Ideiglenes változat
JULIANE KOKOTT
FŐTANÁCSNOK INDÍTVÁNYA
Az ismertetés napja: 2026. július 2.(1)
C‑383/25. sz. ügy
Keritaly
(a Tribunale amministrativo regionale per la Lombardia [Lombardia tartomány közigazgatási bírósága, Olaszország] által benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem)
„ Előzetes döntéshozatal iránti kérelem – 2010/75/EU irányelv – Ipari kibocsátások – A környezetszennyezés integrált megelőzése és csökkentése – Egy létesítmény jelentős változtatása – Engedélykötelezettség – A létesítmény nem jelentős változtatására irányuló szándék bejelentése – A meghatározott határidőn belüli válaszadásnak az illetékes hatóság általi elmulasztása – Jogkövetkezmények – Hallgatólagos engedélyezés – Elfogadhatatlanság ”
I. Bevezetés
1. Az Európai Unió a környezetvédelmi jogban is egyre inkább alkalmazni kívánja az eljárás felgyorsításának eszközeként a hallgatólagos engedélyt, amelyet megadottnak kell tekinteni, ha valamely hatóság meghatározott határidőn belül nem reagál egy kérelemre.(2) Előírhatják‑e azonban a tagállamok olyan intézkedések hallgatólagos engedélyezését, amelyekhez az uniós jog, pontosabban az ipari kibocsátásokról szóló irányelv(3) szerint kifejezetten írásbeli engedély szükséges? Ez a kérdés merül fel a jelen ügyben, amely az uniós jog említett fejlődése miatt egyre nagyobb jelentőségre tesz szert.
II. Jogi háttér
A. Az uniós jog
2. Az ipari kibocsátásokról szóló irányelv 3. cikkének 7. és 9. pontja a következőképpen határozza meg a valamely létesítménnyel kapcsolatos „engedély” és „jelentős változtatás” fogalmát:
„Ezen irányelv alkalmazásában a következő fogalommeghatározásokat kell alkalmazni:
[…]
7. »engedély«: írásbeli felhatalmazás egy létesítmény, tüzelőberendezés, hulladékégető vagy hulladék‑együttégető mű egészének vagy egy részének működéséhez;
[…]
9. »jelentős változtatás«: egy létesítmény, tüzelőberendezés, hulladékégető vagy hulladék‑együttégető mű bővítése, illetve a jellegét vagy működését érintő változtatás, amely jelentős káros hatással lehet az emberi egészségre vagy a környezetre”.
3. Az ipari kibocsátásokról szóló irányelv „Engedélykötelezettség” című 4. cikkének (1) bekezdése a következőképpen rendelkezik:
„A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy egyetlen létesítmény, tüzelőberendezés, hulladékégető mű, vagy hulladék‑együttégető mű se működhessen engedély nélkül.
[…]”
4. Az ipari kibocsátásokról szóló irányelv 20. cikke a valamely létesítményen végrehajtott változtatásokat szabályozza:
„(1) A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy az üzemeltető tájékoztassa az illetékes hatóságot bármilyen, a létesítmény jellegében vagy működésében tervezett változtatásról vagy a létesítmény bővítéséről, amelynek hatása lehet a környezetre. Ahol szükséges, az illetékes hatóság megújítja az engedélyt [helyesen: Amennyiben szükséges, az illetékes hatóság naprakésszé teszi az engedélyt].
(2) A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy olyan engedély nélkül, amelyet ennek az irányelvnek megfelelően adtak ki, ne hajtsanak végre jelentős, az üzemeltető által tervezett változtatásokat.
Az engedélykérelemnek és az illetékes hatóság határozatának ki kell terjednie a létesítmény olyan részeire és a 12. cikkben felsorolt részletekre, amelyeket a jelentős változtatás érinthet.
(3) A létesítmény jellegének vagy működésének megváltoztatása vagy a létesítmény bővítése jelentősnek minősül, ha a változtatás vagy a bővítés önmagában eléri az I. mellékletben a kapacitásra vonatkozóan meghatározott küszöbértékeket.”
B. Az olasz jog
5. A környezetvédelmi szabályokról szóló decreto legislativo 152/2006 (152/2006. sz. felhatalmazáson alapuló törvényerejű rendelet) 29‑nonies. cikke a valamely létesítmény változtatásairól való tájékoztatást szabályozza:
„1. Az üzemeltető tájékoztatja az illetékes hatóságot a létesítmény 5. cikk 1. bekezdésének l) pontjában meghatározott tervezett változtatásairól. Az illetékes hatóság – amennyiben az megítélése szerint szükséges – naprakésszé teszi az egységes környezethasználati engedélyt vagy annak feltételeit, vagy ha azt állapítja meg, hogy a tervezett változtatások az 5. cikk 1. bekezdésének l‑bis) pontja értelmében jelentősek, az e cikk 2. bekezdésében meghatározott kötelezettségek teljesítése céljából a bejelentés kézhezvételétől számított 60 napon belül tájékoztatja erről az üzemeltetőt. Az üzemeltető e határidő lejártát követően végrehajthatja a bejelentett változtatásokat.
