiumi tagokkal, amelyek a vészhelyzet által érintett vagy várhatóan érintett, csoporthoz tartozó szervezeteket vagy jelentős fióktelepeket felügyelik.
(3) A vészhelyzet jellegétől, súlyosságától, potenciális rendszerszintű vagy egyéb hatásától, illetve továbbterjedésének valószínűségétől függően a vészhelyzet által érintett vagy várhatóan érintett, csoporthoz tartozó vállalkozásokat vagy jelentős fióktelepeket felügyelő felügyeleti kollégiumi tagok, valamint az összevont felügyeletet ellátó hatóság egyéb információkat is kicserélhetnek.
(4) Amennyiben a (2) és (3) bekezdésben említett információk relevánsak a megfigyelők és különösen a csoportszintű szanálási hatóság feladatainak ellátása szempontjából, az összevont felügyeletet ellátó hatóság közli ezeket az információkat az említett megfigyelőkkel.
(5) Az (EU) 2025/790 végrehajtási rendelet 16. cikkében említett vészhelyzetre való reagálás során az összevont felügyeletet ellátó hatóság késedelem nélkül felveszi a kapcsolatot a csoportszintű szanálási hatósággal, és megosztja az említett hatóságtól kapott információkat a felügyeleti kollégium tagjaival.
21. cikk
A vészhelyzet felügyeleti értékelésének koordinálása
(1) Amikor vészhelyzet következik be, az összevont felügyeletet ellátó hatóság koordinálja és elkészíti a vészhelyzet értékelését (a továbbiakban: koordinált felügyeleti értékelés), azokkal a felügyeleti kollégiumi tagokkal együttműködve, akik a vészhelyzet által érintett vagy várhatóan érintett, csoporthoz tartozó szervezeteket vagy jelentős fióktelepeket felügyelik.
(2) A vészhelyzet az (EU) 2025/790 végrehajtási rendelet 15. cikkében rögzített eljárásnak megfelelően végrehajtott koordinált felügyeleti értékelése a következőkre terjed ki:
|
a) |
a vészhelyzet jellege és súlyossága; |
|
b) |
a vészhelyzet hatása vagy potenciális hatása a csoport egészére és annak bármely érintett vagy várhatóan érintett szervezetére; |
|
c) |
a határokon átnyúló továbbterjedés kockázata. |
(3) A (2) bekezdés c) pontjának alkalmazásában az összevont felügyeletet ellátó hatóság minden olyan tagállamban megvizsgálja a lehetséges rendszerszintű következményeket, ahol a csoporthoz tartozó szervezetek vagy jelentős fióktelepek telepedtek le.
22. cikk
A vészhelyzetre adandó felügyeleti válaszlépések koordinálása
(1) Amikor vészhelyzet következik be, az összevont felügyeletet ellátó hatóság koordinálja a vészhelyzetre adandó válaszlépések kidolgozását (a továbbiakban: koordinált felügyeleti válaszlépés), a felügyeleti kollégium azon tagjaival együttműködve, akik a vészhelyzet által érintett vagy várhatóan érintett, csoporthoz tartozó szervezeteket vagy jelentős fióktelepeket felügyelik.
(2) A koordinált felügyeleti válaszlépésnek a 21. cikkben említett koordinált felügyeleti értékelésen kell alapulnia, és meg kell határoznia a szükséges felügyeleti intézkedéseket, azok hatókörét és végrehajtásuk ütemezését.
(3) A koordinált felügyeleti válaszlépésnek figyelembe kell vennie a csoportszintű szanálási hatóság által szolgáltatott információkat.
23. cikk
A vészhelyzetre adott koordinált felügyeleti válaszlépések nyomon követése
(1) Az összevont felügyeletet ellátó hatóság és azok a felügyeleti kollégiumi tagok, akik a vészhelyzet által érintett vagy várhatóan érintett, csoporthoz tartozó szervezeteket vagy jelentős fióktelepeket felügyelik, nyomon követik a 22. cikkben említett koordinált felügyeleti válaszlépések megvalósítását, és megosztják az azzal kapcsolatos információikat.
(2) Az (1) bekezdésben említett információknak ki kell terjedniük az elfogadott intézkedéseknek a 22. cikk (2) bekezdése szerint ütemezett határidőn belüli megvalósítására vonatkozó aktualizált adatokra, valamint az intézkedések aktualizálásának vagy módosításának szükségességére.
24. cikk
A külső kommunikáció összehangolása vészhelyzet esetén
(1) Az összevont felügyeletet ellátó hatóság és azok a felügyeleti kollégiumi tagok, akik a vészhelyzet által érintett vagy várhatóan érintett, csoporthoz tartozó szervezeteket vagy jelentős fióktelepeket felügyelik, a lehetséges mértékig összehangolják külső kommunikációs tevékenységeiket.
