(1)

Az uniós gazdasági kormányzás megreformált kerete 2024. április 30-án hatályba lépett. A gazdaságpolitikák hatékony összehangolásáról és a többoldalú költségvetési felügyeletről szóló (EU) 2024/1263 európai parlamenti és tanácsi rendelet (1), a túlzott hiány esetén követendő eljárás végrehajtásáról szóló, módosított 1467/97/EK rendelet (2) és a tagállamok költségvetési keretrendszeréről szóló, módosított 2011/85/EU tanácsi irányelv (3) együttesen a megreformált uniós gazdasági kormányzási keret gerincét képezi. Az új keret célja, hogy reformok és beruházások révén előmozdítsa a rendezett és fenntartható államháztartást, a fenntartható és inkluzív növekedést, valamint a rezilienciát, továbbá megelőzze a túlzott költségvetési hiányt. Emellett előmozdítja a nemzeti felelősségvállalást, fokozott hangsúlyt helyez a középtávra, valamint hatékonyabbá és következetesebbé teszi a szabályok végrehajtását.

(2)

Az új gazdasági kormányzási keret középpontjában a tagállamok által a Tanácsnak és a Bizottságnak benyújtott nemzeti középtávú költségvetési-strukturális tervek állnak. A terveknek két célkitűzést kell teljesíteniük: i. biztosítaniuk kell többek között, hogy az államadósság a kiigazítási időszak végére megalapozottan csökkenő pályán álljon, vagy prudens szinten maradjon, a költségvetési hiány pedig középtávon a GDP 3 %-ában meghatározott referenciaérték alá csökkenjen és e szint alatt maradjon, valamint ii. biztosítaniuk kell az európai szemeszter keretében azonosított fő kihívásokra reagáló, illetve az EU közös prioritásainak érvényesülését elősegítő reformok és beruházások megvalósítását. E célból minden tervnek ismertetnie kell egy, a nettó kiadási (4) pályára vonatkozó középtávú kötelezettségvállalást, amely tényleges költségvetési korlátot állapít meg a terv időtartamára, azaz (a tagállam rendes jogalkotási ciklusától függően) egy négy- vagy ötéves időszakra. Emellett a tervben ki kell fejteni, hogy a tagállam miként fogja biztosítani az európai szemeszter keretében – különösen az országspecifikus ajánlásokban (ideértve adott esetben a makrogazdasági egyensúlyhiány kezelésére szolgáló eljárás keretében megfogalmazott ajánlásokat is) – azonosított fő kihívásokra reagáló reformok és beruházások megvalósítását, továbbá hogy a tagállam miként fogja elősegíteni a közös uniós prioritások megvalósulását. A költségvetési kiigazítás négyéves időszakra szól, amely legfeljebb három évvel meghosszabbítható, ha a tagállam elkötelezi magát az (EU) 2024/1263 rendeletben meghatározott kritériumoknak megfelelő releváns reformok és beruházások végrehajtása mellett.

(3)

A Bizottságnak a terv benyújtását követően értékelnie kell, hogy az megfelel-e az (EU) 2024/1263 rendeletben foglalt követelményeknek.

(4)

Ezt követően a Tanácsnak a Bizottság ajánlása alapján ajánlást kell elfogadnia, amelyben meghatározza az érintett tagállam nettó kiadási pályáját, és adott esetben jóváhagyja a költségvetési kiigazítási időszak meghosszabbítását alátámasztó reform- és beruházási kötelezettségvállalásokat.

(5)

Dánia 2024. szeptember 20-án benyújtotta nemzeti középtávú költségvetési-strukturális tervét a Tanácsnak és a Bizottságnak.