2. Amennyiben az üzemeltető álláspontja szerint vagy az 1. bekezdés szerinti tájékoztatást követően a tervezett változtatások jelentőseknek minősülnek, az üzemeltető új engedélykérelmet küld az illetékes hatóságnak, amelyhez mellékeli a 29‑ter. cikk 1. és 2. bekezdésében meghatározott adatok frissítését tartalmazó jelentést. […]”
III. A tényállás és az előzetes döntéshozatal iránti kérelem
6. A Keritaly SpA újraindított egy, a Mantova megyében lévő Gonzagában található kerámialap‑gyártó üzemet. Ez a tevékenység a 152/2006. sz. felhatalmazáson alapuló törvényerejű rendelet VIII. mellékletének 3.5. pontja szerint az ipari kibocsátásokról szóló irányelv olasz átültetésének hatálya alá tartozik.
7. Mantova megye 2018‑ban környezeti hatásvizsgálatot rendelt el a projekt vonatkozásában a levegőminőségre és így az emberi egészségre gyakorolt esetleges hatások miatt. A Keritaly erre tekintettel a kibocsátási határértékek csökkentését javasolta, és a környezeti hatásvizsgálat elrendelésének újraértékelését kérte.
8. 2019. február 6‑án a megye azzal a feltétellel zárta ki a környezeti hatásvizsgálatot, hogy teljesülnek bizonyos követelmények, konkrétan betartják az illékony szerves vegyületekre vonatkozó 20 mg/Nm3‑es kibocsátási határértéket. A megye a 2019. június 12‑i aktusával a tevékenység gyakorlására vonatkozóan megadta az egységes környezethasználati engedélyt. Ezen engedélybe belefoglalta az illékony szerves vegyületekre vonatkozó 20 mg/Nm3‑es kibocsátási határértéket.
9. Az illetékes tartományi környezetvédelmi hivatal 2023. február 27‑én ellenőrizte, hogy teljesülnek‑e az engedély levegő környezeti elemre vonatkozó követelményei, és 2023. június 12‑én 65,12 mg/Nm3‑es kibocsátást, tehát az előírt határérték túllépését állapította meg az illékony szerves vegyületek tekintetében.
10. A megye a 2023. augusztus 3‑án közölt 2003. augusztus 1‑jei felszólító levelében kifogásolta a szóban forgó követelmény megsértését. Arra utasította a Keritalyt, hogy az szóban forgó határérték betartásának biztosítása érdekében alkalmazott eljárások megjelölésével fejtse ki e túllépés okait. Ennek során emlékeztette a Keritalyt arra, hogy a kibocsátás vagy a telepített kibocsátáscsökkentő rendszerek jellemzőinek esetleges változtatása az engedély módosításáról szóló értesítés benyújtását teszi szükségessé.
11. A Keritaly 2023. augusztus 4‑én a 152/2006. sz. felhatalmazáson alapuló törvényerejű rendelet 29‑nonies. cikke alapján az engedély – az illékony szerves vegyületekre vonatkozó kibocsátási határérték 20 mg/Nm3‑ről 50 mg/Nm3‑re történő emelésével kapcsolatos – nem jelentős változtatására vonatkozó módosításáról szóló értesítést küldött. A Keritaly 2023. október 4‑én – amint lejárt az a 60 napos határidő, amelyen belül az említett cikk értelmében a megyének meg kellett volna vizsgálnia, hogy a szóban forgó emelés jelentős változtatásnak minősül‑e – értesítette a megyét, hogy válaszának hiányában úgy tekinti, hogy jogosult a bejelentett változtatás végrehajtására.
12. A megye kizárólag ekkor, 2023. október 12‑i levelében közölte, hogy az illékony szerves vegyületekre vonatkozó kibocsátási határérték megemelése nem végezhető el. A megye rámutatott különösen arra, hogy a határérték megemelése az illékony szerves vegyületek tömegárama évi 9119 tonnának megfelelő potenciális növekedéséhez vezetne, ezért jelentős káros hatással lehet a környezetre. Így ez az emelés a környezeti hatásvizsgálat előzetes átvilágítási szakaszának lefolytatása hiányában nem engedélyezhető.
13. A Keritaly 2023. november 2‑án e határozat újraértékelését kérte a megyétől különösen amiatt, hogy a nem jelentős változtatásról szóló értesítés általa történő elküldésétől számított 60 nap elteltével beállt a hallgatólagos engedélyezés. 2023. november 23‑i levelében a megye vitatta, hogy hallgatólagos engedélyezésre került volna sor.
14. A Tribunale amministrativo regionale per la Lombardiához (Lombardia tartomány közigazgatási bírósága, Olaszország), a kérdést előterjesztő bírósághoz benyújtott keresetlevelével a Keritaly megtámadta a 2023. október 12‑i levelet és a 2023. november 23‑i levelet.
15. Ezt követően az újraértékelési eljárás folytatódott, és 2023. december 12‑i levelében az Agenzia di Tutela della Salute Val Padana (Pó‑síkság egészségvédelmi hivatala, Olaszország) rámutatott egyrészt arra, hogy Mantova megyében túlzottan magas a spontán abortuszok száma, és megnövekedett a leukémiás megbetegedések előfordulása, amit környezeti kockázati tényezők válthatnak ki, másrészt arra, hogy a Keritaly által kibocsátott illékony szerves vegyületek rákkeltő hatású anyagokat is tartalmazhatnak, harmadrészt pedig arra, hogy a Keritaly által 2018‑ban benyújtott, a szennyezőanyagok talajba kerülését ábrázoló modell nem tette lehetővé az általában a népességre vonatkozó, szakirodalomban szereplő referenciaértékekkel való összehasonlítást. Az egészségvédelmi hivatal szerint ezért új tanulmányt kell készíteni.