(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában az összevont felügyeletet ellátó hatóság és a felügyeleti kollégium tagjai a következő elemekről állapodnak meg:
|
a) |
a külső kommunikáció koordinálására vonatkozó felelősségi körök megoszlása a vészhelyzet különböző szakaszaiban; |
|
b) |
a közzéteendő információ szintje, figyelembe véve a piaci bizalom megtartásának szükségességét és bármilyen további közzétételi kötelezettséget, amennyiben a vészhelyzet által érintett vagy várhatóan érintett, csoporthoz tartozó szervezetek által kibocsátott pénzügyi eszközökkel az Unió egy vagy több szabályozott piacán nyíltan kereskednek; |
|
c) |
a nyilvános nyilatkozatok koordinálása, beleértve azokat, amelyeket csak egy felügyeleti kollégiumi tag tesz, különösen amennyiben ezek a nyilatkozatok valószínűleg következményekkel járnak a felügyeleti kollégium más tagjai által felügyelt, csoporthoz tartozó szervezetekre vagy jelentős fióktelepekre nézve; |
|
d) |
a csoporthoz tartozó szervezetek megkeresésére vonatkozó hatáskörök megoszlása és a megkeresések megfelelő időzítése; |
|
e) |
a vészhelyzet kezelését célzó összehangolt intézkedések külső kommunikációjára vonatkozó hatáskörök és feladatok megoszlása; |
|
f) |
egy olyan másik csoporttal vagy kollégiummal, köztük válságkezelő csoporttal vagy szanálási kollégiummal folytatott esetleges koordináció bemutatása, amely adott esetben részt vehet a csoportot érintő vészhelyzet kezelésében. |
3. FEJEZET
A 2013/36/EU IRÁNYELV 51. CIKKÉNEK (3) BEKEZDÉSÉBEN EMLÍTETT FELÜGYELETI KOLLÉGIUMOK MŰKÖDÉSE
25. cikk
A felügyeleti kollégium tagjai és megfigyelői
(1) Miután az (EU) 2025/790 végrehajtási rendelet 18. cikkében rögzített eljárásnak megfelelően befejeződött a más tagállamokban fiókteleppel rendelkező intézmények áttekintő táblájának elkészítése, a székhely szerinti tagállam illetékes hatósága a következő hatóságokat kéri fel arra, hogy tagként vegyenek részt a felügyeleti kollégium munkájában:
|
a) |
azon fogadó tagállamok illetékes hatóságai, ahol jelentős fióktelepek telepedtek le; |
|
b) |
a tagállamok KBER központi bankjai, amelyek nemzeti jogszabályaik alapján részt vesznek az a) pontban említett jelentős fióktelepek prudenciális felügyeletében, de amelyek nem illetékes hatóságok; |
|
c) |
az EBH. |
(2) A székhely szerinti tagállam illetékes hatósága felkéri a következő hatóságokat, hogy az (EU) 2025/790 végrehajtási rendelet 2. cikkének (1) bekezdésében rögzített eljárásnak megfelelően a felügyeleti kollégiumban megfigyelőként vegyenek részt:
|
a) |
azon harmadik országok felügyeleti hatóságai, ahol az intézményeket engedélyezték, vagy ahol az e rendelet 2. cikke (3) bekezdésének c) pontja szerint a csoport szempontjából fontosnak minősülő fióktelepek letelepedtek, feltéve, hogy az említett felügyeleti hatóságokra a 2013/36/EU irányelv 116. cikkében meghatározott titoktartási követelmények vonatkoznak; |
|
b) |
a székhely szerinti tagállam szanálási hatósága; |
|
c) |
a székhely szerinti tagállamnak a pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni felügyeletet ellátó hatósága; |
|
d) |
amennyiben a 2013/36/EU irányelv 21b. cikke (3) bekezdésének második albekezdésével összhangban második közbenső EU-szintű anyavállalatot hoztak létre, az összevont felügyeletet ellátó hatóság vagy az említett második felügyeleti kollégium csoportfelügyeleti hatósága; |
|
e) |
pénzügyi konglomerátum esetében a 2002/87/EK irányelv 11. cikkének (1) bekezdésében említett koordinátor, amennyiben eltér a székhely szerinti tagállam illetékes hatóságától. |
(3) A székhely szerinti tagállam illetékes hatósága felkérheti a következő hatóságokat, hogy az (EU) 2025/790 végrehajtási rendelet 2. cikkének (1) bekezdésében rögzített eljárásnak megfelelően a felügyeleti kollégiumban megfigyelőként vegyenek részt:
|
a) |
azon fogadó tagállamok illetékes hatóságai, ahol nem jelentős fióktelepek telepedtek le; |
|
b) |
harmadik országok felügyeleti hatóságai, amelyek a (2) bekezdés a) pontjában említett hatóságoktól eltérő hatóságok; |
|
c) |
az intézmény vagy fióktelepei felügyeletéért felelős vagy abban részt vevő tagállami hatóságok vagy szervek, feltéve, hogy ugyanazon fogadó tagállam illetékes hatósága elfogadta, hogy a felügyeleti kollégium tagja vagy megfigyelője legyen, beleértve a következő hatóságokat vagy szerveket:
|
|
d) |
a fogadó tagállamok szanálási hatóságai, feltéve, hogy ugyanazon fogadó tagállam illetékes hatósága elfogadta, hogy a felügyeleti kollégium tagja vagy megfigyelője legyen. |
26. cikk
A felügyeleti kollégium létrehozásával és összetételével kapcsolatos kommunikáció
A székhely szerinti tagállam illetékes hatósága tájékoztatja az intézményt a felügyeleti kollégium megalapításáról, valamint a tagok és a megfigyelők személyéről, illetve a kollégium összetételében bekövetkező esetleges változásokról.