(6)

Dánia a terv benyújtását megelőzően technikai információkat kért (5), amelyeket a Bizottság 2024. június 21-én küldött meg és 2024. szeptember 20-án tett közzé (6). A technikai információkban a Bizottság megjelölte azt a szintet, amelyet a strukturális elsődleges egyenleg tekintetében 2028-ban biztosítani kell ahhoz, hogy a költségvetési hiány középtávon a GDP 3 %-a alatt maradjon, illetve hogy az államadósság középtávon a GDP 60 %-a alatt maradjon, még a négyéves kiigazítási időszakon túli további költségvetési intézkedések nélkül is. Középtáv alatt a kiigazítási időszak végét követő tízéves időszak értendő. A technikai információkat a következő két forgatókönyv szerint készítették el és továbbították a tagállamnak: az (EU) 2024/1263 rendelet 9. cikkének (3) bekezdésével összhangban a költségvetési hiányra vonatkozó rezilienciacélú védintézkedéssel való összhanggal számoló forgatókönyv (7), valamint az e védintézkedés nélküli forgatókönyv. A Dániára vonatkozó technikai információk szerint az alkalmazandó költségvetési szabályoknak egy négyéves kiigazítási időszak alatti megfelelés érdekében, és a 2024 júniusában továbbított előzetes iránymutatást alátámasztó bizottsági feltételezések alapján a strukturális elsődleges egyenlegnek a GDP legalább -1,4 %-át kell kitennie a kiigazítási időszak végén (2028; a költségvetési hiányra vonatkozó rezilienciacélú védintézkedés nélküli forgatókönyv), az alábbi táblázat szerint. Tájékoztatásképpen, a költségvetési hiányra vonatkozó rezilienciacélú védintézkedést is figyelembe véve, a strukturális elsődleges egyenlegnek a kiigazítási időszak végén (2028) el kell érnie legalább a GDP -1,1 %-át. A költségvetési hiányra vonatkozó rezilienciacélú védintézkedés azonban nem követelmény Dánia számára, amely jogosult technikai információra.

1. táblázat: A Bizottság által Dániának nyújtott technikai információ

(7)

Dánia és a Bizottság az (EU) 2024/1263 rendelet 12. cikkével összhangban 2024 szeptemberében szakértői szintű párbeszédet folytatott. A párbeszéd középpontjában a Dánia által tervezett nettó kiadási pálya és az annak alapjául szolgáló feltételezések (különösen a potenciális növekedés és a kibocsátási rés, valamint a diszkrecionális intézkedések, köztük egyszeri intézkedések), továbbá az európai szemeszter keretében azonosított fő kihívásokra, valamint a méltányos zöld és digitális átállással, a társadalmi és gazdasági rezilienciával, az energiabiztonsággal és a védelmi képességek kiépítésével kapcsolatos közös uniós prioritásokra reagáló reformok és beruházások tervezett megvalósítása álltak.

(8)

A Dánia által a tervében szolgáltatott információk szerint az (EU) 2024/1263 rendelet 36. cikke (1) bekezdésének c) pontjában előírt átmeneti rendelkezésekkel összhangban a benyújtást megelőzően nem került sor az érintett nemzeti érdekelt felekkel (köztük a szociális partnerekkel) folytatott konzultációra az (EU) 2024/1263 rendelet 11. cikkének (3) bekezdésében előírtak szerint.

(9)

A tervben leírtak szerint Dánia gazdasági tanácsai folyamatosan figyelemmel kísérik a költségvetési céloknak való megfelelést, és értékelik a költségvetési politika, valamint általánosabban a gazdaságpolitika fenntarthatóságát, bár a terv nem tartalmaz részleteket sem arról, hogy ezek milyen jelentős hozzájárulást nyújtottak, sem arról, hogy ez az erőfeszítés hogyan valósult meg a tervben.

(10)

A tervet a benyújtást követően a nemzeti parlament elé terjesztették.

(11)

A Tanács 2024. október 21-én az európai szemeszter keretében több országspecifikus ajánlást intézett Dániához (8).