16. Az illetékes tartományi környezetvédelmi hivatal (Olaszország) ugyanezen a napon megállapította, hogy a kibocsátás növekedése valószínűleg a szennyezőanyagok talajba kerülésének növekedését fogja eredményezni, a szóban forgó területen legalább két azonos típusú, a határérték emelésével érintett létesítmény található, és a Keritaly létesítményeibe 2018‑hoz képest új gyártósorok kerültek. E tekintetben az engedély módosítására irányuló eljárások környezeti hatásvizsgálatból való kizárása érdekében a Keritaly önként csökkentette a kibocsátást.
17. A megye ezen állásfoglalások tükrében 2024. február 14‑én helybenhagyta a 2023. október 12‑i korábbi határozatát. A Keritaly ennek megfelelően kiterjesztette keresetét.
18. Az előzetes döntéshozatal iránti kérelemben foglaltak szerint a 152/2006. sz. felhatalmazáson alapuló törvényerejű rendelet 29‑nonies. cikke 1. bekezdésének utolsó mondatával kapcsolatban Olaszországban kialakult közigazgatási ítélkezési gyakorlat szerint az illetékes hatóság 60 napos határidő alatti hallgatása nem esik a változtatás engedélyezésével egy tekintet alá. A 29‑nonies. cikk lehetővé teszi az üzemeltető számára, hogy a határidő lejártát követően végrehajtsa a változtatásokat. Erre mindazonáltal csak addig van lehetőség, amíg a hatóság eltérő határozatot nem hoz. E határozat megállapíthatja különösen az engedélyezési eljárás lefolytatásának szükségességét.
19. A kérdést előterjesztő bíróság ezzel szemben úgy értelmezi a szóban forgó mondatot, hogy az üzemeltető „engedélyt kap” a változtatások végrehajtására. Ha valamely tevékenység engedélyköteles, az engedélynek vagy rendelkezésre kell állnia, vagy sem. Nem létezik harmadik lehetőség, és különösen nem áll fenn olyan helyzet, amelyben a tevékenység ideiglenesen folytatható, később azonban megtiltható.
20. A fent hivatkozott olasz ítélkezési gyakorlat révén adott értelmezés ezenkívül jelentős kockázatnak teszi ki azt az üzemeltetőt, aki, amennyiben az értesítést követő 60 napon belül nem kap érdemi választ, a megfelelő költségek viselése mellett végrehajtja a javasolt változtatásokat. A hatóság ugyanis még hosszú idő elteltével is – gyakorlatilag korlátlan ideig – jelentősnek minősítheti ezeket a változtatásokat.
21. A szóban forgó 29‑nonies. cikk 1. bekezdésének a hallgatólagos engedélyezés értelmében történő értelmezése esetén viszont az üzemeltető hallgatólagosan engedélyt kap arra, hogy amennyiben nem kap választ a hatóságtól 60 napon belül, végrehajtsa a változtatásokat. Ha a hatóság ezeket a változtatásokat késedelmesen jelentős változtatásoknak minősíti, azokat egyébként a hallgatólagos engedély megsemmisítésével saját hatáskörben megtilthatja. Ezt azonban a 241/1990. sz. törvény 21‑nonies. cikkének megfelelően kizárólag észszerű határidőn, mindenesetre legkésőbb egy éven belül teheti meg. A hatóságnak a megsemmisítéshez a konkrét és fennálló közérdeket, az üzemeltető jogos elvárását és az esetleges érdekelt felek érdekeit is értékelnie kell. Ezzel szemben abban az esetben, ha az üzemeltető értesítésében valótlan tényállás szerepel, az illetékes hatóság akár az egyéves határidőn túl is intézkedhet a megsemmisítésről (a 241/1990. sz. törvény 21‑nonies. cikkének 2‑bis. bekezdése).
22. A kérdést előterjesztő bíróság ezért a következő kérdéssel fordul a Bírósághoz:
„Úgy kell‑e értelmezni [az ipari kibocsátásokról szóló irányelv] 20. cikkének (2) bekezdését, hogy azzal ellentétes az (Olaszországban a [152/2006. sz. felhatalmazáson alapuló törvényerejű rendelet] 29‑nonies. cikkének 1. bekezdésében foglalt hatályos szabályozáshoz hasonló) olyan nemzeti szabályozás, amelynek értelmében az illetékes hatóság hallgatása esetén a létesítménye általa nem jelentősnek minősített változtatására irányuló szándékának az üzemeltető általi bejelentésétől számított 60 napos határidő lejártát követően a változtatás minden esetben hallgatólagosan engedélyezett, még akkor is, ha később megállapítást nyer, hogy jelentős változtatásról van szó?”
23. A Legambiente Lombardia Onlus környezetvédelmi szervezet, a Provincia di Mantova (Mantova megye), az Olasz Köztársaság és az Európai Bizottság írásbeli észrevételeket nyújtott be. A 2026. április 24‑i tárgyaláson az említett feleken kívül megjelent a Keritaly SpA is.
IV. A jogkérdésről
24. Az alapügyben a Keritaly kerámialap‑gyártó létesítményének nem jelentős változtatásaként jelentette be Mantova megyének az illékony szerves vegyületekre vonatkozó kibocsátási határérték 20 mg/Nm3‑ről 50 mg/Nm3‑re történő megemelését. A megye e kérelmet csak az olasz jogban előírt 60 napos határidő lejártát követően utasította el. A megye véleménye szerint nem minden további nélkül engedélyezhető jelentős változtatásról van szó. A Keritaly ezzel szemben arra hivatkozik, hogy a határidő elmulasztásával a megye már hallgatólagosan engedélyezte a változtatást.