27. cikk
Írásbeli koordinációs és együttműködési megállapodások
A 2013/36/EU irányelv 51. cikkének (3) bekezdése értelmében a jelentős fióktelepekhez kapcsolódóan megalakított felügyeleti kollégiumok létrehozásának és működésének az e rendelet 5. cikke szerint meghatározott írásbeli koordinációs és együttműködési megállapodásokon kell alapulnia.
28. cikk
Részvétel a felügyeleti kollégium ülésein és tevékenységeiben
(1) Az arról való döntéshozatal során, hogy a 2013/36/EU irányelv 51. cikkének (3) bekezdése értelmében melyik hatóságok vesznek részt a felügyeleti kollégium ülésein vagy tevékenységeiben, a székhely szerinti tagállam illetékes hatósága a következőket veszi figyelembe:
|
a) |
a megvitatandó témák, a mérlegelendő tevékenységek és az ülés vagy tevékenység célkitűzései, különös tekintettel arra, hogy mennyire relevánsak az egyes fióktelepek és a megfigyelők feladatainak ellátása szempontjából; |
|
b) |
a fióktelep jelentősége annak a tagállamnak a szempontjából, amelyben letelepedett, és az intézmény szempontjából. |
(2) A székhely szerinti tagállam illetékes hatósága csak az ülés vagy tevékenység azon konkrét napirendi pontjaira is meghívhatja a felügyeleti kollégium megfigyelőit, amelyek relevánsak a megfigyelő feladatainak ellátása szempontjából.
(3) A székhely szerinti tagállam illetékes hatósága és a felügyeleti kollégium tagjai a megvitatott témák és a kitűzött célok alapján gondoskodnak arról, hogy a felügyeleti kollégium ülésein vagy tevékenységeiben a legmegfelelőbb képviselők vegyenek részt. A képviselők felhatalmazást kapnak arra, hogy a felügyeleti kollégium tagjaként a hatóságaikat a lehetséges legnagyobb mértékig képviseljék az ülések és a tevékenységek során tervezett döntések meghozatalakor.
(4) A székhely szerinti tagállam illetékes hatósága az ülés vagy tevékenység témái és célkitűzései alapján meghívhatja az intézmény képviselőit, hogy vegyenek részt a felügyeleti kollégium ülésein vagy tevékenységeiben.
29. cikk
Az intézménnyel és fióktelepeivel folytatott kommunikáció
Az intézménnyel és fióktelepeivel folytatott kommunikációt a székhely szerinti tagállam illetékes hatóságának és a felügyeleti kollégium tagjainak a 2013/36/EU irányelv V. címének 4. fejezetében és VII. címében meghatározott felügyeleti hatáskörei alapján kell megszervezni.
30. cikk
A székhely szerinti tagállam illetékes hatósága és a felügyeleti kollégium tagjai közötti információcsere
(1) A székhely szerinti tagállam illetékes hatósága és a felügyeleti kollégium tagjai a 2013/36/EU irányelv 50. cikkében és 51. cikkének (2) bekezdésében említett együttműködés megkönnyítéséhez szükséges minden információt megosztanak egymással.
(2) A székhely szerinti tagállam illetékes hatósága és a felügyeleti kollégium tagjai a 2014/59/EU irányelv 6., 7. és 8. cikkében említett együttműködés megkönnyítéséhez szükséges minden információt megosztanak egymással.
(3) A székhely szerinti tagállam illetékes hatósága és a felügyeleti kollégium tagjai az 524/2014/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (16) 6. és 15. cikkében említett információkat megosztják egymással.
(4) A székhely szerinti tagállam illetékes hatóságai és a felügyeleti kollégium tagjai az (1)–(3) bekezdésben említett információkat attól függetlenül kötelesek megosztani egymással, hogy az információk az intézménytől, egy illetékes vagy felügyeleti hatóságtól vagy bármilyen más forrásból származnak. Az információnak a szükséges mértékben elegendőnek, pontosnak és időszerűnek kell lennie.
31. cikk
A székhely szerinti tagállam illetékes hatósága és a felügyeleti kollégium megfigyelői közötti információcsere
(1) Amennyiben a 32. cikkben említett információk relevánsak a felügyeleti kollégium írásbeli koordinációs és együttműködési megállapodásaiban meghatározott megfigyelői feladatok ellátása szempontjából, a székhely szerinti tagállam illetékes hatósága közli ezt az információt az érintett megfigyelőkkel.
(2) A székhely szerinti tagállam szanálási hatósága és a székhely szerinti tagállam illetékes hatósága kicserél minden olyan információt, amely szükséges annak biztosításához, hogy a felügyeleti kollégium és a szanálási kollégium betöltse a 2013/36/EU irányelv 51. cikkének (3) bekezdésében, illetve a 2014/59/EU irányelv 88. cikkében meghatározott szerepét.