(12)

Az (EU) 2024/1263 rendelet 16. cikkével összhangban a Bizottság értékelte a tervet, a következőképpen:

(13)

Dániában 2023-ban 2,5 %-kal nőtt a gazdasági tevékenység, ami az exportnak és a lakossági fogyasztásnak tudható be. Az Európai Bizottság 2024. őszi előrejelzése szerint a nettó exportnak, valamint a lakossági és állami fogyasztásnak köszönhetően a gazdaság 2024-ben várhatóan 2,4 %-kal bővül. 2025-ben a reál-GDP várhatóan 2,5 %-kal nő, mivel a lakossági és az állami fogyasztás és a beruházások további lendületet kapnak, és a készletek növekedése pozitívan járul hozzá a növekedéshez. 2026-ban a reál-GDP várhatóan 1,8 %-kal nő, mivel folytatódnak a lakossági fogyasztás és a beruházások pozitív tendenciái. Az előrejelzés által lefedett időszakban (2024–2026) Dániában a potenciális-GDP-növekedés várhatóan 2,1 %-ról 1,7 %-ra csökken, ami a potenciális munkaerő hozzájárulásának a foglalkoztatottak számának csökkenéséből eredő csökkenésével magyarázható. A munkanélküliségi ráta 2023-ban 5,1 % volt, és a Bizottság előrejelzése szerint 2024-ben 5,8 % (9), 2025-ben és 2026-ban pedig szintén 5,8 % lesz. Az infláció (GDP-deflátor) az előrejelzések szerint a 2023. évi -3,8 %-ról 2024-ben 1,6 %-ra emelkedik, majd 2025-ben 2,2 %, 2026-ban pedig 1,9 % lesz.

(14)

A költségvetési helyzet alakulását illetően Dánia 2023. évi költségvetési többlete a GDP 3,3 %-ának felelt meg. A mutató értéke az Európai Bizottság 2024. őszi előrejelzése szerint 2024-ben a GDP 2,3 %-a lesz, majd 2025-ben a GDP 1,5 %-ára, 2026-ban pedig – változatlan szakpolitikát feltételezve – a GDP 0,9 %-ára csökken. Az Európai Bizottság 2024. őszi előrejelzésében figyelembe vette Dánia 2025-re vonatkozó költségvetés-tervezetét, amelyet a kormány 2024 augusztusában terjesztett a nemzeti parlament elé. Az államadósság 2023 végén a GDP 33,6 %-át tette ki. Az Európai Bizottság 2024. őszi előrejelzése szerint az adósságráta 2024 végére várhatóan a GDP 31,0 %-ára csökken. A mutató értéke az előrejelzés szerint 2025 végére a GDP 29,3 %-ára, majd 2026 végére a GDP 28,3 %-ára csökken. Költségvetési előrejelzésében a Bizottság a középtávú tervekben szereplő kötelezettségvállalások közül csak azokat veszi figyelembe, amelyeket hitelt érdemlően bejelentett és kellő részletességgel meghatározott konkrét szakpolitikai intézkedések támasztanak alá.

(15)

Dánia nemzeti középtávú költségvetési-strukturális terve a 2025–2028-as időszakra vonatkozik, és négy évre szóló költségvetési kiigazítást irányoz elő.

(16)

A terv tartalmazza az (EU) 2024/1263 rendelet 13. cikkében előírt valamennyi információt.

(17)

Dánia a tervben kötelezettséget vállal a 2. táblázatban feltüntetett nettó kiadási pálya követésére, ami 2025-től 2028-ig a nettó kiadások évi 4,4 %-os átlagos növekedését jelenti. A technikai információ (lineáris kiigazítási pályát feltételezve) összhangban van a nettó kiadások 5,8 %-os átlagos növekedésével a kiigazítási időszak (2025–2028) során. A tervben vállalt nettó kiadási pálya a számítások szerint a kiigazítási időszak végére (2028) a GDP 0,5 %-ának (10) megfelelő strukturális elsődleges egyenleghez vezet. Ez magasabb, mint a strukturális elsődleges egyenlegnek a Bizottság által a 2024. június 21-i technikai információkban megadott, a 2028. évi GDP -1,4 %-át kitevő minimális szintje (11). A terv azzal számol, hogy a potenciális-GDP-növekedés a 2024-es 2,1 %-ról 2025-re 2,6 %-ra nő, majd 2028-ban 0,9 %-ra csökken. Emellett a terv azzal számol, hogy a GDP-deflátor növekedési rátája 2025 és 2028 között évente átlagosan 2,1 %-kal nő, majd 2028-ra megközelíti a 2,0 %-ot.