25. Az előzetes döntéshozatal iránti kérelem ezért annak tisztázására irányul, hogy ellentétes‑e az ipari kibocsátásokról szóló irányelv 20. cikkének (2) bekezdésével az olyan nemzeti szabályozás, amely valamely létesítménynek az üzemeltető által nem jelentősként bejelentett változtatásának hallgatólagos engedélyezését írja elő, amennyiben a változtatás utóbb jelentősnek bizonyul.
26. Ezért az ipari kibocsátásokról szóló irányelv vonatkozó rendelkezéseinek szövege, azok rendszertani összefüggése és a szabályozás céljai alapján először bemutatom, hogy kizárt a jelentős változtatás hallgatólagos engedélyezése. Ezt követően megvizsgálom a kérdés tágabb összefüggéseit az uniós jog által szabályozott hallgatólagos határozatokkal való összehasonlítás révén, végül pedig az üzemeltetők és különösen a Keritaly érdekeivel foglalkozom.
A. A szöveg
27. Az ipari kibocsátásokról szóló irányelv 4. cikke (1) bekezdésének első albekezdése szerint a tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy többek között a 3. cikk 3. pontja és az I. melléklet értelmében vett egyetlen létesítmény se működhessen engedély nélkül. A megye ennek megfelelően 2019‑ben az I. melléklet 3.5. pontja értelmében vett, kerámiatermékek égetéssel történő előállítására szolgáló létesítményként engedélyezte a szóban forgó üzemet.
28. Az ipari kibocsátásokról szóló irányelv 20. cikke (2) bekezdésének első albekezdése szerint a tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket továbbá annak biztosítása érdekében, hogy olyan engedély nélkül, amelyet ennek az irányelvnek megfelelően adtak ki, ne hajtsanak végre jelentős, az üzemeltető által tervezett változtatásokat (az ilyen létesítményeken). Egyéb változtatásokról az üzemeltetőnek ezzel szemben a 20. cikk alapján csak tájékoztatnia kell az illetékes hatóságot.(4)
29. Az ipari kibocsátásokról szóló irányelv 3. cikkének 7. pontjában szereplő fogalommeghatározás szerint az engedélyezésre írásban kerül sor. Mivel a hallgatólagos engedély kiadására természetszerűleg nem írásban kerül sor, a hallgatólagos engedélyezést jelentős változtatás esetén már az ipari kibocsátásokról szóló irányelv 20. cikke (2) bekezdése első albekezdésének és 3. cikke 7. pontjának szövege is kizárja.
30. Az ipari kibocsátásokról szóló irányelv 4. cikke (1) bekezdésének második és harmadik albekezdése kivételt ír ugyan elő az engedélykötelezettség alól. Amint azonban arra a Bizottság rámutat, e kivétel a jelen esetben nem alkalmazható.
31. E kivétel a kizárólag az ipari kibocsátásokról szóló irányelv V. fejezetének hatálya alá tartozó létesítményekre vonatkozik. E tekintetben bizonyos, szerves oldószereket használó létesítményekről és tevékenységekről van szó. E tevékenységek a VII. melléklet 1. részében vannak felsorolva. Az említett létesítmények esetében a tagállamok nyilvántartásba vételi eljárást állapíthatnak meg. Ehhez elegendő, ha az üzemeltető az illetékes hatósághoz bejelentést intéz arról, hogy ilyen létesítményt kíván üzemeltetni. Az ilyen létesítmények jelentős változtatásaira a 63. cikk alapján különös szabályok vonatkoznak, és azokhoz nem feltétlenül van szükség engedélyre.
32. Igaz ugyan, hogy a szóban forgó határérték az illékony szerves vegyületekre vonatkozik, ami az oldószereket is magában foglalja. A szóban forgó létesítmény, egy kerámialap‑gyártó üzem, azonban nem kizárólag az ipari kibocsátásokról szóló irányelv V. fejezetének hatálya alá tartozik, és az ezért a VII. melléklet 1. részében sincs felsorolva.
B. A nyilvánosság részvételével és az érintett nyilvánosság tagjainak hatékony jogvédelmével való rendszertani összefüggés
33. Az írásbeli engedély követelménye a nyilvánosság részvételével és a harmadik személyek hatékony jogvédelmével is szorosan összefügg, amelyeket az ipari kibocsátásokról szóló irányelv ír elő.
34. Az ipari kibocsátásokról szóló irányelv 24. cikke (1) bekezdésének b) pontja szerint a jelentős változtatások engedélyezése során be kell tartani a IV. mellékletben előírt, a nyilvánosság részvételére vonatkozó eljárást. Ezen eljárás keretében a nyilvánosság rendelkezésére bocsátanak bizonyos információkat, és a nyilvánosság lehetőséget kap a határozattal kapcsolatos észrevételeinek megtételére.
35. Az ipari kibocsátásokról szóló irányelv 24. cikke szerinti határozatok, jogi aktusok és mulasztások ezenfelül a 25. cikk szerint az érintett nyilvánosság tagjai által kezdeményezett bírósági felülvizsgálat tárgyát képezhetik. Ez alapján különösen a környezetvédelmi egyesületek indíthatnak keresetet.(5)
36. A hallgatólagos engedélyezés elfogadása ezzel szemben a nyilvánosság bármiféle részvételét kizárná, és legalábbis jelentősen megnehezítené a bírósági felülvizsgálatot. Ebben az esetben ugyanis a nyilvánosság tájékoztatása természetszerűleg kétséges lenne.