(3) A székhely szerinti tagállam illetékes hatósága a székhely szerinti tagállam szanálási hatósága rendelkezésére bocsátja a következőket:
|
a) |
a 2013/36/EU irányelv 104. cikke (1) bekezdésének a) pontja szerinti előírt szavatolótőke, valamint az említett irányelv 104b. cikkével összhangban az intézményekkel közölt, a kiegészítő szavatolótőkére vonatkozó bármely iránymutatás; |
|
b) |
a 2014/59/EU irányelv 12., 13., 16., 18., 25., 30., 45h., 91. és 92. cikkének alkalmazásában releváns információk; |
|
c) |
az e rendelet 32. cikkének (3) bekezdése szerinti információ. |
32. cikk
Információcsere a felügyeleti felülvizsgálat és értékelés eredményéről, valamint a korai figyelmeztető jelekre, a potenciális kockázatokra és a sebezhetőségekre vonatkozó információk
(1) A székhely szerinti tagállam illetékes hatósága közli a felügyeleti kollégium tagjaival a következőket:
|
a) |
az 524/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelet 3., 4. és 5., 7–13. és 17. cikkében említett információk; |
|
b) |
az 575/2013/EU rendelet 429. cikkében említett anyavállalat tőkeáttételi mutatójának értéke; |
|
c) |
a 2013/36/EU irányelv 104. cikke (1) bekezdésének a) pontjában említett előírt szavatolótőke és az említett irányelv 104b. cikke szerinti, a kiegészítő szavatolótőkére vonatkozó iránymutatás az említett irányelv 97. cikkével összhangban elvégzett felügyeleti felülvizsgálat és értékelés eredményeként. |
(2) Az intézményt és annak jelentős fióktelepeit érintő kockázatok és sebezhetőségek azonosítása céljából a székhely szerinti tagállam illetékes hatósága és a felügyeleti kollégium tagjai minőségi és mennyiségi információkat cserélnek a következőkről:
|
a) |
az a makrogazdasági környezet, amelyben az intézmények és jelentős fióktelepeik máködnek; |
|
b) |
kedvezőtlen piaci fejlemények, amelyek veszélyeztethetik a piaci likviditást és a pénzügyi rendszer stabilitását azokban a tagállamokban, ahol az intézmény vagy jelentős fióktelepei letelepedtek, és amelyek hátrányosan érinthetik az intézményt és annak jelentős fióktelepeit. |
(3) Amennyiben az intézmény megsérti, vagy többek között a gyorsan romló pénzügyi helyzet miatt a közeljövőben valószínűleg megsérti az 575/2013/EU rendeletben vagy a 2013/36/EU irányelvben foglalt, a 2014/59/EU irányelv 27. cikkének (1) bekezdésében említett követelményeket, a székhely szerinti tagállam illetékes hatóságának a következő információkat kell a felügyeleti kollégium tagjainak rendelkezésére bocsátania:
|
a) |
teljesülnek-e a korai intervenciós intézkedések alkalmazásának feltételei; |
|
b) |
hoztak-e vagy terveznek-e korai intervenciós intézkedéseket a 2014/59/EU irányelv 27. és 30. cikkével összhangban; |
|
c) |
az említett korai intervenciós intézkedések lehetséges következményeinek jelzése. |
33. cikk
A helyreállítási terv értékelésével kapcsolatos információcsere
(1) A székhely szerinti tagállam illetékes hatósága a 2014/59/EU irányelv 6. cikkének (2) bekezdésével összhangban konzultál a felügyeleti kollégium tagjaival a helyreállítási tervről, amennyiben az az érintett jelentős fióktelep szempontjából releváns.
(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában a székhely szerinti tagállam illetékes hatósága az (EU) 2025/790 végrehajtási rendelet 20. cikkével összhangban a felügyeleti kollégium tagjainak rendelkezésére bocsátja az intézmény helyreállítási tervét.
(3) A székhely szerinti tagállam illetékes hatósága biztosítja, hogy a felügyeleti kollégium valamennyi tagja megfelelő tájékoztatást kapjon az (1) bekezdésben említett konzultáció eredményéről.
34. cikk
Vizsgálati program
(1) A 2013/36/EU irányelv 99. cikkében említett felügyeleti kollégiumi vizsgálati program létrehozása céljából a székhely szerinti tagállam illetékes hatósága és a felügyeleti kollégium tagjai meghatározzák az elvégzendő felügyeleti tevékenységeket.