2. táblázat: A Dánia tervében szereplő nettó kiadási pálya és főbb feltételezések

(18)

Ha a tervben vállalt nettó kiadási pálya és az alapul szolgáló feltételezések megvalósulnak, az államadósság a terv szerint a 2024. évi 32,8 %-ról a kiigazítási időszak végére (2028) fokozatosan növekedne, a GDP 35,6 %-ára, amint az a következő táblázatban is szerepel. A kiigazítást követően középtávon (azaz 2038-ig) a terv szerint az adósságráta fokozatosan tovább nő, és 2038-ra eléri a GDP 44,4 %-át.

3. táblázat: Az államadósság és az államháztartási egyenleg alakulása Dánia tervében

A terv értelmében tehát az államadósság középtávon a Szerződésben a GDP 60 %-ában meghatározott referenciaérték alatt maradna. Ezért a tervben foglalt szakpolitikai kötelezettségvállalások és makrogazdasági feltételezések alapján a tervben előterjesztett nettó kiadási pálya eleget tesz az (EU) 2024/1263 rendelet 16. cikkének (2) bekezdésében az államadósságra vonatkozóan előírt követelménynek.

(19)

A terv nettó kiadási pályája és feltételezései alapján az költségvetési többlet a kiigazítási időszak alatt fokozatosan csökkenne, és 2028-ra a GDP 0,1 %-ának megfelelő hiányba fordulna. A terv értelmében tehát az államháztartási egyenleg a kiigazítási időszak végén (2028) nem lépné túl a GDP 3 %-ában meghatározott referenciaértéket. Emellett a kiigazítási időszakot követő tíz évben (azaz 2038-ig) a költségvetési hiány nem lépné túl a GDP 3 %-át. Ezért a tervben foglalt szakpolitikai kötelezettségvállalások és makrogazdasági feltételezések alapján a tervben előterjesztett nettó kiadási pálya eleget tesz az (EU) 2024/1263 rendelet 16. cikkének (2) bekezdésében a költségvetési hiányra vonatkozóan előírt követelménynek.

(20)

A terv alapját képező feltételezések eltérnek a Bizottság által 2024. június 21-én Dániának továbbított feltételezésektől. A terv eltérő feltételezéseket alkalmaz nyolc változó, nevezetesen a kiindulási pont (2024-es strukturális elsődleges egyenleg), a potenciális-GDP-növekedés, a GDP-deflátor növekedése, a reál-GDP növekedése, a nominális kamatláb, a költségvetési multiplikátor, az SFA-tételek és az egyszeri intézkedések tekintetében. Az alábbiakban bemutatásra kerül a feltételezések közötti különbségek értékelése. Az alábbiakban felsoroljuk a feltételezések közötti, a nettó kiadások átlagos növekedésére a legjelentősebb hatást gyakorló különbségeket, az egyes különbségek külön-külön történő értékelésével együtt.

A fennmaradó eltérések nem gyakorolnak lényeges hatást a nettó kiadások átlagos növekedésére a Bizottság feltételezéseihez képest. Összességében közrejátszanak abban, hogy a nettó kiadások átlagos növekedése a terv szerint alacsonyabb annál, ami a technikai információból következik. Összességében a feltételezések közötti eltérések együttesen a nettó kiadások olyan átlagos növekedését eredményezik a tervben, amely alacsonyabb, mint a nettó kiadásoknak a technikai információból következő átlagos növekedése. Emellett Dánia a tervében kötelezettséget vállal arra, hogy e felső határnál alacsonyabb nettó kiadási pályát alkalmaz. A Bizottság a nettó kiadási pályának való megfelelés jövőbeli értékelése során figyelembe fogja venni a terv feltételezéseinek fenti értékelését.