37. Éppen a nyilvánosság tagjainak hatékony jogvédelme eredményezhet egyébként súlyos kockázatokat a létesítmény üzemeltetője számára. Közzététel hiányában a hallgatólagos engedély alig indít el keresetindítási határidőket,(6) és az esetleges keresetek így még hosszabb idő elteltével is megindíthatók. Egy hallgatólagos engedély ezenkívül nem tartalmaz indokolást. Egy esetleges keresetnek ezért már csak ezen okból is jó esélyei lennének a sikerre.
38. A jelentős változtatások hallgatólagos engedélyezésének elfogadása tehát nem lenne összeegyeztethető a nyilvánosság részvételével és az érintett nyilvánosság tagjainak hatékony jogvédelmével, amelyeket az ipari kibocsátásokról szóló irányelv ír elő.
C. A szabályozás céljai
39. A jelentős változtatások hallgatólagos engedélyezésének kizárása az ipari kibocsátásokról szóló irányelv és az uniós környezetpolitika céljainak is megfelel.
40. Az ipari kibocsátásokról szóló irányelv 1. cikkének első bekezdése szerint ezen irányelv célja az ipari tevékenységekből származó környezetszennyezés integrált megelőzése és csökkentése. Az 1. cikknek a (12) preambulumbekezdéssel összefüggésben értelmezett második bekezdése értelmében az irányelv célja továbbá a levegőbe, a vízbe vagy a talajba történő kibocsátások elkerülése, vagy ha ez nem lehetséges, annak csökkentése, valamint a hulladék keletkezésének megelőzése a környezet „egészének” magas szintű védelme érdekében.(7) A (18) preambulumbekezdés szerint a létesítmények olyan jelentős változtatásához, amely az emberi egészségre vagy a környezetre jelentős káros hatással lehet, ezen irányelvnek megfelelően kiadott engedély szükséges.
41. E célok az Európai Unió általános célkitűzéseit konkretizálják.
42. Az Európai Unió az ipari kibocsátásokról szóló irányelvet az EUMSZ 192. cikk (1) bekezdése alapján fogadta el, amely arra vonatkozik, hogy az Uniónak a környezetvédelem területén milyen lépéseket kell tennie az EUMSZ 191. cikkben említett célkitűzések elérése érdekében. Ezen utóbbi cikk (1) bekezdésének első és második franciabekezdése úgy rendelkezik, hogy az Unió környezetpolitikája hozzájárul a környezet minőségének megőrzésére, védelmére és javítására, valamint az emberi egészség védelmére irányuló célkitűzések eléréséhez. A 191. cikk (2) bekezdése szerint az Unió környezetpolitikájának célja a magas szintű védelem.(8)
43. Az Európai Unió Alapjogi Chartájának 35. cikke és az EUMSZ 9. cikk ezenkívül előírja, hogy valamennyi uniós politika és tevékenység meghatározása és végrehajtása során biztosítani kell az emberi egészség védelmének magas szintjét. Emellett a Charta 37. cikke és az EUSZ 3. cikk szerint a magas szintű környezetvédelmet és a környezet minőségének javítását be kell építeni az uniós politikákba, és a fenntartható fejlődés elvével összhangban biztosítani kell megvalósulásukat.(9)
44. A létesítmények működésének és jelentős változtatásának írásbeli engedélyezésére vonatkozó követelmény jelentős mértékben hozzájárul e célok eléréséhez. E követelmény arra kényszeríti a létesítmény üzemeltetőjét és az engedélyező hatóságot, hogy megvizsgálják és alá is támasszák, hogy fennállnak‑e a létesítmény működésének az ipari kibocsátásokról szóló irányelvben előírt feltételei.
45. Az ipari kibocsátásokról szóló irányelv alkalmazandó rendelkezései tiszteletben tartásának kifejezett vizsgálata különösen valamely létesítmény jelentős változtatása esetén hasznos. A 3. cikk 9. pontja szerint e tekintetben egy létesítmény olyan bővítéséről, illetve a jellegét vagy működését érintő olyan változtatásról van szó, amely jelentős káros hatással lehet az emberi egészségre vagy a környezetre. Az irányelv alkalmazásának célja éppen az ilyen hatások megelőzése vagy legalábbis csökkentése.
46. Nyilvánvaló, hogy a szóban forgó változtatás – az illékony szerves vegyületekre vonatkozó határérték 150%‑kal történő megemelése – jelentős káros hatással lehet az emberi egészségre vagy a környezetre. E vegyületek fogalmát az ipari kibocsátásokról szóló irányelv 3. cikkének 45. pontja határozza meg, azokra az V. fejezet szerinti különös rendelkezések vonatkoznak, és azok a II. melléklet szerint olyan légszennyező anyagok, amelyek tekintetében a 14. cikk (1) bekezdésének a) pontja alapján határértékeket kell megállapítani.
47. Ha a Keritaly létesítménye az ipari kibocsátásokról szóló irányelv V. fejezetének hatálya alá tartozó létesítmény lenne, akkor a 63. cikk (1) bekezdésének b) pontja alapján már az illékony szerves vegyületek kibocsátásának csupán 10%‑os növekedése is jelentős változtatást jelentene.