(2) A felügyeleti kollégium vizsgálati programjának legalább a következőket kell tartalmaznia:
|
a) |
a közös munka olyan területei, melyeket a 2013/36/EU irányelv 97. cikke értelmében elvégzett felügyeleti felülvizsgálat és értékelés eredményeképpen, vagy más felügyeleti kollégiumi tevékenységek végzéséből eredően azonosítanak; |
|
b) |
a felügyeleti kollégium munkájának és a tervezett felügyeleti tevékenységeknek a központi területei, beleértve a jelentős fióktelepeknek a 2013/36/EU irányelv 52. cikkének (3) bekezdése alapján tervezett helyszíni ellenőrzéseit és vizsgálatait; |
|
c) |
a tervezett felügyeleti tevékenységek elvégzéséért felelős felügyeleti kollégiumi tagok; |
|
d) |
adott esetben a feladatok és felelősségi körök kiosztása a feladatok átadásával, illetve a hatáskörök átruházásával kapcsolatban; |
|
e) |
adott esetben a felügyeleti kollégium megfigyelői, amennyiben ezek a megfigyelők felügyeleti tevékenységben vesznek részt; |
|
f) |
a tervezett egyes felügyeleti tevékenységek várható ütemterve mind időpont, mind időtartam szempontjából. |
(3) A felügyeleti kollégium vizsgálati programjának kidolgozása és aktualizálása során a székhely szerinti tagállam illetékes hatóságai és a felügyeleti kollégium tagjai véleményt cserélnek a feladatok esetleges átadásáról és a hatáskörök esetleges átruházásáról. Ennek alapján a székhely szerinti tagállam illetékes hatóságai és a felügyeleti kollégium tagjai mérlegelik, hogy önkéntes alapon megállapodást kössenek a feladatok átadásáról, beleértve adott esetben a hatásköröknek a 2013/36/EU irányelv 116. cikke (1) bekezdésének b) pontja szerinti esetleges átruházását is, feltéve, hogy az ilyen átadás vagy átruházás várhatóan a csoport hatékonyabb és eredményesebb felügyeletét eredményezi, különösen a felügyeleti követelmények szükségtelen megkettőzésének megszüntetése révén, beleértve az információkérésekkel kapcsolatos követelményeket is.
(4) A feladatok átadásáról és a hatáskörök átruházásáról szóló megállapodás megkötéséről a székhely szerinti tagállam illetékes hatóságai értesítik az érintett intézményt, valamint a hatásköreit átruházó illetékes hatóság az érintett fióktelepet.
35. cikk
Az intézmény vagy annak jelentős fióktelepei kockázati profiljára gyakorolt lényeges kedvezőtlen hatás eseménye
(1) A székhely szerinti tagállam illetékes hatósága és a felügyeleti kollégium érintett tagjai mennyiségi és minőségi információkat cserélnek a 2013/36/EU irányelv 117. cikke (1) bekezdésének c) pontjában említett, az intézményeket vagy jelentős fióktelepeiket érintő minden olyan lényeges kedvezőtlen hatásról, amely súlyosan érintheti az intézményt.
(2) Abban az esetben, ha az intézmény vagy annak valamely tagállamban letelepedett jelentős fióktelepei kockázati profilját lényeges kedvezőtlen hatás éri, úgy az illetékes hatóságok értékelik az ilyen eseménynek az intézményre és annak jelentős fióktelepeire gyakorolt hatásait, és meghatározzák a következőket:
|
a) |
az esemény jellege és súlyossága, |
|
b) |
az esemény hatása vagy potenciális hatása az intézmény és jelentős fióktelepeinek rendelkezésre álló szavatolótőkéjére és likviditási szintjére, valamint az, hogy az intézmény kedvezőtlen makro-, mikrogazdasági és geopolitikai feltételek mellett továbbra is megfelel-e az 575/2013/EU rendeletnek vagy a 2013/36/EU irányelvnek; |
|
c) |
az intézmény és jelentős fióktelepeinek azon képessége, hogy súlyos üzleti zavarok esetén működjenek; |
|
d) |
a más országokra való átterjedés kockázata és a lehetséges rendszerszintű hatás. |
(3) A székhely szerinti tagállam illetékes hatósága, amint a felügyeleti kollégium bármely tagjától riasztás érkezik hozzá a kockázati profilra lényeges kedvezőtlen hatással járó eseményről, vagy ilyen eseményt azonosít, tájékoztatja erről az EBH-t és a felügyeleti kollégium azon tagjait, amelyek az esemény által érintett vagy valószínűleg érintett jelentős fióktelepeket felügyelik. A megfigyelőket, különösen a székhely szerinti tagállam szanálási hatóságát tájékoztatni kell, ha az információk feladataik ellátása szempontjából relevánsak.
(4) A székhely szerinti tagállam illetékes hatósága és a felügyeleti kollégium azon tagjai, amelyek felügyelik a jelentős fióktelepeket, amelyeket érint vagy valószínűsíthetően érint a lényeges kedvezőtlen hatással járó esemény, nyomon követik a helyzetet, és adott esetben haladéktalanul frissítik az (1) bekezdésben említett információkat, amint releváns új információk állnak rendelkezésre.
(5) A (2) bekezdésben említett, a lényeges kedvezőtlen hatás eseményére vonatkozó értékelés eredménye és az esemény várható alakulása alapján a székhely szerinti tagállam illetékes hatósága és a felügyeleti kollégium érintett tagjai összehangolhatják a koordinált felügyeleti válaszlépés kidolgozását.
36. cikk
A vészhelyzetekre vonatkozó kollégiumi keretrendszer
(1) A székhely szerinti tagállam illetékes hatósága és a felügyeleti kollégium tagjai a 2013/36/EU irányelv 112. cikke (1) bekezdésének c) pontjával összhangban a lehetséges vészhelyzetekre való tekintettel kollégiumi keretrendszert hoznak létre (a továbbiakban: vészhelyzetekre vonatkozó kollégiumi keretrendszer).