(21)

A tervben szereplő indikatív költségvetési stratégia szerint a nettó kiadásokra vonatkozó kötelezettségvállalások összhangban vannak a megnövekedett kormányzati kiadásokkal, nevezetesen az állampolgár-központú közszolgáltatások előnyben részesítésével, biztosítva, hogy a finanszírozás igazodjon a demográfiai összetétel változásaihoz, beleértve az idősek növekvő számát is. Dánia meg kívánja erősíteni a védelmi képességeket, biztosítva, hogy a védelmi és biztonsági kiadások a GDP legalább 2 %-át tegyék ki. A kormány célja továbbá, hogy csökkentse a személyi jövedelemadókat, ami alacsonyabb adóbevételt eredményez, és 2025-től fokozatosan bevezeti a személyi jövedelemadó reformját. Az előirányzott szakpolitikai intézkedések részleteit meg kell erősíteni vagy ki kell igazítani, majd számszerűsíteni kell az éves költségvetésekben. A kormány által 2024 augusztusában a nemzeti parlament elé terjesztett 2025-ös költségvetés meghatározza azokat a szakpolitikai intézkedéseket, amelyek révén teljesíthető a nettó kiadásokra vonatkozó 2025. évi kötelezettségvállalás.

A tervben szereplő azon tervezett reformok és beruházások, amelyek az európai szemeszter keretében azonosított fő kihívásokra való reagálást és az Unió közös prioritásainak megvalósítását célozzák

(22)

A terv ismerteti az európai szemeszter keretében – különösen az országspecifikus ajánlásban – azonosított fő kihívások kezelésére, valamint az EU közös prioritásainak megvalósítására irányuló reformokkal és beruházásokkal kapcsolatos szakpolitikai szándékokat. A terv 91 intézkedést tartalmaz, amelyek közül 11-hez a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz, 5-höz pedig a kohéziós politikai alapok biztosítanak támogatást.

(23)

A méltányos zöld és digitális átállásra vonatkozó közös prioritást illetően, amely magában foglalja az (EU) 2021/1119 rendeletben meghatározott éghajlat-politikai célkitűzéseket is, a terv konzisztens reformokat és beruházásokat tartalmaz. Több mint 30 intézkedés járul hozzá a környezetvédelmi célkitűzésekhez. Az éghajlatváltozás hatásainak mérséklésére irányuló intézkedések közé tartozik az ipar környezetvédelmi adójának reformja (amely szerepel a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben), a dízeladó növelése, valamint a szén-dioxid-leválasztásra és -tárolásra irányuló reformok és beruházások a szabályozási keret javítása és a technológia elterjedésének növelése érdekében (amelyeket a helyreállítási és rezilienciaépítési terv tartalmaz). A terv a közlekedés dekarbonizációjára vonatkozó intézkedéseket is tartalmaz (a közlekedésre vonatkozó 2019. évi országspecifikus ajánlás alapján), mind a közúti, mind a légi közlekedés tekintetében. A körforgásos gazdaságra való átállásra vonatkozó intézkedések (a 2022. és 2023. évi országspecifikus ajánlások alapján) magukban foglalják a műanyaghulladékra, a csomagolásra vonatkozó kiterjesztett gyártói felelősségre és az egyszer használatos műanyagokra vonatkozó új cselekvési tervet. A környezetszennyezés megelőzésére és csökkentésére irányuló intézkedések magukban foglalják a biocid vegyi anyagok, a növényvédő szerek és a PFA-k szabályozásának szigorítását célzó reformokat. Ezeket a mezőgazdaságból származó kibocsátások kezelését célzó intézkedések egészítik ki (a környezetvédelmi politikáról és az erőforrás-gazdálkodásról szóló 2024. évi országspecifikus ajánlás alapján). Ezek közé tartozik a zöld Dániáról szóló megállapodás, amely kitér a mezőgazdaság szén-dioxid-egyenértékére vonatkozó adóreformra, valamint a földterületek természeti területekké történő átalakításába és a mezőgazdasági gyakorlatok javításába történő beruházásokra (amelyek közül néhány szerepel a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben). Ezek az intézkedések az aktualizált tengergazdálkodási tervvel együtt hozzájárulnak a biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelméhez és helyreállításához. A terv 9 intézkedést tartalmaz a digitális átállás támogatására (a költségvetési keretre és a költségvetési irányításra vonatkozó 2020., 2021., 2022. és 2023. évi országspecifikus ajánlások alapján). Ezek közé tartozik egy (a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben szereplő) 61 kezdeményezésből álló digitalizációs stratégia, a közszolgáltatások digitalizálására és a közszféra számára a fejlett technológiák fejlesztésére irányuló beruházások, a vállalatok digitalizációjának támogatása (egyesek szerepelnek a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben, mások pedig a kohéziós alapok által támogatottak), valamint a széles sávú lefedettség javítását célzó beruházások (amelyek szerepelnek a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben).