48. Mivel az ipari kibocsátásokról szóló irányelv 14. cikke (1) bekezdésének a) pontja kibocsátási határértékeket követel meg az illékony szerves vegyületek esetében, a vonatkozó határérték változtatását egyébként egyúttal a létesítmény működését érintő változtatásnak kell tekinteni.(10)
49. A Keritaly szóban forgó bejelentésének tárgyát tehát az általa üzemeltetett létesítmény jelentős változtatása képezi, amelyhez az ipari kibocsátásokról szóló irányelv értelme és célja szerint is írásbeli engedély szükséges.
D. Tágabb összefüggés: az uniós jog egyéb rendelkezéseiben szabályozott hallgatólagos határozatok
50. Kétségtelen, hogy az uniós jogtól nem idegen a határidő lejártakor megszülető hallgatólagos határozat koncepciója. Az Unió szabályozási gyakorlata azonban azt mutatja, hogy a jelentős változtatások hallgatólagos engedélyezésének az ipari kibocsátásokról szóló irányelv 20. cikke (2) bekezdésének értelemzése során történő kizárása a jogbiztonság egyik követelménye. Amennyiben hallgatólagos határozatok vannak előírva, azok és a mindenkori jogkövetkezmények sokkal pontosabban vannak szabályozva.
51. Igaz, hogy az állami támogatások joga területén a Bíróság a tagállamok jogos érdekei miatt az uniós bíróságok előtti keresetindítási határidőkhöz hasonlóan a támogatás bejelentésétől számított két hónapos határidőt szabott a Bizottság számára a támogatás uniós joggal való összeegyeztethetőségével kapcsolatos észrevételeinek megtételére. Ha a Bizottság elmulasztotta ezt az íratlan határidőt, akkor megszűnt a támogatás végrehajtásának jelenleg az EUMSZ 108. cikk (3) bekezdésének harmadik mondatában rögzített tilalma. E jogkövetkezmény mindazonáltal nem volt végleges, mivel a Bizottság továbbra is felhozhatta az intézkedéssel szembeni esetleges kifogásait a létező támogatások vizsgálatára irányuló eljárás keretében.(11)
52. Az ipari kibocsátásokról szóló irányelvnek a kérdést előterjesztő bíróság által elérni kívánt értelmezése e tekintetben hasonló minőséggel bírna, mert az irányelv nem írja elő valamely jelentős változtatás hallgatólagos engedélyezését. Mivel azonban ez az értelmezés engedélyezéshez hivatott vezetni, az tágabb hatállyal bírna, mint a Bíróság említett ítélete, amely csak a végrehajtási tilalmat szüntette meg.
53. A Bíróság által az állami támogatások jogában analógia útján kialakított határidő időközben kifejezetten megjelent az állami támogatásokról szóló rendelet(12) 4. cikkének (6) bekezdésében. E szabályozással a jogalkotó még egy lépéssel továbblépett, és előírta a támogatás hallgatólagos engedélyezését. Az összefonódás‑ellenőrzési rendelet(13) 10. cikkének (6) bekezdése hasonló formában ahhoz vezet, hogy a bejelentett összefonódást engedélyezettnek kell tekinteni, amennyiben a Bizottság nem hoz határozatot egy viszonylag rövid határidőn belül. Mindkét hallgatólagos engedély az érintett gazdasági szereplők érdekein alapul.
54. A szolgáltatási irányelv(14) 13. cikkének a Bizottság által hivatkozott (4) bekezdése a szolgáltatási tevékenység nyújtására való jogosultság hallgatólagos megadását és e tevékenység gyakorlásának hallgatólagos engedélyezését írja elő. E szabályozás olyan jogi helyzetek megvalósítását szolgálja, amelyek már az alapvető szabadságokból erednek, és csupán e szabadságok tagállamok általi korlátozásának korlátait konkretizálja.
55. Az uniós közszolgálati jogban(15) és az uniós dokumentumokhoz való hozzáférés esetében(16) ezzel szemben kifejezetten elő van írva, hogy a kérelmet elutasítottnak kell tekinteni, ha a felelős szerv nem hoz határozatot meghatározott határidőkön belül. A hallgatólagos elutasítás nem teremt jogi helyzetet, hanem lehetővé teszi a kérelmező számára, hogy kereset útján jogvédelmet vegyen igénybe.(17)
56. A környezetvédelmi jogban ehhez hozzájön egy további szempont: alapvetően a környezet és/vagy az egészség bizonyos tevékenységek káros hatásaival szembeni védelméről van szó. Ezért amennyiben az uniós környezetvédelmi jog hallgatólagos határozatokat ír elő, általában léteznek olyan védelmi mechanizmusok, amelyek célja a mindenkori követelményeknek való megfelelés biztosítása.
57. Ebben az értelemben a hulladékszállításról szóló rendelet(18) 9. cikke (1) bekezdésének második albekezdése az illetékes tranzithatóság hallgatólagos hozzájárulását írja elő az Unión belüli hulladékszállítások esetén, más rendelkezések pedig lehetővé teszik a harmadik országok tranzithatóságai általi hallgatólagos hozzájárulás feltételezését. Ezzel szemben a célország és a küldő ország illetékes hatóságainak írásbeli és indokolással ellátott határozatot kell hozniuk, megvizsgálva a mindenkori szabályokat.