(2) A vészhelyzetekre vonatkozó kollégiumi keretrendszernek a következőket kell tartalmaznia:
|
a) |
azokat a kollégiumspecifikus eljárásokat, amelyeket a 2013/36/EU irányelv 114. cikkének (1) bekezdésében említett vészhelyzet esetében kell alkalmazni; |
|
b) |
azokat a minimális információkat, amelyeket a 2013/36/EU irányelv 114. cikkének (1) bekezdésében említett vészhelyzet bekövetkeztekor meg kell osztani. |
(3) A (2) bekezdés b) pontjában említett minimális információk az alábbiakat tartalmazzák:
|
a) |
a bekövetkezett vészhelyzet vázlatos összefoglalása, mely tartalmazza a vészhelyzet meghatározó okát, valamint várható hatását az intézményre, a piaci likviditásra és a pénzügyi rendszer stabilitására nézve; |
|
b) |
azon intézkedések és lépések bemutatása, melyeket a székhely szerinti tagállam illetékes hatóságai vagy a felügyeleti kollégium valamely tagja, vagy maga az intézmény tettek vagy terveznek megtenni a vészhelyzetre válaszul; |
|
c) |
a legutóbbi rendelkezésre álló mennyiségi információ az intézmény likviditására és tőkepozíciójára vonatkozóan. |
37. cikk
Információcsere vészhelyzet során
(1) A székhely szerinti tagállam illetékes hatósága és a felügyeleti kollégium tagjai a 2013/36/EU irányelv 114. cikkének (1) bekezdésében említett feladok elvégzésének megkönnyítéséhez szükséges minden információt megosztanak egymással, figyelembe véve az irányelv VII. címe 1. fejezetének II. szakaszában rögzített titoktartási követelményeket, valamint adott esetben a 2014/65/EU irányelv 76. és 81. cikkét.
(2) A székhely szerinti tagállam illetékes hatósága, amint a kollégium valamely tagjától vagy megfigyelőjétől riasztás érkezik hozzá vészhelyzetről, vagy ilyen helyzetet azonosít, a 36. cikk (2) bekezdésének a) pontjában említett eljárásokat követve közli az ugyanazon bekezdés b) pontjában említett információkat az EBH-val és azokkal a felügyeleti kollégiumi tagokkal, amelyek a vészhelyzet által érintett vagy várhatóan érintett jelentős fióktelepeket felügyelik.
(3) A vészhelyzet jellegétől, súlyosságától, potenciális rendszerszintű vagy egyéb hatásától, illetve továbbterjedésének valószínűségétől függően azok a felügyeleti kollégiumi tagok, akik a vészhelyzet által érintett vagy várhatóan érintett jelentős fióktelepeket felügyelik, valamint a székhely szerinti tagállam illetékes hatósága dönthetnek úgy, hogy egyéb információkat is kicserélnek.
(4) Amennyiben a (2) és (3) bekezdésben említett információk relevánsak a megfigyelők és különösen a székhely szerinti tagállam szanálási hatósága feladatainak ellátása szempontjából, a székhely szerinti tagállam illetékes hatósága közli ezeket az információkat az említett megfigyelőkkel.
(5) Az (EU) 2025/790 bizottsági végrehajtási rendelet 27. cikkében említett vészhelyzetre való reagálás során a székhely szerinti tagállam illetékes hatósága késedelem nélkül bevonja felveszi a kapcsolatot a székhely szerinti tagállam illetékes szanálási hatóságával, és megosztja az említett hatóságtól kapott információkat a felügyeleti kollégium tagjaival.
38. cikk
A vészhelyzet felügyeleti értékelésének koordinálása
(1) Amikor vészhelyzet következik be, a székhely szerinti tagállam illetékes hatósága a 2013/36/EU irányelv 112. cikkének (3) bekezdésének alkalmazásában a felügyeleti kollégiumi tagokkal együttműködve koordinálja és elkészíti a vészhelyzet értékelését (a továbbiakban: koordinált felügyeleti értékelés).
(2) A vészhelyzet koordinált felügyeleti értékelése a következőkre terjed ki:
|
a) |
a vészhelyzet jellege és súlyossága; |
|
b) |
a vészhelyzet hatása vagy potenciális hatása az intézményre és annak bármely érintett vagy várhatóan érintett fióktelepére; |
|
c) |
a határokon átnyúló továbbterjedés kockázata. |
(3) A (2) bekezdés c) pontjának alkalmazásában a székhely szerinti tagállam illetékes hatósága figyelembe veszi az azokat a tagállamokat érintő potenciális rendszerszintű következményeket, amelyekben jelentős fióktelepek telepedtek le.
39. cikk
A vészhelyzetre adandó felügyeleti válaszlépések koordinálása
(1) Amikor vészhelyzet következik be, a székhely szerinti tagállam illetékes hatósága a 2013/36/EU irányelv 112. cikkének (3) bekezdésének alkalmazásában a felügyeleti kollégiumi tagokkal együttműködve koordinálja a vészhelyzetre adandó válaszlépések kidolgozását (a továbbiakban: koordinált felügyeleti válaszlépések).