(24)

A társadalmi és gazdasági rezilienciára vonatkozó közös prioritást illetően, amely magában foglalja a szociális jogok európai pillérét is, a terv több mint 40 kezdeményezést tartalmaz. A terv fő prioritásai ezen a területen a dán vállalkozások és a foglalkoztatás megerősítése. A vállalkozásokat támogató intézkedések (a kutatásról és innovációról szóló, 2019-ben kiadott országspecifikus ajánlás alapján) magukban foglalják a vállalkozások támogatására szánt források jelentős növelését, egy vállalkozói csomagot, valamint a K+I-re vonatkozó adókedvezmény növelését célzó reformokat (amelyek szerepelnek a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben). A terv nagy hangsúlyt fektet a foglalkoztatás támogatására irányuló szakpolitikákra, többek között a személyi jövedelemadó reformjára, a segítségnyújtási rendszer több módosítására, az oktatás fellendítéséhez nyújtott 110 %-os munkanélküli-ellátáshoz való jog állandóvá tételére, valamint a nemzetközi munkaerőpiachoz való hozzáférés javítását célzó reformokra. A terv az esélyegyenlőséggel és a munkaerőpiachoz való hozzáféréssel kapcsolatos számos kezdeményezést is tartalmaz. Az oktatásra és képzésre vonatkozó intézkedések (a 2019. évi országspecifikus ajánlások alapján) magukban foglalják az általános iskolára és a felsőoktatásra vonatkozó reformokat, valamint a szakképzés és a felnőttoktatás javítását célzó beruházásokat, különös tekintettel a zöld átállásra (amelyek szerepelnek a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben) (a készségekre vonatkozó 2023. évi országspecifikus ajánlás alapján). A terv több kezdeményezést is tartalmaz a tisztességes munkakörülményekre vonatkozóan, például a munkakörnyezet javítását célzó reformokat. A terv számos kezdeményezést tartalmaz a szociális védelemre és a társadalmi befogadásra vonatkozóan, köztük a gyermekek jogainak növelését célzó gyermektörvény reformját, a betegségi ellátási rendszer egyszerűsítését és a szociális mentességi kártya 2025-től történő végleges meghosszabbítását. Ami az egészségügyet illeti (2020. évi országspecifikus ajánlás), a terv magában foglalja a helyi egészségügyi rendszer reformját az egészségügyi személyzet és az erőforrások Dánia-szerte történő jobb elosztása érdekében, valamint beruházásokat a pszichiátria, a sürgősségi ellátás és a kórházi infrastruktúra terén. Ezt kiegészíti a tartós ápolási-gondozási ágazat reformja és a fogyatékossággal élő személyeket ellátó személyzet képzése. A lakhatásra vonatkozó intézkedések (2022. és 2023. évi országspecifikus ajánlás) magukban foglalják a lakásadó-reformot, amely 2024-ben lépett hatályba, valamint a szociális lakhatásba történő beruházásokat.

(25)