58. A megújuló energia használatának előmozdítása érdekében az Unió nemrégiben az engedélyezési eljárásban tett közbenső adminisztratív lépések hallgatólagos jóváhagyását vezette be a 2018/2001 irányelv(19) 16a. cikkének (6) bekezdésében. A környezeti vizsgálatok felgyorsításáról szóló rendeletre vonatkozó javaslatával a Bizottság e szabályozási modellt további stratégiai projektekre is ki kívánja terjeszteni.(20) Az engedélyezési eljárás kimenetelével kapcsolatos végső határozatokat e szabályozási modellben mindazonáltal továbbra is egyértelműen közölni kell. Ez a vonatkozó védelmi előírások tiszteletben tartásának biztosítását is szolgálja.
59. Ilyen védelmi mechanizmusok nem állnának fenn az olasz jognak a kérdést előterjesztő bíróság által fontolóra vett értelmezése esetén. Az ipari kibocsátásokról szóló irányelv ezért sem értelmezhető úgy, hogy lehetővé teszi a létesítmények jelentős változtatásainak hallgatólagos engedélyezését.
60. Kiegészítésképpen meg kell jegyezni, hogy a Bíróságnak egy másik folyamatban lévő ügyben szintén azzal a kérdéssel kell foglalkoznia, hogy lehetővé tesznek‑e hallgatólagos engedélyezést az uniós jog vonatkozó rendelkezései annak ellenére, hogy ezt nem írják elő kifejezetten. E tekintetben a harmadik országokból származó áruk egészségvédelmi okokból történő ellenőrzéséről van szó.(21)
61. Összefoglalva ezért meg kell állapítani, hogy a jelentős változtatás tárgyában történő határozathozatalra nyitva álló olyan határidő, amelynek túllépése hallgatólagos engedélyezéssel jár, az ipari kibocsátásokról szóló irányelvben foglalt, olyan kifejezett szabályozást feltételez, amely ideális esetben az irányelv védelmi előírásaink tiszteletben tartásának biztosítását szolgáló mechanizmust is előír, és megfelelően szabályozza különösen a nyilvánosság hatékony részvételével, valamint a hatékony jogvédelemmel való viszonyt.
E. Az üzemeltető jogos érdekei
62. A létesítmény üzemeltetőjének ahhoz fűződő – a kérdést előterjesztő bíróság által hangsúlyozott – érdeke, hogy az előírt határidőkön belül döntést hozzanak kérelme tárgyában, nem igazolja tehát az ipari kibocsátásokról szóló irányelvnek a kérdést előterjesztő bíróság által elérni kívánt értelmezését. Ha figyelembe vesszük a kereset említett kockázatát,(22) még attól is tartani kell, hogy ez az értelmezés éppen sértené ezt az érdeket. Ha a nemzeti jog megfelelő jogorvoslatokat biztosít – például mulasztás megállapítása iránti kereset vagy kártérítési kereset formájában – az üzemeltetőnek sokkal inkább ezeket kell igénybe vennie.
63. A jelen esetben mindazonáltal kétségesnek tűnik, hogy az ilyen jogorvoslatok sikeresek lennének, mivel a Keritaly szóban forgó bejelentése – a kérdést előterjesztő bíróság által elvégzendő alaposabb értékelésre is figyelemmel – visszaélésszerűnek tűnik.
64. Bár az előzetes döntéshozatal iránti kérelem nem minősíti kifejezetten visszaélésszerűnek a Keritaly magatartását, a kérdést előterjesztő bíróság kifejti, hogy véleménye szerint egy jelentős változtatás nem jelentősként történő rosszhiszemű bejelentése is hallgatólagos engedélyezéshez vezethet.
65. A Keritalynak ténylegesen tudnia kellett, hogy a szóban forgó határérték nem emelhető meg minden további nélkül, és ez az emelés nem jelentős változtatásként sem fogadható el. Az előzetes döntéshozatal iránti kérelem szerint a vállalkozás az eredeti engedélyezési eljárás keretében maga javasolta a határérték megállapított értékre csökkentését a környezeti hatásvizsgálat elkerülése érdekében. Tisztában volt tehát azzal, hogy a megye véleménye szerint a magasabb határérték jelentős káros környezeti hatások kockázatával jár.
66. E helyzetben eleve visszaélésszerűnek tűnik egy határérték‑emelés iránti kérelmet egy nem jelentős változtatás bejelentésének formájában benyújtani (venire contra factum proprium).
67. Ez annál is inkább így van, mivel a 2023. február 27‑i mérési eredmények és a határérték‑emelés iránti kérelem alapján úgy tűnik, hogy a létesítmény nem úgy van megtervezve, hogy azt a megállapított határérték betartásával lehessen üzemeltetni. Ebben a helyzetben a Keritaly az ipari kibocsátásokról szóló irányelv 8. cikke (2) bekezdésének b) pontja és e rendelkezésnek a 152/2006. sz. felhatalmazáson alapuló törvényerejű rendelet 29‑decies. cikkében szereplő átültetése alapján köteles lett volna a határérték betartását a lehető legrövidebb időn belül biztosítani.(23) Amennyiben a határérték túllépése azonnali veszélyt jelent az emberi egészségre, vagy jelentős mértékű, azonnali káros hatással fenyeget a környezetre nézve, még a létesítmény üzemeltetését is fel kellett volna függesztenie.(24)
V. Végkövetkeztetés
68. Azt javaslom a Bíróságnak, hogy az előzetes döntéshozatal iránti kérelemre a következőképpen válaszoljon:
Az ipari kibocsátásokról (a környezetszennyezés integrált megelőzése és csökkentése) szóló 2010/75/EU irányelv 20. cikkének (2) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy azzal ellentétes egy létesítmény olyan jelentős változtatásának hallgatólagos engedélyezése, amelyhez az irányelv szerint engedély szükséges.