(2) A koordinált felügyeleti válaszlépésnek a 38. cikkben említett koordinált felügyeleti értékelésen kell alapulnia, és meg kell határoznia a szükséges felügyeleti intézkedéseket, azok hatókörét és végrehajtásuk ütemezését.
(3) A koordinált felügyeleti válaszlépéseket a székhely szerinti tagállam illetékes hatósága és azok a felügyeleti kollégiumi tagok dolgozzák ki, akik a vészhelyzet által érintett vagy várhatóan érintett, jelentős fióktelepeket felügyelik. A koordinált felügyeleti válaszlépés során figyelembe kell venni a szanálási kollégiumnak az intézményt érintő vészhelyzet kezelése szempontjából releváns, a székhely szerinti tagállam szanálási hatósága által továbbított észrevételeit.
40. cikk
A vészhelyzetre adott koordinált felügyeleti válaszlépések nyomon követése
(1) A székhely szerinti tagállam illetékes hatósága és azok a felügyeleti kollégiumi tagok, akik a vészhelyzet által érintett vagy várhatóan érintett jelentős fióktelepeket felügyelik, nyomon követik a 39. cikkben említett koordinált felügyeleti válaszlépések megvalósítását, és megosztják információikat azzal kapcsolatban.
(2) Az (1) bekezdésben említett információknak ki kell terjedniük az elfogadott intézkedéseknek a 39. cikk (2) bekezdése szerint ütemezett határidőn belüli megvalósítására vonatkozó aktualizált adatokra, valamint az intézkedések aktualizálásának vagy módosításának szükségességére.
41. cikk
A külső kommunikáció összehangolása vészhelyzet esetén
A székhely szerinti tagállam illetékes hatósága és azok a felügyeleti kollégiumi tagok, akik a vészhelyzet által érintett vagy várhatóan érintett jelentős fióktelepeket felügyelik, a 24. cikk (2) bekezdésében említett elemek figyelembevételével a lehetséges mértékben összehangolják külső kommunikációs tevékenységeiket.
42. cikk
Hatályon kívül helyezés
Az (EU) 2016/98 felhatalmazáson alapuló rendelet hatályát veszti.
A hatályon kívül helyezett felhatalmazáson alapuló rendeletre történő hivatkozásokat ezen rendeletre való hivatkozásnak kell tekinteni és a mellékletben szereplő megfelelési táblázattal összhangban kell értelmezni.
43. cikk
Hatálybalépés
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Brüsszelben, 2025. április 23-án.
a Bizottság részéről
az elnök
Ursula VON DER LEYEN
(1) HL L 176., 2013.6.27., 338. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/dir/2013/36/oj.
(2) A Bizottság (EU) 2016/98 felhatalmazáson alapuló rendelete (2015. október 16.) a 2013/36/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a felügyeleti kollégiumok működésére vonatkozó általános feltételek meghatározására vonatkozó szabályozástechnikai standardok tekintetében történő kiegészítéséről (HL L 21., 2016.1.28., 2. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg_del/2016/98/oj).
(3) Az Európai Parlament és a Tanács 1093/2010/EU rendelete (2010. november 24.) az európai felügyeleti hatóság (Európai Bankhatóság) létrehozásáról, a 716/2009/EK határozat módosításáról és a 2009/78/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 331., 2010.12.15., 12. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2010/1093/oj).
(4) Az Európai Parlament és a Tanács 575/2013/EU rendelete (2013. június 26.) a hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről és a 648/2012/EU rendelet módosításáról (HL L 176., 2013.6.27., 1. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2013/575/oj).
(5) A Bizottság (EU) 2016/99 végrehajtási rendelete (2015. október 16.) a 2013/36/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek megfelelően a felügyeleti kollégiumok operatív működésének meghatározására vonatkozó végrehajtás-technikai standardok megállapításáról (HL L 21., 2016.1.28., 21. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg_impl/2016/99/oj).
(6) Az Európai Parlament és a Tanács 2014/59/EU irányelve (2014. május 15.) a hitelintézetek és befektetési vállalkozások helyreállítását és szanálását célzó keretrendszer létrehozásáról és a 82/891/EGK tanácsi irányelv, a 2001/24/EK, 2002/47/EK, 2004/25/EK, 2005/56/EK, 2007/36/EK, 2011/35/EU, 2012/30/EU és 2013/36/EU irányelv, valamint az 1093/2010/EU és a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról (HL L 173., 2014.6.12., 190. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/dir/2014/59/oj).
(7) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2023/1114 rendelete (2023. május 31.) a kriptoeszközök piacairól, valamint az 1093/2010/EU és az 1095/2010/EU rendelet, továbbá a 2013/36/EU és az (EU) 2019/1937 irányelv módosításáról (HL L 150., 2023.6.9., 40. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2023/1114/oj).
(8) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/849 irányelve (2015. május 20.) a pénzügyi rendszerek pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásának megelőzéséről, a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 2005/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és a 2006/70/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 141., 2015.6.5., 73. o., ELI http://data.europa.eu/eli/dir/2015/849/oj).