Ami az energiabiztonság közös prioritását illeti, a terv következetes intézkedéseket tartalmaz, amelyek mindegyike reagál a megújuló energiára, az energetikai infrastruktúrára és hálózatokra vonatkozó, 2022-ben és 2023-ban Dániának címzett országspecifikus ajánlásokra. A környezetbarát fűtés elérhetőségének és elterjedésének fokozását célzó intézkedések közé tartoznak a távfűtés bevezetésének felgyorsítására irányuló beruházások, valamint a háztartásoknak a gázfűtésről a környezetbarát fűtésre való átállására irányuló ösztönzők (amelyeket a helyreállítási és rezilienciaépítési terv tartalmaz). Az alacsony szén-dioxid-kibocsátású és fenntartható üzemanyagok tekintetében a terv kiterjed a 4–6 GW elektrolizátor-kapacitás 2030-ig történő kiépítésére irányuló beruházásokra, a REACT-EU és az Igazságos Átmenet Alap által támogatott Power-to-X technológiákra irányuló beruházásokra, valamint a hidrogénnel kapcsolatos két, közös európai érdeket szolgáló fontos projektre. A megújulóenergia-termelés növelését célzó intézkedések közé tartoznak az engedélyezés felgyorsítását célzó reformok a nemzeti energiaválsággal foglalkozó munkacsoporton keresztül (amelyeket a helyreállítási és rezilienciaépítési terv is tartalmaz), valamint a szárazföldi megújulóenergia-termelés 2030-ig történő megnégyszerezésére és a tengeri szélenergia-termelés növelésére irányuló beruházások, többek között két energiasziget kiépítésével. Ezeket a villamosenergia-rendszer rezilienciájának megerősítését célzó intézkedések egészítik ki, például a hálózatbővítés és a villamosenergia-hálózati vállalatokra vonatkozó aktualizált keret. Az ellátási források diverzifikálására irányuló intézkedések, amelyek magukban foglalják az Unión kívülről származó fosszilis tüzelőanyagoktól való függőség csökkentését, kiterjednek az Északi-tengeren található dán gázmezőkről történő gázkitermelés ideiglenes növelését és a biogáztermelés növelését célzó beruházásokra.

(26)

Ami a védelmi képességek közös prioritását illeti, a terv tartalmaz egy tízéves védelmi keretmegállapodást a 2024–2033-as időszakra, amely 190 milliárd DKK-val növeli a védelmi kiadásokat (ami a 2023. évi GDP átlagosan 0,7 %-ának felel meg évente). Emellett Dánia 2023 és 2028 között több mint 60 milliárd DKK-t különített el az Ukrajnának nyújtott katonai támogatásra. Összességében ez 2023-tól a keretmegállapodási időszak végéig várhatóan a GDP 2 %-át meghaladó éves védelmi kiadásokat eredményez.

(27)

A terv információval szolgál a kohéziós alapokkal és Dánia helyreállítási és rezilienciaépítési tervével való koherenciáról és – adott esetben – kiegészítő jellegről. A terv több olyan intézkedésről tartalmaz információt, amelyek szerepelnek a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben, és amelyek hozzájárulnak a zöld és digitális átálláshoz. A terv megemlíti a strukturális alapokból finanszírozott intézkedéseket is, és háttér-információkkal egészíti ki a kohéziós politikai alapok és a közös uniós prioritásokkal és országspecifikus ajánlásokkal foglalkozó nemzeti politikák közötti kölcsönhatást.

(28)

A terv célja, hogy hozzájáruljon Dánia közberuházási szükségleteinek kielégítéséhez az EU közös prioritásaival kapcsolatban. Ami a méltányos zöld és digitális átállást illeti, Dánia beruházási szükségletei ahhoz a kötelezettségvállaláshoz kapcsolódnak, amely szerint 2030-ig az 1990-es szinthez képest 70 %-kal csökkenti az üvegházhatásúgáz-kibocsátást, és 2045-ig megvalósítja a klímasemlegességet. A terv megemlíti a mesterséges intelligenciával, a digitális készségekkel és a vállalkozások digitalizációjával kapcsolatos beruházási szükségleteket is. Ami a társadalmi és gazdasági rezilienciát illeti, a beruházási szükségletek a változó demográfiai változásokhoz, a foglalkoztatás és a készségek növeléséhez, valamint a jóléti közszolgáltatásokhoz kapcsolódnak. Az energiabiztonsággal kapcsolatos beruházási szükségletek a gáz fokozatos kivezetésére, az orosz gáztól való függetlenségre és az olyan új technológiák keretére vonatkoznak, mint a Power-to-X. A védelem területén a terv a védelmi kiadásoknak a GDP több mint 2 %-ára történő növelését irányozza elő, összhangban a NATO-kötelezettségvállalásokkal. A beruházási szükségletekre vonatkozó táblázatot a közös prioritások megvalósítását célzó intézkedések széles körű listája egészíti ki.