1 Eredeti nyelv: német.
2 A 2023. október 18‑i (EU) 2023/2413 európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (HL L, 2023/2413; helyesbítés: HL L, 2025/90026) módosított, a megújuló energiaforrásokból előállított energia használatának előmozdításáról szóló, 2018. december 11‑i (EU) 2018/2001 európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL 2018. L 328., 82. o.; helyesbítések: HL 2020. L 303., 23. o.; HL 2020. L 311., 11. o.; HL 2022. L 41., 37. o.; HL L, 2025/90854) 16a. cikkének (6) bekezdése, valamint a környezeti vizsgálatok felgyorsításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre vonatkozó javaslat (COM(2025) 984 final) mellékletének II. szakasza.
3 Az ipari kibocsátásokról (a környezetszennyezés integrált megelőzése és csökkentése) szóló, 2010. november 24‑i 2010/75/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL 2010. L 334., 17. o.; helyesbítések: HL 2012. L 158., 25. o.; HL 2017. L 22., 86. o.; HL 2017. L 158., 51. o.).
4 Lásd: 2022. június 2‑i FCC Česká republika ítélet (C‑43/21, EU:C:2022:425, 44. pont).
5 A 2003. május 26‑i 2003/35/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (HL 2003. L 156., 17. o.; magyar nyelvű különkiadás 15. fejezet, 7. kötet, 466. o.) módosított, az egyes köz‑ és magánprojektek környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatáról szóló, 1985. június 27‑i 85/337/EGK tanácsi irányelv (HL 1985. L 175., 40. o.; magyar nyelvű különkiadás 15. fejezet, 1. kötet, 248. o.) hasonlóan megfogalmazott 10a. cikkével kapcsolatban lásd: 2011. május 12‑i Bund für Umwelt und Naturschutz Deutschland, Landesverband Nordrhein‑Westfalen ítélet (C‑115/09, EU:C:2011:289, 42. pont).
6 Lásd: 2019. november 7‑i Flausch és társai ítélet (C‑280/18, EU:C:2019:928, 54–59. pont); 2026. április 16‑i Drumakilla ítélet (C‑58/24, EU:C:2026:300, 45. és 46. pont), valamint az Aarhusi Egyezmény Megfelelési Bizottsága által a Breakell kontra Egyesült Királyság (Nelson Hospital site) (ACCC/C/2015/131) (129. sz.) ügyben 2021. szeptember 22‑én tett megállapítások és javaslatok.
7 2024. június 25‑i Ilva és társai ítélet (C‑626/22, EU:C:2024:542, 69. pont).
8 2024. június 25‑i Ilva és társai ítélet (C‑626/22, EU:C:2024:542, 67. pont).
9 2024. június 25‑i Ilva és társai ítélet (C‑626/22, EU:C:2024:542, 71. pont).
10 Ebben az értelemben: 2022. június 2‑i FCC Česká republika ítélet (C‑43/21, EU:C:2022:425, 40. és 41. pont).
11 1973. december 11‑i Lorenz ítélet (120/73, EU:C:1973:152, 4. és 5. pont).
12 Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 108. cikkének alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2015. július 13‑i (EU) 2015/1589 tanácsi rendelet (HL 2015. L 248., 9. o.).
13 A vállalkozások közötti összefonódások ellenőrzéséről szóló, 2004. január 20‑i 139/2004/EK tanácsi rendelet (HL 2004. L 24., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 8. fejezet, 3. kötet, 40. o.; helyesbítés: HL 2022. L 103., 18. o.).
14 A belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12‑i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL 2006. L 376., 36. o.; helyesbítés: HL 2014. L 287., 33. o.).
15 A legutóbb az Európai Unió tisztviselőire és egyéb alkalmazottaira vonatkozó nyugdíjjárulék mértéke tekintetében 2025. július 1‑jei hatállyal történő kiigazítással (HL C, C/2025/6569) módosított, az Európai Gazdasági Közösség és az Európai Atomenergia‑közösség tisztviselőinek személyzeti szabályzatáról és egyéb alkalmazottainak alkalmazási feltételeiről szóló 31/EGK és 11/Euratom rendelet (HL 1962. P 045., 1385. o.; magyar nyelvű különkiadás 1. fejezet, 2. kötet, 5. o.) 90. cikke.
16 Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló, 2001. május 30‑i 1049/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL 2001. L 145., 43. o.; magyar nyelvű különkiadás 1. fejezet, 3. kötet, 331. o.) 7. cikkének (4) bekezdése és 8. cikkének (3) bekezdése.
17 Lásd: az Housieaux ügyre vonatkozó indítványom (C‑186/04, EU:C:2005:70, 31–37. pont).
18 A hulladékszállításról szóló, 2006. június 14‑i 1013/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL 2006. L 190., 1. o.; helyesbítések: HL 2013. L 334., 46. o.; HL 2014. L 283., 65. o.; HL 2015. L 277., 61. o.).
19 Hivatkozás a 2. lábjegyzetben.
20 Hivatkozás a 2. lábjegyzetben.
21 Sonifer ügy, C‑596/25.
22 Lásd a fenti 37. pontot.
23 2024. június 25‑i Ilva és társai ítélet (C‑626/22, EU:C:2024:542, 127. pont).
24 2024. június 25‑i Ilva és társai ítélet (C‑626/22, EU:C:2024:542, 128. pont).