(9) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/2034 irányelve (2019. november 27.) a befektetési vállalkozások prudenciális felügyeletéről, valamint a 2002/87/EK, a 2009/65/EK, a 2011/61/EU, a 2013/36/EU, a 2014/59/EU és a 2014/65/EU irányelv módosításáról (HL L 314., 2019.12.5., 64. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/dir/2019/2034/oj).
(10) A Bizottság (EU) 2025/790 végrehajtási rendelete (2025. április 23.) a 2013/36/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a felügyeleti kollégiumok operatív működése tekintetében történő alkalmazására vonatkozó végrehajtás-technikai standardok megállapításáról (HL L, 2025/790, 2025.8.8., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg_impl/2025/790/oj).
(11) Az Európai Parlament és a Tanács 2002/87/EK irányelve (2002. december 16.) a pénzügyi konglomerátumhoz tartozó hitelintézetek, biztosítóintézetek és befektetési vállalkozások kiegészítő felügyeletéről, valamint a 73/239/EGK, a 79/267/EGK, a 92/49/EGK, a 92/96/EGK, a 93/6/EGK és a 93/22/EGK tanácsi irányelvek, illetve a 98/78/EK és 2000/12/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvek módosításáról (HL L 35., 2003.2.11., 1. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/dir/2002/87/oj).
(12) Az Európai Parlament és a Tanács 2014/65/EU irányelve (2014. május 15.) a pénzügyi eszközök piacairól, valamint a 2002/92/EK irányelv és a 2011/61/EU irányelv módosításáról (HL L 173., 2014.6.12., 349. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/dir/2014/65/oj).
(13) Az Európai Parlament és a Tanács 2014/49/EU irányelve (2014. április 16.) a betétbiztosítási rendszerekről (HL L 173., 2014.6.12., 149. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/dir/2014/49/oj).
(14) A Bizottság (EU) 2016/100 végrehajtási rendelete (2015. október 16.) az 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet értelmében egyes prudenciális engedélyek iránti kérelemre vonatkozó együttes döntéshozatali eljárás részletes meghatározásáról szóló végrehajtástechnikai standardok megállapításáról (HL L 21., 2016.1.28., 45. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg_impl/2016/100/oj).
(15) A Bizottság (EU) 2024/3117 végrehajtási rendelete (2024. november 29.) az 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az intézmények felügyeleti adatszolgáltatása tekintetében történő alkalmazására vonatkozó végrehajtás-technikai standardok megállapításáról és az (EU) 2021/451 bizottsági végrehajtási rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L, 2024/3117, 2024.12.27., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg_impl/2024/3117/oj).
(16) A Bizottság 524/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelete (2014. március 12.) a 2013/36/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a székhely szerinti és a fogadó tagállamok illetékes hatóságai által egymás számára rendelkezésre bocsátott információkat meghatározó szabályozástechnikai standardok tekintetében történő kiegészítéséről (HL L 148., 2014.5.20., 6. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg_del/2014/524/oj).
MELLÉKLET
MEGFELELÉSI TÁBLÁZAT
|
Ez a felhatalmazáson alapuló rendelet |
A Bizottság (EU) 2016/98 felhatalmazáson alapuló rendelete |
|
— |
1. cikk |
|
1. cikk (új) |
— |
|
2. cikk |
2. cikk |
|
3. cikk |
3. cikk |
|
4. cikk |
4. cikk |
|
5. cikk |
5. cikk |
|
6. cikk |
6. cikk |
|
7. cikk |
7. cikk |
|
8. cikk |
8. cikk |
|
9. cikk |
9. cikk |
|
10. cikk |
10. cikk |
|
11. cikk |
11. cikk |
|
12. cikk |
12. cikk |
|
13. cikk |
13. cikk |
|
14. cikk |
14. cikk |
|
15. cikk |
15. cikk |
|
16. cikk |
16. cikk |
|
17. cikk |
— |
|
18. cikk |
— |
|
19. cikk |
17. cikk |
|
20. cikk |
18. cikk |
|
21. cikk |
19. cikk |
|
22. cikk |
20. cikk |
|
23. cikk |
21. cikk |
|
24. cikk |
22. cikk |
|
25. cikk |
23. cikk |
|
26. cikk |
24. cikk |
|
27. cikk |
25. cikk |
|
28. cikk |
26. cikk |
|
29. cikk |
27. cikk |
|
30. cikk |
28. cikk |
|
31. cikk |
29. cikk |
|
32. cikk |
— |
|
33. cikk |
30. cikk |
|
34. cikk |
31. cikk |
|
35. cikk |
— |
|
36. cikk |
32. cikk |
|
37. cikk |
33. cikk |
|
38. cikk |
34. cikk |
|
39. cikk |
35. cikk |
|
40. cikk |
36. cikk |
|
41. cikk |
37. cikk |
|
42. cikk |
— |
|
43. cikk |
38. cikk |
ELI: http://data.europa.eu/eli/reg_del/2025/791/oj
ISSN 1977-0731 (electronic edition)