(29)

Összességében a Bizottság úgy véli, hogy Dánia terve eleget tesz az (EU) 2024/1263 rendelet követelményeinek.

(30)

A Tanács üdvözli Dánia középtávú költségvetési-strukturális tervét, és úgy véli, hogy annak teljes körű végrehajtása elősegítené a rendezett államháztartás biztosítását, az államadósság fenntarthatóságának támogatását, valamint a fenntartható és inkluzív növekedést.

(31)

A Tanács tudomásul veszi a tervnek a Bizottság általi értékelését. Mindazonáltal a Tanács felkéri a Bizottságot, hogy a jövőbeli tervek értékelését egy, a tanácsi ajánlásokra vonatkozó bizottsági ajánlásoktól elkülönülő dokumentumban nyújtsa be.

(32)

A Tanács tudomásul veszi a Bizottságnak a nettó kiadási pályára vonatkozó értékelését és a tervben szereplő főbb makrogazdasági feltételezéseket, többek között a Bizottság előzetes iránymutatásával összefüggésben, valamint a terv szerinti nettó kiadási pályának a költségvetési hiányra és az államadósságra gyakorolt hatásait. A Tanács tudomásul veszi a Bizottság azon értékelését, amely szerint a makrogazdasági és költségvetési feltételezések, bár helyenként – többek között az aktualizált makrogazdasági és költségvetési adatok figyelembevétele céljából – eltérnek a Bizottság feltételezéseitől, összességében kellően indokoltak és megalapozott gazdasági érveken alapulnak. A Tanács tudomásul veszi a terv átfogó költségvetési stratégiáját és a kilátásokkal kapcsolatos kockázatokat, amelyek befolyásolhatják a makrogazdasági forgatókönyvnek és az alapul szolgáló feltételezéseknek a realizálódását, valamint a terv szerinti nettó kiadási pálya megvalósulását. A Tanács különösen üdvözli, hogy a parlament megbeszélést folytatott a tervről. A Tanács megállapítja továbbá, hogy a geopolitikai kockázatok nyomást gyakorolhatnak a védelmi kiadásokra.

(33)

A Tanács elvárja, hogy Dánia készen álljon arra, hogy nettó kiadási pályája megvalósításának biztosítása érdekében szükség szerint kiigazítsa költségvetési stratégiáját. A Tanács úgy határoz, hogy szorosan nyomon fogja követni a gazdasági és költségvetési fejleményeket, beleértve a terv szerinti forgatókönyv alapjául szolgáló fejleményeket is.

(34)

A Tanács úgy véli, hogy a költségvetési felügyelet következő fordulója előtt kellő időben további megbeszélésekre van szükség annak érdekében, hogy közös megegyezés szülessen a kumulált nettó kiadásnövekedési rátáknak az éves felügyeletre gyakorolt hatásairól.

(35)

A Tanács tudomásul veszi a Bizottság által nyújtott azon tájékoztatást, amelyben a Bizottság ismerteti az európai szemeszter keretében azonosított főbb kihívásokra való reagálást célzó reformokat és az említett kihívásokra való reagálást célzó beruházásokkal kapcsolatos szükségleteket és szándékokat, és hangsúlyozza, hogy biztosítani kell e reformok és beruházások megvalósítását. A Tanács a Bizottság által benyújtott jelentések alapján értékelni fogja ezeket a reformokat és beruházásokat, és az európai szemeszter keretében nyomon fogja követni azok végrehajtását.

(36)

A Tanács várakozással tekint az elért eredményekről szóló, Dánia által benyújtandó éves jelentések elé, amelyeknek tájékoztatást kell tartalmazniuk különösen a Tanács által meghatározott nettó kiadási pálya megvalósítása, valamint a szélesebb körű reformoknak és beruházásoknak az európai szemeszter keretében történő végrehajtása terén elért haladásról.

(37)

Helyénvaló, hogy a Tanács az (EU) 2024/1263 rendelet 17. cikkével összhangban a tervben foglalt nettó kiadási pályát javasolja a Dániának címzett ajánlásában,

1.